Tanulási zavart okozó készségek és képességek

diszlexia diszgráfia diszkalkulia

Beszéd-nyelvi percepció orientáció emlékezet

képzés

matematikai figyelem Szenzomotoros

műveletek koordináció

https://www.youtube.com/watch?v=SjLkYA
oHO_M
Matematikai kompetencia
„A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás
fejlesztésének, a matematikai gondolkodás alkalmazásának, az
elvonatkoztatásnak és a logikus következtetésnek a képessége.
Jelenti továbbá az arra való készséget, hogy a mindennapi problémák
megoldása során, matematikai ismereteket és módszereket
alkalmazzunk. A matematikai kompetencia kialakulásában az
ismereteknek és a tevékenységeknek egyaránt fontos szerepük van.”
(NAT)
•Matematika-specifikus készségek és képességek
•Általános képességek és készségek
•Motívumok és attitűdök együttese
•Varga Tamás ( cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés
elindítója ) Mindennapi gyakorlat. Felfedezés
A matematikai kompetencia komponensei (Vidákovich,
2013)

1. készségek:
• Számlálás, számfogalom kialakítás
• A számfogalom ismérvei
• A mennyiségállandóság és kialalkulása
• Alapműveletek: + és -
• Mennyiségi következtetés
• Becslés, mérés
• Mértékegység-váltás
A matematikai kompetencia komponensei

2. Képességek
1.rendszerezés
2.kombinativitás
3.deduktív következtetés
4.induktív következtetés
5.valószínűségi következtetés
6.érvelés, bizonyítás
7.szövegesfeladat-megoldás
A matematikai kompetencia komponensei

3. Kommunikációs képességek
•relációszókincs
•szövegértés, szövegértelmezés
•térlátás, térbeli viszonyok
•ábrázolás, prezentáció
A matematikai kompetencia fejlődésének
legfontosabb jellemzői
• A matematikai kompetencia készségeinek és képességeinek fejlettsége már az
óvodáskorban is meghatározó.
• Az egyes komponensek fejlődésében jellegzetes különbségek vannak, és ezek
csak lassan mérséklődnek.
• A fejlődés nagy egyéni eltéréseket is mutat, vannak, akik a szokásos oktatás során
is elérik az optimális szintet, mások esetében külön fejlesztés szükséges.
• A tartalom hatása jelentős, az ismerős tartalmak a készségek, képességek
működését jelentősen módosíthatják.
• Korán elkezdődik a fejlődése azoknak a gondolkodási folyamatoknak, amelyek a
matematika tanulásához nélkülözhetetlenek.
• Más tantárgyak tanulását is segítik és más tantárgyakban is megjelenik
fejlesztésük.
A matematika tanulásának feltételei

 Tárgyfogalom kialakulása: észlelés – emlékkép – szimultán

észlelés – egy csoportba tartozó emlékképek – képzet (közös
jegyek) – tárgyak nevei – fogalom

 Számlálás:
 1) a tárgyak egyedi nevet kapnak, számnevek, mint személynevek
 2) a gyermek észreveszi, hogy a számnevek másként is
kioszthatók, a „hányadik” és a „mennyi” megkülönböztetése
A matematika tanulásának feltételei

 Párba állítással több, kevesebb, ugyanannyi megállapítása

 Műveletek közvetlen értelmezése: a számlálástól is vezet út a
műveletek felé
 Tárgytulajdonságok: tárgyak globális felfogása –
összehasonlító képesség fejlődése – a tárgyak
tulajdonságainak megismerése (forma, tömeg, terjedelem,
anyag, rendeltetés, szín)
A diszkalkulia veszélyeztetettség tünetei

• Az a legfeltűnőbb jel, hogy a gyermek csak nagy nehézségek

árán, átmenetileg képes figyelni a számokra,
számszerűségekre, a matematikai kifejezésekre, fogalmakra
(több, mennyivel több, mennyit adjak hozzá…).
• Korai időszakban nem képes csoportosítani, halmazt alkotni,
sorokban, ritmusokban nem tevékenykedik.
• Játéka monotonabb, mint kortársaié.
• Ha egy gyermek nem rajzol, nem szívesen használ eszközöket,
érdemes a számolási stratégiáit is megfigyelni.
Diszkalkuliát jelző tünetek óvodáskorban
• Az óvodás gyermekek szeretnek számolni, spontán megtanulják a
matematikai fogalmakat: kisebb, hozzáteszem, ezért több lesz.
• Természetes, hogy a körülöttük lévő dolgokat megszámlálják és
képesek a megfelelő mennyiségeket a számokhoz hozzárendelni.
• Nem okoz gondot a számok felismerése, leírása, és a velük való
műveletek elvégzése sem.
• De vannak gyerekek, akiknek a számok világában való tájékozódás
beláthatatlan problémát jelent.
• Ők azok, akiket érinthet a speciális tanulási nehézség, a diszkalkulia
kialakulásának veszélye.
• A matematika megtanulását szolgáló készségek, képességek a többihez
képest jelentősen alulmaradnak.
Diszkalkuliát jelző tünetek óvodáskorban

