A gazdasági integráció fejlődési

szakaszai,

az EU tagországok makrogazdasági
helyzetének alakulása

6.1. ea
Az Európai Unió szuverén államok közötti,
sajátos nemzetközi szerződéssel létrehozott
konstrukció.
Az integráció = folyamat és végállapot egyben
Jelenti azt a
– folyamatot, amelynek során egy politikai
közösség létrejön,
– intézményrendszert, amely a politikai
közösséget működteti.
 A piaci integráció szakaszai
Az integráció szakaszolása, a fogalmak
meghatározása Balassa Béla (1928-1991)
nevéhez fűződik
Preferenciális övezet
Bizonyos kedvezmények nyújtása
A (Brit) Nemzetközösség tagállamai
– 1949.: létrejötte
– Jótékonyság,
– Kereskedelmi és kulturális kapcsolatok ápolása
– 54 tagállam
– https://thecommonwealth.org/regions/pan-commonwealt
h

https://www.youtube.com/watch?v=JuUR8lR50Yk
– Szabadkereskedelmi övezet
Egymás közötti kereskedelemre vonatkozik
Nincs mennyiségi korlát és vám
Harmadik országgal szemben: saját nemzeti
kereskedelmi és vámpolitika

Az EU nem volt ebben a formában , csak az EFTA

– Vámunió
Szabadkereskedelmi övezet
+ külső vámtarifa rendszer

– Közös piac
Vámunió
+ négy szabadság elve
Európai Közösségek, 1968.

Szabadkereskedelem, vámunió, közös piac:

Akadályok lebontására helyeződik a hangsúly
→ negatív integráció
– Egységes piac
„Nem vámjellegű”- korlátok egységesítése
– Fizikai (határformalitás)
– Technikai (előírások, standardok)
– Pénzügyi (adóharmonizálás)
– 1993.

– Gazdasági és pénzügyi unió

Közös gazdasági és monetáris politika
Közös pénz bevezetése
2002. január 1.
– Politikai unió
Államszövetség / konföderáció, föderáció/ jön létre a
tagállamok között
– uniós alkotmány

Egységes piac, gazdasági és pénzügyi unió, politikai unió

Az országonként eltérő szabályozásokat
hangolják össze → pozitív integráció
Közhatalom átvitele
+
-
-
-
-
-

közösségi szintre
Gazdaság politikák
+
+
-
-
-
-

integrációja
Nem vám-jellegű
+
+
+
-
-
-

korlátok le-építés
Tőke, munkaerő
+
+
+
+
-
-

szabad áramlása
Külső fellépés
+
+
+
+
+
-

Áru, szolgáltatás
+
+
+
+
+
+
szabad áramlása
Vámok, mennyiségi
+
+
+
+
+
+
korlátok leépítése
INTEGRÁCIÓ

Szabadkereskedelmi
TÍPUSA

Gazdasági unió
Egységes piac

Politikai unió
Közös piac
Vámunió
társulás
A tagországok makrogazdasági teljesítményének,
világgazdasági pozícióinak alakulása

Öt fő szakasz
1. A gazdasági fejlődés „aranykorszaka” (1958-1973)
Gyors és kiegyensúlyozott gazdasági növekedés
GDP 5%-os évi átlagos növekedése
Teljes foglalkoztatottság
Infláció alacsony
A kedvező fejlődés fő tényezői:
– Gyors műszaki korszerűsítés,
– Dinamikus beruházási tevékenység,
– A fogyasztás szerkezetének radikális átalakulása,
– Az állam aktív konjunktúrapolitikája.

A közös piaci keretek megvalósulása →

makrogazdasági teljesítmény nő
2. Válságban az európai gazdaság (1973-1983)
Olajválság a világban - Yom Kippuri háború
A növekedés hosszú távú lassulása
Inflációs folyamatok felgyorsulása
Urbanizáció
Munkanélküliség emelkedése

3. A gazdasági stabilitás helyreállása (1983-1991)

Javulás az EK gazdasági teljesítményében
Infláció visszaszorítása (olajár csökkenés miatt)
Foglalkoztatottság: nem történt változás
4. Az 1990-es évek: kritikus évtized (1991- 1999)
Fő okok:
– KKE-i országok átalakulása - Németország egyesülése
Recesszió
– Nőtt a munkanélküliség
– Gazdasági növekedés lassult (2,5%)
– A beruházási ráták csökkentek (23% → 19%)
– Versenyképessége romlott az USA-hoz, Japánhoz
képest.
5. Az euro bevezetése utáni folyamatok (1999-2007)
Változó feltételek:
4. Európa keleti felének bekapcsolódása az integrációs
folyamatokba
5. a pénzügyi integráció elmélyítésének betetőzése: a
közös pénz

Gazdasági válság
– Kevésbé fejlett eurózóna-tagok komoly eladósodottságának
finanszírozási kérdései
Covid 19
 A négy szabadság elve
Áruk szabad áramlása
– Legfontosabb összetevő
– Sok, nem vámjellegű akadály megmaradt
Szabványelőírás,
Fogyasztóvédelem,
Környezetvédelem
– Bíróság: Kölcsönös elismerés elve (Cassis de Dijon)
Személyek szabad mozgása
– Római Szerződés: gazdaságilag aktív személyek és
családtagjaik
– Maastrichti szerződés: minden állampolgár
Munkavállaló
Letelepedő (vállalkozó)
Nem kereső tevékenységet folytatók
Szolgáltatások szabad áramlása
– Szolgáltatás: díjazás ellenében végzett tevékenység,
amely nem tartozik a másik 3 szabadság közé.
– az EU-n belüli szolgáltató bármelyik tagállamban,
megkülönböztetés nélkül, a helyi szolgáltatókkal
megegyező elbánásban kell hogy részesüljön.

Tőke szabad áramlása

– Római Szerződés: kiegészítő jellegű szabadság
– Változás: Maastrichti szerződés
– Lehetőségek
Kereskedés részvényekkel
Számlavezetés
Pénzátutalás
Kölcsönfelvétel.