DE STIJL

ELSŐ KIÁLTVÁNY

THEO VAN DOESBURG • ROBERT VAN T’ HOFF •

HUSZÁR VILMOS • ANTHONY KOK • PIET MONDRIAN •
GEORGES VANTONGERLOO • JAN WILS
 1. Él egy régi és él egy új kortudat.
A régi az individualizmushoz igazodik.
Az új az egyetemességhez.
Individualizmus és egyetemesség harca folyik a világháborúban és a mai
művészetben.
2. A háború lerombolja a régi világot és tartalmát is: a minden téren megnyilvánuló
individualista hegemóniát.
3. Az új művészet napvilágra hozta az új kortudat tartalmát: egyetemesnek és
individuálisnak kiegyensúlyozott viszonyát.
4. Az új kortudat készen áll arra, hogy mindenütt, a külső világban is valóra váljék.
5. Hagyomány, dogma és individualizmus (a természetesség) hegemóniája útjában
állnak.
6. Az új műveltség megalapítói éppen ezért felszólítják mindazokat, akik hisznek a
művészet és a kultúra reformjában, rombolják le a fejlődés korlátait, úgy ahogy ők az
új képzőművészet területén - a természetes forma eltávolításával - elsöpörték azt az
akadályt, mely útjában állt a mindenkori művészet végső céljának, a tiszta művészi
kifejezésnek.
7. A jelenkor művészei, egyazon felismeréstől ösztökélve. szellemi fronton harcoltak az
individualizmus, az önkény hegemóniája ellen folyó világháborúban.
Rokonszenveznek éppen ezért mindazokkal, akik szellemi vagy anyagi eszközökkel az
Élet, a Művészet, a Kultúra nemzetközi egységéért harcolnak.
8. De Stijl című folyóiratunk, melyet a fenti célkitűzés hívott életre, hozzá akar járulni
ahhoz, hogy az új életszemlélet helyes megvilágításba kerüljön.

Munkatársunk lehet mindenki, aki:

I. egyetértése jeléül beküldi (a szerkesztőségnek) nevét, (pontos) lakcímét,

foglalkozását;
II. támogatja (kritikai, filozófiai, építészeti, tudományos, irodalmi, zenei művekkel,
illetőleg reprodukciókkal) a folyóirat munkáját;
III. más nyelven tolmácsolja, valamint terjeszti azokat a nézeteket, melyeknek
folyóiratunkban nyilvánosságot adunk.

Megjelent a De Stijl holland folyóiratban 1918/19. 1. szám. 4-5. I. Közli H. L. C. Jaffé:

Mondrian und De Stijl. Köln, 1967. 95-96. I. Fordította Szeredás András.