PROTESTÁNS KÖZLÖNY

EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP

1883.
FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ TULAJDONOS:

S Z Á S Z DOM OKOS,
EV. REF. PAP ÉS EGYH. KÉR. KÖZFŐJEGYZŐ.

TIZENHARMADIK ÉVFOLYAM.

KOL OZSVÁRT ,
NYOMATOTT A „MAGYAR POLGÁR“ KÖNYONYOMDÁJÁBAN, (K. PAPP MIKLÓS ÖRÖKÖSEINÉL.)
 TARTALOM
Lapszám, L a pszám
Irányczikkek. Tanulmányok és értekezések.
Benko Gyula. A „melegágy“ . Szöts Sándor. Indítvány. 3, 10, 20, 28, 47, (34, 70, 85.
371.
Bierbrunner Gusztáv. Még annyira nem vagyunk. Dr. Fischer Lajos. A zsidóság viszonya a keresztyén-
431.
Dombi Lajos, A domestica ügyében. 421. séghez. . . . 220, 729, 237, 244.
Fábián Dániel. Lelkész-kijelölés. . . Benko István. Jób könyve. 261, 270, 290, 298, 308. 327,
150.
— — Államiskolai 5*/o pótadó. 326. 437, 343, 353, 367, 372, 381, 398. 406, 422,
Gönczi Já?ios. A pünkösti lélek. . 158. 436, 449, 458.
Hegedűs István Zárbeszéd 225, 236.Nagy József. A paulicianusok szektája. 373, 383, 390.
— — Karácsonyra 344. 399, 407, 414, 423, 432, 438, 450, 459.
— — A convent és tan ü g y .....................17. 1Légid. Szász Károly. A juris professor. 388, 396, 405, 412.
Horváth István. A dislocato nem egyházi kérdés. 27, 34. Zsigmond Károly. Külföldi egyház. . 416.
— ■— A tanári képviseltetés kérdéséhez 85. Dr. Alexander Bem át. Mozgalmak a közepi sk. ok­
Jeney Vidor. Újévi gondolatok 2. tatás terén külföldön . 280, 291, 299, 308.
SzászBéla. Gr. Degenfeld Imre . . Dr. Macmillan Hugó. Szépség a hamvakból. 118, 126,
53.
— — A középtanodai törvényjavaslat 69. 134, 142.
—■ — Pünköst . . . . . Schcrer Vilmos. Luther Márton.
157. 202, 210, 218, 226.
—- ■ — Az orsz. közalap kérdéséhez 189, 201, 209. Saint-Marc Girardin. Kegyelet a holtak iránt. 260, 270,
— — Készülődés . 243. 278, 288, 296, 304.
— — Az államsegély . . . V. (B). S. Az izlam és a keresztyének.
259. 7, 10.
— ■
— A tiszántúli fogondnok-választáshoz 277.
— ■
— Levél a szerkesztőhöz . . . 295. Protestáns egyháztörténelmi adatok.
— — Államsegély . . 395, 403, 411, 420.
— — Püspöki fizetés. 427. Kálmán Farkas. Töredék ;i magy. ref. ének — és
— — Az általános vita . . 89. Istentisztelet történetéből. 134, 161, 170.
— — Az egyházmegyei özvegy-árvái alapok keze­ Koncz József. Papmarasztás a benedeki ekklézsiában. 18.
léséhez. 137. — •
— Prot. egyháztört. adatok. 244.
— — A lelkészi szolgálatok dijazása 141. Szépirodalmi közlemények.
— — A katholikus felsőház 149.
— — Ráütött-é a szeg fejére 9. Beöthy Zsigmond. Hol a te Istened ? 457.
— — Convent után 329. Diénes József. Husvétban. . 99.
— — Leszámolás . . . 356. Hegedűs István, A vértanuk hamvai. 159.
— — Női középtanodák 351. 379. \Kálmán Farkas. Heltai Gáspár zsoltárai. 99.
— — Panasz . 387. Kálmán Károly. Dávid zsoltáraiból. 404.
— — Tanulságok 252. Kolosy Elvira. IV-ik Zsoltár. . . . . 442.
— — Figyelmeztetés . . 269. ■Mikszáth Kálmán. Gr. Degenfeld Imre &létéből. 62.
— — A convent után 33, 45. Pap Gábor. Gr. Degenfeld Imre ravatalánál. 62.
Szász Domokos A lélek esengése 347. Ifj. Szász Károly. A VI. zsoltár. . 18.
— — Élő tőke. . . . . . . 303. — — Io victis. (Angolból.) 98.
— — Az érd. ref. e.-házker. alkotmányjogának codi- — — Jehova. (Carmen Sylva.) 445.
ficatiója 97. Széchy Károly. A természetben. 158.
Szász Béla. Á sprígfieldi arsenal. 348.
— — A vita végén . 143.
Váró Ferencz. Remény. . . 194.
— — A kotholikuc Magyarország 435. — — A saisi fátyolos kép . 34.
— — Hic Rliodus, hic salta . . 339. „A feltámadt Szeged“ és „Szeged hálája“ czimü
Dr. Széchy Károly Nemz. egység és vall. egység 109, 116.
emléklapokból. 3 72.
— — Az országos középiskolai tan ár egye- 1
sülét kolozsvári közgyűlése 217.
— Túlterhelés a felsőbb leányiskolákban 287. Vidéki élet.
Vay Ferencz. Az orsz. középiskolai tanárgyülés 234. A deézsi egyházmegyéből . 42. 122. 368. 400. 376.
Vay Miidós br. beszéde az egyet. ref. conventen 25. A brassói ág. ov. leány-egyház 74.
— — Elnöki megnyitója 311. A „ „ „ káptalani gyűlés 345.
A domesztika ügyében. 142. A. szilágy-szolnoki egyházmegyéből 105.
Az orsz. közalap kérdéséhez........................ . . 218. A széki , . . . 106. 417.
 Lapszám. Lapszám.
Vz érd. ref. kollégiumok tanárainak értekezlete Zilahon kecrologok:
113.
A küküllői egyházmegyéből 130. 4 "Vályi Pál (m.—i. 16.
A marosi 155. 369. Szász István (Gergely Lajus.) 44.
A kolozs-kalotai 105. 191. Török Pál 355
Templomépités . . 232. Gergely Sámuel (Lukafaivi). 425.
Gr. Kun Kocsiút! jubileuma , 2 í■
A sepsii egyházmegyéből 05. 25 V Külföld: 5, 13, 22, 30, 49, (Ki 74, 140, 166, 178, 206,
Huszonöt éves jubileum . . 401. 213, 233, 249,257, 266, 282, 310,441,451,460.
Az erdő-vidéki egyházmegyéből . 40-■'
hány Lajos. A moldva- oláhországi.missió köréből. 20 )
3-4*4? . Ji irodalom: 12, 50, 131, 222, 234, 249, 266, 282, 450.
\ Kun-tanoda ünnepe. 207
Püspöki körözvények. 44, 68, 108, 115, 124, 132, 200,
A testvér superintendentiák körébői. 208, 216, 224, 268, 294, 346, 378,
liékésbánáti egyházmegyei közgyűlés 72. 394, 426, 462.
A dunántúli evang. egyh. k. közgyűlése. 163.
A dunáninneni „ .., „ . 164. Világ folyása: 9, 14, 22, 31, 51.
Az ág. hí tv. magyar egyház egyefcemesküzgy ülése 188.
A dunamelléki egyh. kér. 189, 197, 204, 212.
A Hszáninneni egyh. kér. . 236. Az áll. ig. tan. ülóseeiöl. 21,49, 65, 86, 106, 111, 122,
A brassói testvéregyhk. köréből 377. 129, 145, 164, 199, 233, 410.
H ildácsi-alapitványi közgyűlés. 19.
Hszántúli ref. egyhk. közgyűlése. .144, 152. 249, 265, 275, 293. 309.
Iskolai értesítők.
közalap ügye H.-M.-Vásárhelyen. 415.
Károly püspöki jelöltsége. 428.
Vegyes tartalmú czikkek.
Tanügyi czikkek. Dráh Gero. Fölszentelő beszéd. . 325, 337, 340, 352.
.'ófoz Domokos első beszéde az okt. 29-én tartott
Trv.fbrt A. vallás-és közoktatási miniszternek báró esküdtszéki tárgyaláson. . . 391.
Vay Miklóshoz, mint a ref. országos kenvént A kér. és zsidók közti házasságról szóló javaslat. 440.
elnökéhez intézett levele a középiskolai tör­ Gcrmama és a vatikán . . . 452.
vény életbeléptetése tárgyában. . 305. Kimutatás az 1882-ikévi államsegély kiosztásáról. 107.
Törvényjavaslat. . . . 374, 384, 395. 114, 120.
V népoktatás állapota hazánkban. 441. Számadás és kérelem. 267.
Az egyet, tanügyi biz. ülése. 447. Nyilvános számadás. . . . 377.
Tanügyi rovat. . . . ,459. Az egyetemes convent. . 35, 320, 330.
.V középiskolai törvényjavaslat s az ág. ev. egyház 71. l'ay Gábor. Egy ref. püspök az antisemitismus ellen. 343.
A középiskolai törvényjavaslat a parlament előtt 90, 99. l'arádi Kálmán. Válasz Benke István „okleveles
iUnko Gyula. Pár szó a classikusok tanításáról. 104. gyors-irás tanár“ urnák. 137.
Javaslat. . . . . 120, 129. Az érd. ev. ref. egyhk. közgyűlése. 174, 183.
A középiskolai tvjavaslat a képviselőház előtt 126. lij tiz parancsolat. 281.
A sepsi-szentgyörgyi tanterv. . . 127. Értesítés . .419.
í'aradi Kálmán. Tanügyi jelentés. . 171, 1N7. j Xayy Fater Püspöki jelentés 165, 177.
Az óvsz. középisk. tanár-egyesület közgyűlése. 238, 245, Felhívó szózat. 195.
274.
A ref. egyetemes tanügyi biz. közgyűlése. , 252.
A tiszántúli ref. tanáregyesület közgyűlése. 255, 263. Különfélék minden számban.

m &<mr
X III. évfolyam. Kolozsvárit, 1883. Január 7. 1. szám.

H I

EGYHÁZI ES ISKOLAI HETILAP.

--------------------- ----------- --------- e&s "fis*-
M EGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.

SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS: HIRDETÉSI DIJAK

b.-farkas utcza KI szám, hová a lap szellemi s anyagi ügyeit kétszer liasn'bozntfi garmond sor vagy a ti m k tere 5 Inc Bé-
illet.’ minden küldemények ezimzendök. Jytgdij nrin^en beiktatás után 30 kr.
ELŐFIZETÉSI ÁR. Nagyobb és^iílJbször megjéleaö hirdetéseknél külön kedvez­
Egész évre ív frt., félévre fit., évnegyedre 1 frt. 5 0 lír. ményt nyújtja kiadóhivatal.

3*»- cfcfr Zr>-

jCELELŐS SZE RK ESZTŐ ÉS KIADÓ TULAJDONOS : ,3 'Z .éjS S ^ H D 0 r Y a .p lS ." .0 £ 3 .‘'

E g y t e s t é s e g y lóiéi?! v á g ja to k . Kíéz. IV. 4.

TíUríaí-Ioam Újévi gondolatok. (J. V.) — Indítvány a/, erdélyi cv. rof. egyházkerületben létez/» közjionti és egyházmegyei özvegy-
árvái gyámintézetok egyesítése tárgyában. Előterjesztés végett kidolgozta Szöts Sándor, dévai rof. lelkész. — Kiilíöld. — Világ folyása.—
Tárcza: Az izlam és a keresztyének. V. (B.) S. — Különfélék.

XIII-i.k évfolyamára előfizetést nyitunk, kérve a szives támogatást

Feleslegesnek tartjuk lapunk programmját tüzetesebben körvomilozni. Csupán annak kijelen­
tésére szorítkozunk, hogy lapunk iránya marad az eddigi. Nem kímélünk időt:, erőt, hogy szolgálatára
lehessünk továbbra is azon magasrendű érdekeknek, melyeknek az egyházi sajtó terén is szolgálni
életünk főfeladata. Kiváló munkatársaknak diszes sora segítségünkre volt eddig s támogatni fog a
jövőben is.
Olutlva azonban azon tetemes anyagi veszteségen, melyet, a többszöri sürgetések daczára
be nem folyt hátrálékok miatt, főleg a folyó évben, szenvedtünk, kénytelenek vagyunk kijelenteni,
hogy lapunk ez évi 2-ik számát csak azok számára indítjuk útnak, kik hátralékaikat addig törlesztették,
vagy előfizetési szándékukról minket egy levelező lapon értesítenek. Ha ez meg nem történik s ele­
gendő számú előfizető nem jelentkezik, a lap meg fog szűnni.
Az előfizetési ár marad az eddigi:
E gész évre ©frt.
Félévre 3 frt.
ÜSFeg'sred.évre 1 50 Isr.

A kedvezmények érv é n y b en maradnak.

Az előfizetési árak, postautalvánnyal, alólirtthoz küldendők.
Kolozsvárit, 1882. deczember hava.
S Z Á S Z D O M O K O S,
a „Protestáns Közlöny" tulajdonosa s szerkesztője.
 2
ÚJÉVI GONDOLATOK.
Kolozsvár, 1883. jan. 6.
(J. V.) Ismét egy újév reggelére Tirádánk.
Ha az esztendő végén, lezárva számadásainkat,
elkészítve nyereségeink és veszteségeink fölött a mér­
leget, szembe szoktuk állítani egymással örömeit és
fájdalmait a jól-rosszúl eltöltött időnek: nem azért
tesszük ezt, hogy megelégedvén meddő bírálatával
a múltnak, édes megnyugvással vagy panaszos só­
hajjal hajt'uk le fejünket Sylvester estéjén; hanem,
mert tájékozó 'Válasz utáu sóvárog lelkünk az ilyen­
kor fölmerülő kérdésre: v a l y o n m i t f o g h o z n i
a jövő?!
A múlt tükrében keresgéljük a jövendő képé­
nek körvonalait . .
A remény és kétely, a múlt fény- és árnyolda­
lainak arányai szerint foglalnak helyet kebelünkben.
Ha több jutott a jóból osztályrészünk gyanánt: an­
nál nagyobb reménykedéssel nézzük a jö v ő t; ellen­
ben, ha szenvedéseink mérlegserpenyője volt a sú­
lyosabb: kétség, vagy épen lemondás foglalja el a
jövendőben vetett bizalom helyét. És ez természetes.
A lelkűnkbe tapadt benyomások adják meg szinéf.
annak az üvegnek, melyen áttekintve szoktuk ina
gunk elébe rajzolni a jövőt.
Nem ok nélkül. Mert hisz az összefüggés múlt
és jövő között — egészen világos. A közmondások­
ban nyilvánúló nóp-filozofia régen megmondta már,
hogy „ki mint vet — úgy arat."
Élettapasztalat ez, mely fizikai és erkölcsi sze­
mélyekre, egyesekre és nemzetekre nézve leszámít­
va a véletlennek ritka kivételes szeszélyeit, rendsze­
rint egyaránt igaz
Nós, váljon a mi magyar reformált egy­
házi életünkben — m it fog h o z n i a j ö v ő ?
Vannak, a kik a múlt és jelen tapaszta­
lataira hivatkozva — nem tudnak remélni sem­
mi jót.
Ők csak azt látják, hogy a hívek régi vallásos
buzgóságát közöny váltotta fel; üdvöt az emberek
csak földi javakban keresnek; a vallást, egyházat, en­
nek szolgáit és tisztviselőit csak tűrik, de nem tisz­
telik, minek nyomán az erkölcsök meglazúltak; ma­
ga, a társadalom fundamentális oszlopa, a c s a l á d
is kivetkőzött régi, tiszta mezéből, egyre szaporod­
nak a vadházasságok, sőt a törvényes házasságok kö­
tésében sem az motívum többé, a mi régen volt: az
igaz szeretet és benső vonzalom, hanem a pénz, ne­
xus, szóval: külső érdek; miként a családban, ügy
a közéletben is egy bizonyos durva realizmus ütötte
fel rideg tanyáját, mely előbb-utóbb letördeli az em­
beri lélek minden virágait, megfosztja az embert
mindattól, mi benne nemes, magasztos vala, elsöpör
mindent, a mi szép, igaz és jó volt egyko­
ron . . .
Ők csak azt látják, hogy még azok is, a kik
első sorban lennenek hivatva egész életükkel és szel­
lemük összesített erejével hatni a népre, fejleszteni
ennek nemesebb érzelmeit, ápolni vallásos buzgóságát,
emelni a közerkölcsiséget, buzditni mindenütt és min­
denkit a szépre, jóra, igazra — még az egyház
szolgái és tisztviselői sem olyanok, mint voltak haj­
danán. A papok, tauitók, hivatalaikat csak „vivendi
modus“ gyanánt tekintik; állásuk követelményeivel
nem sokat gondolnak; hivatalos kötelességeikből el­
végeznek annyit, a mennyit épen „muszáj"; gondju­
kat, figyelmüket ők is odairányozzák, a hol a földi
örömök teremnek; lelkűk táplálékát többé nem a
könyvek könyvéből, hanem a korteslakomák gyűlevész
népének éljenző tapsaiból merítik; nem vezérek töb­
bé, legfőlebb k o n k u r r e n s e k ; a nép maga sem
lát már bennök lelki vezért, hanem csak közönséges
gyarló — néha k i v á l ó a n gyarló — embert, a ki
csak abb’.n különbözik a többitől, hogy nagyobb szá­
ja vau, mint a másnak!
És ha ilyen a m a: hogyan lehessen bizalom­
mal viseltetni a holnap iránt ?!
Valljuk meg, hogy az aggodalmak nem egészen
alaptalanok . E pessimistikus nézet nem szűköl­
ködik helylyel-közzel erősen motiváló adakokban, me­
lyeket a legújabb idők történelme tár elénk.
És mégis, mindemellett — vagy tán ép a z ­
é r t — mi nem tudjuk elvesziíni hitünket a jö­
vőben.
Ha vannak — s tán feles számmal is — egy­
házi életünkben kóros tünetek: ám ezek nem m a-
r a d a n d ó jellegűek, nem l e h e t n e k állandóak.
Mert lehetetlen be nem látni pusztító hatását
e kór-jelenségeknek és — lehetetlen n e m o k ú i n i .
A nép ma is csak olyan, mint volt hajdanán.
Ha van hiba: a vezetőkben és póldaadókban van az.
Hiveink erkölcsi jelleme, vallásos élete s ezzel
együtt egyházunk jövöje — papjaink és egyházi tiszt­
viselőink kezeiben van. Sokan vannak ezek között,
való igaz, a kik tévelyegnek; mintha látásukat vette
volna el az ég. De vakságuk állandó nem lehet.
Ki kell — és kifogják szemeiket nyitni; fel kell
ébredniük; mert különben fölébreszti őket az a nép,
melyet megrontottak. S a kikényszeritett ébredés
fölötte fájdalmas lenne.
Be k e l l látniok, hogy mivel tartoznak állá­
suknak, egyházuknak, hazájuknak és az emberiség­
nek. Be kell látniok, hogy a papi állás több, mint
épen csak „vivendi modus"; magasztos kötelessé­
gekkel jár ez, melyek messze túlterjednek a „hiva­
talos" teendők körén; népet kell nevelniük, melynek
erkölcsei tiszták, értelme józan, mely fenntartója
legyen a hazának és egyháznak egyaránt s melynek
kebelében tisztelet lakozik azok iránt, kik őt az el
nem múló javakban részeltetik; szót kell tépniök a

kisszerű pajtáskodás mindama kötelékeit, melyek mi­
att a hétköznapi érdekek szolgáivá, vagy épen egyes
politikai szédelgők uszályhordozóivá levének; be kell
látniok — tán keserű tapasztalatok árán, de okvet­
lenül — mindent, mert e belátás: elútasithatlan
lóg kai szükségesség azok előtt, a kik gondolkozni
tudnak
És ha e belátás megszületik: akkor teljes bi­
zalommal nézhetünk annak elébe, a mit h o z n i
f og n e k ü n k a j övő. Mert: ki mint vet — xígy
arat
Indítvány
az erdélyi ev. ref. egyházkerületben létező központi és egy­
házmegyei özvegy- árvái]gyámintézetek egyesítése tárgyában.*)
— Előterjesztés végett kidolgozta Szőts Sándor, dévai ev. ref. lelkész. —
Mélyen tisztelt egyházmegyei közgyűlés !
Embejisógi, valláserkölcsi és hazafiúi tekintetek egy­
aránt sürgetik, reformált anyaszentegyházunk és magyar
nemzetünk érdekei pedig elódázhatlán kötelességünkké teszik,
hogy az erdélyi református papok nyomorult anyagi helyze­
tét, ha teljesen megjavítani nem áll hatalmunkban, lég-
alább elviselhetővé, a mostaninál mindenesetre tűrhetőbbé
tegyük.
A mindennapi élet siralmas példáit nem kivánom föl­
sorolni. E gyűlés mindoD egyes tagjának bőven nyílik: alkal­
ma a papi családok szegénységét, létért való küzdelmeit,
nélkülözéseit, nem ritkán könyörűletre indító nyomorát saját
szemeivel láthatni. Papi családaink legnagyobb része csak
teng, mint a kősziklák hasadékai közt sínylődő növény, mely,
kellő táplálék hiányában s az időjárás viszontagságaitól kí­
nozva, lassanként elcsenevész s az enyészet martalé­
ka lesz.
Nem is csoda. Oly szűkös jövedelem, oly sivár anyagi
helyzet mellett, minő az erdélyi református papoknak osz-
tályrós2 Űl jutott, a pusztulás és enyészet e processusa egé­
szen természetes.
A mélt. ig. tanács 1880-ban kimutatást készített az
Erdélyben létező összes ref. papi állomások jövedelmeiről,
pénzértékre számítva. Megdöbbentő adatokat találunk e ki­
mutatásban. Az 552 papi állomás közzűl nem kevesebb, mint
297 van olyan, hol a lelkész fizetése 500 írton alól áll,
187, hol 400 frtnál és 81, hol 300 írtnál is kevesebb.**)
Mit bizonyít ez? Azt, hogy Erdélyben a református papok
fele részének nincs annyi fizetése, mint egy írnoknak, mint
egy hadnagynak, sőt mint egy hivatalszolgának, hajdúnak
vagy vasúti őrnek.
Arányban áll-e ezen nyomorult fizetés a pap iránt
támasztott igényekkel ? az egyházközség és társadalom kívá­
nalmaival? a paptól megkövetelt képzettséggel? a hivatal
fontossága és méltóságával? Lehet-e ily sivár anyagi helyzet
mellett tisztességesen élni, ruházkodni, jó kedvvel munkal-
*) E nagy gonddal készült 8 Összes egyházi férfiainkat kö­
zelről érdeklő javaslatra fölhívjuk olvasóink figye'móü. Szerk.
••) Lásd az A., alatti mellékletet.
3
kodni, gyermekeket nevelni, az anyaszentegyház és nemzet
érdekeit sikeresen előmozdítani, avagy csak megvédeni,
nem kérdezem. Csupán azt az egyet kérdem: lehet-e ily si­
lány jövedelem mellett a család jövőjéről, bár szegényesen is,
gondoskodni ? Hiszen, ha minden 3 falatjából egyet félrete­
szen is a pap, lehetetlen, hogy hátrahagyott nejét és gyer­
mekeit a koldusbot ellen biztosítsa.
És még e 2 —300 frtnyi fizetést is hogyan kapják
ki papjaink ! A hol készpénz a fizetés, ott a legtöbbször
hiányosan vagy késedelmezve szolgáltatják ki ; a hol ter­
mény, ott a búzakepét jégtől verve, madár-evetten, csürol-
dalához ütve vagy félig kicsépelve, a kukoriczát éretlenül,
; vagy a javától megválogatva, a bor-kepét vízzel elegyítve
színében, erejében, izében meghamisítva viszik be hallgatói,
s a szegény papnak még az ilyet is sok, nagy, szép szóval
kell megköszönnie, különben máskor semmilyet se kap. Hát
a sok izetlenkedés, kellemetlenség, harag és torzsalkodás,
melylyel a restántiák felhajtása j á r ! A szegény pap in­
kább lemond követeléséről, inkább családjával együtt nélkü­
löz és éhezik, bogysem ily keserű áron jusson dijlevelileg
biztosított s hűségesen megszolgált fizetéséhez.
Ugyan ki merne pálczát törni egy ily nyomorban síny­
lődő pap felett, ha idő múltával rusticussá l«sz, ha gyüle­
kezetének tanácsadója, vezére, éltető lelke nem tud lenni,
vagy az őrizetére bízott nyáj az ő gondozása alatt elszóled ?
Hogyan lehessen ő gyülekezetének világossága, ha tulajdon
lelke elhomályosul qs sava, ha ő maga elizetlonűl? Hogy
lehessen mások vigasztalója az, aki maga is vigasztalásért
eseng ?!
És még hagyján a papi családok állapota addig, mig
a család feje, a kenyérkereső férj és apa életben van. Ha
szűkös is az élelem, foltos is a ruha, rozzant is a lakás, de
legalább van s a háztartásra és gyermeknevelésre valót Is­
ten segélyével csak kiteremtik valahogy. A pap, midőn hi­
vatalos teendőit elvégezte, megfogja az ekeszarvát, a kasza,
kapa és fejsze nyelet: szánt, vet, kapál, ültet, fát vág, a
mint a szükség kívánja, vagy oktatja gyermekeit, hogy a
kollégiumi költség kevesebb legyen; a papnó megfonja,
megszüvi, mogvarrja, kimossa, megfoltozza férje és gyerme­
kei ruháit, megsüti, megfőzi, a mit Isten szorgalmas mun­
kájún után adott,— a mi még hiányzik, kipótolja a család­
ban uralkodó béke és szeretet, a félj gyöngédsége, a feleség
nyájas szava, a gyermekek mosolygó arcza s az a minden­
nél édesebb reménység, hogy ez apró emberekből Istennek
és a hazának derék fiakat és leányokat nevelnek, kikben
nemcsak az ő szülői szi vöknek, hanem az anyaszentegyház-
nak és a nemzetnek is öröme leszon
Vájjon lesz-e? Mikor a pap a napi munkában kifárad­
va, gondokkal terhelt fejét a hű feleség szerető keblére
hajtja, mikor kedves gyermekeit térdén hintáztat.ja, vagy ár­
tatlan csevegésüket nagy lelki gyöngörűséggel hallgatja;
mikor, az övéinek társaságában, elfelejtkezik a mindennapi
élet hajairól, szükségeiről, nyomorúságairól s képzelete édes
álmokat varázsol andalgó lelke elé a j ’ívőről, neje és gyer­
mekei biztosított sorsáról, óhajtott jóllétéről, roméit boldog-
Melléklet A.

]K I i m u t a t á s

az erdélyi ev. ref. papi állomások számáról és jövedelmeiről egyházmegyénként és együttesen.

— Hivatalos adatok nyomán összeállítva. —

t
P a p i á llo m á s o k s z á m a -w
p a r i a l l o m ab s o k 1 © -VT e d. e 1, m e co
A z egyházm egye o s z tá ly s z e r i n t ff
ff ®
OO
B o ©
«-8 03 ci
'C
sŐ ^t-3 -4-3 G ff Si ■
0CO
3 0O
3 K3 O Ö0 1 .SP ) /OJD Jbp' | b£ 1 l .5P 1 i 63 :©
co G
'C,
o
n e v e
©
GO
o
C
© o 8-1 ^ I .2P 1 1 .£P 1 .SP 1 -7 cS
ff4
© o o o o ó o O © © © oo O © © ó
CG
th— í——11
C60 !o o o o o o o o o 8 8 O C: o o ©
® o Ó
OO © o © O o o ©© o© ~~ cá
t—i H5 1l-H
HH i H i|T
> o
-« CM esi co co 8*1 . 8*1 lO LO co <£> C—OO 00 05 05 O ÍM
_jr8 i-8 r—1 O ©• o
<M P-l H t- O CO05 OO
OO05 t"» i—
l CC i—
<
11 ••• § 8*1 k©
i í
I 1 Hunyad-zarándi 3 2 4 14 23 j , 2 5 6 4 2 2 1 23
Fehérvári 3 2 1 6 12 — — 1 2 3 I — 2 — 1 — 2 __ __ 12
1 2
3 N»gy-enyedi 7 8 3 14 32 — — 4 6 4 3 5 3 4 1 1 1 — — i 32
Kolozsvári 4 — — — 4 — — — | __ — 1 — __ 2 — 2 __ __ __ 4 ff
cö ~
1 4 >
■ 5 Kolozs-kalotai 6 10 5 18 39 — 1 4 4 ; 9 5 6 4 __ __ 1 4 1 __ 39 -D
6 Szilágy-szolnoki 12 9 9 36 66 — 1 9 i ° 1 16 9 i; 8 1 5 i 3 2 1 66 <o
7 Dézsi 1 4 — 22 27 1 2 5 8 ! 6 — jí 2 2 — __ 1 1 __ __: __ 27
1 eff
8 Széki 1 7 10 33 51 1 3 9 6 9 1 6 10 2 5 — 1 — __ 51
9 Nagy-sajói 1 1 2 4 8 i - i: 3 1 1 — 1 — — — — 8
2 ! -ff
© -g
10 Görgényi 5 10 5 13 33 1 - 1 6 6 5 9 1 3 — 1 1 — — 33 © fe
^ - -O
11 Marosi 4 5 7 47 63 2 10 22 13 7 4 1 2 1 ’ 1 — — __ 63 > ■*»
12 Küküllői 2 7 7 19 35 — 1 4 5 9 7 3 4 1 __ 1 — __ __ 35
13 Nagy-szebeni 2 1 1 12 16 — 1 1 1 9 1 1 — — 1 ■ __ 1 — __ 16
14 Udvarhelyi 5 10 9 28 52 — 3 2 13 9 6 4 -u
10 4 1 __ — — __ 52 ff -
15 Erdővidéki 3 4 3 3 13 — — — l 2 3 3 1 — 2 1 __ __ 13
o
16 Sepsii 5 6 6 18 35 — — 5 8 5 1 6 O 3 2 3 __ __ __ - - 35
17 Orbai 2 1! 1 O O O © o o
2 7 12 — — 1 2 4 | 2 — 1 1 __ 1 ■ __ __ _ 12 O O O o o o
C C lO o O O O N
18 'Kézdi 3 2 13 1 — — 1 1 — 3 — 1 i 3 — __ __ 13 1-8 t-8 T“8
5 3 1 3
19 Püspöki vizsgálat alatt 11 ! 3 3 1 18 j — — - 1 1 1 3 1 2 — 2 5 1 1 2 18
1 Összegezés : 82 1 93 | 80 | 297 | 552 || 5 | 2 0 ’ j 56 | 106 110 | 80 1 57 | 36 28 1 15 ! 21 1 12 1 3 j 552
3

P api fizetések összege: 2 9 8 ,9 3 6 írt 8 6 l/s kr.

P api fizetések átlaga : 541 SS
 5
ságáról: talán ép ez édes pillanatban jut eszébe az elkese­
rítő gondolat', hogy maholnap 1% iszólithatja őt az Úr az élők
soraiból s akkor a bü feleség, a szeretett gyermekek, mint
e föld legárvább népe, elindulhatnak küszöbről-küszöbre ke­
nyeret koldulni. A kegy-év leteltével vége minden jövede­
lemnek, kiteszik őket. a parochiából s a szegény Özvegy
elkeseredett lélekkel veheti szájába az Úrnak igéit: „A ró­
káknak barlangjok vagyon és az égi madaraknak fészkük,
de nekem és árva gyermekeimnek nincs hová fejünket lehaj­
tanunk!“ Az özvegy megvonja magát, ha vannak, rokonai
körében, ha akadnak, könyörülő emberek hajlékaiban, vagy
kibérelnem egy-egy zscllórházat s vánszorognak napról-nap-
ra, óvről-évre, mint élő bizonyságai a nyomornak, mint is­
mertető jegyei és szégyenfoltjai az erdélyi református sta­
tusnak. A gyermekek elzüllenek, elvetődnek, mint szélker­
gette levelek, az ország különböző vidékeire, éhezve, fázva,
rongyosan, könyörögve alamizsnáért, jószívű emberek sege­
delméért, olykor-olykor megátkozva a gondvisolést, mely éle-,
tét, a sorsot, mely koldusbotot adott kezök be és beszeny-
nyezve atyjok emlékét, ki, földi javakat nem gyűjthetvén,
nevet, rangot hagyott nekik örökségül, ki vágyakat, remé­
nyeket, igényeket olt'oU keblükbe, melyeknek teljesülése
az Ínség és nyomor bilincsei között lehetetlen ; kikre büsz­
keséggel nézett egykor az édes apa, kikből derék íiakat és
leányokat várhatott volna az anyaszentegyház, a magyar há­
za: lesznek nyomorúságnak fiai és keserűségnek leányai,
kikben sem Istennek, sem embereknek kedve nem telik.
„És a papok még sem panaszkodnak, ritkán lehet tőlük
elkeseredett hangot hallani“ — fogja tán valaki mondani.
Én Istenem, hát leinek panaszoljanak?! édes üvóiknek-e,
hogy a szükség és nyomorúság miatt kesergő lelkűket a
kétségbeesés határáig űzzék ? hallgatóiknak-e, kiknek nagy
része hasonló nyomorban sínylődik ? vagy a nagyoknak és
gazdagoknak, kik nem hallgatják meg a kicsinyek szavát s
nem értik, nem érzik a nyomorral küzdő ember kínjait?
vagy az idegeneknek-e, hogy állásukat, egyházukat a szána­
lom Yagy gúny tárgyává tegyék előttük? vagy a jó Isten-
nek-e, kinek gondviselését, segedelmét és vigasztaló ere­
jét hinni, vallani és hirdetni szent kötelességük ? !
Nem panaszkodunk. Hiszen az igazi fájdalomnak a
nagy lelki kínnak nincsenek szavai. Hordozzuk a kínzó gon­
dolatot, a fájó érzést szivünkben, némán, csendesen. Nap­
pal és éjjel, ébren és alva, ba feleségünk és gyermekeink
jövendő sorsa jut eszünkbe, aggódva kérdezzük magunktól
„Mi lesz belőlünk, hogyan élnek meg, ha mi már nem le-,
szünk ? ! Kit családja iránti szent kötelessége, neje
és gyermekei iránt éizett szeretete, szegénysége és vagyon-
talansága hasonló kérdés fölvetésére késztetett és kielégítő,
sőt megnyúgtató feleletet sem tudott reá adni, tudni fogja,
mily zsibbasztólag, leverőieg, sőt csüggesztőleg hat lelkünk­
re annak tudata, hogy a kikért élünk, munkálkodunk es
nélkülözünk teljes életünkben, a kiket jóllétben vagy leg-
legalább élhető helyzetben kívánnánk magunk után hagy­
ni : azok’ mindenemű jövedelem, lakás és élelem nél­
kül, koldusok módjára, fognak e világban bolyongaui,
(Folytatása következik.)
KÜLFÖLD.
Anglia. K ö z e l e d é s a V a t i k á n h o z . Fontos
és mélyebb értelmű eseménynek tarthatjuk azt, hogy az an­
gol kormány lépéseket tett a pápasággal közelebbi össze­
köttetésbe s talán viszonyba lépni. Alig hisszük, hogy a
kormány e törekvéseinek czélja kevés számú róm. katk. alatt­
valói érdekeinek épen tartása voLui, de hogy miben keres­
sük eljárásának okát, annak eldöntését az adott körülmé­
nyek szerfölött nehézzé teszik. A tényállás, röviden, a kö­
vetkező : az angol kormány a Vatikánnak javaslatot tett az
oroszhoz hasonló diplomatiai rezidens kinevezése iránt s a
Vatikán nyomban el is fogadta »z ajánlatot. Azt is mond­
ják, hogy a londoni kabinet előbb azt javasolta, hogy a
Quirinál melletti angol nagykövetség egyik titkára képvisel­
je a Vatikánnál Angliát, mit azonban a szent szék kere­
ken visszautasított.
A n g o l r o n g y o s e g y l e t . Londonban is létezik
szegény gyermekeket sególyző egylet, mely, természetesen,
szélesebb körű munkásságot fejt ki a mienknél. Megtörténik
azonban, hogy e nagyszabású egylet is meg-meging alapjá­
ban s elnöke, Dr. Bernardo, közelebbről 15,000 font ster­
linget (150,000 frt.) kapott egy nőtől, épen abban a pilla­
natban, midőn a segély-alap jövedelme csökkeni kezdvén, az
elnök a legnagyobb megpróbáltatásnak volt kitéve.
O l a s z o r s z á g ; . M i l l i o m o s i s k o l a m e s t e r . Lal­
iiéra kerczeg’ónek három millió frank vagyona volt, a mely,
minden módon, egyetlen fiát illette. Az örökös azonban még
atyja életében kijelentette, hogy ő lemond a világról. De a
helyett, hogy, mint a középkorban szokás volt, valamely ko­
lostorba vonult volna, életének 20-ik évében, elment Nizza
környékére és egy iskolamesteri állomást foglalt el. Atyja
ezt csak ifjúi szeszélynek tartotta s minden évben küldött
neki háromszázezer frankot. Az ifjú azonban ezt mindany-
nyiszor Parisba küldötte, azzal az óhajtással, hogy az a sze­
gények között osztassák ki. Három óv múlva, midőn a köz­
oktatásügyi miniszter rájött, hogy ki ez a nizzai tanító,egy
magas rendű hivatallal kínálta, meg ; ugyanez időben meg­
halt atyja és ráhagyta roppant vagyonát. 0 a miniszter
ajánlatát nem fogadta el, a vagyont feltétlenül anyjá­
nak hagyta es megelégedett a nizzai tanítói állomás jöve­
delmével.
Oroszország. Ki a k a r i s t e n Le nni ? A kau-
kazi saloput-nóptörzsekriól nemrég igen jövedelmező állás
ürült meg. Az eddigi „istent“, mivel már nagyon vén, nyu­
galomba helyezték s most új istenre hirdettek pályázatot.
Eddig ketten folyamodtak a kövér hivatalért: egy Antosu
és egy Alesa nevű Ginbe/. Amaz azt mondja, hogy a még
élő öreg isten őt szemelte ki utódjának, emez pedig, hogy ő
Jézus Krisztus. Valószínűleg az előbbit fogják megválaszta­
ni. Sok szerencsét kívánunk új hivatalához.
Amerika. A v a s á r n a p N e wy o r k b un. Deczcrn-
ber elsején Newyork államra nézve új büntető törvénykönyv
lepett életbe, melyben, többi közt, különösen a vasárnap
megszentelésére nézve foglaltatnak szigorú intézkedések. A
törvény értelmében 1— 10 dollárig terjedhető birsággal, vagy
 6
megfelelő tartalmú fogsággal, büntetik mindazokat, kik va­
sárnap bármiféle „szolgai munkát* végeznek, ha az okvet­
lenül szükséges, vagy pedig könyörűletességből történik* E
nem épen szabatos törvény értelmezését magokra a rendőrök­
re bizták s igy a múlt hó 3-án, mint a íió első vasárnap­
ján, a legkülönfélébb állású embereket vittek be. A bírák
többnyire rögtön szabadon bocsátották az olfogottakat s
csak ritka esetben fizettettek egy dollár bírságot. Elfogták
New-York valamennyi czipő-tisztogatóját, de nyomban el­
eresztették valamennyit, kivéve a kis RafteUo Cüitat, a kit
ott fogtak a bíróságnál, hogy a — bíráknak megtisztogassa
a czipŐit. Legjobbaa a zsidók jártak, mert ezeket, ha
be tudták igazolni, hogy a szombatot megölték, nem bán­
tották.
S ü l t b i b l i á t őriz, szent ereklyeként, Lucasban,
Ohio államban, egy Slieboldt nevű farmer. Az illető csehor­
szági születésű s nagyanyja, abban az időben, mikor a kor­
mány a bibliák elégetését elrendelte, tésztába burkolva dob­
ta be a kemenezébe, hogy ily módon mentse meg a szent
könyvet.
U d v a r i a t l a n s á g . Canada állam Kingston városá­
ban nem a legbarátságosabban vannak egymással a kollé­
gium férfi és női hallgatói. Az ellenségeskeiés a két tábor
közt annyira ment, hogy legutóbb a férfiak kinyilatkoztat­
ták, hogy addig nem járnak előadásra, mig a nőket ki nem
zárják az intézetből. Minthogy ez eddigole nem történt meg,
a deákok a toróntoi Triurty-collegeba akarnak átmenni. En­
nek az az oka, hogy a tudós missek a lehető leghidegebben
fogadták a múzsafiak udvarolgatását, sőt nem átallották gúnyt
is űzni belőlük. Azt hisszük, hogy az ilyesmi is csak Ame­
rikában esbetik meg!
A VILÁG FOLYÁSA.
— Heti szemle. —
Az újév a királyi udvarnál. Nagyon regi ideje már
annak, hogy a magyar királyokat nem ez ország határain
belől üdvözlik Magyarország népei az újév alkalmából. Most
nemcsak a király, hanem a királyné s a trónörökös-pár is
Budapesten tartózkodnak s igy ottan fogadták az újévi üd­
vözléseket; nem személyesen, hanem a király főudvarmeste­
re, a királyné pedig főudvarmesternője közvetítésével. Újév
napján u. i. a királyi lak egyik termében asztalra helyez­
nek két, üres lapokkal ellátott, könyvet és pedig az egyiket
a terem egyik végében, a másikat a másikat a másik végé­
ben. Az egyik mellett a király főudvarmestere, a másik mel­
lett pedig a királyné főudvarmesternője foglal állást és fo­
gadják az érkezők jó kivánatait a király, illetőleg a király­
né számára. Az üdvözlő rögtön be is Írja nevét az egyik
vagy a másik, avagy mind a két könyvbe. — Újévi üd­
vözlések. A kormánypárt újév napján mindig megjelenik a
miniszterelnöknél, a képviselőház elnökénél s ilyenkor nyi­
latkozatok történnek az általános politikai helyzetről vagy
egyes napirenden levő kérdésekről. Más pártok is megteszik,
hogy üdvözlik ilyenkor az elnököt s nyilatkozatokat cserél­
nek ki. Az idén csak a kormánypárt részéről történt ily
nyilatkozat. Tieza miniszterelnök ezúttal, a háborús hírek­
kel szemközt, a béke fentartása iránti reményt hangoztatta
s egy általános kifejezést használt a szövetségekről, azt
mondván, hogy mi a szövetségest nem háborúra, hanem a
béke biztosítása érdekében keressük. — A párt ezután a
képviselőház elnökénél tisztelgett s itt a házszabályok meg­
változtatása képezte a kölcsöuös nyilatkozatok sarkát. —
Árvizek . Az enyhe tél és a folytonos esőzések egész Euró­
p át ismételten árvizekkel sújtják. A legutóbbi napok nagy
havazása és újabb esőzései újra földagasztották a vizeket s
minden felől sok pusztulásról érkezik hir. A Duna Becsen
felül igen fenyegető s Becs körűi is szükségessé tette az ár,
elleni védelmet. A pozsonymegyei Gíalántha környékét a Fe-
keteviz, Dunavág és Yág árja elöntötte, Báhony, Csalaj és
Tótgurab községek pedig víz alatt állanak, mert a megáradt
folyók képtelenek a Kárpátokból aláömlo vizek befogadására.
A Tisza mentén is sok az ok aggodalomra. A Temen vize
szintén rohamosan árad. ótelekről, Módosról és Buziásró*
vizveszólyt jelentenek, Átalában az ország minden vészéből
a vizek áradásáról jönnek hírek. Ennek következtében %
közlekedés is sok helyen mngakadt vagy nyomorúságos. —
büntetések Olaszországban. Oberdank kivégzésének hatása
felzúditotta Ausztria ellen a régi olasz ellenszenvet s a saj­
tó hangján is látszik, hogy a Giers orosz külügyminiszter
olaszországi időzésével összeköttetésbe hozott olasz-orosz
szövetségi hírekből mily vonzalommal emeli ki az ily szö­
vetségnek Ausztria elleni élét. Azt is hangsúlyozzák, hogy
szó sem lehet Ferencz József ő felsége látogatásáról. A tün­
tetések egyre tartanak s úgyszólva egész Olaszországra ki­
terjednek. Monarchiánk római nagykövetét az utszán kővel
dobálták meg. A megdobálás okát ugyan az átalános izga­
lomtól egészen eltérő okka) magyarázzák, de abban kétel­
kedni lehet s úgy látszik, a tett elkövetőjének is van any-
nyi esze, hogy nem súlyosbítja cselekedetét Őszinte vallo­
mással. — Gambetta Leó. meghalt. Fraocziaország nagy
fia, épen az újév beköszöntő előtt néhány perczczel, kiadta
lelkét. Gambetta a jövő embere volt. Ebben áll a nagy vesz­
teség, mely a köztársaságot érte. Németországban Garnbet-
tát tekintették egy legközelebbi háború megszemélyesítőjé­
nek. Halála nagy megnyúgvást, sőt örömöt fog okozni Né­
metországon. A legveszedelmesebb franczia, kit Bismarck
méltó ellenfelének tekintettek, egyszerre csak ott hagyta
azt a nagy küzdtért, a melyen meg kellett volna mérkőz­
niük. A hirtelen, rendkívüli nagy erő által felmagaslott frau-
czia hazafit elnyelte a sir, megszakítva oly életet, melynek
folyásától annyit lehetett remélni. Betegsége váratlanul vett
aggasztó fordulatot. Nehány hét előtt egy golyó megsebesí­
tő bal karját. Sokan állították, hogy e lövést nem véletle­
nül és nem saját maga ejtette, hanem női bosszú szánta
neki a golyót. A sérülést könnyűnek mondták. Majd bólgyú-
ladás járult hozzá s a mint súlyosabb lett a betegség, is­
mét beszélni kezdtek a rejtélyes golyóról. De Gambetta kör­
nyezete és az orvosi jelentések a végzetes betegséget a lö­
véssel összefüggőnek sohasem mondták. A franczia minisz-
 7
tertanács elhatározta, hogy Gambettát állam-költségen teme­
tik e), mely öt, mint a nemzeti védelem kormányának fejét,
megilleti. A temetést elhalasztják, talán egészen e hó 10
ikéig, hogy a nomzotgyűlés tagjai összejöhessenek. Ez ideig
még teljesen bizonytalan, vájjon marad e Gambettának vég­
rendelete, vagy nem. Azt hiszik, hogy vagyona nem halad­
ja meg az 500,000 frankot, minthogy főjövedelmét (50,000
frank és lótartás) a „Kepublique Française“ adta. — A p á ­
risi osztrák-magyar nagykövet öngyilkossága. Wimpffen
Félix gi’iSf, monarchiánk párisi nagykövete decz. 30-án dél
körűi revolverrel főbe lőtte magát, ltögtön meghalt. A go­
lyó egészen átjárta fejét. Wimpffen gróf reggel 10 órakor
gyermekeivel kocsizni ment, aztán egyszerre megállitotta a
kocsit, megölelte gyermekeit, hazaküldte Őket s ő az útcza
egyik nyilvános fülkéjében végrehajtotta borzasztó tettet.
Bécsben általános nézet az, hogy a szerencsétlen őrűlési
rohamnak áldozata. E véleményt Bécsben tartózkodó rokonai
aa
A z iz la m é s a k e r e s z t y é n e k .
Anglia legújabb állásfoglalása keleten s az egyptomi
bonyodalmak következtében felidézett parlamenti viták fuko-
zott mértékben vonják Európa figyelmét a török fennható­
ság alatt 'élő keresztyének helyzetére. Ez ügy ma már egy
nemzetközi kérdés fontosságával bir s nem túlozunk, ha
minden eddig átélt s még átélendő keleti bonyodalom fő-
momentumát, a politikai külszin daczára is, a vallási pros-
clytismusban véljük megpillantani. Keleti kérdések a ke-
resztyénség megalapítása óta mindenha voltak s Bosznia
mai pacificálása és a háromszáz év előtti török villongások
csak eredményeikben különböznek egymástól a históriai
háttér ugyanaz: a vallási fanatismus, mely kereszt helyett
kardhoz nyúl s a merre csak lábra kap, mindenütt faj-
gyűlőlségct szit fel.
Tény az, hogy a keresztyének mai helyzete a moha­
medán tartományokban épen nem irigylendő. Voltaire monda
egyszer : „Két vallás egymásnak metszi torkát; harmincz
békében fér el egymás mellett S valóban nem e tétel
mellett bizonyit-e egyfelől a keleti keresztyén-üldözések s
másfelől az amerikai vallás-fel ékezetek példája? A muzul­
mán vallás ép oly theokratikus és türelmetlen természetű,
mint a zsidó, melyből kifejlett. Ép úgy megvan benne a
papi gőg, a bosszú kultusza, az idegen iránti gyűlölet &
megvetés és az önszeretet. A koránban sok oly részlet van,
mely a kereszlyóneket anathémával sújtja. Igaz ugyan, hogy
a próféta hajlandó volt velők egyezkedni s midőn a nadjrini
keresztyének uralma ellen fellázadtak s Mahomet nekik bi­
zonyos ruha- és fegyveradó árán megkegyelmezett, az akkor
kötött szerződésben határozottan ki lőtt jelentve, hogy minden­
ki, a ki egy keresztyént megsért, olybá tekintetik, mintha
is megerősítik. Most több abnormis lelki tünetre emlékez­
nek. Mintegy két óv óta Wimpffen gróf abban a rögeszmé­
ben szenvedett, hogy el fog szegényedni s ezért feltűnően
takarékoskodott, néha maga is dús vagyonnal bir s neje is
nagy birtokot kapott hozományul. Takarékosságára jellemző
adat pl. az, hogy szemüvegét, látcsövét az utolsó külvárosi
optikusnál vette s minden krajezárért kész volt hosszasan
alkudni. Midőn a nyáron Parisba költözött, bizalmasb is ­
merőseinek folyvást arról panaszkodott, hogy fog abban a
drága városban megélni jövedelmével. Háztartásán ez a fu­
karság meg is látszott, daczára nagy és teljesen rendezett
vagyoni viszonyainak. Házassága és családi élete példás és
igen boldog volt. Szolgálati ügyeiben a legnagyobb rendet
tartá s úgy a király, mint Kálnoky külügyminiszter, feltét­
lenül megbíztak benne. Minden oda vall, hogy halálát hirte­
len beállt lelki zavar idézte elő.
muzulmánt sértett volna meg. Hanem utódai e békefólté-
teleket sóba sem tartották meg s szünetlonűl azon igye­
keztek, hogy a Keresztyének helyzetét, egy vagy más módon,
megnehezítsék.
Először is meg lett tiltva nekik fehérbe öltözni s az
a m a e n a -tu rb án t viselni. Nemsokára már ruháik szabását
is megkorlátolák s szigorú útasilásokat adtak ki arra nézve,
hogy milyen czipoket viseljenek s hajukat hogy hordják,
sőt a sziliekbe is beleakadékoskoőtak s igy példáúl, inig a
zsidókat a sárga szin viselésére utasították, addig a keresz­
tyéneket a kékre szorították. Ezenkívül megtiltották nekik
a lovaglást, elégedjenek meg a szamarakkal és öszvérekkel,
azt is csak nyereg nélkül s meghatározott módon ülve, hogy
mindkét lábok egyfelől essék. Továbbá a keresztyénnek nem
volt szabad először köszönni s ha útjában muzulmánnal ta­
lálkozott, tartozott annak elvonúlására helyet engedni. Vi­
szont a muzulmánoknak nem volt szabad oly tárgyhoz nyúlni,
melyet már egy keresztyén é rin te tt; ellenben ők kaptak
meg minden hivatalt; adószedőnek vagy Írnoknak keresztyént
alkalmazni, egyértelmű volt a bűnnel.
Mindez intézkedések lassanként egész rendszernek,
egész oskolának vetették meg alapját. Hirneves törvénytu­
dók— ezek közt Ibu-Waguah — igyekeztek a Koránból vett
érvekkel bizonyítani be, hogy a keresztyének voltaképpen
alsóbb-rendü lények, kikkel úgy kell bánni, mint tisztátalan
állatokkal. S bár az üldöztetések, egyelőre legalább, az iz-
lamismus első éveiben nem öltöttek vérengző alakot, mind­
azonáltal az apró és bosszantó bántalmak egész sora nem­
sokára tűrhotlenné tette a keresztyéneknek helyzetét s ezt
annyival is inkább, mert, megszeghetetlen hagyomány követ­
keztében, a bírói hatalom is kizárólag muzulmán kezekben
lett összpontosítva.
Az izlamizmus hatalmának és terjeszkedésének pilla-
 8
Hatra gátot vetett a keresztes hadjárat s a bagdádi kalifa-
ság hanyatlása. Ekkor a törökök voltak azok, kik a hal­
dokló szervezeten áj élesztósi kísérletet tettek s sikerült
nekik, mint a történelemből tudjuk, az izlamizmus hatalmi
kérdésének súlypontját Ázsiából Európába helyezni át.
A törököknek érdekét kezdetben inkább képezte poli­
tikai állásuk megszilárdítása, mint a vallásügyi cuntrover-
siák. Konstantinápoly bevétele után, nem lehet tagadni, a
törökök magatartása a legtűrelmosebb és luvagiasabb volt a
keresztyének iránt. Ozmán a görög szomszédokkal jó ba­
rátságban élt. Legkegyeltebb embere, Kveussé Mihály is,
görög volt, sőt a valide-szullána, a szultán anyja is, a szép
Nilufer, keresztyén családból származott s ez időtől fogva
nyíltak meg a szerail ajtai is a keresztyén nőknek, kik
között nem egy, mint Kureon és Eoxelatie első helyen ál­
lottak a' kegyeneznők sorában.
V (B .) S.
(Vége következik.,)
KÜLÖNFÉLÉK,
Kolozsvár, január ü.
— Lapunk ez újévi első számát múlt
évi összes előfizetőinknek megküldjük,
azon. kéréssel, hogy egy levelezési lapon
értesiteni szíveskedjenek arról, ha van-é
szándékuk lapunkat továbbra is járatni?
Azok számára, kik sem előfizetési ösz-
szeget, sem nyilatkozatot nem küldenek
be, a la,p expediálását a jövő számon
kezdve megszüntetjük. Nem. áll módunk­
ban az eddig is felgyűlt hátralékokat,
bizonytalan bevárandókkal, még többre
halmozni fel. Kolozsvárt, 1883. jan. 6-án.
A kiadó hivatal.
— A polgári-iskolák szám ára új tan terv van ké­
szülőben a közoktatási minisztériumban. Ha az új tanlerv
a gyakorlati élet igényeit tartandja szem előtt, akkor ré­
szünkről is helyeselhetjük az átalakítást, mert jelen szerke­
zetükben inkább az elméletet űző iskolák szaporítására vol­
tak kigondolva.
— Az oláh. néptanítók. A közoktatás miniszter nem
régiben Déván egy vizsgálóbizottságot szervezett azon czól-
ból, hogy az oláh néptanítókat a magyar nyelvből megvizs-:
gálja. A bizottság elnöke Kéthi L. tanfelügyelő. E bizottság­
nak legközelebb sok dolga volt. Ugyanis messze földről,
nagy területről1(Arad, Szörény, Tewes, Torontói, Szeben és
Alsó-Fehénnegyókből) mintegy s z á z o l á h n é p t a n í t ó je­
lentkezett vizsgálatra a magyar nyelvből, szóbeli vizsgálatra
azonban, mely négy napig tartott, csak 65 állott elő. Ter­
mészetesen legtöbben voltak Hunyadmegyéből. A vizsgálat
eredménye az, hogy a bizottság 16 tanítót visszautasított,
hadd tanuljanak még egy esztendeig. Ellenben, sikerre) tette
le a vizsgálatot, nem kevesebb, mint negyvenkilencz, ebből
kitűnő sikerrel 7 és, ez utóbbiak közzűl, hunyadmegyei 4.
Nyomatott Stein Jánosnál az ev. ref. főtanoda betűivel Kolozsvárit.
— K atholikus, m in t zsidó iskolaszóki elnök. Jász-
Árokszálláson olyan testvéries, jó viszonyban van a keresz­
tyén és a zsidó polgárság, hogy az ottani izraelita hitköz­
ségi iskolaszék elnökének Cipiadesz János, keresztyén ügy­
védet, választották meg, túlnyomó szótöbbséggel.
— A b . E aldácsi alap bizottságát gr. Degenfeld
Imre elnök ő nagyméltósága f. hó 18’ára, Budapestre, gyű­
lésre hívta össze.
— Szász István, szerencsétlen p aptársunk, családja
javára újabban a következők adakoztak: Keíecsónyi Károly
h. esperes úr, egy névnapi társaság adományaként, 6 f r t . ;
Bőd László, almási ref. pap 1 frt. 50 k rt.; Molnár János,
brassói ref. pap 1 fit, A begyűlt összegeket Benkő Jáuos
esperes úrnak küldöttük el, hogy bölcs belátása szerint for­
dítsa a család javárr További adakozásokat szívesen
kérünk s’ közvetítünk.
— K arácsonyi í’ego. Csinos regét közöl a Revue
politique et literaire Turgenvev Ivántól: Kót-három nappal
karácsony előtt az úristen nagy ünnepélyt adott égi palo­
tájában- Az összas erények meg voltak híva, de csak az
erények. Csupa nők, egy úr sem. Sok erényt lehetett együtt
látni, nagyot és kicsinyt. Á kicsinyek tetszetősebbek s csi-
nosabbak voltak, mint a nagyok, de úgy látszott, hogy mind­
nyájan jól ismerik egymást. Egyszerre az isten két szép
nőt vezetett be, kik nem látszottak egymást ismerni. A
házi úr bemutatta őket egymásnak. A jótékonyság, monda,
az elsőre nézve. A hála, szólt a másikra mutatva. A két
erény elbámúlt. A világ teremtése óta most találkoztak
először itt.
— T iltsh János Kolozsvárit tegnapelőtt halt meg
Tilsh János könyvkereskedő, nyomdász és hírlapkiadó, kinek
nem jelentéktelen része volt az 1048-iki eseményekben. Ő
adta ki a szabadságbarcz alatt megindult „Honvéd“ és „Sza­
badság“ czimü lapokat; s midőn 1848. karácsonykor el
kellett Urbánnak Kolozsvárt hagynia, túszok gyanánt br.
Kemény Jánost, Nagy Pétert (a mostani ev. ref. püspököt)
és Tilsáét vitte el magával. A szabadsághn.rcz után részt-
vett a Gally-, Horváth- és Török-féle összeesküvésekben s
ezért hat esztendeig kellett szenvednie várfogságot. 1848
előtt egyike volt az erdélyi részek legkiválóbb könyvkiadói­
nak, ki sokat áldozott az irodalom oltárára. Az erdélyi ré­
szek majd minden figyelemreméltó sajtó terméke az Ő nyom­
dájából került ki s neve mindenesetre díszes helyet fog el­
foglalni a magyar sajtó történelmében.
— Uj zeneművek. Táborszky és Parsch zeneműke­
reskedésében megjelentek a következő új zeneművek: Virá­
gos a rét. Magyar dal. Enekhangra zongorakisérettel szer­
ző Thern Károly. Ára 80 kr. — Jut-e néha (Mindig
sírok,) magyar népdal Ára 50 kr. Ajánljuk az érdekeltek
figyelmébe!
A SZERKESZTŐ POSTÁJA.
S z ilá g y i S á n d o rn a k , B u d a p e s t. Már egyszer megkül-
döttem. Valószínűleg a postán tévedt el. Ismét útnak indítom. B ú .!
M itr o v ic s G y ula nak,- S áro s p a ta k . A jóakaratéi fi­
gyelmeztetést köszönettel vettük.
V eres S á n d o r ú rn a k . A beküldött Összeg fele a múlt év
második felére, másik fele pedig ez év első felére jegyeztetett be.
X III. évfolyam. Kolozsváriit, 1883. Január 14.
P R O T E S T Á N S KÖZLÖNY.
EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP.
Vews>W
MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.
SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS:
b.-farkas utcza 16 szám, hová a lap szellemi s anyagi ügyeit
illeti minden küldemények czimzendők.
ELŐFIZETÉSI ÁR :
Egész évre 6 frt., félévre 3 fit., évnegyedre 1 írt. 5 0 kr.
v A
— <■&
j 3'e l e l ő s s z e r k e s z t ő é s k ia d ó t u l a j d o n o s : S z á s z
E g y t e s t é s e g y l é l e k v a g y t o k . Efóz. IV. 4.
T a r t a l o m : Káütött-é a szeg fejére? (K—L). — Indítvány
az erdélyi ev. ref. egyházkerületben létező központi és egyház­
megyei Özvegy-árvái gyámintézetek egyesítése tárgyában. Előterjesz­
tés végett kidolgozta Szőts Sándor, dévai ref. lelkész. (Folytatás).—
Irodalom. — Külföld. — Világ folyása. — Különfélék. —■ Nec-
rolog. (m—i.) — Tárcza: Az izlam és a keresztyének. (Vége). V.
(B.) S.
Ráütött-é a szeg fejére?
Kalotaszeg, 1833. jan. 7.
(K—L). Megvan az a gyengeségem, hogy, ha hír­
lapi czikket olvasok, önkénvtelenűl is a végére pillantok,
hogy lássam, kivel van dolgom. Ez történt a „Prot. Közi.«
múlt évi 53-ik számában „ K a l a p á c s " által irt czikkel
is, melynek végéu eme sokat ígérő mondat áll: „ í me ,
a s z eg f e j é r e ü t ö t t k a l a p á c s . " — Azouual végig
olvastam a szép reményre bátorító czikket, mely a gordiusi
csomó megoldását tette kilátásba, — azonban pórul jártam.
Olvastam ugyan én abból mindent: hogy „ ké t k a r d
m e g f é r egy t o k b a n , de k é t p a p n e m e g y e g y ­
h á z b a n " , — hogy „ r e n d e t l e n a p a p s á g , t e k i n -
t é l y t e l e n az e s p e r e s s é g , — stb. megtanultam,
hogy van a l k o t m á n y a Z á n z i b á r n a k , m e g Ma d a -
g a s k á r n a k , — egy szóval, h a l l o t t a m k a l a p á l á s t ,
quanliun satis, de; hogy a szeg fejére ütött volna a kala­
pács, azt sehol sem láttam.
Megbocsásson tisztelt K a l a p á c s úr, de nem ott
van a szeg feje a hová ön ütött; nem ott, hogy mit kel­
lett volna tenni a k.-kalotai egyh.«m. közgyűlésének, es­
peresének, jegyzőjének, bizottságának a dislocatio kérdése
tárgyalásánál, sem ott, hogy az esperes miképen alussza
ki a visitatioi káposzta okozta gyötrelmeket. A szeg feje
ott van, hogy m it t e g y ü n k a z o n r i t k a , de, a t a ­
2. szám.
KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.
HIRDETÉSI DIJAK
kétszer hasábozott garmond sor vagy annak tere 5 kr. Bé-
lyegdij minden beigtatás után 30 kr.
Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél külön kedvez­
ményt nynjt a kiadóhivatal.
s-a°
D o m o k o s .
p a s z t a l á s b i z o n y l a t a s z e r i n t , mégi s b e köve t ­
k e z h e t ő e s e t b e n , m i d ő n , a p a p c a n o n i c u s hi *
b á j á n k i v ű l , s o k s z o r é p e n m u n k á s s á g a , köt e*
l e s s é g t e l j e s í t é s e , b u z g ó s á g a á l t a l v á l i k i m-
prudenssé, a minek következtében f elbomlik
a z e g y h á z es p a p k ö z ö t t i b é k e , a l á á s a t i k a
v a l l á s o s é l e t . — Ez a s z e g fej e, — e r r e t es s ék
r e á ü t n i , nem pedig a közgyűlés, esperes és főjegyző
fejére, a mi már úgy is késő lenne és semmit sem segí­
tene a meglevő bajon.
Mellőzve tehát a „ Ka l a p á c s " úr által felhozott, a
dolog érdemére úgy sem tartozó és a gyakorlati életben
számtalau akadályokba ütköző, ó h a j t á s o k a t , czikke azon
részére teszek csupán néhány megjegyzést, a mi a kérdé­
ses ügy lényegére tartozik, a mit t. i. az általam javas­
latba hozott k á p l á n a l k a l m a z á s czelszerűtlenségének
illustrálására, n a g y s z a k á l l u p u r i t á n p a p b a r á t j a
esetével, felhozott.
Ezen eset — legalább előttem — nem bir oly bizo­
nyító és meggyőző erővel, hogy azért nézetemet feladjam,
mert legalább is annyi esetet lehet felhozui a mellett,
hogy két pap békével él meg egy egyházban, mint ennek
az ellenkezőjére. Te l j e s b é k é t pe di g, minőt „Kalapács*
úr óhajt, csakis a sírban találhatunk.
Egészen balomba döntik azonban állítását a magyar­
honi testvér superintendentiák, melyekben a káplán-rendszer
rég gyökeret vert és uem mondhatjuk, hogy az anyaszent“
egyház és vallásos élet kárára vagy hanyatlására.
Távol legyen tőlem, hogy, a midőu a bajnak orvos­
lására a káplán alkalmazását ajánlottam, ezt azon merész
meggyőződéssel tettem volna, hogy a s z e g f e j é r e ü t ö t ­
t e m s hogy azt hinném, miszerint a káplán-rendszernek
árnyoldalai ne lennének. Lehetnek s bizonyára vannak is;
de, hogy ez a jelzett esetben elfogadható menedék, e meg-
 10
győződésemen „ K a l a p á c s “ úr czikke mit se gyengített.
Mert tény az, hogy keservesen esik az imprudentiája mi­
att vérig zaklatott papnak, — talán — csekély fizetéséből,
egy részt a káplánnak szakasztani, de ezt csak azon eset­
ben kénytelen tenni, ha az események oda fejlődtek egy­
házában, hogy, helyzete tarthatatlansága miatt, egyházától
— igy*egész jövedelmétől — lenne kénytelen megválni, —
tehát a legvégső esetben, a mikor bizonnyára két kézzel
ragadja meg az alkalmat a megmenthetőnek megmentésére.
Lehet, hogy a káplán a papnak kellemetlenséget fog
okozni, (habár a pap által fizetett, a papnál élelmezett
káplánról ez nem teendő fel múlbatlanúl), ámde a tfiz-
p r ó b á u keresztül ment pap, tőle kitelketőleg, kerülni
fogja az összeütközéseket. — A mi „ K a l a p á c s “ úrnak
a coordinált és subordinált egyének közötti elsősegi vitára
vonatkozó ellenvetését illeti, ezt körülírná a törvényhozó
testület s az illetők kötelesek lennének magukat ahhoz-
tartani.
Megmaradok tehát nézetem mellett mindaddig, mig
ezélravezetőbbet nem ismerek, mert, mint e lapok múlt
évi ö l ik számában hangsúlyoztam, a k á r v a l ó b a n im-
p r u d e n s v ol t a p a p , a k á r e g y e s i z g a t ó k á l t a l
m é l t a t l a n ú l i n s u l t á l t a t o 11, ü l c l ü z t e t e t t s i g y
a k ö l c s ö n ö s b i z a l o m m e g s z a k a d á s á v a l dúlatott
íel az egyház békéje: a k á p l á n által orvosolva van a
baj, mert már többé nem az üldözött, megvetett, gyű­
lölt pap jár a templomba, nem ő esket, nem o temet,
nem ö keresztel és nem ő oszt úrvacsorát s igy meg­
szűnni a valódi, vagy mondva csinált ok, mely a híveket
á ^ a Genuadinosnak, maga adta kezébe a drága kövekkel ékített
T
Az izlam és a keresztyének.
(Vége).
Általában, mint törtónetünK lapjai is bizonyítják) a
török mindig bizonyos nemes méltósággal tudott bánni le-
igázott ellenfelével. E természetes vonás, mely sok rokon­
ságot árul el magyar nemzet nyílt és őszinte jellemével
s mely szabadság-barczuuk levcretése után, a kibujdosott
emigránsokkal szemben is, oly szépen nyilvánult, biztosította
számukra, a politikai exigentiák minden áramlata közt is,
a magyar nép rokonszenvót. Byzanczi történetíróknak a tö­
rök sergek kegyetleukedósét ecsetelő leírásai, nagyreszt, épen
oly túlzottak és officziósusok, mint az angol „ a t r o c i t y
m e e t i n g “-ek egykori inspirált tüutetései. Tények bizo­
nyítják s teszik kétségtelenné a török nemzeti jellem min­
den időben nyilvánuló nagylelkűségét. Makómét szultán egy
császári formánja nem csak az awan viselését engedte meg
a keresztyéneknek, de őket vallásuk s istentiszteletük sza­
bad gyakorlására is felhatalmazta. Tette pedig ezt akkor,
mikor magok a keresztyén felekezetek nem voltak képesek
a tűrelmosségnek ily magaslatára emelkedni s máglyák lo­
bogtak fel Európa minden keresztyén államában. De még
a vallástól elidegenítette, de egyszersmind nincs kizárva
az idő és a jóakarat által helyrehozható kibékülés remé­
nye is.
Ajánlják némelyek azt, hogy igyekezzék az irnpru-
dens pap egyházától megmenekülni. De hova?! Melyik
egyházközség fogadja kebelébe a pellengére állitottat?!!
Talán, ha ifjú, ékes szóló, ha bir pártfogókkal, sike­
rül neki a menekülés. De hátha az illető gyenge szónok,
öreg vagy pártfogó- nélküli: ugyan melyik egyház fogadja
kebelébe öt, homlokán az imprudentia bélyegével?!
Hallottam olyan véleményt is, hogy szükségteleu az
ily ritkán eléforduló esetekre törvényt hozni, hanem esetről-
esetre intézkedjék az egyházi felsőbb hatóság, belátása sze­
rint. — Én e nézetnek nem vagyok barátja. Miért isrné-
teltessük a múlt évi közzsinaton hallott vélemény nyílva*
nitásokat? Miért késleltessük a gyors eljárást igénylő ese­
mények megoldását?!
H o z z u n k t ö r v é n y t és alkalmazzuk azt ott és
akkor, a mikor szükség lesz reá. Igaz, hogy — hála is­
tennek!— ritka az ilyen eset, hanem annál veszélyesebb
és anuál inkább készen kell lennünk az erélyes intézkedés
fegyverével
Indítvány
az erdélyi ev. ref. egyházkerületben 1élező központi és egy­
házmegyei özvegy-árvái gyámintézetek egyesítése tárgyában.
— Előterjesztés végett kidolgozta. Szőts Sándor, dévai ev. ref. lelkész. —
(Folytatás.)
Ez elszomorító helyzet indította az erdélyi ev. ref.
egyházmegyék papjait arra, hogy, Összctevón filléreiket., öz-
többet is tett. Az újonnan megválasztott patriarchának,
keresztet. E'ájdalom, e fejedelmi tény minden varázsát el­
vesztette akkor, mikor kevéssel később, esküje ellenére, a
nekie meghódolt s visszatért görögöket, kímélet nélkül, egy
lábig levágatta de vájjon, első tényében jöhetett volna oly
éles ellentétbe a koráimat, ha későbbi elhatározására nem
politikai okok bírják? Kétségtelen az, hogy e kegyetlen in­
tézkedés éle nem annyira a keresztyének, mint inkább a
görögök ellen volt irányozva.
De, ha a keresztyének elleni vak gyűlülség azon ne­
mével nem is találkozunk a törököknél, mely az arabokat jelle­
mezte, mindazonáltal ezek is nem kisebb megvetéssel tekintenek
le rajok. A'j uguz faj felől, melyből eredtek, a legmagasabb
véleményt táplálják s minden más fajt egyformán lenéznek.
Csakhamar ez az előítélet is megtenné a maga gyümölcseit
s már 1661-ben meg Ion tiltva a keresztyéneknek béllelt
vörös kalpagot s sárga czipőket hordani. Nemsokára templo­
maikat is lerombolták s néhány árulással vádolt papot ha­
bozás nélkül felakasztottak. A Mahrnud szultán által kezde­
ményezett igazságügyi reformok még nem léptek volt életbe
s igy a törvénykezés még csak a régi mederben mozgott,
mely minden ítélet alapjául a tanúvallomásokat vette fel,
ellenben a keresztyenek tanúé kodásának nem tulajdonított
érteket. A bennszülött keresztyének még csak tűrhették va­
lahogy ez állapotokat, mert, többnyire szegény sorsú rajahk-

vegyeik és árváik segélyezése czéljából kebli gyámintézete­
ket alkossanak. Ily gyámintézet, 3 egyházmegye kivételével,
ma már mindenütt létezik, kisebb-nagyobb tökevagyonnal
bir s a segélyezést, tehetsége szerint, gyakorolja is. A mi
egyházmegyénknek is yan ily gyámintézete, mely az 1881-
ik év végén 3441 frt tőkeösszeggel és 1124 frt hátralék-
követeléssel birt s melyből, ha a pénztárnok a maga idejé­
ben kiszolgáltatta volna, minden papi Özvegy és árva, fe-
jenkint, mintegy 12— 13 frt segélyben részesült volna.
Aránylag legnagyobb tőkéje van a kolozsvári egyházmegyé­
nek, mely, 4 papi állomás mellett, 7057 frt ós a marosi
egyházmegye, mely 66 papi állomás mellett 20,270 frt tőke-
vagyonnal rendelkezik s egy özvegynek 25 - 30 fit segélyt
tud nyújtani. Azután sorban következnek: a szilágy-szolno­
ki, húnjad-zarándi, a görgenyi, a kolozs kalotai, a nagy-
enyedi, a dózsi egyházmegyék; továbbá a Bikán belőli com-
munitas, végül az udvarhelyi, kiiküllői ós a széki tnctusok
gyámintézetei.*) A gyula-fehérvári s nagy-szebeni traktu­
soknak és a nagy-sajói káptalannak nincsenek ilynemű in­
tézetei, következőleg az ezen egyházmegyébe tartozó papok
özvegyei és árvái kizárólag a központi csekély segélyre
vannak utalva.
Az elősorolt tractualis gyámintézetek összes tőke va­
gyona tett 1881. végen 91,172 frt 69 krt. Kiosztatott ál­
tatok 1881-ben 3341 frt és 92 kr. A kezelési költség tett
606 frt 31 krt, vagyis a kiosztott segélynek egy ötödrészét.
Egy osztalék tett — ha a központi gyámintézettől segélye-
*) Lásd a B., mellékletet jövő számunkban.
tói születve, szokva voltak szolgai sorsukhoz; hanem az
európaiak máskép gondolkoztak s már ekkor történtek dip-
lomatiai lépések a törökök keresztyén alattvalói sorsának
enyhítésére s vallási, politikai és kereskedelmi érdekeik
megvédésére, így jöttek létre a capitulatiók, melyek először
nyitottak szabad utat a kelet s nyugat közötti kereskedelmi
forgalomnak.
Történtek visszaélések, tagadhatatlanul, a középkori
Európa ez önkényes beavatkozása által, a török birodalom
ügyeiben. De e visszaéléseket messze felülhaladják azok az
előnyök, melyek abból Európa közéletére káromlottak s e
tekintetben a kezdeményezés dicsősége Francziaországot il­
leti, mint a mely különben is a nemzetközi eszmék eredeti
bölcsője. Nem lehet azon sem csodálkozni, hogy, a kor szel­
lemének megfelolőleg, a capitulatiók intézményének jellege
ós színezete kezdetben tulnyomólag vallásos volt, am ennyi­
ben első sorban egyházi czólokat tartott szem előtt, de e
feladat csakhamar kiszélcsűlt s ma már, akár úgy tekint­
jük a capitulatiókat, mint kétoldalú szerződéseket, akár
úgy, mint az európaiak számára különös előjogokat bizto­
sító diplomatiai okiratokat, tény az, hogy, a szultán által
elfogadva s hosszú gyakorlat által szentesítve, határozott
juridikai érvényre emelkedtek.
Monarchiánk Bosznia-Herczegovinában s Anglia Czip-
rusban ma már kölcsönösen megszüntettek e százados in­
tézmény kötelező erejét, miután, e tartományok jelenleg köz-
11
zettek számát vesszük alapúi — átlag számítva 18 frtot és
21 krt. Vannak azonban egyházmegyék, hol egy osztalék
15, sőt 10 frtot sem tett.
Hogy ezen egyházmegyei gyámintózetek — akár meg­
levő tőkéik és jövedelmi forrásaik csekélységét, akár a ke­
zelési költség nagyságát és az általok nyújtható segély pa­
rányiságát tekintve — a kitűzött czélt elérni nem képesek
s ennélfogva rendeltetésüknek megfelelni nem tudnak, — azt
hiszem, fölösleges bizonyítanom. Ugyanezért, kizárólag azon
okok fölsorolására szorítkozom, melyek a fennebbi számadá­
sokból azonnal szembe nem ötlenek s melyek — nézetem
szerint — az egyházmegyei gyámintézeteknek a központival
való egyesítését szükségessé teszik.
Ilyen ok mindenekelőtt az a sajnos körülmény, hogy az
említett fehérvári, sajói és szebeni tractusok lelkészei, hol a
papi állomások száma ós jövedelme fölöttébb kevés, soha sem
lesznek abban a helyzetben, hogy, magokra hagyatva, saját ere-
jökbő1, oly gyámintézetet létesítsenek, mely hátraliagyandott
családjaikat — legalább 150— 200 frt nyugdíj adása által
— a szükség ós nyomorúság ellen biztosítsák. Hiszen, ha
csak 5 — 6 család lesz is egyszerre segélyezendő, 15— 20
ezer frt tőkéjűknek kellene lenni, hogy e nyugdíjt óvről-
évre megadhassák. Nyolcz-tiz szegény pap évi illetékeibő
pedig, folytonos segélyezés mellett, hogyan és mikor lesz
akkora tőke-összeg? Talán 100 óv mulva-
Ilyen ok továbbá a tractualis gyámintózetek által
nyújtott segélyek bizonytalansága. A hol a segélyezendők
létszáma jelenleg például 10 és a. kiosztható segélyösszeg
200 frt és igy személyenként az osztalék 20 frtot tesz, ha
vetlen európai fennhatóságok alatt áll vári, anomália volna
annak további fenntartása. De Törökország különleges vi­
szonyai közepette ez mindaddig nem követkőzhetik be, inig
Európa elég garancziát nem lát arra nézve, hogy ott a
közbiztonsági állapotok annyira javulnak, mikép az euró­
paiak egyéni szabadsága Törökországban többé nőm lesz ve­
szélyeztetve. Ezt azonban egyelőre nehéz elhinni, ha meg­
gondoljuk hogy az ottoman birodalom harmincz év leforgása
alatt hatszor volt már oly vérengzések színhelye, mint a
djeddahi, libani, damabi, batuki, sznloniki és alexandriai
mészárlások.
Századok óta foly már a küzdelem, különböző alakban,
de ugyanazon lényeggel, a nagy török birodalom végbomia-
dozásban levő elemei közt. A dunai tartományok rajak-i,
már nagy részben felszabadultak, vagy fel fognak szaba-
dúlni; szintúgy a libani keresztyének az albán miriditák.
Hátra vannak még az örmények s a török elnyomás keresz­
tyén hitsorsosaink felett rövid időn meg lesz törve. De,
mialatt e processus végbe megy, egy más processus is van
fejledezőben. Törökország szeme minden veszteség után csak
annál inkább keletre néz. Idői hatalmát megtörhetik a török
szultánnak, de szellemi hatalma napróLmtpra növekvőben
van s az újabb egyptomi fejlemények csak an\. szolgálnak,
hogy útját egyengessék egy egyetemes nagy fölkelésnek,
melyet a panslavismus indít a félhold jelvénye alatt,
V (B.) S.
*
 12
a következő évben történhető halálozások következtében, a
segélyezendők száma 5 -tel megszaporodik, természetes, hogy
az osztalékunk is 20 írtról 13 írt 33 krra, sőt, rendkívül
kedvezőtlen körülmények között, 20 segélyezendő mellett,
10-re is le kellend szállania. Hogy e bizonytalanság a se­
gélyezendőkre nézve fölöttébb hátrányos, nem szükség bi­
zonyítanom. Csak azt említem meg, hogy egy özvegyre nézve,
ki egy ízben már 20 írt segélyben részesült, nagyon ke­
serves dolog másodízben csak 13, harmadizben pedig csak
10 irtot kapni segédeimül. És e bizonytalanság windenik
egyházmegyében mogvaji. Mert, ha például az özvegyek ille­
tékét fix osztalékban állapítja m eg: vagy az osztalékot kell
igen csekély összegben megállapítania, vagy pedig tőkésí­
tésre szánt jövedelmeiből kell a hiányt pótolnia. Előbbi eset­
ben a segélyezendők húzzák a rövidet, utóbbiban pedig a
gyámintézet, a mennyiben tőke gyűjtése s ennélfogva va­
gyoni erősödése lassabban történhetik. Kis körben, például
egy egyházmegyében, az esetlegesség szerfölött nagy; lehet
a segélyezendők száma rendkívül kevés és lehet rendkívül
nagy, minélfogva az osztalék mennyisége és mekkorasága
évenként változik. Ellenben egy nagyobb körben, például az
erdélyi ref. egyházkerületben, a hol a fuogens papok száma
500-at meghalad, az esetlegesség sokkal csekélyebb; a ha­
lálozási néhány év tapasztalata után, biztosan megál­
lapítható, mert az egyik vidék, vagy tractus kedvezőtlen
esélyeit a másik tractus kedvező viszonyai mindig kiegyen­
lítik. Én p. o. biztosan merem állítani, hogy az erdélyi ref.
papok közzűl évenként 3 % hal meg, vagyis 15 16 sze­
mély s e % legfennebb annyiban változik, hogy néha 2
°/lt-ra száll, néha 4-re emelkedik, de már 5 evenként cgyre-
másra 3-ra egyenlítődik ki. Egy egyházmegyében azonban,
p. o. a hunyad-zarándiban, hol a papok száma 25, meg­
történik, hogy az egyik évben, sőt egymás után 2— 3 évben
is, egy pap se hal meg, de megtörténhetik az is, hogy a
következő évben 2, tehát 8 °/0; az azutániban 3, vagyis 12
°j0 és igy 5 év alatt eshető lég 8— 10, vagyis egyre-másra
6 — 7 °/0 hal meg, — következőleg a segélyezendő családok
száma rendkívül nagyra szaporodik. Még nagyobb az inga­
dozás az árvák létszámánál. Egyik évben oly papok halnak
meg, kiknek nincsenek gyermekei, a következő évben pedig
6— 8 gyermekes papok; minélfogva a segélyre szorultak
száma talán megkétszereződik. Épen azért fölöttébb kívána­
tos, sőt szükséges, hogy özvegy-árvái gyámintózeteinkefc, már
özvegyeink és árváink jutalékainak biztossága érdekében is,
egyesítsük.
Harmadik és pedig igen foDtos ok az is, hogy az egy­
házmegyei gyámintézotek különböző módon állapították meg
a segélyezésre való jogosultságot, a kiosztási kulcsot, á se­
gély nyújtásának idejét, valamint a beadandó folyamodvány
felszerelési kellékeit. Különbözőképen vannak megállapítva az
új papok által befizetendő első évi illetékek, vagy bekebe­
lezési dijak, úgyszintén a papok évi járulékai is. Egyiknél
a család yan alapúi véve, másiknál az özvegy, némelyiknél
az özvegy és árvák együttesen. Egyik gyámintózet az öz­
vegynek egy egész, az árváknak fel-fél osztalékot ad, másik,
mint példáúl a hunyadmegyei, az özvegynek és az árváknak
fejenként nyújt egy-egy osztalékot. Néhol különbséget tesz­
nek az egész- és a fél-árvák között, máshol pedig nem.
Néhol kiosztják a segélyt Januárban, másutt Szent-György
és Szent-Mibály napkor, néhol novemberben vagy deczember-
ben, néhol , mint pl. nálunk 1881-ben történt, semmikor
sem. Az egyik egyházmegye, mint pl. a marosi, az új pa­
poktól 50 °/0 bekebelezési dijat vészén, inig a másik, pl. a
mienk, csak 10 °/0-ot. Az évi járulékok is különböző kulcs
szerint vettetnek ki. Néhol minden pap egyenlő mértékben
járul a gyámintézet gyarapításához, évenként 5^—6 - 1 0 írttal,
másutt a papok évi befizetései a papi állomások osztályai
szerint vannak kiróva, míg, pl. nálunk, minden pap fizetésé­
nek 1 °/0 -át köteles évenként a gyámpénztárba beszolgál­
tatni. Mindezek nem okoznának semmi nagy bajt, ha min­
den pap élte végéig megmaradna abban az egyházmegyében,
a hol papi pályáját megkezdette. Ámde a papoknak több
mint egy harmada változtatja helyét s körülbelül egy ötödé
egyházmegyéjét is, minélfogva megtörténik, hogy egy azon
papa bekeblezósi illetéket 2-szer, 3-szor, sőt 4-szer is kény­
telen befizetni s azonfölűl évenként 2— 3, sőt 4 gyáminté­
zet fenntartásához járulni, ha azt nem akarja, hogy addig
befizetett illetékeit örökre elveszítse. Igen ecclataus példa
erre t. Fiilöp Géza, szászvárosi paptársunk, esete, ki — mint
általánosan tudva van — előbb N.-Enyedeu, aztán S.-Szt.-
Györgyön, jelenleg pedig Szászvároson lelkészkedik. 0 nem
kevesebb, mint 5 gyámintézetnok nolle-vello kötelezett tagja,
a nagy-envedinek, a comrminitásbelinek, a hunyad-zarándiuak,
a Szászvároson fennálló capituluminalc és végre az u. u,
központinak. Befizette a bekeblezési illetéket 4 helyen és
fizeti az évi járulékot 5 gyámintózetbe, s mégis, ha özve­
gye és árvái maradnának, nem tudom, kapnának-e az 5
helyről akkora segedelmet, mekkorát pl egy törvényszéki
biró családja kap 15— 20 esztendei szolgálat után. Be kel­
lene adniok évenként 5 folyamodványt, igazolniok kellene
életben lótöket 5 helyen, várniok kellene a pénzt 5 helyről,
5 pénztárnoktól s talán az óv 5 különböző hónapjában.
Azonkívül tudniok kellene az 5 gyámintózet szabályait pont-
ról-pontra, különben, az elkövetett szabálytalanságok miatt,-,
jogosan követelt jutalékaiktól igen könnyen m egúsztathat­
nának. Mindezen bajoknak csupán egyetlenegy orvossága
van: az egyházmegyei és központi gyámintézotek egyesítése.
Minél tovább haladunk, minél többet várunk, annál bonyo-
lúltibbak lesznek viszonyaink s annál nehezebben lesz ke­
resztül vihető az annyira kívánatos egyesítés.
(Folyt. köY.)
IRODALOM.
»Államfölség és p a p u r a l o m Egyházpolitikai tanúi-
mány. Irta H e g y i P ál. A „Syllabus“ és a porosz májusi
törvények eredeti szövegével. Pozsony. 1882. Wigand nyom­
dája. Ára 2 írt.
Szomorúan jellemző „felvi)ágosodott:t korunkra, hogy
az előttünk fekvő könyvnek napvilágot kellett látnia. Már
maga azon körülmény, hogy napjainkban az államfölség fo-
 -galma rögtön eszünkbe hozza a derűs uralmát is, moly aman­ j mely nagy tekintélyek ellenében is bebizonyítja elvei helyes­
nak útját állja, olyan kórállapotra mutat, mely, különösen ségét.
századunknak, nem válik dicsőségére. Éjszakamerika egyházpolitikai törvényhozását bonczolva
Szerző a jogállam eszméjéből indul ki, melynek meg­ kimutatja, hogy annak alapelve épen az, melyet az ő műn-
valósításától még sok tekintetben messze vagyunk; különö­ kaja is vall, t. i. az állam hatalmi körének teljessége, az állam
sen az egyházpolitikai téren annyira nem tudunk az elvek felségjogának megoszthatatlansága, tehát épen nem az, melyet
magaslatára emelkedni, hogy nekünk egyházpolitikánk nincs Deák Ferencz mondott, hogy t. i. „az állam vagy épen ne, vagy
is, de meg kell azt teremtenünk, mert politikai és társa­ mennél kevesebbet avatkozzék az egyházfelekezetek ügyeibe“ ;
dalmi viszonyaink, a jogállam tisztult fogalmai szerónt, tel­ kimutatja, hogy biz’ az gyakran még dogmatikus kérdésekben
jességgel nem lesznek rendezhetők az egyházfelekezeti ügyek is bíráskodik.
kisebb-nagyobb érintése nélkül, a miből aztán veszedelmes De végére sem bírnánk jutni szerző köuyvc kivona­
súrlódások is támadhatnak. tolásának, ha csak érdekesebb részeire szorítkoznánk is.
Meg kell vallanunk, hogy szerző előrelátása már eddig Egyenesen ráutaljuk tehát az olvasót, annál inkább, mert
is igazolva van. Elég a közóptanodai törvényjavaslat sor­ épen csak az aligmúlt napokban jelentek meg igen harczias
sára, vagy az „alapok és alapitványok“ kérdésére utalnunk. főpapi nyilatkozatok, melyekre csak az találhatja meg a
Szerző úgy van meggyőződve, hogy ezen s a hozzájok peremtorius választ, a ki az előttünk fekvő egyházpolitikai
hasonló természetű kérdések megoldásához csak úgy játha­ tanulmány elveinek fonalán indúl.
tunk, ha egy részről kimutatjuk a korszerű egyházpolitika A munka még nincs bizományba adva és csak Po­
helyes elveit, más részről pedig, az eszmék és fogalmak tisztá­ zsonyban, a szerzőnél rendelhető meg.
zása által, a r. kath. egyház követeléseinek alaptalanságát be­
bizonyítva, jogczimoit valódi értékűkre leszállítva, előkészítjük
azon elvek diadalát. KÜLFÖLD.
Minden baj forrását abban látja, hogy a r. egyház, nem
elégedve meg azon szerepkörrel, mely őt az átalános es O r o s z o r s z á g . E g y e s s é g a V a t i k á n és O r o s z ­
egységes világrend tényezői között megilleti, az ezen ténye­ o r s z á g k ö z ö t t . A Vatikán és Oroszország közt kiegye­
zők működését souverain hatalommal ellenőrző állam m e l l é zés jött létre. Az egyesség pontjai még mindig találgatások
tolakodott s igy az állam m e g o s z t h a t a t l a n fölségjogát tárgyai. Legvalószínűbb, a mit e tekintetben a „Germania“
tettleg bitorolja. Fokozza pedig és komolyan veszélyessé te­ közölt. E szerint: 1. Oroszország a szent szék mellett kö­
szi a bajt. azon körülmény, hogy ezt a bitorlást épen a vetséget tart. 2. A lengyel püspökök amnestiát kapnak. 3.
római katholikus egyház hierarchiája űzi, melynek uralma Felinski varsói érsek visszatér. 4. Az új püspököket a kor­
mellett egyetlen állam teljes függetlensége és önállósága sem mány a Vatikán beleegyezésével nevezi ki. 5. Nagyobb plé­
képzelhető. — Érdekes az a párhuzam, melyet szerző a ke­ bániára a püspökök a lelkész-jelölteket a kormánynál beje­
resztyén felekezetek között, állami szempontból, von, a hol lentik; kisebb plébániákra egyenesen neveznek ki. 6. Az
kimutatja, hogy a folyton fejlődő jogállam es, a „Syllabus“ álbim felügyel a papnöveldékre, 7. A papoknak oly helyű­
által egészen megváltozott, római katholikus felekezet kö­ ken, hol a nép nyelve orosz, oroszul kell beszélniük; más­
zött, szükségképen, mindig tátongóbbá lesz az űr, áthida­ hol az illető hely nyelvén beszélhetnek.
lásának nehézségei egyenes arányban fokozódnak a jogállam Anglia. Á l s z e n t e k . Angliában a minap itt-ott
ész- és korszerű fejlődésével, mig más felekezetek óletmoz- megpróbálták kiszámítani: a népességnek hányad része az,
zanatai azzal egészen lépést tarthatnak. mely vasárnap templomba jár. Kisült, hogy az illető váro'-
Szerző a 17 — 20 \apokon erős leczkét tart a r. kath, sok lakosságának alig egy harmada érzi szükségét a va­
hierarchiának a hírhedt osztrák konkordátum pártolása sárnapi ájtatosságnak. Most aztán annak is utánna jártak,
hány olyan ember van, ki szombat estvo korcsmába megy.
miatt.
Mindazáltal szerző szembeszáll azokkal, kik az egyház Egy szombaton Bristolban a mértókletességi egyesület tagjai
befolyását s hatalmát kicsinyük s IX. Pius pápaságának sorra járták a korcsmákat és kiszámították, hogy a város
vázlatával bizonyítja be, hogy még a „Syllabus“ által eltor­ 215,000 főből álló lakosságának majd a fele, vagyis több
zított római katholikus egyház is valódi világliatalom, melyet mint 104,000 ember, 7 — 11 óra közt, elkorcsmázta az időt.
teljesen megdönteni nem lehet, mellyel komolyan számolni E szép számú tömeg közt volt 34,074 férfi, 36,803 asszony
kell, Ezt a IY. fejezetben tárgyalja szerző, oly érdekfeszitő és 13,415 gyermek.
modorban, hogy annak meggyőző hatása elől az olvasó nem A z ü d v h a d s e r g e . E sajátságos elnevezés alatt
menekülhet; a mélyreható komolyság s egyszersmind leg- alakúit Angliában nem régen egy új felekezet, mely mind
metszőbb gúny fegyvereivel oszt itt oly csapásokat a hie­ nagyobb zajt csinál, főleg Londonban. A zajt szó szerint
rarchiának, melyeket lehetetlen melyen sebzőknek el nem kell érteni, a mennyiben a nevezett felekezet hívei, dobszó
ismerni. és trombita-harsogás mellett, az utczákon kiáltozva és ug­
Átalában H e g y i Pál munkája nem olyan utánzat féle, rándozva, vonulnak az isteni tiszteletre, melynek helyét es
a milyennel igen sokszor találkozunk, hanem egészen új idejét czifrábbnál-czifrább s csudásabbnál-csudásabb falra­
'elvek nyomán haladó s classicus magyarsággal írott könyv, gaszokkal teszik közhírré. A menet négyes sorokban törté-
 14
aik s általában a felekezet katonailag van szervezve. Van
egy főtábornokuk, nóvszerint Mr. Booth. Alatta állanak: a
felekezet ezredese, őrnagyjai, hadnagyjai stb. Innen a h a d
s e r e g elnevezés. Hiveit a felekezet jobbára a köznép al­
sóbb és neveletlenebb rétegeiből toborzza. Van egy közlönyük
is, melynek czime: „Előre.a Ez is csak olyan ponyvaivo-
dalomszerű lapokból áll, hogy, olcsóságánál fogva is, könnyen
terjeszthető legyen, Hitelveit nehéz volna meghatározni.
Főbbeknek a következők látszanak: 1 -ső : az üdv hadserege
hiszi a bűnesetet s az emberi nem teljes megromlását a
bűneset következményének tartja; 2*ik: a megigazúlás egye­
dül a Jézus-Krisztus vére által érhető el s a kik ebben
hisznek, kivétel nélkül mindnyájan üdvözflinek; 3 -ik ; a hi­
tetlenek örök kárhozatra jutnak. A mint ezekből látszik, az
üdv hadseregének dogmája, ha e pontokat annak lehet ne­
vezni, teljesen összhangzik az orthodoxiának legközönsége­
sebb, legfelűletesebb s magát teljesen lejárt formájával, a
mely ellen ma még a komolyabb orthodoxok is tiltakoznak.
Csak egy hittételük van, a mely egészen új: a rögtöni meg-|
térés. Ez, úgy látszik, a legnagyobb szerepet játssza a had­
sereg gyűléseiben szintúgy, mint nyilatkozataiban; mond­
hatni, ezen alapszik vallásos életök. A hadsereg bivei azt
hiszik; hogy minden emberre nézve jő egy nap, egy óra,
egy elhatározó pillanat, a melyben a kegyelem oly módon mű­
ködik reá, hogy az, ki e perezben még bűnös, a másik.perezben
már megtért, — az előbb elkárhozott, most idvezűlt. Ez
az eszme annyira uralkodik rajtok, hogy gyűléseikben, az
isteni tisztelet folytán, nők és férfiak ülőbelyökön megtér-
teknek jelentik ki .magokat, - - mások egészen komoly arczczal
beszelik el, hogy itt s itt, pont ekkor ás ekkor, megmosa­
kodtak a Krisztus vérében és megigazúUak. Még gyermekek,
egészen kicsi gyermekek is, találtatnak közöttük, a kik e
rögtöni megtérésükről beszélnek. A megtéréseket aztán a
tábornok lajstromba vezeti, azokról pontos nyilvántartást
vezet s számuk szaporodását biven közli. Ezt az ugrást a
szentségbe, a megtérésnek ezt az elhatározó pillanatát elő­
dózni az emberekben, — ez a hadsereg czólja. Minden be­
szedők, minden közleményük, az ének, a kiabálás, a táncz,
a pokollal való rómitgetés, — a mi nagy szerepet játszik
a hadsereg katonáinak szintúgy, mint tisztjeinek fegyelme­
zésénél — mind arra vannak irányozva, hogy az idegeket
oly módon felizgassák, hogy ez elhatározó lökés ama szent
ugrásra bekövetkezzék.
A VILÁG FOLYÁSA.
— Heti szemle. —
A trónörökös-pár e hó 8-kán, délben, az akadémiá­
ban levő országos képtárt látogatta meg, bol Pulszlcy Károly
igazgató kalauzolta a fejedelmi vendégeket. A trónörökös
elutazása előtt Jókainak ajándékot küldött. Viszonzásul a
költőnek „Bálványos vár“ czimű regényéért megküldte sa­
ját könyvet, keleti útleírásának diszos példányát, melyre ma­
gyarul ezt jegyezte fői: WR oz s ő. 1 8 8 3, J an u á r 8-i k á n .“
— Bál az udvarnál . Január 8-ikán a budai királyi ter­
mekben fényes bál folyt le. A palota körűi villamos fényű
lámpák égtek. A palota két kissebb termét is villám világi-
tá. Nyolcz órára volt kitűzvo a megjelenés, a déli növé­
nyekkel díszített lépcsőkön piros diszrubás koronaőrök, mig
a lépcsőnél levő előcsarnokban diazbórrubis inasok és udva­
ri cselédek képeztek sorfalat. Körülbelül ezerkótszáz személy
kapott meghívót s ezek közzűl bizonyára eljött 8 0 0 - 850,
mintegy háromszázötyen kocsin, — Bosnyák küldöttség
érkezett a múlt héten Budapestre. E küldöttség boszniai' és
herczegovinai mohamedánokból áll, kik az okkupáit tartomá­
nyoknak most kinevezett mohamedán főpapjával, H i l m i
efendivel jöttek, hogy a kinevezést megköszönjék ő felségé­
nek, A-küldöttség vezetője Ol í va, szerajevói rendőri tiszt­
viselő. A küldöttség nem csak ő felségénél tisztelgett, ha­
nem a minisztereknél is s felkeresték Gül Baba sírját,
meglátogatták a színházakat. Január hó 6-án délután Tisza
Kálmán miniszterelnök is fogadta kihallgatáson. — A tisza-
eszlári esethez. A tisza-dadai bulla Budapestre küldött ré­
szeinek megvizsgálásával az egyetemi szakértők elkészültek.
Véleményük körülbelül az, hogy az életkor a 14-ik évtől a
18-ikig tart. — A csontosodás fejlődésének jelenségei túl­
nyomó számban arra mutatnak, hogy a hulla 16 — 17 éves,
azonban nem lehetetlen, hogy 15, vagy csak 14 éves. A
csontok erősen kifejlődőitek, azonban fiatalabb leánynál sem
szokatlan az ilyen erős csontfejlődés. A vizsgáló tanárok
egyes kérdésekre nézve több külföldi tekintély véleményét
is kikérték. — A téli árvíz sok holyen nagy pusztítást
tett, kivált a C s a l l ó k ö z b e n , aztán G y ő r n é l , hol a
katasztrófa el nem maradhatott. Pestmegye felső részénél,
Vá c z környékén s az alsó részen, mely oly sokat ki van
téve a Duna árjának, G y ő r b e n a katasztrófa e hó 8-án
következett be. Reggel fél négy órakor Győrsziget és Rév-
falúnál, a kimerülésig dolgozó katonaság és polgárság mű­
ködése daczára, a vedtőltósek áttörettek. A veszély és nyo­
mor leírhatatlan. Győr város egy része is elöntetett. Magas
fekvése azonban a várost megmenti. Mindenki ide menekül,
A víz folyvást árad. A jótékony nőegylotek ezerekra menő
menekülőket élelmeznek. Minden helyiség tömve vau mene­
külőkkel. Az utczákon talpak segélyével tartatik fenn né­
mileg a közlekedés. A kiszállásolás sok helyütt karhatalom­
mal, de még a kellő időben történt s a vószjel a m^ga ide­
jén megadatott. Emberi ólet elvesztéről is beszélnek. Újváros
utczáit egy méternél magasabb viz bovitja. Az ó-temetőből
töltésemeléskor kiásott koponyák, csontok a vizen úszunk.
Szerencsétlenség, hogy a könnyedén befagyott vizen sem
járni, som csónakázni nem lehet. Az emberek a padlásra
menekülnek. Révfaluban a természetes halállal kimúltakat
padláson tartogatják! — Bismarck herczea ismét leküszü-
nési tervekkel foglalkozik. Azt mondják, hogy Bismarck, az
újévi udvari tisztelgés alkalmával, úgy nyilatkozott, hogy, a
német politika jelenlegi helyzetében és a parlamenti intéz­
mények immár kielégítő működése mellett, az országra nézve
már nem lesz hátrányos, ha ő más embereknek ad helyet.
E nyilatkozatból s a kanczellár gyengélkedéséből az követ­
kezik, hogy Bismarck herczeg nemsokára végkóp visszalép.
— Tüntetések Olaszországban. Az Oberdaiik-tűntetések
nég mindig nem múltak el. A szélső radikálisok felhasznál­
ok az alkalmat, hogy az olasz kormány ellen is demons-
;ráljanak. Az Oberdank tüntetések tehát egyszerre szólnak
Ausztria ellen, az olasz kormány ellen, Trieszt elfoglalása
Is a köztársaság mellett. — Gambettát fejedelmi pompával
[isérték a pihenésre e hó 6-án. Egész Francziaország meg-
elent a ravatalnál. A küldöttségek végetlej. sokasága kisérte
t koporsót. Eljöttek az elveszett tartományok küldöttei is.
ïambetta halála után rögtön egy másik csapás érte a köz­
társaságot C h a n z y tábornok halálában. Ők ketten intéz­
ek a nemzeti védelmet a megpróbáltatások szerencsétlen
elejében. A köztársasági katonák egyik Jegkiválóbbja és
ziláld jellemű férfi hunyt el benne. — Az Egyptomra vo-
lathozólag Anglia és Francziaország közti tárgyalások meg­
akadtak. Duclerc franczia külügyminiszter tudatta az angol
ármánnyal a megegyezés lehetetlenségét és hogy. a tárgya-
ások befejezetteknek tekinthetők. Duclerc nem elégedett
aeg az adóssngellenőrző bizottságban Francziaországnak fenn-
artott elnökséggel; Granville lord pedig más javaslatot nem
ett. Most az angol kormány elérkezettnek látta az időt,
tőgy Európának is felvilágosítást adjon egyptomi politiká-
áról. Mint előre várni lehetett, Anglia arra kéri Európát:
>izzu csak ő rá Egyptomot.

KÜLÖNFÉLÉK.
Kolozsvár, január 13.
— Az előfizetések beküldését tiszte-
ettel kérjük, hogy a nyomatandó pél-
lányok száma iránt tájékozhassuk ma­
gunkat. A kiadó hivatal.
— Egyházkerületünk papi s esperesi ka­
rának egyik kiváló tagját ragadta el a halál.
A marosi virágzó egyházmegye érdemes es­
peressé s a nyárád-szt.-benedeki egyházköz­
ség papja, Vályi Pál, alig nehány napi súlyos
betegség után, kiragadtatott a földön élők s
nemesen küzdők sorából. Az U r hű szolgá­
jának necrologját alább közöljük, de köte­ I
lességünknek tartjuk elhunyta fölötti részvé­
tünket e helyen is kifejezni. Mert egyike
vala ő azon keveseknek, kik testi s lelki
erejök egész telyességét önfeláldozó készség­
gel, hűséggel s fáradhatlan tevékenységgel
az Isten országa terjedésének s a Krisztus föl­
di anyaszentegyháza virágzásának szentelék.
A testben, lélekben erős férfiúnak az emberi
számítás hosszú életet jósolt, de az élet U ra
másként végzett s magához szólitá hű szol­
gáját., ki, anyaszentegyházunknak tett szolgá­
latai által, a jók és igazak kegyeletes elös-
merésére s emlékezetének tiszteletben tartá­
sára méltóvá tette magát.
 16

tárius 486 férfi, 548 nő, együtt 1034; más keresztény 4 N e c r o lo g .

nő; zsidó 826 férfi, 775 nő, együtt 1601; bitfelekezet nél­ A nyárád-szt.-benedeki kisded templom folyó hó 8-án-
kül 3 férfi; kereszteletlen 4 férfi, 7 nő, együtt 11. Az szomorú ünnepély színhelye volt, mert közkedvességű lelké­
Összes kitfelekezeteknél férfiak száma 14.412; a nőké szének és a marosi egyházmegye esperesének, Vá l y i P á l ­
15.511. Az összes lakósság: 29.923. nak, koporsója köré, temetési szertartásra, sereglett Össze-
— T em plom i botrány. A sepsi-szt«györgyi „ Ne me ­
oda a nagyszámú hallgatóság. Megható gyászdalok elzengóse
r e “ egy sajnos esetről hoz értesítést, mely, a levelező állí­ után Rákosi Lajos jelent meg a gyászbavont szószéken s
tása szerint, a S.-szemerjai ref, templomban történt. Az eset, emelkedett imát mondott annak koporsója felett, kinek aj­
melyben a szereplők neveit levelező tapintatosan elhallgatja,
káról a szó leesett örökre . . Erre Muzsnai Pál beszéde kö­
a következő: Karácsony első napján, begyűlve a hívők az
vetkezett, ki szép vonásokkal ecsetelte a néhainak, mint
Isten házába, meglepetve vették észre azt, hogy e ma­
ügybuzgó papnak és esperesnek, érdemeit. Aztán díszruhába
gasztos ünnepélyen nem volt sem ének, sem orgonahang, —
öltözött papok vették karjaikra a koporsót s a gyászoló kö­
távol tartván a megválasztott tanitót és énekvezórt az iste ­
zönség hosszú menetben vonult a sirhoz, hol Tavaszi József
nitisztelettől a választást ellenző presbyterium és ennek
mondott istenhozzádot a megboldogultnak.
pártja, mely erősen tiltakozott a mester beköszöntése ellen
Vályi Pál neve sokkal szélesebb körben volt ismere­
már azelőtt is. E halotti csendben nem volt egyéb hallható egy-
tes, semhogy ne találnék helyén valónak, röviden, életrajzát
egy sajnos sóhajnál és egy gyöngéd megjegyzésnél: „Istenem,
is ide Írni.
beh szomorú ez az isteni tisztelet; olyan üres a mi templo­
Született 1824. jul. 20-án Koronkán, hol hasonnevű
munk mester, ének és orgonaszó nélkül, hogy az ember ön­
atyja akkor pap volt. Tanulását a maros-vásárhelyi tanodá­
kény telenűl egy halottas háznál képzeli magát.“ Meghallván
ban végezte. A tanodából, hol köztanitóságot viselt, apja
e panaszt a tisztelt presbyterium egyik tagjá, igy förmedt
mellé ment segéd-papnak, 1849-ben, Ny.-Szt.-Benedekre,
rá a vakmerő panaszkodóra: „Mi köze hozzá? Ha nem te t­
hol annak követője lett később még az esperesi széken is.
szik, tegyen róla !“ Ezen méltánytalan megtámadásra aztán
A gróf Tkoldalagi család egyik ága ott lakván, alkalma nyilfe
többen is beleszóltak a vitatkozásba, mi azt eredményezte,
az ifjú papnak a felsőbb körök embereitől eszmecserét hal­
hogy lett egy olyan szóharcz, hogy a templom előtti hegy­
lani a közgyűlésekről is s ez annyira folköltötte érdeklő­
ről az egész faluba behallszott a veszekedés és káromkodás
dését, hogy a marosszéki márkálisoknak nem csak buzgó
s a jelenvolt hívők nagy része megbotránkozva hagyta oda
látogatója, hanem kedvvel hallgatott szónoka is lett. Az
a megszentségtelenitett isteni tiszteletet. A délelőtti botrány
egyházmegyei gyűlésekon is talpraesett megjegyzéseivel, éles
azt eredményezte, hogy délután a templomban a papon és
érveléseivel csakhamar magára vonta a figyelmet. Már
harangozón kivíil senki sem jelent meg, hadd teljék öröme
előre azoknak egyikét látták benne, kikre az egyházmegye
a presbyteriuinnak az isten üres házán s azon diadalán,
életében fontos szerep vár. 1869-ben a traclus őszi köz­
mely a mesterválasztásban elfoglalt pártállásának volt kö­
gyűlése a jegyzői tollat az ő kezébe adta. Ezen hivatali fo­
szönhető, hogy t. i. sikerűit nekik a többséget legyőzni
kon alkalma lévén paptársaival gyakran érintkezni, nyájas,
s azzal daczolni és egy olyan skandalumot provocálnj, mely
sima modorával annyira előnyössé tudta tenni ezt a gya­
ritkítja párját egyházkerületünkben. Felhívjuk e sajnos esetre
kori érintkezést magára nézve, hogy az 1873-ban, Póterfi
az illetékes körök figyelmét 1 József halálával, megürült esperesi székbe ültette a köz«
A gyász színei. Olaszországban az asszonyok fe­
bizalom, melyből folyó hó 6-án, néhány napi, nem is ne­
hér, a férfiak barna ruhában gyászolnak; Khinában, gyász
héznek látszó betegség után, hirtelen, váratlanul szólította
idején, mind a két nem fehér ruhát hord. Törökországban,
ki a halál,
Szíriában, Cappadócziában, Örményországban kék a gyász szí­
Űgybuzgósága egyházmegyéje körén kívül is méltány­
ne. Egyiptomban a sárguló levél színét tartják alkalmasnak
lással találkozott. A múlt évi kerületi közgyűlésen couventi
a gyász kifejezésére, az aethiopiai szerecsenek pedig a
rendes taggá, a megelőző évben pedig' a debreczeni zsinatja
szürkét. — Mind e sziliek jelképeznek valamit. A fehér a
póttagul választatott. Ezeken kívül igazgató-tanácsossággal
tisztaságot, a kék az égboltot, hol az elkültözöttek uj ha­ is megtisztelte az 1878-ki kerületi közgyűlés három évre.
zára találnak, a sárgásbarna azt jelenti, hogy az ember úgy Ug3fanezon gyűlés tartamára a közügy-igazgatói teendők
hull le az élet fájáról, mint a levél az ágról, a szűrke vé­ vitele is reá bízatott.
gűi a földet jelképezi, melybe minden elő visszatér, A szi-
Házasságra 1857-ben lépett szive választottjával:
rusok a halottakért való gyászolást női foglalkozásnak ta r­ Csout Judittal. Házasságának huszonötévé*! jubeliumát nem
tották s azért, gyász idején, női ruhát öltöttek. A tbrákok, rég ülte meg örömben, boldog életének még hosszú folyta­
ha meghalt egy kedves emberük, vig ünnepet csaptak, ez- tását remélve. De máskép volt megírva a sors könyvében*
zel azt jelezve, hogy a megboldogult az üdv országába ju ­ A szerető nő az első jubileumi kózszoritás melegét alig hogy
tott. A feketét, mint a gyász színét, VIII. Károly franczia megórzé . s már özvegy leve ! A milyen boldog volt a
király veje hozta divatba. Ő előtte a franczia királynők is múlt, oly keserű és gyászos a jelen !
fehér ruhával gyászoltak. A csendes sir felett éljen sokáig az emlékezet!
(m — i .)
Nyomatott Stein Jánosnál az ev. ref. főtanoda betűivel Kolozsvárit.
XIII. évfolyam. Kolozsvárit, 1883. Január 21.
P R O T E S T Á N S KÖZLÖNY.
EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP.
V V
M EGJELENIK MINDEN VASARNAP.
&ZEEKESZTÖSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS:
-farkas utcza 16 szám, bová a lap szellemi s anyagi ügyeit
illeti minden küldemények czimzendök.
ELŐFIZETÉSI ÁR :
'ész évre 6 írt., félévre 9 fit., évnegyedre 1 frt. 5 0 kr.
v ^
j^ELELŐS SZE R K ESZTŐ É S KIADÓ TULAJDONOS.* S ^ á S Z i
Egy test és egy lélek vagytok.
T a r ta lo m : A convent és taníígy. Hegedűs Sándortól. —
Baldácsy-alapitványi közgyűlés. — — Indítvány az erdélyi cv.
rof. egyházkerületben létező központi és egyházmegyei özvegy-árvái
gyámintézetek egyesítése tárgyában. Előterjesztés végett kidolgozta
Szőts Sándor, dévai rcf. lelkész. (Folytatás). — Az áll. ig.-tanács
január 7-ki üléséről. — Külföld. 7— Világ folyása. *— Különfélék.
:— Tárcza: A VI. zsoltár. Ifj. Szász Károly tói. — Papmararztás a
benedeki ekklézsiában 1702-ben. Koncz Józseftől.
A convent és tanűgy.
Kolozsvár, 1883. jan. 20.
Á debreczcni zsinat az államkormány azon fel­
tételét, mellhez a zsinati törvény királyi szentesíté­
sét köté, Hogy az oskolákra vonatkozó fejezet külön
szakitlassék, nehéz szívvel fogadta el. Engedett azon
igen forró óhajtásnak, Hogy a Felség jóváhagyását
annál biztosabban kinyerje, engedett köztiszteletben
•álló elnöke, protestáns életünk vezércsillaga, br. Vay
Miklós ő nagyméltósága érthetően kifejezett kíván­
ságának, engedett továbbá azon mindenesetre fontos
szempontnak is, hogy a közoktatási kormányt ne
hozza oly kényes helyzetbe, mely kényszerítené a
megoldás alatt álló középiskolai rendezés ügyében,
idő előtt, precedens alkotására.
A többség hangulata a meggyőződés nyügalmát
tükrözte vissza, a kisebbség izgatott kénytelenséggel
vagy tartózkodók a szavazástól, vagy fájdalmasan til­
takozott. Az expediens megtaláltatott. A protestáns
autonómia jogának főitótlen el'smerése foglaltatik a.
szentesített egyházi törvények 61. §.-nak 1., pont­
jában, mely kimondja, hogy „az ö s s z e s t a n ü g y
ö s z h a n g z a t o s f e j l ő d é s é t v e z e t i és i r á ­
n y o z z a ; a r r a n é z v e az á l t a l á n o s e l v e k e t
m e g á l l a p í t j a “ a convent. A kisebbség is,úgy a
hogy, megnyugvást merített azon határozat kimon­
3. szám.
"«ifi
KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.
HIRDETÉSI DIJAK
kétszer hasábozott garmond sor vagy annak tere 5 kr. Bó-
lyegdij minden beigtatás után 30 kr.
Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél külön kedvez­
ményt nyújt a kiadók ív atal.
X D 0 1 D 3 .0 3 5 1 0 3 .
Eféz. IV. 4.
dása által, hogy a tanügy áttétetik a conventhez.
A közoktatás rendezését, az öt egyházkerület kebelé­
ben, az autonómia finom vonalokkal körülhatárolt kö­
rében, teljes joggal eszközölheti a c o n v e n t . Tehát
voltak épen csak a középiskolai törvény végleges, or­
szágos törvénnyé emelése előtt nem szentesittetett a
zsinati törvénynek a köznevelésre vonatkozó része;
de n em záratott ki annak v é g r e h a j t á s a , olyan
végrehajtása, mely ránk, protestánsokra nézve, t ö r ­
v é n y e s jelleget ölt.
A kormány nem mehetett bele oly szempon­
tokból, melyeket igazolni is tartozik, (melyekhez e
lapok hasábjain e sorok Írója szólni nem akar, igen
könnyeD érthető okból), de a c o n v e n t rendezési jo­
gát. a szentesített törvény kimondja.
Eddig rendezkedtünk, középiskoláink nyilvános­
sági joga elismertetett, autonóm szabadságunkkal
éltünk a tanügyi kérdések elintézésénél is: a szen­
tesitett törvény n em s z ő r i t á meg e jogot.
Kérdés: mit tegyen a c o n v e n t ?
Várakozó állást foglaljon-e el, tekintettel a ki­
látásba helyezett középiskolai törvény eshetőleges lét­
rehozására, vagy m á r m o s t intézkedjék?
Nézetem az, fcogy intézkedjék. Á köznevelés és
közoktatásügyi zsinati törvényjavaslat, a mi erőnk
korlátái közt, mindazon kívánalmakat határozottan
kimondja, melyek tanügyünk oly színvonalát vonják
el, mely sziuvunalt elérve, v e r s e n y k é p e s e k lesz­
nek még azon iskoláink is, melyeket a verseny el­
nyomhatott volna. E kívánalmaknál kevesebbet a pro­
testáns nevelés múltja, de még kevésbbé jövője,
meg nem engedhet.
Az állami törvényhozás bármily alakban hozza
is meg a törvényt: a c o n v e n t gyors intézkedése
 18
elvétve nem lesz; a czóllól, hogy versenyképesek le­
gyünk, el nem távolit, holott periculuni in mora.
Az állami törvényhozás főként az állami érdek meg­
óvását, a nyilvánossági jelleg feltételeit, az állam-
érvényes bizonyítvány természetét és a tanári testü­
let minősítésének kérdését fogja megoldani; részle­
tekbe nem megy, nem mehet.
Az állami érdek reformált nevelésünkkel a leg-
kissebb összeütközésbe sem jött soha és nem jöhet.
Ettől való aggodalom nem háborgathatja eonventün-
kct. A nyilvánossági jelleg feltételeinél támadhat
ellentét, a mennyiben az államérvéuyes bizonyítvány­
nak az állam biztos discret hatalmától függővé té­
telét kívánhatja az állami érdek feletti túlvitt őr­
ködés, mely kívánalommal sérthető és pedig érzé­
kenyen sérthető az autonóm jogkör. Nem az autó
nomia védsánczai megó vonulás passivitása lebeg e
sorok írója előtt, mint a felekezeti érdek védelmének
egyetlen alakja, de e végső eszköztől sem riadna visz-
sza, ha az állami felügyelet nem szabályoztunk kellő
mérséklettel. Szabályozásához az állalmiak méltó joga
vau, de a határvonal a. két jogkör között félreérthe­
tetlen pontossággal megvonandó.
A YI. zsoltár.
Uram, Jiaragodban ne ostorozz engoui,
Könyörülj meg rajtam, lősz nincs erő bennem,
Testem', lelkem’ gyötri a maró fájdalom
Vesd rám tekinteted. — irgalom, irgalom!
Téged, a ki mindig oltalmazom valál,
Megtilt majd dicsérnem kegyetlen halál, —
Panaszló ajkamat lecsukja a lepel,
Ha majd koporsómban a sirhalom lep el.
Yonagló ajakam már fáradtan sóhajt,
Pedig a lun enyhet a panasztól óhajt, —
Óh, de nekem oda a reményem, vágyam. . .
Patakzó kőnyommal tele sírom ágyam.
Arczomon a könnyek barázdákat á s ta k ...
Vájjon jut ily sok kín osztályrészül másnak?
De most el szememből, álnokságnak népe,
Mert az Úr könyörült s közelembe lépe.
Siralmimnak szavát, ime, meghallgatta
S fájdalmim kígyóját álomba ringatta.
Piruljon a gonosz s Urunk szent nevének
ZeDgjen ajkainkon hálaadó ének.
Ifj. Szász Károly.
Ha egy felekezeti középiskola a törvény kívá­
nalmainak megfelelő minősítést követel tauárátói, ha,
az országos törvény által netalán megszabmdó, tan­
tárgyakat tanítja és ezekből a feldolgozandó tananyag
mértékét alább nem szállítja, mint az állami közép­
iskola: akkor mi szükség az állami felügyelet oly
módját alkalmazni, mely kiragadná az érettségi jel­
leg megadásának hatalmát azon iskola elöljáróságá­
nak kezéből, mely nyolez osztályon keresztül hagyo­
mányos szellemben képezte a i öveudékek lelkét?
Egy a tudomány, egy az igazság: igaz, de nem egy
a történelmi tanulság, nem egy a társadalmi és iro­
dalmi eszmény: a tanítási szabadság e gyöngéd, e
finom zomáuezát féltem én a túlságos feiiigyelettői,
az állami gyámkodás túl vitt alkalmazásától.
„Salus r e i p u b l i c a e suprema l e x e s t o “
elvét elfogadom szivemből, leltemből; de, ha állam-
ellenes (izéiéin fői nem bivja a beleavatkuzást, a fel­
ügyeleti jog sérthet és az ily sérelmek titkon emésztő
sebet hagynak, melyeket okozni egy hazafias kor­
mánynak távolról sem lehet törekvése.
Minthogy tehát a netalán közel jövőben létesí­
tendő törvéuy nem korlátozhatja a mi oktatásügyünk
Papmarasztás a benedeki ecclésiaban
1702-ben.
i.
Abenedekiek*) folyamodványa Bá nff i Gyijryykormányzóhoz.
Ér dé ) y o r s z á g n a k Mé l t ó s á g o s G u b c r n á t ór a,
n e k ü n k Ur unk, fau t or u n k !
Miiül Nagyságod uié)tóságos parancsolat* ya Praedica-
torunk marasztása, bocsátása, vagy másnak hívása iránt,
mind penig ecclesiánknak sorsa előttünk forogván., tartozó
kötelességünknek ismertük lenni Nagyságodat alázatosan
tudósítanunk:
Jó emlékezetben lehet Nagyságodnak, ezelőtt 3-ik
esztendőben Fejérváratt Nagyságodnak is alázatosan decla-
raltuk, hogy, mivel sok időktől fogva az egy Szentgyürgyi
uramon kívül czélunk szerint való Praedicatorunk, kivált ez
időknek sok keserves folyásihoz képest, nem volt igyekez­
tünk oly effícax, industriosus, lingvakat Isten akaratjának
visgálására, cum fructu kimutatására értő Praedicatorra szert
tenni, kinek szorgalmatos forgolódásával, kivált ez mostani
mostoha és sok kisirfcetekkel fcellyes időkben, jobban meg-
erősittessünk ; keresztek elviselésére és az hitben erős meg­
állásra elkészíttessünk; akkor czólunkat nem assequalhattuk
Hunyadi Márton uram személyében. Nagyságod intimalta
volt, hogy ad tempus T. Ecsedi Uramnak, mostani Praedi-
catorunknak, adgynnk hivatalt, melyre is alázatosan repli-
caltunk: „Követhetnénk czélunkat, ennyi várakozásunk után
lehetne oly Praedicatorunk, ne kelletnék sem ecclesiánk
becstelenségére, sem Praedicatorunk szomorittatására változ-
A gy,-fehérvári tractusban.
 10

kebli szervezetét: a conveut ne késsék a szeutesitést | tek többségének véleménye szerint, olérkezott az idő arra,
nem nyert fejezet végrehajtása iránt intézkedni. Az j hogy a Baldácsy-féle alapítványnak jövőben leendő fen tar­
állami törvényekhez alkalmazkodni fogunk, a netalán tása, biztosítása és kezelése érdekében a véglegos szervezés
támadható eltéréseket összesimithatjuk akkor, ha egy­ megtörténjék. Ezen kerületi határozatok folytán f. hó 18-án
szer tisztában leszünk az állam követeléseivel. De a Budapestre összehivattak a 11 egyházkerület küldöttei.
magunk kívánalmaival tisztában vagyunk; ezek sür­ A közgyűlés elnökévé Gr. De g é n f él d I m r e vá­
gős intézkedést kívánnak. Mutassuk meg az állam­ lasztatván meg, megkezdődtek a tanácskozások. Elsőbben is
nak, hogy bennünk szövetséges társra számíthat a felolvastatott az alapítványt edd igeló kezelt bizottságnak az
magyar nemzeti nevelés kérdésében feszítsük meg utóbbi báromnogyed évről beterjesztett jelentése. Mely sze­
erőnket, hogy szövetséges táréi kötelmeinket minél rint az alapítványi összes birtokokon levő épületek kijavít­
nagyobb nyomatékkai teljesíthessük. Kérjük a con- tattak, jó karba helyeztettek, a hol múlbatlamil szükséges
ventet: vegye fő), a szentesítés alól kiejtett fejezetet. volt nj épületek emeltettek, úgy, bogy most már az alapít­
Miuden érdek unszol, semmi sem gátol. Az idő nem vány, az átvott roskadozó épületek helyett, mindenütt jó kar­
vár. A katholikus clerus hatalmas föllépése pedig ban levő épületekkel rendelkezik s ezek több mint 250,000
visszapótolhat»tlanná tesz minden elvesztett pillanatot. frt értéket képviselnek s ezek által lehetővé vált ezen bir­
Hegedűs István. tokokon a nagyobb mérvű dohánytermelés, mi által viszont
a birtok jövedelmezősége tetemesen fog üregbedni. A határ­
járás és határkövek lerakása több birtokon meg történt, do
több helyütt még ezután foganatosítandó; a mire annál is
Baldácsy-alapitványi közgyűlés. inkább szükség van, mert néhol foglalások történtek, me­
Budapest, 1883. jan. 19. lyek csak perrel szerezhetők vissza.
A f, évi tavaszi egybázkerűleti közgyűlések ismerte­ A jelentésnek egyik legérdekesebb, de legkellemetle­
téseiből tudva vau e lapok t. olvasói előtt, hogy, a 'kerülő- nebb pontja az, mely arról értesíti a közgyűlést, bogy, az

tatnunk. Már másfél esztendeje, miolta Ecsedi uram ő ke­
gyelme köztünk vagyon, kivált Gergelypápa napját compu-
talva, ő kegyelmének is panasza nem lebet. A mint eszünkbe
vettük, talám nagyobb része az ecclésiának ő Kegyelmét
kész megmarasztani, kik. közül kivált a paraszti rendből
némelyek bennünket is kényszerítenek, hogy ő Kegyelme
megmarasztása felől voxunkat adnánk; egyébiránt, ba nem
akarjuk, ők megmarasztyák. Mi eléggé tiltottuk, bogy Nagy­
ságod bire nélkül ne cselekedgyonek, mig Nagyságod Fehér­
várra nem jő, Gergelypápa napjáig elég időnk r e á ; Isten
oltalmazzon, Ecsedi uram becsületi ellen nem szólunk ; de,
mivel már az Istennek lelke nagy mértékben kiöntetett, az
idők penig gonoszok és micsoda kísértetekre juthatunk, nem
tudgyuk: Nem vétkezünk, mind magunkra, mind a vi­
dékből ide cultusokra járó becsületes emberekre nézve, ba
az isten dicsőségére tovább-tovább igyekezünk. Hunyadi
Márton uram mint vagyon a Nagyságod gratiájában s meg­
maradt-e Szentgyörgyön, nem tudjuk ; ba ő Kegyelme nem,
Isten áldásából vágynak érdemes akademicusok. Alázatosan
várjuk sz, szándékunkban isten dicsőségére Nagyságod re­
flexióját, melyben, ha nagyságod tetszése lészen, becsületes
atyánkfiáit is expediáljuk Nagyságodhoz. Isten oltalmában
ajáljuk Nagyságodat, maradván
Benedek Nagyságod alázatos szolgái.
Kivűl rájegyezve: Benedeki praedicator felől Guber­
nátor uramnak.
II.
Bánffi György válasza.
Anno 1702. die 17. dccembris in generáli congre-
gafcione totius ecclosiae Benedekiensis tam a parte Nobilium,
quam a parte rusticorum.
Primo. Elkeli várni juxta canonem et usum ab anii-
quo consvetum tiszt. Praedicator uram közelebb követke­
zendő Nagykarácson napján bucsuzik-e, vagy nem maga bi-
vatalya iránt ?
Secundo. Azt illendő becsülettel elvárván, vagy marad,
vagy nem marad ő Kegyelme, quaeritur a subsequentibus:
mavasztják-e vagy nem marasztják ő Kegyelmét? Vagy, az
üdőknek szükségéhez képest, más efficax praedicatornak ad­
nak hivatalt? Melyre pro et contra e szerint adtak kezet:
Marasztyák ezek: Nem warasztyák ezek:
— Kőműves János, Koncz Dániel, Kiss János,
— Tókos István, Helmeczi János, Ambrus
— Mátbé, Fazakas Péter, Varga János, Bakos
— Zsigmond, Jászai István, Incze Mátbé,
— Mocsi János, Oláh András, Menyh. Ist-
— ván, Bucsi Sámuel, Balázs Dénezs, Menyb.
— György, Szilágyi Gergely, Prónai István,
— Samasi Péter, Burszán Mihály, Viski
— János, Lengyel Sámuel, Bokos István,
— Szőcs Mihály.
Ha búcsúzik ő Kegyelme, replica : Mi általunk a be­
csületes ecclesia s mi is nagy becsülettel vesszük ő kegyel­
med szolgalatját, Kegyelmedet becsülettel követvén minden
fogyatkozásokrul, nem tartoztatjuk Kegyelmedet, kívánván,
Isten Ő felsége adgyon és rendeljen Kegyelmednek, maga di­
csőségére s Kegyelmed örömére és azon ecclesiának conten-
turnára, nagyobb és előmenetelesobb ecclosiát.
Ha penig nem búcsúznék ő Kegyelme: Úgy is meg
kell köszönni az ő Kegyelme eddig való szolgalatját, hozzá
tevén azt, bogy az ecclesia Kegyelmedet nem marasztja,
másutt jár elméje, más Praodicátoruak ad hivatalt, Kegyel­
mednek legyen tudtára, bogy kegyel mód is tewpestive maga
bivatalyárul viseljen gondot.
Rájegyezve: Benedeki voxok a praedicator iránt*
A gróf Teleki család m.-vásárhelyi levéltárában.
Kö z l i : Koncz József.
4»
 20
állami kincstár részéről, az 1876-ban kelt alapítványi szer­
ződés után, 75,000 frt illeték szabatott ki, a mely összeg
ugyan, fellebezés folytán, leszállittalott 32,000 forintra. Re­
mény van ugyan, újabb felterjesztés következtében, ennek is
leszállítása iránt, de azért egy jó rész fennmaradand, miu­
tán az alapítvány nem csupán humanitási czélokra tétetett,
de annak jövedelmeiből a superintendensek és szegéöy lel­
készek fizetései is pótoltatnak. Egyenértéki adó alá is fel­
vétetett már a birtok, de ezen teher csak 10 év múlva fog
az alapítványra bárainlani. A többrendbeli vizszabályozási
társulattal szemben k sok baja van ezen alapítványnak,
jelentékeny összegekkel terheltetvén hol egy, hol más ol­
dalról és a mellett az alapítvány kezelőknek folyvást résen
kell állmok, hogy az alapítvány jogait és érdekeit megvé­
delmezzék.
Ezen jelentés felolvasása után tárgyalás alá vétetett a
végleges szervezés iránt készített javaslat. Ennek nyomán
kimondatott, hogy az alapítvány felett a főhatóságot az ala­
pítványi közgyűlés gyakorolandja, mely 22 tagból álland,
vagyis minden kerület választ 2 rendes és egy póttagot 3
évre. Ezen közgyűlést az igazgató bizottság elnöke hivja
össze évenként egyszer, de, szükség eseten, többször is Bu«
dapestre; a közgyűlés elnökét azonban, valamint jegyzőjét
is, maga a közgyűlés választja évenként* A közgyűlésen nem
kerületenként történik a szavazás, mint többen sürgették,
hanem egyénenként. A közgyűlés felülvizsgálja az igazgató
bizottság számadásait, az ez által készített költségvetést,
a bizottság javaslatai felett tanácskozik és határozatot hoz, az
egyházkerületek által felterjesztett észrevételek és határoza­
tok felől nyilatkozik.
Az alapítvány közvetlen kezelése egy, a közgyűlés ál­
tal 3 évre választandó, hét tagú igazgató bizottság feladata
leend. Ez képviseli a polgári hatóságokkal szemben az ala­
pítványt, végzi a vagyonkezeléssel járó összes teendőket, ez
választ jog-és jószágigazgatót, vagy esetleg külön jószág-
igazgatót és ügyészt, ennek, illetve ezeknek, évi rendes fi­
zetését megállapítja. A alapítványi pénzek kezelésére to-
yábbra is a magyar földhitelintézet fog felkéretni.
Ezen szervezet megállapítása után az eddig működött
bizottság által előterjesztett javaslatok vétettek tárgyalás
alá. A múlt tavaszi előterjesztés szerint mintegy 8000 frt
pénztármaradék mutatkozott az 1882-ik év végére, melyre
nézve még azon előterjesztés feltette a kérdést, hogy az
kiosztassék-e a kerületek között, vagy ez is az alapítványt
terhelő tőkeadósság törlesztésére fordittassék ? Most ez a
kérdés némileg feleslegessé vált, miután az átiratási ille­
ték ezen maradékot nagyon is felemésztendő De azért még­
is kellett határozni a felett, hogy az alapitvány jövedelme
mikor fordittassék az alapítványi czélokra. Egy pár kerület
azt óhajtotta volna, hogy az alapítványt terhelő adósságok
hordozásában osztozkodjék a jövő nemzedék is és csak az
1883-ik évi jövedelmek egy része osztassék ki a kerületek­
nek. De a nagy többség, sok mindenféle eshetőséget figye­
lembe véve, idegenkedik attól a. gondolattól, hogy a kerü­
letek nyakán adósságot hagyjon. azért kimondták, hogy ad­
dig, mig minden teher le nem lesz törlesztve, a mire még há­
rom, negyedfél év kívántatik, az összes jövedelem az adósság
tisztázásra fordítandó.
A javaslatok második pontja szerint ezen alapítvány­
nak folytonos növelésére kellene törekedni, ezért, a jövede­
lemnek folyóvá tétele után is, annak bizonyos százaléka az
alapítványhoz csatolandó. Egy rósz az ezen ügyben való
határozat hozatalát a jövedelem folyóvá tételének idejére kí­
vánta halasztani, bár annyit eleve is kifejezett majd mind­
egyik tag, hogy legalább egy tartaléktőkéről okvetlenül szük­
ség leend gondoskodni. A többség pedig már ez alkalommal
jónak vélte legalább ez elv felett döoteni, vagy is azt el­
fogadni, úgy azonban, hogy, ennek keresztülvitele s az ala­
pítványhoz csatolandó százaléknak megállapítása iránt, csak
a terhek letisztázása után határoznak.
Az átiratáéi illeték mennyiségére való tekintetből szük­
séges lesz megállapítani, hogy az alapitvány jövedelmének
hányad része lesz a superintendensek fizetésére fordítandó.
Ennek meghatározására azonban ezen közgyűlés nem ta rto t­
ta magát illetékesnek, hanem felhívja a kerületeket, hogy
ez iránt ők határozzanak mihamarabb, hogy, határozataik
alapján, a kiszabott illeték lejjebb szállítása iránti folyamod­
ványt kellőleg támogatni lehessen. Ezzel kapcsolatban ki­
mondatott az is, hogy az alapitvány jövedelmeiből az egyes
kerületeknek esendő összegek hovaforditása iránt, de, termé­
szetesen az alapitványozó által kitűzött határok között, ma«
guk a kerületek jogositvák intézkedni.
Indítvány
az erdélyi ev. ref. egyházkerületben lélezó központi és egy­
házmegyei özvegy-árvái gyámintézetek egyesítése tárgyában*).
— Előterjesztés végett kidolgozta Szőts Sándor, dévai ev. ref. lelkész. —
(Folytatás.)
Figyelemre és komoly megfontolásra méltó az a kö­
rülmény is, hogy az egyházmegyei gyámintézetek tőke-va-
gyona, legalább 7s részben, csak a papíron van, de valósággal
nem létezik; kezelési költségeik pedig aránytalant magasak.
Ugyanis: azon 91 ezer írtból, mellyel a tract. gyámintézetek
együttesen bírni látszanak, mintegy 10 ezer frt' van hát­
ralékban a papoknál, 10 ezer frt kellő biztosíték nélkül
egyeseknél s legalább is 10 ezer frt veszendőben oly régebbi
adósoknál, kik a kikölcsönzés óta meghaltak, vagy elszegé­
nyedtek, egyszóval, kiknél a kikölcsönzött tőke behajthat-
lanná vált. Ha az egyházi főtanácsot nem feszélyezné barát­
ság, rokonság, sógorság Yagy collegiaiitás a követelések
felhajtásában: megmenthetné, a mi még megmenthető, — mig
igy — a mint a dolgok jelenleg állanak — legalább is 20
ezer frt biztosan elvész. A mi pedig a kezelési költségeket
illeti, feltűnő, hogy némelyik egyházmegye, mint pl, a sz.-
szolnoki V41 a marosi pláne 7 3 *a(* annyit adott a pénzfcár-
*) A B.y alatti táblázatos kimutatás közlését, a BaldÜcsy-alap
közgyűléséről szóló tudósításunk miatt, mely a lap zárta előtt csu­
pán pár perczczel érkezett kezeinkhez, kénytelenek valónk ismétel­
ten jövő számunkra halasztani, a miért t. olvasóink szives elnézését
kérjük. Szerk.
 21
noknak, mint az özvegy-árváknak; az aztán már épen hal­
latlan valami, hogy a hunyad-zarándi egyházmegyei gyám­
intézet 1881-ben az özvegyeknek és árváknak egy fillért sem
adott» hanem azért a pénztárnoknak 55 frt 86 krt juttatott.
De, eltekintve ez abnovmis esettöl, tény, hogy a tract. gyám­
intézetek a múlt évben együttvéve 3341 frtot adtak ki se­
gélyezésre és 606 frtot pónztárnoki illetményül, vagyis
minden kiosztható 6 = hat forintból egy a kezelőknek j u ­
tott. Ha ily arányban növekszik a kezelési költség, akkor
25— 30 év múlva, mikor a kiosztható segélyösszeg, remél­
hetőleg, megkétszereződik, a gyámintézetek kezelése több
mint 1200 írtba fog kerülni. A központi kezelés sokkal
kevesebb költséget igényelne. Lám, a központi gyámintézet
1881-ben 2400 frtot osztott ki, vagyis */3 annyit, mint a
tractusok együttvéve s a kezelő pónztárnoknak egy kraj-
czárt sem fizotett. De tegyük fel, hogy az egyesitós után
külön pénztárnokra lesz szükség s ennek fizetése 1000
írtban állapittatik meg, a kezelés mégis sokkal olcsóbb lesz,
mert a pénztárnok jutaléka az évenként kiosztható segély­
nek — a mi körűlbelŐl 20,000 forintra tehető — csupán
V2o*át, 25— 30 év múlva pedig csak 7ao-át képezné. A
különbség szembetűnő: 20,000 frt kiosztható segély-összeg­
nél a kezelési költség a mostani rendszer mellett 4 ezer
írtba, mig az egyesítés után csak 1000 írtba kerülne.
Az egyesítést javallja végül azon igen nevezetes kö­
rülmény is, hogy a tractualis gyámintézetek, tőke-vagyonuk
gyarapítására, nem bírnak elegendő segély-forrással. Semmi
egyéb nem áll rendelkezésükre, mint papjaik megadóztatása.
Ez pedig nem elegendő alap arra, hogy az eként gyarapítóit
gyámintézet akár 20— 25 óv múlva is legalább, 100 forint
segélyt adhasson egy özvegynek, annyival kevésbbé, hogy
az Özvegynek és árváknak élhető állapotot biztosítson. Mi
vagyunk ez egyházmegyében 25-ön ; befizetjük a 10 °/0 bo-
keblezési dijat és az évenkénti %-os járúlokot; van ez idő
szerint közel 5000 frt tőkénk, kiadunk az Özvegyeknek és
árváknak mintegy 200 frtot, a miből 15— 16 sególyjogosúlt
mellett egynek-egynek 13 frt jút. Ha csupán a kiadott tő­
kék kamatjait nyújtjuk segédeimül, többi jövedelmeinket
pedig evről-évre tőkésítjük: 5 év múlva lesz tőke-vagyo­
núnk 6000 frt, a kiosztható segély 300 frt, egy osztalék
20 frt; 10 óv múlva tőke-vágyon 7000 frt, kiosztható jö­
vedelem 350 frt, egy osztalék 23 frt; 20 óv múlva tőke-
Yagyon 9000 frt, kiosztható jövedelem 450 frt, egy osz­
talék 30 forint. Mi ez egy özvegynek ? Egy falat kenyér
az éhezőnek, egy korty viz a napok óta szomjazónak. Pedig
mi még aránylag nagyon jól állunk. A 18 egyházmegye
között sorban a 4-ik. Mit csinálhatnak a többi gyáminló-
zetelc, pl, a széki, a dózsi s főként a fehérvári, szebeni és
a nagy-sajói. Hozzanak bár óriási áldozatokat a papok: öz­
vegyeik és árváik még sem lesznek a nyomortól megkímélve.
Egy folyton növekvő nagy gödör betöméséhez egy-két lapát
föld nem elegendő. 2 0 —25 csekély jövedelmű pap filléreiből
8 — 10 özvegynek és 20 25 árvának nem lehet kenyeret
szerezni. Erre nagyobb erő, ide több segedelem kell. Ezt
a nagyobb erőt pedig csak az egyesülés adhatja meg, ezt
a több segedelmet, ezt az elegendő támogatást csak az egy­
házkerület nyújthatja.
Ezek s ezekhez hasonló gondolatok vezérelhették min­
den szépért, jóért lolkesülő, üdvös dolgokat kezdeményezni
szerető püspökünket, midőn 1875-ben egy központi gyám­
intézet felállításának szükségét fejtegetvéo, indítványt tett,
tervet készített, melynek alapján 1876-ban létesült is a
régóta óhajtott intézet „az erdélyi ev. ref. egyházkerűleti
lelkészek és lelkész özvegy-árvák gyámintózete“ czimen.
Csupán 6 óv óta áll fenn e központi gyámintézet, a papok­
tól és az egyházközségektől évenként csak 1 — 1 frtot szed
be és mégis, már a múlt év közepén, 32,886 frt tőke-va-
gyonnal birt, kiosztott 1882-ben 2412 frtot, juttatott egy
özvegynek 13 frt, egy papi családnak pedig 26 frt sege­
delmet. Hogyan gyarapodhatott ez oly nagy mérvben, az
egyházmegyeieknél 5 — 6-szor kedvezőbb arányban ? Oly kér­
dés, mely önkónytelenűl eszébe ötlik mindenkinek, ki az
özvegy-árvái gyámintózetekrol szóló kimutatásokat olvasni
szokta s a papi özvegyek és árvák sorsa iránt érdeklődik.
Úgy, t. közgyűlés, onnan Uraim, hogy az egyházkerületnek
módjában állott, központi gyámintézetek gyarapítása végett,
oly segély-forrásokat nyitni, minők egy egyházmegyének
sem állottak s jövőben sem állhatnak rendelkezésére. Nagy­
érdemű püspökünk indítványa folytán kimondotta a kerület*
közgyűlés, hogy az u. n. „generális cassáta, mindennemű
vagyona és jövedelmeivel egyetemben és a házaspárok után
szedni szokott 40 —4 ) krokat véglegesen, a „garasos pénz­
tá r“ kamatait pedig ideiglenesen, e czélra szenteli. Erre
fordittatnak 1875. óta a „krajezáros élőtökének“ a püspöki
fizetés levonása után fennmaradó részei, továbbá a váló-perek
után szedett 1 — 1 frt dijak. S bár a mondott időtől fogva
többet osztott ki segélyül 10 ezer írtnál, tőke-vagyona
mégis közel 93,000 írtra szaporodott.
(Folyt, köv.)
Az áll. ig. tanács üléseiből.
Kolozsvártt, 1833 jan. 7.
Jelen vannak: főt. Nagy Péter püspök elnöklete alatt
br. Bánffy Dániel, Leszai Ferencz, di\ Kolozsvári Sándor, dr.
Jonei Victor, pénztárnok és titkár.
A kolozsvári m. kir. pónzűgyigazgatóság, az egy­
házkerületünk központi kezelése alatt álló tőkék után kirótt
egyenértéki adóterhek alól, az egyházkerűleti házi pénztár
alap kivételével, egyházkerületünket feloldotta; az egyházke­
rűleti épület után kirótt egyenértéki adót 17 frt 28 krra
szállította le, A m. kir. pénzűgyminister úrhoz felterjesztés
intéztetik a nemzetiségi és felekezeti szempontokból fenn­
tartandó egyházak és iskolák segélyezésére, közadakozás ú t­
ján gyűjtött, közjótékonysági házipénztári alapra 99 frt és
86 kr. egyenértéki adó leírása végett.
Elnök afia előterjesztésére a f. hó 23-ára Budapest­
re egybehívott egyetemes prot. conventen egyházkerületünk
részéről rósztveendő tagok napidija, úti-költségen kívül, 5 frt-

han állapíttatott meg és az azt igénybe veendők részére 60
— 60 frt utalványozására elnök afia felliatalmaztatik.
A plojesti egyházközség parochiális épületei keríté­
seinek helyreállítására 200 frt utalványoztad a missioi
pénztárból s minthogy ezen alapból jelzett összeg, készlet
hiányában nem adható ki, más alapból leendő előlegezése
végett pénztárnok afia utasittatott s a f. hóban tartandó
egyetemes conventre felterjesztés in té z te d a uiissio-alap
gyámolitása végett, mivel a rendes jövedelmek a legszük­
ségesebb kiadások fedezésére sem elégségesek.
A h a d a d i egyházlcközség tanítója sz.-szolnoki egy­
házmegyénk közgyűléséből kelt határozat ellen beadott
panaszával e lu ta s íto d s ezen felmerült e3et is bizonyitván
azt, hogy az egyházi hivatalnokok fizetésének felvétele és kéz­
besítése szükségessé teszi az eljárás szabályozását: körrcn-
deletileg útasittatnalc az egyházközségek számadó gondnokai
az egyházi hivatalnokok járandósága felhajtását és kézbesí­
tését feltűntető róvatos kimutatás vezetésére s e végett tubb
évre szóló bekötött könyv szerzésére és űtasitásszerű pon*
tos vezetésére. Ezen kimutatások az egyházmegyei vizsgáló
bizottságok által megvizsgálandó!! s minden évben a hátra­
lék követelések megáUapilandók.
1883. január 14.
Jelen vannak: főt. Nagy Péter elnök, br. Bánffy Dá­
niel, dr. Jenei Victor, dr. Kolozsvári Sándor, Párádi Kálmán
és a titkár.
A külföldi egyetemeken levő tanulók segélyezése
iránt kérelmek benyújtására folyó évi február vége tűzetik
ki ez évre zárhatáridőfíl.
A tasnádi egyházközség azon kérése, melyben, ön­
állóan működő segédpapi állomás szervezése mellett, rendes
papi állomásának 3 éven át betöltetlen hagyása engedélye­
zéséért folyamadott, azon utasítással küldetett vissza, hogy
rendes pap felügyelete nélkül segédpapi állomás felállítása
ideiglenesen sem engedhető meg s érdemleges határozatho­
zatal végett útasittatik a beszolgáló lelkész fizetésének, fel-
szolgálás és felügyelet módjának megállapítására, valamint
annak kimutatására, hogy 3 év alatt mikor és mely adóssá­
gát fizeti ki?
A jogügyi bizottság, jelentve azt, hogy b. e. Cserényi
Károly által 5/c 1'öszben családi és 1/G részben egyházkerüle­
tünk rendelkezésére tett alapítvány ügyében az érdekolt csalá­
dok javadalmazási sorrendjét és mérvét nem sikerült békós
egyetértéssel megállapítani, a megtartott értekezleten uta­
síto ttak az érdekelt családok, a jogosultság sorrendjének
és mozzanatainak per útján leendő megállapítására, ad­
dig az alapítvány jövedelmének 5/ c része, folyton tőkésítve,
benntartatik.
A széki egyházmegye feltorjesztésére az illosvai egy­
házközség utasittatott az iránt nyilatkozattételre, hogy
nem találja-e czélszorűbbnek a tanítói állomás szervezését,
mint állami iskola felállításának kérelmezését, mivel kérése
teljesítésére kevés kilátása lehet, másfelől, a hívok csekély
száma mellett, mind a papi, mind a tanítói teendőket egy
egyén elvégezheti.
22
KÜLFÖLD.
Lengyelország;. A l e m b e r g i j e z s u i t a t e m­
p l o m b e z á r á s a . Lembergben rend kívüli feltűnést okoz,
hogy e hó 14-ikére a jezsuiták templomát bezárták. A fel­
tűnő esetet sokféleképen magyarázták. A valószínűbb ma­
gyarázat az, hogy vasárnapra tüntetés készült a templom­
ban, a miről a jezsuita rendház főnöke, névtelen levélben,
tudósítást kapott és sietett értesíteni a rendőrséget. E sze­
rint szocialista tüntetést akartak rendezni abból az alka­
lomból, bogy a lembergi törvényszéknél vizsgálat folyik szá­
mos szocialista ellen. Még azon esetre is, ha ez a fi­
gyelmeztetés később túlzottnak bizonyult volna, az adott
körülmények közt mégis szükségesnek látszott az elovigyá-
zat, már azért is, mert a templomnak rósz kijárása vau s
már néhány évvel ezelőtt, egy hamis tüzlárma alkalmával, a
tolongásban sok szerencsétlenség történt s egy roszakaratú
vészkiáltás mostan is elég lett volni, hogy ezúttal is sok
baleset történjék.
Olaszország. A p r o t e s t á n s o k ü l d ö z t e t é s e .
A velenczei protestánsok, kik, különböző helyiségeikben,
eddigeló istentiszteleteik alkalmával senki által sem zavar­
tattak meg, megszerezték a piazza-del-popolon álló Szent-
Margit egyházat arra a czélra, hogy állandó templommal
bírjanak. Egy veleüczei főpapnak azonban ez nem a leg ­
jobban esett, mert egyik, közelebbről tartott, egyházi be­
szédében, ez eseményből kiindulva, a protestánsokkal szem­
ben a legrágaltnazóbb s szidalmazó kifulladásukkal élt. Ez iz­
gatásnak aztán az lett a sajnos következménye, hogy a protes­
tánsok több ízben ki lettek teve a csőcselék és ?:/, ezzel karöltve
működő papság részéről a bántalmazísoknak. A Margit-egy-
házat az utcza porából felszedett kövekkol dobálták s az istentisz­
teletre menőket szóval és tettleg bántalmazták, el annyira,
hogy a rendőrség közbelépése elkerűlbetlenné vált. Ez hát
az a hires, keresztyéni tűrelmcsség ?!
A VILÁG FOLYÁSA.
— Ileti szemle. —
A trónörökös utazása es az ohisz viszonyok. A
trónörökös pár a tavasszal meglátogatni készül a dalmát
partvidéket, a görög szigeteket s egyátalában hosszabb utat
tenni kelet felé. A római és bécsi udvarok között kevéssel
ezelőtt tárgyalások folytak, hogy utazásuk közben látogassák
meg Rómát is. E tárgyalások már-már kedvező eredményre
vezettek, midőn közbe jöttek a legújabb irridentista tün­
tetések, melyek után a trónörökös pár római látogatásáról
többé szó sem lehetett. — A kéjyviselöház e hó 10-én is­
mét megkezdte üléseit. Legelőször is az árvíz pusztításával
kellett foglalkozni. A kormány részéről a miniszterelnök és
közlekedésügyi miniszter kijelentették, bogy a esti pás eny­
hítésére mindent megtesz a kormány. Az elnök pedig ada­
kozásra szólította fzl a képviselőket. Ugyanezt tette a fő­
rendek házáuak elnöke, Majláth György is a jan. 10-ki ülés­
ben. A képviselőbáz foglalkozott p. felebbezés korlátozásáról
zt a sok falépcsőt, fából készült köz falat. Hány vendég vo
pen a fogadóban, pontosan tudni nem lehet, mert a la,
tromok elégtek. Elfért 800 szálló, de ennyi nem vol
.zonban kétszáznál többen voltak s még vagy százat te
fogadó személyzete. A cselédség a hatodik emeleten lakot
felsőbb emeletről alig menekült meg valad épségben.

KÜLÖNFÉLÉK.
Ki lozsvar, január 20.

B E B S tE €2E J«S J Ó Z S E F M í-G H A L T .

I íme, alig röppeut el másfél év s kolozs-

| vári fctanodáukou ismét gyái-zlobogó leng; alig
! szárítottuk fel könnyeinket, melyeket Sámi László
| s Jaucsó Lajos ravatala mellett hulla-fánk, —
| s ime, a sir sötétje a kegyetlen halálnak egy
*
| líjabb áldozatát zárja ölébe. Annál fájóbb a
i veszteség, mert Debreczeni Józsefben, ki élte
| delén, alig pár napi halálvivódás után, roskadt
| össze, egy szép jövő szép reményeit siratjuk,
s T íz éves múltja, melyet a tanári pálya gö-
l röugyös útján megfutott, melyet fá-vadhatlan
1 buzgalma, páratlan igazságszeretefce fénylő vi-
j lúgként ragyognak be, szép múltjánál még1
| szebb jövőt jósolt ucki. De a sors könyvében
I más volt megírva. íme, ő már csak volt. Ha
l csak a feledés adna euyhitö vigaszt, úgy mi
j mindig siratnék, mert emléke feledhetetlen! Le-
j gyen nemes porainak könnyű a haut.
| A fötauoda gyászjelentése, igy hangzik :
I . A kolozsvári ev. ref. collegium elöljárósága
| és tanári kara* mély fájdalommal jelenti, hogy D e b-
I r e c z e n i J óz s e f , a természettan rendes tanára és
| ezidüi collegiumi tanvezető, életének 30-ik és tanári
működésének ÍO-ik évében, folyó hó 14-én d. u.
3/4 6 órakor elhunyt. Újabb csapás, újabb vesz­
teség érte collegiumunkat, rövid idő alatt a harma­
dik. A megdicsőűlt, mint collegimnunknak hatodfél
éven át tanvezető tanára, kiváló szakértelme, bölcs
mérséklete, finom nevelői tapintata, szeplőtlen jel­

I leme, nyugodt erélye és nem lankadó buzgalma által

elöljárói és tanár-társai bizalmát, becsűlését oly
magas mérvben vívta ki, hogy többszörösen sújtott
intézetünk az élete derekán kidőlt férfiúban egyik
erős támaszát gyászolja. A kötelesség útján nyu­
godt méltósággal haladt végig korán sírba hajolt
pályáján, melynek emléke élni fog a jók szivében
örökké és szép lapját képezi collegiumunk történe­
tének. Földi részei folyó hó 16-án d. u. 3 órakor
fognak, rövid könyörgés után, a helybeli közteme­
tőbe elhelyeztetni, mely végtisztessógre a részt­
vevő kartársak és ismerősök szomorúan meghivat­
nak. K o l o z s v á r i t , 1883. január 15. Legyen ál­
dott nemes emléke!“
 24
— L apunk szerkesztője, a Baldácsi-alap bizottságá­
nak s a conventnek ülésein résztveendő, két heti tartózko­
dásra, Budapestre útazott.
— Debreczeni József tem etése méltó kifejezése volt
ama kuzrészvétnek, mely e korán összeroskadt jeles tanfér-
fiút sírjába kisérte. A ravatal el volt borítva koszorúkkal.
Már 3 órakor óriási tömeg hullámzott a farkas-utezán. Ki­
vonult a katli. és unit. főtanodák, a keresk. iskola, a pol­
gári iskola ifjúsága testületileg; az egyetemi ifjúság s az
egyetemi .tanári kar szintén nagy számban volt képviselve.
Ezeken kivűl ott volt Kolozsvár értelmiségének legnagyobb
része. Gyászimát tiszt. Horepei Gergely mondott s ezt meg­
előzőleg és befejezőleg a főtanoda énekkara cgy-egy megha­
tó gyászdalt adott elő. Aztán megindult a beláthatlan hosz-
szú menet, mely az elköltözöttet ölök nyughelyére kisérte.
Legyen áldott emlékezete 1
— A „tem plom i b o trá n y “ czitn alatt múlt szá­
munkban közölt s a „Nemerédből átvett közleményünkre
vonatkozólag, — mint örömmel jelenthetjük, — két oldal­
ról is vettünk holyreigazitó tudósítást. Lapunk szűk tere
nem engedi meg azoknak, egész terjedelműkben való, közlé­
sét s igy csupán azok kivonatolására szőritkózhatunk. Az
előttünk fekvő két helyreigazítás egyike Domes Péter s.-sze-
merjai ref. lelkésztől ered, ki szerint az istentisztelet sem­
mi módon sem zavartatott meg, sőt pélűásabb áhitatosság-
ga.l folyt le, mint valaha. A templom előtt — az istentisz­
telet után — csupán azok vitatkoztak, a kik (egy vagy
más okból) az úri szent vacsorával élni, ezúttal, nem kíván­
tak. E vitatkozás is, mely azonban korántsem zavarta meg
íregbotránkoztatóan az ünnepi csendet, úgy eredt, hogy az
ének vezérnek egy állítólagos rokona megtámadta azon egyént,
ki a kántor ellen felfolyainodást jelentett be. — Egy má­
sik levélben Mátyás Zsigmond, m.-láposi ref. lelkész, a kö­
vetkezőkben adja elő az esemény előzményeit: Az énekve-
zéri állomásra kihirdetett pályázat lejártával, a nélkül, hogy
a választás napja kihirdettethetott volna, az egy olyan hét­
köznapon tartatott meg Szemerján, mikor a nép nagyobb
része a sepsi-szent-györgyi országos vásáron volt. A válasz­
tást. a sepsi esperes megerősítvén, elrendelte az új
kántor számára a dijlevél kiállítását A presbyterium
az új dijlevél kiállítását lehetetlenné tette, az által, hogy
megyebirástól együtt az utolsó emberig lemondott. A pap,
midőn bejelentő ezt, azon rendeletet kapta, hogy bírja reá
a presbytereket az új dijlevél kiállítására, mert különben
felfüggesztéssel fmyitfcefcik. A nov. 27-én, Sepsi-S/.ent-
Gyövgyön, tartott egyházmegyei tanácshoz felfolyamodott a
pap az öt fenyegető leirat, — az egyház.pedig a választás
ellen, — Bár az ügy eddig újabb stádiumba nem lépett,
nekünk örömünkre szolgál az a tudat, hogy, bár az ének-
vezér választás — nézetünk szerint — erőszakos és tör­
vénytelen volt, — de azért t e m p l o m i b o t r á n y n e m
t ö r t é n t , — mert koránlsem vehető ilyennek az a kis tor­
zsalkodás, mely a templomtól távol történt.
— Szász István, szerencsétlen pap társunk, családja
felsególésére újabban ismét 2 frtot vettünk Bodrogi Sámu­
eltől. így gyűjtésünk összesen 40 frtot tesz, melyből már
az elküldött 26 fut az özvegy által nyugtázva is van s a
még kezünknél levő 14 frtot ma indítjuk útnak, Benkő J.
esperes úr közvetítése mellett, a szerencsétlen Özvegynek.
Ismételten kérjük t. olvasóinkat, ne feledkezzenek meg a
szerencsétlenekről!
— A B aldácsi-alap intéző bizottságának tagjaiul, a
közgyűlés második napján, megválasztatfcak : Gróf Degenfeld
Nyomatott Stein Jánosnál az ev. ref. főtanoda betűivel Kolozsvárit.
Imre, elnök; Győri Elek, jegyző; Török Pál, gr. Lónyai
Menyhért, Beöthy Zsigmond, br. Kocbmeister Frigyes, Ha­
jós János, br. Prónay Dezső, Fabiny Theofil, tagok. A meg­
állapított szervezet értelmében a bonomra s juiiurn inspec-
tort az intéző bizottság fogja választani. A közgyűlés tag ­
jai, a tárgyalásokat bevógezve, f, hó 1,9-en este, barátságos
estélyre, a Szikszai vendéglőnek egyik külön termébe gyűl­
tek össze s lelkes felköszöntéseírben adtak kifejezést a fe­
letti örömüknek, hogy a tizenegy protestáns egyházkerület
képviselői összejöhettek s jó egyetértéssel teljesíthették a
rajok bizotb nemes kötelességet.
— A B a ld á c si-a la p országos intéző bizottságát Gr.
Dogenfeld Imre, elnök, f. hó 18-ára hívta össze Budapestre.
E bizottság, melynek üléseiről már lapunk mai számában
értesítjük az olvasót, első sorban a felett van hivatva dönteni,
hogy — az alap tehermentesítése után — annak tiszti jö­
vedelméből a jogosult egyházkerületek egyenlően, vagy lólek-
szám aránya szerint osztozzanak-e? Nézetünk szerint ez az
utóbbi felfogás a mily mértékben igazságos, ép annyira jo­
gosult is.
— K öszönet n y ilv á n ítá s. Nagy méltóságú br. B án f f y
D á n i e l úr az ajtoni ref. egyházközség toronyépitési költ­
ségeihez 50 frt adománnyal járulván, kedves kötelességem­
nek tartom a nemes Báró ő excellentiája e kegyes adomá­
nyáért, a nyilvánosság terén, magam és egyházam nevében
hálás koszönetemet nyilvánítani. 'Ajtón, 1883. Január 18.
Kolozsvári Antal, ref. pap.
■
— G ró f S zéch en y i Istv á n vallásosságát ismertette,
az Akadémia nyelv- és széptudományi osztályának minapi
ülésén, Z i c h y Antal, a nagy hazafi naplói után. A Széche­
nyi családot, moly több főpapot adott a hazának, mindig a
legbuzgóbb vallásosság jellemezte. Széchenyi István vallásos­
sága, úgymond Zichy, inkább megalázódás volt a fölötte
álló legmagasbb hatalom előtt, mint felemelkedés hozzá.
Mondják, hogy élte utolsó szakában elhagyta őt az éltető
hit, de ez3k inkább a kétségbeesés keserű kifakadásai vol­
tak, melyeket akkor minden magyar család körében lehetett
hallani. Naplói vallásos érzületéről a legszebb tanúságot te­
szik. Mint a bécsi ledér körök közzé került fiatal huszártiszt
naplója lapjait a legszeba ethicai és vallásos gondolatokkal
töltötte be. Utazásai közt vasár- és ünnepnapokon so­
ha sem feledte el az Isten házát s az élet bármely megszo­
kott kényelmét könnyebben nélkülözte, mint a vallásosságot.
Sokszor felkiáltott, vegye Isten magához, hu embertársaira
s hazájára basználhatlanná válik, do éltesse, hacsak egynek
is használhat. Gyakran óhajtott kolostorba zárkózni s ott
várni be halálát. Legforróbb vágya veit Yesselényi Miklós­
sal a franczia trappistákhoz ellátogatni. Hosszasan Írja le
az ott töltött időt s tap asztalatait; eljövetelekor 300 fran­
kot adott a priornak, hogy imádkozzék atyjáért és sógor­
nőjéért. Ezek be is választották tagnak s ez volt az egye­
düli zárt társlat, melynek tagja volt. Több napió kivonat­
ban mutatta még be felolvasó a gróf sirig kísértő melan-
choliáját. Már fiatal korában mindig az öngyilkosság eszmé­
jével foglalkozott, félve a tébolytól. Kedélye még inkább el­
borult a Kossuth elleni nyilt fellépése után.
A SZERKESZTŐ POSTÁJA.
D e m e s I \ és M á t y á s Z s. u r a k n a k. A szives hely re iga­
zitó és minket szerfölött megnyugtató tudósításokért, köszönet !
D i e n c s A n t a l ú r n a k , Uz o n . A beküldött 3 frt, miután
a múlt évvel egészen tisztában vagyunk, 1SS3. első felére jegyez-,
tetett be.
D. I s t v á n ú r n a k . A beküldött költemény nem közölhető.
Jelenjék meg szerkesztőségünkben a délelőtti órákban s akkor bő­
vebben nyilatkozhatunk.
XIII. évfolyam. Kolozsvárit, 1883. Január 28. 4. szám.

P R O T E S T Á N S KÖZLÖNY.
EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP.
i
V
MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.
SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS: HIRDETÉSI DIJAK
b.-farkas utcza 16 szám, hová a lap szellemi s anyagi ügyeit kétszer hasábozotfc gavmond sor vagy annak tere 5 kr. Be-
illeti minden küldemények ezimzendők. lyegdij minden beigtatás után 30 kr.
ELŐFIZETÉSI ÁR : Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél külön kedvez­
Egész évre 6 frt., félévre » frt., évnegyedre 1 frt. 50 kr. ményt nyujt a kiadóhivatal.
A
3-5°- $-a°—
^E L E L Ő S SZE R K ESZTŐ É S KIADÓ TULAJDONOS.* S Z ,Á & ! Z Ü O n C I O lS O S .

Egy test és egy lélek vagytok. Efóz. IV. 4.

T a r t a lo m : Br. Vay Miklós beszéde az egyetemes ref.

vényt szerezni, a mint hogy azok alig három hetek
conventen. — A dislocatio nem egyházi kérdés. I. Horváth Istvántól.
lejártával, október hó 13-bán végleges szentesítést
—' Indítvány az erdélyi ev. ref. egyházkerületben létező központi és
egyházmegyei özvegy-árvái gyámintézetek egyesítése tárgyában. Elő­
nyerve kezeimhez vissza érkeztek, újabb csalhatláo
terjesztés végett kidolgoztaSzőtsSándor, dévai ref. lelkész. (Folytatás).
— Külföld. — Világ folyása. — Különfélék. — Hirdetés. jeléül felséges urunk egyházfelekezelüuket örök há­
lára kötelező atyai gondoskodásának s irántunki két­
ségbe nem vehető kegyelmének.
Br. ‘Vay Miklós beszéde az egyetemes Az egyházkerületek, általam a történtekre min­
den késedelem nélkül értesittetvÓD, jelzett törvénye­
ref. conventen. ink kihirdetése s az azzal kapcsolatban levő teendők,
Mélyen ti s z te lt egyetemes convent! nevezetesen azok mentői előbbi óletbelépiethetése
czéljából, rendkívüli gyűléseket hívtak ös-ze s ezek
Midőn debreczeni országos zsinatunk második végzései alapján, a helybeli különböző viszonyok s
ülésszakának a múlt 1882-ik év szeptember hó 17-én egy átmeneti időszak szükségének figyelembe lett
tartott utolsó üléséből, felséges urunk, koronás ki­ vétele mellett, még a nem mindenütt kedvezően fo­
rályunk ugyanazon év július hó 30-áu kelt legfel­ gadott lelkészvála ztásira nézve is, önállókig, egy­
sőbb elhatározása folytán, átalakított törvényjavasla­ mástól egészen függetlenül intézkedtek, egyszersmint
tait, a vallás- és közoktatási miniszter űr ő exel- azon tárgyak s kérdések eliniózbetése tekintetéből,
lentiájának, azon kéréssel terjesztő ú j b ó l fel, hogy melyeket vagy már magok egyházi törvényeink jel .1-
méltoztatnék azokat, felségének megerősítés végett tek ki egyenesen convent elébe tartozóknak, vagy
hathatósan ajánlani s hovahamarábbi szentesitósöket az egyházkerületek útasittattak időközben ahhoz, mint
kieszközölni, — e g y s z e r s m i n t kötelességemmé jelenleg már egyházi alkotmányunkba beleillesztett,
tette, hogy azon esetben, ha ez minden kifogás nél­ meghatározott jogkörrel bíró s intézkedő hatósághoz,
kül történnék meg, hívnám fel az egyes főt. egy­ c o n v e n t i k é p v i s e l ő i k e t , az előirott számban,
házkerületeket, v a l a m i n t azoknak keblükben le­ három évre mindenütt véglegesen megválaszták, a
endő kihirdetésére, — ú g y a messzire nem halaszt­ miről is hivatalosan értesülvén, kötelességemet véltem
ható egyetemes convent tagjainak is megválasztására. teljesiteni, midőn a mélt. és főt. egyetemes conventet,
Az illető miniszter űr ő nagyméltósága, kit ez törvényünk 59. §-a értelmében ide, Budapestre, e
alkalommal arra is felkért országos zsinatunk, hogy jelen, több oldalról alkalmatosnak vélt s óhajtót
mondana nevében hő köszönetét legkegyelmesebb ki­ időre, egybehívni bátorkodtam.
rályunknak azon figyelméért s helyeslő méltánylá­ És ime, meggyőződésem szerént, ezekkel be len­
sáért, melylyel t ö r e k v é s e i t és működéseit, kez­ nének mindazon teendőim fejezve, melyeknek végre­
dettől fogva kísérni móltóztatott legnagyobb kész­ hajtását, zsinatunk, utolsó ülé^e jegyzőkönyvének 308.
séggel s előzékeuységgel igyekezett törvényeink leg­ számú poutja szerént, egyenesen csekély személyemre
felsőbb helybehagyására vonatkozó kérelmünknek ér­ méltóztatott ruházni, úgy annyira, hogy ha a reára

bízottakat miként leit végrehajtásáróli jelentésem té­
tele után s e mellett mindinkább hanyatló testi s
lelki erőm leverő érzetében sem válók e pillanatban
még meg, hatvan hosszú évek óta folytatott egyházi
hivatalos pályámtól arra egyrészről legközelebbről
létrejött egyházi abbeli törvényünk iráuyábani hódo­
ló tisztelet kötelez, mely az egyetemes couveut el­
nökségével, a hivatali korára nézve legidősebb püs­
pököt és fögoudnokot bizza meg, — másrészről pe­
dig, elnöktársam jóakaratéi támogatására is biztosan
számítva, azon remény s bizalom, hogy egyetemes
egyházunk, mélyen tisztelt képviselői ez alkalommal
sem vonják meg tőlem, mindez ideig reárn árasztani
méltóztatott kegyességüket s kíméletes elnézésüket.
Melyek legyenek immár jelen egyházunk életé­
ben kétségtelenül egy új korszakot beavató, némileg
talán újabb, de mindenesetre csak egyházkerületünk
autonómiájával összeférhető szervezetet igénylő a ré­
gieknél, eddig is már szélesebb és hatályosabb mű­
ködési tért nyert, egyszersmind azonban nagyobb fe­
lelősséggel is járandó conveutttnknek t e e n d ő i , azt,
valamint eljárásunk sorrendjét s módozatát is, maga
a mélyen tisztelt convent. bölcsessége fogja- megha­
tározni, r é s z e m r ő l csak előleges tájékozás végett
legyen, mintegy zsinati tanácskozásaink utóhangja-
ként. némelyeket felemlítenem szabad
Amaz érvek és döntő okok között, melyek zsi­
natunk létrejötténél főbb tényezőkként szerepeltek,
tagadhatlanúl „az országos reformált, egyházi közalap“
feláll ¡fásának minden oldalról egyhangúlag történt
élénk sürgetését illeti meg az első hely; és méltán,
mert a ki körülményeinket ismeri és azokat elpalás­
tolni nem akarja, az tagadui nem fogja, hogy ezen
országos közalapnak további hiányában szegénységgel
küzdő egyházaink az egyeseknek nálunk soha nem
hiányzó, soha nem nélkülözött s máig m tapasztal­
ható áldozatai mel'ett K sok helyen pusztulásnak
fognak indülni, — nem is említve azt, hogy eljött
az ideje nagyon annak, miszerint vógrevalahára nyo­
morral küzdő lelkészeink mártyrságának lehetőleg vé­
gét szakítsuk, — özvegyeikről s árváikról gondoskod­
junk! — a mint hogy e meggyőződéstől s érvektől
áthatva igyekezett zsinatunk e czól mentői biztosab­
ban s minél előbb lehető utolérhetése tekintetéből
hozni meg azon törvényeket, illetőleg határozatokat,
melyeknek végrehajtásával van első sorban megbizva
conventünk s melynek sikere felöl< nem lehet azon
reményiéit esetben kétség, ha oly hévvel s meleg
kebellel fogja egyetemes, ez időszerint még kirekesz­
tő ig saját erejére útalt egyházunk ez ügyet felka-
karolni, mint a minő az, mint a minőt virágzóbb
létfeltételünknek egyik tényezőjeként megérdemel, il­
letőleg tőlünk meg is követel! — igen megkövetel,
mert nem nemes felhevülós pillanatának volt e tör­
vény rögtönzött szüleménye! Tudta zsinatunk, hogy
egyedül ennek hiányára útaltak több mint két év­
26
tizedek előtt, mint azok, kik az akkor már ez irány­
ban megindült áramlatnak gátot vetettek; — egy
régi, függőben maradt tartozás lerovása is lebegett,
tehát törvényhozóink szemei előtt, és ha visszaemló-
kezüuk mindazokra, melyek ez ügyre nézve jeleseink
által közelebbről a maga helyén s azonnali nem meg­
vetendő tényleges eredménnyel elmoudattak, egy ön­
ként adott királyi szentesítést nyert szó, egy szent
ígéret s komoly fogtdás beváltása az, a miről gon­
doskodnunk kell és pedig nem egyedül conventünk-
nek, hanem az egyetemes magyar református egy­
háznak, melynek törvényhozásunk azt, mint gondos
ápolást igénylő szülöttjét, világ hallatára helyező
védszámyai alá, bizá mint egy becsületére. Ez ügy
képezi tehát jelen tanácskozásainknak egyik fő tár­
gyát. De lehetetlen, hogy röviden ne jelezzem még,
azon másik, szellemi tekintetben sem kevésbbó fon­
tos és bizonyára nem csekélyebb erőmegfeszitésre
méltó kérdést is, melyet zsinatunk szintúgy ¡kiváló-
lag az egyeteme’ convent kezeire bizott, kimondván
a tanügyre nézve, hogy különben is a convent Ie-
endvén jövőben egyházunk jogainak őre és védelme­
zője, egyszersmind kötelezve \s lészen egyházkerüle-
tünkkeli folytonos érintkezés mellett, minden összes
tanügyünk vezetése és öszhangzatos fejlesztése
érdekében szükségeseknek mutatkozó inlózkedése-
ket , az egyetemes tanügyi bizottság segélyével
megtenni, a mint hogy részben e terhes feladat köny-
nyebben történhető megoldása tekintetéből kószité el
zsinatunk a köznevelés- és közoktatásiéi szóló minden
tekintetben, jóra törekvő igyekezet s áldozatkészsége
felől tanúskodó törvényeit, azokat egyszersmind, mint
alkotmányos szervezetünktől el nem választható s
annak kiegészítő részét az egésszel együtt s egyete-
temesen hocsátván az 1881-ik év nov. 24-ikén leg­
felsőbb megerősítés alá. Miután azonban a vallás-
és közoktatási minister úr ő excellentiája legfel­
sőbb helyről nyert utasítására hivatkozva, 1882-ik
aug. 7-ikéu kelt leiratában arra szólított fel bennün­
ket, hogy jelzett tanügyi törvényünket, azon oknál
fogva, mivel a gymnasiumi és reáliskolai oktatásról
szóló törvények jelenleg épen az országos törvényho­
zás tanácskozási szőnyegén feküsznek, későbben és
külön terjesszük majd ő Felsége elébe, a zsinat addig
is, mig ez esetleg későbben még szükségesnek lát­
szanék, mint magunkra nézve minden körülmények
között érvényeseket s kötelezőket további intézkedés
végett, ide, ezen conveuthez rendelte által tétetni, —
nem késvén maga részéről óvás alakjában adni kife­
jezést azon, alaptörvényeinken nyugvó jogainkhoz va­
ló szoros ragaszkodásának, mely szerint a magyar­
honi reform, egyház, tanügyeire nézve, az általa ed­
dig is kétségbe nem vont törvényszabta korlátok
között, egészen szabadon rendelkezhetik s fog ezen­
túl is saját kebelében mindig rendelkezni; s miután
tehát, mint ez tudva van, országos törvényhozásunk
 27

csakugyan foglalkozik is már e tárgygyal, lehet re­ ; gyanúsítástól, kissebbitóstŐl, korholástól, mely évek óta
ményleni, hogy mint ezt egy némelyekre nézve ed­ csuplD csak minket vádol, minket teszen felelőssé azért a
dig is már tette, innentril is figyelmére méltatandja sok miseidéért, fonákságért, mely az egyházi életet fenyegeti.
conventiinknek ne talán ez alkalommal is nyilvání­ Reánk nézve — szó nélkül — nagy könnyebbség len­
tandó észrevételeit, illetőleg törvények engedte jogos ne, ha hideg, rideg, érzéketlen, eletnélküli végrehajtókká
kivánatait, meglehetvén róla győződve, hogy mind­ devalválnak; a felelősség terhét is könnyítené a felsőbb
azokra nézve, melyeket hazánkban a közművelődés parancsra hivatkozás; erőt is adna a felsőség által elren­
és tudományok terjesztése, az erkölcsiség nemesbítése delt karhatalom ; de mindez csak az imprudens papok szá­
és nevelése, valamint nemzetiségünk mindinkábbi meg­ mát szaporítaná s a dislocatiot az egyház gyógyíthatatlan
szilárdítása tekintetéből tenni szándékozik, ezentűl fenéjévé qualifikálná.
sem fog hitfelekezetünknél buzgóbb s hivebb szövet­ I Annak a legfelsőbb fórumtól, a közbeneső alantos
ségesekre találni. közegeken át, egész az utolsó falusi esküdtig terjedő ad-
E két méltán előtérbe állítható tárgyon kivül m iü'strat:ónak zsibbasztó, dermesztő, kétségbeejtő hatását
a főt. egyházkerületek s több egyesek is, számos van alkalmunk szemlélni, láthatjuk az eletnélküli gépezet
ügyeket terjesztónek fel ide elintézés végett, de ezek működését a maga borzasztóságábau. A protestáns egyházi
előterjesztésével, nem kiváuom még ez alkalommal élet szervezetébe azt beilleszteni uem lehet Szép mulat­
fárasztani a mélyen tisztelt convent tagjait a meny­ ságot okozna kálvinista egyházlagoknak a dróton ugráló
nyiben ezekre nézve, úgy hiszem, ez alkalommal is kálvinista pap, de hogy nk ugráljanak — azt már bizo­
az eddigi eljárást móltóztatnak majd elrendelni, s nyosan Dem teszik meg s igy a felülről lefelé irányuló ad-
minden bejött és" még folyvást érkező tárgyakat egy ministratió füstbe megyen — legfőlebb a pap nyakába
bizottságnak adni ki, egybeállítás és véleményezés akaszt egy fiscal is keresetet.
végett. Nagyon csiklandós, Kalapács úrnak azon követelése
Ezen előadások után, nem lenne más bátra, is, „hogy légyen készség és hivség a kötelesség teljesíté­
mint hogy tanácskozásainkat megkezdjünk, melyek­ sében a l u l r ó l f e l f e l é . Kalapács úr feledni látszik, hogy
nek megnyitása előtt azonban legyen szabad még a prot. papnak sokkal több kötelessége van híveivel szem­
egyszer kérhetni ki a nagymólt. főt. egybk. convent bon (lefelé) (?), mint felfelé; sőt ha úgy vesszük, felfelé
kegyét. nincs más kötelessége, mint a kölcsönös bizalom, szeretet,
az együtt, egy czélra munkálkodásnak beuső érzetéből szár­
mazó kölcsönös megbecsülés. Ez taláu megengedhetővé
A dislocatio nem egyházi kérdés. teszi azt a bizalmas collegialitast, mely az alsó (?) és fel­
ső (?) papságot összeköti. Kalapács úr ezen megbotránko-
i.
zik s inkább szeretné — nem mondja, de szavai azt sej­
Büi'kös, 18S3. január hó.
tetik — hogy az alantos papoknak csak felfelé lennének
E becses lapok múlt évi 53-ik szamában „Kalapács" kötelességeik, mi a szolgai engedelmességnél egyéb aligha
ú r — igen helyesen — úgy vélekedik, hogy a „dislocatio“ lehetne. Itt már igazán a fején találta volna a szeget* ha
kérdése van napi renden. Ezzel kell tisztába jönni. Ügy kimondja, hogy a collegialitásból származó istentelensegnek
látszik, hogy. ő tisztában is van a dologgal, vagy — a más orvos szere nincs, m int a kálvinista papok között fel­
mint mondja — a „szeg fejére ütött“, midőn azt hiszi, állítandó raugfukozat, valamely fensőbb hatalomtól szár­
hogy a kérdés meg van oldva, ha „erős, buzgó és lelki- mazó független kinevezéssel s teljes papi hierarchia. így
ösmeretes adm inistrate lesz felülről lefelé; készség és hiv- a dislocatio kérdését is teljesen megoldotta volua, inig lo-
ség a kötelesség teljesítésében alulról felfelé; a törvény yalitása miatt, az imprudens felső admiuistratorok dislo-
alkalmazása ott, hol arra az ok meg van ; és merőben catiojáról való elmélkedéssel gyűlhet meg a baja.
szakitás a rokonsági és barátsági kötelékek által sugalm a­ Kalapács úr álláspontja azt látszik involválni, mint­
zott administratioval.“ ha, szerinte, az egyház egy gépezet volna, melyet csak
Szép szavak igy papirosra leírva. Nagy kár, hogy kormányozni kell. A kormányzáshoz pedig nem kívántatik
részletesen nem fejtette ki, mit ért a felülről lefelé irá ­ egyéb, minthogy a püspök az esperesek útján a papok'
nyúit adm inistrate alatt? Kik lennének ennek közvetítő, nak parancsolja meg, hogy most ezt, majd azt, ezt igy,
végrehajtó közegei? Ki k? és miféle dolgok képezuék a azt úgy kell tenni; a papoknak kötelessége jelentést tenni,
végrehajtás tárg yát? A felső administrator, a végrehajtó hogy raiudezeket a rendelet szerint cselekedtek; a canonica
alantos közeg s a végrehajtást szenvedő mily viszonyban visitatio végére jár, hogy vajon a pap helyes jelentést tetl-e?
lennének egymáshoz? Miként véli azt beillesztett a kál­ Mert, hogy egy gépezetben a pap tovább mehessen, nincs
vinista egyház szervezetbe, hogy a protestáns elvek meg­ reá eset, ő nem parancsolhat senkinek, ő az utolsó ma­
tagadva ne legyenek. Ezeket s több kapcsolatos dolgokat sina szeg.
felfejtlietett volua a kálvinista papok megnyugtatására, tá ­ De az egyház nem gépezet, hanem Organismus. En­
jékozására. Örömmel olvastuk volna, örömmel követnők, nek egyes orgánumait teszik az egyes egyháztagok, pap,
ha tudnók, hogy ez által megmenekszünk attól a sok tanité. Ezeknek üszhangzatos együttműködése kifejezés
*
 28
nyer az egyház különböző életnjilatkozataiban. Mennél tel­
jesebb az öszhang, annál termékenyebb az egyház Isten
országához méltó nemes gyümölcsök produkálásában. Ha
éretlen, fanyar gyümölcsök hullanak le róla, vagy az egyes
orgánumok betegesek, vagy az öszbang nem teljes. Évek
óta azt vitatják, hogy az egyik orgánum — a papság —
van megfenésedve. Mennyiben van igazuk, nem vitatom;
feleljen a theologus facultas; vagy e helyett feleljen az
egyetemes egyház, hegy megfenésedett papok nevelésére
nyitott theologus facultást; én magam legalább tudom,
meg vagyok győződve, ha kell életemmel kész vagyok meg­
pecsételni, hogy az egyetemes egyház, a theologus facul­
tas megfenésedett, beteges orgánumokat a papok személyé­
ben nem nevelnek; de azt a kérdést nem tagadhatom
meg magamtól, hogy: hol? és valósággal megfenésedtek-e?
vajon ők hozzák-e rothadásba az organismust ? egy élet-
nélküli hullával van-e bajunk, melyet a megfenésedett p a ­
pok által a felülről lefelé irányúit administratió útján
akarnak életre támasztani? vagy az öszhang teljes hiánya
okozza-e a kortiineteket ? Sokat*., nagyon sokat kérdezek
magamt ól . . . , de önlusakodásomat Laveleye Emil ihletett
profetiája szakítja meg, ki így szól: „Századunk vége s a
közelebbi század kezdete raélyeu lesznek felzavarva a je­
lenlegi társadalmi rend gyökereit érintő egyenetlenségek
két oka által. A muukások elégületlenek so rsu k k a l....
A positiv vallások mindenütt megvannak rengetve a bírá­
lat munkája által___ A mit socialis kérdésnek s a mit
vallás kérdésnek hívnak, irae az az, a mi főképen zavarni
fogja a következő éveket. A társadalmak politikai szerve­
zésének feladata csak második sorba jő.“
Ügy látszik, mintha e sok kényes és megoldhatat­
lannak látszó egyházi s ezek között az imprudens papok
hátán előhiirczolt, úgynevezett „díslocatio“ kérdésének
gyökér szálai, az egyházi élet körén kivfil eső territóri­
umból vennék táplálékukat. Kár volt behurezolni, még na­
gyobb kár táplálni. E helyett jobb volna az egyes orgá­
numok teljes öszhangját létesíteni. Ezzel kapcsolatosan a
papságnak az organismusban az őt megillető helyet Ki­
jelölni s oda beosztani.
Ne szépítsük a dolgot. Mikor a theelogiát elvégeztük
s a papi szigorlatot letettük, papjelöltek lettünk. Mikor a
parochiat elfoglaltuk s azt hittük, hogy már papok is va­
gyunk, azzal az érthetetlen felfedezéssel lepetünk meg,
hogy tulajdouképen „sem madár“, „sem egér “-féle rebu-
sok vagyunk. A pap tudománya, miveltsógénél fogva, az
iutelligentiához tartoznék, de, mivel egyházi szolgálatban
van, e beosztás csak papíron létezik, az életben szóval,
tettel e beosztás kifogás alá esik; miut társadalmi ember­
nek, mint honpolgárnak, jogokat biztosítanak számára,
kötelességeket szabnak r e á ; de, mivel pap, a jogok gya­
korlása illusoriussá válik, a kötelességek teljesítésének le­
hetősége meg van nehezítve. Azt mondják, hogy az egy­
ház szolgája. Igaz! szolga, kinek cselédbérót iraméi, ám-
raa'l, hol megfizetik, hol egy s más ürügy alatt megta­
gadják. Azt követelik, maradjon a bibliánál, imádkozzék
bűnös hallgatói lelkiüdvösségeért, gazdag aratásért — to­
vább ne menjen. De hát aztán miért kívánják a szesz-ter­
melés rovására azt, hogy a mértókletlen pálinka-ivás ellen
szóval, tettel mindent tegyen meg s ez által miért tere­
lik azon kellemetlen helyzetbe, hogy a korcsoma jogosűl-
tak jövedelem csonkítás cziinón kártérítésért bepereljék?
Vagy talán a nevelés-oktatás ügybe azért engednek be­
folyást, sőt teszik kötelességévé a tanítást, hogy annál
plausibilisebb legyen az ilyen rendreútasitás: „az úr hal-
gasson, mert nincs tanító képesítési diplomája?“ azért kell
az egyházi földek barázdáit őrizni, hogy úton-útfélen pisz­
kosak? az egyházi tőkepónzek, számadások miatt folytonos
harezban, háborúban álljon? miért kényszerítik arra, hogy
a szegénységi bizonyítványok hitelesítése, vagy a hitele­
sítés megtagadása által köpenyegűi szolgáljon azoknak,
kik Pilátussal kezeiket mossák? És igy tovább, egész a
végetlenig. Ki tagadja, hogy rebusokká qualificalódtunk ?
Hanem van a dolognak egy más oldala is, erről a követ­
kező czikkben.
Horváth István ,
bürkösi ev. ref. pap.
Indítvány
az erdélyi ev. ref. egyházkerületben létező központi és egy­
házmegyei özvegy-árvái gyámintézetek egyesítése tárgyában .
— Előterjesztés végett kidolgozta Szőts Sándor, dévai ev. ref. lelkész. —
(Folytatás.)
E központi 2 gyámintózet, tisztelt közgyűlés!, mely­
nek eszméje, létrehozása Főtiszt. Nagy Péter püspök úrnak
köszönhető, életrevalóságát és czólszerűségét, 6 évi fennál­
lása alatt, fényesen bebizonyította s úgy vélem, alkalmas
magvát képezheti egy oly gyámintézetnek, mely az erdélyi
ref. papok özvegyeinek és árváinak tisztességes megélhetést
biztosit. Jelenleg azonban e gyámintézet is csak morzsákat
tud nyújtani a kenyérért síró özvegyeknek és árváknak.
Szervezete olyan, hogy inkább csak a távol jövőt tartja szem
előtt, a jelen közvetlen szükségeinek kielégítését a legjobb
akarat mellett sem eszközölhetvén. Számítást tettem : mek­
kora, ez idő szerint, az a maximalis összeg, melyet egy öz­
vegy a központi és az egyházmegyei gyámintózetek vala­
melyikétől együttesen kaphat? S úgy találtam, hogy az
együttes segély-összeg is elenyésző csekélység. 4 0 —50 írt­
nál semmi esetre sem tesz többet, átlag véve pedig csak 31
frtot. Tizenöt év múlva ez összeg megkétszereződhetik, 30
év múlva pedig háromszoros lehet, de még akkor sem lenne
több, mint a mennyit a magyar állam humánus törvényho­
zása a tanítók özvegyei részére — áldott legyen érte Molnár
Aladár emléke! — 1875-ben örökidőkre biztosított.
A papi özvegyek és árvák ez elszomorító helyzete tá­
masztotta bennem a gondolatot, hogy a m. t. közgyűlés
által — ha ugyan helyesnek és üdvösnek fogja találni —
az egyházmegyei és a kerületi gyámintózetek egyesítésére
felhívjam anyaszentegyházunlc figyelmét. Megforgattam el­
mémben egy oly egyetemes gyámintózet létesítésének esz­
méjét is, mely a magyarhoni összes református papok öz-
 IKI i m u t a t á s
az egyházmegyei gyámintézetek vagyonáról, kezelési költségeiről, az általok és a központi gyámintézet által nyújtott
segélyekről, az 1882 -ik évi kerületi jegyzőkönyv alapján.
1

Jutott egy 1
J

1Hányad része ez a
1kiosztott segélynek?

és az egy hm.
Kiosztatott az
özv.-árváknak
költség tett

segély pénzek
az egy hm. gy

gyám intézet
A központi

A kö/ponti
mások száma

Esik tehát

; Az osztalékok

osztalékra
intézetből
A kezelési
Lelkészi állo­

A g y á m ia té a e t v a g y o n a

kiosztott

együtt
1 száma tett
Az egyházm egye egy papi
1 Sorszám

n e v e Kész­ Tő­ Hátrálé- állomásra

pénzben kékben kokban Egyatt

1
fit kr. írt kr. fit kr. fit kr. frt kr. frt kr. írt kr. frt kr. frt kr. írt kr.
1

i ir
i
i Hunyad-zarándi 360 88 3441 1124 55 4926 43 25 .197 6 55 86 2 26 44 26 44 13 22
2 Nagy-enyedi , — — 4475 i i — — 4475 11 34! 131 62 — — — 33 81 121 165 25 ! 199 6 15 92
3 Kolozsvári !: 43 66 5400 43 1613 13 7057 22 4 1764 30 2 55 — 290 40 54 72 71 363 11 66 2
4 Kolozs-kalotai ? ? 9 ? V 5232 22 39; 134 16 14 52 Vao 395 48 12' 158 64 554 12 46 18
I '?
5 Szilágy-szolnoki 1 ? ? ? ? ? ? 14763 2 66 223 68 100 — xu 400 — 35 462 70 1 862 70 24 65
6 Dézsi [ 93 51 3623 28, 39 85 3756 64 29 129 54 18 7«, 180 41 i 8 105 76 i 286 17 35 77
7 Széki i __ 2378 78 1766 63 5145 41 51 100 89 30 26 205 63 1 4 52 88 25S 51 64 63
—
V,
8 Görgényi ! 32 25 5125 76 130 95 5289 6 33 160 27 41 50 lu 220 70 6 79 32 ,j 300 2 50 —
9 Marosi 136 85 99 27
i 861 1 17338 9 2071 49 20270 59 ' 66 307 13 Va 419 29 383 38 803 37 70
10 Küküllői ! 31 28 3244 13 795 86 4039 99 35 115 42 48 — V, 237 72 17* 331 35 ! 469 7 26 80
11 Udvarhelyi 287 56 5967 50 1 96 6257 2 54 115 87 100 74 7s 450 71 10J 138 81 589 52 56 14
12 Bikán-belőli communit. 58 — __ 1 9959 98 78 127 69 58 3 506 7 251 337 11 1 844 18 33 10
— —
1
7io
13 Gyula fehérvári — — —
—i — — — 12 — — — — — — 4“ 52 88 52 88 13 22
14 Nagy-szebeni — — —
-- 1 — — — 18 — — — — — — 84 112 37 112 37 13 22
15 Nagy-sajói káptalan —. — — —1! — — — — : 8 — — — — — — — 24 33 5 33 5 13 22
1 Átlag T'ive 1Átlag Átlag réve
Összesen: | 91172 69 552 177 | 37 606 31 1 7s 3341 92 1824 2412 65 5754 57 31 | 53 1

Jegyzetek: a). E táblázat azon rovata, melyben a lelkész! állomások száma van kitüntetve, azért tér el az A .) melléklet hasonló rovatának egyes számaitól, mert itt
a püspöki vizsgálat alatt levő papi állomásokat is számításba kellett vennem.
b.) A Kikánbelőli communitáskoz tartozó tractusoknak együttes gyámintézetük lévén, a specificatio nem volt sem szükséges, sem lehetséges.
c). E táblázat két utolsó rovata nem felel meg a tényleges állapotnak, minthogy a tractualis gyámintézetek a segélyt nem a központi intézet által meg­
állapított kulcs szerint eszközük, hanem ettől, valamint egymástól is, teljesen eltéroleg. Azért számításom csak hozzávetőlegesen mutatja a
valóban kiosztott segélypénzek összegeit. A summa sutnmarum azonban egészen hü képét adja gyámintézeteink nyomorúságos állapotának.
d.) A görgényi tractus „Bajnóczi-alapja“: továbbá az udvarhelyi tractus „kopoisó takaró “ és ^tanítói“ alapja nincsenek e kimutatásba felvéve.
 30
vegyeit és árváit segélyezné, de ez eszme kivitele előttem
nagyon bajosnak, hogy ne mondjam, szinte lehetetlennek
tűnt fel a következő okokból:
1. Ha CBupán az erdélyi tractusok gyámintézeteinek
a központival való egyesítése is számos nehézségekbe ütkö­
zik s bajos dolog méltányos és igazságos kulcsot találni
rígy a papok járulekainak, mint az özvegyek és árvák osz­
talékainak megállapításához: mennjivei bajosabb dolog lenne
az 5 kerületben és a mintegy 55 tractusban levő gyámin­
tézeteket igazságos módon egyesíteni s az igényeket min­
denütt kielégíteni,
2. Vannak, főként a tiszántúli egyházkerületben, trac-
tusok, hol az özvegyek 2 0 0 írtnál is több segélyben része­
sülnek és viszont vannak olyanok, hol gyámintózet mindez
ideig nem alakíttatott. Minő nehéz lenne ezek közt egyes-
séget csinálni! Aztán a viszonyok is sok tekintetben kü­
lönböznek. Mig reánk, erdélyi papokra, nézve kielégítő, sőt
fölöttébb megnyugtató lenne, ha özvegyeinknek 150— 200
frt évi segedelmet tudnánk biztosítani, addig a jobb fize­
tésű s több kényelemhez szokott Tisza-Duna melléki papok
özvegyei 3 —400 írttal sem lennének kielégítve. Már pedig
ekkora segedelmet az egyetemes gyámiutózet sem tudna
nyújtani, ha mindjárt az alapítandó domestica cassa tiszta
jövedelmének leiét fordítanák is a gyámintózet czéljaira.
Az az állapot pedig, hogy létezzenek egyetemes, kerületi es
egyházmegyei gyáinintózetek, fizessünk mindenikbo s Özve­
gyeink mégis nyomorogjanak, egyáltalában nem kívánatos.
A mit a zsinat e czólra szentelt, a mit a convont, a do­
mestica cassa jövedelméből, a papok özvegy-árvái gyámmté-
zeteknek segélyére fordíthat, adja át, illetőleg ossza ki az
5 kerület között lélekszám szerint és istápolja ez által a
már meglevő kerületi gyámintézeteket.
Ha azonban sikerülne a conventnek, ezen nehézsége­
ket legyőzve, oly egyetemes gyámintózetet alkotni, mely
ránk, erdélyiekre nézve, úgy a befizetendő járúlókok, mint
az özvegy-árvái segélypénzek mennyisége tekintetében, a mi
egyesitett kerületi gyámintózeteinknól előnyösebb: ón lennék
az első, ki készséggel átadnám e czélra úgy kerületi, mint
tractualis gyámintezetünk vagyonát. Ámde e lehetőség na­
gyon kétséges; annyi sokféle érdeket kiegyenlíteni, oly sok­
féle igényt kielégíteni a convent is bajosan lesz képes.
Jónak láttam ezért a mi már meglevő, főtiszt, püs­
pökünk által szerencsésen alkotott, központi gyámintózetün-
ket venni alapúi s azt a kérdést tettem fel magamnak:
miként lehetne e központi gyámintézetet annyira izmositani
és fejleszteni, hogy, a jövendőt sem feledve, a jelen szük­
ségleteit kielégítse; azaz, hogyan lehetne özvegyeinknek mal­
most legalább 90 frt, árváinknak ugyanennyi, tehát egy
clárvúlt papi családnak összesen 180 frt évi segedelmet
nyújtani ?
Nehéz kérdés. Nem vindicalom magamnak, hogy meg­
találtam volna a bölcsesség kövét, vagy csak az erre adható
leghelyesebb feleletet is, de hiszem, hogy sok gondolkozás
és számitgatás után készített tervezetem, ha egyebet nem
is, de meghallgattatásl és komoly figyelemre vételt bizonyára
érdeme). Én a feltett kérdésre következőleg felelek:
Hátrahagyandott özvegyeinknek és árváinknak a fenn-
tebb említett 90, illetve 180 frt évi segélyt már most biz­
tosítani lehet, 30 év múlva pedig 150, illetve 300 frt nyug­
dijat a kerületi gyámintézet minden nehézség nélkül adhat, ha
a) az egyházmegyei gyáinintózetek tőke-vagyona a
központiéval egyesittetik;
b) ha a papok évi járulékai, fizetéseik arányában,
mintegy 2 % -ban állapíttatnak meg és
c) ha az egyesi tett gyámintózet tőke-vagyonának gya­
rapítására a meglevőkön kívül más jövedelem, illetve segély-
források is nyittatnak.
E három eszköz egymással szoros kapcsolatban van,
azért egymástól elválasztva, ktilön-külön nem, hanem csak
is együttesen használhatók.
(Folyt, köv.)
KÜLFÖLD.
A nglia. A c a n t e r b u r y i é r s e k h a l á l a . Az ang­
likán egyház egyházi feje, Scaftesbury herczcg, a canter-
buryi ősz érsek, 1882, doczembcr hó 3-án reggel, kevéssel
7 óra után, Addington parki érseki palotájában, hosszas
betegség után, csendesen elszenderíílt. Szombaton estve 11
óra felé ezen utolsó szókat monda a főpap: „It is coming!
It is coming!“ (jön már! jön már!). Azután lólekzóse meg­
nehezült s ez időtől fogva többé nem beszélt, ámbár, a mint
véliK, többnyire Öntudatánál volt egész élete végéig. A ki­
rályné kívánságára az elhunyt földi maradványai a west-
minsteri apátságban helyeztettek el. Egy érzékeny jelenet
folyt le pénteken a beteg szobájában, midőn lady E l y ,
palotabölgy, megjelent, hogy a haldokló főpapnak a királynő
utolsó üdvözletét, valamint a királyi családét, átadja. A
prímás azon kívánságát fejezte ki, hogy sajátkezüleg ir egy
levelet a királynőnek. Felült ágyában és irt nehány sort.
De, az aláíráson kivűl, a levél olvashatlan volt, mire az
érsek káplánja irt levelet. A főpap kimúlásánál összes gyer­
mekei jelen voltak. Nejét ezelőtt 4 evvel vesztette el. A
betegség, mely az érsek életének véget vetett, meghűlés
folytán származott; Osborneban volt, a királynő látogatásán
s midőn onnan visszatért, meghűtötte magát. Élete 72-ik
évében hunyt el. Született 1811-ben deczember 22»ón.
Oroszország. A P r o t e s t a n t i s m u s . Szent-Pé-
tervárnak nincsen egészen egy millió lakosa és azok között
ars evangélikusoknak 13 gyülekezete van. Első ezek közt:
a német református és franczia református egyház. Azután
következnek: a lutheránus Sz. Peter-, Sz. Anna-, Sz. Ka­
talin-, Jézus- és Sz. János gyülekezetek, (ez utóbbi vegyes
isteni tisztelettel) és a lutheránus egyház a kórházban, mely
utóbbi egy jelentékeny diakonissa-intézettel bir: a Mária-
Magdalóna-alapitvánnyal, megesett leányok számára, továbbá
rokkantak házával, elaggott emberek számára s evangelicus
férfiak számára való üdülési intézettel, olyanok számára t. i.
kik a kórházból jöttek; ezek itt, nehány héten át, teljes
kiépülésüket várhatják és ez idő alatt, díjtalanul, teljes ápo­
lásban részesülnek. Továbbá, a testvérgyűlekezet, vagy atya-

:fiak-egyháza saját templomán kívül, van még egy tisztán
holland egyház, melyben németül is praedikálnak s vau ogy
kis ángol és végül egy svéd lutheránus gyülekezet, melyhez
a finnek is tartoznak. A templomokon kívül a különböző
iskolák is említést érdemelnek. Ilyenek: a Sz. Peter-iskola,
(első osztályú reál-iskola), a német református és a Sz.
Anna s a Sz. Katalin-iskola, melyekben a tanítás német
nyelven tartatik. Ezek az iskolák, melyeket más nemzeti­
ségűek is látogatnak, önmaguk viselik fenntartási költségei­
ket, némelyik jelentékeny maradvánnyal. Ezeken kívül van
még több angol, svéd, finn és más kisebb iskola. Jelenté­
keny tarintézet van a leányok számára, e mellett vaunak
több kisebbek is. Meg kell említeni, hogy a német refor­
mátus egyház, a Péter-, Anna- és Katalin-egyházak, vala­
mint a német jótékonysági egyesület, tulajdon árvaházakkal
bírnak, melyek tanintézetekkel vannak összekötve.
A VILÁG FOLYÁSA.
— Heti szemle. —
A képviselőkéz a fogyasztási adókhoz sorakozó kisebb
törvényjavaslatok után megszavazta a takarékpénztári beté­
tek kamatainak megadóztatásáról szóló törvényjavaslatot is,
azután pedig azokat a javaslatokat vette elő, melyek nehány
eddigi adónál némi künnyebbitést adnak a szegényebb osz­
tálynak. így a hadmentessógi díjnak legalsó összeget, a 3
irtot szélesebb körre terjesztette ki • a n a p s z á m o s o k
a d ó m e n t e s s é g é t kimondta. A s z ő l ő d ó z m á v á l t ­
s á g i t a r t o z á s o k törlesztésére is kisebb arány szabatott
ki, mint 1868. óta kellett fizetni. Következtek ezután a
kérvények. A k a t h o l i k u s kérvények és a tapolczai kér­
vény körül fejlődött ki a hosszas vita. Az elsőnél k é t p a p
képviselő kezdte meg a vitát: J á n o s s y János és Gön-
d ö c s Benedek, mindkettő pártolva a kérvények szellemét.
Göndöcs, ki még későbben is többször felszólalt, indítványt
is tett, hogy a vegyes házasságból születő gyermekeknél a
szülők szabadon határozhassák el, mily vallásban neveljék
gyermeküket. Ez ellen T i s z a miniszterelnök azonnal fel­
szólalt, emlékeztetve, hogy ez a régi reversális korszakát
újítaná föl. A további vitában leginkább a függetlenségi
partból vettek részt, és azt emelték ki, hogy e kérvénynek
merész és követelő hangját a kormány erélytelensógének
lehet tulajdonítani. Ugrón Gábor, Irányi, Mocsáry Lajos,
Vidovics György és Tisza Kálmán tartottak beszédeket. A
tapolczai kérvény tárgyalásánál Istóczy volt az első felszó­
laló, maga is indítványt nyújtván be, több képviselő nevé­
ben is, az emanczipáczió eltörlésére. A kópviselőház e hó
23-án sem végezte be a tapolczai kérvény fölötti vitát. Az
e napi ülésen Mocsáry Lajos szólt először, aztán Irányi, kí­
nok beszédébe Istóczy közbekiáltott s mikor Irányi e há­
borgatás ellen tiltakozott, Istóczy azt kiáltotta: „ez szem­
telenség." E jelenetnek aligha folytatása nem lesz. Jókai
nagy hatással beszélt. Hermán Ottó a jogegyenlőség hívének
vallotta magát, de reformokat tart szükségesnek a zsidóság
körében. Az ülés Yégén Tisza miniszterelnök beszélt. A
31
vitát a szombati ülésben folytatják, addig pedig az uzsora-
törvenyjavaslatot tárgyalják. — 4. Duna pusztításainak
megtekintésére Báró Kemény Gábor közlekedésügyi minis-
tér e hó 17-én délben érkezett Győrbe, hogy személyesen
tájékozódjék az árvíz-katasztrófa mérveiről s a szükséges
intézkedésekről. A pályaudvaron a főispán fogadta; üdvözlő
beszédében hangsúlyozta, hogy államsegélyre van szükség;
báró Kemény azt felelte, hogy a kormány még nem hatá­
rozott s ő személyesen kíván meggyőződni a viszonyokról.
A minister Zalka püspök vendége volt. — A lembergi
jezsuita templom bezárása még mindig nagy izgatottságban
tartja az ottani lakosságot, noha a templomot már kinyi -
tották. Beszélték, hogy öngyilkosság történt a templomban,
azért zárták be, mignem újra beszenteltók zárt ajtók mö­
gött. — Belső zavarok Francziaországban, Gimbetta ha­
lála után rögtön merénylet történt a köztársaság ellen. Na­
póleon Jerome herczeg azzal lepte meg a világot, (sőt a
bonapartistákat is), hogy manifestumot intézett a franczia
néphez, melyben lefestvén az ország állapotait, tanuúl hívja
föl a francziákat, hogy a köztársaság nem tud kormányozni.
Napóleon herczeg Parisban és a vidéken e hó 16-án reggel
ki ragasztotta a proklamátiót. Délután pedig a kormány be­
fogatta a herczeget. A képviselőházban rögtön indítvány tör­
tént, hogy a volt uralkodó családok minden tagja szám­
űzessék Francziaországból. A l e g i t i m i s t á k szintén mo­
zogtak. ők már — ha ugyan csak fele is igaz a híreknek —
fegyveres fölkelést szerveztek, de az Összeesküvést fölfedez­
ték s ez oldalról sem fenyegeti egyelőre nagyobb veszély a
köztársaságot. Hanem a jelenségek nagyon mutatják, mily
szükség van a köztársasági párt egyetértésére. — Véres
összeütközés a szultán palotájában . E hó 13— 14-ike közti
éjjel egy katona az albán testőrségből égő szivarral ment
át a Jildiz-icioszk egyik udvarán, midőn az arab őrtálló ka­
tona szuronyszegezve állt eléje s ordítozva követelte, hogy
a szivart dobja el, minthogy tiltva van a dohányzás. Az
albán dühösen rohant az őrre, ki fegyverrel szegült ellene.
A lármára mind az albán, mind pedig az arab testőrsóg
tagjai elősiettek s kivont fegyverrel rohantak egymásra. Az
udvaron egész csata fejlődött ki, melynek áldozata h a t v a n
h a l o t t és s e b e s ü l t . Csak a tisztek s egy csapat kato­
naság közbejötté vetett veget a harcznak. Igen sokan elfo­
gattak mindkét részről, kik ellen vizsgálatot fognak meg­
indítani. A s z u l t á n igen megrémült, mert azt hitte, hogy
lázadás tört ki a palotában. Ez összeütközés annál sajná­
latosabb, mert a katonai körök fegyelmetlenségét és elége­
detlenségét jelenti. Mint hírlik, mindkét teslőrcsapat-ot, mint
nemrég a czirkassziait, feloszlatják.
KÜLÖNFÉLÉK.
Kolozsvár, január 27.
— A vallás- ós közoktatási m. kir. m iniszter az
„Eötvös-alap“ részére 1500 frtnyi adományt útalványozott,
a hazai izr. népiskolák segélyezésére pedig 1 2 , 0 0 0 forintot.
Körülbelül 150 iskola fog ez összegből kisebb nagyobb se­
gélyben részesittetni.
 32

— Az egyházkerűleti képviselő választásokra
nézve — pótlólag— a következőket közölhetjük. A s e p s i i
egyházmegyében megválas«tattak: 1-so kerületben: S z á s z
K á r o l y , ministeri tanácsos; a 2-ikban : K i s A l b e r t ,
ilyefalvi lelkész; a 3-ikban: I m r e A l b e r t , földbirtokos
(világi); a 4 ikben: N a g y S á n d o r , hídvégi lelkész; az
5-ikben : T ó t h Z s i gm o n d , jószágigazgató (világi)*. A kán-
tor-tanitók részéről: F e j e s K á r o l y , hídvégi ref. kántor-
tanító. Az uzoni ev. ref. egyház részéről (három tanítóval
ellátott iskolája van) Ptinkösti Ferencz, uzoni ref. pap.
— M inta-tanitó. Tudvalevőleg egyik legfontosabb
problémája most népoktatásunknak, mint szoktathatja el a
tanító a népet a pálinkától. Sokat Írtak már erről a fontos
kérdésről, sokféle úton-módon iparkodtak azt magoldani, de
eddigelé nem igen mutatkozott siker. Egy zeinplénmegyei,
bodrog-zsadányi községi iskola tanító e tekintetben valósá­
gos mintaszerű működést fejtett ki és módszere megérdemli,
hogy mennél többen kövessék. Kárpátbi Péter — jgy hívják
a derék tanítót — látván, hogy községe mennyire ráadta
magát a pálinka-ivásra és korcsmázásra, eltökélte magában,
hogy a bajt orvosolja. Sok ideig hasztalan volt fáradozása,
míg végre a karácsonyi ünnnepek alkalmával a népnek na­
gyobb részét kántálás végett házához édesgette s ott be­
csületesen megvendégelte. Itt aztán a néppel erősen meg­
fogadtatta, hogy a ki ezentúl korcsmába megy, büntetésül
fizet az iskola javára egyenként 10 krajczárt. Két napig
üres volt a korcsma, de harmadnapra ismét gyülekezni kez­
dett a nép a csapszékbe, elfelejtve esküjét és adott becsü­
let szavát, A tanító azonban nem mondott le tervéről 6 újra
beállított a korcsmába, hol az ivó népet fogadalmára figyel­
meztette. Eleinte hasztalan volt minden beszéde, végre azon­
ban a jelenvoltakat borral megvendégelvén, sikerűit őket az
iskolába csalnia. Itt szivreható beszédben megint kiemelte
az iszákosság káros voltát s megígérte a népnek, hogyha
ezontúl nem menneK a korcsmába, estenként ingyen fogja
őket tanítani. Ez ajánlatot a jelenvoltak örömmel fogadták
s a tanítóval a következő szerződésre léptek: 1. A ki az
esti tanítást oknólkűl elmulasztja, fizet a világításra 4 krl,
2. A ki a korcsmába megyen dorbézolni, fizet az iskola
javára 20 krfc Ezt követte az eskütétel és a becsületbirák
megválasztása. Hasonlóan cselekedett a tanító a szomszéd
Bodrog-Olaszi nagy község népével is, a kik esténként be­
járnak hozzá tanulni, Ez esti tanítás tavaszig tart, a mi­
kor is ünnepélyes vizsgával fogják bezárni. S most a bodrog-
zsadányi községi iskolát a két községből esténkint 50— 60
egyén (legény és házas) látogatja, a kik az írás, olvasás és
számtanból ingyen nyernek oktatást s számuk mindennap
szaporodik. A derék tanító ép olyau méltó az érdemkereszt*
re, mint a ki egy pár embernek megmentette az életét.
— Pályázat, Alólirtak, mint a „Jó k ö n y v e k 4* ez.
nép-irodalmi vállalat kiadói, erkölcsi kötelességüknek tart­
ják e vállalat füzetei között, mar a legközelebbi időben, egy
oly füzet közrebocsátását, me l y a n é p e t a p á l i n k a -
i v á s k á r o s h a t á s á r ó l m e g g y ő z z e . E czélt legjobban
az által vélik elérhetni, ha a pálinka romboló hatása, egy
érdekfeszitő és erkölcsi tanúsággal bíró elbeszélés keretén
belől, költoiieg feldolgoztatik. Ez okból pályázatot hirdetnek
alólirt kiadók oly elbeszélésre, mely, népies bangón tartva,
fenti czól elérésére szolgál és a „Jó könyvek11 keretébe be­
illik. A pályázat külső feltételei a kővetkezők : A pályázó
mű terjedelme 1 , legfeljebb l x/ 2 ívnyi lehet a „Jó köny­
vek“ alakjában. A pályázó mű idegen kézírással Írva és
szerző nevét rejtő jeligés levélkével ellátva, legkésőbb 1883.
évi márczius 31-ig küldendő be alólirottak könyvkiadóhiva­
talába (Budapest IV. Váczi-utcza 1 1 . sz.). A dijkoszorúzotl
mű 250 frank jutalomban részesül. A beküldendő művek
bírálatát Gyory VilmOvS, Kotnócsy József és P. Szathmáry
Károly urak voltak szívesek elvállalni. A pályanyertes mű
a pályadij kifizotóse után alólirt kiadók tulajdonát képezi.
Budapesten, 1883, jan. 15-én. R é v a i T e s t v é r e k könyv­
kiadóhivatala.

