Arisztotelész-Nikomakhoszi etika

 Első könyv
- Számozva van a baloldalon: 1
1094a
1094b
1095a
2
1095b
3
1096a
1096b
- amire minden irányul, az jó
- végcél sokféle van, ahogy sokféle mesterség, tudomány.. van
- végcélja cselekedeteinknek
- államtudomány végcélja.. asszem
- bevezetés volt eddig
- minden megismerés és elhatározás a jóra irányul -> így az államkormányzás is a
legfőbb jóra
- jó és kellemes élet = boldog élet
- mi a boldog élet, a boldogság -> nagy tömeg mást mond, mint bölcsek
- kiindulópont
- Hésziodosz szavait idézi
- jó és boldogság ismét, ki milyennek tekinti
- erény előrébb való, mint a kitüntetést (mégis hajszolják kitüntetést emberek)
- ideákról -> akik kitalálták nem fogalmazták meg mit azok
- beszél most a jóról
- Püthagorasz és Szpeuszipposz szóbakerül
- az ideákat lehet valahogy csoportosítani -> a jónak is van két csoportja
- jó, idea (ezekről beszél)
- ismernék a szabók, kovácsok, orvosok.. az ideákat vagy a jót abból nem lenne semmi
- munkáról beszél (emberi vagy növényi..)
- gyönyörűről beszél
- déloszi feliratot idéz
- boldogságról beszél -> mi az, honnan jön… -> Istentől kapjuk, isteni dolog
- nem lehet boldog egy ló (állatok) és a gyermekek sem (ilyen erényük még nincs)
- csak a halála után lehet valaki boldog, de ez is kétséges, és az utódai felmenőivel
kapcsolatos okfejtést csinál
- erény
 - csapások az életben, szerencsétlenségek… sorsfordulatok -> de ezek a boldog,
erkölcsös, értelmes embert nem befolyásolják, mert ezeket is méltóságosan és a
legjobbat cselekedve éli meg
- a jövőről, a sorsról, a sorsfordulatokról beszél
- lehetőségek - dőlt betűs
- Eudoxosz érvelését hozza elő, a gyönyör felsőbbrendűségét illetően
- lélekről beszél valamit
- a lélek jobb része és bal része, ami ellenkezik a másikkal, és hiába akar jobbra
fordulni, akkor is balra megy -> ez olyan, mint a testnél, hogy nem engedelmeskedik
és ő csak azért is balra fordul (ellenkezőjét csinálja, mint amit mond)
 Második könyv
- ugyanúgy van a baloldalon olyan felosztás, meg számok meg minden
- az erény kétféle: észbeli és erkölcsi (ezt kifejti mit jelent)
- erény -> nem lehet mássá tenni, mint a követ, hogy felfele essen, vagy a tüzet, hogy
lefele lobogjon -> természettől fogva fejlődik ki
- erény keletkezése és elpusztulása (pl.: ha valaki jól épít házat az jó építőmester lesz,
ha rosszul, akkor rossz)
- mint ahogy a testnek a sport, kaja, pia túlságos vagy túl kevés bevitele árt -> így az
erényre is vonatkozik (pl.: bátorság gyávaság…)
- erény -> mikor szabad és nem szabad érzelmektől mentesnek lennünk (bátornak,
vakmerőnek, gyávának.. lenni)
- Hérakleitosz idézi, a gyönyörről mit mond
- erkölcsös ember
- szaktudományok -> erény kapcsolatáról
- igazságos és mértékletes
- lelki jelenségeknek 3 faja van -> egyikbe tartozik az erény
- erény neme -> következő téma -> lelki alkat, de milyen lelki alkat
- valami középről beszél, hogy nem minden úgy megy mint a számoknál, hogy a 12
közepe 6 -> embereknél lehet, hogy a kaja valakinek sok, valakinek kevés…
- középen a legjobbat -> amikor, ami miatt, akikkel szemben, ami célból, s ahogyan kell
-> erkölcsi erény
- erény -> középhatár
- nem minden érzelemben van középút (pl.: van aminek a nevében benne van a rossz;
káröröm, szemérmetlenség..)
- tulajdonságokat ír le (többnyire dőltbetűkkel)
- túlzás, hiányosság
- ellentétpárok (tulajdonságok, lelki tulajdonságok)
- (azért ebben is vannak dőltbetűsek!)

bonyolult mondatok össze - visszaságából áll