Még kisiskoláskorban is gyakran számol az ujjain. Ráadásul azt

is jóval lassabban és több hibával teszi, mint hasonló korú társai.
A pénz értékével sincs tisztában a gyermek. Például 5 db. 5
forintos, a másik oldalon pedig 3 db 20 Ft-os esetében nem érti,
hogy miért nem az 5 forintosok jelentik a több pénzt.
Állandó gondot jelent a becslés, a kerekítés.
Összekeveri az egyes művelettípusokat, nem érti az összeadás
és a kivonás minőségi különbségét (megfordíthatóság)
Diszkalkuliát jelző tünetek óvodáskorban
Nagycsoportosan idegenkedik a játékos számlálgatástól, nem
érdeklődik a számosság, a számok iránt, nem másolgat
számjegyeket, s önállóan sem írja le őket, vagy ha összetéveszti
a hasonló hangzású számokat: hat-hét, vagy hét-négy.
Nem tud az ujjain egyesével tízig számolni, és nem is tudja
megmutatni a mennyiségeket.
Számlálásnál felcseréli vagy kihagyja a számokat, nem tudja
megmondani a kiszámolt sor égét.
Beszédében nem használ egyszerű matematikai fogalmakat
(sok, kevés, semmi, több, kevesebb, ugyanannyi), és nem is érti
azokat.
Diszkalkuliát (is) jelző tünetek óvodáskorban

• Későn (3 éves kor után) kezdett el beszélni, a szókincse

szegényes, nehezen fejezi ki magát, beszédértési problémái
vannak, nem megfelelő nyelvtani szerkezeteket használ, illetve
pöszeség jellemzi.
• Mozgásfejlődésében megkésettséget mutat, vagy kimaradnak
egyes mozgásfejlődési fázisok.
• Téri tájékozódása, lateralitása, testsémája fejletlen.
• Figyelem, emlékezetzavarral küzd.
Diszkalkuliát (is) jelző tünetek óvodáskorban
A testén való tájékozódás, a testrészeinek megnevezése problémás.
Térben, síkban és időben nehezen tájékozódik.
Nem tudja sorrendben felsorolni a napok, napszakok, évszakok neveit.
Nehézséget okoz a színek, formák felismerése, nem érzi a ritmust.
Nem szívesen hallgat mesét, verset, kerüli a versmondást, szöveg
megtanulását.
Nem szeret gyurmázni, rajzolni, színezni, menekül a puzzle-kirakástól, a
konstrukciós-, a memória játékoktól, kerüli a társasjátékokat.
A nagymozgás és a finommozgás ügyetlensége, koordinációs problémák.
Előfordul, hogy a mozgás és a beszéd ritmusát sem sikerül a gyermeknek
megfelelően összehangolnia; a számlálás, az ujjak mozgása és a beszéd
nehezen tud egyszerre működni.
Diszkalkulia jelek iskoláskorban
• Az egyébként jó, vagy átlagos képességű gyermeknél is
megfigyelhető, hogy komoly nehézsége támad a
számossággal, iskolásként a matematika tanulásával és a
tanultak alkalmazásával, használatával.
• Nehezen ismeri fel az ún. szimbólumokat – a számokat és a
matematikai jeleket – és bizonytalanul azonosítja őket.
• Problémája van a sorozatok és szabályok alkotásával.
• Egy újabb példa esetén nem tud új megoldást találni, és az
előzőt ismétli.
• Iskolás gyerekek a többjegyű számoknál könnyen eltévesztik a
számok sorrendjét (pl. 74 helyett 47-et ír). A számokat fordítva
vagy számjegyeltéréssel írják le (pl. 43 helyett 403-t), a
műveleti jeleket rosszul ismerik fel (pl. 13 – 4 = 17).
 Diszkalkulia jelek iskoláskorban
•A helyiértékeket a számokban többnyire csak
mennyiségileg érzékelik, nem nagyságbelileg (pl. 1
tízes és 3 egyes, az szerintük csupán 4).
• Szám-, és szövegemlékezetük kis terjedelmű: az
egymás után sorolt adatokból keveset tudnak
felidézni.
• A számokat „kiragadva a megszokott formájukból” –
más méret, más szín, vagy pl. szaggatott vonallal
írva – nehezen vagy már nem ismerik fel.
• A szöveges feladatokban önállótlanok, mert a
matematikai tartalmukat nem azonosítják be.