P á l y á z a t
A debreczeni ref. egyházban egyik— és pedig a külváros-ispolályi lelkészt állomás, üresedésbe
jővén, — az ezen állomás elnyerhelésére minősítve levő s igényt tarló lelkészek, az egyházi törvény
191. §.-a értelmében, felhivatnak, hogy ez iránt való felszerelt pályázati kérvényüket D á v i d h á z y
J á n o s , debreczeni egyházmegyei espereshez. Pocsajon — u. p. Kismarja — / . évi február 154g
beadni sziveskedjenek.
Az ezen állomásra választandó lelkész fizetése:
1. Készpénz az egyházi pénztárból fizetve 1200 fr t .
2 . Szekeresek és fejszések váltság dijában 75
3. Bor illetőségben a várostól évenként 63
4 . Lakás természetben, a ház után való föld és kaszáló haszon vételével együtt.
5. 10 régi öl, vagyis 34 köbméter hasábos tűzi fa , a város által kiszolgáltatva és beszállítva.
6. lemetési stóla .
D e b r e c z e n , 1883. január 18.
(i) Révész Bálint,
Nyomatott tótéin Jánosnál az ev. ref. íőtanodá betűivel Kolozsvárit.
3311. évfolyam. Kolozsvárit, 1883. Február 4.
P R O T E S T Á N S KÖZLÖNY. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP.
r MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.
SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS:
b.-farkas utcza 16 szám, hová a lap szellemi s anyagi ügyeit
illeti minden küldemények czimzendők.
ELŐFIZETÉSI ÁR :
Egész évve 6 frfc., félévre 3 írt., évnegyedre l frt. 50
$3» ---------- -----«SS
^ E L E L Ő S SZE R K ESZTŐ É S KIADÓ TULA JD O N O S: S Z Í S Z
Egy test és egy lélek vagytok.
T a r t a lo m : A convent után. (Sz—s.) — A dislocatio nem
egyházi kérdés. II. Horváth Istvántól. — Az egyetemes convent. —
Vidéki élet. A deési egyházmegyéből, Miklósi Józseftől. — Különfé­
lék. — Necrolog. — Körözvónyek.
Convent után.
I.
Kolozsvár, 1883. fcbr. 3.
(Sz— s). A szentesített törvény alapján immár
egygyé vált magyar reformált egyház egyetemes con-
ventjónek legelső ülésszaka, egy egész hétig tartott
folytonos és fárasztó [tanácskozás után, végei ért s a
csaknem teljes számmal megjelent tagok a jól vég-
zett kötelesség-teljesítés felemelő s megnyugtató ön­
tudatával oszlattak szét a szélrózsa minden irányában.
Egyetemes egyházunkat mélyen érdeklő köz­
ügyeknek hosszü sora nyert részint érdemleges meg­
oldást, részint előkészítő elintézést. Útaljuk e tekin­
tetben t. olvasóinkat alábbi részletes tudósításainkra,
melyek a beható tanácskozások egész képét vissza­
tükrözik.
De bármily sokoldalú s egyházi életünkbe mé­
lyen bevágó kérdésekkel foglalkozott is a convent,
horderejére nézve kétségtelenül a legelső helyet ér­
demli meg s foglalja el valamennyi között az e g y ­
há zi k ö z a l a p l é t r e h o z á s á n a k s az e z t c z é l -
zó r e n d s z a b á l y o k m e g a l k o t á s á n a k k é r ­
dése.
Mert, bár készséggel elösmerjük egyfelől, hogy
a magyar reí. egyháznak, a századokig tartott lét-
fentartási küzdelmek viharai közepette, hatalmas s
gyakran diadalmas fegyvere volt az igazságnak azon
inteusiv hóditó ereje, melyet keletkezése első pillana­
tától kezdve önmagában rejtett s életre keltett; a
M ai szám unkhoz 1/2 iv
5. szám.
KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.
HIRDETÉSI DIJAK I
kétszer hasabozott garmond sor vagy annak tere 5 kr. Bé-
lyegdij minden beigtatás után 30 kr.
Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél külön kedvez­
kr. ményt nyújt a kiadóhivatal.
iftr
Z D O r tlO lS O S .
Efóz. IV. 4.
szellemnek az a hatalma, mely nélkül a legnagyobb
materiális erő csak holt anyag, — de másfelől elvitáz-
hatlan tény gyanánt áll előttünk az is, hogy, anyagi
eszközök előteremtése s azoknak a szellemi érdekek
rendelkezésére bocsátása nélkül, az oly roppant va­
gyonnal bíró katholikus egyházzal szemben, verseny-
képességünk nem csak kérdésessé válik, sőt a szó
legridegebb értelmében lehetetlenné lesz.
Megteremtése tehát egy oly egyházi — s hang­
súlyozzuk e szót — ¡ e g y s é g e s s ez által hatalmas
közalapnak, melynek rendeltetése diadalra júttatni
mindazon szellemi érdekeket, melyek az egygyé vált
magyar ref. egyháznak közös érdekei s mint ilyenek
az uniónak, az érdekközösség e szövetségének, éltetői,
fönntartói s biztosítói, — ránk nézve ma már élet­
kérdéssé lön s erős meggyőződésünk, hogy azok, kik,
a zsinat által e tárgyban megalkotott s szentesített
törvény világos czélzatainak ellenére, az egysége?
közalap megteremtésének nagyfontosságú érdekeit, szem
elől tévesztélc s a particularis érdekek előtérbe tolása
által a létrejövendő anyagi erőt már eleve az egyes
egyházkerületek, sőt egyházmegyék között felosztani,
szétforgácsolni s ez által a köz-lap egységes voltá­
ban rejlő nagy hatalmat gyöngíteni s nagy részében
paralisálni törekesznek, nem a magyar reformált
egyháznak, hanem azon ellenséges hatalmasságoknak
tesznek szolgálatot, melyek eddig is épen széttagolt­
ságunkban s ennek folytán szükségszerűen létezett
anyagi erőtlenségünkben keresték s találták fel min­
denha az archimedesi pontot, melyből létezésünk
egész világát kiforgatni s romba dönteni nem egy­
szer megkísértették.
E nagyfontos'águ kérdés tüzetesebb felfejtését,
térszüke okán, második czikkünk számára tartjuk fönn.
m ellék let van csatolva.
 34
A dislocatio nem egyházi kérdés.
ii.
Bürkös, 1883, január hó.
Kégebben ott, hol a külső fő és utána való magis-
tratusok s patronusok voltak az egyház egyetlen oszlop-
férfiai s hol a „cujus régió, ejus religio“-féle elvet alkal­
mazták, az udvari papság volt divatban. A hatalmas pat­
ronusok a papol, mint a család fejének kiegészítő diezit-
ményét fizették, a családi, állami és egyházi ügyekben
befolyást engedtek, tanácsát, véleményét kikértek, szere-
tetökkel, bizalmukkal tisztelték meg. Ezt a viszonyt leg-
kevésbbé sem zavarta meg, sőt igen természetesnek tűnt
fel, ha tiszteletes Gernyeszegi Menyhért uram hatalmas
patronussát s ennek magas családját, a vallás nevében,
éles szavakkal dorgálta meg.
A pap csak pap, akár a főpátronus fizesse, akár én,
igy okoskodott az 5, vagy 15 kalangya kepét fizető ne­
mes; én tartom, utánam él; ha megvonom a kepét tőle,
éhen hal. Ebből egy abnorrais helyzet fejlődött ki. A pap­
nak, papnéuak, vasárnapokon, az úri asztalnál volt helye;
a pap hozott bort a pinczéből, a papné segédkezett az
asztal terítésnél — ez már magától értett kötelesség volt.
A pap árnál kedveltebb személyiség volt, mentői szellem-
dúsabb pohárköszöntők'et mondott, a papné mentői több
hirt szedhetett össze a többi asszonyságokról. A szeretet,
megelégedés ki lett fejelve egy-egy veder bor, sajt, disznó­
öléskor kolbász, a pap gyermekek részére sütemény, egy-
egy ruhastb. nagylelkű adományozásával, a kepének rósz ter­
més, sok költség vagy más egyéb okok miatt más esz­
tendőre való halasztásával, önként értetvén, hogy ebbe a
pap, a jó viszony érdekében, megegyezett, talán a sok
ajándék által magát kárpótolva is látván. Ha egy községben
több ilyen birtokos volt, ott a pap, mint Mahomed ko­
porsója, függött a levegőben; az egy községben lakó bir­
tokosok közti viszály legérzékenyebben a papot érte; nem
lehetett mindenkinek eleget tenni; egyszerre csak egynek
házánál volt megtartható az isteni tisztelet*,); nem volt
hatalmában, hogy az elsőbbségi követeléseknek eleget te­
gyen ; a viszály a hatalmasabb, befolyásosabb birtokos
szárnyai alá terelte, bárha jogérzete, igazság szeretető ez
ellen fel is lázadt.
Ez még nem elég, a pohár még nem tölt meg csor­
dultig. A nép és birtokos osztály folytonos ellenkezésben
é lt— és él ma is. „Eb az ingét, én is fizetem a papot, —
mérgelődött az egész, félk pét vagy napszámot teljesítő
egyháztag — miért vagyok én mellőzve az uraség miatt?
mivel jobb ő, mint é n ? ' Így történt, hogy a társadalmi
érdek forrongása, az osztályok torzsalkodása, a pap szolgai
helyzetének drastikus fejlesztése, önállóságának széttépése,
a lélek ruganyosságának megtörése, a munka kedv nulli-
*) Tudok esetet, hogy a községben templom volt. s az egyes
birtokosok mégis azt kívánták, hogy a pap az egyes birtokosoknál
házi isteni tiszteletet tartson.
ficalása, mély lelki fájdalmat, desperatiot szerveztek a papnak,
elősegítették az egyházi élet hanyatlását.
Az udvari papságok s az ezekkel járó javadalmak
ma már megszűntek, de több helyen a pap regiusok fun-
galnak; fungalniok kell, ha élni akarnak; a patronusok szá­
ma nagyon raegapadt; ott, a hol vannak, az udvar, udvari
személyzet s a falusi nép között meg van a kiolthatatlan
gyűlölet, érdek-ellentét; ha a pap az udvar kegyeueze,
gyűlöli a nép és megfordítva. A régi kissebb birtokosok
elszegényedve búslakodnak a régi jó idők felett; a pappal,
egyházzal szemben — a fizetés kötelezettségén kívül — a
hagyománykép átszállóit viszonyt fenntartanák.... a ren­
delkezésben, intézkedésben— de nem az egjházi terhek
hordozásában. A köznép, legnagyobb erőfeszítéssel, alig tud
annyit szerezni, hogy adóját, a községi és megyei rova-
talokat, kórházat, útmunkaváltságot stb. fizethesse; a papnak,
egyháznak „nincs“ ; de azért rendelkezik, akadékoskodik,
panaszol — dislocatiot kér. A pap szegénységben s a fen­
tebb irtt lelkiállapotban. Ilyen az a megfonésedett papság
helyzete, ki hogy él se nem érdeme, se nem hibája s ki
ellen még az a vád is felmerült, hogy a világi elemet
magatartásával idegenítette el az egyházi ügyekben rész­
vételtől.
Hogy ama viszonyokban az egyháznak a régi cou-
sistoriuin által nyilvánult souverain akarata testesült e
meg, nem tudom, de azt hallottam, hogy a cousistorium
„mindenkinek szeretett parancsolni, de neki seuki sem
engedelmeskedett.“ Ma e consistorium jogutóda az egyház­
kerületi közgyűlés.
Szeretjük azzal hizelegni magunknak, hogy a jelen
egyházi alkotmány képviseleti rendszer alapján épült félj,
de másfelől érezzük, hogy a tényleg életbe lépett és az
eszményi képviseleti rendszer között, roppant hézag léte­
zik, sőt, hogy tulajdonképen nem is képviseleti rendszer.
Ügy tetszik, mintha nem nyújtana elég biztosítékot a kü­
lönböző társadalmi ( nem e g y h á z i ) osztályok érdekeinek
tiszteletben tartására, érvényesítésére; raindenik attól tart,
hogy egyik vagy másik fél felülkerekedik s diclatori ha­
talommal osztogatja parancsait. Ezek a különböző társa­
dalmi osztályok az egyház körén belől „ v i l á g i “ és „ e gy­
h á z i “ elemek csoportjára oszlanak s úgy tűnnek fel,
mintha egymásunk ellenlábassal volnának, mintha külön­
böző érdekeik, különböző czéljaik lennének Isten országá­
nak földi építésében, A nyáj és pásztor hasonlat is, inig
egyfelől sok félreértésre, kellemetlenségre adott okot, más­
felől mindkét elemre nézve sértő, megalázó, Isten orszá­
gával össze nem egyeztethető combinatiókra vezetett. Nem
a Jézus Krisztusba vetett benső, átalakító, megszentelő
hit-élet lön a nyáj és pásztor közötti szilárd kapocs, ha­
nem külső, társadalmi formalitások, az állami, politikai át­
alakulásokra befolyást gyakorló axiómák, tantételek köve­
tése, utánzása hozta őket közelebb egymáshoz, vagy emelt
válaszfalat közöttük. Duzzadó, áldásdús élet hiányában §§-ok
hegyére helyezték az egyházat. §§ ok között a nyáj vígan,
gondtalan ugrál, a pásztor csúszva, mászva sem tud át­
 35
hatolni. Nem csoda! az ember gyarlóságait Isten országába
is beplántálja, Isten országában sem egyenlő mértékkel
mérnek.
Hanem azért megvan a sok baj; az áldozatkészség
kihaló félben, a vallásosság, egyházi élet racglazúlva, sok
egyházi vagyon elveszve, vagy veszendő félben, sok deso-
lalt s ezzé válandó egyházközség. Iíi a hibás? Ki a fe­
lelős? A pap! Iín Istenem! A társadalmi osztályok gyű-
lőlsóge, az érdekek küzdelme, apositiv vallások éles meg­
támadása , a munkás osztálynak a tőke, földbirtok és évi
termelés iránt támasztott követelése, az általános elszegé­
nyedés, a lét- és faj fenntartásáért folytatott küzdelem
egyfelől — pavagraphusokon nyugvó egyházképviseleii al­
kotmánnyal, páp, bibliával kezében az ekeszarvánál, a hí­
vektől, végrehajtás útján felvett kevés alamizsnára útalva,
az egyházi vagyon, földek borozdáit őrizve, nevelésre, ok­
tatásra felügyelve stb. stb. másfelől!! Vájjon mit tehet
a pap? Előbb kér, rimánkodik — hidegen elűtasitják; az­
után mérgelődik, bosszankodik — lenevetik; később ir, je ­
lentést teszen, segélyt kér. — Megkapja a feleletet, hogy
8 vagy 15 napok alatt felelősség terhe alatt intézkedjék
(ez a felülről lefelé irányúit administratio — a már alulról
felterjesztett jelentésre). De a baj nem múlik; qui perdidit
nuraerum, incipit iterum — a pap újból kezdi hasonló
eredménnyel, a háttérben felbőszült hallgatói, hátán a dis-
looatio yicsorgatja fogait. Jön a can. visitatio. Ugyan meg­
emberelje magát, hogy kiálhassa a kamathátralék, tőke­
elveszés, erdő praevaricatio, birtok háboritás, föld- és
egyeuértéki adóérti becslés, iskola mulasztás, tanszerek hiá­
nya, elmúlasztolt pohárköszöntés s több más hasonló ca-
lamitások felbőszült seregének rohamát.
Hogy mily része van eme jelenségek nyilvánításá­
ban az egyház, képviselet által nyilvánúlt, souverain aka­
ratjának, — nem tudom, de azt látom, hogy nincs ereje a
testén rágódó társadalmi bajok, betegségek legyőzésére,
vagy azok orvoslására, tekintélyét a numerusokban keresi
s ha a pap a holt numerusba nem tud életet lehelni, az
inprudens pap hátán behurczolja a dislocatiot, azt a kép­
viselettel, prot. autonómiával, szabad papválasztással ösz-
hangba hozni igyekszik. Készakarva írtam, hogy behnr-
czolták, mert a dislocatio tulajdonképen nem is egyházi
kérdés, hanem a társadalmi bajok, betegségek, szenvedé­
lyek stb. iszapjából felmerült követelések korcs-szülötte.
Mint ilyennek, egyedüli megfejtése, a napi rendről való
levétel.
Ezzel kapcsolatosan a marosi egyházmegye álláspont­
ja, midőn reformokat követel, helyes, csak nem oda néz,
a hova kell. A képviseleti rendszernek olynemű reformá­
lása, hogy az az igazságnak, méltányosságnak minden te­
kintetben meg feleljen ; hogy az se ne fajuljon egyik vagy
másik párt zsarnokságává, se a proletariusok, csőcselék nép
karjai közó ne rohanjon: vajmi csekély, számba nem ve­
hető panasza a tanár képviselők számának leszálitása, vagy
a paritás behozatala. Oda más út vezet.
Horváth István .
Az egyetemes convent
I. ülés. 1883, jan. 23-án,
A zsinat által alkotott és szentesítést nyert törvények
egy részének foganatosítását, úgyszintén némely törvények»
nek az egyházkerületek, megyék s községek által való foga­
natosítását, általában az új egyházkormányzati gépezetnek
megindítását és állandó vezetését az egyetemes convent fel­
adatává tették. E végből, alighogy a hozott törvényeket
szentesítették, sietett ez egész hazai reform, egyház, kerü­
leteinek gyűléseiből a törvényeket kihirdetni s ezeknek értel­
mében conventi képviselőit megválasztani, viszont a válasz­
tások megtörténte után a zsinat volt elnöke, id. b. Vay
Miklós, sietett a conventet összehívni.
Ennek első ülését jan. 23 án d. u. tartották meg Bu­
dapesten, a ref. egyház tanácstermében. Az ülésen, egy erdélyi
gondnok (Br. Kemény Gábor) és T i s z a Kálmán főgondnok ki­
vételével, kit Beöthy Zsigmond, ezt viszont egyik póttag, Mol­
nár Béla, helyettesített, az összes egyházi és világi képvi­
selők megjelentek, vagyis megjelentek összesen 37-en.
Az elnöki székeket a törvények értelmében a hivata­
lára nézve legidősbb főgondnok és püspök, vagyis id. br.
Y a y Mi k l ó s és T ö r ö k P á l foglalták el. Ez utóbbinak
imája után br. Vay az ülést megnyitottak nyilvánította,
majd ezt jegyzők választására hívta fel. Jegyzőkűl: Fi ló
Laj os , E i t o ó k Z s . , S z á s 2 Bél a s T ó t h S á m u e l
megválasztatván, br. Vay nagy érdekeltséggel hallgatott s
Balogh Imre indítványára egyhangúlag jegyzőkönyvbe vé­
tetni rendelt beszédében előadá, főbb vonásokban, a zsinat
bezárása után előfordult főbb mozzanatokat, melyek clőso-
rolásánál a mély hála érzetével említette fel ő. felsége azt
a kitüntető, őszinte jóakaratról tanúskodó kegyét, mely sze­
rint a zsinati törvények, felterjesztésük után alig pár hét
elteltével, már szentesítést nyertek; — majd felemlitó az
ezen conventre várakozó feladatoknak legfőbbjeit, mint azt,
a már, múlt számunk homlokán egész terjedelmében köz lőtt,
magvas beszédből, t. olvasóink már olvashatták.
Az elnöki beszéd után több bizottságot alakítottak és
pedig az egyházi közalap, a tanügyi szabályok, conventi
tanácskozási tárgyrendre vonatkozó javaslat készítésére, to­
vábbá a zsinati pénztár számadásainak megvizsgálására kü-
lön-külün egy-egy bizottságot; útasitlatván egyszersmind a
tanűgyben kiküldött bizottság, hogy, a convent elé terjesz­
tendő javaslata készítésénél, vegye figyelembe azt a közép­
iskolai törvényjavaslatot is, melyet a közoktatásügyi minisz­
ter a múlt évben a képviselőházhoz benyújtott, úgyszintén
az ezen javaslaton közelebb tett országgyűlési bizottsági
módosításokat is.
II. ülés jan. 24-én.
Br. V ay M i k l ó s , gyengélkedése következtében, az
ülésben nem jelenhetvén meg, a világi elnöki széket, a hi­
vatalára nézve idősbb főgondnok, gr. D e g e n f e l d I m r e
foglalta el. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetvén, felol­
vastatott a B e ö t h y Z s i g m o n d elnöklete alatt kiküldött
*
 36
bizottságnak a conventi tanácskozási szabályokra nézve be­
nyújtott javaslata. E javaslat a zsinati, vagy jobban mondva
a nagyobb szabású modern tanácskozó testületek szabályai­
nak mintájára készülvén, nem csak az általános tárgyalás
alapjáéi, hanem, némi apró módosítások után, részleteiben is
elfogadtatott. Az indítványt, vagy határozati javaslatot te­
vők, e szabályok szerint is, Írásban tartoznak javaslataikat
beterjeszteni, kiin egy tárgyhoz csak egyszer szólhat, kivé-
vén zárbeszéd tarthatására feljogosított indítványozókat
vagy bizottsági előadókat. Személyes ügyben, vagy a napi
kérdésre vonatkozólag, vagy félreértett szavainak helyreiga­
zítására, itt is felszólalhat bármely tag. A határozathozatalra
megkivántatik legalább 2 0 tag, vagyis az összes conventi
tagok (38) fele részének jelenléte. A szavazatok egyenlősége
esetén az elnökök szava dönt, ha azonban ezek szavazata is
kétfelé menne, akkor azon iditvány vagy javaslat elejtettnek
tekintendő; ha azonban a szavazatok ilyeténképen való meg­
oszlása valamely felterjesztett s igy oly ügynél történnék,
melynek elintézését hosszabb időre elhalasztani nem lehet,
vagy, ha a benyújtott indítványnak, vagy javaslatnak csak
egyes pontjai felett való szavazásnál állana be a fentebb em­
lített eset, akkor az ily ügy, illetve javaslat, ki adatik a bi­
zottságnak, azzal az utasítással, hogy azt a következő napi
ülés elé újabb szövegezéssel terjessze be. A convent ülései
nyilvánosak, de az elnökség, ha szükségesnek látja, ba há­
rom tag indítványozza, zárt ülést tart.
Ezen elfogadott szabályok még a mostani ülések alatt
kiuyomatnalc s kiosztásuk után azonnal kötelezőkké lesznek..
III. ülés jan. 25-én.
Báró Vay Miklós az e napi ü]ésen sem jelenhetvén
meg, az egyik elnöki széket újból gróf D e g e n f e l d Imre
foglalta el. Előbb a tegnapi nyilvános ülés jegyzőkönyve
hitelesíttetett, azután pedig a tegnapi zárt ülésnek követ­
kező jegyzőkönyve olvastatott fel és hitelesíttetett:
Zárt ülésben tárgyaltatott a képviselőház közoktatás-
ügyi bizottsága előtt tárgyalás alatt levő közóptanodai tör-
vényjavas’atra vonatkozó bizottsági vélemény. V é g z é s . A
középtanodai törvényjavaslat a képviselőház közoktatásügyi
bizottsága előtt épen tárgyalás alatt lévén, alkalmasnak ta­
lálja az egyetemes convent ezen időpontot, hogy a közne­
velési és közoktatási szervezetről az országos zsinat által
alkotott munkálatot, melyben az evangélium szerónt refor­
mált magyarországi keresztyén egyháznak a közóptanodai
közoktatás tárgyában elfoglalt álláspontja kifejezést nyert,
melyhez ezen egyház, úgy a békekötések által szentesített
történelmi jogokra, mint a tanügyi érdekekre tekintettel, hí­
ven ragaszkodik s melyet védeni elhatározott, a képviselő-
ház elé terjessze s megbízza az egyetemes convent elnökeit,
hogy az országos zsinat által elfogadott ezen munkálatot, a
sürgősségnek tnegfolelőleg, felirat mellett, meg ma, a kóp-
viselöház elnökénél benyújtani s a képviselőháziéi ezen mun­
kálatnak a közoktatásügyi bizottsághoz kiadását s méltó
figyelembe vételét kérni szíveskedjenek.
Ezután felolvastatott a tanügyi bizottságnak dr. Ko­
vács Ödön, bizottsági előadó, által fogalmazott, következő vé-
lemónyes javaslata:
Ki lóvén küldve, hogy, lehetőleg még e mai napra, ja­
vaslatot tegyünk a conventnek egyetemes tanűgyünk fejlesz­
tése érdekében legsürgősebb teendői felől, van szerencsénk
véleményünket következőkben terjeszteni elő
A conventnek összes tanűgyünk fejlesztése érdekében
végzendő első és fő kötelességét szabatosan körülírta az 1882.
szeptember havában Debreczenben tartott zsinat, jegyzőköny­
vének 276-ik pontja alatt, midőn kimondta, hogy az iskola-
ügyi munkálatot (t. i. a „köznevelési és közoktatási szer­
vezetet“) „a ref. egyházunkban fennálló összes alsóbb és
felsőbb iskolák mindennemű szellemi és anyagi ügyeire fel­
ügyelő és azokat intéző hatósághoz, az egyetemes convent-
hez, teszi át. hogy, mint egyházunk törvényes jogainak őre
és védelmezője, a szükséges intézkedéseket, összes tanűgyünk
öszhangzatos fejlődése érdekében, tegye ineg.u
E szerint az irány, melyet tanügyünk fejlesztése ér­
dekében követnünk kell, nem lehet egyéb, mint az, a mit
az említett „köznevelési és közoktatási szervezet“ megszab.
Hogy pedig a haladást ezen irány fölé már most megkezd­
jük, erre nézve szükségesnek látjuk, hogy a convent már
jelen alkalommal intézzen felszólítást mind az öt egyház­
kerülethez, miszerint, lehetőleg már a jövő 1883/4. tanév­
ben, kezdjék meg ezen egyházi törvény értelmében az alsóbb
és felsőbb iskolák átalakítását és szervezését, a mennyiben
pedig újabb intézkedéseket tesznek (pl. tanárok választásá­
nál), azoknál ezentúl feltétlenül ezen törvény határozatait
kövessék. Egyszersmind felhivandók volnának az egyház­
kerületek arra is, hogy eljárásuk eredményéről, a kebelük­
ben létező alsóbb és felsőbb iskolák berendezéséről, hiányai­
ról, ezen törvény foganatosításának akadályairól már a jövő
évben tegyenek tájékozó jelentést. Az egyetemes tanügyi
bizottság pedig felhívandó volna, hogy ezen jelentéseket
feldolgozva, vagy egy megbízott tanügyi előadó által feldol­
goztatva, vélemónyes javaslatokkal kísérve, terjessze a jövő
évi convent elé.
Ezenkívül még különös megbízásúi adatott a con-
ventnek a zsinat által, hogy készítsen, illetőleg az egye­
temes tanügyi bizottság által késszittesen, szabályzatot az
érettségi vizsgálatokról és készítse, illetőleg készíttesse meg,
a középiskolai tantervet vagy legalább is ennek főbb vona­
lait. Ennek folytán javaslatba hozzuk, miszerint hivassák
fel az egyetemes tanügyi bizottság, hogy, szükség esetén más
szakértő férfiak segítségét is felhasználva, már a jövő évi
convent elé terjesszen javaslatot
a) az érettségi vizsgálatok berendezéséről ;
b) a kc/épiskolai köteles tantárgyakból a középisko­
lákban felveendő tananyag mennyiségéről, terjedelméről, be­
osztásáról, tanítási módszeréről és a használható tanköny­
vekről. Ezen utóbbira nézve czólszerűnek látnók, ha az egye­
temes taníígyi bizottságnak előlegesen is utasításul adat­
nék, hogy
o) javaslata .készítésénél legyen különös tekintettel a
legutolsó miniszteri középiskolai tantervre;

d) munkálkodásában tartsa folyton szeme előtt azon
fő irányadó elvet, hogy a mi gymnasiumaink gymnasiumok
akarnak lenni es maradni, azaz oly tanintézetek, melyeknek
legfőbb czélja az értelem és ítélőképesség, a kedély és jel­
lem Őszhangzatos kimivelése’, nem pedig egy csomó közvet­
len gyakorlati életpályára képesitő ismerethalmaz közlése.
Vegye tekintetbe, hogy ezen magasztos emberi czél főesz­
köze az ó classicus irodalom;
é) egész erővel és, a hol kell, férfias önmegtagadással
küzdjön középiskolai oktatásunk összehasonlithatlanúl leg­
főbb miseriája, a túlterheltség ellen, mely maholnap épen a
gymn. nevelés legfőbb czólját veszélyezteti, vagy egyenesen
meg is semmisiti, a mennyiben a megemészthetlen ismeret­
halmaz az értelmet mogrontja, az itélő-tehetséget meggyen­
gül és a növendékeknél azon kikerülhetlen tapasztalat, hogy
feladatukat kellőleg megoldani, kötelességüket hiven teljesíteni
nem tudták, ezen tapasztalat a kedélyt és jellemet is meg­
mérgezi.
Végűi megjegyezzük, hogy felsőbb oktatásügyünk fej­
lesztése körűi egyik elsőrangú teendője a conventnek egy
tanárképző-intézet felállításáról gondoskodni. Azonban ez
sokkal nagyobb munka, semhogy akár bizottságunk, akár a
convent már most tárgyalásába kezdhetne de, nézetünk sze­
rint, a megoldás siettetésére szolgálna, ha .a convent már
most nevezne ki egy bizottságot, mely jövőre az előmun­
kálatokat megtegye.
Ezen bizottsági javaslat ellenében H e g e d ű s L á s z l ó
a következő határozati javaslatot nyújtotta be: A bizottság
indítványával szemben mondja ki a convent, hogy, tekintetbe
véve azon körülményt, miszerint a középiskolai oktatásról
szóló törvényjavaslat a kópviselőkáz tárgyalása alatt van s
az országos törvény hozatala nagyfontosságú előzetes kérdé­
sek eldöntését teheti szükségessé: — ezúttal nem intéz­
kedik más ügyekben a convent, minthogy első sorban szer­
vezze a tanügyi bizottságot, vizsgálja át most mindjárt, a
tanügyi bizottság szervezetét; másodsorban hívja fel a con­
vent az egyházkerületekét, hogy a köznevelés és oktatás
szabályzatában meghatározott iskolai felügyelő hatóságokat
alkossa meg.
M o c s á r y L. pártolja Hegedűs javaslatát és, szerinte
is, idő előtti lenne a zsinat által alkotott iskolai törvénye­
ket addig életbe léptetni, mig a középiskolai oktatásra vo­
natkozó országos törvény meg nem hozatik. Az azonban
szerinte is nagyon helyesnek látszik, hogy addig is adassók
ki a zsinati munkálat az egyetemes tanügyi bizottságnak.
T ö r ö k P. az egyetemes tanügyi bizottsághoz kívánja
ezen most felolvasott javaslatit a conventi bizottságnak át­
tetetni .
K o v á c s Öd ö n az ügyrendhez kíván szólni és in­
dítványozza, hogy, mielőtt a javaslat egyes pontjait bonczol-
gatnák, a felett határozzon a convent, hogy általános tár­
gyalás alapjául elfogadtatik-e a bizottsági javaslat, vagy nem.
Későbbi felszólalásában pedig erős érvekkel küzd a javaslat
elfogadása meltett. F i l ó elfogadja a bizottsági javaslatot és
óhajtja, hogy a zsinat iskolaügyi szabályai . mielőbb lép tet­
37
tessenek életbe, kifejtvén az azok elhalasztásával együtt járó
hátlányokat. Elfogadja a bizottsági javaslatot N a g y Péter
is, már csak azért is, mert, ezon javaslat szerint, azon is­
kolai szabályok életbeléptetésénél az egyházkerületek nem
mellőztetnek, a mi nagyon czélszerü is. Gr. Rá d a y , R é ­
v é s z , T ó t h felszólalásai után a nagy többség a bizottság
javaslatát általános tárgyalásra elfogadta, valamint elfogadta,
minden vita nélkül, annak egyes pontjait is. Csak az utol­
sónál, mely a tanárképzésről szól, fejlett ki hosszabb vita.
F i ló határozati javaslata szerint az egyetemes tanügyi bi­
zottság hivassák fel a tanárképzés kérdésének előkészítésére
s javaslattételre. H e g e d ű s időelőttinek- látja a javasolt in­
tézkedést, mert ő úgy látja, hogy a miniszter, ha minden­
ben enged is, de a tanárkép asités jogát nem hajlandó az
állam kezei közül kibocsátani. Es minek volna nagy áldo­
zattal képezdót szervozni, ha ifjaink mégis másutt kényte­
lenek vizsgát tenni. De meg a kerületek megkeresendők előbb,
hogy egy itt vagy amott felállítandó képezdére hajlandók-e
s mennyit áldozni. B e ö t h y a prot. autonómia egyik leg­
lényegesebb kellékének tartja a prot. tanárképzést. Lehet­
nek fényes, sok képzett tanárral ellátott intézeteink, de
ha azok a tanárok nem prot. szellemben képeztetnek, kevés
súlyt helyez rájuk. Azért intézkednünk szükséges. K o v á c s
A. Hegedűs ellen polemizálva, javalja, hogy azon évek óta
fenforgó aérdést, hogy egy fensőbb reform, iskola vagy
egyetem állittassék-o fel vagy nem, véglegesen el kell dön­
teni. Neveztessék ki a conventből egy bizottság, mely a
képezdo valósításán dolgozzék, hogy legyen ezen ügy­
nek gazdája.
Hozzászóltak még B e n kő J á n o s , R é v é s z ,
P a p G á b o r , S z e n t p é l e r y , M o l n á r , Ké r le á p o l y,
K iss. Ár o n , Rá d a i , mindannyian a protestáns tanár-
képezde felállításának mulballanál szükséges voltát hang­
súlyozva és mindössze is abban térve el egymástól,
hogy némelyek a tanügyi, mások egy külön, ezen convent­
ből kiküldendő, bizottságot kívántak az előkészítési munká­
latokkal megbízni. A szavazatok többsége szerint az ez egyes
tanügyi bizottság feladatává tétetett.
Ennek letárgyalása után a közalap számadásainak
megvizsgálásáról szóló jelentést nyújtotta be ennek elnöke,
K á n t o r S. Ezen jelentés szerint az egyetemes ref. köz­
alapra aláírási iveken ajánltatott 19,130 frt, kötvényeken
6840 frt, élethossziglan tett évi ajánlatok összege 95 frt
évi járadékul, mig az illetők hivatalukat folytatják 1 1 0 frt,
aláírás nélkül beküldött készpénzbeli adományok 890 frt,
2 0 évi kötelezettséggel évi 8 fit = 160 frt s végül Uj-
falussy Miklós alapítványa, melyet az illető 1500 frtr .1 Ígért
kiegós7 iteni. Az összeg, az utóbbi tételt nem számítva, 27
ezer 225 frt, melyből már 5352 frt befolyt s takarókpénz-
tárilag kezeltetik.
IV. ülés jan. 26,
Az előbbi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után a
c o n v e n t i b í r ó s á g megalkotása került szőnyegre. A zsi­
nati törvény szerint ez két elnökből és, titkos szavazat út­

ján választandó, 13 tagból kell, hogy álljon. Ko v á c s Al­
bert inditványozá, hogy 14 tag választassák és a paritás
elvének megtartása mondassák ki, vagyis, hogy a birák fele
egyházi, fele világi legyen. Hosszas vita után kimondatott,
hogy 13 tag választandó és pedig tekintet nélkül a paritás
elvére. Majd hosszabb vita keletkezett a felett, hogy vá­
lasztás alá esnek-e a bíróság elnökei, vagy pedig az
egyetemes convent elnökei egyszersmind a conventi bíró­
ságnak elnökei is legyenek. A nagy többség ez utóbbi érte­
lemben nyilatkozott.
Ezután felolvastatott az erdélyi igazgató-tanácsnak a
moldva-oláhországi xnissio ügyében tett jelentése a convent-
hez, melyben előadatik, hogy az erdélyi egyházi kormányzó
testületnek az Oláhországban levő, de egyházilag Erdélyhez
tartozó reform, egyházak ügyeiben tett intézkedései merőben
hatálytalanok, miután az oláh kormány , a.z erőszakoskodó
egyházi pártok megzabolázására, többszöri megkeresés után
sem tesz semmit. Az oláh rendőrség szeraeláttára követtet-
nek el, egyes dulakodók által, oly dolgok, melyek az
egyházi élet békéjét feldúlják, minden törvényes egyházi
rendet felforgatnak s már csak e miatt is az újabb idők­
ben ott a ref. egyház hívei nora hogy szaporodtak volna,
de egyre kevesbednek. De vannak ott anyagi bajok is, a
mennyiben a missioi pénztár bevételei nem képesek az ott
szükségelt kiadásokat fedezni s e miatt az ott működő egyik
buzgó lelkész, Láng Károly is, kénytelen leend az
általa jelesül betöltött állomást elhagyni, mihelyt másutt
kedvezőbb kilátása lesz. S ez ismét nagy kárára lösz a kü­
lönben is meggyengitett missio-ügynek. Ezért kéretik a con­
vent, hogy erre a missioi czólra legalább 300 frfc évi se­
gélyt adjon. S végül kéretik a missioi pénztár számadásai­
nak megvizsgálása. Az anyagi segély kérése ellen felhoza­
tott ugyan, hogy mindkét dunai kerületnek van külön hor-
vát-szlavon missioja, ezek erre áldoznak, az oláh missiora
pedig hozzon az erdélyi kerület kissé nagyobb áldozatot,
A határozat az lett, hogy intéztessék a vallásügyi minisz­
terhez és, ennek, vagyis az állami kormánynak útján, az
oláh kormányhoz átirat az iránt, hogy az az egyházi fő­
hatóság törvényes rendeletéinek foganatosításában nyújtson,
ha szükséges, polgári, rendőri közegei által, segéd kezet;
továbbá, hogy a kórt 300 frtnyi segély vettessék ki, a né­
pesség arányához képest, az öt kerületre s ezek kéressenek
fel e reájuk eső összeg fizetésére. A számadások vizsgálá-
sára a közalapot megvizsgáló bizottságot kérték fel.
Az o r s z á g o s k ö z a l a p o k és a l a p í t v á n y o k
ügyében való intézkedés iránt a dunán- és tiszántúli kerü­
letek már a zsinatot megkeresték, onnan pedig ezen ügyet
a conventhez tették át. Ez ügy került volna tárgyalás alá,
de egyszersmind az előadó T ó t h Sámuel felemlité, hogy
ebben az ügyben már az 1880 ik évi convent küldött ki
egy bizottságot javaslatkószitósre, mely bizottság azonban
eddig nem tett semmit.
Először is M o c s á r y szólalt fel. Úgy látszik, hogy az
országos és egyházi bizottságoknak egyenlő sorsuk van. Az
országgyűlés is küldött ki ez ügyben már 13 óv előtt egy
38
bizottságot, de ezen bizottság munkálkodásának sincs ered­
ménye. Különben ö, és az orszíggyűlós szabadelvű rés: e, nem
is óhajtották az eredményt, miután a bizottsági tagok több­
ségétől nem igen lehetett az államra, egyházunkra nézve
üdvös eredményt várni. Újabban — mint ez a lapokból is
ismeretes — ezen ügy új stádiumba lépett, a mennyiben a
cultusminiszter maga állt elő a bizottságban azon javas­
lattal, hogy, miután ezen bizottság kiküldése hiányos, mert
hiszen ez csak az alapok jogi természetének kimutatására
van kiküldve, de nem egyszersmind arra is, hogy ezen ala­
pítványoknak a jövőben miként leendő kezelése iránt javas­
latot készítsen, ezért a bizottság oly értelemben tegyen a
házhoz jelentést, hogy ez a cultusminisztert útasitsa ezen
alapítványok iránt törvényjavaslat beterjesztésére. Reményleni
lehet, hogy ezen alapok jogi természete nem fog ezentúl
kutaltatni, hanem azok jövedelmei az eddigi czólokra fognak
fordittatni s azok az országos költségvetés tételei között
fognak szerepelni, és a legfőbb állami számvevőszék ellenőrzése
alá helyeztetni. Ily körülmények közt ő nem véli czélszcrü-
nek, hogy a convent ezen ügybe belebocsátkozzék, mert hisz
ez voltakóp az állam és kathol. egyház közt fenforgó ügy;
de speciális érdekünk sem kívánja, mert hiszen minket az
érdekel, hogy az országgyűlés tegyen valabára eleget az
1848. 20. törvényczikkben magára vállalt kötelezettségének
s vegye át iskoláink anyagi terheit. Hogy melyik alapból
vagy pénztárból? — az közömbös dolog.
K ö r m c n ű y S. A jelen körülmények közt belenyug­
szik Mocsáry javaslatába, de, hogy méltán sürgettük eddig-
elé ez alapok jogi természetének vizsgálását, az kétségte­
len, mert hiszen láttuk a clerus azon törekvéseit, hogy ezen
culturalis czólra szolgáló állami vagyont miként igyekezett
saját kezei közzé keríteni, tehát volt okunk, jogunk és órd3-
künk figyelmeztetni az államot, hogy ne engedje ezen cul-
tusalapot ferde irányba tereltetni. Reményű ő is, hogy végre
bennünket is részeltet az állam — természetesen jogfeladás
nélkül — állami segélyben.
T ö r ö k P.: Az a pár évvel ezelőtt kiküldött bizott­
ság, melynek épen Ő lett elnökéül megválasztva — igaz,
hogy az alapok kutatását illetőleg, nem tett semmit, de nem
hanyagságból, han m mert nem látta szükségesnek. A re­
form. egyház megbízta, ezelőtt pár évvel, püspökeit és fő-
gondnokait, hogy — úgyszólván ■ —■ mint egységes testület
őrködjenek egyházunk jogai és érdekei felett ; ezt a megbí­
zottak tették is. éber örállók voltak. Kéri, hogy ezen ügy
továbbra is ezen testületre bizassék nyilvántartás végett.
Ezen indítvány egyhangúlag elfogadtatott.
A zsinati törvények egyik pontja szerint az oly lel­
készek, kik a lelkószi hivatalt elhagyva, a tanári pályán kí­
vül, más életpályára, vagy hivatalba lépnek, megszűnnek
lelkészek lenni s 1 elkészi oklevelük megsemmisitettnek tekin­
tendő. E törvény szerint kérdéssé vált, hogy S z á s z K á ­
r o l y , ki jelenleg cultusminiszteri tanácsos, de egyszer­
smind egyetemi magántanár is, megtarthatja-é továbbra is
papi palástját. Ezért Szász Károly a múlt novemberi kerü­
leti gyűléstől, vagy esetleg a conventtől, kórt, ügyére nézve

•magyarázatot. A kerület az ügyet, minden vélemónyes jelen­
tés nélkül a oonvent elé terjesztette, mely előtt az illető
bizottság előterjesztette javaslatát és pedig oly értelemben,
hogy tanári állására való tekintetből, Szász Károly papi jel­
lege meghagyandó.
K o v á c s A l b e r t , bár teljes elismeréssel nyilatkozik
Szászról s bár a zsinati törvénynek azt a részét, mely a
lelkészi oklevél érvényét, más életpályára lépés esetén, sem­
misnek nyilvánítja, nem helyesli, de tekintve, hogy Szász
K. a lelkészi pályáról lelépett, ministeri hivatalnok lett, az
egyetemen pedig csak docens, ennélfogva kimondandónak
véli, hogy megszűnt pap lenni, hogy elveszitette lelkészszé
való megválaszthatásának jogosultságát.
K o l o z s v á r y személyes kérdésben szólalt fel s vi­
tatta, hogy különbség van a docens és magántanár között.
S z e n t p é t e r y , gr. Ráday. Fejes, Filó, Peterdy, Ker-
kapoly, Révész meleg védelmezőiként léptek fel a bizottsági
javaslatnak, mindössze is annak indokát toldották meg és
a határozat az lett, hogy tekintve tanári állását, tekintve, hogy
ha a lelkészi állást elhagyta is, de épen az egyházi és is­
kolai élettel oly szoros összefüggésben levő cultusminisz-
teriumban visel hivatalt s tekintve, hogy a zsinati törvény­
nek visszaható ereje nem lehet és így Szászt, ki a lelkészi
hivatalt akkor cserélte fel állami szolgálattal, mikor még
nem tudhatta, hogy ez által a lelkészi pályához vezető ajtót
•maga után végleg bezárja, lelkészi jellege meghagyatik.
Tárgyalás alá jött a h á z a s s á g i t ö r v é n y s z é k e k
tígye s a végzés az lett, hogy egy bizottság küldetett ki
azzal az útasitással, hogy ez magát az evangelicusokkal
érintkezésbe téve, a jövő convent elé terjesszen javaslatot.
A k a t o n a s á g i l e l k é s z e k és a fegyenczházi lei­
kései oktatás ügyében a múlt convent felterjesztésére érke­
zett miniszteri leirat tudomásul vétetett.
Végül a f e g y k á z i l e l k é s z e k ügye került elő s ki­
mondatott, hogy ezek amaz egyházmegye kebelébe bekebe-
lezendők, melyben az illető fegyház van s hogy ennek foly­
tán a fegykázi lelkészek is részesei azoknak a kedvezmé­
nyeknek és terheknek, melyekben az egyházmegye többi
lelkészei részesek s hogy, a rendes lelkészi állomások betöl­
tésénél, az egyházi hatóságok ezekre is tekintettel legyenek.
V-ik ülés jan. 27,
Gr. D e g en f e I d Imre és T ö r ö k Pál elnökleté alatt
az ülés megnyílván, az előbbi ülés jegyzőkönyve hitelesít­
tetett.
Az uj büntetőtörvény az anyakönyv vezetésénél elkö­
vetett hibáért a lelkészeket büntetéssel fenyegeti, azonban
országos anyakönyvi minta nincs, és igy, mikor némely sta-
tistikai adatot kell az állami hatóság részére kiadni, a leg­
jobb akarat mellett is megeshetik, hogy az anyakönyvi ro­
vatok hiányossága miatt téves adatot szolgáltat ki a lelkész.
Ezért több kerület sürgette a zsinatot s most a convontet,
hogy keresse meg az állami hatóságot egy minden vallás­
felekezet lelkészei által kötelezőleg használandó o r s z á g o s
a n y a k ö n y v i m i n t a készíttetése iránt.
39
T ö r ö k P.: Az állam még nem is gondolt akkor'anya­
könyvre, mikor nekünk, mint egyháznak, már anyakönyveink
voltak, azért az nekünk drága kincsünk, ne bocsássuk ki
kezeink közzűl. Hanem miután az egyes kerületek anyaköny­
vei nem* egyöntetű k, ezért mondassák ki, hogy a jövő con-
vetre mindegyik kerület hozzon fel egy-egy példányt a nála
használatban levő anyakönyvekből, s majd akkor, ezek alap­
ján készíttessék egész ref, egyházunkra nézve egyöntetű anya­
könyv, Ez az indítvány elfogadtatott.
A v á c z i i k e t n é m a intézetnél az alapítóknak aján­
lati jogutc van. A ref. kerületek erre elszórtan jelentékeny
összegeket adtak, de a melyek mindekkorig összegezve nem
voltak kimutatva. A mai határozat szerint felhivattak a ke­
rületek, hogy a jövő conventre terjesszék be az általuk adott
összegek jegyzékét, hogy azután ezek alapján a most már
egy testületet képező reform, egyház igénybe vehesse aján­
lási jogát.
A c o n v e n t i b í r ó s á g megalkotá ára beadattak a
szavazatok, 32. Megválasztattak: Be ö t h y , N a g y Péter,
K e r k á p o l y , R é v é s z , Ki s Áron, H e g e d ű s , F i l ó , Ri -
t o ó k , F e j e s , gróf D e g e n f e l d Imre, K o v á c s Ödön,
V á 11 y i János és B a l o g h Imre. — Mig a szavazatok ösz-
szeszámláltattak, felolvastatok a c o n v e n t i ü g y k e z e l é s
és ü g y v e z e t é s iránt beadott bizottsági javaslat. E sze­
rint a conventi tagokból, a különféle természetű tárgyakra
való tekintetből, hat szakbizottság alakítandó, u. m. közigaz­
gatási, közjogi, iskolaügyi, országos közalapi, missziói, or­
szágos egyetemes nyugdijintózeti. Mindegyik bizottságnak
elnökét és előadóját a convent választja. Továbbá a convent
ügyeit az egyházi elnök, vagyis a püspök kezeli, tehát mini­
den conventi ügy ehhez nyújtandó bo és pedig az ülés előtt
egy hóval; a később beérkezettek tárgyalhatása felett a con­
vent határoz. Az elnök feljogosittatik, hogy maga mellé egy
titkárt vegyen s azt, a teljesítendő munkához képest, díjaz­
za. Az óvenkint egyszer tartandó r e n d e s convonti ülés
idejéül november hava tűzetik ki.
Végül felolvastatott az országos közalap ügyében ki­
küldött bizottság nagy érdekű jelentése, mely ki nyomatni
rendeltetett s a közelebbi ülés tárgysorozatára tűzetett ki.
VI. és Vll.-ik ülés jan. 28. és 29.
A convent hatodik ülése, a vasárnapi isteni tisztelet
végezte után, melyen a conventnek is több s kivált egyházi
tagjai jelen voltak, s melyen a theologiai énekkar is közre­
működött. — délelőtt 11 órakor kezdődött. A jegyzőkönyv
hitelesítése után az ülés zárt üléssé alakult át, melyen, a ma
felolvasott jegyzőkönyv szerint, egy felirat határoztatok a
kormányhoz intéztétől, melyben kifejeztessók. hogy az egyet,
convent az országgyűlés közoktatási bizottsága előtt levő
középtanodai törvényjavaslatnak azt a pontját, mely a kö-
zéptanodai tanárok számát oly sokban állapítja meg, sem a
tanügy érdekéből, sem az országos pénzügyi viszonyok szem­
pontjából, sem az ország területén jelenleg létező közópta-
nodák létszámában ennek folytán bekövetkezhető változások
tekintetéből, nem helyeselheti. Ezen felirat szerkesztésével
 40
F i 16 bízatott meg, ki azt a mai ülés kezdetén terjesztette
elő. Ezután ismét nyílt ülés lett, s először is felolvasta
S z á s z Bé l a , jegyző, az óláhországi misszió ügyében általa
szerkesztett s a magyar kormányhoz felterjesztendő felira­
tot, azután pedig a T ó t h S á m u e l által szerkesztett s a
magyar igazságűgyminiszterhez a fegyházi lelkészek ügyé­
ben felterjesztendő felirat olvastatott fel; mindkettőt, némi
módosításokkal, elfogadták. Ezek után megalakittatott az öt
szakbizottság, tekintettel arra, hogy mindegyik tag, melyik
bizottságban való működés iránt nyilvánította akaratát. Majd
az oláh missziói pénztár számadásainak megvizsgálására ki­
küldött bizottság tett jelentést, előadván, hogy megbízatá­
sában nem járhatott el, minthogy a kolozsvári igazgató-
tanács tévedésből csak az okmányokat terjesztette fel, de ma­
gát a számadást nem. Ennek következtében a számadás
vizsgálata a jövő conventre marad. Ellenben a debreczeni
zsinat gazdájának, J o ó I s t v á n n a k , számadásai megvizs­
gáltatván, rendben levőknek találtattak s a pénztárnok fel­
mentetett s részére elismerés nyilváníttatott. A zsinati pénz­
tár számadásaival kapcsolatban R é v é s z I m r e jelenti,
hogy, ezen számadás bezárta óta, több helyről Küldettek be
kissebb-nagyobb összegek a tiszántúli pénztárba és igy a,
számadásban kimutatott hiánylat tetemesen kevesbedett, de
azért még nem rótta le mindegyik kerület tartozását. A
hátrálékoso1/ szorgalmazása elrendeltetett.
Előterjesztetett a dunamelléki kerületnek és T ö r ö k
nek azon jelentése, hogy, a Gusztáv Adolf-egyesűlet 50 éves
örömünnepe alkalmával, a kerület azon egylet elnökségéhez
üdvözlő iratot és 500 frt. adományt küldött. A convent ezt
tudomásul vette, de egyszersmind egyik későbbi ülésre ta­
nácskozási tárgyúi kitűzte azt a kérdést, hogy a magyar-
országi egyetemes református egyháznak a Gusztáv Adolf-
egyesűlethez való viszonya miként szabályoztassék ? A du­
namelléki kerület felterjesztést tett a conventnek a népis­
kolai tankönyvek kiadási jogának a sárospataki iskola által
megvásárolt, de még ki nem fizetett ára iránt. Az illető ti­
szai kerület képviselői kijelentették, hogy ez a vételár le
van téve, de egyik szerző jogutódai által támasztott köve­
telés miatt, ennek közel jövőben remélhető elintézéséig tar­
tatott vissza. Ebben a válaszban a többi kerület megnyit
god ott.
Ugyancsak a dunamelléki kerület felterjesztése folytán elfo­
gadtatott az a javaslat, hogy a néhai N ém e t István tábornok
végrendelete által a magyarországi 8 prot. kerületnek hagyomá­
nyozott összeg jogi felügyeletével a reform, kerületek részéről
S z i l á g y i S á n d o r ügyvéd bizassék meg. Több kerület
előtcrjesztéséro pétiig ama zágrábi memorandumra vonatko­
zólag, mely a TIorvát- s Szlávonországokban levő prot. egy­
házakból külön horvát kerületet vagy egyházmegyét java­
sol szerveztetni, kimondatott, hogy a convent magáévá teszi
a két prot. egyház püspökeinek és főgondnokainak azt az
órtekezletileg hozott határozatát, hogy az említett tartomá­
nyokban levő prot. egyházak továbbra is az anyaországban
levő kerületekbe és egyházmegyékbe maradjanak bekebelez­
ve s egyszersmind a dunántúli kerület késznek nyilatkozott,
habár, nagy áldozattal jár is, — hogy a zágrábi prot. egy«
házat, mely eddig vele semmi összeköttetésben nem volt,,
kerületébe bekebelezi.
Több kerület részéről az az óhajtás terjesztvén fel,,
hogy a lolkészképzés a ref. egyház összes theologiai intéze­
teiben lehetőleg egyenlő legyen, továbbá, hogy a közegész-
ségtannak a theologiai intézetekben előndatása iránt intéz­
kedés történjék, s végül hogy az miként eszközöltessék,
hogy a theologiát végzettek tanítói oklevelet is nyerjenek:
erre nézve határoztatok, hogy mindegyik theologiai intézet
küldjön fel egy-egy képviselőt Pestre és ezek, T ö r ö k P.
elnöklete alatt, magukhoz véve még dr. K i s s Á r o n ós-
J o ó I s t v á n tanitóképezdei tanárokat is, készítsenek a jö­
vő conventig javaslatot. Valamint elhatároztat >tt az is, hogy
a lelkészképesitő vizsgálatoknak is egyöntetűvé való tétele
iránt, a jövő conventig javaslatot dolgoznak ki.
A jan. 29-iki ülés tárgyát képezte az a nagy hord­
erejű javaslat, melyet az országos reform, k ö z a l a p ügyé­
ben kiküldött bizottság a szombati ülés elé terjesztett. ber
s mely kiuyomatva szétosztatott. Ezen munkálat elő­
adja azon rendszabályokat és előleges intézkedéseket, me­
lyek a közalapról hozott zsinati törvény életbeléptetését le­
hetővé tenni hivatvák; a melyek ugyan még nem teljesek,
— mint a bizottság is jelzi — miután a megjelölt segé­
lyezési czélok meghatározásához s az intézmények alkotásához
még sok oly adat szükséges, melyek eddigolé be nem sze­
reztethettek. Azért ezen javaslat csak azon időközi intéz­
kedésekre szorítkozik, melyek ez idő szerint lehetségesek.
Szükségesek lesznek, minden kerület részéről, a kebelökben
létező vagy szervezendő missziókról, azoknak évi szükségle­
teiről kimerítő adatok. Továbbá adatok kellenek a kerületi
és megyei nyugdíj-intézetekről, ezok tökéiről, az illetők jogi
kötelezettségéről és az alapszabályokról. Azután, hagy meny­
nyi a lelkészi állomások száma s mily életkorban vannak
az ezen állomásokon levő lelkészek? Szükséges szakértő bi­
zottság által, életbiztosítási táblázatok alapján, kiszámítani
az országos nyugdíjalaphoz való járulás összegét egy bizo­
nyos minimum erejéig és szükséges loend mihamarább egy
végrehajtó bizottságnak megalkotása az egyh. kerületek ál­
tal választandó rendes és póttagokból. A pénzkezelésre va­
lamelyik hazai pénzintézet felkérését aján’ják. A biztosítás­
ba felveendők az oly tanítók is, kik, sajátlagos helyzetüknél
fogva, az országos tanítói nyugdíjnak nem lehetnek élvezői
és egyszersmind a convent figyelmébe ajánlt-atik az egyházi
épületeknek tűzkár ellen való biztosítása az önbiztositás el­
ve alapjáu. A rendszabályok 1 . §. szerint a közalaphoz já-
rúlás kötelezettsége 1883. január 1 -jóvel kezdődik. Ez ellen
K u n B. szólalt fel, mivel — úgymond — még sem az egy-
háztanácsok, sem a kerületek nincsenek az új törvények
szerint szervezve, azért az alaphoz való adóztatás hagyas­
sák a jövő január 1-ére. De gr. L ó n y a i és gr. R á d a y
szerint ez nem is áll hatalmunkban, mert hisz 1 a közalap
létesítését a zsinati törvények rendelik, ezek pedig kihirdet-
tetésük alkalmával hatályba léptek. De kár is volna —
mondák — elveszteni egy évet.
Folytatás a mellékleten.

Melléklet a „Protestáns Közlöny“ 5. számához,
A 2 -ik §. tartalma: Azon zsinati törvényben kimon­
dott elv alapján, hogy a közalaphoz minden családfő köte­
les, vagyoni és kereseti viszonyához képest, bizonyos évi já-
rúlékot fizetni, hogy ez évi járulék legalább is megfelelő
legyen amaz érték egy ezredrészének, melyet egy család évi
fenntartása igényel, hogy az évi járulók megállapitása osz­
tályba sorozás által történik: 8 osztály állapittatik meg,
melyeknek egyikébe minden családfő, vagy család nélküli ön­
álló egyháztag, köteles magát bejegyeztetni. A 3-ik §. sze­
rint pedig az első osztályba sorozott családfő fizet óyenkint
25 krt, a 2 -ik osztályú 50 krt és igy feljebb 8 írtig, me­
lyet a legmagash osztályban levők fizetnek.
E két §. körűi forgott ma a vita. Először is Ková c s
A l b e r t szólalt fel, egyfelől sokalva a 25 kr. minimumot,
miután, szerinte, sok oly család van innen és még inkább
túl a Királyhágón, melynek évi jövedelme nem megy 250,
sőt alig 1 0 0 írtra éj igy több kövefceltetik az ilyektől, mint
jövedelmük egy ezredrésze, másrészt kévéséivé a 8 frt ma­
ximumot ; ezért ő 1 0 osztályt javasol, az elsőbe tartozók
1 0 krral, a legmagasabba tartozók 1 0 0 írttal lennének meg­
adóztatva.
Ellenében K e r k á p o l y szólalt fel, indokolván a bi­
zottság javaslatit. Az olyanoknál, kik napszámból élnek —
mondd — bajos az évi kereset összegét kimutatni, de a sze­
gődött cselédeknek, béreseknek, kocsisoknak, juhászoknak az
évi bére, persze mindent beszámítva, felmegy legalább is
250 frtra, sok helyütt 300— 350 írtra is és igy a 25 krt
megbirják. Nem hiszi, hogy volna család, mely 100 írttal
kijön. De meg az ilyen műveletnél nem a ritka forintra, de
a sűrű krajczárra kell tekintettel lenni s oda kell töreked­
ni, hogy a nagy tömeget vonhassuk bele. Ha a 25 kraj-
czárt leszállítjuk csak 1 0 -re, ezzel az a szegény ember nyer
kot hónapban nem egészen egy krajczárt, melyet ő meg sem
érez, inig ellenben a közalap, ezen 5 krajczár levonással,
ezrekben károsodik. F i ló szinte módosíttatni kívánja a bi­
zottsági javaslatot olyformán, hogy legyen kros és frtos
rovat, amaz kezdődjék 2 0 kron és 1 0 krjával fokozódjék,
emez egy írttal s emelkedjék 10 frtig. Ez a javaslat a
convent lelkészi tisztviselőinek és kivált a tiszáninneni,
dunántúli, erdélyi kerületeknek majdnem közbelyeslésével ta-
lá1kozott> csakhogy ezek 1 0 krban óhajtották a minimumot,
részint a nagy szogénység, részint a népnek különben is
súlyos egyházi adóztatására való tekintetből. Ily értelemben
szólották P et e r d y, K ö r m e n d y , S z á s z D., K o v á c s
Ö , , Be nkő I., S z e n t p é t e r i és Ká n t o r S., akót ut ób«
bi még azt hangsúlyozta különösen, hogy ez az adó ne
kényszeritett, törvényesen behajtható, hanem önkénytes, kér.
buzgóöágtól eredő legyen. Gróf R á d a y a 25 kros minimum
mellett nyilatkozik; ennek behajtása nem az u. n. szegény
népnél fog nehézséggel járni, moly különben is .megszokta
az egyházi terheli hordozását, hanem a gazdag egyházaknál,
hol a hivek mi egyházi adót sem fizetnek.
S z a b ó J., czélszerűség szempontjából, óhajtja, hogy
minél több osztály állittassék fel; kinek-kinek lelkiismereté­
41
re bízandó, hogy melyikbe írassa be magát, de azon meg­
jegyzéssel, hogy ez a bejegyzés az illető hatóság által fe­
lülvizsgáltassák. Ő ezt a pontot a bizottsághoz kéri vissza­
tétetni, oly útasitással, hogy minél több osztályt állítson
fel, 2 0 krtól 2 0 frtig terjedőt.
B a k s a y nem tudja, hogy Mózes önkénytes adót is
rendelt, mint Szentpétery állitá, de azt tudja, hogy min­
denki köteles volt a szent siclust megfizetni. A siclus jó­
részt megfelel a mi 2 0 krajczárosunknak, tehát ennek né­
mi bibliai alapja is van, azért csatlakozik Filóboz.
T i s z a L á s z l ó , K i s s Ár on hasonlóan a 20 kr. mel­
lett nyilatkoznak.
Végre gr. L ó n y a y terjesztett elő egy közvetítő ja ­
vaslatot. Ő, úgy mond, már az 1843-iki országgyűlésen azt
tapasztalta, hogy az emberek sehol sem hazudnak oly sokat,
mint a pénzügyi dolgok körűi. Mikor Széchényi a maga két-
garasos adójavaslatát előterjesztette és ekkor a vármegyéket,
anyagi helyzetünknél fogva, osztályozni akarták, majd mind­
egyik megyét azok követei a legnyomorűságosabb színben
tűntették fel. Egyházi tekintetben is nem vagyunk annyira
szegények. Azért ő ajánl 10 osztályt: 20, 30, 50, 70 kr­
ral, 1 , 2 , 4, 6 , 8 , 1 0 , 2 0 , 40, forinttal. Tizenhárom sza­
vazat ellenében 14-el ezen javaslat fogadtatott el.
A többi §-ok változatlanul elfogadtattak, kivételével
egy pontnak, mely felett a bizottsági tagok is meghasonlot-
tak egymással. A bizottsági többség, K e r k á p o l y s három
társa, indítványa szerint, az ezen egyházi adóból bejövendő
összegnek csak 50°/0-tóliját adnák át a közpónztárnak,
25— 2 5 % -toliját pedig az illető egyházmegyék és kerületek
fordítanák a közalap által is gyámolított czélokra. A kisebb­
ség, gr. L ó n y a y és R i t o ó k , az összes jövedelmet a köz­
alap pénztárába Kívánja beadatni.
VlII-ik ülés jan. 30.
Az előbbi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után T ö ­
rök P. szólalt fel. A közalap ügyében kiküldött bizottság
jelentéséből még csak egy pont van hátra: a bizottsági
többség és kisebbség külön véleménye felett kellene hatá­
roznunk. Engedjék meg nekem, öreg s hosszas tapasztala­
tokra hivatkozható embernek, hogy egy kérelmet terjesszek
elő. A közalap létesítésével felettébb fontos és üdvös fel­
adat valósítása vár reánk: segélyezni a szegény lelkészeket,
megmenteni a sinlő egyházakat, gyámolitni a missziót stb.
Nekem az a hitem, hogy ezen magasztos czélokat csak úgy
érthetjük el, ha a conventi tagok között minden szakadást
kerülünk, ha egyetértéssel, szeretettel intézkedünk. Azért
most, midőn az eltérő indítványok felett kellene döntenünk,
halasszuk el ezen pont felett a határozathozatalt máskorra,
a mikor már ezen meginditott munkálatunknak némi látha­
tó eredménye is lesz.
K e r k á p o l y : szerette volna, hogy, mielőtt a hívek­
nek osztályokba sorozása megtörtént s az adakozások meg­
indítottak volna, előbb az ő indítványuk elfogadtatott volna
 42
s az egyháztagoknak a közalap iránti lelkesedése azon
tudat által is fokoztatott volna, hogy adományaiknak egy
része saját egyházmegyéjük s kerületük hatásága alatt ma­
rad s az ö közelben levő bajaik enyhítésére fordittatik, de
ő is óhajtja, a siker érdekében is, hogy a convent tagjai
teljesen megnyugtatva, minden keserűség érzete nélkül
oszoljanak el, azért belenyugszik az elhalasztásba.
Gr. R á d a y : Ha az elhalasztás minden indokolás nél­
kül történnék, nem volna ellene kifogása, de igy kénytelen
ellene nyilatkozni, a zsinati törvények szentsége iránt való
tekintetből, melyek e kérdés felett már határoztak, melye­
ket a conventnck nem áll jogában megváltoztatni. Már pe­
dig az indokolt elhalasztásban bent foglaltatik implicite,
hogy a kérdés felett még a convent vitázhat s talán a zsi­
nattól eltérőleg határoz.
Gr. L ó n y a y : E határozat kimondása által a köz­
alap ügye semmi késedelmet nem szenved, mert hiszen a
rendszabályok elfogadtattak s megkezdődik a működés. Más­
részt nem szabad felednünk, hogy ama nagy dolgok, melye­
ket a zsinat teremtett, csak ágy lesznek áldásosak, ha azo­
kat a convent óvatosau, az egyetértést meg nem zavarólag
hajtja végre. Az idő megérleli <iz eszméket; ő egész életé­
ben azon igyekezett, hogy a scrupulusok nem leszavazás,
hanem meggyőzés által szűntettessenek meg. A n »gy többség
a halasztásba belenyugodott.
T ö r ö k P.: a közalap ügyét nem csak bevégezni, de
megeclzeni akarja. Hozzá kell látnunk a munkálatok megin­
dításához s szóló, ha ereje engedi, hozzá lát munkához. Mivel
először is a gyülekezethez és hívekhez egy felhívást kell ki­
bocsátani, kéri, hogy ezen nagyfontosságü ir. készítésé­
vel F i i é bízassák meg s továbbá, hogy, mielőtt az ldbo-
esáttatnók, előbb arra nézve mind a négy superintendens
helybenhagyását adja. Mindkét javaslat elfogadtatott s ezen
kívül kimondatott, hogy addig, mig a végrehajtó bizottság
megalakulna, a püspökök és főgondnokok ezen ügyben mind­
azt megtehessék, a mit czélszeriínck látandanak s legye­
nek rajta, hogy a híveknek osztályba sorozása mihamarább
megtörténjék ; a befizetés azután maradhat őszre.
Ezután elővótettek a többi conventi tárgyak, de a me­
lyekben érdemleges határozatok nem igen hozattak, hanem
ki a közigazgatási, ki a jogügyi vagy tanügyi bizottsághoz
útasittatott oly meghagyással, hogy ezek a jövő conventre
terjesszenek javaslatot.
Ilyen volt a i n e z ő b e r é n y i o k az iránti kérelme,
hogy, a békési határban levő földbirtokok után, az egy­
házi adót ne Békésnek, hanem Mező Berénynek kelljen fi­
zetniük.
Ennek oloterjesztésekor S z a b ó esperes szólalt fel,
előadván, hogy ez ügy, a zsinati törvények szentesítése előtt,
a korább egyházi hatóságok által elintéztetett, befejeztetett;
tehát kérdés, hogy ennek tárgyalásába a convent betebo-
csátkozhatik-e vagy nem ? A közigazgatási bizottság fog
reá nézve majd vólemónyes jelentést tenni. A közigazgatási
bíróság, a vadházasságok, a diaconatusűgye a közigazgatási
szakbizottsághoz, az egyetemes tanitói gyűlés memorandu­
mának egyes pontjaira való válaszolás,, C s o n k a indít­
ványára, a tanügyi bizottsághoz tétetett át.
Kissé élónkebb eszmecserét idézett elő .íz illetéktelen
keresztelós ügye és a mostanság sokat emlegetett 53-dik
§. Tüzetesen hozzászólottak e kérdéshez Mocsári, Hegedűs,
Fiié és Szász D. Mocsári azt vitatta, hogy e tárgyban újabb
törvényhozási intézkedés szüksége forog fönn. Szász D., ez­
zel szemben hangsúlyozta, hogy a sérelmes curiai döntvény
az 1868-iki vallásügyi törvényt érintetlen hagyta s ig-y csak
annyi a teendő, hogy, közigazgatási úton, esetről-esctro rá-
kényszeritendők a plebanusok, hogy azt tiszteletben tartsák
s anyakönyvi kivonatot szolgáltassanak ki a ref* vallásban ne­
velendő, de általuk keresztelt gyermekekről. Annyi megegye­
zőig kimondatott, hogy a prot. egyház helyzete rosszabb e
tekintetben azóta, hogy a curia eri’e vonatkoz ó döntvénye
meghozatott, mert most a plébánosok meg szabadabban ke­
resztelik a prot. egyházhoz tartozó gyermekeket. De mivel,
T i s z a Kálmánnak a képviselőházban közelebb tett nyilat­
kozata után, e bajnak novellán» törvény által va­
ló orvoslását nem lehet reményloni, azért az határozatott,
hogy a lelkészek minden illetéktelen keresztelós felől tegye­
nek a kerületi elnökséghez jelentést és ezek közigazgatási
úton eszközöljék az orvoslást.
E/zel a tárgyak bevége/.tettek. S z á s z D. részint az
unióra, részint egy 1880-ki határozatra hivatkozással azt a
kérést tolmácsolta, hogy a közelebbi convent K o l o z s v á ­
r o t t tartassák. Az indítvány elfogadtatott, de azzal a meg­
jegyzéssel, hogy, ha novemberig — a mint ez nz országos
középiskolai törvényjavaslat letárgyalása esetén könnyen
megtörténhetik — rendkívüli ülést kellene tartani, az B u ­
d a p e s t e n tartassák.
A jegyzőkönyv hitelesítésére másnap 1 2 órakor össze­
gyűltek a tagok és azzal az ülések berokesztettek.
VIDÉKI ÉLET.
A d eési ©gyhásm egyéből.
(Közgyűlés.)
Pánczél-Cseh, január 24. 18S3.
Doési ev. református egyházmegyénk, a rendes es-
poresi elnöklet alatt f. hó 18-án — szokott székhelyén,
Deésen — közgyűlést tartót1, melynek főbb tárgyai ez alább
írtak valának:
A kér. közgyűlés képviselői 5 éves mandátuma lejár­
ván, az előre elrendelt és bevett szavazatok eredménye szám­
ba vétetett. Kér. közgyűlési képviselőknek megválasztalak:
Br. Bánffy Dezső ő mltga, ralgs Szacsvai Sándor, mlgs Sí­
mé Lajos és Miklósi József ref. pap.
A cameraticum beneficiumból a régen fennálló, jelen­
leg kipusztult kővári filialis egyháznak dotált 150 frt évi
járulék bováforditása tárgyában közgyűlésünk a múlt évi
főt. kerületi közgyűlés 9. jkvi sz. 4. pontja szem előtt tar­
tásával, a deési egyházmegye szegényebb egyházai között
kivánná a fenti összeget éven kint Kiosztani, — ez iránt
indokolt kérelmezésre az egyházak útasittatván.
 43
Több eszmecserére adott alkalmat a „ p a p i k e p e
• m i n i m u m a “ megállapítása és az „i np r ú d en ti aK bün­
tetése kérdése. Ez iránti javaslattételre máit őszi közgyű­
lésünk egy 3-as bizottságot küldött volt ki megyénk párat­
lan buzgalmú űgyférfia, báró Bánffy Dezső főispán ő mlga
elnöklete alatt. A bizottság elkészítvén javaslatát, a papi
kepe minimuma — tekintettel egyházmegyénk anyagi viszc-
-myaira — 400 frtban állapíttatott meg; e minimum elfo­
gadása mellett kimondatván közgyűlésünk által azon elv,
hogy tekintettel ez egyházmegyében levő több olyan egyhá­
zakra, melyek a hozzátömörülő egyházakkal egy külön ön­
álló szigetet képeznek s mint ilyenek, sehová sem csatolha-
tók s ügy egyházi, mint nemzetiségi szempontból áldozatok
árán is fentartandók : az ilyen egyházakban, a papi fizetés
megállapított minimuma előteremtését egyházmegyénk áldo­
zatok árán is a részére óvenkint juttatandó államsegély,
dóm. cassa s egyéb forrásokból — egyházi és nemzetiségi
fő-fő törekvésének tekinti.
A mi az „ i m p r u d e n s p a p o k k a l mi t ö r t é n ­
j é k ?*4 kérdést illeti, bizottság — tekintettel az inpruden-
tia sokféleségére, tekintettel arra, hogy sokszor a nép ku-
noksága közvetlen fizető kepező rendszer, sokszor ez ártat­
lanul bepanaszolt papnak ugyan felmentése, de az oknólkűl
panaszló népnek fenyitetlenül hagyása s ily módon a fe­
jetlenség lábrakapása sok esetben a legártatlanabb papot
inprudens színben tűnteti föl: minthogy ezen specialis ese­
tekre az újabban alkotott s ő felsége állal szentesített deb-
reczeni zsinati törvények intézkednek, bizottság ezen tör­
vényektől reméli az inprudcntia orvoslását. Bizottság javas­
lata közegyetórtéssel elfogadtatott.
Több administrativ természetű ügy és kérdés elinté­
zésével a közgyűlés véget óí‘fc.
Miklósi József .
KÜLÖNFÉLÉK.
Kolozsvár, 1883. febr.
— Az egyetemes convent — mint a fennebb
közlött tudósításunkból látható — legközelebbi ren­
des ülőfőt Kolozsvárit fogja tartani. A couventnek e
határozata az erdélyi egyházkerületre nézve nem csak
megtisztelő, de egyszersmind — s ez az, a mire fő­
súlyt fektetünk — ékesen szóló bizonysága annak,
hogy a mi egyházkerületünknek missiója a többi test-
fór kerületekkel nem csupán Írott törvény, holt betű
hanem fönséges igazság, mely a kegyes óhajtások
világából leszállóit az életbe s valósággá lett. Lé­
lekben előre is a legbeusőbh ötömmel idvezeljük kö­
rünkben egyetemes egyházunk nagyjait, bölcseit, a
sok hivatalos közzül a választottakat. Isten hozta
ü két!
— Személyi hírek. B. V ay Mi k l ó s ő nagymóltó-
■sága, ki, torokbaja miatt, a conventnek csupán olső napi ülé­
sén vehetett részt — mint örömmel értesülünk — beteg­
ségéből föl üdült. — K o v á c s I s t v á n , szathmár-némefcii
vef. tanárt a közoktatás terén szerzett érdemei elismeréséül,
Király ő Felsége a koronás arany érdemkereszttel tűntette
ki. — Néhai DehreczenL József tanszékére helyettesül a
kolozsvári ref. collegium elöljárósága S á r k á n y L a j o s ta ­
nárjelöltet, tanodánk kitűnő növendékét, alkalmazta.
— Szőcs Sándor munkatársunk „Indítvány“ czimű
nagybecsű dolgozatának folytatását, valamint tárcza rovatun­
kat, kénytelenek valánk, conventi tudósításaink nagy terje­
delme és kimerítő volta miatt, jövő számunkra halasztani
Reméljük és kérjük ezért t. olvasóink szives elnézését!
— A korm ány ás a baptisták. Pestmegye alispánja,
a Promontor községben lakó és az oda járó baptistákkal
szemben követendő eljárásra nézve, utasítást kért a belűgy-
miDistertÖI. Tisza Kálmán ez előterjesztésre következőleg
válaszolt: „A baptista felekezet eddig hazánkban ismeretlen
volt; a törvényhozás mindenkor bizonyos megnevezett egy­
házak és felokezetek elismerésére szorítkozván, törvényhozá­
son kivűl, közigazgatási utón } egy új és ismeretlen fele-
kezetnek szabad vallás gyakorlatára „hivatalosan jogosult­
ságJ nem ad.ithatik. A baptista, valamint más oly feleke­
zet, melynek a törvényhozás által szabad vallás gyakorlatra
jogosultság nem adatott, mint hitközség nem szervezheti
magát s csakis magántársúlatnak tekinthetik. Minthogy pe­
dig hitszónokok, mint ilyenek, csak jogosult hitközségnél
működhetnek, ily hivatalos jellegű hitszónokok működése
meg nem engedhető. Jogosultak lehetnek azonban magán
felolvasások tartására, ha tehát ily magán felolvasásokat k í­
vánnának tartani, tartoznak magukat mindenhol a helyi rend­
őri hatóságoknál előre bejelenteni s mindazon rendőri sza­
bályokat a legpontosabban megtartani, melyek a nyilvános
felolvasásokra előirvák; különben ellenök a szabályszerű el­
járás alkalmazandó.
— A következő sorok közlésére k é rettü n k f ő i :
M.-Bándon 1883. január 27-én tartott tánczestély alkalmával
a m.-bádoni ref. templom alap-javára, Simó Géza ref. lelkész
ur buzgó kezdeményezésére, szives adományaikkal járultak:
Simó Géza ref. lelkész 2 frt, Kolbász József 1 frt, Deák
Gábor 1 frt, Ládái Tódor 50 kr, Simon Dénes 1 frt, Bu-
zaházi 50 kr, Budai Károly 60 kr, Zudor Dénes 1 frt, Szá­
va Domokos 1 frt, Salamon Fereucz 1 frt, Bartha Samu 50
kr, N. N. 10 kr, N, N. 10 kr, N. N. 20 kr, Egerházi Ist­
ván 50 kr; Neuman József 50 kr, Megyesy Jenő 1 forint,
Bakcsi József 1 frt, Kondrai Gerő 1 frt, Reickárdsperg Gyu­
la 1 frt, Bartha Károly 1 frt, id. Lőrinczi János l frt, Ko­
vács Károly 1 frt. Összesen 18 frt. 50 kr. Egyházam ne­
vében köszönet a nemes sziuí adakozóknak s első sorban
a derék kezdeményezőnek, M.-Bodon; 1883 febr. 2-án. Ne­
mes Árpád, ref, pap.
— A zsidó vallás reformálása végett dr. Szigefchy
Márton, pestmegyei járási orvos, pár hó előtt felhívást kül­
dött a háladó hitközségeknek. Eddigeló barmincz hitközség
jelenté be neki a hozzájárúlást. Ezek képviselői, hir szerint,
nem sokára tanácskozásra gyűlnek össze a fővárosba.

Necrolog.
| S Z Á S Z X S I ’TT.A.X'T |
magyar-régeni ref. lelkész emlékének gyújtok halvány mé­
cset e soraimmal, ki ismeréseinek tiszteletét és pályatársai­
nak becsűlését teljesen kiérdemelte. A hosszú és kínos szen­
vedések után elhunyt férfiút ismertem gyermekségétől fogva
mert vele tanúltam s a végzet ugyanazon vidékre és pá­
lyára vezetett, melyen ő is munkálkodott és itt a közelben,
elég alkalmam nyilt méginkább megismerni és becsülni a
derék pályatárs nemes lelkűletét
Atyja, Szász György, volt tancsi ref. lelkész, kiváló pap
és a görgényi egyházmegyének több évig volt directora
már gyönge gyerek korában beadta István fiát a maros-vá­
sárhelyi collegiumba, hol osztályában mindig első és a je­
lesek jelese volt. Iskolai tanúlmányait végezve, a m.-ré­
gem egyházközség lelkészéül hívta meg 1861-ben és
azóta folyton itt irtott, plántált, öntözött a papi jellemek­
kel tündöklő férfi, mígnem azt a ritka szép elmét el nem
boritá a téboly homálya!
Helyes itéleto, bölcs belátása, szelíd, tapintatos modo­
ra nemcsak hívei, hanem az egyházmegye előtt is csakha­
mar kedvelt egyénné emelték Szász Istvánt s ezen nemes
tulajdonaiért már korán az egyházmegye tanácsbirái közzé
választatott, hol, a töbszöri tisztújifcás alkalmával is, mind­
annyiszor megmaradt. Mennyire szerettük hallgatói, meny­
nyire csüngtünk szavain, midőn a mindig határozott, füg­
getlen Önállást tanúsító férfiú szabadelvű nézeteit fejtegette a
a tanácskozó asztal mellett Sokat vártunk tőle s ben­
ne helyezett bizalmunkban sohasem is csalódtunk! Egyetlen,
jövőre vonatkozó, reményünkbe« csalódtunk csak, de ennek
nem ő volt oka, hanem korán jött halála
Pár évvel ezelőtt már látszottak rajta a hanyatlás
jelei, de kötelessége teljesítésében még sem engedte magát
senki által felűlmúlatni, — még akkor sem, mikor betegsé­
ge súiyosodní kezdett. 1881. nyarán fürdőre kellett men­
nie s ez év július haván kezdve paptársai szolgáltak he­
lyette; ekkor történt, hogy egyik kirendelt és megjelent
paptársának nem engedte meg a templomi szolgálatot, mert,
mint mondá, még otthon van s hívei rósz néven vennék,
ha, betegen is, elmulasztaná templomba menni
Sem fürdő, sem kórházi gyógykezelés, sem övéinek
odaadó gondozása nem segített. Végűi, ezelőtt nehány hét­
tel, egyik országos tébolydába került s ott végezte be kí­
nos életét f. január hó 24-én. Vigasztalhatlan özvegy és
hét kiskorú árva siratja a 48 éves derék ember elhunytét l
Ott, a nagyszebeni temetőben, legyen béke, legyen
nyúgalom foledhetlen Szász István barátunk kifáradt ham­
vainak! És itt közöttünk, kik ismertük, szerettük, itt kö­
zöttünk legyen áldott az ő emlékezete.
Radnótfája, 1883. január 30.
___ Gergely Lajos.
Nyomatott Stein Jánosnál az ey. ref. főtanoda betűivel Kolozsvártt.
44
FŐTISZT. NAGY PÉTER PÜSPÖK ÚR A KÖVETKEZŐ
KÖRÖZ VÉNYEKET BOCSÁTOTT \ K I:
Köröztetnek.
98— 1883. A m a r o s i e g y h á z m e g y é b e n a nagy»
e r n y ei IV. o s z t . p a p i á l l o má s . Javadalma: 210 o. é.
frt, az egyházközség pénztárából; 42 véka búza, 72 véka
szemes törökbúza kepe ; 16 öl ágfa; l i b. szántó, melyből,.
2 h., 1414 Q] ölet az egyháztagok miveinek meg őszi ve­
tés alá s 4 h. területről a termést haza szállítják; 6 h.
1055 Q öl kaszáló ; 90 szekér trágyának a papi telekről
kihordása. Az összes évi fizetés, a tisztességes lakhely, gaz­
dasági épületek és vetemónyezőn kívül 445 frt 18 krra van
becsülve. A megválasztott köteles, egy évi jövedelme Vg-át
állomása elfoglalása előtt, vagy készpénzben lefizetni, vagy
erre magát kötlevélben kötelezni.
Ugyanezen egyházmegyében a cserefalvi
k á n t o r - t a n í t ó i á l l o má s . Javadalma; 4 6 7 2 kai. (25
kévés) búza és 1091/2 v. esős törökbúza kepe; 1 ölszinfa;
1 b. 1124 Q öl szántó, 456 Q öl kaszáló can. portio,
a szántót az egyháztagok mivelik s a termést erről, vala­
mint a szénafű helyéről ők szállítják haza; 30 marhás gazda
óvenkint 1 — 1 szekér trágyát a tanítói telekről, javításokra,
kivisz. Az összes évi fizetés pénzértéke, a tisztességes la­
kás és mellék-épületeken kívül 8 6 frt 38 krra van becsülve.
Pályázati határnap mindkétállomástilletően:
február vége. Folyamodványok mindkét állomásra t. t. R á­
k o s i L a j o s h. esperes aához, L u k a f a l v á r a (u. p.
Nyárádtő) küldendők.
77 — 1883. A s e p s i i e g y h á z m e g y é b e n a z á r ­
k o s i é n e k v e z e t ő i á l l o má s . Javadalma: 3 kai. búza,
3 kai. zab kepe; 3 frt 75 kr. oszpora; 3 tereli tűzifa;
temetésekért 3 5 —35 kr. ; 5 h. 900 [[] öl szántó és 1 h.
1400 Q öl kaszáló haszonélvezete; 1 frt 12 kr. évenkénti
kamat. Az összes fizetés, a terjedelmes gyümölcsös és gaz­
dasági épületekkel ellátatt tisztességes lakáson kivűl, 8 8
frt 85 kr. pénzértékre van becsülve.
Ug y a n e z e n e gyhá zmegyébe n a magyarósi
é n e k v e z e t ő i á l l o m á s m á s o d í z b e n . Javadalma: 65
kai. ősz, 65 kai. tavasz gabona; 17 tere tűzifa; 6 frtnyi
oszpora és kepeváltási dij; 30 frtnyi temetési és tanítási
dij; 1 k. 1265 Q öl szántó haszonélvezete; 20 frt fizetés
javítás. Az összes fizetés pénzértéke 240 frt és lakás gaz­
dasági épületekkel s 947 []] öl kerttel. P á l y á z a t i ha­
t á r n a p m i n d k é t á l l o m á s r a : február vége. Folyamod­
ványok mindkét állomást illetően t. fc. C s i s z á r G á b o r
esperes aához, Egerpatakra (u. p. N.-Borosnyó) küldendők.
21— 1883. Az ud v a r h e l y s zóki e g y h á z m e g y é ­
b e n a h o m o r ó d - s z t. - má r t o n i é n e k v e z é r - t a n i -
t ó i á l l o m á s . Javadalma: 30 kai. búza, 30 kai. zab; 11
v. ősz gabona, 2 l/2 v. zab; 35 v. ősz gabona, 10 v. zab
a magtárból; 4 fit oszpora, 9 sz. fa; 4 h. 493 Q öl
szántó, 234 [ ] öl kaszáló haszonélvezete; tandíj 30—40
frt; tisztességes lakás terjedelmes veteményezőve). P á l y á ­
z a t i h a t á r n a p : febr, vege. Folyamodványok 1. t. Sol y-
mo s i I s t v á n esp. aához Bögözbe (u. p. Sz. Udvarhely)
küldendők.
118—1883, A s z i l . - s z ó i n o ki e g y h á z m e g y é d
b e n az é r - k á v á s i p a p - t a n i t é i á l l o m á s . Javadal­
ma; 25 hectoliter búza; 46 frt szántás és fapénz; 2 frt
70 kr. kamat pénz; 2 1 h. jó minőségű szántó; 7. h. I.
oszt. kaszáló; 14 kát. hold tanítói föld haszonélvezete (a
földek adóját az ogyhk. fizeti); stóla: temetés praedikáczió-
val 1 frt., keresztelós 50 kr., esketés 2 frt.. hirdetés 1
frt; tandíj 2 frt. P á l y á z a t i h a t á r n a p : febr. vége. Fo­
lyamodványok t. t. S z a b ó P á l esp. aához Diósadra kül­
dendők. — K o l o z s v á r t t , 1883. január 30.
XIII. évfolyam. Kolozsvárit, 1883. Február 11.
P R O T E S T Á N S KÖZLÖNY.
EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP.
-■£-5.
V VesiísV
M EGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.
SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS:
b.-farkas utcza 16 szám, hová a lap szellemi s anyagi ügyeit
illető minden küldemények czimzendők.
ELŐFIZETÉSI ÁR I
Egész évre 6 írt., félévre 3 fit., évnegyedre 1 frt. 50 kr.
^Göbc)^
j^ELELŐS SZERK ESZTŐ É S KIADÓ TULAJDONOS : S z á s z
Egy test és egy lélek vagytok.
T a r ta lo m : Convent után. II. (Sz—s.) — Indítvány az
erdélyi ev. ref. egyházkerületben létező központi és egyházmegyei
özvegy-árvái gyámintézetek egyesítése tárgyában. Előterjesztés vé­
gett kidolgozta Szőts Sándor, dévai ey. ref. lelkész. (Folytatás). —
Az áll. ig.-tanács üléseiből. — Külföld. — Irodalom. — Világ folyá­
sa. — Különfélék. — T á r c z a : Az az új felekezet. Könyves Tóth
Kálmántól.
Convent után.
II.
Kolozsvár, 1883. febr. 9.
(Sz— s.) A convent utolsó pár napján a con-
venti tagok között igen élénk eszmecserére szolgált
alkalmúl egy nagyfontosságü kérdés, mely nyílt ülé
sen érdemleges tárgyalás alá nem került s a „jó
békesség“ kedvéért a döntő határozathozatal a Ko­
lozsvárit tartandó conventre lön halasztva.
A nézetek tisztázása, a kérdés megérlelése a
sajtó feladata. Részünkről időszerűnek tartjuk a nyil­
vánosság sorompóit felnyitni s az ellentétes vélemé­
nyek harczát megkezdeni. Hadd győzzön a mi jobb!
A convent által az egyházi közalapról alkotott
zsinati törvény életbeléptetésére vonatkozó rendsza­
bályok s előzetes intézkedések tárgyában vélemény-
adásra kiküldött bizottság tagjainak, azon módra nézve,
miként lennének az egyházi közalapból a törvény ál­
tal kijelölt czólok előmozditandók? egyező véleményre
jutniok nem sikerült.
A conventhez a következő többségi s kisebbségi
vélemény lön beterjesztve
Többség: v éle m é n y e .
Az országos domestica ügyében kiküldött bizottság alólirt
tagjai úgy lévén meggyőződve, hogy a hivek aránylag magasabb
osztályba sorakozni készebbek lesznek s annálfogva az alkotandó
6. szám.
V
KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.
HIRDETÉSI DIJAK
kétszer hasábozott garmond sor vagy annak tere 5 kr. Bé-
lyegdij minden beigtatás után 30 kr.
Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél külön kedvez­
ményt nyujt a kiadóhivatal.
Z D C O ^ a O lS lO S .
Eféz. IV. 4.
közalap erősebb leend, ha az alap egy részének, például 25—25
°/0-tólijának, a törvényben megállapított feladatokra való fordításának
joga az egyes egyházmegyékre és kerületekre hagyatik, természe­
tesen utólagos jelentéstétel és kimutatás kötelezettsége mellett s a
convent egyes esetekben, csak a másik rész, p. o. 50% fölött ren­
delkezik : az ilyen eljárást tisztelettel javaslatba hozzák.
E rendszabálytól azon előnyt is vélik alólirottak várhatni,
hogy az egyházkerületek a 218. g.-ban foglalt feltételeknek, más­
nemű terbeltetésük nélkül is, meg birnak felülni s hogy oly czélokra,
a melyekre megfelelően áldozni magukat készeknek nem érzik, a
közalap gyámolitását sem veszik igénybe.
Kelt Budapesten, 1883. jan. 27-én.
Kerkápoly Károly . Szentpéterl Sámuel.
Benkö János. Körmendy Sándor.
K is e b b s é g v é le m é n y e .
Minthogy az országos reformált egyházi közalapnak alkotá­
sánál a zsinat által kitűzött czél nem volt és nem is lehetett más,
mint az erők egyesítése s ez által egy hatalmas, a közalap czéljai
megvalósitására szolgáló központi alap teremtése;
minthogy ezen országos alapnak az egyes egyházmegyék és
egyházkerületek közt már előzetes szétosztása nem csak az egyesí­
teni ezélzott erőket ismét megosztja, de magával a törvényben ki­
fejezett elvekkel is ellentétben áll, tehát törvénysértés is volna;
minthogy az országos egyházi közalapnak oly magasztos fel­
adatai vannak, melyek nagy áldozatokat kívánnak s csak egy hatal­
mas közalap által megoldhatók s azoknak megoldására egyelőre még
az országos egyesitett erő sem mutatkozik elégségesnek; s az alap
eloleges szétosztása már a közalap elé kitűzött czélok megvalósítá­
sát tenné lehetlenné, a melyért a felelősséget, különösen a törvény
intézkedéseivel szemben, el nem vállalhatjuk;
minthogy, ha a közalap egy része az egyes egyházmegyéknél
s kerületeknél hagyatnék, ez által egyes egyházmegyék, melyek előtt
a közalap elé kitűzött czélok egyikének vagy másikának megvaló­
sítása nem áll, előnyben részesittetuének azon egyházmegyékkel
szemben, melyekben a segélyezés mellőzhetlen;
minthogy az előzetes folosztás mellett az egyházmegyék és
kerületek azon viszonyai, melyek mellett volna törvény szerint a
segély megadható, nem is vizsgáltatnának s c tekintetben is tör­
vénysértés, egyszersmind igazságtalanság is követletnék cl;
minthogy igazságos és arányos segélyező, csak is minden
 46
viszonyok eló'ieges megviisgálása s megbirnlása után érhető el, mi
az előzetes szétosztás mellett természetesen lehető nem volna:
annálfogya, úgy a minket kötelező törvényre, mint a megva­
lósítani kívánt czélok elérhetésére s az igazságra tekintettel, indít­
ványozzuk :
hogy a közalaphoz tartozó Összes járulékok s bevételek a
központi pénztárba küldessenek be, az állandó végrehajtó bizottság
által kezeltessenek s az egész összeg felett esetről-esetre a convent
rendelkezzék.
Kelt Budapesten, 1883. jan. 27.
Lányai Menyhért. Ritoóh Zsigmoml.
Bőszünkről kijelentjük, hogy a kisebbség vé­
leményét pártoljak. Ránk nézve e vélemény első s
második bekezdésében jelzett indokok, a továbbiaktól
eltekintve, magokban véve is, döntők.
A zsinat, midőn a közalapról törvényt alkotott,
elvitázhatatlanúl azon czólt tartá szem előtt, hogy,
az eddig szétszórt erők egyesítése által, egy hatal­
mas k ö z p o n t i alapot kell létre hozni, mint a szen­
tesített törvény 1-ső §-e kifejezi: „azon ez ól ok­
n a k e l ő s e g í t é s e és g y á m o l i t á s a v é g e t t ,
m e l y e k e t az e g y e s e g y h á z k ö z s é g e k , e g y ­
h á z m e g y é k és e g y h á z k e r ü l e t e k s a j á t é r e -
j ükből t e l j e s í t e n i nem képes ek. “
Nyilvánvaló a törvény e szavaiból, hogy a zsi­
nat nem az egyes r é s z e k á lta l— avagy csak rósz-
TÁRCZA.
A z az új f e l e k e z e t .
Könyves Tóth Kálmántól.
Irányi Dániel*) űr már bemutatta Őket az országim­
ban. Nála jellemesebb, tisztábblelkü embert alig hordott még
a föld a hátán. Ezt a túlsó oldalról is szívesen beösmerik,
Szabad gondolkozásmódja előtt tisztelettel hajiunk meg s
nem egy indítványa magán hordja a legtisztább igazság ti-
zenbármas próbáját. S azt hiszem, szive olyan lehet, mint
a lágy kenyér. Gyöngéd szív, szilárd jellem, a nemzet jövő­
jébe vetett hit párosulnak benne. S legnemesebb jellemvo­
nása az, hogy az üldözötteknek, mihelyt pártfogásáért ese­
deznek, pártját, fogja. De, azt hisszük, nem veszi tőlünk
rósz néven, ba mi is nyíltan ki merjük mondani, hogy ezen
páratlan jóságát ki szokták zsákmányolni. Neki elég a
könnyet látni, elég hallani az úgy vélt üldözöttek sóhaját.
Ezek megindítják s azontúl nem néz tovább. Jó szive bi­
zonyos korlátnál megállapodik.
Mayer Henrik, a Nassauból bevándorolt asztalos és bap­
tista hittérítő lerajzolta előtte a baptista felekezetnek ez
országban tapasztalt állítólagos üldöztetését s ebből ország-
gyűlési kérdés lett. Egyes concret sérelmek fel lettek hordva
a ház asztalára, de csakis egy oldalról. Az érem túlsó ol­
dala árnyékban maradt. Pedig ezt a túlsó oldalt is meg kell
*) A függetlenségi párt e kiváló tagja élénken védelmére
kelt a képviselőbáz egyik közelebbi ülésén a baptistáknak.
ben is — külöu kezelendő s az egyes czélok elősegó-
lósóre azok által szétosztandó alapok létrehozását con-
templálta, hanem ez élül tűzte ki egy egységes,
egyetemes alap megteremtését, — ha szegénységeinkhez
képest kisebb arányokban is, de olyat, a minő p. o.
a katholikus felekezeti czélok előmozdítására a kor­
mány központi kezelése alatt létezik.
Á mi alkotinánytörvónyünk 55-ik §-e szeriut a
magyar ref. egyházat egyetemesen érdeklő ügyek el­
intézésére hivatott központi testület: az egyetemes
convent s a G6. §. i) pontja szerint annak jog- és
hatáskörébe tartozik az országos ref. egyház közalap
fenntartása, gyarapítása és kezelése is.
A közalapról alkotott speciális törvény is az
alaptörvény e §-eit tartotta szem előtt, midőn a 12-ik
§-ben világosan kimondotta, hogy „az e g y e t e m e s
c o n v e n t f e l a d a t a i n t é z k e d n i egy á l l a n d ó
v é g r e h a j t ó b i z o t t s á g a l a kí t á s a i r á n t , me l y­
be m i n d e n e g y h á z k e r ü l e t e g y e g y t a g o t
v á l a s z t ; ezen v é g r e h a j t ó b i z o t t s á g h a t á s ­
köre k i t e r j e d a közal ap kezel ése, a con­
v e n t á l t a l hoz ot t h a t á r o z a t ok a l a p j á n azok
v é g r e h a j t á s a és á l t a l á b a n az ö s s z e s ke ­
z e l é s e l l e n ő r z é s e , p é n z t á r a k és s z á m a d á ­
s ok m e g v i z s g á l á s a , a s z á m a d á s r a k ö t e l e -
világosi tani, hogy tisztán láthassunk. Vártam eddig, liogy
avatottabb toll vállalkozik e kórdós szellőztetésére. Viri fór-
tissimi, Nem jöttek. Hallgatnunk nem lehet, nem szabad s
ki kell jelentenem, hogy nem egyházi, felekezeti elfogúlfcság,
de egyenesen nemzeti s társadalmi szempont lebeg előttem.
Nekünk, magyaroknak, különösen nemzetiségünk védelme el-
ódázhatlan szent kötelességünk.
És, egyenesen ez utóbbira vonatkozólag, ki kell jelen­
tenem, hogy a baptistáknál a nemzeti érzület az, melynek
hire-kamva nincs. Miért ? mert vallásuknak alapelve szerint
csak azt ösmerik el testvérnek, ki az ő hitüket vallja, —
a többi, legyen bár édes apja, vagy szülő anyja, mind egy
szálig elkárhozott. Nem légből kapott szavak ezek. Egy bap­
tista nyilatkozott előttem igy, hogy neki sem apja, sem
anyja nem lebet addig vére, inig hozzájuk nem tér. A rideg
exclusivitas egyetlen egy felekezetűéi sincsen annyira elő­
térben, mint náluk. Dr. Judson p. o. a maga röpiratában
határozottan utal arra, hogy még csak keresztyénnek sem
ismerheti azt el, ki be nem meritkezik, minden egyéb fele­
kezet csak névvel kerasztyéu, de tényleg nem jár Krisztus
nyomdokán. Mi következik e feltételből? Semmi más, mint
másokat megvető lelki kevélység. S ezt a iegegyűgyübb bap ­
tistánál is rögtön észlelhetjük. Kivonják magukat a társa­
dalmi élet kötelékei közzűl s a szentirás igéit betfiszerinti
értelemben ferdítvén el, abból oly következtetéseket vonnak,
melyek a gyöngébb idegzetűeket könnyen lelkibetegekkó
tehetik.
Állítják, hogy őket üldözik. Merem viszont állítani,
hogy ők az üldözők s egyetlen szerencse az, hogy csekély
számmal vannak. A gyűlölet lángostorával üldöznek minden

zettek f e lme nt ése s á l t a l á b a n m i n d a n n a k
m e g t é t e l é r e , mi e z e n a l a p f e l v i r á g z á s á t
és r e n d e s k e z e l é s é t e l ő m o z d í t a n i k é p e s . “
Ugyanezen törvény 3 ik § ében az egyházköz­
ségek, az egyházmegyék, sőt az egyházkerületek is
arra vannak útalva, hogy segélyért az egyetemes con-
venthez, illetőleg annak végrehajtó bizottságához
fordüljanak, a magok részéről is megtévón előbb min-
den lehetőt azon czól elérésére, melynek segélyezé­
séért folyamodnak s a 13-ik §. a convení köteles­
ségévé teszi a közalap állapotáról és fejlődéséről
minden évben emlékirat kibocsátását, melybe a v ó gr e-
h a j t ó b i z o t t s á g n a k (nem pedig az egyházme­
gyéknek s kerületeknek! jelentése fölveendő s az em­
lékirat, kellő számú példányokban, az egyes kerüle­
teknek megküldendő.
Minden további idézet mellőzésével, annak con-
statálására szorítkozunk, hogy az egész törvényen a
közalap egységének s a convent által eszközlendö egy­
séges központi kezelésnek eszméje vonúl végig.
Útaljuk t. olvasóinkat a szentesitett törvény
figyelmes átolvasására.
Nézetünk szerint azonban e kérdésben törvény­
magyarázati kísérletek szüksége nem is forog- fönn.
A törvénynek kizárólag illetékes magyarázója: a zsi­
más vallásfelekezetet. A téri lés a szó teljes értelmében
m á n i a nálok s dogmájuk szerint kötelesség. A fanatismus-
tói sarkaltatva járják be a falúkat, városokat, bogy prose-
lytálcát horgásszanak s e czélra alattomos úton aknáznak
ki minden körülményt. Kökoporsónak nevezvén a templomot,
azt messziről kerülik s másokat is annak látogatásától el-
idegenitenek. Szerintök csak egy idvezitő vallás van, mely­
nek főeJve abban culminál, hogy, megtérvén, meritkezzenek
he. S hogyan határozzák meg azt, hogy ki a megtért?
Szavazatra bocsátják elöljáróik. Igazi becsíiletbiróságot al­
kotnak a lelkiismeret és hit dolgában. Kérdem most már,
vájjon társadalmi téren lehet-e ily felekezettől előhaladásf,
műveltséget várni. Nem légből kapott szavakat hordok fel.
Egy baptista igehirdető fülem hallattára ilyenformán taní­
totta a népet : „mit ér az, ha titeket számra, földrajzra,
országotok történetére tanítanak, ha, nem tudjátok megszám­
lálni, hogy hány vén űl ott fenn az Isten trónja mellett,
ha nem tudjátok, hol van a mennyei Joiuzsálem. Azt csak
mi látjuk,“ t Aztán nyilvánosan kikelt az újságok, a köny­
vek, a tudomány ellen, ezeket mérgeknek, kárhozat konyhá­
ján főtt kolyvaléknak nevezvén. íme, ily épületes tanítá­
sokkal lépnek fel és azt mondják, hogy ők a kiválasztottuk,
az ó nevök a mennyországban felíratott, a többiek mind a
gyehenna tüzére jutnak.
Ne higvjük, hogy pusztán s kizárólag a papságot tá­
madják meg. Épen ilyen alattomos ellenségei az összes tár­
sadalomnak. Egészen új rendszert óhajtanának életbe lép­
tetni; ha mélyebben tekintjük alapelveiket, szokásaikat, a
communismus lólába látszik ki, csakhogy az álszenteskedés
hosszú köpenyével takarják el, Egymást tegezik, testvérnek,
47
nat minden ily kísérletet feleslegessé tett, mert
két nyilatkozatával a kérdést tényleg már eldöntötte
s ez által a törvénymagyarázat kísérleteit szüksógfe-
lettiekkó tette.
A zsinat e döntő nyilatkozatainak ösmertetését
befejező czikkünk számára tartjuk fönn.
Indítvány
az erdélyi ev. ref. egyházkerületben létező központi és egy­
házmegyei özvegy-árvái gyámintézetek egyesítése tárgyában.
— Előterjesztés végett kidolgozta SzŐts Sándor, dévai ev. ref. lelkész.—
(Folytatás.)
A központi gyámintézet czéijaira furdittatnak ez idő
szerint:
1. Meglevő tőkevagyonának évenkénti
kamatja, mely tett az 1881-ik évben*) 194=7 frt 20 kr.
2. A garasos pénztár kamatja 470 82
3. A krajezáros élő tőke jövedelmé­
nek a püspöki fizetésből fennmaraló része 1115 1
4. Perdijakból 213 »
5. Házas párok után szedett 4 0 —
40 krokból 3423 á 40 kr. 1369 20
6 . Papoktól á 1 frt. . 500 —
7. Egyházközségektől á i frt 552
Együtt: G167 frt 23 kr.
nénómnek, húgomnak hívják, a szentek közösségére nagy
súlyt fektetnek, magok közt bíráskodnak, Egyik részűk ha»
tározottan nyilatkozik a fegyverviselés s eskuYÓs e.len, má­
sik részök azonban ott, a hol még* csak most kezdik ta­
nyájukat felütni, mindkettő s z ü k s é g e s e t é n , a k é n y ­
s z e r p a r a n c s á r a (sohasem hazaszeretetből) megenged­
hetőnek ítélik.
Azt említi Irányi D. úr, kivel azonban a vallássza­
badság kérdésében én is kezet fogok, hogy a baptisták a
szeretet tanát praedicalják. Hát én most bizonyítom, hogy
miként hirdetik ők a szeretet idvezitő tanát s ha kell,
tanúkra is hivatkozom. — Egy baptista hittérítő az elis­
mert vallásfelekezet papjairól igy szólt: „ti papok! átkot
bocsátók reátok, a ti áldás tokát megátkozom, megvesztem a
ti vetni való magotokat, ganéjjal bekenem a ti orczátokat,
a ti áldozatotoknak ganej jóval és mindenestől fogva beke­
veritek lesztek." Aztán a gyülekezetben ClX-ik zsoltárt
énekelték, melyből izelitőűl szintén idézek pár sort: „adj
neki gonosz fejedelmet és az ellenség álljon az ő jobbkeze
felől, az ő könyörgései változzanak bűnné. Az ő életének
napjai legyenek kevesek és az ő fejedelemségét más vegye
el. Az ő fiai legyenek árvákká, az ő felesége légyen Öz-
veg’Jgyé. Az ő fiai bujdossanak cl foglalja el az uzsorás
minden ő jószágát s ne légyen, a ki könyörüljön az ár­
váján.“ íme, ilyen s ezekhez hasonló tanúLságos erkölcsi
szabályokat olvasgatnak a baptisták gyülekezetében.
És az a Krisztusi szeretet, melyet hirdetnek. Nálunk,
egy időben, megjelent egy fanatikus téritő s midőn a világi
hatóság intette, hogy legalább annyit tegyen meg, hogy ősz»
szejövételét tudassa, határozottan kijelenté, hogy ő nem
 48

Tervezetem szerint az 1— 5 pontok alatt felsorolt Ezeken kivűl az egyesített gyámiutézet gyarapítására
jövedelmek továbbra is változatlanúl a gyámintézet gyara­ szolgálnának:
pítására lennének fordítandók. A 6 . pont igy módosíttatnék: 8 . pont. Az egyházmegyei gyámintézetek által felaján­
Papok évi járulékai: landó és beszolgáltatandó tőkék évi jövedelme, mely tenne
I. osztályú papoké 2 0 frt. 91 ezer frt után, k 5% , 4550 frtot.
II. 15 9. Az új énekes könyv remélhető évi jövedelme 500 frt.
III. 12 „ 1 0 . tíj papoktól, bekoblezesi illeték czimén, és pedig:
XV. „ „ 10 frt. Ily módon I. oszt. papoktól 2 0 0 frt.
bejönne évenként 82 I. oszt. paptól á 20 frt 1640 frt. II. « » 150
9 3 II. k 15 1395 III. « * 120
IV. „ „ 100 „ Ebből vár­
8 0 III. a 12 960
ható, 3° / 0 üresedés melleit, Összesen 1990 frt.
297 IV. a 10 „ 2970 „
11. Minden magasabb osztályú állomásba jutott pap­
Együtt: 6965 frt. tól, fizetési többlete után, 10 frt. Ebből várható évenként
A 7 -ik pont, módosítva, igy hangzanók: 150 forint.
Egyházközségek évi járulékai: 12. A gyulafehérvári, nagysajói és nagyszebeni egy­
I. oszt. egybk. fizetnének egy lelkész! állomás után 5 frtot. házmegye papjaitól 1885. végéig befizetendő lenne, és pedig:
II. 4 а) , az ezen egyházmegyékben levő 6 I. osztályú pap­
III. 3 tól k 2 0 0 frt 1 2 0 0 frt.
IV. „ » M »» ff 2 „ б) . 4 Il-od osztályú paptól k 15 )frt 600
Ily módon begyűlne I. o. egyházaktól 82 á 5 frt 410 frt. c) .4 IIT-ad „ k 120 480
II. 93 á 4 372 d) . 22 IV-ed á 200 2200 *
III. 80 h 3 240 „ Együtt 36 paptól: 4480 frt.
IV. 297 ít 2 , 594 „
13. Az egyházközségek intercalaris jövedelme, kivéve
Együtt: 1616 frt.. azon ecclesiákat, melyeknek, templom, torony, papi és ta-
enged az embereknek, mert őt egyenesen Isten küldötte. A országba óriás hadseregével, hogy a baptistákat segítse,
társadalmi életet fenekestül feldúló vakbuzgóság lángját szí­ mert azok ie baptisták. Azzá kell lenni egész Magyaror­
tanák fel, ha meg nem gátolják űzelmeiket, melyeket már, szágnak, vagy vértengerré. Angol grófok kilenczvenkilencz
mint pók az ő szálait, kezdik kiterjeszteni az országban. domíniumot szentelnek e czélra s ha mindnyájan bementett
Én is azt mondom Irányi D. úrral, senkit vallásos meggyő­ szentekké nem válunk, innen bennünket kiűznek s a bap­
ződésében, lelkiismeretében s vallásos isteni tiszteletében tistáké lesz az ország. Nem hiszem, hogy e balga hir a
gátolni, akadályozni nem lehet, de viszont más felekezet is pesti Mayertől került volna, sokkal eszólyesebb embernek
megkívánhatja, hogy alattomos fortélyokkal s szántszándé­ tartom őt, de hihetően valami szerb baptista terjesztette,
kos izgatással vándorapostolaik ne izgassanak. Lépjenek fel ki egyidőben nálunk is járt. Tessék hát ebből megítélni
nyíltan s akkor válaszolunk; — de mit tesznek? lionszerolmünket. Megkívánják a vértengert, a háborút, a
Kiválasztják az éj sötét óráit, kineszelilc, hogy hol muszka in vasiót, azon reményben, hogy ők vergődjenek fel­
épitenek a gyülekezetek iskolákat, hol vetnek ki adót a köz­ színre s okadatolják ezt a szentirásbóJ vett emez idézettel:
művelődési czélok előmozdítására s mindjárt ott teremnek, „Következik az is, hogy halljatok hadakozásokat és hadako­
mint ez Gyomán, Kisújszálláson s máshol is történt. Aztán zásoknak hírét. szükség mindezeknek Ienniök, de még
biztatják a könnyenhivő népet: csak álljatok hozzánk, ná­ akkor nem lészen vége, mert támad egyik nemzetség a
lunk nincs szükség adóra, itt mi adunk a szegényeknek másik ellen, egyik ország a másikra, lesznek éhségek, dög­
segítséget, nálunk nem kell az a kárbozatos tudomány s ha halálok és földindulások minden helyeken, mindazok pedig
mi jutunk többségre: bíróra, törvényre, katonára nem lesz csak kezdeti a sok nyomorúságoknak.“ Ez a jövendölése
szükség. Hiszen jó lenne mindez, ha csakugyan tudnák lé­ Krisztusnak be is teljesedett Nero borzasztó zsarnokuralma
tesíteni, de ha már Kain és Ábel között is kitört a ver­ alatt, de a baptisták szeretnék ezt a mai időben megérni,
sengés, bizony mi sem kerülhetjük el. Épen azért az ő buj- mert, szerintük, a mint útón-útfélen hirdetik, most van itt
togatásuk határozott ámitás és izgatás. Azonban mindezt az „utolsó idő.“
oly ügyesen, hogy úgy fejezzem ni magaw; oly tervszerűig Távol és menten minden felekezeti elfogultságtól, nem
intézik, hogy a kihágási törvények szírijeit kikerülik, de a teszem ugyan Össze imára kulcsolva kezeimet, mint Göndöcs
ki átlát a szitán, meggyőződhetik mindjárt arról, miként apát, de határozottan merem jósolni, hogy e vakbuzgó fe-
communistikus elvek vezérlik a főbb szereplőket. Videant lekezet terjedése hazánkban még sok gyűlöletnek magvát
consules! hinti szét. Még most nagy fontosságot ennek nem tulajdo­
Többet mondok. Egy asszony volt nálam a minapában, nit senki sem, csak nevetik, elnézik; a gyöngédlelkületűek
ki gyakran megfordul a baptisták között s emlité előttem, sajnáljak, de lesz idő, mikor az igaz honfi szivében a saj­
hogy neki azt beszelték, hogy a muszka azért jön Magyar- nálkozás érzelmét késő megbánás váltja fel, mert meggyő­
 49
nitói lak, vagy iskola-épitós czóljából, az időközi jövedelemre
inúlliatlanúl szükségök van. Ebből remélhető évenként 500
forint.
14. Adományok, alapítványok, gyűjtésekből és a con-
ürmátió alkalmából begyűlt persely-pénzekből várható éven­
ként 500 forint.
15. Az államsegélyből, az 1886-ik éven kezdve 30
éven át e czélra tőkésítendő évenként 6500 frt.
16. E czélra fordítandó végűi az egyetemes domestica
cassából a Convent által repartialandó évi segély, mintegy
1500 forint.
(Folyt, köv.)
Ari áll. ig. tanács üléséből.
Kolozsvárit, 1883. febr. 4.
Jelen vannak: főt. Nagy Péter püspök, mint elnök;
jászai Ferencz, Gyarmatin Miklós, dr. Szász Béla, dr. Ko­
lozsvári Sándor, dr. Jenei Viktor igazgató-tanácsosok; Bo­
dor Antal titk á r; Szabó Ádám számvevő; Deák József pénz-
tárnok.
Elnök afia folhivja a gyűlés figyelmét az uzsora tör­
vénynek a kamatláb maximumát 8 %-ratevő pontján, mely
az egyházi vagyon kezelését, különösen a mag- és bortár
jövedelnicztetésót, tekintve ezek kezelésének az eddigi gya­
ződik arról, hogy megmeredt kígyót melengetett szive táján.
Tenyérnyi felhőből is. kerekedett már jégeső, egyetlen ten­
geri madár szárnycsattogtatása is hirdette az óvatos hajó­
soknak, hogy a kifeszitett vitorlát húzzák össze s készen
tartsák a horgonyt. Vigyázzunk a/órt s nemzeti érdekből ne
helyeseljünk oly mozgalmat, akár társadalmi, akár vallásos
mozgalom légyen is az, moly nemzeti érdekeink ellen tör s
a közmiveltség eddigi vívmányaira anathemát kiált. Ha Irányi
D. úr oly nemes hévvel, lángoló buzgalommal szólalt fel a
Göndöcs-fóle kérvényezők ellenében, hogy szivünk, vallás­
különbség nélkül, örömében hevesen dobogott, nézze át, ta-
núlmányozza komolyan a baptisták ügyét, nem csak felüle­
tesen, nem külföldről szerzett tapasztalatai nyomán : akkor,
azt hiszem, hogy, ha küzd is a lelkiösineret szabadsága mel­
lett, mint kell küzdeni mindnyájununak, mint államférfi,
gondoskodik oly óvszerekről is, hogy idegen földről kidobott
rothadt gyökér ne bonosúljon meg édes hazánk földjén. A
baptizmus pedig, mely életrevaló lehet Ajgliában, holott
tudomásom szerint a lelket abban csakis egy egyéniség ki­
tűnő szónoki ereje tartja f e n n , — ha tenghet Amerikában :
abból nem következik, hogy itt a vakbuzgóságnak eme szerb
tövise gyümölcsöző lehetne.
Ezen sorokat egy hazáját forrón szerető polgár intézte
azon nagyon tisztelt képviselőhöz, kivel sok tekintetben
egyetért, de e téren más zászlót lobogtat s a mily hévvel
küzdött ő a baptizmus védelmére, ép oly hévvel s kitartással
küzd az ellen véglehelletóig, mert erősen meg van győződve,
h°gy abban a mosdómedencrsében, melyet a baptisták ott
Budapesten felállítottak, német viz van s ott nem magyarrá,
de a magyar embert is németté keresztelik. (P. N,)
korlat által, az egyháztagok áldozatkészsége alapján kifejlett,
sajátságos módozatait, közelről érdekli. A jogügyi bizottság
főlhivatik javaslattételre.
Ugyancsak elnök afia azon kérését terjeszti elő, hogy
az igazgató-tanács eddig az ő kezelése alatt állott közpén­
zeket vegye át s kezeltesse mással. Az ig.-tanács átlátja a
nagy terhet, melyet e kezelés okoz, azonban illetékesnek ez
átvételre a közgyűlést s nem magát vélvén, felkéri a főt.
Püspök urat a közgyűlésig való várakozásra, midőn a maga
részéről előterjesztést intéz a közgyűléshez, a kérés értel­
mében.
Az államsególyi bizottságba, az eddigi tagok mellé)
b. e. Debreczeni József helyébe Geréb Márton tanár nevez­
tetik ki.
A tanodák vagyoni ügyeinek megvizsgálására, az 1877.
évben tartott egyházkerületi közgyűlés 52 jksz. alatt kelt
határozata értelmében, rendes taggá: gr. Bethlen Géza, dr.
Jenei Viktor, Damokos Antal , póttaggá Lószai Ferencz ne­
veztettek ki. A vizsgálati útasitás revideálására s ennek új
alakba öntése iránti javaslattétel re, Lészai Ferencz, Parádi
Kálmán, dr. Jenei Viktor, Szabó Ádám és dr. Szász Béla
személyében, egy öt tagú bizottság küldetik ki,
A n.-enyedi Bethlen főtanoda nagy collegiuma épületé­
nek egy szárny-épülettel megtolJása tárgyában Székely János
kir. főmérnök újabb műszaki véleménye azon felhívással
küldetik le a főtanodai elöljáróságnak, hogy, az építkezés
módozatainak megállapításánál a főtanoda jövő gyarapodását
szem előtt tartva, az idővel szükségessé válható újabb szárny­
épület építésére is legyen figyelemmel.
KÜLFÖLD.
Francziaország. R e n a n a z s i d ó s á g r ó l . Bé­
nán Parisban, a Cercle Historiquoban, a judaizmusról felol­
vasást tartott. Renan szerint nagy tévedés zsidó fajról be­
szólni, mert csak zsidó vallás vaü. Eredetileg a judaizmus
egy nagyszámú szemita családnak, a Béni Izraelnek, vallása
volt. Nem lehetett sokkal tisztább, mint a szomszéd pogány
törzsek vallása és csak lassan-lassan fejlődött ki spiritua-
lismussá, mely által megkülönböztetó magát a bálványimá­
dástól. Krisztus előtt a nyolczadik században vette fel a
Jehova-tiszlelet, azt az absolut jelleget, mely az összes em­
beriség alapvallásának bélyegét nyomta reá. Ez Jesaiás nagy
próféta idejében történt. Jeruzsálem lerombolásával lerom­
bolták a korlátokat, melyek a zsidó népet a többi szomszéd
néptől elzárták. Legbuzgóbb volt a zsidó propaganda Nagy
Sándor utódjai és a rómaiak uralma alatt. Antiochiában és
Alexandriában számos hellén család tért át zsidó hitre, meg­
tanulták a héber nyelvet, de ragaszkodtak a göröghöz s a
bibliai eredeti nyelvet hamar feledésbe borították. Nem cse­
kélyebb elterjedést nyert a zsidó monotheizmus Siriában s
Herodes családja számos kisebb keleti fejedelmet hódított
meg a zsidó vallásnak.
A zsidó propaganda még akkor is tartott, mikor a
názárethi Jézus vallása már sok hivet szerzett a zsidók és

pogányok közt s csak a második században Krisztus után
kezdett csökkenni. Számos görög ós latin törzs, mely fel­
vette a zsidó vallást, áttért a keresztény hitre ; mások el­
lenben kivek maradtak a Jeliovához s G-alIia számos zsidaja,
kikről tourái Gergely beszélt, nem volt a palaestinai zsidók
maradéka, hanem benszülött gall. Gergely nem tud semmit
sem egy idegen fajról; csak „zsidó eretnekekről.w Renan a
német és angol zsidókat is a gallusoktól származtatja, Olasz­
országot tartja eredeti hazájuknak. Azt is tagadja Renan,
hogy zsidó typus van . A Németországban megindult anti-
semitizmusról nem szólt Renan, csak dicsérettel emlékezett
meg az 1791 iki nemzetgyűlésről, mely az izraelitákat
emancipálta, nem kérdezvén, hogy más fajhoz tartoznak-e,
mint a franczia keresztyének.
Ném etország. B i s m a r c k a v a s á r n a p i mu n -
k á s z ű n e t r ő l . A „Magdeburger Ztg.“ érdekes köziemé-'
nyékét hoz arról, hogy miként vélekedik a német cancel-
lár a vasárnapi munka-szünetről. Ebéd közben — Írja az
idézett lap — szóba került e kérdés is. A herczeg, egye­
bek között, ezeket mondái
„A vasárnap megünneplése Amerikában és Angliában
valóságos zsarnokság, — Emlékszem, mikor először mentem
Angliába és Hulban kiszállottam, az utczán fütyöresztem.
Ekkor egy angol jött hozzám, kit a hajón ismertem meg ós
arra kórt, hogy ne fütyüljek „Hát miért — kórdóm —
talán ez itt tiltva van?“ — „Nem,“ — monda — „hanem
ma vasárnap van.“ E felett annyira bosszankodtam, hogy
rögtön másik jegyet váltottam és Edinburghba utaztam,
mert nem tetszett nekem az, hogy ne legyen szabad fütyül­
ni akkor, midőn nekem ahhoz kedvem van. Egyébiránt ón
korántsem vagyok ellene a vasárnap megünneplésének, sőt
ellenkezőleg, mint földbirtokos, megteszek érte mindent, mit
tennem lehet. Csak nem akarom azt, hogy arra kényszere­
sek az embereket. Mindenkinek tudni kell azt, hogy mimó­
don készítse el magát legjobban a jövendő életre. Vasárnap
sehol sem kellene dolgozni, nem annyira azért, mivel ez
szentségtelen tett, mivel isten parancsolata ellen van, ha­
nem mivel mindenkinek van szüksége pihenésre. Ez, termé­
szetesen, nem áU az államszolgálatra nézve, különösen a
diplömatirii foglalkozásra, hol még vasárnap is érkeznek
sürgönyök és táviratok, molyeket el kell intézni. Az ellen
sem lehet szólani, hogy a föld mi velők, tartós eső után, ha
szombat dél utcán szép idő volt, vasárnap hordják be gabo­
nájukat és szénájukat, Nem vinne reá a lelkiismeret, hogy
ezt bérlőimnek szerződésileg megtiltsam, En magamnak azt
megengedhetem, mert a hétfői eső által okozott némi kárt
elviselhetem.“
IRODALOM.
„ P i r o s k ö n y v a m a g y a r n é p s z á m á r a . " Ezen
czim alatt jelent meg s küldetett be szerkesztőségünkhöz
P. S z a t h m á r i K á r o l y n a k 72 oldalra terjedő s a min­
dennapi életnek, a gyermekek kellő gondozása elhanyago­
lásával előidézett, szerencsétlenségei, balesetei bo tárházából
50
merített, szakavatottan megválasztott példáival, az óvodák ál­
talánosításának szükséget tényekkel igazoló müve, mely,
mielőtt jelzett tárgyára térne át, szoros kapcsolatban ezzel,
mintegy bevezetésül, kimondja, hogy mi magyarok „kevesen
vagyunk ! 4 s felteszi a kérdést: „de hát miért nem vagyunk
többen?“ Elszomorító a felelet, mit ene ad azon tény con-
statálásával, hogy nemzetünk létszámának fele elpusztul,
mielőtt a hót éves kort elérné ! Ennek pedig oka az, hogy
nem ápoljuk, nem védjük, nem óvjuk eléggé gyermekeinket.
Betegsógök idején az orvosi segély ritkán vétetik igénybe;
napszámosok munkaidején egészen a „jó Isten gondjára bíz­
zák “ , vagy rajok zárják az ajtót. Szóval, népünknek mint­
egy 80— 90 % -ka barmai pásztorlásáról gondoskodik, de
gyermekeinek felügyeletével, Őrzésével mitsem törődik. E
bajon segíteni kell. Segíteni óvodák, vagy, ezeknek egy sze­
rényebb fajtája ; a gyermek-menedékhelyek felállításával.
Ezen elv egyszerű kimondását s annak érdemleges és meg­
győző igazolását a „piros könyv“, mely nevét túl aj dón kép
csak piros boritékáról vette, még nem tartja elégségesnek,
hanem arra nézve is kellő űtasitást ad; hogy miként kell
ós lehet ezen intézményt a szegény községekben is meg­
valósítani s kimutatja, bogy ez nem csak a gyermekek testi
ós lelki nevelése szempontjából mogbecsűlhetlen, de egyszers­
mind gazdaságos is, „nem adó, nem kiadás, — hanem nye­
reség ós bevétel.“ Az eddigiekben, a munka czélját, tárgyát
és irányát vázlatosan körvonaloztuk s végűi magára a munka
órdeméro vonatkozólag csak annyiban emlékezünk meg, hogy
nemzetünknek, illetőleg népünknek, egy, végeredményében
megdöbbentő, gondatlanságát s ebből származott mulasztását
akarván jóvá tétetni, — a mennyire fontos ez eszme, közér­
dekű a tárgy és nemes a czél, mely a munkát létre szólitá,
ép annyira helyesen választott a módszer, mely az eszmé­
nek megkedveltetósót s a gyakorlati életbe átültetését ezé-
lozza; ép annyira a viszonyok ós a tényleges állapotoknak
hosszas tanűlmányozásíát s a nép és ennek szükségletei kö­
rülményei pontos ismeréséről tanúskodó a feldolgozás, mely
a tárgyat minden oldalról kellő világításba helyezi; ép any-
nyira gyakorlatias és az adott viszonyok között egyedül az
út, melyet ezen könyvecske czél ja elérésére, azaz az óvodák
felállitdiatására kimutat. Megjelent Budapesten, a Révai test­
vérek kiadásában. Ára 15 kr.
* síi
*
A „Piros könyvvel“ egyidejűleg küldetett bé szerkesz­
tőségünkhöz : „Dajka-könyv. Útasitás a kisdedóvóknak (gyer­
mek kertészeknek) a falusi menedék helyek vezetésére szánt
dajkák kiképzésére. Az örsz.-kisdedóvó-Egyesűlet megbí­
zásából összeállította: az Orsz. kisdedóvó-képző intézet ta­
nári kara. Budapest, 1882. Pesti könyvnyomda-részvény
társaság.“ A csak 35 oldalra terjedő könyvecske mintegy
vezérfonalul tekinthető, a minthogy az is akar lenni az
óvódák minden irányú helyes berendezésére s rendeltetésszerű
működésükre vonatkozólag. Mint nélkűlözíietlen és enemíi iro­
dalmunkban páratlan becsű munkát, ezt, valamint a piros köny­
vet, melegen ajánljuk t. lelkész ofiai, a tanítók, tamigy.
barátok ügyeimébe.
*
 51
Óramutató a magyar ref. é n e k ű g y terén.
3311 o kt a n i t ók na k , ón e k v e z ér ek ne k , o r g o n i s t á k ­
nak t a n u l m á n y o z á s v é g e t t , az é n e k ű g y b a r á ­
tainak pedig olvasmányát, saját t anu l má ny a
és s z á m o s é vi t a p a s z t a l a t a u t á n , i r t a I v á n k a
S á m u e l , f ő i s k o l a i é n e k - és z e n e t a n á r . “ Ezen 298
oldalra terjedő műnek czélja, a mint a szerző magát elő­
szavában kifejezi, énekügyünk terén kellő és biztos tájéko­
zást nyújtani mindazoknak, kik vallásos éneklésünk korszerű
■fejlődését, elhaladását, tökélyesbűlését krisztusi ihlettséggel,
lélekkel, igaz benső meggyőződéssel kívánják és óhajtják.
Térszűke miatt a munka érdemleges ismertetését, ez alka­
lommal, nemi adhatván, alkalom adtával rá visszatérünk;
addig is felemlítjük, hogy kapható Trócsányi Bertalan könyv­
kereskedésében, Sárospatakon. Ára 2 írt o. é.
A VILÁG FOLYÁSA.
— Heti szemle. —
A képviselőhöz elintézte az uzsoratörvényjavaslatot,
mely, a szentesítés után, azonnal életbe lép, a korcsmái hi­
telre vonatkozó része pedig julius első napjával. A ház e
hó 3 -ikától 8 -ikáig szünetel, mert a ministerek nagyobb
része Bécsbe átázott, közös ministeri tanácskozásokra. Ha
összeül ismét a ház, a vadászati törvényen teendő módosí­
tásokat fogja tárgyalni. Az e hó 2 -ki ülésében fejezték be
az uzsora-törvényjavaslat tárgyalását. Az első pont, mely az
nzsoravétség meghatározását foglalja magában, a jogügyi
bizottság által előterjesztett alakban fogadtatott el. A mó­
dosításokat elvetették, még a báró Kemény Jánosét is, me­
lyet a kormány tagjai pártoltak s mely a büntetendő uzso­
rát csak a pónzkölcsönökro kívánta kiterjeszteni. Tehát
egyéb káros hitelekre nézve is bekövetkezik a büntetés. A
módositványok fölött tartott zárbeszedek közzül figyelemre­
méltó gr* Apponyi Alberté, ki megtámadta a winisterelnök
vitatkozás! módját s azt mondta, hogy az elvi jelentőségű
fejtegetéseket szereti felületes megjegyzésekkel elütni. Fel­
szólalt az ellen is Apponyi gróf, hogy az ő politikai sze­
replését szeretik oly színben feltűntetni, mintha több irány­
ban kaczérkodnók s az aristocratáknak és szocialistáknak
egyformán kedvében járna. Hosszas vitát idézett elő még a
korcsmái hitelről szóló pont, mely kimondja, hogy 4 frtnál
több korcsmái adósságért bepórölni senkit sem lehet. Gróf
Bánffy Béla itt arra figjelmeztette a házat, hogy ez a ro-
gale-jog megcsonkítása s a regale-tulajdonosok érdekeit sérti.
Arra is hivatkozott, hogy faluról-falura különbözők a viszo-
Dyok, egyik vidék lakossága több hitelre js rászorul, mert
a Pénzhez csak bizonyos idő múltán jút s ez alatt szüksége
van szeszes italra. Azt javasolta tehát, hogy az illető tör­
vényhatóságok a belűgyminister jóváhagyásával szabják meg
a korcsmái hitelt, de az 2 frtnál kevesebb, 8 frtnál na­
gyobb nem lehet. Tisza ministerelnök helyeselte ez indít­
ványt s egyszersmind kilátásba helyezte a regale-jognak
állami megváltását, csakhogy ehhez sok pénz kell. Csáky
gróf meg azt indítványozta, hogy az olyanok se pörölhesse-
nek itali adósságért, kik nem korcsmárosok ugyan, de ki­
csinyben mégis árúinak szeszes italokat. A ministerelnök
e módosítást is pártolta. Mások arra nézve tettek javasla­
tot, hogy semmiféle korcsmái hitelért ne lehessen port in­
dítani; mások ismét még kisebbre kivánfcík szabni a korcs­
mái hitelt, 2— 4 frt közt levőre. A ház többsége elfogadta
dr. Bánffy indítványát a Csáky gróféval együtt, vagyis a
korcsmái hitelt az illető törvényhatóság szabja meg 2 —8
frt közt s kiterjed a kisebb mennyiségben szeszes italt
áruló nem korcsmárosokra is. — Közös ministeri tanács­
kozások Bécsben♦ Tisza ministerelnök, gr. Szapáry pénzügy-
minister, br. Kemény közlekedésügyi minister, gróf Ráday
honvédelmi minister e hó 3-án Bécsbe útaztak közös mi­
niszteri tanácskozásokra s csak e hé 7-ére várták vissza
őket. Fontos tárgyak kerültek elintézés alá. Főleg közgazda-
sági ügyeket emlegetnek, meg azt, hogy a londoni Duna-
conferentián a monarchia Képviselője által kifejtendő ma­
gatartást határozták meg. Hir szerint szóba jött a Duna-
kérdés (mely Románia magatartása miatt már rég függőben
van) s a Vaskapu szabályozása részletesen is. A liadűgy-
minister pedig hadi vasútról terjesztett elő tervet. Ezen­
kívül a pénzűgyminister s szeszadó-törvény reformja ügyé­
ben tanácskozott az osztrák pénzűgyministerrel, egyszer­
smind bankárokkal értekezett a ledközelobbi hitel ügyében.
— Nagy vasúti szerencsétlenség történt a salgó-tarjáni fo­
gaskerekű hegyi pályán február 3-án délelőtt. A fogaskerekű
vasúti vonat, mely a salgó-tarjáni bányatelepek es gyárok
közt képez összekötő kapcsot, x/23 órakor szokott útjára in­
dúlt, a salgói telepre. A mozdonyon kivűl 12 kocsiból állt
a vonat, melyekben sok személy ült. A mint a vonat az
egyik meredek kanyarulatnál elhaladt, a gépész hatalmas
roppanásokat hallott a mozdony alól. Utána nézett a dolog­
nak s rémülve vette észre, hogy a fogaskerék fogai le
vannak törve s a gép működik ugyan s a kerekek forognak,
de a vonat nem halad előre. A következő pillanatban foly­
ton növekedő, irtózatos sebességgel rohant a vonat vissza**
felé a mélységbe. Yolőtrázó sikoltozás hatott át egyszerre
a kerekek robogásán. Három útas kiugrott a kocsiból s élet­
ben maradt A tizenkét kocsi a mozdonnyal s a tizenkét
emberrel össze-vissza hányva hullott alá a mélységbe. A
kocsik s a mozdony romhalmazzá váltak, melyek alól a sze­
rencsétlenek halálhörtróse hallatszott. Hat asszony összezúzva
s a felismerhetleosé^ig szétroncsolva feküdt a romok alatt.
Másik hat asszonyt s a gépészt még élve szállították el a
borzasztó veszély színhelyéről, de életbenmaraclásukhoz nincs
remény. A közlekedési miniszter az ügyben vizsgálatot in ­
dított. — Szakadás a függetlenségi pártban. A zsidó-kér­
dés válságot idézett slő a függetlenségi pártban, A párt
kimondotta volt, hogy a zsidó-emancipatiót pártkérdésnok
tekinti, mert a párt elve az egyenlőség. Kijelentette: elvárja
a párt tagjaitól, hogy ennek a határozatnak alá vetik ma­
gokat. Azóta történt a kecskeméti antisemita gyűlés, mely­
ben függetlenségpárti képviselő is jelent meg s hol azon
óhajtás kifejezése is nyilvánult, hogy a jövő választáskor
oly képviselő választassák, a ki antisemita. Mivel pedig a
 52
jelenlegi képviselő függetlenségpárti, a választóknak ily irány­
ban való figyelmeztetését sokan egyenesen úgy tekintették,
mintha a jelenlegi képviselő ellen szólna. Ismeretes az or­
szággyűlési tárgyalásokból, hogy, a tapolczai kérvény tár­
gyalása alatt is, szóba jött a kecskeméti gyűlés s hogy Ugrón
Gábor léháknak nevezte azokat, kik, a függetlenségi párt
határozata után is, a párt tagjai kivánnak maradni, de azért
Istóczy indítványát támogatják. Szalay Imre, Simonyi Iván
azonnal felszólaltak Ugrón ellen a képviselőház január 28-ki
ülésen. A függetlenségi párt ama tagjai, kik nehány tag
kizárására indítványt tettek s a kik ez indítványt
pártolták és a további teendők előkészítésére egy bi­
zottságot alakítottak, többször tanácskoztak és e hó
4 -ikóre értekezletre hívták meg a függetlenségi képvi­
selőket. A válság Franczictországban. A franczia
képviselőház e hó első napján elfogadta a trónkövetelők elleni
rendszabályokról szóló törvényjavaslatot, abban az alakban,
mely a bizottságban megállapittatott. Floquet indítványát,
mely feltétlenül kimondta volna mindenkire a száműzetést,
a ki a volt királyi családokból származik, elvetették, A kiuta­
sítás szükségének meghatározását s az illető személyiségét
a kormányra bízták. De kimondta a képviselőház, hogy a
Francziaországban uralkodott családok tagjai minden polgári
vagy katonai tisztség viseléséből kizáratnak. Ez a pont az,
mellyel a bizottság a kormány előterjesztését szigorúbbá
tette. Hátra van még a senatus hozzájárulása. Ha a se-
natus el nem fogadja e törvényjavaslatot, heves összeütkö­
zésbe jut a kepviselőbázzal. Alig lehet feltenni, hogy a
képviselőház egy újabb tárgyalásnál elhagyná eddigi állás­
pontját. Akkor pedig nem volna egyéb hátra, mint felosz­
latni a kópviselőkázat és új választásokat rendelni. Már pe­
dig épen most még egy új választás hullámzásainak árját is
rábocsátani az országra, — senki előtt sem tanácsos. Ezzel
a senatusnalc is számot kell vetni. A kiútasitási törvény-
javaslatot a legradicalisabbak sem mindnyájan helyeslik.
Attól tartanak, hogy a királyi vérből eredő családtagok el­
hagyják önként Francziaországot és a külföldön agitálnak
az ország belső békéje ellen, a mikor sokkal veszedelme­
sebbek leketDek. — A czár koronázása. Most már hiva­
talosan is emlegetik, hogy a czár koronázása meg lesz ez
óv május havában Moszkvában. Az orosz czári család az
udvarral május 8 -án utazik Péter várról Moszkvába. Május
1 2 -én hirdetik a hírnökök a koronázás közeledtét; május
15-én lesz a koronázás aclusa; május 16 — 25-ke közt há­
rom udvari bál lesz, Giers Becsben a koronázást is szóba
hozta s igyokezutt megtudni, ki fogja az osztrák-magyar
uralkodóházat az ünnepélyen képviselni. A meghívók legkö­
zelebb küldetnek szét.
Kolozsvár, 1883. febr. 10.
— Szép adomány. K i r i n y i L a j o s űr, a hunyad-
zarándi egyházmegye érdemes algondnoka. jelen lévén a pis-
ki telepen alakúit filiális egyházközségnek f. évi január 28-
án tartott ünnepélyén, az ott épitendŐ reform, templom alap­
jára 1 0 0 o. ó. frtót adományozott.
Nyomatott Stein Jánosnál az ev. ref. főtanoda betűivel Kolozsvártt.
— Az Eötvös alap tőkésített vagyona az 18Ő2-ik
esztendőben 3110 forinttal gyarapodott, daczára annak, hogy
a múlt pünkösdi gyűlés 2500 forintot kiútalványoztatott,
ösztöndíjak és segélyösszegek gyanánt, A január havában
történt zárlat alkalmával az Eotvös-alap tőkésített vagyona
11,791 frt és 13 krajczár volt. Ezen összegen kívül 2699
frt és a vallás- és közoktatásügyi miniszter újabban utal­
ványozott 1500 forintnyi segélye képezi a jelen évi tiszta
jövedelmet. Van tehát jelenleg az intézmény birtokában
15.990 forint. A jelen évi pünkösdi gyűlés alkalmával 2880
forint jut az alapszabályok értelmében kiosztásra. Az Eötvös-
alap intézménye, bele nem számítván a fővárosi tanítók
Eötvös-alapját, melyet a főváros hatósága adományozott és
maga kezel, eddig mintegy 14,000 forinttal segítette a ta­
nítók gyermekeit s a tanítók özvegyeit és árváit és a mel­
lett szép alaptőkét is szerzett.
— Az ágostai egyház új egyetemes felügyelője.
Az ág. evang. egyház egyetemes felügyelői állásának betöl­
tésére beérkezett szavazatokat f. hó 7 -ón délután bontotta
fel az ősszel tartott egyetemes gyűlésből, F ö l d v á r y Mi­
hály alispán elnöklete alatt, e czélra kiküldött bizottság. A
600 szavazat felbontása s összeszámítása délután 4 órától
este 6 !/ 2 óráig tartott. Az eredmény következő: a b á n y a i
egyházkerületből báró P r ó n a y Dezső kapott 126, P ó c h y
Tamás 89 szavazatot, a d u n á n i n n e n i kerületből P r ó ­
n a y 31-et, P é c h y 60-at, a d u n á n t ú l i kerületből P r ó ­
n a y 148-at, P é c h y T a m á s 8 -nt, a t i s z a i kerületből
P r ó n a y 72-őt, P é c h y T. 50-et. E szerint báró Prónay
Dezső összesen 377 szavazatot kapott, Péchy Tamás pedig
csak 207-et. Az absolut többség e szerint Prónay részén
meglévőn, az ágostai egyház egyetemes felügyelőjévé meg­
választatott. Egy-egy szavazatot kaptak Fabinyi és Szent-
iyányi. Különféle szabálytalanságok miatt 24 egyház szava­
zata tekintetett érvénytelennek. A megválasztott uj eg-yete-
mes felügyelőt a legközelebbi ágost. egyetemes conventan
fogják ünnepélyesen heigtatni.
— A hontm egyei pánszláv szellemű tanítók ellen
a vármegye közigazgatási bizottsága intézkedést kér a kor­
mánytól. Az e részben tett felterjesztésből a következőket
közöljük: Sajnálattal kénytelen beismerni a megye közigaz­
gatási bizottsága, hogy, a megyének különösen felekezeti is­
koláiban, a pánszláv szellemű l e l k é s z igazgatók mellett,
hasonló szellemű t a n í t ó k működnek s ezek működésének
hatása, az érvényesített állami felügyelet mellett, az isko­
lákban inkább negatív módon, t. i. a hazafias érzület ápo­
lásának mellőzésében, nyilvánúl, de ezon működés káros ha­
tása annyival inkább érezhető családban. A közigazgatási
bizottság azon véleményének ad kifejezést, hogy ezen taní­
tók a magyar nyelvet hazafias becsvágyból soha meg nem
tanúlják, hanem a legjobb esetben csak mechanikai köteles­
ségből, miért is újabban oly kormányzati intézkedést kérel­
mez, mely szerint az állam befolyása a felekezeti tanítók
választására érvényesíthető legyen, nehogy, az egyház ön­
kormányzati jogának túlzott respectálása miatt, a nemzet­
nek legfontosabb culturpoliticai érdekei feláldoztassanak,
I l i i . évfolyam. Kolozsvárit, 1883. Február 18.
EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP.
-•5$
r MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.
SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS:
b.-farkas utcza 16 szám, liová a lap szellemi s anyagi ügyeit
illetJ minden küldemények czimzendok.
ELŐFIZETÉSI ÁR :
Egész évre 6 frt, félévre 3 frt., évnegyedre 1 frt. 50 kr.
j^ELELŐ S SZE R K ESZT Ő ÉS KIADÓ TULAJDONOS I
Egy test és egy lélek vagytok.
T a r t a l o m : Convent után. III. (Sz—s.) — Inditvány az
erdélyi ev. ref. egyházkerületben létezd központi és egyházmegyei
özvegy-árvái gyámintézetek egyesítése tárgyában. Előterjesztés vé­
gett kidolgozta Szota Sándor, dévai ev. ref. lelkész. (Folytatás). —
Vidéki élet. A v.-hunyad-zarándi egyházmegyéből. A deési egyház­
megyéből. — A panszlávok ellen. — Külföld, — Irodalom. — Kü­
lönfélék. — Tárcza: A kis álmos. Mikszáth Kálmántól. *
Convent után.
III.
(Befejező ezikk) .
Kolozsvár, 1883. febr. 16.
/Sz— s). Előző czikkünk végén azon meggyőző­
désünknek adtunk kifejezést, hogy a zsinat által al­
kotott törvényen a közalap egységének s a convent
által eszközlendő központi kezelésnek eszméje vonul
végig, gőt e tekintetben nem is f o r o g í ö n n t ö r -
vénymagyarázati kísérletek s züksége,
m e r t a t ö r v é n y n e k i l l e t é k e s m a g y a r ázó j a :
a z s i n a t , k é t n y i l a t k o z a t a á lta l, a k é r d é s t
már t é n y l e g e l d ö n t ö t t e .
Ez állításunk igazolása befejező czikkünk czélja.
Á közalapra vonatkozó törvényjavaslatot a zsi­
nat 1881. nov. 18-iki örökre emlékezetes ülésében
tárgyalta. A részletes tárgyalás befejezése után Kör­
mendi Sándor, zsinati tag, egy indítvánnyal állott
elő, mely a gróf LóDyai fölszólalóját provocálta s
miután egyesek, nemes áldozatkészséggel, a közalap
javára adományaikat bejelentették, következett az el­
nöki enuntiatio.
A zsinati hiteles tudósításnak, mely e momen-
tuosus ülésről a „Prot. Egyházi s Iskolai Lap“-bán
s az „Erdélyi Prot. Közlöny“ 1881-ik évi 50-ik
7. szám.
f|3
KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.
HIRDETÉSI DIJAK
kétszer hasábozott garmond sor vagy annak tere 5 kr. Bé-
lyegdij minden béig tatás után 30 kr.
Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél külön kedvez­
ményt nyújt a kiadóhivatal.
3 D 0 2 ^ 1 0 lS :0 3 .
Eféz. IV. 4.
számában olvasható, ez incidensre vonatkozó töielóke
a következő:
Befejeztetvén a törvényjavaslat tárgyalás-.), Körmendy Sándor
azt indítványozza, hogy az érdeklődés fokozására czélszerünck lát­
ná, hogy a közpénztárból az egyházmegyék s egyházkerületek fiók
pénztárakat kapjanak oly módon, hogy a beszolgáltatandó összeg­
nek V4-e maradna az egyházmegyénél, V-r6 az egyházkerületnél a
csak a maradék adatnék a közpénztárba.
Gr. Lónyay a napirendhez szólva azt mondja, hogy, miután
az egész törvényjavaslat letárgyaltatott, ez indítványnak hely nem
adható. Megtehette volna Körmendy a 2. §.-nál, do most nem me­
hetünk bele, ha csak az imént megalkotott törvényünket azonnal
fel nem akarjuk forgatni. Különben is oly nagy a közpénztár elé
tűzött czél, hogy annak elérését az ily elforgácsolás lehetetlenné
tenné. Egyik legfontosabb czélja a közpénztárnak a szegény lelké­
szek gyámolitása s az oly egyházak segélyezése, melyeknek fenál-
lása egyházi s nemzeti érdek. Ne. forgácsojjuk tehát szét az erőt,
mely különben is az egységben áll. Melegen ajánld ezután a meg­
alkotandó alapot a zsinat figyelmébe. Nem tagadja, úgymond, hogy
minden kezdet nehéz. Ha a ref. egyház tagjai felkarolják az alap
ügyét, bizonyára oly intézmény fog teremtetni, hogy a késő utódok
áldva fognak visszagondolni azon napra, melyen a zsinat ezen ala­
pot megalkotta. A mag, mely ma elvettetett, kellő gondozás mellett
terebélyes fává fogja kinőni magát, melynek árnyékában az egyház
jóllétet fog élvezhetni.
Yay Miklós báró elnök: Sok alkalommal volt szerencsém el­
nöki minőségben tiszteletreméltó gyülekezetek határozatait kijelen­
teni. De soha nagyobb örömmel nem tettem ezt, mint ma, a midőn
szerencsém van a reformált egyház zsinatának azon határozatát,
mely szerint egyhangúlag elfogadja azon indítványt, a melyet Lónyay
Menyhért gróf társaival együtt kidolgozott és előterjesztett.
Nyilvánvaló e tudósításból az, hogy a Kerká-
polyi s társai által a convent elé terjesztett indit­
vány, mely szerint a közalap kezelését decentralisálni
s az egyházkerületek s megyék számára fiók pénz­
tárakat kell létrehozni a begyülendő összeg 50%-ából,
nem új eszme. Föl volt vetve e kérdés a zsinati
tárgyalás rendén s a zsinat, mint az előző enuntia-
 54

tióból kitűnik, e g y h a n g ú l a g m a g á é v á t e t t e | testület fölött álló hatalom gyanánt elösmerje s ke­

gr . L é n y a i n a k a z o n n é z e t é t , h o g y az e r r e zére dolgozzék azon tendeutiának, mely a zsinatolást
v o n a t k o z ó l a g t e t t i n d í t v á n y e l f o g a d á s a kezdettől fogva perhorrescálta s most meg annak
a m á r m e g a l k o t o t t t ö r v é n y f e l f o r g a t á s a egyik alkotását kisérti meg a convent utján a zsinat
v o l n a s a k ö z p é n z t á r el é k i t ű z ö t t c z é l által megállapított, sőt — mint a Körmendi indítvá­
e l é r é s é t a k e z e l é s s r e n d e l k e z é s de ce n- nya mellőzéséből kitűnik — világosan interpretált
t r a l i s a t i ó j a l e h e t e t l e n n é tenné. mivoltából kiforgatni.
A Kerkapolyi-féle indítvány e szerint azt czé- Sőt többet mondunk.
lozza, hogy a convent oly értelmezést adjon a már Arra nézve, hogy a zsinat a közalapnak kizá­
szentesített törvénynek, a melyet a zsinat elutasított rólag a convent által eszközlendő egységes és köz­
magától s napi rendre tért fölötte, vagy más szók­ ponti kezelését akarta megállapítani s igy a Kerka-
kal azt akarja, h o g y a K ö r m e n d i á l t a l m e g ­ polyi-féle többségi vélemény a zsinat intentiójába
t e t t s a z s i n a t á l t a l e l v e t e t t i n d í t v á n y ütköző, van még egy második bizonyítékunk is.
a c onvent ú t j á n é r v é n y r e emelkedjék. A zsinat, ugyancsak nov. 18-iki üléséből, a
Ez eljárás egyértelmű volna a zsinati törvény- közalap létrehozása érdekében, egy aláírási ivet bo­
hozás souverainitásának nem csak kétségbe vonásával, csátott ki, melyben a többek között a következő té­
sőt nyílt megtagadásával s a convent jogkörének oly telek fordulnak elő:
Az adományozott tőkék, vagy ezeknek biztosított kamatai,
mérvű kiszélesítése lenne, a minőt magának a con­ illetőleg az életfogytig, vagy bizonyos szánni évekre megajánlott éyi
vent, mely nem törvényhozó, hanem kormányzó s járulékok csak és kizárólag a közalapról szóló törvény ezéljaira és
végrehajtó hatalom, a. szentesített alkotmánytörvény a föl ü g y e l e t i el m e g b í z o t t e g y e t e me s c o n v e n t k e z e ­
flagrans megsértése nélkül nem vindicálhat. l é s e a l a t t f o r d í t h a t ó k ; a tőkéknek csak kamatai vehetők fel
Ha a convent venné magának a szabadságot ily az évi költségvetésbe, az évi járulékok pedig rendszeresen használ­
hatók fel a közalap évi kiadásainak fedezésére.
eljárásra, oly praecedenst alkotna, mely végzetessé A felajánlott, de be nem fizetett tőkék, törvényes biztosítását
válhatnék s igen könnyen vonhatná maga után az az egyetemes convent á l l a n d ó v é g r e h a j t ó b i z o t t s á g a esz­
egyházkerületek közt létrejött unió felbomlását, mert közli; a tőkék után a befizetésig 5°/0-os kamat biztosíttatván, ugyan­
az egyházkerületek többsége aligha lesz hajlandó arra, az a bizottság lévén felhatalmazva a tőkék befizetésének elfogadá­
sára, valamint az évi járulékok behajtására, esetleg törvényes bizto­
hogy a conventet a közös és egységes törvényhozó sítására.*S
Az öreg professor eltávozott, a vízitündórek pedig
T Á R C Z _A„ odajárultak a fekete táblához s kiczírkalmozták, kimódolták
számokban és ábrákban, mennyi tért öntenek el.
S az egy olyan bűvös tábla volt, hogy, a mi plánu-
A k is álmos. mot egyszer odajegyeztek, logaritmusokkal kiszámítva, czir-
— Hege*) — kalommal kimérve, az abban a pillanatban a természetben
is valósággal megtörtént.
Mikszáth Jíá l /aántól .
Mikor azonban eltávozának felkeresni a mestert, hogy
A tenger, a ven professor, összecsengette az iskolá­ dicsekedve elhívják, tekintse meg a végzett miiükát, ('tele
zott folyamok tündéreit, volt Írva krix-kraxokkal az egész tábla) nagyon erősen ta­
Leültette őket a padokba az üres tanteremben, hol lálták becsapni magok után az iskolaajtót.
nem volt semmi egyéb, csak egy fekete tábla, czirkalom, szi­
A csattanásra felébredett szendergéséből a fiatal le­
vacs és kréta. Az utolsó padban azonban volt valaki. Egy
ányzó az utolsó padban, odament a táblához, megfogta a
szép szőke fölói leány szendergett ott. Bánatos arcza sok­
szivacsot s mindent, mindent letörült vele a fekete
kal szebb volt igy álmában is, mint a folyamok pajkos
tábláról.
tündéreié.
A földi lánynyal azonban keveset törődtek ők, alig — Valaki megsemmisité munkánkat — siránkozának
a tündérek, a mikor visszatérlek.
méltatták egy tekintetre s oda figyeltek egészen a vén ten­
ger szavaira. — Az a leány, a kit itt hagytunk. alkalmasint...
— Vizek ! — monda ez. — Itt az idejo, megkozdeni — S ki volt vájjon? — kérdé a tenger, haragosan
a háborút az emberek ellen. Itt az ideje, visszafoglalni két­ csapva össze nagy tenyereit.
szeresen, a mit ők szedtek el tőlünk. A mi politikánk a Mindenki a vállát vonogatta — csak a Tisza tudta.
revanche ! Csináljátok meg a feladatot! Megszavazom a költ­ Én már találkoztam vele egyszer — felelte — s föl
ségeket, a rendes évi vízilletményből, a mi belőletek be­ is riasztottam derekasan. A kis álomszuszékot „Részvét­
folyna.
nek hívják.
*) Mutatványul a győri ¿írvízkárosultak javára kiadott „Rész­
vét“ cziwii lapból. Szork.
 Mind a tőkékre, mind a megajánlott óyí járulékokra nézve а) . A közp. gyámintézet meglevő tő­
határozottan kiköttetik, hogy a mennyiben bármely nem remélt kéjének éyi kamatjai . 1947 frt 2 0 kr.
körülmény folytán a közalap nem az erre vonatkozó törvény hatá-
rozmányainak értelmében, a vagy ne m az e r r e h i v a t o t t köz e g, б ) . A garasos pénztár kamatja . 470 „ 82
a z a z az e g y e t e me s c o n v e n t á l t a l és u t j á n k e z e l t e t n é k : c) . A krajczáros élő-tőke jövedelméből 1115 1
az alább jegyzett adományozások, illetőleg biztositások, mindaddig d) , Perdíjakból 213 —
nem érvényesíthetők, mig a tőkék és jövedelmek ismét a conyent e) . Házaspárok után szedett 40 krokból 1369 20
kezelése alá nem bocsáttatnak, illetőleg egyházi törvényes czéljaikra / ) . Papok évi járulékai , 6965 „ —
nem fordittatnak!
g) . Egyházközségek évi járulékai 1616 — „
Kell-ó ennél több bizonyíték arra, hogy a köz­ h) . A tractusok tőkepónzeinok kamatja4550 —
alap szétíorgácsolása s a kezelés s rendelkezés de- i) t A 12. pont alatt említett tractu-
centralisatiója a zsinat czólzatával ellenkező? Nincs-é sok papjai által befizetendő pótlékok ka­
ebben fólremagyarázhatlanul kimondva, hogy mind a matja — 224 „
tőkék, mind a befolyandó évi járulékok t e l y e s ösz- k). Az új énekes könyv jövedelme — n 500 „
s z e g ü k b e n a convent, illetőleg a központi állandó
végrehajtó bizottság által kezelendők s az által for­ Összesen: 18970 frt 23 kr.
dítandók a törvény által megjelölt czólokra? Sőt É v e n k é n t t ő k é s í t e n dők lennének:
nincs-ó világosan hangsúlyozva az is, hogy a befize­ а ) . Az új papok bekeblezési dijai (1. 10. pont) 1990 frt,
tések kötelező ereje azonnal megszűnik, mihelyt bár­ б ) . A fizetési többlet után járó dijak (1. 1 1 . p.) 150 „
mely nem remélt körülmény folytán az egész köz­ c) . Az intercalarók 9 , 500 _
alapot nem az erre hivatott közeg: az egyetemes d) . Adományok, alapítványok stből gyűlő 500
convent kezelné? Már pedig nyilvánvaló, hogy a é). Az államsegélyből e czélra szakasztandó 6500 „
Kerkapolyi-fóle inditvány által a közalap 50% -a / ) . Az egyetemes domestica cassa segélye 1500 „
kezelésének s szétosztásának joga a conventtől elvo­ Összesen: 10140 frt.
natni czéloztatik.
E tervezet szerint tehát tenne a kiosztható segély­
Ily tényállás mellett szükségfelettinek tartjuk a
összeg már 1886-ban 18,970 frt 23 krt., a tőkésítendő
többségi vélemény támogatására felhozott egyetlen in­
összeg pedig 10,140 frtot. Sőt többet is, mert úgy a köz­
dok czáfolatáha avagy csak bele is bocsátkozni, mert az
ponti gyámintózet tőkéje, mint a tract. gyámintózefcek tőkéi,
egész kérdést a szentesített törvény s a zsinatnak a
1886-ig még folyvást növekednek, úgyannyira, hogy az
törvény értelmezésére vonatkozó s a fentebbiekben
előbbi 38 ezerről 40 ezerre, az utóbbiak pedig 91 ezerről
jelzett két nyilatkozata által telyesen eldöntöttnek
1 0 0 ezerre az eddigi növekvési arány szerint minden bi­
tartjuk s igy minden további fejtegetés mellőzésével
zonnyal felszaporodnak, minek folytán a kiosztható segély­
kétségbe vonjuk a conventnek azon jogát, hogy a
összeg is 800 írttal emelkednék s akkor tenni fogna 19
Kerkapolyi-íélö indítványnak avagy csak tárgyalásába
ezer 770 frtot. Levonván ebből a mintegy 1 0 0 0 frtot tevő
is bocsátkozhassák. Joga csak arra terjed ki, hogy
kezelési költségeket, az ö z v e g y e k é s á r v á k g y á mo -
egy új törvényjavaslatot terjesszen a majdan egybe-
l i t á s á r a 18.770 f r t , k e r e k ö s s z e g b e n 18,000 f r t
ülendö zsinat elé s ez utón kísértse meg a már életbe
l e n n e f or d i t h a t o.
lépett s addig feltétlenül kötelező törvény megvál­
toztatását. Tekintve pedig, hogy 1882*ben az osztalékok száma
Részünkről azonban alig hisszük, hogy a zsinat 1821 / 2"üt tett és ha ezek számát 2 0 0 'ra tesszük is: az
hajlandó lenne a bizottsági többség áltil contemplált e g y e s i t e t t g y á m i n t é z e t k é p e s l e n n e egy osz­
változtatásra s tett nyilatkozatai desavouálására. t a l é k u l m á r 1 8 8 6 - b a n 90 f r t o t a d n i , vagyis egy
A közalapra vonatkozó törvény, igénytelen né­ 2 — 3 árvával maradt özvegynek 180 frt segedelmet nyújtani.
zetünk szerint, a zsinat összes alkotásai között a Á m d e az e g y e s i t e t t g y á m i n t ó z e t a f e n t e b b i
legcorrectebb, a legidvesebb s áldásos következmé­ m ó d o zatok s z e r i n t tőkésítésre fordíthatna
nyeiben legmesszibbre kiható. e v e n k é n t 1 0 e z e r f r t o t , a mi b ő l m i n d e n 5 év
a l a t t ú j a b b 50 e z e r f r t tő ke v a g y o n g y ű l n e . Ha
az ily módon gyűlt 50 ezer forint tőkének kamatjai 5 óv
múlva folyósittatnak, a kiosztható segélyösszeg 18,770 írtról
Indítvány 21,270 írtra emelkednék és igy képes lenne a gyámintézet
az erdélyi ev. re/, egyházkerületben létező központi és egy­ az osztalékot 1 0 írttal emelni, azaz 1 0 0 írtra kiegészíteni.
házmegyei özvegy-árvái gyámintézetek egyesítése tárgyában. A tőke n ö v e k v é s h a s o n l ó a r á n y b a n h a l a d v á n
■
—Előterjesztés végett kidolgozta Szó'ts Sándor, dévai ev. ref, lelkész. — t o v á b b , az o s z t a l é k m i n d e n 5 é v b e n 10 í r t t a l
(Folytatás.) n a g y o b b i t h a t ó l e n n e , ú g y a n n y i r a , h o g y 1 0 óv
E l k ö l t h e t ő k , v a g y i s az ö z v e g y e k és á r v á k m ú l v a má r 110, 15 m ú l v a 120, 20 év m ú l v a 130,
f e l s e gé 1 é s ér e l e n n é n e k f o r d í t h a t ó k az 1 — 9, to­ 25 m ú l v a 140, 30 é v mú l v a p e d i g 150 f o r i n t b a n
vábbá a 1 2 -ik pont alatt felsorolt jövedelmek, név szerint: l e n n e m e g á l l a p í t h a t ó . E z e n 30 év a l a t t az e gye -
 Melléklet € ,

m x x t a . t á . s
az erdélyi ev. ref. papok járulékairól, az özvegyek és árvák jutalékairól, továbbá az egyesitett gyámintézet vagyonának
és évi jövedelmeinek fokozatos gyarapodásáról.

T. B e f i z e t é s i já ru lék o k . (Scala).
A). Régi papok befizetnének: B). Új papok befizetnének:
5 10 | 15 20 25 30 35 | 40 | 45 | 50 II 5 | 10 | 15 | 20 | 25 1 30 j1 35 1 40 1[ 45 50
Fizetésök arányában Fizetésök arányában
é V a 1 a t t 1! é V a 1 a t t

Ha I. osztályúak 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000 Ha I. osztályúak 300 400 500 600 700 800 900 1000 1100 1200
II- 75 150 225 300 375 450 525 600 675 750 „ II- 225 300 375 450 525 600 675 750 825 900
III. 60 120 180 240 300 360 420 480 540 600 III. 180 240 300 360 420 480 540 600 660 720
ív. 50 100 150 200 250 300 350 400 450 500|j IV. 150 200 250 300 350 400 450 500 550 600
Jegyzet. A gy. fehérvári, nagy-szeheni és nagy-sajói egyházmegyék lelkészei, minthogy gyámintézetet nem alkottak, az új papokkal egyforma terhet hordoznának.
C£> II. Ö z v e g y e k és á r v á k j u t a l é k a i . (Scala).
O
| 5 10 1 15 | 20 | 25 30 | 35 | 40 | 45 | 50
1911 —
11895-ig

1915-ig
1910-ig
1900-ig

11905-ig
1890-ig

1901—

1906—
1891—
1886—

bp
1896-

c G'i
o á
Kapna tehát
——4
05 C5 é V a 1 al t t
T— 1•“*

Egy özvegy osztaléka tenne évenként 90 100 110 120 130 140 150 | Egy özvegy 450 950 1400 2000 2650 3350 4200 5000 5850 6750
„ 1 árvával
„ 135 150 165 180 195 210 225 „ 1 árvával 675 1375 2100 3000
» tí » több „ » 180 200 220 240 260 280 300' „ több *.
V 900 1900 2800 4000 — --- — — — _
Egy apátián e's anyátlan árva kapna 90 100 110 120 130 140 150 Egy atyátlan-anyátlan árva 450 950 1400 2000 — — — — — —
2 » » 180 200 220 240 260 280 300 2 n 900 1900 2800 4000
*1 . . 270 300 330 360 390 420 450 3 w 1350 2850 4200 6000 — — — — — —
III. A g y á m i n t é z e tt ő k é j e és j ö v e d e l m e i .
A). Tőkéje tenne: B). Jövedelme tenne:
frt kr. frt kr.
1886-ban (központi tőke, traetualis iotézetek tőkéi, garasos pénztár, krajczáros tőke együtt) 170.000 1886 —1890-ig évenként 19,500
1890-ben 5 év alatti tőkésítéssel 220.000 1891—1895-ig „ 22,000
1895-ben „ 270.000 1896— 1900-ig 24,500
1900-ban „ „ 320.000 1901— 1905-ig 27,000
1905-ben , „ 370.000 1906—1910-ig 29,500
1910-ben 420.000 1910—1915-ig „ . 32,000
1915-ben 470,000, sőt kedvező körülmények között egy fél millió.

s i t e t t g y á m i n t é z e t t o k e v a g y o n a , a mellékelt C ,
kimutatás szerint, az évi tőkésítések és az 5 éven beleli
kamatos kamatok hozzá csatolása folytán l e g a l á b b i s
e gy f é l m i l l i ó fi t r a s z a p o r o d n é k , melynek évi ka-
matja, a papok és egyházközségek évi járulékaival, a 4 0 -
40 krokkal stb., nem csak a szükségelt 30 ezer forint ki­
adást bőségesen fedeznék, hauem az évenként fennmaradó
5 — 6000 forint feleslegből — az államsegély hozzácsatolása
nélkül is — tiz évenként újabb 50— 60 ezer frt tőke ala­
kulna s igy a gyámintézot képes lenne 40 év múlva 160,
50 év múlva 170, 60 év múlva 180, 70 év múlva 190,
80 év múlva pedig, vagyis 1966-ban, 200 forint osztalékot,
tehát egy 2 — 3 gyermekes özvegynek évenként 400 forint
nyugdijat biztosítani. Száz év mulva pedig egy papi család
nyugdija, kedvező körülmények között, 500 frt is lehetne.
Egy ily erős, az erdélyi ev. rcf. papok hátrahagyott
családjait a nélkülözéstől és nyomortól megmenteni képes,
pár évtized mulva pedig úgy az özvegyeknek, mÍDt az ár­
váknak tisztességes megélhetést biztosító gyámintézetre,
azt hiszem, örömest meghozandják áldozatukat úgy a papok,
mint az egyházközségek és az egyházkerület. Százados mu­
lasztás lenne ez által helyrehozva, századok óta tartó nyo­
mor megszüntetve és századikra lenne a papi családok
jövője biztosítva.
(Folyt, köv.)
VIDÉKI ÉLET.
A v.'launyad-sarándi egyházm egyéből.
(Lécéi a szerkesztőhöz a domestica- ügyében.)
Tordos, 1883. febr. 15.
Kedves barátom! Egyházmegyém úgy látta leginkább
kivihetőnek azt, hogy erdélyi ev. rof. egyházkerületünk házi
pénztára javára legalább annyi krajczárt, a hány lelket az
egyházmegye számlál, beszolgáltasson, ha az egyes lelkészeket
azzal bízza meg, hogy egyházközségeikben ők maguk eszkö­
zöljék a gyűjtést. Miután legnagyobb részben a gyűjtő ivek
már beérkeztek s azokat az eredmónnjrel együtt mai napon
az ig.-tanácshoz felküldöttem, a k i m u t a t á s másolatát
azért látom szükségesnek hozzád, mint a „Prot. Közlöny“
szerkesztőjéhez, megküldeni, mert nem tartom több oknál
fogva, s jelesen a nyilvános nyugtázás szempontjából is, czél-
szerütlennek, hegy becses lapod a csatolt k i m u t a t á s o k a t
közölje.
Kimutatás
a v.‘•hunyadi re/, egyházmegyében az egyházkerületi házi pénztár gya­
rapítására az 1882. év folytán eszközölt gyűjtésről.
1. Bácsi ref. egyhk. részéről lelkész Jakab D. által
beküldetett 1 frt 50 kr. 2 , Boldogfalvi egyhk. részéről lel­
kész Janó A. által beküldetett 1 frt 1 0 kr. 3 . Brádi ogyhk.
részéről lelkész Kónya D. által beküldetett 14 frt 40 kr. 4.
Bretty3-Kitid egyhk. részéről lelkész Bőjthe Ö. által bekül­
detett 4 frt. 5. Dévai egyhk, részéről, lelkész Szőts S. által
beküldetett 2 frt 11 kr. 6 . Algyógyi egyhk. részéről lelkész
Jakab M. által beküldetett 5 frt. 7. Harói egyhk, részéről
57
lelkész Albert Imre által beküldetett üres iv. 8 . Hátszegi
egyhk. részéről lelkész Janó A. által beküldetett 8 frt 1 0
kr. 9. Hosdáti egyh. részéről lelkész Sármási A. által be­
küldetett 6 frt 75 kr. 1 0 . Hunyadi egyhk. részéről lelkész
Gál S. által beküldetett 7 frt 50 kr. 1 1 . Hlyei egyhk* ré­
széről lelkész Kis M. által beküldetelt 9 frt 11 kr. 12.
Kristyori egyhk. részéről lelkész Mátyás J. által bekülde­
tett 2 frt 40 kr. 13. Lozsádi egyhk. részéről lelkész Ben-
kő Gy. által beküldetetb üres iv. 14. Németi egyhk. részé­
ről lelkész Kis M. által beküdetett 2 frt. 15. Pestesi egyhk.
részéről lelkész Benkő S. által beküldetett 1 frt 50 kr. 16.
Pestónyi egyhk. részéről beküldetett üres iv. 17. Rákosdi
egyhk. részéről lelkész Páljános K. által heküldetett 9 frt
75 kr. 18. Rápolti egyhk. részéről lelkész Péter A. által
beküldetett 2 frt 80 kr. 19. Solymosi egyhk. részéről lel­
kész Bogdán M. által beküldetett 1 frt 50 kr. 20. Tordosi
egybk. részéről lelkész Bartha L. által heküldetett 3 frt
12 kr. Összeg: 82 frt 64 kr.
Az itt fel nem említett 4 egyházközség részéről a
gyűjtő ivek még nem küldettek be.
Kimutatás
az országos domestica javára hozzám beérkezett persely-pénzekről.
1 . Algyógyi lelkész Jakab M. által beküldetett 42 kr.
2. V.'hunyadi lelkész Gál S. által beküldetett 1 frt 11 kr.
3. Hátszegi lelkész Janó A. által beküldetett 1 frt. 4. Soly­
mosi lelkész Bogdán M. által beküldetett 20 kr. 5. Németi
lelkész Kis M. által beküldetett 72 kr. 6 . Tordosi lelkész
Bartha L. által beküldetett 2 frt. Összeg: 5 frt 45 kr.
Bartha Lajos,
___ ref. esperes.
A deézsi egyházm egyéből.
Bethlen, 1883. febr. 8 .
Nagy tiszteletű Szerkesztő úr! Tudom, hogy becses
lapjában készséggel szokott tért nyitni minden oly közle­
ménynek, mely népünknek a vallás iránti fogékonyságát,
áldozatkészségét tanúsítja.
Kérem ennélfogva e kis tudósításomnak is holyet adni.
Bethleni ref. egyházunk elöljárósága folyó hó 3-án,
temploma kijavítása költségeinek fedezésére, tánczvigalmat
rendezett, mely 75 frt 73 kr. tiszta jövedelmet eredményezett.
Ugyancsak e czólra, Mármaros-Szigetről, özv. Székó
Ferenczné, született Demeter Katalin úrasszony, annak em­
lékére, hogy ez egyházban kelt egybe boldog emlékű férjével,
50 frtot adományozott.
El nem mulaszthatom, hogy egyházi lapban is ma­
gam és egyházam nevében forró és hálás köszönetemet nyil­
vánítsam úgy azon uraknak, kik részvéfcök és felülfizeté-
seik által a tánczvigalom anyagi sikerére befolytak, vala­
mint a nevezett úrasszonynak is, ki a boldog idők édes
emlékét ily szép tényben igyekezett felújítani.
Isten tartsa és áldja meg őket!
Ugyancsak Szókó Ferenczné úrasszony, felekezetűnkhöz
tartozó árva iskolás leányok számára, 1 0 frtot volt szives
küldeni. Fogadja az árvák nevében is a köszönetét!
Gyárfás Albert,
ref. lelkész.
 58
A panszlávok ellen.
Mind nagyobb és növekvő azoknak a nyilatkozatoknak
a száma, melyek az igazán hazafiasán gondolkozók köréből
a pánszláv üzelmek ellen fölhangzanak. Már előző számaink
„Különfélék“ rovatában megemlékeztünk egy nehány ilyen
javaslatképen hangzó véleményről, melyek hazafias érzelmű
testületek köréből emelkedtek, ámde sokkal fontosabbnak
tartjuk ez ügyet, hogysem nagyobb — bár mindazonáltal
lapunk terjedelméhez mért — tért ne nyitnánk az ilyen
nyilatkozatoknak.
íme, i t t veszik t. olvasóink a legújabbakat:
— A z ó l y o m - t u r ó c z me g y e i tani t ó-egylet
a pánszláv sajtó üzelmeinek meggátiása ügyében kérvényt
intézett a belügyminiszterhez, a melyben a többi közt a kö­
vetkezőleg szólnak: „Mi, Zólyom-és Turóczmegyék tanítói,
kik közvetlen szemlélői vagyunk a fennebb érintett agitál
czióknak, leplezetlenül látjuk azon veszély nagyságát, mely
a magyar állam és nemzeti egység eszméjét fenyegeti s ez
okból honfiúi kötelességünknek tartjuk azon tiszteletteljes és
alázatos kérelmünket terjeszteni nagyméltóságod elé: mél-
tóztassék a Turócz-Szt.-Mártonban megjelenő Narodnie No-
vini, Hlásni le, Cernoknaznik, Slovcnski Poklady s egyéb ha­
sonló szellemű pánszláv lapok és folyóiratoknak, mint a ha­
zafias tanügyet minden lepton-nyomon megtámadó, a nemzeti
magyar hazafias népnevelést megmételyező, a népet félre­
vezető s a magyar államegység, valamint a magyar nemzet
ellen izgató sajtó-terraékeknek, mielőbbi ártalmatlanná téte­
lére hatásos módot találni s a pánszláv szellem terjedésének
megakadályozására minden törvényes intézkedést sürgősen
megtenni. Ez alkalommal még azon alázatos kérelemmel is
járulunk nagyméltóságod elé: méltóztassék kegyeson oda­
hatni, hogy a fennebb említett pánszláv lapok helyett a
felvidék tótajku lakosai számára olyan lapoknak szerkeszté­
séről is gondoskodva legyen, a melyek tót nyelven, de ha­
zafias szellemben szerkesztve hassanak majd a felvidéki tan­
ügy felYirágozására s a hazafias szellemnek a nép közt való
terjesztésére.“
— P o z s o n y m e g y e t a n f e l ü g y e l ő j e a magyar
nyelvnek s szellemnek a népiskolákban való nagyobbmérvü
terjesztése s a pánszláv üzolmeknek megfékezése tárgyában
a következő javaslatokat terjesztette a megyei közigazgatási
bizottság elé : „Az 1875. évi 28. t. ez. 7-ik szakaszának
3-ik pontja oda volna módosítandó, hogy a tanitók ellen a
fegyelmi vizsgálat nem csak erkölcsi kihágás vagy hivatali
vétség esetében, de oly esetekben is elrendelhető legyen,
midőn azok magyarellenes magatartást s a magyar faj és
szellem iránt akár beszédben, akár Írásban, az iskolai falain
belül vagy kívül ellenséges indulatot tanúsítanak. Magától
értetődvén, hogy az e tekintetben bebizonyult vétség a ta­
nítónak hivatalától való elmozdítását vonná miga után, A
közigazgatási bizottságok ekként kibővített hatásköre pedig
ne csak az állami és községi népiskolai, hanem a felekezeti
tanítókra is kiterjesztendő volna, meghagyván a felekezeti
iskolai hatóságoknak a hivatali vétségek minden egyes ese­
teire nézve eddigi intézkedési jogát. A közigazgatási bizott­
ságok hatáskörének ilyetén kibővítése minden bizonnyal kellő
határok közé szorítaná a jelenleg panszlávoknak bélyegzett
tanitók hazaellenes üzelmeit és szabadabb utat nyitna a nép
magyarosodásának. A jelzett baj orvoslását mindenesetre
nagy mértékben mozdítaná elő a népoktatási törvényezikknek
olyatén módosítása is, melyszerint a megyei úgy, mint az
állami hatóságoknak kellő befolyása a felekezeti tanitók vá­
lasztásánál is biztosíttatnék. A magyar szellem kellő terjed*
hetésének s a pánszláv izgatások megfékezhetésének indo­
kából olkerülhetlonül szükséges az is, hogy a pánszláv sajtó
termékei s különösen azon tót lapok, melyek a szabad sajtó
palástja alatt nemzetellenes izgatásokkal mótelyezik meg a
testvérnemzetek lelkét, üzelmeikben szintén kellőleg koriá-
toztassanak.
KÜLFÖLD.
A u s z t r ia . E g y e t e m e s oszt rák t a n í t ó - gyű­
l és . Kechenbergben nem rég tartatott meg a Vili. általá­
nos osztrák tanitó-gyülés. E gyűlés fokozott jelentőséget
nyert azon harcz által, mely Ausztriában a németség és a
többi nemzetiségek, különösen a csehek között foly,— továbbá
azon reactionarius irányzat által, mely ott a képviselők
házában az iskolaügyet illetőleg lábrakapott. Annál orvén-
detesebb, hogy e gyűlésen majdnem 2 0 0 0 tanító jelent meg;
de kevésbbé örvendetes az a tény, hogy ezen a gyűlésen a
nemzetiségi harcz azzal nyert kifejezést, hogy az általános
osztrák tanitógyülós a jövőre nézve német-osztrák tanitó-
gyüléssé alakalt. Valóban mogszomoritó tény, hogy a po­
litika még a paedagogiai ügyekben is szakadáshoz vezet,
még pedig olt, a hol az egyetértésre, az öszhangzó műkö­
désre oly égető szükség van. A gyűlés első tárgyát a tanító­
képzés kérdése képezte. Az előadó, Franz, következő téte­
leket ajánlott elfogadásra: 1. A tanító tudományos képzése
a szakképzéstől elválasztandó. 2. A szakképzésre való elő­
tanulmányul a realgyranasium elvégzése szükséges. 3. A
szakképzés csak a paedagogiai szakokra terjed ki, két évig
tart és tanítóképző intézetekben, vagy az egyetemek paeda­
gogiai seminariumaiban szerezhető. 4. A tanítóképző inté­
zetek rangban a theologiai szakintézetek mellé helyezendők;
főtanitókul (tanítóképző tanárokul) csak a legderekabb, tu­
dományosan és paedagogialag képzett férfiak alkalmazhatók.
5. A fotanitók magasabb fizetésben rószesitendők mint a
középiskolai tanitók. 6 , Az állam feladata, hogy bevált nép­
tanítók alapos tudományos kiképzésére ösztöndijakat alapít­
son és kitűnő tanerőket legalább két évre egyetemekre
küldjön. A gyűlés ezeket a tételeket nem fogadta el, mert
Dittes kifejté, hogy az idők nem arra valók, hogy líj épü­
letet lehetne emelni; inkább azon kell lenni, hogy a meg­
levő, mely minden oldalról meg van támadva, biztosíttassák
és erősittessek. A gyűlés azután ily értelmű határozatot
fogadott el. A második tárgyat a népiskola megváltoztatását
ezélzó törvényjavaslat képezte (a 8 évi tankötelezettségnek
6 évre leszállítása, a tananyag apasztása, a felekezeti is­
kolák visszaállítása), melylyel szemben a gyűlés egyhangú­
lag azon óhajtásának adott kifejezést, hogy az urak háza
(felső ház) ezen törvényjavaslatot egyszerűen a napirendről
levegye, a mint azt, saját dicsőségére és a haza becsületére,
hasonló régebbi törvényjavaslatokkal ismételve megtette. A
harmadik tárgy: „Az űj ipartörvóny az iskola világában“,,
s a negyedik: „Általános osztrák tani tószövetkezet alakí­
tása“ spécificus osztrák érdeknek.
 59
ETémetorazág;. E g y k i s t a n ü g y i s t a t i s t i c a
Bajorországban 57 kerületi tnnfelügyelő van. 176 kér. fő-
tanító vezeti a tanácskozmányokat. A tanitóképzőintézeti
iskolákban 2404 tanuló, az intézetekben 1329. Az 1088
mezőgazdasági továbbképző iskolában 1412 tanerő működik
s 14,633 tanuló van. 22,269 tanuló 296 iparos tovább­
képző iskolában 1160 tanító által oktattatott. 46 reálisko­
lában volt 7065 tanuló, a 4 ipariskolában 309, az 5 reál-
gymnasiumban 480. A technikai főiskolán 741-en tanultak.
Az egyetemeket 3664-en látogatták. 63 tanító 573 növen­
déket tanított 14 siketnéma intézetben. A bajor tanítóegye­
sületnek 10,084 tagja van.
A n g l i a . B ő k e z ű a d a k o z ó . Hogy mily nagy a
jótékonyságra s az Isten országának terjesztésére való ada­
kozás bajlama Angliában, mutatja Jones Vilmos példája,
ki, mint az angol lapokban olvassuk, egy az ő nevét viselő
kbinai és japáni profc. hittérítő alapra egy mi l l i ó né gy-
,s z á z ö t v e n e z e r forintot adományozott.
Á z s i a . A k e r e s z t y é n v a l l á s S i a m b a n na­
gyon kezd terjedni. Ez leginkább Chrom-Luang király szo­
katlan ttirelroessógének kösrönhető, ki nem rég valamennyi
Bangkok fővárosban élő missionariust magához hivatott és
egy hozzájuk intézett beszédben magasztalólag emlékezett
meg arról a jótékony hatásról, melyet a keresztyénség a
műveltség fejlődésére gyakorolt. Bár ő és családja — igy
szólt — mindig hivei maradnak a buddhismusnak, mindazon­
által a hittérítők működését iparkodni fog, a mennyire le­
het, elősegíteni.
IRODALOM.
A „M agyar k ö n y v tár“ czimü, népies irányú irodal­
mi termékeket tartalmazó füzetes vállalat közelebbről a
következő négy fűzetet küldötte he szerkesztősegünkhöz
I. „Az a r a n y k ö z é p ú t . “ I r t a M a y e r Mi k s a .
Ezen elbeszélés czélja a korlátozni nem bírt emberi szen­
vedélyek káros következményeinek feltüntetésével arra indí­
tani az olvasót, hogy indulatain igyekezzék uralkodni s a
kÖzépútat a fösvénység és pazarlás, a közöny és szenve­
délyes felindulás s egyáltalában az emberi hajlamok két
szélsősége közölt feltalálni. Az elbeszélés ezen czólját sze­
rencsés úton kisérti megoldani. Helyesen alkalmazza az ezen
példabeszédben kifejezett igazságot: „longum iter est per
praecepta, breve et efficax per exempla.“
II. „ H o g y a n l e h e t k ö n n y e n m e g g a z d a g o d n i .
E l b e s z é l é s , i r t a G y ő r y Y i l m o s . “ Ezen czim elég
korszerű arra, hogy érdeklődést keltsen maga iránt ; azon­
ban a tartalmat annyiban nem fejezi ki, hogy nem a köny-
nyü meggazdagodhatás módját tünteti fel a szerepeltetett
főszemély élettörténete, hanem azt, hogy a hamis bankó-
csinalót, még mielőtt fáradságának sóvárgott gyümölcsét csak
izelitotte is volna, utóléri végzete, az egykor kevéssel meg­
elégedett és boldog otthon köréből kiragadtatik s szeretteitől
távol sinylődik, sorvad — és meghal a börtönben. Figyelmet
érdemlő alakban és kivitellel van ezen esemény leírva,
kérekded egésszé domborítva s elég tvagicus színben és
visszataszító képben van a bankó-hamisítás következménye
feltüntetve azon czól elérésére, hogy a könnyű meggazdago­
dás ezen útjától az olvasót visszarettentse.
III. „ S a j á t b o s s z ú j á n a k á l d o z a t a . I r t a Ma-
y e r Mi k s a . “ Az ezen czim alá foglalt rövid elbeszélés
élethű. vonásokkal rajzolja, hogy egy mivelotlen falusi leányt
kedvesétől miként csábit el egy előkelő úrfi, mint szeplősiti
be annak egykori ártatlanságát, mily lelketlenül taszítja el
magától s engedi a nyomorral élet-halál harezot vivni és
meghalni. Azonban ezért a bűnösnek lakolnia kell. S a bo-
szuló igazság a leány első kedvese személyében jelenik meg;
ki meggyilkolja őt s ezután betyárrá lesz. De sorsát ez sem
kerülheti ki és agyonlövetik. Érdekes a modor, melyben a
beszély szerkesztve Yan. Az egész történetet az apa beszéli
el, kinek a leány fogadott, a fiú pedig édes gyermeke volt
s a kiket ő egymásnak szánt; de emberi tervén az isteni
végzet felül állván, még annyit se érhetett el, hogy, miu­
tán leányát elveszítő, visszatarthassa fiát, hogy ez bosszú­
ját kedvese elcsábitójával ne éreztesse s ez által magát
saját bosszújának ne áldozza fel.
IV. „A h á r o m t o r n y ű v á r , y a g y : a m i n d e n t
m e r ő v a r g a l e g é n y . N é p m e s e . I r t a Mo k o s K á ­
ro ly .“ A mese elnevezésének első része a főbb események
lefolyásának színteréről, a második része : „a mindentmérő
vargalegény “ről, a fő szereplőről van véve, kinek az a különös
természete, hogy még életét is s annál inkább mindent, a
mi kezébe akad, legott megmér. A meséből a tanulság ép ezen
alapúi s abban áll: hogy a mérés, számítás és mindenről
lehető határozott fogalom és tudomás utáni vágy oly te­
hetség az emberben, mellyel szemben a hótfejü sárkányok
is kereket oldanak, A mese kivitele sikerült. Oktat a nélkül,
hogy éreztetné azt, hogy tanítani akar; népies a nélkül,
hogy póriassá válnék; a gyermek figyelmét leköti; a felnőtt
várakozását kielégíti. Egy-egy ilyen fűzet ára 15 kr.
M u l a t t a t ó Z s e b k ö n y v t á r czim alatt Bazárovi ts
G. Esztergomban egy igen érdekes kumoristico-szépirodalini
vállalatát indított meg, melyből épen most kaptuk kézhez
ismertetés végett a 16., 17 és 18-ik füzetet. Az egyik ket­
tős fűzet Gerstácker novelláját, a „Végzotek“-et, közli Zó-
ljoini J. fordításában. A másik Dr. Spinoza (Dr. Ompolyi
Ernő) eleven tollából hoz két igen érdekes rajzot. Az egyik
czime: „A kisvárosi Aristocratia“, a másiké „ Javorek Lu­
kács, a muszka „espion.“ Mindkét rajz pezsgő humorral
van Írva. — A Buzárovits-félc kiadóság a Mulattató Zseb­
könyvtár keretében (19. és 20-ik számában) a múlt század
első magyar humoristájától, Gróf Gvadányi József lovas ge­
nerálistól, a „Peleskei Nótárius“ híres Írójától fogja köz­
leni „Rontó Pál"-1 egészen az eredeti kiadás nyomán. Rontó
Pál már régóta ritka könyv s igy megjelenését kétségkívül
annál nagyobb övömmel üdvözölhetjük. A füzetek ára egyen­
ként csak tizenkét krajezár. Tiz egymásután következő
számú füzet előfizetési ára, bórmentes postai küldéssel, 1
frt. — Minden füzet egy teljes olvasmányt képez. Az elő­
fizetési pénzek és megrendelések Buzárovits Gusztáv könyv-
kiadóságába, Esztergomba, czimzendok.
 60
KÜLÖNFÉLÉK.
Kolozsvár, 1883, febr. 17.
— Legfelsőbb adományok. Ő Felsége a malacboi
ágost. hitv. eyang. fiók-községDek islcolaépitésro 150 frtot
és a banóczi holv, bitv. evang. községnek, szintén iskola­
építésre, 100 frtot adományozott.
— Nemes példaadás. Mélt. Wégli Bertalan úr, mint
Szász Gerő esperes úrhoz f. hó 5-ről intézett soraiban írja;
„A Prot. Közlöny f. évi. 5-ik számából értesülvén, hogy a
„ K ö z a l a p “ részére járandóság f, évi január 1 -től kez­
dődik“ 6 frtot küldött a jelen évre. Dicséretre nem szoruló
példaadás. Régóta hozzá szoktunk, hogy a nevezett méltó-
ságos úr a jó, nemes ügy támogatói sorában mindég a leg­
elsők egyike.
— Néliai Szász István pap társu n k szerencsétlen
családjának fölsegéllésére újabban adakoztak: özv. Jónás
Elekné 2 f i t ; Kovács Sámuel, ref. pap, 2 frt 80 k r .;
Molnár Miklós, ref. pap, 3 frt; Bcnkő Lajos, ref. pap, 2
frt. A mai postával ez összegeket is kiküldöttük.
— A zilahi ref. egyház f. hó 4-én tartott közva­
csorával egybekötött tánczestélyt a papbér-váltság alaptő­
kéje gyarapítására. Az .estély úgy szellemi, mint anyagi te­
kintetben, fényesen sikerült. A jövedelem, ily vidéki kis
városban, csaknem hihetetlen; az összes bevétel 1 2 0 0 s
egy néhány forint, a kiadásokat ebből leszámítva, 900 fo­
rintnál több csatoltatott a 13— 14,000-nyi tőkéhez. Valóban
az egyház nagy bálával tartozik Magyarósi István ref. lel­
késznek, ki nagy munkával és szorgalommal fogott a pap-
bér-váltsági alap megkezdéséhez s annak növelésén nagy
szorgalommal munkál ma is. Ő volt lelkes kezdeményezője
az estélynek, hű és lankadatlan vezetője nem csak a bál-
bizottság, hanem az egész bál lefolyásának is.
— A vasárnapi m unkaszlinet tárgyában a m. kir,
belügyminiszter közelebb egy elvi jelentőségű határozatot
hozott. Ugyanis, Beregmegye közönségének a vasárnapi mun­
kaszünet szigorú megtartása tárgyában hozott határozatának
azon részét, hogy a kereskedés gyakorlása is olyan nyilvá­
nos munkának tekintendő, mely az 1868. L ili. t. ez. 19-ik
§-ához képest ünnep- és vasárnapokon okvetlen felfüggesz­
tendő, az az ellen közbevetett folfolyamodás folytán oly ki­
jelentéssel oldotta fel, hogy a törvény magyarázására a me­
gye közönsége nem illetékes, — egyébként is a kereskedés
gyakorlása az országosan bevett gyakorlat szerint nyilvá­
nos munkának nőm tekintetik. Különben, a mennyiben a
vasárnapok szigorúbb megünneplése szükségesnek fog mu­
tatkozni, ezen irányban a törvényhozás lesz hivatva intéz­
kedni.
— Köszönetnyilvánítás. Kedves kötelességemnek is­
merem az olvasó közönség előtt is hálás köszönetét nyil­
vánítani, úgy a magam, mint az erdólyrészi „Hegyaljá^-n
nemzeti missiot teljesítő egyházközségem nevében királyi
tanácsos és tanfelügyelő Nagyságos Gáspár János úrnak
azon elkötelezően szives fáradozásáért, miszerint — indokolt
folyamodásom következtében — méltóztatott iskolánk részére,
a nagyméltóságu cultus miuisteriumtól a következő tansze-
Nyomatott Stein Jánosnál az ev. ref. főtanoda betűivel Kolozsvár«;.
J reket díjmentesen kieszközölni: 1 . 24 drb. Gönczi fali ol­
vasó táblát. 2, 10 drb, Gönczi ABC-ét. 3. 40 drb. Gáspár
olvasó könyvet, különböző osztályuaknak, 4. Gönczi Magyar-
ország fali térképet. 5 Gönczi Európa fali térképét, 6 .
Rasch természotrajzi fali ábráit utasítással. 7. Bopp ter­
mészet tani fali ábráit utasítással. Kelt Sárdon, 1883. febr.
hó 1 2 -én, O űod’i W e r e s s S á n d o r , sárdi ref. pap.
— A prom ontori asszonyok éa a baptisták. A
főváros tőszomszédságában eső Promontor sváb lakossága közt
a baptisták hívei szaporodnak. Ezért nagy is ott az inge­
rültség. Nem régiben a fővárosból keresztelésre oda ment
baptistákat megtámadták és kikergették a falúból. E hó
első napján Meyor, a budapesti baptisták főembero, két nő­
vel ismét elment keresztelőre. A mint a Promontor alatt
fekvő Albertfalvára értek, 15— 20 tenyeres-talpas promon-
tovi asszony ugrott elő s seprűkkel felfegyverkezve üzőbo
vették a kocsiból kiszállott baptistákat. Űtközben használták
is a seprűt s Meyer véres fejjel, összetört czilinderrel sza­
badéit meg üldözői elől. Másik társa s az egyik nő Albert­
falván a vonatra ültek, ő meg a másik nővel gyalog jött
be a fővárosba s úgy, a hogy volt, megtépászva egyenesen
az ó-budai járásbiró lakására ment, panaszt tenni. A biró
orvoshoz utasította, ki bevert fejéről látleletet vett fel.
— Böjti újdonság. Az olmützi bibornok-órsek a
közelgő nogyvennapos bojt alkalmából körlevelet bocsájfcott
szét megyéjében, melyben újítással , érdekes reformmal lepte
meg híveit. A nevozetos irat először sorra elszámlálja a
böjtnapokat, azután egy (utóiratbau tudtára adja a keresz­
tyén világnak, hogy ezentúl a böjti ételek készítésénél disznó­
zsírt is szabad használni, holott eddig tudvalevőleg csak
vajjal és olajjal lehetett főzni.
— A predicatio. Egy dél magyarországi községnek
olyan papja volt, a ki sohasem szeretett predicálni. A leg­
nagyobb ünnepeket is elengedte múlni anélkül, hogy híveit
ebben a kis lelki malasztban részesítette volna. Ezen aztán
az ájtatos hívek szörnyen megboszankodtak ; a minap de-
putatiot is menesztettek a plébánoshoz, kérve őt, hogy hát
no sajnálja töltik az ő kenetes szavait, A legközelebbi va­
sárnapon a plébános csakugyan felment a szószékre és,
miután becsukatta a templom ajtait, rákezdett egy irtóztató
hosszú szent beszédre. Lett dél, lett egy óra, lett kettő is
és az isten buzgó szolgája még mindig beszólt. Fél háromkor
végre elmondta az áment. Másnap a hivek újra deputatiófc
küldtek hozzá, de már most azzal a kéréssel, hogy —
csak maradjon a dolog a régiben !
— Vaddisznók a tem plomban. Ritka esemény tör­
tént Battonyán, hol a múlt napokban nagy riadalmat okozott
az egyik templomban ájtatoskodó nép között egy sereg vad­
disznónak közéjük való berohanása. Úgy történt, hogy a vad­
disznók, számszeri nt tizenegy — kijöttek a pécskai erdő szé­
lére a vetésekre, honnan egy lovas csősz megriasztotta őket,
s ezek toronyiránt rohantak egyenest Battonya város tem­
plomának. Lön sikoltozás, lárma, ijedtség a nép között. Ka­
pát, ásót, dorongokat kapott fel kiki s űztek a vadakat.
XIII. évfolyam. Kolozsvárit, 1883. Február 25.
P R O T E S T Á N S KÖZLÖNY.
EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP.
V V
MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.
SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS:
b.-farkas utcza 16 szám, hová a lap szellemi s anyagi ügyeit
illet3 minden küldemények czimzendők.
ELŐFIZETÉSI ÁR I
Egész évre 6 frt., félévre $ frt., évnegyedre 1 frt. 50 kr.
- —
^ E L E L Ő S SZERK ESZTŐ ÉS KIADÓ TULA JDO NO S! S z á S Z
Egy test és egy lélek vagytok.
T a r ta lo m : Gr. Degenfeld [Imre. Sz. B. — Indítvány az
erdélyi ev. ref. egyházkerületben létező központi és egyházmegyei
özvegy-árvái gyámintézetek egyesítése tárgyában. Előterjesztés vé­
gett kidolgozta SzŐts Sándor, dévai ev. ref. lelkész. (Folytatás). —
Az áll. ig. tanács r. üléséből. — Vidéki élet. A sepsii egyházme­
gyéből. — Külföld. — Különfélék. — Körözvények. — Hirdetés. —
Tárcza: Gr. Degenfeld Imre ravatalánál. Pap Gábortól. Gr. Degen-
féld Imre életéből. Mikszáth Kálmántól
I Gr. DEGENFELD IMRE. I
A magyar reformált egyház Dagy halottat sirat.
Nem csak a tiszántúli egyházkerület, borul ma mély
gyászba, elköltözött főgond.nokát temetvén, — az egye­
temes egyház, mind az öt egyházkerület, sorakozik
e ravatal körül, melyen az a férfiú feküszik, a ki
az egyesülést előkészítő conventeken, majd a zsina­
ton s a legutóbbi egyetemes conventen ismételten
vezérelte egyik Elnökként a magyarországi reformált
egyház tanácskozásait, tevékeny részt véve a nagy,
az óvszázakra szóló reform munkájában.
Majdnem ötven éven át látta őt az egyház leg­
hívebb szolgái sorában, mint egyik elsőt a legelsők
között, mint bölcset a tanácsban, szelídet az Ítélet­
ben, vaserőset a kivitelben. Nem hiában, hogy a
kardot tette le a kézből, mely az Ur hajlékait volt
építendő és megvédendő, mert a hűségben, gondo­
zásban és áldozásban senki több elszánt vitézséget
ki nem fejtett, mint gr. Degenfeld Imre. Egyház-
kerületének egyházai, a debreczeni collegium palota­
épülete örökkön hirdetik azt a páratlan, odaadó gon­
dot, melyet ö a fölvállalt munkában utolsó lehelletéig
tanúsított s a magyar protestáns egyház és iskola
8. szám.
KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.
HIRDETÉSI DIJAK
kétszer hasábozott garmond sor vagy annak tere 5 kr. Bó*
lyegdij minden beigtatás utáii 30 kr.
Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél külön kedvez­
ményt nynjt a kiadóhivatal.
D O H lO k O S .
Eféz. IV. 4.
legutóbbi megpróbáltatásának idején kifejtett szilárd­
sága s tevékeny buzgósága messze túl egyházkerü­
letének határain is ösmértté, becsültté tette azt a
nevet, mely ma fekete keretbe foglalva minden ma­
gyar református szemébe könyet csal.
Sőt elmondhatjuk: minden magyar szemébe!
Mert kitüntető sajátsága egyházunknak, hogy érdekei
elválaszthatatlanul vannak e nemzet, e haza érdekei­
vel összefiiződve s a ki szolgálja az egyiket, szol­
gálja a másikat is; a ki épiti a reformált egyházat,
e nemzet megizmositásán munkált s a ki e haza
előmenetelét gyarapitá, evvel egyházunkat is fejlesz­
tette.
Gr. Degenfeld Imre egyként hűnek bizonyította
magát ott és itt s azért méltó a legjobbak tiszte­
letére, az egyház és nemzet hálájára!
Közös a gyász, melyet megérnünk kellett, mind­
nyájunkkal, úgy is mint magyarokkal, úgy is mint
reformátusokkal s hogy mi erdélyrésziek is részt
kérhetünk és vehetünk e gyászból: a nemes halott­
nak is köszönhetjük. Az egyesülés nagy müvének
egyik leghívebb vezére szállóit benne sírba, — de a
mű megmarad s hirdetője lesz örökkön azoknak, a
kik bölcseséggel, kitartással és áldozattal sikerre se­
gítők a nagy eszmét. Egyik legmaradaudóbb emlék­
oszlop e mű. a ma megnyíló és bezáruló sir fölött,
melyre a szeretet és hála családi koszorúi mellé a
nemzet és egyház a tisztelet és elösmerés habárait
tűzi.
Áldás a kihűlt porokon s hódolat a közöttünk
maradt szellemnek!
Sa. B.

Gróf DEGENFELD SCHÖMBERG IMRE, a tiszántúli
egyházkerület munkás, buzgó főgondnoka, született 1810-beu
Erdőszádán, Szathmármegyében. — Atyja, gróf Degenfeld
Schömberg Miksa, korán elhalván, — őt odahaza a szülői
háznál fennkölt szellemű édes anyja, Teleki Anna grófnő,
neveltette, hol ügyes tanítók és nevelők által vezettetve
korán magáévá tette mindazon ismereteket, melyek a maga­
sabb nevelés fogalmai szerint az életben szükségesek. —
Egyik testvére már a politikai pályára neveltetvén, atyja
Őt katonának szánta s e őzéiből a bécsi katonai mérnökkari
academiába küldte. — Bevégezvén ott a tanfolyamot, a
Károly nevet viselő dzsidás ezredbe lépett tiszti ranggal.
— Mint katonatiszt nősült meg, házasságra lépvén Bökönyi
Beck Paulina urhölgygyel 1834-ben.
A merev formákhoz kötött katonai élethez vonzalmat
nem érezvén magában, lemondott tiszti rangjáról, oda hagyta
a katonai pályát s ha/a jőve polgári pályára lépett. S e
téren tiszta jellemének fenségével, áldozatra kész buzgalmá­
val s buzgó honszeretetóvel maga iránt köztiszteletet ébresz­
te tt mindenütt. 1848-ban Szabolcsmegye főispánja lett; —
majd a szabolcsmegyei gazdasági egylet választotta őt el­
nökéül s a magyar földhitelintézet felügyelő bizottságának
tagjául.
Általánosan ismert vallásos buzgalma s a prot. egyház
iránti meleg érdeklődése által csakhamar magára vonta egy­
háza figyelmét s 1843-ban a szabolcsi népes egyházmegye
tanácsbirájává, majd 1846-ban segedgondnokává választotta
őt meg. Mennyire bírta itt a közbizalmat: mutatja az, hogy
T A I R O Z - ä..
G ró f D egenfeld Im re ravatalán ál.
Egyházad gyászol. Vezető főt, bölcs Palinurust
Vesztett el benned s nincs ki betöltse helyed.
A haza is gyászol, híí gyermeke száll le a sirba,
Én a szép lelket s jó szivedet siratom.
Pap Gábor.
Gróf Degeufeld Im re életéből.
Gróf Degenfeld Imrét azzal a három jelzővel szerették
lephotographirozni ismerősei: roppant takarékos, rettentő cal­
vinista és nagyon nagy hazafi.
Az egyiket jól tu Ihattak az ispánjai, a másikat a
püspökje vehette észre, mert unos-untalan levelezésben ál­
lott vele s ha valahol elvitt vagy három zsindelyt a szél
valami calvinista templomról vagy iskoláról, az mind „eset“
volt az öreg grófnak, ki egész éjszakákon át nem tudott
aztán aludni, mig minden calvinista dolog meg nem volt
reparálva a környékében. A mi pedig a harmadikat illeti,
hogy nagy hazafi, tapasztalhatta minden ember, ha egyéb­
ről nem, — a leányairól.
Mert ő maga ugyan nem igen hozakodott elő a ha-
zafiságával a fórumokon. Nem azok köze tartozott, a kik
előre tolakodnak, hogy mindég napirenden legyenek. A Pro­
testantismus szolgálatában követett nemos és bátor maga­
tartása után mindössze egyszer látjuk még nevét politikai
G2
ezen egyházmegye minden három évben jjitani szokván
tisztikarát, minden választásnál csak egyedül hozzá ragasz­
kodva, őt kereste fel megtisztelő bizalmával. Nem is utasí­
totta vissza e bizalmat, megtartotta munkával járó s áldo­
zatkészséget követelő hivatalát még azokban a nehéz na­
pokban is, melyek a magyar ref. egyházra következtek el
az Ötvenes években s szavaival lelkesített, példájával hatott
e nehéz időkben.
Mikor a Thun-fele rendszer nyomása alatt megingott
a prot. iskolák alapja s a tanügy érdeke áldozatokat kérve
lépett a fentartó egyházi testületek elé, ő volt az első, ki a
debreczeni főiskolának nyújtott nagymérvű sególyadása által
lehetővé tette az átalakulást s ezenkívül példájával hatva
másokat is lelkesített hasonló áldozatok hozatalára E nehéz
időkben tanúsított áldozatkészsége, bölcsessége s a törvényes
szabadság melletti bátor fellépése annyira megszerezte szá­
mára a közbizodalmát, hogy a tiszántúli egyházkerület —
nehány óv óta már üresen álló — főgondnoki székébe ül­
tette őt addig is, mig e hely betöltése szabályszerű válasz­
tás által megtörténhetnék.
A nemes gróf elfogadta a felajánlott hivatalt s viselte
azt e nehéz időben úgy, hogy nem csupán a tiszántúli egy-
házkerület hálás elismerését érdemelte ki, de magára vonva
a közfigyelmet, méltóvá tette magát az összes Protestantis­
mus legnagyobb tiszteletére,
Azok, kik e nehéz napok küzdelmeit látták, jól tudják,
hogy a magyar prot. egyház a. legnagyobb megpróbáltatás­
nak nézett akkor elébe. A pátens ki volt a d v a ... az összes*S
enunciatió alatt, az októberi diploma utáo, midőn ő, Tisza
Kálmán, Lónyay Menyhért és gróf Andrássy Gyula, újságok
révén értesülvén főispánokká történt kinevezésükről, ugyan­
csak azon az utón, újságban nyilatkoztatják ki, hogy nem
hajlandók azt elfogadni.
Érdekes, hogy a „makacsuk“ közül három miniszter-
elnök került ki később s az egyedüli Degenfeld Imre gróf,
a kiből nem lett „semmi.“ Azaz, a kiből még több le tt;
mert azt választotta feladatának, hogy gyermekeit jó magyar
érzésben nevelje s nagy kiterjedésű családjának ne csak a
legöregebb tagja, hanem valóságos feje és példányképe le­
gyen.
S ez sikerült is neki. Négy leányából, kiknek egyike
nemes emberhez, másik báróhoz, a harmadik grófhoz, a ne­
gyedik herczeghez ment férjhez, (Ugyan kihez adnám —
tréfálkozott gyakorta — az ötödik leányomat, ha lenne ?)
jeles magyar asszonyok lettek s magyarokká nevelték gyer­
mekeiket is, kiket sokszor gyűjtött maga köré az öreg ur,
lovagoltatta őket a térdén s akkor volt a legboldogabb, ha
a kis apróságok felmásztak a vállára, az ölébe s szeretettel,
bizelkedéssel czirógatták a nagyapa vidám arczát, melyet
mint valami koszorú köritett a deres szakái.
Családja tagjai közt mindig az övé volt nem csak az
első szó, hanem az utolsó is. A „gyerekekhez“ az engedel­
messég illik s azok meg is szokták nagy tiszteletben tar­
tani az ő akaratát, soha ellent nem mondani annak. Pedig
e gyerekek közt ott volt az is, a ki egy egész országot
kormányoz.
Jó szivét, humanitását élénken mutatja az az eset,
mikor évekkel ezelőtt fekete himlőben feküdt egyik cselédje
s hagymázos önkivületóben lehányván magáról takaróit, ki­
rohant az udvarra.
 63
protestáns egyház fel lett híva annak értelmében leendő uj
szervezkedésre. Az egyház — ragaszkodva országos térvé­
nyeken nyugvó s fejedelmi szentesítésekkel megerősített
önkormányzati jogaira — nem fogadta el a pátenst. A ha­
talom követelni, később fenyegetődzni kezdett; — az egy­
ház megállt helyén rendíthetetlenül.
A tiszántúli egyházkerület 1860. január hóban köz­
gyűlésre hívta össze az egyházak megbízottait. Nem volt ez
olyan igen fontos eset más időkben, de most fontossá lett
a viszonyok miatt, melyek akkor fennálltak. A hatalom
minden kezeügyébe eső eszközt megragadott, csak hogy'e
gyűlést meggátolja. Az összes magyar Protestantismus, sőt
az egész ország figyelme fordult ez alkalommal Debreczen
felé, érdeklődéssel várva a törtónendcket. E gyűlésen Balogh
Péter, helyettes superintendens i és Gr. Degenfeld Imre h.
főgondnoki minőségben elnököltek. E nagy nap dicsőségéből
kitűnő rész illette őt, mint helyettes fó'gondnokot, ki egy
pillanatig sem habozott, nem ingadozott; de megállta fe­
nyegető veszélyek között is helyét.
Az egyházkerület nem is késett — nagy érdemeiről
megemlékezve — megtisztelni őt legnagyobb bizalmával, mit
csak nyújthat világi fórfiainknak hálás elismerése jeléül s
az egyházkerületi főgondnoki székbe emelte őt szavazatainak
roppant többségével, melybe a még 1860, augusztus havá­
ban tartott közgyűlés alkalmával ünnepélyesen be is öltet­
tetett.
Ez időtől fogva köztiszteletnek örvendő főgondnoka
volt a tiszántúli egyházkerületnek, Érdemei, közhasznú te-
— Hamar, hozzátok be szegényt! parancsolá a gróf
cselédeinek.
De senki sem mert hozzányúlni a ragályos beteghez.
— Nós, hát egyik se mozdul? Te se János, — piron-
gatja az egyik léhütőt— katonaember létedre?
— Több ez a katonadolognál, méltóságos uram.
A gróf nem vesződött velők tovább. Maga nyalábolta
át a beteget, bevitte az ágyba és betakargatta gyöngéden.
Ha nem játszott is kiválóbb szerepet a politikában —
a mikor már j á t s z a n i lehetett, a keserű részéből kivette
a magáét, — részt vett a szabadságharezban, bujdosott, ha­
lálra Ítéltetett, (mert ilyen furcsa sorrend volt ez akkor !)
de az ismeretes „fehér ejszakaa, mikor a bosszús Haynau
m e g f o r d í t o t t a magát, váratlan kegyelmet hozott neki.
Az uj alkotmányos aerában is ott volt mindenütt, a
hol a magot vetik, — mint mondani szokás — csak oda
nem jött, a hol aratnak. Megelégedett az egyház ügyeinek
vezetésével s mint elnök páratlanul ritka türelemmel vitte
a tanácskozásokat.
A mi még üres ideje maradt, az mind a családjának
jutott és a gazdálkodásnak. Birtokait oly rendben hagyta,
mint kevés fő űré az országban; kivált kedvencz jószága: Ko-
csárd, egész kis paradicsommá lett a keze alatt.
Oly szenvedéllyel űzte a gazdászatot, hogy ha bir­
tokait látogatni kellett, nem volt rá nézve se vibar, se hó,
se sár. Fiatal ember is visszarettent volna gyakran attól
a strapatiatól, a mit az öreg ur végig csinált egy.-egy bir­
tokszemle alkalmával.
Gazdatisztjei azt tartották róla, hogy a legutolsó lőcs­
ről is tudomása van a gazdaságnál. S valóban fáradhatlan
volt az ilyenekben. Még közvetlen halála előtt is folytonos
vékonységéből kifolyólag, az egyházkerület s a debreczen i
főiskola körüli működésében elég számosak. A többek között
a hatvanas évekbon még újnak nevezett főiskolai épületnek
új tető alá vétele s a régi — még Rákóczy kólából fenn­
állott — főiskolai épületnek lebontása és egészen újból épít­
tetése körül maradandó érdemei vannak.
Azok, kiknek alkalmuk volt e téreni működésének
tanúi lehetni, ismerik, tudják azokat különben is s úgy az
egyházkerület, mint a főiskola történelmének lapjai számos
helyeken s hálás megemlékezéssel örökítik meg az ő nevét,
ő t legjobban úgy jellemezhetjük, ha azt mondjuk, hogy ő
mind az egyházkerületnek, mind a főiskolának a szó nemes
és igaz értelmében főgondnoaa volt. Hogy mily nagy biza­
lommal viseltetett iránta a magyar ref. egyház egyeteme,
mutatja az is, hogy a B. Baldácsy alapítványt kezelő bi­
zottságának elnökévé őt választotta meg ismételt ízben is.
A zsinaton - - mint egyházkerületi főgondnok — hiva­
talból képviselve az egyházkerületet, mindvégig jelen volt,
annak minden tanácskozásaiban részt vett s egy ülésen el­
nökölt s az alig lefolyt conveat tárgyalásait is nagyrészben
ő vezette, szokott tapintatával.
Az elhunyt mintaképe volt főárainknak. Kitűnő gazda,
tetőtől talpig gentleman, lelkes hazafi, egyházának hu fia.
Halálát tisztelőin és a gyászba borult magyar prot. egy­
házán kivül nagyszámú család is siratja. Vejei: Tisza Kái-
máu miniszterelnök, báró Podmaniczky Géza, gróf Károlyi
Tibor és herczeg Odescalchi Gyula.
contactusban állott gazdatisztjeivel s onnan az ágyból di­
rigálta összes birtokain a külső munkát.
*
De takarékossága soha se ment el addig a határig, a
hol ?. fösvénység kezdődik. El sem mehetett, mert Degen-
feld Imre gentleman is v^lt. Sőt még több ! Ritka jószívűség
s ősmagyar becsületesség jellemezte. Bérlői kifogyhatatlanok
az Ő dicséretében.
Volt úgy, hogy engedett a bérösszegből, de arra
egyetlen eset sem fordult elő, hogy fölemelje. Tégláson még
anyósa, Bökönyi Beck Pálné idejéből bizonyos Rosenfeld
birta a regálét olcsó áron s bár egymást értek a többet-
igérők, a gróf soha még csak meg sem mondta ezt Rosen-
feldnek.
Történt egyszer, hogy egy másik bérlője (Mandel Pál
képviselőnek az apja) azzal a különös ajánlattal jelentkezett
a nyirbaktai kastélyban, hogy ő ezentúl több haszonbért
kiván fizetni a kántor-jánosi birtok után, melyet már 30
éve használ.
— De hát mi jutott eszébe ? — kérdé Degenfeld
meglepetve. — Talán a versenyzőktől fél?
— Épen nem g ríf ur, hanem belátom, hogy változ­
tak a viszonyok s a birtok most már többet er.
— Semmi nem lesz belőle — vágott közbe kurtán a
gróf. — Nem szeretem, ha a föld ideoda mozog. Ér a mit
ér. Maradunk, a hogy voltunk.
Megtörtént többi közt, hogy a gabonát, a melyre ezer
forint felpénzt adott a kereskedő, árcsökkentővel a gróf
nyakán hagyta, mert még igy is kisebbnek maradt veszte­
sége, mintha a kialkudott áron veszi át.
*
 64

Indítvány egyházmegyei és a központi gyámintézetek gyarapítására

az erdélyi ev, ref, egyházkerületben létező központi és egy­ hoznunk kell. A 4 0 —40 krokat most is fizetjük, a bekeb-
házmegyei özvegy-árvái gyámintézetek egyesítése tárgyában. lezósi dijakat eddig is be kellett adnunk, még pedig több
—Előterjesztés végett kidolgozta Szőts Sándor, dévai ev. ref. lelkész. — helyütt 50 % erejéig. Évi járulékaink is megközelítik az
(Folytatás.) altalam proponáltakat. Fizetünk a központi gyámintézetbe
1— I frtofc, kebli gyámintózetünkbe évenként beadjuk fize­
Legtöbbel járulnánk egy ily gyámintózet létesítéséhez
tésünk 1%- át , tehát 4, 5, 8, 10, sőt 21 frtot is. És Öz­
mi papok. Mi adjuk a házaspárok után szedett 40— 40
vegyeink jutaléka a két helyről mégis csak mintegy 30 frt.
krokat, mi fizetnék a bekeblezési dijakat és az évi járulé­
Nem szívesebben fizethetnénk-e 2, 4, vagy akár 10 frttal
kokat. A mi filléreinkből alakultak azon tőkeösszegek is,
is többet évenként, ha tudnók, hogy özvegyeink osztaléka
melyek a traetualis gyámintézetek vagyonát képezik s melye­
90, 100, sőt 150 frt leend ? !
ket e tervezet szerint a központi gyámintézetbe kellene be­
Hogy az évi járulékok ós a bekeblezési dijak kirová­
szolgáltatnunk. Kétségkívül nagy áldozat szegény emberektől,
sánál nem a papi fizetések bizonyos % -át, hanem a papi
szűkös jövedelmű, terhes családu papoktól. Ámde a gyám-
állomások osztályait vettem alapul, ennek a kezelés köny-
intézet jótéteményét is mi, illetve a mieink fogják élvezni;
nyebbó tételén kívül főként az az oka, hogy a %-os kiro­
igazságos dolog tehát üzoktól kívánni legtöbb áldozatot, a
vás mellett a csekélyebb és a nagyobb jövedelmű papok ál­
kiknek érdekében a gyámintézet alkottatik. És én nem hi­
tal hordozott terhek között rendkívül nagy lenne az arány­
szem, hogy találkoznék egyetlenegy paptársam is, a kinek
talanság. Például; mig egy 300 frt jövedelemmel biró pap
felesége és gyermekei vannak, hogy az a 10, 12, 15 vagy
2 % “Os befizetés mellett évenként 6 frttal járulna a gyám-
20 forint évi járulékot szívesen meg ne fizetne, ha szinte
intézet gyarapításához, addig pl. a tordosi pap, kinek fize­
nélkülöz és éhezik is miatta, mihelyt tudja, hogy ez által
tése 2100 írtban van felvéve, évenként 42 frttal, a szász­
hátrahagyandott özvegye és árvái a nyomorúság keserű kin-,
városi első pap pedig évenként 60 frttal, — a mi pedig
jaitól meg lesznek kiméivé. A kinek pedig nincsen felesége,
az özvegyek es árvák egyenlő osztaléka mellett igazságta­
nincsenek gyermekei, méltó arra, hogy, ha anyasze t ‘gyhá-
lanság lenne. Hasonló aránytalanság állana elő a bekeblezési
zának és nemzetének nem nevel tagokat, érdemesei.l> pap­
dijak kirovásánál J s ; mert mi^g az egyik pap 26% -os ki­
társainak gyermekeiért áldozatra szorittassék.
vetés mellett pl. csak 60 frtot fizetne, addig a másik 420,
Aztán az egyesitett gyámintózet czóljaira kivánt ál­
sőt 600 frttal terheltetnek meg. A papi állomások osztályai
dozat édes-kevéssel több annál, a mit ez idő sztrint az*
szerint való kirovásnál ily nagy aránytalanság nem állana
A gróf e közben találkozik egyszer Debroczenben az elő. Ugyanis: mig a IY. osztálybeli pap 100 frt bekeble­
eltántorodott vevővel. zési dijat ós evenként 10 frt járulekot fizet, addig az I.
— Mikor jön el a gabonáért ? kérdezi. osztályú papok 200 forint bekeblezési díjjal ós évenként 20
— Jaj, ne is kívánja méltóságod, — siránkozik a sa­ frttal járulnának a gyámintózet fenntartásához, illetőleg nö­
rokba szorított kereskedő. Elég nagy veszteség nekem az veléséhez.
ezer forint.
— Mi? Ön e szerint hát nem is akar eljönni a ga­ Hogy a papok által befizetett összegek ós az özvegyek
bonáért? riad rá a gróf. s árvák jutalékai közt az arány világosan kitűnjék, összeál­
— Igenis nem ! — dadogja amaz megszeppenve. lítottam a G.y melléklet I. ós II. táblázatát. Ezek szerint egy
— Ez esetben is el kell jönnie a felpénzeórt, — szól 5 év a l a t t 10 év a l a t t 25 év a l a t t
frt frt frt
egyszerre megváltozott hangon. — Csaknem hitte talán, hogy 1 oszt. pap befizet 200 500
100
megtartom ? Mert haragszom, ha mások sokat nyernek az 2 75 150 375
ón káromon, de ón magam keveset sem kívánok nyerni a 3 60 120 300
más kárán. 4 50 100 250
* »
Bekeblezési dijjal együtt:
Ilyen ember voH Degenfeld Imre, — méltó társa azok­ 5 cv a l a t t 10 év ftln tt 25 év a l a t t
nak, a kik a legközelebbi időkben egymásután elköltözköd­ frt frt frt
tek innen. Meglepő is, hogy három mágnás, Podmaniczky 1 oszt. pap befizet 300 400 700
János, Festetich György s most Degenfeld, hal meg, a kik­ 2 r> 225 300 525
ről azt jegyezhette fel a napi sajtó, hogy takarékosak vol­ 3 n 180 240 420
tak s bőkezűek csak akkor, ha a közügy kívánta. 4 » n 150 200 350
De hát igazán a mi főuraink lettek volna ezek ? Visszakapnának pedig özvegyeik ós árváik:
Azokból valók, a kikhez oly kevéssé hasonlítanak ? Azokból, 5 10 15 20 25
év íilfttt év a la tt : év a l a t t év a l a t t é v a l a t t
a kikre, a miért idegen kézbe esnek a birtokaik, annyi a frt frt frt frt fr t
panasz, amennyi a szeretet hozzájuk ebben a panaszban ? a.,, Maga az özvegy 450 950 1400 2000 2650
Igen, valóban ilyenek, egész ilyenek voltak. És nem K , Az özvegy 1 árvával 675 1375 2100 3000 —
az történt, — a mi különben gyakori, •— hogy a halál tette c., » ,, több n 900 1900 2800 4000 —
jobbakká a halottakat. Bár az történnék — a mi ritkább — , 1 atyában, anyátlan árva 450 950 1400 2000 —
-emlékükkel, hogy a halottak tegyék jobbakká az élőket. 2 » 900 1900 2800 4000 —
Mikszáth Kálm án. /•» 3 1350 2850 4200 6000 —
(Folyt. k Ö Y .)
 65

Az áll. ig. tanács üléséből. kérdéseit bútorok s a hivatott elszámolási jegyzőkönyvet

Kolozsvárit, 1883. febr. 18. küldjék fel,
A n.-enyedi egyházközségnek tagositott birtokával
Jelen vannak: Főt. Nagy Péter, püspök, mint elnök ;
szomszédos 1508 Q Öl területű kaszáló 120 frton való megvá-
di\ Szász Béla, dr. Kolozsvári Sándor, dr. Jenei Viktor ig.
sárolása engedélyeztetik s útasittatik a t. kebli elöljáróság,
tanácsosok ; Bodor Antal, titk á r; Szabó Ádám, számvevő ;
hogy hasonló esetekben folyamodványát a 969— 1882. szá­
Deák József, pénztárnok.
mú körrendelet értelmében szerelje fel.
Balogh György ügyvéd az egyházkerület pereinek állá­
A m.-borkeszi egyházközség 12 h. területű kiélt ca-
sáról beadott jelentésére vonatkozólag útasittatik, hogy a f.
nonica-portiojának 500 frton való eladása azon feltétel alatt
évi 170 sz. a. kelt utasitás értelmében minden hó elején
engedélyeztetik, hogy a vételár, alkalmas fekvő vásárolhatá-
az összes perek tényleges állapotáról adjon be részletes ki­
sáig, központi kezelés alá küldendő fel.
mutatást.
A moldva-oláhországi missio 1883. évi költség elő­
A n.-enyedi Bethlen főtanodának az angol bankban
irányzata 1400 frt fedezet- és ugyanannyi szükséglet- ösz-
levő tőkéje felvehetésére a felbatatmazványnak a bank
szegben állapittatik meg.
által kivánt módon kiállítása érdekében gr. Pejachevich Ar-
A búzás-bocsárdi egyházközség által 1 h. 635 Q öl
tburné sz. gr. Mikó Anna fölkéretik az aláírásra s az e
területű fekvőnek 75 frt vételári összegen megvásárolása a
tárgyban érkezett miniszteri leirat, visszavárás mellett, kö-
szerződvóny szabályszerű kiállításának meghagyásával helybe­
zöltetik Tóth Zsigmond jószágigazgató nrral.
hagyatik.
A kolozsvári ev ref. collegiumnak az egyházközséggel
A kövesdi egyházközségnek Boér Zsófia úrnővel szem­
közös birtokát képező úgynevezett „lábas-házat“ illető s az
ben fennálló követelése tárgyában nevezetó úrnőnek fizetési
egyházközséggel 20,000 frt vételárban kötött adás-vevési
haladék kieszközléséért benyújtott kérelme, tekintettel az
szerződése azon megjegyzéssel hagyatik helybe, hogy ezen
1877. évi egyházkor, közgyűlés 61 jkvsz. 5. pontjára, el-
■összeg fekvő birtok vásárlására fordittassók.
utasittatik.
Ugyanezen tárgyban az egyhk. részéről tett felter­
Tókos Sándor h. esperes afiának a gy.-fehérvári első
jesztés alapján az adás-vevési szerződés helybehagyása mel­
papi cam. beneficium 1882. évi illetékének az abrudbányai
lett az egyháztanács felhivatik, hogy az ópités megkezdése
ref. templom építésére utalványozását illető felterjesztése
■előtt a tervrajzot, költségvetést, szakértői véleményt s az
azon hozzáadással fog az egyházkerületi közgyűlés elé ter­
új épület után remélhető jövedelem kimutatását küldje be.
jesztetni, hogy azon Összeg az építés megkezdhotóseig ta*
A n.-rápolti egyházközség 500 frt kepeváltási tőké­
karókpónztárihg a központban kezeltessék.
jének fekvő birtok vásárlására fordítása, holdanként 80 frt
Gombás Károly nyugalmazott kir. főkormányszóki le­
vételár mellett, engedélyeztetik.
véltári tisztviselő kérelme értelmében a kolozsvári ref. gymn.
A hermányi egyházközségnek az erdészi vélemény ér­
elöljárósága a Halmágyi-fóle alapítványt illetően vélemónyes
telmében 80 h. 100 [J öl területű erdejéből 400 szál
jelentéstételre felhivatik.
fa eladása „elvileg“ megengedtetik s t. esperes afia felhi­
Jánó Albert boldogfalva-őralyi administrans lelkésznek
vatik az eladás módozatainak az ig. Tanács útasitása sze­
a Kendeffy Pál-féle 500 fit alapítvány kamatja, — 25 frt
rinti eszközlésére s ennek megtörténtéről jelentéstételre. A
— minthogy az alapítvány szavai szerint ez a r e n d e s
vételár, mint elkölthetlen tőke, szabályszerűen kezelendő.
lelkészt illeti, csak fele részben utalványoztatik.
A kaczkói missionarius-papi állomás dijlevele a papi
teendők, illetőleg kötelességek körülírásával hitelesíttetvén, kö-
röztetés végett közöltetik főt. Püspök afiával.
Láng Károly moldva-oláhországi missionarius lelkész
jelentése tudomásul vétetvén, felhivatik t. lelkész afia, hogy
VIDÉKI ÉLET.
a pitesti parochia bekerittetését az e czólra utalványozott
A se p sii egyházm egyéb ől.
200 forintból mihamarább eszközölje, a felügyelete alatt — A sepsiszentgyörgyi ref. collég. elöljáróságának véle-
álló egyházközségek ingó és ingatlan vagyonáról szerezzen ménye az erdélyi ref \ tanárok egyházkerületi képviseltetési
okiratokat s hitsorsosainak összes létszámáról, egyházköz­ kérdéséhez. —
ségenként állítson össze kimutatást. A marosi egyházmegyének az egyházkerületi 75. jkvi
A lompérti egyházközséghez leányositott ilosvai egy­ szám alatt foglalt azon indítványára, hogy:
házközségnek a beszolgáló t. lelkész afia részére kiállított „A szervezeti alapítvány II. e) pontja oly módon vál-
dijlevele helybehagyatik. toztattassók meg, hogy elenyésszék az az aránytalanság, mely
Tamó Gyula pitesti lelkész afiának Veress Sándor az egyházkerületi közgyűlés tagjai közt az által áll fenn,
zsibói lelkész afia ellen, mint volt pitesti lelkész ellen be­ hogy a 350,000 lelket számláló egyházmegyéknek 68 vá­
nyújtott panasza alapján, ezen ügy fegyelmi ága a főt. Püs­ lasztott képviselője van, míg a collegiumi 2621 tanulót 42
pök ur hatásköréhez tartozván, felhivatik a pitesti presby- rendes tanár képviseli“ —
terium és a missionarius afia, hogy nyújtsanak felvilágosí­ a sepsi-szentgyörgyi ref. collegiumi elöljáróság a kö­
tást arról, hogy k i n e k és minő feltételek alatt vásároltattak a vetkezőkben foglalja össze véleményét:
 66
A múltakra nem reflectálva, ba csak a jelent vizs­
gáljuk is egyházi életüQk mezején, látjuk, hogy az 1881 —
82. zsinati törvényhozás nem csak az egyház, hanem az
iskola egész életét magukban foglaló oly alkotásokat létesí­
tett, melyek karöltve és egymást kiegészítve arra vannak
hivatva, hogy a modern nemzetek mai culturalis haladásában
más hatalmas tényezőkkel szemben a versenyképességet biz­
tosítsák. E nagy feladat megoldására hivatott minden té­
nyezőnek ereje kifejtését, szellemi, erkölcsi és anyagi támo­
gatását szükségkép meg kell várnia ref. egyházunknak, ha
csak létjogát feladni, vagy egyoldalúan, felszeg irányban
haladni nem akar.
Ezt előre bocsátva, nem szükséges az egyház és is­
kola részint egymással összeforrt, részint párhuzamos irány­
ban haladó s a közös végczélban találkozó működését bő­
vebben fejtegetni Az iskola factorainak létérdeke azonos
volt bistoriailag is, azonos jelenben is az egyház factorai­
nak létérdekével. A ki ezt tagadni, vagy kétségbe vonni
akarná, az tagadná azt is, hogy reform, egyházunkban az
iskolák az egyház veteményes kertjei.
S nekünk u^y tetszik, hogy a marosi indítványozók
épen az itt jelzett praemissakat nem vették tekintetbe, mi­
dőn az egyes iskolák tanárait a kerületi közgyűlésen olybá
veszik, mint a tanulók képviselőit, kiknek pedig phisikai,
morális és intcllcctualis kiskorúságuknál fogva, sem a kor­
mányzás , sem a törvényhozásban való közvetett vagy köz­
vetlen részvételük nem lehet; hanem igenis képviseli a ta­
nári testület az egyházkerületen az egyetemes lanügyet s
általában az erkölcs-vallásos és nemzeti közművelődést, mely
az egyháztól ép oly elválaszthatatlan, mint a testtől a lelek.
Ennélfogva a tanügy rendkívül fontosságát s vezórszerepre
hivatását akarta elismerni ezelőtt 11 évvel hozott egyház-
alkotmányunk az egyetemes tanári karnak a törvényhozás
kebelébe való bevéte'óvel azon jogtörténelmi alapon, hogy az
egyházkerület régebbi szervezete szerint is collegiumaink
rendes tanárai az egyházi főhatalom jellegével biró teljes
egyházi főtanácsnak, valamint a zsinatnak is kivétel nélkül
tagjai voltak.
Midőn ezekben a marosi indítvány hibás alapját és
álláspontját röviden kiemeltük, ugyanakkor tartozunk kije­
lenteni, hogy az aránytalanságot nem csupán a tanárok
száma tünteti fel, hanem a törvényhozás más elemei is;
mert a közgyűlést jelenleg alkotó 290 tag közül 68 a vá­
lasztott képviselőkre, 36 az egyházmegyék képviselőire (es­
peresekre, jegyzőkre), 186 pedig az egyházkerületi válasz­
tottakra esik, mely utóbbi számból pedig csak 42 esik a
tanárokra ez idő szerint.
Mindezek után a collegiutni elöljáróság a maga véle­
ményadását a következőkben foglalja össze:
Mondja ki az egyházkerületi közgyűlés, hogy:
„szükségesnek látja szervezeti alaptörvényünk II. fe­
jezetének módosítását s e végből megbízza az áll. ig. ta-
tanácsot, hogy ide vonatkozólag törvényjavaslatot készítsen
és azt küldje ki az egyházmegyékhez, püspöki egyházakhoz
és a collegiumokhoz véleményadás végett.“
KÜLFÖLD.
Sosnia. B o s n i a és H e r c e g o v i n a t a n ­
ü g y i á l l a p o t a , Kállay miniszter az űj tartományok költ­
ségvetésének tárgyalásakor kijelenté, hogy a tanügy oz
országokban még nagyon is hátramaradt. — Ennek oka,
hogy a tartományokban régebben a közoktatásügy érdekében
mondhatni semmit sem tettek, az osztrák-magyar kormány­
nak pedig eddig sem ideje, sem anyagi ereje nem volt e
téren számbavehető eredményt felmutathatni. Azonbau a
kormánynak e tartományok oktatásügyének szervezése is
kiváló gondját képvzi. Serajevóban egy reálgymnasium léte-
sittetett, mely tartományi költségen tartatik fenn; ebben 11
tanerő van alkalmazva és 126 növendék tanult. Van ezen
kívül még Szerajevóban egy görög-keleti gymnasium, mely­
ben 38 növendék tanult. Van végül Travnikban egy katho-
likus gymnasium, melynek azonban még csak alsóbb osz­
tályai rendeztettek b e ; ebben 32 tanuló volt. Ugyancsak
Szerajevóban van egy fiutápintézet 64 növendékkel és egy
segédtanitó-képezde, melyben 18 növendék tanult; e kettőt
szintén tartományi költségen tartják fenn. Népiskolái a kö­
vetkezők: 40 felekezeti jelleg nélküli iskola, 53 tanerő és
1428 tanulóval; 97 kér. felekezeti iskola 130 tanító és
5369 tanulóval. Ezeken kívül van végre 672 tisztán mo­
hamedán jellegű iskola-féle, melyekben 701 tanító 72754
tanulót oktat; ez utóbbiak fenntartási költségeit a mohame­
dán vallás-alap fedezi,
Oroszország. K ü l ö n ö s t e m e t é s . Az orosz
orthodox egyházban már régóta létezik egy vallásfelekezet
„Demeter próféta“ elnevezés alatt. A napokban e sectának
egyik tagja meghalt egy Csedrina nevű özvegy asszonyban.
Halála után három napra 10 ősz aggastyán jelent meg a
halottas háznál, földig érő fehér talárban és fehér magyar
kalappal fejőkön. Mikor a három szál deszkából összetákolt
koporsót kihozták az utczára, a tiz aggastyán rettenetesen
elkezdett kiabálni és az egyik, kezében füstölővel, a koporsó
körül ugrándozva kiáltotta: „A menyországba küldünk!“
A többi kilencz pedig felelt: „Béke a te szolgádnak!“
Végöl azt kiabálta az egyik: „Lelked már az égben lako­
zik!4 A többiek pedig utána: „így kell ennek len n i!“
Azután megindult a sajátságos meuet, melynél az aggas­
tyánok, mint Demeter prófétának apostolai és földi hely­
tartói s az égnek szentéi, unisono énekelték: „upokoj!
upokoj!“ (béke, béke!) és ugrándoztak a koporsó körül.
A temetőben hasonlóan folytak le a „szertartások.“
Kolozsvár, 1883. febr. 24.
— G róf D egenfeld Im re ravataláról és impozáns
temetéséről a következő részleteket írják nekünk Búdapest­
ről : Gróf Degenfeld Imre gyászravatalát febr. 20-án állítot­
ták fel az elhunytnak Sándor-utczai palotájában. A kapu be-
bejárata s az attól felvezető főlépcsőház teljesen fekete bár-
sonynyal vannak bevonva, úgyszintén a lópcsőzet is. Az

első emelet előszobájából, melynek falai hasonlóképen feke­
tével fedvók, két szobán keresztül vezet az ut a palota
ebédlő-termébe, hol a ravatal áll. Mind a két szobának fe­
kete bársonynyal bevont falain a Degenfeld család czimerei
függenek. Az ebédlőbe nyíló ajtó felett bársonyból, nehéz
ezüst zsinórzattal körülfont portaié van alakítva s a szobá­
ban, hol a ravatal áll, a tetőzet kupola alakra van készítve
s fekete bársonynyal bevonva, közepén nagy ezüst csillag­
gal, míg a falakat ezüst csipke futja körül. A szoba köze­
pén három lépcsőzetü emelvényen áll a ravatal talapzata,
gazdag ezüst hímzésű, sötét megyszin bársonytól körülfoly­
va, mig magát a ravatalt szintén ezüst hímzésű fekete bár­
sony födi. Ezen áll a koporsó, melynek belseje "üveg, kül­
ső része alpacca, valódi aranyozással. A koporsó üvegfedelén
át látható az elhunyt főur holtteste diszmagyar öltözetben,
fekete pettyes fehér selyem szemfedóltől boriivá, A ravatal
előtt három ezüst csipkeszelü fekete bársonynyal leteritett
asztal van elhelyezve a koszorúk számára. A termekben ösz-
szesen mintegy 50 czimer van felfüggesztve s a koporsó
selyem takarójára hatszor van ráfestve. A feketére bevont
fal mellett exotikus növények, babórpivamisok, pálmák és
korona-fák vannak művészileg elhelyezve, úgy hogy az egész
szoba egy kertnek látszik. — Nagy részvét mellett ment
végbe 21-ón délután 2 órakor a Degenfeld gróf tetemeinek
elszállítását megelőző gyász-szertartás a Sándor-utczai pa­
lotában. A rendőrség már 1 órakor megjelent a palota előtt
a rend fenntartása végett és pedig egy szakasz gyalog- és
egy szakasz diszruhás lovas-rendőr. A közönség szintén már
1 órakor kezdte ellepni a Sándor utczát s a résztvevők is
már 8/ ft órával a szertartás megkezdése előtt kezdtek gyü­
lekezni. A nagyszámú gyászoló családon kívül a fővárosban
időző aristocratia csaknem teljes számmal, a miniszterek
valamennyien s még igen sokan jelentek meg a képviselő­
ház tagjai s közéletünk kiválóbb férfiai közül. Ott voltak
a miniszterek: Tisza Kálmán miniszterelnök, a boldogult
gróf veje, Szapáry Gyula gróf pénzügyminiszter nejével,
Pauler Tivadar igazságügy miniszter, Trefort Ágoston köz-
oktatásügyi miniszter, gróf Széchenyi földmivelési, báró Ke­
mény közlekedésügyi, Ráday honvédelmi, és báró Orczy ő
felsége szemólyo körüli s Bedekovics horvát miniszter. A
református superintendensek közül ott voltak: Révész Bá­
lint-, Pap Gábor, Török Pál, Kun Bertalan. Ott volt m ég:
Győry Vilmos, Szász Domokos, Bachat Dániel, Doleschal,
Szőts Farkas, Petry Elek stb. A gyászszertartás d. u. 2
érakor a budapesti reform, theologiai énekkar egy gyász­
dalával vette kezdetét. Ezután Révész Bálint tiszántúli su-
perintendens rövid imát mondott, mely után Tóth Sámuel
debreczeni theologiai tanár tartott megható gyászbeszédet,
A legmélyebb fájdalomtól áthatva teszi le — úgymond — a
debreczeni ref. főiskola megbízásából a koszorút a ravatal­
ra. A boldogult negyedévszázadig a debreczeni ref. főis­
kola főgondnoka, anyagi és szellemi ügyeinek bölcs intézője
volt. ő tette lehetségessé, hogy a főiskola a mindinkább
fokozódó tanügyi igényeknek kellőleg meg tudott felelni.
Nem i karom — úgymond — az ő nagy érdemeit, hazafiui
jellemét magasztalai és meg vagyok győződve, hogy ha hal­
67
laná az én magasztaló szavaimat, koporsójából felkelvén, így
szólana: „Szűnj meg minden dicsőítéssel, minden magasz-
talással. Ha életem folyásában, ha példámban volt valami
jó, felemelő és nemes: azt azzal dicsőítsétek, hogy köves­
sétek.“ Ezután életrajzi adatokat sorolt fel s ecsetelte mun­
kásságát az egyházi téren, hangsúlyozta törhetlen hűségét,,
a melylyel egyháza iránt viseltetett. Mint magánember egy­
szerű vidéki családi körében kereste boldogságát. A gyász
beszéd után^ mely általános benyomást gyakorolt a jelenle­
vőkre, még egy karének következett, azután a közönség el­
távozott a halottas háztól. Négy óra felé a koporsót kivit­
tek a magyar államvasut induló házához, hogy onnan este
10 órakor Téglásra szállítsák, a családi sírboltba.
— Lelkószválasztások. Szucsáki ev. ref. egyházköz­
ségünk lelkészévé Kis György bukuresti s. lelkész; zsoboki
egyházközségünk papjává Antal Domokos sztánai lelkész;
türei egyházközségünk lelkészévé pedig Balázs István aljá­
rai lelkész választattak meg. Kisérje Isten áldása az ifjú
pályatársakat új állomásaikon 1
— A középiskolai törvényjavaslat tárgyalása, a kép­
viselőház határozata szerint, mái ez. 5-én kerül napirendre
s ehhez képest husvót előtt előreláthatólag már a főrendi­
ház ele kerül.
— N éhai Szász Istv án szerencsétlen családja fölse-
góléseben meglepő és példának minden körülmények között
beváló tényekről van alkalmunk örömmel említést tenni. Két
gyűjtés eredményeként u. i. 12 frt 70 kr. küldetett be hoz­
zánk. Nem az összeg nagysága, de a kezdeményezés és pél­
daadás az, melyre ez alkalommal első sorban utalni kívá­
nunk. 4 frt 70 krt kaptunk tiszt. Püspöki Mihályné szül.
Szigethy Gyula Ágnes kezéből, ki a résztvevő női s z í v egész
melegével karolván fel az elhagyatottak ügyét, ez összeget
gyüjté férje egyházközségében: M.-N-Zsomboron. Gyűjtő
ivón adakoztak: a zsombori lelkész I frt 30 kr, (egy véka
törökbuza pénzzé téve). Sombori Lajos 1 frt. Weinberger
Kálmán 50 kr. Ifj. Zsigmond Lajos 50 kr. Pállfi Tivadar-
né, Pásztohy Júlia 20— 20 kr. Nuszbaum Mihály 10 kr.
Mayer Ignácz 30 kr. A zsombori ref. egyház 40 kr. Len­
gyel Simon 20 in*. Vajha minden egyházközségben ily ne-
meskeblü pártfogoltra találna az elhagyott özvegy, kis ár­
váival. — Zajzon Mihály, az erdővidéki egyházmegye főjegyzője,
8 frtot küldött be hozzánk, mely összeget ugyanezen czól-
ra az ő fölszólitása következtében a következők adták: bö-
löni ref. egyházközség 2 frt, k.-ajtai ref. egyházközség 1
frt, köpeczi ref. egyházközség 50 kr., Révai Pál 1 frt, Bí­
ró András 1 frt, Szász József 50 kr., Benkő Gergely 50
kr., Pető Mózes 30 kr., Zsigmond Ferencz 30 kr., Kará­
cson György 20 kr., Sebestyén Károly 20 kr., Borbáth Már­
ton 20 kr., N. N. 30 kr. — Lapunk zártakor ugyané czél-
ra Borsos Sándor gyalui ref. lelkésztől 2 frtot kaptunk.
— A fentebbi közlem énnyel kap cso latb an adjuk,
igazolásunkra, a kővetkező sorokat: „A már most özvegy
t. Szász Istvánné és neveletlen árvái számára gyűjtött és
átkezelés végett hozzám küldött másodszori sególypenzt, t i ­
z e n n é g y frtot érdekelt nőnek átszolgáltattam és arról nyug­
táját midőn ide csatolom: megragadom ez alkalmat ismételve
szives köszönetemet nyilvánítani a segélyezettek érdekében
tett buzgó fáradozásért Nagytiszteletednek és mindazoknak
a nemes keblű segélyezőknek, kik e szegény elárvult család
könyüit letörölni, keserveiket bár némileg enyhíteni szíves­
kedtek. — Legyen kedves isten előtt áldozatuk! — M.-
Péterlak, 1883. febr. 14. Benkő János, görgenyi ref. egy­
házmegyei esperes.
 68

tavasz kepe; 8 v. rozs, 8 v. törökbuza; 15 frtnyi oszpora

FŐTISZT, NAGY PÉTER PÜSPÖK ÚR A KÖVETKEZŐ
KÖRÖZVÉNYEKET BOCSÁTOTTA K I:
K ör ö s t e t n e k :
220 —1883. A d e é s i e g y h á z m e g y é b e n a k a c z -
kói mi s s i o n a r i u s - p a p i á 1l o má s . Javadalma: tisztes­
séges lakás házi-kerttel és 784 frt 99 kr. o. é. fizetés;
melyből 514 frt alapítványok kamatja és egyházkerületi se­
gély; 105 frt tőkekamat; 50 frt a canonica portio jöve­
delme ; 115 frt 99 kr. az egyháztagok nagyobb részint
készpénzben fizetendő évi tartozása; ezenkívül a dijlevélben
megbatározott stóla. A lelkész köteles fogatot tartani és a
canonica portio ngy rendes, mint egyenértékű adóját fizet­
ni, mig a felszedendő hátralékokból és remélhető alapítvá­
nyokból e kiadás fedezhető leend. Az anya-egyházközséghez
tartoznak az alőri, szelecskei, galgói, b.-polyáni, soósmezei
és ilondai leány egyházközségek; kötelessége a lelkésznek
minden hónap 1-ső és 3-ik vasárnapján délelőtt, vagy dél­
után Kaczkón, Szelecskén, Kapjonban, Al-őrben és Gogán;
2-ik és 4-ik vasárnapján pedig Galgón, B.-Polyánban, Soós-
mezőn és Nagy-Ilondán felváltva isteni tiszteletet tartan i;
az urvacsoiát az ünnep első- és másodnapján egyszer a
községi felső, máskor az alsó csoportban osztani ki. Ezen­
kívül a lelki-pásztori gondozást, az anyakönyvek vezetését,
a confirmatiot végezni.
P á l y á z a t i h a t á r n a p : m á r c z i u s 31-ike. A
kijelölés a m. igazgató Tanács által történvén: a f o l y a ­
m o d v á n y o k alóli r o t t h o z küldendők.
A l el kés z * 5 é v r e v á l a s z t a t i k ; 5 év elteltével
még más 5 évre újból megválasztható; de ez á l l o m á s o n
10 é v n é l t o v á b b n e m m a r a d h a t .
189— 1883. A s e p s i e gy há zm e gy eb e n a b e s e-
n y ő i p a p i á l l o m á s . Javadalma: 8. kai. ősz-, 80 kai.
és stola; 12 tere tűzifa; szabad erdőlési jog a közerdőből,
mint egy kisbirtokosnak; tisztességes lakház gazdasági
épületekkel és veteményes kerttel. Ezen felül az Öreg lel­
kész halála, illetőleg kegyéve u tá n : 36 v. férojü szántó*
haszonélvezete es 12 tere tűzifa. Az összes fizetés pénzér­
téke 311 frt 76 krva van becsülve, melyből az öreg lel­
kész illetéke mintegy 45 frtot tesz. A «megválasztott köte­
les a rikánbelőli gyámintézetnek és az egyházmegyei köz­
pénztárnak részvónyessévé lenni. P á l y á z a t i h a t á r n a p : :
márczius 24-ika, Folyamodványok t. t. C s i s z á r G á b o r
esperes aához Egerpatakra (u. p. N.-Borosnyó) küldendők..
198 1883. A m a r o s i e g y h á z m e g y é b e n a s z ö ­
k é s i k á n t o r - t a n í t ó i á l l o m á s . Javadalma: 7 0 7 2 kai.
búza, 6 3 7 2 kai. zab az egész kopézőktől; 36 v. szemes
törökbúza, 36 v. zab a fólkepózőktől ; 3 öl szinfd; 18 frt
alapítványi kamat; 7 h. 802 P] öl szántó és 1 h. 1472’
Q öl kaszáló haszonélvezete, ezeket az egyháztagok mive-
)ik meg s hordják be a termést róluk. Az összes fizetés a
tisztességes gazdasági épületekkel és kerttel ellátott lakáson
kívül 240 frt 2 kr. pénzértekre van becsülve.
199 — 1883. U g y a n e z e n egyhÁz m e g y é b e n a
r i g m á n y i 1eá ny - e gy h áz k ö z s ég i 1évi t a i á l l o m á s .
Javadalma: 74 Ital. (25 kévés) búza, 60 kai. és 8 kéve
zab kepe; 17 7 2 v. szemes törökbúza, 2 9 V2 v. zab; 4 öl
sziufa; 2 frt tandíj; 1 h. 185 Q öl szántó és 364 Q öl
kaszáló haszonélvezete, mindkettőt mivelik az egyháztagok.
Az összes fizetés pénzértéke a tisztességes lakház és gaz­
dasági épületekkol ellátott belső telek haszonélvezetén kí­
vül 141 frt 5 krra van becsülve. P á l y á z a t i h a t á r n a p
m i n d k é t á l l o m á s r a n é z v e : márczius 25-ike. F o l y a ­
m o d v á n y o k m i n d k é t á l l o m á s t i l l e t ő e n t. t. R á ­
k o s i L a j o s h. esperes aához Lukafalvára (u. p. Nyárádtő)
küldendők.
Kolozsvárit, 1883. február 21.

P á l y á z a t .
A hajdú-böszörményi ref. egyházban egyik lelkészi állomás üresedésbe jővén,
az ezen állomás elnyerhetésére minősítve levő s igényt tartó lelkészek az Egyházi tö r­
vények 191. § -a értelmében felhivatnak, hogy ez iránt való pályázati kérvényüket
S z e r e m l e y J ó z s e f espereshez — Tisza-Dobon, u. p. helyben __ /. év márczius 15-ig
beadni szíveskedjenek.
ü _z ezen állomásra választandó lelkész fizetése:
1. Készpénz: 600, azaz hatszáz forint osztrák értékben.
2. 30 köböl, vagyis 120 véka tiszta búza.
3. 18 köböl, vagyis 72 véka tiszta rozs.
4. 12 öl kemény fa a parochia udvarára szállítva.
5. 10 vékás fö ld ; a lelkipásztor munkáltatja, adóját az egyház fizeti.
6. Stolarék szabály szerint.
7. Tisztességes szabad lakás.
D e b r e c z e n , 1883. február 19.
(2) Révész Bálint, püspök.

Nyomatott Steiii Jánosnál az ev. ref. főtanoda betűivel Kolozsvárit.

XIII. évfolyam. Kolozsvárit, 1883. Márczius 4.
P R O T E S T Á N S KÖZLÖNY.
EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP.
V V
M EGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.
SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS:
b.-farkas utcza 16 szám, hová a lap szellemi s anyagi ügyeit
illeti minden küldemények czimzendők.
ELŐFIZETÉSI ÁR :
Eeresz évre 6 frt., félévre 3 fi't., évnegyedre 1 írt. 50 kv.
— M»-
-
j^ELELŐS SZE RK ESZTŐ ÉS KIADÓ TULAJDONOS : S z á S Z i
Egy test és egy lélek vagytok.
T ariaB oin : A középtanodai törvényjavaslat. Szász Béla.
— Indítvány az erdélyi ev. ref. egyházkerületben létező központi
és egyházmegyei özvegy-árvái gyámiutézetek egyesítése tárgyábau.
Előterjesztés végett kidolgozta Szőts Sándor, dévai ev. ref. lelkész.
(Folytatás). — A középiskolai törvényjavaslat s az ág. ev. egyház.
— A testvér-superintendentiák köréből. Békésbánáti egyházmegyei
közgyűlés. — Vidéki élet. A brassói ág. ev. leány-egyliázból. —
Külföld. — Különfélék.
A középtanodai törvényjavaslat.
Kolozsvárit, 18S3. márcz.
Holnap a nagy nap, melyen elvégre megkezdi
a magyar képviselőház az annyi hányattatáson ke­
resztülment középtanodai törvényjavaslat tárgyalását.
Mi lesz ennek az Odysseauak zárjeleuete, — ki tud­
ja ma?
Az eredeti javaslat ugyancsak sok mindenféle
átalakításon ment át s a most tárgyalás alá kerülő
szöveg a compromissumok egész sorozatának ered­
ménye. Tagadhatatlan sok az előnyös változtatás,
bár félreismerhetetlen, hogy sokkal lényegesebbek
azok az engedmények, melyeket a catholicus, mint a
melyeket a protestáns felekezetek irányában tett a
miniszter és a közöld-, bizottság. Igaz, hogy ott majd
semmi baj sincs a kifelé protestáló nemzetiségekkel,
itt pedig ugyancsak óvatos körülírás szükséges, hogy
a magyar államiság elösmertetóse minden irányban
'biztosíttassák, ■
—■ de viszont az is bizonyos, hogy a
protestáns felekezetek hazafias ós önérzetes részének
nehezére eshetik, a midőn egy sorbaü látja m agát a
csendőrök strázsálása alá vetendő szakadárokkal.
Ám a magasabb szempontok érdekében ebbe
is csak beletörődnénk valahogy — biztosan számítva
rá, hogy a katholikus iskola- ós vagyon-iigy a par­
liament! felelősség ¿alatt álló magyar kormány kezei
9. szám.
KEZIRATOK NÉNI ADATNAK VISSZA.
HIRDETÉSI DIJAK
kétszer hasábozntt garmond sor vagy annak tere 5 kr. Bé-
lyegdij minden beigtatás után 30 kr.
Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél külön kedvez­
ményt nyújt a kiadóhivatal.
&
3 D 0 3 3 0 , 0 ISZO Q .
Efóz. IV. 4.
közt jó helyütt van s onnan ki sem szabadul alkot­
mányosságunk uralmának idején és arra is, hogy a
becsületes embernek nincs miért tartania a zsandá-
roktól, a kik köztudomás szerint csak a tolvaj urakra
nézve félelmesek. Sőt látjuk is világosan, hogy az
17 0 % . XXVI. trvez. értelmében a „litteraria coor-
dinatio" és a „suprema inspectio“ általános fogalmai
szükségkép részletesen körülirandók, mihelyt a közóp-
tanodai oktatás ügye, a mint igaz is, törvény által
szabályozandó.
De elösmeióse a szabályozás szükségességének
nem egy jelentésű avval, hogy a szabályozás bárminő
formájába készséggel belenyugodjunk s igy — bár
tisztán áll előttünk, hogy az állam souverainitása
elől nem zárkózhatunk el ridegen a felekezeti auto­
nómia sánczai közzé sőt, hogy bizonyos áldozatokat
is kell, épen n e k ü n k : jó érzelmit magyar protestán­
soknak, a nemzetiség oltárán hoznunk — mégis nem
tehetjük, hogy a törvényjavaslat mai szövegét pár
megjegyzéssel ne kísérjük, melyeknek figyelembe vé­
tele távolról sem válnék kárára a megalkotandó tör­
vénynek, sem a közoktatás, sem a magyar államiság
szempontjából.
A tanárok számának túlságos magasan való
megállapításáról nem szólunk, mert körül-belöl biz­
tosak lehetünk, hogy maga a minister fog erre
nézve alászállitó módositványt a házban benyújtani,
sem a paedagogiai, sem a pénzügyi tekintetek nem
indokolván a javaslat numerusait, mig a szegény
protestáns felekezetek leroskadnának alattok.
De szólamunk kell a suprema inspectio olyas
értelmezése ellen, a melyet a javaslat a kerületi fel­
ügyelők vető-jogában fejez ki minden érettségi bizo-
nyitvány irányában.

Magunk is követeljük a legteljesebb ellenőrzést,
hogy legyenek kényszerítve tanári karaink a legma­
gasabb erőkifejtésre; hogy a dicasterialis homályt
bolygassa meg a nyilvános bírálat világossága és
követeljük a kormány alaposabb bel etek intését iskolai
ügyeinkbe, hogy lássa, mily sok méltatlan és alap­
talan gyanúsításnak voltak és vannak protestáns is­
kolájuk részéről is kitéve. De nem szenvedhetjük,
protestáns, alkotmányos, önjogú és becsületór/.ő fér­
fiak lévén, a rendőri állam folytonos szimatolását,
praeventiv cenzúráját, a mely csalót, ámitót, gono­
szát lát a priori mindenkiben és saját emberségünk­
ből, kötelezettségünkön felül hozott áldozatokkal, a
magyar állam helyett és javára is, magunk pénzén
fönntartott iskoláinkat megbizhatatlan kiskorúaknak
tekinti s mentorok vesszője alá akarja már eleve
rendelni.
Igeni , legyen a tankerületi felügyelőknek sza­
bad bejárásuk iskoláinkba, köz- és érettségi vizsgá­
lataira; szemlélhessék meg időközben is a tanítás
eredményeit, az Írásbeli dolgozatokat s alkossanak
maguknak ez alapon Ítéletet, ha megfelel e az iskola
a törvény követelményeinek? Ha aztán e tapasztala­
tok alapján bizonyosnak látszik előttök a hanyagság,
vagy épen visszaélés: tegyenek jelentést főnöküknek,
a miuisternek s ennek esetről-esetre legyen joga
vétójával élni, arra az egy esetre nézve szabadjon
közege által fölfüggesztő határozatot mondani ki s
rendelhessen az illető felekezeti főhatósággal egyet­
értő ig vegyes vizsgáló bizottságot ki, a mely aztán,
nyilvános ellenőrzés alatt is állván, a tévedés, vagy
részrehajlás lehetőségének is kizárásával végétvényü-
leg dönthetne. így meg volna védve a tulajdonos
felekezet főtekintetet érdemlő joga mellett az állam
fönnhatósága is s az a kerületi felügyelő kétszer is
meggondolná a dolgot, mig — talán személyi tekin­
teteken is nyugható — följelentését egyszer megtenné.
De a mostani körülírás szerint egy kis felekezeti,
vagy más egyéni sajátosság a felügyelőben egész is­
kolákra vonhatna zavart, viszályt kormány és fele-
kezet között s egyikre vagy másikra végzetes com-
promissiót. Mig az ellen a fölhatalmazás ellen, me­
lyet a törvényhozás az alkotmányos minislernek
adna, hogy csak is szükség esetén, tapasztalatok ál­
tal indokolva s esetről esetre kivételesen léphessen
föl az állami érdek védelmére: senkinek sem lehetne
alapos kifogása — mert axióma ugyan, hogy bűn­
hődjék a bűnös, de még magasabbrendü axioma< hogy
a bűnösökért ne vexaltassék az ártatlan.
A javaslat ily értelmű módosítása kielégítené
az állam érdekét s nem sértene egy hazafias feleke-
zetet sem. Már pedig csak az ilyen compromissum
a helyes.
Másik megjegyzésünk a tanárok képesítését il­
leti. A javaslat mostani szövege megfelel a tényleges
70
állapotnak: csak az államnak vannak tanárképzői s
így csak neki lehet tanár-képesitő bizottsága. A ja ­
vaslat nem zárja ki lehetőségét annak, hogy a fele­
kezetek is állíthassanak tanár-képzőt, de ki, hogy
ezek mellett képetitő bizottságok valaha is szerez­
tessenek. Pedig, ha a felekezeti tanárképző az állam
követelései szerint fogna berendeztétni s ha a képe­
sítő bizottságban az állam is kellően fogna képvi­
selve lenni: mit árthatna az államnak, ha egyik­
másik felekezetben ezen a téren is verseny-társat
nyerne? Ha nem minden tanár egy kaptafára volna
ütve s ha a szellemi individualitás kifejlése a kü­
lönböző intézmények lehetősége által volna biztosítva?
Baj lenne-e az, ha nem épen minden tanár az idő-
szeiü közoktatási minister esze szerint fogna gon­
dolkozni s igy a szellemi verseny s eszme-súrlódás
a tanárok utján a fejlő ifjúságba s evvel a nemzetbe
vitetnék be? Alig hisszük s ha bár a kérdés most
nem actualis: egy-két szócska betoldásával legalább
nyitva kellene hagyni az ajtót a jövő e bekövetkezhető
alkotása számára.
Az iskola bezárása iránti jog s az igy rendel­
kezésre kerülő vagyon hovaforditásának kérdése min­
ket reformátusokat nem érint s ha az ágostai hitü
testvérek e tekintetben bizonyos részen aggódhatnak :
tegyenek róla, vegyék elejét, hogy e kérdések valaha
is napi rendre kerülhessenek. Az tény, hogy ez a
határozmány túl vág az 179%. XXVÍ. trvcz. illető
tételén, de mert nekünk nincs miért tartanunk tőle:
az állami magasabb érdek szempontjából készséggel
belenyughatunk.
Lehet, hogy kivált egyelején némi zökögést
fogunk tapasztalni a kifejlett szokás-jog s majdan
írott törvénnyé válandó javaslat összesurlódásáig. De
mi ettől ép oly kevéssé félünk, mint nem féltünk
annak idején az 1868. XXXVIII. trvcz. magasra
szabott mértékeitől, melyek oly erőkifejtésre kénysze-
ritették az államot és felekezeteket egyaránt, hogy
már mi is élvezzük gyümölcseit s a jövendősóg még
inkább fogja érte áldani Eötvös messzeczólzó szel­
lemét!
Legyen ez a törvény méltó második szem a
magyar közoktatási törvények lánczolatában!
Szász Béla.
Indítvány
az erdélyi ev. ref. egyházkerületben létező központi és egy­
házmegyei özvegy-árvái gyámintézetek egyesítése tárgyában,
— Előterjesztés végett kidolgozta Szőts Sándor, dévai ey. ref. lelkész. —
(Folytatás.)
Nyilván kitűnik e táblázatokból a rendkívüli előny a
papi családokra nézve. A mit a pap 5, sőt 10 ev alatt be­
fizet, családja már 5 év alatt kétszeresen kapja vissza;
 71
25 óv alatt befizetett pénze is már 7— 8 év alatt kama­
tostól együtt visszaterül özvegye és árváinak. Ha pedig
özvegye 25 évig ól és árvái 20 évig élvezik a gyámintézet
jótéteményeit: akkor a pap által befizetett összeg 5, 10,
sőt 20-szorosan adatik vissza szeretett feleségének és gyer­
mekeinek. E számok világosan beszélnek és hathatósan ajánl­
ják az egyesítést-.
Nehézség támad a rnntt, hogy némelyik egyházme­
gyének 2-szer, sőt 3-szor annyi gyámintézeti tőkéje van,
mint a másiknak, — 3 egyházmegyének pedig egy fillérnyi
alapja sincsen. Hogy lehet ezt kiegyenlíteni ? Nézotem sze­
rint aképen, hogy tnindenik tvactus beszolgáltatja saját tő-
kepénzót a központi intézetbe. A gy.-fehérvári, n.-sajói és
n.-szebeni papok pedig annyival járulnak a központi tőke
gyarapításához, mennyivel az új papok, vagyis személyenként
200, 150, 120 vagy 100 írttal papi állomásuk osztálya
szerint. Hogy ezzel a különböző tractusok közti különbség
meglehetősen ki lenne egyenlítve, mutatja a B .. melléklet
3-ik rovatában levő kimutatás, mely szerint a tract gyám­
intézetek tőkevagyonából egy papi állomásra esik:
a hunyad-zarándi egyházmegyében 197 frt 6 kr.
a uagy-enyedi 131 62
a kolozs-kalotai 134 16 „
a szilágy-szolnoki 223 68
a deési 129 54
a széki 100 89
a görgényi 160 27
a marosi „ 307 13
a küküllői „ 115 42
az udvarhelyi „ „ 115 „ 87
a Rikán-belőli communitasban 127 69
a kolozsvári egyházmegyében 1764 „ 30 „
Átlag véve egy papi állomásra jut 177 frt és 37 kr.
Látható ebből, hogy a kolozsvári tract üst kivéve a
többiben majdnem egyforma összeg által van egy papi állo­
más képviselve. Valamivel több tőkéje van aránylag véve a
marosi, szilágy-szolnoki és a hunyad-zárándi egyházme­
gyéknek. Ha az egyenlőtlenség miatt valamelyik egyházme­
gyének panasza lehet, úgy csak e 3-nak, illetve 4-nek lehet
arányosabb kulcs alkalmazását kívánni. Csakhogy ón azt tar­
tom, hogy ez egyházmegyék papsága nem a tőkék közti kü­
lönbséget, hanem az egyesülés szemmel látható előnyeit te­
kintve, nem fog akadályokat gördíteni egy oly gyámintózet
alkotása elé, mely saját gyámintózetónél 2 - 3-szor nagyobb
osztalékot tud hátrahagyandott családjaiknak biztosítani.
Nem azt fogják nézni, hogy pl. a deézsi egyházmegye csak
100 frtot tud beszolgáltatni, mig ők 2, vagy 300-at, hanem
azt, hogy az egyesülés meghiúsulása, illetve az ő szükkeb-
lüségök miatt, saját kebelbeli papjaik is rövidséget szen­
vednek, saját özvegyeik is 40—-50 frt nyugdij-többlettől
esnek el, Ez pedig nagyon megfontolandó dolog saját ma­
guk érdekében, nem is említve, hogy a szegényebb egyház­
megyék papi családait nagylelkű eljárásukkal a nyomor és
éhség karjai közül kiragadni segítenének. A kolozsvári egy­
házmegye papságát özvegyeiknek és árváiknak adandó na­
gyobb osztalék által kárpótolni lehetne.
Az egyházközségek sem riadnának vissza az áldozattól,
ha tudnák, hogy filléreikkel a különben is csekély jövedelmű,
nagy részben nyomorult fizetésű papjaik özvegyei és árvái
az Ínségtől megkímélve lesznek. Minden jó lelkű embernek,
még a műveletlen földmivesnek is megesik a szive, mikor
az özvegy papnót árva gyermekeivel együtt a parochiából
kiköltözni látja. Elgondolja, hogy ezeknek se kenyere, se
ruhája, se lakása nincsen, koldusabbak a koldusnál, mert
nem értik a koldulás mesterségét, mert nincsenek szokva
bázról-házra járva alamizsnát kéregetni. Ha valamit bizto­
san vehetek, azt az egyet igen, hogy az egyházközségek
nem fognak vonakodni a papi árvák érdekében kiváut ál­
dozattól. Különben is édes-kevés az, mit tervezotem szerint
az ecclesiáknak fizelni kellene. A krajezáros élőtőkét eddig
is fizették s a központi gyámintézet czéljaira most is ad­
nak évenként egy-egy frtot. E teher csak annyiban növe­
kednék, hogy egy IV. oszt. egyház 2, egy III. oszt. 3, egy
II. oszt. 4 és egy I. osztályú 5 írttal járulna a nemes és
szent czól eléréséhez. Ennyi terhet minden ecclesia meg-
bir s jó lélekkel viselhet akkor, a mikor kántor-tanitójáért
az országos nyugdíjintézetbe évenként 12 frtot fizet. Azért
tettem különbséget az egyházak között, mert méltányos do­
log, h)gy — mint az Írás mondja ■ — „többet adjon az, a
kinek több adatott.“
(Vége köY.)
A középiskolai törvényjavaslat s az
ág. ev. egyház.
Báró Prónay Dezsőnek, a magyarországi ágostai evaii-
gelicus egyház uj egyetemes felügyelőjének, kezdeményezésére
febr. 23-án ez egyháznak több kiváló tagja értekezletet
tartott Budapesten, melyhon beható tanácskozás alá vették
a legújabb középiskolai törvényjavaslatot. Részt vettok az
értekezleten Czókus István és Karsay snperintondensek,
Győry Elek egyetemes főjegyző, Jelenik Alinási István, Her­
mán Ottó, Ivánka Imre, Busbach Péter országgyűlési kép­
viselők, Győry Vilmos, Doleschál Ferencz ovang. lelkészek,
Batizfalvy István tanár, az egyetemes tanügyi bizottság
jegyzője és mások. A törvényjavaslatnak több intézkedését
a békekötésekbe és törvényekbo ütközőknek és a protestáns
autonómiára nézve sérelmesnek találták és elhatározták,
hogy kérvényt nyújtanak be a képviselőházhoz, melyben
több szakaszának megváltoztatását kérik. Ez emlékirat ter­
vezete, melyben a protestáns autonómiára nézve sérelmes
intézkedések ellen tiltakoznak, a következőleg hangzik:
„A magyarhoni mindkét hitü evangelicusok iskolai au­
tonóm szabadságának s az államhoz való viszonyának tör­
vényes alapjai nemzetközi szerződések erejével biró békekö­
tésekben, az ezek beczikkelyezésóvel s az 1790/91. évi
XXVI-ik törvényczikkel, alaptörvényekben vannak lerakva.
Ezekben a mindkét hitvallású evangelicusoknak a tanügy
terén teljes és tökéletes autonomía, azaz semmi föltételhez
nem kötött szabadalom van biztositva. Az autonómiát és
szabadságot nem csorbítja, a „coordinatio litevaviae institu-
tionis“ kiterjesztésének elrendelése, mert ennek a minden
jövendő időre biztosított intézkedési jogok mellett más al­
kalmazása a protestáns iskolákra nézve lehetetlen, mint az,

hogy a minden hazai iskolára törvényben megszabandó tan­
tárgyakat a protestánsok is felvegyék; az, a mi ismételten
feliratokban kiemeltetett, hogy az államnak joga van tör­
vényben kijelölni a őzéit, melyet az iskoláknak el kell ér­
niük : tehát az adandó képzettség minimumát, de hogy ez
mily mód és eszközök által éressék el: abba az állam nem
avatkozhatik.
A tanügy tekintetében kótségbevonhatlan a protestáns
egyház autonómiájának a sérthetlensége. Elismertetett az az
1843—44-diki országgyűlésen, mikor a7. alsó tábla a val­
lásügyben a főrendekhez intézett üzenetben azt nyilvánította,
hogy az a békekötések kötelező pajzsa alatt áll, a melynek
érvénye és kötelező volta felül van az időnként változható
politikai nézetek és pártárnyalatok fölfogásán. Tanügyi au­
tonómiánk — igy folytatja az emlékirat — s a középiskolai
tanügy rendezésének kérdése önmagában is szoros és elvál-
lalbatlan kapcsolatban van a protestáns egyház életével; e
kérdésnél a protestáns egyházak életéről s biztos fenraara-
dásáról van szó. Vannak hitfelekezetek, melyeknek vallási
szabadalmuk nem érintetik a középiskolák rendezése által,
mig a protestáns egyházak életfája gyökerében támadtatik meg.
Különösen feltűnő a középiskolai törvényjavaslat azon
egyoldalúsága, hogy mig a hatalmas római catholicus egy­
ház iskoláinak felekezeti jellege és jogi természete egyálta«
Iában nem érintetik, sőt a hazai törvényekben bevett s ok­
tatással foglalkozó róm. cath. szerzetes rendekre nézve ki­
vételes kedvezményeket engedett: addig az autonóm protes­
táns felekezetek iskolái irányában a legszigorúbb, sőt mond­
hatni rendőri fedezetet kíván gyakorolni.
A protestáns autonomicus felekezeti iskolák sem cul-
turai, sem hazafisági tekintetben nem adlak okot ily bizal­
matlanságra. igazolták tanintézeteik által a protestánsok,
hogy a teljes szabadságot, melyet számukra a tanügy terén
békekötések és törvények biztosítottak, hasznositaai és ér­
tékesíteni tudták. így tehát az autonómiát épen nem valami
szűkkeblű felekezeti szempontból, hanem a nemzeti műve­
lődés szempontjából fogták s annak érdekében használták.
Felemlíti többek közt az emlékirat, hogy a magyarhoni pro­
testáns egyházak teljes autonómiai jogaik mellett elismerték
és tiszteletben tartották az állam legfőbb felügyeleti jogát,
de viszont azt mindig természetes jelessége és tartalma
szerint fogták fel.
Az autonómia valódi jelentősége és fogalma mellett ez
nem lehet más, mint közvetett ellenőrzési jo g : egy hatalom,
mely fogalmilag kizár magából minden positiv intézkedést,
bár nincs mire ügyelni, mit inspiciálni, ha szabad cselek­
vési tért nem engedne, hanem rendelkeznék a helyett, be­
avatkoznék annak cselekvési körébe, kit a működés megillet.
A felügyelet ily módon átlépné körét s az autonómia illu-
soriussá tétetnék.
És ha már most tekintjük — mondja tovább az em­
lékirat — a legutóbb előterjesztett törvényjavaslatban meny­
nyiben vétettek ezen sérthetlen alapok figyelembe, mennyi­
ben teljesítettek azon kívánalmak, melyeket ez elvek alap­
ján az evangelicus egyház a korábbi hasontárgyu törvény-
javaslatok alkalmával kifejezett és részben formulázott i s :
ki kell jelentenünk azon sajnos tapasztalatunkat, hogy a
javaslat azokat ismét sérelmesen mellőzte. Kiemeli többek
között az emlékirat, hogy mellőztetett a magyar protestáns
egyháznak történelmileg kifejlett, békekötések és alaptörvé­
nyek által biztosított jogi állásának kellő megjelölése. A
protestáns egyház autonómiájának érintetlen megőrzése s
^nnek törvényben való kifejezése s további valósítása nem
felekezeti kiváltság, hanem jogfolytonosság következménye
s ehez ragaszkodni a protestáns egyházaknak önfenntartási
jogukból folyó kötelessége, mert, fájdalom, hazánkban a fe­
72
lekezetek közti jogegyezség es viszonosság nagy elve még
testet nem öltött. Mig legalább tényleg gyakorlatban létezik
uralkodó vallás s hatalmas intéző karjait a törvényhozás
asztalától kezdve társadalmi életüuk minden rétegébe k i­
terjeszti, addig a létért való küzdelemnél nem nélkülözhetjük
azon palládiumunkat, melyet kivívott jogaink törvényes biz-
tositékában biiunk. Középiskolák felállítása — folytatja az
emlékirat — melyre az 1790— 91-dik évi XXVL törveny-
czikk feltétlen jogot biztosit — föltételekhez köttetni tervez­
tetik, a mennyiben azok felállítása elÓleges bejelentéstől
tétetik függővé.
Az egész javaslaton végig vonul bizonyos egyenlősi-
tósi irány s oly részletezés, melyek mindegyike a haladást
biztosiló szabad verseny és a szabad fejlődés kárára van.
Törvény általi megszorítás és korlátozás terveztetik,
igy például a tanárképes!tósi vizsgákra, osztály összevoná­
sokra, tanárok és tanórák számára és még több oly tárgyra
nézve, melyekben egyházunknak szerzett és minden jövendő
időre biztosított joga a szabad rendelkezés.
A főfelügyeleti jog, kivevő valódi értelméből, rendel­
kezéssé és közvetlen intézkedéssé alakittatik át, a mennyi­
ben az érettségi vizsgálatokra kiküldetni szándékolt kor?
mánybiztos oly hatalommal ruháztatnók fel, mely a vizsgá­
lat érvényét egy ember önkényétől lenné függővé s szám­
talan súrlódásokra szolgáltatna alka’mat. Különösen ki keli
emelnünk, — mondja az emlékirat — hogy még a törvény-
javaslat is fenntartja a nyilvánosság elvonását, holott a nyil­
vánossági joggal a protestáns egyházak minden tanintézete
bir s attól kormányintézkedés utján meg nem fosztható és
sarkalatos joguk teljes megcsorbítása nélkül magánintézetek
sorába semmi körülmények közt nem helyezhető. Ily intéz­
kedésekbe tehát, melyek az egyház elvi álláspontjával ellen­
kező alapon nyugszanak, az evang. egyház soha bele nem
nyugodhatik.
Befejező sorai az emlékiratnak a következők : „A tör­
vény, az igazság, a jogfolytonosság követelményeinek te­
kintjük, hogy az újonnan beterjesztett törvényjavaslat kifej­
tett elveinkhez képest módosíttassák s átalakittassék, any-
nyival inkább, mert biztosított jogaink fenntartása a közmű­
velődés sikeres előmozdítására szükséges, szabadságunk érdeke
a történelem tanúsága szerint magas állami szempontból is
hazánknak és nemzetünknek csak javára és üdvére szolgálhat.
Az emlékirat értelmében a bizottság a törvényjavaslat- sza­
kaszaira a módosításokat is elkészítette.
A testvér-superintendentiák köréből.
— Bókésbánáti egyházmegyei közgyűlés. —
H.-M.-Vásárhely, 1883. febr. 23.
Egyházmegyénk e hó 21. és 22-ón tartá nálunk az
új egyháztörvény és az egyházkerület által megszabott szer­
vezkedés érdekében szükségelt, eléggé látogatott közgyűlését
Szabó János esperes és Kovács Ferencz legidősb tanács-
biránk elnöklete alatt, gr. Ráday egyhm. gondnokunk, az
egyházkerületi főgondnok temetése miatt, körünkben meg
nem jelenhetvén.
A gyűlés előestéjén lelkészi egyesületünk ülésezett.
Egyebek között itt előadatott, hogy a vallás-erkölcsi népies
olvasmányok létesítése érdekében a tevékenység megindult.
Az egyesület megbízásából készíttetett népies imádságos
könyv — Csécsi Miklóstól — megjelent, a „Téli Újság“
lassanként tér foglal- s egy rakás krajezáros olvasmány is
van sajtó alatt.
 73
Mindezek érdekében az egyesület, minthogy az egy
frtos tagdijakból mindössze is mintegy 80 frtja van, Mae-
cenásaink pedig hiányzanak, m a g á t e z e r f o r i n t n y i
k öl c s önne l volt k é n y t e l e n m e g t e r h e l n i !
Az Egyesület minden tagja bizományi fog tartani a
müvekből, a hazai összes prot. esperessógek pedig felfognak
kéretni, hogy kiadványaink terjesztésében segítséggel legyenek.
Az egyházmegyei közgyűlés kitűzött időben megnyit­
tatván, gr. Ráday G-. táviratilag fölkéretik, hogy egyházme­
gyénk fájdalmas részvétét az elhunyt főgondnok családja
■előtt tolmácsolja s a dicsőültnek ravatalára egyházmegyénk
nevében egy koszorút helyeztessen.
Azután bejelentetvén az egyházmegyei és egyházkerü­
leti összes tisztikar lemondása, ez sajnálattal s azon re­
ményben fogadtatott, hogy az érdemesekkel ismét találkozni
fogunk az egyház kormányán.
A törvény életbeléptetése s az egyházkerületi utasítá­
sok által kívánt intézkedések közül megemlítjük a követke­
zőket :
A gyülekezetekben az új presbyteriumok alakulása
(sok helyt már az egyházközségi közgyűlések is megalkot­
tattak) egynek kivételével, mindenütt teljes rendben meg­
történt. Az egyházmegye jövőre is megelégszik annyi egy­
házmegyei tanácsbiróval, a mennyi eddig volt. Hogy a más
életpályára lépett lelkészek oklevelei érvénytelenittessenek,
az ilyen egyének összeírásával a gyülekezetek megbizattak.
Kérdés intóztetik az egyházkerülethez, hogy a Geleji-Ka-
tona-féle canonokat azon részeiben, melyek az új törvényben
érintve nincsenek, érvényben állóknak kell-é még tekinteni?
s ugyanaz megkéretett, hogy mindazon statútumait s több
effélét, melyek még ezentúl is hatályban maradnak, mihelyest
iskola-ügyünk országosan szervezve leend, a legrégibb idők­
től kezdve, különösen a lelkipásztorkodásra és az egyházak
kormányzatára való tekintetből, szedesse össze és tétesse
közzé, maga az egyházmegye is hasonlóan cselekedvén saját
■statútumaival.
A lelkész választási szabályok szempontjából a lel­
kész! jövedelmek szerint egyházainkat következőleg osz­
tályoztuk.
I. o s z t á l y : Szentes, Öcsöd, Békés, F.-Gyarmat,
Vésztő, Gyula, Vásárhely, Szeghalom, Makó, K.-Tarcsa, Gyo-
ma, 1200 frton felül levő papi jövedelemmel.
II. o s z t á l y : K.-Ladány, M.-Beróny, Doboz, Szent-
András, Rittberg, Ittebe, Debelliácsa, 800— 1200 forintnyi
papifizetéssel.
III. o s z t á l y : Gy.-vári, Battonya, Szeged, Klopodia,
Pancsova, Becskerek, Kovácsbáza, Csorvás, 5P0 —800 frtnyi
jövedelemmel.
IV. o s z t á l y : Szkulia, Orosháza, Majláth, Bánfalva,
Kunágota, Sámson, B.-Szegszárd, 300—500 frtos fizetéssel.
A lelkészek minősítése tekintetében pedig javaslata­
ink ezek:
IV. osztályú egyházba pályázhatik minden s. lelkész,
lelkészképes tanító és tanár, ki vizsgáit teljesen letette s
a vizsgák közti gyakorlati évet is kitöltötte;
III. osztályúba pályázhatnak a rendes lelkészek, kik
valamely IV. osztályú egyházban egy évet töltöttek, továbbá
azon 25-ik koréven túllévő s. lelkészek, taoitók és tanárok,
kik iskolai és szolgálati bizonyítványaik jelessóge által tár­
saik között előnyösen ismeretesek s egyházi hivatalban már
egy éven át működtek ;
II. osztályú egyházba pályázhatnak mindazon feddhe­
tetlen magaviseiotü önálló lelkészek, kik valamely IV. vagy
III. osztályú egyházban már négy évet töltöttek; továbbá
azon s. lelkészek, tanítók és tanárok, kik itthoni theologiai
pályájukat végezve külország! acadéiniákon is jártak, tudo­
mányosságuknak elismerésre méltó jeleit mutathatják s egy­
házi hivatalban már négy évet töltvón, ez időről tisztes
papi jellemet, buzgó kötelességszeretetet és gyakorlati jé
sikert tanúsítanak.
I. osztályú egyházakba pályázhatnak azon önálló lel­
készek, kik valamely II., III. oszt. egyházban 6 évet hű­
séggel, feddbetatlenül és áldásosán szolgáltak s szakképzett­
ségűknek és folytonos tanulásuknak kétségtelen jeleit adták;
továbbá a hivatalukban 6 évet töltött s. lelkészek és theolj
tanárok, kik tlieol. pályájuk itthoni bevégzése után külföldi
acadómiákon is tovább képezték magokat, tudományossá­
guknak kiváló jeleit mutathatják fel s egyházi hivatalban
folytonos póldányszerü papi jellemet, buzgó kötelessegórze-
tet ós gyakorlati kitűnő sikert mutatnak fel. Ezenkívül meg-
átlapittatlak a következők:
1. A s. lelkészek, tanítók és tanárok hivatali évei azon
időtől számíttatnak, melyben az utolsó lelkészképességi
vizsga letevése után egyházi közszolgálatba léptek. A segéd-
lelkészek pályázati kérvényük mellé tartoznak főnökeik és
egyházaik olynemü bizonyítványát, illetőleg ajánlatát csa­
tolni, melyben kifogástalan magukviselete, vallásos érzületük
s az elnyerni kívánt állásra való alkalmatos voltuk esperest
helybenhagyás mellett igazoltassák. Az I. és II. oszt. egy­
házakba való pályázásnál pedig ugyanezek, főnökeik igazo­
lása mellett, kötelesek kimut tni azt, hogy magukat lelkészt
óveik alatt szakjukban vagy a tudomány egyéb ágaiban
mikép, mily eszközökkel? és mily eredmény mellett ipar­
kodtak tökéletesíteni ?
2. A lelkészi hivatalra igényt tartó tanítók és taná­
rok tartoznak ebbeli igényűket illető esperesök előtt beje­
lenteni, lelkészhez illő életmódot folytatni, egyházak rendes
lelkésze mellett évenként több ízben lelkészi szolgálatokat
teljesíteni, magokat ezek felügyelete alá adni s pályázati
kérvényük mellé a s. lelkészekéhez hasonló bizonyitványt
csatolni.
3. Azonos vagy alsóbb osztályú egyházakba az önálló
lelkészek szabadon pályázhatnak.
4« Tekintve, hogy a törvény 188. és 191. §§.-ei föl­
tételezik, hogy a lelkészek a hivatali állások megüresedése
idejét megelőzőleg már minősítve legyenek, e minősítés a
pályázni kívánók egyenes kivánatára a lelkész-jelölő bizott­
ság egyházmegyei tagjaira bizatik, a kik a mostani rendes
lelkészeket minden jelentkezés nélkül s olyan minősitvénnyel
jegyzik meg, minő egyházaik osztályának megfelel, ha csak
 74
valaki közülöb a maga egyéni minősíttetését különösen nem
kívánja.
Ezenkívül említésre méltó ügyünk volt még kettő. Az
egyik a bánfalvai lelkész-tasitó kérvénye, ki folyamodik,
hogy engedtessék meg neki káplántartás és egyházának bele­
egyezése mellett méhészeti vándortanitóságot vállalnia, m int­
hogy igen népes családját, hivatali csekély fizetéséből, kü­
lönben nem képes eltartani. Megengedtetett oly kikötéssel,
hogy havonként egyszer hazanézzen, az esperes pedig fel*
hatalmaztassék a lelkésztanitót időközben is helyére szólí­
tani, ha vándorlásai miatt egyhaza vagy iskolája szenvedne.
A végzés megerősítés végett a kerületre felterjesztetik. —
A másik közérdekű ügy volt a n.-bányai egyházmegyébe
kebelezett krassóvidéki lelkészi értekezlet emlékirata némely
a superintendentián tapasztalható abnormitások tárgyában.
Az emlékirat nagy figyelmet költött s véleményes javaslat­
tételre lelkészi egyesületünknek adatott ki, alap-munkálat
készítésével Szeremlei Sámuel főjegyző bízatván meg.
VIDÉKI ÉLET.
A brassói ág. ev, leány-egyház.
Egy hosszú és teljes évszázad múlt el azóta, hogy a
brassó-bolouyai ág. ev, magyar egyház a szászok gyámsá­
ga alatt állott s anya-egyházi önállóságát és annak keresz­
tülvitelét még csak megkísérteni sem merte.
Ezen leány-egyház papjai a múlt időben feltétlen s
hű alattvalói valának a szász anya-egyház érdekeinek és ezen
város lutheránus főpapjainak s tökéletes attentatum lett
volna azon időkben az egyházi önállóság eszméjével fellépni!
Mert hiszen nagy prudentiával jó előre gondoskodva
volt arról, hogy a bolonyai leány-egyház és papja mély
lekötelezottségi viszonyban legyenek a szász anyaegyházhoz.
Azért is az anyaegyház valami uton-módon, előzékeny
jóakarattal pár száz forint állandó évi segélyt nyújtott a
magyar nyelvű leány-egyháznak. Ennek papját pedig rend­
szerint megtisztelte az ág. ev. szász középtanodában a m agyar­
nyelv tanításával, mely teendőkért mintegy 300 forint tisz-
töietdij járt évenkint.
így tehát mind a leány-egyháznak, mind pedig pap­
jának, az egyenes függési s lekötelezettségi viszonyoknál
fogva, volt némi okuk a hallgatásra s az önállóság eszméje
és ügye szép csendesen nyugodott, aludott a százados néma,
békés sírban!
Azonban a bölcs Gondviselés kegyelemmel, irgalommal
tekintett le a bolonyaiakra; megsokalta a százados gyámság
idejét, megelégelte a lokötöttségi viszonyt, a hosszú mély
álmot és a jelenlegi ifjú, jeles szakképzettségű, nemes gon­
dolkozás^ önérzetes, tevékeny pap által még állása elfog­
lalásakor kimondatta, hogy állása mellé neki nem kell kegy,
sem nyilvánítás; sőt hivatalos működése alatt alig telt el
pár év s már is a bolonyai magyar leány-egyház illetékes
utón határozatiig kimondotta az önállóságot, a szász anya­
egyházból leendő kiválását.
Hogy pedig a szász atyafiak ezen egyházi önállóság­
nak, függetlenségnek nem igen örvendettek; ennek bizony­
sága az, hogy a leány-egyház javára évente folyóvá tett 200
forint segélyt kereken megtagadták tőlük, — pedig e miatt a
gazdag szász anyaegyház szegényebb nem lett volna s amaz
összegre még a régmúlt időben sem volt szüksége. E tény­
ből kifolyólag egyenesen azt lehet köveikeztetni, hogy ama
segély csakis a gyámság és lekötöttség megváltásának és
biztosításának dija volt s nem arra volt szánva, hogy ennek
élvezete által a leány-egyház fejlődése, virulása, önállósága
háborítatlanul eszközöltessék évszázadokon keresztül.
Mert ha a közkézen forgó szabályok szerint a leány­
egyház az anya vagyonából egyenesen nem osztozhatok is
meg, de mégis „az önkénytes egyezmény esetének yan helye.
E tekintetben vegyük csak a legszükkoblübb, legszű­
kebb marku kiegyezést, melynek non plus ultrája körülbplől
ez lehetett volna: „Egy hitvallású, külön nyelvű százados
gyámleányom ; ha te mostoha anyád kebléről eltávozol s ma­
gadat a szabadság torén kívánod önállólag fejleszteni, bol­
dogítani — ám legyen. En időszerű, jogos es nemes törek­
vésedben nem leszek akadályod, ellenséged! Nem adok ugyan
neked ezrekre menő menyasszonyi hozományt, de azt, mint
egy valláson levő anyád, megteszem, hogy míg zilált finan­
ciális s önálló terhes háztartási ügyedet szoros kötelesség
szerint a közel jövőben rendezed, addig ideiglenesen meg­
adom egészen, vagy felerészben a százados 200 forint évi
segélyt.
Fájdalom, az anya mostoha leányával nem igy egyez­
kedett hanem ezt hidegen, mereven s határozottan eluta­
sította, kimondván, hogy: „Ha a 200 forint deficitet azonnal,
elő nem teremted, önálló egyház nem lehetsz s itt kell ma­
radnod anyai gyámságom alatt!“
Ez ügyben a „Kórő-szózattt a brassói ág. ev. magyar
egyházközség tanácsától, Hóhr Gyula elnök, Józsa Mihály
jegjző, Lukács János és Magyari András gondnokok által
aláirott.an, kinyomatva, még az 1882-ik óv szeptember hó
24-ről keltezetten közrebocsájtatott: azonban eddigelé ennek
eredménye csak mintegy 500 forint tőkét biztosított s igy
a hiánylat, ha 10 °/0 vétetik is alapul, még 1500 forint
tokét igényel!
Ha minden protestáns hitközség és honfiaink úgy fog­
ják fel ezen brassó-bolonyai magyar vallási és nemzeti szent,
ügyet, mint azt eddigelé Budapest és Kolozsvár tényleg be­
igazolták: akkor semmi kétség nem lehet az iránt, hogy a
szükségelt tőkeösszeg ez óv közepéig mindenesetre begyül.
Hol van olyan protestáns egyház édes hazánk kebe­
lében, melj a brassó-bolonyai magyar egyház önállóságának,
fejlődésének, felvirágozásának nemes czéljaiórt egyszer s
mindenkorra egy-ket forint segélyt ne adományozna, — ha
eddig még nem adott ?
Hol van egy olyan protestáns férfiú, ki a százados
bilincs s a mostoha gyámság alatt hosszasan szenvedett.
 75
hitrokonait fel nem karolná s önállóságra és új egyházi ólet
kezdhetésére ne segítené?
Hol van úgy olyan magyar hazafi, ki minden önálló
cselekvési térről egyenesen leszorított s két nemzetiség
közzé ékelt honfitársait az egyházi joggyakorlat s nyelvi
hátratétel lánozai körül ki ne szabadítaná és csekély, de
hazafias áldozattal meg ne váltaná?
Protestáns egyházak I protestáns férfiak ! magyar hon­
fiak! Gondoljátok meg, hogy Brassó városa egy oly jelen­
tékeny pont hazánkban, hol igen fontos missioja van az
uj magyar önálló ág. ev. egyháznak is!
Ennek a 10 lutheránus hitközség 20 ezerre menő ma­
gyar létszámának a múltban ■
— még 100 évvel ezelőtt —
egyik első zászlóvivőjének és főirányadójának kellett volna
lennie; de Isten segedelme s hazafias áldozataitok után,
remélhetőleg, a közel jövőben az is lesz!
Patrióta.
KÜLFÖLD.
O la s z o rs z á g ;. A p á p a két levele a n é m e t
c s á s z á r h o z . A culturharcz vége felé közelit, ha ugyan
már eddig tényleg nőm nyert befejezést. Bókülókeny hangu­
lat uralkodik a Vatican és a német udvar között, legalább
'erről tanusirodik a pápának az agg Vilmoshoz irt két levele,
melyek tartalmát nem tartjuk érdektelennek itt bár vázla­
tosan is közölni.
Az első levél deczember 3-án kelt s abban a pápa
örömét fejezi ki a csiszár békülékeny szándéka fölött, me­
lyet az országgyűlés megnyitása alkalmával nyilvánított.
Megemlíti, hogy a pápa szókének elfoglalása óta — hála a
császár nemes gondolkozásmódjának — folyton azt a r e ­
ményt táplálta, hogy a vallásos béke ismét helyre fog állít­
tatni. A porosz követségnek újból való fölállítása e remé­
nyét megerősítette. A vallásos béke Poroszországra nézve
is előnyös, mert az egyház a hatóság iránti engedelmesség
szellemét oltja a népességbe. Apostoli hivatalának köteles­
ségei megkövetelik a pápától, hogy Poroszország uj törvé­
nyeinek enyhítését és végleges módosítását kívánja, legalább
a catholicus vallást illető leglényegesebb pontjaira nézve.
Ez az egyedüli mód az igaz és tartós béke létrehozatalára.
A vallási kibékülés a catholicus alattvalók szivét szorosab­
ban csatolja a trónhoz és méltó koronája lesz a császár
hosszú, dicsteljes uralkodásának.
A második levél január 10-dikén kelt és a pápának
a császár sajátkezüleg irt levelére adott válasza. A pápa
e levélben úgy nyilatkozik, hogy a császár válasza megerő­
síti ama reményt, hogy a viszály ki fog egyenlittotni, mert
a császár hajlandónak mutatkozik, hogy a jelenlegi törvé­
nyek átvizsgálásába beleegyezzék. A pápa JacobiQi bibornok
által jegyzéket intéztetett Schlöszerhez, a vaticani német
követhez, melyben azt az elhatározását jelenti, hogy a püs­
pököknek megengedtessék, hogy az új lelkészeket bejelentsék
a kormánynak a nélkül, hogy a fennálló törvények teljes
átvizsgálását bevárnák. A pápa a*it kívánja, hogy az egy­
házi hivatal gyakorlását és a papság tanítását gátló intéz­
kedések is enyhittessenek. Az egyháznak ép úgy, mint az
államnak, bírnia kell azzal a joggal, hogy szolgáit saját
szellemében nevelhesse. E változtatásokat a catholicus egy­
ház létére nézve elengedhetetleneknek tartja. Ha e pontokra
nézve megegyezés jön létre, könnyű lesz a valódi és tartós
béke megállapítása.
S z e n t L u c z i f e r . Sardinia szigetének Cagliari nevű
városába nem rég új püspököt neveztek ki. Ez azzal kezdte
főpásztorkodását, hogy revideálta az egyházkerületében tisz­
telt szenteket és megvizsgálta, vájjon csakugyan jogos ala­
pon nyertók-e el a wszenttt előnevet. Kutatás közben nagy
rémületére talált a szentek között egy Luczifer neyíi véd-
szentet is, melyhez nem kevesebb mint 37 faluban fohász­
kodtak a hívők. Rögtön rendeletet bocsátott ki az illető
községekhez, megparancsolva, hogy válaszszák szent Luczifer
helyett szent Sulpitiust. Az említett községek plébánosai
azonban kijelentették, hogy ők teljesen meg vannak elégedve
vódszentükkel és nem szándékoznak mást választani. Egy­
úttal fellebbeztek a püspök rendelete ellen a pápához.
Afrika* P i t h o m —S z ű k kot . Ez a két név tudva­
levőleg a bibliában fordul elő, mint egy és ugyanazon hely­
ségnek kétféle elnevezése. Pithomnak a papok, Szukkotnak
a polgárok hitták azt az ogyptomi várost, melyben a Palaes-
tinába vándorló zsidók legelőször tartottak pihenőt. Ők ma­
guk építették volt fel Pithom-Szukkotot, még pedig Nagy
Ramzes parancsára. A jelenleg Naville tudós íölvigyázása
mellett folyó egyptomi ásatások most lehetőve tették e hely
fekvésének pontos meghatározását. Egy feliratos tábla ugyanis
arra vall, hogy Pithom-Szukkot a mostani Tel el-Masute
közelében, a Tel-el-Kebir és Ismaila közti vasúti vonal
szomszédságában állott. Ez az első hely, melyről határozot­
tan tudják, hogy a zsidók Egyptomból való kivándorlásuk
alkalmával keiesztülmentek rajta.
Á z & ia . »Lói K r a t o n “. Ez a neve egy különös
ünnepnek, melyet a siamiak minden tizedik esztendőben
szoktak megülni, még pedig M e n a m , a folyók istene, tis z ­
teletére. Ép a múlt hó végén ünnepeltek ilyen „Lói Kra-
ton(C-t, mely alkalommal Kroma Luang király, visszatérve
egy hosszabb útjáról, Bangkokba érkezett. Három nappal
az ünnep előtt belső termeibe vonult vissza, hogy itt ájta-
tos elmélkedésekkel és a szokásos ünnepi imák kívülről ta ­
nulásával töltse az időt. A szent napon a Menam partján
illatos fákból nagy máglyát emeltek, melyet a király locsolt
le és gyújtott is meg. Mikor már égett a fahalmaz, a pa­
pok a tüzbe mindenféle apró ezédulákat vetettek, melyekre
apró imádságok voltak írva.
KÜLÖNFÉLÉK.
Kolozsvár, 1883. márcz.. 3.
— T. előfizetőinknek szives tudomására kí­
vánjuk hozni azt, hogy lapunk idei 1-sö, 2-ik,
 76
3-ik és 4-ik számai elfogytak s ig y teljes számú
példányokkal a legjobb akarattal sem szolgálha­
tunk. A kiadó hivatal.
— K is-baczoni reform , egyházközségünknek lélek­
emelő ünnepe volt m. hó 18-án. E napon köszöntött he
njonnan választott ifju lelkésze: tiszt. Lőrincz Gyula ur.
Jelen voltak az egyházmegye részéről: n. t. Szász József
esperes, t. Lányi Sándor és t. Bartha Sándor egyházmegyei
algondnokok és oly nagyszámú közönség, helybeliek és vi­
dékiek, hogy majdnem egy harmadrésze nem fért be a zsú­
folásig megtöltött templomba. A boigtatást Róvay Pál n.-
baczoni ref. pap végezte. Kovid, de tartalmas beszédben
rámutatott arra a benső viszonyra, melynek pap és hívei
között a vallás-erkölcsi élet fejlesztése és napról-napra való
gyarapítására múlhatatlanul meg kell lennie; majd szólott
az e viszonyból származó kölcsönös kötelezettségekről, me­
lyeknek lelkiismeretes betöltése vagy elmulasztásától függ
az egyházközség anyagi és szellemi életének emelkedé-e, vagy
hanyatlása; rámutatott egy protestáns pap hivatására, munka­
köre és munkája bérére s tb .; majd buzgó imában kért ál­
dást a lelkészre és egyházközségre. Ezután az ifju lelkész
mondott igen hatásos beszédet, I. Timotb. IV. 16. : „Gon­
dot viselj magadról és a tudományról, maradj meg ezekben:
mert ha azt mivelended, mind te magadat megtartod, mind
azokat, a kik tégedet hallgatandanak.“ A tiszta szép orgá­
num- és szónoki erővel tartott szép beszéd mindvégig fo­
kozódó mértékben vonta magához a gyülekezet figyelmét.
— Az érd. ev. ref. egyházkerület tan ári-k ara évi
rendes közgyűlését f. évi márczius hó 18-án kezdődőleg
Zilahon fogja megtartani. E gyűlés igen érdekes fog lenni,
mert egyéb fontos tanügyi tárgyak mellett a középtanodai
törvénnyel fog foglalkozni, hogy előre készítse az utat azon
időre, midőn valahára az országgyűlés 14 évi vajúdás után
ez ügyben törvényt fog alkotni. Sepsi-szentgyörgyi Mikóta-
nodánk részéről — a „Sz.N.“ szerint — Bodor Domokos igaz­
gató, Benke István tanvezető és Jánosi Gábor s. tanár urak
fognak e gyűlésen részt venni.
— A kolozsvári egyetem rectori és tanév megnyitó
beszédei, úgyszintén a II. félévi tanrendje, két flizot, jelent
meg, melyek mindegyikében számos közérdekű adatot talá­
lunk. A j t a i K. S á n d o r n a k , a volt rectoiuak beszéde,
molylyol az egyetem igazgatásáról lelépett, visszatekintést
foglal magában az egyetem első decenniumára. 1872-ben az
okt. 19-iki eskületételhoz 40-en jöttek itt össze, öreg és
ifju tanárok, kik egyben nem különböztek egymással : egy
sem volt közülök előbb egyetemi tanár s egyikök sem jött
ide organisált egyetem organisált tanszékére. Hogy mennyi
nehézséggel kellett megküzdenie a 40 apostolnak, arról nem
egy érdekes ezélzást olvasunk a rectori beszédben. Hogy
mily eredménye volt e küzdelemnek, híven ki van fejezve a
rector ama szavaiban, hogy a kol. egyetem, szervezetére,
tanerőire, hallgatóságára és tagadhatlanul közéleti kihatására
nézve is, valódi egyetemi színvonalon áll. A főbb adatok
ezek : az első évhez képest a tanszékek száma szaporodott
hárommal, a rendes tanároké négy gyei, a magántanárok szán
Nyomatott Stein Jánosnál az ev. ref. főtanoda betűivel Kolozsvártt.
ma 9, a tanársegédek száma szaporodott 5-tel, a műtó'nö-
vendékeké 3 mai. Az egyetem tanácsa ?.z elmúlt evőkben
külön feliratokban sürgette egy 2-ik tanszék felállítását a
római jogra, egy tanszék felállítását az olmekórtanra, egy-,
nek az előkészítő sebészetre, egynek a gyógyszertaura,
egynek az ókori történelemre, egy tanszék felállítását a le­
iró mertanra. A rector különösen kiemeli az elmekórtani
tanszék hiányát. — A tanárok a lefolyt évben télen 120
tantárgyból hetenként 622 órát, nyáron 127 tantárgyból
625 órát tartottak — Hallgató volt az I. félévben 456,
a Il.-ban 476; háromnegyed része a hallgatóknak erdélyi;
a hallgatók száma az első évben 274 vol t , azóta folyton
növekedett, csak az utolsó években jelentéktelen csökkenés
észlelhető (1879 80: 470,). Legjelentékenyebb a szaporo­
dás a bölcsészeti karnál. A 10 évi tandijelongedós összesen
26,551 fit 77 ki\ Az ösztöndíjak 10 évi összego 110,948
frt 44 lu*. Az oklevéllel kibocsátottak száma a 10 óv alatt
960-at tesz ki. A tiz óv alatt 169 pályatótelt hirdettek ki,
melyekre 203 munka érkezett be, 159 jutalmaztatott 11,760 |
frttal, 4 nyert dicséretet. A tanárképezdónek a lefolyt évben
28 és 30 tagja volt; a 10 óv alatt rendes kópezdei (ösz­
töndíjas) tag volt 82, rendkívüli 80, összesen végzett 130,
még tanul 20, teljes vizsgálatot állott 86, alapvizsgálatot
állott 23, vizsgálata nincs 21-nek, bölcsészettudori okleve­
let kapott 31. — Az idei tanrendből kiemeljük, hogy a jog
s államtudományi karban 25 előadást tartanak, az orvos-
tudományi karban 37*et, a bölcsészet-, nyelv- és történet-
tudományi karban 35-öt, a mennyiségtan és természettudo­
mányi karban 31 előadást. Az előadó tanárok száma 56.
— Gróf E estetich Tasziló, a nemrég elhunyt nemes-
keblű magyar főur, a keszthelyi és a szentgyörgyi uradalmak
elemi iskoláinak fenntartási költségeire 40,000 forintot
hagyományozott.
— K öszönet-nyilvánítás. D.-szt.-mártom állami ele­
mi népiskolai tanitó t. Nagy János űr és neje sz. Szöllősi
Berta úrasszony, a dicső-szentmártoni ev. rof. leányegyház­
nak 141 frtot tevő orgona-alapja nevelésére 20 o. é. frtot
kegyeskedtek ajándékozni. — Továbbá a canonica visitatioi
személyzetet az 1881 — 82-ik években szívesek voltak élel­
mezni. mi által úgy is szegény egyházunkat jelentékeny
összeg kiadásától mentették meg. Fogadják nevezettek ezen
áldozataikért, e nyilt téren is, egyházközségünk hálás kö­
szönetét. Dicső-szenfc-márton, 1883. február 28. Az egyház­
község uevében: Mihály József, ev. ref. levila-tanitó,
— P ályázat orvosnő vendóki ösztöndíjra. A nagy-
enyedi ev. ref. Bethlen főtanoda elöljárósága közhírré teszi,
hogy az azon fő tanodánál leteteményezett S z o t y o r i - féle
alapítvány üresedésbe jött. Pályázhatnak orvosnövendókek,
Pályázati határidő f. évi márczius hó 31-ke. A folyamodvány
mellé csatolandók: 1., egyetemi bizonyítvány; 2., vagyoni
kimutatás ; 3., ba a folyamodó az alapitó családjával rokon­
ságban állana — mely esetben előnyre számíthat — a ro­
konsági viszony kimutatása. Az i g a z g a t ó s á g .
XIII. évfolyam. Kolozsvárit, 1883. Márczius 11.
P R O T E S T Á N S KÖZLÖNY.
EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP.
Vő)©V
MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.
SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS:
b.-farkae utcza 16 szám, hová a lap szellemi s anyagi ügyeit
illető minden küldemények czimzendők.
ELŐFIZETÉSI ÁR :
Egész évre 6 frt., félévre fi t., évnegyedre 1 frt. 50 kr.
f e -
j^ELELŐ S SZ E R K ESZTŐ ÉS KIADÓ TULAJDONOS ! S z á i S Z i
Egy test és egy lélek vagytok.
T a i'la lo m : A középiskolai törvényjavaslat a parliament
előtt. — A tanári képyiseltetés kérdéséhez. Horváth István, — In­
dítvány az erdélyi ev. ref. egyházkerületben létező' központi és
egyházmegyei özvegy-árvái gyámintézetek egyesítése tárgyában. Elő­
terjesztés végett kidolgozta Szőts Sándor, dévai ev. ref. lelkész. (Vége).
— Az áll. ig. tanács üléséből. — Különfélék. — Hirdetés.
A középiskolai törvényjavaslat a
parliament előtt.
A képviselöliáz ülése murcz. 5-én, 6-án és 7-én.
Nem tartjuk érdektelennek, sőt feleslegesnek épen nem,
lapunk szűk teréhez mórt terjedelemben a minket is oly kö­
zelről érdeklő középiskolai törvényjavaslat által a képviselő­
házban felidézett pro- et contra vitát t. olvasóinkkal meg­
ismertetni. A tárgyalás folyama alatt közölni fogjuk a na­
gyobb szabású beszédeket bő kivonatban. T. olvasóinknak
szolgálatot vélünk ez által tenni.
Mai közleményünk a f. hó 5-iki, 6-iki és 7-iki vitát
adja a következőkben:
A márcz. 5-iki ülésben napi rendre tűzetik ki a kö­
zépiskolai (gymnasiumi és reáliskolái) oktatásról szóló tör­
vényjavaslat.
S z a t h m á r y György, mint a közoktatásügyi bizott­
ság előadója, ajánlja a törvényjavaslatot elfogadásra. Közép­
iskoláink jellegére nézve a legnagyobb különbség uralkodik.
Yan 179 gymnázium és reáliskola 2324 tanárral es 38,000
tanulóval. Még ma is vannak hat osztályú gymnasiumok
3 —4 tanárral, két osztályúak 2, sőt egy rendes tanárral,
vannak iskolák egyetlen képesített tanár nélkül. Magánta­
nulók vizsgálatánál, érettségi vizsgálatoknál sok a szabály­
talanság. Tannyelv tekintetében 14— 15 nem magyar nyelvű
intézet van harmadfél ezer tanulóval. A gymnasiumi tanárok
közül 970 tanárnak nincs oklevele. A törvényjavaslat czélja
először: megszüntetni a kóros és visszás állapotokat a kö-
Jelen szám unkhoz V2 *v n iöllék let van csatolva.
10. szám.
KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.
HIRDETÉSI DIJAK
kétszer hasábozott garmond sor vagy annak tere 5 kr. Bé-
lyegdij minden beigtatás után 30 kr.
Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél külön kedvez­
ményt nyújt a kiadóhivatal.
&
Ü O X X X O lC O S .
Efóz. IV. 4.
zépiskolaügy terén, másodszor: emelni az egész vonalon a
középiskolai oktatás színvonalát; harmadszor: biztosítani a
középiskolai oktatás komoly eredményét és negyedszer: ezen
szempontokból megadni az államhatalom részére az ellenőr­
zési jognak legalább minimális mértékét. A javaslat egyik
szakasza a nem magyar nyelvű középiskolákról szól és e
tekintetben egészen a nemzetiségi egyenjogúságról szóló tör­
vény alapjáig megy. Megengedi a javaslat nem magyar tan­
nyelvű középiskolák felállítását és fentartását. Nem kis ked­
vezményt és biztosítékot nyújt ez a különféle nemzetiségek­
nek e hazában és ezen nagy concessioval szemben csak
annyit köt ki, hogy az állam hivatalos nyelvére is fordít­
sanak figyelmet. Kimondatik, hogy a nem magyar nyelvű
tanintézetekben a magyar nyelv mint kötelezett tantárgy
taníttassák. Ugyanezen intézetek 7. és 8. osztályában a
magyar nyelv magyarul tanítandó és az érettségi vizsga is
magyarul teendő le. Minden egyéb ága a tanításnak, vala­
mennyi tantárgy az illető intézeteknek tannyelvén megy.
Csupán ebben az egyben van kivétel és némi kedvezmény
adva a magyar állam hivatalos nyelvének. De ez nem lehet
másképen, mikor a köztisztviselők képesítéséről szóló tör­
vény is utal az érettségi vizsgálatokra. Az érettségi vizs­
gálatoknál az állam ellenőrzési jogára nálunk nagy szükség
van. A tanároktól is megkívántatok, hogy a tanári vizsgát
magyarul tegyék le; de erre is még tiz évi időt szab, ad­
dig más nyelven is tehetni tanári vizsgát. Ez alatt a nem
magyar nyelvű intézetek kötelező tantárgygyá tehetik a ma­
gyar nyelvet. A felekezeteket az állam ellenőrzési joga nem
sértheti, mert az állam nem valami idegen hatalom, hanem
a magyar állam. A nemzetiségek erőszakos magyarosítást
látnak a törvényjavaslatban; csakhogy a nemzetiségi szel­
lem oly fokú fejlődöttsége mellett 20— 25 millió forintot
kellene évenkint erre fordítani; még az is csak kísérlet ma­
radna. A magyar nemzet osztogatott fehér lapokat, megalkotta
 78
a nemzetiségek egyenjogúsításáról szóló törvényt, osztoga­
tott jogokat jobbra és balra, barátnak' és ellenségnek lova-
gias magyar bőkezűséggel, gondolt másokra, — ideje, hogy
gondoljon magára. (Élénk helyeslés és tetszés jobbfelől.)
T r e f o r t Ágoston vallás- és közoktatásügyi m inis­
től*: Nem óhajtja az ügyet sem felekezeti, sem más parti-
cularis szempontból tekinteni, miután ez közös érdek : a
magyar cultura s a magyar állam érdeke, Eötvös József
báró 1870. ápril 7-én négy törvényjavaslatot nyújtott be a
közoktatási ügyekről s ezek egyike a középiskolákról szólt.
Ha Eötvös kevósbbó scrupulosus ember lett volna a fel­
ügyeleti jog gyakorlatában, talán egy szabályrendelettel, vagy
egynéhány petitio tárgyalásával tisztába lehetett volna hoz­
ni a felügyeleti jog definitióját.
T h a l y Kálmání Nem olyan kicsi dolog ez! (Egy
hang a szélső balon; Rosszul történt volna.)
T r e f o r t Ágoston: De Eötvös azt törvény által akar­
ta eldönteni. A javaslat tárgyalását Eötvös betegeskedóse
és bekövetkezett halála akadályozta meg. B. Eötvös halálá­
val ez ügy szünetelt, de midőn szóló 1872-ben minister
lett, ismét hangsúlyozni kezdették minden oldalról a közép­
iskolák reformját s igy nyújtott be ő 1873-ban törvény­
javaslatot. A bizottsági jelentés 1874 májusában került a
ház elé, de napirendre nem került, senki sem agitált elle­
ne, pénzkérdést csináltak belőle s elhalasztatott jobb idők­
re. Az 1873 —78-iki országgyűlésen kezdették fújni a fe­
lekezeti trombitát. (Derültség.) Egy miskolczi suporinten-
dentialis gyűlésen azt kiáltozták, hogy a gyranasiumok és
reáliskolákról szóló törvényjavaslat fenyegeti a protestáns
egyházak autonómiáját,
C s a n á d y Sándor: Úgy is van!
T r e f o r t Ágoston: Ennek ellenére 1875-ben újra be­
adta á törvényjavaslatot, mert nem ismerhette el a szoros
összeköttetést a protestáns egyházak autonómiája s a kö­
zépiskolák reformja közt. De a közoktatási bizottság, te­
kintettel a minden figyelmet elfoglaló kiegyezési kérdésekre,
most se tett jelentést. Egy évig mit se tett s ismét meg­
támadták minden oldalról. Részletes törvényjavaslatot ter­
jesztett be tehát a gymnasiumok- s reáliskolákról 1880
márczius 20-án. Május 11-ére napirendre is tűzetett, de
akkor meg Madarász József képviselő ur, a felekezeti s a
választási féltékenység érdekei találkozván, vétette le a na­
pirendről.
C s a n á d y Sándor: A szabadság érdekei kívánták!
(Mozgás.)
T r e f o r t Ágoston: 1881 octóber 6-án újra benyúj­
totta a törvényjavaslatot. Most a dolog váratlan fordulatot
vett: a tanulmányi alap kérdésén bukott meg a javaslat.
Az egyik fél azt mondotta: a törvényjavaslat igen jó s óu
azt elfogadom, ha biztosítékot nyerek az iránt, hogy a ta­
nulmányi alap catholicus alapúak tekintetik; a másik fel
azt mondotta: én elfogadom a törvényjavaslatot, ha bizto­
sítást kapok, hogy a tanulmányi alap nem catholicus, ha*
nem állami jellegű. A törvényjavaslat e kérdést nem érint­
vén, vissza kellett utasítani a bizottsághoz, melynek jelen­
tése most a törvényjavaslat uj szövegezésében fekszik a ház
előtt. Ha most a koi'raány által benyújtott 8 törvényjavas­
latot megtekintjük, látni fogjuk, hogy sok dologban eltérnek
egymástól, de egyben valamennyien megegyeznek.
T h a l y Kálmán: A centralisatióban!
T r e f o r t Ágoston: A tanítás szabadságában. Vala­
mennyi szerint minden felekezet, törvényhatóság, község,
sőt minden egyes állampolgár nyithat és tarthat fenu isko­
lát. Ennél nagyobb szabadság egy államban se létezik. De
minden szabadságnak korlátái vannak, tehát a tanítási és
iskolai szabadságnak is. Ő a felügyeletnek főleg két mo­
mentumban akar kifejezést adni, az érettségi vizsgára s a
tanárkópesitésre fektetvén a fősulyt. Az érettségi vizsgánál,
mely a tisztviselők qualificatiója, kell, hogy az állam ellen-
őrködósi jogát gyakorolja. A törvényjavaslat ellenzői külön
véleményt adtak be, mely lélektanilag is érdekes okmány,
mert két külön világnézlet s két külön korszak felfogásának
a vogyülóke. A különvélemény aláírói egy egységes közép­
iskolát akarnak szervezni a mai gymnasium és a reáliskola
helyett. De az egységes középiskola lehetetlen, mert nem
egyeztethető meg a mostani culturalis s közgazdasági élet­
tel, (Helyeslés jobbfelől,) A társadalomban vannak hivatá­
sok, melyeknek előkészítéséhez a classicus nyelvek ismerete
szükséges, másoknál meg nem szükségesek. Különben sze­
retné, ha utasítást is adnának a különvélemény szerzői,
hogy milyen legyen az egységes középiskola. Gymnasium
classicus nyelvvel, vagy reáliskola latin-franczia nyelvvel?
Az iskolák túl terű éltetésének vádját a különvélemény szer­
zőire utasítja vissza. Épon azzal növeljük a tulterhelfcetést,
ha minden tanárnak szabad kezet adunk hogy saját belá­
tása szerint taníthatja a tantárgyát. A különvélemény po­
litical része az érettségi vizsga ellenőrzése s a Képesítés
ellen nyilatkozik. Különösen kifogásoljuk a kormánybiztost,
pedig ez nem intézkedik, csak ellonjegyzi a bizonyítványt,
a mit adott esetben meg is tagadhat. Ebből azonban nem
eredhet semmi baj, mert mind a kettőnek: kormánybiztos­
nak és tankerületi főigazgatónak joga van appelláhii. A mi
a képesítést illeti, nem létező intézeteknek nem lehet jogot
adni. Mihelyt a felekezotek iskolát állítanak, a törvényhozás
nem fogja akadályozni, hogy ott tanárképesen bizottságok
állíttassanak fel.
Végül még a kérvényekre reflectál, melyekből egy
egészen kimagaslik társai közül. Ez az erdélyi szász ov.
sup erin ten d en t kérvénye, mely csak félig kérvény, félig
polemizáló emlékirat. Az egész emlékiratot az államhatalom
tagadása jellemzi. E szerint az erdélyi ev. egyház oly cor­
porate, melyet az állam nem is érinthet s az iskolát egye­
sítvén az egyházzal, ennélfogva az államnak semmi joga
síjgs az erdélyi szászok középiskoláihoz. A szászoknak nem
tetszik a magyar nyelv tanítása, ignorálván, hogy a mi
fiaink németül tanulnak, Vájjon nem szükséges az ő érde­
keiket tekintve, hogy az ő fiaik magyarul tanuljanak? A
közoktatásügyi bizottság csakis e szempontot tartotta szem­
mel, midőn a magyar irodalomnak magyar nyelven tanítá­
sát a két felső osztályban javaslatba hozta; mert ily rend­
szabály nélkül a magyar nyelv tanítása Írott milaszt marad.
 7d
A főpanasz azonban a tanárképesitő vizsga nyelvére vonat­
kozik. De hisz a minister őket 10 éven át dispensálhatni
fogja. Pőfólelmük abban áll, hogy az a rendszer, mely sze­
rint a tanárból okvetlenül lelkész kell hogy legyen, meg-
zavartatik s hogy papjaikat és tanárjaikat nem képezhetik
ezután a külföldön. Az állam ebben nem akadályozza őket.
De hol van oly szokás széles e világon, hogy egy folekezet
papjait és tanárait külföldön nevelje? Nem fog tehát ártani,
ha a szász tanárok, kik egyszersmind theologusok, egy évig
a magyar egyetemeket frequentálják. A szászok érezvén
enyészetüket, remediumot keresnek a halál ellen, de rósz
helyen keresik ezt. A helyett, hogy tévútra vezetik infor-
matióikkal Németországot, helyesebben tennék, ha a német
cultura mellett a magyart is elsajátítani törekednének, hogy
minél több kiváló helyet foglalhassanak el a magyar állam­
ban és társadalomban, mert csak igy fogják jövőjüket biz­
tosítani.
C s a n á d y Sándor: És hogy ne legyenek közösügye­
sek! (Élénk derültség.)
T re t or t Ágoston: Ezek után fentartja magának,
hogy szükség esetén még az átalános vitánál is, a részle­
teknél mindenesetre fölszólalhasson; kéri a házat, fogadja
el a törvényjavaslatot. (Élénk helyeslés jobbfelől.)
H e r m á n Ottó, a különvélemény beadója, a magyar ál­
lamiság és nemzetiség álláspontjáról tekinti a törvényjavas­
latot, a felekezeti jogokat pedig a törvényességből. Nem
fogadja el a törvényjavaslatot, mert tanügyi részében kép­
telen; mert mereven centralisticus (Igaz! ügy van! a
szélső baloldalon); mert leplezetten reactionarius (Helyeslés
a szélső balon) és mert fennálló törvényeinkbe ütközik.
Egységes középiskolát akar ő gymnasiumok és reáliskolák
helyett, mert rendkívül visszásnak tartja a jelenlegi álla­
potokat, midőn a gymnasiumból egyaránt lehet lépni a tu­
domány és műegyetemre, holott ez utóbbinál nagy természet-
tudományi és mathematikai előismeret kívántatik meg, a
mire a gymnasiumban nem fektetnek oly nagy súlyt. A
reáliskolák növendékei meg nem léphetnek a tudományos
egyetemre, ha pótvizsgát nem tesznek a classieus nyelvek­
ből. A függetlenségi pártot azzal vádolják, hogy e törvény­
javaslattal szemközt a szászokkal köt frigyet s a Schulve-
reinnal frontot csinál a magyar cultura ellen. De a pártot
más okok vezetik e törvényjavaslat elvetésében, mint azok,
kiknek nem vonhatja ugyan kétségbe országgyűlési képvi­
selői minőségüket, mert mandátum alapján ülnek itt, de
bennük a magyar államiság és nemzetiség képviselőit nem
látja, (Igaz! ügy van! a szélső balon) hanem a Schulverein
embereit. És ha bekövetkeznek azok a napok, midőn a füg­
getlenségi párt elvei érvényre jutnak, akkor nem fog cse­
lekedni kapkodólag, mint a közoktatásügyi minister, hanem
azon rakonczátlanokkal, kik nem átallják, hogy Magyaror­
szágot a külföld előtt denunciálják, úgy fog cselekedni, a
mint minket a Schulverein hazája megtanított. (Helyeslés a
szélső baloldalon.) Azt fogja csinálni, mit ők csinálnak El­
zászban és Lotheringiában, Posenben és a többi tartomá­
nyokban, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ebben át­
vesszük Bismarck örökségét.
A nemzetiségekkel szemben nem tartja elég szigorú­
nak a törvényjavaslatot. Ö nem engedne nem tiz esztendőt,
de egyet sem s megkövetelné, hogy mától kezdve minden
középiskolában taníttassák a magyar nyelv és irodalom..
(Helyeslés a szélső baloldalon.)
G y ö r g y Endre: A különvéleményben kívánt egysé­
ges középiskola ez idŐszerint ismeretlen. Teljes megnyug­
vással fogadja el a törvényjavaslatot, szemben azon kétség­
telen tapasztalattal, hogy az autonómia sokszor használta­
tott fel oly nemzetiségi izgatások köpenyéül, melyeket tűrni
nem csak az államnak, de különösen a protestáns feleke-
zetneb sem áll érdekében (Helyeslés jobb felől) és melyek
ellen máris megkellett volna védeni hazánkat az autonómia
korlátái között. Ilyen irányzatokkal szemben azon jogokat,
melyeket a legfelső felügyelet tekintetében vindicálnak az
állam részére, megtagadni lehetetlennek tartja.
Ne feledjék, hoey azon békekötések, melyekre a tör­
vényjavaslattal szemben az autonómia védői hivatkoznak,
nem tisztán vallásháborúknak vetettek véget; mert azokra
a zászlókra, melyeket azokban a háborúkban lobogtattak,
mindig fel volt Írva a „pro deo“ melle: „et pro libertate“
és valóságos sacrilegium volna megengedni azt nekünk
protestánsoknak, hogy Bocskay, Kákóczy és Bethlen autó*
nomiájának fegyvereivel harczolj&nak a magyar állam ellen
(Nagy nyugtalanság a szélső baloldalon) és érdekünkben áll
az autonómiát nem engedni felhasználni köpönyegül, hogy
alatta bizonyos nemzetiségi izgatások lólába elrejtőzzék.
(Élénk helyeslés a jobboldalon.)
K o v á c s Albert: Tizenhárom év alatt a cultusminis-
terium középiskolai szakosztálya nem hogy valami vezérfo­
nalat dolgozott volna ki, de még szakismeretet som árult
el. A ministerium különböző intézkedései egymásután pro-
vocálták a felekezeteket, akkor, mikor azok támogatására
a legnagyobb szükség lett volna. Tizenhárom év óta sürge­
tik a szakközlönyök a törvényjavaslat keresztülvitelét, de e
sürgető hangok közé egyetlen protestáns szava sem vegyült.
Mindazonáltal a törvényjavaslatot átalánosságban elfogadja a
részletes tárgyalás alapjául.
M a d a r á s z József: Valóságos calvinista jezsuita!
(Élénk derültség.)
K o v á c s Albert: A mi azonban a kisebbségi külön­
véleményt illeti, azt, főleg a protestáns egyház autonómiá­
jának érdekében, elvetendőnek tartja. — A tárgyalás foly­
tatását a következő ülésre halasztják.
A képviselőház e hó 6-áu folytatta a középiskolai
törvényjavaslat tárgyalását. Gull József volt az első szónok,
a ki elmondta a szászok kifogásait a törvényjavaslat ellen
és végül határozati javaslatot nyújtott be annak elvetése
iránt. Utána Latinovics Gábor (catholicus pap) kelt a tör­
vényjavaslat védelmére, kijelentvén, hogy a catkolicus egy­
ház érdekei nem ellenkeznek a haza érdekeivel. Majd Wolff
Károly beszólt közel két órán át a törvényjavaslat és a
kormány magyarositó törekvései ellen. Zsilinszky Mihály ki­
mutatta Wolff nehány állításának túlzott voltát és a tör­
vényjavaslat mellett nyilatkozott. Az utolsó szónok Thaly
*
 80
Kálmáii volt, a ki Rákóczy buzogányával és Józsua faldön-
tő trombitájával föl fegyverkezve rontott neki a minister-
nek és a törvényjavaslatnak, felszólalásával nehány derült
pillanatot szerezve a háznak.
Ez ülésből közöljük a Gull József (szász képvi­
selő), Wolff Károly (szintén szász), valamint Zsilinszky be­
szédeit.
Gu l l József hosszabb indokolás mellett a következő
határozati javaslatot terjeszti elő:
Tekintve, hogy a „középiskolai oktatásnak különösen szer­
vezeti kérdéseiben“ — a szőnyegen forgó hatodik számú tör­
vényjavaslathoz csatolt ministeri indokolás saját szavai szerint
— nemcsak nálunk, hanem az egész Európában s annak a
közoktatás kérdéseivel már sokkal régebben államilag fog­
lalkozó országaiban is oly kovés a megállapodás, bogy a
törvényhozó minden lépten-nyomon, sőt már a kiindulásnál
is, elvi nehézségekre akad;
tekintve továbbá, hogy Magyarországon a középisko­
lai ügy évszázados történelmi fejlődésénél fogva túlnyomó
nagy részében felekezeti alapra lévén fektetve, a hazai be­
vett egyházaknak középiskoláik iránti önrendelkezési és ön-
igazgatási joga, a magyar alkotmány elválasztkatlan alkatré­
szét képező sarkalatos törvények által — névszerint a po­
zsonyi 1791. évi 26-ik és az erdélyi 1791. évi 53., 54.
és 5 5 -ik törvónyczikkek, nemkülönben az 1868. évi 43. t.
ez. 14. §-a által oltalmazva van;
tekintve végre, bogy e hazának nem magyar ajkú pol­
gárai részére saját nemzeti művelődésüknek további fejleszt-
hetése az 1861. évi emlékezetes feliratokban és végzések­
ben, valamint az 1865-iki utolsó erdélyi országgyűlés fel­
irataiban s különösen az ezekre nyert legfelsőbb leiratban
ünnepélyesen megigértetett és az 1868. évi 44. t. czikk-
beu törvény által is biztosítva lett: — határozza el a t.
h á z : hogy a középiskolákról és azok tanárainak képesítésé­
ről szóló 6., illetőleg 337. számú törvényjavaslatot meg ál­
talánosságban sem fogadja el, —
miután ez egy még befejezetlen didactical fejlődési
stadium megörökítését vonná maga után és a közművelődés­
nek jelenlegi üdvös sokoldalúságát az állami rendszabályozás
merev békáiba verné s uniformisává, holott a közoktatási
kormány a saját rendelkezése és közvetlen vezetése alatti
középiskolákban az egymást minduntalan felváltó szervezési
kísérletek daczára, sőt épen e folytonos experimentálás mi­
att eddig nem igen volt képes meg csak némileg
is okszerű állapotokat és eredményeket is felm utatni;
miután a törvényjavaslat továbbá az állam legfőbb
felügyeleti jogát a törvényes és szükséges mértéken mesz-
sze túl terjeszti, sőt több irányban egyenes rendelkezési
joggá változtatja át s ez által az egyházak autonómiáját lé-
nyogesen csonkítja;
s miután végre a nem-magyar ajkú honpolgároknak
saját nemzeti művelődésük fejlesztésére való törvényes jogát
részint egyenesen csorbítja, részint a czélbavett intézkedé­
sek következményei által meghiúsítja.
Budapesten 1883. évi márczius 5-én. Beadják: Gull
József, Baussnern Guido, Baczon József, Kástner Henrik,
Gusbeth Kristóf, Wolfif Károly, D őlt Soma, Graffius Károly,
Imrich Jónás, Stoinacker Ödön, Kaiser János, Hofgráff J á ­
nos, Wenrich, Zay Adolf.
W o l f f Károly megjegyzi, hogy a szászok nem a
magyarul tanulás, hanem az erőszakos magyarosítás ellen
vannak. Heimann hivatkozott Németország eljárására, me­
lyet Elszász-Lotharingiával szemben követ. De a németor­
szági és a magyarországi viszonyok nem hasonlíthatók ősz-
sze egymással.
Ne méltóztassanak — úgymond szónok — megfeled­
kezni arról, hogy Németországban az államalkotó elem, t.
i. a német nemzetiség, oly túlnyomó számban van, hogy
más kisebbségben levő nemzetiségeit háttérbe lépnek; ott
negyvenkét millió német, kövülbelől három millió más nem­
zetiségűvel áll szemben, mig Magyarországon a magyarság
csak kisebbségben van (Mozgás, élénk elienmondás.) s más
nemzetiségek, például a németek vagy tótok, a magyarság-
nek majdnem egy harmad részét, a románok pedig két Ötöd
részét képezik.
Ilyen polyglott országra a magyar nyolvü államnak
intézményeit alkalmazni nemcsak természetellenes, hanem
veszedelmes, mert az ország lakosságának többbségét meg­
sérti egyik legszentebb jogában és az állam alapját egészen
felforgatja; ne méltóztassanak elfeledni, hogy Poroszország
lengyel részei, valamint Elszász-Lotharingia Németországhoz
hódítás útján csatoltattak és hogy Magyarországon oly né­
pek is vannak, a kik nem hódítás útján csatoltattak ide,
hanem a magyar királyok által behívattak. Ezek közé tar­
toznak az itt oly szenvedélyes támadásoknak kitett erdélyi
szászok, a kik letelepedtek az országban a magyar királyok
meghívása folytán és szerződés alapjáo, moly által nemzeti«
sógük fentartása és fejlődése biztosítva lett.
De t. ház, tagadom azt is, hogy a német birodalom
kormánya hasonló módon járna el a lotharingiai franczia
elem irányában, mely Elszász-Lotharingia lakosságának egy
hatod részét képezi, mint a magyar kormány eljár a nem
magyar ajkuakkal szemben. Mi örvendenénk, ha oly előzé­
kenységgel találkoznánk, mint a milyet a német kormány
az elszász-lotharingiai francziák iránt tanúsít, mert nemcsak
a franczia nyelvű iskolákat támogatja, hanem franczia vidé­
ken a franczia nyelv az uralkodó a községekben, a kerületi
tanácsban és az elsőfokú bíróságoknál is franczia vidéken
franczia nyelven tárgyalnak, holott pl. Nagy-Szobenben még
a németajkú vádlottat is, a ki egy szét sem ért magyavul,
nem szabad német nyelven védeni. (Mozgás a jobboldalon.)
Van továbbá Berlin közepén még ma is franczia temp­
lom és franczia nyelvű középiskola, mig Budapesten egyet­
len egy tisztán német nyelvű népiskola sincs, (Nyugtalan­
ság.) annak daczára, hogy az utolsó népszámlálás szerint
Budapesten meg mindig körülbelül 120,000 nemet ajkú hon­
polgár lakik.
A törvényjavaslat értelmében a minioter nem gya­
korol többé a hitfelekezeti iskolák föl“tt felügyeletet, hanem
hathatós kormányzási és rendelkezési jogot. Ha a minis­
 81
temek tetszik, kimondhatja, hogy pl. a latin nyelv oktatá*
sát nem kell annyira cultiválni, hogy ne érthessék meg
Tacitust, mert Tacitus megható képét rajzolja egy nagy
birodalom hanyatlásának, a kormányzó körök szellemi és
erkölcsi elgyöngülósónek, rabszolgai gondolkozásmódjának és
alacscnyságának, a mivel Tacitus igen könnyen megingat­
hatná a kormány tekintélyét, a kormány erkölcsiségébe és
bölcsességébe helyezett bizalmát. Vagy talán a t. minister
urnák az sem tetszik, hogy a növendék Sallustiust olvas­
hassa, mert Sallustius Cutilináról és Jugurtbáról irt és ez
utóbbinak szájába azon szavakat adja, hogy Éómában minden
megvesztegethető ?
H e g e d ű s Sándor: Hát mit akar ezzel?
W o l f f Károly: Annyira megy a minister beavat­
kozása, hogy még az iskolákban készitett Írásbeli dolgoza­
tokat is fel kell neki küldeni, mert hiszen a ministerium-
ban van concentrálva az országnak minden esze. Hagy sze­
rencsétlensége az országnak, hogy minden capacitast a mi-
nisteriumnak enged át és midőn az utolsó fogalmazói állás
be van töltve, szellemileg annyira ki van szivattyúzva az
egész ország, hogy csak a korlátolt alattvalói esz marad.
(Felkiáltások: Óh I Óh!)
Szóló ezután hosszasan bírálja a javaslatot. Utal arra,
hogy a nemzetiségek jogai e javaslat által az iskolákra néz­
ve illusoiiussá tétetnek. 1872-ben még Tisza Kálmán is
hajlandó volt pártolni azon indítványt, mely a nem magyar
ajkú középiskolák felállítását czólozta. Deák Fereücz 1872-
ben hason értelemben nyilatkozott s arra emlékeztetett, hogy
valamint mindnyájunknak egykor nagy nehézséget okozott a
tudományoknak latin, tehát holt nyelven való tanulása, ép
oly nehézségeket okoz a nem magyar ajkuaknak, ha nem
anyanyelvükön tanulhatnak. Deák megmondta, hogy ha a
nemzetiségeket megnyerni akarjuk, erre az erőszakos ma­
gyarosítás nem a kellő eszköz.
A jelenlegi kormány azonban e bölcs szavakat sem­
mibe sem veszi. A nemzetiségek jogait nem tiszteli s az
ősi autonómiát az országgyűlések változó többségeinek aláveti.
Nehéz, kétségbeesett helyzet az, — úgymond szóló
— melybe a nem magyarajku nemzetiségeket szorították.
Nemzetiségükről nem akarnak lemondani, azt nem akarják
megtagadni ; de másrészt nemzetiségüknek ki van tagadva
helye ezen országból. A nemzetiségek az államtól és az
államhatalomtól legföllebb félni tanulnak, de nem azt sze­
retni.
A félelem pedig, a mely a lakosság többségét féken
tartja, bármily államot tartósan nem kapcsolhat össze. A
mig az állami hatalom erős, addig félelemmel is lehet kor­
mányozni, de a legerősebb államra nézve is beáll oly idő­
pont, melyben az államhatalom erőtlenné lesz és az állam
élete veszélyben forog és csak minden állampolgárnak eről­
ködése, lelkesedése, áldozatkészsége mentheti meg.
Akkor az oly állam, melynek belszervezete a félelemre
van alapítva, magában összedől. Évek óta a törvényhozás­
nak és kormánynak intézkedéseiből kiviláglik azon törekvés,
hogy a nem magyar ajkú nemzetiségek visszaszorítása által
a magyar államtól a nemzetiségi harcz elháritassék.
Ellenkezőleg, épen ezen veszélyt teremti meg, a mely
eddig az országban nem létezett. Az olyan intézkedés által,
mint a minőt e középiskolai ¿örvényjavaslat tartalmaz, a
nemzetiségek oly helyzetbe szorittatnak, hogy migukat mint
börtönben érzik s szabaditó után vágyódnak és szemeiket
az ország határáin túl levő tényezőkre fordítják. (Mozgás.)
Nem kívánom, hogy az állam romlásnak induljon, az
én és választóim érdekében van, hogy ezen állam fennáll­
jon, azért emelem intő szavamat ezen veszély iránt, a mely
az állam kormányzatban van; legalább lelkiismeretemet iga­
zolva akarom látni, hogy azon politicához, moly az államot
biztos veszedelemnek teszi ki, hozzá nem járultam, hanem
csekély erőmhöz képest elleneztem.
Végül kijelenti, hogy pártolja Gull határozati javas­
latát.
Z s i l i n s z k y Mihály megjegyzi, hogy minél tovább
balad a törvényjavaslat tárgyalása, annál inkább meggyő­
ződhetünk arról, hogy Magyarországon sokkal nehezebb ál­
talánosan kielégítő törvényt alkotni, mint más országokban.
Wolff is inkább nehezíteni, mint könnyíteni akarja a tör­
vényhozást. Hiszen más országban, ha azon panaszszal lép­
ne föl valaki, hogy az állam nyelvét kívánják neki tanítani,
aligha kétségbe nem vonnák józan eszét. (É'ónk tetszés.)
Az ő beszéde ?zt a benyomást teszi, hogy arra szánva, hogy
itt a házban meghallgassák, hanem hogy a házon és az or­
szágon kívül minél többen olvassák. (Helyeslés.) Különösen
beszódónk a nemzetiségek elnyomásáról szóló része azt
mutatja, hogy félre akarja vezetni azokat, kik a tényállást
nem ismerik. (Élénk helyeslés,) Szóló ezután kimutatja, mi­
lyen túlzottak Wolff állításai és végül kijelenti, hogy a tör­
vényjavaslatot elfogadja a részletes tárgyalás alapjául. (Élénk
helyeslés jobbfelől.)
A közóptanocbi törvényjavaslat fölött folytatott vita
harmadik napján határozott fölényben voltak a törvényjavas­
lat védői. Első szónok Rakovszky István volt, a ki igen
sikerült beszédben higgadtan, tárgyilagosan czáfolta a tör­
vényjavaslat ollon felhozott kifogásokat. Lükő Géza tisztán
felekezeti szempontból szólt a törvényjavaslat ellen. Mé­
száros Nándor szintén egész objectivitással kelt a^ javaslat
védelmére. Utána Mocsáry Lajos szállt síkra a protestáns
autonómia nevében a javaslat ellen, mely nézete szerint a
protestáns autonómiát megsemmisítéssel fenyegeti. Erősen
hangsúlyozta a protestánsok hazafiasságát, mire több oldal­
ról élénk közbekiáltások hangzottak fel, hogy e tekintetben
a protestánsoknak nincsen privilégiumok. Most Tisza mi-
nisterelnök emelt szót és nagyhatású beszédben válaszolt a
szászoknak, Thalynak és Mocsárynak. Szavait a ház sok
helyen osztatlan tetszéssel fogadta. Végül Bende Im re(cath.
pap) szólt a javaslat mellett és ezzel a vita folytatása más
napra halasztatott.
M o c s á r y Lajos a törvényjavaslatnak csupán a pro­
testánsokat illető részére kíván reflectálni. Hivatkozik az
1791. 96. t.-czíkkben a protestánsok részére biztosított jo­
gokra. E jogokat a törvényjavaslat most confiscálni akarja.
 8.2
A protestantismus történetét fejtegetvén Magyarországon,
azon eredményre jut, hogy a protestánsokra a haza, a sza­
badság és közművelődés érdekében mindig számíthat, mert
a protestánst a hazafiságra nemcsak az készteti, hogy ma­
gyarnak született, hanem az is, mert protestánsnak szüle­
tett, mert e felekezetben a hazafiság és valláshoz való ra­
gaszkodás egy. (Élénk mozgás több oldalról. Felkiáltások:
A catholicu^oknál i s ! Nincs a protestánsoknak privilé­
giumok !)
Azt hiszi, hogy a törvényhezás nem helyesen csele«
kednók magyar érdekében, ha megrontaná a protestáns au­
tonómiát. A protestánsok compensatióul kapták a szabadsá­
got szemben azon jóléttel és gazdasággal, melyet a catholi-
cus felekezet élvez ; most a szabadságot is el akarják tőle
venni. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.)
Az akkori embeveic a közerkölcsiséggel ellenkezőnek
tartották volna a z t, hogy protestáns ministől* lógyen
az, ki behozzon oly törvényjavaslatot, mely saját felekeze-
tónek alkotmányos jogait megsemmisíteni van hivatva. (Igaz!
Úgy van ! a szélsőbalon. Zajos ollenmondások jobbfelől.) A
kérdés csak a z : keresztül akarná-o vinni az alkotmányos
magyar állam azt, min az absolut kornak hatalma megtö­
rött, mert ezen actió, ezen javaslat egyenesen a Tinin Leó-
fóle 1859. pátensen alapszik, (Felkiáltások a szélsőbilolda-
lon: Rosszabb! Jobfelől: Nem áll!) Igenis, a mellé sorako­
zik és a Tisza, Trcfort és Thun Leó nevei egymás mellett
fognak állani minden időben Magyarországon. (Igaz | Ugy
v a n ! a szélsőbalfelől. Nyugtalanság, za jobbfelől.)
Azt mondják önök: nem egy cathegoriába való! Én
elismerem, hogy van a kettő között különbség, mert a Thun
Leó-féle pátens, az összes vallási és iskolai szerkezetre ki-
terjeszkedik egyaránt, ezen törvényjavaslat csakis az iskolai
részét érinti ; ámde iskola és egyház a protestánsoknál si-
ami ikrek ; az egyiket anélkül, hogy a másiknak ne fájna,
érinteni nem lehet. (Igaz 1 Ugy van ! a szélsőbalon.) Nem
fogadja el a törvényjavaslatot. (Élénk helyeslés a szélsőbal­
oldalon.)
A tárgyalás itt félbószakitatván, N y á r y Jenő a fő­
rendiház jegyzője átnyújtja a főrendiház izenctet az ott ma
elfogadott törvényjavaslatok tárgyában.
Ezután folytattatok a középiskolai törvényjavaslat tár­
gyalása.
T i s z a Kálmán ministerelnök : T. képviselőház ! (Hall­
juk 1 Halljuk!) A vita nagy mérveket öltvén, mit egyéb­
iránt természetesnek találok, (Halljuk 1) szükségesnek tar­
tom, hogy most, a vita harmadik napján, lőhető rövidséggel
én is jelezzem felfogásomat a törvényjavaslatról, álláspon­
tomat azzal szemben, természetesen nem mondva le az
1848-iki törvény által adott azon jogról, hogy szükség ese­
tében még a vitában tovább is részt vehessek. (Halljuk !)
Nem szándékozom az előttem szélókkal hosszasabb po­
lémiába bocsátkozni. Hogy azon t. képviselő urak, a kik a
tegnapi napon az erdélyi szászok nevében, szólották, ezen
alkalmat meg fogják ragadni, hogy megfoghatatlan, de tény­
leg létező ellenszenvüknek és gyűlölőtöknek minden iránt,
a mi magyar és magyar állam, (Egy hang a szászok cso­
portjából: nem áll!) kifejezést adjanak: (Ugy van! Ugy
v a n ! a jobboldalon.) ezt előre tudtam. Csak egyre akarom
őket figyelmeztetni; (Halljuk t) és ez az, hogy az ő geográfi­
ái helyzotökben, (H alljuk!) ha ők — mihoz teljes joguk
van — nemzetiségüket intacte meg akarják tartani, ezt csak
azon magyar állam oltalma alatt és kebelében tehetik, (Ugy
van ! Ugy van 1) a mely alatt eddig tették; és épen azért
nemcsak megfoghatatlan hazafiéi hiba, de megfoghatatlan
rövidlátás, (Ugy van ! Ugy van !) midőn ezen állam épületét
döngetik benn és hivnak szövetségeseket, kik döngessék kí­
vülről. (általános élénk tetszés.)
Azt monda egyik képviselő ur közülök, hogy a cultua-
minister ur kifejezte, hogy ő óhajtja a szászokat megtar­
tani, de talán öntudatlanul is a románok malmára hajtja a
vizet. Hát t. képviselőház, ón is óhajtom a szászokat meg­
tartani, nem a románok iránti gyülölsógbŐl, ép ugy mint a
cultusminiszter ur nem ; de higyjók el a képviselő urak,
hogy ha az eljárást, a melyet követnek, folytatni fogják,
utóljára Önkénytelenül eszébe fog jutni minden magyar em­
bernek, hogy a magyar államnak a románoktól Erdélyben
szenvedni legtöbb oka mindig akkor volt, midőn azon nép­
faj kellő felvilágosítás hiányában a szászok vezetése alatt
volt. (Általános nagy tetszés.)
És ezzel t. ház ez idő szerint végeztem ez urakkal.
(Zajos derültség és tetszés.)
Hasonlag természetes az is t. képviselőház, hogy ha
valaki, mint tegnap Tlialy Kálmán t. képviselő úr, maga
megmondta, hogy miután a tárgyilagos okokat más előtte
már elmondotta, melyekért a törvényjavaslatot el nem fo­
gadja s ő ismételni nem akar, tart egy beszédet, mely
nem áll egyébből, mint személyeskedésből, ministerek,
országgyűlési pártok es mindenki irányában, a ki történe­
tesen eszébe ju t: (Mozgás a szélső baloldalon. Tetszés
jobbfelől.) ón vele hosszasabban polemizálni nem fogok,
hanem csak egyre figyelmeztetem. (Halljuk!) A midőn ő
ugyanis azt mondja, hogy nem lehet az egyetemeken fel­
állítandó bizottságokra bízni a tanárjelöltek képesítését,
mert akkor a história szabad tanítása el fog nyomatni,
államellenes, aulicus történelem fog előadatni: nem a kor­
mányt sérti, de megsérti Magyarország egyetemeit, (Úgy
v an ! a jobb olgalon) azoknak tanári karait a melyekben
pedig — hogy nem épen a kormány iránt — mint ő sze­
reti magát kifejezni, — szolgalelkíi tanárok vannak csak,
azt, ha vannak olyanok, mert ón tagadom, hogy volnának
— úgy gondolom senki kétségbe nem vonhatja, valamint
azt sem, hogy még tisztán rideg felekezeti szempontból
sem szólhatott fel, miként azon egyetemek tanárai között
nem egyesek, de nagy számmal nem is catholicus hitfele-
kezetü tanárok vannak. (Élénk helyeslés.)
Áttérek most t. képviselőház, hasonlóan lehető rövid­
séggel Mocsáry képviselő ur beszédjére. (Halljuk !) Azt a
kérdést, hogy miért maradt fenn a protestantismus, később­
re hagyom. Mindenekelőtt meg kívánok jegyezni egyet.
A képviselő úr előadja, hogy a protestáns hitfeleke-
 83
'zet és á protestáns tanügy — értre alatta ez esetben a
középiskolát — siami ikrek; egyiket nem lehet bántani a
nélkül, hogy a másik is tönkre ne menjen.
T. képviselőházi Hogy az egyház jólétével, bármelyi­
kével, Összefügg az, hogy tanintézetei is legyenek, azt nem
tagadom, de hogy mégis a tisztán egyházi dolgok és a tan­
ügyi dolgok között minden államban e világon különbséget
kell tenni s a tanügyi dolgokra az államnak több befolyást
kell adni, azt kétségbe vonni nem lehet. (Élénk helyeslés.)
És ha azt mondja a képviselő úr, hogy ez osak ca»
tholicus államnak a tana, nagyon téved; ha csak a leg­
újabb időben az ő tudomása szerint például Poroszország
catbolicus állammá nem l e t t ; mert egyetlen egy helyen a
világon a kormány és állam befolyása a tanításra oly szi­
gorúan keresztülvive, mint ott, bizonynyal nincs. (Élénk
helyeslés.)
De nem azért hoztam fel a siami ikreket, t, ház. A
képviselő ur, előadván a linczi békekötés és az 1790— 91-
ki törvény létrejöttének történetét, azt mondja, hogy ak­
kor, 1790-ben, a protestánsok kaptat jogot a szegény,ség
fejében. Azt mondja másik szemrehányásában a minister
urnák, hogy a minister ur nem azt ad a protestánsoknak,
nem úgy bánik velők, mert jogukat el akarja venni és nem
ad nekik pénzt; adjon hát pénzt, ha jogot nem ad.
(Halljuk.)
Hová vezet ez, t. képviselöház? (Halljuk!) Vagy oly
jelentékenyek ezen törvényjavaslatnak korlátjai, hogy ve­
szélyeztetik az önkormányzatot s akkor — én legalább —
nincs az a pénz, melyért odaadnám, (Élénk helyeslés és
tetszésnyilvánítások. Mozgás a szélső baloldalon) vagy ha
valaki pénzért odaadja, akkor alig helyez arra oly nagy
súlyt. (Zajos helyeslés és tetszésnyilvánítás. Nyugtalanság
és felkiáltások a szélső baloldalon: Nem azt mondta!)
Egyik a kettő közül, t. képviselőház. (Élónk helyeslés.)
S ón azt tartom, hogy valóban az, a mit ezen tö r­
vényjavaslat kíván, — a melynek modalitásait talán a
részleteknél lehet változtatni, de lényegét feladni, nézetem
szerint, nem szabad — nem olyas valami, a mi a Protes­
tantismus önkormányzatát veszélyeztetné. (Egy hang a szél­
sőbalon: Királyi biztos!)
Sajnálom, t. ház, hogy kénytelen vagyok ezen tör­
vényjavaslatnál, melyet óhajtottam volna sokkal magasabb
szempontból tekinteni és tekintetni, felekezeti dolgokról be­
szólni . (Felkiáltások : Kár is !)
C s a n á d y Sándor: Ebben igazsága van!
T i s z a Kálmán minÍ3terelnök: de kötelességem, mi­
után ez szóba került. Hát t. képviselöház, (Halljuk !j mit
kíván ez a törvényjavaslat? Megtiltja-e a felekezetekuek,
hogy iskolákat állitsanak? Nem. Megtiltja-e, hogy tanáru­
kat maguk válasszák ? Nem. Vesz csak még disciplinaris
hatalmat is a felekezeti intézetek tanáraival szemben ?
Nem ? Mit csinál ? Oly vakmerő a magyar állam, hogy azt
a jogot akarja magának vindicálni, hogy saját emberei ál­
tal meggyőződhessék, hogy e hazában [levő minden tanin­
tézet megfelel-e azon niveaunak, melyen egy középiskolá­
nak állania kell. (Élénk helyeslés.) Ez az, a mit kíván és
ennek következésekép kívánja azt, hogy olyanokat, a kiket
arra képeseknek nem tart, bárhol neveltettek légyen isf,
ne legyen kénytelen saját magasabb állású tanintézeteire
felvonni és ne legyen kénytelen a hivatalnoki minősítéssel
felruházni. (Élénk általános helyeslés.) Ez lényege annak,
a mit e törvényjavaslat kíván.
És t, képviselőház, ha Mocsáiy t, képviselő űr azt
mondja: a protestáns iskolákban soha se kellett, nem is
fog kelleni félni államollenes tanoktól; ha azt m ondja: a
protestáns iskolák jobbak voltak és jobbak ma is, mint
minden többi, hát vájjon van-e ok akkor félni attól, hogy
a magyar állam meggyőződjék róla, hogy jobbak, vagy leg­
alább olyanok, mint a többiek? Engedőimet kérek, ennek
indokát én nem látom. Bujkálni, rejtegetőzni az alkotmá«
nyos magyar kormány szemei elől, nem a mi szemeink
elől, hanem az alkotmányos magyar kormány szemei elől,
— csak annak van oka, a ki érzi magában, hogy egyik
vagy másik irányban hibás. (Élénk helyeslés.) A ki ezt
nem érzi magában, annak nincs oka rejtegetőzni.
L ü k ő Géza: A felügyeleti jogot nem tagadja senki!
T i s z a Kálmán ministerelnök: T. ház! Ne játszunk
a szavakkal. Azt mondja egy tisztelt képviselőtársam, hogy
a felügyeleti jogot nem tagadja senki. Tudom ; de ha az a
felügyeleti jog csak papiroson van* de nem adatik meg a
mód, hogy gyakoroltassák, hisz akkor az nem felügyeleti
jog. (Helyeslés a jobboldalon.)
T h a l y Kálmán: S tatistica útján!
T i s z a Kálmán ministerelnök: Ez egyszerűen annyit
tesz, mint a kormányt quasi felelősséggel terhelni, de nem
adni meg a módokat arra, hogy azon felelősséget viselhesse,
(Élénk helyeslés.)
Cs a Dá d y Sándor: Nem igy beszólt 1860-ban. (Zaj.)
T i s z a Kálmán ministerelnök: Igaz, nem igy be­
széltem a Bach rendszerrel szemben. (Hosszan tartó moz­
gás.) És ha jönne, de nem fog jönni, mert nem fog sike­
rülni önöknek oly zavart előidézni; (Nagy nyugtalanság a
szélső baloldalon) mert még egyszer ily forma rendszer csak
úgy jöhetne, ha önöknek sikerülni fogna az országban oly
zavarokat előidézni, melyeknek az következménye lenne;
(Élénk ellenmondás a szélsőbalon. Úgy van ! ügy van 1 a
jobboldalon,) de ha jönne, ismét fognám ellenezni. (Élénk
helyeslés jobbfelől.) Mert én a magam részéről tudtam, tu­
dok és mindig fogok tudni különbséget tenni, még ha eset*
lég a személyeket nem szeretem is, az alkotmányos, törvé­
nyes magyar kormány és a fegyvores erővel uralkodó abso-
lutismus kormánya közt. (Élénk helyeslés a jobboldalon.)
Én ház, bár alig vau szerencsém, vagy szerencsét­
lenségem öregebbnek lenni, mint Mocsáry képviselő ur, ily
modorú filippikát igenis mondtam akkor, állottam is vizs­
gálóbíró előtt miatta, de nem mondok most. Most nincs
bennem veszedelem, nincs bennem érdem, nincs bennem csak
nagy szavakkal hatni akarás. (Zajos tetszés a .jobb oldalon.)
De t, ház, (H alljuk!) — bocsánatot kérek a közbe­
szólások által okozott kitérésekéit, — a képviselő ur abban
 84
is téved, midőn még az 1844-iki helyzetet is azon irányban,
hogy mit kellett akkor fentartani, összehasonlításba hozza
a mai helyzettel. Én nem hiszem, hogy valaki tagadhatná,
hogy épen a mi a vallások közti egyenlőség és viszonosság
kérdéseit illeti, — ha nem vagyunk is ott, a hová az elme­
let szerint törekedni kell — 1844 óta is tetemes haladá­
sokat tettünk volna. (Többen a szélső baloldalon Miben?)
A ki nem tudja, tanulja meg; vannak törvények, könyvek,
hírlapok. (Hosszan tartó élénk derültség.) Én t. ház, fel­
nőttek oktatására nem vállalkozom. (Derültség.) Mondom,
törvényekben, orf zággyülósi naplókban, tudósításokban min­
denki meglelheti, de meglelheti az életben is. És vájjon —
méltóztassanak ismét abstrahálni a személyektől — még
1844-ben is képzelhetett-e valaki magyar törvényhozást,
melynek alsóházának három elnöke mind protestáns ? (Moz-
dás a szélsőbalon.) Vájjon képzelhetett-e akkor valaki oly
főkormányhatóságot, melyben — meglehet, hogy az egyének
nem érnek semmit — de mindenesetre három protestáns
van? (Mozgás.) Hát nem jelzése-e az annak, hogy mennyire
megváltozott átalában nem csak törvények szerint, de a
közérzület szerint is Magyarországon ez irányban a helyzet?
Hiszen ez ma fel sem tűnik senkinek. Nem sokkal azelőtt
törvényt kellett hozni, hogy egy pár hivatalnok protestáns
legyen, (ügy van, úgy!) Már engedőimet kerek, nem okos
ember az, a ki azt a nehéz fegyverzetet, melyre szükség
van a megtámadtatás ellen, a testén tartja akkor is, midőn
nem védekezni, hanem dolgozni kell. (Élénk tetszés.)
Azt mondja, t. ház, az igen t. képviselő ur, hogy mi
tartotta fenn a protestantismust. Sok igazat mondott abban
a mit mondott, sok igazat és nem kívánom tagadni jó ré­
szét annak, bár azt hiszem, hogy nem a mi feladatunk,
hogy magunkat dicsérjük, nyugodtan bizhatjuk a történelem
lapjaira, megdicsérnek azok érdem szerint. De hát mégis
mi volt oka? Egyik ok negatív és ez az, hogy a magyar
protestantismus, tudtomra legalább, sohasem követte még
el azt, a mit ma a t. képviselő ur elkövetett, hogy az or­
szág más felekezeteivel szemben exclusiv vagy kitűnő haza-
fiságot vindicált volna magának. (Általános zajos helyeslés.)
Mert bizony, ha ezt tévé vala, sem az 1790/91-iki törvény
meg nem alakul, úgy, a hogy megalakult, a melyhez a pro­
testánsok buzgalma mellett a catholicus világi többség hoz­
zájárulása is szükséges volt; (Hosszantartó élénk helyes­
lés.) sem a Thun-féle gyászos időket mind a felekezetekre,
mind az országra nézve oly nagy sikerrel ki nem állottuk
volna. Nem kell tehát soha semmi viszonyok közt felekezeti
privilégiumot követelni, (Általános élénk helyeslés) nem fő­
leg abban, a mi minden tisztességes magyar ember keblé­
nek tulajdona: a hazafiság. (Általános zajos helyeslés.)
Azután egy másik oka is Yan, — és ez már positiv
— az, hogy a magyar protestáns egyház, nem szólva egyes
kinövéseiről, minden időben teljesitette a haza iránt minden
kötelességét ós a magyar állam érdekével saját érdekét el-
lentébe sohasem helyezte. (Élénk hosszantartó helyeslés.)
Ezen álláspont az, a mely mellett a magyar haza ke­
belében a protestáns egyház ép úgy, mint a többiek, egy­
más mellett fel fognak virágozhatni. (Általános helyeslés.)
De midőn akár a tanügy javítása, akár a magyar állam con-
solidalódásának érdeke nem is lényeges jogot, csak á jog­
nak más formában érvényesítését követeli, akár azt monda­
ni : ez ellenkezik a mi lételünkkel, akár azt mondani: ezért:
három millió ember fog elkeseredni, ez nem az az ut, a
melyen a magyar államot és nem az, a melyen a magyar
protestáns egyházat fentartani lehet. (Hosszantartó zajos*
helyeslés.)
T. képviselőim ! A t. képviselő ur nem tudja, mit fög’
az a a három millió elkeseredett ember mondani. Én meg­
mondom, mi fog történni. (Halljuk!) Ha a törvényjavaslat­
ból törvény lesz, mielőttt hatálya érezhetővé válik, a t* kép­
viselő urnák és a vele egy gondolkozásunknak biztatására
lesz talán némi nyugtalanság, elégedetlenség; de majd’,
ha életbelépett és egy-kót óv múlva látja mindenki, hogy
ezen törvény ugyan a protestánsoknak semmit sem ártott^
akkor az a nép azt mondja rnajl: bizony ebben nem volt
azoknak az uraknak igazságuk; sajnos, hogy az álpróféták
száma szaporodott.
Én, t. ház, azon nézetből indulok ki, hogy valamint
a magyar protestáns egyház mindig a magyar állam érde­
kében működött a múltban, úgy viszont ezen magyar pro­
testáns egyház is csak e magyar állam kebelében, annak
oltalma alatt fejlődhetett a múltban, fog fejlődni a jövőben
és épen azért kicsinyes féltékenykedés, akár személyes el­
lenszenv, akár a meg nőm szokott formák iránti bizonyos,
hogy úgy mondjam, gyűlölet vagy elfogultság ; nem indokol­
hatják, hogy megtagadtassók az, a mihez minden államnak
e világon joga van, megtagadtassók épen a magyar állam *
tói, a melynek, míg joga épugy van, mint a többinek, szük­
sége (alán nagyobb van, mint másnak. (Élénk helyeslés*
ügy van !)
És mert úgy fogom fel a dolgot és mert azt hiszem,
hogy sem egy, sem más e hazában élő akár hitfelekezetr#,
akár nemzetiségre nézve e törvényjavaslat nem sérelmes,
nem igazságtalan; mivel úgy fogom fel, hogy az állam nem
kíván többet, mint minimumát annak, a mire egy államnak
szüksége van: erős meggyőződésem, hogy vagy tévednek
azok, a kik félnek tőle — és talán ezt kell feltennem min­
denkiről, a ki fél tőle — vagy azon érzet sugallhatja, hogy
nem jó lesz, ha kártyáikba a magyar állam beletekinthet.
(Élénk mozgás.) Én tehát igy fogván fel a dolgot és ismé­
telvén, hogy a forma iránt lehet szó a részleteknél, de a
tényeket feladni, meggyőződésem szerint, nem szabad, aján­
lom a törvényjavaslatot elfogadásra. (Hosszan tartó általá­
nos élénk éljenzés.)
 85

A tanári képviseltetés kérdéséhez. ságtól: ugyan m it felelnének arra a mindenesetre naiv

kérdésre, hogy a papok és világiak mit képviselnek t e s ­
Biirkös, márcz 10. 1883.
t ü l e t i l e g az egyházkerületen? — Azt mondanák-e, hogy
Egy oly jelentőségteljes s végeredményeiben raessze-
a világiak a gazdaságot, ipart, kereskedelmet — a papok
Jriható kérdésben, mint a szervezeti alaptörvény módo­
hagyományos feneketlen tudományukat? Alig hiszem. Ez az
sítása, a legkisebb tájékozatlanság, hibás argumentatio,
eset azzal az állítással is, hogy a t a n á r i t e s t ü l e t az
félreértés, homályos nézet — a helyett, hogy a kérdést
egyházkerületen áz egyetemes tanügyet s általában az
megoldaná, vagy a megoldást elősegítené, azt még bonyo­
erkölcs-vallásos és nemzeti közművelődést képviseli. Nem
lultabbá teszi, a kedélyeket elkeseríti, táplálja a kaszt­
képviseli biz azt, hanem képviseli az egyetemes egyház,
rendszert s igen könnyen az egészséges prot. elv negatio-
illetőleg az erdélyi részekben az egyházkerületi közgyűlés.
jába csapong át. Nem akarok seokit vádolni, azt sem mon­
Ez bízta meg a t a n á r i k a r t , hogy a t a n - é s n e v e ­
dom, hogy a sepsi-szentgyörgyi ref. eollegium elöljárósá­
l é s ü g y e t felelősség terhe alatt k e z e l j e , úgy és azon
gának az erdélyi ref. tanárok egyházkerületi képviseltetését
elvek szerint kezelje, mint ő körvona!ozta és meghatározta.
kifejező véleményadása — mennyiben csak az áll. igazg.
Úgy gondolom, hogy a t a n ü g y k é p v i s e l é s e és a
tanácsot bizza meg, hogy a szervezeti alaptörvény II. fe­
t a n ü g y k e z e l é s e , nagyon is különböző két dolog.
jezetének módosítása tárgyában törvényjavaslatot készítsen
Záradékul kifejezést kívánok adni azon meggyőző­
(„Prot. Közlöny" 66 lap) — már ez által a fennebb em­
désemnek, hogy a szervezeti törvény egyik legéletrevalóbb
lített abnorrais viszonyokat elővarázsolta: de azt — becses
intézkedése az, mely a tanodák rendes tanárainak, sze­
engedelm ökkel— igenis határozottan állítom, h o g y a
mélyenként, a törvényhozó testületben állandó és a válasz­
módosítás szükségét támogató arg u m e n tu
tás esélyeitől nem zavart helyet biztosit. Nem azért, mivel
m a i r o p p a n t t á j é k o z a t l a n s á g o t á r u l n a k el ,
régebben a consistoriumnak és zsinatnak tagjai voltak,
mennyiben oly tényekre alapítja véleményét, melyek nem
tehát jogszerüleg az azok helyébe lépett egyházkor, gyű­
léteznek, nem is léteztek soha s melyeknek, ha léteznének,
lésnek is tagjai kell hogy legyenek, hanem azért,
azonnal egy tollvonással el kellene töröltetniük.
mivel a tanárokat személyenként, kit kit az adott talentu­
Azt állítja ugyanis az igen tisztelt elöljáróság, hogy
mok mértéke szerint, úgy tekintem, mint a tudomány, ta­
„a tanári testület az egyházkerületen az egyetemes tau-
nítás, nevelés hivatott apostolait, kikről felteszem, hogy
ügyet s általában az erkölcs-vallásos és nemzeti közműve­
állásuknál fogva, hosszas tapasztalat, tanulmányozás után
lődést k ép viseli... ennélfogva... az azelő tt 11 évvel ho­
tisztábban, helyesebben, világosabban fogják fel, értelm e­
zott egyház alkotmány az egyetemes tanári kart fogadta
zik, alkalmazzák, korunk destillált vezér eszméit, mint mi.
a törvényhozás kebelébe/ Ugyan kérem mutassák meg,
De attól már visszaborzadok, hogy bz e g y e t e m e s t a ­
hogy a szervezeti törvény melyik pontja biztosit az e g y e ­
n á r i k a r azt követelje, hogy ő a nemzeti közművelődés
t e m e s t a n á r i k a r n a k az egyházkerületi közgyűlésen
képviselője s ez által jogot formáljon arra, hogy a tanügyi,
helyet? Hiszen a szervezeti törvény II. fej. 5. pontja nem
erkölcs-vallási és nemzeti közművelődési tényezők m egha­
az e g y e t e m e s t a n á r i k a r t , hanem a t a n o d á k r e n ­
tározása, elvek formulázása stb. az ő hatáskörébe tartozzék.
d e s t a n á r a i t sorozza az egyházkerületi gyűlés rendes
Hagyjuk ezt az egyházkerületi közgyűlésre. Hiszen az igen
tagjai közé, ez pedig nagyon is különböző két dolog. De
tisztelt tanár urak épen azért vaunak ott, hogy destillált
különben is a tanintézetek jogi állását és jogkörét megha­
nézeteiket, elveiket egyenként — ha tetszik — adják elő
tározó törvény értelmében „a közép- és főtauodák részt
s ezen egyéni nézetek, elvek az egyházkerületi közgyűlés
vesznek az egyházi törvényhozásban és az egyházkerület
egyes tagjainak nézetével, elveivel egy egészséges, élet­
kormányzatában, miután rendes tanáraik, — tehát nem az
képes sejtté congloraerálodván, ez egyházi és nemzeti
e g y e t e m e s t a n á r i k a r — valamint gondnokaik az
életiben nemes gyümölcsöket termő működést fejtsen ki.
egyházkerületi közgyűlésnek tagjai.4
Kevés szóval fejezve ki, úgy fogom fel, mint megírtam, a
Ugyancsak megjárnók, ha valamelyik éles eszü egy­
tanárok képviselését — mi tulajdonképen nem is képvise­
házkerületi gyűlési tag azt indítványozná, hogy a gyűlésen
lés, hanem személyes részvétel. — Es ez jól vau igy.
megjelent tanároknak — mivel összeségükben t a n á r i
Horváth István.
-kart alkotnak — személyenként se tanácskozási, se sza­
vazati joguk ne legyen, hanem mint t a n á r i k a r , csak
egy véleménnyel s egy szavazattal rendelkezzenek. Én ré­
szemről — ha a t. t. elöljáróság, mit teljességgel nem
Indítvány
hiszek, örömmel fogadná is, mint álláspontjának megfe- az erdélyi ev. ref . egyházkerületben létező központi és egy­
lelőleg logieai kérlelketetlenséggel fogadnia kellene — el házmegyei özvegy-árvái gyámintézetek egyesítése tárgyában .
nem fogadnám, m ert az egyházkerületi közgyűlésen most — Előterjesztés végett kidolgozta Szőts Sándor, dévai ev. ref. lelkész. —
és ezután is nem az e g y e t e m e s t a n á r i k a r t , mint (Vége).
t e s t ü l e t e t akarom képzelni, hanem az e g y e s t a n á ­ Venio nunc ad fortissimum. Tervezetem szerint az
r o k a t , mint individumokat. egyházkerületnek is kellene áldozatot hozni a papi özvegyek
Még egyet tisztelettel kérdek a t. coll. elöljáró­ és árvák érdekében. Ki kellene mondania, hogy a garasos
 86

pénztár tőkéjét és kamatait véglegesen e czélra szenteli, intézetnek 1876-ban alkotott szabályzatát egyebekben fenn­
továbbá, hogy az államsegélyből 1 8 8 6 —1915 ig, tobát 30 tarthatónak vélem. Ez helyes alapelveken nyugszik s jó ma­
éven át, évenként 6500 irtot az egyesített gyámintézet tő­ gul szolgálhat az egyesitett gyámintézetnek, mely képes
kéjének növelésére fog fordítani. Jelentékeny összeg, nagy lenne az erdólyrószi összes ref. papi családok sorsát bizto­
áldozat bizonyára. De tekintve, hogy e nélkül az erdélyi sítani. Annakokáórt tisztelettel kérem a nagytiszteletü egy­
ov. ref. status papi özvegyei és árvái továbbra is csak nyo­ házmegyei közgyűlés minden egyes tagját, móltóztassanak
morognának, míg ezzel sorsuk, jövőjük biztositva lenne; tervezetemet megfontolni s ha jónak találják, magokévá
tekintve, hogy a tractualis gyámintózetek tőkéinek a köz­ tenni es életbe léptetését a kerületi közgyűlésnél kérelmezni.
pontival való egyesítését csakis e segedelem nyújtása által Nevezetesen : kéressék fel a kerületi közgyűlés annak kije­
leint biztosan remélleni; tekintve továbbá, hogy a domestica lentésére, hogy
cassa tőkéje a jelzett időig minden valószínűség szerint ]., „az erdélyi ev. ref. egyházkerületi lelkészek és
100,000 frtra szaporodik s igy képes lesz a kerület ennek lelkész özvegy-árvák gyámintézetónek* a tractusok gyámin­
évi kamataiból 5000, a fennmaradó államsegélyből 7500 tézeteivel való egyesítését czélirínyosnak ós szükségesnek
frtot és igy összesen 12,500 forintot a szegény ecclézsiák, tartja, épen azért
iskolák ós tanítók segélyezésére fordítani, nem csak, hanem 2., kész az egyesített gyamintózet czéljaira újabb ál­
a debreczeni zsinat által megalkotott egyetemes domestica dozatot hozni, jelesen kész a garasos pénztár tőkéjét és
cassa is fog már akkor ezeknek nehány ezer frt segedelmet jövedelmeit e czélra véglegesen átengedni ós az államse­
nyújtani; tekintve, hogy ez évenkénti 6500 frt dotatiot gélyből az 1886-ik éven kezdve, 30 év lefolyása alatt, éven­
nem valamely meglevő alapjából vagy az egyházközségekre ként 6500 frtot a gyámintézet tőkevagyonának gyarapítására
kirótt adóból, hanem az állam által kiutalt szegélyösszegből forditani, ha a tractusok a kebelükben fennálló gyámintó­
mindennemű megterheltetés nélkül nyújthatná; tekintve vé­ zetek tőkepénzeit e czélra felajánlják és 1885. julius 1-ig
gül a czól üdvös voltát, az özvegyek ós árvák könyörűlotve tényleg be is szolgáltatják. Ennek folytán
indító nyomorát: mindezeket tekintve, hiszem és remélem, 3., utasítsa a mélt. ig.-tanácsot, hogy bekérvén az
hogy egyházkerületünk fennkölt szellemű s nemes érzésű egyházmegyék erre vonatkozó véleményét, azok alapján ké­
tagjai készséggel hozzák meg ez áldozatot anyaszentegyhá- szítsen az egyesített gyamintózet számára alapszabályzatot'
zunk oltárára. s azt az 1884-ben tartandó egyházkerületi közgyűlésre ter­
Mert nem lehet közömbös dolog sem a reformált egy­ jessze be.
házra, sem a magyar nemzetre nézve, hogy ez idegen val- Tisztelt közgyűlés ! Ha tervezetem ós indítványom ön­
lásu és idegen ajkú népek közt 500 magyar ref. család magát nem ajánlja, én hiába ajánlanám, ha pedig önmagát
oldott kéve módjára szétzüllödjék, elcsenevósszen, vagy épen ajánlja, az én ajánlatomra nem szorul. Tervezetemnek bizo­
kipusztuljon. 500-an vagyunk e bérezés kis hazában a re­ nyára vannak hiányai, lehetnek tévedései, sőt hibái is. Egy­
formált anyaszentegybáz papjai, kiknek a földi javakból alig ről azonban teljesen megvagyok győződve s ez az; hogy
adatott valami, de a munkából, a bajokból, a kötelességek­ nagyjában véve tárgyalás alapjául és kiindulási pontul el­
ből annál több jutott. Küzdünk, nélkülözünk, nem ritkán fogadható. Lelkiismeretes hűséggel használtam fel a rendel­
nyomorgunk egyik napról a másikra, olykor leuózetve, ki­ kezésemre álló hivatalos adatokat, teljes odaadással s a czól
gúnyolva, megvettetvo szegénységünk m iatt; de azért a re­ szentségétől áthatoltan készítem e munkálatot. Szép jutal­
formált anyaszentegyháznak és az egyesült magyar hazának ma lenne fáradságomnak, ha a tisztelt közgyűlés helyeslésé­
érdekeit szivünkön hordozzuk, védjük és ápoljuk nagyobb vel és támogatásával találkoznám; azonban ha ezt meg nem
buzgósággal ós lelkiismeretesebb igyekezettel, mint sokszor nyerendem is. öröme telik lelkemnek abban, hogy a papi
országunk nagyjai, gazdag ós hatalmas családai. Magyarok családok nyomorult sorsának enyhítését, tehetségem szerint,
és protestánsok vagyunk testestől, lelkestől, kik idegen ér­ eszközölni törekedtem.
dekek szolgái nem lesznek soha. Gyermekeink az anyatejjel
együtt szívják be a prot. egyház és a magyar nemzet iránt
való szeretetet s ha gagyogni tudnak, a legelső, mire meg­
tanítjuk őket: „A nagy világon e kívül nincsen számodra
Az áll. ig. tanács üléséből.
Kolozsvártt, 1883. márcz. 3.
hely, áldjon vagy verjen sors keze, itt élned, halnod kell!w
— Anyaszentegybázunknak nem szabad engednie, hogy leg­ Jelen vannak; Főt. Nagy Péter, mint elnök; br. Bán-
hívebb fiainak gyermekei az Ínség ós nyomor miatt az egy­ ffy Albert, dr. Kovács Ödön, dr. Jenei Yictor, Parádi Kál­
házra ós hazára nézve örökre elvesszenek. És mi, kik az mán, igazgató-tanácsosok; Bodor Antal titkár; Deák József
egyház és a haza szolgálatában veszítjük el testi és lelki pónztárnok és Szabó Ádám számvevő.
erőinket, mi, kik a protestantismus és a magyar nemzet A szászvárosi ref. egyházközségnek az állami leányis­
érdekeinek védelmében és ápolásában őszülünk m eg: méltán kola számára átadott Wesselényi-féie telket illető szerződése
megvárhatjuk tőlök, hogy nőinket és gyermekeinket koldulni azon záradékkal erősittetik meg, hogy az átalakítási költsé­
menni ne engedjék! geket az állam fedezi s az egyházközség csakis az alapja*
Ezeket kívántam, tisztelt közgyűlés, tervezetem indo­ ból emelendő új építkezések átadáskori becsórtékónek meg*
kolásául elmondani, megjegyezvén, hogy a központi gyám térítésére köteles.
 87
A magjarói egyházközségnek a „Ficzkó* és „Oláh
<oldalü nevű erdőrészletei faterményónek eladása ügyében
felterjesztett adás-vevósi szerződése a törvényes kívánalmak*
nak nem felelvén meg: visszakül letik az egyházi hatóság­
hoz .-a jogügyi bizottság által szerkesztett szerződésminta
kíséretében, melyben a szerződés raegerősithetésének köve­
telményei határozottan körüliratnak.
Eóvész Bálint tiszántúli ev. ref. püspök átirata értel­
mében pónztárnok utasittatik az 1882. évi szept. 10 —17
napjain tartott egyetemes zsinat költségeiből az egyházkerü­
letünket teihelő 254 frt 4 4 7 2 krnak elküldésére.
A fogarasi egyházközség Horváth Mihály főispán és
-egyházmegyei főgondnok jelentése alapján hivatalosan utasít­
hatók, hogy a templom falai nedvességéből származó romlás
•meggátlására készíttessen tervrajzot és költségvetést s eze­
ket helybenhagyás végett terjessze föl.
A n.-enyedi ev. ref. Bethlen-főtanoda elöljárósága, a
nagy collegium épületének egy szárnyépülettel kiegészítésére
vonatkozólag, a kötött tervrajz elfogadásának tudomásul vé­
tele mellett felhivatik a részletes terv és költségve­
tés elkészítésére az építés magkezdhetésének hova-hama-
rabbi eszközlésére.
KÜLÖNFÉLÉK.
Kolozsvár, 1888. márcz. 10.
— L apun k oeconom iája jelentékeny változást szén*
vedett a minket oly közelről érdeklő középiskolai törvény-
javaslat tárgyalásáról szóló tudósításunk terjedelmes volta
miatt, — a mennyiben az több rovatunkat kiszorítá, da-
czára a mellékletnek. Az ügy fontosságát tekintve t. ol­
vasóink szives elnézését kérjük és reméljük!
— Kovács János, [helybeli unitárius tanár, a n a ­
pokban tért haza amerikai útjából. A magyar nemzetnek
kevesen szereztek annyi barátot, mint Ő s mert idejét
folyvást a legmiveltebb családok és emberek körében töl­
tötte, Amerika hivebb leírását alig kaphatjuk mástól, mint
tőle. Elmondjuk, hogy mi volt tehát missiója hogyan
sikerült. Az amerikai unit. egyházak congregatiója a múlt
évben Saratogában, egy fürdőhelyen, tartatott szept. 18-án.
Az erdélyi unitáriusok 1876-ban Dávid Ferencz első püspö­
kük börtönhalála 3 százados évfordulója alkalmából az an­
gol és amerikai unitáriusokat megkíván, az amerikaiak nem­
csak viszonozták, de egyszersmind az útiköltséget London­
tól és vissza felajánloták. A küldetés Kovács Jánosra, a
kolozsvári collegium igazgatójára, az itteni egyetemen angol
nyelv tanárára esett. Az unitárius tanároknál az az eset
lévén, hogy nagy részök az angolok szívességéből tanulmá­
nyaikat Londonban végzi be, majd mindenik jó angol, de
Kovácsnál fiatalsága mellett még az is szólt, hogy veje
Krizának, ki az amerikaiakkali viszonyt élesztette s mind
máig él emlékükben. Kovácsot ott Állón tanár s londoni
tanuló társai: Movison, Millet s többen várták, kik hazánk­
ban már megfordultak. Nem volt ismerősök nélkül; különö­
sen Állón sürgette a kimenetelt, ki itt jártában azt az
Ígéretet tette, hogy egy tanári szók alapjára gyűjtést fog
rendezni, mit ő meg is kezdett volt. Kovácsnak meg lévén,
hagyva, hogy maga kéregetőlog fel ne lépjen, a congre-
gátió, bár a legmelegebben fogadta, eloszlott a nélkül, hogy
a küldetés pénzügyi oldala szóba is hozatott volna. Ková­
csot Bostonba vitték, hol 31 unitárius templom vau s el­
kezdett, mint egyházi ember prédicálni. Rögtön bizottság
alakult, mely a kedvező hatást jónak látta értékesíteni. A
legelső lépést a Richmond családnál tették, melynek egy
női tagja 5000 dollárt tett volt le, hogy abból egy kolozs­
vári tanár fizetésére, mig tart, evenkint 500 dollárt küld­
jenek. E pénz már fogyatékán volt. Kovács a családot meg­
látogatta s midőn a férfi testvér egy 5000 dolláról szóló
ebek álnyujtásával kívánt Kovácstól búcsút venni, az egyik
nővér az utolsó látogatásnál még 2000 dollárral megtoldva,
az alapot 10.000 dollárra egészítették ki, hogy a tanári
szók kamatjából legyen fenntartható. E percztől a bizottság
útja meg volt nyitva. Kovácsot útnak indították, hegy az
unitáriusoknak vasárnaponként prédikáljon, más napokon
felolvasásokat tartott. Városról városra járt; ő csak beszólt,
a pénzügyi részt más végezte. A felolvasás miről szólhatott
volna, mint hazánkról, nemzetünkről, melybeu Kovács, mint
a történet tanára s mint a ki egy pár felolvasásra kész,
igen helyén volt. Ha predicált, mindenütt elmondta a ma­
gyar miatyánkot is s a felolvasáson soha se maradt el,
hogy egy pár költőnk versét el ne szavalja s bejárta az
Egyesült Államokat s Canada nagy részét. A hallgatóság, mely
egy földmivelő nemzet fiát ment bámulni, mint a magyar
barátja hagyta el a termőt. Kovács, különben is családos
ember leven, végre kifáradt s házit készült. Jan. 25-én
búcsuünnepet tartottak tiszteletére Bostonban. Jelen volt a
város szinejava, úgy, hogy egy teremből a szónoklatok meg­
tartására egy templomba kellett vonulni. Többen beszeltek.
Trefort közoktatásügyi miniszter megbízta Kovácsot az ame­
rikai közoktatás tanulmányozásával s ő ennek következté­
ben hozott magával ládákra menő könyvet és tanszergyüj-
temónyt s hozott Íróinknak, költőinknek amerikai Írókról
és költőkről emlékeket s hozott tapasztalatokat, melyeket
útleírásában és tanszékében fog érvényesíteni.. Egy ameri­
kai nagy lap szerződtette őt levelezőjének, hogy havonként
értesítse a hazai dolgokról Amerikát. Kovács megígérte,
hogy nem marad a felekezetisóg szűk határai között s a
lap útján nemzeti missióját folytatni fogja. E sorok rövid
kivonatát teszik ama jelentésének, melyet e hó 4-én a bu­
dapesti unitárius egyház elöljáróságának gyűlésén tett.
— K apcsolatban © h írre l megemlítjük, hogy Ko­
vács Jánost hazaérkezte alkalmával az indóháznál nagy ki­
tüntetéssel fogadták, tegnap pedig estve 7 órakor nagy
fáklyásmenettcl s ezt követőleg tiszteletére rendezett ban-
quettel tisztelte meg a helybeli unit. főtanoda, illetve a
város polgársága.
— Az erdélyi ág. h itü evang. egyház országos
consistorium a magyar és német nyelven irt emlékiratot
ós kérvényt nyújtott be a kópviselőházkoz az uj közepisk,
törvényjavaslat ügyében. Az emlékirat hangjáról fogalmat
ád a bevezetésnek az a panasza, hogy „a vezető körök,
 88

fájdalom, nem hajlandók az állam és az önkormányzati jog­
gal bíró egyházak között ezek középokt. ügye és az állam
felügyelete iránt őszinte egyetértést létrehozni, hanem őket
egyszerűen ignorálni, tehát rajtok erőszakot elkövetni és
iskolai intézményeiket szétrombolni vagy legalább egyoldalú
kísérleti- és fajpolitika tárgyává tenni akarják ; e mellett
azonban nem tartatik méltánytalannak a reájuk tolt átala­
kulás költségeit is a nem áll. iskolákat fentartók és köztük
különösen az erdélyi ev. ág. hitvallású egyház által is vi­
seltetni.“ „A dolog érdeme tekintetében — mint az emlék­
irat magát kifejezi — egy csőmé ferdítés található, például,
hogy a t.-j. szerint „az államhatalom hatáskörébe“ van
utalva: a tanulók felvétele, előléptetése, vizsgázása, az egyik
intézetből a másikba való átlépése és a kizárás feltételei­
nek meghatározása; a tananyag terjedelme és mértékének
megszabása; (még ezt sem engedik meg!/* sat. Az emlék­
irat szerzői elfelejtik, hogy e pontok legtöbbjénél a felek,
főhatóság dönt. Az emlékirat ebben az egyházi autonómia
„majdnem teljes megszüntetését“ látja. Az emlékirat föl­
szólal a magyar nyelvnek a két legfelsőbb osztályban ma­
gyar nyelven való tanításáról s ebben a magyar nyelv
mint kizárólagos tannyelv behozatalának előkészítését
látja. A szerzők azt találják, hogy minden törvény-
javaslat a megelőzőn igazságtalanságban és jogmegvetésben
túltesz. Azt ajánlják, hogy a törvényjavaslatot, mely kellő­
leg elkészítve nincsen és a középiskolák kérdésének minden
oldalú kiológitő törvényes rendezésére egyáltalán nem al­
kalmas, de különösen az érd. ág. h. ev. orsz. egyháznak
középiskola-ügyét a legsúlyosabban fogná károsítani, sőt
tönkretenni, el ne fogadják.
— Az erdélyi r. cath. püspök, Lönhardt Ferencz
Károly, Fehérvárról egy hosszabb levelet intézett az erdóly-
részi róm. cath. képviselőkhöz, melyben arról panaszkodik,
hogy a középiskolai törvényjavaslatban az erdélyi róm. cath.
„status quo“ kivételesen föntartva nincsen, holott azt ne­
ki Trefort miniszter megígérte, A püspök kijelenti, hogy a
status autonomicus jogait erélyesen fogja védeni a közép-
tanodai törvény ellen, a mire az erdélyi képviselőket is föl­
szólítja.
— A bukovinai osángók b etele p ítésé re egy or­
szágos intéző bizottság alakúit s az 1000 család ideúta-
zási költségeire a bizottság által előirányzott 20,000 frt.
közadakozás útján már majdnem fedezve van. A betelepí­
tett csángók, előnyős és Őket semmi tekintetben sem szer­
fölött terhelő feltételek mellett, családonként 10 hold föl­
det kapnak 10 évi adómentességgel, részlet fizetésre, hold­
ját 63 írtért. E mellett a derék munkás nép biztos mun­
kára számíthat a duna-vidéki ármentesitési munkálatoknál.
Isten hozza őket!
— G yászhirek. A protestáns tanügy egy kiváló bajno­
kát ragadta el a kegyetlen halál Gööz István hódmező-vá*
sárhelyi ref. főgymnasiumi tanárban, ki élte delén roskadt
össze. Szép múlt és még tgy szebb jövő reményei szálltak
vele sírba. Hozzánk beküldött gyászjelentése igy hangzik:
A hódmező-vásárhelyi ref. főgymnasium tanártestülete mély
szomorúsággal tudatja Gööz I s t v á n ref. főgymn. tanár­
nak élte 42-ik, tanársága 18-ik évében, f. 1883. február
hó 27-ik napján d. u. 6 órakor történt gyászos elhunytét.
A magyar protestáns tanügy derek bajnokának, a classica
philologia kitűnő tanárának földi maradványai f. évi már-
czius hó 1-ső napján d. e. 10 órakor az ó-templomban tar­
tandó gyászszertartás után az Aranytemetőben fognak örök
nyugalomra tétetni. Áldott legyen emlékezetei — M a r o s ­
v á s á r h e l y i K o n e z S á n d o r , volt erdélyi főkor-
mányszéki nyugalmazott számtiszt s utóbb az ev. ref. egy­
házkerületi tanács Írnoka, életének 70-ik, házasságának 36-
ik evében f. hó 8-án, öregségi elgyengülés következtében
jobblótre szenderült. Nyugodjanak békében porai 1

á l y á z a t
A hadházi ref. egyházbau a lelkészi állomás üresedésbe jővén, az ezen állomás elnyerhetésére
igényt tartó és minősítve ievő lelkészek az Egyházi törvények 191. §.-a értelmében felhivalnak, hogy
ez iránt való pályázati kérvényüket S z e r é m i é i J ó z s e f alsó-szabolcs-hajduvidéki espereshez Tisza-
Dobon - - u. p. helyben — / . évi márczius hó 31-ig beadni szíveskedjenek.
Az ezen állomásra választandó lelkész fizetése:
1. Készpénz: 105 frt.
2. 12 szekér széna váltsága: 120 frt.
3. 70 köböl rozs.
4. Két parochialis föld, összesen: 33 hold és 1372 □ öl, holdja 1600 □ ölével.
5. Egy telek föld 3 járásban, összesen: 12 hold, 2000 □ ölével. A földek miveltetése lelkész
gondja, adójukat az egyház fizeti.
6. Egy káposztás kert = 594 □ öl.
7. Egy nyilas szőlő.
8. 6 öl kemény tűzifa.
9. Stóla.
D e b r e c z e n , 1883. márczius 5,
Révész Bálint, püspök.
^ — |-írniiíT° 7" ii ™ ” "1 'TT i'T'P 1” ~~f mg f ifi *7" ?r IÍT1 Ti ^

Nyomatott Stein Jánosnál az ev. tef. főtanoda betűivel Kolozsvárit.

J III- évfolyam. Kolozsvárit, 1883. Márczius 18.
PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI HETILAP.
r -
MEG JE L E N IK MINDEN VASÁRNAP.
SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS:
b.-farkas utcza 16 szára, hová a lap szellemi s anyagi ügyeit
illető minden küldemények czimzendök.
ELŐFIZETÉSI ÁR :
Egész évre O frt., félévre 5 frtM évnegyedre 1 frt. 5 0 kr.
j^ELELŐ S SZE R K ESZTŐ É S KIADÓ TULA JD O N O S: S z á S Z
Egy test és egy lélek vagytok.
T a r ta lo m : Az átalános vita.— A középiskolai törvény-
javaslat a parliament előtt.— Különfélék — Hirdetések.
Az általános vita.
Kolozsvár, 1883. márczius 16.
A közóptanodai törvényjavaslat fölötti általános
vita a várakozáson s hozzátehetjük a szükségen fe­
lül hosszúra nyúlik. Fontosnak elég foutos a kérdés,
hogy akármilyen terjedt arányokat is öltsön e tár­
gyalás és ha valamely lényegesen új szempontok
előtérbe állítása okozná ezt a terjengőst, semmi ki­
fogásunk ellene nem is lehetne, de látva azt a
meglehetősen szikkadt s kövecses medret, melybe
az unalmassá vált s egyhangú szóáradat térült,
óhajtanunk kell, hogy ha lehetséges, múljék el im ­
már tölünk ez a zavaros pohár, hogy elvégre lá t­
hassuk a dolgot eligazítva.
Elején úgy látszott r legalább a különvéleményt
tekintve, hogy a vita az egységes gymnasium és a
felekezeti autonómia sarkpontjai körül fog forogni.
Csatlakozott ehez, harmadik vitapontként, a nem­
zetiségi panaszkodás s most már ez dominálja majd­
nem az egész tért. A felekezeti autonómia quasi
védői, közben, átalakultak a más felekezetek meg-
támadóivá s már most az a fölötti osztozkodásban
is gyönyörködhetünk, hogy melyik felekezet jobb
faagyar, sőt, hogy több hasznot, avagy több kárt
11. szám.
KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.
HIRDETÉSI DIJAK
kétszer hasábozott garmond sor vagy annak tere 5 kr. Bó-
lyegdij minden beigtatás ntáu 30 kr.
Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél külön kedvez­
ményt nyújt kiadóhivatal.
jt
Z D O X I X O lC O S .
Efóz. IV. 4.
okoztak-e a pápák Magyarországnak ? Nagyobb vál­
tozatosság kedvéért magok a protestánsok is össze­
szólalkoznak egymásközött: reformátusok, lutheránu­
sokkal s lutheránusok lutheránusokkal, arra nézve
is , hogy melyik hivebb hazafi, s arra nézve is, hogy
melyik dobott üszkött az egyház épületébe“ A má­
sik, hogy valami újat láttassák mondani, úgy tün­
teti föl a dolgot, mintha a gymnasinm semmi reá­
lét s a reáliskola semmi humánumot sem tanítana
s mind valamennyinek jókora chaos a vége, a mely­
ből, hogy mikor leszen kibontakozásunk: csak isten
a megmondhatója.
A legnagyobb haj az egészben az, hogy benne
vagyunk a leghangzatosabb liczitácziéban: minden
következő szónok többet akar mondani az előzőjénél
s igy szépen úgy belelovagolják magukat a nagy
mondásokba, hogy egy fél esztendő múlva, higgad­
tan visszagondolva az eseményekre, maguk is röstel-
ni fogják. Aztán mint a székely, ki hirtelenóbe le
szerette volna vágni az ellenségből a maga rátáját,
hogy haza mehessen aratóba, nem elégesznek meg
az általános pro és contra érvelésekkel, hanem a
részletes kifogásokat is letárgyalják per longum et
latum most is, holott azok előterjesztésének ideje
majd csak a részletes vita alkalmával lenne.
Hiszem a részletekre nézve magunknak is meg­
vannak lényeges kifogásaink s van okunk hinni, hogy

a kormáuy sem mereven ragaszkodik a javaslat min­
den egyes határozmányáköz. De azt, hogy az egész
törvény elvégre csakugyan megalkotandó, a nemze­
tiségieken kívül senki sem tagadja s minél inkább
feszitik magukat ezek a törvény ellen: annál kevés­
bé lehet a m a g y a r képviselőbaznak kétsége a dolog
sürgős volta felől.
Legyen hát immár elég a szóból s fogjanak a
munkába, mert utó végre is a részletes határozna-1?
nyokon fordul meg a dolog. Suprema inspectió kell,
literaria coordinatio kell — ezt mindenki hirdeti
(kivéve a szászokat). Azt Írják hát jól körül s akkor
a hazafias felekezetek nem búsulhatnak, de igen is
örülhet a magyar állam.
A magyar állam öröme pedig soha sem volt
biíja a protestánsoknak.
l —t.
A középiskolai törvényjavaslat a
parliament előtt.
— A kepviselŐUáz ülése márcz. 8-án, 9-én, 10-én, 11-én,
12-én és 13-án. —
A kópviselőház márcz. 8-iki ülése azzal kezdődött,
hogy M o c s á r y Lajos a ministerelnök által félr.emagyará-
zolt szavainak értelmet igazította helyre, T h a l y Kálmán
pedig, Rakovszky István beszéde által provokálva, személyes
kérdésben szólalt fel.
A középiskolai törvényjavaslathoz csak hárman szóltak
hozzá: H e l f y Ignácz, a ki a különvéleményt pártolta
ugyan, de ettől eltérőleg a görög nyelv tanítását szükséges­
nek és a tanárképesités jogát az államra rubázandónak nyil­
vánította. Kijelentette azt is, hogy a magyar nyelv sikere­
sebb tanítása érdekében a részleteknél módositványt fog be­
nyújtani. Utána B é r z e v i c z y Albert nyilatkozott higgad­
tan, tárgyilagosan a törvényjavaslat elfogadása mellett. Végül
K a i s e r János szélt t szászok álláspontjáról a javaslat
ellen és ezzel az ülés véget ért.
Ez ülésből közöljük Berzeviczy Albert nagyhatású be­
szédét a következőkben:
B e r z e v i c z y A l b e r t : A törvényalkotás szükséges­
ségére nézve nézeteltérés nincs, azt elismeri maga a ki­
sebbségi különvélemény. A hozandó törvény didaktikai, tan­
ügyi része mindenesetre nem függhet össze egy párt poli­
tikai alapelvoivel. Tanügyi szempontból lehet azt helyeselni,
vagy rosszalni, tekintet nélkül arra, hogy valaki melyik
párthoz tartozik. A törvényjavaslat politikai végczéljára
nézve, mely nem egyéb, mint az állami tekintély, az állami
biztonság megóvása a fennálló jogok tiszteletben tartása és
a szellemi szabadság teljes megőrzése mellett, a végczélra
nézve, azt hiszem, mindnyájunknak egyet kell értenünk. Hátra
marad a felekezeti és nemzetiségi szempont, a melyek kö­
rül a legtöbb ellenvetés csoportosul, de Magyarország abban
90
a szerencsés helyzetben van, hogy nálunk nem létezik po­
litikai párt, a melynek felekezet, vagy nemzetiség képezne
alapját (Úgy vanl) és én abban látnám a legvégzetesebb
tévedést, a melyet egy párt e javaslattal szemben elkövet­
hetne, ha, magát egyik, vagy másik felekezel-, vagy nemzetiség
nózpontjávai azonosítva az első lépést tenné meg nemzetünk
politikai egységének megbontására. (Helyeslés.) Én a kö­
zépiskolai törvényjavaslatot, úgy a mint azt xa ház közok­
tatási bizottsága elénk terjesztette, szükségesnek, helyesnek,
elfogadódénak tartom.
Nekem volt közvetlen alkalmam betekinteni a feleke­
zeti iskolák beléletébe és meggyőződést szereztem magam­
nak, hogy vannak ezen a téren is jeles intézetek és jeles
tanerők. Én azt hiszem, hogy ezek érdekében kívánatos
megszüntetése azon lehetőségnek, hogy egyes intézetek hiá­
nyos képzése által *a szellemi proletariátus szaporittassék.
Mert, ha az ifjak kikerülnek az életbe, ott senki sem kér­
dezi : honnan jött ez, honnan jött amaz ; hanem ha látjuk,
hogy sok ifjú nem hozott magával egyebet a középiskolá­
ból, mint egy pecsétes igénylevelet a müveit ember nevére,
melynek azonban megfelelni nem tud s csak vánszorogva
balad tovább pályáján, mely őt fokról-fokra inkább hozza
összeütközésbe a társadalom követelményeivel, mig végre az
ilyen emberek elkeserednek, elzüllenek s szaporítják azon
elemek számát, melyek saját bajukért, nem boldogulhatásuk-
ért minduntalan az államot és a társadalmat teszik felelős­
sé, — (Úgy v a n ! a jobboldalon,) ha ezt látjuk, akkor kike­
lünk az egész középiskolai képzés ellen.
Ezen csak egy módon, csak egy eszközzel lehet segí­
teni: szigorú, ellenőrző rendszabályok által, olyanok által,
milyeneket e javaslat foglal magában és ezen szigoni rend­
szabályoknak mindenek felett az érettségi vizsga körül kell
kulminálniok, miután ez a próbaköve az egész középiskolai
oktatásnak. Csak ez által lehet elérni, hogy minden közép­
iskola a tanczél által kijelölt szellemi színvonalra emelked­
jék s a mennyiben erre nem képes, enyószszen el. (He­
lyeslés jobb felől.)
Az érettségi vizsga szorosan összefügg a tanárképe­
sítés kérdésével és ezért helyesen teszi a javaslat, hogy a
súlyt e kettőre fekteti. A tanár hiányos képessége mindig
a vizsgákon s leginkább az érettségi vizsgáknál boszulja
meg magát. Mert az a tanár, a ki érzi, hogy részben az ő
nem kellő képességének következménye az, hogy a növendék
ismeretei hiányosak, lelkiismeretfurdalást érez, nem akarja
az ifjút az ő saját hibája miatt büntetni, hanem hibáját
jóvá teendő rosszul alkalmazott könyörületességből keresztül
bocsátja a vizsgán s átbocsát az életbe is olyan ifjat,
ki a követelményeknek nem képes megfelelni. (Helyeslés
jobb felől.)
A nemzetiségi sérelmek leginkább az erdélyi szászok
szószólóinak kifogásaiban, ellenvetéseiben vannak kifejezve.
Ezzel a kérdéssel is annyit foglalkoztak az előttem szólók,
hogy nekem alig marad mondani valóm. (Halljuk!) Én kü­
lönösen csak arra akarom kérni itt velünk a kópviselőház-
ban ülő t. szász képviselőtársaimat, (Halljuk!) hogy, ha
 91
ugyanazon napon, a midőn Wolff magyar terrorizmus nyo*
mása alatt bátorságot vesz magának azt mondani, hogy a
nemzetiségek itteni sanyarú állapotuk miatt kénytelenek a
külföldről hívni szabaditót, ha úgy ő, miüt Gull örömmel
és rokonszenvvel üdvözlik azt, hogy a külföldön oly tekin­
télyes és kiváló férfiak az ő sérelmüket figyelmükre mél­
tatták és ha ugyanazon napon mi az Augsburger Allge­
meine Zeitung-ban olvassuk Heinze legújabb C2 ikkét, mely
ezen javaslatnak a képviselőházban a bizottságban történt
tárgyalását közvetlen szemléleten alapuló, de mindenben
tendencziozusan elferdített informácziók szerint irja le s
ennek alapján a legvakmerőbb rágalmakat szórja a magyar
kormány és törvényhozás ellen, az egész magyar nemzetet
neveletlennek, sőt egyenesen barbárnak nevezi, ha — moD-
dom — egy napon ezen két benyomásnak vagyunk kitéve:
ne csodálkozzanak, ha valahányszor e kérdés fölmerül, azon
sérelmekért, melyeket mi a német társadalom és sajté egyes
félrevezetett tényezőitől szenvedni kénytelenek vagyunk,
mindig őket vádoljuk. (Élénk helyeslés és tetszés.)
Elismerem, hogy bizonyos értelemben létezik nálunk
szász kérdés, (Halljuk!) létezik önök közt, (a szászokra
mutatva) és mi köztünk, az erdélyi szászok éa az összes
többi magyar nemzet között, egy függő, megoldásra váró
kérdés. De oz a kérdés nem abból áll, mint ha csak­
ugyan komolyan lehetne félni valami ebből támadható kom-
plikácziótól Magyar- és Németország között, mert hiszen
ismeretes a német birodalmi kormánynak, a német uralkodó
és döntő köröknek azon loyalitása, a inelylyel pl. csak a
múlt napokban, mihelyt a berlini izgatás megtörtént, siet­
tek sajtó útján azt lesújtani lígy, a mint mi magunk nem
tehettük volna jobban (Általános, élénk helyeslés ás tetszés)
és mert sokkal mélyebben gyökerezik a magyarok és néme­
tek közti érdekközösség, a magyaroknak a német nemzet
géniusza iránti rokonszenve és a barátság sokkal őszintébb
és valódibb, semhogy e téren valami komoly veszélytől félni
lehetne. Tudom, hogy szász képviselőtársaim ellene nyilat­
koztak e javaslatnak, de ón még mindig hinni szeretem,
hogy az erdélyi szász népet józan hazafisága, melybeu
a legvégsőig nem akarunk kételkedni, okulása és a tapasztalás
arra fogja indítani, hogy megtagadják képviselőiknek sza­
vazatát és ezen törvény intézkedéseit ne daczczal, hanem
készséggel fogadják. Ha ez nem fog megtörténni, akkor ám
ők lássák következményeit, mert akkor bizonynyal be fog
következni az, a mit a kormányelnök ur sokkal élónkebb
színben festett, semhogy nekem ahhoz még valamit hozzá
adnom kellene. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon.)
Szólva a nemzetiségekről, érintenem kell egy kérdést,
a mely nemzetiségi kifogás és egyúttal felekezeti sérelem
gyanánt kozatik fel. Ez a tanárkópesitósnek ezen javaslat­
ban ajánlóit módja. Hogy jogot sért, hogy a fennálló tör­
vényekbe ütközik, az mondatik róla; egyéb érvet ellene
felhozatni nem hallottunk; hogy a közoktatás érdekét sér­
tene, azt senki sem állíthatta.
Én figyelemmel olvastam az 1791. XXVI. t. czikket,
igen jól ismerem, magam is fontos alaptörvénynek tartom,
de abban egy szót sem találok, a mely ellentmondana an­
nak a tanárképesitésnek, a mely e javaslatban foglaltatik.
Azt mondják, a gyakorlat értelmezte e törvényt és ezen
javaslat a gyakorlatba ütközik. Ezzel a kényelmes érvvel
egyáfalában mindon javaslatot meglehetne dönteni. Mert ed­
dig a tanárkepesitós egyátalában szabályozva nem volt. A
gyakorlat az volt, hogy igen sok minden kópesitvény nél­
küli tanár alkalmaztatott, ha tehát a képesítést akárhogy
szabályozzuk törvény által, az a törvény mindenesetre a
gyakorlatba fog ütközni.
0 yan értelmezését a főfelügyeleti jognak, a minőt a
különvéleményben is, de különösen a memorandumban talá­
lunk és a mely abban áll, hogy az állam főfelügyeleti joga
e szerint tulajdonkep csak „főszemléleti jog“ volna, hogy
t. i. jogában állana az államnak statisztikai adatokat és j -
lontéseket kérni be, az iskolákat időnkint megtekinti, eset­
leg észrevételeit megtenni, a melyek azonban, hogy figye­
lembe vétettek-e vagy nem, a felekezet belátására bízandó:
mondom, az ilyen főfelügyoleti jogot természetesen e javas­
latban nem találhatjuk fel, de ilyen egyátalában nem is lé­
tezhetik. (ügy van I a jobboldalon.) Az államra olyan jo­
gokat ruházni, a melyeknek absolute semmi szankeziójuk nincs,
egyértelmű volna avval, hogy az államot nevetséges bábbá
törpitsük. (Élénk tetszés jobb felől.) És ha mi az a felett
való döntést, hogy az egyes iskolákban előfordult és az ál­
lam által konstatált hiányok orvosoltassanak s hogy vájjon
az állam érdeke mindenütt megóvassék-e, a felekezeti ható­
ságokra bízzuk, akkor ez nem volna egyéb, mint az egy­
háznak az állam föle rendelése. (Zajos helyeslés jobb felől.)
Hát nem volt-e kénytelen már e törvényjavaslat keletkezése
előtt az állam egy-kót esetben államollenes üzelmek miatt
ép a felekezeti iskolákban interveniálni s ilyeneket be is
csukatni? (Úgy van! Úgy van!) Hát végfolyamatban, vég­
szükség esetén e javaslatban sincs egyéb tervezve. Csodál­
kozásomat fejezem ki Helfy képviselő ur azon nyilatkozata
felett, hogy nem találkozik itt katholikus képviselő, a ki vé­
delmére kelue egy oly dolognak, melyet senki meg nem tá ­
mad. (Ellenmondások a szélső baloldalon. Halljuk!)
A jelenkornak első és főszíikséglete, ha mint nemzőt
élni és haladni akarunk, hogy annak a visszahódított ma­
gyar államnak eszméjét, a moly faj, vallás, nemzetiség sze­
rint szerteágazó népünkben egyedül képviseli, — egységünket,
összetartozásunkat, közös érdekünket, egyetértésünket bevi­
gyük és mélyen meggyökereztessük ott, hol az ifjú nemze­
dék szive és elméje ueveltetik: az iskolában. (Zajos helyes­
lés a jobboldalon.) A ki ezen a téren, az iskola terén , a
magyar államtól azokat a jogokai, azokat a követelményeket,
melyeket nemzeti jövőnk biztosítása és az állam megszilár­
dítása megkívánnak megtagadja az hiába hivatkozik ennek
igazolására szerzett jogokra, autonómiára, őseink politikájára.
(Úgy van 1 Úgy Yan! a jobboldalon. Mozgás a szélsőbal­
oldalon.)
Hát azért, mert egykor egymás ellen hadat viseltek
felekezet és állam, már mindig hadi lábon maradjanak ?
(Élénk tetszés jobb felől.) A mikor minduntalan békeköté­
st
 92
sekre hivatkozunk, nem akarunk már egyszer igazán békét
kötni az állammal? (Zajos helyeslés a jobboldalon. Mozgás
a szélsőbalon.) Hát idegennek, ellenségnek akarjuk-e te ­
kinteni saját államunkat, hogy még nevétől is féltékenyen
és bizalmatlanul vonulunk vissza ? Hát törülni akarjuk az
államczélok sorából a legnemesebbet, a kultur-feladatol?
Alkotmányos viszonyok közt élünk és minduntalan alkotmá­
nyon kivüli állapotok számára alkossunk törvényeket?
(Tetszés.)
Azt mondják, a rcalcczio voszólye nem múlt el, ez
ellen kell védekezni. Ha volt valahol szeparatisztikus törek­
vés, mely akár nemzetiség czimón, vagy más czimen a nem­
zet egységének megbontására törekedett, az volt mindig az
Archimedesi pont, a melyen a reakczió Iáhát megvetette.
Es most önök a roakczió ellen védekezve biztos icenhelyet
akarnak adni a legveszélyesebb szeparitisztikus törekvések­
nek, a nemzetiségi propagandának. (Élénk tetszés a jobb
oldalon. Ellonwondások a szélsőbalon.) Ha most, a mikor
az abszolút korszak szomoru idejének emlékezete mindinkább
elhomályosul és egy üj nemzedék növekedik fel, (Nyugtalan­
ság a szélső balon,) moly azon korszakot csak az apák el­
beszéléseiből ismeri, — egy politikai párt azért, hogy ebben
elvei és czélzatai igazolását találja, szüntelenül vonatkozá­
sokat és hasonlatosságokat keres a jelenkor és azon sötét
időszak között, ezt mint politikai agitaczionális eszközt meg
tudom magyarázni, (Tetszés a jobboldalon.) de ne vigyék
ezt az összehasonlítást odáig, hogy párhuzamot vonnak ezen
törvényjavaslat és a Thun-féle rendeletek és pátens közt.
(Mozgás a szélsőbalon.) Mert midőn ezt teszik, egyet el­
felednek. Feledik azt, hogy mikor a protestánsok a pátens
ellen tiltakoztak, a tiltakozók megett ott állott az egész
magyar Protestantismus, sőt az egész magyar nemzet. Ott
állottak az első sorban olyanok, a kiket most nem látunk
az önök sorai között. De voltak azoknak szövetségeseik a
Királyföldön és Berlinben, a szász ultrák és a német Schul-
verein köreiben. (Élénk tetszésnyilatkozatok a jobboldalou.
Nyugtalanság a szélsőbalon.) Ma ezek a hívatlan, ezek a
kelletlen szövetségesek meghozták önöknek a danaok aján­
dékát, mert a mely perezben mi le is tennőlr a fegyvert,
a nemzet szemében ez a szövetség verné meg önöket.
(Élénk éljenzés a jobboldalon,) Elfogadom a törvényjavasla­
tot. (Hosszan tartó zajos éljenzés és taps a jobb oldalon.
Számos képviselő üdvözli a szónokot.)
A kópvisolőház márcz. 9-iki ülésén eléggé nyugodtan
folyt a vita a középiskolai törvényjavaslat fölött. A szóno­
kok közül Prónay Dezső br. szólt határozottan felekezeti
szempontból és határozati javaslatot nyújtott be az iránt,
hogy az erdélyi részekben az állam állítson fel magyar tan­
nyelvű gymnasiumokat. A többiek, a kik a törvényjavaslat
ellen nyilatkoztak is, mint Prőnay Gábor b. és Hoit^y Pál,
tisztán didaktikai szempontból támadták meg a törvényja­
vaslatot. Az utóbbi különösen a klasszikái nevelés ellen szólt.
A javaslat védelmére keltek Lesskó István, a ki Tkalyval
polemizált, Csiky Kálmán, a ki főleg a protestáns felekeze­
tek által beadott emlékiratokkal foglalkozott, Göndöcs Bene­
dek, apát, a ki nehány megjegyzéssel zajos derültséget kel­
tett, végül Grüuwald Béla, a ki magas nemzeti és állami
álláspontra helyezkedve élénk figyelem és tetszés között
pártolta a törvényjavaslatot, mint minimumát annak, a mit
az állam jogainak és érdekeinek megóvására követelhet.
Még Prónay Dezső b. szólott személyes kérdésben.
Ez ülésből közöljük a b, Prónay Dezső beszédét bő
kivonatban.
B . P r ó n a y D e z s ő úgy találja, hogy a középiskolai vi­
szonyok nálunk olyanok, hogy középoktatás ügyéről folyó esz­
mecserébe szükségkép beleyegyül bizonyos felekezeti szempont
s hiba volna, ha a kérdés tárgyalásánál, minthogy az szoro­
san összefügg a felekezeti kérdéssel, e szempont mellőztet-
nók. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A maga részéről tehát
felekezeti, didaktikai, pedagógiai, általános tanügyi és végre
speciálisán magyar nemzeti szempontból fogja bírálni a ja­
vaslatot. Mind a három szempontból azon eredményre jut,
hogy a javaslat rósz és elvetendő. Azt hiszi, hogy a köz­
érdek és a felekezetek közti béke szempontja elég magas
szempont. A miniszterelnök azt mondá, hogy azokat, kik e
törvény életbeléptetése által zavarokat jósoltak meg, ha o
zavarok nem fognak bekövetkezni, a közvélemény álprófé­
táknak fogja tekinteni. Az álprófétákat nagyon jól ismer­
heti a miniszterelnök s a ki üvegházban lakik, a*, ne do­
bálózzék kővel. (Élénk helyeslés és tetszés a szélsőbalon.)
A miniszterelnök az egyházpolitikai kérdésekben, né­
zete szerint, oly képzeletben van, melyről a német példa­
beszéd azt mondja: Mán glaubt zu schieben, und mán wird
gesekoben. (Élénk derültség és tetszés a szélsőbalon.)
Berzeviczyvel szemben megjegyzi, hogy saját külön­
leges viszonyainkat nem szabad európai chablonok szerint
megítélni. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) A mi a régi és
uj szabadelvüség közti különbséget illeti, a liberális szóval
úgy van, hogy félne attól, ha a szabadelvű párthoz tarto­
zónak tekintetnék. (Élénk helyeslés a szélsőbalon. Derültség
a jobbon és középen.) Meg vau győződve, hogy, ha változtak
is a viszonyok, az ország függetlenségének kivivására szolgá­
ló eszköz nem a rozsdás kard, mely a múzeumba, hanem
oly kard, mely a nemzet markába való.
A Thun-féle pátens elleni karezot családi tradiczióbél
is ismeri. Tudja, hogy a protestánsokat a katkolikusok tá­
mogatták. Dem az egész protestánti zmus állott ki tömören
a síkra. A holvét hitüeknól ez igy volt; de az ágostaiak
között ott voltak az úgynevezett pátentalisták, kiknek fájt
foguk a húsos fazekakra. (Úgy vanl a szélsőbalon. Nagy
mozgás a középen és a jobbon.) Nem is csodálkozik, hogy
a törvényjavaslat mellett most is igen sok protestáns nyi­
latkozik, (Derültség a szélsőbalon.) Ezeknek nagyrósze két­
ségkívül ugyanazon okokból helyesli azt, melyekből helyesli
Berzeviczy és azok, kik előtt a rend, fegyelem és tekintély
ama szentháromság, mely előtt leborulnak. De hogy hol ma­
rad a szabadság, az más kérdés, (Élénk helyeslés a szélső­
balon.)
Arra, a mit Berzeviczy a szászok szövetségére mon­
dott, megjegyzi, högy szóló és a párt, melyhez tartozik,
 93
nem tekinti a szászokat szövetségeseknek, hanem fogadat*
lan prókátoroknak s hogy azoknak mi a bére, azt meg­
mondja a magyar példabeszéd. (Nagy mozgás és nyugtalan­
ság a balon, középen és a jobboldalon.)
De még fogadatlan prókátorok sem, (Nagy zaj és
nyugtalanság. Halljuk! Halljuk! a szélsőbalon.) hanem olya­
nok, mintha valaki ezért akarna szemrehányást tenni a
kormánypártnak, hogy gyakran velük szavaznak a hurvát
képviselők. Azok között is vannak olyanok, kik beillőnek a
szászok szövetségébe. (Úgy van! a szélsőbalon.)
A miniszterelnök beszédére térve át, ki Mocsáryval
szemben megjegyze, hogy, ha pénzt akar valaki elfogadni a
jogért, ez nem becsüli a jogot, — kijelenti, hogy nagy a
különbség valaminek áruba bocsátása és oly eljárás között,
minő például a kisajátítás, hol valamit közérdekből elvesz­
nek, de adnak érte pént. De a hol jogot vesznek el és nem
adnak érte semmit, azt, hogy mi néven kell nevezni, Ítélje
meg a ház.
C s a n á d y Sándor: Rablás! (Élénk derültség.)
P r ó n a y Dezső b. azután pedagógiai tekintetekből is
elítéli a törvényjavaslatot, mely a közoktatási miniszter ré ­
széről, ki folyton experimentálgat, egy újabb oxperimenta-
tio és tekintettel arra, hogy a magyarság érdekében Er­
délyben még ne hány nem kir, kath,, hanem kir. protestáns
közóptanoda felállítása szükséges, a következő határozati ja­
vaslatot nyújtja be:
A képviselőház utasitja a vallás- és közoktatásügyi
minisztert, tegye tanulmány tárgyává, hogy az ország er­
délyi részeiben hol volna legczólszeríibb még két, esetleg
három állami középtanodának felállítása; egyszersmind uta­
sitja arra is, hogy már az 1884-ilc évi költségvetésbe ig-
tass.a be ez intézetek felállítására szükséges összeget. Be­
adják: Prónay Dezső b., Kiss Albert, Thaly Kálmán, P ró­
nay Gábor b', Lülcő Géza, Siskovics Tamás, Máriássy Ala­
dár, Suszterics Ignácz, Hermán Ottó, Sembery István, Bar-
tha Miklós, Incze József, Szentiványi Árpád.
A képviselőház márcz. 10-én tartott ülésén több ap­
róbb tárgy elintézése után folytattatott a középiskolai tör­
vényjavaslat tárgyalása. Ellene szóltak: Orbán Balázs, Gru-
ber János és Turgonyi Lajos. Mellette: Hoffmann Pál és
Lukács Béla. Még Dobránszkynak kellett volna szólnia, de
ő kérte a házat, hogy beszédét hétfőn mondhassa el.
Ez ülésből kivonatilag adjuk Hoffmann Pál beszédét a
következőkben:
H o f f m a n n Pál részletesen foglalkozott a javaslat
tanügyi részével, s védte a a törvényjavaslatot. A javaslat
változtat a létező állapotokon, de mely reformjavaslat ne
változtatna? Ő elismeri, a mit Mocsáry képviselő ur mon­
dott, hogy a protestantismusnak e hazában oly nagyok é r­
demei. Azonban bármily nagyra tegye a protestáns egyház
érdemeit, egyet meg azok fölé is állít és ez a nemzeti kul­
turális érdek. Végezetül még a szász képviselők által be­
adott indítványra kivan reflektálni. Elismeri, hogy e képvi­
selő urakat választóik hangulata ösztönözte az általuk mon­
dottakra. De egy képviselőnek nemcsak egy szőkébb kör
óhajának kell kifejezést adni, hanem annak is, mi e házban
alakul. Az pedig a nemzet közakarata ós meggyőződése.
Világosítsák fel tehát népünket a valóról, vigyék vissza
kerületeikbe a közhaza érdekeit. (Általános helyeslés.) Önök
osztoznak velünk minden jogokban földbirtokban és köz-
szabadságban, olyanban, a minőt századok óta nem birfc
Németország, melyhez elődeik tartoztak. Minden előnyt el­
fogadnak, csak a szellem közösségét utasítják vissza. Ne
feledjék, hogy a milyen magyar e föld és német soha sem
volt — és a milyen magyar ezen intézmény, a milyen magyar
a szabadság, oly kétségtelenül magyar a kultúra, a mely o
hazában létezik. (Igaz 1 Tetszés a jobboldalon.) Nyíltan ki­
jelenti, hogy ki e hazában a magyar kultúra számára magát
nem teszi képessé, az talán más országban lehet műveit
ember, de e hazában nem az. (Élénk helyeslés és tetszés.)
Pár szóval megemlitendőnek tartjuk még ez ülésből L u­
kács Béla beszedjét, ki az erdélyi katholikusok álláspontját
védelmezte.
L u k á c s Béla a törvényjavaslat czelját és irányát he­
lyesli, csak egy tekintetben van kételye, hogy az erdélyi
katholikus státus által fentartotb kath. középiskolákra nézve
nincs határozottan kimondva, hogy azok a középiskolák me­
lyik katkegoriájába fognak tartozni és minő szabályok fognak
rájuk alkalmaztatni. Ennélfogva jelzi, hogy a részleteknél
indítványozni fogja annak kimondását, hogy az erdélyi ka­
tholikus középiskolák eddigi autonómiája érintetlenül marad
és reájuk nézve is azon szabályok alkalmazandók, mint más
felekezeti iskolákra. (Helyeslés jobbfelől.)
A képviselőház márcz. 12-iki ülésen legelőször is
Wolff Károly szólalt föl személyes kérdésben. Dobránszky
Péter hosszasan szólt a középiskolákról, melyeket akként
óhajtana szervezni, hogy az alsóbb osztályokban egységes
legyen az iskola és csak a felsőkben ágazzék szét. Külön­
ben a törvényjavaslatot elfogadta. Bódogh Albert a külön­
vélemény mellett tért lándzsát. Pulszky Ágost kimutatta,
hogy az egységes középiskola felállítása lehetetlen és fejte­
gette a humanistikus nevelés előnyeit. A törvényjavaslatot
ő is elfogadta. Ugrón Gábor társadalmi bajainkat a jelen­
legi középiskolai oktatás helytelenségének tulajdonítja és
azért pártolja a különvéleményt. Ivánka Imre polemizált Pró­
nay Dezső b. ellen, helytelenítve, hogy ő, mint az evangé­
likus egyház felügyelője, beszédével üszköfc vetett a protes­
táns egyházba. Wenvich Vilmos a szászok határozati javas­
latát pártolta. Végül Prónay Dezső b. szólalt fel személyes
kérdésben, megjegyezve Ivánkával szemben, hogy az ő főfel­
ügyelői állásának feszegetése nem tartozik a képviselőház,
hanem a konvent elé, ott meg fog felelni Ivánkának.
Ez ülésből röviden megemlitendőnek tartjuk a Pulszky
Ágost és Ugrón Gábor beszédéit.
P u l s z k y Ágost az egységes középiskola felállítását
nem helyesli, mert a tudományok és azok módszerei nagy
átalakulási stádiumban vannak és ezen fejlődés proczesszusa
csak megszakasztatnék a középiskolák egyesítése által. Az
iskolának, hogy feladatát teljesítse, úgy is inkább a tanúié
 94
individualismusához kell alkalmazkodnia és ez az egységes
középiskola mellett még kevésbbé lehetséges.
Az állam felügyeletének azon mérvét, mely a javas­
latban kontempláltatik, mulhatlanűl szükségesnek tartja és
a felekezeteknek szuszceptibilitásában némi túlzást lát. A
régibb korszakokban teljesen érthető volt e féltékenység, a
midőn még a jezsuitismusnak veszélyes hatalmától kellett
tartani, de 1791. éta a viszonyok megváltoztak és habár e
beállott békeidőnek kezdetén a sérelmek meg is újultak, ez
mindinkább csekélyebb és csekélyebb mértékben történt, sőt
már a Jozefinismusnak toleráns korszaka is enyhítette azon
veszélyeket, a melyek a felekezetekot környezték.
Szóló nézete szerint el fog jönni bizonyává azon idő
is, a mikor az állam a felekezetek által most fentartott is­
kolákat is maga fogja vezetni és ha erre ma még nem vál­
lalkozik, az egyrészt financzialis viszonyokban s másrészt
azon tagadhatlan körülményben leli indokát, hogy a feleko-
zetek vezetésére is veszély nélkül rá lehetne bízni a nevelés
vezetését.
A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat egy kompro­
misszum az eddigi állapotokkal és a különböző igényeket
egy közös térre akarja visszavinni. A protestánsok talán
élesebben érzik azon bajokat, melyek ezzel járnak. Szóló
elismeréssel tartozik azoknak, kik a maguk egyházának ki­
vételes állást nem igényelnek és kik kinyilatkoztatták, hogy
a nevelés éa oktatás terén az állami hatóságot egész terje­
delmében elismerik. Igaz ugyan, hogy a katholikus egyház
ezt könnyebben felvette, miután hosszú átmeneti időszakon
át ebbe beleélte magát. Ez átmeneti időszak most beállott
a protestáns folekezetre nézve és a ki az államnak, a ne­
velés terén őt megillető jogát biztosítani akarja, kívánnia
kell, hogy ez átmenet megtörténjek. (Helyeslés jobbról.)
De tekintve ez átmenet nehézségét, a felekezoteknek
szuszczeptibilitása iránt lehető kímélettel kell lenni azon határ­
vonalig, a hol az állam valódi hatalma kezdődik. A hol ez
utóbbiról van szó, szóló a törvényjavaslatnak egy betűjét
sem hajlandó elengedni. Do a hol csak formai dolgokról van
szó, ott a. ház bölcseségo bizonyára mog fogja találni azon
útat, hogy az aggályokat eloszlassa. Elfogadja a törvényja­
vaslatot* (Élénk helyeslés jobbról és balfelöl.)
U g r ó n Gábor: A miniszterelnök beszédére akar
reflektálni. (Zaj a jobboldalon.) Tiltakozik a szélsőbal oly
gyanusittatása ellen a miniszterelnök részéről, mintha a párt
zavarokat akarna előidézni s vele a Bachkorszak ismétlődé*
öét provokálná. Ez utóbbi állítás insinuatió a korona el­
len is. A miniszterelnök a királyt alkotmánysértéssel s ea-
ktiszegóssel gyanúsítja, (Nagy zaj jobbról. Élénk helyeslés
balról.)
A korona első tanácsossának nem szabad a rcakczió
lehetőségét hirdetni. Ha mégis teszi, ne csodálják, hogy a
protestánsok a felekezeti álláspontra állnak. (Élénk helyes­
lés a szélsőbalon.) Ezután áttér a javaslatra, mely a régi
ósdi rendszer alapján készült. Mindent az emlékezetre fek­
tetnek, semmit a gondolkozásra. Ezzel az abszolutiszmus
számára nevelnek prozelitákat. A középiskoláról azt mondja
az indokolás, hogy az általános műveltséget van hivatva
megadni, — s mégis ketté osztja a javaslat az iskolát,
mintha kétféle általános műveltség volna lehetséges. A kö-
zéptanodák rosszul késziték elő eddig az ifjakat az egye­
temre s most a javaslat úgy akar segitni a bajon, hogy
szaporítja a tantárgyakat. A tananyag összehalmozása raeg-
boszulja magát a növendékeken s velük a társadalmon; az
élet és iskola közti ellentétet a javaslat kirívóvá teszi.
Fejtegeti a jó közoktatás feltételeit s az egységes közép«
iskola mellett nyilatkozik. Ez irányban tekintélyre hivatko­
zik : Eötvös Józsefre, ki az egységes középiskoláknak, a
lyczeumoknak felállítását tervezte. Pártolja a különvéleményt.
(Helyeslés balról.)
A kópviselőház márcz. 13-án tartott ülésében a kö­
zépiskolai törvényjavaslat felett a vitát Hérics Antal nyi­
totta meg, ki röviden szólt a törvényjavaslat mellett. Utána
Zay Adolf emelt szót és negyodfól óráig tartó beszédében
védelmezte a szászok álláspontját, polemizálva Zsilinszky.
Prónay Dezső b., Berzeviczy, Hermann, Dobránszky és más
képviselőkkel, Miután az utóbb említett három képviselő
személyes kérdésben emelt szót, Tisza miniszterelnök állott
fel és sikerült rögtönzésben válaszolt Zay némely állítására.
Ezzel az ülés véget ért.
KÜLÖNFÉLÉK.
Kolozsvár, 1883. márcz. 17.
— Legfelsőbb adom ányok. Ó Felsége a stólái
ágost, hitv. evang. egyházközségnek teraplomópitésre és ba-
rangbeszevzósro s z á z forintnyi, a majosházi ref. és méz­
nevelői ágost. hitv. egyházközségnek k é t s z á z forintnyi,
— az órkávasi ref, egyházközségnek pedig száz frtnyi se­
gélyt méltéztatott magánpénztárából adományozni.
— Szem élyi h írek . A n.-szalontai egyházmegyében
esperessé N a g y D á n i e l , segédgondnokká T i s z a K a l ­
m a n s egyik világi aljegyzővé T i s z a I s t v á n (a Kálmán
fia) választattak meg. — A tiszántúli egyházkerületben né­
hai gr. Degenfeld Imre helyére főgondnokűl T i s z a K á l­
má n, T i s z a L a j o s s V á l y i J á n o s f o r o g n a k s z ó b a n
A választás tárgyában az ápr. 24-ikére egybehívott kerületi
közgyűlés fog intézkedni. — A felső zempléni egyházmegyében
Kálniczky János, a bihari egyházmegyében újólag Gál Imre
választatott meg esperessé.
— Az erdólyrészi ref. tanáro k értekezlete Zilahon
fog m egtartatni és pedig holnap, virágvasárnapján Yeendi
kezdetét. Az értekezlet folyamáról értesitni fogjuk t, ol­
vasóinkat.
— Uj lap. «Szilágy Somlyó * czim alatt Nagy László,
mint fel. szerkesztő s tulajdonos, társadalmi heti lapot in ­
dított meg s az első szám beküldotett szerkecztőségünkhez.
Czólúl a Szilágyság összes érdekeinek előmozdítását tűzte
ki s a politika kizárásával, a társadalmi, gazdasági s köz­
művelődési fejlődés útját igyekszik egyengetni. A szerkesztő
mellett Tapody Tamás lapvezér s Bariba Iván főmunkatárs
fognak közreműködni. A vállalat, támogatását megígérték,
a többek között, Szász Karoly s P. Szatmári Károly, s az
utóbbi „Egy jó vidéki lap feladata, cziramel érdekes levelet
is intézett a szerkesztőhez. Az első szám tartalma, általá­
ban véve, változatos s a kitűzött czólnak megfolelő. Előfi­
zetési ár félévre 2 frt.
 95
— A középiskolai törvényjavaslat nemcsak a kép-
viselőház tanácskozásaiban ver nagy hullámokat, hanem a
régen előkészített agitáczió a nemzetiségi kérdés alakjában
Erdélyben szintén felütötte fejét, nem is említve, hogy a
németországi sajtó egyre tolmácsolja még a szászok jajve-
széklésót. Dicséretül legyen mondva, a németországi sajtó­
nak akadt olyan része i s , mely tárgyilagosan szól a kér­
désről és felvilágosítja, a kik tudni akarják, hogy a derék
szászokat csakugyan nem fenyegeti semmi,— A szászokhoz
csatlakoztak a románok is. K o m á n M i r o n , a g. keleti
román egyház metropolitája Szebenből, épen az utolsó pilla­
natban is tollat ragadt, hogy tiltakozást Írjon a törvény­
javaslat ellen s tiltakozását o hó 7-én jelentette be a kóp-
viselőház elnöke. A felekezeti önkormányzat megtámadását
látja a törvényjavaslatban, továbbá az oktatásügy nagy ká­
rát abban, hogy a már képesített tanárokat újabb tanári
vizsgálatra kötelezi, a tanárok rendszeres létszámát túlságo­
san fölcsigázza és átalában a kormány közegeinek a fele­
kezeti középiskolákban rendelkezési jogot biztosit. „Egy ily
javaslatnak törvényerőre emelése, — Írja a román főpap —
ha nem zavarná is föl az ország több millió lakosságának
lelki nyugalmát, de mindenesetre alkalmas arra, hogy a ke­
délyeket nagy mérvű csüggedésbe ejtse, a mi pedig az á l­
lam érdekei tekintetéből minden áron elkerülendő; ugyan­
azért a nagy-szebeni, aradi és karánsebesi görög-keleti egy­
házmegyék konzisztóriuwai egyhangú fölhívásának készség­
gel engedve, e hazai görög-keleti román egyház nevében
bátor vagyok újabban azon alázatos kéréssel járulni a mé­
lyen tisztelt kópviselőházhoz: hogy, méltányolva a múlt év­
ben benyújtott felterjesztésemben foglalt indokokat és fen-
nebbi észrevételeimet, a közoktatási bizottság által beadott
és legközelebb tárgyalásra kitűzött középiskolai törvény-
javaslatot elejteni, egyszersmind pedig a vallás- és közok­
tatási miniszter urat egy a felekezetek autonómiájával és a
nemzetiségi törvénynyel mindenben megegyező, az összes
felekezetek meghallgatásával szerkesztendő újabb középis­
kolai törvényjavaslat beterjesztésére utasítani móltóztassók.“
Brassóban r o m á n n é p g y ü l é s volt e hó 2-án, Sorescu
•Oktavián ügyvéd elnöklete alatt, ki azt is felhozta, hogy a
románoknak, kik a választásoktól tartózkodnak, nincs más
módjuk akaratjuk nyilvánosságra hozására, mint nópgyüló-
sileg nyilatkozni. Azután Margineanu ügyvéd a magyaroso­
dás veszedelméről beszólt: „A magyarok— úgymond — már
az általuk hozott törvényeket is megtaposni akarják a ma­
gyarosítás érdekében. Az e r d é l y i r o m á n o k c s a k e r ő l ­
F erenczi K. kiadásában Miskolczon éppen most jelont meg: s minden hazai könyvárus által
megszerezhető M a g y a r e g y h á z i s z ó n o k l a t o k , ünnepi, alkalmi, közönséges és gyászesetekre irta
Gyöngyösy Sámuel, új folyam 1. 2. kötete, ára egyenként 1 frt 80 kr. (Ezen 2 kötet összesen 42 külön­
féle beszédet tartalmaz.)
Szerzőnek hasonczimü munka I. folyama 2
t e t v e vetik m a g u k a t alá a ma g y a r p a r l a m e n t
á l t a l h o z o t t t ö r v é n y e k n e k , de n e m i s m e r i k el
a z o k a t , mert az ő hozzájárulások nélkül és a román nép
jogainak mellőzésével hozattak. Fel kell emelnie szavát az új
merénylet ellen és felhívja a gyűlést, hogy tiltakozzék ég
és világ előtt ellene.“ A gyűlés elfogadta a tiltakozást.
— T ársadalm i gym nazíum ot ajánl Baráth Ferencz
az izraelitáknak a Bpesti Hírlapban. Miként a londoni rak­
táros szabók testületé alapította a Merchant Taylor’s Schvolt
vagy Aleyn színész a Dulwich College-et: úgy alapítson a
pesti izraelita kereskedői testület, vagy a bankárok, vagy
akár a hitközség, egy középiskolát. Adja rá nevét; mondja
ki, hogy az egy felekezet nélküli mintaszerű középiskola
akar lenni s kormányzását bízza feltétlen rendelkezési jog­
gal egy halhatatlan erkölcsi testületre, mely úgy lenne ösz-
szeválogatva, hogy az a főváros ahhoz értő legkitűnőbb és
legmegbízhatóbb egyéneit egyesítené. így például mondjuk,
hogy ezen felügyelő és kormányzó bizottság tagjai lenné­
nek: a pesti főrabbi és az izr. hitközség gondnoka, a bel­
városi plébánia lelkésze* a posti református és evangélikus
lelkészek, a két egyetem rektora, ¿kultusz minisztérium egyik
előkelő hivatalnoka s az országgyűlési közoktatásügyi bizott­
ság elnöke. Ezek még választhatnának magokhoz néhány
tagot a város legkitűnőbb polgáraiból. Egy ilyen bizottság
választaná a tanárokat és igazgatót, irányozná az oktatás
szellemét, tekintettel az országos közoktatásügyi törvényre,
melylyel szemben olyan helyzetet foglalna el, mint — te­
gyük fel — a felekezeti középiskolák. Az alapítók tehetné­
nek némi kötést az izraelita vallása tanulókra nézve, hogy
azok p. o. a felvételnél olőnyben részesülnek a más feleke-
zetüek fölött, vagy hogy tandíj mentesek, (megszabván egy­
szersmind, hogy mennyinél több izr. tanuló nem vétethetik
fel egy osztályba, mondjuk: az Összes növendékek felénél
(vagy egy harmadánál.) Az izraeliták, úgy látszik, nagy elő­
szeretettel viseltetnek a felekezet nélküli középiskolák iránt;
az által ezt az ügyet is szóigílnálr. Azonkívül megsza­
badulnának egy gyűlöletes vádtól; eleget tennének egy fon­
tos erkölcsi kötelesegíiknok, előmozdítanák a közművelődés
ügyét s megindítói lennének egy üdvös és nagy horderejű
átalakulásnak a középiskolai oktatás terén.
— Nyilvánoaköszonet. A nagymóltóságu vallás és
közoktatásügyi miniszter ui\ hunyadmegyei tanfelügyelő, mél-
tóságos Réthi Lajos ur közbenjárására, méltóztatotfc a n.-
rápolti ev. ref. felekezeti iskolát taneszközökkel ellátni. A
nmóltóságu miniszter urnák ezen kegyességéért, valamint a
móltóságos tanfelügyelő urnák buzgó fáradozásáért a n.-rá-
polti ev. ref. egyház elöljárósága nevében hálás köszönetét
nyilvánítja Nagy Rápolton 1883. martius 12-én, Péter Al­
bert, n.-rápolti ev. ref. lelkész.
— A felekezeti testvériességnek meglepő szép pél­
dáját adta Rosenberger Bernát, gyalui nagybirtokos, ki iz­
raelita létére a gyalui ref. egyháznak egy művészi kivitelű
úrvacsora osztó arany poharat ajándékozott, a közelgő hús­
véti ünnepek alkalmából.
(7)
kötetben, ugyanazon az áron szinte megszerezhető.
 96

P á l y á z a t .
A k ö b ö l k ú t i ref. egyházban a lelkész! állomás üresedésbe jővén, az ezen állomás elnyerhetésére
minősítve levő s igényt tartő lelkészek az Egyházi törvények 191. §-a értelmében felhivatnak, hogy ez iránt
való pályázati kérvényüket Sz ő k e J á n o s érmelleki egyházmegyei espereshez Ér-Mihályfalván — u. p. hely­
ben — f. é. ápril 1-ig beküldeni szíveskedjenek.
Az ezen állomásra választandó lelkész fizetése ;
1. Minden szőlősgazda fizet 1 kis cseber mustot, az özvegy !/ 2 ki3 csebret.
2. Minden gazda, a kinek szőlője nincsen, egy véka búzát tartozik adni, az özvegy pedig x/2 vékát.
3. Minden házi gazda a boron és búzán kívül fizet 20 krt., az özvegy 10 krt.
4. Tűzifát ad az egyház készen 10 ölet.
5. A helység határa 2 fordulóra lévén felosztva, az egyik fordulóban 2 darabban öt köblös, a másik
fordulóban 3 darabban ismét öt köblös föld, melyet az ecclesia tartozik háromszor megszáutatni és a lelkész
magjával bevettetni.
6. Két darab kaszáié, melyet az egyház vagy helység lelcaszáltatván, be is hordát, felgyüjtetni a lel­
kész tartozik. (4)
7. Stolare szabály szerint.
D e b r e c z e n , 1883. márczius 12. R é v é s z B á l i n t , püspök.

P Á L Y Á Z A T .
Az u g o r n y a - g e r g e l y i ref. táraegyházban a lelkészi állomás üresedésbe jővén, az ezen állomás elnyerhetésére minősit-
&levő s igényt tartó lelkészek, az Egyházi törvények 191. §-a értelmében fellnyatnak. hogy ez iránt való pályázati kérvényüket Pe*
e r d y K á r o l y beregi egyházmegyei espereshez Barabáson — u. p. Mező-Kaszony — f. é. ápril hó 5-ig beadni szíveskedjenek.
Az ezen állomásra választandó lelkész fizetése:
1. Személypénz: 10 frt 88 kr.
2. Szénaváltság: 180 frt.
3. Bév-vám-osztalék : 76 frt. (5)
4. Búza: 118 véka s ugyanannyi gabona, együtt: 236 véka.
5. 12 Öl kemény tűzifa.
6. 32 hold szántó s 2 hold legelő föld, melynek adóját felerészben az egyház fizeti s 6 vékás földet megműveltet,
7. Stolare szabályszerint; tisztességes lakás nagy kerttel s egy holdnyi temetőföld kétharmadának hihető haszna.
D e b r e c z e n , 1883. márczius 10. Révész Bálint, püspök.

P á 1 y á z a t.
A m i c s k e i ref. egyházban a lelkészi állomás üresedésbe jővén, az ezen állomás elnyerhetésére
minősítve levő s igényt tartó lelkészek az Egyházi törvények 191. §-a értelmében felhivatnak, hogy eziránt
yaló pályázati kérvényüket S z ő k e J á n o s érmelleki egyházmegyei espereshez Ér-Mihályfalván — u. p. hely­
ben — f. é . á p r i l 1 - i g beadni szíveskedjenek.
Az ezen állomásra választandó lelkész fizetése:
1. Minden házzal biré gazda fizet az egyház vékájával, mely 40 régi itczés, egy véka búzát;
ilyen v an : 120.
2. Minden házzal és olyan darab szőlővel biró gazda, mely tiz csebret megterem, fizet egy cseber bort
az ecclesia csebrével, mely 60 itczét teszen; ilyen v a n : 60.
3. A ki csak szőlővel bir, de házzal nem, fizet: \/2 cseber bort.
4. A kinek háza van, de szőlője nincs, fizet bor helyett 1 frtot,
5. A kinek se háza, se szőlője, fizet: l J 2 véka búzát és 50 krt.
6. Az snevegyasszonyok, kik semmivel sem bírnak, fizetnek: 40 krt.
7. Harminczket hold föld egy tagban, melyből 10 hold kaszáló; adóját egészen az egyház fizeti.
8. Tűzifa: 10 hasábos öl, beszállítva.
9. A községi erdőből egy sessio után járó illetőség = 2 hold, mely a községi erdővel együtt községi-
lég kezeltetik s így adatik ki belőle az évenkénti illetőség.
10. Egy sessio után járó legelő-illetőség a községi legelőben.
11. A parochia telekjét az egyház szántatja, adóját fizeti. (6)
12. Az egyházi felsőség által megállapított stola.
Jegyzet A búza-fizetést az egyházi elöljáróság veti ki évenként az egyház tagokra,
D e b r e c z e n , 1883. márczius 12. R é v é g a B á l i n t , püspök.
X III. évfolyam. K olozsvárit, 1883. Márczius 25.
EGYHÁZI ES ISKOLAI HETILAP.
-*t$
V
MEGJELENIK MINDEN YASARNAP.
SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS:
b.-farkas utcza 16 szám, hová a lap szellemi s anyagi ügyeit
illető minden küldemények ezimzendők.
ELŐFIZETÉSI ÁR :
Egész éyre 6 frfc., félévre 3 frt., évnegyedre 1 írt. 50 kr.
Á &
j^ E L E L Ő S SZE R K E SZ T Ő ÉS K IA D Ó
Egy test és egy lélek vagytok.
T a r ta lo m : Az erdélyi ref. egyházkerület alkotmányjogá­
nak kódifikácziója.— A középiskolai törvényjavaslat a parliament
előtt.— Pár szó a classicusok tanításáról.— V i d é k i é l e t : A szé­
ki egyházmegyéből (Közgyűlés )— A szil.szolnoki-egyházmegyéből
(Közgyűlés.)— Az áll. ig. tanács üléséből.— Államsegély.— Külön­
félék— Körözvények. — T á r c z a : Io yicfcis! — Augolból. — Ifj.
Szász Károly.— H u s v é t r a . Költemény. Diénes Józseftől.— Heltai
Gáspár zsoltárai. Kálmán Farkastól.
Az erdélyi ref egyházkerület alkotmány-
jogának kódifikácziója
Kolozsvár, 1883. uiárczius 24.
(— rj A magyarországi ev. ref egyetemes zsi­
nat által alkotott és királyunk ő felsége által meg­
erősített „Egyházi Törvények“ 9-ik czikkelye igy
szól:
„Az erdélyi egyházkerületnek az AO. és CCI
részeiben és az 1691: évi Leopoldiuuin diploma 2.,
3. pontjaiban biztosított joga és a több százados
különállás folytán kifejlett alkotmányos szervezete érin
tétlenül hagyatik és részére föntartatik, hogy alkot­
mányát jövőben is a képviseleti rendszer elveivel
összhangzóan továbbfejleszthesse; kötelessége lóvén
a teendő módosításokat az egyetemes konventnek,
illetőleg a zsinatnak bejelenteni. Önként értetik, hogy:
(a., ez a föntartás az erdélyi egyházkerületnek csak
is belügyei autonóm intézésére vonatkozik; (b., e
törvénynek az erdélyi egyházkerület alkotmányától el
nem térő részletei ez egyházkerületet is kötelezik;
(c., az öt egyházkerületet egyetemesen érdeklő ügyek­
ben a zsinat az erdélyi egyházkerületre nézve is
törvényhozó testület.“
E czikkely b.) pontja értelmében szükségessé
vált: világos és részletes kijelölése egyfelől mind­
ama szabályoknak, melyek az egyetemes egyházi tör­
J ele a saámnnkh.oz */s iv
12. szám.
KÖZLÖNY.
il*
KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.
HIRDETÉSI DIJAK
kétszer hasábozott garmond sor yagy annak tere 5 kr. Bé-
lyegdij minden beigtatás után 30 kr.
Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél külön kedvez­
ményt nyújt a kiadóhivatal.
-■fi*
T U L A JD O N O S : S Z Í S Z J D O IT L O lC O S .
Efóz. IV. 4.
vényekből, mint erdélyi egyházaifeotmányunktól el
nem térő részletek, nálunk is haladéktalanul hatály­
ba lópteteDdők; másfelől feltüntetése egyházkerüle­
tünk ama szervezeti törvényeinek, melyek — habár
eltéröleg az egyetemes egyházi törvények határoz-
mányaitól — nálunk továbbra is érvényben maradnak.
Az állandó igazgató tanács e nem kis feladat
sikeres megoldása végett múlt év december havában
megbízta a főtisztelendő püspök urat, hogy az e végre
fölkért tagokból hívjon össze egy értekezletet, a mely
részletes javaslatot készítsen és terjesszen igazgató
tanácsunk lítján a folyó évi egyházkeriileti közgyűlés elé.
Az értekezlet előmunkálatainak elkészítésével és
az előadói tiszttel megbizott igazgató tanácsosok —
Dr. Szász Bólat Dr. Kolozsvári Sándor és Dr. Jenei
Victor — e héten fejezték be munkájukat és a fő­
tiszt. püspök ur jövő hét végére hivta össze az ér­
tekezletet.
Az értekezlet előtt álló munka egy egész kis
kodifikáczió.
Át kell dolgoznia, ügyszólva, egész egyház-al­
kotmányunkat. Be kell illesztenie erdélyi egyházke­
rületünk alkotmányos szervezetét a magyarországi
ref. egyházalkotmány egészének keretébe és pedig
úgy, hogy, minden történelmi hagyományaink által
indokolt eltérések mellett is, megőriztessék egy bi­
zonyos jellege az egyöntetűségnek.
Midőn zsinati képviselőink Debreczenben kife­
jezést adtak egyházkerületünk azon óhajtásának, hogy
részünkre a sajátszertien fejlődött közjogi állás to­
vábbra is biztosittassék, voltak a zsinat, tagjai kö­
zött feles számmal, a kiknél resensust keltett % kivált­
ságolás gondolata és kétkedve fogadták magyarázó,
fejtegető indokolásainkat. Nem csekély küzdelmébe
m ellék let van csatolva,
 98

került képviselőinknek ez a 9 ik czikkely. De végre Egyházkerületünk belszervezetének újabb sza­

is, áthatva a testvéri szeretet melegétől, elfogadták
annak beigtatását a közös alkotmánylevólbe, még
azok is, a kik szivök szerint jobbnak vélték volna
a teljes és tökéletes unifomitást.
Rajtunk van most a sor meg mutat ni, bebizo-
nyitni, hogy nem szeparatistikus törekvések és nem
partikuláris érdekek vezérelték annak idején a mi
képviselőinket.
A czél az volt, hogy föntartsuk azt, a mi év­
százakon át jónak és üdvösnek bizonyult; de nem
az, hogy külön sütetü lepényt biztosítsunk maguuk
részére.
T e h á t el k e l l f o g a d n u n k a k ö z ö s a l ­
k o t m á n y h a t á r o z m á n y a i b ó l mindazt , a
mi j ó — v»agy é p e n j o b b a m i e n k n é l , mé g
a b b a n az e s e t b e n is, h a e z e k a m i e n k t ő l
„ e l t é r ő r é s z l e t e k “ l e n n é n e k is!
bályozása 1861-től 1871-ig egy egész deczennium
munkájába került. Egyházközségeink 1861-ben, egy­
házmegyéink 1868-ban és egyházkerületi főhatósá­
gaink 1871-ben nyerték üjabbkori szervezeti sza­
bályaikat És e szabályokon meglátszik, hogy kü­
lönböző id.k alkotásai, nem egységes munkaterv
folyományai. Egyöntetűekké, összhaugzóakká kell
tennünk most ezeket is.
Szóval arra kell törekednünk, hogy az a mun­
kálat, mely az előttünk álló értekezlet tanácskozá­
saitól kikerül, b e n s ő é r t é k é v e l indokolja a test­
véregyházkerületek előtt is a 9-ik czikkely létjogát.
Konzerváljuk tehát azt, a mi jó és megérdemli
a föntartást; de ne riadjunk vissza változtatásától
és feladásától azoknak — ha még oly hosszú meg­
szokás által lennének is szentesítve — a miknek
maradandó értéke niuc-i. —

t A. :r ,a z;-A.-
I o victisl
— Angolból. —

Legyőzőitekről zengjen most dalom, kik elhűlltak, mert küzdtek életért,

Kik mélyen sebzve porba estenek, kik elnyomatva ontották a vért, —
Nem a győzőknek vig dicséneket, kiket karban a zajgó néptömeg
Ujjongó dallal, vígan üdvözöl, kiknek a hir a dicsfényt hozza m eg :
A parányikról szóljon most a dal, a kik fáradtak s kiknek szive tört,
A kik h i á b a vívtak harczokat, kik némán tű rtek — bár mind küzd’ni tö r t,—
Kiknek nem nyílt feslő virág soha, s reményeik senyvedve égtek el,
Kik csak eseng'tek s mit sem értek el, s kik egy egész lét vad küzdelmivel
Elhagyva álltak, ha a nap leszállt, részvét ne’kíil, magukban, egyedül,
S kiknek keblében a megtört reményt a h i t malasztja szárnyald felül.

Mig a világnak zajgó hangjai zengik a győzők vidám hymnuszát,

Mig harsonákon zeng győzelmi dal s a lágy szellőben és nap-fényen át
A diadalnak lengnek zászlai, mig zúg a taps és millió lény siet
A hőst babérral koszoruzni meg ott állok én, hol a harcz elveszett,
Az árnyba lenn, az elhúlltak között; . . ők megsebezve, egy-egy már halott
Egy gyászdalt zsongok, torzúlt arczaik’ úgy elnézem ; halk imát mormolok
Meg-megfogok egy ellankadt kezet . Azok a győzők méltán, igazán,
Kik harczolnak, de bátran, nemesen, hatalmat vesznek lelkűk démonán,
A kik hitükben meg nem ingának, kik nem merülnek ábrándokba el,
Kikben a szív nemes czél ért hévül, s z e n v e d n e k , k ü z d n e k s h a l n a k , h o g y h a kell.

Oh szólj, Történet, vaj’ kik győztenek? Üsd föl nagy könyved, mondd az igazat:
Yajjon a győző mindig az leszen, ki e g y n a p o n tán hirt s nevet arat?
A martyrok, vagy N éró? Vagy kiket Thermophylaenél megölt a tusa?
A perzsák s X e rx e s ? — Bírák ? Szokrates? — Jézus, vagy a zsidók Pilátusa?
IFJ, SZÁSZ KÁROLY.

A középiskolai törvényjavaslat a
parliam ent előtt.
A középiskolai törvényjavaslat felett folytatott vita
csupán az e hó 17-én tartott képviselőházi üléshon ért
végett. Ha lapunk szűk tere nem gátolna, szives örömest
hű képét adnók a tárgyalás egész menetének, így azonban
csupán arra szorítkozhatunk, hogy, mint kimagasló ponto­
kat, — adjuk az utolsó ülésből Szathmári, Trcfort és b. Pró-
nay zárbeszédeit bő kivonatban.
S z a t h m á r i György előadó sorra veszi a törvényja­
vaslat ellen felhozott kifogásokat és ellenvetéseket és tilta­
kozik azon vád ellen, mintha Ő a folekozeti iskolák ellen
„gyűlöletet tanúsított volna. Ő csak hivatkozott a közokta­
tásügyi minisztérium adataira, melyekből kitűnik, hogy van
számos protestáns iskola, a melynél egyetlen okleveles ta­
nító sincs alkalmazva, vagy a melyeknél a tanárok száma
nem elegendő. Sajnálja, hogy a folekezetek az állammal
szemben nem igazságosak és hogy a felekezeti öntudat e l­
nyomja az állami öntudatot.
Bausznern Guidó azon mondása, hogy inkább agyon
Hiteti magát, semhogy németségéről lemondana, épen olyan
frázis, mint Csanády Sándoré, a ki a hóhér pallosát emle­
gette. Magyarországon az ilyen népgyülések elé való kifaka-
dásoknak semmi értelmök sincs. (Élónk helyeslés ) Azzal a
felhívással végzi beszédét, hogy a ház, tekintettel a törvény-
javaslat magasztos rendeltetésére, azt elfogadni móltóztassek.
(Helyeslés jobbfelől.)
HTJSVÉTBAN.
Eltűnt a kétség busvét hajnalával,
Zendülj dalunk, oh zengj Yuillelnjaval !
A síri álom már nem végtelen,
Az Ur megtörte győzedelmesen.
Örvendve látjuk az üres sirhalmat,
„Hol van, halál, oh hol van diadaluiad
Mely elhervadtan hajtá kis fejét le,
A virágszál kihajt a völgy ölébe;
A dal’, mely elhalt őszi bús napon,
Megcsendül újra édes hangokon;
Megújult élet ékíti a balmut:
„Hol van halál, oh hol van diadalmad?'*
„Én élek!“ — mond az Ur, — „és ti is éltek.
Pihenni lonn, a sir mélyén, mit féltek?“
Ha egy virágszál ott nem veszhető,
S ha minden éjnek megvan reggele:
Ne nyílnék fel, oh ember, síri lul mad?
„Hol van, halál, oh hol van diadalínad ?tt
Ne légy hitetlen! A mi henned égi ,
Vigasztalan elmúlás azt nem éri.
Kit elsirattál, újra ól, viriil,
Ha az Ígért nap hajnala pirul.
S örömre fordul könnyező siralm ad....
„Hol van, halál, oh hol van diadalmad ?“
99
T r e f o r t Ágostoö, vallás és közoktatásügyi miniszter:
(Halljuk! Halljuk !) T. ház! A vita, melyet tegnap szeren­
csesén befejeztünk, rám nézve tanulságosabb lehetett, mint
másokra, (Halljuk ! Halljuk !) mert tanultam belőle szemé­
lyemre, hajlamaimra és hatásköröm szervezetére s hatalmára
nézve oly dolgokat, melyekről nekem azelőtt sejtelmem sem
volt. (Derültség.) De azokat nem fogom releválni, mert nem
akarom, hogy a vita a komolyság jellegét elveszitso. Hiszen
szinte azt kellett hallanom, hogy ón az ifjúságot a kávéimba
utasitom. (Élénk derültség.) Csakis Kovács Albert s Kaiser
képviselő urak némely állításait akarom érteni.
Mellékesen megemlítem, hogy Hermán Ottó t. képvi­
selő ur szokott m odorával és ismeretes urbanitásávai felszó­
lított engem, hogy miért nem nyilatkozom ón ezen vita
alatt. Felszólalása vagy ellenvetése igazolt volna, ha én
egyáltalában nem nyilatkoztam volna. De igenis ón felállí­
tottam a kérdést, kifejtettem nézeteimet és megvallom, bár
az egész idő alatt itt voltam és nagy figyelemmel követtem
a beszédeket, engem senki meg nem czáfolt és én előbbi
nézeteimnél maradok. (Helyeslés jobbfelől.)
Hermán képviselő ur az én előadásomat igen eszme-
szegénynek, üresnek találta. Ezt én viszonozhatom, (Zajos
derültség.) én az ő olőadását éppen ilyennek tartom! (De­
rültség.) De azt találom, hogy mig az enyira nem volt mé­
reggel szaturá lva és nem keltem ki személye ellen: ő sze­
mélyem ellen kelt ki és felszólalása epével volt szaturálva.
Szép ünnepén a halhatatlanságnak
Vetkezzük hát le bús mezét a gyásznak,
S ne fájjon keblünk olyan szertelen:
Halottink álma nőm lesz végtelen.
Felnyílt, üres, oh Jézus! síri haltnad. .
„Hol van, halál, oh hol van diadalmad?"
Diénes József.
Heltai Gáspár zsoltárai.
Kolozsvár, 1560. —
Felette érdekes a reformácziókori zsoltár-fordításokat
vizsgálni, nem csak azokat, melyek — mint Székelyé, Hel­
y ié — kinyomatvák, (mert Balassa zsoltárai paraphrásisok),
hanem különösen azokat, melyek az úgynevezett Í r o t t
1G r ad u á 1 a k h a n foglaltatnak és pedig az olyanokban,
i melyek a Rákóczi-Gcdei-fóle nyomatott Graluál előtti idők­
ből valók!
Ezek az Írott graduálboliek mind különbőznek egy­
mástól és pedig sokszor annyira, miszerint; azt kell felté­
teleznünk, hogy azok a kegyes atyák, kik ama Graduálo-
' kát Írták, talán saját maguk fordítottak le többet, vagy
kevesebbet. Neveiket homály fedi, csak egyet tudtam kibön-
!gószni, vagyis inkább nagy nehezen k i b ő t ü z n i a Nagy-
Jdobszai írott Gradual 204- ík lapján végződő zsoltárát után,
jmely szerónt azokat a Hyeronimus latin zsoltáraiból fór-
 100
(Élénk tetszés a jobboldalon.) Ha ő engem czynikusnak ne­
vez, arról Ítéljen a világ; részemről azt merem állítani,
hogy ón őt komoly embernek tartom. (Nagy derültség és
helyeslés a jobboldalon.)
Kovács Albert képviselő ur szerint nálam, azaz a mi­
nisztériumban, létezik egy középiskolai osztály, mely mindent
tesz, mindent ront a miniszter tudta s hozzájárulása nélkül.
Kovács képviselő ur tehát hiszi, hogy nálunk úgy lehet mi-
niszterkedni, mint Angliában, hogy a miniszter jóformán
csak a parlamentben képviseli a resszortot, de nem admi­
nisztrál. Nálunk a miniszternek adminisztrálni is kell.
(Helyeslés.) De midőn effélékről értekezik Kovács Albert kép­
viselő ur, elfelejti, hogy a miniszternek egy igen üdvös kö­
zege van: a közoktatási tanács, melynek igénybevételvóel az
organikus munkák létesitettnek a minisztériumban.
Kovács Albert képviselő ur véleménye szerint 10 és
fél óv, vagyis az ón miniszterségem. alatt, mi sem történt a
középiskola emelése iránt. De azzal csak azt bizonyítja a
képviselő ur, hogy ő ezen ügy fejlődését nem igen nagy fi­
gyelemmel kísérte. Mert, ha azt teszi, megemlékezett volna,
hogy a 8 osztályú reáltanoda az ón személyes müvem, hogy
az épületekben, az egész felszerelésben, a tanárok minőségé­
ben, sőt fizetésében is nagy különbség létezik a mostani
s a 10 év előtti állapot közt. (Helyeslés). Beszólt ellenben
leány, vagy női gimnáziumokról, melyek az általa említett kö­
zépiskolai szakosztály által hozattak létre, — azok úgy In­
dította: S z e n t l á s z l ó i I s t v á n , kis*laskói (Baranya
m.) mester.
Székely és Holtai zsoltárait vizsgálva azt tapasztal­
juk, hogy Heltaói amazokat mindeu tekintetben felülmúlják s
tőle némi művésziesség meg nem tagadható. Csak az alább
következő 42-ik zsoltár egy versét hozom fel például, mely
állításom igazságát eléggé igazolja, u. i :
42-ik Zs. S z é k e l y szerint: Miképen a gim szarvas
rikkólt a folyóvizekre: akképpen az ón lelkem te hozzád
kívánkozik, Isten.
H e l t a i szerent: Miképpen a szarvas kívánkozik a
folyó vízre: azon képen kívánkozik vala tehozzád, Ur Isten,
az én lelkem.
Heltai a zsoltárokat öt részbe osztotta be; mi ok in­
dította erre, nem tudhatni, — egyik részbe többet, másikba
kevesebbet tett, ig y :
1. részben van : 1 — 41, -
2. 42 — 72, _
3. 73 — 89, —
4. n 90 — 106, —
5. it » 107 — 150. —
A fordítás, mai olvasás szerint, ilyen :
A szent Dávid zsoltárának második része.
XLII. Psalm. A Kóréh fiainak megáldása.
Szent Dávid szerzetté ezt a Psalmust és a Kóréh
fiainak adta, hogy ők a gyülekezetbe éneklőnek, mert ezek
is az énekesek közt valának, az ő rendökbe, mint meg va­
gyon írva Numer, 26: 2. Paral. 6.
szem Oroszországban léteznek, (Derültség) azokról én nem
tudok semmit; de hogy ón a női nevelés érdekében, mind a
mellett, hogy 10 évig, Kovács Albert szerint, aludtam, mé­
gis tettem valamit, (Élénk helyeslés.) — ezen érdemet Ko­
vács Albert képviselő nem fogja tőlem elvitathatni.
De egy dolgtt Kovács Albert képviselő ur eltanult
Hermán Ottó képviselő úrtól, ismételvén a mit amaz a bud-
get tárgyalása alkalmával mondott, hogy az én minisztersé­
gemet a kapkodás és experimentáczió jellemzi s Kovács kép­
viselő ur után azt már többen is mondták; mert a parla­
menti beszédeknek meg van az on tulajdonsága, mint bizo­
nyos könyveknek, csakhogy a beszédeknél az gyorsabban
nyilvánul, hogy egy szerző a másikból egy nyomtatási h i­
bát, vagy egy hamis adatot leir, mert nem vett magának
fáradságot az eredetibe betekinteni, úgy, hogy némely ha­
mis czitátumok századokon át czirkulálnak. (Zajos, hosszan­
tartó derültség.)
A tanterveket, melyek 1861 óta létrejöttek, Kovács
Albert, ur ad normám Hermán, (Derültség) nekem tulajdo­
nítja. Neki tudnia kellene, hogy mit tettek a tantervekkel
a provizorius kormányok, mit tettek a felekezetek; tőlem
csak egy tanterv datálódik ; az, a mely jelenleg is életben
van s melyet ón 1879-ben bocsátottam ki és a mely, bár
lehetnek hibái, de egészben véve —- és ez nem saját véle­
ményem — erről mindenki kénytelen bevallani, — és a kül-
Somma.
Szent Dávid szerzetté ezt a Psalmust, emlékezvén a
nagy fohászkodásokról és a nagy szomoruságos bánatokról,
melyekkel fohászkodott és bánkódott, mikoron száinkivette-
tett volna, és az ő ellenségeinek hosszúságiról, melyek el­
bosszantották ötét a nyomorúság időjén. Annak utánna meg­
jelenti a vigasztalást, melylyel akkoron az ő lelkét vigasz­
talta. Taníttattunk ez okáért, hogy mi is efféle keresztbe
és nyomorúságba, az Ur Istennek igáretiro nézvén, ötét se­
gítségül hívjuk és az ő irgalmasságát reméljük,
*
* *
Mikópón a szarvas kívánkozik a folyóvízre; azon kép-
pen kívánkozik vala tehozzád, Ur Isten, az ón lelkem.
(I. Az igaz hit buzgó az istennek dolgaiba.) *)
Az ón lelkem szomjuhozza vala az Istent, mondom
az élő Istent, mondván: mikor juthatok oda, hogy láthas­
sam az Istennek arczáját?
(II. orczáját, az az a kötésnek ládáját).
Az ón könnyhuliatásim eledelem gyanánt valának,
mind éjjel s mind nappal, mikoron naponként ezt mondják
vala énnekem: Hol immár a te Istened?
(III. A kivek semmit sem bánnak, mint az Istennek
bosszúságát).
*) A versek után következő — zárjelbe tett s római szám­
mal jegyzett — tanúságok a margón vannak.
K. F. -
 101
•földön is el van ismerve, hogy haladást jelez, (ügy van! a
jobboldalon.)
Kaiser képviselő ur következetlenséget keres a mos­
tani törvényjavaslat és az előbbiek indokolása között, felol­
vasván előbbi nézeteimet s öszzehasonlitván azokat a tö r ­
vényjavaslat némely intézkedéseivel. Ha e következetességet
abban keressük, hogy, ignorálva az időt, a tapasztalatokat
és a szakemberek véleményeit, mindig ugyanazon formulá­
nál maradunk, — akkor igaza van. Nekem a következtetések­
ről más fogalmam van s a jelen esetben illusztrálom azt a
dolog praktikus menetével s azt állítom, hogy, ha a jelen
törvényjavaslat levótetnók a napirendről s a jövő ország-
gyűlés alatt újra beterjeszthetnék, az uj törvényjavaslat a
mostanitól sokban eltérne. Mert a miniszter szakemberekkel
megbeszélvén a dolgot, azok talán módosításokat javasolná­
nak és ha azt a minisztertanács elébe vinné, ott talán
egyes szakaszokban ismét módosítások tetetnének,— hiszen
egyes szakaszok módosítása miatt nem lehet mindjárt
kormánykrizist provokálni, a mint tetszenék bizonyos urak­
nak, a kik szívesen látnák, ha Magyarországon minden hó­
napban más minisztérium volna (ügy van I Tetszés a jobb­
oldalon. Nyugtalanság a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ez bi­
zonyosan nem volna sem a dolgok előnyére, sem nem ve­
zetne az ügyek konszolidálásához, ha nem kell, — a mit más
országokban is látunk— hogy (Folyton tartó nagy zaj
és nyugtalanság a bal és a szélsőbaloldalon. Hulljuk! a
Ezekről gondolkodván kiöttóm az én szivemet önma­
gámban : mert örömest mennék a sokasággal, és járnék az
Urnák házához, örvendezésnek és hálaadásnak szavával, az
ünnep illő sokaság között.
Ezt mondám: Én lelkem mire hagyod magadat? és
miért háborúzol igy ón bennem ? Bízzál az Istenbe : mert
még felmagaszfcalom őtet az ő Isteni tekintetnek megsza­
badításáért.
(IV. Az igaz hit győzedelmes).
Én Istenem, meglankodott az én lelkem én bennem;
miért hogy emlékezem terólad, a Jordán vizének földe felől
és Hermonym és a kis hegy felől.
Egyik mólseg a másikat követi, és a te yizszakadá-
sid zúgnak: Minden te áradásid és habaid által mentenek
én rajtam.
(Y. Egyik nyomorúságból a másikba kel a keresztyén.
Egyik mélység, az az egyik nyomorúság a másikát éri
is nyavalyából nyavalya támad )
Nappal kedyg jelenti az Ur az ő kegyelmes voltát:
Es ón mégis éjjel is óneklek ő neki, és könyörgek az ón
életemnek Istenének.
Ezt mondom vala az Istennek : én kősziklám, miért
'eletköztél el róllam? Miért kell szomorúan járnom, mikor
dlenségem szorongat (ingemet ?
Nem különben lön az éles tőrnél az én tetemimbe,
nikoron az én ellenségim szidalmaznak vala engemet, ezt
nondván naponként énnekem: Hol immár a te Istened?
jobboldalon.) — Tudom, hogy tetszenék Mezey képviselő
urnák is, a ki felszólított, hogy miórt nem teszem le a tár-
czát. Én tudni fogom, mikor tegyem le, (Helyeslés a jobb­
oldalon. Zaj a szélsőbaloldalon.) Ha a koronának és a ház.
többségének nem lesz hozzám bizalma, le fogom tenni-
(É ónk helyeslés a jobb oldalon. Zaj a szólsőbaloldalon.)
Mezey s az efféle urak nem fognak oly hatalomnál bírni,,
hogy engem erre kényszerítsenek. (Zajos nyugtalanság és
ingerült felkiáltások a szólsőbaloldalon: Efféle urak? Ez nem
já rjá l Rendre! Rendre! Zajos, hosszas helyeslés a jobbol­
dalon. Az elnök csenget. Halljuk I Halljuk !) Én nem nevez­
tem meg senkit, kivéve azt, a -ki engem nem igen udvarias-
modorban ez irányban tegnap aposztrofált. (Hosszas zaj.)
Ha a törvényjavaslat a minisztertanács tárgyalása,
után a ház elé terjesztetnék, előleges tárgyalás végett a
közoktatási bizottsághoz jutna s oda uj tagok lévén beválasztva,,
majdnem bizonyos, hogy ott módosítások eszközöltetnek
— s mire a javaslat a bizottság jelentésével a ház ele ke­
rül — annyi sok retortákon keresztül menve, a mi jobb
Yagy rosszabb lesz, — mindenesetre sokban fogna eltérni a.
mostani javaslattól. (Helyeslés. Úgy vanl)
Az általános vita, melyet tegnap befejeztünk, a rész­
letekre is kiterjeszkedett, annyira, hogy háromnegyed rész­
ben részletes vitának mondható. Beszéltek az eretsegi vizsá-
ról és a tanárok képesítéséről. Ezen dolgokra most nem fo­
gok reflektálni, mert, akár tetszik nekem, akár nem, a rósz-
Miórt hagyod el magadat én lelkem? És mire hábo-
rodol ón bennem? Szánjad az Istent: mert még felmagasz­
talom őtet, az én arezomnak megszabaditóját, és én Is te ­
nemet.
(VI. Szent lélek támosztatyaa mi gyarlóságunkat).
*
* *
Ha valaha rá mehetne a magyar fef. egyház arra,
hogy az ó-szövetséget újra dolgozva kiadhatná, ily modor­
ban óhajtanám én a Zsoltárokat a bibliában látni.
Először az illető zsoltár szereztetóse és annak czelja,
azután rövid tömörséggel tartalma és az egyes össze-tar-
tozó-reszekből kivonható t a n ú 1 s á g, a margón odajegyezve;
mert nagyon igaz, a mit a jó öreg Gelei-Katona István
mond: „A zsoltár könyv olyan, mint egy gazdagon, minden
orvosságokkal polezonkónt megrakott patika, úgy mint mely­
ben mindenféle lelki háborúk, próbák, kísértetek és casusok
ellen kész orvosságok, vigasztalások, intések és tanítások
jelen vannak, melyekből mind az bódog és kedves s mind
pedig a bódogtalan és kedvetlen, ellenkező állapotokban mint
s hogy kellessék kinek-kinek akarmi rendbeli embernek is
magát viselni, megtanulhatja. Innen adta Naziensenus imez
dicséretes encomiumokat hozzája : Psalmi juventutem delec-
taut, senectutein olevant, militum clypens, triumphantium
etrona, l u g e n t i u m et t r i s t a n t i u m c o n s o l a t i o . “
(Az 1636-iki Gyulafehérvári Graduál előszavában.)
Helfcai módja szerónt még gazdagabban megrakott pa­
tika lenne a zsoltárok-könyve I
Kálmán Farhas .
*
 102
letes vitánál úgy is elő fognak fordulni és akkor, nemcsak
alkalmam, de kötelességem is lesz azokról nyilatkozni. De
miután a különvélemény a középiskola szervezetére, vagyis
a bifurkáczióva vonatkozik és annak ellenében az egységes
középiskolát követeli és ahhoz a t. ház több tagja tüzete­
sen szólt; nem kerülhetem én is azt ki, hogy hozzá rövi­
den ne szóljak, mert ismételni nem akarom, a mit mások
igen jól elmondottak. (Halljuk !)
Én az egyes középiskola ellen nyilatkoztam első fel­
szólalásomkor és nem volt az üres frázis, midőn mondot­
tam, hogy az élet külön hivatásai, a képzés külön nemei
vonják azt maguk után; hogy a gimnázium s a reáliskola elkü­
lönítése ebben találja indokolását, azt most is hangsúlyo­
zom és az nem frázis, akár mit mondjon Hermán képviselő
ur. Én azt mondottam, hogy vannak a társadalomban hiva­
tások, foglalkozások, melyeknek abszolút szükségük van a
klasszikus nyelvekre és miután a modern nyelvekkel és iro­
dalmakkal a műveltség igen magas fokát el lehet érni és
miután vannak hivatások és foglalkozások, melyeknek a
klasszikus, értem a régi nyelvekre szükségük nin cs: tehát
kell a két irányú nevelés. (Élénk helyeslés.)
Nem ismeretlenek a nézetek a humanisztikus s a re­
alisztikus életfelfogásról és a nevelésről, de az okos embe­
rek most ezeket nem helyezik ellentétbe, (Hosszan tarló za­
jos derültség) mert mindkettőnek megvan a maga jogosult­
sága. A gimnázium sem hagyja ki tantervéből a m atem a­
tikát s a természettudományokat, valamint a reáliskola sem
hagyja ki tantervéből az általános miveltsóghez tartozó ta n ­
tárgyakat. De összezavarni nem kell a két iskolát, mert az
összezavarással nem érjük el a czélt, sem az egyik, som a
másik irányban. (Élénk helyeslés jobb felől.) S azért reál-
gimnázium oly amfibium, melyet én nem tudok pártolni. A
szülők jogait én is tisztelem, de ha a szülök izleso szerint
rendeznék be iskoláinkat és a szülőkre biznók a tantervet:
akkor kimaradna a mathematika is s a latinnyelv is (De­
rültség) és kapnánk oly terveket, minőt a gouvernantok
szoktak a kisasszonyok számára összeállítani, (Élénk derült­
ség.) valamit a modern nyelvekből, valamit a természet­
rajzból és a geográfiából és a történelemből, a természet-
tanból annyit, a mennyit mathematika nélkül lehet elsajátí­
tani s kapnánk még zongorát és (Szónok hátrafelé mutat)
tánczot is. (Zajos derültség.) Ily tanterv nem járna mogter-
heltetéssel, de csakis silány elméket és silány kedélyeket
lehetne vele nevelni. (Elénk tetszés.) Mi a gyermek hajla­
mait illeti, erre hivatkozni csakis szentimentálitás, mert az
emberek jövője iránt de regula nem a hajlamok, hanem a
viszonyok döntenek. (Élénk helyeslés.)
Hermán képviselő ur kérdésére, (Halljuk! Halljuk 1)
hogy a bifurkátió meg van, de tudnunk kellene legalább,
hogy micsoda terve van a miniszternek az egész közoktatás
berendezésére, határozottan azt válaszolom, hogy nekem igen
is van tervem a közoktatásra nézve, és nemcsak, hogy
tervem van, de a tervet életbe is léptettem. Mert az elemi
iskolák utján azok, a kik nem aspirálnak az egyetemre, vagy
a műegyetemre és nem mennek a gymnáziumba, mehetnek
a polgári iskolákba, a hol igen sokat lehet tanulni és pedig
igen praktikus czélokra. Léteznek gazdasági iskolák, léteznek
kereskedelmi iskolák és ipariskolák és azonkívül, a kinek
talentuma és vokácziója van a művészetre, annak számára
ez irányban is nagyon szép intézetek léteznek, hogy ezen
pályára is készülhessenek. (Élénk helyeslés a jobboldalon.)
Hogy én t. ház, összes oktatásügyre nézve nem for-
muláztam törvényjavaslatot és nem lépek fel a házban egy
kódexszel, ebbeli eljárásomat a tegnap bezáródott vita leg­
jobban igazolja. A kódex állna 500, vagy 1000 szakaszból,
és merem állítani, hogy letárgyalására öt esztendő volna
szükséges. (Élénk derültség, ügy van! ügy van!) És ha
ezt a gyengeséget elkövetném és benyújtanám, a hazának
ezt a codexet, meg vagyok győződve, Herman Ottó képviselő
ur volna az első, ki azt a részletes tárgyalás alapjául nem
fogadná el. (Élénk derültség.)
Már mondtam felszólalásom kezdetén, hogy a vita
tanulságos volt, hogy sokat tanultam belőle. Egyet azonban
nem tanultam, (Halljuk!) mert nem volt szükség, hogy
megtanuljam, mert ép oly jól tudom, mint báriri e házban—
hogy a társadalomban az egyházak és a felekezetek oly or­
ganizmusok, melyeknek hiányában az egész társadalom és
még inkább az állam köteles disszoluczióba jönne. (Élénk
helyeslés a jobboldalon.) Mint organizmusnak mindenkinek,
a katholika, a protestáns, a görög egyesült, a görög nem
egyesült egyháznak, meg van a maga jogköre ; én azt min­
dig tiszteltem és mindig fentartottam. (Élénk helyeslés a
jobboldalon.) Tisztelettel viseltettem a reformátusok autonó­
miája irányában is. (Halljuk! Halljuk!) Bizonyítja ezt eljá­
rásom a debreczeni zsiüat irányában és azon törvény, mely,
nem tudom, publicáltatott-e már, vagy legközelebb publicál-
tatni fog, és mely törvényen az én uevein is ott van.
Az állam és a felekezetek egymás iránti viszonyának
kérdésére vonatkozólag az általános tárgyalásnál többféle
jogi theoriálí domborodtak ki.
Az erdélyi szász képviselők azt ekként formulázták —
engedje meg a t, ház, hogy azt németül olvassam fel, úgy, a
mint ők azt a külföldre küldették: (Halljuk.) „Nach zweifel-
losen siebenbürgischen Verfassungsrecht steht dér ungarischen
Gesetzgebung kein Recht zu über die Autonomie dér sie­
benbürgischen evangelischen Kirche ; zu disem schlechthin
autonómén Gebiete gehört aber zweifellos das gesammte
Schuhvesen.tf (Mozgás).
Ezen theoriát a magyar törvényhozás eddigi intézke­
dései már megczáfolták. Mert törvényt hoztunk a népokta­
tásról, a magyár nyelv tanításáról, a népiskolai hatóságok­
ról, a tanítók nyugdíjazásáról. Ezzel a törvényhozás bebi­
zonyította, hogy nem ismeri el, hogy az egyházi autonómia
annyira összeköttetésben állaua az iskolai autonómiával, hogy
a magyar törvényhozásnak nem volna joga iskolai ügyekben
bármi tekintetben intézkedni. (Helyeslés.)
Mennyire tiszteli és kíméli a kormány az erdélyi
evangélikus egyház autonómiáját, bizonyítja a kormány el­
járása azon csángó magyar egyház községek irányában is,
melyekkel a szász evangélikus egyház szász szupremátiójáfc
 103
érezteti. Lehet, hogy azon panaszok okai most már meg
vannak szűntetve, — a mint azt ma Gull képviselő ur ál­
lította — (Felkiáltások: Nincsenek megszüntetve!) de annyi
bizonyos, hogy ott folyton panaszok voltak és a mikor én
Erdélyben jártam, panaszt tett-k nálam. Ebből is kiviláglik,
hogy mennyire kíméljük az egyházak autonómiáját, mert, ha
erős kézzel akartunk volna belenyúlni, ezen panaszok rég
orvosolva lettek volna. (Helyeslés.) De, midőn mi tiszteljük
az egyházi autonómiát, nem ismerhetjük el, hogy az iskola -
ügy azonos legyen az egyházi ügygyei, — illetőleg autonó­
miával. Az erdélyi törvények közt, melyekre a képviselő
urak hivatkoznak, egy sem igazolja azon theoriát, mely a
modern alkotmányos joggal mereven ellentétben áll.
El fogom olvasni az 1791. erdélyi LIV. törv. czikket,
mely ekként szó): „De fundationum ad mentem fundatorum
fienda administratione: Sacratissima Sua Majestas singulas
religiones securas benigne regdit.w — etiam nos — (Nagy
derültség) quos piae fundationes ad mentem, ac intentio-
nem fundatorum administrabuntur, et cum fundationibus
aliarum religionum non commiscebuntur, salvo circa illas
superinspectionis jure Majestati Régié competento.“ Ez csak­
ugyan az iskolákról mit sem mond, — hogy pedig a fűn-
dácziókat ad mentem fundatoris kezelni kell, azt senki se
kontrovertálja.
I tt van még az LV. t. ez. mely szól nde templis,
turvibus, campanis“ és azt mondja, hogy az erdélyi feleke­
zetek „in futurum etiam exstruendorum templorum
turrum, campanarum, conquetorium, collegiorum et gymnasi-
orum usu nunquam turbabuntur.“ De hát ki akarja turbálni
a gymnasiumok használatát? (Élénk helyeslés.)
A második államjogi theoria az, melyet Mocsáry Lajos
és b. Prónay Dezső képviselnek. Szerintük az 1791. XXVI.
törvónyezikk eldöntötte a kérdést, biztosítja az a protes­
tánsok autonómiáját az iskola ügyekben és definiálja a fel­
ügyeleti jogot. De e törvény épen ellenkezőt bizonyít. Mert
az autonómia biztosítása mellett megállapítja ugyan a fel­
ügyeleti jogot, de nem mondja, miként gyakorolható s gya-
korlandó. Épen azért, hogy azt preczizirozni kell, bebizonyí­
totta a zólyomi főispán, br. Prónainak elődje egyházi hi­
vatalában, midőn engem felkért, hogy alkossunk törvényt a
felügyelet mikénti gyakorlásáról. (Mozgása szélsőbaloldalon.)
Mi értendő a ratio educationis és a rés litteraria coordi-
natioja alatt, azt lehet már ma interpretálni, a mint tetszik;
de hogy az érettségi vizsgát s a tanárképesitést akkor senki
sem kontemplálta, mert azok oly institucziók, melyek akkor
nem léteztek, melyek iránt nem lehetett intézkedni, ép oly
bizonyos, mint az, hogy az 1791. törvények a vasutakról
s a gőzhajózásról sem rendelkeztek, mert azok még akkor
nem léteztek. (Derültség.)
Salátságos, hogy báró Prónay Dezső képviselő ur per-
horreskálja a törvényjavaslatot azért is, mert azon iskolai
szervezet, melyet a törvényjavaslat akar rendezni, szerinte
német chablonok szerint készült. Nem akarok én azon szo­
lidaritásról beszélni, mely a közoktatás terén ma egész
Európában létezik, de kérdem a képviselő urat — vájjon
dr. Luther Márton az újkor ^legnagyobb férfiúinak egyike
Tót-Prónán, Turóczmegyóben, vagy az ő választó kerületben
született-e? (Élénk derültség.) Nem volt-e német s a refor-
matió, melynek intézményein ő oly fiatal hévvel csüng, nem
főleg a németek műve-e? (Igaz! Úgy van!)
A mit még meg kell említenem az, hogy én nem
irigylem az autonómia barátaitól Hermán Ottó t, képviselő
ur védelmét, a ki azt mondta, hogy ő feltétlen autonómiát
akar az iskolák tekintetében, de hogy az iskolák tannyelve
nem lehet más, mint magyar. Ez sajátságos felfogása az
iskolai autonómiának, (ügy v an! Derültség a. jobboldalon.)
A harmadik elmélet, mely ez alkalommal lett kifejez­
ve az, melyet Bende Imre t. képviselő ur élénkbe tárt, de
ő maga is csak akadémikus disszertátiónak tekinti annak
taglalásába bocsátkozni, azért nekem sem szükséges, de
annyit mégis meg kell jegyeznem, hogy a felügyelet azon
mértéke, melyet az állam a protestáns felekezeti iskolák
irányában most elérni akar, a katholikus iskolákban meg
van, nem volt tehát szükséges ez iránt intézkedni, annál
kevósbbó, mert az alpok s alapítványok kérdése még tisz­
tázva nincs. Attól feltételezni tehát a középiskolai ügy ren­
dezését nagyon inportunus volna, mit egyebbiránt a t. kép­
viselő ur maga is elismer.
E kérdésre nézve azonban szabad legyen nekem annyit
kinyilatkoztatni, (Halljuk I) a mennyit minden budgettárgya-
lás alkalmával mondottam, hogy ezen ügyet az ország s a
katholikusok érdekében véglegesen csak uj törvény alkotása
által lehet eldönteni. Hogy pedig én ezen kérdések tisztá­
zását nem akadályozom, ezt legjobban tudják azon t. kép­
viselő urak, a kik a 15-ik bizottságnak tagjai. Lnkács Béla
t. képviselő ur felszólalása folytán az erdélyi katholikus
középiskolákra vonatkozólag azt mondhatom, hogy a kor­
mány azok jogi természetét sohasem kontrovertálta, de tud­
valevő dolog, hogy az állam azok irányában is gyakorolja a
felügyeleti jogot.
Ezek után kérem a t. házat, méltóztassék a különvé­
lemény és a határozati j&zaslatok mellőzésével a törvény-
javaslatot elfogadni. Hiszen, ha az törvénynyé fog válni,
akkor lesz idején elhatározni, koll-e s hol Erdélyben állami
középiskolákat felállítani, vagy hol, mely mérvben kell a
felekezeti iskolákat segélyezni, vagy hol volna czélszeríi
polgári iskolákat felállítani?
Hogy e törvényjavaslatnak hiányai s hézagai vannak,
azt én igen jól tudom; de ha én azokat betölteni akarnám,
tudom, hogy e javaslatból sem ezen, sem a jövő, sem az
utána jövő harmadik országgyűlés alatt törvény nem válnék.
(Hosszan tartó élénk éljenzés.)
P r ó n a y Dezső b. a közoktatásügyi miniszter azon
észrevételére, hogy Luther német volt és areformácziót né­
metek csinálták, megjegyzi, hogy ez áll ugyan, de azért a
magyarországi protestánsok autonómiáját nem lehet a né­
metekével egy sorba helyezni, mert a magyar protestánsok
autonómiája egészen más alapon fejlődött és a magyar szel­
lem produktuma.
A szászok ellenében hivatkozik arra, hogy felső Ma­
 104
gyarországon, például Lőcsén, szintén vannak német iskolák,
de ott azért nem ismernek Magyarországon kivül más hazát.
A szászok bizonyos körülmények között ragaszkodnak a-ma­
gyar hazafisághoz. Yan ugyanis sok alapítvány külföldi
egyetemek látogatására. Ha ilyenek elnyeréséről van szó,
hivatkoznak magyar honpolgárságukra; de ha elnyerték,
megszűntek magyarok lenni.
Az egységes középiskola eszméjét pártolja; de rész­
letesebben nem nyilatkozhatik róla, mert attól tételezi föl
véleményét, milyen mérvben fog abban a klasszikái nyel­
vek oktatása íb érvényesülni. Ajánlja határozati javaslatá­
nak elfogadását.
E l n ö k ezután szavazás alá bocsátván a kérdést, a
ház a t ö r v é n y j a v a s l a t o t á l t a l á n o s s á g b a n e l f o ­
gadta a r é s z l e t e s t ár g y a l ás alapjául, a be­
a d o t t h a t á r o z a t i j a v a s l a t o k a t és a k ü l ö n v é l e ­
ményt pedig elvetette egyszerű felállással s
l eül éssel s t úlnyomó többséggel.
Pár szó a classicusok tanításáról.
A Maorik a vónsóg által elgyengülteket — ha mind­
já rt az édes anyjuk is — agyon szokták ütni. Úgy tetszik,
hogy nálunk is igy akarnak elbánni a műveltség édes any­
jával, a classica literaturával. Agyonütik a modern iroda­
lommal, mivel ez a szellemi fejlődés későbbi fokán kelet­
kezett, mint a latin és görög irodalom s ezeket tartalmi
gazdagságban felülmúlja. S ha mindjárt igaz volna is, —
mondja Öreg J. — hogy az antik nyelvek formai gazdagság
b megállapodottság tekintetében a szellem művelésére alkal­
masabbak, mint a folyton változó s formákban szegényebb
modern nyelvek: de e hiányukat helyre üti azon e l ő n y ü k ,
hogy ezeknek meg az é l e t b e n i s h a s z n á t v e s s z ü k .
Véleményem szerint ezen állítás egyszersmind tagadás is.
Tagadja ugyanis azt, hogy az é remekírók tanulásának va­
lamicske hasznát vehetnék az életben, Engedőimet kérek,
de ón úgy tudom, hogy a világon a l e g ó l e t r e v a l ó b b
nemzet az angol s mégis sokkal alaposabban tanítja a 2
classicus nyelvet, mint mi. Kezemben van a cambridge-i
egyetem és college-k almanachja s ennek 155— 181-ik lap­
jain látom, hogy mekkora mértékben s minő eredménnyel
tanitják az angolok a classicusokat. Pedig az angol ugyan­
csak pár excellence az aüyag, a gőz, az — é l e t embere;
de azért föl is fogja az ó-kor remekíróinak értékét s mégis
becsüli. Ő tudja, hogy a latin s még inkább a görög iro­
dalom a virágja modern irodalmunk és általában műveltsé­
gűnk gyümölcsének. S a ki a virágot nem ápolja lelkiisme­
retesen, nem érdemli meg a gyümölcsöt sem.
Az anti-classicusok rendesen azzal érvelnek, hogy :
„se nálunk, se külföldön nincs meg a kellő eredmény,u
S ebben bizony Y a n is valami igazság, Csupán az eredmény­
telenség o k á n a k megállapításában eltérők a nézetek. Ré­
szemről azt hiszem, hogy a hiba nem a f ő b e n , hanem a
b z Ív b e n keresendő. Hiszen, ha csak a közelmúltba tekin­
tünk is, lehetetlen észre nem venni, hogy kiválóbb állam- |
férfiaink, tudósaink és költőink beszédeiben, munkáiban én
költeményeiben mily nagy szerepet játszik a classicitás..
Csak egy példát említek. Petőfi „Tündér arczod tejben úszó
rózsája“ gyönyörű kifejezését is Propertiustól (II. 3, 12.)
tanulta, ki ugyanazt igy fejezte ki: „Utque rosae puro
lacta natant fólia. “ S ilyen számtalan példát lehetne fel­
hozni, a mi mind a mellett bizonyít, hogy valamikor mégis
csak volt eredménye a classicusok tanulásának és pedig igen
szép. Do nem czólom a classicus irodalom tanításának már
annyiszor és avatottabb szakfórfiak által hangsúlyozott szük­
ségességét fejtegetni. Csupán csak egy körülményt akarok fölhoz -
ni a mely, tapasztalatom szerint, igen lényegesen befoly arra,
hogy e téren a fáradsággal és idővel nincs arányban az eredmény.
S ez az e l ő í t é l e t . Ugyanis, úton-útfólen hallják s még
tudós emberektől is olvassák a tanulók, hogy a latin és
görög nyelv tudása az életben nem ér egy pipa dohányt.
Tanulják a caiculusórt. Felelnek fordításból és súgásból b csak
akkor veszik észre, mikor az egyetemre mennek, hogy bárba
a tanárjukat czélozták a puskával, mégis Önmagukat lőtték
meg. Miért tanulják azt, a minek „az életben nem veszik
baszn át?lu Az e l ő í t é l e t , akár a tanár, akár a tantárgy
iránt, az a tudomány mezején, mi a fecske-fonal a luczer-
násban. C s i r á j á b a n m e g f o j t j a a f e j l ő d é s t . Minde­
nek előtt tehát ezt az előítéletet kell eloszlatni s a tanu­
lónak s z i v é t kell megnyerni ama nyelvek iránt. Meg kell
szerettetni velük a nyelvet, hogy mindvégig érdekkel tanul­
ják azt. Reá lehet a tanulót szoktatni, hogy m e g s z e r e s ­
se azt, a mit gyűlölettel vett a kezébe a priori. Erre pe­
dig a buzgalom mellett valami egyéb is szükséges. Ez
a valami a m ó d s z e r .
Azon időben, mikor a glóbust be lehetett járni a la­
tin nyelvvel s a mikor nagyobb súlyt fektettek a tanár urak
arra, hogy a nyelvet gyakorlatilag sajátítsa el a tanuló, mint
arra — a mi fő, — hogy t. i. a nyelv szépséget, gyönyörű
szófüzósét, az irodalom páratlan kincseit szerezze meg a
tanuló, mondom, akkor m ó d s z e r n é l k ü l is elérték a
kellő eredményt. De ma már a classicusok tanításának he­
lyesen felfogott czólja egészen más leven, egészen más
módszerrel is kell tanitni azokat. S hogy a remekírók bel­
becsének ijesztően alászállott agioja újra felemelkedjék, az
az illető tanároktól függ. Fichte azt mondja, hogy: „ren­
dezd úgy be tanításodat, hogy alakjára és tartalmára nézve
lépést tartson tanítványaid ereje és fejlődésével, hogy a ma
elkészítse a holnapnak útját és semmi se legyen alap ób
kapocs nélkül s felesleges lesz kérdened; „ é r t i t e k - e
gyermekek?"
„Taníts teljes érdekeltséggel és egész lélekkel; tár­
gyadat kösd az élethez s az alkalmazást soha se mellőzd s
akkor nem szükség mondogatnod: „ f i g y e l j e t e k g y e r ­
mekek!“
Az ilyen tanítást pedig már az elemi ismeretek elő­
adásánál alkalmazni kell, ha tárgyunkat megakarjuk ked-
v e l t e t n i . Nem az e m l é k e z ő , hanem az í t é l ő tehet­
séggel kell tanúitatni. Valóban akárhányszor lehet tapasz­
talni, hogy a különben tehetséges tanítók is, a szó szoros
 105
értelmében, már a grammatika és syntaxis tanításánál a
helytelen módszerrel a tanulót is, a nyelvet is agyonütik.
S az ember sajnálja azt a szegény gyermeket, mikor hallja,
hogy milyen szépen felel abból, a miből egy betűt sem
é r t . Egy betű hiba nélkül elmondja pl.az abs.ablativua sza­
bályát; de, a betanult példán kivűl, egy másikat képtelen
alkotni. Már podig ha valaki a csizma csinálás mestersé­
gének elméletét elmondja, de csizmát nem tud csinálni, az
nem csizmadia. Ha már az alsóbb osztályokban úgy tanítják
a latin nyelvet, mint a rigót fütyőlni, akkor aztán a fel­
sőbb osztályban irodalmat nincs kinek tanitni s István soha
sem tanulja olyan készséggel a declinatiób s a genindivum
és gerundium szabályait, mint tanulta volna Pista.
Quintilianus azt mondja, hogy: „Nomina declinare et
verba inflectere, ea etiam in breves simplicesque sententias
componere, in prirnis pueri sciant; neque enim aljter ad in-
tellectum sequentiuin pervenire possunt." Seneca podig arra
int, hogy: „Longum iter est per praecepta, breve ot efficax
per exempla.“
A főczól pedig az leven, hogy megszerezze a tanuló
azon képességet, mellyel a classicus Írókat t a r t a l m i l a g
és a l a k i l a g teljesen megértse önerején s azokat nyelvünk
és irodalmunkkal képes legyen összekapcsolni, — látni való,
hogy az említett módon erre soha sem lesz képes. Sőt már
kezdetben megutálja mindkét nyelvet s megmaradván azon
előítéletben, mellyel a kezébe vette a grammatikát, 'ez iránti
gyűlölete apáról fiúra száll. Aztán az ilyen előismerettel
biró tanulónak, bármennyire ismerje irodalmunkat, soha sem
lehet megmutatni Aranyban Hornért, Börzsönyiben Horáczot,
Zrínyiben Virgiliust, Petőfiben CatuUust és Tompában Ti-
bullust. S így az emberiség művészetében, tudományában,
Ízlésében, polgári és értelmi szabadságában é 1ő classicus
nemzetek nyelve csakugyan „ h o l t “ nyelv lesz. Pedig aligha
nincs igaza Schopenhauernek, mikor azt mondja, hogy „a
ki latinul nem tud, az csak borbély legény.u
Benkő Gyula.
VIDÉKI ÉLET.
A Szilágy-szolnoki egyházm egyéből.
— Közgyűlés. —
Kémei*, 1883, mártius 17.
Szilágy-szolnoki ref. egyházmegyénk, e hó 11-ken
kezdődőig, Zilahon tartotta meg rendes tavaszi közgyűlését.
Miután egyházmegyéinkben az úgynevezett tavaszi köz -
gyűlések istenitisztelet tartással szokták kezdetüket vonni,
mely alkalommal az egyházmegyében még novitius papok
közül egyházi szónoklat tartásra az esperes rendel ki egyént*
ez alkalommal a korra és hivataloskodásra nézve egyiránt
legfiatalabb papja egyházmegyénknek, t. Molnár Gyula afia,
részesült azon szerencsében, hogy egyházi beszédet tarthatott
egyházmegyénk legnépesebb gyülekezetének templomában, hol
azonban nem egy két helyt üres padok s ritka sorok közt
tévoiygett a szónok beszéde.
Istenitisztelet végeztével a ref. tanoda épületébe gyűlt
egybe közgyűlésünk képviselő testületé, hol, a szép számmal
egybegyűlteket szívélyesen üdvözölve, esperes afia elnöki meg­
nyitó beszédében, protestáns anyassentegylmunk múltját s
jelenét párhuzamba tevő áttekintése folytán, a remény lát­
csövén lelkiszemeivel a jövőnek biztató kópét tárva fel, a
gyűlést lelkes éljenzések között megnyitá.
Elsorolhatnám a számos ügy-darabokat melyek köz­
gyűlésünkön tárgyalás alá kerültek; megemlékezhetném öz­
vegy árvái gyámintézetünk részvényesi gyűléséről; elmond­
hatnám az egyházak vagyoni ügyeinek számba és rendbe
hozása okából kinevezett 7-es bizottság s 3-as bizottság
működésének eredményét; felhozhatnám az egyházmegyei ta­
nácsnak előterjesztett jegyzőkönyvét, de nem akarván hosz-
szason igénybe venni az olvasók figyelmét, legyen elóg csak
a következőkre terjeszkednem ki :
Miután egyházmegyénk papságától az anyakönyvek má­
solatai a megyei levéltár számára közigazgatási úton bekér­
ve lettek, egyházmegyei közgyűlésünk, hivatkozással a dézsi
egyházmegye hasonesetóre, tekintettel a papságnak az állam
által sokszor igénybe vett ingyenes szolgálataira, határoza­
t i i g kimondotta, hogy felterjesztés intóztessók a mélt. ál­
landó igazgató tanácshoz avegből, hogy a magas kormány­
nál az erre vonatkozó miniszteri szabály-rendelet hatályon
kívül tétessék, vagy ennek sikertelen megkísérlése eseten
legalább rovatos kiadványi ívekkel láttassanak el a papi
hivatalok az állam részéről.—
Nem ismeretlen e lap olvasói előtt a minisztériumnak
általában a részegség s különösön a pálinka mértékletlon
ivásának korlátozására czélzó-leirata , mely szintén tanács­
kozásunk tárgyát képezvén, annak szükségessége elismertet­
vén, kimondatott, hogy papok és tanítók ismerjék szigorú
erkölcsi kötelességüknek a mértékletesség útjára terelni a
népet minden lehető erkölcsi s társadalmi eszközök pontos
felhasználásával. Azonban az üdvös czól magában ily úton
közel jövőben elérhetőnek nem mutatkozván, a nagyobb siker
reményének megvalósúltát abban látná egyházmegyénk, ha
Szilágymegye e tárgybani megyei statútumot alkotna s azt
szigorúan életbe léptetné, mely indítvány át is fog tétetni
a megyei közgyűléshez.—
Egyházmegyei közgyűlésünk kellően méltányolva a
népkönyvtárak czélját, s azok felállításának szükségét s fon­
tosságát teljesen elismervén, határozatikig kimondatott, t\ogy
az iskolaszéki elnökök szólittassanak fel a végből, hogy a
községi elöljáróságokkal egyetértőig ez üdvös czól megvaló­
sítására teljes buzgósággal munkáljanak.—
Egyházmegyei özvegy árvái gyámintézetünk vagyoni
ügyeinek örvendetes lendületéről tesz tanúbizonyságot azon
tény, hogy most 840 — nyolezszáz negyven forint o. é. —
lön kiutalva özvegyek és árvák segélyezésére ez évben. I tt
felemlítem azon humánus tényt, miszerint a szánandó nyo­
morban maradt böösházi papi család (habár néhai Juhász
Mihály pap fia szegénysége miatt képtelen volt részvény-
dijat fizetni a gyám intézetnek, s igy családja igénynyel nem
bírt a segélyezésre) a segélyezendők sorába felvétetett, s
 106
helyette a közgyűlés tagjai fizették be a gyámintézeti pénz­
tárba a részvénydijakat a helyszínén.
Még csak egyetlen tényt említek fel, nevezetesen azt,
hogy egyházmegyei közgyűlésünk elvileg kimondotta misze­
rint Völcsök, Vicsa, Benedekfalva, V.-Újlak, Böösháza — ló-
lekszám s vagyonilag ogyiránt szegény — egyházak srámára
egy missionarius papi állomás lenne szervezendő nemzetiségi
s felekezeti szempontból egyaránt.
Dombi Lajos,
A szék i egyházm egyéből.
— Közgyűlés. —
Bethlen, 1883. martius 17.
A széki rof. egyházmegye folyé hó 13 — 15. napjain
tartotta ogyházmegyoi közgyűlését Somkereken. Jelen volt
19 egyházi, és 2 világi képviselő.—
A gyűlés lefolyásának teljes képét adni a boly szűke
nem engedvén , kénytelen vagyok azt csak főbb vonalaiban
felemlíteni.
Egyházmegyénk a hála és szeretetteljes tisztelet ke-
gyes adóját kivánta leróvni a múlt évben elhalálozott fŐ-
gondnoka: Földváry József űr felett és ez érzelemnek az
által adott kifejezést, hogy gyűlését gyász isteni tisztelettel
kezdetto meg. 13-án d. c. 10 órakor gyűlésünk tagjai, a né­
hainak bánatos özvegye és fia, a templomba m entünk, hol
búzái lelkész Benedek Lajos tartott szónoklatot a zsid. irt
lóvéi 13, 7. szakaszát véve alapul. Beszéde jól volt kidolgozva
és híven ecsetelte a nagy veszteség fájdalmát,
Istenitisztelet után, az állami oskola egyik tantermé­
ben Csiszár László főjegyző a gyűlést megnyitja. S miután
a hivatalnokok bárom évi időtartama lejárt, maga és társai
nevében megköszönve az eddig tanúsított bizalm at, lemond
és az új választást kitűzi.
Esperes afia tudatja, hogy kínos betegsége miatt nem
jelenhetett meg, sőt a terhes betegséggel járó orvosi opera-
tiok következtében egyidőro az esperesi teendőket sem birja
végezni s kéri ennek, addig, raig jobban lesz a főjegyzőre
való átruházását. Sajnosán veszi a gyűlés tudomású) esperes
űr betegséget s kérése értelmében jelentést tesz a Püspök
űrhoz.
Egyhazkevületi képviselőkre adott szavazatok e gyűlés­
ben bontatván fel, meglettek választva: az 1-ső kerületben
Báró Bánffy Dezső, főispán; a 2-ik kerületben Boros Jó-
zsef; a 3-ik kerületben Schilling Ottó urak; a 4-ik kerü­
letben Pergő Márton s a tanítók részéről; Péter Antal.
Egyházmegyei hivatalnokoknak ezek lettek megválasztva:
F ő j e g y z ő : Csiszár László. K ö z ügy i g a z g a t ó k : Som-
keroki Miklós és Pergő Márton. A l j e g y z ő k : Szabó Jó­
zsef és Balázs József. H á z a s s á g i s z é k b í r á k : Lenárd
Sámuel, id. Köblös István, Újvári József, Csejdi István,
Nagy Elek, Gyárfás Albert, Szathmári Sárdor, Péter Antal,
Gáspár Lajos és Agyagási Gábor. K ö z tö r v é n ys %é k i
b í r á k : egyháziak: Veress Márton, Lénárd Sámuel, Újvári
József. Világiak: Fejérvári Károly, Boros József és Schil­
ling Ottó urak. . F ő g o n d n o k s á g r a : szavazat szerint can-
didáltattak Báré Inczédi Zsigmond, Gróf Bothlon Károly és
Báró Bánffy Dezső urak. A leiratok, kérelmek tárgyalása
ellátására; házassági törvényszéken előfordult pereken kivül
indítványozva és elfogadva lett, hogy jövőre házszabályok
készíttessenek; továbbá a közgyűlés eleibe tartozó ügyek
könnyebb és alaposabb tárgyalása végett különböző bizottsá­
gok lettek kinevozve, kik a hatáskörükbe tartozó ügydara-
boka(j előzetesen megvizsgálják, tanulmányozzák s vélemé­
nyükkel terjeszszék a közgyűlés eleibe.
— s. — t.
Az áll. ig. tanács üléséből.
1883. inárcz. 18.
Jelen vannak: főt. Nagy Péter püspök, mint elnök;
br. Bánffy Albert, Gyaraiathy Miklós, dr. Jenei Viktor, dr.
Szász Béla, dr. Kolozsvári Sándor, Párádi Kálmán igazgató
tanácsosok; Bodor Antal titkár, Deák József pénztárnok,
Szabó Ádám számvevő.
Főt. Nagy Péter, elnök, a szélei egyházmegye jelentése
alapján tudatja, hogy Báthori Dániel esperes betegsége
okán helyettessévé Csiszár László egyházmegyei jegyző ne­
veztetett ki.
Benedek Ferencz esperes felterjesztése szerint a
küküllői egyházmegye részéről egybázkerüloti képviselőkké:
Eiósdi Pál, Sámuel József, Nagy Pál és tanítók részéről
Nagy János választattak meg; mely választások szabályszerű­
nek találtatván, igazoltattak.
Szakács István k.-katotai esperesnek, a k.-szt.-király-
zentelki egyházközség papi*telke nagyobbitását tárgyazó fel-
terjesztése alapján, a vásár megkötése, a helybenhagyás
fenntartásával, megengedtetik s a vásárösszeg fedezésére
ajánlatba hozott obligatio eladása folyamatba indítható.
Főt. Nagy Péter, elnök, eloterjoszti, hogy a Dániel-
alap-A betűs obligatioi cseréltessenek föl szelvényekkel; ez
ügyre vonatkozólag pónztárnok utasittatik a szükséges lé­
pések megtételére.
A ni. vásárhelyi kollégium elöljárósága a gróf Teleki
Domokos által b. e. neje br. Ridák Au na emlékére lett
2100 frt 5°/0-os alapítványt illotőleg felhivatik, hogy kérje
meg a grófot a hátralékok tisztázására és befizetésére.
A királyfalvi egyházközségnek a fa és a dózmás szo­
lok nyivános árverésen eladása engedélyeztetik, azon meg­
jegyzéssel, hogy az ezekből befolyt összeg nem költhető el.
A n.-kÖrtvé!yesi birtokos-közöoség az ezen község
határában fekvő ref. püspöki birtokért 10,000 frt vétel­
árt ajánl, mely ajánlat a vételár csekélysége miatt nem fo-
gadtatik oJ.
Nagy Lajos deési esperesnek a girolti egyházközség
által kiállított s megerősítés végett felterjesztett papi dij-
levél azon utasítással küldetik vissza, hogy nyújtson felvi­
lágosítást arról, minő fontos körülmény képezi okát a kepe
alábbszállitásának s az erre alapított új dijlevélnek ?
A léczfalvi együk, leánytanitójának dijlevele azon hoz­
záadással hagyatik helyben, hogy a politikai község által

megajánlott évi 115 frt fizetés a község zárszámadásai be­
vétel-feleslegétől tétetvén függővé: a tanítói állomás mind­
addig csak ideiglenesnek tekintetik, inig ezen fizetés telje­
sen biztosibva nem lesz.
A kolozsvári kollégium Gombás Károly felfolyamodásá-
val szemben jelenti, hogy Zabolai László Miklós azért nem
részesült a Halmágyi beneficziumból, mert nőm Halmágyi né­
ven való atyafi és elégtelen tanjegye van; a collegiumi
elöljáróság ezen határozata helybonhagyásával felfolyamodó
kérésének a felhozott indokokból nem adatik hely.
A m.-n.-csáni egyházközség' esporosi úton utasiltatik
a tanítói nyugdíj illeték kifizetésére.
Benedek Ferenczesperes megerősítés végett felterjeszti
a hernádi és bonyh.ii egyházközségek haszonbéri szerződvó-
nyeit, melyek, a szerzŐdvény hiányos részének felemlitése
mellett, azon megjegyzéssel küldetnek vissza, hogy ezeknek
helybenhagyása az esperes és nem az igazgató tanács jog­
köréhez tartozik.
A sámsondi egyházközségnek gr. Bethlen István né ő
nsgával kötött adás-ve vési szerződ vénye elfogadtatilc, föihi-
vatik azonban az egyházközség figyelme arra, hogy jobb
volna a tégla üzletet külön elismerő iratba foglalni, miután
ez a szervődvény illetékét jelen formájában 50 írttal haszon
nélkül emelné.
Magyarósi Ferencz, orbai esperes, felterjesztése alapján
Kovács Albert, gr. Bánfiy György, Földes Báiint é.s a taní­
tók vészéről Molnár Károlynak egybázkerüloli képviselőkké
történt választatása igazoltatik.
u— — • -~ — — — ------- -----------------
KIMUTATÁS
az 1882-ik évi államsegély kiosztásáról.
I. v.-hun y a d - z a r á n d i e g y h á z r a .
1. Alpestesi egyháőközség tornya befödésóro 100 frt.
2. Kitidi egyházközség a templom kijavítására 100 frt.
3. Hozsádi egyházközség a templom befedési költségei pót­
lására 50 frt. Petrozsenyi beszolgáló lelkész rendszeresitott
segély 50 frt. 5. N.- Rápolti kántortanitó rendszeresített
segély 40 frt. 6. Székely Lajos hűről tanit'ó egyszer s
mindenkorra. 20 fit.
Összesen 350
II. Gy.-fohé r v á i i e g y h á z u l .
1. Tövisi egyházközség építkezéseiből származott adó­
ságai törlesztésére 150 frt. 2. Gruzda Domokos tövisi lel­
kész rendszeresített segély 70 frt. 3. Székely László tövisi
tanító rendszeresített segély 30 frt.
Összesen 250 frt.
III. N, - e nye di e g y h r a e g y e .
1. N.-laki egyházközség tornya befödésére 100 frt.
2. Ar.-polyáni egyházközség temploma kiigazítására 100
frt. 3 G.-keresztúri egyházközség adóságtörlosztésre 100 frt.
4. Túri egyházközség papi lak kijavítására 50 frt 5. M.-
Szt.-királyi egykázközsóg temploma helyreállítására 50. frt.
Összesen 400 frt.
(Folytatása köv)
107
KÜLÖNFÉLÉK.
Kolozsvár, 1883. márcz. 17.
— H u sv é t iililie p e a kér. világnak legfön-
ségesebb ünnepe, mert bitünk összes igazságai
abban, mint egy gyú-pontban, össze találkoznak s
vissza verődve, fényt hintenek lelkünkre. Az igaz­
ságnak a tévelygés, a szeretetnek a gyfilölség, az
életnek a halál feletti győzedelmi ünnepe az, mely
a csüggedést bátorsággá, a kételkedést bizonyos­
sággá, az elmúlást halhatatlansággá változtatja át
s megfejti a lét titkát. Mig a húsvéti igazságok­
ban vetett hit ki nem vész a szivekből, addig a
Krisztus vallása mindig fölemelő, vigasztaló, kibé­
kítő, idvezitő, élő lesz s nem vesznek rajta dia-
dalmat a pokol kapui sem. Mi, a közelgő husvét
ünnep alkalmából, nem tudunk olvasóinknak szeb­
bet, jobbat, boldogítóbbat kívánni, mint azt, hogy
ez igazságok legyenek mindnyájunk lelkeken mé­
lyen gyökerezők, életteljesen virulók s teremjék
meg gyümölcseit a megnyugvásnak, a békességnek,
az örök] élet bizonyos reménységének s mondhas­
suk el mindnyájan örvendő hittel: L e g y e n á l ­
d o t t az I s t e n , a ki a d o t t n e k ü n k di a d u i ­
m a t az U r J é z u s K r i s z t u s által!
— L eg felső b b adom ányok. Ő felsége a n y á r á d -
sz t.-b e n e d e k i reform, egyházközségnek, adósságainak tür-
loszthofccsére, ötven frtnyi, s a PáncsoYai református eáy-
—
házközsegnek, templomépitésre, százötven forintnyi segélyt
méltoztatott magánpénztárából adományozni.
— A ref. tanárok zilahi értekezletéről, lapunk be-
zártáig1, részletes tudósítást nem vettünk. Közvetett értesü­
lésünk szerint az értekezlet nőm volt annyira látogatott, mint
bizton reméltük vala (összesen 17-en jelentek mog) s fel­
tűnést keltettek, hogy a n.-enyedi «tanoda romles tanárai
közül senki som vett részt. Az első értekezlet 18-án,
templomozás után tartatott meg s legolóbb b. Wesselényi
Miklós, a zilahi tanoda egyik érdemes főgondnoka, üdvözöl­
te az értekezletet s a gyűlés vezetésére Kerekes Sándor ig.
tanárt kérte föl, ki érdekes visszapillantást vetve tanügyünk
fejlődésére 1867 óta, hangsúlyozta a középiskolák rendezé­
sének életbe vágó fontosságát. Mindkét jeles beszéd jegyző­
könyvileg örökittetett meg. A tárgysorozat megállapítása után
az értekezlet tagjai s vidéki kitűnőségek bankottre gyűltek
össze, mint b. Wesselényi vendégei. Poharakat emeltek a
többek közt Szikszai Lajos a királyra, b. Wesselényi a ta­
nodára, Hegedűs István b. Wesselényire, Hagy László Tro-
fortra, sat. A gyűlés további folyamáról tudósítást várunk.
— A középiskolai törvényjavaslat ügyében egy
compromissuin vírható a javaslat pártolói és ellenzői kö­
zött, legalább ezt engedi reménylentink azon körülmény,
hogy a fővárosban a napokban egy értekezlet hivatott össze
és ülésezett, melynek az volt feladata, hogy a törvényjavas-
latnak egyes szakaszait módosítsák és a részletes tárgyalás­
nál kikerüljék ama nehézségeket, melyet a (örvényjavaslat
eredeti szövegében való elfogadását jagy mértékben aka­
dályozták. A tanácskozás eredménye lehetőlog kielégítő. Az
értekezlet legtöbbet foglalkozott a törvényjavaslat 22-ik §-
 108
ával, mely tudvalevőleg a kormány képviselőjének az érett­
ségi vizsgálatok körül való hatáskörét szabja meg. A tör­
vénynek e §-a az, melyben a protenstáns autonómia legna­
gyobb sérelmét látta, vitában is. A törvény e §-át az ér­
tekezlet lényegesen megváltoztatta, a kormány felügyeleti
jogát ujaól körülírva, úgy módosította azt, hogy az aggodalmak
lehetőleg el vannak oszlatva. Ezenkívül a törvénynek meg
több szakaszának módosítását is elhatározták; igy többek
közt a 28 §. harmadik bekezdésében benn foglalta az taz intéz­
kedést, hogy azok, kik a törvény hatályba lépte előtt vala­
mely nyilvános középiskolában legalább öt évig szolgáltak,
mint rendes tanárok, a képesítő vizsgálat alól felmentvék,
úgy módosították, hogy a feltételül szabott öt évet három
évre redukálták. A 32-ik §. első bekezdésében foglalt azt az
intézkedést, hogy nyolcz osztályú intézetben legalább 12
rendes tanár alkalmazandó; szinten megváltoztatták s a
rendes tanárok számát 9 re szállították le, A törvénynek a
tantervek megállapítására vonatkozó részét szintén módosí­
tották. Általánosittatott a 70 ilc §., mely szerint „a vallás-
és közoktatásügyi miniszter rendelkezése és közvetlen ve­
zetése alatt álló rém. lcath. középiskolák jogi tormószete és
viszonya ezen törvény által nem érintetik.“ A javaslatnak
az a rendelkezése, hogy nem magyaiajku középiskolák 7-ik
és 8-ik osztályaiban a magyar irodalom és történelem ma­
gyarul adassák elő, annyiban módosíttatott, hogy ez csak a
törvény életbe lépte után két év múlva lesz kötelező.
— Gyászhir. Tavaszy József vajai ref. lelkészt sú­
lyos családi csapás érte: Neje, szül. T o l v a l y M á r i a , éle­
tének 27*ik, boldog házasságának 4-ik évében, folyó évi
márczius 18-án reggeli fél 7 órakor, hosszas szenvedés után
jobblétre szendéiült. Az elhunytat férje, picziny Mariska
lánya és atyja gyászolják. Legyen nyugalma csöndes!
FŐTISZT. NAGY PÉTER PÜSPÖK ÚR A KÖVETKEZŐ
KÖRÖZVÉNYEKET BOCSÁTOTTA K I:
Köröztetnek:
257— 1883. Az u d v a r h e l y s z é k i e g y h á z m e ­
g y é b e n a m á t i s f a l v i p a p i á l l o m á s . Javadalma: 126
kai. búza-, 126 kai. zabkepe, 50 szekér kemény tűzifa, 40
frt az egyházközség pénztálából, minden marbás gazda kö­
teles évenkint 2 szekér trágyát a papi földre kivinni s a
gyalogszeresek 1 napszámot adni, mely szolgálmány 25 frt-
nyi pénzértékre tehető; 5 h. 579 □ öl szántó, 1 hold 654
□ öl kaszáló haszonélvezete, melynek adóját fizeti az egy­
házközség s mivelik az egyháztagok; kcresztelesért egy tyúk
vagy 20 ki*; tisztességes lakás szép gyümölcsössel, vetemé­
nyessel és jól he rendezett gazdasági épületekkel. A megválasz­
tott köteles első évi fizetésének felet az egyházmegyei papi
gyámintézet pénztárába befizetni,— Pályázati határnap ápril
10. Folyamodványok t. t, S o l y m o s i I s t v á n esperes afi-
hoz Bögözbe (u. p. Székely-Udvarhely) küldendők.
286— 1883. A k ü k ü l l ő i e gy h á z m e gy é b e n a
m i k e f a l v i p a p i á l l o m á s m á s o d Í z b e n . Javadalma:
I. Mi k e fa 1v á r ó 1: 92 kai. búza, 171 véka esős török­
búza, 12 kai. zab, 18 veder must, 11 frt 17 kr fapóhz, 4
Nyomatott Stein Jánosnál az ev. ref. főtanoda betűivel Kolozsvártt.
özvegy asszonytól 12 napszám.— II. S o m o s t e l k é r ő l 62
véka szemes törökbúza.— III. A b o s f a l v á r ó l 20 v. sze­
mes törökbúza. — IV. F e l s ő - K á p o l n á r ó l 6— 8 véka sze­
mes törökbúza.— Canonica portio 2 hold 572 □ Öl II.
szántó, 5 b. 47 [ ] öl II. oszt. kaszáló, 102 □ öl szőlő
haszonélvezete. 11 frt 50 kr, 6 frt ekenapszám, 6 frt ka­
szanapszám, ifjaktól 20 kr, Stola: esketés 1 frt, temetés
50 kr, keresztelós 20 kr. A jelzett fizetés 343 frt 27 kr
pénzértekre van becsülve. Ezen kívül kényelmes uj papiház
cserép födéllel, 3 szobával, téli és nyári konyhával, kama­
rával, holthajlásos pinczével, szép veteményes, gyümölcsös
és gazdasági épületek. A megválasztott állomása elfoglalása
előtt köteles egy évi jövedelmének 1/Q-ít a gyámintézet pénz­
tárába 2 frt kebelezési díjjal lefizetni.— Pályázati ha­
tárnap ápril 15. Folyamodványok t. t. B e n e d e k Ferencz
esperes afiához Haranglábra (u. p. Dicső-Szt.-Márton) kül­
dendők,
288— 1883. A k . - k a l o t a i e g y h á z m e g y é b e n az
al j á r a i p a p i á l l o m á s . Javadalma: minden egész kepe­
fizetőtői (20) 1 frt és 1 szekér fa, a félbéresektől (12) en­
nek fele, báró Kemény Ödön ő nsgától 30 frt és 5 szekér
fa, gróf Teleky Gusztáv ő mltgtól 30 frt, t. Orbán Károly
úrtól 5 frt, Szabó János úrtól 3 frt; 32 h. tagositott szántó
és kaszáló, ezen kivül 1112 □ öl szántó és 6 h. 966 □
öl kaszáló : sto la: keresztelésért 20 kr. esketésért 1 frt,
temetésért beszéddel 2 frt, könyörgéssel 1 frt; 80 frt ál­
lamsegély a m. igazgató tanács által utalványozva.
U g y a n e z e n e g y h á z m e g y é b e n a s z t á n a i pa­
pi á l l o m á s . Javadalma: minden házaspártól (49) 1 és
fél kalongya rozs, 2 veder must, 1 kis vek zab, 1 szekér
fa; azoktól, kiknek vetóso nincsen (10) 3 kis véka rozs;
stola: keresztelósórt 1 kenyér és 1 csirke, temetésért 1 frt,
15 véka fórőjü szántót őszi vetésre és 2 vékás torökbuza
földet megmivel az egyházközség; 6 szekér szénát termő
kaszáló, miveli az egyházk. — Jegyzés: a papi fa kepéből
6 sz. fa a tanító részére szakasztatik ki. Pályázati határ­
nap mindkét állomásra nézve ápril 15. — Folyamodványok
mindkét állomást illetőleg t. t. S z a k á c s István esperes
afiához Sz.-Lónára (u. p. Gyalu) küldendők.
2 9 3 -1 8 8 3 . A s z . - s z o l n o k i e g y h á z m e g y é b e n
a v öl e s ö k i pa p -ta n i t ói á 11om ás. Javadalma: Vö l e s ü ­
k ö n : minden házaspártól 3 v. (18 kupás) búza, kiknek
búzája nem terem, azoktól 3 v. (20 k.) szemes törökbúza,
egy veder must, kikoek szőlője nincs 17 kr. borpénz, 34
szekér tűzifa hazaszállítva, 2 köböl férőjü szántó és egy
3 boglyas kaszáló megmivelese és terményük hazaszállítása
a czinterem, temető, papi es tanítói telek haszonélvezete,
tisztességes lakás a szükséges mellék- és gazdasági-épüle­
tekkel. — II. A sz.-újlaki es vicsai 1. egyházk.-bői miDden
pártól 3 véka (20 k.) gabona, a sz.-újlaki határon 13. h.
475 □ «öl szántó, 4 h. 470 Q -ö l rét, 175 □ -ö l puszta
szőlőhely és 2 h. 375 □ -ö l, jelenleg nem használható czi-
heres erdő; a vicsai határon 8 h. 1095 □ -öl szántó, 3. h.
1130 □ -ö l legelő, 3 h. 1270 □~öl kert felerészének ha-
szonelvezete, a más felerészéért a taxastól 4 frt és 30
gyalog napszám. Stola mind a három egyházközségben :
keresztelesért 20 kr, esketésért 80 kr, temetésért énekszó­
val 20 kr, beszéddel 1 frt, taudij kezdőktől fél véka sze­
mes máié, fél veder must, fél szekér fa, haladottaknál 1 v.
szemes máié, 1. v. bor, 1 sz. fa, az ismétlők ennek egy
negyed részét, fizetik. Az Összes fizetés pénzértéke, stola és
tandíjon kivül, 409 frt 87 kr. — Pályázati határnap ápril
15. Folyamodványok t. t. S z a b ó Pál esp. aához Diósadra
küldendők.
Kolozsvárt, 1883. márcz. 13.
i n i . évfolyam. K olozsvárit, 1883. Á prilis 1. 18. szám.

P R O T E S T Á N S KÖZLÖNY. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP.

-c££
MEGJELENIKMINDENVASÁRNAP. KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA,

szerkesztőség ! s KIADÓI SZÁLLÁS: HIRDETÉSI DIJAK :

b.-farkas utcza 16 szám, hová a lap szellemi 8 anyagi ügyeit' kótf
kétezer hasábozott garmond sor vagy annak tere 5 kr. Bó-
illető minden kükUmények ozimzendök. lyegdij minden beigtatás után 30 kr.
ELŐFIZETÉSI ÁR : Naí
Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél ktilön kedvez­
Egész évre 6 frt., félévre & frt., évnegyedre 1 írt. 50 kr, ményt nyújt a kiadóhivatal.
* &G5Sc)&
__3 » —
j^ E L E L Ő S SZ E R K E SZ T Ő ÉS K IA D Ó T U L A JD O N O S : Saász IDonciolsio©.

Egy test és egy lélek vagytok. Eíéz, IV. 4.

e rajongás behatott a vallás-felekezetek körébe s az

T a r ta lo m : Nemzeti egység és vallási egység. Széchy Ká­
egységnek még ott is számos szószólója akadt. A pro­
roly. — Az áll. ig. Tanács üléseiből. — Az erdélyrészi ref. kollé­
testánsok. Luther és Kálvin táborában az Unió voltaképp
giumok tanárinak értekezlete Zilahon. Egy zilahi tanártól. — Kimu­
miudóg óhajtás tárgya volt, s azt mindenképpen elő­
tatás az 1882-ik évi államsegély kiosztásáról, — Különfélék, —
készíteni törekedtek. így 1774 óta, a mikor a magyaror­
Körözvények. — Hirdetések.
szági két protestáns felekezet egyetemes gyűlését szervezte,
még inkább 1790 óta, a mikor az ágostai evangélikusok
élére, mint egyotomes felügyelő, B a l o g h Péter állt —
Nemzeti egység és vallási egység. **) a két felekezet több alkalommal együtt tanácskozott;
1806-ban pedig együttes gyűlésében kimondotta, hogy ezen­
i.
túl a nyoloz superintendentia, minden évben, augustus 20-
kán Pesten, rendkívüli esetekben máskor és másutt,
A nemzet egész fiatalos rajongással lelkesedett a ma­
közgyűlést fog tartani, melynek czélja: a protestáns egy­
ga teljes egységéért, s annak megtestesitésekéut egy ha­
ház jogainak és szabadságainak egyesített erővel való vé­
talmasan lüktető középpontért, mely mint s z í v a testben
delme; s a közös egyetemes gyűlések folytak is mindaddig,
magában egyesítene s az ország különböző részei között
a mig a helytartó-tanács 1818-ban rendeletileg meg nem
közvetítene minden életet.
szüntette azokat. 2) így a pataki főiskolában már 1800-ban a
E rajongás szülte Széchenyi István gróf részint ujon-
latin és német irodalom tanárának lutheránust választottak,
gással, részint megbántódással fogadott izgató iratait,
mert jónak látszott, hogy általa simuljanak a helvót val­
melyek a nemzeti egységet politikai egyenlőséggel igye­
lásbeli ifjak a Luther tanát követőkhöz, hogy általa s a
keztek megvalósítani; e rajongás hozta létre azokat a gaz­
mindennapi társalkodás által enyészék lassanként el az
dasági vállalatokat és társadalmi intézményeket, melyeket
idegenkedés, a mely a lelkek és szokások között létezett.3*)
Pesten alapítottak s velők az egész hazára kívántak hatni;
Újabban pedig szinte napi kérdéssé lett. S most a vallási
e rajongás érvényesült a tudományos akadémiában, mely
unió a nemzeti egység szükségszerű kiegészítőjének és biz­
valamenyi jelesebb magyar írót es költőt kebelébe gyűjtött
tosítékának lévén feltüntetve, — előle a katholikus papi kar
s általok czéljatudatos és erős nemzeti irodalmat iparko­
sem zárkozott el egészen, Innen szólalt meg a merész ál-
dott kifejteni; e rajongás nyilatkozott az 183'Vo‘^ i ország­
madozó, G u z m ic s Izidor, ki nemes leikével, egyetemesem-
gyűlésen, mely Magyarország és Erdély közt az uniót is­
berszeretetóvel felülemelkedett a merev dogmákon s az
mételve követelte, hogy a mint egy isten van az égben, úgy
egyesülést felekezete részéről is őszinte naiv hittel lehe­
egy magyar haza legyen, mert kettőben nincs üdvösség; *)
tőnek vallotta.0) A merész álmadozást S z i k s z a i Benja-

*) Mutatványül a szerzőnek „Vajda P éter é le te é s 2) H a n n L a j o s : A magyarországi ágostai hitvallású evan­

gélikusok egyetemes gyűlései és az egyetemes világi felügyelői hi­
*ttüveiu czimű becses kötetéből. Szerk. vatal. Budapest, 1883. 8, 18, 25 és 40 1.
*) K ö l c s e y F e r e n c z : Minden munkái, Pest, 1860. VI. k. 3) H u n f a l v y P á l : Tanulmányai. Budapest, 1873.1. k. 371.
*) Guzmi cs L. A keresztényeknek vallásbeli egyesülésekről
83 1. irt levelek. Pest, 1822.
 110
min, makói református prédikátor tovább szőtte s a pro­
testánsok és katholikusok felekezeti elnevezéseinek s kü­
lönböző hitágazatainak jámbor összeegyeztetésével bebizo­
nyította, hogy egy a vallásuk s egy a vallásbeli tudo­
mányuk. 5)
S e rajongás ösztönözte a pesti lutheránus egyház-
községet, mikor 1836-bau felszólította a pesti református
felekezetet iskoláik egyesítése végett; fi) e rajongás lelke­
sítette Z a y Károly .grófot, mikor előbb alapokban, az'án
az ágostai evangélikusok 1841-iki egyetemes gyűlésében a
két felekezet unitiját indítványozta: tekintettel arra, mert
a régi óhajtás teljesítése immár országos eszmévé vált,
m ert az evangélikusok a reformátusokkal, m int a vallás
alapjaiban és minden czikkelyeiben, az idők mindem vi­
szontagságaiban, jó és balszerencsében, jogban és tö r­
vényekben osztályosaival egyesülni kívánnak ; e rajongás
ragadta el az egyetemes gyűlést, mikor az inditváuyt nem­
csak elfogadta, hanem az éppen együtt levő reformátusokat
az unitira fel is hivta, kik azt lelkesedéssel fogadták s az
egyetemes gyűlés kívánságához képest bizottságot válasz­
tottak az egyesülés rendjének és módjáoak kidolgozására.
A közös bizottság elnöke előbb gróf T e l e k i József a ké­
sőbbi erdélyi kormányzó, majd gróf Z a y Károly, az esz­
me megpenditője lett. 7) E rajongás buzdította a két fe­
lekezetet, mikor a kerületekben az eszme iránt mozgalmat
inditott, s e rajongás szóllott a négy református superin-
tendenczia 1840-iki egyetemes gyűlésének ama határoza­
tában, melyben kijelentette, hogy egy középponti refor­
mátus főiskolának nemcsak a saját felekezetére,; hanem az
egész hazára nézve is sok oldalú és messzeterjedő hasz­
nairól meg van győződve s a terv megvalósítása iránt a
szükséges lépéseket megteszi. A dunamelléki egyházkerület
által kiküldött választmány 1841-beu, a főiskola szerveze­
tének helyes megoldására kiirt pályázatában pedig egye­
nesen kimondja: hogy hazánkban közóhajtás nyilatkozván
a két evangélikus felekezetnek iskolai egyesítése s teljes
egybeolvadása irán t: a tervező terjeszsze ki e pontra is
figyelmét és adja véleményét: mikép eszközöltethetnék a
czélba vett főiskolára nézve a két testvér felekezet között
legczélszerübben oly egyesülés, mely ne csupán anyagi
érdekek egymásmellétóteiéből álljon, hanem benne előre
elhintve legyen az annyira óhajtott s időtől várt vallási
egybeolvadás magva, s igy a felállítandó középponti főis­
kola e tekintetben is előkészítő intézetül szolgáljon. 8)
A kérdésen nemcsak a pályázók gondolkoztak: a két
$) Szi ks zai Be nj á mi n: A római katkolikus és protestáns
keresztyének között fennálló unió, Szeged, 1824.
°) Pr o t e s t á n s E g y h á z i és I s kol a i Lap 1845. évfo­
lyam 940 1.
7) H a a n L a jo s: A magyarországi ágostai hitvallás és evan­
gélikusok egyetemes gyűlései és az egyetemes világi felügyelői hi­
vatal. Budapest, 188S. 64 s 150 1.
8) A Pesten felállítandó protestáns főiskola tanítási rendét
tervező Pá l y a mu n k á k . A dunamelléki helvét hitvallású egyház­
kerület közgyűlése által 1841. julius 1-sŐjén kitűzött jutalomkérdésre.
Kecskemét, 1848. I. köt, VI. L
felekezet legjobbjai megkísértették rajta erejüket. Alig
indult meg 1842-ben a Török és Székács vállalata, a
„ P r o t e s t á n s E e g y h á z i é s I s k o l a i L a p “, — gróf
Z ay Ká r o l y , P á y A n d r á s , Tör ök, s z é k á c s , Pé-
terffy Albert, B a k s a i D á n i e l , S t e i n a c k e r
G u s z t á v , K u n B e r t a l a n stb. Siettek az egyesü­
lést mindenfelől megvilágositani; majd a két fé lé k é it
egyetemes gyűlései által, a gyakorlati megvalósítás m un­
kálatára választott bizottság is összeült, és 1842. julius
2-án tartott ülésében ünnepélyesen kijelentette: hogy óhajt­
ja és akarja a magyarországi két evangélikus felekezet
között az egyesülést mind anyagi, mind szellemi tekin­
tetben létrehozni, békés úton, teljes méltányossággal, a két
felekezet iskoláinak, testületéinek, lelkesebb egyéneinek
közremunkálása, buzgósága és példája által mozdítva elő.
Egyszersmind kebeléből megbízta S c h e d i u s L a j o[s t,
P á y A n d r á s t , P o l g á r M i h á l y t és S z é k á c s
J ó z s e f e t az unió tervének kidolgozásával és az egyház-
kerületeket a hangulat előkészítésével. °)
A pályázat ez alatt lejárt; az eredraéuy elég gaz-
daguak volt mondható. Tizenkét iró versenyzőit, kik közül
hatnak munkája egészben vagy részben nyomtatásban is
m egjelent; hárman, nevszerint: H e t é n y i J á n o s a
magyar tudós társaság rendes tagja, P é t e r f f y A l b e r t
nagy-enyedi professor s V a j d a P é t e r, a magyar tu­
dós társaság levelező tagja, csakugyan megfeleltek az egye­
sülés kérdésére. Róluk szólhatunk egyedül, m inthogy
csakis az ő dolgozataik -láttak a magok egészében napvilá­
got. Hetényi János.;*10); kinek becses értekezése a jutalm at
elnyerte, gazdag történeti és irodalmi ismerettel szól a
tárgyhoz, s a két testvér felekezet legsarkalatosabb vallási
tételéig visszamenve, a különbségeket kiegyenlíteni igyek­
szik s az uniót a legbuzgóbban sürgeti; anuyival is in­
kább, mert a példák tanúskodása szerint lehetséges, bi­
zonyítja a nassaui unió 1817, a hanaui 1818, a waldecki,
pyrmonti, badeni, lichtensteini, westpbáli, a rajnai porosz
és rajnai bajor földi egyesülés 1821 ó t a 11); Peterfy Al­
bert l2) rövid históriai visszapillantás után felsorolja a szer­
tartási különbségeket, melyek az egybeolvadást eddigelő
megakadályozták, s kimutatja az egyesülés lényegesebb
feltételeit, melyek szerinte egy tő!-egyig meg vannak s vég­
re részletesen beszél az egyesülés módjáról, mert az uni­
ónak buzgó hive, meggyőződése szerint az ágostai és hel-
vétiai vallástételek belbecsükre nézve igen egyek, a Pro­
testantismus elveit mindenik kimondja, s a biblia elleni te­
kintetének magát, mint emberi munka, miudeuik alája
veti. 13) Vajda Péter lk) úgy szólván csak pedzi a kérdést,
lelke sokkal csapongóbb, semhogy a részletező aprósá­
gokban gyönyörködni tudna, sokkal íogékonyabb az álta-
ö) Protestáns Egyházi és Iskolai Lap. 1842 évfolyam 168 1.
Pályamunkák. I. k. 183-203 11.
11) Pályamunkák. I. k. 197. 1.
12) Ugyanaz. II. k. 103—113 11.
13) Pályamunkák. II. k. 113 1.
u) Ugyanaz. II. k. 261 1.
 111

János igazságok iránt, semhogy a kicsinyes akadékokra
tekinteni szeretne; az eszme megtestesülésében bizva egy­
szerűen, de mély meggyőződéssel és nyomatékos rövid­
séggel hangoztatja: mikép legszebb álmai közé tartozik,
hogy e nemzet valaha az értelmesség, igazság és jog
világánál egyesülni fog: egy l esz nyel vr e, akar at r a,
t a n r a nézve. 15)
('Második közlemény következik.)
Szécliy Károly.
Az áll. ig. tanács üléseiből.
Kolozsvártt, 1883. márczius 11*
Jelen vannak: Főt. Nagy Péter püspök, mint elnök;
dr. Jenei Viktor, dr. Szász Béla, Parádi Kálmán ig. taná­
csosok; Bodor Antal titkár; Deák Jézsef pénztárnok; Szabó
Ádám számvevő.
A külföldi egyetemen tanuló ref. papnővendókeket se­
gélyező alapból, a három folyamodó közűi, Berdo Sándornak
100, — Csulalc Zsigmond 03 Bartha Dezső papjelölteknek
50— 50 frt. segély utal vány oztatik.
,6) Pályamunkák. II. k. 222 1.
Néhai Koncz Sándor, volt igazgató tanácsi írnok, te­
metése költségeinek fedezésére nézve a pénztárnok útasittatik,
hogy a megboldogult özvegyének, egyszer s mindenkorra, 50
frtot a közalapból adjon ki.
Az egyházkerület felügyelete alatt álló collegiumok
közűi, az 1881— 82. évi zár-tudósitások alapján, a s.-szt.-
györgyi „Székely MikóM tanoda elöljárósága figyelmeztetik
hogy a tantervtel ölté rés s igy a franczia nyelv és gyors­
írás tanításának a tantervbe felvétele nem engedhető meg.
A zilahi tanodának egyik, 2 évvel ezelőtt megválasztott, s
az egyházkerületi közgyűlés által feltételesen megerősített taná­
ra útasittatik a megerősítéséhez kötött tanári vizsga letételére.
A sz.-udvarholyi kollégium elöljárósága útasittatik, hogy
a Magyarosy féle birtokrész után 9 éven át illetéktelenül fi­
zetett egyenértéki adónak az ezen károsodás előidézője ál­
tali megtérittetését eszközölje.
A gy.-fehérvári egyházmegyének a boros-bocsárd de-
solált egyházközség birtokára vonatkozó felterjesztése, mely­
ben az ezen birtok jövedelmének fele részét az egyházmegyei
közpénztár — és a más felét az egyházmegyei papi özvegy-árvái
gyámintézet alapítására kéri fordittatni, a szükséges adatok
hiánya okán, véglegesen nem láttathatván e l : kéretnek a

A mag, melyet igéd szivembe hinte,

TÁEGZA.
Templomi imák.
— Greífenstein Istvántól.
I.
Ma g á n i ma i g e h i r d e t é s u t á n .
Zendül az ének fenséges danája,
Ezer s z í v és ajk e g y imát rebeg.
Szent lelked szállt a hajléknak alája
Uram, hol nóp*id — összegyűltének!
Ének, ima, a szent igének bája
Az égi jók o drága koronája,
A szív baját oszolni engedik,
F á r a d t lelkem szent kéjbe* rengetik. —
E szent örömnek mennyei becséért
Hálát hogy adjak néked Istenein I
Kegyelmeddel — szivem számos bűnéért —*
Öröm napját hozod fel énnekem ?
Mig kínos ágyba’ szenved annyi sok,
Szent templomodba én eljárhatok,
Hol lelkem üdvét mindig fellelem,
Mert itt, Atyám, igéddel vagy jeleni —
Oh szent Atyám, jóságos Istenem,
Érzem kegyelmed hozzám vajmi nagy,
Bár érdemetlenül, — jól tessz velem,
Bűnös fiadnak édes-atyja vagy!
Add, hogy igédnek éltető világa
Szivemből is a bűn-homályt kizárja, —
*S mig földi éltem útján lépdelek,
Mindenkoron téged dicsérjelek!
Élőfa légyen, — jó-gyüraölcehozó ;
’S ha e fa földi életét leélte,
— A mennybe* légyen újra viruló !
És eddig is, mig föld porában élek,
Engedd: gyakorta hajlékodba térjek, —
Hogy áldjalak éltemmel szüntelen !
Szent lelkeddel, Atyám, maradj velem!
Zendül az ének fenséges danája,
Ezer szív és ajk e g y imát rebeg.
Szent lelked szállt a hajléknak alája
Uram, hol nép*id összegyűltének! —
Ének, ima, a szent igének bája,
Az égi jók e drága koronája,
A s z í v baját oszolni engedik,
Ú j u l t lelkem szont kéjbe’ rengetik.
I.
Kö z ö s i ma i g e h i r d e t é s u t á n .
Színed előtt, lelkünk teljes hitével,
Atyánk, ma újra hozzád fordulónk ;
Ki földünket kegyelmeddel betöltéd,
Áldott legyen neved mi általunk;
Légy áldva Isten, — mindeneknek atyja,
Tied legyen szivünknek indulatja !
Ki hozzánk jó — s mindig kegyes valál,
Maradj továbbra is kegyes, — Urunk 1
A föld gyümölcsét szolgáltasd javunkra,
Melyért öröm közt küzdve fáradunk!
Legyen a lelkünk örömök hazája,
Ne dúlja ezt fel a test nyavalyája.
 112
további kiegészítő adatok1 s megrendelletik a canonica portio
haszonbérbe adása.
Récze-keresztúr desolált egyházközség eladott birto­
kai árának kamata a pánczólcsehi papnak, az 1881-ik
év ápril 1-től számitva, kiutaltatik.
A bürkösi egyházközség fiatal erdejének eladása nem
engedélyeztetik;
A görgényi egyházmegye részéről bi\ Kemény György
Gyárfás Benedek, Bőd Sándor és a tanítók részéről Erese
Mihály egyházkerületi képviselőkké történt megválasztatása
igazoltatik.
Hátszegi lakós Haver József azon kérésének, hogy a
lakása mellott fekvő régi papi telekből 8 öl széles és 30 öl
hosszú helyet életében használhasson, mindkét telek halála
után úgy is az egyházközségre szállván , hely adatik.
A kamarai javadalomból a múlt évi egyház kerületi
közgyűlés’ 46. jksz. értelmében a gy.-fehérvári egyházme­
gyében fennmaradt összeg iránt felterjesztés intéztetik az
egyházkerületi közgyűléshez, hogy a kővári — (142 frt 41 kr.)
és váradjai (61 frt 2 kr.) papokat illetett 203 frt 43 kr.
utalványoztassék, az 1882 és 1883 évek zsinati költségeiül
előlegezett kiadások részben leendő visszapótlása végett, a
közpénztár javára.*S
De mit használ, ha szivünk indulatja
Abban keresne állandó gyönyört,
Mi elmúló, ’s a mit majd egykoron
Testünkkel együtt betakar a föld ?
Örök gyönyört, — oh — csak a lelek adhat,
Szilárd hit által üdvünk itt fakadhat!
Azért, — Atyánk, szellem, legfőbb valóság,
Ki mindenek felett uralkodói,
Ki vagy, — voltál öröktől, — és leszesz,
Kinek lelked mindenütt otthonol,
Kinek szava világokat teremthet:
Szent lelkeddel szenteld meg életünket!
Szenteld, hogy lélekben járjunk előtted,
S tartsd mog, ha bölcsességed engedi!
Legyen öröm és üdv itt e világon,
Melynek útját bölcs czélod rendezi!
Tartsd és szenteld meg, Atyánk életünket,
S közös örömre minden kedvesinket!
E hont is tartsa- ’s áldja«szent kezed meg,
E hont, — a mely már annyit szenvedett;
Egyházunkat, — lelkűnknek iskoláját, —
Fordisd rájok kegyelmes Képedet!
Szentolj meg mindent! Mi pediglen áldunk,
Kegyes Atyánk, — mi mennyei királyunk, —
S e’ szent óhaj dobogtatja szivünk,
Hogy: „Jöjjönel országod „Istenünk“ !
Kolozsvárit, 1883. márez. 26.
Jelen vannak: Főt. Nagy Péter püspök, mint elnök;
br. Bánffy Albert, dr. Jenei Yiktor, dr. Kolozsvári Sándor
igazgató tanácsosok; Bodor Antal titkár Deák József pénz-
tárnok; Szabó Ádám számvevő.
Balogh György ügyvédnek, a b. o. Sombori Elek jogutó­
dai ellen 2022 drb. ezüst huszas vagyis 707 frt 70 kr
tőke és járulékai iránti perben, az első fokú biróság által
hozott' kedvező Ítéletet illető jelentése: tudomásul vétetik.
Rákosi Lajos marosi h. esperes megerősités végett
felterjeszti a m.-bándi egyházközség teraplom-ópitésére vo­
natkozó szerződéseit, a megerősítési feltételek mogálla-
pitására áttéteinek a jogügyi bizottsághoz,
A m.-vásárhelyi collegjum elöljárósága a Pataki Ágotha
alapra vonatkozó jelentése alapján felhivatik, hogy nyújtson
felvilágosítást az iránt, hogy a jelzett hagyaték átruházta-
tott-e az alapitványos egyházközség javára s ezzel kapcso­
latban utasittatik, hogy a folyó éven kezdve ezen alapít­
ványi pénzalapról minden évben küldjön fel költségvetést és
szabályszerűen felszerelt számadást.
Tókos Sándor gy.-fehérvári esperes jelentést tesz a
m.-igeni egyházközségnek a hívek gondatlansága által elő­
idézett zilált anyagi helyzetéről s az egyházközség és az
egyháztagok között fennálló adósságos viszony miatt a szá­
madó gondnok szabályszerű megválasztásának lehetetlenségé­
ről, ezen jelentés alapján t. esperes afiának kötelességévé
tétetik a követelések biztosítása és felhajtatása. s számadó
gondnokul oly egyén választása kivételesen megengedtetik,
ki az egyházközségnek adósa ugyan, de ezen tartozása sza­
bályszerűen biztosítva van és a kamatokat pontosan fizeti.
Benedek Ferencz küküllői esperes jelenti, hogy a kuty-
falvi egyházközség 4 b. 125 Q öl területű rétet vásárolt
a magyar államvasutak igazgatóságától: tudomásul vétetik
s t. esperes afia. íelhiratik a vásári szerződésnek a meg­
erősítési záradékkal ellátása végetfci felküldésére.
Vályi Elek n.-sajói dekán, Cserényi Dániel egyház-
megyei főgondnok és volt egyházközségi gondnok fellebezó-
sére adott fölvilágositása alapján felhivatik, hogy a tőke
összeg és kamat hátralékok menynyiségét adós féllel álla­
pítsa mog és azt zálogjogílag biztosítsa; a clenodiumok tűz­
biztonság tekintetéből továbbra is nevezett gondnok urnái ma­
radnak, ki felhivatik, hogy ezekről részletes elösmervónyt
állítson ki, mely az egyházközség ládájába helyezendő el.
A m.-vásárhelyi collegium elöljárósága fölterjesztése
folytán Göldner Nándor coll. pénztárnok a collegium segé­
lyezésére tett évi 10 frt 50 kr alapítványi kötelezettség
terhe alól feloldoztatik.
Ugyanezen coll. elöljárósága órtesittetik, hogy a makk­
falvi egyhk. által a collegium segélyezésére tett 210 frt
alapítványi tőkéből 10 frtnalc és az esedékessé vált 289 frt
20 kr kamathátrálékból 241 frt 20 krnak törlése a meg
szabott fizetési feltételek pontos teljesítése esetén engedé­
lyeztetik.
Ugyanezen coll. elöljárósága felterjesztésére, Hajdú
Mózes kir. járásbirónak engedélyeztetik! hogy a coll. javára

te tt 100 frt alapítványi tőkéjét 50 frt készpénzzel egyszer
f mindenkorra megválthassa.
A kövendi egyházközség tőkéjéből szabályellenesen el­
költött összegre vonatkozólag, Kelecsényi Károly szebeni es­
peres felterjesztésével szemben, a korábban hozott határozat
fenntartatik.
Balogh György ügyvéd a pénztárnoki kimutatás alap­
ján utasittatik, hogy az egyházkerületnek a Déosei Pál-fóle
757 frt 43 kr. tőke és 95 frt 7 0 7 2 kr, esedékessé vált
kamat követelését per útján hajtsa fel.
Az egerbegyi egyházközségnek 4 zsellér t >lek eladása,
a vásári szerződés jóváhagyásának fenntartásával engedé­
lyeztetik.
A u.-szebeni egyházközség azon kérelmének ellátása,
hogy lelkésze a katonaság körül teljesített papi teendőkért
200 frt rendszeresített segélyben részesittessék a conventi
jegyzőkönyv megküldéséig függőben tartatok.
VIDÉKI ÉLET.
Az erdélyrészi ref. kollégiumok tanárai­
nak értekezlete Zilahon.
(Márczius 18—20 napjain.)
Végre valaháral.. A mit 1879 óta annyira vártunk,
teljesült: szerény körünkben üdvözölhettük a testvér tano­
dák képviselőit, szeretett kartársainkat, kikot első sorban
az ügy-buzgalom, de némi részben a Szilágyság és a leg­
többek előtt közvetlenül még nem ismert iskolánk iránt való
érdeklődés is hozott ide. Mindössze csak 17-en jöttek el,
városunk, megyénk kedvezőtlen közlekedési viszonyai, a
zord időjárás még a jelentkezettek közűi is sonat vissza­
riasztott. Sajnálattal említem meg, hogy senki se m volt az
értekezleten azok közűi, kik az 1867-ki itteni első érte­
kezleten részt vettek; valamint azt is, hogy a bejelentett
értekezők közű) négy maradt távol.
Többen kérdezték az értekezletet megelőzőleg: mire
valók e nem kevés költséggel járó összegyiUekezesek ? Saját
tapasztalatuk mondta meg rá az okok legnagyobbikát. Ők
és mi méginkább teljes lelki örömmel láttuk, hogy a nagy
közönség föl lett verve az átkos közönyösség álmából, ér­
deklődött a közügy-, érdeklődött főleg iskolánk iránt. V ajh!
lesz«e sikere a jövőben, tart-o. sokáig! ? . .
De térjünk a dologra!
Virágvasárnap reggelen a tanoda köztermébe előérte-
kezletre gyűltünk össze a tárgysorozat megbeszélése végett
s aztán mindnyájan templomba mentünk. Istentisztelet után
ismét az iskolába tértünk vissza, hol br. W e s s e l é n y i
Miklós ifjú buzgó főgondnokunk, lelkes hazafias beszéddel
nyitotta meg az értekezletet, felkérvén á tanácskozás to­
vábbi vezetésére K e r e k e s Sándor igazgató tanárt; nyom­
ban az utóbbi üdvözölte melegen kartársainkat, s vázolta
aztán terjedelmes szép beszédében a tanügy terén 1867 óta
lefolyt mozgalmakat. Az értekezlet mindkét beszédnek jegyző­
könyvbe igtatását mondotta ki.
113
A jegyzőkönyv vezetésére elnöki ajánlatra megválasz­
tattak : Somogyi Jenő s Kónya Ferencz afiai. Egy pár fon­
tosabb ügy előkészítésére küldött aztán ki az értekezlet
bizottságokat éspedig: a) az egyházkerületi közgyűlési terv­
ben kiszabott tananyaghoz mért népiskolai hit- és erkölcs-
tani, vezér- és tankönyv szerkesztése és kinyomatása iránt
javaslat tételre, Szakács Mózes elnöklete alatt Hegedűs Is t­
ván , Baczó Gábor, Benke István , Török István, Lenárd
József tagokból; b) a tanár- özvegy-árvái pénzalap meg­
vizsgálására Páll Károly elnöklete alatt Geréb M., Bőd K.,
Vitus L., Benke I., Fogarasi A., és Berényi I. tagokból;
c) a tanoda gyűjteményei, taneszközei stb. megvizsgálására
Dózsa D. elnöklete alatt Szakács M., Páll K., Bodor D.,
Bedőházi J . , Benke István tagokból.— Az utolsó bizottság
kiküldését Hegedűs javasolta, hogy ez , az eddig szokásos
futó megtekintés helyett részletes vizsgálatot tartson s
őszinte bíráló jelentését a tapasztaltakról Írásban tegye meg.
Hogy e bíráló jelentés, mely a végső zárt ülésben olvas­
tatott fel, neoi kedvezőtlen, sőt ellenkezőleg a taneszközökre
nézve általában kedvező és elismerő volt, nagy örömünkre
szolgált.
A következő napi gyűlésnek fontos tárgya volt a ta­
noda legközelebbi történetének — 16 évről felolvasása Be-
renyi János tanvezető tanár által. Az intézet életének egyik
legfontosabb részét alkotja e korszak, miért is az értekez­
let e korszakot részletesen tárgyaló mű kinyomatát ajánlotta
az elöljáróságnak. A nap délutánját bizottsági ülések fog­
lalták el.
Harmadik napon Fogarasi Albert, n.-enyedi s tanár
olvasta fel „Fordítások h a s z n á l a t a az ó-kori c l a s s i -
c u s o k t a n í t á s á n á l “ czimű értekezését. Ez eszmékkel
megrakott érdekes felolvasás közel két órai vitát keltett, mely­
ben többek között Dózsa D., Hegedűs I., Vitus L., Geréb
M. és Szikszai L. isk. algondnok vettek részt. Eredmény­
ként az értekezlet többsége kimondotta, hogy a silány is­
kolai fordítások feltétlenül kiküszöbölendők, mig a klas-
sikus műfordítások használatát éppen nem tartja eltil-
tandónak.
Most Kónya Ferencz zilahi s. tanár értekezése kö­
vetkezett volna „A görögnyelv elemei tanításának módsze­
réről,“ de ez az értekező hirtelen közbejött betegsége miatt
elmaradt.
A bizottsági jelentésekből megjegyzem itt a követke­
zőket : A népiskola számára írandó hit- és vallástani köny­
vek tárgyában kiküldött bizottság véleménye röviden e z :
Tekintettel az egyházi törvények 89. §. 2. d. pontjára, b í­
zassák a kérdés megoldása első sorban a zsinatra, esetleg
a törvények 61 §. 1. pontja értelmében az egyetemes kon-
ventre s ha az igazgató tanács a két út közül egyiket sem
fogadhatná el, úgy nyilvános pályázat, vagy egyeseknek
adott megbízás útján állitandók elő a szükséges iskolai köny­
vek. Az értekezlet ily irányú feliratot intéz a mélt. áll.
ig. tanácshoz.
A tanári özvegy-árvái gyámintézet alapjának cselekvő
állása, beleértve a 300 frt l l/ a kr cselekvő hátralékot is,

1883. elején 30,366 frt 95 kr, moly összeg nagy része
érték papírokban, kevesebb takarékpénztárban és magán­
kötvényben van elhelyezve. Készpénz 58 frt 5 4 7 2 kr. —
Az 1882-ik évben dr. S z á s z Béla egy. tanár nr, néhai
édes atyja Szász Károly nevének és emlékének megörökíté­
sére 500 frt. névértékű érd. földtehermentesitési kötvény-
nyél gyarapította nevezett alapot, miért az értekezlet jegy­
zőkönyvileg köszönetét szavaz s ezt az alapítónak átiratban
tudomására juttatni határozza. A gyámintézoti alap 1882.
évi kiadása 11 segélyezett özvegy és árva részére 2703 frt
12 1/ 2 kr volt. S végül megemlítem még, hogy az alap ke­
zelését a folyó 1883. evvel S á r k á n y Ferencz kolozsvári
tanár vette át, a volt buzgó pénztárnok Geréb Márton az
ellenőri teendőkkel bízatván meg a kolozsvári taDári kar
által.
Az indítványokra kerülvén a sor, Baczó G. terjedel­
mes indokolással javasolja az értekezlet idejének aug. 20 —
25-ikóro való áttételét. Az értekezlet legfrissebben szerzett
tapasztalatai alapján is magáévá teszi az indítványt elvben,
de tekintettel az egyházkerületi közgyűlés tartásának mos­
tani időszakára, jövőre is a virágvasárnapot tartja meg ez
értekezlet idejéül.
Bőd Károlynak nagyon időszerű indítványa folytán
felkéretni batároztatott a főtiszt, egyházkerületi közgyűlés,
hogy hassan oda czélszerü eszközökkel és módokkal, misze­
rint az egyházi törvények 99. §. értelmében a legatioba
járástól eltiltott 7. és Ő. oszt. növendékeink számára az ed­
digi tekintélyes segélynek legalább egy része megmentessék.
Hosszas vitát keltett Páll K. indítványa illetve kér­
dése : „a t a n o d á i n k n á l f e n n á l l ó m a g á n t a n i -
t ó i r e n d s z e r f e n t a r t a n d ó-e t o v á b b r a is vagy
m e g s z ü n t e t e n d ő ? “ — Az értekezlet kimondja a
reformálás szükségét s e reform alapját képező positiv ja­
vaslat készítésével a jövő tanári értekezletre megbízza Dó­
zsa Dénes afiat.
A jövő rendes tanári értekezlet helyéül Hegedűs Ist­
ván igazgazgató szives meghívása folytán Kolozsvár kitti-
zetvén s amaz értekezleten felolvasásokat tartani igyekezők
(Benke Ist., Bedőházi J, és Bartha Zsigm.) számba vétet­
vén az értekezlet a tagok szives búcsú szavai után bezá­
ratott. Vajha jó emlékekkel távoztak volna a mi kedves
vendégeink!
Egy zilahi tanár .
KIMUTATÁS
az 1882-ik évi államsegély kiosztásáról.
(Folytatás.)
IV. Kol ozs - kal ot ai e g y h á z me g y e .
1. frt. 2. Sz.-czegői egyházközség temploma kiigazítására 50
Zsoboki egyházközség a demestikából kölcsönzött
500 frt három évi 6% -os kamatjában 100 frt. 2. ó-fenesi forint.
egyházközség papi lak építésére, takarék pénztári kezelés
feltétele alatt 100 frt. 3. Ajtoni egyházközség torony épí­
tésre 132 frt. 4. Kórodi egyházközség a lóvitai lak bevág-
114
zésére 30 frt. 5. Kajántói egyházközség tanítói alapra, ta­
karék-pénztári kezelés feltétele mellett 25 frt. 6. Balázs
István járai lelkész 40 frt. 7. Sófalvi ^Miklós egoresi lel­
kész csekély fizetése pótlására 20 frt. 8. Dómján János
kajántói lelkész csekély fizetése pótlására 30 frt. 9. Faza-
kas Lajos n.-potri lelkész egyszer s mindenkorra 40 frt.
10 .Sebestyén János 93 évos öreg, nyugalmazott lelkész 10 frt.
11. Deési Lőrincz középlaki tanító egyszer s mindenkorra
20 frt. 12. Kálmán István egeresi tanító csekély fizetése
pótlásáéi 15 frt. 13. Deési Domokos farnosi lóvita egyszer
s mindenkorra 15 frt. 14. Dévai Mihály bábonyi lévita
csekély fizetése pótlásául 15 frt. 15. Tulogdi István m.-
bikali tanitó csekély fizetése pótlásául 15 frt. 16. Nyirfl
Lajos daróczi tanitó csekély fizetése pótlásáéi 10 frt.
Összesen 607 frt.
V. S z i l á g y - s z o l n o k i e g y hm.
1. Kraszna-czégényi egyházközség temploma igazítá­
sára 50 frt. 2. SOlelelmed-czikói tanitó rendszeresített se­
gély 100 frt. 3. Süleimed-czikói tanitó rendszeresített se­
gély 40 frt. 4. Sz.-Valkóra beszolgáló lelkész rendszeresig
tett segély 50 frt. 5. Molnár Miklós egerháti tanító csekély
fizetése pótlásáéi 20 frt.
összesen 260 frt.
VI. D e é s i e g y h á z m ,
1. Kidéi lelkész rendszeresített segély 50 frt. 2. Kacz-
kói lelkész renszeresitett segély 100 frt. 3. Pánczólcsehi
egyházközség papi fizetés pótlásáéi ez úttal 50 frt. 4. Ör­
ményi egyházközség papi fizetés pótlásáéi ez úttal 50 frt.
5. Kecset-szilvási egyházközség kisorsolt földhitelintózeti
kötvénye kiegyenlítésére 13 frt. 6. Bántó Mihály esztényi
lelkész csekély fizetése pótlásául 50 frt. 7. Czinege Mihály
alsó töőki tanitó csekély fizetése pótlásáúl 20 frt. 8. Far­
kas Sámuel némái tanitó csekély fizetése pótlásáúl 15 frt.
Összesen 448 frt.
VII. S z é k i e g y h á z m .
1. Apanagyfalusi lelkész és tanitó rendszeresített se­
gély 150 frt. 2. Viczei lelkész és tanitó rendszeresített
segély 150 frt. 3. "^ucltCi egyházközség templom építésre,
takarékpénztári kezelés mellett 100 frt. 4. Légeni egyház-
község templom javításra, takarékpénztári kezelés mellett
80 frt 5. Gyekei egyházközség templom igazításra 50 frt.
6. Szathmári Sándor kúdui lelkész csekély fizetése pótlásá­
úl 20 frt. 8. Török Károly k.-iklódi lelkész csekély fizetése
pótlásáúl 20 frt. 9. Márton József csekély fizetése pótlá­
sáúl 15 frt. 10. Brán József árpástói tanitó csekély fize­
tése pótlásául 15 frt.
Összesen 620 frt.
V ili. N .-sa jó i k á p t a l a n .
1. Sz.-mátéi egyházközség temploma kiigazítására 100
Összesen 150 frt.
IX. G ö r g é n y i e g y h á z m e g y e .
j
1. Komlod'Oioszfái tanítói állomás rendszeresített se-
 115
güly 130 frfc. 2. Garda Márton sá romberki volt lelkész
rendszeresített segély 200 frfc. 3. Görgény-üvegcsüri egy­
házközség a görgényi lelkész és tanitó beszolgárásaért 120
frt 4. Abafái egyházközség tomplom építésre, takarékpénz­
tári kezelés mellett 100 frt. 5. Biró József abafái tanitó
csekély fizetése pótlására 30 frt. 6. Sipos József |kis-ilyei
lévita csekély fizetése pótlásául 30 frt. 7. Érsek Sándor
köbölkuti tanitó csekély fizetése pótlásáúl 30 frt.
Összesen 640 frt.
(Vége köv.)
KÜLÖNFÉLÉK.
Kolozsvár, 1883. márcz. 31.
— Lapunk hátrálékos t. előfizetőit tisztelet­
tel kérjük az esedékessé vált előfizetési díjak
haladéktalan beküldésére.
— M ajláth György országbírót s főrendiházi el­
nököt márczius 29-ére viradólag hálószobájában megölték.
A legmagasabb állás és a legnyomorultabb halál emez ir­
tózatos ellentéte maga mélyen megrázta a közönséget s er­
kölcsi ijedtséget keltett a társadalom minden osztályában.
Az ország egykori kanczellárja, az igazságszolgáltatás leg­
felsőbb tisztviselője; a király bizalmas hive s a legnagyobb
rendek által kitüntetett tanácsosa valóbau megrendítő veget
ért. A humanismus, az erkölcs megiszonyodva fölháborodik
az elvetemültségen, moly a nemes életet kioltotta*; s or­
szágszerte följajdul. Neveli a Közfájdalmat, az országos meg­
döbbenést, hogy a legaljasabb gazemberek a legtisztább jellemet
semmisítették meg. Mert Majláth nemcsak a legmagasabb birói
széket töltötte be, de alegfedheteUenebb s a legnemesb caracte-
rek kevés szármába is tartozott. Nagy tudomány, bölcs nyugalom ,
szivében gyökerező hűség és szeretet hazájához és királyihoz ve­
zette 65 éves életében, áthatva a legmélyebb erkölcsösség­
gel és vallásosággal. Azért lapunk; mint az eiköles és val­
lás buzgó hirdetője méltán borul fájdalommal koporsójára.
Az ismeretlen tettesek egyelőre eltűntek: — de hiszünk az
erkölcsi rend örök igazságszolgáltatásában, hiszünk bűn
övök bünhödésében; s hiszszük, hogy ez do fog következni!
— Szász K ároly ezüstmonyegzője. Szász Károly és
neje márczius 29-én ünnepelte boldog házassága huszonöt
éves fordulóját. Bár az ünnep tisztán családi volt, — a kö­
zönség rokonszonvo mégis sietett fölkeresni s jó kívánsá­
gaival elhalmozni a szerető párt. Különösen a fővárosi saj­
tó adott élénk kifejezést meleg elismerésének és őszinte sze-
retetének, A helyett, hogy magunk méltányolnék e szép csa­
ládi ünnep alkalmából a nagyérdemű férfiút, legyen szabad
a „ N e m z e t“-nek megemlékezéséből vennünk át egy töre­
déket. „Szász Károly — Írja a „Nemzet** — a hivatalos
munka mellett ott van mindig az akadémiában, különféle
társulatok ülésein s a költő reá ér még az irodalmi szónok­
latok és emlókbeszédek mellett prózai müvek és remekek át­
ütésére s ha mindenki kifárad is, ő soha el nein fárad:
lelkében virág világ után fakad s munkaszomja évről-óvre
csak növekszik. Családi örömnapján körülette álltak: derék
neje B i b é Antónia és hat gyermeke, egyik egy kis unoká­
val, testvérei: S z á s z Béla, a kolozsvári egyetem tanára,
S z á s z Domokos, kolozsvári pap, S z á s z Róbert; S z á s z
Gyula, H o r v á t h Samuné S z á s z J ú l i a az ismert írónő
és a kicsinyek egész kis serege, — s a távolból áldásával
az édesanya: id. S z á s z Károlyné, a 77 óvos agg, kinek
ősz fejére oly sok száll a fényből, mely ünnepelt fiát övezi,
s a ki boldogan gyönyörködhetik a nagy családfában; mely­
nek oly sok ága és oly sok virága van. A nomesszivü köl­
tő, a remek műfordító és a közélet nagy munkása legyen
boldog élte további folyamán is, s éljen még annyi virágos
tavaszt, a mennyi áldással halmozta el hazája irodalmát s
legyen a boldogság örök lakója annyira szeretett család­
jának,“
— F elm eri Lajos urat, a helybeli Forencz József
egyetem jeles tanárát s lapunk nagyrabecsült dolgozótársát
megdöbbentő csapás sújtotta. Szerető hitvese, a kitűnő fe­
leség, kitűnő családanya és kitűnő házi asszony, jilig pár
napi rohamos agybártyagyuladásban meghalt, férjének és
öt kis árvájának vigasztalhatatlan bánatára. A s z í v , mé­
lyen elfogódik o gyászeseten, melylyol megint szaporodott
sora ama szerencsétlenségeknek, melyek városunkban kö­
zelebb annyi előkelő családot sújtottak, s alig pár hónap
alatt több mint ötven gyermeket juttattak árvaságra. S a
kines fájdalmat együtt érzi, együtt szenvedi. Ez általános
részvét adjon nagyrabecsült dolgozó-társunknak enyhat és
könuyebbülóst. A halotti jelentés a következőleg hangzik:
Alólirtakmély fájdalommal jelentik, hogy FelmériLajosnó T ö -
r ö le B or b á 1a f. óv márczius hé 27-én d. u. 2 érakor életének
38-ik, boldog házasságának 10-ik évében rohamos agyhártya-
gyuladásban jobb létre szendorült. A boldogult hűlt tetemei f.
hó 29-én d. u. 4 órakor fognak a külmonostor-utezai 19.
sz. háztól az ov. ref. szertartás szerint, felette tartandó
rövid ima után a helybeli köztemetőbe örök nyugalomra
helyeztetni. Kolozsvárt, 1883. márczius hó 27'ón. Áldás és
béke nemes poraira! Felméri Lajos m. kir. og’yetemi tanár,
mint az elhunytnak férje, Béla, Margit, Lajos, Ilona és
Miklós gyermekei. Özv. Török Sámuelnó, Petre Borbála, mint
az elhunytnak anyja.
— P arádi K álm ánt, kolozsvári főiskolánk derék ta ­
nárát és buzgó munkatársunkat is megrendítő szorencset-
lenség érte. Egy napon két szép fiacskáját vesztette el. A
bánattól megtört apa szivének adjon vigasztalást annak tu­
data, hogy minden jó barátja osztozik igaz és nagy bújában.
— L u th ereg y let alakítását tervezik Németországon,
melynekczélja lenne a reformátorok s első sorban Luther
iratainak jutányos áron terjesztése.
FŐTISZT. NAGY PÉTER PÜSPÖK ÚR A KÖVETKEZŐ
KÖRÖZ VÉNYEKET BOCSÁTOTTA K I:
Köröztetnek:
297-—■ 1883. A s o p s i e g y h á z m e g y é b e n a z
a ű g y a l o s i p a p i á l l o m á s , Fizetése 110 kai. búza,
110 kai. zab-kepe ; 24 tere tűzifa-kepe és a közerdőből ogy
kepéző gazdát illető erdőlési jog ; 16 frt oszpora; 10 frt-
nyi stola; 4 k. 400 □ -ö l szántó haszonélvezete, tisztessé­
ges lakhely gazdasági épületekkel és veteményes kerttel.
Az Összes fizetés 471 frt 50 kr, pénzértékre van becsülve.
A megválasztott köteles a rikán bolőli özv. árva gyáminté­
zetnek és az egyházmegyei könyvtárnak tagjává lenni. P á-
l y á z a t i h a t á r n a p : á p r i l 30-ika. Folyamodványok•*
C s i s z á r Gábor, esperes aához. Egerpatakra (u. p. N.-
Borosnyó) küldendők.
311— 1883. A m a r o s i e g y h á z m e g y é b e n a n y á -
r á d t ő i l . e g y h k . k á n t o r - t a n i t ó i á l l o m á s a . Java­
dalma: 7 kai. búza, 2 kai. zab, 47 v. esős törökbúza, 9 napszám,
8 frt fapénz, 2 o. ó. frt tandíj, 7 h. 385 Q -ö l szántó és 2
h. 514 Q -öl kaszáló haszonélvezete, a szántókat az egyhk.
megmiveli, adandó maggal beveti s valamint ezek, úgy &
 116

zálók termését behordja. Az összes fizetés 125 frt 58
pénzértékre van becsülve, a lak hely és belső telken-
ftl.
312— 1883. U g y a n e z e n e g y h á z m e g y é b e n a ma
s k e r e s z t u r i k á n t o r - t a n í t ó i á l l o m á s . Java­
sa : 33 kai. búza, 18 kai. zab, 120 v. csó's törökbúza, 10
»szám, 2 öl kinyesett tűzifa, 4 frt tandíj, 21 frt ala-
rányi tókének 8°/0 kamatja, 3 b. 542 Q -öl szántó és
)0 □ -ö l szántó haszonélvezete ; a szántókat az egyhk.
gmiveli, adandó maggal beveti, valamint ezek, úgy a ká­
lók termését behovoja és 30 szekér trágyát (12 forint
izérték) éyenkint kiviszen; lakhely és beltelek.
313— 1883. U g y a n e z e n e g y h á z m e g y é b e n a
k k f a l v i k á n t o r - t a n í t ó i á l l o má s . Javadalma: 66
búza, 434 v. szemes törökbúza, 31 kai. zab; 163V2
zab; 53 szekér fa; 32 napszám, 17 sing vászon; 3 h.
ntó és 2 h. 836 □ öl kaszáló haszonélvezete, a szén­
át az egyhk. megmiveli adandó maggal beveti, valamint
k, úgy a kaszáló termését is behordja s javításokra ki-
z 40 szekér trágyát; a tisztességes lakhelyen kívül, mely
;dasági épületekkel jól elvan látva, az összes fizetés 228
9 kr. pénzértékre van becsülve; azonban az egyhk. a
fennsőbb egyházi hatóság jóváhagyása mellett a jelzett ter­
mény fizetést a canonica portio és failleték kivételével, 360
frt készpénzfizetéssel szándékszik megváltani. P á l y á z a t i
h at ár nap mindhárom állomásra nézve: ápri
3 0 • i k a. F o l y a m o d v á n y o k m i n d h á r o m á l l o m á s i
i l l e t ő e n t. t. R á k o s i L a j o s h. esperes aűhoz Luka-
falvára (u. p. Nyárádtő) küldendők.
3 2 3 — 1883. A s z . - s z o l n o k i e gy h á z m og y eb er
a n . - d o b a i k á n t o r - t a n i t ó i á l l o m á s : Javadalma: 60
v. olegybúza, 40 v. törökbúza, 100 veder bor; 20 frt fa­
pénz az egyhk. pénztárából ; 10 fi t alapítványi kam at; 25
frt tandij ; 980 □ öl szántó és három darabban — össze­
sen 2 h. 190 Q öl kaszáló haszonélvezete. Az összes fi«
zetés, a tisztességes lakáson kívül 238 frt 22 kr pénzér­
tékre van becsülve. A megválasztott a kántor-tanítói teen­
dők végzésén kivűl kötelós minden ünnep- és vasárnapon
d. e. vagy d. u. S hetenkint 3 köznapon, midőn a t. lel­
kész afia. a k.-dobai egyhkben szolgál az isteni tiszteletet
végezni. P á l y á z a t i h a t á r n a p : ápril 30 lka. Folyamod­
ványok t, 1. S z a b ó P á l esperes afiához Diósadra küldendők.
Kolozsvárit, 1883. márczius 24.

/vwwwwvwvwwwvv1
455 — 1883. (9) (1 — 1)
Pályázat gymnáshmi tanszékre.
A folyó évi május 16 s következő napjain tartandó érd. ref. egyházkerületi közgyűlésen a kolozsvári
collegium főgymnásiumánál ürességben lévő m e n y i s é g - t e r m é s z e t t . a n i rendes tanári szék választás útján
fog betöltetni. Az e tanszékhez kötött javadalom: 1200 frt. (egy ezer kétszáz forint) évi fizetés évnegyedenként
előre kiszolgáltatva és természetbeli szállás, esetleg 210 frt. (kétszáz tíz forint) szálláspénz.
A pályázók kötelesek az illető tudományszakra képesitettsógöket, életkorukat, vallásukat, eddigi szol­
gálatukat és erkölcsi viseletűket szabályszerűen igazolni, Kérvényeiket folyó évi Május 5-ig bezárólag az
erdélyi ref. egyházkerület állandó igazgató-tanácsának alólirt elnökéhez közvetlenül nyújtsák be.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület állandó igazgató-tanácsának, Kolozsvártt, 1883 mártius 18-kán tar­
tott üléséből.
NAGY PÉTER, püspök. PARÁDI KÁLMÁN, tanügyi előadó.

P á 1 y á z a t.
A beregi ref. egyházmegyébe kebelezett b er eg-u j fa l úi ref. egyházban a lelkószi állomás üresedésbe
jővén, az őzen állomás elnyerhetesóre igényt tartó lelkészek, az egyházi 1örvények 191 §-a értelmében felhivat­
nak, hogy a z irá n t való pályázati kérvényükét P e t e r d y K á r o l y , beregmegyei espereshez — Barabásba — u. p.
M,-Kaszony — f. é. április h.6 lO-ig beküldeni szíveskedjenek.
Az ezen állomásra választandó lelkész fizetése:
1. Minden úrvacsorával élő, vagy élte 15 óvót betöltött egyháztag fizet: l/% véka tiszta rostált búzát,
mely közelebb 51 köbölre m ent; 7 írttal számítva = 357 frt.
2. Minden külön gazda: egy szekér jó 3 sor szénát, mely most 70 szekér volt; 4 írttal számítva = 280 frt.
3. Minden házaspár: egy szekér fát, mely átlag 80 szekér, 50 krral számítva = 40 frt.
4. 6 hold szántó föld használata, melyet az egyház műveltet 10 írttal számítva = 60 frt. és szabad
legeltetés. (8)
5. Sfcolárók szabály szerint, melyből bejön átlag = 30 frt,
6. Cinterem s temető ^/a-ának lehető haszna.
Közép számítás szerint az évi járulók 7— 800 frt közt váltakozik.
E mellett tisztességes lakás; gazdasági épületekkel s házi kerttel.
D e b r e c z e n , 1883, márczius 19. R évész Bálint, püspök.

Nyomatott Stein Jánosnál az ev. ref. főtanoda betűivel Kolozsvártt.

X III. évfolyam. K olozsvárit, 1883. Á prilis 8.
P R O T E S T Á N S KÖZLÖNY.
EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP.
•v
MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.
SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS:
b.~farkaB utcza 16 szám, hová a lap szellemi s anyagi ügyeit
illet5 minden küldemények czimzendők.
ELŐFIZETÉSI ÁR :
Egész évre 6 frt., félévre 5 frt„ évnegyedre 1 írt. 50 kr.
J'E L E L Ő S SZERK ESZTŐ ÉS KIADÓ TULA JDO NO S: S f Z ö l S S E
Egy test és egy lélek vagytok.
T a r ta lo m s Nemzeti egység és vallási egység. Széchy Ká­
roly. — Javaslat a zsinati törvények alapján leendő szervezkedés
tárgyában, tekintettel az átmeneti intézkedésekre. — Vidéki élet.
A deési egyházmegyéből. — Az áll. ig. Tanács üléseiből. — Ki­
mutatás az 1882-ik évi államsegély kiosz-tásáról. — Különfé­
lék. — Körözvények. — Tárcza. — Hirdetés.
Nemzeti egység és vallási egység.
ii.
Vajda bármi vérmesen remél, mégis belátja, mint más
helyen kifejti, hogy a legjobb akarat mellett még a két
protestáns felekezeiben is az egyesülést gyakorlatilag vég­
rehajtani csak a későbbi kor feladata lesz, miután az xitat
az elmélet raegegyengett*. A dolog egyelőre az egyenge-
tésben áll, mert ez a kezdete.
„Uraim, dolgozzatok az egyesülésre, zendül biztató
szava, az egyesült erők nagyobb erővel hatnak, s az egye­
sült Magyarország egészen más lenne, mint a fclekezetre
szaggatott. Ki az egyesülésben megteszi a magáét, ki moz­
dít, a mennyit mozdíthat, mint hazafi, mint emberbarát
cselekszik, méltó az elismerésre, méltó a hálára. De hol
kell az egyesülést előkészíteni? Az iskolákban. Évtizedek
foguak lefolyni, új nemzedék lépeDd a mostaninak helyébe,
mely ha jól oktatták, képes leend az egyesülés kérdésére
megfelelni, az egyesülést végrehajtani. ,0)
E józan gondolatnak daczára mégis alig két év múl­
va egyik erkölcsi beszédében türelmetlenül fakadt ki, hogy
az ige nem akar megtestesedni. Persze, ki maga lázasan
hévül, ép oly lázas fellobbanást kivánna, ki maga bármi­
féle vallásbelivel egyesülni kész, ép oly feltétlen készséget
szeretne tapasztalni másokban is; s ha nem kapja meg,
türelmetlenkedik.
■«) Protestáns Egyházi és Iskolai Lap. 1842. év f. 408. L.
14. szám.
KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.
HIRDETÉSI DIJAK
kétszer hasábozott garmond sor vagy annak tere 5 kr. Bé-
lyegdij minden beigtatás után 30 kr.
Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél külön kedvez­
ményt nyújt a kiadóhivatal.
----------
Z D O a O lO lS O © .
Eféz. ív. 4.
„Felszólalás történt a mi napjainkban, m ondja, a
protestánsok közötti egyesülésre: voltak, kik a haDgot lel­
kesen fogadták és azonnal, s nyomban minden tétova nél­
kül egyesülni akartak. Az olyanok, kik fölül voltak min­
den előítéleten, kik a vallásban nem nézik az öltönyt,
hanem a lelket. Ügyde az ilyenek nemcsak egymás között
képesek egyesülni, ezek azonnal kőzet adnak nemcsak a
józan katolikusnak, hanem Allah és Brahraa követőinek
is, és képesek egy közvallásra lépni, melyből sem zsidó
sem török, sem katolikus nincs kivéve. Ezek készsége a
kérdéses ügyben m it sem mond, mit sem nyom, mit sem
jelent; ezek a szó közönséges értelmében nem protestánsok,
hanem az egy Isten imádói, és ilyenek ezerek vannak a
föld hátán, s Ilyenek mi ad azok, kik iskoláikat nem úgy
végzék, hogy szemök elé kendő, és szájok elé kosár köt-
tesék. A protestáns többség, ha egészen hidegen nem fo­
gadba is a felszólítást, de igen melegen sem, lelkesedésre
sem ragadtató*. Elkezdtek tanakodni, jobbra-balra tanács
után kérdezősködni, hidegen fontolgatni, ez mind annak a
jele, hogy a keblek nem gyúltak lángra, hogy az eszme
nem vetett lobbot, hőgy a lelkesedés mindenható tüze nem
olvasztá föl a régi elemeket, belőlök új lényt alkotandó.
Természet ismeretemet kellene meghazudtolnom, ha rémé*
leoém, hogy ilyen komoly fontolgatások és foldozgatá-
sokból valami lesz. Valamikor újra valamit hoz elő a ter­
mészet, miudannyiszor lázon és foradalmon ment keresztül
s gyuladás nélkül egy nyomom ketté tört csontot sem
lehet összeforasztani. Ha mi évtizedeken tanakodunk a
kenyérről és ostyáról és a praedestinatioról, megérdemeljük,
hogy egy új, korszerűbb eszme egészen kirántsa kezünkből
a cselekvés fonalát.“ u )
Vajdának e fontolgató haladás annál nehezebben
esett, mivel az ő szemeiben az Unió az öntudatos nem-
*’) Vajda P: Erkölcsi beszédei 178. 1. A protestautismu a.
 118
seti politika kezdete és vége: ő a vallási érdekeket alájok
rendeli a nemzeti érdekeknek, a felekezeti egybeolvadást
a nemzeti egység eszközének és előposlájának veszi; e m ­
beri és magyar érzületében sértődve emliti meg, hogy a
XlX-ik század közepe táján is Európában a faualismus
tnég kitöréssel fenyeget, s nem egyszer a felekezeti meuy*'
kövekhez nyúlnak, hogy még Magyarországon sem om ol­
tak le teljesen a sötétség és szerelet.lenség falai, melyeket
szükkeblüség, korlátolt fej és rósz szándék húzott az egyes
osztályok közé, melyek miatt gyanús szemeket vet a ma­
gyar a magyarra, s az alkotmány, tudomány, művészet és
anyagi haladás végtelen mezejéről elvonatva, meddő vi­
tákban verejtékezik. S az egyesült protestáns főiskolának
feladata épen az lenne: hogy előbb egyesítse a közelebb
álló elemeket, aztán versenytérre szólitván barátot és el-
Jenséget, hogy addig haladhassanak előre, mig isten szép
napja alatt kezet fognak egymással, mint szeretett honfi­
testvérek, mint az anyatermészet hasonló jogú szülöttei,
így valósúlna meg az Unió először a protestánsok között,
igy létesülne az Unió utóbb egy nemzeti erkölcsi tanodává
az egész nemzetnél. ,8)
Valóban a magyar nemzeti egység eszméje az, a
mi a két protestáns felekezeti összeolvadásából a legtöbbet
nyerne. Vajda Péter éles szemmel megfigyelte a már ek­
kor föltetsző bajokat, melyekkel részint a német mfivelt-
Iö) Pályamunkák. II. k. 222. 1.
T Á B C Z A ..
Szépség a hamvakból.
— Irta Dr. Macmillan Hugó. —
(Angolból Cs. Zs.)
A Phoenix jólösmert meséje igen gyakran valóban
ismétlődött földünkön. A teremtés egymásutáni színhelyei,
változatos elevenségük kel és kedvességökkel ogyütt, elpusz­
tultak és a romokból új élet ós szépség fejlődött. A föld
jelen alakjának tökéletességét gyakori geológiai tüzek által
érte el, A szép Edénkért, melynek közepén az emberi nem
története kezdődik, egy korábbi és kevésbé elragadó Edén­
kért hamvaiból állott elő. A föld termő rétege azon anya­
gok hamvaiból van ősszefcéve, a melyek a levegő lassú ódes-
ded simogatása folytán oxidálódtak, elégtek s ugyan csak a
levegő gyöngéd fuvalmáiuik rálehclése kölcsönzött azoknak,
annak előtte, szint és alakot. A világ alkotása égési folya­
mat volt, fundamentuma kétségkívül Lángokban volt letevő
s külső kérge eredetileg holt-szénhez volt hasonló. A sziklák
és földek, a homok és az agyag, magok a tengerek egy
hosszantartó általános nagy tűzvész hamvaiból állottak elő.
Minden, a mi nem akar égni, olyan valami, a mi már égett.
Azonban a hosszas geológiai időszakok alatt-, a növényi élet
csendos termékenységének a napfény hatásával való ösz-
hangzatos munkássága folytán, a tűz müve részben helyre­
hozatott, ós a felemészthető anyagok tetemes mennyisége
mentetett meg az első nagy égés romjaiból. Minden, a mi
létezik a föld ;n, a miéi nem égett, a növényi élet ós a nap
csodálatos közreműködésének tulajdonítható. Ezen két erő
adta nekünk mindazon szépséget, a mi a világ hamvai
felett jelenleg elterül. Sőt magok a föld hamvai a legcsodá­
latosabb módon emelik annak szépségét. Világunk tájképe
mily sokat köszönhet saját festői szikláinak, homokos pusz-
ségéaek súlya által, részint a szláv szertelen tömegével
s/.iute elborítandó volt. Ha az Unió legelső sorban a két
testvér felekezet között megtestesül va?a : akkor remóuyle-
ni lehetett, hogy a Felvidék becsületes tótjai, s Erdély
számitó szászai a magyar uemzeti fejlődés áram latának
sodrától megkapva, az Alföld hazafias magyarjaival egy
mederben haladnak, s majdan teljesen is egyesülnek. Hi- \
szén még a panslavismust, s a paugermanismusi is az idő me-
he magában rejtette, a nemzetiségi fajöszlön idebeu csak
bizonytalanul jelentkezett, a testvéri pangermnnismus é- hajto­
gatás odakünt csak szórványosan mutatkozott. Ellenben volt
sok olyas, a mi az egyesülést, lehetőnek tüutette föl. A k­
kor legalább úgy tetszett. Vagv nem ezzel kecsegtetett-e a
szinte ezeréves történeti mult; abban a közös ólet minden
vihara és csöndje, dicsősége és bukása, öröme és kínja,
mosolya és könnye? Vagy nem ezt ajánlotta-e az édes
szülő hazának minden hegye, völgye, minden folyója,
melyek együttes sorsunk szinterei voltak, s nem ezt su­
sogta-e a dalos bokor, a zizegő fa, még a néma rög is,
melyre szivüuk pirosló vére csepegett, munkánk fáradságos
verejtéke hullott? Vagy Dem erre lelkesíthetett-e a kö-
zelgctő s/cbb jövő. mely jog és igazság tekintetében, Is­
ten és ember előtt egyenlőséget ígért mindenkinek, melyet
kiküzdni síkra szálltak szánté kivétel nélkül mindazok, a
kiknek uemességét vagy Clió irta fel őseik czimón, vagy
Isten adta meg a szellem örök jogáu? Eddi;: sem vala
tárnak , magányos tengereinek , melyok csak
az őskori tűzvésznek ! Mily csodálatos szépséget al­
hamvai
kotott Isten a vízből! Különös elgondolni, hogy a vizek tűz­
vésznek a hamvai , — a hó a hegytetőn, a vize.sós habj i , a
felhő magos levegő égben, a harmat a virágkelyhén.
A növényi élet hozzájárulása nélkül, közvetlen a tárgyakból
adott szépséget az Isten a hamvakból. A szemre épen oly
visszataszítóvá tehette volna Isten földgömbiünk őzen ham­
vait, mint az erdő és puszta fekete maradványait, melye­
ken a barapozó tűz pusztított, m g az alatt minién anya­
gi czól és haszon megsemmisülhetett volna. De a helyett
páratlan fenséggel és bajjal ruházta fel elmnyira őket, hogy
épen azok szolgálnak legnagyobb mértékben csodálkozásunk­
ra és örömünkre; hogy az emberi ész azok képmásának vál­
tozatos tárházából kölcsönözte némely legszebb fogalmait.
Az anya földnek még gyász öltönye is, melyet egyedüli el-
hagyatottságában ölt fel, levetve a színes virágok külső kö­
penyét, mintegy durva vászonba és hamuba öltözve, — szép
és jól áll neki. De nagyobb bájt nyer, mikor dicső öltönyét,
termékeny mezőiben és díszes erdőiben, — a smaragd ra­
gyogásé növényzet köpenyét — ölti föl, s teremtményei napi
szükségeire vár ós a legelőkelőbb fiai örömére oszt ki leg­
többet. A legcsodálatosabb ellcnmondás az, hogy úgy al­
kotott minden életet, növényit, állatit és emberit, hogy tűz*
vész által tartassák fon.
A természet ős folyamataihoz hasonlóan történnek még
mindig az ujjak. A teremtés szép egyensúlyozásában ugyan
azon megújító folyamit követ minden veszteségűt. A me­
zőket és erdőket egy fekete pusztává változtatott tűzvész
hamvaiból áll elő a zöldebb mezők és erdők ezelőtt ott ismeret­
len Yál-fajainak szépsége. Igen meglepően látható ez a Siera Ne-
vada cserje-bokrok tömegével fedett szavaz hegyoldalán, mely
bokrok igen gyakran pusztítatnak el tűz által. A fenyő berkek-
 119
Magyarországon népfaji kedvezés és elnyomás; a nemes
és nem nemes fogalma nem egyezett meg a magyar és
nem magyar fogalmával, hiszen bármi nemzetiségbeli ne­
mességre emelkedhetett; — a közelgető szebb jövőben
pedig remélleni még inkább lehetett, hogy a szabadság
és egyenlőség áldó szárnya mindeneket egyiránt befeclez,
hogy az édes szülőföld, melyet az apák drága porai meg­
szenteltek, kinek'kinek édes saját birtoka lesz.
Vájjon mindez nem sokkal nyomatékosabban szólha­
tott-e az egyesülés mellett, mint ellőne az a sivár kilátás:
hogy apró nemzetiségeink, mint apró folyók a tengerben,
a melynek ölére sietnek, névtelenül el fognak veszni?
Vajda Péter az unió előmozdítására a legalkalma­
sabb eszközt az iskolákban látta; úgy gondolkodott, hogy
a közösen alapított tanintézetek kitűnő erőkkel, s felvilá­
gosodott korszellemmel haladva, képesek lesznek az előbb
lutheránus tót ifjúságot kebelőkbe vonni s erkölcsileg és
tudomáuyilag megmagyarositarii. E vonzó és nemesitő
erőt főleg a magyar nemzeti műveltségben kereste s azt
kívánta mentői inkább alkalmazni és kifejezni, hogy ez a
német miveltséget fölöslegessé tegye, a szláv elől pedig
az utat jó idején elvágja. Mert azt nem tagadhatni, írja
Vajda Péter, hogy az orosz tüzesen lát a szláv nyelv és
nemzetiség terjesztéséhez, s miután egy pár évtized múl­
va a lengyelt teljesen tönkre fogja tenni, nem hagyandja
kisérletlenül a mi fajunkba is rügyét és szemét óltogatni.
E szempontot semmi intézkedésünknél nem szabad felej­
bena fák, melyek e hogy oldalokon nőnek, bármily különbözők is
nagyságra nézve, (a mint azt egy jelenkori iró meglepően kimu­
tatta) mind egykoruak és a fenyő-tobozok állandóak s nem hul­
latják el soha addig magvaikat, mig a fa, vagy ág, a mely­
hez hozzá vannak nőve, el nem pusztul. Következőleg, ha
valamely berek, elég, a tűz a fenyő-tobozok pikkelyeit fel­
nyitja s a magvak a nagy hőségben elterülnek a földön; es
a régi berek fekete pusztás helyen ugyanazon fajta fenyő
fiatal zöld csemetéi nőnek fel. Ez a különös magyarázat
fejti meg azon fontos körülményt, hogy egy berek fái mind
ugyanazon korúak. Az elv más megvilágítása a tűzhányók
köréből származtatható le. Nincs kedvesebb földtér azoknál,
mint a 'melyek a vulkánok gyakori elpusztításainak vannak
kitéve. A nápolyi kikötő, elismert dolog, egyike azon he­
lyeknek, melyekben az elragadó szépség tetőpontját érte el,
melyekben a tájkép kedvességének minden bájai egy pontba
vannak gyűjtve. Szépsége inkább a mindensóg lelke belső
kijelentésének, mint az átlátszó lég és a ragyogó napfény
egyszerű visszatükrözésónek látszik. És mégis ezen második
Éden a vulkáni tűz teremtése. A mezők és kertek elpuszti-
tója azok megújilója is; minden egyes tűzkeresztelésből
annak színhelye gazdagabb pompával és nagyobb szeretet-
remóltósággal jelenik meg. A szőlőt elpusztitott. tűzvész
hamvai újra megjelennek a szőlő jóízű gerezdjeiben és élénk*
zöld leveleiben, melyek a boldogság új hazáját övedzik kö­
rül. És — a szélsőségek találkozása folytán — a fagynak
ugyanazon hatása van, mi a tűznek. Nincs zöldebb rét,
nincs termékenyebb gabonaföld azoknál, melyek a hajdani
jégfolyamok csuszamlásai által alkotott földrétegen terülnek
A Libanon czedrusai azon jégfolyamoknak, melyek a he­
gyeket jelen alakj ok szerint formálják, porral, őrt maradvá­
nyain nőnek. A SierraNevada ormain a kúp alakú erdők a
legnemesebbek és legszebbek a földön, hosszú tekervényes
tenünk, mert a Dyelvcrisis olyan baj, melyből karddal
nehéz magát embernek és népnek kivágni, — ennek egé­
szen más törvényei vannak. A győző mandzsuk öhinaban
chinai nyelvre tértek á t ; nálunk is vagy mi győzünk vagy
mások győznek egymás mellett a magyar, német, tót
és oláh nyelv az egy, vagy inkább, fájdalommal mondva,
a két magyar hazában többé nem igen fór össze. lö)
Úgy látszik, hogy még ez időszerint a magyar
nyelvnek, mint állami nyelvnek teljes diadala Vajda előtt
sem vala egészen bizonyos. A nyelvi versengés zaja, mely
mind a közelebb lefolyt országgyűléseken, mind Szent
István birodalma több részében élesen hangzott föl, —
Ítéletében megzavarta, s mind követelésében, mind aggo­
dalmában a végletekbe ragadta. Innen magyarázandó ki,
hogy a magyar n e m z e t i és a többi n e m z e t i s é g i
nyelvek között különbséget nem tesz, vagy teuni nem
akar, s igy a következtetést nem vonja le; a természetes
sorakozásra és kiegyenlítődésre uem számit, szerinte csak
a „ v a g y = v a g y “ áll. A magyar nyelvet még a holt
latiu nyelvtől is túlságosan félti, s annak az új főiskolá­
ban való kötelező volta ellen nyomatékosan szót emel.
De hát lehet-e csodálkoznunk akkor, a mikor alig pár év
előtt, 1832-beu, gróf Cziráky országbíró , mint Kölcsey
Országgyűlési Naplójában elbeszéli, 20) sirva panaszkodott
10) Pályamunkák. II. k. 221 1.
2U) Kölcsey Ferencz minden munkái. Második bővitelt kiadás
Toldy Ferencz által. Pesten, 1861. VII. k. 94 1.
csoportokban törülnek el, Összeszőve a megragadó változa­
tosság csipke alakú mintáiba. E berendezést az őskori jóg­
folyamok útjai szabták meg, ezek törmelékein nőnek mind a
Nevada erdei, ezeknek változatos beosztásait követték áfák
hűségesen a görbületeken, ormokon és mevodek szakadáso­
kon. Máshol is, az egész földön, a fenyőerdők rendesen nem
a légkör lassú hervasztása által, hanem a jógfolyamok erő­
szakos munkái által készített, talajon nőn*k, azon, a mit a
hegyormok kemény szikláiról lemorzsolnak és porrá zúznak,
és a mit, a jógfolyamok korszakánál? vegén, lassú elvonulá­
suk után, medreikben hátra hagytak, alkalmassá téve a fa
tenyésztésére. így állott elő a hamvakból , raolyekot a
százados tél jegek éjének borozdolása hagyott maga utánj a
fenyőerdők csodálatos szépsége, melyek üdvözölve fogadják
a tél havát és a nyár napfényét és a melyek hervadhatat­
lan fiatal zöldsegöket századról századra, ezer vihar után is
megtartják.
Nem látjuk-e az elvet: „szépség a hamvakból“
igazolva akkor is, mikor a keményítő anyag, mely szürkés
szint kölcsönöz a zuzmónak, átváltozik a teli eső folytán
clorophyllá, es a száraz, élettelen, pergamentszerü anyag
hajlékony, világoszöld, rozsatöve lesz, s ép oly jelentékenyé
csinos alakja, mint eleven színe folytán? Nem fejlődik-e ki
a búzaszem az őt körülövező szürke hamuból, mikor Isten
— mint Ezekiel igen helyesen mondja — „előhívja“ és
megneveli, nem tartja-e meg élete parazsát, nem tör-e át
a világos zöld gyönge lándzsa a teli sötét talajon, a nap­
fényre és az ég kék levegőjére ? Nem rokonszenvez-e a nap­
fény ősz vége felé, daczára szinossége, frissesóge örökös
egyformaságnak, a körülötte levő hervadozó levelekkol és,
harmóniában velők, nem ölti-e fel a különböző színeket a
barnától a skarlát veresig, vagy bíborig és nem állit-e elő
nyári növése hamvaiból, melyek ezen vörös szint okozták,
 120
a Karok és Rendek közül meghívott vendégeinek, hogy
a magyar nyelv teljes jogbetéteiével a magyar polgári
alkotmányt eltem etik; a mikor a főrendek minden áron
megakartak maradni a latin m ellett, azt hangoztatva, hogy
annak virágzása anyai nyelvünk elsőségét sok század óta
neoi veszélyeztette, — s a szelid Kölcsey 21) kénytelennek
érezte magát megbélyegezni a keresztes és rojtos excel-
lenciákat, lelke fájdalmában írva meg a Karok üzenetét,
keményen és keserűn , hogy a sötétség és rettegés fiai­
nak szemei kápráztak, s szivei dobogásba jö ttek ; a mikor
országos hivatalaink és tisztviselőink bizony nagyon is
lassan tudtak megszabadulni a latiu járm ától, s a horvá-
tok dólnyúgaton és a szászok a távol keleten még egyre
mellette küzdöttek.
Vajda P éter azt hitte, hogy az egyesült iskola m eg­
teremti az egyesült egyházat, az egyesült egyház az egy­
séges nemzetet és nyelvet, A haza sok kitűnősége álmo­
dozott az idő szerint az unióról, de a legcsapongóbb ál­
mai talán Vajdának voltak.
Nos, miről is?
Az egyesülésről, — a lehetetlenségről. M ert a kettő
egyre megy, különböző csak a nevük. Lehetetlenség volt
a két testvér felekezet között az egyesülés , s az is
marad. Bebizonyította nekik az a nehány kísérlet, melyet
a kölcsönös jó akarat létreli »zott, mely azonban meghiú-
ai) Minden minikéi stb. VII. k. 116 és 125. 11.
új és meglepőbb szépséget a következő tavaszon ? Mik azok
az anyagok, a mik többé vagy kevésbé befolynak á növény
azon részeinek alkotásába, a rnolyekben az élet megállapo.
dik egy darabig, inig megindul újra, növekedő erővel a
gyökér, a törzs, a gyümölcs, a mag? Mi a keményítő, gum­
im, czukor és a növények legtöbb produktuma? Oly hasz­
nosok az emberi és oly elkerülhetlen szükségesek a növényi
háztartásban, és mégis mik egyebek, mint hamvak, lerakva az élet
lángja által, a mint az, elégetvén a szervezetet, megtartja
az élet parazsát & szépség egy új tűzvésze számára, mikor
a növés új lökése érezhető? Ezen hamvak nélkül nem le*
hetne a növényi élet új folelevenodése. A zöld mezők és
erdők minden szépsége, mely a gyökérből, vagy magból,
vagy bimbóból kifejlődik, egy korábbi növényzet hamvaiból
áll elő. A pázsiton a pitypang aranysárga kelyhe kimúlik
pelyhes magvainak szürkés hamvaiban, melyek elszállnak a
szeleken, hogy más gyepen újra aranysárga kehelyé újulja­
nak meg. A talaj, melyből a növényi élet megindul, egy
előbbi növényzet hamvaiból van alakulva ; a fa, mely
saját leveleinek rothadásán táplálkozik, a leggazdagabb lomb -
koszorút növeli. Mind az, a mit #a szép nyár növosztett
ezen évben, mi egyéb, mint szépség, a mi a múlt nyári
termés hamvaiból állott elő? A tűzvész, moly e hamvakat
az Ősz és tél közbejöttével létrehozta, oly lassan és fokoza­
tosan történt, hogy mi nem tudunk róla semmit. Mindazál-
tal fontosságra és nagyszerűségre nézve a legnagyobb tűz­
vész, összehasonlítva azzal, a semmiségben enyészik el. Az
erő, mely a hamvakból új szépséget fejtett ki, az is mun­
kálkodott lassan és csendesen minden zöld szár és levél ki­
csiny laboratóriumában, mely kitörni vágyott a napfényre.
(Folytatása köv)
sulva mielőbb fölbomlott; és bebizonyította nekünk az az
unió, melyet az 188Liki debreczeiii zsinaton az öt ma­
gyar reformata superintendenlia kim ondott, — melyet
mind a Magyarország és Erdély közti politikai egybeol­
vadás, mind a közös hitelvek a természetes fejlődés sze­
rint követeltek és megkönnyítettek, mely mégis csak a
legnagyobb önfeláldozással és önmegtagadassal sikerülhe­
tett. A hit felekezeti köteléke, a lényegnek, az örök esz­
mének azonossága daczára, sokkal szűkobb, sem hogy
mindeneket befogadhatna, sokkal erősebb, sem hogy az
ész minden éles fegyverével széttépni képes lenne. É s a
magyar nemzetiség tekintetéből bármennyire sajnálatos,
de tény kétségbe vonhatatlamil : hogy ez a kötelék uralkodó,
E láthatatlan pókháló, e sem m i,
Mit százezer lény észre sem vészén.
(Madách, III. sz)
Széchj Károly.
Javaslat
a zsinati törvények alapján leendő szervezkedés tárgyában,
tekintettél az átmeneti intézkedésekre.
A duuawellóki ev. ref. egyházkeiülotben a zsinati tör­
vények végrehajtása feletti vélemény nyilvánítás végett ki­
küldött bizottság Budapesten 1883-dik év márczius 28- és
29-dik napjain ülést tartott. Jelen voltak: gróf Lónyay
Menyhért, főgondnok, mint elnök, — Vizsolyi Gusztáv, egy­
házmegyei gondnok, gróf Ráday Gedeon, egyh.-megyei gond­
nok, Csikay Imre, Báthory Dániel, Szalay Ferencz, esperes,
Ádám Kálmán, alesperes, Szilády János és Filó Lajos.
Az üléseken a bizottság beható tanácskozás után egy
javaslatot dolgozott ki, melyet, tekintve az ügy nagy fon­
tosságát, nem találunk érdektelennek, a kisebb fontosságú
részek mellőzésével, lapunk hasábjain is közreadni, különö­
sen azon részeit a javaslatnak, melyek az egyházak osztá­
lyozására, a pályázati minősilvónyre vonatkoznak, megtold­
va az általános katározmányi javaslatokkal.
A z egyházak osztályozása.
E tárgyban a bizottság részletes tervjavaslatot nem
állapíthat meg; m ert, hogy ezt a 187. §, értelmében meg­
tehesse, erre nézve mindenekelőtt megkívántatik , hogy az
egyes egyházmegyék az egyházközségek lelkószi javadalma­
zására nézve, feldolgozhatás végett, a kellő anyagot beszol­
gáltassák. Minthogy a bizottságnak ily anyagkészlet
nem áll még rendelkezésére: részletes terv helyett inkább
csak tájékoztató szempontokat jelölhet ki, s az előkészítő
és átmeneti intézkedésekre nézve csupán némely szükséges
teendők iránt tehet javaslatokat. Ehhez képest javasolja,
hogy az egyházközségeknek a Jelkeszi javadalmazás arányá­
ban lehető osztályozása v égett:
1. mindenik egyházmegye nehány tagból álló küldöttsé­
get nevezzen ki, mely a kebelbeli valamennyi egyházközsé­
gekből a papi javadalmazásra nézve a szükségos anyagokat
beszerezze és azokat, az egyházkerület által lehető feldol­
gozás végett, megfelelőig rendezve, összeállítsa, úgy, hogy
 121
az ezen szempontból készítendő munkálat mindenik egyház­
megyéből, a még remélhetőleg jövő Öszszel tartandó egyház­
kerületi gyűlés előtt legalább két héttel, előre az egyházke­
rületi elnökséghez beküldossék, hogy azután azon munkála­
tok alapján az egyházkerületre még a jövő őszszel, az egy­
házak osztályozására nézve ogy biztos alapon nyugvó rész­
letes terv legyen beterjeszthető.
E végett ajánltatik, hogy a tavaszi egyházkerüloti
kögyülós ezen terv részletes elkészítésére s illetőleg az egy­
házmegyék által beküldendő anyagoknak egységes feldolgo­
zása végett, a maga részéről eleve egy bizottságot küld­
jön ki.
De ji.vasoltatik az is, hogy mindenik egyházmegyében,
az egyházközségek lelkészi javadalmazásának megállapitha-
tására nézve, a szükséges anyagok beszerzését és összeállí­
tását ne több, hanem egy-egy ugyanazon bizottság hajtsa
végre, olyan tagokból álló, kik e tekintetben az ogybázme-
gyo területén tapasztalati ismeretüknél fogva a gyakorlati
viszonyok megítélésére minél megfelelőbb hivatottsággal
bírnak; mert, ha egy egyházmegye területen ezen munkála­
tot két, vagy több bizottság vinné véghez, alig lehotne ki­
kerülni a különböző szempontok szerinti eljárásból származ­
ni szokott mérlegelési tévesztéseket,
2. Az egyházmegyei anyaggyüjtő és rendező bizott­
ságok egyöntetű eljárása szempontjából pedig következők
javasoltatnak:
a) a lelkészi javadalom mennyiségének meghatározásá­
nál a lakás jövedelmi tételül föl nem veendő;
b) a lelkészi hivatalra nehezedhető terhek, azoknak
megnevezése mellett, a javadalmi végösszegből levonandók;
c) a javadalom mennyiségének megállapításánál min­
denik egyházközség után, külön-külön megfelelő rovatokban,
10 évi tényleges és szokásos számítás átlagos alapján ki-
mutat and ók ;
aa) a stolaris jövedelmek ,
bb) a készpénzfizetés,
cc) a termesztménybeli fizetések pénzértéke,
dd) a hivatalhoz kötött földek használatának évi ér­
téke, tekintettel a helybeli haszonbéreknek, vagy, ha a föl­
deket a lelkész maga miveltctné, a helybeli földek gazdászati
jövedelmének megfelelő értékére, mi szintén, tájékoztatás
végett, külön rovatban tüntetendő ki.
3. Minthogy pedig, ezen javasolt eljárás mellett, az.
egyházak javadalmi osztályozása az egyházkerületi közgyű­
lés által a jövő ősznél előbb véglegesen aligha lesz meg­
állapítható; pedig addig is fordulhatnak elő okvetetlenűl
megejtendő lelkész válasz tási esetek;
tekintve, hogy a zsinati törvényeknek immár bekövet­
kezett szentesítése és kihirdetése után, jogervónynyel az
eddigi lelkószválaszlási rendszabály nőm bírhat s a lelkészi
állomások betöltésénél a zsinati törvényekben megállapított
lelkész-választási törvény szolgálhat szabályzatul;
ennélfogva az átmeneti intézkedés szempontjából ja-
vasoltatik, hogy addig is, mig a fentebb körvonalozott el­
járás mellett az egyházak osztályozása az egyházkerület
által megtörténhetnék, —
mindenik egyházmegye, tekintettel a 187 §-ra , osz­
tályozza ideiglenesen a maga egyházközségeit és azt ideig­
lenes megerősítés végett a legközelebbi tavaszi egyház kerü­
leti közgyűlésre terjeszszc be, hogy ennek folytán, a pályá­
zati minősítvén)' s általában a 186. §. értelmében és szelle­
mében eszközlondő lelkészválasztásoknál, az egyházmegye s
illetőleg a kijelölő bizottság eljárásának legyen megfelelő
biztos alapja.
(Vége köv.)
KIMUTATÁS
az 1882-ik évi államsegély kiosztásáról.
(Folytatás és vóge.j
X. M a r o s i e g y h á z m e g y e .
1. Koronkai egyházközség torony fedésre 150 frt. 2.
Kis görgónyi edyházközsóg iskola építésre 100 frt 3. Agár­
di egyházközség temploma kijavítására 50 frt. 4. Magya-
rósi egyházközség építkezéseiből származott adósságai tör­
lesztésére 150 frt. 5. Sepvődi egyházközség iskolaliáz épí­
tésre 50 frt. 6. Nyárád-szt.-imrei egyházközség adósságai
törlesztésére 50 frt. 7. Kiss Pál h.-bodoni lelkész 30 frt.
8. Ráduly Sámuel m.-szt.-királyi lelkész 30 frt. 9. Kis
Dániel k.-szt.-iváni tanító 15 frt. 10. Madaras János and-
rásfalvi lóvita 20 forint. 11. Derzsi Albert fintaházi tanitó
20 frt.
Összesen 665 frt,
XI. Kük ü l l ő i e gyl i á z m.
1. Raduóthi egyházközség hátralék adója törlesztésére
100 frt. 2. Grocz Zsigmond m.-herepoi lelkész 20 frt. 3.
Vass Fercncz m.-süllyei lelkész 20 frt. 4. Bartbos Sándor
t.-ujfalusi lóvita 15 frt. 5. Káli Benjámin h.-szt.-mártoni
ónekvozér 20 frt
Összesen 185 frt.
XII. S z e b e n i e g y h á z r a .
1. Esperesi hivatal, rendszeresített segély 100 frt.
2. N.-szebeni lelkész az államiskolában toljositebt valldstani tás-
ért 50 frt 3. Balázsfalvi egyházközség 150 frt, melyből 50 frt
az iskola felszerelésére foroitendó. 4. Bényei egyházközség 100
frt. 5. Mihsüyfalvi egyházközség iskolaópitós és templom
igazításra 50 frt. 6. Nemos András balázsfalvi kántor-taní­
tó 20 frt. 7. Lukács Ferencz mibályfalvi lelkész 50 frt.
Összesen 520 frt.
XIII, U d v a r h e l y s z ó ki e g y h á z m .
1. Hévízi egyházközség tornya befedésére 100 frt. 2.
Fehóregyházi egyházközség 50 frt. 3. Szt.-lászlói egyház-
község papi iák építésére 10Ü frt. 4. H.-szt.-mártoui le l­
kész 100 frt. 5. Voldorfi lelkész 50 fit. 6. N.-buni lelkész
rendszeresitoit segély, takarékpénztárba teendő 40 frt. 7.
Csekefalvi lelkész 40 frt. 8. Dobófalvi beszolgáló lelkész
20 frt. 9. Dobófalvi lévita 20 frt. 10. Bözodi nyugalma­
zott tanitó 20 frt. 11. Benczódi János oczfalvi lelkész
20 frt. 12. Baka János al-simónfalvi lelkész 20 frt. 13.
Boncz József hodjai tanitó 15 frt. 15. Nagy József hévízi
lelkész tekintettel missionarius szerű szolgálatára 20 frt.
összesen 665 frt.
 122
XIV. E r d e i v i d é k i e g y h á z ni.
1. Miklósvári egyházközség temploma kijavítására 100
frt. 2. Jancsó István fülei tanító egyszer s mindenkorra
20 frt. 3. A barothi államiskolai vallástanitó 50 frt. 4.
Gáspár László burdóczi tanító 15 í r 1..
Összesen 185 frt.
XI. S e p s i e g y h á z m e g y o .
1. Magynrósi egyházközség templom javításra 50 frt
2. Köküsi egyházközség iskolaház építésére 100 frt. 3.
Arkosi egyházközség papi lak építésére 100 frt. 4. Kál-
Doki egyházközség adósságai törlesztésére 40 frt. 5. Albu
Endre k.-borosnyói lelkész ez úttal 40 frt. G. Ágoston Pál
s, szt.-királyi lelkész 35 frt. 7. Ősz Salamon űzoni énekve­
zér egyszer s mindenkorra 20 frt. 8. Orbán László kilyóni
énekvezér egysser s mindenkorra 15 frt.
Összeson 400 frt.
XVI. Or b a í e g y h á z m e g y e .
1. Papolczi egyházközség templom építésre, takarék­
pénztári kezelés mellett 80 frt. 2. Tamásfalvi egyházközség
bavanglábja helyreállítására 50 frt.
Összeson 130 frt.
XVII. K e z d i e g y h á z m e g y e .
1. Kelemen Győző k. mát.isfalvi lelkész 50 frt. 2. Kis
Sándor lóczfalvi iskola tanító 40 frt. 3. Bathó János albisi
kántor tanító 30 frt. 4. Albert László maksai kántor tanító
15 frt.
Összesen 135 frt.
XVIII. P ü s p ö k i v i z s g á l a t a l a t t i e g y h á z k.
1. Marosvásárhelyi egyházközség a domcstikából nyert
2000 frt kölcsöne 6 % -os kamatjában 120 frt.
XIX. E g y h á z k e r ü l e t i k ö z g y ű l é s h a t á r o z a t á b ó l .
1. Özv. Hiri Ferencznó nyugdija 150 frt. 2. A n,-
enyedi tanító képezde melletti gyakorló iskola tanítója 600 frt.
Összesen 750 frt.
Eg y há z me g y é k szerint ö s s z e s í t v e .
1. V.-Hunyad zarándi egyházmegy. 360 frt. 2. Gyula-
fehérvári egyházmegye 250 frt. 3. Nagy-onyedi egy ház m.
400 frt. 4. Kolozs-kalotai egyházra. 607 frt. 5. Szilágy­
szolnoki egyházra. 260 frt. 6. Deési egyházra. 448 frt, 7.
Széki egyházra. 620 frt. 8. Nagy-sajói káptalan 150 fit.
9. Gorgényi egyházra. 650 frt. 10. Marosi egykázm. 665 frt.
11. Kükülloi egyházra. 185 frt. 12. Szcbeni egyházra. 520
frt. 13. TJdvarhelyszóki egyházm, 665 frt. 14. Erdővjdeki
egyházra. 185 frt. 15. Sepsi egyházm. 400 frt. 16. Orbai
egyházm. 130 frt. 17. Kezdi egyházm. 135 frt. 18. Püs­
pöki vizsgálat alatti egyhk. 120 frt. 19. Egyházkerületi
közgyűlés határozatából 750 frt.
Végösszeg 7500 frt.
VIDÉKI ÉLET.
A deési egyházm egyéből.
— Tavaszi közgyűlés, —
Pánczól-Cseh, 1883. ápril 3.
Deési ref. egyházmegyénk f. évi marczius 29-én tartá
Deésen a rendes esperesi elnöklet alatt tavaszi rendes köz­
gyűlését, Daczára a zord időnek, távol vidéki papjaink is
megjelentek e közgyűlésen. A világi tagok közül ott vala
szerencsénk gyűlésünkén láthatni báró Bánffy Dániel
országos képviselő és főgondnok Ö excollentiáját, br. Bánffy
Dezső főispán ö mltságát, tkts. Roth Pál e. m. gondnok,
tkts. Miskolczi Lajos képviselő arakat. Elnöklő esperes afia
a lefolyt 1882. évről sz oló terjedelmes és részletes espeie-
si jelentésével nyitá meg a közgyűlést. A nagy gond­
dal irt, az egyházmegye legapróbb mozzanatait felelő s
számokban Kivon feltüntető espercsi jolontésbol mindnyájan
örvendetes tudomásul vettük, hogy e.-megyénkben „mindenek
ékesen és szép rendben vannak.“ — Gyász rovatában meg­
emlékezvén nóh. Dósa Imre volt kérői paptársunkról, a
kegyelet adóját rovta le egyházmegyénk elhunyt jele­
se iránt. Építkezések, ajándékozások, szorgalmi jövedel­
mek történtek és tétettek több egyházküzsegeinkbon, mik
a vallás-erkölcsi élet munkásságának örvendetes jelenségei.
Megürosült halálozás folytán egy lelkész! állomás, a kérői,
ennek betöltése, az új pa pi lak felépítéséig, főtiszt, püspök
űr engedőimével, még egy évig elbalasztatott. Betöl­
tőiéit 2 kántor-tanítói állomás u. m. a b. ó. budai és a s.
m.-berkeszi. A felekezeti iskolázás kielégítő, kivéve sok szá­
mú leányogyházközsógeinkít, melyek rendes iskolát fenn
nem tarthatnak, azonban a magyar nyelv tanítását a több­
nyire román tanítók ily helyeken is folytatják, mi
Szolnok-doboka megyének minden tekintetben, de főleg cul-
turális téren való haladása hazafias irányának örvendetes tami-
jele. — A figyelemmel végig hallgatott esperosi jelentés
jegyzőkönyvileg örvendetes tudomásul vétetett.
Következtek felsőbb leiratok, egyházak s egyesek ké­
relmei és ügyei, mely, többnyire administrativ természetű,
ügyek letárgyalása után, az özv.-ái’vai cassa revideálása al­
kalmából inditvanyoztatott s közgyűlésünk által elvileg
elfogadtatott az egyházmegyei özv. árva cassának a
központi ilynemű cassával való egjesitése a kerületi főt.
közgyűlés e tokintotboni in tó/, ködösét remélvén. Végül köz­
gyűlésünk jegyzőkönyvileg örömet fejezte ki a felett, hogy
báró Bánffy Dániel főgondnok ő Excellontiájár., előrehaladott
kora daczára, friss jó egészségben gyűlésünkön tisztelhettük
s egyházmegyénk ügyei iránti meleg érdeklődésének njolag
is tanúi valánk.
A köz ügyek végeztével házassági törvényszék tartatott,
mely a délutáni órákban bevégződvén, a gyűlés eloszlott.
Miklósi József.
Az áll. ig. tanács üléseiből.
Kolozsvárit, 1883. ápril 1.
I.
Jelen vannak: Főt. Nagy Péter, püspök, mint elnök;
br. Bánffy A!bert főgondnok ; br. Bánf f y Dániel, L e s z ai
Ferencz, Gyarmathy Miklós, dr. Szász Béla, dr. Kolozsvári
Sándor, dr. Jenői Viktor, Benkő János igazgató tanácsosok:
Bodor Antal titkár; Balogh György ügyvéd; Deák József
pénztárnok ; Szabó Ádám számvevő.
Szász Domokos egyhker. közjegyzőnek, mint az egy­
házkerület képviselőjének a b, e. gr. Degenfeld Imre temo-
 123
tósón megjelenése költségeiül utalványozott 60 frt kiidása
jóváhagyó tudomásul vétetik.
Titkár jelentésére az elhalt Koncz Sándor ig. tanácsi
írnok helyére ez állás szabály szóra betöltéséig 2 napidijos
vétetik fel.
Az apa-nagyfalusi egyházközségnek kepe megváltásra
voeatkozó felterjesztése, o kikötött Összeg zálogjogi bekebe­
lezés általi biztosítása mellett jóváhagyatik.
A m.-bándi egyházközség, templom ópitési szorződvó-
nye némi módosítás mellett helyben bagyatik s az építés­
nek még ezen tavaszon megkezdésére a kebli elöljáróság
felbivatik.
Az udvarhelyszóld egyházmegyében a f. évi február
1-tűi számítandó 5 évi cyklusra megválasztatott egybázke-
rületi képviselők: Zágoni Mózes, Kádár Domokos, Kelemen
János, Gyáifas Endre, Apáthi Péter, Gyürke János, Beke
Dénes és a tanítók részéről Szontgyörgyi Mózes afia meg­
választása igazoltatik.
Magyarosi István aa. fclszólittatik az iránti nyilatko­
zatra, hogy miután 2 választó kerületben lett egyhker. kép­
viselővé megválasztva, ezek közül melyiket fogadja el ?
Tárgyaltatott a jelzett tárgyak mellett a magyaréi
egyhk. crdőfeladása szerződvóuye, melynek eldöntése — az
idő eltelvén — a következő napra halasztatctt.
II.
Kolozsvártt, 1888. ápril 2.
Jelen vannak: Főt. Nagy Péter püspök, mint elnök,
br. Bánffy Albert, főgondnok, Gyarmathy Miklós, dr. Szász
Béla, dr. Kolozsvári Sándor, dr. Jenei Viktor, Benkő János,
Párádi Kálmán igazgató-tauácsosok; Bodor Antal titkár;
Balogh György ügyvéd; Doák József pénztárnok; Szabó
JÍdám számvevő.
A m a g y a r ói egyhk. erdő eladását illetőleg, mint­
hogy az ig. tanács a közjegyző előtt megkötött, de az igaz­
gató Tanács által ezen alakjában meg nem erősített vásári
szerződést illetők egy, az igazgató tanács által megállapí­
tott módozatok alapján készült pótszorződvény kapcsában
terjesztik ismételten fel és kérik ezen eredeti szerződvóny
megerősítését, — ezen szerződvóny, a menynyiben a pótszer-
ződvény által módosítást nem szenvedett, (hosszas vita után)
megerősítést nyert.
A T e l e k y t b é k a alapítványi jogi természeteelösme-
róse tárgyában folyamatban levő por iratai múlt évi október
éta a kir. tábla által nem terjesztetvén fel a kir. curiához:
jogügyi bizottság e tárgyban az igazság-ügyi miniszter ő
Nagymóltóságához intézendő pauasz-levól szerkesztésére fel -
hivatik.
A in.-i g é n i egyhk. útasittatik hogy az eladott belső
telkek á rit adósságai törlesztésére forditsa.
Ugyanezen egyhk. adósság-törlesztésének kimutatása
Visszaküldetik; t. esperes afi.i pedig felbivatik hogy a bor
dózma 79 — 80 kamatait illetően, melyről a kimutatásban
nincsen említés, — tegyen jelentést.
A m a g y a r ó s i egyházi és a polgári község között
kötött csekély terjedelmű belső telek csereszerzŐdvenyo hely -
benhagyatik.
Az ú z o n i egyhk. hivatalos úton útasittatik magtári
gabonájának az eddigi szokás szerinti kikölcsönö/ósóre.
A p á k á i egyhk. papi telkének a politikai község ál­
tal felajánlott belső telkek elcserélését illető szerződés, a
helyrajzi szám hibáson lévén írva, kijavítás végett, vissza­
vár ólag, loküldetik.
Az i l o s v a i egyhk. beszolgáló lelkésze és levitája
Részére kiállított dijlevó! helybenhagyatik.
A d é v a i ogyhknok b. e. -Fodor András által adomá­
nyozott telkéből eladás útján központi kezelés alá felküldött
2574 frt, ára, „Fodor“ alapitvány c/.imen, kezelés végett
áttótetett a pénztárnokhoz.
KÜLÖNFÉLÉK.
Kolozsvár, 1888. ápril. 7.
Az esedékessé vált elftíizestésok, vala­
mi nt a hátralékok S&aBadéktftlftu törleszté­
sét kéri A Siladólfiivatal.
— A kolozsvári ref. egyházközség egy rég érzett
szükségnok eleget teendő, az u. n. nagy lábosháznak fele
része tulajdonjogát megszerezvén a ref. főtan oda tói 20,000
frto q, a rozzant épület lebontása s teljes díszes kiépítése
végett Maotz Frigyes ópitészsz*! 69,000 frtban szerződésre
lépett, melynek értelmében a két ennleies nagy épület 1884.
ápril 1-ro készen lesz. A lebontási munkálatok már folya­
matban vannak. Az egyházközség Gyarinatbi Miklós, Dávid
Antal, dr. Kolozsvári Sándor s Szá j/. Domokos személyükben
bizottságot nevezett ki s a nagy vállalat végrehajtását en­
nek vezetésére s ellenőrzésére bízta.
— A „Székely N e m z et“ legközelebbi számában
„ v a s k a l a p o s n a k “ nevezi az ord. ref. egyházkerület igaz­
gatótanácsát, a miért meg nem engedte, hogy a s.-szont­
györgyi Mikó-collegiura algymnasiumában a törvényes tan­
tervtől indokolatlanul eltérjenek a f ránézi a nyelv és a
gyorsírás felvétele kedvéért. A „Sz. N :tt elhirtelenkedett és
kihívó Ítélete ellenében szóljanak a tények, a mint azok az
ig. tanács előtt állottak; azok világosan bizonyítják, hogy
az ig. tanács felügyelői és ellenőrző kötelességét teljesítette,
a midőn eme törvényes tanrendszerünkbe ütköző önkónyke-
dóst betiltotta. E tárgyban az ig. tanács indokolt határo­
zatát jövő számunkban egész terjedelmében fogjuk közölni.
— A lelkészek m inősítése és e g y h á z k ö z s é g e k
osztályozásának kérdése a ti szántúli t e s t ­
ve r s u p e r i n t e n d e n t i á b a n most került szőnyegre. Az
egyházmegyei gyűlések orré vonatkozó határozatai és a bi­
zottsági javaslatok lényeges eltéréseket mutatnak föl. E he­
lyen térszűke miatt ezen eltéréseknek csak a legjellemzőbb
vonásait érinthetjük. A b é k é s - b á n á t i e g y h á z m e g y e
nagy súlyt fektet a külföldi akadémiák látogatására; a f e l -
s ő s z a b o l c s i - h a j d u k e r ü l e t a fakultálási okmányra;
mellőzvén a lolkószi pályán szerzett érdemeket; a b a r s i
e g y h á z m e g y e a közgyűlés elé terjesztett javaslatában
a fenti hiányokat fölismeri, megállapodásra azonban nem
juthatván, ogy hattagú bizottságot küld ki e tárgyban. A
p á p a i e g y h á z m e g y e a szolgálati időt állítja előtérbe,
mely szerint a kitűnő képesítettséggel biró lelkészek is
csak 8 évi figyelemre méltó buzgalmat tanusitó szolgálat
után pályázhatnak első rendű egyházközségbe. Erdélyi ref.
egyházkerületünk e/. ügyre vonatkozó 1876 »ík évi közgyű­
lési határozatát leginkább a nagy szalontai egyházmegye bi­
zottságának javaslata közelíti meg, azon figyelmet érdemlő
eltéréssel, hegy itt az első oszt. egyhk. 1400 frton, a I l ­
ik 1000 frton és a Ili-ik 600 frton felül kezdődik, mig
nálunk már a 800 frton felül jövedelmező egyhk. az clsőren-
düek közé tartozik.
— M agyar nyelvi tanfolyam tanító k n ak . A ma­
gyar nyrlvben kevéssé járatos vagy egészen járatlan népis­
kolai tanítók számára a magyar nyelv olsajátitása czóljából,
a f. évi nyári szünidő alatt hat heti póttanfólyam tartatik
a következő városokbán, u. in. Léván, Losonczon, Sárospa­
takon, Baján, Aradon, Szegeden, Kolozsvárott, Szókeiy-Ke-
reszturon, Zilabon, Máramaros-Szigeten, Győrött, Szombat­
 12 4

helyen és Csáktornyán* A póttanfolyamokon résztvevő min­
den tanitó 70 krajc7árnyi napidijban részesittetik s lehető­
leg ingyen szállással is elláttatok* Folyamodványukat az illető
tanítók rnegyoi tanfelügyelőjük utján azon tanfelügyelőhöz
intézzék, a kinek tankerületóben rendeztetik a péttanfolyam,
melyben résztvenni kívánnak. Bővebb értesítést szintén a
tanfelügyelők adnak*
— A debreczeni ispotály! lelkészségre a válasz­
tás ápril 8-án lesz* A 17 pályázóból kijelöltettek: Ladá­
nyi Gyula ideiglenes lelkész, Nagy István h.-k.-szt-imrei
Nagy Lajos kis-pérczi, Rácz Károly ménes gyoroki és K.
Tóth Kálmán laczházai lelkészok.
FŐTISZT. NAGY PÉTER PÜSPÖK ÚR A KÖVETKEZŐ
KÖRÖZVÉNYEKET BOCSÁTOTT K K I :
Köröztetnek:
189— 1883. A sz i l á g y - s z o l n ok i c g y h á z r o e -
g y é b e n az é r - m i n d s z e n t i k á n t o r-t a n i t 6 i
á l l o m á s * Javadalm a: egy 6zobá, konyha és veteményes
k ert; 13 kecske liternyi kétszeres búzakepo, minden rendes
tankötelestől 30 liter búza és 30 1. esős törökbúza az is­
métlő tankötelesektől ennek fele; 19 kát. hold szántó ha­
szonélvezete, melyből 10 hoM adóját az egyhk. 9 hold és
a tanitó űzeti; temetésért énekszóval 50 kr, búcsúztatóval
1 frt; fa és garaspónz egész bérestől 66 kr, l/2 bérestől
3 3 kr, 1/ é bérestől 16 kr. Ha fiatal, nőtlen ember foglalja
el ez állomást, egy pár évig teljes kosztot kap. Pályázati
határnap: m á j u s 1-sője. Folyamodványok t. t. S z a b ó
P á l aához Diósadra küldendők.
355— 1883. A n . s z e b e n i e g y h á z m e g y é b e n a
.mikeszászi p a p i á l l o m á s h a r m a d Ízben. A
megválasztott, a remélhetőleg közelebbről létesítendő állam­
iskola felállításáig, rendesen tanítani köteles s ezért —- a:
inig tanitand — kapja az eddigi tanítói fizetést. Fizetése;
a papi 394 frt 80 kr. a tanítói 193 frt 30 kr összesen
588 frt 10 krra van becsülve; ezen kívül tisztességes la­
kás terjedelmes kerttel. Pályázati határnap: m á j ú 9 I b ­
iké. Folyamodványok t. t. K e l e c s ó n y i K á r o l y espe-
peres aához Alamorra (u. p* Ladámos) küldendők.
364— 1883. A v . - h n n y a d i e g y h á z m e g y é b e n
a n.-p e s t ó n y-k lo p o t i vai p a'p i á l l o m á s . Fizetése:
140 frt havas haszonbér; 150 frtot jövedelmező can. por-
tio haszonélvezete; 20 frt alaptőke kamat; 159 frt kopn
űzimén a hívektől; stola, tisztességes lakás gazdasági épü­
letekkel. A megválasztott az egyházmogyei özv.-árva gyám­
intézet kötelezett tagja. Pályázati határnap: m á j u s 10*
ike. Folyamodványok t. t. B a r t h a L a j o s esp. aához Tor-
dosra (u. p. Szászváros küldendők.
309— 1883. Az u d v a r h e l y s z é k i o g y h á z mo-
g y é b e n a h u n i p a p i á l l o m á s . Javadalma : 186 fr
80 kr értékű gabona, fa, és napszám az egyház tag októl;
8 frt 46 kr alapítványi kamat; 1 h. 1150 Q -ől II, osz­
tályú szántó; 5 h. 1280 r>Öl II oszt. és 7 h. III oszt
kaszáló haszonélvezete, melyeket az egyháztagok művelnek,
s jövedelmük megér 100 frto t; a 4 szekér szénát termő te­
mető kert és czinterom haszonélvezete, mintogy 26 frt ér*
tókbon, 40 frt államsegély szabályszerű kérelmezés mellett;
szép lakás, terjedelmes veteményessel, gyümölcsössel és
gazdasági épületekkel. Az összes fizetés középszámitás sze­
rint 361 frt pénzértékre van becsülve. A megválasztott
köteles első évi jövedelmének felét az egyházmegyei papi
gyámintézet pénztárába beszolgáltatni. Pályázati határnap :
m á j u s 15-ike. Folyamodványok t. t. S o l y m o s i I s t ­
v á n esperes aához Bögözbe (u. p. Székely-Udvarhely) kül­
dendők.
Kolözsvártt, 1883. ápril 3-án.
A SZERKESZTŐ POSTÁJA.
wagy La jós, espevesn ek, Doboka. Az örményi pap­
fizetés pótlására nem 50, hanem 150 frt jut az államsegélyből. Eb­
ből származik a számbeli tévedés. Az iklódi tanitó pappá promoveá*
1Ú8& tolihiba.

3 P » l y » z » t .
A nagy-károlyi egyházmegyébe kebelezett h o d á s z i ref. egyházban a lelkész! állomás üresedésbe jővén,
az ezen állomást elnyerni kívánó lelkészek felhivatnak , hogy, egyházi törvényeink 191. §-a értelmében, pályá­
zati kérvényüket folyó hó 2 0 -ik napjáig Szilágyi Lajos nagy-károlyi espereshez, Geberé ~ u. p. Nyir-
Báthor — küldjék b e .— A későbben érkezett tekintetbe nem vétetik.
Az elválasztandó lelkész évi fizetése
1. Minden gazda, ki maga jószágával és ekéjével szánt, fizet a lelkésznek két kereszt búzát, két ke­
reszt gabonát, és szénapénzben 20 krfc. — ilyen van jelenbon 30.
2. Azon gazda, ki igás jószággal nembi r , fizet egy kőből rozst, Ilyen van ez időszerónt 19.
3. Az egyház szegényebb tagjai, u. m. a zsellérek, özvegyek, cselédek 65— 65 krt. ilyen van jelenleg 20.
4. Az egyház ad 6 öl kemény tűzifát beszállítva. (10) (1— 1)
5. Van 28 hold és 532 □ öl szántóföldje egy tagban, 1200 Q ölével számítva, — melyből 3 holdat
és 697 □ ölet az egyház őszive tós alá kétszer megszán tat.
6. Az állami adót az épületekért, 23 hold és 210 Q öl földért az egyház, - - 5 hold és 322 Q öl ta ­ ff
gosítására nyert szaporulatért pedig a lelkész tartozik fizetni.
7. Stóla — az egyházkerület által meghatározott szabály szerént; középszámitással az évi jövedelem
ffc
5 — 600 frt. közt váltakozik.
D e b r e c z e n , 1883. ápril 4. H évész B álint, püspök.
roLs
Nyomatott Stein Jánosnál az ©v. ref. főtanoda betűivel Kolozsvárit.
X III. évfolyam . K olozsvárit, 1883. .Április 15.
EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP.
*>- ■c€'vd
N*
M E G JE L E N IK M IND EN VA SA R N A P.
SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS:
b.-farkas utcza 16 szám, hová a lap szellemi s anyagi ügyeit
illet3 minden küldemények ezimzendők.
ELŐFIZETÉSI ÁR I
Egész évre 6 frt., félévre ;* frt., évnegyedre 1 frt. 5 0 kr.
»gí-
f e -
J^ELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ TULAJDONOS:
E gy test és egy lélek vagytok. Efóz. IV. 4.
T a r t a l o m : A vita vegén. — A középiskolai törvényja­
vaslat a képvisclöbáz előtt. — Sepsi-Szcnt.györgyi tanterv. —
Javaslat a zsinati törvények alapján leendő szervezkedés tárgyában,
tekintettel az átmeneti intézkedésekre. — Az áll. ig. Tanács illésé­
ből — Vidéki élet. A küküllui egyházmegyéből. — Irodalom. —
Körözvény. — Tárcza. — Szerkesztő postája. — Hirdetés.
A vita végén.
Kolozsvár, 1SS3. ápvil Ll.
Mire e sorok napvilágot látnak, a középtanodai
oktatásról és a tanár-képzésről szoló törvényjavaslat
tárgyalását a képviselöház bevégezte.
B ár a tárgyalás váratlanul hosszúra nyúlott s n é­
mely részében sajnálatos szélsőségekbe is átcsapott egész­
ben véve em elkedett színvonalon állott, s ha a viták
főként politikai s csak kevésbbó paedagogiai és didac-
ticai színezetet viseltek is, — a mivolt külföld előtt
nincs m iért szégyenkeznünk nyugodtan várhatjuk az
ítéletet, melyet e tárgyalásból culturállásunkra vonhatni.
De nem c s a k , m int m agyaroknak , hanem m int
protestánsoknak is van nem egy okunk m egnyugvással
tekintenünk e tárgyalást. Azok az aggadalm ak ugyanis,
m elyeket konventünk nevében elnökei illő helyen tol­
mácsoltak jan. végén s m elyeket e helyen, annak ide­
jén, a bizottság szövegezése szerinti jav aslatra nézve
mi is hangoztatunk, legnagyobb részt visszhangra ta ­
láltak a házban is s mi több, nemcsak kifejezést nyer­
tek o tt, hanem m eglm llgattatást is az illetékes körök­
ben s ma elégtétellel constatálhatjuk, hogy a képviselő­
ház és a m agyar korm ány tettleg olyan nyom atékun alt
ismerte el a m agyar protestantiBm ust, a m elyet jo g a i­
ban és autonóm élet-működésében , a mi a cardinalis
pontokat illeti, érinteni nem kivannak s a melylyel
nemzeti és közmivelődési jelentőségénél fogva politikai­
lag is számolni kell.
S számoltak is. A superinspectio módozatai, ime,
oly alakban állap íttattak m e g ; a korm ány m egbízott­
ján ak az érettségi vizsgálaton oly szerep- (s nem hatás-)
15. szám.
^5°
KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.
HIRDETÉSI DIJAK
kétszer hasábozott gannoiul sor vagy annak tere 5 kr. Be-
lyegdij minden beigtatás után 30 kr.
Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél külön kedvez­
I1 ményt nyujt a kiadóhivatal.
?>a° — *
S z á s z 3 D 0 r D Q .0 lC 0 3 .
kör jelöltetett ki; a rendes tanárok száma oly m érték ­
ben állapíttatott meg s a középiskolákat föntartó fele­
kezetek részére oly jogkör ism ertetett el és ig tattatott
törvénybe, hogy elején tám adt aggodalm aink, fétékeny-
kedésünk, sőt még susceptibilitásunk is jó részt elcsön-
desedhettek s a tek in tet, melylyel a kormány a pro­
testánsok iránt oly félreism erhetetlen előzékenységgel
viseltetett az egész tárgyalás rendén, a legbiztatóbb ki­
látást nyújtja arra nézve is, hogy a gyakorlatban, a
törvény alkalm azása körül sem lesz, nekünk m agyar
protestánsoknak, okunk panaszra.
Ellenben meglesz — bevallhatjuk őszintén — az
a nagyon üdvös hatása az új törvénynek, hogy serken­
teni, sőt kényszeríteni fog. középtanodáink niveaujának
em elésére s arra a versenyre, a melyben szükségkép
elbukunk, ha a legkomolyabb erőfeszítést meg nem teaz-
sziik az állami intézetekkel szemben.
Mi, erdélyrészi reform átusok ugyan öt évvel
megelőztük az államot, már a sepai-szent-gyürgyi köz­
gyűlésünkön törvénybe igtatván a tanári qualificatiot s
még előbb megtevén a lépéseket, hogy az állandó ta n ­
erők alkalm azása és a rendes tanárok szám ának em e­
lése által meleget tegyünk az új idők új követelm ényei­
nek. De nem tagadhatjuk, hogy a királyhágón túli
testvéreink egynémely középtanodája, ezekben a tekin­
tetekben, ugyancsak rászorult az országos törvényben
rejlő ez ösztönözésre. Jó, hogy meglesz s ennek sem
reputatiónk, sem az ügy m aga k árát nem fogja látni.
De minél erősebben meg vagyunk győződve e r­
ről s minél inkább m éltányoljuk azt a tekintetet, m ely­
lyel a ház és a korm ány a m agyar protestánsok alapos
aggályaival, sőt még a hagyományokhoz való rag asz­
kodásával is, szemben követett: annál nagyobb röstel-
kedéssel, hogy ue m ondjuk szégyennel, gondolunk arra
a szerepre, melyben a m agyar protestánsoknak egy
ném ely ügyetlen barátai s hívatlan prókátorai, a tá r­
gyalás rendén, m agoknak tetszettek és tetszelegtek.
Az a hivalkodás, melylyel az illetők a hazafiságot, a
protestáns elvek és a szabadság iránti hűséget kizáró­
lagos privilegium kként m aguknak v in d ik áltá k ; az az
arrogantia, a melylyel m andátum nélkül, a protestan-
 126
sok nevében, enuntiatiokat tettek s az a cynismus, a
melylyel a magyar reformált egyház egyedül illetékes
képviseletének: a zsinatnak törvénybe igtatott kijelen­
tését *) desavonálui m egkísértették: a legméltóbb föl-
háborodást keltheti minden olyan protestáns hazafi
keblében, a kinek jogról, törvényről és eszélyrői csak
a legkezdetlegesebb fogalmai is vannak.
Vigaszunk, e tekintetben, csak az, hogy az ő
handabandáiknak nem sokára a hire is elvész, de a
törvény s annak az életben el nem maradható üdvös ha­
tása megmarad, mind az időknek végéig!
L—t.
A középiskolai törvényjavaslat a kép­
viselő ház előtt.
A m a g y a r képviselőházunk múlt heti üléseit telje­
sen a középiskolai törvényjavaslat részletes tárgyalása töl­
tötte be. Az egyes pontokuál sok a felszólalás, a módosí­
tás. Már az általános vita alatt jelezték a szónokok, meg
azok is, kik a javaslatot elfogadták, hogy a részletes tár­
gyalásnál változtatásokat reménylenek. Tudvalevőleg a kép­
viselők közt, párt különbség nélkül, tanácskozások is foly-
*) Egyházi törvényeink 3. §-a igy szól:
„3. §. A reformált egyház alsó és felső iskolái, mint a val­
lás szabad gyakorlatának jogával lényeges kapcsolatban álló intéz­
mények s az egyház ön fen tartásának eszközei ; — a z a l k o t m á ­
nyos út on lét ve j ö t t hazai o r s z á g o s t ö r v é n y e k ,
jelesen az 1790—91. XXVI. t. ez. m i n t a l a p t ö r v é n y i n t é z ­
k e d é s e i n e k é p s é g b e n t a r t á s á v a l , mindenestől az egy­
ház testéhez tartoznak s az egyházi hatóságok alattállanak.“
TÁBCZA.
Szépség a hamvakból.
— Irta D r . Macmillan Hugó . —
(Angolból Cs. Zs.)
(Folytatás.)
Némely növény csak ott található, hol valami elégett.
A mezei gazdák mondják, hogy a fahamu a szuny adózó fe­
hér ló-herét növésnek inditja; és a mezők, a melyek evvel
termékenyitetnek, csak hamar jó illatú virágos retekké lesznek.
Egy kedves kis moha, melynek maghonjai, szárainak össze­
fonódása és kibontakozása által, megjosólja az időváltozást,
ép úgy mint a barométer, a mocsárok és erdők azon helyein nő,
hol tűz volt; élénk zölddel boritja be az épületek tá­
jait, jelezve gyöngéd lágy párnáival a helyet, hol a tűzhely
volt. Azért, mert ily helyeken szokott nőni, Francziaország-
ban ezen általános néven ösraeretcs: La Charbonióre, H a­
sonló helyeken található a csiperke (morei) — gömbölyű
fehér gomba, — mely mindenütt ép oly nagyra becsült,
mint pompás és finom étel. Megjelenése csalhatatlan bizo­
nyíték arra, hogy azon a helyen korábban tűz volt. És igy
a tüzbíl, a szó szoros órlelmebeu, eledel jön létre. A nagy
londoni tűz után a korom fekete romokon is újabban a
hamuval beöntött helyeken a mustár egy neme n ő ; és mint
ha valami különös hasonlatosság lenne a városok leégése
tak hogy a részletes tárgyalást illetőleg előleges megálla­
podások történjenek, s megbeszóltessélc, hogy a kormány
mennyi változtatást enged meg. Eddig azonban nem igen
látszik, hogy az előleges tanácskozások jelentékenyen meg­
rövidítenék a részletes tárgyalást.
A 3-ik pont fölött, melyben a görög nyelv tanítása
is ki van mondva a gymnasiumok kötelező tantárgyául, há­
rom napig tartott a vita, s végre azzal dőlt el, hogy a
görög nyel kötelező tantárgy maradt. IH elfogadta a ház
G á l i azon indítványát is, hogy oly gymnasiumokban, me­
lyekben a tannyelv nem magyar, az illető iskola nyelve és
irodalomtörténete is taníttassák.
A 7-ik pontnál újra nagyobb vita támadt. Ez arról
szól, hogy a hitfelekezetek maguk határozzák meg az álta­
luk fentartott iskolák tannyelvét, de a magyar nyelv és
irodalomtörténet kötelező tantárgy, s ezekből az érettségi
vizsgálat magyar nyelven teendő. M a d a r á s z József indít­
ványt adott be, hogy a magyarországi iskolák tannyelve
magyar legyeu. T i s z a miniszterelnök ezt túlságos követe­
lésnek találta. A szászok közül W o l f és Z a y szólaltak
föl, gúnyosan beszélve Madarász merész javaslatáról s meg­
elégedéssel vevón tudomásul á ministerelnök nyilatkozatát.
A törvényjavaslat egyik nevezetes szaka a 22-ik, mely
elrendeli, hogy a felekezeti iskolák érettségi vizsgáltán
kormánybiztos legyen jelen, kinek aláírásától függ aztén az
érettségi bizonyítványok érvényessége. Ez volt többi közt
az a pont, melyről az előleges értekezések alatt is sokat
beszéltek s az akkor történt megállapodást most Z s i l i n s z ­
ky adta be módositványul a 22-ik ponthoz. E módositvány
és a mustár növény között, az újabb moszkvai égés után
azon növény egy más faja jelent meg a romok között, és
még mindig látható a város szomszédságában. Ha Ameri­
kában egy erdő leég, a fák különböző nemei jelennek meg
rendesen ezen a helyen; az anyagok ezen keringése foly­
tán a természet növeli a föld termékenységét ós a ham­
vakból szépséget hoz elő. Heraklites szerint, a tűz a fő-
mezgató erő a termószetólet folytonos átalakulásában ; „tűz-
ből állott elő minden, és abba fog felolvadni minden jK egy­
szer tűzzé lesz minden, a mostani világ meg ég, de ham­
vaiból új világ fog előállani.
Áttérve a természet körében észlelt elv alkalmazás áról
azokra, melyek az emberi világban történhetnek, mondhatom,
hogy az égő-áldozat hamvaiból fejlődött ki a zsidó hit, min­
den szépségeivel együtt. Az áldozat ezen hamvai az oltáron
bizonyságai voltak annak, hogy a tűz megtette a legfőbbet,
és következőleg, hogy az áldozat tökéletesen teljesítetett és
elfogadtatott, felszállva az istenhez, mint édes íznek illata.
Az égő-áldozatot hamuvá égetni, egyenlő volt az áldozat
teljes és tökéletes elfogadásával; miként a zsoltár iró sza­
vaiban találjuk: „Az ur megemlékezik áldozatodról ós el­
fogadja égő-áldozatodat.“ Ezen jelképes cselekvónyen, mint
alapon, nyugodott az egész zsidó isteni tisztelet ós társa­
dalmi élet. Az izraeliták isteni tiszteletének szépsége, ház ok
és szivök békessége, a nemzet jólléte, mind azon nagy igaz­
ságon alapultak, melyet az égő-áldozat hamvai nyújtottak.

szerint a kormánybiztos nem Írja alá az érettségi bizonyít*
ványt, de ha szabályellenességeket tapasztal, arról jelentést
tesz a kormánynak, ez pedig az iskola főhatóságát vizsgá­
latra utasítja s ha a főhatóság a vizsgálatból meggyőződik
a kormánybiztos jelentésének alaposságából, akkor az érett­
ségi bizonyítványok ki nem adhatók.
Zsilinszky módositványát ép úgy, mint az eredeti ja­
vaslatot, megtámadták a tárgyalás első napján M o c s á r y
Lajos, H e g e d ű s László, N é m e t h Albert, Lü k ő Géza,
és főleg T h a i y Kálmán, ki azt mondván, hogy a javaslat
ellen, ha törvényerőre emelkedik, izgatni kell s még a ta­
nítványok is beszéljenek össze ellene — ezért az elnök két
ízben is félbeszakította beszédét. A módositványt a ház
végié is elfogadta. A tárg’yalás tovább foly.
A sepsi szentgyörgyi tanterv. *)
(Az igazgató-tanács leirata.)
A múlt 188V2 tanévi zártudósitások felülvizsgálata
xendjón kellemetlenül kellett igazgatótanácsunknak meggyő­
ződnie arró l, hogy a s.-szent-györgyi tanári kar tényleg
eltért a törvényes tantervtől, részint a tanítás időbeosztá­
s á ra , részint a tananyag minőségére nézve; de még azou
felül két egészen új tantárgygyal mégis szaporította a rend­
kívüli tantárgyak számát minden előleges bejelentés s en-
*) Lapunk közelebbi számában tett igéretünkhez képest a
Székely Nemzet által incriminált ig. tanácsi végzést egész terjedel­
mében közöljük. Szerk.
Mutatva, mint ők mutatták, hogy a bűn által magára vont
büntetés teljes kielégítést nyert, és hogy az elégtétel esz­
közei tökéletesen elhárították a büntetést, igy az izraeliták
szabadon élvezhették az élet áldásait a derült ég alatt. A
zsidó áldozó pap, fehér öltözetben — a gyász és vezeklés
öltözete — melyet az alkalomra vett fel, gondoson eltávo­
lította a hamvakat az oltárról s annak keleti oldalához tette.
Itt hagyattak egy kevés ideig, hol a kelő nap sugarai érin­
tették és megvilágították azokat, bizonyságául annak, hogy
az áldozat teljes volt: hogy az áldozati törvényeknek elég-
tételett. Az áldozó pap ezután, a gyász és vezeklés öltö­
nyét levetve, mást vett fel, mi az áldozat szertartásával
nem függött össze, hanem a győzelmet és örömet fejezte ki;
igy felöltözve a hamvakot az előbbi helyről egy tiszta hely­
re vitte. „Mikóp az égő-áldozat hamvaiból, az ég harmatja
folytán gazdag zöldség áll elő, hogy jelezze az áldozat he­
lyét, mint kis óáz a pusztában, úgy ad Isten szépséget a
hivő és bűneit megbánt népnek; és mikép a zsidó áldozó
pap a gyászöltönyét az öröm színével cserélte fel, úgy is­
ten is a dicsőség öltönyét adja a megterheltetes öltönyéért.“
Ez rejlik a metaphorában.
Mily szembetűnő az elégtétel ezen jelképe az isten fiá­
nak hálálánál I Az áldozat az ő eseténél is hamuvá tétetett.
Mi ép oly tisztán látjuk a kereszten, melyen élettelen volt
nieg feszítve, hogy az elégtétel bevógeztotett, és hogy elég­
tétel adatott istennek az emberi bűnökért, mint a zsidó ál-
127
gedóly nélkül. És ezt az eljárást a tanvezető tanár a nyil­
vánosságnak szánt Értesítő 55-dik oldalán eképpen indo­
kolja: „A t a n t á r g y a k m e g v á l a s z t á s a é s a t a n ­
anyag b e o s z t á s á n á l l ehet ől eg r a g a s z k o d t u n k
u g y a n a z e r d é l y i * e s z i r e f . g y m n a s i u m o k r a ér ­
v é n y e s S z e r v e z e t i J a v a s l a t h o z , úgy a z o n b a n ,
hogy az é r t e k e r e t e n bel ől t e k i n t e t t e l vol ­
tunk egyéb, a gymnasiumokhoz mai na pság
k ö t ö t t i g é n y e k r e i s ; mi b ő l k i f o l y ó l a g t a n t e r ­
v ű n k k ö r é b e i l l e s z t e t t ü k a f r a n c z i a és g y o r s ­
í r á s t a n í t á s á t e t c . Tehát a tanári kt.r éppen t.anve­
zető tagja oly formán nyilatkozik a fenntebbiekben, mint­
ha őt a szervezeti törvény egészen nem kötelezné s mint­
ha érd. egyházkerületünk collegiumaiban az egyes tanár­
káról* a maguk tetszése szerint megbonthatnák s öllegsze-
rüleg megváltoztathatnák a tanitáster et. Oly szabados el­
járást nem ismerünk sem a múltból, sem a jelenben!
Az eltérések - - a tanügyi előadó előtorjesztóse szerint
— a következők :
1. A tanítás időbeosztására nézve :
A m a g y a r n y e l v taníttatott az I. II. gymn. osz­
tályban hetenként 4 órán (3 óra helyett.)
A l a t i n n y e l v a z l . gymn. osztályban 6 órán
(8 helyett.)
A l a t i n n y e l v a II. gymn. osztályban 6 órán
(7 helyett.)
A n é m e t n y e l v a III, /gymn. osztályban 6 órán
(8 helyett.)
dozó pap látta, hogy az oltáron levő hamvakkal mily telje­
sen talált az áldozat isteni elfogadásra és jóváhagyásra.
Mikép a hamvak az oltár keleti oldalához tétettek, mivel
azon az oldalon kelt fel a reggeli nap fényes sugara — ter­
mészetes jelkép közös csak nem minden vallásban, keresz­
tyének, mohamedánok és pogányok egyaránt kelet felé for­
dulnak imádkozás alatt, ezen irány feló fektetik halottaikat
és építik szent épülőtöket, — úgy az igazságosság napja
is, az iránytű ezen pontja felől emelkedett fel és a feltá­
madás dicső fényét vissza vetette halálának minden körül­
ményeire és életére. É s végre, mikép a zsidó pap az ál­
dozat hamvait tiszta helyre vitte, úgy a Krisztus teste is
Jeruzsálemen kívül, egy új temetőbe tomettetett, a hová az­
előtt senkit sem temettek. Krisztus sírja egy kertben volt
közel a Galgotához, a hol megfeszittetett. Valóban, isten
szépséget adott a hamvakért azon temetőkertben !
Mily kedves és termékeny kertté változtatták azon hamvak
ezen elhagyatott, puszta világot! Minden régi elenyészett
és minden ujja alakult. Minden, a mi legszebb és legjobb
a földön , ezen temető körül virágzik.
A bűnösnek, ki megbánja bűnét és hisz ezen engesz­
telő áldozatban, isten szépséget ad a hamvakért. A bűn
az isten törvényének megszegése, csak e törvény rendje
által fejlődhetik ki az élet szépsége és változatossága. A
megbánás által a bűn megsemmisül, szétoszlik, átváltozik
hamuvá. A bűn rombolás és rontás, mely az ember életén
*
 128
A n é m e t n y e l v a IV gymn. osztályban 5 órán
(6 helyett.)
A f ö l d r a j z a II. gyrnn. osztályban 3 órán (4
helyett.)
A m e n n y i s é g t a n I. gymn. osztályban 4 órán
(3 helyett.)
1L Új tantárgyak:
F r a n c a i a n y e l v III. IV. gymn. osztályban, he­
tenként 2 — 2 órán.
G y o r s í r á s II. III. IV. gymn. osztályban, heten­
ként 2— 2 órán.
A franczia nyelv tanítása ellen, a mennyiben az a
többi tantárgyak megszorítása nélkül a tehetségesebb s ön­
ként vállalkozó növendékeknek tan itta tik , ig. tanácsunknak
semmi kifogása nincsen. De a gyorsírásra vonatkozólag,
egyfelől az országosan fennálló gyakorlat, másfelől a didac-
tika és túlterhelés intelmei másnemű eljárást igényelnek.
Komolyan számbevehető hazai gymnasiuuiokon a gyors­
írást, ha arra alkalmas tanító van, a fölsőbb V— VIII. osz­
tályok önként vállalkozó ifjúinak rendkivülileg szokták ta­
nítani; azt czéls7erüDek s helyén valónak tartjuk, helyes­
sége diadaktikailag* is vitatható; de károsnak tartjuk e tan­
tárgynak egy algymnashunra erőszakolását, a hol sok ma*
gától érthető ok mellett egymagára a szépírás, akár a sza­
badkézi rajz technikai és didaktikai igényei hangosan tiltakoz­
nak ellene. A mi tantervűnk eme két technikai tárgya, a
szépírás és szabadkézi rajz, mag nem törik a gyorsírás be­
vitelét; de ezek mellett arról sem szabad megfeledkeznünk,
hogy az algymnasiumi növendékek értelmi fejlettlensége,
és lelkén halad át, mint földingás a városon, mely az épí­
tészet minden szép változatát az egyszerű romok közös hal-
mozává forgatja fel; vagy mint a tűz oz erdőn, mely a
növényzet minden életét és változatát a fekete holtszén és
a szürkés hamu rideg egyformaság felszínévé változtatja,
melyre nem hull harmat és melyre a nap maga is mintegy
undorral és megvetéssel sőt. Ezen szomorú töredékből azon­
ban az isteni kegyelem a megtért lélekhez illő fris és vég­
telen változatú boldogságot alkot. Az igazságosság munkája
az élet folytán változó fejlődése, összehasonlítva a halál
csendes, mozdulatlan egyformaságával — a növény fejlődé­
se a pusztában a magból a szárba, a szárból a virágba és
gyümölcsbe, a szépség és csoda minden változataival, a.
természet reá hatása és annak visszahatása a természetre,
Összehasonlítva a pusztaság száraz szele által okozott futó
homok helyváltozásával vagy a megszáradt maghüvelyek ide
s tova hivatásával. Nem volt nagyobb az ellentét a kis
zöld foltok között, melyek az áldozat félre tett hamvai fe­
lett nőttek, mint azon ellentét között, a mi a megújult lé­
lek kertje és előbbi állapotának rideg vadonja között van.
Es mikép a pázsiton szép gyűrű alakban terülnek el a na­
gyobb és zöldebb fűbői alakult körök, bő táplálékot nyerve
a gazdag nitrogónes anyagokból, az azt alkotó gomba rom­
iadókaiból, úgy a gyönyör élvezet és szenvedély zaklatásai­
nak meg sem újult természete, fog előállani a szellemi ke­
gyelem gazdagsága körül övezve a szivet és életet.
(Folyt, köv.)
stilisztikai járatlansága nem olyan auspiciumok, melyek a
gyorsirás-tanitás sikerének kedveznének.
111. A tananyagra nézve.
A t e r m é s z e t r a j z b ó l taníttatott a Il-ik gymn.
osztály második felében „ S e j t - t a n “ etc; a Ill-ik gymn.
osztályban n ö v é n y s z ö v e t ta n s r e n d s z e r t a n ;
az a l s ó b b r a n g ú n ö v é n y e k á l t a l á n o s l e i r á - \
s a “ etc.
Törvényes tantervűnk a nevezett osztályok elébe oly -
nemű tananyagot ki nem tőz. A „sejt-tan,, s a „szövettan*
a biológiai tudományok tetejét képezik, a melyek a legfel­
sőbb osztályban is csak főbb vonásokban tárgyal tatnak, E
helytelenül inaugurált tudományoskodás, mely magában is
már elég nagy didaktikai botlás, tetézve van az által, hogy
az Értesítőben is kinyomult egyház kerületi tanügyünk com-
proinittáiására.
A t e r m é s z e t i f ö l d r a j z o t Afrikán kezdették
az első gymn. osztályban, mert az előkészítő elemi osztály­
ban, melyet progymnasiumnak neveznek, Európa meg Ázsia
természeti viszonyait már eltanitották. Tehát e szerint a
gyumasiumra előkészítést az által is vélik elősegíteni, hogy
betanultalak a gyumasiumra előkészítendő növendékekkel az
I. gymnasiumi osztályba tartozó tananyag egy részét.
Ilynemű előkészítésnek előnyei nincsenek; mert az
nem kepesiti a növendékeket észfejtő módon a rendszeres
tanulásra, miután minden munkásságuk csupán csak bizo­
nyos ismerettömeg mechanikai betanulása -körül forog.
Igazgatótanácsunk a feljelentettek alapján a s.-szent-
gyürgyi tanári kar önkényes, indokolatlan eljárását határozot­
tan rosszalja s felhívja a m. t. t. Elöljáróság által az illető ta­
nári kart törvényes tantervűnk alapos tanulmányozására és
pontos oxequálására. Nem különben figyelmébe ajánlja ig.
tanácsunk a t. tanári karnak, hogy czógért s nagy hangú
meghívókat nem tűztek ki soha cullegiumaink, hogy a k ü l­
színen kapkodó sokaság háladatlan tetszését arassák. Colle-
giumaink életereje messze vissznyúlik a múltba s szégyen
lenne rájok, ba minden hullámocska egy-egy sarkkövüket
kidöntené. Collegiumaink mindenha igazi humán nevelést s
műveltséget kívántak terjeszteni s terjesztettek is; annak
szolgálatában állanak mainap is , s valamint a múltban
nem zárkóztak el az e téren hódított újabb vívmányok be­
fogadása elől, úgy jövőben sem fognak az egyetemesen s
természetszerűen nyilvánuló fejlődés hatásai alól kitérni.
A tanítás és haladás útját egyházkerületünk alkotmá­
nyos szervezete el nem zárja, de sőt tőle telhető erővel
egyengeti, ha illetékes fórumok megfelelő okadatolással sü r­
getik. Ily testületi szabadalommal szemben nagyon is in ­
ditatva érzi magát ig. tanácsunk, éppen főfelügyelő és el­
lenőrző kötelességéből kifolyólag, hogy a közakaratulag meg­
állapított oktatásrendszeren egyesek hiúsága, tévedése avagy
fogalomzavara csorbát ne ejthessen.
Kolozsvárt, 1883. márcz. 11-én.
 129

J a v a s l a t lukból kimozdult, de lelkészi “ ^öségökben meghagyott

a zsinati törvények alapján leendő szervezkedés tárgyában, egyének, hasonlóan a tábori és fegyházi lelkészek, ha ma­
tekintettel az átmeneti intézkedésekre. gukat valamely egyházkerület lelkészi testületébe bekebelez-
tették, pályázati minősitvónyre nézve a rendes lelkészekkel
(Folytatás é< füge.)
állanak egy sorban ;
A pályázati minősitvény cc) ellenben a theol. helyettes tanárok, valamint a
megállapítása szorosan a 186. §. értelmében gymnáziumi s képezdei tanárok és katekheták, ha még ren­
szel­
lemében leven eszközlendo , ehhez képest javasoltatik: des lelkészek nem voltak, s a tábori és fogyházi lelkészek
A rendes l el kés zekr e nézve: ha egy egyházkerület lelkészi testületébe sincsenek bekebe­
hogy azok 1-sö f o k ú mi n ő s i t v é n y n y e l lezve, pályázati minősitvénv tekintetében a segédlelkószek-
10 évi
kifogástalan rendes lelkészkedés után különbség nélkül, Hi­ kel jön uk egy sorba, ügy szintén
báztassanak fel; sőt öt évi rendes lelkészkedés után is dd^ a taiui. ... ....aiiok is ; de
akkor, ha kitűnő papi bizonyitványnk mellett az egyház ee) a hriyi-u lelkészek 4 évi kifogástalan helyettes
gondozásában mind vallás-erkölcsi, mind anyagi tekintet- lel küszködés után már ezon jogezimon is 3-ik fokú mi nő­
bon kitűnő, ténylegesen sikeres munk.ilkud.ist fejtetlek ki ; sít vényt nyürn.'k. a nélkül, hogy további helyettes Jelkósz-
2- dik f okú ni i n ő s i t v é n y n y e 1 ni ház a ad dk kodésdk,
fel 0 bánm‘mivj ideig tartson, azontúl a pályázati mi­
évi kifogástalan rendes lelkészkedés u t.ui; és 4 év. rendes nősít vény emelésére befolyással lenne.
lelkészkedés után akkor, ha kitűnő, vagy legalább y- p.-ipi Általános halározmányi javaslatok.
bizonyítványok mellett az egyház gondozásában ténylegesen | 1. Mig az egyházkerület a pályázati minősitvényre a
sikeres kitűnő munkálkodást, fejtettek ki ; | rendszabályt megalkotna, addig is az egyházmog'yók a lel-
3- ik f o k u m i n ő s í t v e ny n y el általában 4 évi ki-
j készválasztások körüli eljárásnál a zsinati lelkész választási
fogástahin. vagy pedig kitűnő vagy legalább jeles papi bi- ! törvényt s annak szellemét tartsák szigorúan irányadójukul
zotnyitványoic mellett, két évi ténylegesen sikeres rendes különösen figyelemmel legyenek a 186. §. pontos meg­
lelkészkedés után ; tartásúi*.
4- d i k f o k ú tu i a ő s i t v é n y n y ö 1 pedig általá­ 2. it kijelölésnél a 194. §. szorosan megtartandó;
ban minden kifogástalan rendes lelkész már önmagától ér­ 3. önként értetik, hogy a pályázati minősitvény fokai
tetve is bir. az egyházak osztályozási fokainak felelnek meg ;
b) A. s e g é d l el k é s z e k a két papi vizsgálatnak sikeres 4. magasabb minősitvénynyel alsóbb osztályzatú egy­
letétéle után: házközségek leikészségére mindig* lehet pályázni, de meg­
4- di k f o k ú ni i u ő s i t v ó n y n y e 1 általában azonnal fordítva. nem ;
leíruházandók ; 5. a kijelölő bizottság bármely lelkészi állomásra csak
3-ik f o k ú o i i n ő s i b v é n y n y e l a két papi vizsgá­ megfelelő minősitvényö pályázókat jelölhet k i ; ellenkező
lat sikeres letételétől számítandó négy évi segódle'.készke- esetben a kijelölés és annak alapján megejtett választás
dés után; és két évi után akkor, ha kitűnő pupi bizonyít­ érvénytelen ;
ványok mellett a gyakorlati szolgálat terén példás buz­ 6. a pályázó segédlelkészck között, ugyanazon minő­
galmat tanúsítottak s magukat elismerésre tették méltóvá; sítvén v mellett, a 186. g. alapján, azoknak szolgálati ide­
végre jére és kitűnőségére a kijelölő bizottságnak mindig tekin-
2-ik f o k ú wi nő s i t i é n y u y e l bírnak akkor, ha ' tettel kell lennie a kijelölést ezen szempont szerint kell
a két papi vizsgálat letétele után kitün" papi bizonyítva megtennie.
nyok meglett négy évig elismerést érdem He;* ká.p 7. vj-vház kerti let által fölkérendő a convent, hogy
s már legalább ,gy évet külföld egyetemeken l'di-d. egyház osztályú zárára a pályázati minősitvónyre néz­
1 -s i’i osztályú minősitvénv a segéihelkés/.e-.ciijk nem ve egész hazai reF. egyházi*, vonatkozólag lehetőleg
adatik. | cgyön tetű só got eszközöljön ; — addig pedig mond ess ók ki,
c) A t. a n á r <» !■ k a t e k h e t á k, t á I) n ri lel k é s z1 ehogy k viszoroi.'.ság elvénél fogva, mint a hogy ez a papi
feg yh i 1 o l k e s z e ií. nem h i v a t. a 1os kml I '* h bizonyítványokra nézve gynkorlatban van, az egyházkerülo-
k é s z e k i a n t n-k á p 1a u o k é'> h e i y i I e '• k s z ek lük egymás intézkedését, mind az egyházak osztályozására,
pályázati mm hívéi"' nézve pc fid téve. lmgy inár mind pályázati minősitvény fokainak meghatározására néz­
mind a két papi vizsgálatot letiltok, j i vasul táti h : ve, kölcsönösen jogérvényesnek fogadják el.
aa) a theologiai rend tanárok már ezen jogczjmen
■azonnal 3-ik fokú minős jtvénvt nyernek, két évi sikeres A z á ll. ig . ta n á c s ü lé s é b ő l.
•működés után 2-ik, és négy évi sikeres működés utáu pe­ Kolozsvárit, 1883. ápril 8.
dig 1 *ső fokú minősitványt;
Jelen vannak: főt. Nagy Péter püspök, mint elnökj
bb) a gymnáziumi és kópezdei rendes tanárok, úgy dr. Jenői Viktor, dr. Szász Béla, Gyannathy Miklós ig. ta­
szintén a katekheták, ha már rendes lelkészek voltak s nácsosok ; Bodor Antal titkár, Balogh György ügyvéd, Deák
Wugástalanul működtek, valamint a rendes lelkész! hivata­ József pónztárnok, Szabó Ádám számvevő.
 130
Gróf Yass Ádám a czegei egyházközségünkkel szem­
ben fennálló tartozását ki akarván fizetni, kéri a kamat-
követelésből legalább 600 frt elengedését: a méltányosság
határai közt az ig. tanács az engedésre kész, ha a követe­
lés rövid időn törlesztésére kérelmező kellő biztosítékot
nyújt.
A f. évi május hó 16 és következő napjain tartandó
egyházkerületi közgyűlés fontosabb tárgyaiul az igazgató
tanács a következőket tűzte k i : 1. Az országos ev. ref,
egyetemes zsinati törvények közzétételét tárgyazó javaslatot.
2. Az országos segély alap ügyét. 3. A középtanodai tör­
vény által szükségesnek jeh ett intézkedések esetleges meg­
tételét. 4. Az egyházkerületi házi-pénztárból 1000 frt se­
gély kiosztása és rendszeresítése tervezetét. 5. Az egyházi
hivatalnokok termény javadalmai részleges megváltoztatására
vonatkozó javaslatot. 6. A gondnoki, tanári stb. válasz­
tásokat.
Az egyházkerület.! képviselők mérsékelt vasúti jegy­
gyei úbazhatása kieszközlésére megtaláltatott a m. kir. ál-
lam-vasútak igazgatósága, hogy a Budapest — Nagyváradi,
valamint a m. kir, államvasutak összes keleti vonalain
május hó 10-től 25-ig bezárólag díj mérsékletet enge­
délyezzen,
A deési egyházmegyében br, Bánffy Ernő és mlsgs
Szacsvai Ernő egyházkerületi képviselőkké megválasztatása
igazoltatók, a tanítók választottja t. Miklósi József aának
i gazolása, estleg ennek megtagadása az egyház kerületi köz­
gyűlésre bizatik.
Torda egyházközségében Szabó Lajos kérelmének, azon
esetre, ha a 400 frt. egyházi követelés a megnevezett fek­
vők kitáblázása mellett is szabályszerűen biztosítva v an ,
holy-adatik.
A n.-onyedi egyhk. utasiltatik, hogy a felsőbb enge­
dély nélkül elköltött 2253 frt 54 kr. közadakozásból gyűlt
torony-alaptőkét és annak 1882, január 1-ig lejárt 605 frt
57 kr. kamatját 10 év alatt a nevezett alapra fizesse visz-
sza s addig is az ezután járó 6%-os kamatokat pon­
tosan fizesse.
A kolozsvári collegium elöljárósága felterjesztésére a
Balázs János utódaival szemben fennálló 73 frt követelés­
nek a számodásokbul törlése, ez összeg felhajthatlannak bi­
zonyulván, engedólzeztetik.
A szilágyszolnoltó egyházmegye számos egyházközség
gében tapasztalt szabály ellenessegek megszüntetése végett
Nagy László e. m.jegyző aa. felhivatik, hogy a csaholyi,
diósadi, zsibói, bogdandi és „lelei kis-körökrőlu az adatokat
bekérve, tegyen jelentést.
A sajó-udvarhelyi és somkeróki egyházközségeknek a
papi szolgálat tekintetében társítását bár az igazgató ta­
nács helyesnek látja, azonban ez ügy érdemleges elintézé­
sét a felküldött okmányok hiányossága miatt nem eszközöl­
hetvén, Csiszár László széki h.esperes aűát. útasitja a
hiányok kipótlására.
VIDÉKI ÉLET.
A k ü kü llői egyházm egyéből.
— Tavaszi közgyűlés. ~
Küküllőmente, 1883. ápril 5.
A küküllői egyházmegye tavnszi közgyűlése Dicső-Szt.-
Mártonban tartatott meg, gyönyörű tavaszi napon, április 3-án.
A tárgysorozat érdekessége és a kedvező idő azt a re­
ményt táplálták bennünk, hogy egyháziak és világiak ré­
széről egyformán látogatott, eszmékben, határozatokban
gazdag gyűlés fog lenni. Fájdalom azonban, a való nem
igazolta a reményt. Alig 8 —10 lelkész, 3— 4 világi kép­
viselő jelent meg.
A gyűlés kezdete előtt, a d. szenLmártoni ref. temp­
lomba jöttünk Össze rövid isteni tiszteletre, hol Nemes Ár­
pád, m.-bodoni ref. lelkész, mondott imát. Az egyházi elem­
nek saját ügyeivel szemben nyilatkozó hideg közönye átszállóit a
dicső-szent-mártoni hívekre is; két arra járó köznapi lélek
halgatott a harangok hívogató szavaira csupán.
Innen a városi megyeházhoz mentünk, hol főjegy­
zőnk, n. t. Kovács Elek űr, mint esperes-helyettes,
röviden indokolva a rendes esperes távollétót , a gyűlést
megnyitotta.
Az esporessi jelentést megelőzőleg Gáspár, megyei
képviselő, interpellálta esperes urat, a béderfái lelkész­
választás ügyében, hol 2 — 3-szor is történt választás s még
sincs pap. Jelezve vol t helyettes elnökünk részéről, hogy a
gyűlés folyamán felelni fog az interpellátiora; a felelet
azonban, interpelláló eltávozása miatt, elmaradott. Remélhe­
tőleg, míg újból gyűlés tartatik, ez ügy tisztázva lesz.
Erre következett az esperesi jelentés felolvasása. A
mennyi lélek volt benno, annyi lelkesedéssel találkozott a
jelenlevők részéről. A jelentés egy indítványt is hozott
javaslatba elfogadás végett, mely szerint minden egyház-
község elöljárósága jövőre, minden óv elején, bevételeihez
mérten, egy költségvetést készítsen, nehogy egyházközsége­
ink oktalan költekezésbe sodortassanak. Az indítvány ellen
felhozták, hogy elfogadása felesleges, mivel ennek amúgy
is megkell lenni a jelenben is; mert e nélkül helyesen és
czélszerüen beruházni, egyházközségeinket fenn tartani le­
hetetlen , és hogy a canonica visitationak épen kötelessé­
ge is erre felügyelni s ezt számon kérni minden egyes al­
kalmakkor a számadó gondnokoktól. Azonban a többség vé­
leménye helyeselte és elfogadta az indítványt. Olyan visz-
szatetszően hangzott, hogy éppen egyik algondnok hang­
súlyozta azt, hogy: „Ellehet fogadni; hiszen úgy sem lesz
belőle semmi.11
Szőnyegro került ezután a szőkefalvi,— dicső-szent-
mártoni zavaros ügy megvitatása. Itt a leány pártot ütött
az anya ellen; mind a kettő főszerepet akart vinni. Az ügy,
miután a viszonyok is úgy alakultak, végleges megoldást
nyert abban, hogy D.-Szt.-Máiton, elismerve Szőkefalva anyai
jogát, jövőre is leánya maradott ennek. Ez ügygyei kapcso­
latosan meg említem, hogy nagy tiszt. Czeglédi János úrnak, ki
közelebbről kis enyedi lelkészszó vállasztatott, mint a ki Szo-
kefalya s társ-egyházainak több évekig lelkiismeretes admi-
 131

aistratora volt, az egyházmegyei közgyűlés jegyzőkönyvileg az alkalmi beszédek és hírlapi czikkek szokott színvonalán,
köszönetét szavazott. mind tartalom, mind forma tekintetében. Fejtegetéseit még
Őszi közgyűlésünkön az igazgató tanácsnak azon le­ akkor is érdekkel kisérjük, midőn nem osztozhatunk nóze-
irata, mely a dislocatio kérdésében küldetett le, egy bizott­ j teiben, mert szelleme élénkségéről s nem közönséges mü-
ságnak adatott ki azon utasításs á hogy az a jelen ülésszakon | veltségéről tesznek tanúságot- Sámi, mint politikai iró, nem
tegyen ez ügyben véleményes jelentést. A bizottság véle­ I tartozik szorosan politikai pártjaink egyikéhez sem, bár
ménye felolvastatott, mely hosszabb indokolás után, a dislo- egyikhez inkább látszott hajlani, mint a másikhoz, inkább
-catio kérdését teljesen elvetendőnek ítélte s a napi rendről csak az általános e s z m é k magaslatán maradt, mint a sza­
.levétetni óhajtotta. badság és emberszerotet meleg szószólója.
Következett az özvegy árvai-gyáin intézeti pénztárnok A felhívást kibocsátók, egyik Sáminak egykori tanár­
jelentése. Meglátszott ezen, hogy tiszt. Kakasy Márton úr, társa és barátja, másik hálás tanítványa, úgy hitték, hogy,
a pénztárnok, ez üdvös intézménynek valódi benső barátja, midőn az elhunytnak dolgozatait egy kötetbe összegyűjtve
az ügy buzgó hivatalnoka. De hát ő mit tehet egyedül, ha nem kiadják, barátai, tanítványai, tisztolői s általában a közönség
mennek segítségére a többiek: azok, kik vele együtt ez in­ óhajtását teljesítik. A könyv az elhunyt élő emléke lesz, de
tézménynek hivatalnokai, végrehajtó közegei? Legfennebb számos barátai, tanítványaira nézve egyszersmind a kegye-
•elpanaszolja gyámintézetünk siralmas helyzetét, köiülnóz, lot emléke i s . — H e g e d ű s I s t v á n , lapunk dolgozótársa,
ha kaphat-e segélyt, és aztán újra vár, de hiába vár ! Szá­ mint a kiadás eszközlésével megbízott, annyit jegyez meg,
zakra, mondhatni, egerekre megy az elveszett és elveszendő hogy a csinos alakban megjelenendő mű ára lesz: 1 frt
pénzek összege itt. Ki menti meg a meg menthetőt, ki védi 50 kr. Az előfizetési pénzek hozzá küldendők f. évi május­
meg ez üdvös intézményt özvegyeink, árváink számára ! ? hó végéig, Kolozsvárra. A könyvek szétküldése a záridő
Ide be jöhet az új lelkész a nélkül, hogy a hatod befizeté­ után azonnal fog eszközöltetni.
séről bár rendes kötlevelet adna és innen elmehet évek
után a nélkül, hogy tőket, vagy bár csak kamatot fizetett
volna valaha; példa rá a közelmúltból volt mikefalvi lel­ KÜLÖNFÉLÉK.
kész társunk esete. És olyan lelkész hány van itt, ki sem Kolozsvár, 1883. ápril. 14.
tőkét, sem kamatot nem fizetett soha.
— A hátralékosokat, az elm aradt elő­
Fel a főt a hideg közöny párnájáról: mentsük meg, a
fizetési összeg haladéktiftlau beküldésére
mi megmenthető; mentsük meg a gyámintézetet, virágoz-
tisztelettel felkéri a kiadóhivatal.
tassuk fel a m i e i n k számára! Az a bizottság, mely a
pénztári számadás felülvizsgálására van kiküldve, vegye az — N yilvános köszönet. Özvegy Szentkirályi Gábor-
ügyet kezébe erélylyel, csatlakozzék tiszt. Kakasi úrhoz buz­ né, született Aáron Mária nagysága a pókai ref, egyház
galommal, szorgalmazza az intézjt minden közegeit gyors templomának husvet ünnepén egy igen díszes kathedra ta­
•cselekvésre, hogy lelkesedésre ébredjen álmaiból mindenki! karót kegyeskedett ajándékozni. „ I s t e n d i c s ő s é g é r e
s z e n t e l t e “ a nemeslelkü keresztyén úrnő. A pókai ref.
Szerettük volna hallani a tanügyi előadó ur referádá-
gyülekezet hálás köszöneté mellett kísérje Isten áldása a
ját is; de hát minek? Elmondta ő nekünk még az úton,
nemes tettet. Póka, ápril 1. Teleki József, ref, lelkész.
hogy nincs semmi eredmény és hogy a legtöbb helyről
még jelentést sem kapott. Minek adna ő nekünk dolgot? — Könyves T óth Kálm án, a laczházi lelkész , s
hat mi neki miért? Bizony, ezek szomorú állapotok 1 lapunk nagyi abecsült munkatársa a debreczeni ispotályi
Háztartásunkban friss levegőre, betegségeinkben gyó­ lelkészi állomásra nagy szótöbbséggel megválasztatott. A
gyításra van szükségünk. Egyházi ügyeink vezetőitől több laczháziak, a választást megelőzőleg, megható módon adtak
Melegséget, közügyeink iránt nagyobb érdeklődést, hivatali volt kifejezést a kitűnő lelkész iránt táplált szeretetiiknek
'közegeinktől erélyesebb administratiót várunk. s azon óhajuknak, hogy körükből ne távozzék el. Hogy új
állását elfogadja-e, arról még nem bírunk tudomással.
Calvinista.
— M agyar-szerb p a p , m in t Szerbia főpapja.
Mióta az orosz zsoldban állt és merész politikát űzött
Mi h á l y szerb metropolibát Milán egyszerűn megfosz­
IRODALOM* totta méltóságától, a raetropolita állás betöltése fontos
— Sámi László összegyűjtött dolgozataira *Kifizetési kérdéssé vált egész Szerbiában, s a papság nagyon fölhasz­
fölhívást bocsátott ki Gyulai Pál és Hegedűs Sándor. A mun­ nálta a kormány ellen. Végre e hó első napján megtörtént
ka csak egy kötetre fog terjedni, de e kötet magában fog­ a metropolita választás, melyen a püspökök tüntetőleg nem
lalja mind azt, a mit e jeles tanár és iró a lapokban és szavaztak. így aztán egyhangúlag megválasztották a bajai
folyóiratokban elszórva még életében közrebocsátott: politi­ születésű M r a o v i t s T h e o d o r arkhimandriát, kit Milán
kai és irodalmi beszédeit, hírlapi czikkeit, felolvasásait, király rögtön meg is erősített méltóságában. Mraovicsot
rajzait a politika, társadalom és nevelés köréből. Sámi dol­ fényes ünnepélyességek között már föl is szentelték. Mra-
gozatai megérdemlik az összegyűjtést, mert felülemelkednek ovics 1816-ban született Baján, s ott és Pécsen tanult,
 132

Budapesten jurátuskodott. Szülői óhajára lett pap. Már
negyven éve él Szerbiában, hol mint tanár sok érde­
met szerzett, s átalában Szerbia egyik legtudomáuyosabb
férfia. Mikor a műit évben a magyar irók és művészek tár­
sasága kirándulást tett az Al-Dunán, Belgrádban Mraovits
üdvözölte a látogatókat meleg, szives magyar beszéddel.
FŐTISZT. NAGY PÉTER PÜSPÖK ÚR A KÖVETKEZŐ
KÖRÖZVÉNYT BOCSÁTOTT\ K I:
Körözteti:
— Másod Ízben. —
A d e é s i e g y h á z m e g y é b e n a k a c z k ó i mis-
s i o n á r i u s-p a p i á l l o m á s . Javadalma: tisztességes
lakás házi kerttel és 784 fit 99 kr o. é. fizetés, melyből
514 frt alapítványok kamatja és egybázkerülefci segély ; 105
frt tőke kamat; 50 frt canónica portio jövedelme; 115
frt 99 kr az egyháztagoktól, ezen kivül a dijlévéiben meg
határozott stóla. A lelkész köteles fogatot tartani és a ca­
nónica portio úgy rendes, mint egyenértékű adóját fizetni,
inig a felszedendő hátrálékokból és remélhető alapítványok­
ból o kiadás fedezhető leend. Az anya-egyházközséghez tar­
toznak az al*őii, szel'cskei, galgói, b.-polyáni, soósmezei
és ilnudai 1. egyháziul égek ; kötelessége a lelkésznek min­
den hónap 1-ső és 3-ik vasárnapján délelőtt vagy délután
Kaczkón, Szelecskén, Kapjonban, Al-Örben és Gogán ; —
2-ik és 4-ilc vasárnapján pedig Galgón, B.-Polyánon, Soos-
mezőn és Nagy-Ihndán fölváltva isteni tiszteletet tartani,*
az úrvacsorát az ünnep első és másod napján egyszer a
községi felső máskor az alsó csoportban osztani ki. Ezen
kivül a lelki-pásztori gondozást, az anyakonyvek vezetését
a confirmatiot végezni.
P á l y á z a t i h a t á r n a p : m á j u s 8-ikn. A kije­
lölés a m. ig. tanács által történvén: a f o l y a mo d v á n y o k
a 1ó 1i r t h o z k ü l d e n d ő k .
A l e l k é s z 5 é v r e v á 1 a s z t a t i k. 5 év eltel­
tével még más 5 évre újból megválasztható; d e e z á l ­
l o m á s o n 10 é v n é l t o v á b b n e m m a i a d li a t.
Kolozsvárit. 1883, ápril 9.
A SZERKESZTŐ POSTÁJA.
B e n k ő G y ö r g y k o l l e g a u r n á k , Loz s á d. Kiadóhiva-
tali tévedés, mely elnézésre var. — R a v a s z J á n os k o l l e g a
u r n á k , M. - Köve s d. A múlt évről Ön liátrálékban maradván 2
frt 30 krral, a közelebbről beküldött. 4 frt 15 krból e szerint a
folyó évre javára íratott 1 frt 85 kr.
V a l i é i ' J ó z s e f , k o l l e g a u r n á k , M á k ó. Ön nyílt
választ kér a következő kérdésre : „Az anyakönyvért ki a fele­
lős, a pap-é vagy a kurátor?“ A válasz rövid és határozott: a pap,
minthogy az anyakönyvet ő vezeti, felügyeli s igy annak hitelességé­
ért. is nem a kurátor, hanem ő a felelős.
K á l má n F a r k a s u r n á k , Gyttd. A küldött tárczaközle­
ményt nagy köszönettel vettük. Az énekes könyvekre és a zsoltár
fordítására nézve, az illetők, — mihelyt mindkettőjük nagy mérvű
elfoglaltsága megengedi, — azonnal intézkednek.

Ilin

517. sz. (II) (1 —1)

I3 á 1y á z a t.
A n.-károlyi egyházmegyébe kebelezett ó-pályii ref. egyházban üresedésbe jött lelkészí állomásra pályá­
zat n y ittato k ;— pályázni kívánók pályázati kérvényüket Szilágyi Lajos m.-sárolyi espereshez Gébévé u. p.
Nyir-Bát-hor, f o l y ó l i ó 2 4 - i k n a p j á i g terjesszék be; a későbben érkezett figyelembe nem vétetik.
Az elválasztandó lelkész évi fizetése következő :
1. A lelkésznek házi, vagy parókhialis kertje két köblös.
2. Van buszonnyolez hold szántó földje és 22 hold kaszáló rétje egy tagban.
3. Minden igavonó marhával biró gazda szolgál egy igás napszámot, ilyen van 16 ; a jószággal nem
biró gazdák és zsellérek egy-egy gyalog napszámot, ilyen vau jelonleg 25 , ennek egy harmada a tanítót illeti,
4. Egész bért fizető gazdák fizetnek egy véka búzát és három véka gabonát, t. i. a kik 18 hold földdel
bírnak, ilyen van jelenleg 11 — az űri rendűek fizetnek 2 véka búzát, 2 véka gabonát, ilyen van 5 és ezen
szám alatt lévők egyenként GO— 60 krt.
5. A 18 holddal nem biró gazdák fizetuek 3— 3 véka gabonát és 60 krt. ilyen van jelenleg 11. Az
egész bért fizetők adnak 3 sor, a 3 vékát fizetők pedig 2— 2 sor szénát.
6. A házas és házatlan zsellérek fizetnek egy véka gabonát és 30 k rt.; ilyen van jelenleg 24.
7. A vegyes házasok fizetnek l/ 2 véka gabonát cs 15 k rt.; ilyen van 15.
8. A konvencziós cselédek fizetnek 50— 50 krt.; ilyen van 18.
9. Ad az egyház 4 öl kemény tűzifát beszállítva.
10. A Stóla az egybázkerülefci rendelet szerént fizettetik.
11. A földek után járó minden adót az egyház fizeti.
D e b r e c z e n , 1883. ápril 7. R é v é s z B á l i n t , püspök.

SSr
Nyomatott Stein Jánosnál az ev. ref. főtanoda betűivel Kolozsvárit.
XIII. évfolyam. Kolozsvárit, 1883. Április 22.
PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI HETILAP.
-S £
M E G JE L E N IK M IND EN V A SÁ R N A P.
SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS:
b.-farkas utcza 16 szám, hová a lap szellemi s anyagi ügyeit
illet3 minden küldemények czimzendők.
ELŐFIZETÉSI ÁR :
Egész évre 6 fit., félévre $ frt., évnegyedre 1 frt. 50 kr.
Á
•«gfr
j^ E L E L Ő S SZE R K E SZ T Ő ÉS K IA D Ó T U L A JD O N O S :
Egy test és egy lélek vagytok.
T a r ta lo m : Az egyházmegyei özvegy-árvái alapok kezelé­
séhez. — Töredék a magyar ref. ének — és isteni tisztelet történet­
ből. — Válasz Benke István „okleveles gyors-irástanár“ úrnak.
Parádi Kálmán. — Külföld — Különléle. — Távcza.
Az egyházmegyei özvegy-árvái alapok
kezeléséhez.
Ez igen tisztelt lap még jobban tisztelt olvasói s
magunk is hozzá szokhattunk már, hogy egy-egy már ve­
szendőnek indult ügyben fölemeljük gyönge hangunkat s
még a biztos vereség kilátása mellett is elmondjuk meg­
győződésünket.
Hasonló helyzetben érezzük magunkat ez úttal is,
de azért nem kételkedünk kifejezést adni nézetünknek,
mely, erősen hisszük, még leszavaztatva is, az egyház
igazi érdeket érinti.
Ebből is, a soraink fölé irt czimből is kitetszik, hogy
mi az egyházmegyei özvegy-árvái alapok czentralis kezelése
mellett vagyunk, mig az egyházkerületi közgyűlés által ez
ügyben Vélemény-adásra útasitott egyházmegyék nagy több­
sége saját kebelében akarja megtartani ez alapok kezelé­
sét. Mi, mint rendesen, az „átkos“ czentralizáczió szószó­
lói vagyunk most is ; az egyházmegyék pedig maradnak
a régi „szabadság* hívei.
Jó szerencsének tartjuk azonban, magunkra nézve,
hogy absolutistikus hajlamainkkal nem állunk épen egé­
szen egymagánkban s még nagyobb szerencsének az ügyre
nézve, hogy e tekintetben olyan dolgozat áll tárgyalási
alapúi az egyházkerületi közgyűlés rendelkezésére, minő a
vajdahunyad-zarándi egyházmegye idevonatkozó javaslata,
melyet lapunk t. olvasói im m ár egész terjedelmében ös-
mernek.
Valóban jó munkát végzett t. Szőcs Sándor afia, a
midőn ismeretes dolgozatát, nagy fáradsággal és gonddal
16. szám.
$3-
V
KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.
HIRDETÉSI DIJAK
kétszer hasábozott garmond sor vagy annak toré 5 kr. Bé-
lyegdij minden béig tatás után 30 kr.
Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél külön kedvez­
ményt nyíljt a kiadóhivatal.
frfr-----------
S z á S Z i T O O m O lc C O S .
Eféz. IV. 4.
elkészítette s jót az egyházmegye is, a midőn azt elfogad­
ta, megmutatván evvel, úgy szólván, kézzel foghatólag az
előnyt, mely a központi kezelésből magokra az érdekel­
tekre s igy az egyházkerületre háromolnák. Nem mond­
juk, hogy a munkálat egyik-másik részlete ellen kifogást
tenni ne lehetne, de szeretnék látni, hogy magát az elvet,
minő argumentumok alapján lehetne raegczáfolui?
Egyik ellenvetés lehet, hogy az alap minden egy­
házmegye sajátja, s a magáét mindenki maga akarja ke­
zelői. Igaz, hogy a tulajdonjog az egyházmegyéé, de mint
halhatatlan testületé, nem pedig most élő képviselőié, kik
a territoriális kezelés mellett nyilatkoznak. Az időszerűen
élő generatio csak csekély részét szolgáltatja az alap va­
gyonának, melynek nagyobb felét a már elköltözött öltők
adták össze, mint az egyházkerület hivatalosai.
A másik kifogás, hogy a különböző egyházmegyék
jelenleg érvényes adózási-kulcsa némi eltéréseket mutat és
hogy az alap vagyona az egyes egyházmegyékben nem
egyenlő. De hát nem volna-e akár a különböző adózási­
kulcs is megtartható a központi kezelés mellett is és nem
lehetne-e a javadalmazási mértéket a status quo szerint jö­
vőre megállapítani? Mig ellenben az alapok egyenlőtlen­
sége egyik leghatalmasabb bizonyíték arra nézve, hogy a
különböző elvek (?) szerint folyó territoriális kezelés he­
lyenkénti mulasztásai, mennyi k árt okozhattak az illető
alapnak!
Viszont, túlfelől, mekkora megtakarítás követné a
központi kezelést, ha nem kellene, mint most, a tizenhat
csoportban folyó kezelés költségeit vesztegetni!
Pedig, valljuk meg őszintén, nem ez a veszteség
a legnagyobb, a mely ez a l a p o k a t eddig is érte s a jövő­
ben isérni fogja.
Nincs miért n e k e m magyaráznom az egyházme­
gyéknek és az érdekelteknek, hogy ez alapok inennyit
vesztettek, merjük mondani kivétel nélkül mindenik egy-
 134
házmegyóben, épen a mostani kezelés minemíiságe okán.
Nézze meg akárki az egyházkerületi közgyűlési jegyzőköny­
vekben foglalt kimutatásokat ez alapokról — ha ugyan
eltud memii rajtok — s meglátja, hogy minő restantiák
és bevárandóságok szerepelnek ott. Pedig erős a gyanúnk
— a kimutatások zavarosságából következtetve — hogy
az ott foglalt adatok nem is egészen megbízhatók. H ivat­
kozunk továbbá, több hirlapi polémiára, mely az egyház­
megyei özvegy-árvái alapok kezelése fölött különböző egy­
házi lapokhan folyt s melyeknek tanúsága mind csak az
volt, hogy itt is veszett, ott is veszett oda egy csomó
pénz.
Hiában, a collegiális fölhajtás nehézségei, az értel­
metlen, vagy hanyag, vagy épen könnyelmű tőke-elhelye­
zések kikeriilhetetlenek minden territorralis kezelésnél. S
hátha más lehetőségeket is fölteszünk, m ár pedig em be­
rekről lévén szó — minden föltehető.
Szóval, minden a mellett szól, hogy kezeltessük ez
oly fontos alapokat központilag s ellene csak is az a ma-
radiság, mely a megszokott kerékvágásból kitérni nem
hajlandó, pedig milyen zötyögös egy kerékvágás ez!
Mi tiszteljük az egyházmegyék vólemónyadási jogát, de
nem hisszük, hogy az egyedül illetékes törvényhozó tes­
tületet: az egyházkerületi közgyűlést e vélemények kötnék
s kényszeriteoék, hogy belátását ne kövesse s ne igyekez­
zék papjait lehetőleg biztosítani.
És számítunk is a közgyűlés jobb belátására.
Szász Béla.
TÁECZA.
Szépség a hamvakból.
— Irta D r. Macmillan Hugó. —
(Angolból Cs. Zs.)
(Folytatás.)
A megszomorodottnak isten szépséget ád a hamvak­
ból. Az érzékeny emberi szívnek fájdalmas a szenvedés és
bánat; ezek mégis nagy szerepet játszanak a világ erkölcsi
háztartásában, A fájdalom és szenvedés ógotőkemencze, a
melyben bűnös szokásaink égéttetnek hamuvá; hitünk meg­
tisztítása drágább, mint az arany, noha az is tűzben tisz-
tittatik m eg: Az emberi nem nagy szenvedélyével mi is az
oltárra vagyunk helyezve, reszt veszünk szenvedésében és
hasonlóan hozzá, a szenvedések által leszünk tökéletesek,
„Hiszem,“ mondja Heine egyik mély értelmű mondatában,
„hogy az állatok szenvedés által értelmesekké tehetők.“ A
szenvedés megjavítja a legdurvább természetet is ; rejtel­
mesen ott nyugszik a művészet és irodalom, a világban tá­
madott elet és előhaladás gyökerénél; mikor pedig szen­
tesítést nyer, a Krisztus társaságába és országába emeli a
legalacsonyabb származású bűnöst is. Szebb, mint a moha,
mely puha bársony palástjával teríti be az elhagyatott tűz­
helyet, becsesebb, mint a tavasz kedves zöldsége, mely el­
födi és eltakarja az ősz halottjait és romlásait. Igen, szebb
és becsesebb az erkölcsi szépség, mely a világi veszteség,
a mulékony fájdalom és a sötét pusztulás hamvaiból áll elő.
Töredék
a magyar ref. ének — és isteni tisztelet történetből.
— Házasok összeadása. —
Mint minden egyóbb másban, úgy a copulatiónál
is nem volt meg a teljes egyöntetű eljárás a reformátusok
között; mutatják ezt az ozon korból reánk maradt agendák,
nem csak, de a XVII. században is még nagy külömböző-
ségeket tapasztalunk.—
Nézzük azért a XVI. század két kiváló alakjának el­
járását a copulatio körül.— Az első a mi előttem feltűnik
az, hogy H e l t a i n á l az eljegyzés, elgyürüzés; kézfogás,
összekötés sat.-ről, sőt még a h i r d e t é s r ő l is, szó sincs,
s az egész eljárás úgy szólván igen egyszerű (vag*y akkori
szokásmód szerónt — e g y i g y ü , — míg Me l i u s már sok­
kal tárgyilagosabban jár el; de lássuk mindkettőt:
H e l t a i eljárása, 1559. kolozsvári ageudája szerént:
Mikor a vőlogóny és a menyasszony a m i n i s t é r
eleibe jőnek a templomba, kérdje meg mindkettőnek nevét :
annakutánna igy szólítsa a vőlegényt!
Istenbe af. N. akarod-ó e jámbor szóméit az N. asz-
szonyt istennek törvénye szerónfc örök házastársúi venned ?
A vőlegény feleljen: akarom,—
M. Emlókezel-é róla, hogy ha valakinek e jámbor szö-
mély kívül adtad hitedet?
V. Nem adtam.—
M, Istenbe szerelmes af. N. asszony,-akarsz-é e tisz-
Az élet legrettentőbb harczmezején nő a béke legzöldebb
viránya; a szivet kiégető heves láva folyamon nyílnak az
igazságosság erényei és azon teremnek ennek béke gyümöl­
csei. Mikép a természet befödi porhadó szikláit, moha, zuz­
mó és virág takaróval, ez által az egész földet alapjában
megingató rázkodtatás eredményeinek a legfestőbb kinézósl
kölcsönözve a tájképekből!, úgy födi be az isten a kegye­
lem gazdag diszével ?. legnagyobb kínokat és a legnagyobb
szenvedést okozó megkisértetóseket, őszhangba hozva ezeket
a mennyei dolgokkal és vonzóbbá és hasznosabbá téve az
életet, melyben ezek történtek. Azon bánatra, mely a lel­
ket a legmagasabbra, az égig emeli, a mennyei béke tiszta
fehér hópelyhei hullanak, a hol a fájdalom és szenvedély
sötét lángjai éreztették elviselhetetlen melegségüket és pusz­
tító tűzfolyamukat, a felkelő és lenyugvó nap sugarai ,
gyöngéd ragyogással estiek oda finomul és észrevétlenül.
Mily dicsőség környezte a megváltó homlokát, midőn szen­
vedés teljes élte végződött! Különböző és némi tekintet­
ben nagyobb dicsőség, mint az, a mi istenségéhez hozzá­
tartozott. A fő, mely hamuval volt födve, az óle.t mely egy
megtestesült szenvedés és bünhödés volt a világ bűnéért,
most az öröm olajával van fölkenve és a dicsőség köntö­
sébe nem öltöztetve.
Es végre vannak a halott hamvai! Ezek a leggyászo­
sabbak mindenek között. Még a közönséges házi tűz hamvai
is elszomorítók, mivel arra emlékeztetnek vissza, a mi egy­
szer ékes volt, mivel a veszteség és romlás gondolatát köl­
tik fel bennünk. Az élet változásainak szomorú tapasztalata

teletes férfiúhoz N-hez istennek törvénye szerént örök há­
z a stá rs i menni ?
M. A. akarok.—
M. Jut-é eszedbe, hogy ha valakinek e jámbor férfi
köziül adtad volna hitedet?
M. A. Nem adtam.—
A ininisfcer fogja össze kezöket és igy szóljan először
a vőlegénynek:
Istenbe szerelmes af. miért hogy e jámbor szóméit,
istennek törvénye szerént, örök h á z a stá rsi veszed magad­
nak, mond utánnom az eskünek igéit:
Én N. esktiszem ma, az igaz és élő úr istennek előtte,
és az ö keresztyéni gyülekezetének előtte, hogy e jámbor
szömóly az N. asszonyt, Örök h ázastársi veszem magamnak,
miképpen is vettem az úrnak törvénye szerint, és mind
halálig el nem hagyom, sem jó sem gonosz szerencsébe, az
isten engemet úgy segitsen, ki atya, fiú és sz. lélek egy
bizony isten.—
Hasonló megszóllitás után a menyasszony is ilyen
esküt mondott.—
Ennekutánna szentelje őket a minister mondván:
Minthogy e tiszteletes szömólyek, az N. uram és az
N. asszony egyenlő akarattal, az úr istennek törvénye sze­
rént, örök házasságba akarnak egymással lakni, és ezt hi­
tekkel és kezeknek összefogásával, mind isten előtt s mind
a keresztyéni gyülekezetnek előtte vallják és megbizonyit-
képessé tesz arra, hogy azokkal rokonszervezzünk. Meg in­
kább elszomoritók az ősz hervadt lombjai, melyeket a fagyos
novemberi szél utunkba fu; a természet diszes halotti
máglyájának hamvai ezek, melyekben a nyár pompája és
dicsősége égett e l; ezek mindegyike a szépség és berende­
zés egy-egy csodáját beszéli el, és az öröm egy-egy perczé-
re emlékeztetnek, a mely mindörökre megsemmisül. Gyászolja
azon roppant veszteséget, mely a természetben történik, a
fajok kimúlását, a magok, virágok és gyümölcsök milliárd-
jait, melyek soha ki nem kelnek, teljes mifejlődésben hull­
nak el, és soha meg nem érnek. Azonban a természetben
nincs oly veszteség, a mi megfelelne az emberi ólet vesz­
teségeinek. A halott hamvai a legnagyobb megaláztatásról,
legfőbb veszteségről, a legszebb remények megsemmisülésé­
ről 4s a legnagyobb eszmék elveszéséről beszélnek. A mi-
velődes adományai és vívmányai becsesebbé tettek az életet,
mint az régen volt; a tudomány eredményei m utatják,
hogy mily hosszú úton és mily csodálatos haladás után érte
el a jelen tökéletes alakját, s ez által nagy mértékben ér­
vényesítik az élet fontosságának fogalmát; az isteni ke­
gyelem kijelentésé tudtunkra adja, hogy a kegyelem okáért
maga az isten fia halt meg, és minden forron szerető szív
tapasztalata megerősíti azon igazságot, hogy az emberi
életben a szeretet a mindenek felett való, a legfőbb és legáldot-
tabb valami, a legfönsógesebb virág, melyet a természet
fejlődésének hosszas folyama alatt megteremtett. A halott
hamvaiban, ez. teljesen elmúlt; a tornászét elpusztította
összes gyűjtött szerzeményét, félre lökte a legnagyobbat,
135
ják. Ez okáért én is Ö s s z e s z e n t e l e m Őket ( i t t a mi­
nister tegye a jobb kezét a vől e g é n y fejére a
b a l k e z é t a m e n y a s s z o n y f e j é r e ) atyának, fiúnak és
sz. léleknek nevébe, hogy valakiket az úr isten össze szer­
kesztődet, azokat ember egymástól el ne válassza.
Itt következett az új párhoz egy alkalmi, — egészen
bibliai — t a n í t á s , azután i ma , mely mindenkor e felhí­
vással kezdődött: „ k ö n y ö r ö g j ü n k a z úr i s t e n n e k , “
(mintegy ellen-célzás volt ez, a szentekhez s a szűz Máriá­
hoz intézett pápista könyörgésekre,) végre az á l d o m á s
eképpen :
Áldjon meg tüteket az úr isten, és megőrizzea.
Adjú meg tünektek áz ő ismeretit, és adjan bókesé-
get tünektek.
Menjetek el atyának, fiúnak és sz. léleknek nevében.
Ámen.—
Mé l i us eljárása következő vala :
A ház a s okna k összeesk üt és ekne k igaz
mó d j a :
Jóllehet istennek erről nyilván való parancsolatja nincs,
példánk sincs a sz. írásban erről, hogy esküvésnéi prédi­
kátor avagy egyóbb ember e s k ü z t e /volna), de szükség
az emberek tökéletlensége, és a keresztyének végzésinél
fogva, de azt vélni, hogy a házasság nem házasság a p á p a
e k ü t é s e n é l k ü l , vagy hogy a h i t l e g y e n o k a a h á ­
z a s s á g n a k , pápai babonás hazugság,
az egyedüli nagyot, melyet létrehozott, azt is elvetette, épen
akkor, mikor az tökéletes volt! Más veszteségek megújít­
hatók! Minden tavaszszal fris kedvességgel emelkedik ki a
föld az őszi tűz megkereszteléséből. A tél a halál-árnyéká­
nak sötét völgyéből szép kies zöldségbe megy át. A lombok
újra a régi üdesógben jelennek meg ; a száraz zuzmókból
és az elheivadtnak látszó ágakból újra szép fiatal virágok
fejlődnek ki. De mi fogja megújítani a halál pusztítását?
Uj életre keltheti-é valamely következő tavasz az urna
hamvait? A tavasz varázs vesszejével érinti meg a temető
sírjait, mint Geházi a próféta vesszőjével a meghalt gyer­
mek arczát; de mig annak érintésére felóbrendnek az al­
sóbbrendű lények, melyek a sirhalom külső rétegénél van­
nak: — a fű gyökerek zöld szárakat hajtanak, a virágok
csodálkozásban nyitják ki helyeiknt, — addig alólról a
drága hamvaktól nem kapunk feleletet. Hamu a homokhoz,
por a porhoz való összeköttetéseiket még mindig megtart­
ják. Hajdan a prometheusi versenyfufcók, égő fáklyákat vive
kezökbe, versenyeztek: és az nyerte el a dijafcf ki égő fák­
lyával ért először a czélhoz. A halál czólpontjával azonban
a győző és győzött fáklyája egyaránt ki van aluva; sem a
bölcsebb, sem a bátrabb szélben nem tudja a beláthatlan
sötétségen azt égve túl vinni. A síron a halál jelképe egy
felferditott faklya alakjában volt kiábrázolva, hogy többe
meg ne gyújtsák. A halál örök búcsú volt; a maroknyi
emberi homok a hamu-vedrekben csak egy kevés ideig let­
tek megmentve a vegsorsuktól, hogy utoljára a mindensóg
meg nem különböztethető elemeivel egyesüljenek. Még a
*
 136
Mikor esktitni akarsz, úgy cselekedjél
Me g h í v d e n d egy héttel elébb, avagy bizonyos em­
berek, hites személyek legyenek, a kik mind a két személy
szabadságát tudják.— A nő sző személyek egyenlő akarat­
tal legyenek, csalárdul se erővel ne adják össze az atyák
anyák, a lányt ne adják ahoz a kit nem szeret, az ifjak
szüléik akarata nélkül ne keljenek egybe, megegyező korú­
ak legyenek, pénzért marháért ifjú el ne vegyen vén asz-
szonyt (s megfordítva), ha mindkettő ifjú, de oly m a r c zó ­
n a lányt, a ki 13, vagy 14 esztendős nincs meg, meg ne
osküsd, Mária is 10 éves korában ment Józsefhez.— A
b o r z a s leánynak az ő szerelmének, és férjnek való adá­
sának ideje akkor jött el mikor m e l l e s v o l t , és a ter­
mészet uieginditá Pili sui acc-reverant, (S 1 1. 1(3).—
Mikor főijeinek igy szólj
Immár ezt értsétek meg a f !
1. Ki szerzetté a házasságot, és mi legyen s hány
féle a házasság ?
2. Micsoda okai és végei a házasságnak?
3. Micsoda tisztek a házasoknak ?
De p r i mo : A házasságot isten szerzetté, — Ádám
házassága, — a mit isten szoroz, az dúsak és szent. —
Hát eretnekek vágynak barátok, papok, kik tisztátalan S á g ­
nak mondjátok a házasságot, — paráznák vagytok, mert
apácalikpl safarinákkal paráználkodtak, — klastrom mellett
bordély volt, a kikbe kétféle paráznák voltak, férfiú és asz-
zsidó hit sem tudta elképzelni, hogy valami öntudatos szép­
ség állhatna elő az ily hamvakból, s azon reménytelen ki­
áltással fordult a kegyetlen éghez: A halottakkal cselek­
szel-e csoda dolgukat? Napjainkban a tudomány kegyetlen
harezossai arra használják fáradhatatlanul minden erejüket,
hogy a sir szájára egy nagy követ hengeritsenek. Azt mond­
ják, hogy a természetben semmi sincs, mi sejtetné velünk
a feltámadást, épen semmi sincs, a mit, mint hasonló ese­
tet felhozhatnánk mellette. A szép virág és a szárnyas ro­
var előállása a magból és a bábból (ezen általánosan ismert
példázatok), csak a megújulásnak, vagy a fejlődésnek példái,
nem pedig a feltámadásnak. E/.en élő valamik nem egy ko­
rábban kihalt és megsemmisült állapotból jönnek elő, ha­
nem egy oly előbbi élet eredményei, mely egy pillanatra sem
szűnt volt meg, és mielőtt ily eseteket, mint bizonyító
érveket felhozhatnánk a feltámadás mellett, az állati vagy
növényi élet parázsát kell felmutatnunk, melyet porba ke­
restünk, melyet a szél szétbontott és más testek szerveze­
tébe oltott, melynek anyaga mindazáltál összegyüjtetett és
előbbi élele újra helyreállitatott sértetlenül. De a természet
folyamában ily eset soha sem törtéut. A physikai világban
ily példa soha sem fordult elő arra, hogy elet állott Yolna
elé a tényleges halálból. Mindon megújító folyamata a ter­
mészetnek csak azon dolgokhoz van kötve, a melyek élők
és az élet képviselői.
fVége következik.,)
szonyi állat, mindkettővel paráználkodtak, ti papok a kur­
vákkal és a lotyókkal áldoztok.—
De s e c u n cl o: A házasság szerző oka a sz. három­
ság, az ő parancsolatja és akaratja, — materiális carna ; a
két személy, ezek lesznek egygyé, egymásnak segítségéve,
ez az el s ő: t. i. a 1e 1k i h á z a s s á g. — Má s i k : a sza­
porodás, melyben köteleztetnek a magzatoknak nem barommá
és disznóvá, hanem értelmes istenfélő emberré nevelésére,
ne csak a tehénnek, disznónak szolgálatára, hanem a Credora,
mi atyánkra, a keresztyéni fundamentumra is meg kell ta­
n íta n i!— H a r m a d : paráznaság oltávoztatása, a római
sereg azért = clioaca diábóli !
De t er t i o : a testi házasság.— Tisztjük :
a f é r f i é : hogy szeresse feleségéi, mint Krisztus az
anyaszentegyházat, tisztelje, őrizze, segítse, gondját viselje,
a bűnéről fedje, h a nem f o g a d j a m e g v e r j e , úgy mint
ő testét, fejét he ne törje, lába alá se tapadja, hanem hogy
jobban legyen, mint a ki nem az ő jegyesét bünteti bűnéért,
de szerelemből sat.—
A K a t i a s s z o n y t i s z t i : az jámbor férjét mint
fejét és urát, űgv szeresse tiszta szívből, engedjen neki,
az ő f é r j é t m á s n a k h í v j a , semmi nyavalyájába el ne
hagyja, meg se utálja, — a szövést, fonást, sütést, takarí­
tást tudja, — tékozló, lopó, monyódó, rost, tunya ne le­
gyen, — fiait isteni tudományban és félelemben nevelje, há­
zának gondját viselje.—
Ezek a házasság okai és végei, a mi ezentúl van, az
pápai k e l e p c z e .—
No! i m m á r , értitek házasi tiszteteket, Iston Össze
kötött és megáldott, mert isten szerint házasultalak, azért
soha más ember el nem választhat, de mégis , hogy a ti
házasságtól* e világ előtt is erősb legyen, im összecsküt-
lek. — fogjátok egymás kezét:
No m o n d j a d Gál Di r i : Isten téged úgy sególjen,
a ki egy állatjába, személyibe három, Atya. Fiú, Sz. Lélek,
egy bizony isten, mindenek teremtője és éltetője, a hívek­
nek Krisztusba idvezitöjo, kegyelmes, igaz. hatalmas, min­
den j ó s z á g kútfeje, — hogy te e Kati asszonyt szereted,
istennek szörzése szerént vötted el, igaz liázastársúl: s arra
kötöd magadat, hogy őtet el nem akarod hagyni, sem egész­
ségébe sem szükségébe, el nem szököl mellőle, mint a Krisz­
tus el nam hagyja az ő jegyesét, ha isten reá segéll és ő
vele együtt tart.— Isten téged úgy sególjen, úgy tartson
meg, sz. fiáért az igaz hit á lta l: Ámen.—
No D o r k ó n e n 8 , mondjad te is: Isten téged úgy
sególjen, (etc. ut supra). hogy te a te jámbor uradat sze­
reted , s arra kötöd magadat hogy sem egészségébe , sem
betegségébe, ő tőle el nem szököl, el nem hagyod, hanem
néki engedsz cs neki szolgálsz , mint az Anyaszentegyház
Krisztusnak ha isten teneked erőt ád és ő vele együtt tart.
Isten lésed úgy sególjen, üdvözítsen, sz. fiáért az igaz hit
által. Ámen.—
Ama pápai módot elhagyjátak: a Sz. Evangélium,
szent Péter, Pál, római sz. szók szerint, — az ő e r e j é r e
se esküdt: Isten téged úgy sególjen, hogy t e l j e s t e h e ­
t s é g e d szerint nem hagyad: cigán lova futtatás ez!
 137

Mikor összeeskütöd így könyörögj: csomó idézetekből, ellentmondásokból, kirívó hiúság és

Ábrahám, Izsák és Jákób istene, a mi urunk Jézus szánandó tudatlanságból van dagasztva; egészben pedig
Krisztus sz. Atyja, titeket az ő fiáért ígérete szerint meg­ körmönfont példája a helytelen gondolkozás azon fajtájá­
áldjon, szaporítson, hogy láthassátok unokáitokat, megoltal­ nak, melyet a logikusok „téleltóvesztés“ nek mondanak.
mazzon titeket lelki és testi veszedelemtől. Ámen.— De mert minden roszbau van valami jó, én az Ön
Ha most e két eljárási módot össze hasonlítjuk; nagy czikkében is kerestem és találtam is annyi jót, helyeseb­
kiilömbözőséget találunk, s az őrös felekezeti szinozet mel­ ben mondva, eszélyessóget, melynél fogva megtámadását
lett is meg kell vallanunk, hogy Melius részén van az igaz nem az ig. tanács ellen, hanem én ellenem irányozza s
puritán protestáns felfogás; a m enyiben— hogy annál in­ igy alkalmat ?d nekem a szabadabb mozgásra. Fel is kí­
kább ellene mondjon a papizmus által tanított h á z a s s á g ­ vánom használni e meg-.'ondatlauul ioaugurált alkalmat,
gá c ra m e n t u ni n a k, azt hirdeti, hogy mielőtt a pap meg- nem mintha kerestem volna és miutha a szóvitákat be­
eskette volna őket már az isten összekötő, t. i. sziveikben, csülném, hanem azért, merr emberbaráti kötelességemnek
•— ez pedig a belső lényeg, pap forma ti ója csak külső tartom Önt kiábrándítani a hiúságából.
formalitás; de okadatolva van ebben a házasság felbontha­ Lássunk a dologhoz. ,Vir durae capacitatis“-val lé­
tósága is,»— a menyiben lu a b e l s ő 1ö n y e g , a sziv- vén dolgom; l-czkéző modoromért szives elnézést kérek t.
beli vonzalom elpusztul, elkeli pusztulnia a k ü l s ő f o r m a ­ I olvasóinktól.
l i t á s n a k is, a mint hogy adja is Melius az e l v á l á s Mi képezi Öu felháborodásának okát? Nyilván, az
okait.— (De erről közelebb!) igazgatótauaesi leirat, Mi mondatik e leirat első részében?
Kálmán Farkas.
Sommázzuk a tartalmát s azt találjuk, hogy e leirat hi­
(Folytatása köv.)
báztatja a törvényes lao¿érvtől való eltéréseket, a mennyi­
ben azok „ i n d o k o l a t l a n u l , m i n d e n e ló 1 e g e s
b e j e l e n t é s és e n g e d é l y n é l k ü l “ inauguváltat­
Válasz Benke István „okleveles gyors- tak. A francait nyelv tanítása ellen, a mennyiben az „a
irástanár“ úrnak. k ö t e l e z e t t t a n t á r g y a k m e g s z o r í t á s a nél­
a „Székely Nemzet“ 56 és 57 ezámaiban megjelent k ü l “ taníttatott, semmi kifogást sem tesz; de a gyorsírás
})K i a hibás a tanterv eltérésében?“ I I —IV. osztályokban, hetenként 2—2 órán, bár önkónyte-
czimü czikkére. són vállalkozóknak tauitását betiltja.
Mit tesz Ön mindazok ellenébe? Előhozakodik nagy
Ön megsértett hiúsága valóban furcsa helyzetbe ho­
érdemeivel; idézi a collegiumi Értesítőből a saját magáról
zott mindkettőnket.
irt dicséreteket; elmondja a többi közt, hogy „ t a n t e r ­
A „Prol. Közi.“ tudósítója a legszelídebb alakban
v ű n k k ö r é b e i l l e s z t e t t ü k (!) a franczia ny. és
jelzi vala a s. szent-györgyi collegium tanügyi állapotaira
gyorsírás tanítását, ajánlkozván mind­
vonatkozó ig. tanácsi határozatot; Ön találva érzi magát
k e t t ő r e B e n k e I s t v á n t a u á r , o l y k é p e n hogy
s súgaimazása által odatnűköJik, hogy az ig. tauácsot a
e l ő b b i t III. IV., utóbbit a II—IV. g y in n. o s z t ál y-
„Sz. N .“ vaskaluposnak nevezi határozatáért; a mire a
ból ö n ké n y t e s e n v á l l a l k o z ó k n a k t a n í t o t ­
„Prot. Közi. jószándéku tájékoztatásul ígéri az ig. taná­
t a m i n d e n cl i j n é 1k ii l (!); elmondja azt is, hogy
csi indokolt határozat közreadását.*) De Ön annak nyilvá­
mily eredménynyel, minő módszerrel, hány növendéknek
nosságra jövetelét be u m varja, hanem nekem rout és
mennyi^ tanított (bizony hihet len sokat) a franczia és
okvetetlenkedik a „Sz. N.u 56 és 57 számaiban, aunélküi,
gyorsírásból; önolégülten ismétli, hogy miud a két tan­
hogy tudnák az illető lap t. olvasói, hogy voltaképen mi
tárgy minden díj nélkül taaittatott és végre ismét magát
körül forog a dolog. Én meg kénytelen vagyok jelen vé­
idézi, egész nyomatékkai szólván: „A közvizsgálatokat a
dekezésemmel azokat a t. olvasókat terhelni, kiknek nagy
szülők, érdekeltek ás tanügy-barátok raeg-meglátogatása,
része a „Sz. N -ben Ön által pro lukált czikket nem is
részvétele tette vonzóvá és mintegy érdekesség), f ő l e g a
meri. Ki „iusceniruzla“ e helyzetet?
v e r s e n y g y o r s í r á s b ó l . “ Oh vanitas vanitatum !
Oszin’ón mondom, hogy e meglepő ravaszság daczá­
ra is jó indulatlal olvastam el a czikkél. Elolvastam több' A hiú ember nem lát s valószínűleg azért esett meg
szőr, csak azért, bogy egészen alárendeljem magamat a hatá­ Önöu, hogy maga alatt vágta a fát, midőn a fennebbi
sának; de — fájdalom — sajnálkozásnál egyebet nem ment­ tetszetős adatok elejébe a következő durva ellentmondást
hettem belőle. Sajnálkozom Önön, hogy oly hegykón s oly galyabitolta, fölöltvén az elöljáróság tekintélyét ilyetén
gyarlóan ajánlotta b* magát e szerepléssel egyházkerüle­ alakban: „a Sz. M ik ó-coll e g i u m e l ö l j á r ó s á g a a z
tünk tanárkaiéinál. Szives viszonzásul arra kérem, hogy é r v é n y b e n l evő t a n t e r v t ő l n e m t é r t e l a k k o r ,
olvassa el Ön is közreadott czikkél többször; törekedjék mi döu a g y o r s í r á s t sem a k ö t e l e z e t t r endes,
megérteni az ig. tanács indokolt leiratát s meg fog győ­ s om a k ö t e l e z e t t m e l l é k t a n t á r g y a k k ö z é n e m
ződni róla, hogy az Öu czikke a dologra nem tartozó egy v e t t e fel ; m i n d ö s s z e is m i n d k é t t a n t á r g y n a k
e g y e t l e n egy t a n u l ó r a nézve s em köt el ező,
*) Megjelent ápr. 15-ón, a «Prot. Közi." 15. számában. p r i v á t j e l l e g ti h e l y e t e n g e d e t t az i s k o l á b a n
 138
a t ö b b i t a n t á r g y a k és r e n d e s t a n ó r á k ke r e ­
t é n kívül* etc. Ezen, az ©rthetetlensőgigsubtilis passus
után, miután czikkező engemet romkarairól vádoló hu­
szonnégy soron keresztül botlott, a tanvezetőioperalumból
az Értesítő 55-ik lapjáról vett következő idézet ékeskedik:
„A t a n t á r g y a k m e g v á l a s z t á s a és a t a n a n y a g
b e o s z t á s á n á l l e h e t ő l e g r a g a s z k o d t u n k ug y a n
az e r d é l y r észi ref. g y m n a s i u m o k r a é r v é n y e s
s z e r v e z e t i j a v a s l a t h o z , úgy a z o n b a n , hogy
a z é r t e ke r e t e n b^ l ű l t e k i n t e t t e l v o l t u n k a
g y mn a s i u m o k h o z mai n a p s á g k ö t ö t t i g é n y e k ­
re is (!!), mi kből k i f o l y ó l a g — h a b á r e g y e l ő ­
re i d e i g l e n e s e n — t a n t e r v ű n k k ö r é b e i l l e s z ­
t e t t ü k a f r a n c z i a Dyelv és g y o r s í r á s t a ní t á ­
s á t.“ íme, mily száoandólag boszulja meg magát az ok-
vetetlenkedésl I)e menjünk tovább.
Ön ki akarja magát menteni s mégis azt bizonyítja
be a dologra nem tartozó citátumaival, hogy tényleg el­
tértek a törvényes tantervtől és p^dig ig?n sarkalatos dol­
gokra nézve (magyar, latin, német nyelv, földrajz s men­
nyiségtan időbeosztására nézve); azt az ig. tanács a nél­
kül is jól tudta. Hogy a gyorsírás és franczia nyelv rend­
kívüli tárgyként „ö n k én y t e se n v á l l a l k o z ó k n a k “
taníttatott, a mire Ön oly nagy súlyt tenni látszik, azt
szintén tudta az ig. tanács. Csak a ravasz lelkű ol­
vashatja ki az ig. tanácsi végzésből u fraüczia nyeltnek
önkény lesen vállalkozóknak történt betiltását. — Nem
de, Ön beismeri a törvényes tantervtől való eltéréseket?
Hisz a felelősséget is palam et publice magára veszi; szo­
rultságból ferdít ás beszél miuden egyébről, csak a gyors­
írásnak egy algymnasiumban való tanítása ellen felhozott
ig. tanácsi indokokra nem reflektál. íme, itt a bökkenő
lapsus, minek a törvényes neve: „ignoratio elenchi.“ Én
hajlandó vagyok azt nem annyira értelmi fejlettleuségnek,
mint inkább hiúságának róni fel hibáúl.
Fatális gyorsírás! A lervheillesztóse motívuma is
hhíságon alapszik. Legyen szabad nekem is abból az Ér­
tesítőből idéznem, melyben Ön bölcsesége foglaltatik. An­
nak az Értesítőnek 61-ik oldalán, tanítótestület rovatá­
ban, melyet Ön töltött ki, ez áll: B e n k e I s t v á n ,
t a n v e z e t ő és ytoküeveles gyorsirástanár“ etc; a követ­
kező oldalon, segédtanárok czime alatt, ezt olvasom, hogy
„J. G á b o r (szaktanárságra képesítve)11 „Z. B é l a szak-
tanárságra képesítve)“ etc. Ugyan miféle fogalma van
Önnek a tanári vizsgálatról s általában a tanári képesí­
tettségről? Hiszen J. G. és Z. B. urak a tanári pályára
törvényszerűen képesítettek s annálfogva, ha Önt m ár
csakugyan körülárnyékolja vala az appositiók hiúsága, nem
szégyenli-e^magát a maga — négy v. hat hetüs cursuson
szerzett — tanitói bizonyítványának a fitogtatása érdeké­
ben kisebbiteni azokat, kik valóságos tanári oklevél bir­
tokában vannak ? Bej ! non piacet mihi, cerebrum non
habét.
Tehát az a kis appositió motiválja s dominálja Ön
didaktikai érzékét, motiválja a gyorsírás tanításnak az al-
gymnásiumra erőszakolását!? Bizony, igazat mond az ig*
tanácsi leirat, midőn — a sorok közt Ön cselekedeteire
czólzólag — igy szól: „czógért és nagyhangú meghívókat
nem tűztek ki soha collegiumaink, hogy a külszínen kapkodó
sokaság háládatlan tetszését arassák.“ — a jelzettnél ko­
molyabb két tényét ez úttal elhallgatom, mert nem kívá­
nom Önt tönkre tenni, hanem csak kiábrándítani a hiú­
ságból,
A Sz. N.-ben nekem ajánlott czikkecske rendjén to­
vább haladva, e szemrehányással találkozom: „ C o l l e -
g i u m u n k e l ö l j á r ó s á g a a mu l t ó v i augusztus
15 iki g y ű l é s b ő l e z e n k é t t á r g y a t a r e n d k í ­
v ü l i t a n t á r g y a k kö z é b e i l l e s z t v e , a t a n ­
t e r v e t j ó v á h a g y á s u l f e l t e r j e s z t e t t e , mely­
re a m. áll. ig. tan. 1034— 1882 sz. a. l e i r a t á b a n
o l y k é p v á l a s z o l t vol t , hogy a l k a l ma z k o d j é k
a Collegium a Szervezeti Javaslathoz,
me l ytől t a n t e r v i e lt ér é se ke t nem e n g e d
meg — s e z t a z e l ö l j á r ó s á g ahoz a l k a l ­
m a z k o d á s u l t u d o m á s u l is v e t t e . M i r e val ó
v o l t t e h á t a t a n ü g y i r e f e r e n s n e k a f. é v i
m á r c z i u s 1 1 -iki ig. t a n á c s i ü l é s b e n ú j b ó l
való e l ő h o z a k o d á s a “ etc. — Szánandó tájé­
kozatlanság!
Igaz, hogy felterjesztetett a s. szent-györgyi collég,
elöljárósága útján, a jelzett időben, az ig. tanácshoz egy
a folyó 188% tanévre életbeléptéim szándékolt tantervi
vázlat (mondhatni egyszerű óraterv), minden bővebb kifej­
tés és okadatolás nélkül; igaz, hogy az ig. tanács a tör­
vényesen fenálló tanrendhez való alkalmazkodásra s annak
pontos exequálasára utasította az illető tanári kart. Ezzel
az okvetlenkedésnek a folyó I 88 V3 tanévre vonatkozólag
eleje volt véve. De nem arról van most szó! A crimen
laesae vanitatis gyökere előbb keresendő. Keresendő a meg­
előző I 8 8 V2 iskolai évben, mert már — vagy ha úgy
tetszik csak — azóta tenyészik az a vanitásgyökór a s.
szent-györgyi collegiumban, a mióta Ön ott szerepel. A
tantervi megbontást és „ k é t ú j t a n t á r g y n a k a t e r v
k e r e t é b e v a l ó b e i l l e s z t é s e “ valósággal meg­
történt már az 188% iskolai évben, a mint az ig. tanácsi
leirat helyesen mondja: „ m i n d e n e l ő l e g e s b e j e ­
l e n t é s é s e n g e d é l y n é l k ü l . “ Ezt az Önök zár-
tudósitása és Értesítője legott testálja. És a midőn én,,
mint tanügyi előadó, az 1 8 8 7 2 iskolaév! záftudósitásokat
hivatalosan referáltam, hamisítást követtem volna el, ha
az Önök által már az 1 8 8 7 2 iskolaévben inauguráll tör­
vénytelen állapotokat nem adom úgy, a mint valóban vol­
tak. Ügy érzem és tudom, hogy kötelességemet teljesítet­
tem, midőn a történteket egészen tárgyilagosan adtam elő.
Ön pedig nagyon csalatkozott, a mikor facsaros elméjű
bukdácsolásokat várt tőlem. De meg igen olcsó adminisz-
trátiói hűséget árult el azzal, hogy még szememre v e ti;
miért nem ferdítettem s illetve miért nem hallgattam el
a dolgot az Ön szép szemeiért!
A mi az igazgató-tanácsi leirat másik felét, a tan­
 139

anyagban mutatkozó s az ig. tanács által indokoltan rosz- mint a rajtakapott hazug, kinek egyedüli mentsége az,
szalt eltéréseket illeti, azokra nézve kipked-kapkod Ön hogy mások is hazudnak. Ki bízta önre a collegiumi ta­
fühöz-fához, a mig végre eszébe veszi, hogy biz azok még nügyi viszonyoknak ily ál úton való feszegetését és meg-
V. S., F. G. és néhai G. 1st. igazgatók, illetve tanvezetők, hurczolását? Ha abban a kimutatásban, melyet nyújt, még
idejéből származnak. A földrajzban mutatkozó eltérésért akkora igaza lenne is — a mint nincs — váljon politi­
a kézi könyvet teszi felelőssé; a természetrajzit kimenti kai lapba való-e ez? Tartozik-e egyáltalán a dologra?
azzal, hogy Kolozsvárt is úgy van; s végre igy kiált fel: Én Önt e téren és e sajnos „ e l ó h o z a k o d á s á b a n ®
„110 mé r f ö 1 d r ő 1 j ö v e i d e , m i n d e n t a z o n nem akarom követni; állásomnál fogva nem is követhetem,
r e n d b e n k e l l e t t h a g y n o m , a m i n t k a p t a m , „ mert tapasztalásomból tudom, hogy száraz számadatokkal
íme, e kérdésben is annyira eltért a tárgytól, hogy és subjectiv combinátiókkal — ferdítésekkel — végre
kénytelen vagyok — fenntartva az igazgató-tanács indokolt mehetotlen játékot lehet fiznia laikusok előtt. Önre nézve
végzés idevágó részét —■ ismét csak Ön becses subjectu- meg csapás lenne, ha Önt válaszaimmal holmi vidéki irói
mával foglalkozni és egész komolyan kérni, hogy ne búj­ nevezetesség hirébe juttatnám. Van mi nekünk törvényes
jék Ön az általam igen nagyrabecsíilt tanvezető-elódeinek hatóságunk, vannak szakforumaink: tessék azok elébe vinni
fedezete mögé, mert nincs igaza és soká, de nagyon oagyralátó bölcsességét és fölfedezését! Ott majd helyt
soká kell Önnek még fáradni a tökéletesedés útján, hogy állok m agam ért! Azonban segíteni kívánok ez úttal is meg­
azoknak a férfiaknak méltó utódja és elvtársa lehessen. jegyzéseimmel az Ön tájékozatlanságán, mely e hivatlan
Hogy az 18872 iskolaévi folyam előtt is, sőt idők prokátori fogásából, s illetve adathalmazából kimagaslik.
óta, léteztek volna oly sarkalatos tantervi eltérések, mint Erdélyi egyházkerületünk tanárkarai közértekezletei-
a milyeneket az ig. tanácsi leirat jelez; továbbá, hogy a ken csak véleményező, de nem döntő ós törvényhozó jogot
kolozsvári collegium II és III-ik gymnásiumi osztályaiban gyakorolnak. Tehát az 1879-ik évi s. szent-györgyi tanár­
növényi s e j t t a n t és s z ö v e t t a n t tanítanának, avagy értekezlet tantervjavaslatát nem tekinthetni irányadónak
az ón időmben csak egyszer is tanítottak volna : a z m e- semmi tekintetben sem. To abba, több collegium egyes,
rő r á f o g á s , m e l y e t e z e n n e l v i s s z a u t a s í t o k . lényegtelen tautervi eltérései, speciális viszonyaik óa jogo­
Önnek 110 mérföldről való idejövetelére vonatkozó­ sult indokaik alapján, a főhatóság tudtával s engedélyével
lag nem nyomtatom el magamban az igazság szózatát — léteznek, igy M.-Vásárh*lyt s Székely-Udvarhelyt a német
föltéve, de meg nem engedve, hogy a s. szent-györgyi Írod. tanítása; Zilahon a gymn. combinálása a polgári
algymnásiumban odajövetele előtt, voltak vala tanrendszeri iskolával; Szászvároson a n. nyelvnek alsóbb osztályban
és didaktikai fogyatkozások — hogy Önnek első és elo­ kezdése, etc. Szervezetünk történeti fejlődéséből érthető,
dázhatatlan kötelessége lett volna — fellépvén rendes ta ­ hogy — miután a három évre terveit bölcselmi tanfolya­
nárúi megismerni és alaposan tanulmányozni törvényes mot tőlünk nem függő okok miatt kettőre kénytelenittet-
tanrendszerünket; kötelessége lett volna: a meg nem felelő tünk összevonni — az exequálás szigorát nem alkalmaz­
gyakorlatot javítani és fogyatkozásait elenyésztetni. De ön hatta az egyházi főhatóság a felsőbb osztályokra oly mér­
keblét magasabb elhivatás ábrándja dagasztotta. Önnek tékben, mint az érintetlenül hagyott gymnásiumra (értvén
tetszett a „ g y m n á s i u m o k h o z m a i n a p s á g k ö ­ ez alatt, a szervezeti törvény szerint, az I—VI. oszt.)
t ö t t i g é n y e k r e « tekinteni és a genialis újító szere­ Egyházi főhatóságunk a kézi könyvek használatára nézve
pére vállalkozni. Azt persze meg sem is gondolta, hogy a mindig szabad választást engedett; időről-időre megálla­
ki újítani akar a tanügy terén, annak a múltat igen jól pította a használható tankönyvek jegyzékét s azokból tet­
kell ismerni, úgy elméletileg, mint gyakorlatilag. Lám, szés szerint és szabadon választhattak az egyes szakok
erre nézve is igazat mond és helyes alapra támaszkodik tanárai. — Tessék megtekinteni a Szászvároson tartott
az igazgatótanácsi leirat, midőn „ f e l h í v j a a s. s z e nt - tanári közórtebezlet ideavatkozó operaturaát, melyet az ig.
g y ö r g y i c o l l , t. e l ö l j á r ó s á g a á l t a l az i l l e ­ tanács helybenhagyott. De hisz Ön „vir durae capacitatis !*
tő t a n á r i k a r t t ö r v é n y e s t a n t e r v ű n k a l a ­ Tehát nem pazarlóm a szót, hanem szívesen kérem, feljővén
p o s t a n u l m á n y o z á s á r a és p o n t o s e x e q u a - Kolozsvárra, jelenjék meg a központi archívumban, a hol
l á s á r a.a én Önnek ad oculos demostrálom majd kimutatásának tart­
A czíkk további folyamában foglalt hetykélkodéseit hatatlanságát.
és henczegóseit, melyek'szerint Ön a k á r h o z t a tá s (!) Ezzel válaszom végére értem. Sajnálom az időt,
vádját és minden következményeit egyedül magára vállal­ melybe e minden tanulság nélküli vita került. De ha Önt
ja, melyek szerint magát „m e r é n y 1 e t»-tevőnek vallja a hiúságából kiábrándítanom sikerült, akkor kárpótolva le­
és köszönetét szavaz nekem, a miért a „V o r s c h r i f t r aa szek azért a lelki ön megtagadásért, melyet nekem Öu lo­
megtantiottam és több más sületlenségeit megjegyzés nél­ gikai aberratióival szemben ki kellett fejtenem; ha pedig
kül kívánom hagyni. ki nem ábrándul, akkor — nem bánom — handabandáz-
Legvégül adott kimutatását, melyben azt igyekszik zók Ön a „Sz. N"ben, a mig győzi, én nyugodt, hallgatag
bizonyítgatni, hogy másutt is vannak eltérések, fölületes- maradok, C i c e r ó v a l érezve: „ mea mihi conscientia
flég és szánandó tájékozatlanság jellemzi. Ön úgy tesz, pluris est, quam omnium sermo.«
 140
Egyre mégis figyelmeztetem. Ha nevemet ismételten
oly körökben és oly módon találna meghurczolni, a hol
és a miként első ízben teve: akkor talpra fogok állaoi,
fel fej lem s kiírom az ez úttal a sorok közt felejtetteket; ak­
kor majd én is m o 11 o t tűzök czikkem elébe és pedig
ilyetén hangon: „egér nem fér lyukába . Most
azonban: rJe)eur pardonnela soltise, qu’ils ontdite en fa-
veur de celle qu’ils ont faite.tt
Kolozsvárt, 1883. ápril 17-én.
Parádi Kálmán.
KÜ LFÖ LD.
Am erika. V a l l á s a l a p í t á s a p r ó h i r d e ­
t é s e k ú t j á n . Az amerikai Egyesült-államokban folyton
újabb vallásfelekezetek támadnak. Az új vallások egymást
hezitálják túl a hóbortosság dolgában. A legeredetibb módja
a vallásalapitásnak mindenesetre az, melyre nehány derék
yankee tanította a világot. A „New York Héráid“ kis h ir­
detései közt legutóbb következő sorok voltak olvashatók:
„Kerestetnek felvilágosodott és művelt hölgyek s urak, kik a
jelenleg fennálló vallásokkal nincsenek megelégedve s haj­
landók egy új vallást alapítani." Természetesen fog akadni
egy pár bolond, a ki nincs megelégedve egyik vallással sem
s hajlandó lesz, a „New-York Héráid“ kis hirdetése nyomán ,
egy új vallás apostolává felcsapni. Minden esetre igen ge-
niális eszme. Szépen, sorban kerestetnek hízott sertések,
irodaszolgák, dinnye magok, yallásalapitók és igy tovább. Ez
a jó gondolat még Srnith Józsefnek, a mormonok ravasz
pi’ofétájának, sem jutott az eszébe. Csak az a kár, hogy
nincs megmondva, részvényekre alapitják-e az új vallást ,
vagy sem V
E gy k is ö s s z e h a s o n l í t ó s t a t i s z t i k á n
t e m p 1 o m j á r ó k r ó 1. Érdekes párhuzamot yon egy kül­
földi kath. lap az amerikai katholikasok és protestánsok
templom járási buzgalma között. E statisztikából nem tart­
juk érdektelennek átvenni a következő részleteket: Nemrég
egy ünnepnapon Boston 160 protestáns templomában 75,572
látótagat ószámlálfcak össze, mig ugyanakkor 30 katholikus
templomban 49,337 volt. Philadelphiában egy januárhavi
vasárnapon 19 kath. templomot (összesen 44 kath. temp­
lom van) 82,653 hivő keresett fel, mig ugyanott 131 pro­
testáns templomban 42,140 hivő fordult mog. St. Louisban
104 nem katholikus tomplomban, 34,109 ember v o lt, mig
34 katholikus templomban 85,171 ember vett rés'it az is-
tenitisztöletben. Rocbosterben 50 protestáns templomban
10,783, 11 katholikus templomban 18,913 volt ájtatoskod-
ni. New-Yorlcban 702,500-at meghaladja azoknak a száma,
kik tényleg semmi vallást sem gyakorolnak,
KÜ LÖ N FÉLÉK.
Kolozsvár, 1883. ápril. 21.
— E g y h ázk erü letü n k közgyűlését br. Kemény Gá­
bor minister, mint egyházkerületünknek hivatalára nézve
legidősebb főgondnok f. évi május 16-ára a városunkba ösz-
szehivta. A minister ur — értesülésünk szerint — szemé­
Nyomatott Stein Jánosnál az ev. ref. főtanoda betűivel Kolozsvárt.
lyesen fogja a közgyűlést megnyitni, de annak tanácskozá­
sain, bokros elfoglaltatásai miatt, egy, legfölebb két napig
fog résztvenni. — A közgyűlés tárgysorozatát az ig. tanács
a következőképen álllitotta össze: 1, Az országos ev. ref«
egyetemes zsinati törvények közzétételét tárgy azó javaslat*
2. Országos segély-alap ügye. 3. Közeptanodai törvény ál­
tal szükségesnek jelzett intézkedések esetleges megtétele. 4.
Egyházkerületi házipénztárból 1000 frt segély folyóvá tete^-
lét tárgyszó tervezet. 5. Egyházi hivatalnokok termény-ja­
vadalmai részleges megváltására vonatkozó előterjesztés. 6. N
Választások (gondnokok, tanár stb.)
— Eusz M ihály, az erdélyi ág. evangélikus egyház
püspöki vikáriusa s ismert nevű egyházi szónoka a napok­
ban meghalt. Hetven evet élt, de még élte utolsó napjaiban
is kifogástalan egészségnek örvendett s most is alig pár
napi szenvedés után lett egy rohamos tíidőbaj áldozata. Az
erdélyi evang. egyház sokat vesztett benne. — Nyugodjék
békével !
— Becses falfestm ényeket fedezett fel Hargitai Gá­
bor, mérnök, a n.-ölyvesi (Mezősóg) ref. templom-északi fa­
lán. E íalfestvényeket, melyek az utolsó ítéletet, a purga-
tóriumot stb. ábrázolják, eddig vastag mészréteg takarta s
azok felfedezésére a mészburkolatnak kisebb mérvű leválása
vezetett. Eme becses középkori műemlékre a vallás- és köz­
oktatásügyi miniszteruim figyelme is felhivatván, az azon­
nal intézkedést tett az iránt, hogy e becses ereklyék lomá-
soltassanak se czólból a felfedező mérnököt és Nemes Ödön
marosvásárbelyi rajztanárt hízta meg azok felvételével, kik,
a votl utasítás értelmében, a másolatokat, annak idején a
műemlékek országos bizottságához fogják beküldeni.
— Az orsz. tanitó-gyülés. A vallás- és közoktatás-
ügyi magyar kir. miniszter következő rendeletet intézte az
összes tanfelügyelőkhöz: Az or«=z. tanítói képviseleti köz­
gyűlést ezennel f. évi augusztus hó 2 0 -kára Budapestre
összehívom. Midőn őrről czimedet értesítőm, egyszersmind
utasítom, hogy az 1881. évben tartott hasonló gyűlésről
szerkesztett s általam jóváhagyott „Az országos tanitó-tes-
tiileti képviseleti közgyűlés szervezete“ 1., 2., 3. és 4. §-
ai értelmében a tankerftletébon levő minden tanító-egyletet és
tanitó-ogyloteket s testületeket, hogy I. az említett második
országos tanítói képviseleti gyűlésen egy, vagy két képviselő
tagot válaszszon meg; II. tanácskozzék az illető egy­
let arról, hogy mely tárgyak volnának ezen második
országos képviseleti gyűlésre kitüzendők és azokra nézve
tegyen ide felterjesztést; III. annak idejében jelentse be
czímed hozzám, hogy mely egylet választott és kit vagy
kiket választott képviselőké. Kelt Budapesten, 1883. évi
márcz. 19-én, Trofort, s. k.
— Gyászhir. Somogyi Sámuel, szilágy-bagosi ref.
tanító, meghalt életének 68-ik, tanítóságának 46-ik évében,
melyből 33 évet Sz.-Bagoson töltött. Maradandó érdome,
hogy neh. Fezakas József sz.-bagosi lelkésszel 1856-ban a
máig működő „ H a r m ó n i a “ ének-társulatot szervezték az
egyszerű munkás nép körében, kik a darabokat teli estéken
kottákból gyakorolják be. Temetése nagy részvéttel f, hó
10-ón ment végbe. A templomban tiszt. Kertész I. bagosi
lelkész, a sírnál Benő Ambrus tanító beszélt.
— ITj zeneművek. Táborszky és Parsch zenemükereskedé-
sébeu Budapesten megjelentek: Löw József 427-ik mű. A vjrágor-
szágből. Hat zeuemü, tananyagúi kis ügyes'kezeknek, nyolezadok el-
hagyásával és ujjrakozással ellátva Zongorára két kézre. Minden
szám külön kapható s ára 60 kr.
XIII. évfolyam. Kolozsvárit, 1883. Április 29.’
P R O T E S T Á N S KÖZLÖNY.
EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP.
r V
MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.
SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS:
b.-farkas utcza 16 szára, hová a lap szellemi s anyagi ügyeit
illeti minden küldemények czimzendők.
ELŐFIZETÉSI ÁR :
Egész évre 6 frt., .félévre 3 fit., évnegyedre 1 frt. 50 kr.
j^ E L E L Ő S SZE R K E SZ T Ő ÉS K IA D Ó
Egy test és egy lélek vagytok.
Tartalom : A lelkész! szolgálatok díjazása. — A domesz-
tika ügyében. — A tiszántúli ref. egyházkerület közgyűlése. —
Az áll. ig. tanács üléséből. — Külföld. — Különfélék. — Tárcza. —
Hirdetés.
A lelkészi szolgálatok díjazása.
— Egy indítvány. —
Kéraer, 1883. ápril 25.
Az erdélyi ref. egyházkerület némely intézkedéseivel
évek sorával előzte meg a többi testvér egyházkerületeket,
ám de a lelkészi szolgálatok díjazásának kérdése Dalunk
mind ez ideig a feledés sűrű leplével van borítva, s ennek követ­
keztében egyházkerületünk legtöbb egyhazában a stola majdnem
0 fokon áll, mert a hallgatók áldozat készsége hova tovább mind
alább száll. Ezen ugynevezett „palást dijak* még népesebb egy­
házainkban is oly afcomszerüek, hogy azokból egy palást árát alig
lehetne egyberakni. Lelkészi szolgálataink díjazását illetőleg
majdnem azon ponton állunk, hol amaz ős hivatali elődeink
álltak; kiknek palástját az ifjú erővel száguldó reformalio
szellője lengeté; sok helyen a keresztelésórt még ma is 8 —
10 krajezár értékű csirke avagy czipócska, máshelyt 10 —
16 krajezár fizettetik; az esketés ára három sing vászon
(pedig a sing mérték hivatalosan már rég meghalt) vagy
semmi; a temetés ára 40, 60, 80 kr, vagy pedig’ igen sok
helyt minden rendű és rangú hallottat köteles a pap min­
den díj nélkül gyászbeszéddel, bucsiiztatóval eltemetni. Az
ingyenes kiadványozások terhe naponként növekszik a pa­
pok vállain anélkül, hogy a díjazott anyakönyvi kiadvá­
nyozásoknál legkevésbbé is felfedezhető nyoma lenne némi
kárpótlásnak.
Mindezeket tekintetbe véve s hozzátéve ama szigorú
felelősséget; melynek egyházi és polgári felsőbbségekkel
szemben egyaránt alávetve vannak a papok az anyakönyvi
vezetést és kiadványozást illetőleg, egyéni nézetem s zerint
17. szám.
KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.
HIRDETESI DIJAK :
kétszer hasábozott garmond sor vagy annak tere 5 kr. Bé-
lyegdij minden beigtatás után 30 kr.
Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél külön kedvez­
ményt nyújt a kiadóhivatal.
T U L A JD O N O S : S z á S Z ID O K C IO lS IO S .
Efóz, IV. 4.
korszerű s méltányos intézkedésnek látnám, ha az erdélyi
ref. egyházkerület minél előbb tárgyalás alá venné a stola
szabályozás kérdését, annyival is inkább, bogy nem a mi
egyházkerületünk lenne első ily tárgyú intézkedésben. A
tiszántúli egyházkerület már évekkel ezelőtt meggyőződött e
függő kérdés megoldásának szükségéről s onnok eredménye
gyanánt tekintendő az általam alább idézendő szabályrende­
lete azon egyházkerületnek:
„Lelkészi szolgálatok díjazása.*
Az esperesi kar véleménye alapján a lelkészi szolgá­
latok dijazása következőleg szabályoztatok, és alapittatott meg :
1. A koresztelteknek anyakönyvbe való beírásáért, ha
a keresztelés templomban vagy papiháznál teljesittetett, a
lelkészi díj fél forint osztrák értékben, ha pedig a keresz-
tolós magánháznál történt két forint.
2. Esketésért, a szokott Lánonszerü délelőtti órán és
napokon templomban 2 forint, kánonszerü napon, de nem
délelőtti órán 3 forint, magánháználi esketésért 4 frt. —
Azon egyházakban azonbau, melyekben az eddigi gyakorlat­
nál fogva nagyobb fizetés van szokásban, az eddigi gya­
korlat érintetlenül hagyatik.
3. Temetési szolgálatért, ha a gyászbeszéd a temp­
lomban végeztetik 2 frt, ha a háznál 4 frt, a hol ennél
magasabb fizetés van szokásban, ez szinte érintetlenül ha­
gyatik. Imáért a halottas háznál a koporsónál 1 frt, a te­
metőben végzett imáért vagy beszédért 2 fr t; a háznál és
temetőben is teljesítendő imákért 3 frt.
A keresztelési, esketesi, temetési szolgálatoknál az
elmellőzött lelkésznek vagy ónekvezetőnek két annyi ’fi­
zetendő.
4. Erkölcsi bizonyitvány hivatalos alakban való kia­
dásáért 1 frt.
5. Viszongó házasok békéltetéséről szóló hivatalos bi­
zonyítványért 2 frt.
6. Minden külön tárgyú és darab hivatalos anyaköny­
vi kivonatért 1 frt.{<
 142
Ezeknek előrebocsátása mellett véleményem oda megy
ki, miszerint czélszerü lenne még ez évben tartandó egy­
házkerületi gyűlésen tárgyalás alá vetetni a lelkészi szol­
gálatok díjazásának kérdését, mert nézetem szerint e függő
kérdés megoldása immár halaszthatlan.
Nem mondom én azt, hogy egyszerűen magunkévá
tegyük a tiszántúli egyházkerület imént emlitett szabály-
rendeletét, sőt tekintve azt, hogy nálunk sokkal nagyobb a
szegény sorsú egyháztagok száma, mint amott, magam is
azon nézetben vagyok,hogy a viszonyokhoz mért stolasza-
hályzat alkotandó, azonban a minimumot következőkben meg­
állapíthatónak és megállapitandónak véleményezem:
I. Kereszteles templomban vagy papiháznal 50 kr;
magánháznál 1 frt.
II. Esketés templomban és papi háznál minden idő­
ben 2 frt, magánháznál 4 frt,
III. Temetési szolgálatért templomban, magánháznál
és temetőben egyiránt: gyászbeszédért 2 frt; imáért 1 frt
fizetessék.
IV. Mindennemű hivatalos számmal és pecséttel ellá­
tott bizonyitvány vagy anyakönyvi kivonat kiadványozásáért
1 frt fizettessék, kivéve a családi értesítőt, melyért 2 frt
vehető.
Ezzel egyidejűleg azt hiszem nem lene felesleges az
egyházkerület! közgyűlésen határozatiig kimondani misze-
TÁEOZA.
Szépség a hamvakból.
— Irta Dr. Macmillan Hugó. —
(Angolból Cs. Zs.)
(Folytatása és vége.)
A keresztyén vallás azonban biztosit, hogy a halott
hamvaiéit még halhatatlan szépséget nyerünk. A feltámadás
igazsága azon új tény, melyre a kereszténység jogait ala­
pítja. A feltámadást tünteti fel a keresztyénség mint ovan-
gyeliumot. A semmiből öntudatra ébredés csudája és mys-
teriuma — a biblia bizonysága szerint — egyszer már
kétségkívül megtörtént; és hogy ismétlődni fog, arról biz­
tosit a kijelentés. Ez oly igazság, mely szép öszhangban
van lelkünk sejtelmével és vágyódásával. Szeretetünk egy
ezutáni létet követel, saját halhatatlanságát teremti meg.
A ki úgy alkotta itt a szivek egyesülését, hogy Jaz hatal­
masabb, mint a csillagok vonzódása, szebb, mint a virágok
nyilasa, becsesebb, mint az értelem legmagasabb szárnya­
lása és vivmánya, meg kell engednie az újra egyesülést,
miután azt oly édessé tette. A ki oly nagy képességeket
ébresztett fel bennünk, a ki a természet oly számtalan cso­
dáit tárta fel oktatásunkra és élvezetünkre, és a ki oly
mennyei dicsőséggel és szépséggel világította meg a min-
denséget, nem tett volna igy, ha a halál megsemmisülésünk
és a por elenyészésünk volna. Ő küldte a tanítót, ki úgy
beszélt, mint soha senki, ő küldte a fiút saját kebléről,
hogy mondja meg azon férfiaknak és szerető nőknek, kiket
maga körül gyűjtött; hogy mondja meg azon sokaságnak,
rint a versbe foglalt búcsúztatók tartása papoknak és ta­
nítóknak egyiránt betiltafcik jövőre.
Ez inditványszerü véleményem támogatására legyen
elég röviden csak ennyit emlitnem fel :
a) Hogy a koporsóban fekvő halott szájába adjunk
egy siralmas verset, melyet pap, v$gy kántor szaval vagy
plane énekel el : e tény nem hogy ünnepélyesebbé tenné
a temetési szertartást, sőt igen sok esetbep ellenkezőt ered­
ményez ;
b) „Poéta non fit, séd nascitur,“ tehát miként tétes­
sék ki pap vagy tanító oly szellemi tortúrának, hogy ha
egyetlen szikrája nincs is benne a költői lángnak, nyargal­
jon a Pegazuson hányát homlok? Hisz az ily „kényszerű
vers csinálmány“ legjobb esetben az azt kiizzadó papüak
vagy tanítónak önmaga előtt pirulást okoz.
Ugyanazért vágjuk ketté az „ósdiság" rabszijjait,
mert hasztalan hinti reánk a felvilágosodás dicső napja ál­
dott sugarait, ha „szemünk lévén a látásra, nem látunk,
fülünk lévén a hallásra, nem hallunk. “
Dombi Lajos.
A domesztika ügyében.
A pesti ref. egyházmegye f. hó 3-án tartott ülésé­
ben egyhangúlag elfogadta a következő inditváuyt s el­
határozta, hogy az pártolás végett megküldessék az összes
egyházmegyéknek. Az indítvány igy hangzik:
kik a kereszténység minden korszakában ő érette és az ő
munkájában, azon öntudattal áldozták fel éltöket, hogy az
élet semmi, összehasonlítva a tulvilági élettel; hogy mondja
meg azon milliárdoknak, kik a boldog találkozás édes re­
ményében tették nyugalomba szeretett halottaikat: — „Ha
különben volna, megmondtam volna nektek." Nem mondottam
meg; és következőleg, miután isten úgy alkotta szivünket,
hogy a jövő életet remélje, minden a mi arra vonatkozik,
igaz.
Nem szépség kell a hamvakért, hanem szépség a ham­
vakból. Nem egy ösmeretlen és tapasztalatlan jövő élet után
vágyik legforróbban minden emberi s z í v , hanem annak a
mi már volt salaktalan és szépített megújulása után. Nem
törődünk a veszteség helyrepótlásával; a mi nekünk kell, az,
szeretett halottainknak és elmúlt örömeinknek feltámadása.
Biztosabban és bátrában érezzük magunkat azzal, a mit már
tapasztalatból ismerünk. A gyenge kék füst, mely a juhász
magános kunyhójából száll fel a hegy oldalon, becsesebb a
vándor előtt, mint a napnyugati felhők, melyek felette
függenek a magasban a nyugoti égen. És sokkal kedvesebb
az emberi szívnek az öreg barátságos föld egyszerű útjaival
és közönséges tapasztalataival, mint az ég díszes leírásai
aranyos utczáival és drágakővel kirakott falaival. Semmi
képzelt vagy képzelhetőn szépség sem volna képes minket
kielégíteni azon hamvakért, a melyeket előbb szerettünk*
Azon remény, mely az evangéliumban élőnkbe van tárva,
azon általános emberi érzelemre hivatkozik. E szerint, épen
nem egy űj ég és föld fog előállani a régi világ elpusztu­
lásának hamvaiból, hanem egy oly hely, melyet ő fog te­
remteni, a ki viseli természetünket, ismeri gyengeségünket,
 143

In d ít vány. Az ily munka sokféle bajjal, fáradsággal, időveszteséggel,

'Minthogy a f. évi január 23—31. napjain tartott és lesznek esetek, mikor ízetlenséggel s anyagi kárral fóg
egyetemes konvent az egyházi közalap kezelése s kiosztá­ járni. — Váljon helyes dolog lenne-e a gyülekezeteknek
sára nézve jkönyvi 80. sz. a szerint önmagában raeghason- csak a bajt, gondot, fáradságot s áldozattételt hagyni, s
lott, s a végleges határozathozatalt elhalasztotta: mi alul­ ai4 összeg kezelését s annak hovaforditását illetőleg őket
írottak, e fontos kérdés megoldása érdekében, bátrak va­ minden közvetlen befolyástól megfosztani? — E kérdésre
gyunk indítványozni: a feleletet könnyű megadni s ép ezért azt hiszszük, hogy
1. Mondja ki az egyházmegye közgyűlése határoza­ felszólamlásunk, midőn e kérdést megoldani igyekszik,
tiig , hogy méltányos is. — De hasonlót látunk más, már régen mű­
„a magyar orsz. ref. egyh. közalapra teendő évi ködő s hosszas tapasztalásokra támaszkodható ilynemű
adózás, illetőleg adományok összegéből, a zsinati törvény egyesületeknél is. — így a Gusztáv Adolf egylet alapsza­
217 §. által kijelölt czélokra, egy negyedrész az illető bályainak 11. §*a szerint a fiók-egyletek által gyűjtött
egyházmegyék, egy negyedrész az illető egyházkerületek összeg egy-harmadával teljes szabadsággal a fiók-egylet
közvetlen rendelkezése alatt maradjon, két negyedrész, rendelkezhetik; másik egy-harmadával is rendelkezhetik az,
pedig a központi pénztárba szolgáltattassék be.“ de már meghatározott czélokra s csak a harmadik egy-
harmadot tartozik a központba beszolgáltatni.
Indítványozzuk, hogy elfogadás esetén rendelje el az e
m. közgyűlés, hogy ezen határozatáról a testvór-egyház-1 A magyarhoni ágost. evangélikusok egyetemes gyámin-
megyék értesittessenek, ugyancsak arról tudomásvétel vé­ tózetének alapszabályai a 11. és 12. §-ban hasonlókép úgy
gett tegyen jelentést a főtiszt, egyházkerületre is. rendelkeznek, hogy a gyűjtés egy-harmada felett rendel­
kezik az e. megye, fele fölött az egyh. kerület, s csak a
Indokolás ; többi jut el a központba. — E két hatalmas példa eléggé
Kivánatunk: 1-ször m é l t á n y o s . Az orsz. közalap­ mutatja, miként cselekesznek az oly testületek, melyek
ra a gyülekezetek egyes tagjai adakoznak. — Az egyesek méltányosak tudnak lenni; különben is az alapítók s ado­
illetékeit a lelkészek, gondnokok, presbyterek felelősség mányozóktól nem tagadhatni meg a jogot, hogy adomá­
terhe alatt szedik be s szolgáltatják illető helyeikre. — nyaik kezelése módja felől rendelkezhessenek.

megtöltve azt a már előttünk kedvessé lett tárgyakkal, el­
látva élvezetekkel, melyeket már részben élveztünk és ebből
megtanultuk azok teljes haszonélvezete után vágyódni. Nem
egy áj teremtmény, nem egy különös, a múltat feledő, a földi
léti kedves indulatok hatalmából és emlékezetéből az isten
és angyalok ódeni társaságába felszálló-lény fog a porból
feltámasztatni, hogy az új földön, az új ég alatt lakjék,
hanem azon barát, kit itt mi szerettünk s kinek halandó
alakja és emberi szeretető a halhatatlanságot ölti fel. A
vegyészek (alchimistak) régen azt hitték, hogy mindennek a
parazsában előbbi alakja s alkotórészében veit s következő­
leg, hogy a rózsát saját hamujából elő tudnák állítani zöld
leveleivel és rózsa szinü szirmaival együtt, kivéve az lidesé-
get és illatot. De egy okosabb vegyész vissza fogja állítani
szeretett halottaink hamvaiból a régi emberi alakot minden
tökéletességeivel együtt, ugyan azon lényt, kivel a földön
annak idejében oly édesen társologtunk, átváltozva és meg-
dicsőülve ugyan, de lényeges elemeire vóye változatlanul;
az örök élet dicsőséges befolyásai csak finomítják és élén­
kítik a s z í v földi és múlandó képeit. A legbensőbb és leg­
valódibb értelemben fog akkor szétosztatni a hamvakért; és
a dicsőség kijelentése, melyet szem nem látott, fül nem
hallott, emberi szív fel nem fogott, látható fog lenni a „ke­
vés hamuban, melyet itt úgy meg sirattunk,“
Most, ez alkalommal mint egy különösön emlékezte­
tünk a hamvakból elő állt szépségre. Ha körül tekintünk a
szabad természetben, látjuk a szépséget, mely minden ol­
dalról élőnkbe tűnik, látjuk a természet megújulását a mi
a tél által okozott hamvakból fejlődik. Ha pedig a terme-
szetből a lelki épülés hajlékába megyünk, ott halljuk a
hamvakká változás, a megfeszítés történetét és halljuk az
ebből előállott szépség, a megújulás, a feltámadás mozzana­
tát hirdetni. Az előbbinek hallattára fájdalom és keserűség
tölti el keblünket, mint ősszel a hervadt lombok, a pusztuló
természet lá ttá ra , de ez utóbbit hallva a fájdalmat jóval
felöl haladó öröm tölti el szivünket, mint tavaszszal a fris
lombok, az új hajtások és az elevon élet láttára. E kettős
mozzanat emlékére szenteli az összes keresztyén egyház a
Nagy péntek és a Husvét innepeit. Mint egy sajátlagosan
emlékezhetünk azon erkölcsi megújulásra, melyet a keresz­
tyén vallás terjesztett el a babona, kuruzslás és erkölcsi
romlottság romjai felett. Minden, a mi régi, rideg, homá­
lyos, bűnös és erkölcstelen v o lt: ívjjá , kedvessé, világos­
sá, igazzá és jóvá változott a Krisztus tanai folytán. A
mely szívben ezelőtt a kétségbeesés, a reménytelenség kí­
nos férge rágódott, ott most a megelégedés és mennyei
boldogság tükröződik vissza. Ha jelenben füstbe ment re­
ményeink és vágyaink rideg hamvai felett kesergünk, ha
legkedvesebb szeretteinknek sírva szorítjuk kezét, mely nem
viszonozza azt, nagy kényeinket hullatjuk a halovány arezra,
mely nem mosolyog többé ránk, ha elvesztett ifjúságunkra
vagy munkátlan életünkre tekintünk vissza s mivel semmi
szépet és kedvest nem találunk a múltban, fájdalom fogja
el keblünket, vagy bármi másfele előttünk kedves és drága
hamvak mellett üljünk elszomorodott szívvel: jusson eszünk-
bo és szolgáljon vigasztalásúl azon igazság, hogy minden
féle hamvakból szépség — még pedig a múltat felül haladé
szépség — fog előállani.
*
 144
2 - s z o l - : Az általunk indítványozott intézkédés szük­
séges. — Az országos közalap czéljait a zsinati törvény
217. §-a teljes szabatossággal sorolja fel. — Minden egy­
házmegyében vannak adósságok terhe alatt roskadozó,
pusztuló, hanyatló, avagy építkező, vagy alakuló egyházak,
csekély fizetésű lelkészek stb. E körülmények megítélése
azonban igen relatív. A nagy központ madártávlatából
másként látszanak a dolgok, mintha azokat közvetlen kö­
zelből tekintjük. Minden egyházmegye első sorban maga
ítélheti meg, hol kell gyülekezeteket alapítani, melyeket
kell megmenteni, segíteni slb. A mi pedig a lelkészek
fizetését illeti, országunkban a lelkészi fizetések roppant
változók, egyik egyházmegyében évenkinti 500 írt. már
első rendű fizetésnek mondható, inig más egyházmegyé­
ben, p- o. épen a pesti ref. e. megyében változás eseté­
ben 1200 frtra van a lelkészi fizetés minimuma határoz­
va. — A központ most már hogyan találja meg a mér­
téket, hogy a nálunk csekély fizetésüeknek tartott lelké­
szeket segélyezze, mikor vannak helyek, hol ez a „csekély
fizetés, a fizetés maximuma“. Pedig ki állíthatná, hogy a
pesti e.-megyében is nem kerül erőfeszítésbe annak az
említett minimumnak az előteremtése; ki állíthatná, hogy
itt nincsenek alakuló, segélyre szorult, adóssággal terhelt
egyházak? Vájjon nem szükséges-e tehát, hogy a begyűj­
tött összeg egy részéről maga az egyházmegye s illetőleg
egyházkerület intézkedjék?
De szükséges az indítványunkban foglalt módszer
azért is, mert maga a zsinati törvény 217. §-a a) pont­
jában, mint a 218. §-bau, a segélynyújtást azon feltételhez
köti, hogy csak ott és akkor segélyez, a hol már az egy­
házmegye és* kerület a maga részéről mindent megtett
azon czél elérésére, melynek segélyezéséért folyamodtak.
Azt pedig a zsinat bölcsességéről nem lehet fölléte-
eznünk, hogy oly útra kivánta volna útasitani az egyhá­
zakat, melyen soha czélt nem érhetnek. Mert miből se­
gélyezze az e.-megye, miből a kerület az illető folyamo­
dókat, midőn a nevezett czélokra alap eddig nem létezett
s ép ezen intézkedés által czéloztatik létesittetni ?
Hasonlókóp azt sem lehet a zsinatról föltennünk,
hogy ugyanazon czélokra az orsz. alappal egyszerre me­
gyei s kerületi alapot is akart volna létesittetni. Nem ma­
rad tehát egyébb fenn, mint az orsz. közalap kezelésére
nézve fentebbi indítványunk elfogadása, mely által a me­
gyék s kerületek oly helyzetbe fognak jutni, hogy a zsi­
nati törvények rendelkezéseinek eleget tehetnek.
Indítványunk elfogadása harmadszor c z é 1s z e r ü.
Lélektanilag és tapasztalatilag igaz, hogy a sziveket kő-
nyörületre s a kezeket alamizsnálkodásra a szemmel látott
ínség és szükség indítja leghathatósabban. Kétséget nem
szenved, hogy a távoli szükség és nyomor iránt az em­
berek legtöbbnyire érzéketlenek, mig a szomszédok Ínségé­
nek s nyomorának látása készebbé teszi s ösztönzi őket a
bővebb mértékű adakozásra.
De a konventre nézve is czélszerü az ily intézkedés,
mert ez által a folyamodók legnagyobb része az e.-me-
gyei s e.-kerületi hatóság által segélyeztetvén, azok ké­
relmekkel nem fogják ostromolni a konventet, mi által a
központi ügykezelés sokkal egyszerűbbé válik s nem lesz
oly szövevényes.
Indítványunk 4-szer n e m e l l e n k e z i k a t ö r ­
v é n y n y e 1 sem. Mert
a ) az egyházmegyék s kerületek közvetlen rendelke­
zése alatt maradt összegek mindig az országos közalap
részeiül tekintendők;
b ) a nevezett összegek csak azon czélokra fordítha­
tók, a mely czélokat a zsinati törvény a közalapra nézve
a 217. §-ban kijelölt;
c) a megyék s kerületek az általuk tett intézkedé­
sekről jelentést, kimutatásokat stb. tartoznak a központba
felkíildeni.
Látni való tehát, hogy Itt csak az alap kezelése s
az a felett való rendelkezés módjáról van szó, a melyet
a zsinat nem határozott m eg, hanem a melyről az intéz­
kedési a 229. §. szerint a konventre bízta. Úgyde a
konvent ez intézkedés megtételébe még eddig nem bo­
csátkozott bele, s ennél fogva semmiféle törvénybe nem
ütközik, ha indítványunk elfogadtatik s az egyházmegye
a maga véleményét ilyképen nyilvánosságra hozza.
Kelt Budapesten, 1883.ápril 2.
(Aláírások következnek.)
A tiszántúli ref. egyházkerület köz­
gyűlése
— Első nap. —
Debreczen, ápril 26.
A tiszántúli ref. egyházkerület közgyűlése ma délelőtt
9 órakor vette kezdetét a főiskola dísztermében.
R é v é s z Bálint püspök buzgó és megható imával
nyitotta meg. A gyűlést megnyitó beszéde nagyrészt az el­
hunyt főgondnok emlékének volt szentelve, melynek elmon­
dása után főt. püspök úr az üresen maradt társelnöki hely
ideiglenes betöltésére hivU fel a gyűlés tagjait. A társel­
nöki hely a zsinati törvények értelmében a legrégibb egy­
házmegyei gondnokkal lévén betöltendő, a jelenlevő T i s z a
K á l m á n miniszterelnök, mint legidősebb egyházmegyei
gondnok elfoglalta azt.
Helyettes egyh. aljegyzővé E l e k Lajos főisk. tanár
választatik meg.
Főjegyző T ó t h Sámuel olvassa az egyházmegyékben
az új zsinati törvények értelmében megejtett t i s z t ú j í ­
t á s o k eredményét. A tisztviselők csaknem mind á r é g i ­
ek maradtak. Az új tagok ( S z é k e l y Károly esperes a
heves nagykunsági egyházmegyéből és P i l i s i László gond­
nok a felsőszabolcsi egyházmegyéből) feleskettetuek.
Elnök R é v é s z Bálint indítványozza, hogy az elhunyt
főgondnok, gr. D ó g e n f e 1 d Imre halála felett a gyűlés
jegyzőkönyvileg fejezze ki fájdalmát s a gyászoló családot
jegyzőkönyvben értesítse mély részvétéről. Továbbá indítvá­
nyozza, hogy az elhunyt főgondnok emlékére az egyházke­
rület a jövő gyűlésen g y á s z ü n n e p é l y t tartson, em­
lékbe széddel egybekötve.

A gyűlés mindenik indítványt, egyhangúlag elfogadja.
N é m e t h y Lajos egyházkerületi pánztárnok állásáról
lemond. A lemondás elfogadtatik s az új választás a főis­
kolai pénztárnok választással egyidejűleg ejtetik meg. Le­
mond a főiskolai gazdasági tanács több tagja, kik azonnal
megválasztatnak.
Az ogyházkerületi elnökség, jegyzők s egyházkerületi
tanácsbirákra, Andaházy-Szilágyi intézet gondnokára beér­
kezett szavazatok felbontására stb. küldöttségek neveztet­
nek ki.
Főjegyző jelentést tesz a l e l k é s z k é p e s s é g
v i z s g á l a t o k eredményéről. Az első vizsgára jelentkez­
tek 2 7 -e n . Az osztályzatok régibb szokás szerint az illetők
jelenlétében olvastatnak fel, s e czélból a teremben helyet
foglalnak. Az osztályzatok kihirdetése után az elnöklő püs­
pök buzdító beszédet intézett az ifjakhoz.
A tanító képességi vizsgára 20 tanító jelentkezett.
Oklevelet nyert 12, 8-an elegendő sikert értek el.
A zsinat által hozott törvények értelmében szerkesz­
tett tanácskozási szabályok felolvastatnak.
E tárgynál hosszabb vita fejlődött ki melynek eredménye az
lett, hogy a szabályok némely pontja új szövegezés végett
a bizottsághoz visszaküldetik.
Az egyházmegyei t a n á c s b i r á k számának megha­
tározását az egyházmegyék beküldték. A b é k é s - b á n á t i
12-őt óhajt, az a l s ó - s z a b o l c s i 10-et, a m á,r a m a-
r o s s z i g c t i 10-et, a n a g y s z a l o n t a i 12-őt, a
s z a t m á r i 12-őt, a f e l s ő - z a b o l c s i 10-et, a d e b ­
r e ez e n i 10-et, a n a g y k á r o l y i 8-at, a b i h a r i
10-et, a n a g y k u n s á g i 12-őt az ó r m e 11 é k i 10-et.
Tudómásúl vétetett s megerősittotik.
A gyűlés erre következő tárgyai közűi elintóztettek :
A testvei* egyházkerületek jegyzőkönyveiről szóló levóltárnoki
jelentés, — á fegyintézetekben és börtönökben működő lel­
készek díjazásának javítása, — valamint a katonaság körüli
lelkószi szolgálatok dijazási ügye, továbbá a convent azon
határozata, hogy gyűléséit mindig az év második felének
uovember havában tartja.
Az ogyh. kor. főgondnoki állásra gr. Dógenfeld Imre
közbejött halála folytán, a következő Ggyházker. gyűlésre
lesznek a szavazatok beadandók.
A z e g y h á z i s z á m v e v ő megbizatik , hogy a
convent kívánságának eleget teendő, az egyházi épületek
tűzbiztosításáról az összes biztosítottak értékéről stb. ada­
tokat terjeszszen fel.
Felolvastatott a convent által a közalapok mikénti
alakításáról ós kezeléséről javasolt rendszabály;* továbbá a
convent azon határozata, miszerint a közalap megalkotásárai
felhívó szózat nemsokára elkészíttetvén, annak leendő ter­
jesztésére az esperesek hivatnak fel.
K i s s Áron. A rendszabályokat illetőleg kifejti és in­
dítványozza, miszerint mondja ki a közgyűlés, hogy. a köz­
alapra begyülendő összegek óvenkint négy egyenlő részre
.felosztatván, egy 1/ 4 rész az illető egyházmegyék, l/ 4 rész
az illető egyházkerületek rendelkezésére adassák, s */4
145
rész a központi pénztárba legyen beszolgáltatva; azonban
úgy az egyházmegye, mint az egyházkerület és a központi
pénztár a rendelkezésökre eső övsszegel csakis az alapsza­
bályokban megszabott czólra fordíthatják.
T i s z a Kálmán nem helyesli az indítványt, mert az
alap czelja nem más, minthogy segítsen gyorsan ott, a hol
az szükséges. Ha a közalapot négy felé osztjuk, akkor a
vagyonosabb eklézsiáknak több jut, s ott marad kevesebb
pénz, a hol jobban kellene.
R é v é s z Bálint püspök szerint e kérdéssel még várni
lehet. Némi vita után kimondatott, hogy ez ügy a nyári
közgyűlésen fogja a megvitatás tárgyát képezni.
Olvastatott az egyházak osztályozásáról s a lelkészek
minősítéséről az egyes egyházmegyék által benyújtott véle­
mény. Ezen eltérő vélemények alapjáni javaslat készítésére
bizottság neveztetett.
A battonyai ref. eg’yház panaszát, hogy 3*ad osztály­
ba Boroztatott, holott elsőrendű egyház — ugyanennek a
bizottságnak lesz feladata elintézni.
Olvastatott a békés-bánáti egyházmegye átirata, mely
szerint az újabb zsinati törvények által nem érintett Geleji
Katona-féle kanonok érvényességére nézve ottan kételyek
merültek fel s erre nézve felvilágosítást kér.
A kérdés eldöntése a bizottságra ruháztatik,
A gyűlés vége d. u. 2 órakor.
Az áll. ig. tanács üléséből.
Kolozsvár, 1883. ápril 22.
Jelen vannak: Főt. Nagy Péter püspök, mint elnök;
br. Bánffy Albert főgondnok, dr. Kolozsvári Sándor, dr.
Szász Béla, dr. Jenői Viktor igazgató tanácsosok; Bodor
Antal titkár, Parádi Kálmán tanügyi előadó, Szabó Ádám
számvevő.
I n c z e F e r e n c z medvósi lelkész, szenvedett tetemes
anyagi veszteségeinek enyhítésére az úrbéri-tized kárpótlási
és kamatai járandóságának három évre előlegezéséért folya­
modik. Folyamodónak egy évi fizetés, 127 frt 61 kr, 5%
kamat fizetés mellett előlegeztetik.
A B í r ó L á s z l ó ellen fennállott s részben Szabó,
részben Macskási örökösökre szállott egyházkerületi követe­
lést illetően a pénztárnok utasittatott, hogy 1800 frt tőkét
és ezután járó 6 °j0 kamatot Szabó Gyula és Szabó Poli­
xéna férjezett Szentiványi Gyuláné terhére vezessen tőke­
könyvbe.
Az o .-fe n e s i egyházközségnek papilak építésre ado­
mányozott 1882-ik évi 100 frt állam segélye, a jelzett
czélra kiutaltatik.
A k o l o z s v á r i ref. c o l l e g i u t n kérelmére a „lá­
bas-ház“ árában, az egyhktől átvett 6540 frtot képviselő
értékpapírok az eladási záradékkal elláttatnak.
A s ü k ö i egyházközség omladozó temploma újjáépí­
tésére, azon esetben, ha az egyhk. biztosítékot nyújt az
iránt, hogy az építés által az egyházközséget nem terheli
adóssággal, 4 évi törlesztés mellett, 50 $ -ra, 200 forint
kölcsönt nyer.
 146
A k e r c s e d i egyházközség a papi kaszaló terménye
betakarításánál tenni szokott napszámok közül az igás nap*
számnak 6, a tenyeres napszámnak 3 liter must illetmény­
nyel megválthatását kéri. Az egyházkerüloti közgyűlés jóvá­
hagyása fentartásával engedélyeztetik.
H o s s z u f a l u községben lakó hitsorsosainknak leány-
egyházközséggé alakulását s a brassói anya egyházközség­
hez csatlakozását tárgyazó felterjesztés „az egyházkerü­
leti közgyűlés jóváhagyása reményébenK helybenhagyatik.
A t a s n á d i egyházközségnek az 1882-ik évi egyház­
kerületi közgyűlés 56 jk. sz. a. kelt felhatalmazása alapján
megengedtetik, hogy rendes papi állomását múlt évi sept.
29-től számitott egymásután következő három évig betöltet­
len hagyva, ez idő alatt administrans lelkész felügyelete
alatt segéd papot tartson.
A n. - onyodi ev. ref. Bethlen főtanoda, mint vásárló
és Török Rudolfnó,mint eladó között, egy, Toroczkó község­
ben fekvő belső telekre vonatkozó, 2000 frt vételár mellett
kötött adás-vevési szerződvény helybenhagyatik,
Az egyetemes convent 77 jk. sz. a. kelt határozata
értelmében a magyar országos ref. egyházi k ö z a l a p s z a ­
b á l y o z á s a s különösen a segély alapba befizetendő dijak
kivetése s felhajtása tárgyában !az egyházkerületi közgyűlés
elő terjesztendő javaslat összeállítására dr. Kolozsvári Sándor,
dr. Szász Béla, dr. Jenei Victor, Parádi Kálmán és Bodor
Antal titkár személyében egy öt tagú bizottság küldetik ki.
A h a v a d t ő i egyházközségnek megengodtetik, hogy
az erdő arányositás alkalmából részébe jutott erdő
rész eladandó fáinak árát 200 frtos, vagy ezt meghaladó
összegekben 8 % kamatra az 1880 évi egyhker. k. gy. 35.
jk. sz. határozat értelmében kikölcsönözze.
A magy. ki r . v a l l á s - é s k ö z o k t a t á s i mi ­
n i s z t e r ú r ő n a g y mé l t ó s á g a tudatja, hogy az állami
tanitó képezdékben a tanfolyamot három évről négyre emelte,
s e l r e n d e l i hogy a f e l e k e z e t i t a n i n t é z e t e k b e n
is, a 3 o s z t á l y t j ó s i k e r r e l v é g z e t t n ö v e n d é k e k
c s a k e g y évi g y a k o r l a t u t á n b o c s á t t a s s a n a k
t a n k ép e s i tő v i z s g á r a . Az ezt tárgyazó leirat lekül­
detik az enyodi tanoda mlgs elöljáróságához, hogy a köz­
gyűlés előtt tegyen okadatolt véleményes jelentést.
M. - k ö v e s d i beszolgáló, lelkész t. H o r v á t h I s t ­
v á n aának évi 60 frt illetősége, nevezett egyhk. papi­
tized kárpótlási kamataiból, jul. 1-től kezdve, félévi utóla­
gos részletekben, kiutaltatik.
A n . - b a c z o n i egyházközség énekvezértanitói díj-
levele, minthogy lcepecsökkentóst tartalm az, az egyház­
kerületi közgyűlés jóváhagyására fenn tartásával hagyatik
helyben.
A b . e. C s e r é n y i K á r o l y által kaczkó, árpás­
tó és alsó-balázsfalva egyházközségek papi fizetés pót­
lására hagyományozott egyenkint 400— 400 frt összeg bi-
róságilag átruháztatván, pénztárnok utasittatik ezen alapít­
ványok külön kezelésére.
Az e g y e t e m e s c o n v e n t 72 és 73 jk. sz. a.
kelt határozata értelmében az á l t a l á n o s n y u g d i j
a l a p szervezésével megbízott állandó bizottságba az egy­
házi törvények 227 §-a alapján minden egyházkerület
részéről egy-egy rendes és 1— 1 póttag lóvén választandó;
ennek megválasztása végett az egyházkor, k. gyűléshez fel­
terjesztés intóztotik.
Az a l d o b o l y i egyházközségnek megengedtetik, hogy
az Olt folyó mosása által veszélyeztetett, 18 h. 800 P] öl
papi canonica portióját nyilvános árverésen eladhassa. Az
ennek árából befolyó összeg alkalmas fekvő vásárolhatásáig
„csakis“ takarók penztárilag kezelendő.
A folyó évi egyetemes convent 48 jk. sz. a. hivat­
kozva 114— 1881. számú végzésére felhívja az egyházkerü­
leteket, hogy a v a s á r n a p n a k v a l ó b a n v a l l á s o s é r ­
t e l e m b e n m e g ü n n e p l é s e „miként" eszközlése iránt, je­
lentéseiket tegyék meg. Az e tárgyban szükséges intézke­
dések megtételére a főt. egyhker. közgyűlés folkóretik.
A b ü r g ö z d i egyházközség régi papi telkének 201
frt 63 kr. történt eladása helybenhagyó tudomásul vétetik.
KÜLFÖLD.
Francziaország. Az i s k o l a i t a k a r é k p é n z ­
t á r a k r ó l . A „ J o u r n a l des é c o n o m i s t e s “ czimű
folyóiratban Passy Frigyes, franczia nemzetgazda, egy igen
érdekes levelet közöl az iskolai takarékpénztárakra vonat­
kozólag. A levél igy szól: „Tisztelt szerkesztő url Távol
leven Paristól, csak most értesültem Courtois barátom azon
értekezéséről, melyet társulatunk múlt ülésén az iskolai ta­
karékpénztárakra vonatkozólag tartott. En igen gyakran
egyetértek Courtois barátommal, e tárgyban azonban be keli
vallanom: nézeteink eltérők. Megengedem, hogy bizonyos
esetekben, egyes kivételes körülmények között, hivatva érez­
heti magát valaki egy új intézmény gyarlóságainak kimu­
tatására. Szerintem jobban cselekszünk, ha ezen gyarlóságok
megszüntetésére fordítjuk erőnket. Csak a roszszat, de ne
az egészet irtsuk ki. Maga a takarékosság kitűnő dolog,
melyre a gyermeket soha sem lehet elég korán szoktatni.
Courtois barátom azt mondja, hogy a gyermekek még nem
termelő tényezők az államban. Igaz. De én azt kérdem: nem
éppen az-e a czélunk, hogy termelőkké váljanak? nem ki-
vánatos-e, hogy a termelésre őket megtanítsuk és felvilá­
gosítsuk arra. nézYO, hogy jövőjét mindenkinek már gyer­
mekkorában elő kell készíteni, ha azt biztosítva akarja lát­
ni? Rá kell őket szoktatni, hogy meggondolatlanéi ne költ­
sék el pénzüket és ne véljék azt, hogy kár a vizc.*eppekel
összegyűjteni, mert úgy sem lesz belőlük tenger. A kis
dolgok értékét megbecsülni egyike a legnehezebb, de leg­
szükségesebb dolgoknak. Pedig mennyi függ ezen kis dol­
goktól ! A sok közül badd említsek csak egyet : a kőnyörü-
letességet. A könyörületesség nem egyéb, mint oly takaré­
kosság, mely fösvény a haszontalan kiadásokkal szemben,
szűkmarkú, ha felesleges kiadásról van szó, de bőkezű ott,
hol a valódi szükség hi fel a jótékonyságra. Francziaország-
ban néhány évvel ezelőtt a pagy árvíz alkalmával egyik
 147

akadémiánk igazgatójának szavai szerint éppen annyi összeg Minthogy ekként fenyegetve vannak azok az érdekek, me-
gyűlt be az iskola takarékpénztárak útján a nyomorgó ár­ yoknek a protestáns felekezet a közszabadság és közműve­
vízkárosultak javára, mennyi e pénztárakban általában el
volt helyezve s ez igen természetes: az az ember van lég lődés ápolására szolgálatokat tett, mondja ki az egyházke­
jobban berendezve, kit a nyomor mindég elég vagyonosnak rület, hogy az életbe léptetendő középiskolai törvény ter­
talál, — a könyolmünelc soha sincsen miből könyörületesked- mészete es jogszerű folyamányaként az állami segélyt többé
ni. Ez a régi, de igaz történet arról az egyszeri úrról, ki nem nélkülözheti s e végett az 1848-iki XX. t. ez. 3. sza­
megszidta inasát, mert a gyufaszálat nem használta fel két­ kaszát, mely. szerint minden bevett vallásfelekezott egyházi
szer, fi meg mindég aranyat dobott a koldus kalapjába. Ne
tartsunk attól, hogy a gyermekek nagyon is takarékosak és iskolai szükségei közálladalmi költségek által fedeztesse­
lesznek, különösen ne tartsunk akkor, ha e mellett jószi- nek s ez elvnek részletes alkalmazásával a minisztérium az
vüek és nemes gondolkozásuak. Ne riaszszunk vissza sen­ illető felekezetek meghallgatásával a közelebbi törvényhozás
kit az iskolai takarékpénztáraktól, melyek a gyermekek kraj- elébe kimentő javaslatot fog előterjeszteni, életbe léptetni
czárjait összegyűjtik és e l ő k é s z i t n e k ez á l t a l az óhajtja.
i f j ú s z á m á r a e g y a n y a g i t ö k é t , me l y i g e n b e ­ G yászhirek. Id. D ó m j á n J á n o s kajántói ref. pap
c s e s és egy s z e l l e m i t , me l y e n n é l me g s z á z ­
s z o r t a b e c s e s e b b . Fogadja szerkesztő ur kész tisztele­ f. hó 23-án, élete 7 8 -ik évében elhunyt. Az agg lelkipász­
temet: Passy Frigyes.“ tor több mint egy félszázadon át önfeláldozó készséggé
és hűséggel viselte azt a terhet, mely a szükölködéssel küz­
dő protestáns papok vállait s lelkét nyomja, most már fá­
KÜLÖNFÉLÉK. radalmaitól pihen s lelke az ur trónja előtt számot ád sá­
fárkodásairól. Találjon az ő számadása kedvet az urnái s
Kolozsvár, 1883. ápril. 28.
legyen könnyű neki a hant. — L u g o s y J ó z s e f , debre-
— Könyves T óth K álm ánnak, Debreczen város czeni kitűnő tanár, tegnapelőtt elhunyt, ő Debreczenben és
újonnan választott lelkészének a meghívó levelet már el­ Nagy-Bányán élt, mint tanár, a in. t. akadémia tagja, a
küldték s ő a dobreczeni lelkészi állomást már el is fogad­ protestáns szellem, érzület és tevékenység tipikus alakja.
ta. Április 2 2 -én mondott le Laczházán lelkészi állomásáról Nagy nyelvészeti ismerete, mély tudománya, erős hazaszere­
s búcsúzott el híveitől, kiknek 17 éven át valódi apjok tete jókor népszerűvé tették őt s a legnehezebb időkben —
volt. Az egész város lakossága a ref. templomba gyűlt, hogy 1850-től 1861-ig— a nemzeti irodalom köztiszteletü bajnoká­
jelen lehessen kedves papja búcsúbeszédén, melynek szövege vá, Debróczen sok jeles fia volt az ő tanítványa. Búvár volt
ez volt: „Azért én igen sírok v ala; mondá egy a vének és iró, tanító és az ifjúság vezére évtizedeken át, 8 — 1 0 .0 ) 0 *
közül: ne sirj!M A megható búcsúbeszéd alatt minden szem hői álló könyvtárt gyűjtött, melyben 170 ritka ungarikon s
könybe lábadt s mikor bevógezte, a nép kicsinye-nagyja zo­ 23 unikum volt még pár óv előtt. A magjai* akadémia és
kogva fogta el az utczát, meg akkor is kérve marasztalva muzeum könyv* és kézirattárát is sok ritkasággal gazdagí­
őt, ne hagyja őket árván. Különösen a közelebbi tűzvésznél totta. Jeles férfi volt, hasznosan óit, mély nyomokat ha­
leógettek fogták őt körül, azzal tartóztatva, hogy ha oda­ gyott maga után a nemzetéletben és nemzeti irodalomban.
hagyja őket, nekik minden bizalmuk megszakad boldogulá­ Halálát gyászolja a tudomány, megérzi a haza, siratják sok
sukban; Tóth Kálmán alig tudta lecsilapitani a szegény
tanilványi.
embereket. Mint értesülünk, az ottani egyháztanács egyhan­
gúlag elhatározta, hogy volt lelkészük búcsúbeszédét kinyo­ FŐTISZT. NAGY PÉTER PÜSPÖK ÚR A KÖVETKEZŐ
matja. Könyves Tóth Kálmán 1859 »ben, Debreczenben vé­ KÖRÖZVÉNYEKET BOCSÁTOTTA K I:
gezte be iskoláit s három évi külföldi tartózkodás után 1863
Köröst e tn e k :
Kunszentmiklóson, Szász Károly helyébe lelkészszé lett s majd
Laczházán működött hívei általános megelégedése közt a mai 453—1883. A széki egyházm egyében a
v i s a i k á n t o r - t a n í t ó i á l l o m á s . Javadalma: 64
napig. Sok üdvös intézményt honosított meg Laczházán; behoz­
véka férfiü szántó, 1 0 »szekér szénára való kaszáló haszon­
ta az ingyenes iskoláztatást, négy tanítói állomás helyett ha­ élvezete, mely fekvők — 1 2 v. féröfl szántó és 2 sz. szé­
tot szervezett s jelentékeny alapítványokat lé tesített: a 76- nát termő kaszáló kivételével — minden évben használtat­
diki árvíz s a nemrég Laczházán dühöngő nagy tűzveszély nak, 1 0 0 kis véka törökbúza az egyházközség magtárából,
alatt a nép gyámolitója, vigasztalója volt. 20 frt alapítványi kamat; 4 szekér tűzifa az egyházközség
erdejéből; 2 0 —2 0 la* minden gazdától fa-pénz czimen; ta­
— A tiszánineni egyházkerület és az államsegély^
nításért, „betüzőktóT* 2 0 — 2 0 kr, „olvasni tudóktól“ 40—
A tiszáninneni ref. egyházkerület a napokban Miskolczon 40 k r ; temetésért: énekszóval 2 0 kr, búcsúztatóval 60 kr.
megtartott közgyűlésen fontos elvi jelentőségű határozatot ho­ Az összes föld adót fizeti az egyhk. 12 kis vókányi szántót
zott. Fejes István sátoraljaújhelyi lelkész inditványozta, hogy megnövelnek s egy darab kaszálót lekaszálnalc az egyházta­
mivel az uj középiskolai törvény protestánsokra oly kötele­ gok, P á l y á z a t i h a t á r n a p : május 30 ika. Folyamod­
zettséget ró, melynek anyagilag megfelelni képtelen, annál ványok t. t. C s i s z á r L á s z l ó h. esperes aához Bálvá­
nyos váralyára küldendők.
inkább sem, mert az önkormányzat csorbítása folytán az
4 5 0 — 1883. A sz.-s z o I n o ki e g y h á z m e g y é b e n
áldozatkészség csökkenni fog, mert sérelmes az á viszony, a t as n a d-s z a u t ó i k á n t o r - t a n í t ó i á j l l o má s . Java­
toely szerint a protestáns versenyezni kénytelen más fele­ dalma: 13 Hl. és 76 1. rozs, vagy elegybuza; 6 Hl. és 26
le te k k e l, melyek az államtól bő dotáczióban részesülnek. 1. tiszta búza; 50 frt készpénz a mlgs. Radák báró udva­
 148

rától; 16 frt 30 kr az egyhk. pénztárából; 1 3 7 2 h. szán­
tó, 4Va h. rét (a szántói határon); 6 h. szántó (a szilvási
1. egybk. határán) haszonélvezete, melyeknek megmivelése
és adójuk fizetése részben az egyházközséget, részben pedig
a tanítót illeti; 2 szekér fa; tandíj: rendss tankötelesektől
(24— 30) 40 kr és 1 v. esős törökbúza, ismétlőktől (8-~
12) 45 kr; temetésért: predikáczióval 35 kr, énekszóval 25
kr, búcsúztatóért külön 50 k r; tisztességes lakás: két szo­
ba, konyha, kamara, istáló, sertésól és veteményes kert.
P á l y á z a t i h a t á r n a p : május 30-ika. Folyamodvá­
nyok t. t. S z a b ó P á l esperes aához Diósadra küldendők.
487— 1883. A m a r o s i e g y h á z m e g y é b e n a z
i k l a n d - k á á l i p a p i á l l o má s . Javadalma: a) az i k l a n -
di egyhktől; 56V2 kai. búza, 34x/ 2 kai. zab kepe; 49V2
véka vegyes gabona; 49 V2 v. zab, 28 szekér fa; 3 h. 1430
□ -öl szántó (mivelik a hívok); 1 h. 126 □ -ö lr.é t haszon-
élvezete; — b) a k á á l i egyhhtől: 4 7 7 2 kai. búza, 37 V2
kai. zab, 48 véka vegyes gabona, 48 v. zab, 12x/2 sz. fa
24 tenyeres napszám. A felsoroltak pénzértéke 266 forint
7 krban van megállapít va. Éhez járul a tiszteséges .lakáson;
kívül egy 4 szekér szénát s ugyanannyi sarjut termő ka­
száló haszonélvezete és 33 forint 90 krajezér camaraticum
benefitium.
U g y a n a z o n e g y h á z m e g y é b e n a b ö ő - mo -
s o n i p a p i á l l o m á s , Javadalm a: a) B ÖŐ anya-
egyhktől: 5 2 7 2 kai. búza; 5 2 7 a kai. zab; 1 7 7 2 sz*
10 frt 50 kr consistoriale benefitium; 9 h, 1087 □ *öl
szántó, 3 h. 729 □ «öl kaszáló, 1 h. 1061 □-Öl legelő
haszonélvezete; b) M o s o n 1. egyhktől 60 kai. búza; 36
kai. zab; 19 teuyeres napszám; 25 frt 20 kr kegyadomá-
nyi kamat; 8 frt 40 kr fa-illeték; 1 h. 1422 □ •ö l szántó.
Az Összes fizetés a lakhely, gazdasági épületek és belső
telek hasznán kívül 260 frt 80 kr pénzértékre van hivata­
losan becsülve. P á l y á z a t i h a t á r n a p m i n d k é t á l l o ­
m á s r a n é z v e : május 30-ika. Folyamodványok t. t. R á ­
k o s i L a j o s h. esperes aához Lukafalvára(u. p.'Nyárádtő)
küldendők.
Kolozsvárit, 1383. ápril 24.

P á 1 y á z a t.
A f.-szabolcsi egyházmegyében kebelezett p i r i c s e i ref. egyházban a lelkószi állomás üresedésbe
jővén, az ezen állomás elnyerésére minősítve levő és igényt tartó lelkészek felhivatnak, hogy ez irán t való
pályázati kérvényüket L u k á c s Ö d ö n espereshez Nyíregyházán — u. p. helyben — f, é . m á j u s 7 - i g
a d já k be. (12) (1 — l )
Az ezen állomásra választandó lelkész fizetése:
1. Minden telkes gazda fizet 4 véka gabonát; ha búzája terem, ebből ogy véka búza fizetendő. Ilyen
gazda van 8. Fizet összesen 6 köböl gabonát, 2 köböl búzát; a gabona 4 frt 50, a
búza 6 írtjával számítva 39 frt -- - kr.
Fizet fejenként mindenik gazda 1 frt 31 krfc 10 frt 48 kr.
2. Fóltelkesek fizetnek 3 véka gabonát. Van ilyen 20. Pénzben 67 frt 50 kr.
Fizet fejenként 77 kr. pénzt 15 frt 40 kr.
3. Házas zsellérek fizetnek 2 véka gabonát; van ilyen 21. Pénzben 47 frt 25 kr.
Pénzben fizetnek fejenként 25 krt. 5 frt 25 kr.
4. Házatlan zsellérek 1 véka gabonát. Van ilyen 14. Pénzben 15 frt 75 kr.
Pénzben fizetnek 13 krt. 1 frt 82 kr.
5. Van a lelkésznek fordulókban 48 hóid földje. Hóldja p. 4 frt. 192 frt — kr.
Ebből az egyház 5 hóid őszit teljesen megmunkál; kétszer megszántja, elveti,
learatja, behordja. A mag és elcsépeltetós a lelkész terhe. Pénzértéke 20 frt _ kr.
6. Három Öl fa p. 6 frt 50 kr. 19 frt 50 kr.
7. Cselédek fizetnek 1 véka gabonát, vegyes felényit. Számuk 3 5 —45 közt vál­
tozik. Begyűl 8 köböl gabona körül. Pénzben 36 frt kr.
8. Özvegy asszonyok 1 zsákot, vagy 50 krt. Van ilyen 10. Pénzben 5 frt — kr.
9. Van a lelkésznek 16 darab marhalegeltetési joga. Darabja 2 frt. 32 frt — kr.
10. Stóla a szokott s törvény által megszabott. Tehető 50 frt — kr
Összeson 556 frt 95 kr!
^ D e b r e c z e n , 1883. ápril 16. H é v é s s B á l i n t , püspök.

¡Nyomatott Stein Jánosnál az ev. ref. főtanoda betűivel Kolozsvárt.

XIII. évfolyam. Kolozsvártt, 1883. Május 6.
EGYHÁZI ES ISKOLAI HETILAP.
MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.
SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS:
b,-farkas utcza 16 szám, hová a lap szellemi s anyagi «gyeit
illet3 minden küldemények czimzendők.
ELŐFIZETÉSI ÁR :
Egész évre 6 frt., félévre 3 frt., évnegyedre 1 frt. 5 0 kr.
-«Efr 3 » ’--- -----------
^E L E L Ő S SZ E R K E SZ T Ő ÉS K IA D Ó
E g y t e s t é s e g y l é l e k v a g y t o k . Efóz. IV. 4.
T a r ta lo m : A katholikus felsőház. — Lelkész-kijelölés. ~
A tiszántúli rof. egyházkerület közgyűlése. — Vidéki élet: A maro­
si egyházmegyéből. (Közgyűlés.) — Különfélék. — Tárcza Néhány
prot. egyház-történelmi adat a 16-dik sz. végéről. — Nyilvános
számadás.
A katholikus felsőház.
Kolozsvár, 1S83. május 5.
A közeptanodai oktatásról szóló törvényjavaslat, min­
den várakozáson felül, újabb késedelemmel találkozott. Már
a képviselőházi tárgyalások is reménytelenül hosszúra ter­
jedtek s ime, most meg a nagymeltóságú és méltóságos fő­
rendek foglalkoznak vele váratlauűl hosszasan.
Nem a tárgyalás hosszú voltára van azonban meg­
jegyzésünk, — vajha minden törvény a terjedelmes tárgya­
lásról föltehető alapossággal vitattatnék meg, mielőtt szen­
tesítést nyer. S még kevésbbé lehet kifogásunk az ellen,
hogy egy ily fontos és mélyrovágó törvényjavaslattal, minő
a középtanodai oktatás-ügyi, foglalkozik a törvényhozás két
háza oly behatóan s feltehetőleg alaposan. Hanem .a mi
bennünket, mint első sorban magyar állampolgárokat, de e
mellett protestánsokat is, kellemetlenül, sőt fájdalmasan
érint, az, hogy a felsőházi tárgyalás úgy szólván kizárólag
katholikus szempontból foly és történik.
Mind hagyjáu, ha az illustris szónokok az állam, az
oktatás és nevelés ügy, vagy akár a conservativisaius szem­
pontjából vennék a kópviselőház alkotását birálat a lá ; ha a
humán- és real-irányu iskolázás, az iskolai igazgatás s a
tantárgyak mérlegelésének controvers kérdéseit látnók egy­
más ellenében csatasorba vezetve. Semmi kifogásunk nem
lehetne ellene, ha elv elv ellen , irány iránynyal szemben
Uralkodnék — akár hónapokon keresztül is a főrendek sorai
között, De mindezekből minél kevesebbet látunk egymással
szemben, — inkább csak a decorum kedvéért, hanem igen
18. szám.
VesüöV -• « c
KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.
HIRDETÉSI DIJAK
kétszer hasabozott garmond sor vagy anrak tere 5 kr. Bé-
Jyegdij minden beigtatás után 30 kr.
Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél külön kedvez­
ményt nyújt a kiadóhivatal.
AQflOA A
T U L A JD O N O S : S S ö á d S IS X D O iE T L O lC O S .
is e helyett, első sorban és hangot s jellemző színezetet ad­
va az egész tárgyalásnak, látjuk a k itholicismus érdék-vivö-
dását, a szegény elnyomott és sanyargatott katholikus fő­
papok panaszkodását az omnipotens állammal és a túlsúlyra
segített protestáns felekezetekkel szemben í
Magunk is olösinerjük, hogy az előtt, ki magokat a
főrend-házi szónoklatokat szóról-szóra nőm olvasta, nevet­
séges tulhajtásnak tetszhetnék e megjegyzésünk. Hogyan ?
Kalocsa bíboros érseke, avagy Ipolyi, SchlaucU püspökök, a
nagytudományu Samassa, vagy Cziráky gróf panaszkodhatnék
a fölött, hogy a katholikus egyház Magyarországon el vari
nyomatva?
Megváltjuk, magunk nem hinnők, ha saját két látó
szemünkkel nem olvastuk volna, hogy Haynald érsek és tár­
sai „a lét-föltételek“ hiában levőnek mondják a magyar
katholikus egyházat.
Az is érdekes a nyilatkozatok során, hogy miként
bizonyitgatják a katholikus főpásztorok a kath. autonómia
tényleges megléteiét, — persze nem az egyház, vagy épen
a hivek, hanem kizárólag a püspökök kezében s a keserves
panaszok épen azért hangzanak, hogy ennek az ad usum
episcoporum autonómiának miért nem adatik szabad rendel­
kezésére a herczegi dotatiolc, a született törvényhozói jogok
és a nagy tekintélylyel járó világi befolyás mellett még az
a csekélység is, a mit az u. n. katholikus egyházi és tanulmá­
nyi alapok nevezete alatt szoluis említeni. És a minisz­
tereket — nem csak a református Tiszát, hanem a jó kat­
holikus Trefortot is — elnevezik a communismussal, forra­
dalommal, vagy a legjobb esetben a parlamenti despotis-
mussal szövetkezőknek, mórt — szerintük — a kátkoliku-
sok jogait confiscálják, mig a protestánsokat minden sza­
badságokkal busásan ellátják.
A dolog ez ágának kétségkívül megvan a maga cu­
mi cus jellege, ha viszont nem volna oly mód nélkül elszomo­
rító az a tény, hogy a magyar törvényhozás egyik lényeges
 150
alkotó-része, a forendi-ház, majdnem egészen katliolikus
álláspontra helyezkedik s a cultura ez ecclatáns ügyet, a
közóptanodai oktatást is, egészen felekezeti színvonalra sü-
lyeszti alá.
Mi vigaszunkra szolgálhat aztán, ily körülmények kö­
zött, az az el nem tagadható tény, hogy tanultság, olva­
sottság és ékesen szólás tekintetében oly kiváló egyénisé­
gek hirdetik e z e k e t a tanokat és elméleteket, minők egy
Schlauch, Saraassa, Haynald és Ipolyi?!
De még is van, a min tekintetünk, e vita folya*
mán is, megnyugvással pihetett meg Vay b. és Szentivá-
nyi, a két protestáns főgondnok, nyilatkozata.
Minő különbség az előjogaiban telhetetlenkedő katho-
likus főpapság és a békeszerződések jogalapján álló szegény
Protestantismus e képviselőinek magatartása között!
Jól mondta a miniszter, hogy a protestánsok tényle­
gesen élvezett- jog-gyakorlatukból adnak föl e törvény-javas­
lat értelmében. S mégis nem a panasz, hanem az öntuda­
tos hazafi áldozatkészség szavai hangzanak a két ősz fő­
gondnok ajkairól, igazi példányképeiűl a magyar protestan-
tismusnak, mely, mint a magyar népmese mostoha gyerme­
ke, minden üldözés, sanyargatás mellett is, hű szeretettel,
kész áldozatkészséggel ragaszkodik az otthon tűzhelyéhez s
utolsó rongyát is készséggel teríti az atyai hajlók pallójára,
ha mindjárt tudja is, hogy a gőgös mostoha büszkén ta­
possa lábaival az édes anya e vég-hagyatékát.
TÁBCZA.
Néhány prot. egyház-történelmi adat a
16-ik sz. végéről.
Nem lesz talán érdektelen a nagy olvasó közönség
előtt prot. egyház-történelmünknek a 16. század végén n é ­
mileg homályba burkolt idejét — habár csekély mértékben
is — megvilágositó néhány történelmi adat közrebocsátása,
a melyoket nemcsak azért tartok igen becsesnek, mivel né­
mi betekintést engednek akkori belszervezetóbe a protestáns
egyháznak, hanem kiválóan azért, mert oly időkben mutat­
ják két egyház tényleges egytittlétét, midőn a fö)korbácsait
szenvedélyek beláthatatlan messzeségbe sodorták egymástól
az eddig testvéri egyetértésben élő magyar és szász nemzetet.
De mert ezen adatok oly korra esnek, midőn már
Erdélyben a magyar és szász nemzet nemzetisége jelölósóro
használtatott a református és lutheránus név, azért szüksé­
gesnek tartom, már csak az alább közlendő adatok törté­
nelmi fontosságának feltüntetése czóljából i s , bővebben is­
mertetni a tizenhatodik század második felében történt főbb
mozzanatokat. A rendelkezésemre álló források hiányosak
ugyan, de azért a közlendő adatok történelmi becsének fel­
tüntetése végett teljesen elegendők; ennél pedig tovább
menni nem szándékom, mert a nyújtott anyag feldolgozása
a történész feladata.
Megjegyzem itt még azt is, hogy rövid ismertetésem­
ben különös tekintettel kell ugyan lonnem Erdély fővárosá­
nak ez időben történt vallásos mozgalmaira és egyház ala-
Oly jól esett hallanunk e protestáns enuntiatiokatNa
katbolikus magyar felsőházban. Mi, mostohák, csak kívül­
ről szemlélhetjük e nagymóltóságu testületet — mert, midőn
a minden nemű és rangú katliolikus püspökök hivataluknál
fogva döntenek az egész Magyarország törvényei fölött, az
az egy pár protestáns főrend is, ki ott helyet foglal, nem
feiekozete , hanem vagyona és születése jogánál fogva hal­
lathatja a rendek között szavait, — de azért nem szégyen­
kezve tekintünk a tényleg katliolikus felsőház mostani t á r ­
gyalásaira s azok, kik, főgondnokaink lévén, a mi nevünk­
ben is szólották, büszkén mutathatnak reá, hogy előbb ma­
gyarok s csak azután protestánsok!
Haynald érsek Krisztus szolgájához nem illő hivalko­
dással hangoztatá, hogy, ha fényes jövedelme és katbolikus
hűsége közt kellene választania, amazt dobná oda. Majd
meglátnék; de azt tudjuk, hogy a protestánsoknak nincs s
nem is lesz soha olyan odadobni való fényes jövedelmük,
hanem azért híveknek bizonyították mindig magukat hitük­
höz i s , hazájukhoz is.
Lelkész-kij elölés.
Rövid másfél év alatt ez második eset, hogy ugya­
nazon IV. osztályú egyházra „egyetlen pályázó jelentke­
zett, és a n. t. esperesi hivatal mindkét esetben „kije­
lölő“ bizottságot nevezett ki, mely áll az egyházmegye
kulásaira, de azért czéloin elérése végett rá kell mutatnom
egyház-történelmünk azon főbb mozzanataira is, melyek a
prot. egyház fejlődésében egy-egy forduló pontot képeztek,
És ezt annyival inkább kényszerítve vagyok megtenni, mert
az erdélyi prot. egyház történelmi fejlődésében az oroszlán­
rósz Kolozsvárt illeti; innen indultak ki mindazon szellemi
szikrák, melyek, a bérezés haza legtávolabb eső vidékére is
elhatva, hullámzásba hozták az emberi sziveket és megte­
remtették az erdélyi ev. ref. egyházat. Ezért látom szüksé­
gesnek együttesen tárgyalni Kolozsvár egyház történelmét
az általános erdélyi protestáns egyház történelmével — mert
mint már említem is, a kettő annyira egy testet képez,
rnikóp azokat elválasztani és egyiket a másik nélkül tár­
gyalni nőm lehetséges.
Mellőzve azért a prot. vallásnak hazánkban való föl­
lépése és terjedésének leírását, igénytelen ismertetésemet egye­
nesen a tárgynál, azon főbb mozzanatok leirásánál kezdem,
a melyek feladatom megoldásának csomó-pontját képezik.
Térjünk tehát tárgyunkra!
Az 1562 — 1563-iki Tarczal-Tordai zsinatot kell azon
talpkőnek tartanunk, melyen a magyar prot. egyház felépült.
Itt tétetett le alapja azon szakadásnak, mely a magyar és
szász nemzetet nemcsak vallási, de nemzetiségi tekintetben
is talán Örökre elszakította.
Itt, ezen zsinatokon rakodott le azon egyház szilárd
alapja, a mely most már a tiszta magyar elem szellemi
táplálkozásának hétforrásává, nemzetisége óltalmazó vódbás-
tyájává és tovább plántálójává lett.. Ezen zsinatokon pat­
tant ki azon szikra, mely az eddig egy vallásban élő, egy

részéről: az esperes- és gondnok helyettesekből, és két
lelkészből; az egyházközség részéről, ha 100 családot
meg nem halad: két választott képviselőből.
E s o „kijelölő“ bizottság egybeülvén, felolvassa a
jjályázó folyamodását a papi szigorlat kiállását bizonyító
okmányt, az esperes szolgálati s erkölcsi nyilatkozata
kapcsolatában. S ezek végeztével megkérdi az egyházköz­
ség képviselőit; „elfogadják-e a folyamodót próba szó­
noklatra?“
Igen term észetes, hogy e kérdésre a megbízottak,
kik úgy az isten-tiszteletbeli gyakorlat, mint a gyermekek
nevelésében feltűnő, s érezhető hiányát mélyen érzik: nagy
örömmel nyilatkoznak az elfogadás mellett, mely nyilat*
kozatuk jegyzőkönyvre vétetvén, a jelenlevők által aláira-
tik; s a n. t. esperesi hivatalhoz a további teendők elin­
tézése végett feiküldetik.
A „lelkész-választási szabályok“ X. fejezetében,
mely a „kijelölés“ módozatairól elég terjedelmesen és
szabatosan rendelkezik, az „ily esetben“ szükségeltelő „ki­
jelölési bizottság“-ról egy szó sincs s nem is leh et; ta­
lán azért, mert ily eset lehetősége, mint a hajdani tör­
vényhozásnál „az apa-gyilkosságH-é, a képtelenséggel volt
határos.
De szerény nézetem szerént ennek nincs is értelm e,
mert a „kijelölés" fogalma feltételezi a több folyamodók
egyházat alkotó s Erdélyben vezér-szerepet vivő két nem­
zetet oly két útra kényszeritette lépni, a melyek aligha
fognak valaha egyesülni!? Nem akarom különben az
innen kivonható eszmelánczolatot továbbfűzni, de annyi el­
ismert tény, mikép ezen két zsinat végzései okozták azt,
hogy ezen vallási meddő vitákkal oly nagy előszeretettel
foglalkozó korban oly sokat vesztett hívei közül a luthe­
ránus egyház, a mennyit mindez ideig — tehát három hosz-
szú század lefolyása után is — nem volt képes visszapó­
tolni. Oly sokat vesztett e kőt zsinaton megvitatott és az
emberek belvilágát égő fáklyákként megvilágító nagyszerű
eszmék felszínre hozatala folytán, hogy önkénytelenííl támad
fel az ember lelkében azon kérdés: vájjon nem ezen vesz­
teségért akarja magát kárpótolni most, három század múl­
tával, a német Schulverein. által űzött csalfa és háládatlan
politika ábrándképei után oly vágyó sóhajokat bocsátó szász
nemzőt azáltal, hogy; sárral dobálja a magyart, mely neki
hazát és vagyont adett, s kívánkozik azon boldogító német
kormány emlőjén szívni megerősödésére tápot, a melynek
atyai gondoskodása alól oly sokan vonják ki magukat éven­
ként saját fiai közül, és keresnek egy új hazát, h.áládato-
aabb földön.
Vannak ugyan némelyek, kik azt vitatják, mikép a
magyaroknak a luth. egyházból való kilépése és új egyház
alapítása nagy kárukra volt, mert a szászoktóii elszakadás
által erejök annyira meggyengült, hogy a kath. vallás hódí­
tásainak nem voltak kepesek elég sikerrel ellenállani ós az
lognópesobb községeink közül sokat foglalt újólag el. Így
pl« azt mondja Ribini, hogy épen atarczali zsinat — mely­
151
közüli választhatást; és így a „kijelőlhetést. Itt pedig a
választhatásnak semmi helye, egyedül állván a folyamodó.
Sőt még azon kérdés sem foroghat fen n , „an sit eo loco
dignus?“, mert ha a lelkészi hivatal folytatására okleve-
lileg minősítve van, az alapszabályok értelmében a IV-ik
osztályú egyházak bármelyikére pályázni van joga; s ha
csak erkölcsi félszegség nem bélyeg/i, pályázatra bocsá­
tandó.
Az „ily esetben“ gyakorlatban levő „ kijelölési bizott­
ság“ működése tehát nemcsak szerfeletti, de f á r a s z t ó
és i d ő v e s z t e g e t ő eljárás. F á r a s z t ó , a mennyi­
ben hat egyénnek — ha nem nagyon távoli helyről is,
egy bizonyos meghatározott időbeni megjelenése némi tö­
rődéssel — s talán nem jelentéktelen gazdasági, v agy más
nemű foglalkozások félbeszakításával történik, a nélkül,
hogy akár fuvar, akár napidijra ki átások lenne. De i dő-
v e s z t e g e t ő is, mert legalább is négy oldalról kell
meggyőződést szerezni a „kijelölési bizottság“ elnökének
a megjelenhetés idejére nézve; s csak ha, akadályra nem
talál, úgy lesz végrehajtó a megbízatás müve. Kivált ily
szorgos munkaidőben a föld mi velőssel foglalkozó egyház­
tagok egybegyűjtése felemészt nehány napot, hogy ne
mondjam, egy egész hetet.
Nézetem szerént „ily esetekben“ az eljárás egysze­
rűsíthető lenne, ily m ódon:
nek a tordai folytatása, az enyodi pedig betetőzője volt —
lett volna legnagyobb megrontója az ev. ref. egyháznak,
mert ?.z ágostai vallástétel eldobása sokkal többet ártott
neki, mint a pozsonyi országgyűlés, mely az 1548 — IÖ52
és 1554-ben hozott drákói törvényeket megerősítette. Azonban
ezen véleményekkel szemben bátran merem állitani azt,
mikép épen a tarczali zsiuat volt legnagyobb tényező a tisz­
ta magyar elem tömörülésére, a mi aligha lehetett hátrá­
nyos a nemzetiség tovább fejlesztésére, fentartására, habár
az egyház el is vesztette hívei közül a szászokat.
Az ev. ref. egyház rohamos fejlődésének czéljából té ­
tettek ugyan kísérletek nemcsak a róra. kath. egyház, ha­
nem még a Lutbor nézeteihez makacsul ragaszkodó egyes
hatalmas főurak részéről is, de eredménytelenül. Az egyszer
felgyuladt isteni szikrát nem lehetett több semmiféle esz­
közökkel kiirtani!
így pl. erővel próbálta megoldani ezen nagy feladatot
Perónyi Gábor, Zempléumegye leghatalmasabb főura, ki oly
határozott ellenszenvvel viseltetett a Kálvin tanai iránt,
miszerint, Sátoralja-Ujkelyre gyüjtvén össze a hivatalaikat bir­
tokán folytató azon papokat, kik a tarczali zsinaton részt
vettek, azt a határozott parancsot bocsatá ki ott rajok vo­
natkozólag, hogy ne merészeljenek többé birtokán a Kálvin
tanai szerént osztani úrvacsorát, mert az engedetlenek hi­
vatalaikkal játszanak.
Az emlitett papok azonban ezután is ragaszkodtak
nyilvánított nézeteikhez, mi a két egyház (luth. és ref.)
egyesítését már ekkor kétségessé tette.
Hasztalan volt minden erőlködése úgy a kormánynak,
«
 152
A pályázni kívánó, az e végre kitűzőit határidőn be­
lől, beadná folyamodványát a szükséges okmányokkal az
espcresi hivatalhoz; mely — miután a folyamodó egyedül
áll — e folyamodványt mellékleteivel áttenné az adari-
nistrans papnak, hogy ő a legközelebbi időben egybehí­
vandó egyház-község teljes gyűlésével azokat közölve, fel­
hívja — jegyző könyvre veendő —■ nyilatkozatra a próba-
szónoklatra való el- vagy nem fogadás iránt? Százat mer­
nék egyre tenni, hogy tagadó, vagy elutasító nyilatkozat
nem lenne. És ekkor a próbaszónoklat tartás a legrövi­
debb idő alatt megtörténvén, ismét bizonyosnak vehető,
hogy pályázó meg is választatik, kilevén zárva a ne­
talán akadékoskodni szerető egyháztagokra nézve annak
lehetősége is, hogy egy más egyénben válogathatnak. A
vallását szerető, gyermekei neveltetéséről gondoskodni
óhajtó romlatlanabb egyének pedig két kézzel ragadnák
meg az alkalmat, hogy szellemi, s erkölcsi »szükségeik
mielőbbi kielégítése bekövetkezzék!'.
Még csak egyet. Megtörténhetik ■ — a mint most az
eset — hogy a választási idő egybetalálkozik a küszöbön
álló egyh. kér. közgyűlés idejével, s miután a nép nagyobb
pietással viseltetik egy — már „felszentelő“ — mint „fel­
szentelendő“ lelkész irányában: az általam érintett el­
járás folytán sokkal hamarább valósul pályázó és egyház-
község óhajtása, mint az oly hosszadalmas s vég-eredmé­
nyében mégis egyenlő „kijelölési bizottság“ működésével.
mint egyes hatalmas főuraknak, a Kálvin tanai sebes terje­
désének moggátlása tekintetében, mert az rohamosan nö­
vekvő sebes árként hömpölygőit keresztül az útjába dobott
akadályokon és ellenállhatatlan erővel foglalt tért a lovagias
magyár nemzetnek a szép, magasztos és költői dolgokért
lelkesedni, rajongni tudó szivében. Oly erővel növekedett az
ev. ref. egyház még ifjú csemetéje, a mely páratlannak is
bátran nevezhető!
Sőt, midőn Zápolya is az ev. ref. egyházba vétette
föl magát, lei pedig kezdetben teljes erejével támogatta a
mind szőkébb körre szorított szász nemzetet a vallási küzdelmek
terén, talán a miatti hálából, hogy a lázadásokat megszokva
bár, ezen időben hozzá mind végig hivelc maradtak, és a midőn
Dávid F. által a segesvári országgyűléstől zsinaüartásra
kieszközölt engedélyt a Blaudrata befolyása következtében
helyben hagyta és oda egy őt személyesítő képviselőt is elnök­
nek küldeni Ígéretet tő n : ekkor már oly erős cserfává izmo­
sodott az ev, ref. egyház előbb még gyenge csemetéje, a
mely büszkén yolt képes daczolni bármily zivatarral.
De áldja is c nagyszerű eredményekért Dávid Feren-
czet és Blandratát Schesaeus, midőn igy ir róluk „elüzet-
vén Krisztus aklától farkasokként, zsákmány és dicsőség
nélkül, (t. i. a kálvinisták) dühök és ki nem elégített étvá­
gyuk nyugodni nem tudott. Dávid Fcrencz behízelegte magát
Blandratának, egy tévhitü olasznak, barátságába. Ezek meg­
egyeztek, hogy Enyeden zsinat tartassák, a melynek el­
nöke legyen azon olasz, kinek álnok cseleit és szenthárom­
ság felőli kalandos nézeteit szinte senki sem ismerte (16.
sz. Prot. zs. 147. 1,).
Meglehet ugyan, hogy e czikk megírása reám , át­
nézése az olvasóra nézve: nagyobb „idővesztegetés14, mint
a szóban forgó „kijelölés“, de én igy hiszek, a mint
irom, s azért szólottám.
Fábián Dániel .
A tiszántúli' ref. egyházkerület köz­
gyűlése.
— Második nap. —
Debveczon, ápril 27.
A tiszántúli ref. egyházkerület ezen második napi
közgyűlésén lényegekre nézve fontosabb tárgyak kerülvén
szőnyegre, az érdeklődés, úgy a tagok, mint a közönség és
tanuló ifjúság részéről fokozott, mérvű volt; ezen ritkán ta­
pasztalható érdeklődés főleg némely fővárosi lap azon köz­
lésének róható föl, hogy az egyház-kerület főgondnokának
választását ezen gyűlésre jelezték.
Társelnökök: B e v e s z Bálint püspök, s T i s z a
Kálmán.
Az ülés kevéssel 9 óra után m egnyittatván, felolvas-
tatik a múlt gyűlés jegyzőkönyve, mely hitelesíttetik,
A tanácskozási ügyrend végleges megállapítása után,
Az egyetemes egyházi közalap igazgató bizottságába
az egyházkerület részéről rendes tagúi K i s s Áron, pótta­
gúi S z a b ó János választattak mog.
íme, mily szavakban nyilvánul a felekezeti szükkob-
lüség által felkeltet gyülöltség! Mert hogy Schosaeus igyir,
annak története v an !
Az enyedi zsinatot ugyanis megelőzte a medgyesi, a
hol a nagy többséget képező szászok kárhoztatták Dávid
Forenczet és a vele egy értelemben levőket s az egyházból
is ünnepélyesen kirekesztették ezen eltévelyedet lelkeket.
Ezen tettök által pedig a két egyház közötti szakadást tény­
leg ők idézték elő, mert ez elhamarkodott Ítélet csak a
magyarok gyűlöletét szította nagybbra, kiknek határozott
többsége meg volt már nyerve a Kálvin tanainak. A med-
gyosi zsinst után pedig csakhamar az enyedi zsinat követ­
kezett 1564-ben, a mely már az ev. ref. egyháznak Erdély­
ben való megszilárdulását es a két egyház végleges külön-
szakadását eredményezte. Ez pedig elég világesan bizonyítja
még a legkótkedőbb ember előtt is azt, hogy e szakadás
teszi a jó Schesaeust oly dühössé, hogy csak az utókorra
hagyott és személyes sértésekkel tulhalmozoU iratai által
képes csillapítani rettenetesen felzavart, bosszúért lihegő
haragját.
És itt látom már helyén valónak bővebben ismertetni
meg a t, olvasót azon rendkívüli ember nyilvános szereplé­
sével, ki nemcsak a kolozsvári, do az egész erdélyi prot.
egyház történelmében oly fontos szerepet vitt a 16-ik szá­
zad második felében, hogy őzen időben az egyház alakulá­
sok nuuden egyes mozzanata, az ő teremtő elméje szülemé­
nyének tekinthető. De nem szándékozom élettörténetet írni,
s épen azért éltének ifjú korát mellőzöm és csakis nyilvános
szereplése azon időszakát ismertetem, a melyből a kolozs­
vári egyház-alakulások világosan érthetőkké lesznek az ol­
vasó előtt* mert épen ez tünteti fel a közlendő adatok tör­
ténelmi becsét is. Czélom pedig csak ez!
(Folytatása köv.)
 153
Az e g y h á z a k o s z t á l y o z á s a és a l e l k é s z e k
m i n ő s í t é s e ügyében működendő bizottság a következő­
kép alakíttatott raeg: K i s s Áron elnöklete alatt, S z a b ó
János, S z é l i Kálmán, D á v i d k á z y János, P e t e r d y
Károly, R i t o ó k Zsigmond, gróf R á d a y Gedeon, V á 1 y i
János és K a t o n a Endie,
Olvasta tik a főiskolai tanári karnak átirata, melyben
a K a l l ó s Lajos halálával inegíiresült jogi tanszékre kie-
melőleg ajánlja dr. K a r s a István, p á p a i jogtanárt. A
választás másnap 28-án fog ) megtörténni, még pedig
az egyházkerület és a debreczeni egyház küldöttei által. A
tanár-választó bizottság tagjaiul az egyházkerület részéről
titkos szavazattal megválasztattak: R i t o ó k Zsigmond, gr.
R á d a y Gedeon, H o r t h y István, S z a b ó János, K i s s
Áron, S z e r e m 1 e y József.
Az ötödik tbeologiai tanszék, a tanitóképezdei negye­
dik tanszék, továbbá a több rendbeli gymnasiumi tanszék
ügyében való végleges intézkedés a nyári egyházkerüloti
közgyűlésre halasz hatott.
Az ugornya-gergelyi egyház több tagja folyamodást
terjesztett fel az illetékes kandidáló bizottság eljárása ellen, mely
bizottság tudniillik az egyházukban már régóta szolgáló se-
gédlelkészt nem jelölte ki a választandók közé; többek
hozzászólása után az egyházkerületi közgyűlés ki monda,
hogy a kandidáló biz. eljárása ellen felfolyamodásnak helye
egyátalában nem lehet. Ezzel kapcsolatban elhatároztatott,
hogy a megüresedett papi állómások csakis két egyházi lap­
ban, t i. a pestiben és debroczeniben fognak kibirdettetni, hogy
az egyes szegényobb egyházak terhe e tekintetben is kfcve-
sebbittessék.
V á r a d y Gábor egyházmegyei gondnok indítványoz­
za, hogy a m.-szigeti lyceum pártfogóságának az 1877-ik
évi egyik egyházkerületi közgyűlés határozatábau megadott
azon joga, hogy magát az egyházkerületi közgyűlésen kép­
viseltesse, ezután is érvényben maradjon, Ez indítvány tár­
gyalása a jövő egyházkerüloti közgyűlésre halasztatott.
Következett a főiskolai és az egyházkerületi penztár-
nok megválasztása. A gazdasági tanács első helyen Győry
Eleket, 2-ik helyen H u b a y Bálintot, 3-ik helyen D i­
cs ő f f y Józsefet ajánlotta; ezeken kivfll pályáztak még
T ó t h György és B a l o g h Lajos. A beadott 43 szavazat
közül G y ő r y Elek 39-et, D i cs ő f f y pedig 4-et nyervén,
előbbi f ő i s k o l a i p ón z t á r n o k n a k megválasztatott.
E g y h á z k e r ü l e t i p é n z t á r n o k k á pedig 43 szavazat
közül 41 .szavazattal J o ó István tanitó-kópezdei igazgató
tanár választatott meg; mindkét állásra titkos szavazat út­
ján történvén a választás.
A forgolámi ref. egyház tudatja, miszerint még e nyár
folyamán egy fényes Ünnepély által szándékozik kifejezést
idni évtizedeken keresztül lelki ismeretes hűséggel szolgált,
lelki pásztora, G ö n c z i Pál, iránti szeretetének Öt v e n
í ves lelkipásztorkodásának évfordulója alkalmából és ez
ünnepélyen való részvételre az egyházkerületet fölkéri. Az
egyházkerület őszinte örömmel vesz tudomást a tervezett
ünnepélyről s képviseltetésóvel a n a g y b á n y a i és s z a t ­
már i egyházmegyei elnökségeket bi/za meg.
Ezen kivűl néhány kisebb fontosságú ügy (mint pél­
dául a beregszászi börtön foglyainak vallási oktatása, a
bilkei missió és az érsemlyóni egyház által iskola-épitésre
kivetett rendkívüli adóügy) elintózéso után az ülés d. u,
két órakor véget ért.
— Harmadik nap. —
Debreczen, ápril 28.
A mai közgyűlésre a tagok sokkal kisebb számban
jelentek meg, mint eddig. Oka ennek talán részben a ki­
merültség, részben a tárgyak nem nagy fontossága, a meny­
nyiben mára csupán a már megtörtént választások kihirde­
tése volt napirendre tűzve. A tegnap este elutazott T i s z a
K á l m á n miniszterelnök helyét V á 11y i J á n o s foglalta el.
Felolvastatok a tegnapi ülés jegyzőkönyve és csak­
nem megtörtént, hogy a tegnap minden megjegyzés nélkül
helybenhagyott határozatok ma vitát idéztek elő, a meny­
nyiben többen részint ezeknek elhagyása, részint módosí­
tása mellott szólaltak fel.
A mai ülésen kihirdette!ett a debreczeni jogakade-
miánál megürült tanári állás jelöltjeire való szavazás ered­
ménye. E szerint K a r s a y Gábor pápai jogakadémiai tanár
nyerte el a helyet 14 szavazattal dr. N a g y Gábor 2 sza­
vazata ellenében.
A Fráter-alapitványra, a két folyamodó beadványainak
felolvastatása után, Fráter Sándor vetetett fel.
A g a z d a s á g i t a n á c s jegyzőkönyvének főbb pont­
jai fololvastatván, elhatároztatott, hogy az é n o k e s k ö n y -
vi p é n z t á r ezentúl a főiskolai pénztárnok által fog ke­
zeltetni.
A mezőtúri reform, egyház hívei még 1880-ban, a
felmerült viszályok után, újból megválasztották lelkészszó
T u r g o n y i L ajost; de, a megerősítésnek huzása-halasz-
táaa miatt, állomását csak 1882-bon foglalhatta el. A me­
zőtúri ref. egyház tanácsa lelkésze részére a másfél évi
időközre eső fizetését is kiadni hatáiozta. A heves nagykun-
inogyei egyházmegye a presbitériumnak ezen határozatát a
legnagyobb sajnálattal fogadta s miután szerinte az egy-
háztanácsnak nincs joga ajándékozgatni, a kiadott másfél-
évi fizetési összeget az előbbi lelkész özvegyének vissza­
adatni rendelte. E határozat ellen a mezőtúri egyháztanács fel-
folyamodással élt az egyházkerületi közgyűléshez, mely, az
egyházmegye határozatát helybenhagyva, a folyamodást el­
utasítja.
D élu tán i órakor közigazgatási ügyben a gyűlés z á r t
üléssé a l a kul t .
— Negyedik nap. —
Debveczen, ápril 29.
Főt. R é v é s z Bálint püspök 11 óra után megnyit­
ván agyülést, kihirdettetett a beadott szavazatok eredménye,
mely a következő ;
Püspökké R é v é s z Bálint 567 szavazat közül 561
szavazattal választatott meg. Egyházi főjegyzővé T ó t h Sá­
muel 556 szavazattal; világi részről F a r k a s Antal 541
szavazattal; aljegyző világi részről dr. K o v á c s Sándor
322 szavazattal; az egyházi aljegyzői hivatalra kijelöltet­
 154
tek : E l e k Lajos, Z s i gm o n d Sándor, és S z e r e m -
e j Sámuel; egyházkei ületi tanácsbiróvá általános többség­
gel megYálasztatott K. T ó t h Mihály ; általános többséget
inás nem is nyert, ennélfogva a tanácsbiróságra a követ­
kező 15 lelkészi egyén jelöltetett ki: K i s s Albert, S z e ­
r e m 1 e y Sámuel, M i k 1 o v i c z Bálint; N ó m e t b y La­
jos, B a l o g h Ferencz, S z e l i Kálmán, I l l y é s Bálint,
Váradi N a g y István, S o l t é s z László, B e r k i István,
P a p p Károly, G o n d a Balázs , S e g e s v á r y József,
S z a r k a Boldizsár, C z e 1 d e r Márton ; — világi részről
kijelöltettek: Gr. D e g e n f é l d József, A r m ó s Bálint,
B e k e Mihály , K o v á c s Ferencz , T a b a j d y Károly,
Ó n o d y Géza, L e n g y e l Imre , T h a 1 y Kálmán, S i-
m o n f f y Imre, H e g y e s s y Márton, dr. H a j n a l Ist­
ván, J e n e i Dániel, ifj. gr. L ó n y a y Menyhért, TJ j f a ­
lu s s y József, I z s a á k Dezső, G é r e s s y Sámuel,
G y ö r g y Endre, és B ö s z ö r m é n y i Elek.
Az e g y h á z k e r ü l e t i f ő g o n d n o k r a és t a ­
n á c s bi r á k r a a szavazatoknak a püspöki hivatalhoz le­
endő beadására j u n i u s 15-ke tűzetett ki és egy bízott -
ság választatott, mely azon szavazatokat a határnap eljöt­
tével felbontsa és, ha bármelyik hivatalra általános több­
séget senki nem nyerne, a törvényes gyakorlat szerint a
három legtöbb szavazatot nyerő egyént új választásra
kijelölje, hogy igy a jövő augusztusi gyűlésre már a má­
sodik szavazás eredménye is tudva legyeD,
Végül az o g yhá z k e r ü 1e t i p é n z t á r nők, J o ó
István és világi aljegyző, dr. K o v á c s Sándor, felesket tet­
tek , s ezzel az ülés d. u. 1 óra után véget ért.
Délután öt órakor folytatólag tartott ülésén az egy­
házkerület a lelkészi és tanitói díjlevelek, az egyházi birtok
yevóse és eladása, továbbá a fegyelmi és az egyes egyhá­
zakból felebbezett peres ügyeket intézte el. A délutáni ülés
este 8 órakor ért véget,
— Ötödik nap. —
Debreczen, ápril 30.
A mai gyűlés már kevés számú tag jelenlétében folyt le.
A gyűlés kezdetén min. leiratok olvastattak fel. A
király a vencsellői leégett templom felépítésére 100, a pan-
csóvái egyház részére 150, a turterebesi egyház részére
100 frtot adományozott. Az adományokról az egyházkor,
közgyűlés hálás szívvel vett tudomást.
A pénztári vizsgálatra kiküldött bizottság beterjeszti
jelentéseit.
Több miniszteri leirat felolvastatik s tudomásúl véte­
tik ; Sipos Orbánnak Jász-Nagykun-Szolnokmegye tanfelügye­
lőjévé való kineveztetését a gyűlés szintén tudomásúl veszi.
Nagy Zsigmond bánfalvi lelkész azon kérvénye, hogy
nyáron át mint méhészeti vándortanitó működhessék , —
nem talált pártfogásra,
Kassai Károly volt margittai lelkész oklevele érvény­
telennek nyilváníttatott, mivel időközben már bírói hivatalt
is viselt.
Az A n da h á z y-S z i 1á g y i-i n t é z e t pénztári állá­
sát a bizottság örvendetesnek találta s ott 1200 frt va­
gyongyarapodást konstatált. Az intézet összes vagyona
64,354 frt volt 1882, év végével. Az egyházkerületi köz­
gyűlés a pénztárnoknak megadván a felinentvónyt , dicsérő
elismerését jegyzőkönyvileg fejezi ki részére.
Az e g y h á z kér . v o l t p é n z t á r nők, N é m e t h y
Lajos, számadását a bizottság teljes rendben találta. A pénz­
tár állása 1882-ik ó y végén 74,113 frt. Bevétel volt a
múlt évben 84,159 frt, kiadás 33,074 frt.
Az elkülönítve kezeit k ö z i g a z g a t á s i p é n z t á r
vagyona 22,429 frt 24 kr. A z s i n a t i pénztár állása 629 2
frt 2 kr. A bizottság jelentése örvendetes tudomásúl vétetett.
Több, a minisztériumtól leérkezett, szabályzatok, in ­
tézkedések, stb. az egyházkerületben tudomásvótel végett
ki fognak hirdettotni.
1881. okt. 15-iki kelettel R á c z Károly lelkész egy
emlékiratot adott be a zsinathoz, egy L i p p á n felállítan­
dó lelkészi állomás tárgyában.
Az illető egyházmegye elé kerülvén az ügy, óhajtan-
dónak véli egy önálló lelkészi állomás szervezését, de erre
alappal nem rendelkezik. Az egyházkerület! gyűlés a lippai
lelkészi állomás szervezését az egyetemes konvent elé pár­
tol ólag fogja terjeszteni.
A v a l l á s t a n i t ás t á r g y á b a n a gymnáziumban,
javaslattétel, s annak a jövő gyűlésen beterjesztés végett,
bizottság küldetik ki, melynek tagjai IC. T ó t h Mihály,
N é m e t h y Lajos, J o ó István, T ó t h Sámuel, B a l o g h
Ferencz s a vallás tanárok.
T ó t h Sámuel, egyházkerületi levéltárnok, jelentése ol-
vastatik a l e v é l t á r r e n d e z é s é r ő l . A rendezés szépen
halad s pgy év lefolyása alatt be les/, fejezve. Levéltárnok,,
szerint óhajtandó volna szétnézni a konventi levéltárban is,
vájjon nem volnáüak-e ott találhatók régibb gyűlésekre vo­
natkozó ismeretlen adatok? A gyűlés megbízza levóltárno-
kot az ez irányban teendő intézkedésekkel.
A z ór me l l óki egyházmegye beterjeszti, hogy az
új-lé t a i leány-egyház anyaegyházzá óhajt alakulni. Az
egyházkerületi gyűlés az egyházmegye felterjesztését vissza­
küldi s utasítja az egyházmegyét biztos adatok beszerzésére.
A d e b r e c z e n i ref. e g y h á z főgODdnoka, S á p y
Sámuel, és főjegyzője, S o m o g y i Pál, a Debreczentől távol
eső oh a ti pusztán lakó ref. híveknek a ő s e g e i egyház­
hoz kapcsolását kérelmezik.
A közgyűlés helyben hagyja a kérelmet.
Az e g y e t e m e s t a n ü g y i bizottságban megürült
két helyre S z e r e m l e y József és S z é k e l j Károly vá­
lasztattak.
A n é p i s k o l a i t a n ü g y i bizottság, az ónekügyi s
a középiskolai felügyelőbizottság, továbbá a vasárnap meg­
ünneplése tárgyában működő bizottság tagjai az eddigiek
maradnak.
A m i s z t ó t f a 1 u s i egyház hivei folyamodtak az egy­
házmegyéhez, hogy a két belhivatal helyett csak egyet tar­
tassanak. Az egyházmegye három évre segédlelkész-tanitó
kiküldését javasolja. Az egybázkerületi közgyűlés az eddigi
fizetési kulcs fenntartása mellett jóváhagyja a javaslatot.
 155
K ö r ö s s y Sándor képviselőnek jogakadémiai ta­
nári székébou való helyettesítése (s nem a mint a lapok
Írták b e t ö l t é s e ) iránt a nyári gyűlés fog intézkedni,
Ezzel a tárgysorozat ki leven merítve, az elnöklő R é­
v é s z Bálint püspök és kir. tan, ji közgyűlést délután 1
érakor bezárja.
VIDÉKI ÉLET.
A m arosi egyházm egyéből.
(Közgyűlés.)
Maroemeiite, 1883. május 1 .
A. marosi egyházmegye tavaszi rendes közgyűlése
ápril 30-ikán tartatott meg, szokott helyén* M.-Yásárhelyt, hol
a vármegye notabilitásai is szép számmal voltak akkor ösz-
szegytilve az iij főispán, báró Bánffy Zoltán, esküjének letétele
alkalmából. Az ^egyházmegye viszont jelentékeny számban
megjelent képviselők és papokkal volt képviselvo, mert e
napon az egyházmegye jövőjét mélyen érintő feladat meg­
oldása várt a közgyűlésre. Ugyanis ? néhai Yályi Pál ha­
lálával üresedésbe jött esporesi széket kellett választás u t­
ján betölteni. S miután a vármegye termében a főispánt
eskü ünnepélyes actusa veget ért, az egyházmegyei gyűlés
tagjai jelentek meg ott a gyűlést megelőző istentisztelet­
ről, — melyen Kövér András kibédi lelkész szónokolt — egy
másik, szintén nevezetes actus végrehajtására.
A fentebbiekben jelzett két fontos momentum vélet­
len találkozása már csak azért is gondviselés-szerűnek tűnt
fel előttünk, mert egyházmegyénknek egy főgondnokra is
szüksége lévén, mindjárt arra gondoltunk, hogy az új főis­
pán épen jókor jö tt! S lelkes éljenzések között a főgond-
noki állásra, egyező akarattal, első helyen, ki is jelöltetett,
jelölt-társai Bereczki Sándor és Ilyés Károly algondnokok
voltak. Az érdemes főispán, kire nagy reményekkel tekin­
tünk, még a gyűlés tartama alatt felkéretetfc egy három
tagú küldöttség által a jelöltség elfogadására, mit kegyesen
meg is Ígért.
De lássuk a gyűlés mozzanatait ügymenet szerint.
Mindenekelőtt helyettes esperes, Rákosi, Lajos az el­
nöki székhez menve, meghatottan emlékezik meg néhai es­
peres Vályi Pál érdemeiről. Aztán, mint a canonica-visitatio
elnöke, jelentést tett a vizsgálat eredményéről, melyben az
egyházmegye állapotát kedvező színben tüntette fel, külö­
nösen kiemelve a számos ajándékozásokat és a szorgalmi
jövedelem örvendetes szaporodását; továbbá jelenté, hogy az
iskolák körűi buzgóságot, azokban pedig eletet, elhaladást
tapasztalt.
Az elnöki megnyitóbeszéd elhangzása után, Nagy Sá­
muel főgondnok indítványára, néhai Vályi Pál emlékének
jegyzőkönyvileg való megörökítését, a gyászoló özvegyhez
részvétirat intézését s az elnöki megnyitó beszédnek jegyző­
könyvbe írását határozza el a gyűlés.
Erre következett az esperes-választás. Közfelkiáltással
megválasztatott Rákosi Lajos, kinek esperesi székbe lépésé­
vel a jegyzői szék maradt üresen, e széket pedig Vas Ta­
más m.-vásárhelyi lolkészszel töltötte be a gyűlés szavazat»
szerinti többségének bizalma. Miután a választottak meleg
szavakban köszönetét mondtak a bizalomért, mit a gyűlés
éljenzéssel viszouzott, az egyes ügydarabok lotárgyalása
vette kezdetét.
A leiratok közül azokat, melyek már az előtt köröz­
ve voltak a tractus területén, felolvasottaknak tekintette a
gyűlés.
Nyugalomba vonult jegyző, Pap Elek, segélyezése ügyé­
ben, minthogy az egyházmegye pénzalappal nem rendelke­
zik, az állandó ig. tanácshoz új felirat intézése határozta-
tott el. A pesti egyházmegye azon átiratának tárgyalása,
mely az országos domestikára begyülendő pénzekre vonat­
kozólag azt javasolja, hogy csak kótnegyed rész tétessek a
központi cassába, pedig az illető egyházmegyék, a másik
pedig az egyházkerületek rendelkezése alatt maradjon,
azt eredményezte, hogy egy 10 tagú bizottság küldetett ki
e tárgyban véleményos jelentést tenni az őszi közgyűlésen.
Esperes a gyűlésen felmutatta a domesticára bogyult
és illő helyre felküldött pénzekről szóló nyugtáit, melyek sze­
rint 306 frt 39 krt. eredményezett az egyes eg)fházakban
eszközölt kéregetés. Ezen összeghez jött még a gyűlés ideje
alatt 6 egyháztól 21 frt 16 kr. E szerint az összes gyűj­
tés 327 frt 55 kr.
A seprődi leány-egyház rendes tanítói állomás felál-
lithatása iránt folyamodott, egyszersmind kérte a közgyűlést,
hogy a szentimrei anyaegyház tanítói házának épitósi kö­
telezettsége alól oldoztassák fel. Kérése megadatott azon fel­
tétellel, ha a felállítandó tanítói állomásra a biztos alapot
hitelesen kimutatja.
Erdő-szont-györgyi új lelkész, Losonczi József, pedig
bekebeleztetott a fraternitás tagjai közé.
Végűi ide jegyzem az illető jeleutések nyomán a követ­
kező statistikai adatokat: volt tanköteles 6012, confirmálta-
tott 735, házasságra lépett az egyházmegyében 442 pár.
Ajándékozások értéke 1804 frt 79 kr. Építkezésre fordita-
tott 10,561 frt. Szorgalmi termesztmény értéke 2000 hek­
toliteren fölül áll. Rendes alaptőkék összege: 40,110 frt.
A lel kékszámánál 836 apadás mutatkozik a múlt évi lóbk-
számhoz mérve. Született 1661, meghalt 1557. A nyugvók­
nak nyugalom, az élőknek erő és segedolem!
(m — ú)
KÜLÖNFÉLÉK.
Kolozsvár, 1883. május 5.
— Kerületi közgyűlésünk azon tisztelt tagjait,
kik a gyűlés folyama alatt szállodákban mérsékelt
dijért óhajtanak szállást fogadni, alólirott rendező
bizottság fölkéri, hogy f. hó 10-ig szíveskedjenek
értesíteni e lap szerkesztőségét. A r e n d e z ő bi ­
zottság.
— Az agg báró V ay M iklós, korona őr, ref. egy­
házunk e kimagasló vezér-fórba, a bözbecsülésben álló hazafi,
 156
a napokban ülte meg a fővárosban 82-ik születésnapját. A
magyar protestantismus e kiváló egyéniségét, az ősz hazafit
ez alkalomból minden oldalról őszinte szívvel üdvözölték, s
egy szívvel, lélekkel azt kívánták, hogy testileg lelkileg tart­
sa őt meg az ég még sokáig mostani frisseségében a ha­
zának és a prot, egyháznak.
— Gr. K un Koosárd, a lelkes magyar four es a
szászvárosi ev. ref. Kuntanoda áldozatkész főgondnoka, f.
junius 25-én fogja betölteni 80-dik élet évét. .Az ősz ha­
zafit és a magyar ref. tanügy nagynevű Maecenását számos
tisztelői meglepetésekben készülnek részeltetni s különböző
módon óhajtanak ez örvendetes alkalomból szorencsekivána-
taiknak kifejezést adni, melyekhez mi is szintén csatla­
kozunk.
— Lugosi Ferencz, debreczeni főtauodánk nagyhírű
tanára, n em h a l t m eg. Pedig, a fővárosi lapok táviratai
nyomán, a többek között lapunkban is holt híre kelt. Öröm­
mel registráljuk helyreigazítását a tévedésünknek, mely —
valamint a többi lapoké is, — onnan eredt, hogy Debre-
czenben csakugyan meghalt egy Lugosi József nevű köz-
tiszteletben állott ügyvéd, kinek halála aztán, egy túlbuzgó
hirlaptudósitó utján, egy oly veszteség hírévé nőtte ki ma­
g át, minek be nem következtén eléggé nem örülhetünk.
— Az orsz. tanáreg yesü let közgyűlése, mely a
jövő hóban városunkban fog megtartatni, minden tekintet­
ben sikerültnek ígérkezik. Legkiválóbb tan-fórfiaink díszes
és nagy számát lösz szerencsénk ez alkalommal városunk
falai között üdvözöltotni, s fogadtatásukra, valamint ellátá­
sukra — mint értesülünk — a helyben e czélra alakúit
bizottság már jó előre megtesz minden olőkészületet. Lesz
gondunk rá, hogy t. olvasóink pontos és hiteles leírásokból
értesüljenek az oly annyira érdekesnek Ígérkező közgyűlés
lefolytéról.
— A m agyar ref. egyház egyetem es tan ü g y i b i­
zottsága pünkösd ünnepe előtti héten tartja tanácskozásait
Budapesten. Tárgyak lesznek: Az orsz. középisk. törvény-
nyél szembeni teendők, gimn. tanterv, tankönyvek ügye, a
tanitóképezdének négy évi tanfolyamu berendezése.
— Lelkész-választás. Hajdú-Böszörményben id. Pápai
Imre lelkész helyére, három jelölt közül, nagy szótöbbséggel
megválasztatott t.-dobi lelkész és jelenlegi esperes Sze-
remley József.
— Az üdv hadserege, ez a különös felokezet, mely
Booth „tábornok“ vezetése alatt, már óyek óta űzi London­
ban hóbortjait, újabban az anglikán egyház püspöki zsina­
tán is szóba került- A zsinat a felekozetet „az egyház tes­
tén nőtt rothadt kelevény“-nek nevezte és irányát minden
tekintetben kárhoztatta. Liecbfield püspök felhozta, hogy
nemrég „a hadsereg“ egy hirdetésén azt olvasta, hog*y an­
nak egyik kapitánya tiz perczig fejtetőn állva fogja a bib­
liát magyarázni, S ezt az illető „kapitány“ nemcsak hirdet­
te, hanem tényleg meg i.s tette. Az oxfordi püspök már
régebben is kikelt ez ostoba szekta ellen; Booth erre fel­
szólította őt, hogy bizonyítsa be állításait, vagy vonja őket
Nyomatott títein Jánosnál az ev. ref. í'Őtanoda betűivel Kolozsvárt.
vissza. 11a nem: majd a királynőhöz fordul s intéz ehhez
egy olyan folyamodást, melyre millió ember lesz aláírva.
Különösen azt vetik az üdv hadseregének szemére, hogy
igen gyakran tart úgynevezett „egész éjjel Jézussal“ mee-
tingeket, melyekbe nem eresztenek be idegen publikumot s
melyeken, hir szerint, a sötétben sok olyan dolgot űznek, a
mik szorosan Yéve, nem tartoznak a „vallásos ájtatoskodás“
körébe. A mi a felekezot vagyon viszonyait illeti, azokat
kedvezőknek tünteti fel a Booth „tábornok“ által legutóbb
közzétott számadás. A „hadsereg“ jelenleg 491 hadtestből
áll 121.000 font sterling évi jövedelemmel. A „laktanyák"
bérlete évi 21.000 fontba kerül. A seregnek 150.000 font
sterling értékű birtoka van 54.000 fonttal megterhelve.
Ezen adóság törlésére a májusi meetingekon 8000 fontot
remélnek összegytijthetni. P ódzc tehát bőven van a hadse­
regnek, s ha a térítés is ugyanoly arányban történik, mint
a pénzgyüjtés, teljesen meg lehet elégedve az eredménynyel.
— R enan E rnőtől „Souvenirs d1 enfance et de jeu­
nesse“ cziinen érdekes kötet jelent meg. Fiatalkori s családi
emlékeit írja le benne a hírneves szerző s a küzdelmeket,
a miken át kellett mennie, midőn belépett a világba. A
kötetet előszó vezeti be, a melyekben a mai viszonyokról
ekként nyilatkozik Kenan: „A jelenkor komor, s kevés jót
remélek a közel jövőtől. Nincsenek hivő tömegek; a nép
nagy része elveti a természetfölöttit s közel az idő, midőn
az abban való hit csak úgy meg fog szűnni a tömegnél,
mint a k^boldok s kísértetek hite. Sőt ha, a mi valószínű,
mulókony kath. reakciót élnénk is meg, azért még nem fog
a nép visszatérni az egyházba. A vallás ma már végképen az
egyéni Ízlés dolgává lett. A vallások pedig csak akkor
veszélyesek, ha az egyértelműség egy nemével vagy a több­
ség eredményeként lépnek föl. Individuális szempontból te­
kintve a lehető legjogosabb dolgok s megérdemlik ama be­
csülést, a mit minden időkben tanúsítottak ellenfeleik iránt,
a mig támogatva látták magukat.“
Nyilvános számadás.
A m.-bodoni ref. templom-alap javára adakoztak: Nagy Péter
erdélyi reform, püspök 10 frt. Gr. Kun Kocsárd ö méltósága 10 frfc.
A kecskeméti reform, egyház község 5 fit. Irányi Dániel orsz. gyűl.
képviselő 1 frt. Egy jól tevő 2 fit. Kinizsi Mihály 2 frt. Mlfcsgos
Miksa Elek orsz. gyűl. képviselő 157 számú gyűjtő ivén: Egy jó
ember 1 frt. Bónffy Dániel orsz. gyűl. képviselő 2 frt. Pogány Ká­
roly orsz. gyűl. képviselő 1 frfc. Zeyk Dani orsz. gyűl. képy. 1 írt.
Székely Elek orsz. gyűl. képv. 1 frt. Wiland Artbur 1 frt. Biasini
Domókos 1 frfc. Cseniátoni Lajos 1 fit. Br. Kemény Kálmán 2 frt.
Gr. Bánffy Béla 2 frt. Gr. Bethlen Ödön 2 frt. Korán László ) frfc.
Gál Jenő (folvinczi) 1 frt. M.Vanner Adolf 1 frfc. Mezei Fereucz
cath. kanonok 1 frt. Lukács Béla 1 frfc. Vahrmau Mór 1 frt. Thury
Gergely 1 frt. Miksa Elek orsz. gyűl. képviselő urak , 8 frfc. össze­
sen 80 fit. Nemes Sándor n.-paczali áll. isk. tan. 2-ik számú gyűjtő
ivón : Bölöni Pál földbirt, 1 frt. Kun Samu gazd. tiszt 20 ki\ Trunk
József malom mester 10 kr. Szabó Lajos és neje udv. gazd. 50 kr.
Juhász Mihály föld. birfc. 60 kr. Abos Zsigmond gazd. tiszt. 60 kr.
Nemes Sándor áll. isk. tan. 50 kr. összesen 3 frt 50 kr. Tordáról
Br. Kemény György főispán úr 5 frt. Z.lábról Faluvégi Albert áll.
kép. igazgató 1-ső számú gyűjtő ivén: Faluvégi Albert 70 kr. Falu­
végi Albertné 40 kr. Faluvégi Erzsiké 10 kr. összesen 1 frfc 20 kr.
A jelenleg nyugtázott összeg teszen 69 frt 70 krt. Elhelyeztük a
m.-ludasi kölcsön kisegítő takarak-pénztárba. Betett összeg ez ideig
220 frfc. Isten oltárára jött az adomány ; a nemes szivű adakozók­
nak egyházam nevében legyen forró köszönetéin.
M.-Boclon, 1883. április 12.
Nemes Árpád, ref. pap.
I l i i . évfolyam. Kolozsvárit, 1883 Május 13. 19. szám

PROTESTÁNS
EGYHÁZI ES ISKOLAI HETILAP.

M EGJELENIK MINDEN YASARNAP. KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.

SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS: HIRDETÉSI DIJAK
b.-farkas utcza 16 szám, hová a lap szellemi s anyagi ügyeit kétszer hasábozott garmond sor vagy annak tere 5 kr. Bé-
illetS minden küldemények czimzendők. lyegdij minden boigtatás után 30 kr.
ELŐFIZETÉSI ÁR : Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél külön kedvez­
Egész évre 6 írt., félévre $ frt., évnegyedre 1 frt. 50 kr. ményt nyújt a kiadóhivatal.
----------- ----------------------- S
j^ELELŐ S SZE R K E SZTŐ É S KIADÓ TULAJDONOS .* S s á S Z 3 D 0 X X 1 0 lS :0 3 .

Egy test és egy lélek vagytok. Efóz. IV. 4.

T a r ta lo m : P iinköst. (Sz. B) — A p ü n k ö s ti lélek.

új fejlemények magyarázatául az új tényezők köz­
Gönczi Jánostól. — A m old va o láh o rsz ág i m is sió köréből.
belépték de az ez irányban folytatott fürkészésünk
Láng Károlytól. — Töredék a m a g y a r ref. ének — és iste n i
t i s z t e l e t t ö l t e n e t(é bői (folytatás), —Kálmán Farkastól. —
minden felé csak édeskevés sikerhez juttat s mi
A te s tv é r super i n ten d ent iák k ö ré b ő l: Br. Prónay Dezső
csak állunk, értelmünk erőtlenségének tudatában,
búcsúja. A dunáninneni ág. ev. egyházkerület közgyűlése. — Az
á ll. ig. ta n á c s ü lé sé b ő l. — — V idéki é le t: Egy kis da­
az ezer és ezer csoda előtt, mely, elkezdve az élő
rab a kolozskalotai egyházmegye közgyűléséből. Valiéi* Józseftől. —
sejt előállásától, föl az erkölcsi világrend legszö­
K ü lfö ld . Anglia, Olaszország, Oroszország, Amerika. — Kü lő n ­
ie lók. Nyilvános köszönet. — l'árcm : A te rm é sz e tb e n .
vevényesebb problémájáig, a lét ezerszerüségében
Költemény Szccliy Károlytól. — V értanuk ham vai. Költemény.
ama lefátyolozott alak módjára gúnyolja tudás­
Longfellwo Sámuel után Hegedűs Istvántól. — N é h á n y p r o t.
e g y h á z tö rté n e lm i a d a ta 16-dik sz. végéről. Rákosi Lajostól.
vágyunk tragicus tehetetlenségét.
De, ha van mégis az emberiség fejlődésé­
nek folyamán egyetlen határozottabban megkülön­
Piinköst. böztethető s egész külön mivolta által kiváló
Kolozsvár, 1983. május 12. pont; ha látjuk tisztábbacskán valamely új kör­
A természet minden esztendőben meghozza szak kezdetét, a mely határvonalként választja el
a maga törvényszerű változásait, a dolgok örök az egész emberiségre kihatólag a múltat a jöven­
rendjének egymásra következő szakai szerint. Min­ dőtől ; ha van e nagy áradatban egy hely, a mely­
den letelt körszak után megint ugyanazok a pe­ re rámutatva elmondhatjuk, hogy i 11 lépett köz­
riódusok következnek s az erőt gyűjtő pihenést, be egy új, minden mástól és egyébtől elütő té­
ma épen úgy, mint évekkel előbb, vagy utóbb, nyező, hogy hatását megérezze az egész követ­
az ébredés, a kifejlődés s az érés szakai váltják föl. kező periódus: ez a pont, ez a kezdet, ez a hely
Az ember-világ fejlődő életében vagy egy­ Jézus föllépte, ki első sorban ugyan mint csak
általán nincsenek ilyen korszakok, vagy, ha is­ vallás-alapitó illeszkedik az emberiség fejlődő éle­
métlődő periódusok rendjén történik is az embe­ tét hajtó tényezők közzé, de ezt oly egyetemes
riség fejlődése, egy-egy körszak oly hosszú időre módon s annyira minden irányban cselekszi, hogy
terjed s annyira rejtett és homályos ismertető je- működésében s ennek hatásaiban sokszorosan k i­
,gyek által különbözik előzőjétől és követőjétől, mutathatók a kapcsolati pontok, melyek által és
hogy a véges emberi nem szűk korlátok közzé útján vele az attól fogva való fejlődés min­
zárt látó ereje alig is foghatja be s az egy arasz­ den mozzanata, az emberiség történetében előál­
nyi lét tartama alatt annál kevésbbé foghatja föl. lott minden változás lényegi összeköttetésben áll.
Csak, ha sejtjük az óriási arányok szerint történő Es hiában üldözé a gonoszság, hogy nem
evolütio nagy hullámvetéseit s nem annyira az vala fejét hova lehajtania; hiában kereste ha­
egyes tagok határozott körvonalait, mint inkább lálra az önzés s szolgáltatta át a bakónak az
az elért eredmények közötti roppant különbséget árulás ; hiában törettetett meg csontja az Ig azn ak :
vesszük észre s bár ezeknek alapján követeljük nagy péntekre húsvét, hüsvétra piinköst követ­
gondolkozásunkban a megfelelő ok létezését s az kezett !
Jelen számlánkhoz 1/ i iv m ellék let ven csatolva.
 158
Epeu ebben rejlik fensége az egyszer létbe
lépett eszmének, hogy azt természeti erő többé
föl nem tartóztathatja ú tjáb an , mely mindég emel­
kedőben, hatásának egész beteljesüléseig tart. E
beteljesülés egyik másik irányban, ta lá n , gátra
ta lá lh a t, de nem hogy megsennnisittetnék, hanem
hogy erejét .a szabadon maradt irányban még an­
nál jobban kifejtse, a mint hogy az élőfa is két
ágat hajt egy lemetszett vesszője helyett,
És az eszme e működése, mint minden te r­
mészeti erőé i s , emberi érzékek számára észreve­
hetetlenül történik, csak eredményeiben foghatjuk
föl megléteiének, hatásának tényét. A legerősebb
górcső sem bírja érzékelhetővé tenni azt a folya­
m atot, mely a kicsinyke sejt önsolcasitó munkájá­
ban rejlik s annál kevésbbé bonthatja föl az em­
beri gondolkodás az erkölcs-vallási lét ama pro-
cessusait, melyeknek eredményei az emberiesség
ama fejlődésében állanak előttünk, melyet nemünk
Jézus fölléptétől fogva napjainkig megfutott, A
g y ü m ö l c s ö t élvezzük, de a gyümölcs előállí­
tásának m u n k á j a láthatatlan,
E láthatatlan munka ünnepe píinköst.
Ma már nem sebesen zugó szélnek zendülé­
sében, nem kettős tüzes nyelvek alakjában, sem
más nyelveken való szólásban, nem jelekben, ha-
TÁBCZA.
A természetben.
Dús, íratos mezőm bolyongok,
Fris szél füröszti arczomat,
Lelkem egén a terhes gondok,
Mint fellegek, elfoszlanak;
Fény és derű: a merre Dézek,
A mély síkok, magasló bérezek —
Közel és távol
Ragyognak a pazér sugártól!
Lelkemben is fény és derű;
Hit és íeménység ömlik el!
Isten csodáiba merül
Az áhitat gyönyörnél!
Ledűlök a virágos fűre,
S virágos ág borul föléin,
Oly jól esik így, elmerülve,
Pihennem a Tavasz ölén.
Óh, felvesz a sugár, az illat,
S édes-bűvös álomba ringat, —
Fel a a nagy égig
S egész világon véges-végig
nem az eszme hatásában és megvalósulásában ke­
ressük s találjuk a világot átteremtő elv bizony­
ságát. Az emberiesség mindig szélesebb körre való
terjedése és elmélyedése; a szavakba foglalt dog­
máknak a szeretet, tettekben megvalósuló, dogmá­
jává való átalakulása; a korlátolt emberi erőnek
egy végetlen Hatalom megváltó segélyére való
ú laltság a: ime az eredmények, a tén y ek , melyek­
ben a láthatatlan munka magát kijelenti; ime a
píinköst, mely hívogatja az egy Atya fiait, vá­
logatás n élk ü l, az ő kezei alkotta templomba: a
világba.
E hívogató szót még nem halljuk mindnyá­
jan valakiknek sz ó l, de mennyivel többen már is,
mint ama „mintegy háromezer lelkek“ ! S a so­
kasodás, mely attól fogva szakadatlan folyt, kö­
vetkeztetnünk enged a folyamat hátra levő felére,
a körszak be nem zárulhatván, mig magába nem
zárta az egész emberiséget.
Az lesz az örök píinköst. . . .
8s. B.
A pünkösti lélek.
Koronka, május 10.
„Akkor m e g t é r é n e k J e r u z s á l e m b e a
hegyről . és -fel m e n é n e k e g y f el s ő h á z ib a .“
Emberek elől félre vouulva, egymás között osztották meg
Bivő lelkem csapoogva jár,
Elfogja szent imádat;
S mikor megtér, mint a madáJ,
Dala buzogva árad!
Óh, éguek-íölduek menuyi titk a !
S óh, mily magasztos, mily rem ek!
Hitem forrása mély és tiszta:
Benne híven föltetszenek!
A nagy teremtés láug-irása.
Egész világ titkos folyása, —
Mind érthetőek
Az Úr szaváD hittel csöngőnek!
Csupa derű és csupa fény
Szent könyve minden kis sora,
Fenségesen ragyog elém
A pünkösti híres csoda!
Bizony az Úr szólott Péterrel,
S az S szava örök-igaz!
Éveztedek sora pergett el, —
Az ő szava még mindig az!
Ki népeket emelve áldott,
Boldogított egy-egy világot,
Az 6 szavával
Hatott minden időkön által
 159

az apostolok azt a félelmet, mely úgy láttatá velők a vi
lágot, mint egy ellenük tömörült ellenséges tábort. Ma­
gukba Yomilva, aggodalmak között töltötték azt a tiz na­
pot, melynek minden percze a rettegés nyugtalanságát
nehezítette szivökre. Lassan telt az a tiz nap, mert a
kinzó félelem, mint a börtön, aperczeket órákká, az órá­
kat napokká s napokat hetekké hosszabiíja. Mikor
p e d i g a p ü n k ö s t n a p j a e l j ö t t vol na, l á t á n a k
k e t t ő s t ü z e s n y e l v e k e t é s m e g t e l én ek s z e nt -
lélekkel.
Csak az a kicsiny ház volt tanúja ama csodás je­
lenetnek, mely szélnek zendülésében, lángnak lobogásában
hozta el a pünkösli lelket? A benépesült Jeruzsálemben,
hol népek ezreinek szive dobogott föl ünnepi áhítatban, a
nagy sokaságtól elözönlött városban, hol minden szem a
meny felé volt irányozva, csupán csak azok a félénken
bujkáló apostolok látták a püukösti lélek alászállását, mely
a k k o r n a g y h i r t e l e n s é g g e l le tt az é g b ő l , m i n t
e g y s e b e s e n z u g ó s z é l n e k z e n d ü l é s e s csak azt
a h á z a t öl t é be, melyben ők ülnek vala? Miként száll­
hatott le az a csodás tűz, hogy azt más észre nem vette?
Hiszen v a l á n a k J e r u z s á l e m b e n a k k o r m i n d e n
n e m z e t s é g e k k ö z ü l , k i k az ég a l a t t l a k n a k s
azok közül senki sem hallotta zendülését, senki sem látta
lobogását. Csak néháuyan tesznek tanúságot róla, s azok
is olyanok, kiket egy ház szűk falai közé szorított a fé­
lelem. Mi módon szólnak hát így? B o r t ó l r é s z e g e d -
t e k me g ezek!
De várj, várj! Ne mondd tovább a kételkedés szavát!
Nézd azt a változást a féleok apostolokon, mely oly
bátrakká teszi, hogy mindjárt kilépnek ama nagy sokaság
közé, mely elnyelheti vala őket, mint kis patakot a ten­
ger. Halldd azt a beszédet, mely oly fennkölten hirdeti Jé*
zus nevét, figyeld meg azt az áhítatot, mely oly meg­
győző erejűvé magasztositja a szájukból kiömlő igazságot,
mely előtt a szivek oly ellenállhatatlanul nyílnak meg,
mint virágok a napsugár előtt. S egy napon 3000-en hajt­
ják fejűket a keresztvíz alá s lesznek a mennyei igazság
követőivé. Nézd, mint terjed, növekszik napról napra az
egyház, mint szaporodik azoknak száma, kik Jézus nevét
vallják! Szívből szívbe átpattan ama csodás tűz szikrája,
mely lelkesít, buzdít. Oh, nézd, müy sokao lesznek a
mennyei igazságnak a saját vérüktől ázott földön elhulló
vértanúivá. Nézd azt az elszántságot, mely iokádb össze«
roskadni kész a megkövező ellenség előtt, vagy eltűri tes­
tének megcsonkítását, odalép a máglyák mardosó
lángja közé, ott sorvadoz a börtön bilincsein; szembe megy
az üldöztetés minden kínjaival, de el nem áll a mennyei
igazság mellől és le nem veti ajkáról a Jézus nevét. Nézd
azt a csodás erőt, mely üldözés, kínzás alatt ki nem fárad,
el nem hal, sőt, mint pálma a teher alatt, növekedik,
szilárdul anyira, hogy végre trónon ülő hatalmasok szivé­
be is be tudja oltani a mennyei igazság raagvát. Nézd
mindezeket és hallgass ei a kételkedés szavával; ne mondd,
hogy nincs pünkösli lélek.

S évezredek tűnnek tova, Néhány prot. egyház-történelmi adat a

Nem változik az Úr szava, —
De mindig egy, de mindig az:
Örök-igaz ! Örök-igaz!
Széchy Károly.
Vértanuk hamvai.
Luther Márton. *)
Bár dobd a játszi szélnek,
Sodorja bár a bab,
Egy kéz megőrzi, óvja
A drága hamvakat;
S a szerte szórt porokból
Közel s távolba’ majd
Az égi hit vetése
Dusán sarjadzva hajt.
Az Úrhoz szállva röppent
Végső lehelletök;
H’ában ujong a Sátán,
Hogy porba estek ők.
Bár halva élnek, és zeng
Szavuk mint harsona,
A szent igével űzvén
A nép álmát tova.
Hegedűs István.
*) E költemény alapeszméje Luthertől ered. Jelen alakjában
Langfellwo Sámuel irta át s mi is ez angol átdolgozás szerint
adjuk,
16-ik sz. végéről.
(Folytatás.)
Dávid F. először a széki (Doboka megye) zsinaton
lépett a vallási küzdelmek terére, hol a Stankaróvaí folyta­
tott és reá nézve győzelmes hitvita annyira megalapította
hírnevét, bogy a pé térfal vi egyszerű plébánost és beszter­
c e i tanodái igazgatót egyszerre hívta meg papjának a ko­
lozsvári és szebeni egyház. Ő az elsőt foglalta el rövid
habozás után, s papjává lett azon egyháznak, a melynek
hivoi mindvégig nagy szeretettel csüngöttek a bámulatos
népszerűségre szert tett plébánoson.
Midőn a Kálvin tanai Erdélyben ismeretesekké lettek
és a magyarok közül sokan annak követőivé : akkor Dávid
F. is e felé hajlott, miáltal a Luther tanaihoz mereven ra­
gaszkodó szászokkal éles meghasonlásba jött. Erdélyben
csakhamar két irány támadott a protestánsok között: egyik
a Kálvin, másik a Luther nézeteit vallván magáénak. Az
elsőt képviselte Kolozsvár és a magyarság, a másodikat
pedig Szeben és a szászok. Nem is neveztetett másképen
ezen két irány abban az időben, mint kolozsvári és
szebeni vallásnak, melyek közül az első az enyedi zsinaton
szilárdult meg és kapott új egyházalakulást, a mint láttuk.
A ezerk. Az 1564-iki enyedi zsinat oly messze kiható határo-
*
 160
Igen, a püuköbti lélek most is él, most is munkál­
kodik, erezheted ezt saját magadon is!
Ha rád mosolyog a sz^encse napja s a jóllét édes
pohara csordultig van kezedben és látod, hogy vágyaidat
kielégíteni van mindened, szerezhetsz magadnak gyönyört,
élveket. De te határt tudsz szabni gyönyörnek, élvezetnek
s nem méssz odáig, hogy szived inegkövéredjék a dobzó-
dásoknak m iatta: ekkor benned a piiokösli lélek munkál,
a józanság, a mértékletesség lelke.
Ha a csapások süni egymásutánban nehezednek reád
s mint Jóbot. megtör, földre ver a szenvedés tejbe és a
gúny, megvetés bántó nyilai ütnek újabb meg újabb se*
beket rajtad s a mig szenvedsz, emelve a sors nehéz ke­
resztjét, nem kel ajkadon a zúgolódásnak egyetlen panasza
nem forr haragra szivednek egyetlen vércseppje: a mi
ekkor sorsoddal szemben megadásra bí r , a mi békéltet,
csendesít: ez apürikösti lélek, — a türelem lelke.
Ha a közjó érdekében tettre szólítanak a körülmé­
nyek, s bár munkásságodat más felé is kéri az élet, do
te szolgálsz a közügynek is, s azon igyekezel, hogy eleget
tehess itt is, ott is, s bár nincs kimérve a munka mek-
korasága, de te téssz, a menynyit tehetsz: a mi erre ösz­
tönöz, tettre késztet, ez is a pünkösd lélek, — a buzgóság
lelke.
Ha a rágalom a gyanúsítás mocskával szeuyezi be­
csületedet; ha barátod ellenséged lett; ha rokonod elpár­
tol tőled, s a csufolókuak ül székébe és te, kire szennyet
kent a mocskos nyelv, ki ellen fenyegetve emelkedik az
zatai után rohamosan fejlődnek az események az ev. ref.
egyház történelmében oly fontos szerepet játszott Dávid F.
ós Blandrata élettörténellilében, mert ők nem tudtak meg-
állani azon magaslaton, a hova csak nagy küzdelemmel ós
fáradsággal jutottak el, hanem az enyedi zsinat nagyszerű
sikerei által mámorba ejtett leikök még magasabbra töre­
kedett szállani, á mely törekvés, pillanatra ha sikerülni is
látszott, ez csak azért történt, hogy a siker csalóka fénye
által egy oly sikamlós lejtőre csalogassa a vakon előre ro­
hanókat, a honnan előre nem látásuk kórlelketlenül taszít­
hatta le az alól tátongó örvénybe. Blandrata menekült ugyan,
de oly áron, mely csirájába fojtotta meg környezetének iránta
táplált becsületet, mivel addigi legjobb barátját árulta el és jut­
tatta élethosszig tartó sanyarú fogságra.
Az 1568-iki tordai zsinaton ugyanis már úgy talál-
kozunk velők, mint hatalmas védőivel és oHalmazéival az
itt megszilárdult ós törvényesen harmadik sectának elismert
unit, vallásnak, a mely már ekkor oly nagy kiterjedést öl­
tött, különösen a minden rendkívüli iránt élénk érdekkel
viseltető székelyek között, hogy ezen zsinat túlnyomó több­
ségét határozottan a székely székek falvainak papjai ké­
pezték.
Midőn pedig a tordai zsinat tartatott, akkor már Ko­
lozsvár polgársága meg volt nyerve az unit egyháznak Dá­
vid F. által, ki a gyulafehérvári gyűlésen tette először vita
tárgyává az Isten személyi egységének és háromságának
elébb ölelő kar s csúfolni kezd a szereted hazudó ajak, —
mig keserii könyeket hullatsz titkos magányodban s föl-
jajdulsz a méltatlan hántások alait, mert vérző szived
fájdalmasokkal nagyobb, semhogy elnyomhatnád, — de meg­
bántod, ellenséged engesztelő szóval fordúl hozzád, s te
feleded a sértést, elfogadod a feléd nyújtott jobbot a mi
ekkor munkát benned, ez is a pünkösti lélek, — a meg­
bocsátás lelke.
Ha szived sugalma csöndes otthonod körében ma-
raszt; ha tieidnek ölelése jobban boldogít, mint a hiúság
vásárterének minden nyereménye; ha örömet tudsz találni
még a csekélységben is, mit tieidnek keze dvújt; ha ki­
csiny házad, melyben érted dobbauó szivek lüktetnek, ked­
vesebb neked mindennél és ha itt, o kis körben, mintha
bűvös kéz érintene, fölszárad könnyed, behegged sebed s
úgy érzed, hogy elégedett vagy ós egy mosolyban, egy
kózszoritásban kárpótlást találsz az élet küzdelmeiért, fá~
radalmaiért: a mi tégedet igy boldogítani tud, ez is a pün­
kösti lélek, — a szeretet lelke.
Bár milyen legyen sorsod, bár mit kelljen elvisel’
ned, mig nem tévedtél a bűn útjára, hanem a szentnek,
igaznak, jónak állsz szolgálatában, mindig érezni fogod a
szent lélek erejét és áldását. S egész életed, mindeu cse­
lekedeted azt bizonyitaudja, hogy a pünkösti lélek: i s t e ­
ni l él e k.
Gönczi János.
kérdését; es saját — e tárgyra vonatkozó nézeteit oly
ügyesen tudta ellenállhatatlan szónoklata czifra köutösébe
Öltöztetni, mikép annak rendkívüli hatása az emberi szívre
oly gyújtó erővol hirt, hogy alig egy év leforgása alatt
sikerült neki a kolozsvári czivisekct tanának megnyerni, a
mi oly gyorsasággal ment végbe, a melyet magok az áttért
polgárok is aligha tudnának megfejteni.
Fénypontját az uuit. vallás a János-Zsigmond átté­
résével érte el, mert ez alkalommal az udvar kegyeit haj-
liászó és a fejedelmi pompa és fény kábító sugaraiban csil­
logni szerető főuraink is csoportosan tértek át az új egy­
házba, miáltal annak tekintélye, befolyása nem csokóly mér­
tékben növekedett. De János-Zsigmond halála után már
ev. ref. fejedelmek ültek a kormányzói székre, a mely al­
kalommal az érdekből unitáriussá lett főuraink tanácsosnak
találták újólag köpenyt fordítani ós az ev. ref. egyházba
visszatérni. Ennek pedig természetes következménye az lett,
hogy az unit. egyház tekintélye — tagjainak elpártolása
miatt — rohamosan sülyedett, ereje pedig fogyni kezdett.
Ez utóbbi tekintetben nagyon sokat tett az is, hogy a
fejedelmük ez időben nem mulasztották el az unit. egyház
tagjait tőlük telhetőieg üldözni, a mely törekvésükben elő­
segítette őket igen nagy mértékben az, hogy a szombatosok
felekezéte is épen őzen időben ütött} fel Erdélyben fejet,
a mely sectával nem mulasztották el azonosítani az uni­
táriusokat, miáltal üldözésüket — megtalálván igy a szük­
séges ürügyet — a törvény vedpaizsa alatt folytathatták.
(Vége kÖY.)
 161

A moldva-oláhországi missió köréből bevezetés és levelezés mellőzésével egyenesen és röviden

hozzá folyamodjam s azonnal elintézi ügyünket. A főkonzul
Plojest, 1883. máj. 6 .
ezen m agatartása, örömmel jelezhetem, nagy biztosítók arra,
Kot éven át többnyire galaczi es brailai egyházköz- hogy galaczi egyházközségünkben a rend, béke és nyugalom,
közsógeiak rendezésével voltam elfoglalva. Amaz ismeretes nem fog egyhamar megzavartatni. Fogadja a főkonzul ár
két iparlovag által felizgatott, kedélyeket lecsillapítván, a itt, e helyen, őszinte köszönetemet azon örömért, melyet
megzavart békét ismét helyre állítottam s az egyházközség nekem s galaczi egyházunk békeszerető jobb tagjainak ezen.
működését rendes mederbe terültem. A harczfolyamán meg­ magatartásával és fennehbi nyilatkozatával szerzett. Egyéb­
ütközéssel kellett tapasztalnom azt, hogy itt, e szomszéd iránt három hó leforgása alatt meglátogattam Moldvában
államban, alig nehány mértföldnyire Erdélytől, az osztrák­ szászkuti egyházközségünket egyszer, galaczi és brailai egy­
magyar monarchiának olyan konzulai is vannak, kiknek fo­ házközségünket kétszer-kétszor. Mindhárom helyen ünnep
galmuk sincs Erdély egyházi kormányzó-testületének hatás­ és vasárnapon jelentem meg, s igen szép számú közönség
köréről , sőt azt sem tudják, hogy itteni reform, egyházköz­ jelenlétében tartottam isteni tiszteletet és osztottam urva«
ségeink minő egyházi és politikai védelem alatt állanak, csorát. Legközelebbi utazásom ezé]pontjait Calarás, Turnu-
minek igen természetesen az a szomorú következméi^e lett, szeyerin és Krajova képezendik. *)
hogy az igazgató tanács ált >1 a zavargók megfékezésére Láng Károly.
dipiomatiai úton tett lépések nem vezettek s nem is ve­
tethettek a kívánt eredményre, midőn a volt galaczi főkon­
zul, a külügyminisztérium tudakozódására, a különben is Töredék
hoszszadaJmas dipiomatiai eljárást méginkább meghosszábbi- a magyar ref. ének — és isteni tisztelet történetből. **)
zandó, azt az esetlen kitérő feleletet adta a bukaresti kö­ — Házasok összeadása a XVII. században. —
vetségnek hogy: „a g a l a c z i e g y h á z f ü g g e t l e n s z a ­ (Folytatás.)
b ad e g y h á z , s m i n t i l y e n , s e m m i n e m ű e g y h á z i Ismervén már a XVI. század két nagy reformátorának
t e s t ü l e t h e z n e m t a r t o z v á n , az e r d é l y i i g a z ­ e ténykedés körüli e ljá rá sá t,— lássuk, mikent fejlődött ez
g a t ó t a n á c s f e n n h a t ó s á g a és f e l ü g y e l e t e a l á tovább a következő században. — Ez időből is két iró ér­
s e m t a r t o z i k . " Nem tudom, hogy honnan vette a fő­ demli meg leginkább figyelmüket, Me l o t a i és S a m a r j a i ,
konzul ezt az informatiófc, tény azonban hogy püspök úr
Az elsőt méltán mondhatjuk Molius, az utóbbit Hol­
többször közvetlenül is védelmére kelt a konzulátusnál ga­
tai követőjének a ceremóniákban, — s itt a copulatiénál,
laczi egyházközségül] lenek, s magam is nem egyszer hang­
míg Heltai nagyon is egyszerűen jár e l, Samarjai már sok­
súlyoztam a fő konzul előtt hogy nálunk, reformátusoknál
kal több sallangot aggat e functiora!
nincs független egyházközség s egyes egyházközség nem
M e l o t a i eljárása következő
is lehet független és hogy a missiói egyházak az egyetemes
1. A házasulandókat közönséges helyen predieatio után,
magyar ref. egyház közmegegyezésével az erdélyi egyház-
vasárnap ki kell hirdetni, — hirdetés nélkül senkit se sza­
kerület felügyelete és igazgatása alá adattak. Mindezeket
bad össze adni, mert a hirdetés oly h i t t ó t e l mely által
azonban a főkonzul nem akarta megérteni és elhinni, s
a házasulandóknak nemzetségük, élltük, erkölcsük, csele­
végre is, miután a román hatóság közbelépését sem eszkö­
kedetük, természetük és magukviselote „ s z e m e l e i b e n
zölhettem ki, kénytelen voltam a nép által megtisztittatni
k é l " . —- Sokan ezért irtóznak a hirdetéstől, de a lelki-
a paroehialis épületet a betolakodóktól, miáltal minden to­
pásztornak sem adományért, sem kedvért, sem atyafiságért,
vábbi zavarnak elejét vottük, s ez idoszorint példás béke
a hirdetést nem kell elmúlatni.
és egyetértés uralkodik Galaczon , s az iskola is igen szép
virágzásnak örvend, Nagy Sándor derék és buzgó tanítónk Hirdetni igy kell „Házasulandó személyek t. i.
vezetése alatt. Az új galaczi főkonzul Boleszlavszki lovag N. N. vötte N. N. ha valaki az keresztyének közül ezek
már egészen másként fogja fel az ügyet, mint hivatali előde; között oly dolgot tudna, mely miatt a sz. házasság meg­
az ő tudományos képzettségéről, igazság-szeretetérő!, liosz- bontatnék, és a keresztyének megbotránkozhatnának, tarto­
szas utazások által szerzett tapasztalatairól, mindjárt hi­ zik jó idején lelke ismeretinek kötelessége alatt hírré tenni."
vatalba lépése kezdetén, igen sok szépet és jót hallottam, a Tanítás a házasságról, melyben keményen meg van
napokban pedig volt szerencsém mindezekről személyesen is róva a pápai papoknak élete „kik a sz. házasságát tiltják,
meggyőződni, midőn galaczi egyházunk ügyében a főkonzul es ők maguk örök nőtlenségre eskfittenek, azonban ágyaso­
urat meglátogattam. A főkonzul úr nemcsak hogy a leg­ kat, sütő-főző , mosó safarinákat tartanak, avagy nem ör**S
nagyobb előzékenységgel fogadott, hunom biztosított arról
is, hogy mindenben, mint az egyházi ügyben másként nem *) E látogatásukról t. barátunk szintén tudósításokat ígért
lapunknak, melyeknek mindig készséggel adunk tért, mert szolgá­
is lehet, az igazgató tanács határozataihoz fogja magát
latot vélünk tonui ezáltal úgy a missió ügyének, mint t. olvasó­
tarta m , s minden előfordulandó egyházi ügyben kifogja inknak.
kérni véleményemet, s viszont felszántott engem is, hogy, A s z e r k.
há valamiben szükségem lesz a konzulátusra, minden hoszas **) L. lapunk 16. számát. S z e r k.
 162

dögi tudományt tartanak-é, mint sz. Pál mondja felölök I. 3. Miért nem szabad az igaz vallású keresztyén em­
Tim. 3 .“ bernek pogányt, vagy egyébb idegen valláson levőt felesé­
Az asszonyai való bánásmódra nézve kissé szelidebb gűi magának venni ?
tanítást ad Meliusnál, mert ezt mondja: „vétkeznek a fene 4. Miért nem szabad egynél több feleséget venni ?
vad természetű férfiak, kik meg nem gondolván az asszo- lám az ó testainentomban ugyan nyájjal volt feleségek né­
nyi állatoknak erőtelen voltukat, möd nélkül t a g o l j á k az melyeknek ?
ő feleségeket.— Nem azt mondjuk, liogy vétkekért meg ne S a m a r j a i eljárása :
dorgálják, s ha érdemlik ostorral vagy vesszővel meg ne A tulajdonképeni eljárás előtt, elég bőven adja a há­
sujtolják, hanem amaz megdübödést tiltjuk mely miatt a zasság-kötés körüli szabályokat, egyházunk véleményét a
pogány sem kegyetlenkedhetnék rajtuk inkább, mint né­ házasságról, röviden a következőkben
melyek feleségeken, kiknek nem elég az vessző, de baltá­ 1. Szabad mindenkinek házusúlni. Vagy a szüzesség­
val , vizes istrángal és akármi keresetlen fával roncsolják nek állapotában maradni, kivétel nélkül , — az emberi tár­
bénítják feleségeket.“ saságot nem kell megvetni, sem klastromak , sem remete­
Az asszonyok magaviseletéről adott tanítás után pedig ségekben élni, hanem kinek-kinck a közönséges társaság­
ezt mondja: „vétkeznek ez ellen amaz eugedetlen, szófo- ban istennek és felebarátainknak atyafiul szeretettel szolgálni.
gadatlan asszonyiállatok, kik Simon— Bírák akarnak lenni, 2. Egyházi rendtől a házasság nem tilos , bár mind
hogy ők hajtsák elől az lovat, sőt gyakorta az kuczikból, köz- mind ogyházi emberek, ha úgy akarnak maradni, sza­
az hamu-székről akarnak regulát szabni az ő férjüknek, az bad akaratjuk szerint cselekedhetnek.
asztalfőre.— Vesszőt asszonykának, — mert hosszú az ő 3. Ne házasuljanak, kik arra alkalmatlanok, akár ter­
kaja, rövid az elméje.— De ez is nem igen kicsiny er­ mészet szerint, akár ördögi téteménybŐl, s igy az esztelenek
kölcstelenség némelyekben, hogy az ő férjeken beszédekkel ragadó bólpoklosok.
mordszayakkal, s nem tudom micsoda szokott rósz mester­ 4. Özvegyek, ifjak, vének magán állapotben maradd
séggel, sok emberek jelenlétekben tesznek bosszút; — oldal hatnak, ha tisztán és szentül élhetnek, de inkább házasul­
tetem mit zörgesz?“ janak, mint bujálkodásra vetemedjenek I. Cor, F.
A tanítás után: „fogják meg egy más kezét, és ezt 5. Senki más parochiabelit meg ne eskessen, a maga
kérdjed: úgy vagyon hogy én a ti szabadságtokban és egy­ parochiájabeli felől is szorgosan tudakozódjék a szülőktől,
máshoz való szerefcetetekben nem kételkedem , de mindazon­ rokonoktól, násznagyoktól: kicsodák, mirószüek a házasságra
által , hogy az jelen való gyülekezet előtt nyilvánvaló le­ menendők? 5 leány 14. a férfi 18. óv előtt nem copulál-
gyen szabadságtok ható, a véneket is copulálhatni, mert s e g í t s é g é r t és
elsőben te tttled férfi azt kérdem, a te igaz hitedre, más illendő kórt meg lehet a törvény szerinti házasság,,
melylyel elsőben az élő istennek, azután ez te kezeden le­ ha idegenek és jövevények, hozzanak nemzetségükről és szár­
vő személynek tartozói, ha ez kezeden levő személyen ki- mazásukról hiteles levelet, a rabságra vitettek nejei 7. óy
vű! másnak házasságnak okáért adtad-9 kezedet, hitödet előtt nem léphetnek mással egybe, megtudakozandó, ba váj­
avagy nem? másodszor azon te hitedre kérdelek ha szere­ jon szabad akaratból adják-e magukat a házaséletre ? ha
te d -e ? “ valaki erőszakkal vagy titkon lop el leányt, nem szabad
A nőhöz ugyan e kérdések intéztetnek. — Összeadni, nincsen e köztük „ a k a d á l y “ vérszerinti atya-
E s k ü f o r m a ; Az igaz isten, ki az Atya, az Fiú, fiság, rokonság, sogorság, k o ma s á g , vagy más személyhez
az Sz. Lélek, teljes Sz. Háromság, egy bizony örök isten, való elkötelezettség ? azokért a gyülekozetben kikeli őket
tégedet úgy segélljen az te igaz bitödben, hogy az kezeden hirdetni háromszor, midőn pedig hihető dolognak ítéltetik,
levő személyt szereted, szeretetben hozzád veszed örök fe­ hogy a kihirdetésből némely gonosz emberek zavart csinál­
leségűi , és hogy azt holtodiglan , holtáiglan sem egészségé­ nának, ha bizonyos a pap, hogy akadály nincs köztük),
ben, sem betegségében, sem semminemű nyavalyában, hi­
„ h á r o m vagy n é g y h i t e l e s e m b e r e l ő t t , h i r d e t é s
tetlenül el nem hagyod, vele tű rsz, szenvedsz 1 Isten téged és p o m p a n é l k ü l ö s s z e a d h a t j a ő k e t , “
lígy sególjen.
6 . A hirdetés formája: predikátioját, vagy egyéb
A nőé ugyan ez —
szolgálatát végezvén az egyházi ember, igy szóljon: „A
Benediotio: Az Ábrahámnak, Izsáknak, Jákóbnak ura
keresztyén anyaszentegykáznak jó szokása szerónt, újonnan
istene, áldjon meg titeket a ti házasságtokban az igaz tö­
házasuló személyeket hirdetek; tudva légyen mindenkinél,
kéletes szeretettel, fiákkal, leányakkal, hosszú élettel, lát-
kik itt jelen vannak: hogy a mi keresztyén felebarátunk
hassátak fiaitoknak fiait, és minden lelki-testi áldásait.szál­ N. N. (akkor nevén nevezi) leányát vagy özvegyét N. N.
lítsa ti reátok és az ti maradékaitokra, ti utánnatok. —
Istennek segítségéből akarja magának házas társul venni, ilyen
Ámen. —
tiszteletes embernek (akkor nevén nevezi), kiknek bizonyos
Ezekután következő 4 kérdésre felel meg :
napon ezután lészon esküvésük. Árnak okáért intünk min­
T. A házasság olyan sacramentum-e mint az úrvacsora ?
2. deneket,
ltégenten a házasok csak meg hiszik vala egymást hogy ha valaki ezek között valami atyafiságot, só-
mi az o k a , hogy méltán ilyen erős hittel köteleztetnek gorságot, komaságot, vagy akármi egyéb akadékot tudna, a
egyben ? mely miatt ezek között a házasság meg nem lehetne, ez
 163

mennél hamarább adgya értésünkre, erre pedig intünk elő­ A testvér superintendentiák köréből.
ször, (ha ez az első kihirdetés) másodszor (ha a második), Br, Prónay Dezső búcsúja.
harmadszor (ha ez a harmadik.) (A d u n á n t ú l i e v a n g . e g y h á z k e r ü l e t k ö z g y ű ­
7. Ha idegenek jönnek esketósre, hozzanak a paptól l é s é n. )
engedély levelet, ha nem volna ott nálok pap, a nászna­ Győr, április 11.
gyokat kell hirek szerónt megvizsgálni a házasulandók felől. A dunántúli evang. egyházkerülot felügyelője , báró
A házasulók szüleik, rokonaik, vagy tutoraik egyező P r ó n a y Dezső, egyetemes főfelügyelővé választatván; a teg­
hírével léphetnek csak elő, és személyesen. napelőtt Győrött tartott rendkívüli egyházkerület! közgyűlé­
9. A házasság eleje a kézfogás, gyűrű váltás vagy sen előbboni állásáról lemondott.
Miután főt. K a r s a y Sándor suporintendens emel­
egyéb ajándókadás.
kedett hangú imáját egy szépen összhangzott egyházi kar­
10. Kézfogás és egyezés között bizonyos időt kell ének előzte meg, ezutáu br. P r ó n a y Dezső, mint a köz­
rendelni, ha ez idő alatt valamelyik fel nagy bűnbe esnék, gyűlés világi elnöke, megnyitotta a gyűlést és búcsúbeszé­
mint házasságtörés, gyilkosság, lopás, tolvajlás, váljanak dében egyházkerületi felügyelői állásáról leköszönt, különö­
el, s a jegyet tanuk előtt adják egymásnak vissza, hit sen kiemelve, hogy azon évtized alatt, melyben a kerületnek
letétel előtt a jegyesek együtt ne lakjanak, ha azt csele­ felügyelője volt, minden tekintetben az egyetértést tapasz­
kednék, érdemek szerént való erős poenitentia tartás nélkül talta; hogy működése nem volt hasztalan, azt egyedül a ke­
az egyházi ember őket ez o l t á r el é ne bocsássa. rületnek köszönhette, miután mindig a legönzetlenebb tá­
11. Atyafiak és rokonságok között t i l t j u k a h á ­ mogatásban részesült. Búcsút mond a kerületnek, de külö­
z a s s á g o t n e g y e d i z i g , ágy a sogorok között is, bot- nösen főt. Karsay Sándor superintendenstől, mint egyházi
ránkozásnak e) távoz tatásáért a k o m á k k ö z ö t t v a l ó há­ elnöktől, búcsúzik el meleg hangon és Őt az egyházkerület
ti s á g o t s e m j a v a l l j u k . figyelmébe ajánlja.
Ezután K a r s a y Sándor superintondens az egyház-
12. Keresztyénnek pogány, zsidó vágy eretnekkel
kerület nevében bucsiuik el br. P r ó n a y t ó l , előadván,
egybe kelni nem szabad.
hogy a mely idő alatt Prónay vézotte a kormányzatot az
13. Egynél több feleséget (vagy megfordítva) tartani
egyházkerületben, meg volt a hivatalos buzgóság mindenben;
nem szabad.
kifejte, hogy a szilárd, férfias jellemű, a sziveket megható
14. A házastárs mellett ágyasokat és egyéb tisztá­ nyájasságú felügyelőnek bölcs elnöki tapintata mindenütt
talan személyeket tartani nem szabad. érezhető volt az egyházkerületbon; az elnöki széket soha el
15. Mielőtt egybekelnének a paphoz járjanak tanúságra. nem hagyta; valahányszor sérelmeket szenvedett az egyház-
kerület, tapintatos felügyelője azonnal orvoslást keresett az
16. A szabad és összeillő személyeket h i t t e l a d ­
illetékes helyen.
j u k ö s s z e holtig való társaságra, h i t n é l k ü l (eskü
Érintette nemes szivének folytonos áldozatkészséget;
nélkül) senkit össze nem adunk. Javalljuk, hogy a házasu­
azzal vigasztalódik meg a kerület, hogy, amit vesztett Pró»
lók esküYÓs előtt m e g g y ó n j a n a k és me gá i do z z a n a k .
nayban, azt az egyetemes egyház nyerte meg; kéri őt, hogy
17. Imádkozunk érettök és áldjuk Ökot a régieknek tartsa meg a kerületet nagyrabecsült kegyeiben.
szokásuk szerónt. Utána K á 1 d i Gyula az egyházfelügyelők, T a t a i
18. Elmegyünk velők „a menyegzői lakadaiomban.“ az esperesek részéről, M ü l l n e r Mátyás, soproni Jyceumi
Lakadalom t a r tá s tilo s : vasárnap, a három fo ünnepen, igazgató a tanári kar nevében búcsúzott el Prónaytól. Utóbbi
— adventől viszkeresztig, — bojt elsővasárnapjától honnót kiemelte azt, hogy Prónay a nevelés szent ügyének minden­
aztán nyolezad napig és püaköst előtt való héten. kor k é p z e t t pártfogója volt. Ezután még G y u r á t z
pápai lelkész a gyám intézet nevében búcsúzik tőle, mint an­
18. A házas asszonyok fejőket befödik, viselvén an­
nak világi elnökétől, kéri, hogy legyen továbbra is annak
nak jelenségét, hogy a férfiaknak hatalmukba adattak. 1 .
zászlósa.
Cor. 1 1 . 1 0 .
Mindezekre br. P í ó n a j Dezső röviden, de benső
20. Az áj házasokat uem kísérjük a templomba, mert
érzéssel köszönetét mond és az egyházkerület részére 500
ezelőtt már megtanítottuk és intettük őket.
f r t o t a j á n l f e l , mely összegből 1 0 0 frtot a tanári
2 1 . Szabadságukban vagyon a házasoknak, hogy böj­ nyugdíjalapra, 1 0 0 frtot a gyámintózetre óhajt fordittatni,
tölésnek és isteni szolgálatnak okáért bizonyos ideig magu­ 300 frtot pedig a kerület szabad rendelkezésére bocsát. Sza­
kat megtartóztassák, de ágy, hogy az ördögnek okot ne vait hosszantartó éljenzés követte.
adjanak a kísértésre, az apostol tanítása szerónt. I. Cor. 7. Ezután K a r s a y Sándor superintendens indítványá­
ra a közgyűlés br. P r ó n a y Dezső felügyelői minőségben
(Vége következik^
majdnem egy évtized alatt szerzett érdemeinek jegyzőköny­
Kálmán Farkas. vileg leendő megörökítését és a felajánlott 300 frtnak a ta­
nári nyugdíjalaphoz leendő csatolását egyhangúlag elrendel-
 164
Te, az xíj felügyelő választására vonatkozó kérdések tárgya­
lásába bocsátkozott.
(A dunáninneni evang. egyházkerület
közgyűlése.,)
Pozsony, április 1 1 .
A dunáninéni evang. egyházkerület tegnapelőtt meg­
tarto tt közgyűlésének főtárgya volt, hogy a kerület az egye­
temes gyűlésre képviselőket küldjön ki. De e tárgyon kivül
oly dolgok merültek fel a nyitrai esperesség részéről az
egyet, főfelügyelő esküjének módosítását illetőleg, melyek
méltán feltűnést kelthetnek, mert a i esperesség fellépése
in optima forma bizalmatlansági szavazatot jelent a főfe­
lügyelő iránt,
A gyűlés délelőtt tiz óra előtt nyittatott meg. Egy­
házi elnök: Dr. Geduly Lajos szuperitendens. Világi elnök:
Szentiványi jelen nem létében, Mossóczy Lajos. Jegyzők
Trsztyénszky Ferencz, Michaelis Vilmos és Leska. Jelen
voltak : Osztroluczky Géza, Vasskó Endre, Schneller István,
Masznyik Endre, Baltik, Húrban. Hódzsa, Freytag, Fürst,
Bittér, Sziklay és mások.
Miután az esperessógek képviselői igazolványaikat elő­
mutatták, Baltik liptói esperes tótul szólal meg s Geduly
Lajos nem rég megtartott jubileumára vonatkozólag előadja,
hogy a jubileum alkalmával ki nem fejezhette üdvözletét,
azért most üdvözli esperessége nevében az ünnepeltet. Geduly
meghatva válaszol s beszédét zajos éljenzés követte.
A képviselők kiküldetése előtt a gyűlésen az egyet,
felügyelőnek adandó utasítás, melyre szokás szerint meges­
küszik, jött most szóba. Az eskü-formulán már régóta nem
történt változtatás. Zsedényi, br. Radvánszky egyazon esküt
mondták el. Vájjon a mostani főfelügyelő is ez esküt mondja
el ? — Ez volt a kérdés.
Leska, a nyitrai esperesség küldötte szerint a nyitrai
esperesség azt kívánja, hogy az egyet, főfelügyelőnek adandó
utasításába, melyre megesküszik, betétessék: 1 . hogy sym-
bolikus hitvallásunknak védője lesz, 2 . gondja lesz reá,
hogy az egyház politikai pártok özeimévé ne váljék s a
politikát az egyház ügyeibe nem csempészi, 3. arra törek­
szik, hogy a nemzetiségek minden tekintetben kielegittes-
senek: minden az ev. egyházban létező nyelv iránt különbség
nélkül igazságos lesz.
Jeszenszky: A régi esküformula mellett kell megma­
radnunk. A nyitrai esperosség javaslata felesleges, mert meg
vagyunk győződve a felügyelő hitéről, s mert tudomása
szerint a politikát az egyházba eddigelé — k i v é v e é pe n
a n y i t r a i e s p e r e s s é g e t 1849-ben — seukisem vonta
bo. Egyházunkban a nép nyelvén történik az oktatás s
igehirdetés, azonban az országos nyelvről nem szabadimeg­
feledkeznünk. Különben a javaslat felett dönteni a jelenle­
vőknek, nem lévén mandátumuk ez ügyben az esperességek
vészéről, nem áll hatalmunkban. (Éljenzés).
Richter Ede szenvedélyesen a javaslat ellen szól, mert
az a felügyelő iránt való bizalmaslanságot jelenti. Baltik
liptói esperesnek nincs megbízása ilyenek felett határozni, de
a dologhoz személyesen hozzájárul. Mossócy : A jelenlevők­
nek semmi megbízásuk sincs a nyitrai esperesség javaslata
felett dönteni, mert az egyes senioratusokon át sem .ént,
Dr. Geduly superitendens: Nem tartja opportunusnak ennek
elfogadását, mert minden osetre fel fogja kavarni a nem­
zetiségi kérdést. A javaslat ellen szóltak m ég: Bodiczky,
Ritter s Sziklay. — Ennek folytán a nyitrai esperesség in­
dítványa olvettetett.
Ezek után a közgyűlés elhatározta, hogy a budapesti
©gyet. gyűlésre menő küldöttség, a felügyelőnél tisztelegvén,
kifejezést fog adni annak, hogy maradjon a felügyelő eddig
is, a mi volt: tántorithatlan híve egyházának s igyekezzék
annak javát, nem tekintve személyt s nemzetiséget, minden­
ha ápolni.
Ezzel a gyűlés véget ért. A nyitrai esperesség nyil­
ván pánszláv tondencziáju kívánságát e ml ó ki r a t b a n fog­
ja az egyetemes felügyelőnek előterjeszteni.
Az áll. ig. tanács üléséből.
Kolozsvár, 1883. május 6.
Jelen voltak: főt. Nagy Péter püspök, mint elnök,
Gyarmathi Miklós, Lészai Ferencz, dr. Szász Béla, dr. Ko­
lozsvári Sándor, Parádi Kálmán tanügyi előadó, Bodor Antal
titkár, Szabó Ádám számvevő.
Az egyházkerületi végzés értelmében a kebli domes-
tika f. évi. kamatjából kiosztásra kerülő 1 0 0 0 frt tárgyá­
ban, az illető egyházmegyék részéről beküldött vélemények­
ből az ig. tanács arról győződvén meg, hogy legtöbb eset­
ben, nevezett alap rendeltetése nem helyesen fogatotr, fel, a
midőn egyes egyházközségek időszerű szükségeinek —- épít­
kezések, javítások, adósság, adóhátrálék stb. — fedezésére
is igénybe kívánják venni a házi-pénztár segélyét; holott
ezen póuzalap első sorú rendeltetése a nemzetiségi és fe­
lekezeti szempontokból veszélyeztetett egyházközségek állan­
dó segélyezése: ezen okon a főt. egyházkerületi közgyűlés
előtt ajánlatba hozatik, nevezett összeg állandó segély-kép
definitiv megszavazásának a jövő egyházkerületi közgyűlésre
elhalasztása s joleu alkalommal a m.-ilyei heszolgáló pap
.60 frt, a paczali pap 50 frt fizetés pótlék, a bethfalvi ny.
pap 50 frt nyugdíj-pótlék, a csitfalvi papi fizetésre 250
frt, a balázsfalvi mesteri fizetés pótlására és az egyházk.
folyó költségeinek fedezésére 2 0 — 2 0 frt, a mihályfalvi papi
fizetés pótlására 3 0 frt, az egyhk. folyó költségeire 1 0 frt
évi segély, — Abafájának pedig 250 frt templomépitésre, Ku-
dunak 200 frt ugyanarra és Babucznak 60 frt adósság tö r­
lesztésére, egyszersmindenkorra kiutaltatni, indítványba ho­
zatik.
A felvinczi egyhk. vendéglőjének 3 egymásutáni évre,
évi 301 frton haszonbérbe adása, helyben hagyatik.
A sz.-szolnoki egyházmegyében a tanítók részéről egy­
házkerületi képviselőségre legtöbb szavazatott nyert Kerekes
József és Kónya László közül, utóbbi visszalépvén: Kerekes
József nyilváníttatott képviselőnek.
 165
A borbereki egyhk. papi dézma kárpótlási tőkéje után
kirótt egyenértékű illeték tárgyában, a felfolyamodás nem
Ígérkezvén sikerosnek : a mellékelt okmányok leküldetnek t.
esperes aálioz.
A hadad-nádasdi ogyhk. módosított papi dijlevele a
egybázkerületi közgyűlés jóváhagyása fenntartásával helybeu
hagyatik.
Incze Feicucz, medvési lelkész afia. érfcesittetik, hogy
pénztárnok felhivatott, számára a 127 frt 61 kr, tized-
kárpótlasi és kamarai járandóság, illetmény kiadására.
A pánczélcsehi egyháztagoknak, a papi földek meg-
mivelése helyett felajánlott napszám tétel engedélyezését
tárgyazó kérelme — a felterjesztés hiányos volta miatt —
nem teljesíthető.
A „Szofcyoria-fóIe orvosnövendéki ösztöndíj Bodor
Zsigmond II-éves orvostan hallgatónak ítéltetett oda.
A múlt évi egyházkerületi közgyűlés határozata ér­
telmében a papi-fizetés minimumául 400 frt megállapítása
ajánl tátik a főt. egyhker. közgyűlésnek, eltekiutve attól, ha
a felekezeti és nemzetiségi szempontok ezen elvtől leendő
eltérést, nem tennék szükségessé.
A kepe-megváltás ügyében az egyházmegyék vélemé­
nye figyelembe vételével a kepe részletes megváltásának en­
gedélyezése a főt. egybker. közgyűlés előtt ajánlatba hozatik.
Az inprudens papok dislocatioja kérdésének, az
egyházmegyék összhangzatos véleménye alapján, a napirend­
ről levétele javasoltatik.
A múlt évi egyházkerületi közgyűlés 26 jkvi sz. a.
kelt határozata értelmében, az egyházmegyék részéről, az
egyházmegyoi gyámiutézeti számadások felküldése kérdésé­
ben fölterjesztett vélemények alapján: igazgató tanács az
Irományokkal felszerelt számadások felküldését tárgyazó in­
dítvány napirendről, levételét ajáulja a főt, egyházkerületi
közgyűlés figyelmébe, s egyszersmind javasolja, hogy az
özv.-árvai gyámintézetek tőkéi kezelésére nézve is az egy­
házi tőkék kezelését illető szabályok tétessenek kötelezőkké.
május 7-én.
Jelen vannak: Főt. Nagy Péter püspök, mint elnök,
Gyarmatin Miklós, dr. Szász Béla, dr. Kolozsvári Sándor,
Parádi Kálmán tanügyi előadó, Bodor Antal titkár, Deák
József pénztárnok, Szabó Ádám számvevő.
A Debreczenben ta rto tt zsin at 276 jkvi sz. a. kelt
határozatával a köznevelés és közoktatás szervezését az
egyetem es conventhez tevén á t: az igazgató tanács colle«
giumaink tantervének az országos középiskolai tanterv s z e ­
rinti átalakítását s közelebbről az átm eneti intézkedések
m egtételét, az egyetem es conventnek e tárgyban teendő
intézkedéséig elh a la sztá sra ajánlja a főt. Egybázkerületi köz­
gyűlésnek.
Az 1884-ik évi költségvetés jóváhagyás végett, azon
kijelentéssel terjesztik az egyházkerületi közgyűlés elő, hogy
a jelen pénzviszonyok mellett — s annál inkább később —
az egyházkerületi pénztár tőke-csonki tás nélkül a ki­
adásokat fedezni képtelen, mely okon a bevétel és kiadás
közti egyensúly helyreállítása iránti intézkedésre az egy­
házkerületi közgyűlés fölkéretik.
A zsinati törvények életbeléptetése ügyében jav asla­
tétól végett kiküldött bizottság munkálata alapján, a zsinat
által kimondott elv — a kivételes esetekben az egy ház ke­
rületi közgyűlés intézkedési jogának fenntartásával — el-
fogadtatik.
A sz.-ud va r h e l y i r e f . f ő t a n o d á n a k N.*Ga-
lambfalva községében 5 7 2 fi. 2,70 □•Öl terület 152 frt
90 krron megvásárlása engedélyeztetik.
V ID É K I É L E T .
E g y k is darab a koloas-kalotai egyh.
m egye közgyűléséből.
Mákó, 1883. ápvil 23.
Köszönettel tartozom e becses lap tisztelt szerkesztő­
jének, nagytiszteletü Szász Domokos úrnak, mivelhogy nem
sajnálta egy hozzá intézett kérdésre, a f. é. 15. számban,
nekem nyilvánosan választ adni. És örömmol rovooi le e
tartózást, ezennel nyilvánosan, mert e válasz bensőmnek
megingott erkölcsi egyensúlyát helyre áliitá.
Valami homályos sejtelem bennem is ólt, hogy ennek
igy kellene lenni. Gondoltam is, hogy nem lehet más helyes
felelet: a m á t r i k u 1á é r t a p a p f e l e l ő s . De sem eszem
helyességében, sem az igazságban, nem lehetett teljesen
bíznom,
A kolozs-kalotai ev. ref. egyházmegye ápril 8 -bán
1883-baD, egy határozatával az elé a dilemma elé, állított:
vagy én nem vagyok kép>s az igazságot fel fogni: — vagy
pedig a közgyűlés határozata ellenkezik az igazsággal. Ha
az igazság az ón felfogásom határán kívül van, — mi szo-
moritó és leverő e tudattal élni és lézengeni az emberek
között! ! Ha az ember saját magában nem bizhatik, van-e
valami, a mi pótolni bírná e drága kincset, az önbizalmat ?
Ha egyébre nem törekszik, csak az igazság megismerésére,
és erre képtelen, nem czelszerűbb-e eg’yáltalában lemondani
e törekvésről is ? Együnk és igyunk, mert holnap megha­
lunk! Azok a kik az igazságot fel bírják fogni és létesí­
teni is tudják, valósítsák, — nekünk gyarlóknak, e rész­
ben semmi miszszionk. De hát, most ez egyszer, ez
eset nem áll; adandó alkalommal, igaz, hogy bekövotkezlie-
t i k. . . . A mátrikuláért a pap felelős.
Áll a másik eset: a közgyűlés határozata ellenkezik
az igazsággal. Igen, de ez lehetetlen. A mit a közgyűlés
határoz, az mind igazság. Megengedem. De csak azon egy
esetben, midőn a tárgy, melyről határoz elkerülte a törvény
figyelmét, és semmi sem lóvén róla, akár igy határoz, akár
amúgy — határozatának állani kell. Jobb a gyarló világos­
ság is a sötétségnél. Azonban, ha oly kérdés felett kell in­
tézkedni, a melyet a törvény már eldöntött — már akár Ős
gyakorlat, akár írott törvény által — határozhat az igazság
ellen. De minthogy ez esetben az igazság és törvény ogy5
az igazsággal ellenkező határozat önmagában semmis,— így
kell ennek lenni mindenütt, a hol törvény uralkodik. I tt
nem lehet ellenkező nézet,
*
 166
Én és mások is, a kik, természetesen kisse.bbségben
maradtunk, kifejtettük az igazságot. De hát nem volt egyéb
mit tegyünk. Azt képzeltem, hogy az igazság nincs sze­
mélyhez kötve, és nincs személytől megtagadva, hanem ál­
talános emberi tulajdon. És azt képzeltem, hogy az igazság
nem lát senkit és semmit, mert be van kötve a szeme. Biz
ez gyarlóság volt 'tőlem. Kár volt ez utópiákat nem hagyni
a collegium falai között. Ilyen történelem előtti korba illő
nézettel a mai napon az ember elmaradott az általános mí-
veltségtől, felfogástól.
Hanem, hogy a dologra térjek, igy történt. Egy má-
trikula megázott a papi ház fedele roszszasága miatt befolyt
víztől. Sem pro sem contra nem teszek semmi megjegyzést.
1882-ben a tavaszi közgyűlésen e tárgy fenn-forogván,
szükségesnek ítéltetett, hogy az ázás következtében hasz-
nálkatlanná lett mátrikula le másoltassák. Nem voltam jelen
a gyűlésen, csak hallomásból s a mostani gyűlésen történ­
tekből irom. Az határoztatott, hogy az elromlott mátriknla
lemásolása költségeit viselje a kurátor. Micsoda indokolással
történt nem tudom, — nem is tartozik a dologra. Curiosum
gyanánt feljegyzem, hogy ez indítvány ellen nem szólott
inás, csupán egy kántortanitó. Hanem hát a kántor született
ellensége a papnak. És tudhatja-e egy kántor, mi a helyes?
És ponálhat-e egyedül egy gyűlésnek ?
Idáig a dologgal semmi közöm. Sem határozó több­
ség, — sem igazság felett desperáló kissebbség — nem vol­
tam. Csakhogy a dolognak folytatása akadt. A gyűlés hatá­
rozata nem ment teljesedésbe. Az elromlott mátrikula ma
is el van romolva. S bár hazudjak, de valószínű , hogy a
jövő évi tavaszi közgyűlésnek lesz alkalma e tárgyban újból
is, és igy harmadszor, határozatot hozni. Hogy miért nem
ment teljesedésbe, magam nem tudom eldönteni. Nem
volt-e a ki végrehajtsa ? Nem volt a ki e végrehajtásnak
engedelmeskedjék ? Vagy, mikorrá végrehajtásra került volna
a dolog, kitűnt, hogy a gyűlésen a tárgy újságától félreve­
zetett közvéleméuy tévedett, s a végrehajtó közeg nem akar®
ta a gyűlés tekintélyét csonkítani azon esetben, ha a végre­
hajtott nem akart volna engedelmeskedni, — hanem inkább
újabb megfontolásra akarta kérni a gyűlést, hátha idővel
jobb tanács származik. Elég hogy nem ment teljesedésbe.
Az ok maga keveset határoz. A folytatás oka nem az volt,
hogy „miért? Hanem az, bogy „nem.“
Az 1883. ápril 8 -diki közgyűlésen a can. vis. jelen­
tésében azt mondta, hogy a helyszínén tett tapasztalatok
alapján, az egyház meghallgatása után, azon intézkedést
tette, hogy a mátrikula számára való papirt vegye meg az
egyház — miután ajánlkozott olyan jó szivü lelkész, a ki
azt ígérte, hogy díj nélkül lemásolja a mátrikulát, a curá-
tort feloldozta a sérelmes határozat alól. Világos, hogy a
can. vis. nincs felhatalmazva, hogy a közgyűlés határoza­
tait megmásítsa. Azonnal is értésére adatott. Mindjárt kez­
dett világos lenni a dolog. Felelet nem is végérvényesen
tett intézkedést, hanem a gyűlés jóváhagyása reményében.
S a gyűlést megkéri, hogy a múlt évi határozattal szemben,
hagyja helyben ez intézkedést. Egészen helyes. így semmi
kifogás sem lehet a törvényes szín ellen. Hát helyes. Ma­
radjon a visitátió intézkedése. Felelet „nem helyes.,, A mit
a gyűlés elhatározott nem lehet megváltoztatni. Végre ke.ll
hajtani. Ezt már nem hallgathatom el. „Soha, semmi kö­
rülmény között nem felelős a curátor a mátrikuláért (közbe
szólás „ezt már hallottuk, tudjuk“) — ez igazság, s az
igazságot nem lehet elég sokszor ismételni, és ha a gyűlés
belátta, hogy a múltkor tévedett, ma szabad mást határoz­
nia“. Ha nem bizony a gyűlésnek nem volt szabad mást
határoznia, mert a többség nem engedte.
Eddig a történet. Ekkor tökéletes világosság lett a
kérdésben. Én, a mint történt, nem vettem el belőle, nein
tettem hozzá. Nem is teszek rá itt a vé gn semmi meg--
jegyzést. Hanem elég érdekesnek véltem a közlésre. Igaz,,
hogy a határozat bensőmnek erkölcsi egyensúlyát megzavarta,.
De hát e zavarodottság kevés ideig tartott. Ismét világos
lett előttem, hogy a mátrikuláért a pap felelős. Köszönet
érette.
Valler József.
KÜ LFÖ LD.
— Olaszország. A p á p a a r i t u á l i s g y i l ­
k o s s á g r ó l . A „Moniteur de Romé“ a húsvéti ünne­
pek előtt, a szeüt atya rendeletére, Jacobini bibornok
és pápai titkár következő nyilatkozatot tette közzé:
„Miután közeleg a zsidók liusvétja, a szent lconziszto-
rium nevében ezennel kihirdetjük: miután mi a talmud
tartalm át és a zsidó vallási törvényeket pontosan ismer­
jük, meg vagyunk róla győződve, hogy az a vád, mely
azzal gyanusitja a zsidókat, hogy husvétra keresztény­
vérrel élnek, hamis és hazug. A zsidóknak mindenemü
vér használása el van tiltva, az állatok és madaroké
is; mennyivel inkább hát az emberé.
— Oroszország. B a b o n á s f e l e k e z e t . Sa­
játságos babona uralkodik az orosz bezpovovczik, e pap­
nélküli szekta tagjai közt Archangelszk környékén. E
szektánál a dohányzás és burnótozás szigorúan el van
tiltva. A tilalom megszegőit, úgy h iszik , a tulvilágon
különös büntetések fogják érni. E bünhödés emlékeze­
tet az ó-görög szizifusi mondára. A dohányzók ugyanis
külön ördög felügyelete alatt roppant kőtömeget hen-
geritenek fel magas hegyre. H a e munkát teljesítették,
meg vannak szabadítva. A dohányzókra nézve tehát
lehetséges a megszabadulás, a burnotozás bűne azon­
ban nagyobb s igy a büntetés is erőssebb. A tobáko-
lók a kőtömeget a hegyre fel hengeritvén, mielőtt an­
nak végpontjához érnének, ellentállhatatlan tobákolási
vágy szállja meg orrukat. E pillanatban meg jelen egy
ördög burnót szelenczéjéből egy csipetet kínál. A bűnhődő
vágyának nem birellent állni, vesz egy csipet burnótót,
mire a kőtömeg újra a mélybe rohan. És ez ismétlő­
dik az örökkévalóságig.
— Am érika. M a g y a r t é r i t ő a d a k o t a -
i n d i á n o k k ö z t . Pacséri K a n o v i c s Géza magyar
szerzetes jelenleg az amérikai dakota-indiánok közt sze-
 167

réz híveket a katholikus szentegyháznak. Egy levelében Kolozsvári Sándor neveztettek ki* Bartha Zsigmond, N.-Enyed-
érdekes dolgokat ir ama népfajok életéről és többi közt rö l; Berónyi János, Zilahról; Bőd Sándor, Sz.-Udvarhelyről;
a .H iszekegy“ dakota fordítását is közzéteszi. E for­ dr. Fodor Ferencz tanársegéd, a kolozsvári m. kir. tudomány
dítás ekkép szól: W akantauka ateyapi taku owaszin egyetomen; Sárkány Lajos, Kolozsvárról; dr. Solymosi La­
okihi mahpiya m aka ko kaha, hena wicawala; Jézus jos, főreal iskolai igazgató, Sz. Udvarhelyről; Szathmári Ákos,
Christ, cinhintcu wanjidan Itancan anyanpi Mari witas- Becskerekről és Szontágh Gusztáv tanárok.
naun tancau kin etanhan ícage W oniya W akau ecya- — Az állandó igazgató-tanácsnak az 1883. évi május
tanhan Pontius Pilát nigehau Jézus kakije, can susbeca- 1 6 -ik és következő napjain tartandó egyházkerület! közgyű­
akau okatanpi, taga kagi unkau nagi yakonpi kin ecta lés tárgysorozatára v o n a t k o z ó j a v a s l a t a . 1. Ima. 2. El­
iyaye, Atkuku W akatautauka otapa eciyatanhau iyota- nöki megnyitó beszéd. 3. Az állandó igazgató-tanács által az
ukaheciyataukau h ik ta , ga nipi tapi ko iwanwicayaka egyház kerületi közgyűlés igazolt tagjairól egybeállitott név­
kte, hena wicawala. Woniya W akau ICatolik church wa­ sor felolvasása. 4. Az újonnan választott tisztviselők fel­
kau, Okodakiciye wakau, woahtani pajujupi kiu, utau- esketése. 5. Egyházkerületi képviselők igazolása. 6 . Segéd­
caupi piya icigapicta, owihanke wanice cin unnipi kta, jegyzők kinevezése. 7. Bizottságok kinevezése: a) indítvá­
hena ovas wicawala. Ámen. nyok átvizsgálására és véleményezésére, b) kérvények át­
A n g l i a . A v a s á r n a p . A vasárnapot az angolok vizsgálására és véleményezésére, c) sérelmi ügyek átvizs­
-családi körükben távolról sem ünnepük meg ma már gálására és véleményezésére, d) teeudő feliratok és felter­
■olyan szigorúan, mint hajdanában; mindazáltal minden jesztések szerkesztésére , e) az egyházkeríileti pénztár meg­
muzeum, képtár, kiállítási helyiség — színházakról, zene- vizsgálására, / ) püspöki kezelés alatt álló pénzekről veze­
csarnokokról nem szólva — be van zárva úgy, hogy napi tett számadások megvizsgálására, g) a Királyhágón túli
munkáját kipihenő nem tehet m ást, mint hogy vagy a testvéregybázkeríiletek jegyzőkönyvei átnézésére, h) szava­
■templomba megy, vagy a korcsmába. Ennek természe­ zatok beszedésére, i) az 1884, évi egyházkerületi költség­
tes következménye a templomok erős, de a korcsmák vetés megvizsgálására. 8 . Tanári választásra kijelölő bizott­
még erősebb látogatottsága, mely utóbbi a közerkölcsre ságba a hátralevő 2 évre n. Vályi Pál helyére egy tag vá­
valami nagy hatással nem lehet. Nagyszámú föl világo­ lasztása. 9. Választások sorozatának megállapítása. Válasz­
sodott s társadalmi állásánál fogva befolyásos férfiú, kik tandó: a) a magyar reformált egyházi közalap állandó vég­
között egy egyházi főméltóság is van, tekintettel e kö­ rehajtó bizottságába egy rendes ós egy póttag, b) egyete­
rülményekre, nyolcz évvel ezelőtt alakított egy „vasár­ mes tanügyi bizottságba 4 rendes és 2 póttag (1881. évi
napi társaságot“, melynek czélja eléri azt, hogy vasár­ convent 113. sz. határozata alapján), c) közfőlörvényszó-
napokon a csöndesen szórakoztató mulatóhelyek nyitva ki tagok, d) házassági főtörvényszéki tagok, e) igazgató-
m aradjanak, különösen olyanok, melyek a népet a tanács ügykezelése megvizsgálására a három tagú bizottság,
korcsma látogatásától elvonhatják. E tekintetben már f ) egyházkerületi számadások megvizsgálására három tagú
sokat elértek; nyáron a nyilvános kertekben zenekarok bizottság, g) kolozsvári collegium mennyisóg-természettani
játszanak; több magántulajdont képező képcsarnok e tanszékére tanár, h) széki egyházmegyéhez ós enyedi egy­
napon nyitva van s azokat a lakosság,^ mely különben házközséghez fogom! nők, szebeni egyházmegyébe algondnok.
máskor hozzá nem ju t, nagy tömegekben látogatja, stb. 10. Tárgysorozat megállapitása. I I . Püspök afiának
örülve, hogy megszemlélheti az annyira féltékenyen őr­ évi működését tárgyazó jelentés. 12. Az állandó igazgató-
zött műkincseket. Körülbelül a „vasárnapi társa - tanács évi működését tárgyazó jelentése. 13. Tanügyi elő­
ság“ ülést tartott. A kérdést szabadelvű szellemben be­ adó jelentése. 14. Az igazgató-tanács előterjesztése a ko­
hatóan megvitatták, végre egyhangúlag azt a határoza­ lozsvári collegium három tanszékének rendszeresítésére s a
tot fogadták el: „fölkérni ő felsége korm ányát, hogy mennyisóg-természettani tanszék betöltésére vonatkozólag.
tekintettel a London külvárosaiban és Dublinben v a ­ 15. A zsinati törvények kihirdetésére vonatkozó javas­
sárnap is nyitva tartott képtárak és múzeumok roppant lat. 16. Az állandó igazgató-tanács javaslatai: a) egy­
látogatottságára , — ezentúl minden államköltségen fen- házkerületünk házipénztárából 1 0 0 0 frt évi segély ki­
tartott múzeumot, képtárt, csarnokot nyitva tartson u osztása tárgyában, b) országos segélyalapnak egyházkerü­
Ezenkívül elhatározták, hogy a nemzetközi halászati letünkben életbeléptetésére vonatkozólag, c) a kepeváltsági
kiállítás bizottságát fölkérik , a kiállításnak vasárnapon alapokból az egyházi hivatalnokok kepéjének részleges meg­
Is nyitvatartására. váltását tárgyazólag, d) a papoknak közkereseti eljáráson
kívüli átkelyeztotósére vonatkozólag, e) az egyházmegyei özv.
KÜ LÖ N FÉLÉK. árvái gyámintézetek számadásai felülvizsgálása tárgyában,
Kolozsvár, 18821. május 12. f ) a szervezeti törvény módosítására nézve, g) a zsinati és
conventi költségek fedezésére vonatkozólag, h) gyula-fehér­
A kolozsvári ev. ref. collegium mennyiség-terűié- vári papi kamarai javadalom nagyobb összegének 1882.
szettani tanszékére folyamodtak; betöltésére, az ig. tanácsnak évre az abrudbányai templom felépítésére fordítására nézve,
a kijelölő bizottságban képviselésére dr. Szász Béla és dr. i ) püspöki kezelés alatt állott tőkepénzeknek központi ke-

xelés alá vétele tárgyában, k) a- vasárnapoknak szorosabb
értelemben vett megünneplése tárgyában, 17. Bizottságok
jelentései a) az igazgató-tanács ügykezeléséről, b) egyház-
kerületi számadások felülvizsgálatáról, c) az 1884-ik évi
költségvetésről, d) az egyházkerületi pénztár vizsgálatáról,
e) indítványokról, kérvényekről és sórelmi ügyekről. 18. A
kibocsátandó ifjú lelkészek számbavétele. 19. Az ifjú lel­
készek ünnepélyes felszentelése. Az erdélyi ev. ref. egyház-
kerület állandó igazgató-tanácsának Kolozsvárit, 1883. máj.
hó 3-án tartott üléséből. Nagy Péter, elnök. Bodn* Antal,
titkár.
— Búcsúzó lelkész. Fájdalmas és érzékeny jelenet szín­
helye volt apudapest-zimonyi vasút laczházai indóházae hó
o-kén délután. Egy egész református gyülekezet vált ott
meg szeretett lelkészétől, K ö n y v e s T ó t h K á l m á n ­
tól. Útja az indóházig a hála és ragaszkodás diadalutja
volt. Mintegy 50—60 kocsin , körülbelől 4 —500-ra menő
népség követte, hogy „isten veled-“et mondhasson neki,
hogy hallja még egyszer és utoljára szavát. Az indóház-
nál K ő v á r y László mondott a gyülekezet nevében
bucsuzót, mire az hosszasan válaszolt. Magának szép
koszorút, nejének csinos bokrétát nyújtottak át a növen­
dék leánykák.
— Új koresztóny felekezet Brassóban. Brassóban
egy furcsa vallási gyülekezet alakult, mely a Bolgár­
szeg egyik házában szokott összegyűlni imádkozásra.
Mindenki a felekezet tagja lehet; a fő: „dolgozni és
imádkozni/* Nagyon rajongók és szelídek. M a k e c z vagy
m u k k e r a nevök. Tagjai németek és szászok. Este ösz-
szegyíilnek az imaházbr és ájtatoskodnak. M. hó 13-án
valóságos ostrom alá fi, ;ták okét im aházukban, hogy
m iért: nem tudni. Mint mondják azért, mert valami ki­
váncsi is be akart oda menni, de a kaputól elkergették;
ebből pörpatvar, csoportosulás lett; a lezsaluzott ablako­
kat fölfesziték, az imaházba köveket dobáltak. A hívek
semmi védelmet nem tanúsítottak.— A m u k k e r vallás
terjesztői a biblia szószerinti értelmére támaszkodnak
és hitsorsosaiknak megtiltják a dohányozást, a szeszes
italok élvezetét és a disznóhús evést. Az egyházi szol­
gálat az éji órák alatt történik. Az egylet már három
év óta áll fenn; nem régen a belügyminisztériumhoz
küldötte fel alapszabályait megerősítés v é g e tt, de az
engedély megadása helyett egy rendelet jött, mely sze­
rint az imádkozás órája alatt a rendőrség hatoljon be
templomba, oszlassa fel s a felveendő jegyzőkönyvet ter-
jeszszélc fel.— A rendőrség nagyon nehezen jutott be a
jóllehet 7 bejáratot is találtak. Templomuk padozatja
fel van szaggatva, s lépten-nyomon nagy gödrök ásva;
a falzaton, az ágyak párnáin keresztek vannak, hogy
az ördög ne uralkodhassék rajtuk. A fogason számta­
lan, úgynevezett muszka-vászon kabát függ, melyeket a
vallásos szertartás alatt felöltenek. Yan egy-egy halálfő,
mely mesterséges úton jár és beszél; „médium„-nak
nevezik és szerintük egy tag jelentkezésénél nyilatko­
z ik , hogy bevehetŐ-e vagy nem.
Nyomatott Stein Jánosnál az ev.
168
— Az izraeliták anyakönyvónek vezetése ügyében
a vallás- és közoktatási miniszter rendeletet intézett a
törvényhatóságokhoz. Utal abban mindenekelőtt a pana­
szokra, a melyek az izraeliták anyakönyveinek rendet­
len vezetése m iatt felmerültek. Minthogy a rendetlen­
ségek főoka leginkább abban rejlik, hogy az anyaköny­
vek vezetésével megbízott egyének gyakran megbizhat-
lanok, felhívja a mininiszter a törvényhatóságokat, hogy
a területükön levő minden egyes izr. hitközségben az
alkalmazott anyakönyvvezető — legyen az rabbi, vagy
más egyén — képessége és megbízhatósága iránt meg­
győződést szerezzenek s azok alkalmazhatósága vagy
elmozdítása iránt mielőbb jelentést tegyenek. Egyúttal
értesitendők az izraelita hitközségek, hogy jövőre anya-
könyvvezetőkül csak oly egyének választhatók, a kik
legalább a polgári iskolát, vagy a gimnázium, vagy
reáliskola négy alsó osztályát sikerrel végezték; továbbá,
kik az á l l a m h i v a t a l o s n y e l v é t annyira b írjá k ,
hogy azon képesek az anyakönyveket vezetni; végre,
kik képesek magyar állampolgárságukat igazolni, fedd-
hetlen előéletüek s oly foglalkozást nem űznek, mely
az anykönyvvezetéssel össze nem egyeztethető, minó
például a házalás, korcsmárosság, stb.
— Titkos antiszem ita egylet Budapesten. Istóczy
Győző, a heves vérü antiszemita országgyűlési képvise­
lő — egy fővárosi napilap közlése szerint — a német
antiszemita pártok programnijainak egyikót sem vallja
magáénak. Istóczy legújabban az antiszemitizmust in ­
kább nemzeti, mint csupán átalános nemzetközi ügynek
tekinti, melylyel minden állam legjobban „otthon“ fog-
lalkozhatik. E felfogásból kiindulva, két hónappal ez­
előtt több ismert antiszemita közreműködésével Bu­
dapesten titkos antiszemita-egyesület a la k u lt, mely he­
tenként kétszer összejöveteleket tart. Emez egyesület
tagjai már 100-nál többen vannak, köztük országgyűlési
képviselők, magasrangu állami hivatalnokok, papok,
törzstisztek, vasúti igazgatók stb. Az összejövetelekre
nyomtatott meghívók küldetnek szét zárt borítékban, a
tagok nevei, valamint a tanácskozások, a legnagyobb
titokban tartatnak. A m eghívók: „Estélyre való barát­
ságos összejöveteléről szólnak. Az összejövetelek egy
elsőrangú szálló (H ungária“) egyik külön termében tar­
tatnak. A titoktartás oly nagy, hogy nemcsak minden
hírlapíró elvileg ki van zárva, hanem minden oly egyén
is, kiről csak távolról sejthető, hogy hírlappal összeköt­
tetésben van, az egyesületnek tagja nem lehet s az
összejövetelekben részt nem vehet, (E „titkos egylet“
híréből úgy látszik csak annyi a való, hogy némely
„antiszemiták“ együtt szoktak vacsoráim.)
Nyilvános köszönet.
A háromszáki takarékpénztár legközelebbi közgyűlése, jóté­
kony czélu adakozásai között, 15 frtot szavazott meg egy, a s e p s i
s z é n t g y ö r g y i S z é k e l y M ik ó -C o lleg jiu m b an tanuló, teljesen
szegénysorsu és kitűnő növendék számára. Mely szives adományért
a nevezett takarékpénztárnak az elöljáróság nevében e lapok utján
is meleg köszönetét fejezi ki Szepsiszentgyörgyön, 1883. május 7-
én, — A collegium igazgatósága.
ref. főtanoda betűivel Kolozsvárt.
XIII- évfolyam. Kolozsvártt, 1883. Május 20.
P R O T E S T Á N S KÖZLÖNY. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP.
■W
r MEGJELENIK MINDEN VASARNAP.
VewsW
¡SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS:
b.-farkas utcza 16 szám, hová a lap szellemi s anyagi ügyeit
illet3 minden küldemények czimzendők.
ELŐFIZETÉSI ÁR
Egész évre 6 frt„ félévre & fit., évnegyedre 1 frt. 5 0 kr.
A*.
■
J^E L E L Ő S SZE R K E SZ T Ő ÉS K IA D Ó T U L A JD O N O S !
E gy test és egy lélek vagytok. Eféz. IV. 4.
T a r t a l o m : P ü s p ö ki je le n tés. (Felolvasta az egyház­
kor. közgyűlésen fő t. N a g y P é te r .) — T ö r e d é k a m a g y . r ef .
ének- és i s t e n t i s z t e l e t t ö r t é n e t é b ő l . (Vége.) Kálmán
Farkastól. — T a n ü g y i j e l e n t é s . (Előterjesztette az egyb. kér.
közgyűlésen P a r a d i K á l m á n , tanügyi előadó.) — Az e r d é l y i
e v. ref. e g y h á z k e r ü l e t k ö z g y ü 1é s e. — K ü l f ö l d . Fran-
cziaország. — K ü l ö n f é l é k .
Püspöki jelentés.
(Felolvasta Nagy Péter, püspök, az egyhker. közgyűlés május 16-án
tartott ülésén.)
Főtisztelelü E 'yháskerületi Közgyűlés!
Közel egy év folyt le, a mióta egyházkerületünk köz­
gyűlésének i, t. tagjait e teremben üdvözöld szerencsés
voltam; az egyén életében sokat jelent egy év, mert, ha
eseményekben nem is gazdag, de egyike azoknak az idő­
szakoknak, melyekből a legkedvezőbb esetekben hetven,
vagy kivételesen legfőlebb nyolczvan juthat «a halandó r é ­
szébe; a kinek pedig miu'íen vagyona hetveu, vagy nyolcz­
van f núnt, arra nézt foutos esemény ez összegűek egy-
gyel-egygyel való apadása, Másként áll ez Lestülelekkel, a
melyek léteiének uincs ily szűk korlát szabva és viszont
másként azzal az egyházzal, a mely azénak vallja tanát,
a ki teljes joggal elmondhatta: „az ég és föld elm úlnak,
mint a ruha megavutnak, de az én beszédem m egm arad“ .
És még.is> habár ez intézmény életében egy-egy év nem
is több-, az idő nagy fövónyórájában lesiklott egy-egy
porszemecskónél, nekünk, a kiknek az esztendők osztják
részekre, időn két, nagyon is érdekünkbe^ áll minden
esztendő határkövénél megállani és számot vetni, váljon
csak helyt állott, haladott, vagy épen hanyatlott az ügy,
melynek szolgálatában állunk, hogy a nyert eredmény
özerint tudjuk megbírálni eljárásunkat s m eghatározni a
jövőben követendő irányt. Ezért teszi egyházkerületi köz­
Jelen sgámunkhoz 1/ % iv
20. szám
«■
KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.
HIRDETÉSI DIJAK
kétszer hasábozott garmond sor vagy annak tere 5 kr. Bó-
lyegdij minden beigtatás után 30 kr.
Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél kai öli kedvez­
ményt nyújt a kiadóhivatal.
&
S Z ié lS íS 3 !D 0 3 ^ C 1 0 lS :0 l3 .
gyűlésünk főbb mozzanatát az illetők jelentése egyházköz­
ségeink, iskoláink ugy anyagi, mint szellemi állapotáról.
Jelentésemnek a tisztelt tagok között kiosztott nyom­
tatott része mindenek előtt a lefolyt év egészségi ked­
vezőtlen viszonyát tünteti fel; ugyanis, raig 1881-ben a
szülöttek száma 2543-al múlta felül a halottakét — a mi
egyházkerüietüuk összes lélek .r/ámáuak nem egészen
0*008 része — e* szaporodási százalék 1882-ben negyed
részére szállott; mert ebben az évben a szülöttok száma,
csakis 812-vel múlja felül a halottakét, a mi mind össze
csak is 0*002 szaporodást mutat. Elszomorító eredmény!
Pőtiszteletü egyházkerületi közgyűlés, nem a mi
tetszésünkre van bízva az idők járása s ennek folytán a
járványok keletkezése, valamint jobbrészint nem tőlünk
függenek azok a csapások, a melyek élet-útunkou bennün­
ket érnek; azok, bitünk szerint, a sorsunkat intéző véget-
len jóság ás bölcsesség parancs-szavára hallgatnak; de
hogy, valamint a csapásokat maguukviselete súlyosbíthatja,
vagy elhordozhatóbbakka te h e ti, szintúgy a járványos
esztendők mérgét és igy áldozataink nagyságát bizonyára
mérsékelhetjük, ha felhasználjuk azokat a segédeszközöket,
eíővigyázatokat, melyeket a tudomány kutatásai nyújtanak
és a melyeket a tapasztalat sikeresnek tanúsított. De er*
re múlhatatlanul raegkiváutalik egyfelől az általános rai-
veltségnek bizonyos foka, másfelől a kellő rendőri sza­
bályok.
Itt a kormánynak kell elöl menni, az egyháznak
pedig a kormány intézkedéseit, törekvéseit, a mennyiben
rajta áll, melegen istápolói. Ezért, midőn a folyó év elején
vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur ő nagy­
méltósága felhivását vettem, hogy lelkészi pályám készülő
ifjaink rendes tantárgyai közzé, há lehető, vétessem fel a
közegószségtan alap-elvei elöadatását, nem várva be a
főtiszteietü egyházkerületi közgyűlés határozatát, — utóla­
gos jóváhagyása reményében — megtaláltam n.-enyedi
m ellék let van csatolva,
 170
Bethlen főtanodánk m. elöljáróságát, hogy a miniszter ur
e nagyon czélszerü felhívásának eleget tenni igyekezzék.
A íötanodai m. elöljáróság készséggel járu lt felkérésem­
hez, s már a folyó tanév 2 -ik felében theologiai akadémi­
ánkon a medicina pastoralis szakképzett egyén által ide­
iglenesen elöadatott.
E kitérés után nyomatott jelentésem adatai során
megyek tovább; a tankötelesek száma 3566-al, a tanulóké
2914 el nagyobb a mull évinél és igy a tanulók szám á­
ban közel 1 %-nyi növekedés mutatkozik; csekély ugyan,
de haladás. Vajha raiuden évbnn hasonlót jelezhetnénk !
Ekkor, habár lassan, de messzire haladnánk.
A mi a vallás-vá'toztatás következtében származó
népingást illeti, a mérleg részünkre ebben az évben is
előnyös, m ert a hozzánk tértek száma 1 2 2 -vel haladja
meg az eltávozottakét. A vallás változtatás természetes kö­
vetkezménye a lelkiismeret szabadságának. Óhajtandó, hogy
mindig, mellékes érdekektől menten, csak a meggyőződés
eredménye legyen.
Az építkezések elöhaladó mozgalmak, az ajándéko­
zások, ha nem is sokkal múlják felül az evangyeliumi
Özvegy-asszony filléreit, áldozatkészséget tanúsítanak. Isten ­
nek hála, ez a rovata sem üres folyó évi jelentésemnek.
Örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy, úgy az egész
egyházkerület, mint a magáin nevében, meleg köszönetét
szavazzak mindazoknak, a tik kegyes adományaikat letet­
ték a szent ügy oltárára.
És itt alattvalói hódola£teljes szívvel, hálásan kell
fölemlítenem koronás királyunk ő Felségét, a ki, magán
pénztárából, hozzá folyamodó több egyházközségünket ke­
gyeskedett legmagasabb adományaival megörvendeztetetni.
A keresztyén egyház nagy elve, a kölcsönös segély,
nem maradt ez évben is figyelmen kívül, mert a testvér
egyházkerületektől, valamint mi kaptánk, hasonlólag ad­
tunk is szegénységünkből kitelhetőleg. Az ekkép fennforgó
összegek, ignz, hogy nem nagyok, de annyiban még sem
jelentéktelenek, a mennyiben a kölcsönös jó indulat és egy­
más terhének hordozására való készség bizonyítékai.
(Vége köv.)
Töredék
a magyar ref. ének• és isteni tisztelet történetből.
Házasok összeadása a XVII, században. —
(Vége).
22. Tökéletesebb és szentebb életnek okáért nem en­
gedjük, hogy a hittel összekötött házasak egymástól el­
váljanak
23. A kik pedig igaz és törvény szerént való házas­
ságban nem élnek, vagy a házasság kezdetitől szinte 7 évig
t e h e t e t l e n e k , „az olyanoknak, feleségeik ha kívánják,
az egyházi sz. széken, közönséges Ítélettel elválasztjuk őket
egymástól."
24. A házassághoz alkalmatlan férfinak nem adatik
többé szabadság áj házasságra, hunomba gyógyulását érzi;
az ép nőnek pedig szabad férjhez menni.
25. A kik törvénytelenül, a magak gonosz vakmerő­
ségükből elhagyják egymást, nincsen szabadságuk a házas­
ságra, sőt a magistratus erős büntetésével kényszeritesse-
nek együtt lakásra.
26. A paráznától az ártatlan fel, ha válni akar, sza­
bad, — ha hozzá áll, (midőn a magistratus a bűnösnek
megkegyelmez) teheti; de a paráznaságban lélegzett fél
előbb a kiszabott penitentiát magtartsa., mindenek láttára
és magát „megjámboritsa.“
A C o p u 1a t i ó f o r m á j a s r e n d i :
Az egyh. ember, az o l t á r eleibe szóllitván az ille­
tőket, mondja : Atyának, Fiúnak és a vigasztaló Sz. Lélek
úr istennek nevében légyen a mi mostani tanúságunk és
sz. cselekedetünk.
Jelen levők felelnek: Úgy légyen.
Körösztyéni tiszteletes házasságra menő személyek,
minek előtte, az istennek sz. törvénye és az anyaszeutegy-
háznak jó szokása szerónt, a ti következendő házasságik­
nak ügyességére és erősségére megesküdnótek, a jelen levő
körösztyónek előtt, kik mindnyájan bizonysági lesznek a ti
törvény szerént való házasságiknak, annak előtte néini-
nómi kórdésimro jó lelkiismeretűtek szerónt megfeleljetek:
1. Téged Péter (ha oly becsülotes személy, P é t e r
u r a m) kérdelek az egy élő istenre ós a te körösztyón igaz
hitedre, hogy ha valakinek másnak oz Anna asszonyon kí­
vül (ha özvegy, ahoz kell alkalmazni) adtad-é kezedet hite­
det a házasság fejében, avagy kötelezted-é magadat valaki­
nek másnak, avagy nem tettél-e valakinek másnak fogadást,
hogy Ötöt házastársiul elveszed ?
Felel a férfin: Nem adtam, nem köteleztem, nem tet­
tem fogadást.
2. Ismétlőn azt kérdem tőled azon igaz körösztyón
hitedre, ha tudod-é valami vérszerént való atyafiságodat, ro­
konságodat, sógorságodat ez Anna asszonyai ?
Felel; Nem tudom.
3. Azt kérdem tőled jó Péter uram, ha szereted-é ez
Anna asszonyt ?
Felel: Szeretem.
4. Azt kérdem, ha akarod-ó hozzád venni ez Anna
asszonyt Isten törvénye szerént é l t i g v a l ó házastársúl?
Felel: Akarom.
Hasonló 4. kérdés Anna asszonyhoz is.
T a n i t á s : 1. Megértsétek, minémü ekekért rendel­
te isten a házasságot, az össze illendő emberek között.
2. Miképen kell tisztességesen ós iidvössegesen ólnielc
a jó házasoknak ?
Bőséges tanítás 11. lapnyi; ezután ima, ennek vé­
geztével mond az egyh. ember ;
Fogjátok immár egymás kezét ós mondjátak utánnam
a hitet, mondjad elsőben jó Péter uram :
Isten téged ágy sególjen , Atya, Fiú, Sz. Lélek, Sz.
Háromság egy bizony isten, hogy ez Anna asszonyt szere­
ted ós, az istennek törvénye szerónt, éltig való házastár-*
 171
súl hozzád vesződ és holtodig, s holtáig, semmi nyavalyá­
jában, sem jó szerencséjében, sem gonosz szerencsétlensé­
gében, el nem hagyod, mindenben gondját viseled, isten
tégedet úgy segélyen.
Hasonló képen te is jó Anna asszony mond ntánnam :
(hasonló eskűj. — Ezután
Míg kezek Összefogva vagyon , az egyházi ember az
ő jobb kezét azoknak kezekre tévén, azt mondja :
Én, istennek méltatlan szolgája és az ő szentsóges
titkainak sáfára levon, e ti körösztyén hitetek és esküvós “
tek álta l, az én egyházi hivatalom szerént mostan egybe
adlak titeket, a sz. házasságnak egyessógere, s olválhatlan
házasságra , At}rának, Fiúnak és Sz. Léleknek nevében, hogy
titeket, kiket Isten már egyben adott, az emb3 r egymástól
el no válasszon. Ámen.
Intés Megemlékezzetek erről teljes életetekben, a
mit mostan, istennek színe előtt állván, a jelen levő keresz­
tyének előtt, hittel és nagy esküvéssel egymásnak fogadta­
tok és cselekedettel azt mind holtig boteljesítsétek.
Á l d á s : Áldjon meg titeket az Atya mindenható úr
isten, tegyen benneteket egymás szeretőkké, hosszú életükké,
hogy láthassátok fiaitoknak fiait és élhessetek istennek
tisztességére s örök életetekre. Ámen.
A jelenlevők felelnek : Úgy légyen úr isten.
*
* seiknek ismerete és tárgyalása előtt. Hét éven át szerzett
Látjuk, hogy S a in a r j a i még a XVII. században is
mennyi czeromoniát csinált, holott M e l o t a i , ugyanezen
korból, már sokkal egyszerűbb, s bizonysága annak, hogy
az evangeliumilag reformált egyház, evangéliumi egyszerű­
ség s tisztaságra törekedett.
E czerimoniálókat — eddigi tapasztalataim szerónt —
más vidékeken nem is használták, mint épen a M á t y á s ­
f ö l d i (Bars, Hont, Esztergom, Komárom, Nyitra, 'Pozsony
megyék egy része) ekklezsiákban.— Általában Samarjai
agendájának nem volt nagy elterjedése és hosszú élete, mert
más vidékeken Heltait és Meliust, majd az evangéliumi egy­
szerűség és tisztaságra törekvő Melotait használták, do meg
mert a mátyusföidi (Trencséni Csák Mátéról nevezik igy)
ekklesiákban lakott református magyarokat Pázmán Péter
népestől kiirtotta, s holyökbe pápista tótokat telepítettek; —
Halas, Szabadszállás (a Kis-Kunságban), — Áporka, Mijos-
báza (Pestmegyóben), Duna-Szentgyörgy (Tolna megyében),
az elkergetett, kifosztott magyar népből alakultak, úgy fo­
gadták keblükbe a bujdosókat.— Az udvardi Cserna (öreg
anyám is ezek közűi való), — Sárosi Hagy, — Tököli Gál, —
Enyi Dömötör sat. nemes családok nevei mind arra a vi­
dékre vallanak.
Samarjai agendája az egyház irodalom terén a ma­
r a d á s t képviseli, korlátolt téren mozgőtt, az emberi talál­
mányokkal nem m ert, vagy nem tudott szakítani, a haladó
protestáns szellem által túlszárnyaltatok, mely haladó szel­
lem sem az ő, — sem G é l é i i r t ó z t a t ó G r a d u -
á 1j i által nem ongedé magát lebilincseltetni.— Megmaradt
tiszta régiségül, melyből láthatni, minő lelketlen találmá­
nyokkal kellett küzdeni az apostoli tisztaságra törekvő ref.
egyháznak !
Kálmán Farkas.
Tanügyi jelentés.
(Előterjesztette az cgyhker, közgyűlésen P a r a d i K á l m á n )
Midőn ref. egyházkerületünk összes collegiumaitól be­
küldött zártudósitásokról s a tanulók előmenetelét feltüntető
kimutatásokról ez úttal hatodik szerény jelentésemet meg-
tennórn, indíttatva érzem magamat — több oldalról hallott
kívánságok következtében s ellenében — kinyilvánítani,
hogy jelentéseim tulajdonkópi tartalmát a móltós. igazga­
tótanács által elbírált s tudomásul vett tények, rendszerint
csak egy öltőit év iskolaügyi adatai képezhetik; igy a
mostani jelentésem is kizárólag az 1 8 8 7 . 2 iskolaévi állapo­
tokra vonatkozik s korábbi jelentéseimtől csak annyiban
különbözik, hogy az egyházmegyei népiskolák ügyeire — a
főtiszt, közgyűlés múlt évi határozata következtében — ki
nem terjeszkedik. Soknemü zavarra és tévedésre szolgáltat­
hatnék okot, ha a még folyó, bevégzetlen tanügyi cselek-
vényeket és állapotokat a befejezettek körébe vonnám, ha
subjectiv nézeteimet fejtegetném, a minthogy másképen
nem is tehetnem az illetékes hatóságok véleményes jelenté­
tapasztalatom épen azt a meggyőződést érlelte meg bennem,
hogy a fötiszteletü egyházkerület színe elébe mély tisztelet­
tel nyújtandó jelentéseimből kizárjak mindennemű snbjectiv
reflexiót és úgy adjam a hivatalosan registrant adatokat, egy
könnyen áttekinthető, comparativ egészszó foglalva, a mint
azok a méltós. állandó igazgatótanács előtt ismerve vannak.
A collegiumok külső, stilisztikai kópét illetőleg: e
tekintetben majdnem tökéletesen megegyeznek a közel le-
tűnt I 8 8 7 2 iskolai év adatai a megelőző éveivel. A hót
collegiuinnál fennállott 23 elemi, 48 gymnasiumi, 4 theo-
logiai és 3 tanitókópezdei (egy gyakorló, iskolával), tehát
összesen 78 osztályban volt az 1887* iskolai évben 2604
tanuló, a megelőző évben pedig 2581. A gyarapodás N.-
E n y e cl és K o l o z s v á r collegiumaira esik. Szokatlan és
feltűnő különbség mutatkozik az óv elején beirott és az óv
végén vizsgálatra állott tanulók számarányában, a minek
szomorú oka a kedvezőtlen egészségi viszonyokban keresen­
dő. Az országszerte uralkodott kanyaró és himlőjárvány
(szórványosan a roncsoló toroklob is) a tanuló ifjúságot sem
kerülte ki. Miatta zárva kellett tartani a collegiumot N.-
E n y e d e n a karácsonyi szünidőktől kezdve febr. 13-ig* ;
K o l o z s v á r t febr. elejétől fogva 4 hétig (az elemi osz­
tályokban 6 hétig); Zi l al i o n siettetniük kellett a járvány
miatt a tanév bezárását, főleg az elemi osztályokban. M.-
Y á s á r h e l y t , Sz . - Ud v a r h e l y t és S z á s z v á r o s o n szin­
tén pusztított a járványos betegség, do nem oly mértékben,
hogy miatta félbe kellett volna hagyni a tanítást. Áldoza­
tává lett összesen 23 növendék, s a tanítás általános me­
netére Dagy mértékben gátló körülményt képezett. A tanu-
*
 A g y m n a s i u m o k b a n Az e le m i is k .- b a n

kitűnő kitűnő A tbeol. akadémiában

vead vGed
Sorszám,

o 1 -8« Il'Od © >-» i I-ső II-od

o -g vagy
-**
vagy és
N -u» (2 o ^
B e i r a t o t t rendű rendű ed © rendű rendű
jeles •Scd vc§ ^cd jeles tanitó-képesdében.
1 rs Na +»
vbcaJD«© ■
Qp CQ ©
s ° i C
tsiQ
*í> i tt
osztályzatot nyert j osztályzatot nyert

1 "1 i Rendes papi szigorlat ta r ta to tt 1881

Nagy-Enyeden i 339 i 353 23*51 54*39 22*10 ! 241 201 53-73 30-85 15.42 szépt. 5. 6. és 7-ik napjain. S zigorlatra
Kolozsvárt 1 263 232 147 51-70 14-29 á llo tt 17. A papi hivatalra k épesítettnek
28*88 53*88 17*24 j 174 3401 ta lá lta to tt 18; még pedig kitűnően 7, je ­
Maros-Vásárhelyt i 308 284 19*01 52*82 28*17 | 152 142 32-39 39-44 28-17 lesen 4, egyszerűen 5. Egy évre vissza»
uta& ittatott l k
Sz.-Udvarhelyt 172 155 30*97 55*48 13*55 124 10 2 27-45 57-84 14-71 Elemi néptanítói képesítő szigorlat
Zilahon 63 27-52 ta r ta to tt 1881 szept. 15, 16, 17 és 18
54 38*89 48*15 12*96 184 149 34-90 37-58 napjain. V izsgálatra á llo tt: 24. K épesít-
Szászvároson 171 158 25*95 57*59 16*46 97 66 25-76 63-48 10-76 tete tt 12; pótvizsgálatra utasitf& tott IC,
v issza v e tte te tt 2.
S.-Sz.-Györgyön 113 10 1 31*68 56*44 11*88 31 28 21-43 67-86 10-71 P ó tvizsgálatot te tt 1882 márcz. 28-án
 Az érettségi vizsgálat

A V III'ik gymn. osztály í

j
v izsgálatraj 4I
IS 1 érettnek 1
jelentkezett C
N 0
co> nyilvánít- í '*-s

i------------------------ 1
•*0-3*

1 nyilvános tan. ,
A ’>

®
tat

^
CD

népessége
p
■
•404--333
k o llé g iu m o k o

ji egyszerűen
- 4-3
cD
n 5 I
tí ® .3+*[ ‘C
'CÖ ^CU■w

-
03 8tSJ
neve. cbű
ö CB CS - 4-3
Ö ■p
9 5 -S -43
s £ 1
£ 1 1 1

i1
1I 1
Nagyenyedi Bethlen 1
kollégium 1 23 — 23 — 8 15 1 —
Kolozsvári ko 11. 27 — 127 í 5 20 1
M.-Vásárh. ! 34 — — 30 1 5 19 i 6
Sz.-Udvarh. ji 16 — —
16 | 1 15 —
Zilahi !! io 10 — — : 3 7 —
Szászvárosi „ 7 * l1 : ^ 3 ;— ;
¡1 7
Összesen : II 117 113 — 1 1 i 26 79 7 1!
A múlt évben li 101 94 - 1 3 1 24 63 4 ll
^ felavatási szigorlat (rigorosum sub-
scriptionis) eredménye.
03 1I cO va>
A aŰ v0bű i -1-3
U3> 9 .
cd rf>
•4-3
WC ti -4-3 -4-3
O 'CÖ
® c5 < x>
tály ii
lésre
bű A -4-3
cO bű
y.
kollégium ok ¿Jt ^ -4-3
0>3•
ISI
h-< o ö oS -4-3
'O N
in
|t> bD ® *03 (Xi ' O
neve. «>4
<5 o m
utnsittatott
l... -
[
Nagy-onyedi Bethlen koll. {i 35 33 25 6 2
Kolozsvári kollégium j 28 28 26 — 2
M.-Vásárhelyi kollégium. | 30 26 21 — 5
Sz.-Udvarhelyi koll. 1 21 20 20 — —

Zilahi kollégium i 19 18 14 2 2
Szászvárosi kollégium ' 12 | 11 11 — —
i 8 1 11
Összesen : j145 ¡136 117 j
A múlt évben 137 ¡127 1 0 1 1 2 1! 14
ttal valószínűleg utoljára — hogy egyházkerületünk colle-
iumaiban fennálló elemi-, közép- és bölcsolmi tanfolyam
mitásterve ós rendszabályai az 1861. évi „ S z e r v e z e t i
a v a s l a t “ bán s az ennek toldalékául 1874-ben kiadott
R e n d s z a b á l y o k , T ö r v é n y e k ós U t a s í t á s o k é b a n
- különösen az előmeneteli fokozatok megállapításában s
iletőleg az osztályozásban követendő eljárásra vonatkozólag
- az Egyháztanáes 1870 évi junius 12-én tarto tt népes
lésében elfogadott „ B i z o t t s á g i V é l e m é n y “ czimíi
yomtatvány illető szakaszában foglaltatnak. Ezen, még min-
ig kötelező erejű szabályok szellemében folyt' a neve^es-
ktatás és igazgatás reform, collegiumainkban. Az észlelt
Itórósek igazgatótanácsi közvetités folytán részben elc-
yósztettek, részben az illető elöljáróságok indokolásai foly­
ón helybenhagyó tudomásul vetettek.
Az ifjúság erkölcsi magaviseleté általában jónak mond­
ató mind a hót collegiumban. Az egész évben csak ne-
ány eset fordult elő olyan, mely az iskolai törvényszék
irgyát képezte. Az önmunkásság terén feltüntetett eredőié­
nek igen különbözők. N . E n y e d e n úgy a tanári kar,
 174
Ev. ref. egyházkerületi közgyűlés.
A májusi verőiényes napokkal rohamosan fejlődésnek
indult nagy természet a rét tarka világaiban, a mező ün-
nepies zöld palástjában, a fák dús lombkoronájával, az új­
életre ébredés, a fejlődő munkásság gondolatát ébresztik fel
a szemlélőben.
Mintha csak a természet e munkásságának példája
serkentette volna egyházkerületünk buzgó és fáradhatatlan
munkásait a tottro: a pünkösti ünnepek lezajlása után
neki adták magukat a komoly és nemes munkának, végezve
együttesen, egy szívvel, közakarattal mindazokat a munká­
latokat, melyek egy szervezett alkotmányt erőssé, állandóvá
és szilárddá tesznek.
A szép számmal megjelent egyházi és világi tagok az ev.
ref. főtanoda nagy tantermét díszesen betöltötték, midőn, 1 0
óra tájt, Nagy Péter, püspök afia, a szószékre lepve, a hála
megszokott mélységgel és felemelő magasztossággal átérzett
imáját elmondta.
I. ü lé s május 16. d. e. ÍO órakor.
Báró Bánffy Albert a következő beszéddel nyitotta
meg a közgyűlést:
„Főtisztoletü egybázkerületi közgyűlés!
Midőn nag*yméltóságú báró Kemény Gábor, megválasz­
tásánál fogva idősb főgondnok társamnak, f, hó 14-érői
Írott s csak tegnap vett hivatalos tudósításából sajnálattal
értesültem az ezen gyűlésen való meg nem jelenhetóséről,
nékem jutott a szerencse, ezen főt. egyházkor, közgyűlés
tanácskozásait vezetni s önöket üdvözölni.
A közelmúltban Derbeczcnben tartott zsinatunkon
hasonló helyettesítés kötelezettségében részesültem, azokkal
együtt, kiket a főtiszt, egyházkerület képviseletével megbí­
zott. Anyaszcntegyházunk alkotmányának újjá-alakitásában
tehetségünk szerint közreműködtünk; meggyőződhettek a
felől,, hogy, fel nein adva általunk mindig gyakorolt és or­
szágos törvényen alapuló jogainkat, készséggel járultunk
egy oly újabb egyházi alkotmány alkotáshoz, mely a már
összeol-vadott egy hazában ref. anyaszentogyházunk közös
jogait biztos alapra fektetni törekedett, azon hitben, hogy
egyesült erővel és egyetértéssel inkább kitudjuk fejteni s
védeni, ha kell, felekezeti Önállóságukat, a törvényeink által
annyira biztosított vallásiegyonjoguság alapján.
Törekvéseinket siker követte. Felséges Urunk, K irá ­
lyunk, eléggé meg nem hálálható alkotmányos érzületének
újabb bizonyítékául, sietett legfelsőbb jóváhagyásával szén
tesiteni felterjesztett egyházi törvényeinket.
Ezen törvénynek az általunk ez ideig gyakorolt alkot­
mányos szervezetünkkel való összeillesztése loend közgyűlé­
sünk teendőinek egyik legfőbbike. Fölkérem ezért ezen főt.
egyházkor, közgyűlés minden egyes tagját, miszerint tapasz­
talt higgadságukkal m űködjenek közre ezen reánk DÓzve
oly fontos, mondhatni, élet-kérdés megoldásában, miután
őzen törvény eddig gyakorolt törvényes jogainkat jövőre is
biztosítja. Óvakodjanak feledni oly jogokat, melyeket szá­
zados törvényeink alapján a gyakorlat mindig fenntartott.
Ismételten szívélyesen üdvözölve a főt. közgyűlés
minden tagját, egyházkerületünk 1883-ik évi közgyűlését
ezennel megnyitódnak nyilvánítom lw
Az általános éljenzéssel fogadott elnöki megnyitó után
következett a tárgysorozat rendjén az egyházkerületi köz­
gyűlés igazolt tagjairól egybeállitott névsor felolvasása.
Ennek felolvasása után az újonnan választatdtt espe­
resek és c. m. jegyzők felesketése. Es pedig : A marosi és
szoboni egyházmegyében megválasztott két esperes: Rákosi
Lajos és Kelecsényi Károly; ugyancsak a marosi és szoboni
egyházmegyében megválasztott kot jegyző: Vas Tamás és
Cseresnyés Ödön tette le az esküt.
Elnöklő báró segédjegyzőkül ajánlta Sándor János,
Demeter Sámuel, Bedőbázi János és dr. Török István (ko­
lozsvári tanár) urakat.
A bizottságokba kinoveztettek :
a) az indítványok átvizsgálására és véleményezésére :
Inczédi Sámuel, dr. Szász Béla e. tanár, Csiszér Gábor;
b) a kérvények átvizsgálására és véleményezésére:
Solymosi István, Rákosi Lajos, dr. Jonei Viktor, Zeyk Gábor.
c) a sérelmi ügyek átvizsgálására és véleményezésére:
Kisantal Sámul, Bihari Sándor, Horváth Mihály.
d) a teendő feliratok és felterjesztések szerkesztésére:
Br. Kemény György, Bartha Lajos, Hegedűs István.
e) az egyházkerületi pénztár megvizsgálására: Szakács
István, br. Bánffy Ernő, Szabó Károly.
f) a püspöki kezelés alatt álló pénzekről vezetett szá­
madások megvizsgálására: Pogány György, Színi János,
Bihari Sándor.
g) a Királyhágón-túli testveregyházkerületek jegyző­
könyveinek átnézésére: Csató János, Hegedűs Lajos, dr.
Kovács Ödön.
h) szavazatok beszedésére: Gyárfás Domokos, Sárkány
Ferencz, Koncz József, Demeter Károly, Mezei Albert, T í­
már Lajos.
i) az 1884. évi egyházkerületi költségvetés megvizs­
gálására: dr. Vályi Gyula, Inczédi Sámuel, Török István,
zilahi tanár
Br. Inczédi, nem maradhatván a közgyűlés tartamáig
városunkban, előterjeszti a bonyhai ecclesia miseriáit, mely sze­
rint az occlesia bivei éles ellentétben és súrlódásban állván a
lelkészszol, a buzgó vallásosság megszűnt, templomba nem
járnak, s olyan anomáliák jelentkeznek, melyek a helyzetet
tűrhetetlenné teszik. Orvoslást kér a hozzá folyamodók ne­
vében, annyival is inkább, mert már azt is beszélgetik a
hívek, hogy áttérnek a görög keleti hitre.
A kérvény átadatott a sérelmi bizottságnak, azon ki-
jentóssel, hogy haladéktalanul inteztessék el.
A képviselők igazolását illetőleg csak Miklósi József
lelkész ellen történt kifogás, minthogy az illető közkereset
alatt áll. Kérdés volt: joga lehet-e megjelenni ily körülmé­
nyek között az egyházkerületi közgyűlésen ?
Nagy Péter nem tartja megengedhetőnek, hogy egy
olyan ember jelenhessen meg e testületben, mint képviselő,
a ki nemcsak a fennforgó esetben alkalmatlan a képviselői
 175___
-tisztre, miután még súlyosabb körülmények is szólnak el­
lene, s o tekintetben hivatkozik Gyannatby Miklós alis­
pánra, ki több hasonló G ö n c i é t eseteket tud felsorolni.
Gyarmathy Miklós kijelenti, hogy, bár tudna eseteket
felsorolni, de véleménye szerint ez nem ide tartozik, s vé­
leménye szerint most csak a fonforgó körülményt kell bí­
rálat alá venni.
Báró Bánffy Dezső úgy véli, hogy o közgyűlésnek
nincsen joga a politika botlásokat elkövetett, vagy. kereset
alatt álló egyének felett bíráskodni, vagy őket a közgyűlé­
sen való képviselőségtől elzárni.
Élénk eszmecserek után a közgyűlés Miklósi Józsefet
elismerte közgyűlési képviselőnek.
Tárgysorozat rendjén következett a 8 . p o n t: Tanári
választásra kijelölő bizottságba, a hátralevő két évre, n. Vályi
Pál helyére egy tag választása, melybe, 112 beadott sza­
vazatból Rákosi Lajos marosi esperes 59*et kapván, bevá­
lasztatott.
A magyar reformált egyházi közalap állandó végre­
hajtó bizottságába egy rendes és egy póttag választásának
tárgyalásánál Nagy Péter püspök szólalt fel, ki nem vélte
czelszerünek e két tag megválasztását, inig a zsinati tör­
vényekre vonatkozó határozat meg nem hozatikr Indítványa
általános helyesléssel találkozott.
A közfőtörvónyszéki tagok moghagyattak még egy évre.
Ezután az elnöki beadványok olvastattak fel. Sylvester
Domokos, szebeni egyházmegyei képviselő, meg nem jelen-
hetósót a közgyűlés sajnálattal veszi tudásul.
Olvastatik gr. Teleki Domokos beadványa, ki hajlott
kora miatt kéri az egyházkerületet őt a főgondnoki állástól
felmenteni s helyét más ifjú erővel betölteni. Az álland<|
ig. tanács felterjesztést nyújtott bö a zágoni ev. ref.t
egyhk. érdekében, kérve a tanítói és lelkészi kopeváltságj
megóvását. Átadatott a kérvéoyi bizottságnak.
Marosi egyházmegye közgyűlése beadványában kérte a
garasos tőkének minden egyházra való kiterjosztésót. Átada­
tott a kérvónyi bizottságnak
Gr. Kun Kocsárd, szászvárosi főtauodai főgondnok,
beterjesztése, mely szerint az általa letett alapítvány némely
módosítását kéri.
Gr. Bánffy Miklós gyengélkedése miatt nem jelenhetik
meg a kerületi közgyűlésen.
A 11 -ik pont alatt Nagy Péter püspök évi jelentése
következett, melyet a kerületi közgyűlés mély figyelemmel
és meleg érdeklődéssel hallgatott végig, s melyet mai szá­
munk élén vesznek olvasóink.
Ezután Parádi Kálmán, tanügyi referens, olvasta fel
gonddal összeállított jelentését, melyet szintén lapunk más
helyén vesznek olvasóink.
A jelentést mindvégig meleg érdeklődéssel hallgatta
& kerületi Közgyűlés, s az előadónak köszönetét szavazott
odaadó buzgó munkálkodásáért,
Következett ezután a 14 pont: Az igazgató tanács
olöterjesztése a kolozsvári collegium három tanszékének
vendszeresitéséro s a mennyiség-természettani tanszék be-
töltésére vonatkozólag. Felolvasta Parádi Kálmán tanügyi
előadó.
Az előterjesztés értelmében elhatározandó volt, hogy:
1 . a kolozsvári ev. ref. főtanodánál a magyar nyelv és iro­
dalmi tanszék tekintessek rendszeresnek, betöltve Szabó
Sámuel tanárral, ki éveken át sikerrel működött e téren,
2. a természetrajz- és ásványtani tanszék és 3. a menny i-
sóg-termószettani tanszék, a mely tanszékre való választás
e közgyűlés feladata.
Az előterjesztés általános helyesléssel találkozott.
Ezzel az ülés eloszlott. Holnap délelőtti 9 órakor
folytattatik.
II. Ü lós Május 17-én d e 9 1/* órakor.
A tegnapi ülés jegyzőkönyve felolvastatván és hitele­
síttetvén, olvastatnak a mára érkezett elnöki beadványok: j
D e m e t e r S á m u e l Írásba foglalt indítványa, hogy)
az cgyházkorületi közgyűlés jövőre a pünköst utáni csütör-A
tökön vegye kezdetet.
Átadatott az inditványi bizottságnak.
A n.-snjói egyházmegye kérvénye az egyházkerület ál­
tal engedélyezett 3 -ik algondnoki állomás betöltését illetőleg.
Átadatott a kérvényi bizottságnak.
A püspöki kezelés alatt álló péntár megvizsgálására
kiküldött bizottság benyújtotta jelentését.
Tárgyaltatni fog.
P ó t e r f f y D é n e s jelentése a széki képviselő válasz­
tásnál elkövetett szabálytalanság tárgyában.
Átadatott a sórelmi bizottságnak.
I l y é s Ká r o l y , marosi algondnok, leküldött levelében
tudatja, hogy betegsége miatt nem jelenhetik meg a köz­
gyűlésen.
Szolgált tudomásúl.
A kandidáló-bizottság jelentése a kolozsvári ov. ref.
főfcanodai menynyiség-természettani tanár választására: A bi­
zottság 8 pályázó közül képesítettnek tekintett 5-öfc: Bartka
Zsigmondot, dr. Fodor Ferenczet, Berónyi Jánost, Szath-
mári Ákost és Solymosi Lajost, de csupán négyet jelölt ki.
E jelentés felolvasása után R ó t h i Lajos, tanfelügyelő
szólalt fel. Nincs megelégedve a kandidáló bizottság eljárá­
sával s ily körülmények között szavazatát meggyőződése
ellen érvényesíteni nem fogja. A kandidáló bizottság a ke­
rületi közgyűlésnek közego s igy szándékát nem érvényesít­
heti a közgyűlés prioritásával szemben.
Sérelmesnek tartja a kandidálást olyan egyén kizárása
miatt, a ki különben képesítve van; óhajtotta volna , ha az
5 -ilc képesített egyént is kandidálják. A hib.it az inslitutió
épségben tartása mellett kívánja helyreütni. Indítványának
két oldala van: 1 ) A kandidatiót formailag semmisítsék meg,
mert a tanügyi előadó, ki a kandidáló bizottságban benne
volt, rokoni összeköttetés folytán érdekelve van a pályázók
egyikével. 2. Indítványa az, a mit ez előtt pár évvel a n.-
enyedi tanszék betöltésénél követtek, t i. egy évig holyet-
tesittessék s azután történjék választás.
H e g e d ű s István, tanár, reflectál az előtte szóló in­
dítványára, Az indítvány elvetését kivánja, mert, bár a kan­
didáló bizottság intézményének annak idejében ellene volt,
de most, miután megvan, kéri annak tiszteletben tartását,
s a kandidáló bizottság határozatának uiegsemmisithetését
kizártnak tekinti. (Helyes),
Br. B á n f f y Dezső kijelenti, hogy a kijelölő bizottság
 176
eljárását bevégzettnek tekinti, s most mái .a szavazás ej*
tendő meg.
R é t k i Lajos megjegyzi, br. Bánffy szavai ellenében,
hogy az egybázkerületi közgyűlésnek joga van a kandidáló
bizottság eljárása felett bíráskodni és vitatkozni, anynyival
is inkább, mivel a kandidáló bizottság közege a közgyűlés­
nek. Kérte o semmisógi indítványát figyelembe és tárgya­
lásba vonni.
S z á s z Béla személyes kérdésben kér szót, minthogy
tagja volt a bizottságnak. Érintve érzi magát, mert olyan
nyilt czélzások vannak hangoztatva, melyek által az érzé-
konykedők sértve lehetnek. Őt a bizottság leszavazta; de
azért a bizottság határozatának helyet kér, mert olyan 18
egyén — 19 volt, magát azonbannem számítja — csinálta,
kiknek belátása- és meggyőződéséhez szó sem fér. Ismétli,
hogy ő nem számit ezek köze és mégis vannak olya­
nok, kik mást mondtak nyíltan és másképen szavaztak
titkosan. Őt oz a bizottság leszavazta s mégis helyet kér a
határozatnak.
Dr. K o v á c s Ödön. A törvény valóban elzár attól,
hogy a jelölést vitássá tegyük azon okon, mert valakit nem
jelöltek. De jogos a jelölési eljárás vitatása. Az egyházi
törvények általában tiltják, hogy a közeli rokonságban állók
bíráskodjanak, vagy szavazzanak ott, hol rokonuk érdekelve
van. A papi kandidatiónál ez külön is kifejezve van. Itt
n in c s; de bizonyára feltételezve volt. Ajánlja, hogy ezen
kikötés jövőre tétessék be a törvénybe.
G r m a t h y Miklós, a kijelölő bizottság egyik tagja,
Szász Béla ellenében védi a bizottságot és kijelenti, hogy
egyáltalában szégyenletes munkát nem végeztek.
B ő d Károly Rétby indítványához csatlakozik és kéri
a maga részéről is annak elfogadását.
R ó t h y Lajos, miután meg van engedve a vita, kéri
az indítványa feletti vitatkozást. Napirendre ! — 'hangzott több
oldalról.
S z á s z Domosos olyformén kivánja a vitatkozásnak
jegyzőkönyvre vételét, hogy ezt a közgyűlés tudomásul vette.
Hosszas vitatkozás és eszmecsere után a közgyűlés
általános többsége napirendre kivánt térni e kérdés folett#
Ezután S z á s z Domokos olvasta fel a zsinati törvé­
nyek kihirdetésére vonatkozó javaslatot.
N a g y Péter ennek /elolvasása után indítványozta,
hogy a zsinati törvények adassanak ki egy kodifikáló bi­
zottságnak, mely, elkészülve munkálatával, terjessze elő a
jövő évben tartandó közgyűlésen.
Dr. J e n e i Viktor kifejtette, hogy vannak esetek,
melyek halasztást nem törnek: a domestica, fegyelmi el<
járás, tanügyi bizottság stb. Az e tárgyakra vonatkozó ja­
vaslatok az állandó igazgató-tanács, vagy az enquetle véle­
ményezése értelmében intézendők el. Egyszersmind kérte,
hogy a közgyűlés nevezzen ki bizottságot a kodifikáczió mun­
kájának a jövő közgyűlésig való elvégzésére.
Dr, K o v á c s Ödön pártolja a codificáló bizottság
kiküldését.
S z á s z Gerő indítványozta, hogy az állandó igazga-
tanácsot, mely már elóbb is behatóan és tárgyismerettel
foglalkozott e javaslattal, kérje fel a kerületi közgyűlés a
kodifikáczió munkájának végrehajtására.
B i h a r i Sándor csatlakozik Szász Geró véleményé­
hez s ajánlja e bizottságba Jenei V, Szász B. és Kolozs*
vári Sándort.
B a r a b á s József nem találja czélszerűnek, ha a kodi­
fikáczió munkáját egy szükkörű bizottság végzi, s ez okból
óhajtaná, ha e bizottságba némely vidéki lelkész is b e­
le vonatnék.
Dr. K o l o z s v á r i Sándor nem véli czélhoz vezető­
nek az eljárást azon oknál lógva, hogy részben kodifikál­
ni, részben kousolidálni és koiporálni kell.
Tárgysorozat rendjén következeit az állandó igazga­
tó-tanácsnak az egyházkei ölet pénztárából 1100 frtnyi évi
segély kioszlására vonatkozó javaslaté, melyet a közgyűlés
egyetemesen elfogadott. A javaslat második pontjának, il­
letve az országossegély-alapnak (domestica) az erdélyi egy­
házkerületben ólotbe-léptetósének, tárgyalása hosszasan taitó
vitára adott okot.
Látszott az élénk eszmecserékből és sokoldalú vélemé­
nyezésekből, hogy o kérdés általános érdekű.
Főleg a kezelési eljárás körűi merültek fel heves vi­
tatkozások.
B a r a b á s József, egerbegyi lelkész aggodalmait fe­
jezte ki az iránt, hogy, tekintve némely egyház-községeket,
hol a lelkész és hívei között torzsalkodás áll fenn, másfelől
pedig a községbeli bivek szegénységét em iatt a felhajtásból
baj származbatik. Bár átlátja az iuy áldásos voltát, kérte
a kérdés megfontolását későbbi időre elhalasztani.
B o d o r Antal titkár előnyösen testi a domestica élet­
beléptetését, mely — tekintve a módokat és az összeg cse­
kély mértékét — a legtöbb helyen keresztülvihető lesz.
B a r t h a Lajos esperes elismerte a felhajtással járó
nehézségeket, de, a mint módját találták más pénzbeli fel­
hajtásoknak, úgy reménye van azt is foganatosíthatni, s épen
nem látja indokoltnak, hogy a kérdéses §-ból kitöröltessók
a pap neve azért, mert a felhajtásért a papot felelőssé
lehet tenni.
N a g y Péter egész felindulással vette tudomásúl azon
körülményt, mely a tárgyalás renden arról győzte meg őt,
hogy a papok ki akarják vonni magukat a felelősség kö­
telezettsége alól. Az igaz, hogy a református lelkész váí-
laira sok teher és baj nehezedik, s ki e pályára lép, sok­
szor kell éreznie e pálya szúró töviseit, de ezzei minden­
ki számot vethetett. Rendkívül rosszul esik neki,ha lelkész-
társaiban űgyszeretetlenséget és vonakodást észlel, holott
czélszerű móddal és lelkiismeretes eljárással ki lehet vin­
ni mindent. (Éljenzés.)
Dr S z á s z Béla teljesen osztja Nagy Péter nézetét
s kikéi azok ellen, kik, mint lelkészek, ki akarják vonni
magukat a kötelesség jtárma alól. Beszédét éber figyelem
és tetszés követte,
Os a t ó J a n ó 6, alsó-fehérmegyei alispán, terjedel­
mes beszédében fejtette fel nézeteit, kijelentvén, hogy, ha
valakivel valamit végrehajtani akarunk, meg kell legyen
a felette való rendelkezési jog, Osztozott a lelkészek ag­
godalmában, hogy a domestica felhajtása nagy akadályok­
ba ütközik, tekintve némely községek és a nép nyomorát,
azon laza viszonyt, mely a hívek és lelkésze közt fennáll
s akármilyen lelkes tanács és szívélyes bánásmód is alig­
ha fogja megtermeni gyümölcsét, ha pénzről van szó. A
szerkezetet meghagyni kívánta azon javaslattal, hogy a
presbyterium kötelessége felszedni a pénzt, s a pénz felsze­
déséért a lelkész felelős legyen.
Dr. J e n e i Yi o t o r szólal fel. Miután a püspök lel­
kesült szavai elhangzottak, úgy hitte, hogy minden vitat­
kozásnak vege s az ügy be van fejezve. Nem illeti a lel­
készeket a kötelesség alól kibújni akarás vádjával, ezt fel
sem meri tenni egyikről sem, de kevés Önbizalom van ben-
nök (ellenmondások). Már pedig a protestáns egyházban
a terhek viselését, küzdést hosszú évek sorának gyakorlatán
bán megtanulhatták. Az igazgató tanács a ll-ik §. meg­
 177

változtatásáról csak az általánosságot akarta cöncrótebbé Ez ügy elintézése aztán, Jenei felszólalása értelmé­
tenni. Megvan győződve a felől, hogy az erdélyi protestáns ben, csakugyan a püspök belátására bízatott.
lelkészek át vannak hatva a domestica üdvös voltától s Következett ezután a kaczkói wissionáriusi állomás
reménye is van az iránt, hogy a lelkészek megtesznek min­ kérdésónok tárgyalása, melynek rendjén:
dent arra nézve, hogy, mulasztás és ügybuzgalom mellőzése
N a g y Péter jelentést tett a közgyűlés által tavaly
esetén, ne tűnjenek fel az erdélyiek a magyarországi szupe-
felállított kaczkói missiouariusi állás állapotáról, moly lel-
ritendentiáKkal szemben mint herék.
készi állás javadalmazása 800 írtban állapíttatott volt meg.
Ajánlja az állandó igazgató tanács javaslatát, a §.
Ez állomás 5 évhez volt kötve. Ez állomást ö köröztette
szövegezésében, elfogadásra.
először; jelentkezett egy lelkész de ez qualificálatlan volt.
R á k o s i L a j o s marosi esperes fel szólal a javaslat Köröztette másodszor; a határidő lejárt, s mind ez ideig
mellett pártólólag. A p re s by te r i u m kifejezés hagyassák ismét csak egy jelentkezett, ki szintén nem alkalmas. En­
meg a szövegben. A lelkész nem feje az egyházi község­ nek folytán kérdi, hogy mit szándékszik tenni a közgyűlés?
nek, de a presbyterium által felhajtandó domesticáert felelős. Óhajt-e újabban pályázatot hirdetni, vagy egy, vagy más
N a g y S á n d o r hídvégi lelkész osztja a Csató János módosítást tenni múlt évi határozatán ?
javaslatát s a 1 1 §.-hoz ezt kívánja oda tétetni: „a pap E jelentés élénk eszmecserékre és tárgyalásra adott
és gondnok személyes felelősségi) mellett.“ alkalmat.
Hosszas vitatkozás után, szavazásra kerülvén ez ügy,
Br. B á n f f y Dezső kérdi a püspöktől; miben látja
Csató János módosítása fogadtatott el.
I a nehézségeket és akadályokat, melyek okozzák, hogy a pá­
Ülés végén a ma délelőtt megejtett szavazás ered­ lyázatra nem jelentkeznek? Mert, begye missionariusi állo­
ménye lett bejelentve a házassági főtörvényszék 1 2 világi másra nagy szükség van, s másfelől a hivek is szívesen el­
tagjáia. fogadnák a lelkészt, arról a megyéje hatósága alá tartozó köz­
E szerint megválasztattak: Gr. Bethlen Géza, Csató ségből biztos tudomása van.
János, dr. Kolozsvári Sándor, dr. Jenői Viktor, bi\ Inczédi
N a g y Péter előadja az állomástól való idegenkedés
Zsigmond, Turóczi Pál, Szabó Károly, dr. Szőcs Em il, Gyav-
okait, s ez kettőben áll: 1. Terhesnek tartják a fogattartást.
mathy Miklós, Balogh Károly, Róth Pál és Gyárfás Domokos.
2. Hogy nem állandó az állomás, hanem 5 vagy 10 év­
A holuap 9 — 11-ig tartó szavazásra jelöltettek: széki hez kötött.
egyházmegyei főgondnoknak: br. Inczédy Zsigmond, Gr. B r. B á n f f y Dezső a múlt évi határozaton módosí­
Bethlen Kálmán és br. Bánffy Dezső; marosi egyházmegyei tást kíván letetni.
főgonduoknak: br. Bánffy Zoltán, Ilyés Károly, Bereczki
Dr. K o v á c s Ödön szerint, ha a missionarius megvó-
Sándor; a m-enyedi egyház lögondnokának: Kóvács Sándor,
nül, vagy más ok mi itt- nem felelhet meg a czólnak, a ke­
Kovács Gyula és Gáspár János.
rületi közgyűlés ejtse módját, hogy az illető más állomást
Ezzel az ülés eloszlott. Holnap 9 órakor folytattatik.
kapjon. így tehát megint meg kell maradni a régi gyakorlat
meHott.
R ó t h i Lajos, tanfelügyelő, indítványozta, hogy, mi­
III. ü lés május 18. d. e. 9 órakor. után itt hirtelcni találgatásokkal a kérdést megoldani nein
A tegnapi gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hi­ lehet, kérje fel a közgyűlés a püspököt, hogy, tájékozást
telesítése után olvastattak a mára beérkezett elnöki bead­ nyerve, javaslatok alapján tárgyaltassélc a kérdés. (He­
ványok : lyeslés.)
Az állandó igazgató tanács évi működését tárgyazó Utána dr. S z á s z Béla szólalt fel, s kifejté, hogy az
évi jelentésről szóló vólomónyes jelentés. igazgató-tanácsban is az ügy többszöri conferálások, tanács­
Tárgyaltatni fog. kozások daczára sem volt megoldható. Kifejtette, hogy a
missionariusi állomás állandósítása által a czól lenne elté­
A kérvényi bizottság előterjesztése a Hegyi Sándor
vesztve. Szükségesnek tartja körültekintésekkel módosításo­
bonyhai lelkész ellen beadott panasz, tárgyában. A bizott­
kat tenni a missionariusi állást illető múlt ovi határozatra
ság azon véleménye, hogy, bár a beadott levél szorosabb
nézve. A feltételek módosítását az állandó igazgató-tanácsra
értolomben véve nem is panaszlevól, másfelől pedig, hogy
akarja bízatni s majd ennek alapján hirdetendő ki a kan-
az aláírások hitelessége is kétségbe vonható ugyan, mind­
didáczio.
emellett az ügyet le kell tenni a köztörvényszékhez, mely
azt terjessze fel a püspökhöz, ki érdemlegesen határozand, N a g y Péter égető kérdésnek jelenté ki a gyors
— elfogadtatott. megoldást s kérte a közgyűlést az ügyet most, jelenben
elintézni.
B e n e d e k Ferencz, küküllői esperes, felszólalt a pa­
D e m e t e r Sám uel, zágoni pap, iuditványozta a
nasz alatt álló lelkész érdekében, s miután ő a visitatio
missionariusi fizetésnek 1000 írtra való felemelését. Ez
alkalmával Bonyhán példás rendről, a lelkész és hívek köz­
úton, a feltétel kecsegtető lévén, pályázó is akad köunyen.
ti békés viszonyról győződött meg: alaptalan rágalomnak B a r t l i a Lajos pártolja a R é t b i Lajos nézetét s az
declarálja a nevezett lelkész elllen megindított panaszt, a
ügy tárgyalását á holnap délelőtti ülésre kívánja ki-
melynek alaptalansága, reménye szerint, a tárgyalás rendén
tüzetni.
kiderül. (Helyeslés). Br. B á n f f y Dezső, ellentétben előtte szólóval,
N a g y Péter, arra vonatkozólag, hogy a közgyűlés k ijelen ti, hogy ma e tárgyban érdemlegesen lehetne
ez ügyben az ő bölcsességében bizik, tisztáztatni kívánja, határozni s nézetét indokolja is.
miként értelmezi a közgyűlés az ő bölcsessége szerinti in­ S z á s z Domokos ezeket mondá: Daczára annak,
tézkedést. Mert bölcsesség hatalom nélkül nem ér semmit. hogy a missionariusi fizetés tisztességes és a munka nem
Dr. J e n e i Viktor megjegyzi, hogy volt még ehhez nagy, még sem akadnak pályázók. Ennek oka abban
hasonló, fennforgó eset, s ennek elintézése mindig a püs­ rejlik, hogy ez állomás időhez kötött, s nem élethosszig­
pök belátására bízatott. Kéri az ügy beható vizsgálatát s lani. Már a fiatal em ber, ki papi pályára lép, életét,
elintézését a püspökre bízatni. s m ajd családját biztosítva akarja látni, ha e kilátás
*
 178
nincs m eg , tartózkodik elfoglalni olyan állom ást, mely
existentiáját csak időre biztosítja. Felfogja ugyan szóló
az állandó igazgatótáncs aggodalmát, hogy az állandó­
sítással a kitűzött őzéi van eltévesztve, de nem véli
indokoltnak az állomás időliez kötését s ezért kéri az
állomás állandósítását.
Ezután. N a g y Péter a közgyűlés kivánatára felol­
vassa az állomásra vonatkozó jav a slatá t, mely szerint:
1) H a az illető missionarius 10 év eltelte után
nem kapna állomást, gondoskodjék elhelyezéséről az
egyház-kerületi gyűlés;
2) A kandidálást illetőleg a nagy-envedi theologiai
fakultás nyilatkozata legyen irányadó a folyamodókat
illetőleg, s ennek alapján az igazgatónács rendelje ki
a missionáriust, (Helyeslés.)
I n c z é d i Sámuel, ezredes, inkább a Szász Domo­
kos főjegyző javaslatát pártolta, mely az állandósítást
javalja, meggyőződését arra alapítván, hogy, bár, a 10
évi missionáriusi működés eltelte után, adhatna az egy­
házkerületi közgyűlés az illetőnek más állomást, de erre
Ígéretet tenni a közgyűlésnek joga nem lehet. Nem
látja át, hogy, ha az igy állandósított lelkész beteg, öreg
lenne, a kötelességteljesités hiányt-szenvedésében miért
lenne ő hibás? Lehet ezen segíteni helyettesítés, vagy
káplán által , a mint ez gyakorlatban szokott lenni.
K ó t h Pál nincs abban a nézetben, hogy valaki­
nek a képességét 5— 10 évhez lehetne kötni, sőt a lel­
készeknek a pályázástól való tartózkodását éppen az
időhöz-kötötségnek tulajdonítja. Csatlakozik a dr. Szász
Béla indítványához, mely a pályázati feltételek módo­
sítására vonatkozik.
E l n ö k indítványozza, hogy a kérdés tárgyalása
halasztassék holnapra. (Helyeslés.)
N a g y Péter kijelenti, hogy, ha holnap elővesszük,
ismét ott leszünk, a hol ma.
L á z á r Mihály szintén pártolja a Szász Domokos
javaslatát. Feltétetni kívánja a kérd ést: 10 évre választ­
ják meg a missionanusiust, vagy állandósítják?
Néhány au még szólották s szavazással , nagy szó­
többséggel, a misionariusi állomás á l l a n d ó s i t á s a lett
elfogadva.
Br. B á n ff y Dezső szorosabban körvonaloztatni
kívánja az állandósítás fogalmát azon értelemben, hogy
különös tekintettel legyenek a missionariusra. (Helyeslés.)
Dr. J e n e i Yictor javasolja, hogy, bár a kaczkói
missionáriusi állomás állandósittatik , azért joga legyen
az állandó igazgatótanácsnak administrative intézkedni
és az illetőt, ha kötelességeit nem teljesitné, vagy arra
képtelen lenne, időközben is elmozdítani. (Helyeslés.)
A javaslat ily értelemben újólag elfogadtatott.
Ezután következett a kepeváltsági alapokból az
egyházi hivatalnokok kepéjének részleges megváltását
tárgyazó igazgatótanácsi javaslat.
Az igazgatótanács javaslata oda irányult, hogy a
kepeváltsági-alap a központból kezeltessék, ezzel szem­
ben D e m e t e r Sámuel azt javasolta, hogy ne a köz­
pontban kezeltessék , hanem künn, az egyházközségnél
hagyassák.
B á r t h a Lajos ajánlta, hogy a kepealap központi
kezelése bizassék az állandó igazgatótanácsra.
Dr. S z ő c s Emil helyesli, hogy a központi keze­
lés az állandó igazgatótanácsra bizassék. Csak megje­
gyezni kívánja, hogy ez alap, mely idővel nagyra növi
ki m agát, garantirozva legyen azáltal, ha nem érték­
papírokban, vagy takarékpénztárban tétetik le, melyek
az értékcsökkenés eshetőségének vannak kitéve, hanem
fekvőségekbe, birtokba. (Helyeslés.)
Ellene szólt me ga központi kezelésnek S z a b ó Sá­
muel tanár, jelezve, hogy, inig ez intézkedés által egyfelől
egyes egyházközségek autonómiája szenved csorbát,, másfelől
akkor, a mikor Önállóan kellene működni, nem tudnak.
Beszéde élénk helyesléssel találkozott.
Végre elfogadtatott a központi kezelés, kivétetvén né­
mely egyházközségek, melyekre nézve meghagyatott a saját-
kezelés.
A kepeváltságra vonatkozó ig. tanácsi javaslat 3. és
4-ik pontja változatlanul elfogadtatott.
B o d o r Antal olvassa ezután a zágoni ev. ref. og’y-
liázközseg kopeváltság iránt benyújtott kérvényét.
Dr. S z á s z Béla, hivatkozással a szabályrendeletre,
e tárgy felett napirendre kivan térni, kiadatni kívánja azt
az állandó igazgatótanácsnak. Indítványa elfogadtatott.
Következett az igazgatótanács egy másik javaslata,
mely szerint mindazon egyházközségek, melyek a lak- és
papbér 400 frtnyi minimumát megadni képtelenek, utasit-
tatnak vagy pap-tanitéi állomás rendszeresitésóro, vagy leány-
egyházkö zségekkó átalakulni már a legközelebbi egyházkerü«
let-i közgyűlésig. — Elfogadtatott.
Gyárfás Domokos, a szavazatszedő bizottság nevében?
a tegnap délután 4 és G óra és a ma délelőtt megejtett
szavazások eredményét jelentette be.
Tegnap, márczius 17-én, délután szavaztak a kolozs­
vári főtanoda termeszeUudoináiiy-mennyiségtani tanszékének,
mely Debreczeni József halálával megürült, betöltésére. —
Beadatott 131 szavazat. Ebből S z a t h m á r i Ákos 7 9 -et,
Bartha Zsigmond 3 9 -et. Berényi János 7-et, dr. Fodor Fe-
ron.cz 6 -ot kaptak. Meglett tehát Szathmári Ákos.
Az egyetemes tanügyi bizottságba 4 rendes és 2 pót-
tagságra bcadatott 131 szavazat. -Megválasztattak rendes ta­
goknak : P a r á d i Kálmán 116, S z é k e i y Ferencz 98,
K e r e k e s József 83, G á s p á r János 81 szavazattal, pót­
tagoknak : B ih a r i Sándor és D e m e t e r Sámuel.
A mai szavazás eredménye a következő:
A z or s z . s e g é l y a l a p v é g r e h a j t ó b i z o t t ­
s á g b a egy rendes és egy póttag helyére m egválaszta­
tott rendes tagnak 123, szavazatból, N a g y Péter püs­
pök 122-vel, póttagnak S z á s z Károly min. tanácsos
78-tel. Kapott még a póttagságra K o v á c s Albert 43
szavazatot
A marosi egyházmegyei f ő g o n d n o k s á g ­
r a beadatott 122 szavazat. Ebből nyertek: Br. B á n f fy
Zoltán 115-öt, B e r e c z k y Sándor 3-at és Ilyés Károly
3-at.
A s z é k i e g y h á z m e g y e i f őg o n d u ok s á g r a
beadatott 121 szavazat. Ebből kaptak: br. B á n f f y
Dezső l l l - e t és br. I n c z é d y Zsigmond 10-et.
A n a gy e n y e d i e g y h á z k ö z s é g i f ő g o n d n o k s á g-
ra beadatott 123 szavazat. Ebből kaptak: K o v á c s
Sándor 68-at, K o v á c s Gyula 52-őfc és G á s p á r J á ­
nos 3-at.
KÜLFÖLD.
Fr& ncziaorsság. N é p k ö n y v t á r a k . A fran-
czia népnevelési szövetség által kiadott alábbi minta­
alapszabályzat száz meg száz vidéki egyesületben érvény­
ben van. Az egész nyolez pontból áll és elfér egy kis

Japou. Nálunk minden alapszabályzat mindjárt egész
kis füzet; igen üdvös volna, ha e tekintetben is a fran-
cziáktól tanulnánk: 1. Azok, kik a jelen szabályzatot
elfogadják, egyesületet alkotnak , melynek czirne
népkönyvtári egyesület. 2. Ez egyesület ozélja; alapítá­
sa , fenntartása s igazgatása oly könyvtárnak, mely a
község lakóit hasznos és tanulságos könyvekkel ellátja.
3. Az egyesület, mely az Összes lakosok oktatására és
nemesbítésére alakult a könyvek megválogatásában ke­
rülni tartozik mind a z t , mi egyenetlenségre adhatna
okot. Ennélfogva minden politikai vagy vallási vitamű
■ki van zárva a könyvtárból, ha ingyen adnák is. 4. Min­
denki, ki legalább ötven centime-ot (20 kv.) fizet éven-
kint, a társulat tagjává lesz és ingyen olvasásra tarthat
jogot az aláírás napjától egy éven át. A nem tag 10
centimet-ot f4kr.) fizet egy kölcsönbe adott kötetért. 5.
A tagok évenkint egyszer gyűlést tartanak s legalább
három tagból álló bizottságot választanak, mely a könyv­
tárnak gondját viseli, könyveket vásárol s a számadá­
sokat végzi. A bizottság tagjai felosztják maguk közt a
munkát s felelősek azért a működésért, melyet m aguk­
nak választottak. Mindig újból választhatók. 6. Az egye­
sület mindeu pénzbeli vagy könyvbeli adományt, melyet
tesznek, elfogad. Külön lajstrom magában foglalja az
adakozók nevét s az adomány mivoltát. 7. A közgyűlésen
a bizottság számot ácl a bevételekről s kiadásokról, ki­
állítja a könyvek lajstromát, az adakozók s tagok név­
sorát, a könyvtár forgalmának kimutatását, vagy pedig
nyomatott jelentést ád ki ezekről. 8. Az egyesület fel­
oszlása, a könyvek szétosztása, vagy eladása semmi szin
alatt sem történhetik miudaddig, a mig a községben
három ember marad, ki a könyvtár fenntartását kiváuja.
A belső ügyrend épp oly egyszerű. Mindössze Öt
pontból áll: h Két kötetnél többet senkinek sem adnak
kölcsön. 2. Minden kötet csak két hétig maradhat a
kölc8Önvevőnél. 3. A könyvek minden n a p , vasár- és
ünnepnapon is kicserélhetek, de napjában csak egyszer. 4.
Minden elvesztett, bepiszkított, megrongált könyv a
kárttevő költségén pó tol tátik. 5. Minden olvasó , akár
tag, akár nem ta g , ki a kárt megtéríteni vonakodik,
azontúl nem kaphat többé könyvet olvasásra. Ez egy­
szerű szabályzatok mellett száz meg száz könyvtári
egyesület működik Francziaországban s a fölhalmozott
kötetek száma bizonyára milliókra rúg. Az ilyen egye­
sület ereje gyarapításával egyéb czélokat is bevonhat
működése körébe s mind nagyobb jelentőségre tehet
szert. Mily könnyű lehetne nálunk is ez üdvös intéz
ményt meghonosítani!
A f r a n c a i a n é p o k t a t á s i s z ö v e t s é g az idén
Röimsben tartotta kongresszusát, hogy a vidéket uiég na­
gyobb mértékben, mint eddig, érdekeltesse a nemes ügy
n’ant. A város a legnagyobb lelkesedéssel s vendégszeretet­
ül fogadta a kongresszus tagjait. Joan M a c é első beszé­
d e n röviden ismertette a szövetség eddigi sikereit. A k o n ­
g r e s s z u s n a p j á i g 542 s z e r v e z e t t n é p o k t a t á s i
179
e g y l e t l é p e t t a s z ö v e t s é g b e ; a többi közt ogy
amerikai, newyorki társaság is azt a kérést intézte a szö­
vetséghoz, hogy vétessék be a szövetségbe. Hogy mily ré­
sze van neki, Jcan Macónak, a szövetség sikereiben, arról
az ép oly fáradhatatlan lelkesedéssel, mint szerénységgel
működő férfiú egy szót som szólott megnyitó beszédében.
De jellemző, hogy Jules Ferry a minap azt mondotta, hogy
„minden reformnál, melyet megkezdtem, Jcan Mace példája
lebegott előttem .“ A központi bizottság bevételei 58,000
frankra rúgtak; 16,000-rel többre, mint múlt évben. A kon­
gresszuson a vita főtárgya a k é z i m u n k a t a n í t á s a n a Ic
kérdése volt, melyről S a l i c i s , ki ez oktatás szorvozője
Francziaországban, tartott előadást. Némelyek azt kívánták,
hogy a szövetség no terjeszsze ki működését o térre, mert
még nem toijcsitetto az iskolai zászlóaljak felállítására vo­
natkozó feladatát. A kongresszus elhatározta, hogy a kézi
munka tanítását minden tőle kitelő módon fogja támogatni.
A kongresszus ezenkívül több pacdagogiai és didaktikai kér­
déssel is foglalkozott s üléseit azzal végezte, hogy egy 'nem­
zeti tovnaiskoláaak Keimsbau való felállítását indítványoz­
ta. — Szomorúsággal gondolunk arra, hogy nálunk még a
nemzetiségi oszrne fölkarolása sem tudott eddig nagyobb
lendületet adni a népnevelési egyletek eszméjének.
KÜLÖNFÉLÉK.
Kolozsvár, 1883. május 19.
— E gyházkerüloti közgyűlésünk örvendetes és
nagy fokú érdeklődés mellett nyílt meg és folytatta tárgya­
lásait. Mire e sorok napvilágot látnak s illotőleg t. olvaj
sóink kezébe jutnak, már talán l>e is fejeztetett, de élénk
emlékében fog élni sokáig sokaknak, mert fényes tanubrí
zonyságot tőn a felől, hogy az egyházi ügyek iránti érdek­
lődés, világiaknál és papoknál egyaránt, nem hogy kihívó­
ban lenne, sőt nagyobb lendületet von, mint valaha, Élénk­
kel] visszatükrözi ez örvendetes jelenséget mai számunk
tudósítása, melyot lehető pontosan igyekeztünk — saját
tudósítónk följegyzősoi nyomán — összeállítani.
— L apunk m ai szám ának ooconom iája jelenté­
keny változást szenvedett a közgyűlés folytán fölmerült
actudlis érdekű közlemények nagy halmaza miatt. Czüksé-
gesnolc tartók ezt megjegyezni, különösen a mai számból
kiszorult tárcza-közlemenyünkre nézve igazolásul.
Lelkész-választás. D i ó s z o g li y M ó r pap jel öl­
tét az órkávási ev. ref. egyházk. a közelebbi napokban lel­
készévé választotta. Kívánjuk, hogy ezen választás, úgy a
választókra, mint a megválasztottra nézve, a megelégedés
forrásává váljék.
— A zilahi ev. i*ef. egyháznak egy igen fontos
haladásáról tehetünk jelentést. Rendezte az egyházi bérsze­
dést és pedig a bérfizetők teljes megnyugvására. Az ed­
digi gyakorlat szerint alkalmazott nyolez egyházi bérszedő
helyett, kiket az utczagyiilésok választottak, — sokszor az
egyház érdekeinek megrövidítésével, — egy bérszedő állítta­
tott be, kinek fizetése a beszedett s a pénztárba beszol­
gáltatott összeg 1 0 százalékában állapíttatott meg, s ki
 180

1000 fit biztosítékot köteles nyújtani. Egyszersmind egy­ — A rany János volt ta n ítv á n y a in a k ! ■
— feliratú
házi adókönyvecske adatott ki minden bérfizetö részére, következő sorok közlésére kérettünk fel: „A nagykőrösi gyto-
melybe, úgy az évi bérösszeg, mint a történt lefizetések, a
nasiumban „Arany János 44 ösztöndíj alapítása végett azon
bérszedő által bejegyeztetnek. A bórszodő minden hónapban
tanulótársaknak Nagy-Kőrösön való találkozására, a kik
számadás alá vonatik s kezénél 1 0 frtnál nagyobb összeget tar­
tani nem szabad, s anindanynyiszor, valahányszor 1 0 frtnál 1851 — 1860 években a dicsőültnok tanítványai voltak, f..
nagyobb összeg találtatnék kezei között, 1 fit büntetést kö­ 1883, évi j u n i u s hó 3-ik n a p j á n a k d. o. 10 ó r á j á t
teles fizetni. A bérfizetőket havonként tartozik felkeresni, tüztük ki. A tanuló-társak tömeges megjelenését kérjük.
de a bórfizetők saját házánál is bármikor letörleszthetik L a u k ó Ká r o l y , Z o m b o v i L á s z l ó . “
tartozásaikat.
— A rom. kath. főpapok statisztikája. A r ó m a i
— Vád alá hely ezett lelkész. D e c s y Dénes ma-
k a t h o l i k u s e g y h á z n a k jelenleg 1229 főpapja van*•
kádi református lelkészt — a pestvidéki törvényszék, a b. t.
k. 253 §-ába ütköző, kettős házasság megkötése körüli gon­
köztük 62 bibornok, 9 patriarcha, 737 latin szertartásu,
datlanság vétsége miatt, vád alá helyezte. Az eset követ­ 46 keleti szertartási! érsek és püspök, 342 érsek és
kező : Kapitány István makádi lakós engesztolhetlen gyü- püspök in p atibus, és 6 praelatus nullius dioecesis. A
lölség alapján válópert indilott felesége ellen. A pestvidéki A legidősebb bibornok B o n n e c h o s e római érsek, a
törvényszék fel is oldotta véglegesen a házasságot 7 s ezt ki 84 éves: N e u r n á n 83, G u i b e r t 81, a legfiatalab-
az ítéletet Kapitány ügyvédjo tudatta levélben felével. Ez a bilc P a r o c h i és Z i g l i a r a , a ki 50, és Czacld, a ki
levéllel üzv. Katona Zsófihoz sietett s ürömmel tudatta vele, 49 éves. A szent kollégium legrégibb tagjai S c h w a r -
hogy most már egymásói lehetnek. Az asszony azonban kö­ z e n b e r g bibornok, a k it 41 éve nevezett ki XVI. Ger­
rültekintőbb volt s a lelkészhez fordult felvilágosításért, de
gely pápa; d i P i e t r o bibornok, a ki 30 esztendeje és
ettől is azt a választ nyerte, hogy házasságuknak most már
M é r t é l bibornok, a k i 25 éve viseli e méltóságot. J e ­
mi sem áll útjában, mert a törvényszék Kapitányt felesé­
lenleg 8 bibornoki hely van üresedésben.
gétől elválasztotta véglegesen. Azután, háromszori kihirdetés
után, összeadta őket. De a házass ág-védő ügyvéd kötelessé­ — H áború és közoktatás. Érdekes statistikát állított
ge lévén az ügyet hivatalból felebbezni, a válóper a kir. össze nemrég D o n n á t León, belga statisztikus, az egyes
tábla ele került, ez az első biróság ítéletét feloldotta s igy európai államokban a had- és közoktatásügyi kiadások közti
szegény Kapitány Istvánnak egyszerre két hites felesége arányról, vagyis inkább aránytalanságról. D o n n á t azáltal
lett. Feljelentetvén az ügy, a törvényszék most Decsy lel­
lette áttekinthetőbbé a viszonyokat, hogy kimutatta , az
készt helyezte vád alá. Ő azonban oz ellen a vádhatározat
egyes államokban menynyi esik e g y - e g y f őve a hadügy­
ellen fellebbezéssel élt, arra hivatkozván, hogy ő nem jo­
gász, neki csak a saját lelkesei functióit kell tudnia, s nem re és a közoktatásügyre évenként kiadott összegekből. E
egyszersmind az ügyvédi teendőket. A kir. tábla azonban kimutatás a következő táblázatban látható:
nem fogadta el ezt az okoskodást, s a lelkész ellen hozott Ha d ü g y . Közokt at ás ügy,
vádhatározatot indokainál fogva jóváhagyta. shilling, pence. shilling, pence.
— A tanítónők helyzete. Buzogány Áron, közokt, Francziaország 20 0 1 5
miniszteri tanácsos, a „Nemzeti Nőnevelés“ czirnü folyóirat Anglia 18 6 3 1
legutóbbi számában pontos adatokkal czáfolja meg Vargyas Hollandia 17 9 3 2
győrmcgyei tanfelügyelőnek egy czikkét, mely arról szólt, Szászország 11 9 3 4
hogy Magyarországon mekkora a tanítónői prolet áriátus. Sze­ Würtemberg 11 9 1 9
rinte 1881 — 82-ig az állami tanitóképezdéken keletkezésük Bajorország 11 9 2 6
óta tanképesitési vizsgálat útján tanítónői oklevelet nyert Poroszország 10 11 2 5
1712 tanítónő, ezek közül meghalt 27, tovább képeztotik 0
Oroszország 10 2 IV,
a polgári tanitónőkópezdében 62, működik tényleg mint ta­
Dánia 8 8 4 7
nítónő 1233, férjhez ment, oly módon, hogy tanítói á'lo-
mást nem is kíván, 102 ; nincs tehát állomása 192 okle­ Olaszország 7 6 0 8
veles tanítónőnek, de ezek közül tudtunkkal nehány mint Belgium 6 9 2 3
zene- vagy munka-mesternő van alkalmazva, 13 posta- és Ausztria-Magyarország 6 8 1 6
távirdai hivatalnál nyert állomást, 26 nem is akart állomást Sváj ez 4 10 4 2
fogadni el ; mint jobb módú szülők gyermekei, otthon van­
Mint e táblázatból látható, Francziaországban
nak. Ezek szerint olyan képesített tanítónő, a kikről fel
nem húszszor anynyit költenek a hadügyro, mint a
lehet tenni, hogy állomást keresnek, do eddig még nem
kaptak, 150 Yan. Ez az a proletár tanítónői sereg. De ezek­ tatásügyre; az arány legkedvezőbb Svájczban , a hol a két
nek is egy része magán családokban, mint magántanitónő, összeg majdnem egyforma.
legalább kisegítő életmódot nyer.
Nyomatott Stein Jánosnál az ev. ief. főtanoda betűivel Kolozsvárt.
XIII. évfolyam. Kolozsváriit, 1883. Május 27.
P R O T E S T Á N S KÖZLÖNY. r t
EGYHÁZI ES ISKOLAI HETILAP.
w -
*
M EGJELENIK MINDEN VASAítNAP.
SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS:
b.-farkas utcza 16 szám, hová a lap szellemi s anyagi ügyeit
illető minden küldemények czimzendők.
ELŐFIZETÉSI ÁR í
Egész évre C frt., félévre 3 frt., évnegyedre 1 frt. 50 In­
ga» __ _____ —gff '$»■
j^ELELŐ S SZE R K ESZTŐ ÉS KIADÓ TULAJDONOS : S z á S Z
Egy test és egy lélek vagytok.
Tartalom : P ü s p ö k i je le n té s . (Eelolvasta az egyház­
kor. közgyűlésen főt. N a g y P é te r.) — Az ev. ref. e gyhá zke-
r ü l e t i köz gyűl é s . — Ta n ű g y i j e le n té s . (Előterjesztette az
egyh. kér. közgyűlésen P a vádi K á l m á n , tanügyi előadó.) — A
t e s t v é r s u p e r i n t e n d e n t í á k kör éből . 1. Az ág. liitv. magyar
egyház egyetemes gyűlése.) 2. (A dunamelléki ref. egyházkerület köz­
gyűlése.)— Vi d ék i é l e t . — K ü l ö n f é l é k . Tár eza: Nehány prot.
egyh. adat a 16-ik sz. végéről. (Folytatás).
Püspöki jelentés.
Felolvasta Nagy Péter, püspök, az egyhker. közgyűlés május 16-án
tartott ülésén.)
(Folytatása és vége.)
Azonban ez a kölcsönös segély legteljesebb mérvben
életbe fog lépni az országos segélyalap működésének meg­
kezdésével. Egy némelyek tán azt a megjegyzést teszik
gondolatba, hogy az országos segély ala működése m eg­
kezdésének fölemlitésenél egy szócskát kifeledtem és ez a
szócska: „haw! Feledni igaz, hogy emberi főleg öregsí -
gi gyengeség: ez egyszer azonban nem feledtem, sőt, in­
kább nagyon is eszembe volt, mert a ki csak némi m eg­
fontolással szól valaraihsz, lehetőleg igyekszik minden
oldalról megfigyelni a kéz alatti ügyet. A kétely, a bi­
zonytalanság érzete soha sem maradnak ki ott, a hol m eg­
fontolva és komolyan kezdenek valamihez, hisz a csatába
készülő hadvezérnek elsőbb kötelességei közzé tartozik,
megszabni és kijelölni a visszavonulás útját, irányát, pedig
neki a győzelem teljes reményével kell a küzdtérre ki­
szállni, mert. a megveretés bizonyosságával csatába eresz­
kednie nem szabad. De a hol egyházkerületünk felvirág*
zása, a néptelensóg és vagyotalanság miatt nem élő, h a ­
nem csak nagy nehezen tengő számos egyházközségeink
fennmaradása, s ezekben a híveknek ugy egyházunk mint
nemzetünk számára megtartása forog kérdésben ; a hol e
Megtartás, e megmentés biztos eszköze önként ajánlkozik,
Jelezi számunkhoz 1/ t
21. szám
KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.
HIRDETÉSI DIJAK
kétszer hasábozott garmond sor vagy annak tere 5 kr. Bé-
lyegdij minden beigtatás után 30 kr.
Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél külön kedvez­
ményt nyújt a kiadóhivatal.&
&
^ © l* 1 3 L 0 l£ 0 3 .
Eféz. IV. 4.
hogy ott egyházkerületünk hívei szüklelkti- és markusá-
gukkal ez intézmény életbeléptetését kétessé tehessék, ezt
avagy csak fel is tenni az általunk hiresztelt és világ­
szerte ismeretes protestáns áldozatkészség arczulfitésének
tartottam volna. Az országos segélyalapnak ugyanis az a
czélja, hogy a magyarországi reformált egyetemes egy­
házzá egyesült öt egyházkerület 2 .0 0 0 ,OOO-ól meghaladó
hívei egyesült erővel teremtsenek egy oly alapot, melyből
a szegényebb egyházközségek sególyeztessenek, elaggott,
vagy munkára tehetetlenné lett szegény lelkészek nyug-
dijaztassanak, özvegyek, árvák gyámolittassanak. Ha már
meggondoljuk, főtiszteletü egyházkerületi közgyűlés, hogy
egyházkerületünkben, ha meg nem haladja, de nagyban
megközelíti a háromszázat azoknak a lelkészi állomások­
nak a száma, melyekben az összes évi valódi jövedelem
ugyanannyi száz forint körül libeg, azaz vagy alatta, vagy
felette van valamivel; ha mondom ezt meggondoljuk, ugy
lehetetlen be nem látnunk, hogy a zsinati alkotások e
legkilüoőbbike, az országos ségóly-alap, lét és nem lét
között ingadozó e nagy számú egyházközségeinkre nézt az
a mentő csolnak, a melyet két kézzel meg nem ragad­
nunk — ki merem mondani — szent lélek elleni bűn
lenue részünkről.
Ugyanezt megkísértettük volt önerőnkön létesíteni
domesticánkkal, de nem sikerült; mert hogy nyolcz évi
gyűjtés eredménye gyanánt nem biluok felmutatni 60,000
frtot, azt 340,000 lelket számláló egyházkerületben any-
nyival is inkább nem elkerülésnek kell neveznem, mivel
ez összegnek több mint öt-hatoda az évenkénti államse­
gélyből, tehát ugy szólva az éhezők, szükölködoklől el­
vont összegekből telt ki. E nem sikerűiéinek okait fürkész­
ni most nem tartom szükségesnek, fennmarad az a törté­
netíró szám ára; de azt hangsúlyozni kötelességem, hogy
a sybilla könyveiuek utolsó kötetei állanak előttünk.
iv m ellék let van csatolva,
 18.2
Nosza, főtiszteletü egyházkerületi közgyűlés, ne sza-
laszszuk ki kezeink közül megtartásunkra e hihetőleg utol­
jára ajáulkozó alkalmat, Ki-ki közülünk saját körében és
tehetsége szerint buzgón imiukáljon arra, hogy egyházke­
rületünknek minden családfeje készségesen meghozza fillé­
reit a szent czélra, mert csak filléreket kérünk, nem többet
ezredrészénél annak, a mit családja fenntartására évenkint
beveszen.
Nem feledtem el fölemlíteni, csak mint köztudomás
tárgyával hosszasabban időzni nem akartam, azon örven­
detes ténynyel, hogy a zsinat által hozott törvények, a
közoktatásra vonatkozókon kívül még a múlt évi október
havában megnyerték ő cs, és ap. királyunknak legfelsőbb
szentesítését, e törvények kihirdetése és életbeléptetése
iránt különben is a m. igazgatótanács meg fogja tenni
indítványát.
Hogy azt ne mondja valaki: az erdő miatt nem lá­
tom a fát, azaz az egyház egyetemes ügyei annyira e l­
foglalták figyelmemet, hogy e miatt az egyházközségeket
mellőzöm: megjegyzem, 17 éve múlt már, hogy az egy­
házmegyék vizsgálati jegyzőkönyveit minden évben rész­
letesen tanulmányoztam, azokra megjegyzéseimet, észre­
vételeimet megtettem, három kisebb egyházmegye hijjával,
személyesen bejártam az egész egyházkerületet s hogy e
T Á R C Z -A~
Néhány prot. egyház-történelmi adat a
16-ik sz. végéről.
(Folytatás.)
Ezen üldözések pedig nagyon megapasztották az unit,
egyh. tagjainak számát, de azért még ezutáu is tekintélyes
tömeget, képeztek a Socin tanának követői, mit fényesen
bizonyít az, hogy az 1578-diki zsinaton még 322 unit.
pap vett részt, a mi — tekintve az akkori közlekedési vi­
szonyok kezdetleges voltát, a mely körülmény még* sokat
tartoztathatott vissza a megjelenéstől — nem megvetendő szám.
De azért régi tekintélyét és hatalmát vissza állítani
nem volt többé képes, sőt a Dávid F. börtöne ajtajának
bezáratása alkalmával a dévai vár földalatti üregeiben el­
hangzott tompa dörrenés, az unit. egyh. hajdani nagyságá­
nak halálharangja volt. Az erdélyi prot. egyh. történelmé­
ben oly fontos szerepet játszott ezen kimagasló alak, bör­
tönbe závatásával, a kolozsvári unit. egyh. is fenntartó osz­
lopát, éltető szellemét vesztette el, ú g j, hogy a vallásáért
üldözött polgárság ezután ép oly gyorsan lett az ev. ref.
egyház tagjává, mint a mily gyorsan elhagyta volt azt a
Dávid F. fellépése következtében.
lm , ezek azon főbb mozzanatok, a melyekre tájéko­
zás végett rámutatni szükségesnek tartottam ; hogy így leg­
alább körvonalaiban könnyen lehessen áttekinteni azon kor
és egyh. történelmét, a melyekre a történelmi adaték vo­
natkoznak.
Igénytelen ismertetésemben — mely a főbb mozzana­
tokra is épen csak rá mutat — világosan látszik az, hogy
vizsgálatokat évek óta nem folytattam, abban a zsinatot
előkészítő bizottsági ülések, conventek, maga a zsinat, és
az is akadályozott, hogy huzamosabb távollétem a la tt meg
kellett volna akadniok az egyházkerületi ügyek folyamának.
Hogy a látogatások megszakadt fonalát ez évben újból
fölvehetem-e, azt határozottan nem Ígérhetem, de azt ígé­
rem, hogy az elhalasztás oka nem az akarat lesz. Elmond­
hatom, nem ismeretlen előttem minden egyházközségünk­
nek állapota: itt is, ott is van baj, van ok aggodalomra,
mint a népes családban ritkán egészséges minden t a g , e
bajokat a maga útján orvosolni törekedtem, sok helyt si­
került, egy néhány helyütt nem; de oda érve a dolgot
még nem láttam, hogy ezeket a főtiszteletü egyházkerületi
közgyűlés eleibe hozzam ; különben is az e bajok orvos­
lására ezélzó javaslatok, melyeket előbb magam, utóbb a
m. ig. tanács tett, nem találkoztak a főtiszteletü közgyű­
lés helyeslésével; igy hát várakozó állásba kellett helyez­
kednem : consilium resque locusque dabunt.
Most már be is zárhatnám jelentésemet, ha egy
szomorú kötelesség nem állana előttem. Gondolatunkban
legalább keressünk fel egy sirt, főtiszteletü közgyűlés,
melyben egy fáradhatlan buzgalmu, munkás társunk kö­
rünkből és övéi köréből reménytelenül kiragadtatva piheni
.az élet fáradalm ait; álljuk körül e sirt s tegyük rá az
Erdélyben és igy Kolozsváron is — először a Luther néze­
tei terjedtek el; ezután pedig a Calvin követői jutottak túl­
súlyra, — inig nem végre egy harmadik — az unit. egyház
fellépése és rövid időre uralomra jutása , mindkét egyház
terjedését és fejlődését elszigetelte. Ezen rövid ideig tartó
veszteségért azonban az ev. ref. egyh. a Dávid F. fogságra
jutása után bőven kárpótolta magát, mig a luth, egyház
elszigeteltségében tovább is megmaradott.
A Dávid F. fogsága utáni azon időből származnak ezen
ad*tok tehát, midőn a luth. és ev. ref. egyház között min­
den összekötő kapocs erőszakosan szakittatoU szót és a
magyar ópugy mint a szász nemzet, egy nemzetiségét is
jelölő két külön egyházat alkotott. Fontossága pedig abban
áll, hogy ezen két egyház tényleges együttlótét mutatja fel
olyan időben, midőn a magyarok és szászok közötti vallási
villongások ha nem is csaptak az égig érő magas lángosz-
lopot a küzdelmek hevében, de azért a lefolyt harcz után
hamu alá takart üszők, még mindig égető szikrákat szórt
a be nem hegedt sebekre.
És ezen időben a magyarok és szászok testvéri egyet­
értésben éltek Kolozsvárt, egy templomba jártak, egy papot
tartottak, kit közös egyetértéssel együtt választottak, és a
ki egy asztalnál részesítette urvacsora osztás alkalmával
őket a szent jegyekben, És ezen testvéri egyetértés mégis
tem ette azon időben áldásos gyümölcseit, mert egyesült
erővel ingadozás nélkül voltak képesek vezetni az egyház
hajóját ezen háborgos idő hullámzó tengerén.
*
Kolozsvár várossá közgyűlésének (Congvegatio Centumpat-
raum) 1592. Jul. 21-én tartott gyülésóbenliozott határozata.
Meg értették városul ő kegyelmek biró uramtól az be­
gyűjtésnek okát az Plébános választás felől, ez mellet az
 183
elismerés koszorúját, melyet a kötelességében híi, tevékeny,
igazságszerető, derék férfi méltán megérdemelt; ez a sir,
főtisztelettt közgyűlés, a már csak néhai Yályi Pál ma­
rosi esperes társamé ; s ha a megindulás harmatozza sze­
meinket, emeljük fel oda, a hol, a ki hu volt keveseD,
többre bizatik.
Ev. ref. egyházkerületi közgyűlés.
Kolozsvár, 1883. május 18,
XV. ü lés május 18. d. u. 5 órakor.
A délelőtti jegyzőkönyv felolvastatván. hitelesíttetik,
Olvastattak a délutánra érkezett elnöki beadványok:
S z á s z Károly tudósítása, hogy elfoglaltságai miatt
nem vehet részt a közgyűlésen.
Sajnos tudomásul szolgál.
Az 1884, évi egyházkerületi höltségvotós megvizsgá­
lására kiküldött bizottság jelentése napirenden tárgyaltatik.
Ezután a tárgysorozat rendjén B o d o r Antal titkár
olvasta fel az igazgatótanács javaslatát a convent által ho­
zott határozatoknak végrehajtására vonatkozólag, melyekre
nézve javasolta, hogy vétessenek le a napiroiidről, miután
a középiskolai törvényjavaslat még nem emelkedett jogerőre.
egyházi tanítóknak is kevánságakat es Intentioikat, hogy
ammint eddig az Plebánosság eggyütt volt az Püspökséggel
itt ez városán, mostan is kevánnák, hogy meg ne válaztat-
nék, hanem ha ő kegyelmek olliat válaztanának az Pleba-
nosság tiszti és gondja viselésére, ki ő nekiek is tecczenók,
az Superintendentiat suffmgiumokkal neki adnák: Azért ő
kegyelmek városul meg hányván vetvén ez dolognak mivol­
tát, mint hogy nagy dolog és az gondolkozásra üdöt keván,
semmi módját ő kegyelmek az Plébános válaztásának mostan
nem látják, hanem Istentől ö zent felségétől és az üdőtől
akarnak várni. Mindazáltal hozzá Ideig ö kegyelmek nem
akarják halaztani, hanem a?, occasiot alkalmatosságot lát­
ván, ö kegyelmek esmet be akarnak gyűlni, es akkoron Is­
tennek segítségévet mentöl csendesben, jobban lehet, ez do­
loghoz böveben akarnak zolni es véghez vinni az Unió tar­
tása zerénfc. Ammi nézi az Püspökség dolgát, miért hogy az
Püspökség az várostól függött volna, valamint mostannis ő
kegyelmek nem akariák abba ingeralni magokat, hanem min­
denben az Privilégiumhoz akariák ö kegyelmek tartani ma­
gokat és semmiképpen az Pléhanosságot az Superintenden-
tiával nem akariák coadunaltatni, hogy jövendő tidőkben is
ebből valami abususus ne következzék, azért az Tanító Kend
akkit méltónak Itii annak a tisztnek supportálására, ö dol­
gok, Járianak el ö kegyelmek benne. Az begyűjtésnek pe»
hig idejét az Idős Uraim hírre adiák Biro Uramnak. Keriük
Ggész városul Biro Uramat, hivassa bo az Praedicator urai-
toat és Incse meg ö kegyelmeket, légiének ö kegyelmek szor­
galmatosak az ö hivatalikban. Ez mellet az költséget is ö
kegyelmek Incsék az szühől való köniörgésre, hogy Isten ö
felsége támasszon oly Jámbor, bölcs tanítót, ki az ő tisz-
E javaslat elfogadtatott.
Olvastatott ezt követoleg az állandó igazgatótanács javas­
lata a papoknak közkereseti eljáráson kívüli áthelyeztehésére
(dislocatio) vonatkozólag. E kérdést tárgyazólag több egy­
házmegye, jelesen a deési és szebeni, megtette előterjesztését,
melyben elismeri, hogy a lelkész imprudentiája által a hely­
zet veszélyessé válhatik, de az áthelyezésnek csak akkor
lehet megtörténnie, ha két kölcsönösen áthelyezendő lelkész
között megállapodás történik, s ez esetben is az egyházke­
rület ténykedése csak a szabályszerűség korlátái között is­
merhető el.
Az igazgató tanács, figyelembe véve, hogy a conventi
határozatok most vannak munkálatban, javasolja a kérdés
napirendről levétotését, a mi elfogadtatott.
Olvastatott továbbá az állandó igixzgatótanácsnak az
egyházmegyei özv, árvái gyámintézetek számadásai felül­
vizsgálása tárgyában beterjesztett javaslata. E tekintetben
az igazgatótanács jónak látja kimondatni, hogy e pénztárak
megvizsgáltassanak, s épen a kitűzött czélra forditfcassanak,
E tárgyban több oldalról történtek felszólalások, me­
lyek, mivel a tárgy érdemére nem tartoztak, figyelembe nem
vétettek.
Dr. S z á s z Béla beszéde kezdetén polemizált Be n -
kő János esperessel. Azután reflectált arra, hogy tévesen
tességónek ótalmazására és szent törvényinek hirdetésére
elegendő legyen és méltó.
Kolozsvár várossá közgyűlésének ( Congregatio Centim*
patruim ) 1592, Jul. 30-án tartott gyűlésében hozott
határozata.
Meg értettük biro uramtól egész városul az be gyűj­
tésnek okát, es mind az zsinatnak legatusitol, az zsinatnak
hozzánk való Izenetit, legatiojat, egész városul. Hálaadásul
es becsülettel veszünk az Sinatnak meg találását, az ö vég­
zések felől, köriül* is ö kgmeket, nekünk megbocsássanak,
hogy szinte kedvek szerént való választ nem tehettünk, oka
nem egyéb, hanem hogy az két nemzet az boldog emléke­
zetű feiedelmek Privilégiumával, unióval vagyon összeszer-
keztetve, kötelezve, mely unió ellen egyik natio az másik­
nak Iniuriaiára nem pvocedalhat. Azért ez dolog haladván
es plébánost valasztváu, miévthogy az Praedicatorok válasz­
tása az Plébánost illeti először, Isten azt véghez vivén,
ügiekezzünk ö kegyelmének az leendő Plébánossal egietembe
tiztessóges hivatal adásra. Ez alatt pedig ő kegyelme hiva­
tallá zerént Praedieallion, ha ió akaratija lezen hozza.
Kolozsvár várossá közgyűlésének {Congregatio Centum-
fa tn rn n ) 1592. Nov. 6-án tartott gyűlésében hozott
határozata.
Megértették városul ő kegyelmek Biro uram mily okért
gyűjtötte he ö kegyelmeket, Tudni illik. Az megholt Püs­
pöknek Huniadi Demeternek árváinak igazságok ki határo­
zása, eligazítása felől. És az jövendő Plébános Inventáriu-
mának is Borának tudni illik es Búzájának s ogieb zokott
Régi Jovainak exequestrálása felől. Éhez ö kegyelmek egye­
nes es Istenes szüvel zolván, Hogy recto tenore viselhessék
végezéseket, computalni akarván Huniadi Demeternek Plébá­
nosnak es Püspöknek az tisztbe állásának idejét. Bizonio-
*
 184
állítják némelyek, mintha a kérdésben levő pénzalapok a
jelenlegi testület tulajdonai lennének. Halhatatlan testületi
tőkének tekinti szóló ez alapot, melynek csak időszerinti
kezelői a jelenleg ólő lelkészek. S tekintve azt, hogy ily­
nemű alapoknál egyes egyházközségben nagy számot tevő
restantiák merülnek fel, üdvösnek és czólszerünek látja az
ellenőrzést, ha meg akarják menteni ez alapokat az árváknak.
Melegen ajánlja az igazgatótanács solid kívánságát figye­
lembe vétetni és javaslatát határozatra emelni.
Br. B á n f f y Dezső kijelenti, hogy előtte szóló után
neki nincs sok mondanivalója. Vannak pénzegyletek, mi­
niszteri engedély által alakult pónzszövetkezetek, melyek a
törvény vizsgálatának alá kell vessék magukat. Ezt kell
tenni gyakorlattá a mi egyházkerületünben is. Vizsgáltassuk
meg a számadásokat saját közegeink által, vagy legalább is
világosan fejeztessék ki, hogy az ellenőrzés szükséges, (He­
lyeslés,)
Dr. Ko v á c s Ödön szólal fel ezután, kifejezvén
megnyugvását a fe le tt, hogy olyan restantiák, melye­
ket dr. Szász Béla felemlített, a n.-enyedi egyházmegyei
gyámintézetnél nem fordulnak elő. Óbajtandónak tartja, hogy
a gyámpénztárakról kimutatások legyenek, de teljesebbek, mint
a minők eddigeló voltak.
Végre N a g y Péter indítványozza, hogy az állandó
san Comperialtak, Hogy Huni üli Demeter az tisztben 1579. die
13. July válaztatott, halála penig lőtt 1592. die 4. July.
Honnat ki tetszik, hogy válaztásakcr mind búza dézma,
mind Bor dézma jutott kezéhez a szükségre, Épen kezébe
ment minden esztendőre a quárta. Tetszik nzórtj hogy ha­
lála szinte esztendejének ki telesekor történvén, Nem lehet
az ő Successarinak semmi igazságok, részvételük azután va­
ló quarta Jövedelemben. Mindazonáltal megtekintvén Hunia-
di Demeternek iámbor zolgálattiát sok üdötől fogva mind
az scholában s mind az Ecclesiában való sok jó Munkáját,
Az oda válaztott Uraim valami képes zerónt yaló Honorá­
riumot zakazzanak az Mostani dézmából. Az többi penig
maragion ez Jövendő Plébános züksógére, fizetésére. Ez mun­
kának es Igazgatásnak véghez vitelére vállaztattak ö kegyel­
mek közzül:
Az szász Rendről Magiar Rendről
Pulacher István uram Márton Deák uram
Hannes Mann Bornemiza Gergelj uram
Ghellien Imrék Zabó Georgi
Veres Tamás Zegedi Gáspár.
Kolozsvár várossá közgyűlésének ( Congregatio Centim ■
patruum) 1592, Nov. 27- én tartott gyűlésében hozott
határozata.
Arámi az Plébános válaztását illeti, Ö kegyelmek az
szász Rendről mutogatták világosan, hogy alkalmatosságok
még ez ideig nem lehetett melyben bizonios személteket az
Religioban eggjet értöket mutathattak volna. Nemeinek pe­
nig, úgymint Erasmus Praedicatornak a Religioban Némine­
mű Árticulusokban külömb értelme miatt a Synattól.
Tekintvén azért Nem csak a mi magunk bókessóges
egységünknek megli maradására, Sőt ammi Nagiob arra
nézve, hugi ez városban az két templomban az Egy Ecclé-
igazgatótanács d o l g o z z o n ki m i n t á k a t , m e l y e k s z e ­
r i n t m i n d e n p o l g á r i é v b e n a g y á m p ó n z é k­
r ől k i m u t a t á s t k ü l d j e n e k be az e,gy e s e g y h á z ­
me g y é k gyá m i n t é z e t é n e k kezel ői .
Elnök kijelenti, hogy e módosítás az igazgatótanács javas­
latához toldalekkópen járulhat.
Az igazgatótanácsi és püspöki javaslat határozatra
emelkedett.
Tárgysorozat rendjén következett ezután az állandó
igazgatótanács javaslata a szervezeti törvény módosítására
vonatkozólag. E tárgyban felterjesztést tett volt a többek
között a marosi egyházmegye is. Az igazgatótanács, tekin­
tettel azon körülményre, hogy a zsinati törvények revisioja
most van folyamatban, mely ez ügyet szabályozni fogja,
javasolja annak napirendről való levételét.
Elfogadtatott.
Következett az igazgatótanács javaslata a zsinati és
conventi költségek fedezése tárgyában. Elismeri ugyan az
igazgatótanács, hogy a deési egyházmegyében va'n több sze­
gény egyházközség, moly a segélyezésre rá van szorulva,
de jelenlegi viszonyuk mellett nem teheti. Ennélfogva kéri
az egyházkerületi gyűlést, hogy bár a- kamarai járandósá­
gok szegény ecclesiák felsególósere vannak szánva, de, te­
kintettel arra a körülményre, hogy a zsinati és conventi
siában Ne hirdettessék az bevöth Religionk különbözőség­
gel, ami hitünk, Sőt az egész Sinat üdéi Artikulusitó), ki­
ből köztünk iszoniu Zakadások, gyülölsógek No következze­
nek. Végezték városul, bogi haladjon bizonios alkalmas
ideigb. Tudni illik Az még Püspök uram és a Sinat előtt
Nem decclarallia Erazmus uram Religioját, Joannes herte-
liusis Jeowe vagy nem, bogi bizonios válasz lehessen. Az
Huniadi Demeter Püspök fia, és Bogaty Miklós fia gondvi­
selése felől vóghezzenek az Zámvevő Uraim mennél iobban
lehet, Atyai szüvel ós Adiák az Város Eleibe.
Kolozsvár várossá közgyűlésének (Congregatio Centampat-
ruum) 1593. Jan. 16-án tartott gyülésébenjhozott határozata.
Meg értették városul ő kegyelmek Biró Uramtól az
begyűjtésnek okát: Elsőbe jelenti ő kegyelme, bogi az meg­
holt plébános halála után, az Magiar natio egynehanszor
admoneálta yolna az Szász Nation való Urainkat, hogy az
rendes mód zerént ő kegyelmek állatnának öli zemélt a
Plóbánossághnak viselésére, kin mind az két Natio megniu-
godhassók, kibe Ö kegyelmek zorga! inat osan fárattanak, a
hova bizodalmuk volt ő kegyelmeknek főképpen, noha re-
mónségében onnat meghűltének volna, de Istennek gond­
viseléséből mostan találtának volna oly zemélt, kit arra az
hivatalra ö kogyelmek elegedendo Itilnenek, kinek válaztása
egienlő Suffragiumból kellenek lenni. De miérthogi sok kóá-
yal vannak az Záz Uraim, ő kogyelmek igi zollottanak fe­
lőlié, bogi Biro Urain ö kegyelme megh értekezvén Urunk­
nak foiórvárott létében, ha az ui esztendő aiándókával ő
kgme ez Jövő héten alámegien, az begyüités napja haladjon
akkorra, mikor Isten ő kgmeket Urunktól megh hozza: ha
hűl penig mostan Biro Uram mostan Urunkhoz nem megien
mentői alkalmatos!) és közieb való napot tanákhul ő kgmek.
intézhetnek, bogi az Záz Uraim is akkorra megérkezzenek,
ő kgme biro uram gyíiiese be az városi, és akkoron Isten ­
nek segítségével böveben akarnak az dologhoz zollani. Va­
lakik penig arra az meghgiot napra az Záz Uraim közzül
itt nem igiekeznek lenni, vagi valami ókból elmullatnak, Ő
kgmek engiedelem nélkül 1 2 forintot veznek raita.

költségek a köz-alap terhére előiegeztettek, kéri a Kővári
•egyhk.-re 1882. és 1883. évben eső kamarai járandóságok­
nak e czélra leendő kiutalását. A mi pedig a gy.-fehórvári
lelkész javadalmazását illeti, figyelembe véve azt, hogy a
váralyai egyházközség még csak nem is íilia, rendes lel­
kész! szolgálata nincs s a pótlék erre kéretett, azt megta­
gadni javasolja.
E l e k e s K á r o l y a kővári javadalmazás megvoná­
sával nem bíbelődik. De tény, hogy Váralyán a gy.-fehér­
vári lelkész végez papi functiókat, a miért nem kap sem­
mit. Kéri ezt figyelembe venni.
A gy,-fehérvári lelkész azonban, most ez alkalommal,
az esedékes javadalmazásról lemond, mi általános helyeslés­
sel fogadtatok.
A gyula-fehérvári papi kamarai javadalom nagyobb
összegének 1882. évre az abrudbányai templom felépítése
fordítására vonatkozó igazgató-tanácsi javaslat elfogadtatott.
Tárgysorozat rendjén következett az állandó igazgató-
tanácsnak a püspöki kezelés alatt álló tőkepénzeknek köz­
ponti kezelés alá vételére vonatkozó javaslata. Miután az
utóbbi időkben a püspöki teendők felhalmozódtak s a pénz­
tárak kezelése sok munkát ad, Nagy Péter kérte a rábízott
felügyelet alól való felmentését. Az állandó igazgatótanács
e kérelmet jogosnak és méltányosnak találván, melegen
ajánlja a közgyűlés figyelmébe a felmentést, s egyszersmind
\indítványozza, hogy e pénzek az egyházkerületi pénztárnokra
bízassanak, fenhagyatván azonban, hogy azoű alapok, melyek
á püspöki ellenőrzést és gondozást igénylik, a püspök által
is gondoztassanak.
Az indítvány általános helyesléssel elfogadtatott.
S á r k á n y Ferencz tanár teljesen elfogadja az igaz­
gató-tanács javaslatát a központi kezelést illetőleg, de, m i­
után az igazgatótanács javaslatában az egyházkerületi pénz­
tárnok e pénzek kezeléséért és számadásáért járó honorá­
riumáról nincs említés, kéri az egyházkerületi közgyűlést e
tekintetben ajánlatát megtenni. ('Helyeslés).
D e m e t e r Sámuel, zágoni pap, ismerve a püspök
sok éven át tapasztalt odaadó munkásságát, fáradozását az
egyházkerület felvirágzása érdekében s tekintve oly érdemeit
is, mint az özvegy-árvái alap megteremtése — mely létezé­
sét szintén ő neki köszönheti, — most ez alkalomból el-
ffiulaszthatlannak és méltónak találja, ha a közgyűlés jegy­
zőkönyvileg meleg köszönetét szavaz a püspökneka felügye­
lete alatt álló pénzek eddigi sikeres és buzgó kezeléséért.
A felszólaló indítványa általános helyesléssel fogadtatott, A
püspök egyszersmind felhivatott, hogy, miután a pénztár ke­
zelésével járó munkálatokat jól ismeri, adjon javaslatot az
ögyházkerületi pónzlárnolc e leendő munkájáért miként le­
endő díjazásáról.
Erre Nagy Péter indítványozta, hogy az egyházkerületi
pénztárnok díjazásáról tegyen javaslatot az igazgatótanács,
8 egyszersmind jelölje ki ezen a fizetés alapját is. (Helyeslés.)
Következett a vasárnapoknak szoros értelemben vett
Megünneplésére vonatkozó igazgatótanácsi előterjesztés.
Nagy Péter, e kérdésre vonatkozólag, legczelszerübb-
185
nek véli, ha e tárgyban kikérik az egyes egyházmegyék
véleményét, a ml határozatba is ment ülés végén. A ma
délután 5 és 7 óra közt megejtett szavazás eredményét
jelentettek be, miszerint a szebeni egyházmegyei algond-
nokságra beadott 74 szavazatból Zeyk Kálmán 7 3 szavazat­
tal, — a n.-sajói káptalan algondnok-jelöltekrc beadott 7 4
szavazatból Fehérvári Károly 73 szavazattal algondnokoknak
meg lettek választva.
Ezzel az ülés eloszlott.
Másnap 9 érakor folytattatok.
Kolozsvár, május 19.
V ülés, májúd 19. d. e. 9 8/4 órakor.
A műit gyűlés jegyzőkönyve felolvastatván, hitelesít­
tetik.
Elnök báró jelenti, hogy H o r v á t h Mi h á l y B e n -
kő J á n o s ellen beadott panasz levelét a görgényi trac-
tusban támadt rendetlenség tárgyában visszavonja.
Ez élénk éljenzéssel fogadtatott.
Dr. Ko v á c s Ödön felolvassa a királykágon-tuli test­
vér egyházkerületek jegyzőkönyvei átvizsgálására kiküldött
bizottság vélemónyes jelentését. A bizottság ajánlja, hogy
a tisza-melléki egyházkerület mintájára az erdélyi egyház-
kerület egykáz-községei is épületeiket, terményeiket a „Fon-
ciérett-nél biztosíttassák, valamint javasolja, hogy, miután
a duna-melléki egyházkerület Yécsei Tamást megbízta az
egyházi törvények sajté alá rendezésével, szerezze meg ezt
az erdélyi egyházkerület is.
N a g y Péteré javaslatra vonatkozólag megjegyzi, hogy ha
keresztül is lehetne vinni az intézményt, némely egyház*
megye, minő: a marosi és görgényi, nem akar csatlakozni.
Már pedig alig előnyös kedvezményeket csak úgy nyújtana
a Fonciére, ha együttesen szövetkeznénk.
E l n ö k a bizottság javaslatát elfogadásra ajánlja, mert
ő maga is átlátja annak előnyeit, s indítványozza, hogy ez
ügy tanulmányozásával bizassék meg a püspök.
Tárgysorozat rendjén következett a püspöki kezelés
alatt álló pénztár megvizsgálására kiküldött bizottság vóle-
ményes jelentése. A bizottság a pénztárt minden tekintet­
ben rendben találta, s e mellett még tetemes gyarapodást
is constatál. A bizottssg indítványozza, hogy a püspöknek
fáradozásáért és buzgóságáórt köszönetét szavazzon a köz­
gyűlés.
Ezután a s é r e l m i b i z o t t s á g javaslatai olvas­
tattak.
Olvastatok a Péterfi Dénes sérelmi ügyére vonatkozó
határozati javaslat.
Sérelmes felterjesztésében előadja hogy a széki egyházme­
gyei esperes a választásnál szabályellenes dolgokat követett
el, mivel kerületenként szavaztatott, s igy ő (Péterfi .Dé­
nes) kissebbségben maradt. A sérelmi bizottság, tekintve
azt, hogy a sérelmes felterjesztésében nem documentál, nem
kér semmi elégtételt, hanem mindezt egyszerű tudomás végett
terjeszti be, kifejezvén, hogy ez eset miatt ez egyháznak ép oly
buzgó tagja maradt, mint az előtt: a sérelmi bizottság e,
 186
felterjesztést visszaadja, és méltányolja Póterffynek buz­
galmát.
Dr. S z á s z Béla az inclitványi bizottság nevében ter­
jesztette elő az indítványokat. Az indítványok elseje: hogy
a küzegészségtan rendszeresitett tanszéken a nag y-enye-
di theologiai fakultásban tanittassók, elfogadtatott.
Olvastatott ezután 2-ik számú indítványra adott bi­
zottsági javaslat. És pedig: Toldi Lajos és társai indít­
ványozzák a papi stóla egyenlő mértékben megállapítását
és a verses búcsúztatók eltörlését.
A bizottság az indítványt az egyházmegyéknek véle­
ményadás végett kiadatni kéri. Elfogadtatik.
Olvastatott ezután a marosvásárhelyi főtauoda elöljá­
róságának az oskolai pénztárral szemben adósok iránti el­
járásra vonatkozó indítvány, mely szerin t: a fizetési határ­
idő letelte után szólittassék fel az illető adós, hogy tarto­
zását 3 hónap alatt ^fizesse be; s ha ezt nem tenné, pere-
sitessék be a kamatért, s nem fizetés esetében 1 év múlva
hajtassék fel a tőke.
A bizottság evvel szemben jónak látta javalni azt, hogy
a fizetési meghagyást megtéve az elöljáróság, ha 3 hónap
eltelte alatt ez eredménytelen volna, 3 hónap múlva tegye
meg a biztosítási és kielégítési végrehajtást. (Helyeslés.)
B ő d Károly, udvarhelyi igazgató, pártolja a maros­
vásárhelyi iskola indítványát, azon szempontból, hogy az
adósok ne sanyargattassanak és zaklattassanak annyira.
Dr. S z á s z B é l a előtte szóló véleményével szemben
kijelenti, hogy az egyházkerületet nem a szoló által han­
goztatott elvek vezérlik, hanem az oskola érdeke. (He­
lyeslés.)
Elfogadtatott a bizottság javaslata,
Következett a vajda-hunyad-zarándi egyházmegye in­
dítványa az özvegy-árvai-gyámintézetek központosítása tár­
gyában. A bizottság e tárgy felett, miután az ügy részben
elintézést nyert, a napirendre térést indítványozza. Elfo­
gadtatik.
A marosi egyházmegye indítványa, hogy a garasos
tőke terjesztessék ki az egész egyházmegyére, a bizottság
indítványa értelmében, a codificatio munkájával kapcsolato­
san fog végrehajtatni.
D e m e t e r Sámuel indítványára vonatkozólag az in-
ditványi bizottság a kerületi közgyűlés tartásának idejét a
pünkösd utáni csütörtökre kívánja kitüzetni egyszersminden-
korra.
Fel olvastatott az állandó igazgatótanács működéséről
szóló jelentésnek megvizsgálására kiküldött bizottság vilo-
mónyes jelentése.
Az állam-segély mikénti felhasználásának javaslatánál
S z a b ó Sámuel szólalt fel megjegyezve, hogy a segélyezésnél
azon princípiumot kell felállítani, hogy egyszerre olyan egy­
házközségeket és olyan arányban segélyezzünk, a mélyek
egészen reá vannak utalva és existentiájuk hosszabb időre
biztosítható.
Szabó Sámuel indítványát dr. K o v á c s Ödön pártolja,
¿e másfelől a segélyezés kérdését félretótetni kívánja, mivel
a jövő esztendőben már élvezendő domesticai segély épen
erre a czélva lesz fordítandó.
Kölcsönös vitatkozások után elfogadtatott az állandó
igazgatótanács javaslata.
Dr. S z á s z Béla felhívja a közgyűlés figyetmót Csi­
szár Gábor esperesnek azon aggodalmára, mintha az igaz­
gatótanács a szegény, sorscsapás által sújtott lelkészektől
a segély megadását elvonná. Az indítvány csak 3596 frfcra
vonatkozik, mely öt egyházmegyében osztandó szét. Ajánlja
az igazgatótanács indítványát elfogadásra.
Olvastatott ezután az 1884. évi költségvetés átvizs­
gálására kiküldött bizottság véleményes jelentése.
Elfogadtatott.
Következett ezután a kérelmi bizottság javaslata
a kiadott kérelmekre nézve. E javaslatok elfogadtattak.
Ezután a délelőtt, lefolyt szavazás eredményét jelon-
tette be Gyárfás Domokos, mely szerint:
Az egyházkerületi számadások megvizsgálására szerve­
zett hármas bizottsági tagságra beadatott 56 szavazat. Meg­
választattak : Dr. S z ő c s Emil 56, G e r é b Márton 55 és
S á r k á n y Ferencz 54 szavazattal.
Az áll. igazg. tanács ügy-kezelésének átvizsgálására
szervozett 3-as bizottsági tagságra beadatott 56 szavazat.
Megválasztattak: V e r e s Ákos 56, Ba l ó Sándor 56, H e ­
g e d ű s István 54 szavazattal.
B o d o r Antal titkár olvasta fel ezt követőleg a gr.
Kún Kocsárd 50,000 frtról szóló alapitó levele egy némely pont­
jának módosítását. Ugyanis a nemes gróf ez alapítványt az­
zal a föltétellel tette le, hogy a vajda-hunyad-zarándmegyei
egyházközségekben fentartott felekezeti iskolák tanítói java-
dalmaztassanak az alapítványi összeg esedékes kamataiból.
Miután azonban arra a meggyőződésre jött, hogy az addig
felekezeti iskolák, minő például a brádi, államivá lettek,
másfelől pedig a vajda-hunyadi és hátszegi iskolák oly jó
karban vannak, hogy a tanítói fizetésnek 400 írtra rugó
felemelését önmaguk is eszközölhetik; ennélfogva alapítvá­
nyát átteszi a Kun-tanodához, — azzal a kikötéssel, hogy,
ha a nevezett községek ismét felekezetiekké lesznek s ön­
erejükön nem tudnák eszközölni a fizetésjavitást, a Kun-ta­
nodának kötelessége a letett alap kamataiból időről-időre
javadalmazni a nevezett községek tanítóit
B á r t h a Lajos, tordosi esperes, két okból szólal fel:
mert, szerinte, a kik az alapitó levél ilyszerü megváltozta­
tását eszközölték, egy cseppet sem kedveztek e felekezeti
iskolák javának ; másfelől az igazság érdekében is ki kell
jelenteni, hogy a nemes gróf felterjesztett okadat olásaiból
csak az felel meg a valónak, hogy az alpestesi iskola csak­
ugyan államivá lett, de a brádi stb. iskolák most is feleke­
zetiek. Kéri a közgyűlést, hogy a püspököt utasítsa
oda, hogy, a tényállásnak megfelelőleg, informálja a ne­
mes grófot.
Elfogadtatott.
Olvastattak ezután az egyházkerületi pénztár megvizs­
gálására vonatkozó véleményes jelentések, melyek szerint a
 187

pénztárak rendben találtatván, a közgyűlés megadta a pénz- 4. Sz.-Udvarhelyt kiosztatott pálya­

tárnoknak a felmentést. dijak ozimén 26 tamilénak 1 2 darab cs.
Ezzel a tárgysorozat ki lévén merítve, a gyűlés be­ kir. arany és 151 frt 75 kr.
fejezte tárgyalásait, A kibocsátandó lelkész-ifjak számbavóte- Jutalmak czimón könyvben és pénz­
tele vasárnap 9 órakor történt, g a fölszentelés ugyancsak ben 49 tanulónak 35 frt 8 6 kr.
vasárnap 1 0 órakor ment végbe a belső ev, ref. tem Ösztöndíj és segély pénz ozimén 8 8
plombán.
tanulónak 24 véka gabona és 1897 frt 40 kr.
Összesen: 1 2 drb cs. kir. arany,
Tanügyi jelentés/ 24 véka gabona és 2085 fit 0 1 kr
5. Zilahon kioszfcatott segély, pálya­
(Előterjesztette az egyhker, közgyűlésen P a r a d i Kálm án.)
dijak és jutalmak czimón frt 2 2

00
kr.
(Folytatása és vége.)
6 . Szászvároson kiosztatott jutalmak
A gyűjtemények és iskolai szerelvények gyarapítása
czimón 2 drb cs. kir. arany 272 frt — kr.
az e czélra rendelkezés alatt álló évi átalányok arányában Könyvekben 1 0 0 frt — kr.
megfelelőig történt. Rendkívüli lépést tett e téren a ko­
Gr, Kún-segély czimón 250 frt 24 kr.
lozsvári collegium elöljárósága az által, hogy a természet- 60 frt — kr.
Kincstári ösztöndíjban
rajzi, a természet- és vegytani gyűjteményeket tetemes
Egyesek kegyes alapítványaiból
költséggel részint egészen új, részint megbővitett, átalakí­ 4 tanulónak 108 frt 96 kr.
tott és újonnan bútorozott helyiségekbe költöztette át. Ez A „szegények alapjából“ több tanulónak 77 frt 80 kr.
által biztosította e becses gyűjtemények conserválhatását;
lehetővé tette a didactika elveinek megfelelő módszeres ke­ Összesen: 2 drb cs. k. arany és 869 frt — kr.
zelést és oktatást s mindenek felett módot nyújtott ugy az 7. S.-Szt.-Györgyön kiadatott családi
illető szakok tanárainak, mint a hivatottabb tanuló ifjak­ alapítványok, ösztöndíjak és jutalmak czi-
nak arra nézve, hogy kísérletezve és kutatva ismérjek és me alatt 32 tanuló közt öt drb érem és 393 frt 38 kr.
ismertessék meg a természet nagyszerű alkotását. Könyv jutalmakban 33 tanulónak 54 frt 85 kr

!^
00
A tanulóknak nyújtott segélyezés és javadalmazás a Összesen: 5 drb érem és frt 23 kr.
különböző kollégiumoknál a következő adatokat tünteti föl. Mind a 7 kollégiumban kiosztatott
1 . Nagy-Enyeden kiosztatott: Bethlen Gábor fejedelmi összesen 23 drb cs. k. arany, 24 véka
kegyleteböl, egyos családok s kegyes alapítók alapítványai­ gabona, 5 drb érem és 23 ,349 frt 16 kr.
ból, a Sárpatakig Szotyori- és Náláczy-fóle akadomikum sti­
A hála és kegyelet érzelmeivel teszek itt említést
pendiumokból és az egyházkerület ösztön-
azon adományokról, melyek e tanév folyama alatt az egyes
dijak czimón tanitó-képezdei növendékeknek 4139 frt 83 kr.
collegiumok részébe jutottak.
Czipóban 5333 frt 83 kr. Űj alapítvány gyűlt Kolozsvárt néhai S á mi L á s z l ó
Kogykosztban 1141 frt 13 lu\ tanár koporsójára szánt koszorúk megváltásából, összesen
Tűzifa árábau 1324 frt 75 kr. 1318 frt. Ezen összegből e z e r í r t n a k évi kamatját egy
Egészségügyi kiadásban 1809 frt 24 kr. szegény sorsú, jóremónyü bölcselmi tanuló élvezi; az ezer
Jutalom-, pálya- és ösztöndíjakban frtot meghaladó összeg kamatja pedig történelmi pályakór-
6 daiab csász. kir. arany és 1235 frt 64 kr. désekre fog évenként kitűzetni.
Ünnepi követek jutalmazásában . 51 frt — kr.
A m.-vásárhelyi collegium főgondnoka dr. A n t a l
Összesen; 6 drb csász. kir. arany és 15599 frt 34 kr. |
L á s z l ó kir. tanácsos ez évben is 50 frtot ajándékozott
2. Kolozsvárt kiosztatott alapítvá­
a w.-vásárhelyi zene-énekkari alap javára, s így ő 1 1 év
nyokból és egyesek ajándékából 3 drb cs.
óta 560 írttal gyarapította az illető alapot. H i l d e b r a n d
kir. arany és 848 frt 29 'k r.
J ó z s e f kir. törvényszéki bíró 1 0 0 0 írtról szóló biztosí­
Czipóban 628 frt 8 6 kr.
tási okmányát a m.-vásárhelyi collegiumra ruházta. Néhai
Egyházi árvái alapítványban
K o r ó nk a L á s zl ó n é , született Mátyus Katalin úrasszony,
( 6 növendéknek) 426 frt 26 kr.
10 00 frtot hagyományozott „ Ko r ó n k a — M á t y u s “
Állami ösztöndíjban ( 6 növendéknek) 480 frt — kr.
alapítvány czimón és 280 frtot „ Ko r ó n k a A l b e r t -
Könyvekben . . . . 28 frt 35 kr.
alap“ czimón az 1882 junius 12-étől folyó kamattal. D r.
Összesen: 3 drb cs. k. arany és 2411 frt 76 kr. S z á s z B é l a , kolozsvári egyetemi tanár,-édes atyja „i d.
3. M.-Vásárhelyt kiosztatott családi S z á s z K á r o l y “ nevére és emlékére különböző jótékony
alapítványok, jutalmak és ösztöndíjak czólokra adományozott 2 0 0 0 frtos névértékű földtekermen*
czimón 1815 frt 82 kr. tesitósi kötvényből 2 0 0 névértékű frtot a m.-vásárhelyi col-
Állami ösztöndíjakban 1 2 0 frt — kr. legiumnak ajándékozott jutalomdij-alapúl. D r. J e n e i V i k ­
Könyvekben ? frt ? kr. t o r kolozsvári egyetemi tanár, b, e. szülőinek „ J e n e i
Összesen: 1935 frt 82 kr. J ó z s e f és Z u d o r R á k k e l n e k “ nevére és emlékére kü-
 188
lonböző jótékony czélokra adományozott 2 0 0 0 névértékű frt
érd. földtehermentesitósi kötvényből 1 0 0 0 frtol ajándékozott
a m.-vásárhelyi collegiumnak az elöljárósággal együttesen
megállapítandó czélokra.
Fogadják e kegyes adományozók és a már csak néhai
alapitványtevő élő rokonai ez által is a főtiszt, közgyűlés
méltányló elismerését és köszönetét 1
Ezzel befejezem sok tekintetben hiányos jelentésemet,
kérve annak tudomásul vételét, s kérve a főtiszteletü köz­
gyűlés mélyen tisztelt tagjait, hogy móltóztassanak a colle-
giumok mai tanügyének és mai életének behatóbb megis­
merése végett becses figyelmökre méltatni és olvasni az
évenként megjelenő collegiumi nyomtatott Értesítőket,
Mely hivatalos jelentésem után maradtam mély tisz­
telettel a
főtiszteletü közgyűlésnek
Kolozsvárt, 1883. május 7-kón
Parádi K álm án , tanügyi előadó.
A testvér superintendentiák köréből.
Az dg. liltv. m agyar egylidz egyetem es gyűlése.
— Br. Prónai Dezső beigtatása. —
Budapest, május 2 2 .
Báró Prónay Dezsőt, a magyarországi ágost. hitv.
egyetemes egyház újonnan megválasztott főfelügyelőjét f. hó
2 2 -én délelőtt igtatták be ünnepélyesen hivatalába.
Az ünnepély az evangelicus teremben folyt le, mely
zsúfolásig telt meg a kerületek és esperességek világi és
egyházi küldöttségeivel. A küldöttek közt közel hatvanan
magyar díszruhában voltak.
Péchy Tamás kerületi felügyelő elnökölt; mellette ül­
tek egyfelől Geduly Lajos, Karsai Sándor, Czékus István és
Szeberényi Gusztáv superintendenselc; másfelől Fabinyi The-
ofil, Ivánka Imre, br. Radvánszky Béla, Földváry Mihály
alispán. Ott voltak továbbá az evangelicus felekezet összes
kitűnőségei.
Az elnökség Szentiványi Mártont illette volna meg,
ki azonban betegsége miatt távol maradt.
Péchy nyitotta meg a gyűlést, s meleg szavakbzn em­
lékezett meg az elhunyt egyetemes felügyelőről, báró Rad-
váuszky Albertról és kihirdette a választás erendményét, mely
szerint a négy egyházkerületből beérkezett 586 szavazat
közül Prónay báróra esett 377 szavazat, Péchy Tamásra
20 2; ehhez képest Prónay Dezső bárót megválasztott egye*
temes felügyelőnek nyilvánította.
Megállapittatott ezután az egyetemes felügyelőnek
adandó utasítás és eskü, teljesen megegyezően az 1875-iki
egyetemes gyűlés által megállapított szöveggel; 15 tagú
küldöttség ment ezután az egyetemes felügyelőt értesíteni
és őt meghívni a gyűlésbe,
P r ó n a y báró csakhamar meg is jelent; fényes dísz­
ruhát viselt és a gyűlés zajos éljenei közt foglalta el helyét.
A gyűlésen jelen volt a dunamelléki református egy­
házkerület küldöttsége.
P é c h y üdvözölte Prónay bárót és felhívta, nyilat­
kozzék, ismeri-e a neki adandó utasítást és az által leteen­
dő etfküt és elfogadja-e a reáruházotfc hivatalt.
Az lij egyetemes felügyelő igennel felelt a kérdésekre,,
mire az egész gyűlés lement a templomba. A templom már
tele Yolt díszes közönséggel. A főfelügyelő az oltárral szem­
ben foglalt helyet. Az egész gyülekezet elénekelte a 197.
számú éneket,
Ezután Karsai Sándor dunántúli superintendens oda­
lépett az eltár elé; oldala mellett Czékus István és Szebe­
rényi Gusztáv superintendenselc álltak.
Karsay Sándor beszédet intézett az új egyetemes fő­
felügyelőhöz ; emlékeztette, hogy az iránta nyilvánult biza­
lom egyrészt a Prónay-család iránti kegyelet kifolyása, mert
a főfelügyelői hivatalt, mely 1 1 0 év óta áll fenn, több,,
mint negyven éven át két Prónai v itte ; Prónay Sándor és
Prónay Gábor; elmondta, hogy az utóbbi (a mostani főfe­
lügyelő atyja) mily tudományos műveltséggel, vallásos buz-
gúsággal és bölcsességgel vezette az egyház ügyeit, és hogy
leghőbb vágya, miszerint fiai is szolgálják buzgón az egy­
házat, teljesedésbe ment, a mennyiben báró Prónay Dezső:
egy évtizeden át, mint a dunántúli egyházkerület főfelügye­
lője, nagy szolgálatokat tett az egyháznak.
„A jelenkor szelíd szelleme talán nem fogja megen­
gedni, mondá szónok, hogy az evangelicus egyház ismét
támadásoknak legyen kitéve,{i de az egyházfelügyelőnek jut
azért fontos feladat, a mennyiben azon kell lennie, hogy az
egyházon belül felmerülő áramlatokat lecsendesitse és igy
fentartsa benne a jó egyetértést. Biztosította, hogy fárado­
zásaiért jutalmat fog találni a hívek szeretetében.
A beszéd végeztével br. Prónai Dezső, kardját leold­
va, odalépett a szónok ele, ki a szokásos kérdéseket intézte
hozzá, nevezetesen, hogy az állást elfogadja-e és kész-e
letenni az esküt.
A főfelügyenlő igenlő kérdései után az egyházi kar
elénekelt egy kar d a lt; Czékus István superintendens egy
imát mondott.
K a r s a y superintendens még egy zárimát mondott,
kérve az isten oltalmát az új egyházfelügyelőre, az egyház­
ra, a királyra, a hazára, a haza minden lakosára; és meg­
áldotta a gyülekezetét, mely egy vers éneklése után szétosz­
lott. A templomi szertartás után a gyűlés tagjai visszatér­
tek a terembe.
Itt P é c h y Tamás, a jelenlevők közül a hivatal sze­
rint legidősebb egyházkerületi felügyelő, hosszabb üdvözlő
beszéd kíséretében átkdta az egyetemes főfelügyelőnek az
elnökséget. E beszédben Péchy kifejtette, hogy a főfelügye­
lőnek leginkább a felekezet iskoláiról kellend gondoskodnia,
melyek közel vannak ahhoz, hogy túl szárnyaltassanak és
melyeket összhangba kell hozni az új középtpnodai törvény
igényeivel; megpendítette továbbá azon eszmét, hogy az
egyház fordítson nagyobb gondot a magasabb nőnevelésre*
Folytatás a mellékleten.
 191
T ö r ö k P á l püspök érdekes beszédben ismerteti a
hivatkozott 48-iki sarktörvény genesisét és annak 3. §-a
megvalésithatlanságát. Megvalósítható a 2. §., a vallásfele­
kezetek közötti „tökéletes egyenlőség és viszonosság*4. En­
nek életbeléptetéséért már sokszor felirt az egyházkerület,
Írjon fel hát ismét, a sárospataki javaslat alkalmából. De
a 3. §. foganatosítását sürgetni nem tartja érdeküukben
állónak. Maga az 1848-iki törvényhozás tisztába jött a hi­
vatkozott elvi kijelentésnek megvalósithatlansága felől. A
törvényjavaslat előterjesztésére utasított pénzügyminister,
K o s s u t h L a j o s konstatálta az országgyűlés előtt, hogy
csak a népiskolák fentartása évenkint 60 millióba korülne.
E szavakkal végezte volt Kossuth beszédét: „nincsenek
uradalmaink a holdban és feneketlen aranybányáink a föld
melyében/ — Különben ez a kérdés az egyetemes egyházat
érdeklő lóvén: a tiszántúli kerület javaslatát szóló a kon-
v e n t h o z f ö l t e r j e s z t e n i javasolja. Ez indítvány gr.
L ó n y a y Menyhért hozzájárulása után egyhangúlag elfo­
gadtatott.
S z ő c s Farkas egyb. kér. levó-tárnok jelentése a beér­
kezett testvér egyház kerületi jegyzőkönyvek általános ér­
dekű, vagy e kerületre vonatkozó határozatait ismerteti. A
legtöbb egyb. kér. gyűlés a zsinati törvények életbelépteté­
sével foglalkozott ; ebben legelőbbre haladt a tiszántúli és
a dunántúli kerület. Utóbbi a zsinati törvények életbelép­
tetésével az egybázkeriileteD kivül teljes restaurítiót h a ­
tározott; előbbi még tovább ment: a lelkészválasztást kivé­
ve, minden egyházi állásra új választást foganatosított. (A
dunamellóki kerület „kilenczes bizottsági“ javaslata ezekkel
ellenkezőleg a státus quo-t minden fokon fenntartja.) Az
egyházkorületi gyűlésekre képviselő-küldés mindenik kerület’
ben lólekszám szerint állapíttatott meg, de a legkülönfélébb
mértékek szerint. Az egyházhivatali csküminta mindenütt
formuláztatott.
Az ev. egyház intézményei közül a pánszlávizmus el­
nyomására irányulók keltettek általános érdekeltséget s he
lyeslóst, a pozsonyi theologia-akadémia új szervezete pedig
a ref. theologiai tanterv megállapításával foglalkozó bizott­
ságnak figyelmébe ajánltatott. A protestáns árvaház fel­
karolására a közgyűlés felhivja a ref egyházak figyelmét és
kegyességét. — A r a n y János özvegyének az egyházkerület
reszvétivatát megköszönő meleg hangú levele irattárban
megőriztetni határoztatott. — Az egyházkerület az évi ál-
lamsegélyösszegekot bölcs előrelátással tőkésítvén, már közel
100,000 írt segélyalapot létesített, mig a kamatok s a tő­
ke egy része is egyházak és lelkészek segélyezésére fordít-
tátik, A tőke nagy része pedig részint kamattalan, részint
f>% kamatos kölcsönüt a rászorult egyházak közt ősz tátik
ki. A múlt óv kimutatása: 5%-os kölcsönsegélybcn része­
sült 3 egyház, 2000 frt, 1200 frt és 2000 frt összeggel.
Segély kiosztatott: 300, 200, 250, 150, 200, 100, 200,
és 100 frt egyházaknak, 870 frt lelkészeknek, 400 frt elő-
könyörgőknek , missióra 500 frtot, missionáriusnak külön
-50 frt és a pesti theol. intézetnek 3000 frt.
A nagykőrösi tanitóképezde 6806 frt 91 kr kiadást
igényelt a múlt évben; a theol. konviktus 1764 frt 99 krt*
a főiskolai pénztár kiadása 14,343 frt 57 kr volt. Mind
e pénztárak számadásai megvizsgáltatván, rendben találtat­
tak.
A Baldácsi-alapitváoy kezeléróre vonatkozó bizottsági
javaslat elfogadtatott s ajánlóan terjesztetik az alapítványi
igazgatóság elé. Az ügyészi jelentés — folog a Roboz-ala-
pitványra vonatkozó — örvendetes és megnyugtató tudomá­
sul vétetett, a dijakról lemondás pedig köszönettel fogad­
tatott,
Holnap a zsinati törvények életbeléptetésére vonatko­
zó „kilenczes bizottsági“ javallat tárgyaltatok.*)
VIDÉKI ÉLET.
A kolozs-kalotai egyházmegyéből.
— Helyreigazítás. —
Péld. XII. 16. Igazat szól,
a ki megjelenti, a mi igaz.
A „Protestáns Közlöny“ idei 19. számában t. Vallor
József úr egy meglektősen homályos elmofuttafcást közöl
azon kérdés felett: „ k i f e l e l ő s a m á t r i k u l á é r t ? “ Itt-
ott a gúny ostorával csapkodja a k.-kalotai e,-m. közgyűlé­
sét. Harczol a s z é l m a l o m m a l ; végre kifáradva, köszö­
netét mond a nt. Szerkesztő úrnak, hogy „Az egyh.-m .
h a t á r o z a t a által b e ns őj éne k megzavart erköl­
cs i e g y e n s ú l y á t h e l y r e á l l í t o t t a , felvilágosítván őt
a felől, hogy a m á t r i k u I á é r t a p a p a f e l e l ős .
Nem hallgathatom el szó nélkül a t. kollega űr e nyi-
atkozatát, mert nem egyezik meg a valósággal. Nem állí­
tom, hogy készakarva ferdített, de lehet, hogy b e n s ő j é ­
n e k m e g i n g o t t e r k ö l c s i e g y e n s ú l y a gátolta figye­
lemmel kisérni a tanácskozás menetét s igy tévedett, mert
nem tette a közgyűlés rendes tárgyává azt, hogy felelős-e,
vagy nem a pap a matrikuláórt ? Hiszen, olyan természetes
az, hogy alig van még pap, a kinek erről „ c sa k h o má "
lyos s e j t e l m e l e n n e . “
Nem is közölte —■ a mint állitá — a t ö r t é n e t e t
h í v e n , mert p történőt ez :
Egy egyházban a közelebbi években a pap ellen inté­
zett izgalmak egyik vezetője a curator volt, a ki társaival
mindent elkövetett a végett hogy papjukat elkedvetlenítve,
más egyházba való távozásra kényszerítik. Az elég nem­
telen eszközök egyike az volt, hogy a számtalan helyon cse­
pegő papi lak fedelét nem akarták meg renováltatni, úgy,
hogy a papnak a meg ázás elől féltőbb bútorait ide meg
oda kellett, költöztetnie; a padlást edényekkel rakta tele a
hecsepegő esővíz felfogása végett.
A canonioa visitatio, egy kiküldött bizottság és a hely­
beli presbiteryum jegyzőkönyvileg, felelősség terhe alatt ren-
*). Az ülések további folyamáról jövő számunkban fogunk
r é s z l e t e s és k i m e r í t ő tudósítást hozui.
Szerk.
 192
delik meg a kurátornak a fedél kiigazítását; s e czélra fá­
kat is jelöltek ki az egyházközség erdejében. Ö azonban ko­
nokul ellene szegült törvényes felebbvalói rendeletének, pa­
rancsolatainak: egy zsendelyt sem üttetett a papi lakra,
hanem hagyta azt pusztulásnak indulni.
Történt o közben, — hetek hónapok múltával,— hogy
a papnak bizonyos dolgai elintézése végett B. Hunyadra kel­
lett mennie, s ezalatt egy rendkívüli záporeső a papilak
padlására rakott edényeket csordultig megtöltvén, az azok­
ból kiömlött v í z a padláson szétfolyt s a szobába csepegett
és ott a pap öltönyeiben, könyveiben tetemes kárt tett és
egy matrikulát is megáztalott.
Ez a tényállás. Erre hozta azután az egyh,-megyei
közgyűlés azt a végzést, bogy: az esküjéhez bűtelen, az
egyházi felsőbb hatóságok rendeletéinek ellenszegülő s ez­
által az egyháznak tetemes kárt okozó gondnok köteles az
elázott matrikulát a maga költségén lemásoltatni, az ő ha­
nyagsága és rósz indulata lévén oka a matrikula eladá­
sának.
Ezen határozat ellen p ó n á 11 a t. Kollega úr pária
kántora s e határozat z a v a r t a me g a t. Kolléga űr b e n ­
sőiének erkölcsi egyensúlyát
Volt-e elég ok reá, ítéljen felette a részrehajlatlan
közzvélcmény.
Egy igazmondó.*)
KÜ LÖ N FÉLÉK.
Kolozsvár, 1883. május 26.
— K. T óth K álm án beköszöntő szónoklata. A deb-
reczeni külvárosi templom máskor oly csöndes környéke
szokatlan elevenséget öltött múlt vasárnap. A legelőkelőbb
szépszámú közönség csoportja hullámzott ottan, a templom
felé igyekezvén, kocsikon és gyalog. Könyves Tóth Kálmán,
hirneves lelkész tartá beköszöntő szónoklatát; könnyen meg­
magyarázható, tehát a közönség nagymérvű, mondhatni lá­
zas érdeklődése. A templom a logválogatoUabb közönséggel
egészen megtelt. Ott voltak a világi s egyházi legkiválóbb
férfiak: Simonfty Imre, polgármester s kir. tanácsos, Ré­
vész Bálint püspök, Nemethy Lajos lelkész, az összes se­
gédlelkészek, Tóth Sámuel tanár s egyházkerületi főjegyző,
Kiss József kir. tanfelügyelő, Sápy Sámuel egyházi főgond­
nok, Rab László egyházi algondnok stb., urakat, s az egy-
háztanácsnak csaknem minden tagja. A gyülekezet a lel­
kész fölszenteléskor mondandó 235-ik dicséret 3 első versét
éneklé; ezt követőleg Könyves Tóth Kálmán állott föl a
szószékre, s mondott nagy gonddal kidolgozott, s valódi
szónoki hévvel előadott beszédet, alapú) vevén: „Eljöttem
közétek, hát miért hívtatok" igéket. A gyülekezet áhitatos
csöndben hallgatta az o lragadó szónoklatot. A jelenlevők a
*) Közöljük e nyilatkozatot és részünkről is kötelességünk­
nek tartjuk kijelenteni, hogy, a tényállásból ítélve, magunk is visz-
szavonjuk, ez egyetlen, k i v é t e l t képező e s e t r e nézve azon
állításunkat, illetőleg magyarázatunkat, mintha az anyaköuyvért ez
esetben a pap lenne felelős. Nulla regula síné excoptione.
_____ ___________________________________ _ Szerk.
Nyomatott Stein Jánosnál a* ev.
74-ik dicséret eléneklése után a legjobb benyomással té -
voztak a templomból.
— Egy lelkész jubileum a. Forgolányom, Ugocsa-
megyében nagy ünnepélyességgel ülték meg f hó 16-án a
Gönczy Dániel jubileumát. Tisza Kálmán miniszterelnök kép­
viseletében Teleszky István, Trofort Ágoston közoktatásügyi
miniszter és a kormány képviseletében György Endre or­
szággyűlési képviselők, a tiszántúli ref. egyházkerület ré­
széről Révész Bálint püspök vezetése alatt Vályi János,.
Kántor Sámuel, Várady Gábor egyházmegyei gondnokok, Kis
Áron, Bencsik István, Doktor János esperesek, azonfölül
Ugocsamegye képviseletében Perényi b. főispán, Szentpály
alispán, dr. Hagara főjegyző, Scblauch szathraári r. k. püs­
pök és káptalana képviseletében: Pohl Károly prépost-kano­
nok és Dier Lajos esperes ; Pásztélyi munkácsi püspök és
káptalana képviseletében; Fírcsák apátkanonok és Hrabár
esperes, számos egyházmegye a főiskolák tanári kara, s
mármaros-ugocsai egyházmogye minden lelkésze s az egész
környékbeli értelmiség részt vett a fényes ünnepélyen, mely
Gönczy 53 éves lelkészi, 50 éves forgólányi lelkészi és 40
éves egyházmegyei hivatalkodási jubileuma alkalmából tar­
tatott. A halmii indóházból, melyet oz alkalomra fényesen
feldiszitettele, a vendégeket az egyházmegye nevében világi
részről, szokott ékesszólásával Várady Gábor gondnok, egy­
házi részről Ladányi Pál viskii (mármarosi) lelkész üdvö­
zölte, a melyre Révész Bálint püspök meghatóan felelt, mint
szintén elragadó beszédet intézett az útjára virágot
szóró leányokhoz. A nagy közönség határtalan lelke­
sedéssel fogadta az a főpásztori szavakat s a beszéd után
a „Szózatu*ot énekelte. — A nagy közönséget bandérium­
mal 138 kocsi vitte forgolyánba, az agg lelkész lakásához.
Harangzúgás, mozsárdurrogás közt kezdődött meg a haza­
fias ünnepély. Perényi Zsigmond b. adta át ő felsége ado-
mányakép a Ferencz-József-rend lovagkerosztjót. Ezután Ré­
vész Bálint püspök^ Firczák Gyula apátkanonok s mások
üdvözölték a derék aggastyánt. — A közönség ezután a
templomba vonult, hol Doktor János esperes az egyházme­
gye részéről gyönyörű babérkoszorút és remek kötésű bib­
liát adott át Gönczinek. Több alkalmi szónoklat és ének
után az egyházi ünnepély véget ért. Erre 118 teritékft
ebéd következett e czélra készült sátorban. Az első felkö­
szöntőt az ünnepelt Gönczy Dániel mondotta ő Felségérer
kiemelve a nap elvi jelentőségét, mely az ő személyében a
protestáns papságot s igénytelen hazafiságot érte. Ezután
számos felköszöntőt mondtak. Az ünnepély fényes tánezvi-
galommal ért véget.
— Gyászhir. D o k t o r J á n o s , nagyszállóéi ref.
lelkipásztor, a máramaros-ugocsai egyházmegyének 11 éven
keresztül oly nagyrabecsült kitűnő jellemű esperese e hő
23-án elhuny. Temetése 25-én délután volt. — Béke po­
raival!
— Az erdélyi rom án egyházkerület o hó 10-én
tartott gyűlésén R o m á n Miron erdélyi görög keleti érsek
tiltakozott a lapok azon fölfogása ellen, mintha ő a k ö z é p
i s k o l a i t ö r v é n y t ő r ö m m e l f o g a d t a v o l n a , ő az
általános vita alkalmával a főrendiházban azért fogadta el
a javaslatot, mert azt hitte, hogy a részletes vitánál a ro­
mánokra kedvező médositványait elfogadják, de stiláris mó­
dosításain kívül semmit som fogadtak el. <ü megtette, am it
tehetett. Erre Comsia előadó konstatálta, hogy a törvény
jajkiáltást keltett az ország egyik végétől a másikig. A gyű­
lés azután egyhangúlag hozott határozatban mondotta ki,
hogy sajnálja ezen „veszélyes és káros javaslat" törvény­
erőid emelkedését s utasítja a hivatottakat, tegyék meg
minél előbb a szükséges lépéseket a románok autonomiájá-
uak megvedelmezésere.
ref. főtanoda betűivel Kolozsvárt. ~ "
Melléklet a „Protestáns Közlöny“ 21. számához.
Most Filó lelkész szólalt fel és a dunamelléki reformált
egyház nevében üdvözölte az új egyetemes főfelügyelőt.
B. Prénay Dezső megköszönte e figyelmet és örömé -
nek adott kifejezést a felett, hogy első elnöki actusa a ré-
formatus egyházzal való testvéries egyetértés hangsúlyozása
lehet.
Ezután előadta székfoglalóját, melyben ecsetelte az
evangelicus egyház viszontagságos múltját; kiemelte, hogy
az ő politikai meggyőződései és új állásának kötelességei
közt nincs ellentét, továbbá, hogy szerinte az evangelicus
egyháznak első sorban feladata a magyar nemzeti cultuva
terjesztése és hogy erre fog fő figyelmet fovditani.
Végül kijelenti, hogy egy l é t e s í t e n d ő e g y e t e m e s
egyházi közalap j a v á r a négy ezer f o r i n t o t
aj ánl f el .
E magvas székfoglaló közlését h» csak térünk engedi,
már jövő számunkban megkezdjük. Jelen számunkból kiszo­
rította azt a közlemények nagy halmaza.
A székfoglaló után Földváry Mihály, a négy ref. ogy-
házkerület nevében üdvözölte az ünnepeltet, a következő
beszéddel.
Méltóságos báró, mélyen tisztelt egyetemes egyházi s
iskolai főfelügyelő u r !
Csekélyeségemnek jutott a kiváló szerencse, hogy mél­
tóságodat, ez ünnepélyes alkalommal a 4 testvér egyház
kerület nevében üdvözöljem. Feladatom megoldását csak az
teszi lehetővé s könyiti meg. hogy nem kell keresnem a
szavakat, — szivem mélyéből, keblem őszinte érzelméből
önként fakadnak azok.
Méltóságodat a bizalom, a szeretet s az őszinte ra ­
gaszkodás helyezte azon magas állásra, mely előttünk a
legnagyobb fontosságú, mely helyről reméljük, sőt várjuk,
hogy erélyes kéz vezetőnői egyházi és iskolai ügyeinket,
védeni fogja — ha kell — autonóm jogainkat, de egyszers­
mind mindenkor tisztelni is fogja azt, s fenkölt szelleme
biztosit, hogy mindenkor el fogja találni a helyes utat,
hogy egyházi életünk történelmi folyamaként mint ,.primus
inter pares“ hatalmát s be folyásút miként s hol érvénye­
sítse, hitsorsaink közt az egyetértést megszilárdítsa » a
testvér vallásfelekezetekkel a békés összetartást fen tartsa.
Csak e perczben hangzottak el méltóságodnak szép
szavai, de mi nem csak a tett ígéretekben találjuk a bizto­
sítékot, hogy reményeinkben nem csalódunk, méltóságodnak
jelleme, szent vallásunkhoz yoló hü ragaszkodása, s a ma­
gyar állameszme iránti hazafias érzülete, s törhetlen erélye,
nyújtja nekünk a főbiztositékot, hogy méltóságod dicső elő­
deinek helyét méltón töltendi be. Ezen hitben üdvözlöm én
Dióltéságodat, s kívánom, hogy mint vezérünk autonóm jo­
gaink, a közművelődés, s a hazaszeretet zsászlaját keble
hitéből s a testvéri szeretettől vezéreltetve soká, igen soká
fennen lobogtassa, s a boldog öntudatban lelje fel legódesb
jutalmát.
A főfelügyelő válaszában köszönetét mondott az egy­
házkerületek támogatásáért, egyúttal kijelentette, hogy a
® u g y a r á l l a m e & z m ó n e k r o n d i t h e t l e n h i v e , mert
szerinte az egyház csak addig tarthatja fenn autonómiáját,
m ig'a közvéleményt meggyőzi a felől, hogy a magyar ál­
lameszmének rondithetlen harczossa. Ezután még Schmied
Mihály, a fehér-komárommegyei esperesség képviselője üd­
vözölte az ilj főfelügyelőt, annyival is inkább, mert Prónay
ott kezdte meg egyházi működését. Prónay rövid válasza
után elfogadták Fabinyi és Czékus abbeli indítványait, hogy
az ünnepélyen elmondott beszédok kinyomattassanak, Pró-
nai székfoglalója egész terjedelmében jegyzőkönyvbe iktat-
tassók és az egyetemes közalapra általa felajánlott 4000
frt összegért jegyzőkönyvileg köszönet szavaztassák. A po­
zsonyi theologiai bizottság elnökévé az új főfelügyelő egy­
hangúlag megválasztatott. Végül Ge d u l y L a j o s szuperin­
tendens üdvözölte az új főfelügyelőt, kinek rövid köszöneté
után a fényes társaság eloszlott.
A dnnaiuelléki ref. egyházkerület közgyűlése.
Budapest, máj. 19.
A dunamelléki ref. egyházkerület ma délelőtt kezdte
meg közgyűlését a reform, egyház tanácstermében T ö r ö k
P á l püspök és gróf L ó n y a i M e n y h é r t főgondnok ket­
tős elnöklete alatt. Ma azonban csak megalakult a gyűlés,
az érdemleges tárgyalások hétfőn kezdődnek meg, addig dol­
goznak a mai ülésből kinevezett különféle bizottságok, me­
lyeknek feladata főként a több rendbeli egyházi és iskolai
theologiai, tanitóképezdei, államsegélyi pénztárak megvizs­
gálása és az azokról szóló jelentések elkészítése.
Id. gróf R á d a y G e d e o n , e.-megyei gondnok, indít­
ványára elhatároztatott, hogy az a bizottság is, mely a pesti
theologiai intézet felett való felügyelet gyakorlásával már
két évtizeddel ezelőtt megbizatott, melynek tagjai az espe­
resek és e.-megyei gondnokok, de a mely bizottság, a mi­
óta fennáll, alig tartott pár rövid ülést, — a közelebbi na­
pok valamelyikén és ezután minden évben rendes ülést tart­
son, a theologiai tanintézet anyagi és szellemi ügyeivel rész­
letesen foglalkozzék.
A közgyűlést megelőző két napon a papi irás- és szó­
beli vizsgálatok tartattak, a melyeken eddigelé soha nem ta­
pasztalt csekély számmal jelentek meg a vizsgálandók. Az
első papi vizsgát két segédlelkész, a másodikat csak egy
tette le.
E hó 20-án, a vasárnapi istentisztelet végeztével pap­
szentelés volt, a mikor Gyönk és Sár*Bogárd közelebb Vá­
lasztott rendes lelkészeit avatták fel. Az egyházi beszédet ez
alkalommal F e l e k i J ó z s e f foktüi lelkész tartá.
*
Budapest, máj. 21.
A múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesíté­
se után T ö r ö k P ál olvasta fel püspöki jelentését a lofolyt
egyházi évről.
A jelen gyűlésre — mondá — a teendőknek nagy
halmaza várakozik, a szokott tárgyak mellett van nehány
rendkívüli is. így nevezotosen, miután a zsinat az uj egy­
házi törvényeket a nélkül alkotta mog, hogy azoknak egy­
szersmind a végrehajtására nézve is részletes intézkedést
tett volna, ez utóbbi az egyházkerületek feladata lön, ezek­
 nek kell e tekintetheti intézkedni. A duuamelléki kerület Végül felemlítő, hogy a kerületnek 244 tagot számlá­
számára a múlt gyűlésből kinovezett kilenczes bizottság erre ló lelkészkarából a közelebbi óv folytán egy lelkész halt
nézve készített javaslatot, ez az egyes egyházaknak és egy­ meg — az áporkai — s hogy világi nagyjai közül a ma­
házmegyéknek jó eleve megküldetett s ez által az intézke­ gyar ref. egyháznak kidőlt gr. Degonfold Imre, kinek neve
dés meg van könnyítve. Másik fontos csoportját a ta­ és emléke e kerület által is kegyelettel őriztetik.
nácskozás alá veendő tárgyaknak képezik azok, melyeket az A püspöki jelentésre gr, L ó n y a y M e n y h é r t társ­
egyetemes konvent áttett a kerületekre. Harmadik s egyik elnök csak nehány észrevételt tőn. A többek közt fölemlitó,
legnagyobb horderejű tárgy lesz az országos egyházi közalap hogy korántsem tervtelensógből, de jól megfontolt számítás­
ügye, melyve nézve már a kezdeményezés megtörtént, a sal utalta a zsinat a törvények végrehajtási módozatainak
mennyiben a konvent intézkedései értelmében felhívó szózat szabad megalapítását a kerületekre, melyek igy jobban fej­
készíttetett, melyben a közalap nagy fontossága, annak az leszthetik élő organizmusává egyházalkotmányunknak a zsi­
egyház felvirágoztatására gyakorlandó befolyása kifejtetett és naton alkotott és formulázott alaptörvényeket.
a melyben a református egyház hívei ennek az uj intéz­ A B a l d á c s y - a l a p i t v á n y kezelését illetőleg gr. Ló­
ménynek felkarolására s az oz értelemben hozandó áldozatok­ nyay Menyhért felvilágositá a közgyűlést, hogy igenis jól
ra hathatósan buzdittatmik. Negyedik tárgy lesz a tanügy, van megoldva a Baldácsy-alap igazgatásának fontos kérdése,
különösen a középiskolai. E tekintetben, mint tudva van, és egyrészt meg van óva abban az egyházkerület érdeke,
a törvény, habár nincs is még szentesitve, meghozatott. A másrészt konstatálható rendeltetésére forditottsága.
protestánsok az országos törvénynek tudnak és szoktak hó­ A kettős elnökség két jeles viselőjének érdekes nézet-
dolni. Meghódolnak ez előtt is. Ezért szükséges lesz intéz • eltéréseik sikerült egyeztetése után a püspöki jelentés töb­
kedui oly czólbó), hogy a reform, középiskolák eddigi álla­ bi részét tudomásul vette a közgyűlés. Az adatok közűi fel­
pota és viszonyai összehasonlittassanak az uj középiskolai említendő, hogy a múlt év 25,000 frt. adománynyal és 103
törvéuynyel és hogy kimutattassók, hogy az uj törvényhez ezer frt. építéssel gyarapította a kerület egyházait.
való alkalmazkodás czéljából az iskolák körül mi változtatá­ Az evang. egyház egyetemes főfelügyelőjének, b. Prónay
sok teendők, hogy az iskolákra miféle terhek nehezednek s Dezsőnek beigtatásához üdvözlő küldöttség menesztése hatá­
azokból miből s miként lesznek fedezendők. Nem kevéssé roztatok.
fontos a Baldácsy-alapitvány ügye is, a melynek kezelő bi­ Ezután az iskolai takarékpénztárakat pártoló Pestrne-
zottsága a múlt óv végén szerveztetek újból, de a melynek gye és Febérmegye tanügyi megkereséseit ajánlólag tudomá­
elnöke, gr. Degonfold Imre, alig pár hónappal ezután meg­ sul vevő határozat vita nélkül meghozatala és nehány mi­
halt, és igy annak közgyülósileg választott elnöke nincs is. niszteri rendelet tudomásul vétele tért engedett a tiszántúli
— Az egyház állapota a lefolyt év folytán eléggé rende­ kerület azon nagy horderejű javaslata tüzetes tárgyalásának
sek volt, az egyházat nagyobb csapás nem érte. Örömmel mely az 1848. XX. t.-cz. 3. §-át foganatosíttatni kívánja :
tapasztalhatni a szétszórva vagy kis csoportokban élő re­ hogy t. i. a középiskolai törvény által a felekezetekre rótt
form. híveknek, ha nem is anya, de legalább leányegyhá­ elviselhetlen uj terhek, az „egyházi és iskolai szükségek
zakká való egyesülési, tömörülósi készségét, valamint a hí­ közálladalmi költséggel“ fedeztessennk, — s az á l l a m a
veknek az egyházi, iskolai, jótékonysági czélokra való áldo­ p r o t . i s k o l á k a t i s s e g é l y e z z e , Gr. Lónyay hasonló
zatkészségét. Azok az összegek, melyeket az egyes gyüle­ mozgalom indítását törvényesnek ismeri el, de ezóitévesz-
kezetek közelebb templom, iskola, lelkészlakok építésére, ja­ tettnek tartja, mert eredménye a ref. egyház függetlenségé­
vítására fordítottak, felrúgnak 103,000 forintra; az egye­ nek koczkára tétele lehetne. Filó Lajos ily nagy jelentőségű,
sek adományai pedig mintegy 25,000 frtot tesznek, A sok megkeresés fölött a napirendre térést nem tartja helyesnek,
közül kiemelendő különösen két n.-körösi gazdálkodó polgár ép úgy nem szeretné vak elfogadását: bizottság kiküldését
családnak: Sántha Foroncznó és Bilnry Mihály alapítványa. ajánlja, a mely a holnapi ülésre vólemónyes jelentést
Az előbbi házát adta át telekkönyviig egy N.-Kőrösön ala­ tegyen.
pítandó árvaházra, a másik pedig 43 katasztr. hold földjét Gr. R á d a y Ge d e o n határozottan a javaslat ellen
részint árvaházra, részint iskolai ösztöndíjakra. nyilatkozik; nem pártolhatná azt mint protestáns, féltve az
Felemlíti továbbá a püspöki jelentés, hogy dr. Vé- autonómiát és nem pártolhatná, mint hazafi, féltve az or­
c s e y Tamás egyetemi tanár s cgyliázkerüloti aljegyző az szágot elviselhetlen terhektől.
1869 — 1882-ben megjelent minden oly országos törvényt K e r k a p o l y Károly kifejti az 1848. XX. t.-cz. kö­
s miniszteri rendeletet, melyek a lelkesei és tanítói hivata­ vetkezéseit, melyek az összes egyházi javak sekulavizálá-
lokra vonatkoznak, összeszedett, betűrendes tárgymutatóval sában tetőznek, mert ha az állam gondoskodik az egyházak
ellátott, mely becses és a lelkészekre nézve kiváló fontos­ és iskolákról, állami vagyon lesz eo ipso az egyházak szer­
ságú gyűjtemény logközelebb az egyházkor, költségén kinyo­ zett tulajdona. Nem ok nélkül vártak 35 esztendig e tör­
matott. Felhívta továbbá a figyelmet a Hetessy Viktor rof. vény életbeléptetésével. Igen megfontolandó a lépés ily ál­
lelkész által közelebb kiadott s a reformátusok énekes-köny­ lami beavatkozás sürgetése iránt. Nem ellenzi, hogy beható
véhez szolgáló „kalauzr“-ra, úgyszintén Szilády Áron által tanulmányozásra bizottságnak adassék a javaslat ki, de
kiadott s a magyar nyelvészetre nézve oly becses „Régi utal a nehézségekre, melyek lehetetlenné teszik, hogy a bi­
magyar költők könyvtára“ czimü munkára. zottság már holnap vólemónyes előterjesztést tegyen.
XIII. évfolyam. Kolozsvárit, 1883. Junius 3. 22. szám

P R O T E S T Á N S KÖZLÖNY. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP.

$3»- -« fi fi* - '« *
M EGJELENIK MINDEN VASARNAP. KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.
SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS: HIRDETÉSI DIJAK
b.-farkas utcza 16 szára, hová a lap szellemi s aüyagi ügyeit kétszer hasábozott garmond sor vagy annak tere 5 kr, Bé-
illető miuden küldemények czirazendok. lyegdij minden heigtatás után 30 kr.
ELŐFIZETÉSI ÁR : Nagyobb és többször megjelonő hirdetéseknél külön kedvez­
Egész évre 6 írt., félévre H frt., évnegyedre 1 frt. 5 0 kr. ményt nyújt a kiadóhivatal.
A
------------- ------------------------------------------------------------------------------- ------------------------------------------------ --------------
j^ELELO S SZE R K ESZTŐ ÉS KIADÓ TULAJDONOS : S Z S W 3 5 5 D o m o ko s.

Egy test és egy lélek vagytok. Efóz, IV. 4.

T a r t a l o m : Az országos közalap kérdéséhez, Szász Béla.

kat, hogy ne olvassák bele nézetüket a fölfogandó
— Felhívó szózat a magyarországi ref. egyházak híveihez, az orszá­
dologba, hanem abból magából olvassák ki minemü-
gos í’tíf. egyházi közalap tárgyában, — A testvér superinteu-
sógót s ennek szerinte alkossák meg felőle fogalmu­
clentiák köréből. A dunamelléki rof. egyház-kerület közgyűlése. —
Az áll. ig. tanács üléséből. —■Különfélék. — Körözvények. kat. Mert hát az országos közalap ügye annyira szi­
véhez van nőve minden igaz protestánsnak s annyi­
Tá r c z a : Remény. Váró Ferencz. Nehány prot. egyháztör­
ténelmi adat a 16. sz. végéről. ra beleéltük magunkat a gondolatba, hogy ez fogja egy­
házunk új egét és új földjét meghozni s mint még
csak tervezett, de tényként előttünk nem álló való­
Az országos közalap kérdéséhez. ság annyira ingerli a képzelődést; meg aztán egyhá­
I. zunk mindenikünk által élénken érzett bajai és ne­
Kolozsvár, 1883, junius 1. hézségei annyira fölkeltik szenvedólyszerü vágyun­
Régi és igaz szó, hogy nincs az az egyszerű kat, hogy minél gyorsabban és minél gyökeresebben
esemény, a melyet hét vagy több szemmel látott ta­ hajtsuk végre az orvoslást, hogy nem csoda, ha né­
nú minden pontjában egészen egyenlően tudna elbe­ melyek szeme és Ítélete kissé meghomályosodik s
szélni — hogyan csodálkozhatnánk tehát, a fölött, olyannak látja és hirdeti a kérdést, a miként leg­
ha az olyan egészen xíj intézményre nézve, mint a jobb szándéka és belátása szerint maga eldöntendőnek
mi országos közalapunk, szintén különböző nézetek tartja S különösen kezére játszik ennek a megté­
merülnek föl s nyernek kifejezést. Igaz ugyart, hogy vesztett ítélet-alkotásnak az az épen nem alaptalan
e kérdést immár az illetékes testületek — zsinat és aggodalmaskodás, a mely mindenkit elfog, a ki va­
konvent — tisztázták és eldöntötték s határozott aka­ lamennyire is ismeri népünket és viszonyainkat, mihelyt
ratukat Írott törvényben, illetőleg szabályzatban ad­ arra gondol, hogy a megalkotott törvényt végre is
ták kezünkbe, — de hát mire való a szó és Írás, kell hajtani 9 az egy pro miile járulékokat be is
ha nem arra, hogy egyéni nézeteinket, kedvencz gon­ kell szedni a hívektől. A jóakaratu aggodalom gon­
dolatainkat belemagyarázzuk az eseményekbe vagy dolkodásra sarkalja az elmét, hogy miként lehetne
írott törvényekbe s valóság és igazságként bizonyít­ a nehézséget elhárítani; az elme kieszel bizonyos mó­
gassunk olyan valamit, a mi megfelel ugyan haj­ dot s az argumentatio, hogy ne mondjuk rabulismus,
lamainknak, vágyainknak, de ellenkezik a ténynyel aztán napnál világosabban bebizonyítja, hogy, hiszen
avagy tétellel. a törvény is épen ezt az általunk javasolt módot
És mi még nem is igen csodálkozunk azon, rendeli.
hogy országos közalapunk ügyének értelmezése ilyen Ezekben s más ilyen okokokban látjuk mi ma­
sorsban részesül azoknál, a kik vagy jobban akarják gyarázatát annak a különben alig érthető jelenség­
érteni a dolgot magánál a törvénynél is; vagy ér­ nek, hogy egy épen most megalkotott zsinati tör­
telmeik által engedik magukat itólet-alkotásukban vény és conventi szabályzat tartalma vita tárgyává
vezettetni; vagy nem iskolázták annyira fölfogásu­ válbatik olyan fők és szivek között, mint Kerkapoly
 194
Károly és Lónyai Menyhért gróf, mint Ballagi Mór,
Körmendi Sándor, Szentpéteri Sámuel meg Filó La­
jos és lapunk Sz.— s. jegyű írója! Csak isigy szem­
lélhetjük elképpedés nélkül, hogy jobbára olyanok, a
kik maguk is részt vettek a zsinat és couvent tör­
vény- és szabályzat-alkotásaiban, homlokegyenest el­
lenkező nézeteket vallhatnak a Sáros-pataki Lapok­
ban, meg a Prot, egyh. és iskolai Lapban, egy azon
dolog felől — olyanszerü elképpedés nélkül, a mi­
lyen menthetetlenül elfogna, ha két józan, ép ér­
zékű ember közül az egyik fehérnek, a másik fe­
ketének mondaná ugyanazt a bárányt.
Ám azért, hogy számot tudunk magunknak e
sajátos psychologiai jelenség okairól és eredményeiről
adni, még nem következik, hogy igazat is adjunk
azoknak, akik, bár tiszteletre méltó szándékkal, de
épen nem helyeselhető logikával ki akarják fordíta­
ni a zsinati törvényt és a conventi szabályzatot
tiszta, határozott értelméből s az országos k özala­
pót megyei részalapokra szeretnék darabolni s a
kik az egyetemes egyház illetékes törvényhozásának,
a zsinatnak, törvénybe igtatott akaratát próbálják
megmásittatni egy közigazgatási végrehajtó közeg
egyszerű határozata által, megmásittatni a törvényt,
melyre a. Felség ütötte rá megerősítő pecsétjét, egy
dicasterialis végzéssel, rn-dy ha egy betűjében el­
lenkezik a zsinati törvénynyel, egyszerűen ad acta
tehető akármelyik egyházkerület, sőt bármely egyház­
tag által is.
t á e c z a . Néhány prot. egyház-történelmi adat a
BEIÉIT Y.
— Schiller. —
Az emberek ajkain, álmaiban
A jövő szépségi zsibongnak.
A boldogság csillámos, arany
Czéljára sietve tolongnak.
Avulást a világ iijulásra cserél,
De reményünk folyvást jobbat igér.
Világra jövünk a reménynek ölén;
Vígan érzi fuvalmit a gyermek;
Csalogatja varázszsal az ifjút e fény ;
Sírján túl is él az öregnek;
Hisz’ áléivá ha sírba hanyatlik az agg,
Halmán a remény — föltűzve marad.
Nem üres ábránd játéka velünk,
S őrült elmék szüleménye
Örökünknek fennen vallja szivünk
Jobb létnek várni eléje;
S mit e szózat mond, váltiglan igaz:
A reményt, a hitet nem csalja meg az.
Váró Ferencz.
Bár őszinte tisztelettel viseltetünk tehát egy­
házunk amaz érdemes tagjai és vezérférfiai irányá­
ban, a kik Körmendy Sándornak már a zsinat által
visszaútasitott indítványát pártfogásuk alá vették,- de
nem osztozhatunk nézetükben, hogy a törvény által
szabályzott országos közalapot három, sőt négy rész­
re szabadna a konventnek szétosztania, sem for­
mai, sem érdemleges tekinteteknél fogva s igy sem
törvényesnek, sem ész- és czólszerünek nem tarthat­
juk a konventi bizottság többségének ama javasla­
tát, mely szerint az országos közalap befolyt járu­
lékai 25, 25 és 50 százaléknyi részletekben volnának
az egyházmegye, az egyházkerület és a közalap kö­
zött megoszthatók s annyival kevésbé a nt. Szent-
póteri Sámuel külön véleményét, mely szerint a köz­
alap 50 százalékos jutalékainak fele meg az egy­
házközség tulajdonában maradna, hanem követelnünk
kell a törvény érvényesitésót, azaz az országos köz­
alapnak országos és Aöz-alapkópen való osztatlan
kezelését, az erre törvény által rendelt egyedül ille­
tékes közeg: a konvent s illetőleg az állandó vég­
rehajtó bizottság által.
E lap idei 5. 6. 7. számaiban Sz.— s. kimu­
tatta a követelés törvényszerűségét s igy az ott el­
mondottakhoz nekünk nem sokat kell hozzáadniuk.
Nem hiában nevezi a törvény a domesticát or­
szágos és közalapnak; nem hiában rendeli egyedüli
és kizárólagos őréül és kezelőjéül a konventet s az
állandó végrehajtó bizottságot; nem hiában hallgat-
16-ik sz. végéről.
(Folytatás.)
Kolozsvár várossá közgyűlésének (Gongregatio Centum-
patrum) 1593 — tartott nyülésóben hozott határozatai
Biro Uramtol ő kgmétől megh értettük Városul ez
mostani begyüitésnek okát az Plebánosság válaztása felél,
kit ő kgmek lialaztattak volt ez elmúlt gyűléskor az mos­
tani gyűlésre. De miórthogi az Zemélieket, kik közzül az
Plébánost kellene vállaztani, akkoron ő kgmek megh nem
jelentették volt, hanem mostan Proponáltanak ő kgmek ne­
vek zerént három Zemélt; Az Magiar Kation való Uraim
ez okon kevánják, hagi ez electionak napja haladjon addigb,
még ő kgmek és zollhatnak és tractalhatnak ez (dóig) dolog
felől. Azért ő kgmek ugi zollottanak az be gyűtós nápia
felől, hogi ha Biro Uram e héten Urunkhoz nem megien, o
kgme Péntekre vagi Zombatra gyüitse be ő kegyelmeket.
Hahul penig ő kgme. el menne, a mennél alkalmatosb napot
ő kgme intéz arra, mikor Isten ő kgmét meghozza, akkorra
gyüitse be ő kgmeket és akkoron Istent sigitségül biván,
ő kgmek bővebben akarnak az válaztáshoz zollani és vé­
gezni.
Kolozsvár várossá közgyűlésének ( Cogregatio Centumpatr.
1593. Febr. 19-ón tartott gyűlésében hozott határozata.
Elsőben az Plóbánosságh választásáról valozolásra,
tanácskozásra ő kgmek Városul Birák és Esküt Polgár ura*
 195
az egyház képviseleti és kormányzati hatóságairól
szóló rósz első, második és harmadik fejezete (egyh.
község, egyh. megye, egyh. kerület) az egész köz­
alapról s nem hiában említi csak is a negyedik (a
konventről szóló) fejezet 61. §. i. pontján kezdve, evvel
az egyesemes kon vént hatás-és jogkörébe utalván „az
országos reformált egyházi közalap (domestica) fen-
tartásáról, gyarapításáról és kezeléséről“ való
gondoskodást; nem hiában bízza a törvény 221. §-a
a szabályrendelet megállapítását a konventre és
pedig a nélkül, hogy az egyházkerületeknek jogot
engedne e szabályrendelet felülvizsgálására, míg el­
lenben ugyancsak a közalapból adandó állandó se-
gélylyel létesítendő nyugdíj-intézet (217. §*e.)
szervezete iránt köteles a konveut az egyházkerüle­
tek szavát meghallgatni és nem hiában bizza meg
a törvény (227. 229. §§.) a konventet és csak is a
konventet a közalapot illető eljárással, rendszabályok
készítésével, fólremagyarázhatatlan világossággal mond­
va ki, hogy a mit ez ügyben tesz, érvényben ma­
rad mindaddig, mig a zsinat meg nem változtatja.
A törvény tehát a konventet s csak is a kon­
ventet ismeri az országos közalap kezelőjéül s a tör­
vény ellenére részt engedni a kezelésben az egyház-
kerületeknek és egyházmegyéknek csak is abban
az esetben állana a konventnek jogában, ha akarná
és merné magát a zsinatnak fölébe helyezni, s a zsi­
nat által igy megállapított és a Felség által ebben
inkát is felkivatván, Az Magiar Nemzőt megk monta aka­
ratiát, bogi plébánost nem válaztbalna öli rendű emberek
közzűl, kik similis conditioban volnának, élnének, vagi kik
az Synattal egiet nem értenének velünk egietombe. Es a
csendes békességnek okáért megb is inteti.©, kérte a Magiar
Rend a Záz Nemzetet, hogi mutassanak ő kgmek Pdicatori
Rendet. Az Religioban az Synattol egies zemólioket, kit
láthasson az Magiar nemzet elegendőnek az Colosvári Eco-
lésiánknak gondviselésére és confessionk igazgatására, 61-
talmára. Haladékot is engettek. Az jövő keddet, végkezvón
egéz városul az Záz Rend uraimnak, raeli haladékot ő kg­
mek accept.áltak, az Magiar Nemzet zovára való válaz té ­
téiért,
Kolozsvár városa közgyűlésének (Congmjatio Centum-
patrum) 1583. febr. 23-án tartott gyűlésében hozott
határozata.
Miérthagi az Záz Nemzet főképpen írásból mondja,
Hondatia megh Válaz tételeket, Ennumerálván magának
bisonios ratiokat, Az Három Zemélljnek tiztessegges álla-
patiak felől, és a Plébánosságh tiztire méltó s illendőségheg
felől, Noha az Magiar Nemzet erre Zolot, de bogi ő kgme-
kls chendesben zollhasson égi mással és akaratiokat is Vi­
lágosban az írásra megli mutogathassák, Az Záz Rend Ura­
im cansensussais accedalván, a jövő Zombatot halasztotta
az Magiar Rend az egibe gyűlésre.
(Folyt, köv.)
a formában megerősített törvényt megváltoztatná. Ez
kópzelhetetlen, fogalmilag lehetetlen s ha mégis meg­
történnék (a mit tagadok) ellene szegülhetne minden
hitsorsosunk, minden ref. egyházközség, egyházmegye
és egyházkerület s heleszólhatna maga a Felség fő­
felügyeleti jogát képviselő államkormány is.
És a konvent annyira ezt az álláspontot tette
magáévá, hogy a f. ó. jan. 29 dikóu tartott ülésé­
ben 77. sz. a. hozott határozatával megállapított sza­
bályzat 11. §-ában elrendelte az egyetemes egyház
minden esperesének, hogy „az egyházmegyei pénz­
tárba beküldött járulékok a központi pénztárba be­
küldessenek“ — valamint útasitóttá az egyházkerü­
letek által választandó állandó végrehajtó bizottságot,
hogy „a pénzkezelést s a végrehajtó bizottság eljá­
rásának módozatait dolgozza ki s megerősítés végett
terjeszsze a konvent elé.“
Ugyan kérdjük: a törvény és szabályrendelet e
jogerőre emelkedett, félreérthetetlen és félremagyaráz-
hatatlan intézkedései között ki és hol bírja meglát­
ni azokat a réseket, a melyeken a követelt egyház-
megyei és egyházkerületi osztozkodás lehetősége be-
fórkézhessók ? Ugyan kérdjük Kerkápoly Károlytól, a
jogtudóstól, és Ballagi Mórtól, a törvénytisztelőtől, a
törvény és törvényes szabályrendelet e szakadatlan
lánczolatának melyik pontján képzelhetik az egyház­
megye és egyházkerület közbelépését, hog-y kezet
nyújthassanak és vethessenek a más: az országos
közalap vagyona után és vagyonára ?
Ballagi érzi is ferde helyzetének sűlyát, a mi­
dőn lapja idei 13. számában arra csattintja ki czik-
kót, hogy „a betű megöl, a lélek véve megele­
venít“ — e bizonyos értelemben pedig igaz szólam
által próbálván szépíteni az egyháznak adott azt a
tanácsát, hogy ne kövessük a törvényt, hanem tegyünk
ellenére.
Mi is megvethetnék e pontnál lábunkat, mint e
lap Sz—s. jegyű czikkezöje tévé s azt felelhetnék
vissza: „a törvény: törvény“ — és akkor is igazunk
volna, — de nem választjuk a dolog e könnyebb vé­
gét, hanem merjük állítani, hogy az a „lélek“ mely­
nek Ballagi és társai a zsószolői, nem az „igaz“ s
azért formai és törvényességi megczáfolhatatlan iga­
zunkon tűi készek vagyunk tartalmi tekintetben is el­
fogadni a vitát.
De ezt jövőre.
Szász Béla.
Felhívó szózat
a magyarországi ref. egyház híveihez, az országos ref,
egyházi közalap tárgyában.
Szeretett Hitrokonaink, kedves Atyánkfiái az Urban!
Nem ismeretlen előttetek, hogy hazai ref. egyházunk
törvényhozó gyűlése, vagy zsinata, a múlt 1881, és 1882-
dik években megalkotta azon törvényeket, melyeknek életbe-
*
 196
léptetésétől várjuk és reméljük egyházunknak virágzó emel­
kedését, Ezen egyházi törvényeink között, melyek koronás
királyunk Ő Felsége által szentesittetvén, az egyházkerüle­
tek közgyűlésein ki is hirdethetvén, most már teljes jog­
erővel bírnak, — az országos ref. egyházi közalapról szóló
törvény, zsinatunk kétségkívül legfontosabb és légi indokol­
tabb alkotásai közé tartozik. Mert több, mint két évtizede
annak már, mióta egyházi ügyeinkkel foglalkozó férfiaink,
azok, kik egyházi életünk lassú érütését bölcsen felismer-
merték. sajtó útján és gyűlésekben is folyvást sürgették,
a közvélemény ereje által támogattatva, ily közalap létesí­
tését, azon erős meggyőződésben, hogy anélkül egyházaink
egyetemes szükségein s nyomorral küzdő és e miatt enyé­
sző félbon levő gyülekezeteken gyökeresen segíteni, általá­
ban egyházi közéletünkbe újabb erőt és elevenséget lövelni
nem lehet. Midőn tehát zsinatunk e közalap felállítását egy­
házi törvényeinkben kötelezőleg kimondotta, s ez által le­
hetővé tette egyházunk egyetemére nézve az eddig nélkü­
lözött önsegélyezést, csak az évtizedek óta táplált közóhaj­
tásnak s egyházunk kiáltó szükségérzetének tett eleget,
mely intézkedéstől, annak a jövőbe kiható üdvös voltánál
fogva, méltán várhatjuk egyházi szegénységünk égető sebei­
nek megorvoslását, sőt idővel oly jelentékeny anyagi erő lót-
rejövetelét, mely mellett egyházunk sorsa felől nyugodt lé­
lekkel nézhetünk majd a bizonytalan jövő válságai elé is.
Igaz, hogy vannak, s hála a gondviselésnek, hogy van­
nak! oly gyülekezeteink, melyek külső anyagi segélyre nem
szorulnak, és szükségeiket saját erejökből képesek fedezni:
de vannak számos gyülekezeteink, miként ezt a templomra,
skolára kéregetők sokasodó száma is mutatja, melyek ön­
maguk erején, segély nélkül fenn nem állhatnak. Ezek meg­
mentése hazai ref. egyházunknak elsőrendű kötelessége; v a­
lamint az is, hogy más vallásu és idegen ajkú népek között
pásztor nélkül szétszórtan éló hit rokonainkat, atyánkfiáit,
az elnyeletés veszélye ellen vallásunknak és nemzetünknek
megtartsa, biztosítsa, s azoknak egyházközséggé alakulását
elősegítse. És hány gyülekezetünk van, melyekben az egy­
házi hivatalnokok, a hívek anyagi erőtlensége miatt, nyo­
morral is küzdenek, s igy sanyarú helyzetükben kénytelenek
bú és gond terhe alatt roskadozva, forgolódni az Úr oltára
körül; holott az ő magasztos hivatásuk azt hozná magával,
hogy legalább a megélhetés nyomasztó gondjai alatt ne szen­
vedjenek ! Mindezen s hasonló nagy czólokra eddig egyete­
mes egyházunk, közalap hiányában, vagy épen semmit, vagy
csak nagyon keveset tehetett. A baj folyron növekedett;
haldokló szegény gyülekezeteiuk közül többen el is enyész­
tek: ás a közódesauya nem birfc segíteni gyermekein; mert
nem volt hozzá anyagi ereje, nem állott rendelkezésére oly
közalap, melyből a szükölköző gyülekezetek megmentésére
segélyt s egész egyházi közéletünknek magasabb lendületet
adhatott volna.
Szeretett Hitrokonaink, kedves Atyánkfiái az Úrban!
mint az írás mondja: „Ha egy tag szenved, minden tagok
egyetemben bankódnak“ (1. Kor. 12, 2 6.); a mi egyhá­
zunkban nem egy, hanem sok tag, sok gyülekezet szenved:
vájjon tehát ne bánkodjanak-e a legerőteljesebb tagok is,
és ne siessenek-e a szenvedő tagok bajainak enyhítésére,
midőn pedig a nagy apostol így int bennünket: „Az erőt­
leneknek erőtlenségét hordozzátok“ (Róm. 15. 1.); és vi­
szont: „Egymás terhét hordozzátok“ (Grál. 6. 2 .)? !
Az érdekközösség érzése, valamint meg volt az őske-
resztyónek között, úgy megvolt az kezdettől fogva s meg
van ma is hazai ref. egyházunkban ; s láthatjuk gazdagok­
nál és szegényeknél egyaránt, a hivek mindenik osztályában
különbség nélkül, megható példáit annak, hogy nálunk sem
ment feledékenységbe az apostolnak emez intése : „A szen­
tek szükségeire adakozók legyetek“ (Iíórn. 12. 13.). Azon­
ban ha a régi idő pátriárkái viszonyai között az eg’yházi
szükségek fedezésére s a szegénység nyomorának megeny-
kitésére elég volt csupán az Önkéntes adakozás igénybevé­
tele: ma, midőn már megváltozott» viszonyokkal állunk szem­
ben, az egyház a maga nagy feladatainak megoldását nem
bízhatta többé csupán az egyéni jótékonyság szabad folyá­
sára s az önkéntes adakozások bizonytalan eredményére;
mert ez nem egyéb volna, mint a közalap elé kitűzött nagy
czéloknak egyenes koczkáztatása.
Ez az oka annak, hogy a zsinat bölcsesóge igen he­
lyesen, az országos közalap felállítását nem az önkéntes
adakozás, hanem az érdekközösségből folyó köztartozás, min­
tegy az önmegadóztatás elvére fektette. Mert erőnk s jövő
felvirágzásunk titka nem abban rejlik, ha egyesek adakoz­
nak s tán nagy áldozatokat is hoznak; hanem abban, ha á
közös teherviselés elvénél fogva, mindenki járul tehetségé­
hez, Istentől nyert ajándékaihoz képest a közös czél elő­
mozdításához, — a vagyonos forintjaival, a szegény fillérei­
vel. így lehet csak idővel egy oly jelentékeny egyházi köz­
alapot teremtenünk, mely egyházunk nagy czéljainak eléré­
sét lehetővé teszi.
E közalap felállítása mellott megmarad ugyan minden
egyháztagra nézve továbbra is csoukitatlanúl saját gyüle­
kezete irányában eddigi adózási tartozása; mert az egye­
temes egyházi terhek közös emelésén felül, kiki a maga
saját egyházközségének terhét is, mint ez önként érthető,
mulhdtatlanúi viselni tartozik; azonban a közalaphoz járu-
lás mindenkire évenként oly csekély terhet ró, hogy azt a
vallását s egyházát szerető ember tehernek sem tekintheti;
mert a jókedvű s Isten előtt is kedves adakozó (2. Kor.
9. 7.) az egyetemes egyház szükségeire önkéntes adakozás
mellett is bizonyosan kedvesebbet nem adna, mint a mennyi
tőle az egyházi törvény értelmében tartozásképen kívánta­
tik. Ugyanis hazai egyetemes egyházunk, melyet mindnyá­
jan nemes önérzettel nevezünk magyarországi ref, egyház­
nak, közös egyházi czóljainkra, szegénytől és gazdagtól even­
ként alig kiván többet, mint kinek-kinek káztártartásákoz
képest, az asztaláról egy évbnn lehűlő morzsalékot. Ki ne
adná ezt, sőt többet is, kész sziwel egyetemes egyházunk
oltárára, midőn míg egyfelől ezzel egyikünknek jóléte sem
fog csonkulást szenvedni; másfelől a morzsalekoknak gon­
dos kezekkel megtakarításából az az egyházi közalap fog
kinőni, melyből szűkölködő gyülekezeteink megmentő segélyt
 197
egyéb egyházi egyetemes szükségeink is megfelelő fede­
zetet fognak nyerni.
Mcst tehát már Isten segedelmével, mely egyházunkat
annyi vész és vihar között eddig is kegyelmesen támogat­
ta, kezdjük meg a munkát, hogy a közalap, melynek úgy
feladata, mint kezelésmódja a zsinati törvényben és a kon-
venti határozatban szorosan meg van szabva, még ez év­
ben, az évi járulék beszolgáltatása m ellett, a tervek és
■óhajtások fátyoléból kibontakozva, valósággá legyón.
És itt első sorban szükségünk van a presbyteriumok
baladéknélküli intézkedésére, úgy a mint az a számukra
megküldött zsinati törvényben, konventi határozatban és
utasításban előírva van. A presbyteriumok tiszte lesz a buz-
góság serkentése által is odahatni, hogy a hívok méltá­
nyolva a czél szentségét és fontosságát s megemlékezvén,
hogy míg időnk vagyon mindenekkel jót tegyünk, de külö­
nösen hitünknek cselédeivel (Gál. 6. 10), — kicsinytől fog­
va nagyig felbuzduljanak a közalap iránti tartozásuknak
szives és készséges teljesítésére. Mi számítunk a presbyte­
riumok ügyszeretetére és lelkesedésére; .mert ők vannak
legközelebbről hivatva, hogy egyházunk nagy feladatait fel­
ismerjék s annak törekvését teljes odaadásunkkal első sor­
ban támogassák. Számítunk arra, hogy ezen nagy fontossá­
gú ügy körül, melynek sikeres előmenetele egy nagy rész­
ben az ő vállaikcn is fordul meg, a reájok nehezendő fe­
lelőség érzetében, a nyert utasítás szerint pontosan, keresz­
tyéni bölcseséggel és buzgósággal fognak eljárni. És szá­
mítunk arra, hogy ezen, egyházunkra nézve szinte életkér­
désnek tekinthető szent ügyben is, minden eljárásuknál úgy
fog fónyleni az ő világosságuk, hogy mások is látván az
ő jó cselekedeteiket, diosőitendik a mi mennyei atyánkat!
(Mai. 5. 16.)
És számítunk mi egyházunk összes híveinek is buz-
góságára; mert föl sem tehetjük, hogy azon dicső emlékű
ősöknek, kik élőtöket és véröket áldozták, hogy minket az
ő szent örökségükbe beállítsanak, mostan élő maradókai szent
vallásunk iránt meghidegedtelc volna, ■ — és hogy, midőn
most az egyház — hála a gondviselésnek! — többé nem
vért és életet, hanem javainknak csak egy parányi részét
kívánja a maga oltárára, azok ezen csekély áldozatot is csak
kósedelmeskedvc és vonogatással hoznák meg az esdő édes
anyának !
Azért szeretett hitrokonaink, kedves atyánkfiái az Úr­
ban! ti fent a palotákban épen úgy, mint alant az egysze­
rű hajlékok fedelei alatt, — ti mindnyájan, kiket anya-
szentegyházunk szeretettel nevez fiainak és leányainak, ve­
gyétek sziveitekbe ezen felhívó szózatunkat, melyet a hazai
Egyetemes ref. egyház nevében intézünk ti hozzátok. Mu­
tassátok meg, hogy egyházunk nem hiába helyezi bennetek
jövő nagyságának reményét és bizalmát. Buzduljatok fel
vallásunk iránt az áldozatkészség lelkesedésére, hogy annak
melegénél, egyházunk kebelén, mint hajdan Ezókiel 37. 1.
— 14) látomásbeli mezején, még a megszáradt totemek is
életre keljenek. Járuljatok örömmel és készséggel a közalap
támogatásához, hogy megónyhitse szegénységünket és idő s
vész ellen egyik erős vedoszlopa lehessen egyházunknak.
Filléreitekből és forintjaitokból áldozzatok évenként a közös
egyháznak, hogy e hazában, midőn a többi nagy egyházak,
egyetemes szükségeik fedezésére már mindnyájan bírnak
közalappal, a mi egyházunknak is, a több mint két millió
református hívek egyetemének, legyen valahára egy idővel
hatalmassá válható közalapja ! Teljesitsétek azért lelkiisme­
retesen, sőt lelkesedve e közalap iránti tartozástokat, úgy
amint azt a ti presbyteriumotok az adott utasítás értelmé­
ben majd óletökbe adja; — építsétek velünk együtt a mi
magyar Sionunkat: — adjatok, és az Írás szavai szerint:
néktek is adatik, (Luk. 6. 38.)
A nagy Isten kegyelme és megszentelő irgalma pedig
áldjon meg titeket szeretett Hitrokonaink, kedves Atyánkfiái
az Úrban ! és áldjon meg mindnyájunkat, hogy igazán szol­
gálhassunk egyházunknak és hazánknak, mindeneknek j a ­
vára s mindenekben az Úrnak dicsőségére!
Kelt Budapesten, az 1883-ik óvjanuárius 2.3—31-ik
napjain gyülósezett magyarországi reformált egyház egyete­
mes konventjónek nevében és megbízásából, annak elnökei:
Török Pál, püspök, id. br. Yay Miklós, e. k. főgond.
conv. egyh. elnök. conventi világi elnök.
Fiié Lajos,
conv. jegyző.
A testvér superintendentiák köréből.
A d u n a m e llé k i v e i. e g y h á z k e r ü le t k ö z g y ű lé s e .
Május 22.
A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése és jelenték­
telenebb ügyek elintézése után rákerült a sor a főtárgy: a
zsinati törvények életbeléptetése által provokált átmeneti és
egyébb intézkedések vitatására. Általános vita nem v o lt;
konstatáltatok hogy szentesített törvény utólagos birálga-
tása czóltalan és hogy a javaslatok általán ismertek és trak-
tuáliter megvitatottak. Fiié Lajos egyházk. főjegyző volt a
kilonczes bizottság elaborátumának előadója s egyszersmind
ismertetője a traktusok módositványainak. Az 1. pontban
foglalt „egyházközségi gyűlés“ czimzós ellen.
K o v á c s Albert szólalt fel, vitatva, hogy a zsinat
kizárta lehetőségét ily közgyűlések tartásának, elvetvén a
konventnek erre vonatkozó javaslatát. A gyülekezetnek fen-
tartott határozatok meghozhatók e községi gyűlés elnevezése
nélkül is. Filó Lajos nem ragaszkodik ez elnevezéséhez az
egyháztagok összejövetelének, de valamely adequált czim
megállapítását szükségesnek tartja.
S z i l á g y i Dezső: A zsinat nem akart prejudikálni
annak, egyetemes gyűlés vagy képviselet állapittatik-e meg
az egyházközségi ügyek elintézésénél, ezért mellőzte a gyű­
lés kifejezést, mi azonban itt, hol a községek teljes gyű­
lésekben határozása állapíttatott meg, szükséges és a ja­
vaslat értelmében hagyandó. Kerkápoly Károly a gyülekezet
együttesen határozását az akaratnyilvánítások más módjai­
val szemben csak gyűlésben találja lehetőnek, igy pártolja
a 9*es bizottság javaslatát. Jordán István konstatálja, hogy
a zsinat nem volt a gyűlések ellen, csak azok korlátozott­
 198
ságát akarta e czim kikerülésével jelezni, hogy t. i. nem
tanácskoznak, csupán határoznak, szavaznak ott. Ugyanez
értelemben szólal fel Lónyay Menyhért gr. Kovács Albert
indítványa mellőzésével a többség az eredeti javaslatot fo­
gadta el.
Az 5. pont azon rendelkezését, hogy 12 tagnak kívá­
natéra névszerinti szavazás rendelendő, azzal indítványozza
Jordán István megtoldani, hogy vagyoni kérdések felett
döntés esetén mindenkor névszerinti legyen a szavazás. Fiié
Lajos és Kerkápoly Károly ellenzik ezt, Szilágyi Dezső
pártolja. Lónyay gr. közvetítő módosítást tesz. A nagy több­
ség az eredeti javaslatot állapítja meg. A 6. pont ily szö­
vegezéssel „a megjelentek általános szótöbbséggel határoz­
nak,“ és a 7-ik pont vita nélkül elfogadtatott.
A II. III. és IV. fejezetben foglalt elvi álláspont ál-
talánosb vitát és előzetes elvi elhatározást igényelt. E sze­
rint a statusaim érintetlenül hagyatik, a tisztviselők min­
den fokon hivatalukban hagyatnak választásuk lejártáig. A
felső baranyai traktus ellenben a zsinati törvények életbe­
léptekor tabula rasa-t akar alkotni, a lelkészek kivételével
minden fokon általános restauratiót kivan. Filó Lajos a 9-
es bizottság javaslatát védi; rosszalnák az egyházak az ok­
nélküli felforgatást; megadna a kormányzás gépezete; épen
az átalakulás nehéz idején szükséges tapasztalt kormány­
zók vezetése. A közgyűlés felkiáltásokkal egyhangúlag el-
iogadja a javaslat álláspontját.
A harmadik fejezet második bekezdése keltette a leg­
hosszabb, majdnem viharosnak mondható vitát: „A főespe-
resi czim és az alesperesi hivatal, minthogy a zsinati tör­
vények csak esperesről szólanak, megszüntetendők.“ Alsó-
Baranya és a kecskeméti egyházmegye hangsúlyozzák javas­
latukban, hogy az alesperesi hivatal nólkülözhetlen? fenn­
tartandó ; a solti traktus az alesperesi hivatal eltörlésével
együtt nem tartja cltöröltnek az alesperesi funkcziót és czi-
met is, melyek megtartandó!:. Filó Lajos, minthogy a zsi­
nat nem vonta az alkotmány szervezetébe az alesperesi ál­
lást, sőt az ezzel eddig betöltött funkcziókat más közegek­
re ruházta, a 9«es bizottság javaslatát tartja indokoltnak.
Kerkápoly Károly a solti traktus álláspontját védi.
Gr. L ó n y a y Menyhért a törvény által kizártnak nem
hiszi, hogy másod esperes is választassák az első esperes
mellé. Magyar László a másodesperesi állás betöltését nól-
külözhetlennek bizonyítja gyakorlati adatokkal. Kármán Pál
esperes szintén a másod-esperesség felállítása mellett emel
szót. Gr. Ráday Gedeon ellenzi a módosítást, mert az es­
peresnek akadályoztatása esetén helyettesét megjelöli a zsi­
nati törvény határozottan s igy kizárja új állás szervezését
bármely cziraen; ezzel pedig csak a régi törvényt elevení­
tette föl a zsinat, mert régente szintén csak tanácsbirák
helyettesítették az akadályozott espereseket. Gál Péter pár­
tolja a módosítást, mi nélkül az alsó-baranyai traktus nem
adminisztrálható.
S z i l á g y i Dezső: Szabad ugyan czimek fellállitása
és osztogatása, de nem illő a protestáns szellemhez; mint­ funkcziójánál gondoskodik helyettesítésről, ergó a többi
hogy az esperes helyettesítéséről a törvény gondoskodott, ! funkeziók közben szükséges helyettesítés joga fenhagyatott.
semmi újabb intézkedés nem szükséges. A 9-es bizottság
javaslatához járul. Kovács Antal esperes a gyakorlati élet­
ből vett példákkal illusztrálja az esperes vagy őt helyette­
sítő legöregebb tanácsbiró elégtelenségét 70 —80 községet
számláló egyházmegye adminisztrálására; az elesperesség
fenntartását lehetőnek és szükségesnek mondja ki.
T ö r ö k Pál püspök bírálat alá veszi a zsinat idevo­
natkozó rendelkezését. Azok az intézmények jók — úgy
mond, — miket az élet szült. Intézményeket szürke elmélet,
egyoldalú eszmények után akár teremteni, akár eltörölni
legtöbbször helytelen, czélt tévesztett dolog. Az alesperes-
ségeket a szükség teremtette, ötlet eltörölte. Ha így van,
igen sajnos; de talán beilleszthető a zsinati törvénynek
nem ellenére, de mellette az új szervezetbe is az alesperes-
ségnek megfelelő tisztség. A róm. katholikusok egyházme­
gyei adminisztracziója mestermű: ime, ott az arcki diakónus
mellett a diakónus ós a viczediakonus is külön-külon ügy­
körrel b í r ; a kisebb munkakörök így jobban betöltetnek,
de egységes vezetésük is meg van óva. Nekünk szintén a
munkamegosztásra, nem halmozására van szükségünk. Az
esperes állandó helyetteséről gondoskodni elkeriilhetlennek
tartja.
S z i l á d i Áron a zsinati munkálat hiányos voltát kon­
statálja, mégis a szentositett törvény előtt meghajol. Lehe­
tetlennek látja az alesporesség fentartísát, de keres modus
vivendit és ezt abban találja, hogy miként a törvény meg­
határozta, hogy a megállapítottnál nagyobb számmal válasz­
tott tanácsbirák hivatalukat megtartják, úgy a most műkö­
dő alesperesek is hivatalukban maradjanak; új választás
azonban ne eszközöltessék. S í p o s Pál esperes az evangé­
likusok példáját idézi, kik esperest tartanak, de látogatási
köröket alkotva, ezekbe alkalmas helyetteseket, is választa­
nak. Az alesperesség eltörlése mellett látogatási körök szer­
vezését és alkalmas egyházlátogatók választását ajánlja.
Y i z s o l y i Gusztáv a 9-es bizottság javaslatát pár­
tolja, mert az egyeztethető meg egyedül a törvenynyel és
mert az esperes munkáját csak saját felelőssége mellett ru-
háztatja helyettesítéssel esetenkint m ásra; a felelősség osztat­
lan kell, hogy legyen. S z á s z Károly: A törvénybe (minek
alkotásánál a dunamelléki képviselők elmulasztották megóv­
ni az alesperesség oly nólkülözhetlen hivatalát az oknélküli
eltörléstől) nem ütközik oly intézkedés, hogy két alperes
legyen ; azon rendelkezést, hogy az elnöklésben az alperest
helyettesíti a legidősebb tanácsbiró, úgy magyarázhatni, hogy
esperes és a másodesperes akadályoztatása esetén áll be ily
helyettesítés szüksége. Az alesperesi tiszt nélkül nem lehet
admintsztrálni, egyébiránt e felöl határozni a traktusok keb-
li ügye, indítványozza hát, hogy a másodesperességek fel­
állítása megengedett legyen, s az eldöntés a traktusokra
bízassák, F i l ó Lajos hangsúlyozza, hogy a „nem törvény
ellenére, törvény mellett“ felfogás az alkotmányozó zsinat
szerves törvénymüvóvel szemben nem jogosult.
K e r k á p o l y K á r o l y : A törvény az esperes két
 199
Hívre a helyettes esperes állását szervezni lehet és kell is.
B a l l a g j Mór rámutat a résekre, melyeken a helyettesités
keresztülvihető. Igazolja Szász K. vádjával szemben a zsi­
nati képviselőket, kik igenis szóba hozták az alperesi állást,
de leszavaztattak. S z a l a y P e r e n ez esperes hasonló
értelemben szól. S z i l á g y i D e z s ő végre formulázott egy
indítványt, a mely a nagy többség véleményét egyeztette:
hagyassék meg az eredeti javaslat, ezen kiegészítéssel „ott
azonban, hol a körülmények szükségessé teszik, az egyház­
megye az esperest mellé h e l y e t t e s e s p e r e s t választ,
azon teendőkre, mikben helyettesítésről a törvény nem in­
tézkedik, vagy a gondoskodást nem az esperesnek tartotta,
fenn“. A hosszú heves vitában kimerült tagok „elfogadjuk!“
felkiáltással és nehány „eláil“-lal gátot vetettek az itt-ott
még mutatkozott felszólalási kedvnek. A megoszlott néze-
tüelc részéről a kérdés formulázása is vitákra használtatott
fel. A szavazás eredménye a 9-es bizottság javaslatának
roppant kisebbségben hagyatása és a Szilágyi-féle szövege­
zésnek nagy többséggel határozattá emelése lett.
A tárgyalás folytattatni fog.
Az áll. ig. tanács üléséből.
Kolozsvár, 1S83. május 27.
Jelen vannak: főt. Nagy Péter püspök, mint elnök;
br. Bánffy Albert, főgondnok; dr. Jenei Viktor, dr. Szász
Béla, Parádi Kulmán, igazgató-tanácsosok; Bodor Antal t i t ­
kár; Szabó Ádám, számvevő; Deák József, pénztárnok.
Elnök jelenti, hogy Tarao Gyula piiesti missionarius
lelkésznek — kérelmére — a junius havára járó fizetést
előlegosen utalványozta. Tudomásul vétetik.
Ugyancsak elnök kéri a kezelése alatti pénzek átvé­
telére és a pénztárnoknak átadására bizottság kinevezé­
sét. Ezen bizottságba dr. Jenei Viktor és Szabó Ádám ne­
veztetnek ki.
Mlgs. Paget Jánosnak a gyéresi fiú- és leányiskola
jóigyekezetü növendékei jutalmazásására tett 500 frt alapít­
ványa hálás köszönettel fogadtatik.
Ugyancsak mlgs Paget Jánosnak gyéresi birtokait ter­
helő egyházi tisztviselőink javadalmazásának 3000 frt tőke­
összeggel megváltása iránt felterjesztett egyesség-levele —
az egyházkerületi közgyűlés jóváhagyásának fenntartása
.mellett — azon hozzáadással fogadtatik el, hogy a neve­
zett összeg, fennálló egyházi szabályaink értelmében, bizto­
síttassák.
Czege egyk. gr. Wass Ádám ellen fennállott 2635 frt
55 kr. követelése befizettetvén: pénztárnok úfcasittatott, hogy
jelzett összeget, nevezett egyházközség javára, helyezze ta­
karékpénztárba, miről egyidejűleg t. esperes aa is a további
lépések megtétele végett értesittetett.
A dálnoki egyházközség a „Mihálcza“ határrészben 32
h. 197 Q öl területű fekvőnek 1986 frt 94 kron történ-
©ladásáról utólagosan felterjeszti az adás-vovési szerzŐdvé-
nyeket; melyek mégerősittetvén, áttétetnek a kir. illeték ki­
szabási hivatalhoz.
A kérői egyhknek a folyamatban levő új papiház épí­
tési költségeinek fedezésére, az egyhker. Özv. árvái pénztár­
ból 500 frt kölcsön utalványozását tárgyazó kérvénye, ellá­
tás végett, áttétetik a főt. Püspök ö méltóságához.
A mártonfalvi egyházközség kéri, hogy a megszünte­
tett leáDytanitói alap jövedelméből 240 frt az énekvezér-
tanitói telken emelendő mellék-épületek építési költségei fe­
dezésére engedélyeztessék. Ezen kérés teljesittetik.
A zilahi collegium felterjesztése, mely szerint Márkus
József volt coll. pcnztárnok liquidumából 2830 frt kiegyen­
lítéséül, nevezettnek ingatlanai a collegium javára tulajdon­
jogilag átírattak, azon figyelmeztetéssel vétetik tudomásul,
hogy a terümentesség iránt elvállalt szavatosság — szükség
esetén — érvényesítendő.
A kézdi-vásárhelyi püspöki vizsgálat alatt álló egylik.
templom fedélzete kijavításáról felterjesztett költségvetés hely-
benhagyatik.
A sz.-lászlói egyhknek a papilak felépítésére zálog­
jogi biztosítás mellett felvenni szándékolt 200 frt kölcsö­
nét az ig tanács nagyon költségesnek találván: hajlandó
az egyhker. házipénztárból ezen összeget 6%- os kamatra
zálogj ogi bekebelezés nélkül, szabályszerűen kiállított kötle-
vélre 3 év alatti visszafizetés feltétele mellett kiutalni.
Pap Elek lőrinczfelvi lelkész kérelme érdemleges el­
látása előtt t. esperes aa felhivalik, hogy nevezett évi fize­
tése mennyiségéről nyujtsou felvilágosítást.
A s.-szt.-györgyi collegium elöljárósága felterjeszté­
sére engedélyeztetik, hogy a coll. épülotében kibérelt czuk-
rász helytség, a költségek mennyiségével arányban álló jö­
vedelem szabályszerű biztosítása mellett, kibŐvittessék.
A kolozsvári egyhk. mint vásárló és a kolozsvári col­
legium, mint eladó között a Bálint-féle házasteleknek 1354
frt vételáron megvásárlása tárgyában kötött adás-vevési szer­
ződés helybenhagyatik.
A m.-lapádi egyhk. 16 tagja által alapított kepevált-
sági magtár az alapítók által a potitikai hatóság rendelke­
zésére bocsáttatván, t. esperes aa felhivatik, hogy az alis-
páni határozat ellen adjon be folyamodványt a megye köz-
igazgatási bizottságához annak igazolásával, hogy jelzett
magtár egyházi s igy politikai, törvényhatósági beavatkozás
alatt nem áll.
A zabolai egyhk., minthogy a papi fizetés 850 frt és
a kántori a 450 frtot meghaladja, kéri az I-i’endü egyhgek
közé soroltatását. Az egyhk. útasittatik, hogy ezen kérését
az egyházmegye útján, illetőleg az ez által eszközölt becslés
alapján terjessze fel.
A hosszufalusi leányegyhk. dijlevele azon hozzáadás­
sal hagyatik helyben — az egyhker. közgyűlés jóváhagyása
reményében — »hogy a szomszéd községekben lakó hi veink
szervezkedésével a pap beszolgálása a szervezkedett leány­
egyházközségekben leendő beszolgálással összhangzatosan mó­
dosítandó.“
A szt.-simoni egyhk. kéri, hogy a központi takarék-
pénztári kezelés alatt állé tanító alapja adassék ki házi ke-
zolés és nagyobb % melletti jövedelineztetésre, E kérésnek
hely nem adatik.
 200
KÜLÖNFÉLÉK.
Kolozsvár, 1883. junius 2.
— Az egyetemes konvent a folyó évben nem
novemberben, hanem valószínűleg szeptember hó kö­
zepén ül össze Kolozsvárott s így tekintettel arra,
hogy nálunk szeptember hava rendesen az esztendő
legkellemesebb szaka, remélni lehet, hogy egyetemes
egyházunk kitűnőségei feles számmal fogják megje­
lenésükkel az erdélyi részek első városát megtisztel­
ni. A konventi tanácskozások egyik legnagyobb fon­
tosságú tárgyát az immár szentesített középiskolai
törvény életbeléptetésének kérdése fogja képezni s en­
nek előkészítése végett az egyetemes tanügyi bizott­
ságot fők Török Pál püspök úr, mint annak érde­
mes elnöke, julius hó első napjaira hivja össze, Bu­
dapestre,
— Kolozsvári főtanodánkban a folyó tanévvel je­
lentős tanügyi reform lépett életbe. A VlII-ik gymnasialis
osztály rendes évi vizsgái az eddiginél egy hónappal koráb­
ban tartattak meg s junius 3-ikán. be is végződnek s így
az érettségi vizsgát teendő ifjaknak egy egész havi idejük
marad az előkészületre. Nyilván való e reform czélszerü vol­
ta s ennek idves hatása az érettségi vizsga alkalmával kész-
ségtelenül észlelhető lesz.
— Közelebbi közgyűlésünkön kibocsátott s illető­
leg fölszentelt ifjú papok névsorát, tér szűke okán csak
most közölhetjük. Fölszenteltettek a következők: Balog Sán­
dor, szepsi-szentgyörgyi, Bari Zsigmond, körösfői, Benke
Ferencz, farczádi, Kovács Gyula, kissolymosi, Losonczi Jó­
zsef, erdőszentgyörgyi, Lőrincz Gyula, kis-baczoni, Mátyás
János, kristyori, Nagy Sándor, nagy ernyei, Orbán József,
szőkefalvi, Székely Sándor, szucsáki, Tamó Gyula, pitesti,
Vinozi Domokos, csekelaki lelkészek.
FŐTISZT. NAGY PÉTER PÜSPÖK ÚR A KÖVETKEZŐ
KÖRÖZVÉNYEKET BOCSÁTOTTA K I:
Tudásúi és m egtartásúi.
530— 1883. A m. kir. vallás- és közoktatási minis-
ter ur ő nagyméltóságának f. évi ápril hó 15-én 12,063
sz. a. kelt leirata értelmében utasitom anyakönyvvezető t.
lelkész afiát, hogy a kir. illeték kiszabási hivatalok és pén­
zügyi hatóságok által tőlük hivatalos czélokra bekivánandó
anyakönyvi kivonatokat és családi értesítőket béiyegmente-
son szolgáltassák ki.
K öröztetnek:
6 02 —1883. A d e é s i e g y h á z m e g y é b e n a kacz-
kó i m i s s i o n á r i u s papi á l l o m á s h a r m a d Ízben.
Javadalma: tisztességes lakás házi kerttel és 784 f r t 99
kr o. é. forint fizetés ; melyből 514 forint alapítványok ka­
matja és egyházkerületi segély ; 105 frt tőke kam at; 50
frt can. portio jövedelme; 115 frt 99 kr az egyháztagok­
Nyomatott Stein Jánosnál az ev. ref. főtanoda betűivel Kolozsvárt.
tól, ezen kivüj a dijlevélben meghatározott stola. A lelkész
köteles fogatot tartani és a canonica portio úgy rendes,
mint egyenértékű adóját fizetni, mig a felszedendő hátrále-
kokból és remélhető alapítványokból e kiadás fedezhető le*
end. Az anyaegyházközséghez tartoznak az al-öri, szelecs*
kei, galgói, b.-polyáni, soosmezei és ilondai l.egyházközsó-
gek. Kötelessége a lelkésznek minden hónap 1-ső és 3-ik
vasárnapján délelőtt, vagy délután Kaczkón, Szelecskén,
IíapjonbaD, Al-Örben és Gogán; 2-ik vasárnapján pedig
Galgón, B.-Polyánban, Soosmezőn és N.-Hondán fölváltva
isteni tiszteletet tarta n i; az úrvacsorát az ünnep első és
másodnapján egyszer a községi felső, máskor az alsó cso­
portban osztani ki. Ezen kivtil a lelki-pásztori gondozást,
az anyakönyvek vezetését a confirmatiot végezni. P á l y á ­
z a t i h a t á r n a p : jun. 30-ika. F o l y a m o d v á n y o k a.
p ü s p ö k h ö z k ü l d e n d ő k . Ezen állomás a f. évi egyház­
kerületi közgyűlés határozata értelmében állandó.
527— 1883. A s e p s i e g y h á z m e g y é b e n a b i k -
f a l v i p a p i á l l o m á s . Javadalma: 158 kai. ősz, 168 kai.
zab-kepe; 48 y . szemes törölcbuza; 40 k.-móter tűzifa; 50
frtnyi összeg az oszpora kepeváltás és stólából; 8 h. 510
Q öl szántó a község határán, 13 h. 52 Q öl szántó a
bodkán és 1 h. 10 [ ] öl kert haszonélvezete; 15 frt tőke
kamat; a községi erdőből erdőlési jog; tisztességes lakhely,
gazdasági épületekkel és veteményes kerttel. Az összes fi­
zetés pénzértéke 856 írtra van teve. A megválasztott a
gyáminlózetnek és az egyházmegyei könyvtárnak köteles
részvényesévé lenni. P á l y á z a t i h a t á r n a p : junius vége.
Folyamodványok h. t . C s i s z á r G á b o r esperes aához Eger-
patakra (u. p. N.-Borosnyó) küldendők.
601 — 1883. A m a r o s i e g y h á z m e g y é b e n a cs i k-
f a l v i p a p i á l l o m á s . Javadalma az anya és 6 1. egyhk.*
bői: 87 kai, búza; 65 kai. zab; 1 0 y 2 v. búza: 250 v.
törökbuza; 4 öl szinfa ; 7 frt consistoriale beneficium; 1
h. 479 Q öl kaszáló; 1 h. 444 Q öl őszi, 305 Q öl ta­
vaszi szántó haszonélvezete. Az összes fizetés az egybázke-
rtileti' domesticából félévi részletekben utólagosan kiadandó
250 írttal együtt 440 frt 81 krra van becsülve. P á l y á ­
z a t i h a t á r n a p : junius vége. Folyamodványok t. t. R á­
k o s i L a j o s esp. aához Lukafalvára (u. p. Nyárádtő) kül­
dendők.
565— 1883. A s z , - s z o l n o k i e g y h á z m e g y é b e n
a z i 1 o s v a i k á n t o r t a n i t ó - l e v i t a o r g o n i s t á i ál-
l o m á s . Javadalma: 9 3 y 8 v. búza; 209 v. bor 60 frt 60
kr szénapénz ; 52 frt 40 kr. fapénz; minden t, k, gyei’*
mektől (34) 1 v. gabona és 50 kr; 12 hold can. portié
haszonélvezete; temetésért énekszóval 40 kr, búcsúztatóval
1 frt; tisztességes lakhely, kertek es gazdasági épületekkel*.
Az Összes fizetés 419 frt 93 kr pénzértékre van becsülve*
A megválasztott az adm. lelkész távollétében köteles a lel-
készi teendőket vógozni. P á l y á z a t i h a t á r n a p : junius
30-ika. Folyamodványok t. t. S z a b ó P á l esp. aához Dió­
sadra küldendők.
XIII. évfolyam. Kolozsvárit, 1883. Junius 10.
P R O T E S T Á N S KÖZLÖNY. / /
EGYHÁZI ES ISKOLAI HETILAP.
MEGJELENIK MINDEN- VASÁRNAP.
SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS:
b.-farkas ntcza 16 szám, hová a lap szellemi s anyagi ügyeit
illet3 minden küldemények czimzendők.
ELŐFIZETÉSI ÁR :
Egész évre 6 frt., félévre $ frt., évnegyedre 1 frt. 50 kr.
í f r -------------------------------------— ------
j^ E L E L Ő S SZE R K E SZ T Ő ÉS K IA D Ó
Egy test és egy lélek vagytok.
Tartalom: Az o rszág o s k ö za la p k é rd é sé h e z .
S zász B élától. — A t e s t vé r s u p e r i n t e n d e n t i á k k ö ­
r éből . A dunamelléki ref. egyház-kerület közgyűlése. (III. és IV.
nap.) — Kül föl d. (Németország, Anglia.) — K ü l ö n f é l é k . —
*Kö r ö zv ény ek,
T á r c z a : L u t h e r M árton. (S c h e re r V ilm os ta­
nulmánya.)
Az országos közalap kérdéséhez.
II.
Mikor írott törvónynyel szemben „a betű megöl,
lélek az, a mi megelevenít“ elvét, meg a törvények
»szellemét“ halljuk emlegettetni, mindjárt tadhatjuk,
hogy az illető a törvény szavai ellenére azt akarja
a tételből kimagyarázni, a mi abban nem foglalta­
tik s igy avval ellenkezik, vagy a legjobb esetben
azon bizonyos mértékben túlmegy. Látni való aztán,
hogy a ki erre az ösvényre lépett, maga sem igen
tudhatja, hol fog megállani, mert a szerinte való
»léleknek“ és „szellemnek“ egyetlen korlátjául csak
is a saját felfogása és belátása marad meg s mi­
után minden törvény végrehajtásánál feles számú
ógyón jön szóba, ezek valamennyien követelhetvén,
hagy a maguk felfogása és belátása szerint való
»lélek“ és »szellem“ fogadtassák az igaziként el:
erről az álláspontról nézve egyetlen törvény sem
számíthatna állandóságra, határozottságra, hanem a
háDyunknak hozzászólónk van, annyiféle lelket és
jellemet olvashatnánk bele minden törvény-szakaszba.
Epén ennek a beláthatlan zavarnak meggátlása ked­
véért vált uralkodó elvvé a világ minden törvényére
hézve, hogy az illetékes törvény-magyar* zó csak az
illető törvényhozás s épen ennek okáért mondja a
•hi törvényünk 9. §-a is, hogy „a zsinat által al­
23. szám
<
KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.
HIRDETÉSI DIJAK
kétszer hasábozott garmond sor vagy annak tere 5 kr. Bó-
lyegdij minden beigtatás után 30 kr.
Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél külön kedvez­
ményt nyújt a kiadóhivatal.
T U L A JD O N O S ! S zász Domokos.
Efóz, IV. 4.
kotott s ő Felsége által megerősített egyházi tö r­
vényeket, csak törvényes zsinat magyarázhatja, mó­
dosíthatja, vagy törölheti el.“
Ezt, természetesen, Ballaginak s társainak sem
juthat eszébe kótsógbevonni, sőt, valószínűleg, rósz
néven is veszik, hogy erre az elemi igazságra emlé­
keztetjük, de hát mit tegyünk, a mikor eljárásuk­
kal, ha az ékes szavak burkából kifejtjük a magvat,
semmi egyebet nem cselekesznek, mint hogy a tör­
vényes zsinat föntartott jogát vindikálják maguk­
nak s beállanak a törvény magyarázóinak, hogy ne
mondjuk elmagyarázóinak.
Mert lám, ha valami lehet világos, a „magyar
országos reformált egyházi közalap“ rendeltetését és
föladatát a törvény 216. és 217. §-a ugyancsak vi­
lágosan megmagyarázza, a midőn fólremagyarázha-
tatlan tisztasággal és határozottsággal kimondja, hogy
a közalap működése ott kezdődik, a hol az egyház­
községek, megyék és kerületek saját ereje véget ér,
a „köz“ -alappal mindenütt az (egyházközség, megye
és kerület) „ön“-erejót téve, megkülönböztetésképen,
szembe; a midőn a közalapból akarja az új egyház­
községek alapításának költségeit fedezni s a csekély
díjazású lelkészeket segélyezni; az „idegenek közt
könnyen elenyészhető ezereket az egyház és nemzet
„test“ tagjaiul megtartani“ s az öt egyházkerület
számára alapítandó „nyugdíjintézetet“ a közalapból
látni el állandó sqg élylyel — és mégis, ime, ők mi­
nő egészen más és egyéb „szellemet“, lelket látnak
a törvény szavaiban, kifejezve, a midőn a megkülön­
böztetés és ellentétezés eltörlésével az egyházkerüle­
tek, egyházmegyék, sőt Szentpóteri az egyházközsé­
gek rendelkezésére is akarják az, egy törvény által
 202
megalapított s mind az öt egyházkerület valamennyi
egyházmegyéjében foglalt minden egyházközség közös
tulajdonául rendelt, országos közalapot bocsátani ré­
szeiben.
Az ellenkező nézetitek egyik tetszetős fogása a
közös tulajdon tételének meggyöngitósére az, hogy a
törvény csak akkor igér a közalapból segélyt, ha az
egyházmegye és kerület, megelőzőleg, mindent elkö­
vetett a maga részéről a segélyre szorult irányában;
úgyde miből, mily alapból gyámolitsa a megye és a
kerület — mondják ők — a segélyre szorulót, ha
nem tartunk vissza a járulékokból egy-egy részt a
megyének és kerületnek, megyei és kerületi közala­
pot teremtve igy s mikor az országos közalap ez
expositurái kifogytak lesz erejükből, csak akkor kö­
vetkezik aztán, szerintük, a központi közalap segélye­
ző szerepe. Csak épen megemlítve itt, hogy ilyen
okoskodás szerint a törvényhatóságok is igényt ta rt­
hatnának az állami adók közalapjához, sőt az „onnan
veszünk, a hol van" tétel értelmében mindnyájan
just formálhatnánk aRotsehild vagyonához is — súlyt
csak arra a tényre helyezünk, a mely a mi egyház-
kerületünk példájában áll előttünk.
Nekünk, ugyanis, megvan a mi külön riomesti-
cánk, teljes tökéletesen ugyanazzal a rendeltetéssel, mint
az országos közalapé. Milyen újabb „specialitás“ ke­
letkeznék tehát abból, ha a mi járulékaink 25 szá-
TÁE.GZA.
Luther Márton.
Scherer Vilmos tanulmánya. *)
A reformatio Németországra, nézve mindenekelőtt ma­
ga Luther volt. Az ő akarata, az ő szellemének iránya ha­
tott elhatározóig. Ama kiváló férfiaknak, kik a lrumanismus
emlőin nőttek fel, s kik most a reformatiónak szegődtek
szolgálatába, vagy ő hozzája kellett csatlakoznak, vagy
semmivé törpültek mellette. Maga Zwingli is csak localis
befolyásra tudott szert tenni. Zwinglinél a humanismus nem
állt éles ellentétben a reformatióval, s ő azt hitte, hogy
Socratest, Aristidest, a Scipiokat, meg a többi jámbor po-
gányokat mind fel fogja találni majd a menyországban, s
az ő derült, vidám lelke mit sem tudott belső küzdelmekről.
Pedig Luther épen ily belső küzdelmekből merített
erőt arra, hogy szembe szálljon a pápával, a régi egyház­
zal s magával ragadja a nemzetet. Az ő műveltségében is
volt ugyan valami kumauistikus elem, de azért még nem
lehet humanistának mondani. 0 is becsülte az ókori költő-
*) Érdekesnek tartottuk a kitűnő német irodalomtörté­
nésznek, előbb bécsi s jelenleg berlini egyetemi tanárnak most meg­
jelenő irodalomtörténetéből, mely a németeknél e tudományágban
majdnem kórszakot alkotó jelenség, a fentebbi fejezetét olvasóink­
kal megismertetni; e czikk bizonyára a legszebbek egyike, melyeket
Lutherről bármely nyelven Írtak.
zalóka visszatartanék a mi kerületi domesticáuk ja­
vára, de azért épen abban a mértékben követelhet­
nék az egyházi közalapból egyházközségeink számá­
ra a segélyt, mint azok az egyházkerületek, a me­
lyekben nincs kerületi domestical Sőt a specialitások
létesítése még továbbb is terjedne, mert, ha jól tud­
juk, a dunamelléki egyházkerület szintón teremtett
magának az államsegélyi évi dotatiókból egy külön
segély-alapot s igy nála is ugyanaz az anomalia is­
métlődnék az ilyszerü osztozkodás nyomán. Különben,
a mi a túlsó félen állók e kérdésében rejlő ellenve­
tését illeti: a felelet az, hogy ha csak azért kell a
közalapot minden egyházkerületben kerületi és megyei
részalapokra szakgatni, hogy legyen miből a kerület­
nek és megyéknek a segélyt nyújtani, mielőtt a köz­
alaphoz folyamodnának: akkor az ilyen kerületi és
megyei rószalapként rámütathatunk az államsegélyre,
a melyet az állam épen azért ad a kerületnek, hogy
avval évenként rendszeresen támogathassák szükölkö-
dőiket. Ez az a partialis domestica, a melynek ki­
merültségét kell igazolni, ha az universalis domesti­
ca = országos közalap támogatását igénybe akar­
juk venni.
A másik fogás az argumentálásban abból áll,
hogy a veszett hirü „centralisatio“, „bureaukratismus"
csúfnevót akasztják a törvény egyenes értelmében
rejlő határozmányra s azért tagadják a közalap egy-
szetnek s tudománynak egy-egy t a n u l s á g o s alkotását,
de őt hidegen hagyta az u. n. antik s 2 Óp. Neki a szép és
igaz a Szent-írás volt, s ez elég szép és elég igaz volt
neki. Érette nyelvtudós lett; mestereiül fogadta Erasmust
s Keucklint, hogy eredeti alakjában ismerhesse m eg; hogy
a népet e megismerésben elősegítse, lefordította számára.
Tudtunkkal eddigeló egy német emberben se volt any-
nyi erély, hogy az egész Szent-írásnak neki mert volna
fogni. A góth Ulfílas mindeddig nem talált követőre. Nagy
Károly alatt mindössze a Máté evangéliumát fordították le.
A IX. század beérte egyes kivonatokkal, költői feldolgozá­
sokkal. A X. és XI. század oly magyarázatos német szö­
veget kívánt, minő a Notker zsoltárjai s a Williram-fóle
énekek-éneke. A XII. századból azonban már német evan-
gyelium-töredékeket bírunk; a XIV. s XV-ban, daczára, a
biblia-tilalomnak, egyre szaporodnak a részlet-fordítások s
lassan-lassan az egész szentirást betöltik. Azt nem tudjuk,
mennyi munkaerő forditatoU mindenre, miként változtak s
öröklődtek e munkálatok: Wenczel császár egy pompás,
számos képpel illustrált példányt állíttatott össze belőlük.
Német bibliát először 1466-ban nyomattak, és pedig két­
szer, két külön shessburgi nyomdász; 1522-ig még tizen­
ötször nyomták újra. E kiadásoknak azon egy fordítás szol­
gált alapúi, mely különböző részeiben különböző értékű
volt, de a hol legsikerültebb volt, ott is nagyon igénytelen
előmunkálatúl szolgálhatott Luthernek. Lutherre nem csak
az várt, hogy az e fordításban ejtett hibákat kijavitgassa,
 203
séges voltát, mivel ez a központosítás anti-protestáns,
melynek egyik legjellemzőbb ismertető jegye, szerin­
tünk is, az individualismus, a minek természetes
formája a decentralisatio. Nem szólva arra a gyön­
gék által, gyöngék irányában, használatos gyönge
módjára a meggyőződés megejtósónek, a mely egy
szó és név ellen más alapén keletkezett ellenszenvet,
tehát érzelmi momentumot, használ föl a capacita-
tio eszközéül — itt csak azt a követelést formáljuk
velők szemben, hogy ám sújtsák a centralisatiót,
ítéljék el ez alapon a törvényt, tartsák azt az is­
mertető jegyet elégséges oknak arra, hogy a mely
paragraphusban a centralisatio s a bureaukratismus
nyoma látszik, annak a szakasznak ne is engedel­
meskedjünk: de legyenek is következetesek ez ellen­
szenvükben s a törvény minden ilyes határozmányá-
nak szegjék nyakát. Ha azért kell az országos köz­
alap egységét s kőzpontiságát elmagyarázni, mivel
a centralisatio anti-protestans: nosza, tessék belema­
gyarázni a zsinatba, hogy az öt egyházkerületet
egyetemesen érdeklő ügyekben sem törvényhozó s
decentralisálják ezt a centralismust s ezt a bureau-
kratiát is a kerületekre és a megyékre; nosza, húz­
zák keresztül a konventet illető szakaszok között is
mindazokat, a melyek ennek a központi bureaunak
vóghatározó hatalmat adnak az autonóm kerületek
és megyék illető ügyeire nézve; ha individuálisálni
akarják, törvény ellenére, az országos közalapot, no­
hanem az, hogy a hajlithatlan, more?, több tekintetben ér­
telmetlen, mindenütt az eredetire emlékeztető, de az erede­
tit soha el nem érő szöveg helyébe tiszta, szemléletes, haj­
lékony s tősgyökeresen német prózát teremtsen. Luther a
görög s a héber iratokat mintegy németül újra gondolta;
a görögöt még szorosabban követte, de a hébert már sza­
badon idomította, a mint a nyelv szelleme kivánta; a gö­
rög nyelv ismeretében nagyobb is volt önállósága, mig a
hébernél inkább beszédeinek segélyére szorult s legtisztább
tudata volt feladatának magasztosságáról. Úgy hitte, hogy
erején jóval felül álló munkára vállalkozott. Tudta, mennyi
művészetre, szorgalomra, értelemre, belátásra van szüksége
a jó fordítónak. „Dér Dolmetscher, Írja, ist nicht einer
jegliohén K unst; es gehöret dazu ein recht from, treu,
fleissig, furchtsam, christlicb, gelehrot, erfahren, geübt Herz.“
A fordítónak nagy mérvű szóbőséggel kell rendelkeznie.
Tiszta németséggel s nem latinul, vagy görögül kell beszél­
ni tudnia. Ha egy gondolatot ki akar fejezni, úgy ne az
eredeti betűjéhez forduljon, hanem odahaza anyjához, az
ntczán futkosó gyermekekhez, a vásáros közemberekhez, eze­
ket Kérdezze meg, ezeket vigyázza meg, mint ejtik a szét
s úgy fordítson aztán.
S Luther követte ez elveket. Lelkesült szeretettel csüg-
gött anyanyelvén s csodálattal volt eltelve annak sajátos
nagyszerűsége iránt. Ich weiss nicht, írja egy helyt, ob
mán das Wort L i e b e auch so heizlich und gnugsam in
lateinischer oderandern spraehen reden möge, das es alsó
sza, individuálisálják a közoktatást is, a lelkószkóp-
zóst is, a kanonokát is, az igazságszolgáltatást is,
mind anyagi, mind formai részében, a szervezetet is
— szóval, csinálják vissza magát az egész uniót.
Ez következetesség lesz, de dicsóneket zengedezni az
egyesülést szentesítő törvénynek s ugyanakkor kifa­
csarni ugyan e törvény tiz paragraphúsának a nya­
kát: ez valami egyéb és nem consecjuetia.
És e pontnál szabadságot veszek magamnak s
pár megjegyzést koczkáztatok arra a hangra és mód­
ra, a melylyel Ballagj, mostani czóljához mérve,
megmagyarázza a zsinat eljárását az erdélyi „spe­
cialitások“ érintetlen hagyásában. Azt mondja ugyan­
is most, hogy Erdély iránt azért volt a zsinat en­
gedékeny, mivel az unió, a konvent s a közalap
„csak úgy gondoltatott sikeresen keresztülvihetőnek,
ha a bureaukratikus központosítás mellőzésével a kor­
mányzati főbb hatóságok működési szabadsága lehe­
tőleg megóvatik s azok végrehajtási statutarius joga
meg nem köttetik.8 Mellesleg megjegyezve, hogy a
törvény a közalapra nézve n e m tartotta főn a „kor­
mányzati föbbhatóságok“ (megye, kerület) „végrehajtá­
si statutárius jogát," hanem ezt a statutárius jogot
világos szavakkal a konventre és pedig olykóp ru­
házta, hogy véleményt sem kell az egyházkerületek­
től kérnie, hanem önállóan kell rendelkeznie (229.§,)
— itt csak arra szorítkozom, hogy a most igy ér­
telmező Ballagit emlékeztetem annak a Ballaginak
dungeund kliDge in das Herz durch allé Sinne, wies thut in unse-
rer Sprache. Megtörtént, hogy barátaival néha két hetet, sőt
néha harmat-négyet is egyetlen egy szó keresésével töltött,,
s a végén sem voltak meggyőződve a felől, hogy a legmegfe­
lelőbbet találták meg. Csak ily komoly, lelkiismeretes mun­
ka, az eredeti szent szövegnek ily belemélyedő tanulmá­
nyozása, a nép nyelvének ily pontos ismerése s az a szilárd
elhatározás, hogy nem az udvari, a tudós köröknek, de
magának a népnek Írjon, hozhatott létre aztán oly igazi
népkönyvet, minőt Luther teremtett.
Wartburgból indult ki e könyv: a híres régi német
dicsőséget ezzel is szaporítva. Népszerűségének tetőpontján,
a wormsi gyűlés utáD, 38 éves korában fogott Luther ez
áldásos munkához. 1524. karácsonya tájt szilárdult meg
benne az elhatározás, és, — a mi majdnem hihetetlenül
hangzik —• midőn 1522. márczius 3-ikán Wartburgból tá­
vozott, már kész volt az új testamentómmal. Két hónap
alatt annyira előhaladt a munkával, hogy már csak a csi­
szolás volt hátra, miben Melanchton segített neki, s igy a
könyv még ugyanazon óv septemberében már napvilágot
láthatott.
Míg az új testamentomot nyomták, Luther az ó-nak is
neki kezdett. De csak 1523-ban és 1624-ben tudta annyira
vinni, hogy erősebben haladjon előkészítésében s a terveit
öt részből legalább hármat kinyomasson.
(Folyt, köv.)
*
 204
szavaira, a ki a zsinat amaz emlékezetes ülésén me­
leg szavakkal ajánlta a mi „specialitásaink“ fon tar­
tását. Az akkori Ballagi igy szólott:
„Midőn Erdély az egyesülésre fölszólittatott, én nem
csodálkoztam volna, ha azt mondja, hogy oly zsinatba, mely
határozatait a felsőségnek föl tartozik terjeszteni, belépni
nem fogok. Azonban ők nemes elhatározással tultették ma­
gukat azon a nehézségen, a mely a mai időben formalitás­
nál nem egyéb. S így történt, hogy az erdélyi szuperinten-
dentia a konventbe belément. De a mint az 5 superinten*
dentia szorosabb egyesülése szóba jö tt: azonnal és p e ­
d ig j o g g a l , azt mondták: mi az erdélyi egyházkerület
belügyeit autonóm jogkörünknek tekintjük s m i v e l a mi
e g y h á z u n k s z e r e n c s é s e b b a u s p i ci u m o k közt
a l k o t t a meg a l k o t m á n y á t : mi a mi superintendeti-
ánk alkotmányát világos törvény által kivánjuk biztosítani.
Mig Erdély e kívánságától el nem áll, m i ő t e r r e n e m
k é n y s z e r i t h e t jü k .M
így beszélt az akkuri Ballagi — de persze
akkor még nem kellett azt magyarázni, hogy a köz.
alap voltaképen nem közalap; nem kellett a centra-
lisatio csútnevével argumentálni s nem kellett Er­
dély »specialitásait“ arra használni, hogy ezek se­
gélyével magyaráztassék bele a törvénybe, a mi benne
nem foglaltatik.
De ne érzékenykedjünk — a mi „erdélyi“ szo­
kásunk szerint — s menjünk tovább, még csak azt
az egyet jegyezve, ide vonatkozólag, meg, hogy épen
ilyen eltévesztettnek tartjuk azt az argumeuiatioját
is, a midőn a Fiié ezik kére reflektálva, azt magya-
.rázgatja, hogy a zsinat a Közalap ügyének s más
kérdések tárgyalásánál a részletekbe azért nem ment
bele, hogy fölhagyja, a superintendentiák „végrehaj­
tási statutarins jogát.“ Ép oly kevéssé, mint a meny­
nyire nem igy végződnek az országos törvények: „je­
len tő vény végrehajtásával a törvényhatóságok — “
hanem ig y: „ - e z s ez a miniszter hizatik meg.“
Nem ment bele a zsinat, a mi illeti a közalapról szóló
törvényt, a részletezésbe, hanem kötelességévé tette
a végrehajtást a konventnek és senki másnak.
De mára elég is lesz ennyi. Még azonban lesz
egy s más elmondani valónk.
Szász Béla.
A testvér superintendentiák köréből.
A dim anielléki ref. egyházkerület közgyűlése*
Bupapest, május 23.
III. NAP.
Az evangélikus egyház beigtatási ünnepélyén volt kül­
döttség tagjainak visszaérkezte s az előbbi ülés jegyző­
könyvének hitelesítése után folytatták a kilenczes bizottság
munkálatának tárgyalását. A 48. §-ra vonatkozó javaslatnak
ama pontját, hogy az egyházmegyék az egyházkerületre 50
ezer népességen alól csak egy-egy, azon felül pedig kót-két
lelkészi és világi képviselőt küldjenek, egyik egyházmegye
akként kívánta módosítani, hogy 50 ezer helyett 40 ezer
tétessék, de a többség meghagyta az erodeti javaslatot.
Az 53. §-ra vonatkozólag a javaslat azt mondja, hogy
a konventi képviselők választása tekintetében megkötő ha­
tározat nem hozatik, hanem a kerületi közgyűlés esetenként
határoz, hogy közvetlenül a kerületi gyűlésen választja-e
meg a képviselőket, vagy közvetve az egyháztanácsok által.
A kilenczes bizottság e javaslatát F i ló indokolta, kimu­
tatván, hogy e javaslat készítői a zsinati törvény értelmét
és szellemét helyesen fogták fel.
S z á s z Károly, ép3n ellenkezőleg, a törvényből azt
magyarázza ki, hogy a konventi tagok is épen úgy, mint
a püspök és gondnok, az egyes gyülekezetek által váiasz-
tandók.
Gr. L ó n y a y a zsinati törvónynyel összegyezhetőnek
tartja a bizottság munkálatát és helyesli is ezt, mert
czélszerti, ha a néha nagy fontosságú dolgokat tárgyaló
egyetemes konvent tagjinak választására a kér. közgyűlés be­
folyást gyakorolhat, mig ellenben veszélyesnek tartaná, ha
a gyülekezeti választások esélyeinek tétetnék ki a konventi
tagok választása.
S z i l á d y Áron pártolja Szász javaslatát, s nem akar­
ná, hogy a zsinati törvény nyílt értelmével ellenkező módon
választandó konventi tagok netán a konvent által nem iga­
zoltatnának, s a konventnek kellene megmagyarázni a tör­
vény értelmét.
K o v á c s Albert pártolja a bizottság javaslatát, s k i­
fejti az ide vonatkozó zsinati törvény keletkezését.
J o r d á n István hogy elég idő maradjon a konventi
képviselők választására nézve, szükségesnek látná, hogy a
választás ügyében egy evvel előbb intézkedjenek. Ezt a ja­
vaslatot el is fogadták. A főtárgyra nézve azonban névsze­
rinti szavazást kívántak. A névszerinti szavazásnál a bizott­
ság javaslata mellett 15 tag és két elnök, Szász K. javas­
lata mellett 17 tag szavazott. A szavazatok ekként meg­
lővén oszolva, a kérdésnek végleges eldöntését a jövő évi
közgyűlésre halasztották.
S z á s z Károly, bár nem szívesen, beleegyezik ebbe a
határozatba, de az eljárás ellen- némi észrevételeket szán­
dékozik tenni, minthogy azonban e tekintetben a világi el­
nök, gr. Lónyáy M., által akadályozva érzi magát, beszédét
abban hagyta, de kijelentette, hogy a mig ő a tanácskozó
terem asztalánál, mint a gyülekezetek által választott fca-
nácsbiró ül, kötelességének tekinti szólásszabadsági jogát
védelmezni.
Gr. L ó o y a y ezzel szemben kijelentette, hogy ő úgy
a szólás-, mint a sajtószabadságnak mindenkor hive és vé­
delmezője volt, ez alkalommal sem akarja azt senkivel szem­
ben sem akadályozni.
S z i l a d y Áron, felhozva asárkereszturi lelkészválasz-
tási ügyben pár év előtt hozott határozatot, a kerületi ha­
tározatra is hivatkozással, szükségesnek látja, hogy, mielőtt
a tanácskozások tovább folytattatnának, mondassák ki, hogy
a házszabályoknak ez a kifejezése „az elnökség szavazata u
miként értelmezendő: hogy a két elnöknek két szavazata
 205
van-e, vagy csak egy ? A házszabályokban elnökssg emütte-
tik, de ez alkalommal nem az elnökség szavazott, hanem az
elnökök.
F i 16 szerint a két öblöknek két szavazata van. Ezu­
tán az ülés a jelenlevőknek nem csekély mértékben megza­
vart kedélyhangulata mellett feloszlott.
IV. NAP.
Budapest, május 24.
A tegnapi szavazás értéke eldönthetlen maradt. Az
ügyrend róla nem iatézkedett, Az őszi közgyűlés fog a vi­
haros kérdésben dönteni.
A hatodik czim Kerkápoly Károly indítványára elfo­
gadtatott azon kiegészítéssel, — vita nélkül — határozattá
emeltetett, hogy a tisztet vállalni vonakodik ellen kiróható
birság összege 10 évenként szabandó meg. A VII. czim
egyetlen irályi módosítással fogadtatott el.
A lelkészvizsgálati, tanitókópesitósi, segédlclkósz-
Jkibocsátásí és lelkészavatási szabályzat kiegészítése iránt
javaslattételre a kilenczes bizottság küldetett ki. A VIII.
czim 2. pontját Kerkápoly Károly kihagyni, Jordán István
a tanácskozási és ügyrend netáni módosítása iránt 5 tagú
bizottságot kiküldeni javasolja; ez elfogadtatok. A 5. pont az
ünnepi követséghez vonatkozólag intézkedik; Szőcs Farkas
theol. igazgató azon nehézségre hívja fel a figyelmet,
hogy sokkal több a legaczi, mint az arra jogosult thoologus,
feljogosittatni kéri a tbeo). igazgatóságát a legacziót feu-
tartó községekkel tárgyalásra. Gr. Lónyay ezt a püspökre
kivánja bízatni. Török Pál, ugyané bajt mindannyi egyház­
kerületben fenforgónak ismerve, ez egyetemes érdekű üg'yet
a konventre áttétetni indítványozza, mi határozatba is ment.
A házasulók 3-szori kihirdetése és az esketés kivé«
teles sürgősségének eseteit Csekey István esperes meghatá­
rozni akarja; Török Pál pártolja az indítványt, Kerkápoly
Károly ellenzi, s a többség e nézetet emelte érvényre. A B.
pontbeli azon javaslat ellenében, hogy a világi küldöttek
gyülekezési költségei is megtéríttessenek, a felső baranyai
egyházmegye indítványozza, hogy a világiak csak konventi
gyülekezés és kiküldetések alkakalmával dijaztassanak. Szi­
lágyi Dezső ezt, mint a gyakorlatnak megfelelőt, pártolja;
Kovács Albert azon okból mellőzné, mert az eredeti javaslat
méltányos, de nem is zárja ki, hogy a világi küldött eset­
leg lemondjon dijairól. A 9-es bizottság javaslata fogadta­
tott cl. Hivatali esküminta megállapítására Filó Lajos és
«Szilágyi Dezső küldettek ki.
Az egyházak osztályozása iránt tett bizottsági javas­
lat vita nélkül elfogadtatott, és az osztályfokozat megálla­
pítására a kilenczes bizottság további működése fentartatott.
Ellenben a papok minősitvényenek kérdése hosszú és
heves vitákat provokált, a nélkül, hogy a részletes tárgya­
lásba bocsátkozhatott volna a közgyűlés. Az általános át­
meneti intézkedések az elvi eltérésekbe ütköző egy pont ki­
vételével, elég gyorsan megállapittattak ugyan, de a IX. czim
E) osztályába sorolt minősítési fokozatok minden oldalról
'éles bírálat alá vonattak. A zsinati törvény értelmében az
előmonetel, a képesség, érdem, siker és szolgálati idő kü­
lönböző fokozataitól feltételeztetik. így tervez fokozatokat
a bizottság. Alsó-Baranya ellenben, a szabad választás el­
vének inkább megfelelően, csak a szolgálati idő fokozatát
állítja fel s azt is kisebb mértékben a rendes lelkészekre
vonatkozólag, de hosszabb terminusokkal e segédlelkészeket
illetőleg. Felső-Baranya a fősulyt a képességre fekteti.
Ez elvi eltérések az általános vitát nagyon kiszélesí­
tették. Kármán Pál a 9-es bizottság javaslatának mellőzé­
sével az alsó-baranyait kéri elfogadni tárgyalás alapjául,
mert ez a determinálható időbeli fokozatra épült, — mig
az érdemik meghatározása lehetetlen, vagy oly elasztikus,
hogy csak vitákat, gyűlölködést szül. Szilágyi Dezső és Filó
Lajos, hangsúlyozván, hogy a törvény az érdemet és a sikert
is kellékéül köti ki a lelkész minősítésének, az alsó-baranyai
javaslatot, mint törvényellenest, mellőzni javasolják. Jordán
István hasonlóan nyilatkozik.
S zi Iád y János; a 9-es bizottság eljárását roszalja,
hogy kész elaborátumot oktroyált a traktusokra akkor, mi­
dőn a törvény e részben a kezdeményezést az egyházme­
gyékre bízta. így az egyházmegyék megkötöttek voltak vé­
leményalkotásuk és nyilvánításukban. Érdemeket osztályozó
minősítés veszedelmes; lelkiismeretes jelölő bizottság azt
nem meri, lelkiismeretlen meg visszaél vele. A szabad vá­
lasztást csak az elkerülhetlen szükség határáig szabad kor­
látolni. így a gyülekezetek nagyobb figyelmet fordítanak a
lelkészek működésére, mert, hosszas gyakorlatban észlelve,
legjobban maguk az egyházak állapíthatják meg a lelkész
minősitvén3rét. Hosszabb időt és képzettségi fokozatot a
segédlelkészeknél azért kell fölvenni, mert őket gyakorlati
pásztorkodásban még nem ismerhetik meg a választó egy­
házak. Az élet állapítsa meg a fokozatokat. A kijelölő b i­
zottság ne ítéljen gondolat, hanem tapasztalat szerint, s
hogy a törvény érvényesüljön ; a kandidáló bizottság jelöljön
az egyház által kívánt pap mellé magasabb értelmi fokoza-
tuakat is. Ajánlja az alsó-baranyai javaslatot.
K o v á c s Albert: Az érdem jutalmazása és az érdem
szerzésére, .sikerek elérésére ösztönzés csak a 9-es bizott-
sög minősítési szabályzatával lehetséges. De, mert ebben is
a szolgálati idő első képesítési tényező, hogy törvény sze­
rint utolsó az, és fő a képzettség és érdem: külön javas­
latot tesz le s ezt kéri alapul elfogadtatni, (Később vissza­
vonta javaslatát, azzal, hogy a részletes tárgyalásnál fogja
érvényesíteni.)
K e r k á p o l y Károly sok hézagát látja mindenik ja­
vaslatnak; többed közt sehol sincs gondoskodva, hogy a
minősítést ki állapítja meg, ki bírálja felül és hogy a tá­
bori, fogyházi lelkészek, tanárok és más lelkkszi képesítésű,
de nem lelkészettel foglalkozó egyének mi módon, hol ke­
beleztelek be?
T ö r ö k Pál püspök mély hatású, hosszabb beszédben
kifejti külön álláspontját. A minősitési törvényben és sza­
bályzatban gondoskodtak — úgymond — a lelkészek maguk­
ról, de az uj nemzedék-, a káplánok- és theologusokra nem
gondoltak. Fél, hogy, miként eddig is, legtöbb tehetséges
 206
ifjúnk más pályára fordult a theologiairól, ezentúl még gyé­
rebben akad jeles tehetség, mely a papi pályára vállalkozzék,
mert jövője sivár kilátásokkal biztatja. A hosszú káplánko­
dás nem érdem, hanem szerencsétlenség; nemcsak azért,
mert a káplán ambicziéja, hivatáskedve, ereje lankad, hanem
mert a választó egyházak is nem keresik, inkább kerülik a
régi káplánt. Ha évtizedek előtt ily szabályzat létezett vol­
n a : Nagy Péter nem lehetett volna kolozsvári, Révész Imre
debreczeni, Hegedűs László sárospataki, Tompa Mihály ham­
vai pappá! (Török Pál sem lehetett volna, sem először kis­
újszállási, sem röviddel, utána, budapesti lelkószszé.) — A
tbeologusokat sem serkenti szorgalomra, önképzésre a sza­
bályzat, mely csak kitűnő és kielégítő végzést ismer. Ki­
tűnő osztályzat ritka kivótelkóp adatik; a szabályterv pedig
elveszti az ösztönt, hogy legalább jó, vagy jeles képzettsé­
get szerezzen az úgy is csak kielégítő kategóriába utalt
ifjú. Ajánlja kifejezett aggályait a közgyűlés figyelmébe.
S z á s z Károly: A szabad választás egyik legfőbb
protestáns ogyházalkotmányi alapelv; minthogy ezt az alsó­
baranyai javsslat közelíti leginkább meg, tárgyalási alapul
azt fogadja el. Visszaélés, kedvezés, erdekhajhászat kike-
vülhetlen a minősítésnél. A belső kiképesitóst a theologiai,
a papi vizsga s az Önképzés adja meg; a .külső a felava­
tásban és a gyakorlati szolgálatban határozódik; több kor­
látot vetni nem szabad a választásnak A felső-baraoya i ja­
vaslat oly elméleti kritériumokat állít fel, miket irányadókul
venni választásnál lehetetlen.
Id . g r. R á d a y Gr ed eo n. Tisztelettel meghajol az elvi
álláspont előtt, mi az alsóbaranyai javaslatot irányozta, de
hallgat a százados tapasztalat tanúságaira is, melyek a
szabad választás határait az életben még megvonták. A mi­
nősítés nemcsak az egyházak erkölcsi és anyagi jobblétének,
fejlődésének egyik alapfeltétele, de az egész lelkószi karnak
is létérdeke, mert ez biztosíthatja egyedül előmenetelüket.
Ha a fiatalok kipróbálásán tehetsége, fejletlen képzettsége,
edzetlen ereje, a véletlennek, vagy ennél is rosszabb mel-
lókokoknak segítségével nagy eklézsiákba jut, maguk
sem haladnak tovább, egyházuk is hanyatlani fog ; és ha
kitűnő képességű, hivatott ifjú a sors mostoha körülményei
közt csekélyke faluba vetődik: onnét nincs szabadulása, elő­
menetele! Ezt a kínos helyzetet javítja, a jelesek előmene­
telét biztosítja a javasolt minősítés, mely lehetővé teszi azt
is, hogy a papok, mint más papok, tanuljanak, tovább ké­
pezzék tudományukat a szemináriumi tanulmányoknál, — és
lehetővé teszi, hogy a szerényebb helyeken szerzett gyakorlat
a gazdagabb egyházakban gyümölcsöztessók. Hogy hátráltatik
a rohamos előmenetelben a kitűnőség, kivetelkópen megtör­
ténhetik; de ily kivétel kedvéért kivételes törvényt alkotni
mindenkor veszedelmes. A részletekre sok eszrovótele van,
de általánosságban elfogadja és ajánlja a 9-es bizottság
javaslatát.
E beszéd hatása alatt az előadó és indítványozók olál-
tak a szólás jogától. Szavazásra bocsáttatott a kérdés : igen
nagy többség elfogadta részletes tárgyalás alapjául a (Les
bizottság javaslatát.
Első fokozatuegybázba választásra való minősítés mérve a
10 évi rendes lelkészi szolgálat vagy kitűnő végzettség és
kitűnő sikerű működés esetén 5 évi szolgálat, a 9-es bÍ2 .
javaslata szerint. Ezt Farkas József — a tanuló ifjúság
serkentésére tekintettel 6, illetve 3 évre leszállítani ajánlja.
Sípos Pál és Filó Lajos az eredeti szerkezet mellett érvel­
nek s határozatra is emeltetik az, a* „kitűnő“ végzettség
helyett „legalább jeles“ osztályzat állapíttatván meg. A
segédlelkészek minősítésénél Szőcs Farkas kéri a szolgálati
időt tekinteten kívül hagyni s csak a képzettségre reflek­
tálni, hogy ez a theologusokat ösztönözze. Ballagi Mór pár­
tolja ez indítványt, Jordán István ellenzi. Sípos Pál espe­
res elvben pártolja azt, s az osztályzat fokozatainak meg­
felelőbb minősítést ajánl. Szalay Ferencz figyelmeztet, hogy
a lelkészek mái megállapított minősítése sokkal hátrányosabb
lenne a segédlclkészefanél ; ez okból mellőztetik is ez
indítvány.
A külföldi egyetem látogatásának előnyeit a kecske­
méti traktus a belföldi egyetemnek látogatásából is folyó előny­
nyel egyenjogositni javallja, mi elejtetett, minhogy belföldi
theologiai egyetemifakultásunk nincs. Mellőztetett Szőcs Farkas­
nak az európai nyelvek bírásából meríthető fokozatra, — úgy a
felsőbaranyai traktusnak tudományos müvek szerzéséért osz­
tandó minősítési előnyre vonatkozó indítványa is.
A theologiai tanároknak javasolt minősítési kedvez­
mény Csekey István esperes és gr. Lónyay Menyhért ré ­
széről elleneztetett, Kerkápoly Károly és Ballagi Mór által
pártoltatok, s nagy többség által megállapittatott.
A kecskeméti traktus, körösi tanárok, Kovács Albert,
Kiss Kálmán és Kerkápoly Károly javaslatai folytán a lel­
készségre képesített katacheták, tanárok, papi jellegüket
megtartó, de nem működő lelkészek és fegyházi papok ren­
des lelkészi minősítéssel Hibáztattak fel, ellenben Kerkápoly
Károly indítványára kimondatott, hogy a tábori lelkészek,
mig be nem kebeleztetik magukat valamely magyarországi
egyházkerület papi státusába, megválasztásra nem jogo­
sultak.
A minősítés, mely közeg által eszközöltessék ? e felette
fontos kérdés hosszasan és hevesen lön megvitatva; de el
nem döntettketék, hanem a különböző, Kerkápoly Károlyr
gr, Ráday Gedeon, Ballagi Mór, Szász Károly, Jordán Ist­
ván, Lónyay Menyhért gróf, Filó Lajos és az esperesek
által kifejtett nézetek lehető egyeztetésével javaslattételre
Kerkápoly Károly elnöklete alatt Filó Lajos, Ballagi Mór és
Szász Károly tagokból álló bizottság küldetett ki.
KÜLFÖLD.
Németország:. A 25-ik e g y e t e m e s n é m e t
t a n i t ó g y ü l é s az idén Brémában tartotta üléseit májufr
15 —17-én. Részt vett körülbelül 1600 tanító s tanítónő Né­
metország s Ausztria különböző részeiből. A gyűlést a város
nevében a polgármester, Gildemeister, üdvözölte, a ki üdvözlő
beszédében kifejtette, hogy az állam kötelessége nemcsak
rokonérzóst tanúsítani a tanítók iránt, hanem egyszersmind
 207
szabadságukat biztosítani. A tanácskozások főtárgya a túlter­
helés kérdése volt, de a vélemények nagyon szétágaztak s
határozatokat nem hoztak. Az egészségügyről a népiskolá­
ban előadást tartott dr. Scholcz, a brémai kórház igazga­
tója. Kifejté, hogy valamely nép kulturális ál lapotának foka
egészségügyi intézkedésein és ismeretein mérhető meg. Azért
szükséges, hogy az egészségügy a népiskolában is tanittas-
gók. Jobb egészségi állapotok meg fogják szüntetni a túl­
terhelésre vonatkozó panaszokat is, mert korunk bélyege s
jellege ez idegesség, ez az öröklődő baj, mely most már a
kora ifjúságban mutatkozik s az agyvelő elfáradását idézi
elő. Ezekből a körökből származnak a túlterhelésről szóló
panaszok, de meg azokból a körökből is, melyek irigylik a
az iskola nagy befolyását s politikai, meg egyházi reakczió
szolgálatába akarják szerződtetni. Tanítandó az iskolában a
vh és levegő egészségügyi fontossága a szellőztetés szük­
ségessége, a ragadós betegségek oka, a lélegzés tana, a bőr
ápolása, táplálkozás stb. Meg kell tanítani a gyermekeket
arra, hogy az ember értékét nemcsak belseje, hanem kül­
seje, testének állapota is meghatározza. — Dittes, kit kitörő
lelkesedéssel fogadtak, a mai pedagógiáról szólott. Azt mon­
dotta, hogy kétféle irány uralkodik a pedagógiában: az au­
tonóm, mely a szabad kutatásból ered, s az autoribnsi, mely
nem ismer függetlenséget, csak parancsszóra indul. A pe­
dagógiát most a theologia szolgálatába akarják szorítani
Részletesen fejtegeté a pedagógia s iskolai adminisztráczió
terén mutatkozó reakcziót, végre buzdította a hallgatókat,
hogy azért ne csüggedjenek : az állapotok Németországban
már rosszabbak is voltak, s nincs az az emberi hatalom,
mely az emberi haladást huzamos időn át föl bírná tar­
toztatni.
A n g l i a . A p á p a és az Í r ek. Írországban a moz­
galmakat a katholikus papság kezdet óta támogatásban ré ­
szesítette. Mint magok is írek, részt vettek a nép szenve­
déseiben s nyomorában s természetesen nagyon enyhén
ítélték meg az elkövetett agrárius és politikai bűntetteket.
Gladstone, az angol ministerelnök, már régebben tárgyalá­
sokat kezdett a Vatikánnál azon czólból, hogy a kúria intse
meg a papságot, hogy maradjon semleges az irlandi politikai
küzdelmekben s ne foglaljon pártállást a kormány ellenében.
Errington, ir alsóházi tag, volt a közvetítő. Támogatva Mán-
•ning bibornok s több befolyásos főpap által, két évi fára­
dozás után sikerült is rávennie a pápát, az h* mozgalom
elleni fellépésre. A pápa személyesen megintette Croke ir
érseket és körlevelet intézett az ir püspökhöz, szigorúan
eltiltván a papságot a politikai szerepléstől, kivált pedig a
politikai czélokra való pénzgyüjtéstől. A levél szigorú han­
gon szól, s egyenesen Parnell, a mozgalmak vezetője, ellen
fordul, kihez a papság ép úgy ragaszkodik, mint az ir nép.
A pápaP körlevél bevezetése igy szól:
„Bármi legyen igaz abból, a mit Paruellről magáról és czél-
jairól is mondanak, minden kétségen kívül be van bizonyítva, hogy
8ok követője számos esetben oly magatartást tanúsított, a mely el­
lenkezik a pápának a dublini érsekhez intézett levelében foglalt
elvekkel és a (szent kongregáczió által az ír püspöknek küldött
Utasítással, a melyet ők Bubiinban legutóbb tartott gyűlésükben
egyhangúlag elfogadtak. Igaz ugyan, hogy ez utasítás értelmében
Joggal iparkoduak az Írek bajaikat orvosolni és küzdeni jogaikért;
de egyszersmind meg kellene tartaniok Isten parancsát és mindé-
uek előtt ¡Isten országát és igazságát keresniük hogy törvénytelen
eszközökkel nem szabad harczolni még a legjobb ügyért sem. Kö­
telessége tehát az egész papságnak, kiyáltképen a püspököknek, le-
^öndositeni a tömeg izgatott szenvedélyeit és minden alkalmat meg­
ragadni a czélszerü intésre, hogy visszatereljék a népet az igazság
és mérséklet útjára, a melyek minden dologban szükségesek, mert
különben, mogvesztegettetvén a nép a kapzsiság által, a büntettek
gyalázatosságában keresné a közjólétet."
Az angol közvélemény rendkívül meg van [elégedve a
pápa körlevelével, de a buzgó katholikus irelc közt a pápa
levele nagy elkeseredést támasztott. Az ir nemzeti liga m.
hó 16-iki ülésén kifejezést is adott ennek Dublinban. P a r­
nell távollétóben Biggar foglalta el az elnöki széket. Töb­
ben a pápáuak az Írországi püspökökhöz intézett levelét
vitatták. Biggar kijelentette, hogy mély tisztelettel kell fo­
gadni a pápa szavait, azonban az ir pártnak világosan kell
kifejezésre juttatnia nézetét. Mayne kifejté, hogy a nemzeti
párt, mikéut O’Connel is teve, vallási ügyekben fog ugyan
Rómától tanácsot kérni, de nem politikai ügyekben. A p á p a
a k a t h o l i k u s e g y h á z feje, P a r n e l l p e d i g f ej e
a p o 1i t i k a i e g y h á z n a k ; az i r n é p P á r n e l l t kö­
v e t i , mig Í r o r s z á g f ü g g e t l e n s é g é t k i v í v j a . Az
újon alakult amerikai ir liga, melynek elnöke, Sullivan,
Chicagóban lakik, a pápának az ir püspökökhöz intézett
körlevele miatt a péterfillérek gyűjtésének megszüntetését
ajánlja a honfitársaknak.
KÜLÖNFÉLÉK.
Kolozsvár, 1883. június 9.
— Személyi hírek . Az al-járai egyházközség B o r-
n e m i s z a Károly papjelölfcet papjává választotta. — S z é ­
kel y S á n d o r a szucsáki egyházközség újonnan választott
papjáuak beköszöntés! ünnepélye május 27-ón ment végbe.
A beigtatási beszédet T í m á r L a j o s mórai pap tartotta.
— Az egyetem es tan ü g y i bizottságot — mint la­
punk közelebbi számában is jeleztük — az elnök csakugyan
julius elejére és pedig 5-ik s következő napjaira hívta
össze. A tanácskozás tárgyai lesznek: az elnöki meghívó
szerint a gymnasium, a tanitóképezde s a theologiai kar
Ugyanis konstatálni kell a középtanodai országos törvényt
s az állapotot, melyet ez teremtett; összehasonlítani ezt
gymnasiumaink jelenlegi rendszere és szervezetével; konsta­
tálni, mennyiben kell ezeknek módosulniok, átalakulnick az
országos törvény kivánatához képest; mennyivel több évi.
kiadás s nagyobb áldozat szükséges ezentúl gymnasiumaink
fentartásákoz stb. Másik tárgy a preparandiák, jelesen ezek­
ben a tanfolyamnak 4 évre kiterjesztése iránt véleményt s
javaslatot adni. Lelkószképzés tekintetében theologiai tan­
intézeteink szervezetének felülvizsgálása s szükséges átido-
mitása.
— Gyászhir. Dr. F a r k a s Kálmán, a budaposti ref,
főiskola orvosa, Farkas József theol. tanár testvéröcscse, és
Török Pál superint. veje f. hó 2-án rövid betegség után
élte virágában elhunyt. Özvegye és hét serdületlen árva si­
ratja benne a legjobb családfőt? Áldás poraira!
— A dunántú li ref. egyházkerület évi rendes köz­
gyűlését ez évben Balaton-Füred fürdőhelyen fogja tartani,
A gyűlés kezdete junius 18-ára tűzetett ki.
— A szegedi ágostai hitv. egyház által a minisz­
térium engedélyével rendezett sors-játék húzás napja, —
 208
miután több helyről még uem számoltak be a sors-jegyek­
kel, — f. évi junius hó 29-djkéro tétetett át.
— Közvizsgálatok rendje a n.-enyodi ev. ref, Beth­
len főiskola theol. akadémiáján a f. tanév Il-ik szakáról:
juu. 20-án d. e. 8 — 12-jg I. és II. theol. oszt. a köz-egy-
háztörténelemből (Hegedűs J .); 2l-én d. e. 8 — 12-ig III.
IV, th. oszt. a kér. hittan és bölcs. tört. (dr. Kovács Ö.);
d. u. 4 —7-ig I. II. tb. oszt. bölcs, erkölcstan (Garda J .) ;
22-én d. e. 8 —12-ig II. III. IV. th. oszt. az újszöv. exog.
(Keresztes J .); d. u. 4 —7-ig II. th. oszt. homiletika (Garda
J.); 23-án d. e. 8 — 12-ig 1. th. oszt. héber és újszöv., gö­
rög nyelv (Keresztes J.); d. u. 4 —7-ig III. IV. th. oszt.
magy. egyh.-tört. (Hegedűs J.); 25-én d. e. 8 — 10-ig III,
th. oszt. Újszöv. theol. (Keresztes J.); d. u. 4 —7-ig III,
IV. th, oszt. curapastoralis (Garda J . ) ; 26-án d. e. 8 - 1 2 -
ig I. II. theol. oszt. újszövetségi irodalomtört.
— Felhívás, Bizottságunk határozata folytán ezennel
tudatjuk, hogy a néhai B o l y a i Farkasnak, a marosvásár­
helyi ref. köztemetőben állítandó sirkövet és egyszersmind
egy emléktáblát, molylyel a nagynevű tudós lakó-házát kí­
vánja megjelölni, Jablonszky Vincze budapesti szobrásznál
megrendeltük. Az ünnepélyes leleplezés idejéül a helyi ref.
Collegiuin elöljárósága, bizottságunk előterjesztésére, a folyó
év szeptember havát (a- nap később fog meghatároztak^ és
közzétótetni) állapította meg. Midőn tehát örömmel jelezzük,
hogy az eszme negyedfélóv leforgása után immár megvaló­
sulása előtt á ll: az eddig befolyt adományok összegét meg­
haladó költségek fedezketóse és bizottságunknak az adomá­
nyok teljes összege iránt való tájékozása czéljából van sze­
rencsénk egész tisztelettel felszólítani Cziraedet, móltóztas-
sék a kezén levő gyűjtő-ívet, még abban az esetben is, ha
azon semmi adomány sem volna feljegyezve, jövő junius hó
15-ig Bihari Sándor tanár tagtársunkhoz (Marosvásárhely)
beküldeni. Marosvásárhelyt, 1873. május hó 24. A Bolyai
emlékkő-bizottság nevében dr. Antal László, b. elnök, dr,
Demeter Károly, b. jegyző.
— N agy lelkű adom ány. Özv. Mohai Károlyne, An­
tal Mari őnagysága a m. kályáni ref. felekezeti iskolának
egy 500, azan ötszáz forintos „ Hargitai Rozália“ czimü
alapítványt tett, melynek évi kamatja részint a tanítói fize­
tésre, részint ösztöndíj és iskolai szükségletek fedezésére
fordítandó. Ezen adománya által újabb bizonyságot adta
nemzete és vallása iránti ragaszkodásának, mint ez adomány
leveléből is látszik, újabb bizonyságát határtalan áldozat­
készségének, s a m. kályáni ref. egyház iránt már annyi­
szor tapasztalt támogató pártfogását újabb segélyLCel tetőzte.
Nemeslelkü adományaiért fogadja egyházon! nevében leg­
forróbb köszönetéin mellett azon kivánatomat: „ F i z e t t e m
meg az u r az ő c s e l e k e d e t e i s z e r i n t . “ Lőrinczy
Gábor, kályáni ref, lelkész.
FŐTISZT. NAGY PÉTER PÜSPÖK ÚR A KÖVETKEZŐ
KÖRÖZVÉNYEKET BOCSÁTOTTK K I:
Kö rö ztetn ek :
4 9 3 — 1883. A s z . - s z o l n o k i e gy h á t m egy ób en
a sz. -bagosi o r g o n i s t a - k á n t o r - f i t a n i t ó i ál l omás . beküldőjének. A lap szűk tere nem engedi a hosszúra terjedő polc«
Tavadalma: minden háztüztartó gazdától (110) 1 v. búza,
Nyomatott Steiu Jánosnál az ev. ref. fötanoda betűivel Kolozsvárt.
10 kupa must v. 35 kr. os V2 szekér tűzifa; félbéresektől
(54)Jennek fele: minden tanköteles gyermek után (5 0 — 60)
tandíj: 2 v. törökbúza és egy caniculai csirke, botűzőktől
12 kr., olvasóktól 24 kr., confirmandusoktól 30 kr., ismét­
lő tankötelesektől 30 liter esős törökbúza; temetéséit ver­
ses búcsúztatóval 60 kr, kisobb leányok temetéséért egy
kendő, nagyobbakért egy párna ; 2 h. 1310 Q öl szántó
105 Q öl kaszáló; 10 b. legelő; Geczén három bogjás ka­
száló és a gyümölcsfa-iskola haszonélvezete; tisztességes—.
cserepes kőépüiet — lakház, kis gyümölcsössel. A meg­
választott köteles az 1859. óta fennálló harmónia ve­
zetésére.
609 — 1883. U g y a n e z e n e g y h á z m e g y é b e n a
h a d a d - n á d a s d i p a p i ál l omás . Javadalma: l l ö v .t i s z -
ta búza, 50 v. bor, 50 sz. fa, beszállitvé, 13 hold 1455
Q öl szántó, 7 h. 450 Q öl kaszáló, 365 Q öl szőlő ha­
szonélvezete, a szántó 7 3 őszének mivelósét s a kaszáló
terménye teljes betakarítását a falu köteles végezni, 25 frt
kamat, koresztelésért 20 kr, esketésért 3 sing vászon. Az
összes fizetés 428 frt pénzértékre van becsülve.
U g y a n e z e n e g y h á z m e g y é b e n a n. - dobai k á n ­
t o r - t a n í t ó i á l l o m á s m á s o d í z b e n . Javadalma: 6 0 v.
elegybűza, 40 v. törökbúza, 100 veder bor, 20 frt fapénz
az egylf, pénztárából, 10 frt tőkekamat, 25 frt tandíj, 980
Q öl minden évben használható fekvő, három helyen 3 bog­
lyas kaszáló haszonélvezete. Az összes fizetés a tisztessé­
ges lakáson kívül 238 frt 22 kr. pénzértékre van becsül­
ve. A megválasztott a kántor-tanitói teendők végzésén kí­
vül, köteles minden ünnep és vasárnapon d. e. vagy d. u.
s hetenkint három köznapon, midőn a lelkész a k.-dohai
egyhkben szolgál, az isteni tiszteletet végezni. P á l y á z a t i
h a t á r n a p m i n d h á r o m á l l o m á s r a n é z v e : julius 15-
ike. Folyamodványok mindhármat illetőleg t. t. S z a b ó P á l
esperes aához Diósadra küldendők.
Ugyanezen egyházmegyében a magyar-ré­
ge ni III. o s z t . p a p i á l l o m á s . Javadalma: minden ke-
pézőtől (jelenleg 85) 2 kis véka elegybúza, 1 szekér fa, &
kr. garaspénz, féldijasokból ezeknek fele; 193 frt 83 kr.
kr alapítványi kamat; 33 frt 90 kr, cameraticum; 19 frt
60 kr. korcsma regale; 20 frt közmuuka-válfcság; 8 frt
patrocivium; 15 h. 167 Q] öl szántó; 4 b. 185 Q öl ka­
száló az egyháztagok áltl mivelve és betakarítva; kereszt©-
lésért 20 kr, esketésért 1 frt, temetésért 92 k r; jó papi
lak és gazdasági épületek. Az összes fizetés 563 frt 56kiv
pénzértékre van becsülve. A megválasztott 1885. évi ápi\
24-ig 72 fizetőst kap, s a rendes papi lakot csak f. évSzt.-
Mihály napján foglalhatja el, addig az egyhk. által adott
szálláson lakik. P á l y á z a t i h a t á r n a p m i n d h á r o m ál ­
l o m á s r a n é z v e : junius vége. Folyamodvánnok mindkét
állomást illetően n. t. B e n k ő J á n o s esperes aáboz M.-
Pé.terlakára (u. p. Sz.-Régen küldendők.
(Folyt, köv.)
^ ___________ _____
A SZERKESZTŐ POSTÁJA.
„Még egyszer a me gá z ot t a n y a könyv“ czimü czikk
íniákat. Nyilatkozott már egyszer ez ügyben mindkét fél s igya kö­
zönség ítéletet alkothatott.
 P R O T E S T Á N S KÖZLÖNY EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP.
*
MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.
SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS:
b.-farkas utcza 16 szám, hová a lap Bzellemi s anyagi ügyeit
illető minden küldemények czimzendök.
ELŐFIZETÉSI ÁR :
Egész évre ö frt., félévre 3 frt.* évnegyedre 1 frt. 5 0 kr
& - — •• — «6$_ .$»■
j^ELELŐ S SZERK ESZTŐ ÉS KIADÓ TULAJDONOS :
Egy test és egy lélek vagytok.
T a rta lo m : Az o r s z á gos k ö z a l a p k é r d é s e k e z
S z á s z Bél át ól . — A t e s t v é r s u p e r i n t e n d e n t i á k k ö ­
r é ből . A dunamelléki ref. egyház-keriilet közgyűlése. V. nap.)
- - - Kül f öl d. (Németország, Olaszország, Afrika, Fraucziaország,
Azsi.) — K ü l ö n f é l é k . —K ö r ö z v é n y ek.
T á r e z a: L u t h e r Má r t o n . i S c h e r e r Vi l mo s ta­
nulmánya.)
Az országos közalap kérdéséhez.
III.
(Befejező czikk.)
Minél ingatagabb alapokon áll valamely ügy
elméleti, formai, avagy törvényességi szempontból,
annál készségesebben folyamodnak szószólói a dolog
gyakorlati oldaláról v e tt argumentumokhoz, hogy
igy a mit nem lehet az ész és igazság erősségeivel
megokolni, legalább m egtámogathassák a szükség
czövekeivel. Kant ugyan régen megírta sok kisebb
értekezései sorában azt az egyik legkitűnőbbet, mely­
nek czime: „Ueber den Gremeinspiuch: Das mag
in dér Theorie richtig sein, tau g t aber nicht für die
Praxis“ — de az igazság nem azért olyan su b tilis
természetű, hogy mindig és mindenki meg is em ­
lékezzék reá s a szentnek nem azért hajlik maga
H ó a keze, hogy egyéni érzelmeihez képest föl ne
tudja használni azt az épm kapóra jövő sajátos je l­
lemvonást, a melylyel alkalm ilag készségesen feled­
kezünk meg a nem kedvünk szerint bizonyító okokról.
A captatio benevelentiae és az argum entum a i
hominem e bőséges fegyvertárából aztán, term észete­
sen, ez új köri törvónymagyarázók ig’yekeznek ellátni
magukat s egyenesen az egyházkerületek, egyház­
megyék, és egyházközségek ózelmeire és önzésére
aPpellálnak, arra számítva (s nem is egészen a la p ta ­
lanul), hogy a dilemma két ága közül azt fogják
-■ W
KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.
HIRDETÉSI DIJAK :
kétszer hasábozott garmond sor vagy annak tere 5 kr. Bé-
lyegdij minden beigtatás után 30 kr.
Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél külön kedvez­
ményt nyújt a kiadóhivatal.
Z D 0 3 ^ \0 lS 0 S .
Eféz, IV. 4.
választani, a mely önössógöknek s nem azt, a mely
a törvény szavainak és értelmének szolgál.
Ezt az eljárást követik mindazok, a kik kér­
désünknek egyoldalúan azt az ág át állítják előtérbe,
hogy mily nehéz lesz a járulékok fölhajtása, h a , m int
a kényes gyereket egy piros, almával, az illetőket
le nem csititjuk a begyült -összegek egyik részének
náluk hagyásával; a kik folyton azt emlegetik,
hogy a központból szétosztandó segélyből nem azok
kapják meg a legnagyobb részt, a kik leginkább rá
vannak szorulva; a kik, m int a pesti egyházmegye
a maga szakállára, vógzósileg kimondják, hogy a
közalap egy részét nem szolgáltatják be a végrehajtó
bizottságnak — e határozatról épen csak tudomás-
vétel végett értesítvén, nem is a konventet, hanem
az egyházkerületet, s a kik, m int Ballagi teszi,
m ár épen uévszerint is fölbujtatnak egyes trretuso­
kat és egyházközségeket, hogy érdekeik egészen el
lesznek ejtve, ha a közalap kót-három felé szót nem
osztatik.
Luthernek, a m int mondják, megjelent az ördög,
de a derék barát sietett is utána vágni tontatartó-
já t — magam is láttam ama kikotort mélyedését
a w artburgi falnak, a honnan a tentás maltert az
angliusok emlékbe elhordogatták. Azóta aztán, azt
szokta mondani a magyar protestáns, hogy ne fes­
sük az ördögöt a falra. Az illetők, úgy látszik, nem
követik a Luther példáját, hanem kalam árisukat és
calarausokat arra használják, hogy ugyanolyas rém­
képeket rajzolgassanak az ártatlan fehér újság-pa­
pirosra.
De hát, ugyan kérdem, az ilyen captáló ura­
k at, mi jogosítja fel arra a feltevésre, (hogy kémé-
 210

nyebb szót ne használjak) hogy a konveut és se 1 hit(től) és annak tanításaitól várjuk mindnyájan,
gólyosztó bizottsága nem a legigazságosabban fog­ kik keresztyének (reformátusok) vagyunk, a föld egész
ja a segélyeket megszavazni, természetesen az egy­ kerekségén (Magyarországon) üdvözíilhetósünket“ ?
házmegyék és egyházkerületek ajánlatai alapján és Valamint az öualkotta szabad megg’yőzödós a bibliai
épen olyan természetesen nem egyik, vagy másik alapon a hitre; valamint a zsinat szervezeti alapján
kerület vagy megye sógorsági, komasági szemüvegén a törvényhozásra nézve, azonképen adja meg egysé­
át, hanem az egyetemes anyaszentegyház összszük- günket magyar reformátusoknak a kölcsönös segé­
ségeihez mérve latolgatván a leginkább arra szoru­ lyezésre nézve az országos közalap, melynek épen
lókat. Avagy nem az az elv vonul-e végig az egész lelkét szívnák ki és szikkasztanák el azok, a kik az
domestika ügyén s szolgáltalja-e alapját a közpénz- egység ez eszmei kapcsolatát széttépve, organizmus­
tárnak, hogy az egyesitett evők Összegéből juttas­ ról akarnának beszélni akkor, a mikor a szerveket
sunk oda és annyit, a hol és a mennyi a tehetetlenség és testrészeket kegyetlen kézzel szótmarczangolták.
istápolására szükséges a részeknek, az egésztől? Jól Bizony az agyvelő, vagy szív , vagy tüdők s a többi
teszi Ballagi, hogy Fiiét az „egyház egysége és szervek nem tartják vissza erejük egy részét a ma­
egyetemessége tan tételére“ emlékezteti — nem Fi- guk hasznára s nem csak 25 vagy 50 százalékát
lóért, hanem Ballagiért. Épen az egység és egye­ bocsátják munkájuknak a szervezet rendelkezésére,
temesség útján és által érzik és tudják a községek, hanem mindenüket odaadják, nyugton várva az egész,
megyék és kerületek egynek, de csak is az anya­ tői, hogy attól kapják meg, a mi őket illeti s bizony
szentegyház egy testének szerveiként, magukat s ba az egyetemes reformált anyaszentegyház sem volna sem
nem e közösség lelkének ez anya és szent és egy- anya, sem szent, sem egy, ha Pest, vagy Debreczen,
háza nyújtja íeléjök tápláló emlejét — szellemileg vagy Kolozsvár rováson kezdené vetegotni, hogy adok
az ur Jézus Krisztus, anyagilag az országos közalap száz forintot, de csak úgy. ha ebbői 25 frt a trac-
által — hol keressük akkor „lelkét“ Ballagi helyes tusomé, 25 meg a superintendentiámé lesz. Alku­
tételének, hogy „egy és ugyanazon üdvezitőbe vetett nak és calculusnak e*ég utilitarius, de hogy a ke-

T A . HKD Z -A_ legesen. A reformatio e tekintetben is alapkövet te tt le a

Luther Márton*
Sclierer Vilmos tanulmánya.
{I Folytatás.)
A teljes Luthev-biblia, mely hat részt foglal magába«,
csak 1534-ben jelent meg, AVittenbergben, Hans Lufftnál.
1541-ben aztáo szakértő jé barátok segítségével űj alakot
nyert, melyen az 1543- és 1545-ild kiadás is itt-ott némi
javításokat tett.
E biblia-forditás Luthernek legnagyobb irodalmi tette,
s egyúttal a XVI.századnak, sőt az 1348— 1648-5.g terjedő
korszaknak legnagyobbszerü irodalmi eseménye. Ez a biblia­
fordítás oly műveltségnek tette lo alapkövét, mely minden
osztálylyal közössé volt válandó. Nem a biblia tartalmának
általános vázlata volt ez, minő már régóta rendelkezésére
állt a keresztyéneknek, hanem egy egész szellemvilág, az
ős héber irodalom classikus alkotásai, Jézus Krisztusnak
összes fennmaradt igéi, legkiválóbb apostolának levelei, ezek
voltak azok, mik most mindenkire nézve — bár sokszor
vakbuzgén bálványzott s visszaólőleg használt — közkin­
csekké váltak s a lelki épülésnek, gyarapodásnak kimerit-
hetlen forrásul szolgáltak, a nyelvnek pedig kiváló, elévül-
hetlen törvényeket adtak.
Mert bár a reformatio csak élesítette a német nem­
zet keblében levő ellentéteket, s bár a catholikus Németor­
szágból egy protestáns Németországot szakított külön; más­
részt viszont enyhített azon az ellentéten, mi Dél-és Észak-
Nómetország közt uralgott, és pedig az által, hogy az al­
németekre felnémet irodalmi nyelvet kényszeritett rájuk vég-
modern német műveltséghez s a szellemi életnok amaz egy­
ségességéhez, minek mi jelenleg örvendhetünk.
Nagy Károly ideje éta anyanyelvűnknek felnémet alak­
ja mindig bizonyos' felsőbbséget gyakorolt, anélkül, hogy a
tájszélá,sokat kiszorította volna az irodalomból. Még a lo­
vagi költészet sem volt elég erős arra, hogy a közcpfelnó-
metet vagy az ezzel rokon nyelvtypust, mely Közép-Német-
országon dívott s uralmát messze kiterjesztette a német
alföld területére is, kizárólagos irodalmi nyelvvé emelje. A
XIV. és XV. század, a kedvező viszonyok daczára sem volt.
képes nyelvegységre jutni. A császári, herczegi és városi
kanczelláriákon most több volt az írni való, mint bármikor
azelőtt, s ott németül ír ta k ; e kölcsönös levelezés közel
állt ahhoz, hogy bizonyos egyenlősitést hozott létre, mit
aztán a gyakori országgyűléseken való érintkezések még in­
kább fokoztak, s mi a könyvnyomtatás feltalálásával aztán
a sajtó termékeibe is bele került. Mintaadónak a császári kan-
czéllária irásmodorát tekintettek, mely Csehországban a lu-
xemburgok alatt nyerte első megállapodását, s ezért egyfe­
lől osztrák-bajor, másfelől közép-német elemeket mutatott
fel, de épen ez által viszont annál könnyebben szolgálhatott
összekötő kapcsúl észak és dél között. A hevczegi és vá­
rosi kanczelláriák ugyan általában véve szintén ezt a mó­
dot követték, csakhogy mindig belevegyitettók az illető táj-
szélást is.
Ily állapotban találta Luther a német nyelvet, midőn
hozzá fogott az Íráshoz. Általában a szász kanczelláriát
vette irányadóul s eleinte ő maga is erősen alkalmazta a
tájszólást. Lassan-lassan azonban kiszabadította magát ez
dél s oly nyelvformára jutott, mely a mi mai nyelvünkhöz

resztyénsóg és az egyetemesség elvének mennyire
megfelelő: arra nézve szivesen fogadok el leczkét
egykori szeretett tanáromtól, liallagitól, most vénülő
koromban is.
Ám, azért, noha Kant idézett értekezésével tel­
jes-tökéletesen egyetértek, készséggel követem az én
tisztelt ellenfeleimet a gyakorlati calculus terére is
és kórve-kérem szives fölvilágitásukat a kérdés egyik
kiválóan practikus ágára nézve.
Ők is tudják, legkivált Ballagi, mert hiszen gr.
Lányai, Ballagi és az ón csekélységem szövegeztük a
domestikának a zsinat által approbált aláiró-ivót,
hogy azok, k'k ott helytt a zsinaton tőkét, vagy
évjáradékot felajánlottunk, ezt aval az irott kijelen­
téssel tettük, hogy a fölajánlott összegek,, csak és
kizárólag a közalapról szóló törvény czóljaira és a
felügyelettel megbízott egyetemes konvout ke­
zelése alatt fordíthatók, “ — valamint azt is,
hogy az ajánlatok azonnal érvényüket vesztik, mi­
helyt „a közalap nem az erre vonatkozó törvény
határozmányainak értelmében, avagy nem az erre
hivatott közeg azaz az egyetemes bonvent ál­
tal és utján kezeltetnék,“ és hogy a kötele-
nagyon közel állt, habár a kettő még nem is volt teljesen
e g y b e v á g ó . Ez a nyelv vergődött aztán először tekin­
télyre valamennyi iró és nyomtató előtt. Strassburgban azo­
kat a könyveket, melyek 1515 tájt keltek volt, 1540 tájt már
modernizálni kellett. Luther nyelvéből mentettek Öntudato­
san vagy öntudatlanul az első német grammatikusok : Frangk
Fábián, (1531), Ölinger Albert (1573), Claius János (1578 ).
S ama classikus könyv, mely e nyelven Íratott, a biblia
volt s a biblia is maradt annak. E könyv aztán Németor­
szág közepéből indulva ki, bejárta az ország egész terüle­
tét és kerületét. Svájczban elnyomtaa „Schwyzer Dútschtt*et ,
mely nyelven még Zwingli irt; éjszakon elnyomta az u. n.
plattdeutsohüt, északnyugaton a kölnit, a legutolsó pUtt-
deutsch biblia 1588 bán jelent meg; az 1638-iki zürichi
biblia ugyan még mutat egyes erősen allemann sajátságokat,
de ekkor mar rég érvényre volt jutva az új irodalmi nyelv
általános typusa. Magok a katbolikusok sem maradtak érin­
tetlenül e hatástól, magok papjaik, Luther ellenfelei gon­
doskodtak erről: „Sie stehlen mir meine Spracho,“ monda
Luther, de mily dicsőség reája nézve, hogy még elleneit is
ő tanította beszélni. Ernser Hieronymus az egyházban divó
latin szöveg szerint javítóita ki Luther új testamentumát
(1527). Dietenberger János Mainzban ugyanezt tette az
egész bibliával (1554), s Ecks Jánosnak jóval önállóbb fordí­
tása (1537) ezek ellenében nem tudott érvény ro jutni.
De Luther nem csak annyit tett, hogy egyházának e
bibliát adta kezébe. Ő nem csak hogy a bibliát theologi-
ájának központjává tette, de az egyházszónoklatot s éneket
is újra teremtette.
A német hitszónoklat Berthold von Regensburg s a
i&ysztikusok óta nem hevert műveletlenül A XV. században
211
zettség csali alskor lép ismét érvénybe, ha „a tö-
kék és jövedelmek ismét a kon vént kezelése alá
bocsáttatnak.“
Kérnék tehát, az illető uraktól egy kis gyakor­
lati utasítást, hogy mi történjék már most az ez ivén
aláirt szép kis kerek összegecskóvel ?*) Ennek rész­
összegeiből is kiadassanak az egyházkerületeknek és
megyéknek a megfelelő százalékok? De hatha egyik­
másik aláíró tartja magát a kikötött feltételhez? S
ha az egyházmegye és kerület jogot nyer a 2 5 —25
százalékhoz a kooventtől: melyik fórum előtt pöröl-
je ki a maga illetékét a konvent kezelése alól? S
in spécié mi lesz az ifj. b. Vay Miklós úr által már
régebben alapított s most 5000 írtra kiegészített do-
mestica-tőkóvel ? Melyik egyházmegyének s kerület-
uek jutnak belőle a 2 5 — 2ö százalékok? és maga
a rósztöke e, vagy csak évjárulókai ? Mondhatom, fö­
löttébb élénk érdeklődéssel várom e kérdésekre a prakti-
cus feleleteket.
Ugyanily fölvilágositást szeretnék nyerni a tör­
vény 223. §-ára nézve is. E § ugyanis megengedi
*) 1882, szept. 10-én 27226 írt.
rendkívül sokat nyert tárgyban ós terjedelemben, s Geller
von Keisersbergben nagy hirtl képviselővel dicsekedhetett,
a ki ugyan — mint többi híres kortársa: Barletta Olasz­
országban, s a francziscánus Maillard ós Menőt Fraucziaor-
szágban — gyakran megsértette ugyan a szószék méltósá­
gát. nagyon sokat engedett annak a szüksógérzetnek, hogy
drasztikus kifejesóseket használjon, s kíméletlen satirával
mulattassa hallgatóit. Osztálytársait is bírálat alá fogta s
növelte a népnek ama pessimistikus hangulatát, mely a re­
formátora készítette elő a talajt. Daczára dúsabb képzett­
ségének, mégis mögötte maradt Berthold von Regeusburgnak,
kinek modorosságát ő aztán túlon-túl vitte. Mint Berthold,
ő is külvilági dolgokból indult ki, hogy aztáQ lelki tanúl-
ságot. vonjon le belőlük. így vette szövegül a Braud N ar-
r e n s c h i f f jót, sorban tárgyalva minden egyes bolondot
s bobóczsipkájuknak mindenegyes csengőjét külön tárgyalva
mint meg annyi külön bíínt. Vagy pedig egy oroszlánnal
kezdte, melyet ép akkortájt mutogattak s jámbor, istenfélő
embernek jelképe gyanánt fejtegette. A hétköznapi élet fog­
lalatosságai, gyermekjátékok, szakácsmesterség, teszem egy
nyúlnak a készítése, mind nem volt előtte annyira alacsony,
hogy jelképes m o r a l i z á l á s r a fel ne használja. Ez a sváj-
czi születésű, de Elsazban n^veke lett férfi volt az, ki 1478-
tól kezdve a strassburgi székesegyház szószékét dominálta,
míg 1510 ben 65 éves korábm el nem hunyt. A töboi hit­
szónokok osztoztak h bálban, sőt új akin 1 is növelték azo­
kat. Külvilági dolgok hamis ós túlságos belevegyitóse, nagy
mérvű népszerűeken ós sivár, egyházi ós neoi egyházi tu-
tominyosságj e„y rakás satiricus, meg novellairón.ik való
frivol, mulatságos ós nevetséges ingredientia: ily alakban ta­
lálta Luther korának hitszónoklatát.
(Folyt, köv.)
 212

az évi járulékok egyszer s mindenkorra való megvál­ Zsinati törvény, konventi határozatok, a dolog
tását, „a mi akkép történik, hogy osztály szerinti maga, a kitűzött czélok, az ügy gyakorlati oldala
évi járulékának húszszorosát készpénzben a közalap­ és a ratio állanak szerintünk az egyik oldalon; a
ba hefizeti.“ a másikon az egyéni nézet és óhaj s a tiszteletre­
„Az ekép befizetett összegek (num. plur.) tő- méltó aggodalom, hogy fölöttébb nehéz kérdés meg­
késitendölc s az alap (num. sing.) csak a tökének oldása előtt állunk. Mi is osztjuk ezt, de anyaszent-
kamatait fordithatja évi kiadásainak fedezésére.“ Már egyházunk dicsőséges múltja arra tanít, hogy még
most mi történik e befizetendő váltság összegekkel: sokkal nehezebbeket is leküzdött a magyar Protes­
ezek egészen vagy csak felében lesznek a konvent tantismus s mivel egyéni nézeteinket és óhajain-
kezelése alá hocsátandók? s ha 2 5— 25 százalékuk kát mindig alá akarjuk rendelni a túloldalon álló
a megyén s a kerületben visszatarts tik : a közalap ok-sorozatnak: ha már ép6n kell pörnek folynia, ré­
majdan összeülendő állandó végrehajtó bizottsága által szünkről az országos közalap megoszthatatlansága
még csak ezután megalkotaudó szabályzat szerint fog- mellett küzdünk és szavazunk.
e a részalapok kezelése történni, illetőleg az igy Szász Béla.
alakulandó kerületi és megyei „közalapok“-ra nézve
is érvényes lesz-e a legutóbbi convent 73. sz. ha­
tározatának az a tétele, mely szerint ez állandó vég­ A testvér superintendentiák köréből.
rehajtó bizottság útasittatott „annak kieszközlésére, A duuam elléki rel. egyházkerület közgyűlése.
hogy valamelyik hazai nagy pénzintézet vállalja el Budapest, május 25.
bizonyos feltételek és útasitás mellett az egyházi köz­ — V. NAP . —
alap kezelését“ — vagy pedig minden megye s min­ Első jelentékeny tárgy a középiskolai törvény követel­
den kerület saját bölcs belátása szerint fogja ezt is ményeinek arof. felekezeti gymnasiumokban mielőbb való meg­
elintézni ép ügy, mint a pesti tractus már delibe- feleltetés módozatairól tanakodás volt. Minthogy ily nagy
rálta, hogy ő pedig visszatartja a „maga“ 25 szá­ horderejű kérdés megoldása plenumban való tárgyalással alig
zalékát ? eszközölhető: az egyházkerületi tanügyi bizottság utasilta-
E kérdések, nyilván, még jókora számban vol­ tott az őszi közgyűlés elé véleményes jelentés terjesztésére.
nának fölvethetök, de ón még csak egyetlent hozok Sőt, hogy a tanügyi bizottság összeillésekor már a gymna-
elő s aztán megkérem az illetőket, a kik a kérdés siirmokra vonatkozó szükséges adatok rendelkezésére álljanak,
gyakorlati oldaláról hozzák föl legnyomósabb ar­ Fiió Lajos, Kis Kálmán és Ádám Kálmán tagokból előmun­
gumentumaikat : feleljenek meg az én praktikus káló bizottság is küldetett ki.
kérdéseimre is. A még hátra levő probléma pedig A tanári gyámegyletnek, mely jelenleg 38,821 forint
az, hogy miután a törvény 224. §ának f., pontja 20 kr tőkével rendelkezik, számadásai felülvizsgáltatván,
értelmében a közalap évi jövedelmének 26% a tő­ jóváhagyattak.
késítendő: csak a konvent kezelése alatti 50 szá­ Ol á h Károly az összes használatban levő halotti éne­
zalék évi jövedelmének negyedére illik-e ez a ha- kes könyvekből egységes és modern müvet szerkesztvén
tározmány, vagy pedig a megyei és kerületi 2 5 — össze és a zenei részt is kellően átdolgozván, azt az el­
25 százalékok évi jövedelmére is, s ha nem : mit avult régi énekes könyv helyébe felajánlta, Kálmán Farkas
gondolnak az illető osztozó atyafiak, minő arány a mostani kiadást, részint zenei kifogások folytán, részint,
keletkezik a konventi, a kerületi és megyei közala­ czélszeriiségi tekintetből, ellenezve, az énekügyi bizottságnak
pok között, a midőn a mi nagy hűhóval megala­ kiadni ajánlta, hogy az egész énekes könyv átdolgozása al­
pított domestikánk kiosztandó segélyei évenként csak kalmával e halottas ének-részt esetleg fölhasználja. Ez ér­
25 százalékot fognak kiadni s ugyan mikor fog a telemben hozatott határozat, s mégis kimondatott, nogy a ha­
domestika minden törvónyszabta föladata érvényesül­ lotti énekes könyv mielőbbi javított kiadása kívánatos.
ni, hogy szegény egyházközségeket is segélyezzen, úja- Legfontosabb azon határozata a mai ülésnek, mely a
kát is alapítson, papokat is gyámolitson, missiokat lelkészek minősítésének illetékes hatóságára vonatkozólag
is létesítsen, papi nyugdíj- és özvegy árvái gyám­ hozatott. A javaslattételre kiküldött bizottság indítványa
intézetet is szervezzen 1 ! szerint esetről-esetre a kórt minősítést az esperes és gond­
Az egyszeri vadász csak alkut kötött a még nok előterjesztése alapján a püspök és főgondnok állapítja
meg nem lőtt medve bőrére. Nekem úgy tetszik, meg és tanúsítja, és pedig a kérvényező illetékes megyéje
hogy mi már egy más hajába is készülünk kapni a és kerülete részéről. Tanárok, nem működő lelkészek, fegy-
még fönn az ág hegyén daloló madár fölött s eszem­ házi papok részére közvetlenül a püspök és főgondnok ad
be jut Arany fülemile-füttye s főként a szomszé­ minősítési igazolványt, valamint a tábori lelkész részére is,
dok, kik jó izüen, ha nem kárörvendve, mosolyog­ illetékes hatóságoktól hozott bizonyítvány alapján.
hatnak, a kerítésen átkandikálva, a mi pörlekedé­ A n t o s János tudja, hogy esperes és gondnok leg­
sünk fölött. jobb akaratuk szerint tennénok felterjesztést mindig a fo­
 213
lyamodó lelkész minősítése iránt, de tudja azt is, hogy meg­
nyugvást egyes ember apodiktikus ítélete nem nyújt, mert
irányozhatja azt akaratlanul is előszeretet, ellenszenv, po­
litikai pártállás és több emberi gyöngesóg. Megnyugvást
esak bizottság arbitriuma ad, azért a minősítést 5 tagú
traktuális bizottságra ruházni indítványozza.
Id. gr. R á d a y G-edeon: A kitűnő sikert felmutató
néhány lelkészt alaposan felismerheti az esperes és gondnok,
]íik érdektelenül és felelőséggel határozhatnak, mig a fele­
lőség a bizottságban megoszlik. A más kerületből papok
minősítési bizonylatát csak teljes viszonosság esetén ajánlja
elfogadni.
S z á a z Károly nem bízna ily kényes arbitrárius jogot
és kötelességet egyesekre, kik teljes ismeretével alig dicse­
kedhetnek minden lelkész érdemének; például kitűnő érde­
mei és sikerei lehetnek egész kicsiny egyházban zajtalan
szerénységgel működő lelkésznek, ki pedig egyes ember,
főleg a gondnok, püspök és fögondnok előtt, ismeretlen. A
bizottság élő lelkiismeret, több szem többet lát: pártolja
Anios indítványát.
K e r k á p o l y Károly: Kellemetlenséget mindenféle
minősítés szül, legkevesebbet egyes ember arbitriuma. Az
Antos és Szász által felhozottak mind állnak, de visszaélés
ki van zárva a püspök és főgondnok felülbírálása és még az
által, hogy a jelölő bizottság egyenlő minősítettek közül
kihagyhatja a lcandidáczióból azt, kit érdemen felük minő­
sítettnek hisz.
K o v á c s Lajos: Csak több tagú bizottság adhat tel­
jes megnyugvást a minősítéssel; ez a megnyugvás épen ott
van leginkább kizárva, hol a lelkész saját traktusában akar
pályázni, mert az esperes nézetét a minősítendő irányban
nagyon sok mellékes ok befolyásolhatja ás téves irányba te­
relheti; és az esperes minősítvén és kandidálván is, esetleg
vészes befolyást érvényesít a választásra.
A n t o s János reflektál az elleninditványt támogató
nézetekre, és hangsúlyozza, hogy a biz. javaslat veto-jogot
involvál az esperes részére, s igy voltaképpen az esperes
választ.
Szavazás reudeltetvén el, a többség a bizottság ja­
vaslatát fogadta el.
A lolkészi minősítésre vonatkozó azon pótló határozat
foglalkoztatta a gyűlést, hogy a működő rendes esperes már
az állásnál fogva I. fokú minősítéssel bir.
A misszió-bizottság elnökségéről Fördős Lajos lekö­
szönt; helyébe Ballagi Mór választatott meg.
Az országos lelkész-nyugdijazási szabályzat foglalkoz­
tatja a konventet, mely az 5 ref. egyházkerület küldötteiből
Végrehajtó-bizottság alakulását rendelte el. Ez egyházkerület
részéről moíválasztatott rendes tagul gr. Lónyay Menyhért,
póttaggúl Filó Lajos.
A Szabadkán alakult leányegyház Halashoz csatolta-
tását, s az alsóbaranya-bácsj egyházmegyéből a kecskeméti
traktusba átkebeleztetósót kéri. Az átkebelezés elrendeltetik.
A d u n a f ö l d v á r i egyház 200 forint kölcsön kéré­
se elutasittatott hypothéka hiányában, de ugyanez Összeg a
Szondy-Kenessey alapból ingyen-segélyül utalványoztatok.
V a r a s d y Lajos tolnamegyei kir. tanfelügyelő, koráb­
ban ercsii ref. pap, folyamodása, hogy papi jellege megtar­
tásával Tolnamegyóben bekebolezett lelkész lehessen, öröm­
mel fogadtatván, Szász Károly hasonló kérvényének eldön­
tésével nyert preczedens szerint, a lelkész! jelleggel be-
keblezós elrendeltetett.
A végső tárgy, az országos domestika kezelésen ok
kérdése, viharrejtő fellegkónt fügött a közgyűlés felett, nem­
csak viták s esetleg határozat dörgedelmeivel terhes, de
villámmal is fenyegető vo lt: Lónyay gr. tárczáját kötötte egy
indítvány mellőzéséhez. A pesti egyházmegye javasolta, hogy
az országos közpónztár adójának egy negyedrésze az egy­
házmegyék, egy negyedrésze az egyházkerületek rendelkezé­
sére hagyassék, és csak 2 negyed része szállittassék be a
konvent által kezelendő országos segélypónztárba. E fölötte
méltányosnak látszó indítvány többségre számíthatott, de
Lónyay gr. nem akart elébe vágni a konvent határozásának
a még nyitott kérdésben. Sejthető sem volt a vita hova fej­
lődése. Lónyay élénk figyelemmel hallgatta Sípos Pál espe­
res előterjesztését. És Íme, egyetlen pillanat döntött az ügy­
ben, szivárványt vont a felleges égre: Lónyay Menyhért
gr. fényes sikerrel alkalmazott humor által győzött.
Az esperes fontossággal olvasta: „ekérdésben a kon­
vent teljesen meghasonlott.“ — „Hogyan?“ Meghasonlott.
— A gróf homlokán démoni ötlet villant keresztül; párat­
lan gazdag humorral és élénk mimikával és taglejtéssel
fölvette a konvent jegyzőkönyvét,, s olvasta abból, hogy
„kitörő lelkesedéssel,“ „közfelkiáltással,“ „egyhangúlag" el­
fogadtattak a domestikára vonatkozó indítványok. A frap­
páns hatás zaja még le sem csendesült, mikor komolyan
hozzá tette : „Hát ne vágjunk elé a konventnek, — várjuk
be legalább, mig e kérdés fölött meghasonlanak.“ A hatá­
rozat aztán az lőn; hogy a domestika kezelésének kérdése
ez idő szerint nem tárgyaltatott.
Még számos kisebb fontosságú belóleii ügy id é z te ­
tett el.
KÜLFÖLD.
X T é m e t o r s a á g . S a n d i k i n . Ez a neve egy berli­
ni zsidó jótékony egyletnek, mely a Következő érdekes mó­
don gyakorolja a jótékonyságot: Van két pénzes szelenczóje,
melyek közül csak az egyiket lehet kinyi tani, mig a másik
le Van pecsételve és ezt csak ritka esetben szokta kinyita-
ni a község feje. Minden gyerekágyas zsidónőhöz elküldik
a két szelenczet, még pedig a kinyithatót pénzzel tele. Az
illető asszonynak kötelessége a pénzt a kinyitható szelen-
czóből a lepecsételtbe áttölteni, de jogában áll abból el is
venni annyit, a mennyire szüksége van. A gazdagok termé­
szetesen meg tesznek a pénzhez hozzá, midőn azt áttöltilc
a másik szelenczóbe, s igy, úgyszólván, titkon adakoznak a
jótékony czólra, a szegények pedig a nélkül részesülnek a
jótéteményben, hogy valaki tudna a dologról. A két szelen-
cze ugyanis pár napig ott marad az illetőknél és, mikor el­
jön értük a szolga, sohasem tudja: adakoztak-e, vagy pedig
elvettek-e a pénzből?
 O l a s z o r s z á g « A n é p o k t a t á s . Az olasz királyi
statisztikai hivatal közzétette az olaí-z iskoláztatásra vonat­
kozó adatokat. E munka szerint 1871-ben Olaszországban
19.553,792 ember sem Írni sem olvasni nem tudott; e szám
nem sokkal kisebbedéit 1881-ig, mert ez évben még 19
millió 140,367 ember soiakozott az Írni és olvasni nem tu­
dók sorába, A népoktatás tehát nem javult azon óriávi ki­
adások arányában, melyeket a fiatal királyság az iskolázta­
tásra fordított. 100 emberre esett 1871-ben 72*93, 1881-
ben 67.25 százalék irni és olvasni nem tudó; ha le is von­
juk a 6 éven aluli gyermekek számát, még akkor is 68*77
százalék irni, olvasni nem tudó esik 1871-ben és 6 1 0 4 szá­
zalék 1831-ben 100 lólekre.
Afrika. „A s z e n t s z ű z f á j a . “ Ez a neve egy
fügefának Kairó mellett, melyről azt mondja a hagyomány,
hogy az egyptomi futáskor alatta pihent meg Mária. Ezt a
fát, melyet az idő nagyon megviselt, a suezi csatorna meg­
nyitásakor az egyiptomi alkirály Eugénia franczia császár­
nénak ajándékozta, A császárné a j e z s u i t á k n a k adta
át. Most e rend a fa mel lett levő mattariehi vendéglőt 18
ezer frankon megvette, azzal a szándékkal, hogy a mellett
kápolnát és egyházi intézetet állít fel.
Francziaorazág. A v a l l á s t a l a n n é v el és. Fran-
cziaországban, de kiválóan déli és nyugoti Fraocziaorsz ágban,
a családatyák tiltakozása mind nagyobb kiterjedést vesz a
v a l l á s t a l a n i s k o l a i t a n í t á s e l l e n . A franczia klérus
tiltakozó nyilatkozatai, a szószékről felolvasva, Bért Pál és
társainak iránya és könyvei ellen, a köznépben hatalmas
visszhangra találtak. Maga a republikánus, az atheista „Si­
ó dé“ ez. lap azt teszi hozzá, hogy az ember az atyákat
fogsággal és pénzbírsággal nem kényszerítheti s ne is kény­
szerítse, hogy gyermekeiket az ő nézeteik szerint rósz,
erkölcstelen iskolába küldjék. Tehát a legnagyobb veszély
van jelen a mennyiben a dolgok mostani állapotában a
gyermekek többsége az országban egészen iskolai oktatás
nélkül marad.
Á zsia. A j e r u z s á l e m i p r o t e s t á n s p ü s p ö k .
Mint különböző oldalról jelentik, a szent város megszűnt
protestáns püspök székhelye lenni. A porosz korona az an­
gol kormánynak a püspökséget illető 1845-ik évi szerződését
felmondta. Elmúltak már az idők, midőn egy német lel­
kész kész volt a püspöki kalapért, a maga evangyóliomi
felavatását érvénytelennek nyilván.tani és az Öt angol fel­
szentelésen átesni, k keleti evangyeliumi misszió ez által sem­
mi kárt nem szenved. A német gyülekezetek és intézetek
jövőre egy Jeruzsálemben állomásozó s u p e r i n t e n d á n s fel-
vigyázása alatt fognak állani. Az augol lelkészek a máltai
püspöknek rendeltetnek alá.
Az i n d i a i m i s s i o n á r i u s o k g y ű l é s e . Az
indiai missionáriusok minden 10 évben összeülő nagy con-
ferentiája múlt évi deczember 28 tói f. évi j^n. 2 dik nap­
jáig tartott meg Kalkuttában. 450 egyón jegyeztetett be
résztvevőnek. Legnagyobb rósz hittérítők voltak, kik India
minden részéből sereglettek össze ; de egy jó részük világi
egyén volt, igy többek közt az elnök, Sir Ramsey Henrik,
ki roppant hosszú utat tett, hogy a gyűlésen jelen lehessen.
— Minden egyebek felett az a főkérdés tárg yaltatott, mely
a kereszténységnek India muhainedán és pogány népei közt
való terjesztésére vonatkozott. Egészen behatóan foglalkozott
a gyűlés azon kérdéssel i s , hogy a csak benszülöttekből ál­
ló gyülekezetek száma, kik a saját fentartásukra maguk hoz­
zák össze a költségeket, miképp szaporittathatnék ?
Az áU. ig. tanács üléséből.
Kolozsvár, 1883. junius 10.
Jelen vannak: főt. Nagy Péter püspök, mint elnök ;
br. Bánffy Dániel, dr. Jenei Viktor ig. tanácsosok; Bodor
Antal titkár, Deák József pénztárnok, Szabó Ádárn szám­
vevő.
A r i gm á n y i 1. egyháznak a papi kepe megváltása tárgya«
bán felterjesztett kérése a f. évi egybker. közgyűlésnek ez
ügyben tett intézkedése alapján nem teljesíthető.
A m a g y a r ói egyhk. mint vásárló és Koncz Andrást
mint eladó, között 69 hold erdőnek 2150 frt vételáron meg­
vásárlása tárgyában kötött adás-vevési szerződés megerő-
sittetik.
A s z ók i egyhm. 188% évi őzv. árvái gyámintézet alapjáiról
felterjesztett számadások azon megjegyzéssel küldettek visz-
sza, hogy azok, a jelzett hiányok kipótlása után, ismételten
terjesztessenek fel.
A sz .-u d v a r h e l y i c e l l e g i u m és Leonbardt Já ­
nos között a Visinger-fóle segesdi birtokra vonatkozó vá­
sári szerződés, a vételárnak a coll. elöljáróság által felvett,
becsárnál csekélyebb volta miatt, nem erősittetik meg.
A m o h a i egyházközség kérelmére, a papi lak építési
költségei fokozása végett szabályszerűen kiállított és fel­
terjesztett kötelezvényre 5 % kamat mellett 300 frt kölcsön­
összeg a domestica cassából azon feltétel alatt, ha a hívek
a jelzett összegnek rovatai útján való visszafizetésére magukat
kötelezik, ki fog utaltatni.
A t ű r i egyhközsóg a központi pénztárból felvett 700
frt visszafizetését illetőleg figyelmeztetik, hogy 1883, 1884,
1885 években 100 frt helyett 50—40 frtos törlesztés en­
gedélyeztetik.
A v . - g á l f a l v i egyhk, vészére az államsegélyből is-
kola-ópitósre megszavazott 1"0 frt összeg kiutaltatik, azon
figyelmeztetéssel, hogy az egyhk. felterjesztéseit ezután espe-
resi úton eszközölje.
A s ü k ő i egyhk. templomának kijavítására a felterjesz­
tett kötelezvény alapján a domestica ,-alapból 200 frt köi-
csön-összeg kiutaltatik.
A k o l o z s v á r i egyházközség kérelmet terjeszt fel,
melyben árverésen — s csakis követelései biztosítása czél-
jából ’— vásárolt fekvőinek, házastelkeinek eladhatását kéri.
Engedélyeztetik.
A s z o l o k m a i egyházközség malom-eladási szerződve-
nye megerősittetik.
U g y a n a z o n egyházközség a tanítói laknak e ma­
lom eladási ára egy részéből való fedezése tárgyában felterjesz­
tett kérelmére vonatkozólag értesittetik, hogy ezen összeg
csakis fekvő birtok vásárlására fordítható, azonban a kölcsön-
 215
fcóp, a visszafizetés kötelezettsége mellett, jelzett összegből
37 .frt 60 krnak nevezett czélra fordítása engedélyeztetik.
A k ő v e s d i egyházközség követelésével szemben több
;adés kérelmez tartozása befizetésének f. évi október hó vé­
géig való elhalasztásáért. Az időhaladé, tovább meg nem hosz-
szabithatólag, megadatik.
A p e t e k i egyházközség 25 teljesen elszegényedett
tagjánál levő 413 frt 67 kr követeléseinek a számadásból
való törlése engedélyeztetik.
Az é t f a l v a - z o 1t á n i iskolaszék félterjesztése, mely­
ben a Hadnagy-alap jövedelmének tandíj és taöszer fedezé­
sére való forditkatásáért folyamodik, szabályszerű felszerelés
végett leküldetik esperes aához.
I m r é k A l b e r t étfalva-zoitáni lelkész a Hadnagy
alapot illető kérelmére vonátkozólag értesifctetik, hogy a
felekezeti iskola megszüntetéséig az ig. tanács e tárgyban
hozott határozatát fentartja.
B a l á z s I s t v á n türei lelkész kérelmére 40 frt ál­
lamsegély a jövő évi kiosztáskor számára utalványoztatni fog.
A s z . - S o m l y ó i r e c t o r kérelmével elutasittatik, a
dijlevélben megállapított kamarai javadalom az egyhk. tar­
tozásai fedezésére utaltatván ki.
S z á s z J ó z s e f esperesnek a hermányi egyhk. erdő-
eladásából befolyt 1800 frt szabályszerűen történt kikölcsön­
zéséről tett felterjesztése tudomásul vétetik.
Á g o s t o n Mó z e s balázsfalvi lelkésznek a kövendi
egyházközséggel szemben fennállt tartozása törlesztésére
Vonatkozó nyilatkozata tudomásul vétetik, illetőleg elfo-
gadtatik.
N a g y S á n d o r galaczi énekvezér kérelme, mely sze­
rint engedtessék meg számára a papi vizsga letétele, mint­
hogy erre csak vegzott theologusok jogositattak: nem tel­
jesíthető. A tanítói vizsga letétele pedig azon figyelmez­
tetéssel engedélyeztetik meg, hogy mindaddig, mig ezt le
nem teszi, állomásán csak ideiglenesnek tekintetik.
S z é k e l y J á n o s tanitónak nem engedtetik meg,
hogy Katona egykkben, bár ideiglenesen is, a választás ér­
telmében, állomását elfoglalja.
KÜLÖNFÉLÉK.
Kolozsvár, 1883. junius 16.
Az első félév vége felé közelit s feles szám­
mal vannak, kik a már rég esedékessé vélt elő­
fizetési összegeket máig se küldöttéit be. Hogy
kötelezettségeinek a maga részéről is eleget tehes­
sen, a tartozások haladéktalan törlesztését tisz­
telettel kéri a Kiadóhivatal.
— Az egyetemes konventet b. Yay Miklós ő
Dabymóltósága, mint annak elnöke, september 12-re
hívta össze, Kolozsvárra.
— Az abauj-vajkóczi szerencsétlen egyházközség
fölsegélóse érdekében a következő felhívást vettük : Tiszte­
lendő lelkész urak! Melyen tisztelt egyházi elöljáróság I Ke­
gyes hivek! A mindenható Isten, kinek kegyelméből „száll
alá minden jó adomány és tökéletes ajándék“, híveinek meg-
próbálására, kezökbe adja olykor-olykor „a keserűség ke­
serűségnek kenyerét“, szájokba a „nyomorúságnak vizét 1M
A keserűségnek kenyerét s a nyomorúságnak vizét adta ne­
künk is, midőn a múlt óv lunius 30 án egész községünket
egy borzasztó tűzvész hamvasztotta el. A tűzvész kitörése
után pár órával, a község összes lakossága a teljesen el­
hamvadt, pusztánmaradt házhelyek felett kesergett! E bor­
zasztó tűz semmivé tette egyházközségünket is! Templomunk
leégett, harangjaink megsemmisültek! Parochiánk mellék­
épületeivel s kerítéseivel a lángok martaléka l e t t ; is­
kolánk s tanítói lakunk pedig, moly csak nehány ev­
vel ezelőtt az, itteni szokás szerint, fából újonnan építte­
tett, ugyancsak melléképületeivel együtt földig megsemmisült.
Ily fájdalmas, szerencsétlen helyzetben, mindőn a csaknem
mindenöket elvesztett egyházi hívektől sem várhatunk tete­
mesebb áldozatot, hol keressünk vigaszt, kihez forduljunk
segítségért!? Avagy talán elvetve magunktól a reménységet,
csüggedt szívvel várjuk egyházközségünk vógpusztulását,
enyészetét!? Oh, mi bízunk Isten segítő kegyelmében! bí­
zunk a kegyes hivek áldozatkészségáben, s hiszszük, hogy
meghallják nyomorúságunk kiáltó szavát, s a prot. buzgő-
ság, áldozatkészség, mely annyiszor letörölto már a szeren­
csétlenség fájó könyeit, megsegít, megvigasztal minket is.
Mi élűi s a protestantismusnak, a magyar nemzetiségnek:
szolgálni akarunk továbbra is! — Szeretnék, hogy egy­
házközségünk, mely Abaujmegye északi határán, mint ev.
reformált község legutolsó s teljesen szláv elemek közé
szorítva, ez időszerint egyedül van hivatva e vidéken a ma­
gyar nyelv és nemzeti szellem fentartására és terjesztésére:
e fontos feladatnak megfelelhessen ezután is. És mert m a­
gunktól tehetetlenek vagyunk, csak a hiányzó épületek hely­
reállítására is, a kegyes hívekhez fordulunk azon alázatos
kéréssel: hallgassák meg a mi kiáltásunknak szavát, s ke­
gyes adományaikat tőlünk ne vonják meg. Azon reményben,
hogy a prot. áldozatkészség nélkül is meg fogja hozni a
vigaszt és segélyt: kibocsátjuk a kegyes hívekhez ezúttal
sogólytkórő iveinket azon alázatos kéréssel: méltóztassanak
kegyes adományaikat ez ivre feljegyezve, hozzám, Kovács
Béla ev. ref lelkész nevére czimezve, elküldeni, ki is a kül­
dött kegyes adományokat hirlapilag nyugtázni fogja. Mely
alázatos kérésünk után magunkat s szerencsétlen egyház-
községünket a kegyes hivek munkás szeretetébo ajánlva,
mély tisztelettel vagyunk Abauj-Vajkócz, u. p. Kassa-Roz-
gony, 1883. május 30. A kegyes híveknek alázatos szol­
g á i: Kovács Béla s. k., lelkész. Meskó Sándor s. k., fő­
gondnok. Csorba András s. k., gondnok. Az Abauj-vajkóczi
ev. rof. szerencsétlen egyházat, mely a tűzvész által min­
den épületeitől megfosztatott — hitsorsosaink szives rész­
vétébe és pártfogásába jé lélekkel ajánlom. Miskolez, 1883.
május 30-án. Kun Bertalan s. k. tiszáninneni ev. ref.
püspök.
— Gyászhir. A nagyváradi ref. egyháznak, a vele
együtt az egyetemes magyar rof. egyháznak is halottja van.
N a g y I s t v á n várad olaszii ref. lelkész, kedden délelőtt
szélhüdés következtében elhunyt Villám gyorsaságával járta
 216
be a hir a várost. Felekezeti különbség nélkül megdöbbe­
néssel fogadta azt mindenki, mert hiszen az életerős férfiú
csak a napokban is együtt örvendezett még a szülőkkel a
leánykák majálisán* künn volt vasárnap B.-Újfaluban aB es-
senyei-ünnepélyen, haza érkezett onnan teljes egészségben
s kedden reggel, midőn napi munkáját akarta megkezdeni,
szélhíidés következtében meghalt. Az érdemekben és köz-
becsülésben megőszült férfiú nyugodt lelkiismerettel jelenhet
meg az örök bíró itélőszéke előtt, mert ha valaki, ő bizo­
nyára fölemelt fővel mondhatta el magáról, hogy megfelelt
úgy a haza, mint az egyház és emberiség iránti kötelezett­
ségének. Már a szabadsághárcz alatt tevékenyen szolgálta a
haza érdekeit s azért a bekövetkezett önkényuralom alatt
szabadságától m egúsztatott s a nagyváradi várban több évi
fogságot szenvedett. Mint ember pedig mintaképe volt a
becsület- és jószívűségnek. Soha sem volt a rohamos hala­
dás és a nyilvánosság embere, de csendben, igaz jó szív­
vel, az elesett szegények és árvákkal szemben gyakorolt
annyi jótéteményt, mely ékesebben hirdeti, áldja, magasz­
talja ma az ő nevét, mint a legékesebben rajzolt epitáphi-
nm. Egyházának érdekét a szigorúságig védte a legpará­
nyibb részletekben is. Hajlandóbb yolt elutasítani százszo­
ros nyereséget, semhogy egy porszemnyit áldozzon fel ab­
ból,- a mi egyházának tulajdonát képezte. Á kálvinista pa­
pok e régi derék alakja ott fekszik ma a koporsóban. Le­
gyen emléke áldott, legyen siri nyugalma csendes! Találja
fel életének méltó jutalmát Istenénél, kit hűen szolgált min­
den időbon! N a g y I s t v á n temetése tegnapelőtt délután
a közönség impozáns részvéte mellett ment végbe. Délután
2 órakor már tömve volt a körösparti ref templom előtti tér­
ség mindennnmü, rangú és vallásu közönséggel. A ref. egy­
háztanács határozata értelmében előb a vidék lelkész! kara,
a megyei városi testületi küldöttsógi tagok foglelhattak he­
lyet s csak azután bocsáttatott be a közönség. E miatt óri­
ási tolongás támadt. — Megható volt látni, a mint az egy­
házmegyei papság, a prem. rend tagjai után az elhunyt lel­
kész őszbarátja, püspöke: R é v é s z Bálint püspök a tem­
plom-ajtóban megjelent. Kihullt a lcöny a körülállók szemé­
ből, midőn könyezni látták a h*ef. egyházkerület főnöket,
ki gyönyörűen hangzó vigasztalásaival oly sok bánatos szív*
nek tudott nyújtani balzsamot, enyhületet. A koszorúkkal
gazdagon borított koporsó a templom előtt helyeztetett el. A
lelkészi kar az Ur asztala mellett foglalt helyet s az akö­
rül oső székeken a testületeknek volt fentartva a hely. A
legszebb halotti ének után S z a b ó K á r o l y ártándi ref.
lelkész úr lépett a szószékre, cseDgő hanzon mondva igen
szép alkalmu imát s utána gyászbeszódet, melylyel a re­
formátus papi állás ismeretlen terheit, küzdelmeit, a lel­
kész hivatását igen nyugodt, érthető hangon valóságos
papi méltósággal ismertette. Majd felolvasta az elhunyt em­
lékiratát, s beszédének befejezéséül az egyházi elöljárók, az
egyházi elöljárók, az elhunyt férfiú, rokonai és barátai kü­
lönösen a pedig a superintendens úrhoz intézett szavaival
könyet idézett férfiak és nők szemeibe. Ezután az impozáns
menet megindult a temetőbe, hol T ó t h S á m ue 1 debrecze-
ni hittanár és R. i m 1e r K á r o l y helybeli ág. hilv, lelkész tar­
tott gyönyörű beszédet. Ezttán az elhunytét adták a sírnak, hogy
szelleme felköltözzek Istenhez, kinek a földön hü szolgája volt.
— M últkori tár czánkba a következő sajtóh’bák csúsztak be:
Il.hasáb 17-ik s.felülről betöltik h. olv. felölelik.
18-ik n mindenre minderre.
» 22-ik » shessbirgi strassburgi,
in . „ 9-ik beszédeinek s „ barátainak. S.
2-ik alulról heizlich:
herzlich.
IV. 1-ső felülről dunge „ dringe.
n 11-ik német után olv. vár.
Nyomatott Stein Jánosnál az ev.
FŐTISZT, NAGY PÉTER PÜSPÖK ÚR A KÖVETKEZŐ
KÖRÖZVÉNYEKET BOCSÁTOTT4. K I:
Köröztetnek:
6 1 4 —1883. A g ö r g é n y i e g y h á z m e g y é b e n &
po ka-ke r é s z t ú r i III. o s z t . p a p i á l l o má s . Javadal­
ma 365 fit az egyház pénztárából; 107 írt 40 kr dézma
kárpótlási kamat, 49 szekérnyi fa, 13 h. 445 Q öl szánta
(részben egyháztagok által mivelve), 1 h. 379 Q öl kaszá­
ló és 2 nyil szőlő haszonélvezete; keresztelésért 1 tyuk és
1 kenyér; esketésért és temetésért 1— 1 dénár; jó lakház
s gazdasági épületek. Az összes javadalom pénzértéke 578
frfc 75 krra van téve. J e g y z é s : a kegyóvre vonatkozólag
— papi özvegy és árva nem lóvén — az 1876. évi k. k*
gyűlés 87. sz. határozatával kapcsolatban a IV. fejezet 19.
sz. a intézkedése a mérvadó.
607— 1 8 8 3 .A s e p s i e g y h á z m e g y ób en a s z a c s -
v a i p a p i á l l o m á s m á s o d í z b e n . Javadalma: 60 kai.
ősz-, 60 kai. zab-kepe, 20 tere tűzifa és a község szabad
erdejében erdőltetesi jog, 20 frt oszpora, kepeváltás és kegy-
alapitványi kamat, 1 h, 307 Q öl első, 7 h. 1379 Q öl-
másod oszt. szántó és 813 [ ] öl kaszáló \hászonéPvö,zete;
legújabb fizetés-javítás : 8 hl. rozs és 85 frt alapítványnak
a kamatja. Az összes fizetés, a tisztességes lakház, gazda­
sági épületek és veteményes kerten kivül, 240 frt pénzér­
tékre tzhető. P á l y á z a t i h a t á r n a p : julius 15-ke. Folya­
modványok t. t. C s i s z á r G á b o r esp. aához Egerpatakra
(u. p. N.-Borosnyó) küldendők.
611 — 1883. A s z é k i e g y h á z m e g y é b e n a m a -
g y a r - b o r z á s i k á n t o r - t a n i t ó i á l l o m á s . Javadalma
tisztességes lakás, nagy kerttel, m dyben a szükséges vete-
ményen kivül megterem egy szekér törökbúza és 3 sz. ta­
karmány; 60 nagy v. szemes törökbuza; minden gazdától
V2 szekér fa, a marhával nnm bíróktól 20 kr; 13 vékára
való szántó, melyből 6 véka férőü minden évben használ­
ható. P á l y á z a t i h a t á r n a p : julius 15 ike. Folyamodva-
nyyk t. t. C s i s z á r L á s z l ó esp. aahoz Bálványosváraljára
küldendők.
617— 1883. A k ü k ü l l ő s e g y h á z m e g y é b e n a
r a i k e f a l v i p a p i á l l o m á s h a r m a d Í z b e n . Javadal­
ma: I. Mikefalváról 92 kai. búza; 171 v. esős torökbáza;
12 kai. zab; 18 v. must; 11 frt 17 kr fapénz; 12 nap­
szám. II. Somostelkóről: 22 v. szemes törökbúza. III.
Abosfalváról: 20 v. szemes törökbuza. IV. F«4ső-Kápolná-
ról: 6 — 8 v. szemes törökbúza. Canonica portio: 2 h. 572
□ -ö i ii. osztályú szántó, 5 h. 47 Q -öl II. oszt. kaszáló ;
102 Q -öl szőlő haszonelvezete; 11 fre 50 kr ; 6 forint
eke, 6 frt kaszanapszám; az ifjaktól 20 kr; stőla, esketés
1 frt, temetes 50 kr, kereszteles 20 kr. A jelzett fizetés
343 frt 27 kr pénzértékre van becsülve. Ezen kivül ké­
nyelmes új papi ház cserép fedéllel, 3 szobával, téli és
nyári konyhával, kamarával, bolthajtásos pinczével, szép ve*
temenyes, gyümölcsös és gazdasági épületek A megválasz­
tott állomása elfoglalása előtt köteles egy évi jövedelmének
7 c-át a gyámintézetek pénztárába és 2 frt bekeblozési di­
jat befizetni. Az összes fizetés pénzértéke 343 frt 27 krra.
van téve. Pályázati határnap j u l i u s 15-ike. Folyamodvá­
nyok t. t. B e n e d e k F e r e n c z esperes aához Harangláb­
ra (u. p. D.-Szt.Marton) küldendők.
ref. főtanoda betűivel Kolozsvárt.
 EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP.
& °Z
MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.
SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS: HIRDETÉSI DIJAK :
b.-farkas utcza 16 szám, hová a lap szellemi s anyagi ügyeit kétszer hasábozotfc garmond sor vagy annak tere 5 kr. Bé*
illetj minden küldemények czimzendők. lyegdij minden beigtatás után 30 kr.
ELŐFIZETÉSI ÁR : Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél külön kedvez­
Egész évre 6 frt., félévre 8 frt., évnegyedre 1 frt. 50 kr. ményt nyújt a kiadóhivatal.
& •A

j^ E L E L Ő S SZ E R K E SZ T Ő É S K IA D Ó T U L A JD O N O S I S s s á i S S i Z D O X Z lO lS IO S .

Egy test és egy lélek vagytok. Eféz. IV. 4.

Tartalom : Az o r s z á g o s k ö z é p i s k o l a i t a n á r - Kolozsvár is, melyet szeretünk kis Athénénak nevez-

e g y e s ü l e t k o l o z s v á r i k ö z g y ű l é s e . Széchi Károlytól. —
getni — s azért teljesen értjük, hogy az egyesület
Az o r s z á g o s k ö z a l a p k é r d é s é h e z . — A z s i d ó s á g vi ­
s z o n y a a ke r e s z t y én s é g hez. Dr. Fischer Lajostól. — I r o ­ közgyűléseit nagyobbára ott szokta megtartani. Mind­
dalom .. — K ü l ö n f é l é k . — K ö r ö z vé n y e k . annyiszor kedvező alkalom a vidéki tagok számára,
T á r e z a: L u t h e r Má r t o n . (S eh erei* V i l mo s ta hogy Budapestet időről-időre olcsón megtekinthessék,
ímlmánya.) hogy gyorsan fejlő virágzásáu lelkesüljenek, rohamos
magyarosodásán nemzeti örömet erezzenek, hogy
pezsgő szellemi életerők a haladásra ösztönt kapja­
Az országos középiskolai tanáregye­ nak s tanulságot merítsenek,
sület kolozsvári közgyűlése. De épp oly helyesnek tartjuk, hogy az egye­
Kolozsvár, 1S83. június 22. sület olykor-olykor vidékre is kiránduljon, olykor­
olykor közgyűlését egyik-másik nagyobb vidéki város­
Az országos középiskolai tanár-egyesület az idén ion rendezze; mint eddigelé Pécsett, Pozsonyban,
Kolozsvárt fogja inegtartaui évi közgyűlését. Már Dehreczeuben meg is történt. Mert a központi vá­
tavaly az volt a szándéka: hanem ember tervez, lasztmánynak, mely a magyar középiskolai oktatás
isten vég' z. Tavaly járványok dúltak városunkban : zászlóvivője, mely rendesen az előhaladottahb külföld
ás sem a rmidezö bizottság nem merte magára ven­ vívmányait törekszik nálunk megteremteni és meg­
ni a felelős eget, hogy ide édesgesse a kedves ven­ valósítani, mű1hatatlan szüksége van arra, hogy a
dégeket; a központi válaszmány nem bátorko­ létező viszonyokkal, a vidéki középiskolák erőivel és
s m ii

dott elhatározni, hogy tagjaival az eshető veszede­ eszközeivel alaposan tisztába jöjjön; mert ha a köz­
lemnek neki m njen. így Budapesten maradt; de a ponti választmány tagjai meggyőződtek róla, hogy
iáikor kim oldotta ez iránt határozatát, kijelentette némely középiskola mily csekély anyagi eszközzel
egyszersmind azt is, hogy a kolozsvári kirándulást rendelkezik, s tantestülete mily nemes önfeláldozás­
csak elhalasztja, de nem hagyja abban! sal igyekszik megfelelni a kor követelményeinek,
örültünk neki akkor s örülünk ma. A legma- egyfelől nem fognak felállítani oly magas mértéket,
gyarabb szive^éggel, a legháziasabb vendég-látással mi csak állami gondozás útján valósítható meg, más­
mondjuk a közoktatás érdemes munkásainak — hoz­ felől nem foguak fenhójáző hangon kérlelhetetlen kri­
za isten <km ! tikát gyakorolni, sőt inkább ősszinte elismeréssel lesz­
Mi készségesen elismerjük az ország fővárosá­ nek vidéki tagtársaik buzgalma, iránt. A vidéknek
nak elsőségéi. Nagyon jól tudjuk, hogy Budapest a központba, s a központnak a vidékre való kölcsö­
tudományos es szépészeti gyűjteményei, minta-inté­ nös látogatása adja meg a kölcsönös megértést, —
zetei és g.izdrfg Elszerelései, erős sajtója és annak bizalmat, — megbecsülést, s teszi egyszersmind ki-
éber ellenőrzése sokkal több vonzó hatással bírnak keriilhetővó az afféle nyugtalanságot, a minőt a ta ­
&z egyesü et tagjaira, mint a vidéki városok, maga valyi közgyűlésen az aradi tanárok föllépése okozott.
 218
S azt hisszük, hogy még egyéb fontos eredmé­
nye is lehet a vidéki közgyülósezósnek. Nevezetesen
az egyesület sokkal közelebb érintkezésbe jöhet a
társadalommal, mint a fővárosban; s viszont a tá r­
sadalom sokkal inkább tájékozódhatik a középisko­
lák állapotáról, mint a mennyire a magyar kópvi-
selöház a közoktatási törvény tárgyalásakor tájékoz­
va volt. Mert nagy igazságot mondott T r e f o r t
Ágoston a vita folyamában, midőn kifejtette, hogy
a középiskolák minősége nagyban függ a társadalom
minőségétől is, hogy csak ennek emelkedtével emel-
kedhetik a középiskola. A társadalomnak a közép­
iskolát gondjai egyik legfőbb tárgyának kell tekin­
tenie ; de lehetsóges-e ez, mikor a társadalom alig
törődik vele. A paedagogusok elveik után indúlva
nem veszik tekintetbe az élet követeléseit, s nem egy
helyütt bizony veszedelmes egyoldalaságba esnek, a
gyakorlati szükségletről teljesen megfeledkezve; a
társadalom pedig nem ismerve az iskola törekvéseit,
félreérti és elítéli azokat. Az iskola és élet között
igy meghasonlás támad, melynek a nemzet vallja
kárát. A kölcsönös megismerés itt is megadja a köl­
csönös felvilágosítást, s helyreállítja a kívánatos össz­
hangot elmélet és gyakorlat között.
Sok okunk van tehát melegen üdvözölni a közénk
érkező tanférfiakat. Kivári jak, hogy mind aKirályhá-
TÁECZA.
Luther Márton.
Scherer Vilmos tanulmánya.
{II. Folytatás.)
Mindenek előtt egyszerű tanításra vitte vissza. Meg­
vetette, hogy az érzékekre s képzeletre hasson. Isten igéire
vezette vissza a hitszónoklatot. A szószékből biblia ma­
gyarázatot nyújtott hallgatóinak. Nem akart egyebet, mint*
hogy mindegyik hallgatója számára teljesen felfoghatóvá te­
gye az irás értelmét, s hogy ennek az életben alkalmazá­
sára megtanítson; s ennek végrehajtásáraő elég erővel, elég
tiszta fővel, s főleg basonlithatlan népszerűséggel rendel­
kezett.
Szónoki sikereiben kevés része van a rhetorikának,
de annál közvetlenebbül hozzá tudott szólni hallgatói szi­
véhez. Azt, természetesen nem akadályozhatta meg, hogy a
későbbi idők bitszónoklata ismét mélyen vissza ne sülyed-
jen az alJegorizálásba s dogmatizálásba, tudóskodásba és
polémiába.
Az egyházi ének a német irodalom minden korát s
alakját átélte. Walther von dér Vogelweide és sok Hinne-
és Meistersánger egyházi énekeket is irt. Csakhogy nem
mindegyik vallásos költeményből válhatott egyházi ének, vagy
bárcsak egyházi szellemű nép-ének. A mysticismus ezen té­
ren is hajtott virágokat, de csak a XIV. század végén s a
XV. elején támadtak oly egyházi költők, mint a Salzbuigi
Barát s Heinrich von Loufenberg, kik rendszeresen működ­
tek abban, hogy a meglevő egyházi költészet kincseit líjak-
gón innenről, mind a Királyhágón túlról minél szá*
mosabban legyenek vendégeink. Kolozsvár városa, s
a rendező bizottság mindent el fog követni, hogy az
a három nap (julius 5 — 7), melyet körünkben töl­
tenek, minél kedvesebb emlékekben legyen nekik
gazdag!
Hozza isten ő k e t!
Az országos közalap kérdéséhez/)
Szégyenelnünk lehet ezen kapzsiságot, mely az or­
szágos közalapot, még mielőtt működését megkezdhette
volna, már az egyházmegyék és egyházkerületek fejőste­
henévé akarja tenni; szégyenelnünk kell, hogy a midőn
még úgy szólván semmisem folyt be a közalapba, s már
a provincziális érdekek bele akarnak markolni, már osz­
talékot követelnek maguknak, azon sophisma alapján, hogy
majd igy a hívek aránylag magasabb osztályba sorakozni
készebbek lesznek, s annálfogva az alkotandó közalap
erősebb Ieend.
*) Gyöngyösi Sámuelnek a „Sárospataki Lapok“ közelebbi
szánaiban közre bocsátott czikksorozatából vesszük át e részletet,
mely éles bírálata annak az álláspontnak, melyet t. laptársunk e
nagy fontosságú kérdésben eddig elfoglalt. T. laptársunk minden
megegyezés nélkül közölte s részünkről azt örvendetes jelnek te­
kintjük. Szerk.
kai gyarapítsák s ez által a világi népdal tultengését némi*
lég korlátozzák. Heinrich yon Laufonberg lehotő szorosan 0
népdal hangjához tartotta magát; megtartotta a dallamokat
át-átvett egyes mondatokat, melyeknek értelmét s z e n t dolog­
ra vonatkozóvá idomíthatta, de ez által épen ellenkezőt is
ért el azzal, a mit akart: dallamos, rkytmikus énekei in­
kább világiasan, mint szent énekek módjára hangzottak; a
megénekelt magasztos tárgyat frivol módon elczifrásitották
s földre vonták az istenit.
Luther ennek ellenében a keresztyén egyházi költészet
legjobb hagyományait újította fel. A legrégibb egyházi éne­
kek a zsoltárokból támadták. Ö tehát megint a zsoltárokhoz,
a bibliához vezette vissza az egyházi költészetet, a nélkül
azonban, hogy megvetné a régi egyház latin hymnusait és
sequentiáit, melyek a maguk részéről szintén a zsol­
tárokon alapúltak és zsoltároknak voltak tovább-kepzósei. Át­
dolgozott régibb német énekeket is, mint azt a húsvéti éne­
ket : Christ ist erstanden! Saját szerzeményű verseibe pedig
bevitte pápasággyülöletet, mert igy imádkoztatta híveit: „Er-
halt uns, Herr, bei deinem AVort und steur* des Papsts
und Tűrkén Mord.11 Egy másik énekében, melyet legelőbb
irt a hitközség számára, a népies tánczének (Reigenlied)
dalamát kísérli meg s az ember megváltatását, egy bal­
lada drámai előadásában énekli meg, a nélkülazonban, hogy
bárhol a legcsekélyebb kisebbséget is szenvedne a tárgy
méltósága.
Luther legtöbb éneke 1523.- és 1524-ből kelt. Hang-
jok oly férfias, minő addig a német lyrában fel nem har-
sant. S az én-nek ugyanoly megtagadása mutatkozik ben­
nünk, mi az egész kort jellemzi. Mint a drámairó eltűnik
 219
Szerencse, hogy ezen javaslat elleueben a kisebbség
•oly meggyőző indokkal, oly hatalmas érveléssel támoga­
tott ellenjavaslatot adott be, az erők egyesítése s ez által
,ógy hatalmas, a közalap megvalósítására szolgáló központi
'alap teremtése érdekében, hogy a convent oölcsessóge
czélszerűnek látta ezen kérdés levételét a napirendről: igy
.megelőzni az elkerülhetetlen elkeseredést s a jövőre bizni
<e kérdés megoldását! E két javaslat tételénél két volt
magyar pénzügyminiszter állott szemben egymással. A
•többségénél Kerkápoly Károly, a kisebbségénél Lónyay
Menyhért gróf. Mi a grófot eleitől fogva úgy ismerjük,
»mint körültekintő, nagy pénzügyi capacitást, mint e téren
gyakorlati embert, világosau és mélyen látó főt és azon
'indokoknál fogva, melyek a kisebbségi javaslatban oly
meggyőzők, oly, a zsinat működésének intentiójából
merítettek, mi határozottan a Lónyay gróf álláspontját
fogadjak el.
Egy erős központi alap terem tése! Ez vezethet czél-
hoz egyedül; senkisera döntheti meg, bármely ékes hang­
zású phrazisokkál a letűnt századok által reánk hagyott
■ama gyakorlati igazságot, hogy a szétforgácsolt erőkkel
sohasem lehet oly nagyszerű eredményekhez jutni, m int
egyesített erőkkel! Nekem jobban tetszik uralkodónknak
eme jelszava: „Viribus unitis“ mint ez „Divide et vin-
ces!w Hát ama krisztusi elvek: „Ne nézze kiki csak a
m aga hasznát, hanem a mások hasznokat is nézze!“ Vaj­
alakjai megett, ép úgy háttérbe szorítja ő is egyéni érzelmeit.
Mint, a drámaíró egy egészen idegen ember leikéből beszól,
ép úgy foglalja Luther is a hívők érzelmeit hathatós sza­
vakba. A miben az istentiszteletre összesereglett kereszté­
nyek mind egyek, ő annak adat velük kifejezést; a lélek
aggódásának a gonosz ellenség miatt, melytől az üldöztetik,
melyek bókéiban seuyved, bűnösen s megválfcatás után eped-
ye; a legfölebbvalóba, a Mindenhatóba helyezett bizalomnak;
a biztos győzelem hitének isteni segedelem, s a megváltás
jótéteménye folytán, mit e hit nyújt. Ez csak egyik typusa
a Luther énekeinek, de a legfontosabbik; - a többiek elbeszé­
lő-, mások tantíó vagy vallomástetelszerüok. A keresztény
lovag alakja, mint azt Szent Pál legelőször megalkotta, s
mely az egész középkoron át különböző kiadásokban jelent­
kezik, oz tulajdonképp idoálja a reformatio korának. Felsé­
gesebben sehol sem nyilvánul, mint az „Ein feste Burg ist
unser Gott“ énekben, melynek nemcsak szövege, de dallama
is Luthertől származik es a 46-ik zsoltár alapján készült
j527-hen, körülbelül október tájt, a dögvész közeledtekor.
Nehéz szoróngattatás pillanatának van benne kifejezés adva,
ögyszersmint hű kjnyomataaz a Luther erős lelkének magának.
Ez ének mintegy az ő magányos küzködéseiről beszel a
kolostor cellájában, az ő aggódását fejezi ki a halál, a vétek,
az ördög és az utolsó Ítélet miatt, az ő győzelmét ezek fe­
lett, az ő személyes megváltatását e sötét képzetek békói-
'ból, melyekkel a középkori egyház nyűgözte volt le az em­
bert, hogy aztán ama malasztos kegyelmi eszközökkel kínálja
yissza szabadságát, melyek a jövendő reformátorrá nézve
°ly kevés hatást tudtak gyakorolni. De a belső életből itt
jón ez elvek birnak-e még erővel és hatással evangye-
liumi reformált egyházunkban!?
Egyesek az egészért, az egész az egyesekért! Nem
provinczialis érdekek szolgálata az, melyre nagy czéljaiuál
fogva az országos közalap hivatva van! A zsinat törvé­
nyeinek mind szavai, mind szelleme oda mutatnak, hogy
annak a közalapnak egy szétoszthatatlan életerős forrásnak
kell lenni! Ha nem az lesz, akkor le kell törni azt a czé-
gért, melyet a törvény homlokán visel: „Magyar országos
reformált egyházi közalap!“ mert akkor a conventi bi­
zottság többségének javaslata szerint az lesz felerészben
országos, negyedrészben egyházkerületi, negyedrészben
egyházmegyei szétforgácsolt alap.
De hát mire való az a kicsinyeskedő féltékenység ?
Hát hol vannak azok a nyomorral küzdő, vagy alakítandó
egyházak, a melyeket gyámolitani kell, hol vannak azok
a folytonos nélkülözéssel küzdő lelkészek, tanítók, a kik­
nek sorsukon javítani kell; nem az egyházmegyékben, nem
az egyházkerületekben? Kik fognak ott ülni a convent
zöld asztalánál, midőn a segélyek kiosztása kerül napi­
rendre ; nem az egyházmegyék, az egyházkerületek tör­
vényes ‘képviselői*e, kiknek módjukba fog állam érvényt
szerezni egyházmegyéik vagy kerületeik égető szükségei
elintézésének?! Lehet, hogy egyik évben egyik, másik
évben másik egyházmegye, vagy kerület fogja nagyobb
is csak annyit tudunk meg, a mennyit mindenki utána érez­
het, s a mi erkölcsi tartalmánál fogva minden időben is­
métlődik, valahányszor egy bátor féfiu jó és magasztos eszmé­
nek biztos tudatával fegyverkezik fel a támadások ellenében.
Luther művészete legkiválóbban az ének terén jelent­
kezik. De azért nem kevésbé művész ő röpirátaiban is. S
ha ott minden egyéni érzelem nyilvánításától óvakodott, an­
nál szabadabb folyást enged ezeknek most itt. Bibliafordí­
tása, hitszónoklati és az egyházi éneket illető reformja
egyszersmind a protestantismus érdekében volt ag itatio ;
bár ez agitationak nem volt izgatás-formája. Ezenkívül L ut­
her kezdettől fogva mindazon közvetlen agitatoricus eszkö­
zöket igénybe vette, melyek a német műveltségnek akkori
állapota folytán csak rendelkezésére állottak.
Azokra, kik olvasni nem tudtak, tehetsegében állt be­
metszetek által hatni, s „Passiónál Christi und Antichristi“
Cranas Lukács által készíttetett müvében nyomról-nyomra
állítja egymással szembe Krisztus szenvedésének s a pápa
dölyfös pompázásának képeit. (1521.). Tehetségében állt
egyes újabb keltű események hírét nyomtatott dal és próza
irat formájába öntve terjeszteni a köztudatban ; annak a
két evangélikus vértanúnak esetét, kiket Brüsszelben meg­
égettek, kitünően verselte fel (1523), szintigy adott ki
több elbeszélést, melyek mind a fontosabb napi eseményeket
tárgyalták, hol kritikával, hol kritikátlanul, de soha se bi
zonyos irányzatosság hián. Tehetségebe állt, más apróbb
irományait is nyomtátás utján terjeszteni; a sajtó legko­
rábbi termékei közt voltak a pápai búcsúlevelek: szintúgy
kinyomatta Luther is a búcsú ellen felállított tételeit. Te­
hetségében állt a gyújtó szikraként ható élő szót nyomtatott
 220
mérvben igénybe venni a közalapot, a szerint, amint itt
vagy ott égetőbb a szükség; de bizonyára tekintet leend,
tekintetnek kell lenni arra, hogy panaszra egyiknek se
legyen oka!
Mit érnének az egyházmegyék és kerületek a síét
forgácsolt osztalékkal; alkothatnának-e abból valami na­
gyobbat, maradandóbbat, mint ha az erő egyesittetik ?!
A számok, mint mindenütt, úgy itt is legékesebben
szólanak. Az általam felvett számítási alapból in dúlva
ki: ha a közalap jövedelme szétosztatnék, úgy, a mint
a többség javaslatában áll, következő eredmény ; mutat­
koznék :
Az évi bevételbe előirányzott 180,000 frtnak 4%
kamatja tenne az első évben 7200 irtot; ennek V4 része
1800 frt, a tőkéhez csatoltatván, maradna 5400 frt. Úgy
de a nyugdíjalapnak mindenesetre külön és együtt kellet­
vén kezeltetni, erre okvetetlen levonandó a kamat egy
ötödrésze 1080 frt. Ennek az 5400 írtból történendő le­
vonásával maradna 4320 frt. Ennek 50 % -ka, tehát fele
maradna a convent rendelkezésére, tehát 2160 forint. Az
egyházkerületek és megyék közt szétosztandó lenne a má­
sik 2160 frt. Figyelmen kívül hagyva az egyházkerületek
és megyéknek az osztalékból leendő részesülősök arányát,
egyenlően osztva szét ezen összeget; az öt egyházkerü­
letnek az ő 25% -juk szerint jutna 1080 frt, azaz egy-
nek-egynek 216 frt. A másik 25% az öt egyházkerület­
szóval helyettesíteni, s úgy támadásait, mint védekezéseit
ezer meg ezer embernek juttatni kezébe; már 1462-ben a
mainzi püspöki vita alkalmával váltattak nyomtatott német
manifestumok a küzdő felek között: Luther is szélesebb
alkalmazásban felhasználta a polemicus röpiratot, a mivel
rendkívüli sikert ért is el. [E vita iratok az irodalomtör­
ténet szempontjából közvetlenül a Walther von dér Vogel-
weinde izgató sorai mellé 'sorakoznak. Ugyan azon tárgyat
támadják meg, rketoricus eszközeik s hatásuk rokonok;
csak épen mint jrodalomfajok különböznek egymástól. Lut­
her millió meg millió emberhez szólt röpirataival s hangját
egész Németországon végig karsontotá, Ez iratok legtöbb­
je az eszme kifejtést illetőleg bizonyos alaktalanságot mutat.
Majd mindegyik felszámolással kezdődik; a több rendbeli
állj tások mind külön számot kapva sorakoznak egymás mellé
s’ iígy bizonyittatnak be. A hang a közönség szerint válto­
zik ez iratokban, melyhez intézve voltak; de Luthernek
mindig gondja van rá, hogy mindenki megérthesse s igy
követhesse tanait. A hideg okoskodás korántsem annyira
eleme, m;nt a szenvedélyes támadás. Az ily röpivekben ke­
resetlenül népszerű ékesszólással alkalmazza minden ama
mesterfogásokat, miket hitszónoklataiban megvetett. S ilyen­
kor emlékeztet Bertholdva és Geiler von Kaisersbergre. Az
egyházjog három tételét pl. mint három kőfalat tünteti
fel; melylyel a romanisták vették körül magukat, s ama
trombiták egyikét kéri istentől, melyek bangjaitól Jerikó
falui Összeomlottak, hogy ezeket a szalma és papiros fele­
ket halomra fújja. Az, mit már Walther von dér Vogelwei-
denél se lehet máskép, mint népiesnek nevezni, Lutherben
is nagy mérvben van meg: természetes képes beszéd; nyers
szókimondás; közmondásszerü kifejezések; harag s megvetés
miatti felindulásból túlzás; képzelete mindent megjelenít s
drámai hatást idéz elő.
(Vége köv.)
ben levő 56 egyházmegyének összesen 1080 forint, tehát
egyenként 19 forrint 28 kr. Hát ha még az ón számítási
alapomat az eredmény úgy összetöri, hogy felónyi sem
fog befolyni a közalapra, mint a mennyit én fölvettem,
akkor az egyházmegyéknek alig fog jutni egyenként 10-«
10 frt.
Igaz, hogy ez az összeg évenként több mint még
ugyanannyival fog szaporodni; de mindenesetre sok idő
telik el addig, mig az egyházmegyék csak 2—300 frtot
is fognak éveknént kapni az osztalékból! Hát érdemesbe
ezért bolygatni a közalapot, érdemes-e ezért megakadályoz­
ni annak izmosodását, nagyobbmérvü tevékenységét?
Bizonyára nem!
Ezért neveztem én ezt a többségi javaslatát a con-
venti bizottságnak kicsinyeskedő féltékenységnek!
A zsidóság viszonya a keresz­
tyénéhez.
(Renan Ernő legújabb felolvasása; fordította dr. Fischer Lajos.*)
Létezik Parisban egy társaság, mely a z s i d ó t u d e-
m á n y á p o l á s á t tűzvén ki feladatáúl, neve „a Zsidó ta­
nulmányok társasága.“ Elnöke báró R o t h s c h i l d Alfons,
a dúsgazdag bankár. A társaság nemrég felkérte volt R e-
n a n E r n ő t , „Jézus élete“ s más keresztény vallás-tör­
ténelmi müvek hires szerzőjét, hogy egyik gyűlésén tartson
felolvasást, ki, e kérésnek engedve, tartotta az alább kö­
vetkező felolvasást. Mielőtt azt közölnök, ismertetjük azt az
üdvözlő beszédet, melyet báró Rothschild a gyűlés kezdetén
a felolvasóhoz intézett:
„Hölgyeim, uraim! A gyűlés, melyre meg vannak
hiva, nem a közönségesek sorába lartozik, mert az valóságos
ünnepély, a mely nyomokat fog hagyni társaságunk évköny­
veiben. Renan ur, kinek neve európai hírrel bir, szives
volt közibünk jönni, hogy azon felolvasásai egyikét tartsa
meg, melyek valóságos irodalmi eseményt képeznek, őszinte
és melegen érzett hálánkat fejezzük ki azon kitüntetésért,
melyben minket részesitni szives. Kétszeresen méltányolj uk
azt; egyszer, mert jelenléte ezen gyülekezetnek valóban k i­
vételes fényt kölcsönöz, másfelől mert fényes bizonyítékát
nyújtja annak, hogy a tudomány fórfiai érdeklődnek tanul­
mányaink iránt. Mély hálával vagyok szerencsés ezekre ke­
zemet nyújtani és köszönetemet kifejezni.“
Ennek utánna Renan a következő felolvasást ta rto tta :
„Igen le vagyok kötelezve báró úr, azokért a szava­
kért, melyekkel szives volt engem a társaságba bevezetni.
Azok köze tartozom, valóban, a kik eleitől fogva helyesel­
tek a zsidó tanulmányok ezen társaságának alapítását, mely­
nek szerintem nagy jövője van. Helyeseltom különösen
alapszabályaiknak azon szakaszát, mely nem izraelitáknak is
megengedi, hogy társaságukban részt vegyenek.
*) Alkalomszerűnek tartjuk e nagyérdekü felolvasás közre
bocsátását épen most, midőn a tisza-eszlári eset izgalmas végtárgya­
lása folyamatban van E felolvasás a zsidókérdés felől még ma is
uralkodó sok tévhitet eloszlat s jótékony hatással lehet a felizga­
tott kedélyekre. Szerk.
 221

Teljesen igazuk voJfc ön öknek, uraim, hogy ezen in­ mot adni igyekeznek maguknak hitükről, nem tehetik, hogy
tézkedést szabályzatukba beigtatták. Kétséget nem szenved, ne foglalkozzanak az önök vallási múltjával. Ha a keresztény­
hogy a zsidó tanulmányok teljes joggal az önöké, de en­ ség mélyére akarunk hatni, a zsidóságot kell tanulmányozni.
gedjék meg, hogy dicsőségükre mondjam, hogy az az em­ A gyermekkor azon hagyományainak egyikével, a melyek a
beriségé is. Azok a kutatások, melyek az izraeliták múlt­ legbecsesebbek és legtovább tartanak, a kereszténységhez
jára vonatkoznak, az egész világot érdeklik. Minden hit az fűzve, azt véltem, hogy jobban nem tanúsíthatom tisztelete­
önök könyveiben találja képződésének titkát. A ki azoknak met a keresztény hit (doctrina) iránt, semmint ha azt leg­
vallási eredetét vizsgálni akarja, szükségképen a héberre közelebbről vizsgálom. Azt hiszem, hogy komoly és lelkiis­
szorul (arrive nécessairement a l’bebre). Önök tanulmányai, meretes vizsgálódás a tisztelet legnagyobb jele, melylyel a
bármennyire legyenek is sajátjuk, mégis köztulajdona mind­ vallási hitnek adózhatunk.
azoknak, a ’kik hisznek és vizsgálódnak. Mire vezetett engem a kereszténység ezen analysise?
Milyen csodálatos sors jutott tényleg az Önök szent A zsidóság tanulmányozására, mert ismétlem, hogy az a
könyvének, annak a bibliának, a mely a polgáriasuk embe­ keresztény, a ki számot akar magának adni hitéről, a zsi­
riség értelmi és erkölcsi táplálékává lett. Ha vannak részei dóságra van utalva. És bizonyos, hogy ez a tanulmány szel­
a világnak, a melyek nem gondolnak Judára, azok bizonyo- lememben a legmélyebb forradalmat idézte elő. Attól fogva,
nyosan azok a szigetek, melyek nyugaton ós északon fek­ hogy az önök múltjával kezdettem megismerkedni, mondha­
szenek. Nos! mivel foglalkoznak azon távoli országokban, tom, eszméim az emberiség Vallási történelméhez szegeződ-
melyeket a keletiekétől oly annyira különböző fajok laka ak? tek. A keresztyénség tanulmánya azt az elhatározást kel­
Hogy ott mivel foglalkoznak? A bibliával, uraim, a bibliával tette fel bennem, hogy a keresztyénség eredetének történel­
mindenek előtt. mét írjam meg. De mi a keresztyén eredet történelme,
uraim? Az lényegileg az önök történelme. Elismerem, hogy
Skócziától északra, a tengerparttól közel 30 mórtföld-
teljesen logikailag úgy cselekedtem volna, ha a keresztyén­
l*e, a vad tenger közepette, van egy elszigetelt kőszikla,
ség eredetének történelmét a zsidó nép történelmével kez­
mely az esztendő felében majd csaknem sötétségbe van
dettem volna meg. Ha mindazonáltal a tárgy közepéhez
elmerülve. Azt a szigetet Szent-Kildának híjják. Nem rég
fogtam, ez azért történt, mert az ember nem tudja élete
nevezetes tudósítást olvastam róla, a mely órdekos adatokat
tartamát, és ennélfogva eleinte siet. De most, hogy úgy, a
szolgáltathatna a kelta faj eredeti állapotáról. Hónapokon
hogy tudtam, elbeszéltem a keresztyénség első százötven óvót,
át szünetel mindon érintkezés a többi világgal. Nagy lehet
óhajtanám, hogy a mi még marad életemből és erőmből, azt a
az piálom Szent-Kildán, és a társaság is kevéssé változa­
megelőző történelemnek szentelhetném, a mely elismerem, a
tos lehet. És mit csinálnak ezen az elhagyott kicsiny föld­
kereszténység valódi magyarázatát foglalja magában.
részecskén? A bibliát olvassák reggeltől estig és igyekez­
A kereszténység eredete, kétségtelen, Krisztus előtt
nek azt megérteni.
legalább 750 évré vezethető vissza, arra az időszakra, mely­
Beutaztam némileg Skandinávia északi részét, és a
ben a nagy próféták tűntek fel, egy teljesen új vallás esz­
lappok területét is megszemléltem. A lappok fólcivilisáltak.
méjének teremtői.
Most már tudnak olvasni. És mit olvasnak? A bibliát, min­ Ez az önök dicsősége, uraim, Izrael dicsősége ; ez az
dig a bibliát. A magok módjára értelmezik ugyan, de a leg­ a nagy titok, melynek önök a letéteményesei; hogy az önök
eredetibb módra veszik, a mély értelem és szenvedély egy fajának keblében, 7 —800 évvel Krisztus előtt, — az időt
bizonyos nemével. egész pontossággal megállapitni nem lehet — mondom Iz­
Azzal az összehasonlithatlan kiváltsággal bírnak tehát önök, rael keblében történt meg és fejeződött be véglegesen az
hogy könyvük az egész világ könyve le tt; következőleg átmenet a kezdetleges vallásból, telve egészségtelen ba­
csak önmaguknak tulajdonítsák, ha az egész világ részt kór bonával, a tiszta vallásra és lehet mondani, az emberiség
magának az önök tanulmányaiból. Ebben a kiváltságban vallására.
osztoznak önök egy más fajjal, mely irodalmának lényegét A kezdetleges vallásnak, a mennyiben azt ismerhet­
rányomta minden századra ós minden országra ós ez a jük, osztoznia kellett azon esetlenségben (grossièreté), mely
görög. Bizonyára sajnálnék, lia a modern görögök azt mon­ az emberiség eredetének sajátsága volt. Egy merőben önző
danák: „csak nekünk van jogunk a göröggel foglalkozni/4 vallás volt az. Az istent vagy isteneket többó-kevésbé az
„Engedelmet — felelnék — az egész világ bámulja az’önök régi emberekkel hasonnemüeknek képzelték, ennélfogva, mintha
irodalmát, az egész világnak joga van azt tanulmányozni/4 emberek lettek volna, érdeket akarták felkelteni adományok­
biblia hasonlóképen az emberiség közvagyona lóvén, az kal és ajándékokkal; kegyüket hajhászták valami kelleme-
egész emberi nem sajátja; mindnyájan önökkel közreműköd­ tesnek felajánlása, főként áldozatok által, melyekről azt
hetnek. Fogadják tehát köszönetünket uraim, mert olyan tették fel, hogy kedves fogadtatásban fognak részesülni.
szívesek voltak nekünk, jó indulatu samaritánoknak, meg­ Az voltaképen érdek-hajhászó vallásgyakorlat vala.
engedni, hogy önökkel együtt dolgozhassunk azon a munkán, Az ember rémülés és ismeretlen okok közepette élvén, úgy
faely minket egyaránt érdekkel. vél boldogulni, ha azon ismeretlen okok lcogyót az által
Igaz, hogy a héber tanulmányok közös alap-épitményei nyeri meg, hogy becsvágya ós szenvedélye szolgálatához
világunk vallási tanulmányainak, hogy mindazok, a kik szá­ fűzi.
 222

Olvassák azt a megbecsülhetetlen, közel 900 évvel ’ tenünk tanítására, Amora népei. Mi közöm nekem áldoza­
Krisztus előtti időből származó, Louvre-i múzeumunkban taitok sokaságával, mondá Jehova; terhemre van a kosok
"őrzött, Másai felírást, mely olyan találóan jellemzi Mesát, párája és a borjuk zsirja; nem kell nekem a birkának, a
az Ammoniták királyát. Kedveskedni akarván Khemos bál­ báránynak, a kecskének vére. Hagyjatok fel ezekkel a ha­
ványnak, á ldozatot ajánl fel nekie és ez, az áj tatosság árát szontalan adományokkal, szaguk rosszul esik nekem
megfizetendő, győzelemre segíti és minden alkalommal oltal­ hold- és egyéb ünnepélyeiteket szivemből gyűlölöm, terhemre
mába részesíti. És miért? Tán azért mert Mesa az erköl- vannak, nem tudom azokat eltűrni. Imádkozzatok, a meny­
csiség megasabb fokán áll? Nem igen valószínű. Kevés tu­ nyit akartok, nincs, a ki meghallgasson benneteket, mert ke­
dósítással rendelkezünk azon ősrégi korszakból, de nem zetek tele van vérrel. Mosdakozzatok elébb, tisztítsátok ma*
hiszem, hogy tévedünk, ha azt mondjuk, hogy Khemos egé­ gatokat meg, ne lássam szememmel bűnös cselekedeteiteket;,
szen más okokból viseltetett jó indulattal Mesa iránt, azért, no tegyetek többé rosszat; tanuljatok meg jót ten n i; ke­
t, i. mert ez bőkezű volt. Úgy látszik Khemos fogékony ressétek az igazságot; védelmezzétek az elnyomottat; szol­
volt ezen tekintet iránt. gáltassatok igazságot az árváknak, oltalmazzátok az öz­
Ha az Ammoniták vallását összehasonlítjuk Izrael val­ vegyet.“
lásával, a különbség szembeszökő. Olvassuk például a 15- Lám, uraim, ez egy egészen új isten, olyan isten, a
ik zsoltárt, mely, mint a zsoltárok nagy része, kelet nélkü­ ki alaposan különbözik Méta istenétől, Khemostól és az ős­
li. Abban egy igen régi érzelem és gondolkozásmód kifeje - kor minden istenétől. Az erkölcs bevonult a vallásba, a
, zését találjuk. És mi, olvasunk abban? vallás erkölcsösé vált. Az anyagi áldozat immár nem lénye­
A zsoltár iró azt kérdi magától: mit kell tenni, hogy ges. A szív jósága, a lélek becsületessége: az igazi isten­
valaki Jeliova pártfogolja, egy „ger“ j e , szomszédja legyen? tisztelet.
A szomszéd viszonya istenhez, a kit szolgál, elóg világossá íme, az idézett szavak keltezve vannak, hitelesek és
vált a phöniciai felírások által, összehasonlítva bizonyos közel 735 évvel Krisztus előtt mondattak. E tiszta vallás
arab kifejezésekkel. A „gerw, isten szomszédja, az volt, a megjelenését jellemzik az emberiségben. Logikailag szólván,
ki isten temploma mellett élvén, parasitája, asztaltársa volt, az ilyen mozgalomnak az áldozatok megszüntetésével kellett
részesülvén azon gazdag lakomában, mely az istennek ho­ volna végződnie; de ritkán lehet az absolut ideált elérni;
zott áldozatokból telt ki. Az isten szomszédja e szerint nehéz oly szokásokat eltörölni, melyek a népnek kedvesek
az isten pártfogása alatt állott, mely mint két szárny tér-, és nemzetivé váltak. Az eszme legalább megmaradott. A
jeszkedett ki a templom körül. Vájjon ezen pártfogást, ezen próféták szelleme, Izrael szelleme a fogság után. Föltaláljuk
előnyöket, ezt a kegyet a „ger“, például a phöniciaknál, azt ragyogóbban, mint valaha, Jerusalem elpusztítása után
azzal nyerhette-e el, ha tisztességes ember volt, a ki er­ az első században, azokban a bámulatos Írókban, a kiknek
kölcsi lényét tölcéletesité? Korántsem; mert azok a tudó­ eszményképe oly istentisztelet volt, mely az összes emberi?
sítások, melyek a „gerim“-ről reánk származtak, az ellen­ ségnek megfelelhetett.
kező feltevésre vezetnek. Olvassuk most a 15-ik zsoltárt, A mig az istentisztelet a külső cselekvésekhez ra­
azonnal látni fogjuk, milyen tulajdonokkal kell bírni a párt­ gaszkodik, nem lehet minden néptől kívánni, hogy azt el­
fogolnak, Jeliova szomszédjának, annak, a kit Izrael istene fogadja, minden népnek meg vannak a szokásai, miért azo­
szárnyaival fed. kon változtatni? De az olyan istenimádás, mely az erkölcs
tiszta eszményében honol, jó az egész világra nézve.
„Jeliova, ki érdemes „gor"-je lenni a te hajlé­
És az eszme folyton előtérbe nyomult a régi prófé­
kodnak ?
„Ki érdemes a te hegyeden lakni? táknál, hogy a tisztult istentisztelet az egész emberi nem
Hallják a feleletet: vallásává fog válni. Nem egy külön cultusról volt szó, ha­
„A ki szeplőtlen életet folytat, nem az egyetemesről: az igazság uralmáról.
„A ki az igazságot gyakorolja, Az igazság uralmai igen az a régi próféták hite,mely
„A ki szivében igazat mond, eszménykópileg műveikben jelentkezik. Ez az ideál nem va­
„A ki nein rágalmaz nyelvével, lósult teljesen — soha eszménykép arra számot nem tart­
„A ki nem tesz roszat felebarátjának, hat, de az az állhatatos hit, hogy hála Izraelnek, az igaz­
„A ki nem bántalmazza embertársát, ság uralkodni fog a földön, a zsidó nép lelkében rögesz­
„A ki nem fogad el ajándékot a gyengék kárára.rf mévé vált (devient dans la pensée du penple juif une sor­
Ezek, uraim, a „gertt, a szomszéd, Jehova pártfogolt- té d’obsession.) ________________________________ _
jának tulajdonai. Úgy lesz az ember Jehova pártfogolja,ha
ir o d a l o m !
becsületes.
Nem mondom, hogy a 15-ik zsoltár azt először fejez­ A házasságkötés M agyarországon.
te volna ki, de igenis Izrael volt az, a ki azt először mon­ (Dr. Kovács Gyula új műve.)
dotta. Ha a zsoltár nincs keltezve, ime egy szöveg, mely A házaságkőtés jogáról Magyarországon, tekintettel törvény-
hiteles, Izsáias első fejezete: hozásunk feladatára, Kovács Gyula jogtudor és hites ügy­
Halljátok Jehova szavát, Sedom birái, figyeljetek Is- véd vaskos kötetnyi munkát irt. Érdekes tartalma a követ-
 223

feező: I. A házasságkötés módja a trienti zsinat reformjáig, egyetértósből választatnak ki tisztességes és becsületes ein-
inely fejezetben érdekes magyar jogrégiségek találhatók, mi­ berek, a kik a házassági ügyeket értik, ezok is helyesen
nd a Pray codex házassági miséjében foglalt házasságkötés s köthetik össze a házasokat.
azon ordo ad faciendum nuptias, mely egy 1341-ből való Szerző munkája végző fejezetében törvényhozásunk
magyarországi miséskönyvből van véve* A fejezet Kálmán feladatával magyar történelmi alapon foglalkozik. Mindenek
magyar király házasságkötési törvényét, mint olyat dombo­ előtt a jog egységét állítaná helyre, annyira, a mennyire
rítja ki, mely a múltban nemzetünk törvényalkotási képes­ ez lehetséges. Ezt úgy tenné, hogy a katholikus és nem
ségéről nagy tanúságot tesz. katholikus házasságok között némi különbséget engedne,
II. mi azonban csak az elválásra vonatkoznék. A mihez a szer­
„A mai házasságkötési formák" czimü fejezet főleg
ez egyházi és polgári házasság közötti ellentét megismer­ ző szivesen ragaszkodik, az a papi egybekötés. Avval meg­
tetésével foglalkozik, mely magyar históriai adatokkal szin­ elégednék, ha csak állami törvény szabályozná a házasságot,
tén bőségesen van telítve. Még a hires tridenti decretum e fölött az állam bíráskodnék s a házasságkötés okából
vitájáról is a magyar követek jelentéseit használja, a jose- szükséges felmentéseket, dispensatiokat az állam adná* Csak
rönismus harczát pedig a házassági jogban magyar földön, akkor, ha az egybekötésre nézve az egyházzal nem lehetne
'hol á József császár házassági pátense általános köte­ boldogulni, engedné meg a polgári formában eszközlendő
lező erővel bírt, a részletekig menő pontossággal ecseteli. egybekötést. Ezt a formát még a zsidó és keresztyén kö­
A jozefinismus teremtetto házasság ez, a mit mi mint pol­ zötti házasságkötésnél is csak kisegitőleg alkalmazná, mire
g ári házasságot ismerünk s a melynél, a mint látni fogjuk, nézve szerző munkája függelékében külön törvénytervezetet
Kovács Gyula ma se menne tovább. III. „Az egyes formai csatol, melylyel a kormány törvényjavaslatát pótolná. A mi
különbségek" feliratú fejezetben érdekesnél-érdekesebb múlt ez utóbbit illeti, a törvényjavaslat ezen része fölött, mely
századbeli magyar házassági jogesetek vannak feltárva, minő a külföldön kötött polgári házasságot illeti, kárhoztató íté­
Bethlen István gróf özvegyének Macskási Krisztinának a letet mond, úgy szintén a fölött, hogy a zsidó-keresztyén
gyermekei nevelője Yáradi Istvánnal s később Dósa Mihály- házasságban a szülők tetszésétől függő legyen az, hogy a
Jyal való házassága. A IV, fejezet a vegyes házasság köté­ gyermekek mind keresztyénekké legyenek.
sének módjáról szól, a miről már a tárgynál fogva elmond­ A munka igen érdekes. Abban nem csak a tudós ta­
ható, hogy igazi magyar thema. Ennek a keretébe^ talál­ lálhatja meg a neki valókat, de a politikus is. Szerző azon
hatók Grömöri Eszti házassága Szentmiklósi Sándorral 1769. van, hogy a múltat a jelennel összekötni segítse. Minden
körül s a Szerkely Klára múlt századbeli kálvinista hölgy esetre téves volna a munkát, a mint ez nálunk könnyen
esete, ki hamarjában négyszer ment egymásután férjhez. megtörténhetnék, antiaemitismussal vádolni. Szerző nem tér
Az V. fejezet tárgya: A hazai törvények, a vegyes házasság ki a zsidó-keresztyén-házasság elől. Ö ezt a maga módja
kötésének módjáról, melyben az eddigi házassági leg islaciónak szerint acceptálja. Törvénytervezetét az diktálta, hogy assi-
jogi természete vétetik elemzés alá. VI. felezet czime: „A milátiót akar s e tekintetben legalább is azon követe­
házasságkötés belső természete", melynek központját a Kál­ lése, hogy a keresztény-zsidó házasságból született gyerme­
mán király házassági legislációja képezi. Magyar történelmi kek mind keresztyénekké legyenek, még sem elvetendő.
emlékek újra bővében szerepelnek. Hogy csak egyet említ­ A munkát az Eggenberger-czég adta ki, melynél az
sünk : Róbert Károly idejéből óvári András Csala nevezetű 3 írtért kapható.
leányának Mize nádor fiával való házassága még mint olyan
házasság méltattatik, mely a Kálmán házasságkötési tör­
vénye szerint jött létre. Ugyanezen fejezetben az erdélyi KÜ LÖ N FÉLÉK.
lakadalmi szokások is szerepelnek, úgy, a hogy azokat Al- Kolozsvár, 1883. junius 23.
torjai báró Apor Péter feljegyzésre méltatta, nemkülönben Az első félév vége felé közelit s feles szám­
itt tárgyaltatik Bethlen Miklós önéletleirásából a saját két mal vannak, kik a már rég esedékessé vélt elő­
házasságkötése. A két utóbbi fejezetben fejti ki a szerző fizetési összegeket máig se küldöttéit be. Hogy
azon álláspontját, hogy vegyes házasságot még ma is akár kötelezettségeinek a maga részéről is eleget te­
hogy lehet kötni, hogy a felek pap elé se mennek, hanem hessen, a tartozások haladéktalan törlesztését
mindent maguk között végeznek el. Még az is érvényes vol­ tisztelettel kéri a kiadóhivatal.
na, a mit a vers következőkép fejez k i : — K irályi adom ányok. Ő felsége a velegi ágostai
Egybefekvés ha helyt talált, hitv. egyh. községnek kétszáz frtnyi iskolaépitkezési segélyt,
Mátkaság házassága vált. Tornyos-Pálcza rcf, egyházközségnek templomépitésre száz­
A VII. fejezet a protestáns jogfejlődéssel, az utolsó ötven frtnyi segélyt adományozott magánpéztárából.
vagyis VIII. fejezet pedig törvényhozásunk feladatával fog­ — A tiszántúli eg yházkerület főgondnokává —
lalkozik. A mit a hetedik fejezetből, mint különösen érde­ mint fővárosi lapok Írják — minden valószínűség szerint
keset, említhetünk az az, hogy azl562. évi debreczeni hit­ Vállyi Jánost választják meg és pedig általános többséggel.
vallás a következőt jelentette k i : Nem kötjük egyedül a Az általáuos többséghez 261 szavazat szükséges s már ed­
papokhoz, mint a pápisták az egybekötést, hanem ha köz- dig Vállyira esett 238 szavazat. A tiszántúli reform, egy-
 224
liázherület 560 szavazatából eddig Vállyi Jánosra adatott:
a nagybányai egyházmegyéből 32 szavazat; a békés bánáti
egyházmegyéből 4 szavazat; a bihari egyházmegyéből 23
szavazat; a beregi egyházmegyéből 14 szavazat; a debre-
czeni egyházmegyéből 13 szavazat; az ermelléki egyházme­
gyéből 31 szavazat; a heves-nagykunsági egyházmegyéből
5 szavazat; a nagykárolyi egyházmegyéből 9 szavazat; a
máramaros ugocsai egyházmegyéből 6 szavazat; az alsó
szabolcsi egyházmegyéből 9 szavazat; a felső szabolcsi egy­
házmegyéből 17 szavazat; a nagy szalontai egyházmegyéből
14 szavazat; a szathmári egyházmegyéből 61 szavazat s
igy összesen 238 szavazat. Az alföld, s főleg Szabolcs és
Beregmegyék sok éj egyházainak szavazata meg idáig is­
meretlen, a mely egyházak az első szavazás alkalmával
mind csak Vállyi Jánosra szavaztak. Á többi szavazat meg­
oszlik Tisza Kálmán, Tisza Lajos, gróf Ráday Gedeon
közt stb. Lapunk zártakor vesszük a következő értesítést a
végeredményről: A tiszántúli ref. egyházkerület főgondnoki ál­
lásra beadott szavazatok összegeztetvén Tisza Kálmán 257,
Vállyi János 246 szavazatot kapott. Ezenkívül meg Lónyay
Menyhért gróf, id. Ráday Gedeon és Tisza (Lajos is kapott
szavazatot. Absolut többséget egyik jelölt sem nyervén, T i­
s z a K á l m á n és V á l y i J á n o s k ö z t a s z a v a z á s ú j ­
ból me g f o g t ö r t é n n i .
— E litá lt pánszláv pap. A nyitrai törvényszék e
hó 11-én tárgyalta Boór Lajos krajnai evangélikus lolkész
ügyét, ki azzzal volt vádolva, hogy a községben kinyilat­
koztatta, hogy nem kell a község magyar feliratú pecsét­
nyomóját használni, mert hiszen a község nem magyar, ha­
nem tót. A törvényszék vádlottat bűnösnek találta az al­
kotmány intézményei ellen való izgatás büntettébon s em iatt
1 évi államfogházra s 500 frt pénzbüntetésre Ítélte. A vád­
lott fölebbezett, az ügyész megnyugodott.
FŐTISZT. NAGY PÉTER PÜSPÖK ÚR A KÖVETKEZŐ
KÖRÖZVÉNYEKET BOCSÁTOTT4 K I:
Köröztetnek:
838— 1883. A s z . - s z o l n o k i e g y h á z m e g y é b e n
a s z .-c se h i l e á n y t a n í t ó i á l l o m á s . Javadalma: tisz-
teseges lakás k erttel; 200 o. é. frt 4 részletben előre fi­
zetve ; 5 öl tűzifa hazaszállítva, melyből köteles a tanter­
met is fűteni; egy 3 vékás, minden évben használható szán­
tó haszonélvezete; minden tankötelestől — a szegények
kivételével — Í v . szemes törökbúza és 20 kr. Az összes
fizetés pénzérteke 327 frt. P á l y á z a t i h a t á r n a p : aug.
1-je. Folyamodványok t. t. S z a b ó P á l esp. aához Diósod­
ra küldendők.
648 — 1883. A k . - k a l o t a i j e g y h á z m e g y e b e n a
s z t á n a i p a p i á l l o m á s , m á s o d Í z b e n . Javadalma:
minden házaspártól (59): 1 V2 rozs, 2 v. must, 1 kis
véka zab, 1 szekér fa, melyből 6 sz. a kántoré; az örök­
séggel nem bíróktól 3 kis véka rozs; 15 v. férőjü canonica
portiot őszi vetésre és 2 v. törökbúza földet megmivel az
egyhk; keresztelósért 1 kenyér, 1 csirke; temetésért 1 frt;
esketésórt semmi. Hivatalos felszámítás szerint az összes
fizetés pénzértéke: 485 frt 58 kr. Ezen egyházközsághez
Nyomatott Stein Jánosnál az ev.
tartozik a farmosi 1. e., melynek jövedelme; 104 frt 32 kiv
P á l y á z a t i h a t á r n a p ; aug. 1-je. Folyamodványok t. t.
T a k á c s I s t v á n esp. aához Sz.-Lonára (u. p. Gyalu)
küldendők.
062— 1883. A k é z d i e g y h á z m e g y é b e n az al -
c s e r n á t o n i l e á n y t a n i t ó i á l l o má s . Javadalma; tisz­
tességes lakás 600 EH-öl kerttel; 320 frt az egyházpénz­
tárából, három havi utólagos fizetéssel. Pályázhatik: ev. ref.
hitvallású okleveles tanítónő, kinek női munkákat is taní­
tania kell s a szabatos éneklésben kellő jártassággal szük­
séges bírnia. Állomását csakis 3 havi előleges felmondással
hagyhatja el.
U g y a n a z o n e g y h á z m e g y é b e n az i k a f a l v i
é n e k v e z á r i á l l o m á s . Javadalma: tisztességes lakás
gazdasági épületekkel, veteményes és gyümölcsös kerttel; 53
kai. ősz-, 53 kai. tavasz gabona; 21 frt 85 la*; 14 véka
férőjü szántó és 6 —8 frtot jövedelmező kaszáló haszonél­
vezete ; temetésért 50 kr; 18 terű jó tűzi fa. Ha tanitnia-
is kell minden tanulótól (50— 60) 50 —50 kr. J e g y z é s :
az ősz és tavasz gabona és a pénzt fizetőktől bejövő 21 frt
85 ki fele része. A 70 évesnél idősebb nyugdij. tanítót
illet halálig. P á l y á z a t i h a t á r n a p m i n d k é t á l ­
l o m á s t i l l e t ő e n : julius vége. Folyamodványok mindkét
állomásra t. t. S z i n i J á n o s esp. aálioz Albisba (u. p.
Aicsernáton) küldendők
66 4 —1883. A s z é k i e g y h á z m e g y é b e n a s z é k i
é n e k v e z o t ő i á l l o m á s . Javadalma: 130 frt az egyhk.
pénztárából; 33 frt 90 kr cam. benefitium; 3 sz. szénát
termő kaszáló ; 4 h. szántó; tisztességes lakás veteményes
kerttel; temetésért 20 kr; a sátoros ünnepeken tartott pre-
dikálásért 4— 4 frt. A megválasztott köteles a kántori te­
endőkön kívül az állami iskolában éneket tanítani; a papok
akadályoztatása eseten és minden úrvacsora osztáskor d. u.
az isteni tiszteletet végezni. P á l y á z a t i h a t á r n a p ; ju­
lius vége. Folyamodványok t. t, C s i s z á r László h. esp*
aához Bálványosváralyára küldendők.
669—1883. A v . - h u n y a d i e g y h áz m egy eb e n áz
al p e s t esi p a p i á l l o m á s . Javadalma: 92 kai. búza ;
31 kis véka szemes törökbúza; 99 v. esős törökbúza; 50
frtfuváltság czimén ; 150 frt alap-tőkék kamatai; 12 k. szántó,
2 !/2 h. kaszáló haszonélvezete; stola; lakás. J e g y z é s ; a
jelenlegi Öreg kántor halála után a Valya-fóle alapból évi
125 frttal fog a papi fizetés emelkedni; a megválasztott az
özv.-árvai gy.-intézet kötelezett tagja s annak pénztárába
szolgálata első évében fizetésének 10 0j0 -át köteles befizetni..
P á l y á z a t i h a t á r n a p aug. 15-ik. Folyamodványok t. t.
B a r t h a L a j o s aához Tordosna (u. p. Szászváros kül­
dendők.
677 — 1883. A p ü s p ö k i v i z s g á l a t a l a t t ál l ó'
de e s i e g y h k . f i t a n o d á j á b a n a II. el. 0 . t a n í t ó i
á l l o m á s . Javadalma: 400 frt, havonkénti, — 150 frt (lak-
és failletókben) félévenkénti előleges részletekben; minden
II. oszt. tanulótól 2 frt 40 kr, (szegényektől 40 kr) tan­
díj, mely fizetés remélhetőleg javulni fog. A megválasztott
köteles a II. osztályban minden tantárgyat, a más 2 fel­
sőbb osztályban testgyakorlatot és éneket tanítani. P á l y á ­
z a t i h a t á r n a p aug. 1-je. Folyamodványok nsgs. dr.
S z ő c s S á m u e l egyhk. főgondnok és kir-tanácsos úrhoz
Deésre küldendők.
ref. főtanoda betűivel Kolozsvárt.
XIII. évfolyam. Kolozsvárit, 1883. Julius 1.
P R O T E S T Á N S KÖZLÖNY.EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP.
-« fi
M EGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.
SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS:
b.-farkas utcza 16 szám, bová a lap szellemi s anyagi ügyeit
illetj minden küldemények czimzendők.
ELŐFIZETÉSI ÁR :
Egész évre O frt., félévre & fit., évnegyedre 1 frt. 50 kr.
-«$*
^E L E L Ő S SZE R K E SZTŐ É S K IA D Ó T U L A JD O N O S :
Egy test és egy lélek vagytok.
Tarialoiifl : Zár b eszed. (Tartót1a 1883. jun. 27-én He­
gedű s István, a kolozsvári ev. ref. főtanoda igazgató tanára.) —
A z s i d ó s á g v i s z o n y a a ke reszt yc s én g he z. (Re s zán
felolvasása ; ford. Dr Fiscber Lajos.) — A t e s t v é r s z u p e r i n -
t e n d e n t i á k kör é ből . A tiszáninneni ref. egyházkerület köz­
gyűlése. — Vi déki élet. — Az áll. ig. t a n á c s ü l é s é b ő l .
— Kül föl d. (Németország, Oroszország.) — I r o d a l o m. —
K ü l ö n f é l é k . — Hi r d e t é s .
T á r c z a : L u t h e r Má r t o n . ( S c h c r e r V i l m o s ta ­
nulmánya.)
ZÁRBESZED.
(Tartotta 1883. jun. 27-én.)
H egedűs Istv á n
a hol. ref. főtanoda igazgató tanára.
„Az élei: álom“ mondja Calderon. És mi is egyéb
az élet tünékeny álomnál, azon nagy valósághoz képest,
'melyet a szegén y emberi nyelv öröklétnek nevez. És mé­
gis e mulékony életben egy futó év is mély nyomokat
hagy hátra eltűntében. Gazdagodunk élinéüyekhen, tapasz­
talatokban és bizony csalódásokban is. K zelebb jutánk-e
a czélhoz, melyet emberi magasztos hivatásunk tudatában
kitűztünk magunk elé, melyre elkötelezett a múlt drága
hagyománya és a melyet megszentelt a jövő reménysége?
E kérdést vetem én fel a leforgott iskolai év ez
utolsó perezében. Megfeleltünk-e a szent fogadásnak, me­
lyet az év kezdetén teltünk magunknak és azoknak, kik
bennünk vetik reménységüket ?
E kérdésre akarván felelni, felötlik előttem a lefolyt
év fájó és édes* emlékeinek képe.
És oh! hogy legelőbb is a fájó emlék fátyola borul
lelkemre. Collegiumunkat ez évben újból súlyos csapás
érte; rövid két év alatt a h a r m a d i k Ez alkalommal
ftem a pályakoszorus múlt ősz bajnoka dőlt ki sorainkból,
Bem a kifáradt élet terhes láncza tört szét a nagy dia -
dalmas, a legyőzhetetlen hős: a halál vasmarkaiban, ha­
26. szám
fi2°"
KEZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.
HIRDETÉSI DIJAK :
kétszer hasábozott garmond sor vagy annak tere 5 kr. Bé-
lyegdij minden beigtatás után 30 kr.
Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél külön kedvez­
ményt nyújt a kiadóhivatal.
Á
S iS S lS Z i D o m O k O S .
Eféz, IV. 4.
nem a férfi erő telje apadt ki; tanári karunk izmos osz­
lopa tört ketté. Egy hosszú élet gyümölcsökben gazdag
termő erejét temette el a gyászos temető. Debreczeni Jó­
zsefet, ki hatodfél éven át volt collegiumunk tanvezető
tanára és folytatá azon hagyományt, melyet derék elődei­
től örökölt: a sokoldalú körültekintést, higgadt megfonto­
lást, hajhatatlan igazság szeretetet és buzgalmat igénylő
tisztet mindnyájunk örömére és megelégedésére töké be,
egy rohamosan jött kór kora sírba fektetó. A megszakadt
tevékenység, mint hirtelen közepén félbeszakadt melódia
fájóan reszketted meg kebleinket. Ő, ki az erők örök fenn­
maradását hirdető azon tanszéken, melyre választaték: az
erők nagy átalakulásában reánk nézve elveszett. Mennyi
értéket képviselt az ő szép tehetsége, melyre szükségünk
volt? Fölszámithatjuk-e? Mennyi erőt foglalt magában az
ő egyenes jelleme ? Mórlegelhetjük-ó ? És mit ért nekünk
az ő hűsége, ragaszkodása, szeretete csak könynyel
szemünkben kérdezhetjük meg És mit ért nekem,
ki tanuló társa valék ez intézetben és az valék az ólet
nagy iskolájában, kinek oly szüksége volt az ő nemes
nyugalmára, öszhangot lehellő hangulatára és pótolhatat­
lan barátságára? De
absint inani fm e r é veniae
Az üres sirba nenézzüuk, ha emléke közöttünk van.
Álljon itt a drága élet emléke egy pár futó vonásban,
halvány másolatban.
Debreczeni József egyszerű iparos szülök gyermeke,
született Tordáu 1844-ben. Alsóbb iskoláit e derék magyar
városban végezte, ezután a Bethlen főtanoda áldott em­
lőin nevekedett, honnét 1864-ben collegiumunkhoz jött át,
melylyel azóta mindig bensőbb összeköttetésbe lépett. Ko­
moly érzés, meleg, csöndes, de mindig hü ragaszkodás jel­
lemző már a gyermek ifjút, e vonás kiséri végig életén.
Azon intézetet, mely magasabb öntudatra ébreszté, mely
 226
sokoldalú műveltségének alapját megveté, s a szellemvilág
yégetlenét tudásra szomju lelke előtt fölnyitá, nem hagyta
el többet.
Végezvén a bölcselmi és jogi osztályokat, mint ta­
nító nyert alkalmazást. Később az intézet támogatásával
1870 >beu külföldre ment, hol részint Svájczban, részint
Berlinben két évet töltött és igyekezett megtalálni a ben­
ne vetett előleges bizalmat és várakozást. A folytonos ta ­
nulmány nem bónitá meg a közélet iránti érdeklődését.
A magyar közélet ellen az újabb időben sokszor felhozták,
hogy abban a politika miudent elnyel.
Mi Berlinben meglepetve láttuk azt az érthetetlen kö­
zönyt, a melylyel a diadalmas nemei nép i ‘jusága is kezd­
te a politikai átalakítások óriási rázkódásait. Debreczeniben
a közélet iránti meleg érdeklődés szokatlan hévre fokozó­
dott. A magyar nevet és becsületet képviselte ott is. A
berlini magyar egylet elnöki tiszttel tüntető ki és feledhetetlen
emléket hagyott hátra a mi nyugodt József barátunk lel­
kes beszéde, melylyel az 1870. Sylvester estéjén tartott
gyűlést megnyitotta. A közéletet szerette azután is közvetlen
közelből szemlélni, bár nem elegyedett bele m int activ
szereplő soha. Én' a közélet iránti érdek fölébresztósét
reformált collegiumaink legjobb hagyományai közzé soro­
lom. Hogy a tudományok szakszerű feldolgozása munka­
felosztást igénye), elösmerem. Ki sokat markol, keveset
szőrit. A politikai élet intéző férfiaban a hosszú előkészület,
t á e g z a ! kell küzdenie, villámmal s dörgéssel, széllel, földindulással
Luther Márton.
Scherer Vilmos tanulmánya .
(Vége).
Személyes! tóseket használ: a római Fösvénységet
a legnagyobb tolvaj s rabló gyanánt mutatja fel, hogy
aztán tolvaj és rabló mód is bűntettessé: felakasztassa, lefe­
jeztesse. Egy helyzetet gondol ki s abba teszi át magát,
így a német nemzetiségű keresztyén nemességhez intézett
iratában, hol mintegy személyesen lép a császár s a feje­
delmek elébe, s merészségéért bocsánatot kér; vagy a vita­
iratokban, melyekben közvetlenül előfogja ellenfelét, meg­
szólítja, lehurrogatja, kicsufolja, szitokszavakkal halmozza
el s igy egész groteszk torzképpó torzítja annak alakját,
magánbeszédbe sohse ereszkedik; olvasóival mind csak pár­
beszéd töredékeket h a l l a t . S mint a színműben a beszélő
jelleméből kell erednie a szónak, ép úgy tükröződik vissza
Luther egész egyénisége röpirataiban: az a fel-feltüzelő he­
vesség, az a belső élénk felindultság, tüzes tevékenység,
a tekintetekkel nem törődő merészség, mely mindent nevén
nevez; az az igazi, mély alázatosság, mely porba véti ma­
gát Isten előtt s miDdent csak ő T ő l e vár; a nem
mindennapi önérzet, mely ama biztos tudattól ered, hogy ő
Istennek tetsző munkát végez; a gyerekes pajkosság, amel y
játszik ellenfelével, s ép oly kevéssé kíméli a királyokat s
fejedelmeket, mint a theologus collegákat. Maga, bár nem
dicsekedve, sőt ócsárolva, nyugtalan, hevesvérű vívóhoz ha-
alapos szakértelem elengedhetetlen kellék, de a közszellem
hatása alatt kell állni a nemzet minden fiának; ennek vil­
lanyereje kell, hogy megrázza a szivet, áthassa az el­
mét, ha csendes hatáskörben, a nevelés zajtalan csarno­
kaiban is foly le valamelyikünk élete.
Intézetünkhöz 1872 ben választatott meg tanárrá.
Debrec-zenit hivatása, vóralkata, tehetsége és férfias elha­
tározása tette tanárrá és az volt a szó nemes értelmé­
ben. A lélektani bonyodalmak békés megoldásához volt
türelme, szere1ete. E kettő nélkül a tanár viharosan át­
gázolhat a fiatal növendék lelkén, de lesz-e termő hatá­
sa, felette Kétes. Nem lehet kiszámítani: kiből ki csalta ki
a szellem szikráját, hogy meggyújtsa egész lelkét, még-
kevésbé azt, mikor és m i?
Megmondta Hamlet Polouiusoak, hogy nem oly köny-
nyü a lélekkel játszani annak, ki egy fuvolát sem bir ke­
zelni. De annyira mégis eddigi csekély tapasztalatom meg­
tanított, hogy a t ü r e l e m ás s z e r e t e t a legközelebbi
ajtót találta meg a szívhez. Ez je lerazé Debreczenit. Tiz
évi tanárkodása, hatodíelévi tanvezetői műkő lése alatt úgy
elöljárói, mint kartácsai ezért becsülték, ezt szerették benne,
az ifjúság ez érzete és igazságszeretetenek fénye átcsillant
egész pályáján.
Tudományos meggyőződése a modern bölcselőn gon­
dolkodásra oly átalakító hatást gyakorolt természettudo­
mányok szolid alapján állott.
sonlitja nyelvét, kinek mindegyre végtelen szörnyek ellen
s tűzzel, mik hegyeket forgatnak fel és sziklákat zúznak
szét. Sajuálja, hogy nincs meg benne az a kedves, békés,
szolid lélek, mit másokban csudái. De azzal vigasztalja ma­
gát, bogy a mennyei atyának ennél a nagy háztájnál szük­
sége van oly szolgákra is, kik kemények tudnak lenni, ha
kemény dologgal, — nyersek, ha nyerssel kell szembeszállni*
s durva tuskóoak éles fejszék.
Se a német, se más nemzetben nem támadt fóvfia, ki
oly nyomatékosan tudott volna a néphez szólni, miQt Lut­
her. Soha irő oly nagy s oly közvetlen hatást még el nem
ért, mint Luther, Soha professor oly alaposan ki nem mu­
tatta, mennyire nem nólkülözhetlen a tuclóssághoz az elő­
kelőség, mint Luther. Ő, a doctor theologiae, a német népis ­
kolát teremtette meg. A pórfiu, kinek ily magasra vitte
IsteD a dolgát, megnyitotta a parasztok számára az igazság
forrását. A szerzetes tönkre tette a b a r á t o s k o d á s t , á
házasság áldását magasztalta s az evangelicus lelkészséget
alapította meg. A pap ismét visszaszerezte sokat gúnyolt
állásának a méltóságot. A templom szolgája hő szeretettel
ölelte körül a nemzetet, melynek kebléből származott, s igy
szólt: „az én németeim számára szüntettem ón, nekik aka­
rok ón szolgálni/4 Hogy ő, daczára minden iskolának, egye­
temnek, klastromnak, szószéknek, belsejében a nép órabé­
rének maradt meg, ép ez tette őt a nép hősévé. Nemcsak
azt tette ő, a mit tisztelői úgy fejeznek ki róla, hogy igazi
Sámsonként felszabadította a régi derék németeket a római
s babyloni iga alól, hinem azt is tette, hogy népét, mel y
 227
Ezen ingathatatlan alapon a szellemvilág rejtélyes
yógetlenébe tekintett. Berlini beszélgetéseink emléke fe­
ledhetetlen marad előttem. Oly következetes ingadozást nem
ismerő hitté érlelődött benoe azon felfogás, mely az Isten
végetlen hatalmát a természet magasztos csodáiban, a tü­
nemények bámulatra keltő kapcsolatán, fenséges rendjében,
a kinyilatkoztatás félbe nem szakadó egymásutánjában, az
erők átalakulásának képzelmet meghaladóan nagyszerű m ű­
helyében imádja a legszebb imával: a gondolkodó szellem
fürkésző gondjával. Ne lett volna-e türelme a nevelés te­
rén, ha a természetet segítségül akarta hivni? N e lett
yolna e szeretető, ha az Isten megszentelő erejét nem akar­
ta nélkülözni? Ne lett volna áldásos az ily gondol­
kodás, az ily meggyőződés, az ily akarat?
Mér'egeljük-e tovább veszteségünket?
Harminczkilencz évvel sírba dőlt, ez év január 14-
én, Bohamos tüdőgyuladás áldozata lett szivtúlteugés mi­
att már aláásott élete.
Ez év lassau nyiló tavasza már nem találta kerté­
ben, hol oly fáradhatlan buzgalommal bíbelődött szőlőjé­
vel, gyümölcsfáival, Ezek szorgalmas kezelése kis pa-
paradicsomut teremtett e kertből, hol családi boldogságá­
nak enyhe ölén vidult íöl a fárasztó munka után. És most
a pkylloxerától megiámad itt szőlőt felsőbb helyen kiirtásra
szánták. Már egy máglya égett, hol elhamvadt egy vékás
ültetvénye. Elhamvadt, mint hamvad az, ki szép remény­
nyel ültető.
S a családi boldogság enyhe ölén a felhangzó be-
rivolitásba sülyedéssel fenyegetett, ismét visszatérítette a
komolysághoz s szigorúbb életfelfogást öntött beléjök.
Az egész nemzetet természetes impulses késztette,
hogy kövesse őt, szakadjon ol Rómától. Akár magasztaljuk,
■akár kárhoztassuk tettét, azt senki sem tagadhatja, hogy
népe ott állt háta megett. Azok a vidékek, hol az evangé­
liumi bitszónoklat nem vergődhetett érvényre, vagy egye­
nesen elnyomathatott, jó sokára el lettek vágva szellemi
életünknek, irodalmunknak fejlődésétől. Vallásos buzdí­
tás nélkül, népnevelő papok nélkül nem létezett szel­
lemi előrehaladás. A mig Luther élt, ő volt Németország
központja: mind ama vidékekről, merre felé csak németül
beszéltek, Wittenbergbe özönlöttek a diákok s az egész
világot reformátori szellemmel tőitek el. Luther halálával
a német protestánsok is elvesztették egységüket; W itten­
berg a smalkaldi háborúban a túlsó szász határvonalra ke­
rült; Melanchton nem tanúsított kellő szilárdságot, s Luther
egyeteme többé nem nyerte vissza vezérszerepót. De azért
Luther emléke minden protestáns előtt szőni maradt. Mü­
veiből terjedelmes, mindent felölelő kiadások jelentek m eg;
leveleit, asztalimáit (Tischreden) összegyűjtötték, s Mathe-
sius János, joachimsthali lelkész, kitünően, igazáu népiesen
irta meg életét (1566.) De Luther túlnyomó tekintélye nem
volt kizárólag csak áldás egyházára. Az intoleránsának fegy­
vert, az egyenetlenségnek bő tápot szolgáltatott az. Azon­
ban szellemének sivon túl ható ereje messze maga megett
h&gyta azokat, a kik az ö igazi örököseinek hitték magukat.
szád a legszomorubb húrt reszket,tété meg szivünkben,
mert a beszéd három árva fiúcska ajkán csilingel.
Legyen áldott és maradandó az, mi elhamvasztha-
tatlan: pákájának, jellemének, működésének emlékei Sírját
jelölni fogja egyszerű síremlék is, de mely az önként fel­
buzdult részvét, a nyilatkozásra tőrt közszeretet szép em ­
léke is. Ugyanis temetése alkalmával, mely január 16-
án délután 3 órakor nagy részvét mellett folyt le, az ifjú­
ság állal koszorúra száut összegből maradt annyi, hogy
ne maradjon egyszerű sirja jeltelen. Értékes, drága volt
az ifjúság szeretetónek e résztvevő nyilvánítása. Nehéz
pályánkon enyhítő balzsam, a gyászoló családnak a vigasz
első sugara. Köszönet érte!
Elhunyt barátom, sirod felett elhangzott már a me­
leg búcsúszó, melyet kortársaid nevében Török István
mondott el, de fölkeresi sírodat az emlékezet, „a múlt idők
leánya.“
Kis társadalmunknak volt több vesztesége is. Az el­
ső félévben hunytak el Láng Béla (II. elemi osztályos),
Biró Ádám I. gymn. oszt., Joó Imre VII. gyrnn. oszt.
tanulók; e félévben kisértük ki örök nyugalomfa Balogh
György II. elemi oszt. tanulót. Dérverte bimbói az anyai
forró szeretetnek, lehulltatok a családi boldogság kedves
rózsabokráról. Éltetek tiszta, mint az égbe röppenő napsugár,
emléketeket őrzi a feledni nem biró anyai szeretet.
De lebbentsükel a báuat fátyolát. Lássuk emez ese­
ményekben nem szegény év alatt collegiumunk életének
főbb mozzanatait.
Az év ünnepélyes megnyitását, 1882. szeptember 6-
án emlékezetessé tette azon körülmény, hogy a nagy em­
lékek által nevezetessé vált történelmi tanszékre Dr. Tö­
rök István kartársuuk igtattatott be. Az ifjú tanár m eg­
hatóiban foglalá el helyét egy „Qu e ar el a H u n g á r i á é “ ez.
értekezésével, melynek elhangzása után a szokásos üdvöz­
lettel fogadta őt elöljáróságunk legifjabb tagjául, kinek
munkás tevékenységéhez, szakértő buzgalmához legszebb
reményeket kötjük.
A magyar nyelv tanítására elöljáróságunk segédta­
nárnak Csernátony Gyula végzett okleveles tanárjelölt urat,
egykori jeles növendékünket hívta meg, ki egy pár hó
múlva a ludori czimmel is ki lett tüntetve a helybeli tu­
domány egyetemen. A méltóságos igazgató tanács ez elől-
járósági intézkedést jóváhagyó tudásul vette. Ö bízatott
meg az önképzőkör vezetésével is.
Debreczeni József halálával üresedésbe jött tanszékre
nézve ideiglenesen úgy intézkedett, hogy Sárkány Lajos
tanárjelölt urra, ki szintén jeles oklevelet vivott ki a hely­
beli tudomány egyetemen, bízta a természettan tanítását?
az alsóbb osztályokban Pap Lajos tanárjelölt urat alkal­
mazta a mennyiségtan tanítására.
Tan vezetőnek a lefolyt félévre G e r é b M á r t o n kar­
társunkat választá meg, ki elődjének eleitől fogva jobb
keze volt a sokoldalú gonddal járó berendezkedések alkal­
mával. Geréb Márton e megtiszteltetés folytán lemondott
*
 228
az általános özvégy-árvai alap pénztára kezeléséről, mely
tisztet Sárkány Ferencz veterán kartársunk volt szives el-
válalni. A helybeli özvegy tanárnők alapja kezelését dr.
Törők István vette át. Mind e változásokkal több rendbeli
átadások, számadások, leltár-készitések jártak, melyeknél
hivatalos állásomnál fogva működöm kellett. Oh kérlelhe­
tetlen élet! Nincs az a méltó bánat,nincs az a fájó vesz­
teség, nincs az a betöltketetlen űr, mely után ne állj elé
követeléseiddel. De nem az élet, de az életnél drágább
magas eszmék: e collegium állal szolgált czélok nem en­
gedik a gyáva tétlen bánatot. Fájdalom, két évi igazgatói
lűvataloskodásam alatt meg kelle tanulnom a tevékeny
bánat nehéz leczkéjét.
Még fontosabb intézkedése volt elöljáróságunknak, az
üresedésbe jött természet-mennyiségtani tanszék betöltése
iránti lépéssel kapcsolatban, tanszékeink rendezése, a tan­
tárgyak természetes csoportositása körül a tanerők válto­
zása következtében évek során át támadt hézagok kipót­
lása, a természetes csoportosítás létesítése tárgyában a mélt.
igazgató tanács, illetve a főt. egyházkerületi közgyűlés elé
terjesztett javaslata, melynek érted éb en S z a b ó S á m u ­
el tanártársunk teljesen átlép a m a g y a r i r o d a l m i
tanszékre, melyet helyettes minőségben egy évtized óta
annyi sikerrel és buzgalommal töltött be; a csillagászat
tanítása egybeköttetett a meunyiségtan-természettani tan­
székkel, a v e g y t a n és á s v á n y t a n pedig a természet­
rajzi természetes csoporttal egyesült, mint a melylyel ré­
gebben alapitványilag is összekötve volt.
E javaslat értelmében a mennyiség-természettani
tanszék betöltése végett volt a pályázat kihirdetve és m i­
után a főt. egyházkerületi közgyűlés f. é. 18. sz. határo­
zatával elöljáróságunk javaslatát határozattá emelte, a be­
töltés alá esett mennyiség-természettani tanszékre a pá­
lyázó 8 egyén közül szótöbbséggel Szathmári Ákos, nagy-
becskereki tanár, collegiumunk egykori jeles növendéke
Ion megválasztva, miről a mélt. igazgatótanács 1065—
1888. sz. leirata órtesité is elöljáróságunkat. Az újonnan
választott tanár tanszékét a jövő tanév elején fogja el­
foglalni.
Méltó megelégedéssel kell konstatálnom, hogy tanári
karunknak a „szervezeti javaslat" által a tananyag berende­
zésénél kijelölt kereten belől tett azon intézkedése, hogy
a bölcselmi előtanból a l o g i k a két órával fölvétessek a
Y ll-ik os/tály tantárgyai közzé,— az egyetemes történet tul-
halmozott órái számának megfelelő leszállítása mellett, a
YIII-ik osztály tantárgyai közzé, vétessék föl a m e n n y i ­
s é g t a n az összes gymnasiális menuyiségtani tananyag
áttekintése czéljából, mi által az érettségi vizsgálat ism eg-
könnyittetett, továbbá a vizsgálatokra nézve tett azon in­
tézkedés, hogy csak a félévi tantárgyakból tetessék vizs­
gálat, 8-ik gymn. oszt. közvizsgálata pedig három héttel
megelőzze a többi vizsgálatot, nemcsak helyesnek és ta­
pintatosnak bizonyult, de átmenetül szolgál az újabb tan­
tervhez, melynek létrejöttéhez, ha valaha, most teljes re ­
ményünk lehet.
Ugyanis az 1883. év nevezetesés évtizedekre kiható
alkotással gazdagitá törvényeink sorát. A több, mint egy'
évtizedig különböző tekintetekből megoldatlanul hagyott
középiskolai kérdés reményünk szerónt szerencsés megöl*
dást nyert. A nemzet műveltebb rétegének veteményes
kertjei a középiskolák. Az állam biztositá befolyását az
értelmi színvonal megalapítására, biztositá befolyását a
magyar szellemű cultura föntartására; a felekezetek auto­
nóm szabadsága egyetlen föltételhez vau kötve, mely nem
lealázó, mely nem önkényes, mely nem kívülről erősza­
kolt, de mely kivált protestáns intézeteink hagyományai­
ban gyökerezik és viharos korszakokban az állam ellenére
is szentül követtetett: európai színvonalra emelt magas
nemzeti szellem auspiciuma alatt fejlődjek az iskola. Ez a
feltétel nekünk bizonyára nem cauchnumi járom, nekünk
elégtétel.
A királyi szentesítést nyert középiskolai törvény vi­
szonyainkhoz mért keresztíil-vitelónek módozatait van hi­
vatva megállapítani azon egyetemes tanügyi bizottság, mely
az öt egyházkerület legjelesebb tanféiíiaiból alakult és Tö­
rök P ál püspök elnöklete alatt a napokban fog egybegyül-
ni. Minket is ért az a szerencse, hogy e kitűnő bizottság­
ba egyik bnzgó kartársunkat: Parádi Kálmánt is megvá-
lasztá a közelebb lefolyt egyházkerületi közgyűlés.
Tanári karunk képviseletében Geréb Márton és Dr.
Csernátoni kartársakkal megjelentünk Zilahon és a tanári
értekezletben élénk részt vettünk. Feledhetetlen marad az
a hamisítatlanul őszinte vendégszeretet, melylyel túl árasz­
tott e nemes város polgársága. Ez értekezlet pgyik neve­
zetes tárgya volt azon felirat, melyet az egyházkerületi
közgyűlés elé intézett, hogy a zsinati törvény értelmében
korlátozandó legatioi intézmény viszonyainkhoz képest le­
hetőén fentartassék felsőbb osztályos tanulóink részére,'
hogy ne fosztassék meg collegiumaiuk ifjúsága az e czi-
men élvezett másfél-ezer frtnyi segély összegtől. Az in­
tézményt a jövő évre még eddigi alakjában hagyta meg a
f. évi egyházkerületi közgyűlés,
A magyar nemzeti szellem balhatatlan költőjének, a
népies hagyományok utolérhetlen epikusának, a minden
izében igaz embernek: Arany Jánosnak emlékünnepet szen­
telt a mi collegiumunk ifjúsága. Egyszerű hang a nemzeti
fájdalom nagy symphoniájában. Szerény virágszál a ko­
szorúk özönével ellepett sirra. De szívből jött, szívből tá­
madt. Az önképzőkör rendező az ünnepélyt f. é. január 20-
án smeghatottsággal hagyta el a termőt mindnyájunk. A
fájdalom könynyó olvadásának enyhítő hatását érezők.
Az öuképző kör zárünnepélye, mely a zene és ének­
kar próbatóté vei együtesen május 3-án tartatott meg, meg­
elégedését vivta ki a közönségnek, melyben Br. Bánffy
Albert főgodnok urat is volt szerencsénk tisztelhetni. Igaz
ugyan, hogy elnök tanár, Dr. Csernátoni Gyula, erélyesen kie­
melte azon felszínes áramlat veszélyes voltát, mely az ifjúságot
csak a könnyebb irodalmi műfajok felé vonja, de a leveró
hatást, melyet e beszédben nyilvánult őszinte kritika tett
tanári karunkra, az év végére hirdetett pályázatok ereméi
 229
nye jelentékenyen enyhité. Évek teltek el úgy, hogy a gr.
Teleki féle pályadijat nem lehetett kiadni. A lefolyt tanév
elején h á r o m é v i jutalomdij lett kitűzve, melyhez a Sá-
mi László jutalomdij járult és örömmel, megelégedéssel
kell kijelentenem, hogy a pályázat eredményes volt, a mint
azt a jegyző tanár, a bírálatok alapján készült tanárkari
megállapodás értelmében, kihirdeté. Az értelmi színvonal
emelkedését, a komolyabb munkakedv fölébredését a ta­
nárikar nevében üdvözlöm. A vizsgálatok lefolyása, az egész
évi állapotok is arról győztek meg, hogy az ifjúság kész
lerázni a henye élet nyűgeit, fölbuzdul az erkölcsi világ
fenséges pályára. A múlt évhez képest dicséretes haladásra
mutat azon tény konstatálása, hogy esküdtszéki ülésnek
egy pár jelentéktelenebb, inkább az ifjú önérzet helytelen
alakban való nyilvánulásakópen tekinthető eseten kivül
tárgya nem volt. És a lefolyt két év alatt elért azon ered­
ménynek, szintén örvendek, hogy az ifjúság tartozásai,
kötelezettségei teljesítésében komolyabb felfogást tanúsít. A
mintegy 200 frtot meghaladó hátralék mellett a folyó évi
tartozások is teljesítettek, hogy jövőre hátralék aligha
fog átmenni. E tényen nem pénzügyi eredménynek minő­
sítem, hanem neveléstani szempontból ítélem meg.
A jellem lazulásának, engedésének megakadályozá­
sára egyik hatalmas eszköz: tartozásaink, kötelezettsége­
ink pontos teljesítésének megszállása. A büntetés-pénzek­
ből egy fillér hátralék sem maradt és nem maradhatott.
A hanyagság felelősségét éreztetni kell; ez egyszerű elv
keresztülvitele a leendő polgári erény egyik alkatelemévé
válik. „Korlátozásban tűnik ki a mesier“ — hangozlatám
beszédembe, melylyel az igazgatói széket elfoglaltam
Göthe mély jelentésű szavainak igazságát még jobban ér­
tem a gyakorlati tapasztalat alapján. És hálásan emlékszem
meg azon ritka egyetértésről, egységi szellemről, melyet
tanárikarunk tanúsított és engem, az erőtlent, támogatott
netaláni tétovázásomban tapasztalatlanságomat gyámo -
litotta.
A tanulásbeli eredményt számjegyekben kifejezve
hallottad nemes ifjúság; de az erkölcsi erő gyarapodásá­
nak kiszámíthatatlan értéke hihetetlen mérvben növekszik.
A pályázók által élvezett jutalom-összegek későbbi jövőben
váltsák be azon szent reményeket, melyeket táplált azon
nagy emberek nemes szive, kiknek emlékét a jutalmak
alapítványai föntarfcják az utódoknál nemzedékről-nemze-
dékre. Jókai Mór legdrágább ereklyeképen őrzi azon ara­
nyat, melyet a pápai önképzőköri munkásságával vívott
ki . . hálátlan lenne a nagyság tetőfokán, ha megfeled­
keznék az első lépcsőről. Ti is, oh ifjak, ne csak a díjra
gondoljatok, de az alapítók nagy nevére is.
Igen, az alapítókra, kiknek munkás, vallásos buzgalma
és tevékeny honszeretete teremté, növelte ez intézetet azzá
ami, és veti meg alapját a még szebb jövőnek.
(Vége köv.)
A zsidóság viszonya a keresz-
tyénséghez.
(Reuan Ernő legújabb felolvasása; fordította dr. Fiscber Lajos.)
(Folytatás.)
Ebben rejlik a próféták csodálatos eredetisége ; az az
eszme volt a tiszta vallásnak a magva, melyet az egész em­
beriség elfogadott, Azt az eszmét, melyet oly népszerű és
megindító hangon hirdettek a keresztyénig alapítói, bámu­
latos nagyságában kifejezték Krisztus előtt nyolc/, századdal
a próféták.
Ebben az értelemben mondám, hogy a keresztyénsóg
eredete a judaismusban rejlik. A kereszténység valódi ala­
pitói a nagy próféták voltak, a kik a tiszta vallást hirdet­
ték, azt a vallást, mely, a puszta gyakorlattól menten, a
lélek és a s z í v hajlamaiban honol, következőleg oly vallás,
mely közjava lehet és kell hogy legyen mindnyájunknak, —
az eszményi vallás Isten uralmának a földön való hirde­
tésében és abban a reményben állván, hogy a szegény emberiség
részére az igazság korszaka fog eljönni.
A sibyllini költemények, ezen bármennyire apokrif, de
megindító művei az alexandriai iskolának, ugyanazon álom
körül forognak, mely titoktoljes visszhang következtében
Virgiliusig hatolt, hogy t. i. egy fényes jövő, a béke, a bol­
dogság és testvériség jövője fog felderülni az új világra.
Ez a paradicsom a földön eredménye lesz annak, hogy az
emberiség Izrael vallását fel fogja venni..
Igen nehéz reánk nézve a keresztyónség első alapí­
tóiról, a kiknek alakja háromszoros fátyollal vannak szeme­
ink elől elfedve, határozott módon szólani,— de, a mi bizo­
nyos, az, hogy az egész első keresztyén nemzedék lényegi­
leg zsidó volt. Azt kérdezték volt azoktól a nagy alapítók­
tól: vájjon azt vélik-e, hogy a zsidó családon kivül helyez­
ték legyen magukat,— mire azt felelték volt: „Nem, mi kö­
vetjük Izrael sugaltjai ú tját; mi vagyunk a tősarjadókai a
régi prófétáknak.“ A törvényt vélték végrehajtani és nem
eltörölni.
Határozottabb bizonyságul szolgál Szent Pál, a kinek
fenmaradott legrégibb levelei Krisztus előtt közel 54 évből
valók. Ott a szakadás szembeötlő látszatban tűnik fel. Pál
apostol mindazonáltal folyton tiltakozik, hogy hitét elhagyta
volna. Ő a judaismust ki akarja bőviteui, hogy megkönnyít­
se hozzájárulását a népeknek, melyek abba be akarnak lép­
ni. Néha kemény szavakkal ól régi népével szemben. De
vannak gyengéd, szelidsegteljes szavai is és soha sem is hitte
Szent Pál, hogy a zsidó egyháztól megválik. Különben Pál
apostolt a kezdetleges egyház majdnem szakadárnak, merész
szellemnek, bokerontónak tartotta. Mindenesetre kivételt ké­
pezett és azok a kicsiny levelek, melyek Szt. Jakab és Szt.
Juda nevei alatt a keresztyén canonban előfordulnak, job­
ban tüntetik fel az első egyház szellőmét. Azok az iratok
pedig merőben zsidók;, lehetett volna azokat a synagogában
felolvasni, ha héberül voltak volna írva.
Ugyanez áll az apocalypsisról, melyet Szt. Jánosnak tu ­
lajdoninak és a mely a keresztyén canonban van felvéve.
Ez a könyv, mely a 68 vagy 69-ik óv elejéről származik,
a legnagyobb mértékben zsidó könyv. A szerző lelkesedik a
a zsidó nemzetért. Juda háborúja kezdődik, Jeruzsálem körül
van véve és nem leket észrevenni, hogy a látnok mély
rokonszenvet érez Juda felkelői iránt. Jeruzsálem neki „a
szeretett város“. Az emberiség eszményképe neki az arany­
b ól gyöngyökből és drága kövekből álló Jeruzsálem. Nem
lehet valaki inkább zsidó, mint az Apocalypsis szerzője.
Jeruzsálem bevételét követő időre lehet tenni az u.
n. synopticus evangéliumok szerkesztését, melyeknek szelle­
me bizonyos tekintetben kettős. Van a régi keresztyen köny­
vekben egy sző, mely helyes fogalmat ad szerzőinek erköl­
csi állapotáról; az a szó; a )kinek „két lelke“
van), annak kifejezésére, hogy„ket szellem között lebeg.“ Olvas­
hatók ott igen kemény, néha igazságtalan szavak a phari-
seusok ellen; de a mi leginkább mutatja, hogy a szakadás
még nem állott be, az, hogy Lukács apostol, a ki legkevés­
bé volt zsidó a synopticusok között, bizonyítja, hogy Jé ­
zus a törvény minden szertartásait gyakorolta, hogy körül
volt metélve stb.
Egy igen nevezetes tény különben a következő:
75 vagy 80 tájt és a következő években sok haza*
fiság lelkesítette könyv jelent meg; p ‘Idául Judith könyve,
Esdrás Apocalypsise, Baruch Apocalypsise, és bizonyos tekin­
tetben T-biás könyve, a mely egy későbbi korban látott
napvilágot. Nincs inkább zsidó könyv, mint például Judith
könyve. És még is el vész ezen könyv a zsidókuál és fenn
van tartva a keresztyéneknél; a miből az következik, hogy
az egyház és a synagoga közötti kapocs még nem volt szót
tépve, a mikor megjelentek.
Római Kelemennek oly nevezetes levele, bárki legyen
annak szerzője, igen jól fejezi ki a római egyház érzését
Krisztus után 98 évvel. Ezen munkacskát határozottan or-
thodox zsidó szellem lengi át; Judit abban először van mint
hősnő idézve, a mi a mellett szól, hogy a szakadás a 100-
ik év tájt még teljesóggel nem volt befejezve.
Áttérünk már most Jánosnak tulajdonított levelekre
és evangéliumokra. Itt az eset egész más. Ezen iratok szer­
kesztését Krisztus után 125 évre lehit tenni, az az 100
évre Krisztus halála után. A zsidóság ezekben ellenségnek te­
kintetik. Sejteni lehet a megjelenését azon rendszereknek,
melyek a gnosticismus elnevezése alatt arra fogják venni a
keresztyéneket, hogy zsidó eredetüket eltagadják. A gnos-
ticismus merőben ellentétben áll a zsidósággal. A gnosti-
cusok szerint a keresztyónsóg magától és modern előzmény
nélkül született, vagy is inkább reactiója az előbbi törvények­
nek. Megfoghatatlan, hogy olyan téves történelmi fogalom
olyan rövid idő múlva Krisztus után származhatott; az új
tudósok hirdetik, hogy a keresztyénsógnek semmi köze a
zsidósággal. Marcion, a ki még tulzottabb, azt állitá, hogy
a zsidó vallás rossz vallás, melyet Jézus eltörölni jött.
Ismétlem, igen sajátságos, hogy egy század alatt ily
tévelygés felmerülhetett; de vegyük figyelembe, hogy a gnos­
ticismus a keresztyén egyházban az, a mi a mellék folyam
a folyóhoz képest. Az orthodox egyház a második század­
ban magát mindig a synagogához csatolva tartotta, a lég*
bensőbb kötelék által.
Papiás kétségtelenül keresztyén zsidó, elzárkózva sy­
nopticus evangyeliuma és az Apocalypsis eszméiben. A t i ­
zenkét patriárcha testamentoma, a mely ugyanazon időben
jelent meg, teljesen zsidó mű, Hermas „pásztora* szinten
épületes könyv zsidó szellemben; valóságos „agada“. óhaj­
tanám, hogy lefordítsák; bizonyos vagyok benne, hogy él­
vezettel olvasnák azok is, a kik csak a vallási történelem
iránt érdeklődnek.
Yégül megemlékszem Meliton püspökről, aki, 160 tájt,
életét azzal tölté, hogy szent könyveket keresett a zsidók
között. Kis-Ázsia belsejében nem igen voltak a szent köny­
vek birtokában. Meliton kutat, keres, Syriába megy és tü­
zetesen megismerkedik a zsidó canonnal, mely neki a szent
könyvek canoüja.
Mark Aurél idejéhez érkezünk. A szakadás immár
mind határozottabb alakot ölt. Polycarp és környezete a
zsidók ellenségei. Az apologisták is általában a zsidóság
nagy ellenfelei.
A névtelen irat, mely „levél Diogneliushoz“ név alatt
ismeretes, különösen feltűnő e tekintetben. Világosan kitet­
szik belőle az a sajtáságos tévedés, melybe a második
század vége felé a keresztyén család egész ágai estek, kik azt
mondják, hogy a keresztyónsóg magától fakadt ki a főidből,
függetlenül a judaismustól. A Diogneliushoz szóló levél szer­
zője „babonásnak“ tartja a zsidó szertartásokat, melyekből
a keresztyónsóg kiindult. Alig fordul elő sajátságosabb el-
Jenmondás.
Ismétlem, hogy a szakadás főleg a gnosticus tanok
befolyása alatt jött létre. Mark Aurél alatt a végelválás még
korántsem volt teljes. Közbejött a montauismus 170 tájt,
mely felevenitóse volt a régi millenarius, prófétai és apó-
calypticus szellemnek Phrygia hiszékeny és vérmes népsé­
génél. Ha azt kérdik : mi az állandó eszméje a montanis-
musnak? azt felelem: Jeruzsálemnek áthelyezése Pepuzba,
Phrygiába. A sekta hívei azzal tőitek napjaikat, hogy sze­
müket az égre meresztették, hogy lássák, miként tündöklik
az új Jeruzsálem a felhőkben, hogy száll le onnan és he­
lyezkedik el Phrygiának verőfónyperzselte területén. Sze­
rintük a kapocs a régi reményekre és ígéretekre nézve nem
volt széttópve.
Van főként egy mű, mely valóságos történelmi kincs;
oz egy regény, melynek Római Kelemen a hőse és a mely
„Megismerkedés“ név alatt ismeretes. A ki jól akarja meg­
érteni a zsidóság viszonyát a keresztyónséghez Marcus Au-
relius alatt, ezt a könyvet kell, hogy olvassa. A kérdés, ré­
gi tekintetben, „ex professo" van tárgyalva egy beszédben,
melyet állítólag Sz. Péter Tripolisban, Syria partján tartott.
A kiengesztelődes rendszerének alapját Sz. Péter eleként
fejtegeti: „A zsidóság és a kereszlyénsóg nőm különböznek
egymástól; Mózes Jézus volt és Jézus Mózes volt. Kezdet­
től fogva voltaképpen csak egy próféta volt, a ki folyton
megújult; ugyanaz a prófétai szellem sugallta mind a pró­
fétákat A zsidóság elegendő annak, a ki nem ismeri a
keresztyénségot. A keresztyónsóg elég annak, a ki nem ismeri
% zsidóságot. Az egyikben és másikban is lehet üdvözülni*“
 231
A kifejezések, melyekkel a szerző el, kiváló figyelemre
méltók. A regény meséje szerint Kelemen családja áttér.
Igen erényes pogányok lévén, erényük jutalmául az igaz
hitre tesznek szert. Zsidókká lesznek. Zsidóvá lenni a szerző
szerint annyi, mint az igazi hitet felvenni, mely nincs
ketté vágva. Készére egy kijelentés van a zsidóságban, ép
úgy, mint a keresztyénben, két egyenértékű és párhuzamos
alakban.
íme, igy értelmezték Marcus Aurelius alatt a zsi­
dóság és keresztyénség közötti viszonyt.
Később, a harmadik században, a szakadás élesebb lön
az alexandriai iskola befolyása alatt, mely ivadéka volt a
vegyes gnosticismusnak. Alexandriai Kelemen és Origenes
nem szeretik a zsidóságot és róla sok igazságtalanságot szó­
lanák. Érezhető, hogy a különválás a létesülés stádiumában
van; de csak akkor áll be teljes mérvben, a mikor Con­
stantán alatt államvallássá Ion. A keresztyénség hivatalos
lesz, mig a zsidóság szabad jellegét megtartja. Vajon az
elválás egészen helyessé lett-e? Bizony nem, még nem!
(Vége köv.)
A testvér superintendentiák köréből.
A tiszáuiuueni ref. egyh ázk erü let közgyűlése*
Sárospatak, juuius 26.
A tiszáninneni ref. egyházkerület nyári közgyűlése az
iskolai vizsgálatok végeztével ült össze junius hó 25., 26-ik
napjain, Kun Bertalan szuperintendens s ifj. Vay Miklós
báró, mint legidősbb egyházmegyei főgondnok elnöklete alatt
s részint az évi tavaszi közgyűlés függőben maradt tár­
gyainak, részint az azóta felmerült ügyeknek rendezésével
foglalkozott. A két napig tartott közgyűlésnek voltak több
élénk figyelmet érdemlő mozzanatai is, igy p. o. a főiskola
világi algondnoki hivatalának betöltésére beérkezett szava­
zatok Összeszámítása s a netalán megtörtént választás meg­
erősítése; továbbá a sárospataki főiskola tanári karának,
vagyis igazgató tanácsának a középiskolai ügyek rendezése
tárgyában beadott módosító javaslata, melyet ez az egyház*
kerületi Közgyűlés megbízása következtében, egy részről a
zsinat által szeutesitett középiskolai törvények, valamint az
országos középiskolai törvény összehasonlítása, másrészről
az egyházkerület által tárgyalási alapul általánosságban már
régebben elfogadott dolgozat figyelembevételével készített;
továbbá a sárospataki főiskola tanári nyugdijintézete alap­
jának növelésére hozott közgyűlési intézkedés, valamint a
főiskola bodrogközi birtokának a györgy-tariói háromezer
holdat kitevő gazdaságának vizmentesitesi, vagyis elővigyá-
zati lépeseknek megtételét tárgyazó tanácskozások s meg­
állapodások s ezenkívül sok más, inkább helyi érdekű ügyek
merültek fel s intóztettek el.
A főiskola világi algondnoki hivatalának betöltésére
beérkezett szavazatok általános szótöbbséget nem tüntetvén
fel, a két legtöbb szavazatot nyert egyén: Dókus József és
Ragályi György, a f.-borsodi egyházmegye gondnoka, közt új
szávazás rendeltetett el; minthogy azonban Kagályi György
előre kijelenté, hogy távoli lakása következtében úgy sem
fogadta volna el a megválasztást sem, helyette az utána»
legtöbb szavazatot nyert egyén, Teleki Péter jelöltetett ki
s igy Dókus József s Teleki Péter közt való szavazásra
hívták fel az illető egyházközségek tanácsait.
Különösen élénk eszmecsere fejlett ki a gymn. tanári
karnak az igazgató tanács által revideált s beterjesztett
javaslata felett, mely a középiskolai ügyek rendezésére, s
a tanterv megállapítására vonatkozott. A nagy gonddal s
alapos tanulmánynyal készített és beterjesztett javaslathoz
többen hoszászólottak. Azonban nem annyira magához a be­
terjesztett javaslathoz, mely az országos középiskolai tör­
vénytől csak kevésbbó s inkább is rendszeresebb beosztás te­
kintetében tér el, mint ahoz az átvitt kérdéshez: van-e jo­
ga a konventnek valamelyik egyházkerületre tantervet ok-
troyáini, kitevjeszkedvén abban nagy aprólókossággal úgy a
tananyag kijelölésére, mint beosztására, a tanórák m egállá-
pitására, sőt talán még a módszerre is.
Fejes István, a főiskola egyházi algondnoka, azt aján-
lá, hogy a beadott s az 1883— 84-ik évtől már kötelezett
tanterv adassák át az egyetemes tanügyi bizottság egyház­
kerületünkben tagjainak, hogy ezek e javaslat alapján igye­
kezzenek majd megoldani a konvonten e nagy horderejű
kérdést.
H e g e d ű s Lá s z l ó , főiskolai világi algondnok, elfo­
gadta a Fejes István ajánlatát, de csakis előleges hangsúlyo­
zásával annak, hogy, ha elismeri is a konvent hatáskörét az
iskolai ügyek egyöntetű vezetésénél, de a tananyag ki­
jelölésére, vagyis beosztására nézve rendelkező jogát el nem
ismeri. Szerinte s a törvény szerint is, a konvent csak fi­
gyelemmel kíséri a tanügyet s irányelveket mond ki ennek
czólszerü vezetésére nézve, do a tanterv készítés a superin-
tendentiák joga s ezt az országos törvény is meghagyja
ezeknek, annál kevésbbó absorbeálhatja tehát a konvent;
annyival is inkább, mert az e nemű jogsértésekből anyagi
kárai is lehetnének főiskolánknak, mire példa a népiskolai
unió. Mintaterv készítéséhez tehát szerinte a konventnek
nincs joga s ha a keretet, mit a konvent s az országos is­
kolai törvény meghatározott, nem tölti be valamely tanterv,
úgy igenis jogában áll felszólalni a konventnek, de tanter­
vet csinálni nincs. Minden iskolának mog kell hagyni bizo­
nyos individualitást, másként azok csak gépek lesznek, már
pedig a lényegi egyenlőség nem egy az egyformasággal.
F e j e s I s t v á n erre megjegyzi, hogy ő inkább
csak is a forma megtartása végett emelt szót, mint a mi az
egyházkerületi előbbi határozata értelmében okvetlen szüksé­
ges volt. A tanterv megállapítás szerinte is kel l , hogy meg­
maradjon, mint a szuperintendenczia joga, a konvent csak­
is főbb vonásokban Írhatván elő az iskolai ügyek összhang-
zatos vezetését.
Többeknek többoldalú hozzászólása utána gymnáziumi
tanári kar, vagyis az igazgatótanács javaslatát elfogadták s azt
a jövő 1883/4-ik iskolai évtől mint megerősített tantervet
kötelezővé tették kerületünk középiskoláira nézve, egyszers­
mind utasittattak is a konventi képviselők, hogy a konventben
ez alap-tervezet lehető figyelembe vételével való magatartást
kövessenek.
 232
A beterjesztett s elfogadott tanterv-javaslat kerületi
közgyűlésünk jegyzőkönyvében részletesen ismertetve lesz.
Egy szintén nagyfontosságu s égető kérdés volt a sá­
rospataki főiskola tanári nyugdij-alapjának miként való nö-
velbetese, O r b á n József főiskolai tanár emelt szót
a felmerült fontos ügy érdekében, melyet eddig egyházkerü­
letünk mostoha gyermek gyanánt gondozott, Hivatkozva a
pápai főiskola tanári nyugdíjintézetének pár év alatt töxtént
nagymérvű gyarapodására, negyven eves főiskolai nyugdíjin­
tézetünk mellett s a debreczeni főiskola tanári nyugdíj inté­
zetére, melynek a kerület első alapként csak egyszerre is
10,000 forintot adott: ápolóbb gondoskodást kórt, kérte kü­
lönösen annak a módnak eletbeléptésót, mely a pápai főis­
kolában divik, hogy a tanítványok ÓYenkint egy forinttal,
vagy legalább is 50 krral járuljanak a tanári nyugdíjalap
növeléséhez, mely áldozatot úgy a főt, egyházkerület, mint
a nagy közönség méltán meghozhatja annak a testületnek,
mely a munkában életét áldozza fel, s a haza, közelebbről
pedig a prot. egyház művelődésének és virágzásának oly hű­
ségesen szolgál.
Alig végzó beszédét, midőn E a g á l y i György, e csak­
nem póklabeszédessó vált áldozatkész emberbarát, f.-borsodi
egyházmegyei főgondnok, felajánlott 1000 frtot, felerészben a
tanári, felerészben az egyházkerület papi nyugdíj-alapja növelé­
sére. Lelkes éljenzés tölte be a termete kevés szavú ekesszólás
hallatára, melyért meleg köszönetét iktatott jegyzőkö nyvbe
a közgyűlés.
F r á t e r Sándor folyamodványának tárgyalása, melyre
vonatkozólag a közgyűlés megmaradt tavaszi határozata mel­
lett, meghízván már kinevezett s újólag négy taggal szapo­
rított bizottságát ez ügyek s a netalán való műszaki vizs­
gálat folytán nyert jogi érvelésnek tanulmányozásával s a
leendő részletes előterjesztés elkészítésével, vagy netaláni
keresetnek a közigazgatás utján való megindításával, erköl­
csi támogatását továbbra is megígérte Fráter Sándor bér­
lőnek.
VIDÉKI ÉLET.
— Teaaplom -épités. —
Brassó, 1883. június 30.
A brassói ág. ev. egyházmegyének Pürkerecz hitköz­
sége 438 éves, ősrégi templommal birt, melynek hossza 9*70,
szélessége 6*18 és magassága 4,92 méter volt, ide nem
számítva a szentély területét. — Természetes, — hogy ezen
kisszerű szűk, templom már reg idő óta elegendő helyet nem
adhatott az 1652 számot tevő hitközségi tagoknak, Ugyan­
azért még régebb időben, elsőben a szentélylyel, azután pe­
dig az észak-keleti részre épített fülkével toldatott meg, de
ez után is szükségessé vált a lényeges megnagyobbilás.
Ennélfogva; 4 évi előkészület után, sikerült a hitközség
tagjainak egy korszerű, s elég tágas templom tervrajzát
készíttetni el, a megfelelő költségvetés kíséretében, mely terv
az egyházi, műszaki és politikai hatóságok által helybehagyatván,
a jelen óv április havában 11,994 frtöO kr teljes vállalko­
zási fő-összegben Pillis Mihály brassói építésznek nyilvános
árlejtés alapján át is adatott.
Az ős-regi templom ez óv ápril hó vegén teljesen le»~
bontatott, ezt megelőzőleg azonban künn és benn a külön»
böző óvekbőli emlékiratok lemásoltatván, az egyház levéltá­
rába letétettek. Az ős templom romjai elhordásakor béna
a m ankások által néhány ezüst és rózpónz is találtatott,
Ezek közűi kiemelendő egy kis darab ezüst pénz I. Ferdi-
nánd idejéből, 1552-ből, mely ez idő szerint 331 éves; egy
másik nagyobb ezüst pénz I. Lipót idejéből 1704-ből, ez
179 éves, de mégis mind a kettő ép és irataik olvashatók.
Találtatott továbbá egy darab rózpónz 1763-ból, Maria The-
rózia idejéből, egy másik 1781-ből II-ik József korából, és
egy harmadik 1800-ból, Il-ik Ferencz idejéből.
A jelen óv május hé 16-án Gertner Károly m. k. fő­
mérnök ur vizsgálta felül az új templom kiásott fundamen-
tomát, mely egy szép magaslaton réteges agyagpala mélye­
dést tüntett fel, s ugyan ilyen szilárd fő alapon nyugszik
mindenütt. A új templom hajózatának hossza 22*40 méter
— a szentélyen kívül — 10'40 a belvilág szélessége és
8*80 méter a magassága. A tervrajz szerint a nyugati ol
dalón — a meghagyott s magasabban emelendő régi torony
alatt — egy ajtó es két ablak lesz, az északi és déli ol­
dalokon egy-egy ajtó, es hámn-három kettős ablak jo, a
keleten fekvő szentélybe pedig 5 ablak van tervezve, és
mind az ajtók, mind az ablakok felső része görög stylü fél­
kör alakú leend,
A templom-alapkő letételi ünnepélye ugyancsak ez év
május hó 16-án ment végbe meglehetős egyszerűséggel. A
szomszéd községből jelen volt nehány egyén az értelmiség
köréből, de annál számosabban voltak jelen a hitközség tag­
jai közül mind a két nemből. Az ünnepély kezdetére a ha­
rangok zúgása adott jelt, mialatt a közönség* a helyszínére,
csoportosult. Ekkor a helybeli lelkész az ős templom rom­
jai és az új fundamentuma között rövid alkalmi beszedet,
imát s áldást mondott és megtette az alapkőre a hármas
kalapáosütést, ugyan annyi jókivánat kifejezésével mit a
kalapácsütósek s az áldások bosszú sora követett. - - A tem­
plom hajózatának délkeleti legalsó és végső alap kövébe,
annak központi üregébe, egy légzárolt üveg helyeztetett el,
melyben egy iv tartalmon az ősrégi templom rövid története
s az új templom keletkezését tartalmazó leírások, és
az egyháztanács ide vonatkozó buzgalma és munkássága
lettek kiemelve. Ugyanezen üregbe betétetett, egykoriu emlék
okáért, egy darab 1 frtos, egy 25 kros, egy 20 kros és-
egy 10 kros ezüst pénznem, a jelen időből; nem különben
még egy darab 4 kros, egy darab 1 kros és egy ö/jo kros
rózpónz. Ezen emlékek behelyezése után az alapkő befalaz-
ta to tt; s az építési munkálat napról-napra jó sikerrel-;
előrehaladt, úgy, hogy ma már az új templom falazata kö­
rös-körül 5 méter magasságban áll.
Meg kell még említenem azon körülményt, hogy, mikor'
az ős templom szentélye elbontatott, s annak padozata fel-
szaggattatott, — egy viszintesen fekvő nagy sírkő tárult fék
a szemlélők előtt, melyen szóról-szóra ezen sirvers volt
felvósve:
 233
„Állj meg utón járó, — kérdjed itt ki fekszik! ?
„Tiszteletes György Pap uram teste nyugszik.
„Lelke pedig menyben vígan örvendezik,
„Trombita szó után kettő egyesedik.
„Ötvenegy esztendőt szolgált ezen házban,
„Hetvennyo^czat pedig töltött el világban.
„Ezerhótszázhuszonkettőbe meghalván,
„Tétetett e sírban szent Iván havában.
Tény az, hogy a régi templom körül mindenütt te­
metkezési helyek voltak. Bizonysága ennek az, hogy közel
a templom falaihoz, a kő kerítésen kivül és belül, számos
sirgödörre találtak, melyek részint nagy lapos kövekkel,
,sirirat nélkül voltuk befödve, részint pedig, jelkövek nélküli
igen sok emberi csont épebb és porladozóbb áilapotban ta­
láltatott a sirok fenekén. Ezen porladozó csontok szemléle­
ténél feltü ő volt a lábszárak és koponya csontok nagysága,
mely utóbbiaka kiásáskor egy egész centiméter vastagságot is
tüntettek fel Ilyenek mintegy 3 nagy kassal szedettek
Össze, és egy sirgödörbe temetettek el a jelenlegi temető-
kertbe, hol remélhetőleg háboritatlanűl fognak már ezután,
cközanyánk: a föld kebelében, elporlani és pihenni.
Ezen — Isten segedelméből s a nemes lelküek buz­
galma által felépülendő új templom érje el mielőbb fel-
szenteltelóse nevezetes ünnepélyét. Legyen ez hosszú évsza­
kokon keresztül az igaz hit a vallásos élet, a közerkölcsi-
ség emelésének buzgón látogatott szent hajléka! Legyen ez
a hivő keresztyéneknek vigaszuk, reményük, lelki épületük,
üdvük szt. csarnoka; hol Isten beszéde, a Jézus evangyé-
lioma, s az emberi szeretet igéje, nemzedékrol-nemzedékre,
hosszú életekön át, sikerrel hirdettessék.
Fejér Gyula,
ev. lelkész.
Az áll. ig. tanács üléséből.
Kolozsvárt, 1883, junius 24.
Jelenvannak: főt. Nagy Péter püspök, mint elnök;
Gyarmatby Miklós, dr. Kolozsvári Sándor, dr. Jenei Viktor,
dr. Szász Béla igazgató tanácsosok; Bodor Antal titkár;
Szabó Ádám számvevő.
A z s o b o k i egyházközség részéről, az egyházkerületi
házipénztárból felvett kölcsön adósság részlet töilesztésere
befizetett 200 frt, takarékpénztárba tétel végett, pénztárra
útalványoztatik. Illető t. lelkész afia felhivatik ez ügyet il­
lető jelentéstételre.
A s z ó v á ti romban heverő templom fölépitése érde­
kében t. Csiszár László h. esperes afia felhivatik, hogy az
e czólra fordítható tőkék összegéről s kezelésmódjáról s az
építési költségekre megkivántató összegről nyujtson fel­
világosítást.
Az eddig püspöki kezelés alatt álló egyházi nyomtat­
ványok u. m. keresztelési, esketósi, halottas-anyakönyvi és
anyakönyv-kivonati nyomtatványok; kötlevelek, házassági-
to.entvónyek, itékti űrlapok és „Útasitás a válóperekhez,
kezelés és a megrendelések ellátása végett az igazgató ta­
nácshoz tétetvén á t : pénztárnok útasittatott, hogy az ezek
árában hozzá átkezelt összegeket az „erdélyi egyház nyom­
tatványai“ czimen vegye számadás alá s további intézkedé­
sig helyezze takarékpénztárba.
A m é r aj egyházközségnek 1200 frt értékű faeladás­
ról szóló, Varga Dániel kolozsvári lakással kötött adás-ve-
vési szerződvénye a megerősítési záradékkal elláttatik.
T a m ó Gyula, pitesti missionariusi lelkész afia részér
re, felszentelése végett tett úti költségei pótlására, a mold-
va-oláhországi missioi alapból 50 frt segélyösszeg szavazta­
tott meg.
Gr. V a s s Ádám Czege egyházközségi volt gondnok
kérelme, melyben ezen egyházközséggel szemben megállapí­
tott tartozása elengedéséért folyamodik: nem teljesíthető*
T o k a Zsigmond, volt egyházmegyei algondnok és É r­
körös egyházközségi főgondnok fölterjesztése, mely szerint
a kezelése alatti összegekből még el nem számolt 37 frt
64 kr az érkörösi egyhközsógi templom építésére fordittas-
sék, jóváhagyó tudomásul vétetik.
D e á k Zsigmond folyamodványa, mely szerint a Lécz-
falva egyházközségi kepézők sorából töröltessék: áttétetik a
jogügyi bizottsághoz.
Az é t f a l va-z o 1t á n i egyhk, kepezesere vonatkozó­
lag határozatilag kimondatik, hogy azon egyháztagok, kiknek
csak rozs ősz gabonájuk terem ezen kepe-illetményüket búza­
vagy rozsban egyaránt fizethetik.
B őd ó la Dénes fejérvári papnak engedélyeztetik,hogy
a papi tized kárpótlása fizetéséből vissza helyezendőleg szá­
mára kiútalt 500 frtot 1/2 részben jul. elején, */2 részben
pedig 1884 január 1-én esedékessé válandó kárpótlási ka­
matokból térítse meg.
KÜLFÖLD.
X T é m e to rs z á g . D a r w i n a p o r o s z k ö z é p i s k o l á ­
ból k i t i lt v a. A porosz közoktatásügyi minisztérium a provin-
ciálisiskola-collegiumok véleménye s jelentése alapján, a tanterv-
nek megfelelően, meghatározta az Írásbeli feladatok körét a görög
nyelv, franczia nyelv és természettudományok oktatására
vonatkozólag, a többek között ezt is mondva: „Darwin uj hy­
pothesise ismeretének közvetítése nem tartozik az iskola
feladatai közé, azért az föltétlenül mellőzendő az okta­
tásban.
O r o s z o r s z á g . Az o r o s z k o r m á n y és a p á ­
p a i u d v a r k ö z ö t t 1874-ben m e g k e z d e t t t á r g y a ­
l á s o k befejeztettek. A következő lényegyesebb egyezmények
jöttek létre, de nem szerződés alakjában: A püspöki me­
gyék szervezése szabályoztatik; a kormány a felügyeletet a
papnöveldék fölött fentartja magának; a kúria elismeri a
kormány ellenőrzési jogát az orosz nyelv, irodalom és tör­
ténelem tanítására nézve; a tanítók kinevezéséhez a kor-
 234

inány jóváhagyása szükségeltetik; a kánoni oktatásra nézve

a püspöhök jogai változatlanul fenmaradnak. — A kormány,
— mely ép ép oly kekeszerető, mint a bápa — a katho-
likus papssg ellen a hatvanas években kibocsátott úgyne­
vezett kivételes intézkedéseket meg fogja szüntetni, s az
1864, deczemberi ukáz 18. szakaszát, mely a püspökök ha­
talmi jogkörét korlátozza, saját kezdeményezéséből megszün­
tette. 1866-ki pótszakaszok átvizsgáltatnak. A czár politi­
kának alapeszméje: é papság szabadságot élvezzen a hit-
és vallásügyekben, de semmiképen se avatkozzék a világi
hatalom ügyeibe.
IRODALOM.
I f j a b b N a g e l Ot t ó könyvkereskedő kiadásában Bu­
dapesten, (a nemzeti színház bórbázában) megjelent a „Ma­
g y a r á l t a l á n o s l e v e l e z ő és h á z i t i t k á r “ 2-ik füzete
(Szerkeszti Knorr Alajos). E füzetet a szerkesztő a mon­
datoknak ismertetésével kezdi, szól a mondatrészekről, a
mellérendelt és alárendelt mondatokról és a körmondatokról,
ismerteti a holyesirási jeleket s azok használásának szabá­
lyait; ezt követve megkezdi a levélírás szabályainak ismer­
tetését és mindenekelőtt szól az írásmódról, annak külön­
böző nemeiről és kellékeiről, közli a levélírás módjának kel­
lékeit, s ezután áttér a levelek form aságaira; ezek közt
ismerteti a levelek bel formaságait, a felírást, megszólítást,
a levél előrósze s bevezetésének czélját és tartalm át; szól a
levél tartalmáról, a tárgy előadásának módjáról a, levél be­
rekesztéséről, az aláírásról és névről, a kelet és utóiratról;
értekezik a külformaságról, nevezetesen a levélpapírról, írás­
ról, a. levél összehajtásáról, a levél boritókozásáról és a le­
velek lepecsételéseröl; ismorteti a levélczimzós szabályait,
végre szól a czimekről és közli a különböző magyar czi-
meket betűrendben. E tartalmas füzet ára 30 kr. Ugyan­
ezen kiadónál megrendelhető az „Önügyvéd“ füzetekben, fél
és egész kö.tetbeD és diszkötésben.
KÜLÖNFÉLÉK.
Kolozsvár, 1883. junius 23.
Az első félév vége felé közelit s feles szám­
mal vannak, kik a már rég esedékessé' vélt elő­
fizetési összegeket máig se kiildötték be. Hogy
kötelezettségeinek a maga részéröl is eleget te­
hessen, a tartozások haladéktalan törlesztését
tisztelettel kéri a kiadóhivatal.
— Az egyetem es konventre, mely— mint jelzők—.
ez óv szeptember havában fog Kolozsvárt összeülni, váro­
sunkban már folynak az előkészületek. Dr. S z ő c s E riinek,
a kolozsvári egykközseg algondnokának elnöklete alatt egy bi­
zottság alakult, mely a konventi tagok elszállásolásának,
ellátásának s átalában a konventet megelőző intézkedések
kérdéseiben lesz hivatva elj»rni s illetőleg dönteni. — A
konventi tanácskozások a belfarkas-utczai Teleky-bázban le­
vő törvényszéki végtárgyalási teremben fognak tartatni,
melyet Biró Pál, a törvényszék elnöke, szives készséggel
engedett át e czélra.
— IPőtanodai zárünnepély. Kolozsvári főtanodánk­
ban a tanév megható ünnepélylyel ért véget. Meghatónak
mondjuk azért, mert a lapunk szerkesztőjének ajkairól el­
hangzott ima után H e g e d ű s István ezidei igazgató, az
igazi benső érzelem hangján emlékezett meg a tanoda egyik
korán elköltözött tanáráról, Debreczeni Józsefről, oly sza­
vakban, melyek a jelenvoltak szemeibe könnyeket csaltak.
A szép zár-, illetőleg emlékbeszédet lapunk élén közöljük.
A zárünnepély egyébiránt a szokásos módon ment végbe
— Az érettség i vizsgálatok kolozsvári főtan ódánkban
meglepő sikerrel mentek végbe. A vizsgálatra fölál lőtt 27
ifjú ugyanis kivétel nélkül érettnek nyilváníttatott, még
pedig 4 kitűnő, 3 jeles s a többi jó* és elégséges osztályzattal.

Ü E rjp

PÁLYÁZAT ÉNEK- ÉS ORGONATANITÓI ÁLLOMÁSRA.

A nagy-enyedi ev. ref. Bethlen fő tanoda elöljárósága pályázatot hirdet az ének- és orgona-tanitói
állomásra, következő évi fizetés mellett:
1. Készpénz, havonkénti előleges részletekben, 600 forint.
2. Szállás, vagy szálláspóuz 160 forint, félévi előleges részletekben.
3. 48 köbméter I. osztályú kemény tűzifa beszállítva, minek jelenlegi értéke 120 forint.
Teendők:
1. Orgonatanitás a tanitóképezdében hetenként 8 órán.
2. Enekelmélet és gyakorlás a tanitóképezdében, hetenként 10 órán.
3. Énektanítás a gyrnn. I. és II. osztályának hét. 2— 3 órán a III. és IV. oszt. együtt hét, 2 órán.
4. Az ifjúsági vegyes dalkar tanítása és vezetése.
5. Szükség esetén templomi énektanítás a theologusoknak, hetenként 1 órán.
Ezen állomás állandó és az elöljáróság fentartja a jogot, hogy a körülményekhez képest a megválasz­
tandó egyénre nézve kimondja, hogy csak bizonyos próbaidő letelte után fogja állandósítani.
Az állomást f. évi szeptember hó l én kell elfoglalni.
Az alólirt igazgatósághoz benyújtandó folyamodványok mellé csatolandó: 1. keresztlevél, 2. rövid
életrajz, 3. kópességi bizonyítványok, 4. a megelőző gyakorlati működést igazoló okmányok, 5. reformált
egyházi hatóságtól kiállított vallási és erkölcsi bizonyítvány.
Folyamodási határidő f. év augusztus hó 10 dk napja.
Nagy-Enyed, 1883. junius 20*án.
Dr. K ovács Ödön, rector professor.

Nyomatott Stein Jánosnál az ev. ref. főtanoda betűivel Kolozsvárt.

XIII. évfolyam. Kolozsvárit, 1883. Julius 8.
STÁBS
EGYHÁZI ES ISKOLAI HETILAP.
£>-
M E G J E L E N IK M IN D E N V ASÁ RN AP.
SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS:
b.-farkas utcza 16 szám, hová a lap szellemi s anyagi ügyeit
illető minden küldemények czimzendők.
ELŐFIZETÉSI ÁR :
Egész évre ö frt., félévre » frt.. évnegyedre 1 frt. 50 kr.
L a
J^ELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ TULAJDONOS: S z á S Z i
Egy test és egy lélek vagytok. Efó&. IV. 4.
Tartalom : A z o r s z . k ö z é p i s k o l a i t a n á r g y ű l és.
V. F, — Z á r b e s z é d . (Tartotta 1883. jun. 27-én Heedtlgs István,
a kolozsvári ev. ref. főtanoda igazgató tanára.) — A z s i d ó s á g
v i s z o n y a a k e r e s z t y é s é n g k e z ( R e n a n felolvasása; fúrd.
Dr. Fischer Lajos.)— Az o r s z á g o s k ö z é p i s k o l a i t a n á r ­
egyesület közgyűlése. — K ü l ö n f é l é k . — H i r d e t é s .
Az orsz. középiskolai tanárgyülés.
Kolozsvárt, julius 8.
Szívből Üdvözöltük a középiskolai tanárok országos
egyesületének idei közgyűlését Kolozsvár városában. Az
egyesül et most először tartá gyűlését az erdélyi részek te­
rű létén, a magyar Protestantism us Ősfészkében.
E ténynek erdélyi ref. középiskola ügyünk nézőpontjá­
ból som utolsó jelentőséget tulajdonítunk. Fokozza e jelen­
tőséget az a véletlen, hogy az egyesület épen most, köz­
vetlenül az országos középiskolai törvény meghozatala és
szentesítése után szcrcncséltete országrészünket.
Bizonyos, hogy azok, a kik a közelmúlt években pro­
testáns középiskolai állapotaink felől vádat-vádra tetéztek,
ezt olykor e g y e s sajnos tényekről való tapasztalataik he­
behurgya általánosításával, — olykor autonómiánk iránti
ülvi vagy érzelmi ellentétes álláspontjukról, néha meg a
való tények nem ismerésének könnyelműségével, merő divat­
ból tették.
Hogy ily vádak, ha magában az országos tanáregye­
sületben csak enyhébb formában is, de tanáregyesületi t a ­
gok magán köreiben olykor igen élesen nyilvánulhattak,
annak oka az egyesületnek, mint ilyennek, protestáns kö­
zépiskolai viszonyaink felől való kellő tájékozottságának a
hiánya volt. Pár óv előtt Debreczenben, a lefolyt héten pe­
dig Kolozsvárt e hiányt minél inkább megszüntetni keresett
és talált — egyébb czóljain kívül — az egyesület alkal-
szám 27.
KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.
HIRDETÉSI DIJAK
kétszer hasábozott garmond sor vagy annak tere 5 kr. Bé-
lyegdij minden beigtatás után 30 kr.
Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél külön kedvez­
ményt nyújt a kiadóhivatal.
ID O Z Ä O l^ O S .
m at; hogy keresi az alkalmat: az nemcsak l á t s z i k való­
színűnek, concret intézkedés is bizonyítja. A tiszántúli ref.
tanáregyesületnek a napokban Debreczenben megtartandó
közgyűlésén az országos egyesületnek megbízott képviselői
lesznek jelen. A közgyűlés rendén törekvés nyilvánult arra
nézve is, hogy a — pl. egyházkerületenként — szervezke­
dett tanáregyesületek tagjai az országos egyesületnek küny-
nyen teljesíthető feltételek mellett vendég-tagjaivá lehessenek,
a rendes tagok minden jogaival.
De, ha az eddigi kedvetlenségeknek okai rajtunk, pro­
testáns tanárokon k í v ü l nyilván konstatálhatok, bizony
van azokban magunknak is részünk. Tartózkodtunk, feltű­
nően tartózkodtunk a n em m i e n k-f é 1e középiskolák vi­
szonyainak beható és tanulságos megismerésétől; tartózkod­
tunk a n e m m a g u n k-f é le tanártársainkkal való ügysze­
rető, bizalmas érintkezéstől, eszmecserétől. Erdélyi ref. ta­
nárokul magáról az országos egyesület tevékenységének ir á ­
nyairól, szelleméről sem igen vettünk érdeklődőén tudomást.
Ám a mulasztás helyrehozásában sem fogunk áz or­
szágos egyesület figyelmes intézőinek mögötte maradni.
Tesszük ezt bizonyára önként; de tesszük a körülmények
ösztönző befolyása alatt is. Immár napirenden van az orsz.
középiskolai törvényhez való alkalmazkodásunk módozatainak
-kérdése: tanterv, módszer, tankönyvek, fegyelem, vizsgála­
tok ügye-módja, (hogy egyebeket ne is említsünk) bizonyos
fokú átalakuláson megy nálunk is keresztül. Hogy ez á t­
alakulások rendjén állandó conserválásra méltó kedvező v i­
szonyok köze juttathassuk középiskolai ügyünket: nemcsak
idegenkednünk nem lehet attól, sőt keresve keressük, hogy
lényeges dolgokban is —> felekezetűnk szellemevei s alkot­
mányi s iskolaügyi alapelveivel nem ellenkezőkben — a
nem protestáns középiskolákkal bizonyos conformitasra
jussunk. Történjék ez akár úgy, hogy m a g u n k tanulmá­
nyozzuk és érvényesítjük intézkedéseinkben mindazt, a mi
 236

.jobb a m o t t ; akár úgy, hogy megismertetjük amazok in­ T e k . S íp o s G á b o r ü g y v é d úr is ú jb ó l fe la já n lá r a j z

tézőivel mindazt, a mi jobb, helyesebb minálunk s az igaz­ p á ly á z a t ju ta lm á r a az e g y c s. k ir . a r a n y a t.
nak, a j o b b n a k kapaczitáló erejével alkalmazkodó válto­ T . C sík i M ih á ly ű r a s z e g é n y a la p n a k a d o m á n y o z o t t
zásokat provokálunk a m o t t . Mert vannak, valóban vannak 1 0 fr to t.
kérdések, melyek reánk, ref. tanárokra nézve általában véve D á n ie l G y ö r g y , o k le v e le s ta n á r je lö lt ú r a z ö n k é p z ő ­
m int ú j a k merülnek föl, holott mások már rég napirendre k ör! ju ta lo m ra e g y a r a n y a t a d o tt, d e , m e ly ö s s z e g az é r ­
tértek fölöttök; viszont vannak kérdések, melyeknek mi té k e s e b b m u n k á s s á g d íja z á sá r a jö v ö r e ta r ta to tt fe n n .
már régóta megnyugtató g y a k o r l a t i megoldásával dicse­ É s it t k e ll m e g e m líte n e m a k o lo z s m e g y e i á rvaszék ­
kedhetünk, holott az országos tanáregyesülot — arról mit- n ek e g y ig e n n e m e s te t t é t. É v e k óta m e g ta k a r íto tt f illé ­
sem tudva — kiváló animositással folytat fölöttök elvi vi­ rek b ől g y ű jt ö tt ö s s z e g b ő l a c o lle g iu m u n k b a já r ó k o lo z s­
tákat. Mindkét rendbeli kérdésekre maga a most lefolyt m e g y e i il le t ő s é g ű á rv a g y e r m e k e k sz á m á r a könyvben és
közgyűlés eszmecseréi is mutattak példákat. p é n z b e li ju ta lo m b a n 31 frt 5 k r t á ld o z o tt. F o g a d ja e lö l­
Személyekkel és ügygyei mélyen és behatólag is­ já r ó s á g u n k e liu m erő h á lá s k ö s z ö n e t é t , h o g y in té z e tü n k á r­
merkedni, kölcsönösen kicserélt fogalmak és tapasztalatok v á iró l n e m f e le d k e z e t t m e g .
alapján közös nyelven beszélni tanulnunk: ez az a feladat, A k e g y k o s z t á ld á s o s in té z m é n y e ez é v b e n m é g g y a ­
melyet az országos középiskolai tanáregyesületnek idei ko­ r a p o d o tt, h á la a n e m e s k e b lü ú r a s s z o n y o k á ld o z a tk é s z s é g é ­
lozsvári közgyűlése — azt hisszük — mind saját figyel­ n e k . A le f o ly t ta n é v b e n 4 7 c s a lá d fiz e te tt k itű n ő jó é te lt,
mes tagjaira nézve, mind reánk, erdelyrészi autonóm kö­ azo n 3 7 n ö v e n d é k sz á m á r a , k ik n e k a r id e g so r s m e g t a ­
zépiskolák tanáraira nézve tudatossá tenni nem sikertelenül g a d ta a z e le g e n d ő tá p lá lé k o t. A k ét tá r su la t, m e ly e k k ö z ü l
igyekezett. az e g y ik m in d e n n a p , a m á s ik h e t e n k é n t három szor k a ­
Köszönetiinket és szerencsekivánatunlcat ezen minket p o tt m e le g é te lt, e z é v b e n is fe n n á llo tt. A n ő i g o n d o s s á g
is érdeklő hatásáért ! á ld á sa h á r a m o ljo n a d erék n ő k r e v is s z a s o k s z o r o s a n ! K e g y
V F. c z ip ó t é lv e z e tt 6 4 g y e r m e k , k io s z ta to tt 7 2 4 4 x/ 2 pár c z ip ó ,
te h á t 3 8 6 V 2 p árral tö b b , m in t ta v a ly , d e a z é r t m é g is
ZÁRBESZÉD. m iífte g y iOO ír tta l k e r ü lt k e v e s e b b e , m in t h o g y a gabona
Tartotta 1883. juu. 27-éu o lcsó v o lt. A k e g y czip ó é r té k e a s ü tte té s s e l e g y ü tt f ö l­
H eg ed ű s István, m ent 507 frt 1 5 k rra .
a kolozsv. ref. főtanoda igazgató tanára. T a n d íj é s e g y é b ille t é k e k e le n g e d é s e c z im é n é lv e z e tt
(Vége.) a z if jú s á g ; 2 2 2 2 f r t o t ; r é s z e s ü lt e jó té te m é n y b e n : 2 1 4
M ég e ta n é v m egk ezd ése e lő t t a m ú lt óv ju liu s ta n u ló .
2 4 - é n f iz e t t e t e t t be a m o s t m á r n é h a i K ily e n F erencz A le g á t io b ó l 1 6 3 4 frt, p r iv á tu m b ó l: 6 5 0 0 frt s e ­
á lta l 1 8 7 4 és 1 8 7 5 . k é s z íte tt v é g r e n d e le t é r te lm é b e n te t t g é ly b e n r é s z e s ü lte k é r e tte b b ifja in k .
c o lle g iu m u n k n a k 1 0 0 0 frt a la p ítv á n y , 1 8 7 7 — 1 8 8 3 . ju liu s Ö sz tö n d íja k é s ju ta lm a k ö s s z e g e v o lt: 795 fr t 8 9
1 - i g já r t 3 1 0 írtra m e n ő k am atjával e g y ü tt. A z a la p , teh á t k r é s e g y a ra n y a z ö n k ép ző k ö rt és p á ly a d ija k o n k iv ü l.
te s z 1 3 1 0 fr to t. A v é g r e n d e le t é r te lm é b e n 5 0 é v i tő k é s íté s A h e ly b e li e g y h á z ( 5 ) á r v á t s e g é ly e z e t t 426 frt 2 6
u tá n jó ta n u ló k sz á m á r a adandó ö sztö n d íj a la p já u l s z o l- k rral. A S á m i-a la p t e s z : 1 3 1 0 frt 5 3 k r t ; ez é v b en e g y
g á la n d . 8 - ik o s z tá ly o s ta n u ló tiz h a v i u tó la g o s r é s z le te k b e n é lv e ­
A B a lo g h I s tv á n é s R b e d ig e r E s z le r - f é le a la p ít v á ­ z e tt 5 0 fr to t, e z e n k ív ü l ez ala p b ó l tö r té n e lm i p á ly a k ó r d é s -
nyok r e d a liz á lá s a is jö v ő é v r e b iz t o s a n v á r h a tó . re k itű z e te tt 1 5 frt.
A k ó r h á z -a la p g y a r a p o d o tt k a m a tb a n 4 7 fr t 4 k rral, Á lla m ö sz tö n d ijt 5 n ö v e n d é k é lv e z e t t: 3 6 0 fr to t.
(n em s z á m ítv a a fo ly ó hó v é g é n m e g t u d h a tó fé lé v i zá r la ­ A k ü lö n b ö z ő fo r r á s o k b ó l er e d ő s e g é ly e k ö s s z e g e fö l­
tot^, a d a k o z á s u tjá n 6 6 frt 7 8 k rral, az a la p te s z j e l e n ­ m e n t te h á t : 1 2 ,4 2 6 fr t 3 5 k rra és egy a r a n y r a , te h á t
le g 1 3 9 8 frt 8 1 k rt. L a ssú b b ug’y a n a g y a r a p o d á s , de 1221 frt 9 0 k rra l tö b b e t m in t ta v a ly , m e ly ö sszeg m e l­
fo ly to n o s . A z a d a k o zá sb a n az ifjú s á g v e tt te v é k e n y r é sz t. le tt a k e g y k o sz to t adó ú r n ő k á ld o z a tá n a k é r té k é t le g a lá b b
K i é r e z b e tn é a s z ü lé k e n k ivül k ö z v e tle n e b b ü l a szeg én y 1 0 0 0 ír tr a te h e t n i.
b e te g g y e r m e k e k so r s á t, m in t a ta n u ló tá r s ? M o n d d c sa k n e m e s if jú s á g : e n n y i á ld o z a t nem kö­
D o b á l A n ta l c o lle g iu m u n k b uzgó és te v é k e n y ü g y ­ te le z n e ? D e n e s z ó lj: fe le lje n rá a le g e k e s s z ó ló b b b eszéd *
v é d e e g y é v i tis z te le td ijá t: 1 0 0 fr to t ju t a lo m k ö n y v e k a la p ­ a t e t t , az a k a r a t n e m e s ir á n y ú e lh a tá r o z á s a , a z e r k ö lc s i
já u l a já n lo tta fö l. F o g a d j a e lö ljá r ó sá g u n k fo rró k ö s z ö n e té t le lk e s e d é s !
e n e m e s á ld o z a t é r t! M é g az e g é s z s é g ü g y i á lla p o to k r ó l j e le n t h e t e m , h o g y
Gr. T e le k i M ik s á n é ő n a g y s á g a e z év b en s e m m u­ a m ú lt é v n é l h a tá r o z o tta n k e d v e z ő b b v a la . R a g á ly o s baj
la s z tja el a n n y ia k á lt a l ta p a s z ta lt á ld o z a tk é s z s é g é t in t é z e ­ 7 fo r d u lt elő . É s k i k e ll fe je z n e m e lö ljá r ó s á g u n k é s ta n á r i
tü n k r e i s k it e r je s z t e n i ju ta lm o k r a : 2 0 fr to t a d o tt. k a r u n k n e v é b e n k ö sz ö n e tiin k e t ta n o d á i o rv o so k D r . N agy
B u r g h á r d Á g o s to n a h e ly b e li ö z v e g y ta n á r n ő k alap ja J ó z s e f és dr. B o y th a J ó zsef uraknak s z iv e s fá r a d o z á ­
ja v á r a ez é v b e n is 2 0 fr to t a d o m á n y o z o tt. sa ik é r t, m e ly e t az if jú s á g e g é s z s é g e é r d e k é b e n k ife jte tte k .
 237

E z z e l k a p c so la tb a n e m líte n i m ég m eg, hogy ta n o ­ De ezek már csak nyomai az eredeti közösségnek ;

d á n k b e lső u d v a rá n a k j á t s z ó te r é n kivü l e ső r é sz é n e k p a r k ­ mert a szakadás mind mélyebbé lesz, A középkorba JépünV;
k á a la k ítá s á t h a tá r o z ta el e lö ljá r ó sá g u n k . B itt é r é s W a lz a barbárok, a történelem színpadjára lépnek, és akkor
k e r té s z u rak sz é p te r v e sz e r é n t 5 0 0 fr tn y i á ld o z a tb a fo g kezdődik az az eléggé nem fájlalható báiádatlansága az em­
k e r ü ln i e b e r e n d e z é s , m e ly k ö lts é g fe le r é s z e m ár ki is beriségnek a zsidóság ellen. Az a dolgok rendes menete és
a d a to tt, m e r t a m u n k á n a k fe le r é s z e e lk é s z ü lt. A fe lü g y e ­ úgy szokott tartani: a ki az emberiségért munkálkodik,
le t e t P a r á d i K á lm á n k a r tá r s u n k le lk e s e n g y a k o r ié ; az if* bizonyos lehet benne, hogy elébb meglopják és ráadásul
jn s á g p e d ig tá v o lta r tá m a g á t a g o n d ta la n r o m b o lá stó l, ső t meg elverik.
m a g a is s e g ít e t t az ö n tö z é s k ö r ü l. F o g a d já k te k . H oro- A világ a vallási igazságot a zsidóktól vette és a
w itz S a la m o n é s tek . Z sig m o n d D e z s ő urak s z iv e s k ö sz ö - zsidósággal a leglregyetlenebb módon bánik. De nem a kö­
n e tü n k e t, h o g y az ü lt e té s h e z való jó fö ld h ö z ju tn u u k s e g í t e t ­ zépkor első felében történnek a legsajnilatosabb tények. Eb­
te k . E r é ly e s ta k a r é k o ssá g le h e tő v é t e t t e , hogy e k ia d á s t ben a korszakban rósz akarat forgott fenn, a mi kétségte­
nem é r e z te m e g a k ö z p é n z tá r ; de a jö v ő fo g ja m egm u ­ len; de még nem fordultak elő szervezett üldözések, vagy
t a t n i, m ily jó té k o n y l e s z az ifjú sá g Í z lé s é n e k fe jle s z té s é r e legalább kevés volt. A keresztes háborúk adták a jelt a
a k ö z e g é s z s é g ja v ítá s á r a . É v tiz e d e k m ú lv a h a d d p ih e n je ki zsidók konczolására. A solaSzticusok is nagyban hozzájárul­
m in é l d e r e k a b b ifjú sá g , m in é l te r m é k e n y e b b m u n k á s sá g á t tak a dolgok elmérgesítéséhez.
a te r e b é ly e s g e s z te n y é k és su g á r fé n y ű k árnyában, És
A keresztyén theologia némi tudományos szervezetet
m o s t m i p ih e n ő r e té r h e tü n k . T i a le g é d e s e b b p ih e n ő h e ly r e
öltött, melynek keretében Aristoteles dialocticájának syllo-
a s z ü le i h a jlé k b a , m i c sa lá d u n k k ö réb e. J ö jj e te k v is s z a
gismusai foglaltak helyet. A mi a leggyengébb és mondhat­
e g é s z s é g b e n , ta lá lk o z z u n k jó k e d v v e l, g y a r a p o d ó rem én y­
ni legtévesebb oldala volt a scholasticának, az, hogy minde­
s é g g e l é s m in d e n jó é s n e m e s e s z m e ir á n t n ö v ek v ő sze
nütt tévedést keresett és talált. Annyit bírnak azon tévely­
r e te t te l. É s m o s t m é ly e n tis z te lt e lö ljá r ó sá g m ég eg yszer
gések elsorolásából, hogy köteteket tölthetne be; de meg­
m egk öszön öm b e n n e m v e te tt b iz a lm á t, j ó in d u la tá t ; nek­
esik gyakran, hogy azon állítólagos és kárhoztatott tévely­
tek s z e r e te tt k a r tá r sa im buzgó tá m o g a tá so k a t, a k özügyre
gések között sok igen jó dolog van. Ezen theologikus kár-
ir á n y z o tt t e v é k e n y s é g közben az éu gyen geségem irá n t
koztatások dühében azt képzelték, hogy a TalmudDak a
ta n ú s ító it gyöngéd e ln é z é s t e k e t, de m e ly ő sz in te ,' n y ilt
legsúlyosabb tévelygéseket kell magában foglalnial. Ennél­
ig a z s á g s z e r e te t te l k im o n d ó a zt, m it jó n a k és h e ly e s n e k
fogva pert indítottak ellene (1248) megégették és a mint
v é lt v a g y ta p a s z ta lt, h o g y n e sz ű k ö lk ö d je m v e z é r lő ta n á c s
tudós tanárom, Le Clerc Victor mondá: „megégették a
n é lk ü l. E zek u tá n a n a g y é r d e m ű k ö z ö n sé g s z iv e s j e l e n lé ­
Talmudot, és néha a zsidókat a Talmuddal együtt.“ Utálatos
t é t m e g k ö s z ö n v e é s az é g á ld á s á t kérve m in d n y á ju n k r a ,
üldözések ideje volt az, különösen a nagy autodafé,
a z 1 8 8 2 — 8 3 - i k is k o la i e v e t b e z á r o m .
1288-ban.

A zsidóság viszonya a keresz- A tizenharmadik század végén szép Fülöp kincstári

tyénséghez. szempontja (fiscalite) mindent elrontott. Nagy dolgokkal kez­
(Renan Ernő legújabb felolvasása; fordította dr, Fisékor Lajos,) dettek foglalkozni; de pénzre volt szükség, és abban az
(Folytatás.) időben rossz eszközökkel szereztek pénzt. Mindjárt eleinte
Említést tevék utóbb Szt. János Chrysostomus szó­ a zsidók kifosztogatása kínálkozott, a legsajnálatosabb
noklatáról a zsidók éllen. Nincs annál érdekesebb történel­ tettek egyike a franczia történelemnek. Addig Francziaor-
mi okmány. A szónok abban természetesen zordnak, dog­ szág viszonylag a iegtürelmesb föld volt Izraelre nézve; és
matikusnak mutatkozik, mindenféle okoskodással él, melyek ha valami következik abból, a mit „Francziaország irodalmi
némelyike nem állja meg épen a savat. De látszik, hogy történetében“ írtam a zsidók helyzetéről a közép korban,
azok a hívek meg benső közösségben vannak a synagogával. mely dolgozat érdemét Neukamernek kell tulajdonitnom, az
Husszornál többször mondja nekik , — mert Szent János nem lehet más, minthogy a tizenharmadik század végén a
Chrysostomos sokszor ismétli magát, s egy kissé bőbeszédű. — zsidók ugyanazokat a foglalkozásokat űzték, mint a többi
Mi tevők lesztek a zsinagógában ? A husvétob akarjátok francziák.
ünnepelni ? Mi is ünnepeljük a husvétot, jöjjetek hozzánk. Azon szomorú események következtében, melyekről
Az antiochiai keresztények tehát 380-ban még kü­ említést tevénk, állottak elő a megkülönböztetések azon fog­
lönböző körülmények között látogatták a zsinagógát. Hogy lalkozások között, melyeket zsidók és nem zsidók űztek.
az eskünek több erő kölcsönöz tessék, a zsinagógába mentek, Kényszerítők a zsidókat a többiektől elkülönített életmódot
mert ott találták a szent könyveket. Ez a szokás volt tu ­ folytatni. Az izraeliták élete az elkobzás és kizáratás éle­
lajdonképen az, mely ellen Chrysostomos János, mint sú­ tévé lön, ügy de történeti törvény, bogy az a társaság,
lyos visszaélés ellen küzdött. „Tudom jól, monda, hogy m it mely tagjainak egy részét elkülönített életre kárhoztatja, az
fogtok nekem felelni. Azzal fogtok előállani, hogy ott talál­ első, mely azon ügyetlen rendszabály áldozatául esik; mert
ható fel a törvény és a próféták .a A keresztyének nem a kizárás egyik következménye az, hogy egy bizonyos pontig
igen használták a héber bibliát és azt hitték, hogy a zsi­ kiváltságot teverat a kizárt részére; felmentik a terhek alól,
dók annak valódi letéteményesei. nyerészkedő üzletekre kárhoztatják. Ily módon majd csak­
 238
nem kónyszeritették az izraelitát a meggazdagodásra. A
középkor társadalmában, legalább a tizenharmadik század
TÓgétöl fogva, csak egy szabad foglalkozása volt, és az a
meggazdagodásban állott, úgy, hogy a legkülönösebb távkor
forgott fenn. A középkor ugyanis szemére hánya az izrae­
litának azt a foglalkozást, melyre kárhoztatá. Eltiltotta a
föld mivelésétől és minden terhes foglalkozás gyakorlásától
és kárhoztatandónak tartá, hogy ezen helyzetnek haszonhaj­
tó oldalait kiaknázó. Ez a legsajnálatra méltóbb sofisma.
A pénz- és pénzügyi üzleteknek a zsidók kezében tör­
tént központosulása különben következménye volt, legalább
Francziaországban, az egyház canon-jogán kívül helyezteté­
süknek, mely jog akkor az uzsoráról a legtúlzottabb és leg­
hamisabb eszméket vallotta. A pénz-kamat kérdéséről fenn­
állott canoujog tana majd csaknem lehetetlenné tette a
keresztyéneknek pónzűzletekkel való foglalkozását. A legcse­
kélyebb pénzművelet megtételére oly személyeket kellett hasz­
nálni, a kik nem voltak alávetve a canonjognak. Az uzsora,
mely jelen volt már azon ténynél fogva, hogy valamely pénz
elhelyezésnél a legkisebb haszon származott, egyházi bűn­
tett volt; az uzsorásnak nem volt szabad végrendelkeznie;
nem volt szentelt földbe eltemethető; családja becstelenség­
gel volt megbélyegezve, úgy hogy a keresztyének absoluto
ki voltak zárva bank, sőt biztosítási és kereskedelmi műve­
letekből is. És igy a középkor volt hibás abban, a mit az
izraelitáknak szemére lobluntott.
Ne időzzünk tovább ezen szomorú látványnál. Térjünk
át egy vigasztalóbb korszakra; arra a tizennyolczadik szá­
zadra, mely elvégre fenen hirdeté az ész az emberi jo­
got, az emberi társaság igazi tanát, mely alatt értem a
hivatalos dogma nélküli, a neutrális államot a metaphysicai
és theologiai vélemények közepette; attól az időtől fogva
kezdődött a zsidókra nézve is az egyenlőség. A forradalom
liirdetó a zsidók és az állam más polgárainak egyenlőségét
az államban.
(Vége köv.)
Az orsz. középiskolai tanár-egyesület
közgyűlése.
— I. N A P . —
Kolozsvár, 1883. jul. 5.
A szó szoros értelmében intcligens közönség foglalt
helyet ina a városi vigadó nagy termében.
Az ország minden részéből egybesereglett tanárok vol­
tak ezek, a művelődés zászlóvivői, kik ez évben városunkat
tisztelték meg avval, hogy azt idei közgyűlésük színhelyéül
választották.
A közgyűlés tagjai részint tegnap reggel, részint teg­
nap estre érkeztek városunkba.
Tegnap est ve ismerkedési estély tartatott.
Ma reggel 8 órakor zárt választmányi ülés volt, me­
lyen a közgyűlési tagok igazoltattak, s néhány előlegesen
elintézendő kebli kérdés tárgyaltatott.
A közgyűlés.
Maga a közgyűlés l/ 2l 0 órakor vette kezdetét. A ví­
gadé nagy terme majdnem egészen megtelt, s a hallgatóság
soraiban, a közgyűlési tagokon kívül, ott láttuk városunk
igen sok notubilitását.
Minorich Károly polgármester rövid, de meleghangú
beszédben üdvözölte a közgyűlési tagokat a város és ven­
dégszerető polgársága nevében.
A közgyűlés —■ úgymond — magvas tárgyalásaival
nem kevés fényt fog hinteni városunkra, bármily kevés ideig
is leszünk szerencsések tagjait vendégeinkként tekinteni.
Viharos éljenzés követte az üdvözlő szavakat.
Ezután Berecz Antal, az egyesület elnöke, olvasta fel
megnyUó'beszédét, melyet a következőkben egész terjedel­
mében közlünk:
Az elnöki megnyitó.
Tisztelt közgyűlés!
Már az 1881-dik évi rendes közgyűlés elhatározta
volt, hogy az egyesület legközelebbi közgyűlése Kolozsváron
tartassák meg. Ismeretesek a tisztelt közgyűlés előtt azon
körülmények, melyek miatt ezen közgyűlési határozat nem
volt foganatosítható, d.' ismeretes az is, hogy tavalyi ren­
des közgyűlésünk ezen határozatot megújította, s az idei
közgyűlés helyéül ismét Kolozsvár sz. kir. városát tűzte ki!
Ez alkalommal szerencsésebbek voltunk, tervünk me g ­
valósult! Itt vagyunk, hazánk második tudományos gyópont-
jában! Szívesen látott vendégei vagyunk az ország második
városa magas műveltségű közönségének!
Itt vagyunk, hazánk második tudományos egyetemé­
nek színhelyén, melynek nagy tudományi! tanári karának jó
részéhez minket kedves emlékek fűznek! Mert vannak köz­
tük, kikkel éveken át együtt működtünk egyesületi ügyeink
vezetésében; vannak köztük régi ismerőseink, baráta­
ink, sőt volt kedves tanítványaink is.
Tanácskozásainkban azonban nemcsak ezek fognak
minket támogatni 1 Itt vannak még a város jeles középis­
koláinak, gazdasági, tanítóképző s más tanintézeteinek ta­
nárai, kik közt ismét sok a légi jó barát, tagtárs s az iro­
dalmi munkatárs l
Ily körülmények közt, tisztelt közgyűlés, kétségtelen,
hogy úgy kitűzött tanügyi tételeinek megvitatására, vala­
mint egyesületi ügyeink elintézésére, nemkülönben hazai
tanügyünkre vonatkozó ismereteink gyarapítására Kolozsvár­
nál alkalmasabb helyet a hazában alig találhattunk volna.
Hogy azonban Kolozsvárra tervezett összejövetelünk
csakugyan létrejöjön, az nem csupán elhatározásunktól, ha­
nem kiváltképen kolozsvári tagtársaink buzgóságától s Ko­
lozsvár közönségének az ügy iránti érdeklődésétől függött.
S épen azért nagy köszönettel tartozunk mindazoknak, kik
tervünk kivételét, illetőleg a közgyűlés rendezését magukra
válalták. A helyi bizottság s annak igen érdemes elnöke,
dr. Szamosi János, vál. tagunk számba nem véve azt, hogy
tavalyi hasonló fáradozásuk a felmerült körülmények miatt
teljesen dugába dőlt, az idén ismételten a legnagyobb kész­
séggel végezték a közgyűlés előkészítésének és rendezésének
sok gondot és fáradságot igénylő munkáját. Kedves köte­
lességet teljesítek, midőn ezért a t. helyi bizottságnak, va-‘
lamint mindazoknak, kik a bizottság munkálatait elősegítet­
 239
ték, nevezetesen Kolozsvár sz. kir. város közönségének s
ennek igen tisztelt polgásmestere, nagys. Minorikh Károly
urnák, a helybeli iskolák, tudományos intézetek és gyűjte­
mények igazgatóságainak stb. az egyesület hálás köszöne­
tét és elismerését fejezem ki!
Az egyesület által mondandó köszönetek és hálanyi­
latkozatok sora azonban ezek által még nem lehet befejezve!
A legközelebb lefolyt iskolai évben a középiskolákra
nézve rendkívül fontos esemény végződött be! Mit emlék-
és feliratokban annyiszor kérelmeztünk, minek előkészítésé­
ben annyit fáradoztunk, minek sorsát mindnyájan oly fe­
szült figyelemmel kisértük, minek lótrejövetele iránt annyi­
szor kétségébe estünk, annak megalkotása befejezett tény!
Van középiskolai törvényünk!
Hogy ezen esemény mily fontos hazai középiskolai
tauügyünkre, azt a t. közgyűlés tudja legjobban; s épen
ezért a t. közgyűlés tudja azt is legjobban, hogy mily nagy
elismerés és hálával tartozunk azon vezérferfiaknak, kiknek
ezen törvény megalkotását első sorban köszönhetjük! A vá­
lasztmány ez iránt külön indítványt fog t. közgyűlés elé
terjeszteni! Én csak ezen fontos esemény feletti örömünk­
nek adok ez alkalommal kifejezést 1
Midőn azonban ezt teszem, korántsem vagyok azon
meggyőződésben, hogy a középiskolai törvény tr.egalkokásá­
val középiskolai ügyünk teljesen rendezve van. Sok függ a
törvény végrehajtásától! Erre nézve ugyan nagy megnyug­
vásunkra szolgálhat azou körülmény, hogy minden jel oda­
mutat, hogy ő nagymóltósága a közoktatási minister telje­
sen át van Lutva ama feladat fontosságától, mely reá a kö­
zépiskolai törvény végrehajtása által nehezedik, s hogy épen
ez okból egy oly tapasztalt s a középiskolák körében tel­
jesen tájékozott s mindnyájunk bizalmát és szeretőiét teljes
mértékben biró tanférfiut hivott meg maga melle, kinek a
közoktatási minisztériumban való közreműködésétől csakis
üdvös eredményeket várhatunk!
De ha a középiskolai törvény végrehajtása a legsze­
rencsésebb lesz is, nekünk, középiskolai tanároknak, még
mindig sok kívánni és sürgetni valónk marad hátra !
Sok bajunk van, melyeknek nagyságát csak épen azért
nem vesszük azonnal észre, mert mindennap előfordulnak!
Az úgynevezett középiskolai törvény tulajdonképen csak a
gymuasiumok és reáliskolákról szól, a népiskolai oktatás
tárgyában hozott 1868. évi XXXVIII-dik törvényezikk pe­
dig csak az elemi és felső népiskolák, polgári iskolák és a
tanitókópezdókre vonatkozik; a kereskedelmi akadémiák, a
felsőbb leányiskolák, a középiskolai és más hasonló isko­
láinkra nincsen törvényezikkünk 1
Nagyfontosságú kérdés ránk nez.ve a középiskolai ta­
nárok helyzete, melyre nézve az új törvényezikk csak a
íégi állapotokat szentesíti 1 Kilátásba helyezi ugyan a nyug­
díj- és pótlékrendszernek külön törvényezikk által leendő
niegállapitását, továbbá a fegyelmi eljárásnak miniszteri
rendelet által való elintézését; de azért, ha tekintetbevesz-
szűk egy részről, hogy mily hiányos és kevéssé méltányos
a fennálló gyakorlat, más részről pedig, hogy a törvény­
hozás rendszerint mily kevés időt fordíthat tanügyi tárgya­
lásokra: mi som biztosit minket, hogy mily sors vár reánk,
ha maholnap a szolgálatra képtelenekké válunk, hogy mily
sors vár esetleg özvegyünk és árváinkra!
De nemcsak az összes középiskolai ügyet s a közép­
iskolai tanárokat általában illető nagyfontosságú kérdések­
kel állunk szemben; készségesen elismerem, nogy egyesüle­
tünk körében is van sok fontos teendőnk, melyeknek bölcs
és tapintatos elintézésétől függ egyesületünknek további
felvirágzása.
Az ország középiskolai tanárainak száma bizonyára
megüti a háromezerét s egyesületi tagunk mégis csak 800
van! Nem kicsinylem ezen számot, mert hasai viszonyain­
kat számba véve s magunkat más társaságokkal összeha­
sonlítva, ez tekintélyesnek is mondható: azonban constatál-
nom kell, hogy maga az egyesület által, a tagok számának
szaporítása czéljából meg eddig semmiféle mozgalom sem
indíttatott meg, pedig hogy e nélkül nálunk valamely egye­
sület iránt ólónkebb érdeklődést nem igen kelthetni — ta­
pasztalásból jól tudjuk ! — Módját kell ejtenünk, hogy az
egyesületi munkálkodásban a vidéki tagok ólónkebb részt
vegyenek, de különösen rajta kell lennünk, az egyesület
jövőjének érdekében, hogy a. fiatalabb tanárok is belevo­
nassanak az egyesületbe s itt tért találjanak munkásságuk
kifejtésére!
De nem folytatom tevább, elég lesz ezen kérdésekről
gongolkodnunk a legközelebbi jövőben!
Midőn ezek után az egy begyült fc. tagtársakat, a meg­
jelent t. képviselőket, küldötteket s a vendég-közönséget
szivem mélyéből üdvözölném s minden munkánkra a leg­
jobb sikert kívánnám: ezennel megnyitom az orsz. tanár-
egyesületnek XYII-ik rendes közgyűlését!
*
Az éljenzéssel fogadott megnyitó u tán , elnök b eje­
lentő, hogy a vallás- és Közoktatási m inisztérium képvise­
letében a közgyűlésen L e ü v e y Sándor űr leend jeleu. A
m in iszteri biztost szintén m egéljenezték.
Ezt követőleg az egylet tevékeny titkára, B r ó z i k
K á r o l y , olvasta fel a titkári jelentést.
Ezek azon dolgok, t. közgyűlés, melyek a választ­
mányt a múlt évben foglalkoztatták, az Önök feladata, hogy
fölöttük ítéletet mondjanak.
Ezután B é r m ül lei* könyvtárnok teszi meg jelenté­
sét, mely szerint az egyesület könyvtárában 1100 mú és
2500 drb iskolai értesítő van.
Dr. S ay Mór a középiskolai tanáregyesület segély-
egyletéről ad jelentést. A segély-egylet vagyonának jelen­
legi állása 2933 frt s ennélfogva egy óv alatt majdnem
700 frtnyi gyarapodást mutat.
A jelentések megtótetvén, B e r e ez Antal tanár-egye­
sületi elnök tudására adja a közgyűlésnek, hogy a gyűlés
 240
tárgysorozata annyiban változást szenved, hogy dr. Széchy
Károly felolvasása után Malmosi Károly fog az „iskolai ér­
tesítőkről* értekezni, mit a közgyűlés örömmel vesz tudo­
máséi.
Ezt követőleg dr. Széchy Károly lép a felolvasó asz­
talhoz s adja elő „A. felsőbb leányiskolák czélja és szerve­
zete“ czimü magvas értekezését.
S z a b ó Sámuel oly foniosnak tartja a dr. S zé­
c h y által fölvetett kérdést, hogy részletes tárgyalásra való
kitűzését indítványozza.
B e r e c z Antal, egyl. elnök — miután megjegyzi,
hogy a vall. és közoktatásügyi miniszter a felsőbb leányis­
kolák ügyét felkarolta s már a jövő évben fog Pozsonyban
és Beszterczebányán főleányiskolákat állítani — P. Szabó
Sámuel felszólalására válaszolja, hogy a felső leányiskolák
kérdésének tárgyalása nincs napirendre tűzve — de ha
tárgyaltatni kívánja, a felolvasóval együtt foglalja ponto-
zatokba a kérdés lényeges, megvitatni szándékolt részeit
s terjeszsze be, hogy 7-én az indítványok során kerül­
hessen tárgyalásra.
Ezután M a l m o s i Károly bndapesti gyakorló iskolai
tanár az iskolai értesítőkről értekezik szakavatottan, apró
részletekre kilerjeszkedve, tényekkel bizonyítva s gyakor­
lati javaslatokat téve.
M a l m o s i Károly felolvasása rövid eszmecserét idé­
zett föl.
Először dr. B e n e d e k Albert szólál fel s a felolvasó
javaslatát, hogy az értesítők a tanítványok classificatióját
ne közöljék, helyesli, mert az érdemsorozatot a vizsgák
előtt kell megállapítani, ha az értesítőben ki akarjuk nyo­
matni, igy a vizsgái feleletek nem számítván, a vizsgák
teljesen elvesztik jelentőségüket.
S z e r e n c s e Menyhért osztályozás közreadása mellett
van. Szerinte ebben ad számot a tanár igazságosságáról
a társadalomnak, mert ebből láthatja mindenki, hogy egyenlő-
mértékkel mérnek szegénynek és gazdagnak. Más i észről
pedig csak igy kísérhetjük figyelemmel a tanügy állását.
K o v á c s János (unit. gymn. igazgató) harmadik mó­
dot említ, melyet az erdélyi unitárius iskolák értesítői kö­
vetnek. Nem kell a classifisatiót kiadni, hanem a tanulók
névsorát kell érdem szerinti s nem betűrendben közölni.
M a l m o s i Károly felolvasó Szerencse Menyhért el­
lenvetéseinek veszi élét ezután, mire
B e r e c z Antal egyesületi elnök megbízza felolvasót,
felszólalókat, kikhez ötödikül W o l f f Györgyöt kéri fel,
hogy az „iskolai értesítők“ ügyében terjeszszenek a köz­
gyűlés f. hó 7-iki ülése elé az ügy érdemét kimerítő in ­
dítványt.
A tárgysorozatnak több pontja nem lóvén, elnök a
gyűlést bezárja.
— II. NAP. —
Az ülést 10 órakor H o f f e r Károly budapesti igazg.
alelnök nyitja meg, jelentve, hogy a helybeli három közép­
iskolát testületileg látogathassák meg.
B e r e c z Antal felolvassa dr. K l a m a r i k J á n o s „A
t a n u l ó k f e l f o g á s á n a k r e n d k í v ü l i m ó d o n és n a g y
m é r t é k b e n v a l ó f e j l e s z t é s e a gy m n a s i u m o k b a a
é s r e á l i s k o l á k b a n “ czimü rendkívüli tanulságos érte­
kezését.
Dr. K l a m a r i k a poroszországi középiskolák tanul­
mányozására ment ki s a kormánytól kapott ajánló levél-
alapján remélte, hogy a porosz érettségi vizsgákon is jelen
lehet. Egyelőre meghiúsultak törekvései, de végre mégis si­
került a porosz közoktatási minislertől engedélyt nyerni,
hogy a még hátra levő két érettségin (berlini Wilhelms-
gym, és a freien-waldei) jelen lehessen.
Az érettséginek komoly jellege van, tanárok és tanu­
lók feketébe vannak öltözve, a vizsga imával kezdődik, s-
ennek végeztével, a Schuliath feláll s ünnepélyesen kijelen­
ti, hogy miután x —y irás vizsgái kitűnőek voltak s tanu­
lásokról is csak dicséretest mondhatnak tanárai, a vizsgálat
alól fölmenti s érettnek nvilvánitja.
Az érettségin tábla, kréta, térkép alig van, vagy egy­
általán nincs is. A tanulók a számtani műveletek végzését,,
feladatok megoldását, mértani alakokon való bizonyitását a
tételeknek fejben gyakorolják be. Hosszas, kitartó munka
kell ehhez, de az eredmény bőven visszafizeti a fáradságot,
mert már az alsó osztályos könnyűséggel szoroz három
ssámjegyet hárommal s a reáliskólák felső osztályú tanulói
a harmadfokú egyenleteket gyorsabban fejtik meg, mint a
mieink táblán. A tanár előrebocsátja az általános fejtege­
tést, mely alapon aztán könnyen végzi munkáját a tanuló.
A nyelvtanban is előbb egyszerű, azután összetett-
és kör-mondatok, végül nagyobb szövegek fejben tartására
szoktatják. Ha következetesen, rendszeresen oktatjuk igy a
tanulót a szóbeliséggel, két annyit végezhetünk, mint Írással.
A tanár tartózkodik tanítványának segíteni, hanem a
tanulókkal segittett s ezáltal folytonosan ébren tartja a fi­
gyelmet. A classicusokból 20— 30 sort olvas el magában
a tanuló az érettségin, folyékonyan lefordítja, a tanár nem
segit, csak végül bírálja s tesz apróbb nyelvtani kérdé­
seket.
A földrajzot térképpel kezdik, rajzzal folytatják és
fejben végzik be s az emlékezet után kell combinálnia a
tanulónak a kapott kérdésekre.
Lényeges előnye az oktatásnak, hogy megtauitja a
növendéket a tisztán látásra, mert nem támaszkodhatik ilyen
módszer mellett tan- és segédkönyveire, hanem csupán ér­
telmére és emlékezetére. A gondolkozás fejlettségét, szaba­
tosságát, az elme élesedését nagyban mozdítja elő ez eljárás«-
A szóbeliségnek egyetlen nagy feltétele van, melynek
megszegése megmérhetlen kárt okozhatna, s ez az, hogy a
legkönnyebb dolgokon kell kezdeni s óvatosan haladni fok-
ról-fokra.
Feltűnt, hogy a megvizsgáltak közt nem volt oly nagy
képzettségi különbség, mint nálunk. Ennek oka abban rej­
lik, hogy a tanitást szigorúan veszik az alsó osztályokban,
a gyengébbek pedig önkényt ismétlik a legfelső osztályt.
A következetes, consolidait tanrendszer nemcsak azt
okozza, hogy ismeretkörük tágabb, mint a mi éretteinké,
hanem azt is, hogy ismereteik tisztábbak, rendszeresebbek
I és biztosabbak is.
 241
A felolvasást a közgyűlés megéljenezte s H o f f e v
Károly indítványára elhatározta, hogy szerzőnek jegyzőköny­
vileg szavaz köszönetét.
Ezt követte dr. A l e x a n d e r B e r n á t „ k ü l f ö l d i
t a n ü g y i m o z g a l m a k “ czimü értekezése.
Előadó a bevezetésben utal arra, hogy a középiskolák
tanárai nem találhatnak megnyugvást a középiskola jelen
állapotában, mert a középiskola főleg arra van hivatva,
hogy a társadalom nevelésére döntő befolyást gyakoroljon ;
hogy pedig e tekintetben nem érte el czélját, a társadalmi
állapotok fölszínes vizsgálata is mutatja. Azért főleg azok­
kal a bajokkal akar foglalkozni, melyek a külföldön is élén­
ken foglalkoztatják a tanférfiakat.
Először van itt-ott a t ú l t e r h e l é s kérdése, csak­
hogy a túlterhelés még nem betegség, hanem egy betegség
symptomája s nem is egyetlen egy betegségé, mert a pa­
naszokból kitűnik, hogy a középiskolai oktatás minden té­
nyezőjét: t a n t é r ve t , s z e r v e z e t e t , t a n e r ő k e t , i s ­
k o l a i é l e t m ó d o t , a t á r s a d a l o m b e f o l y á s á t illetik
vádakkal.
Előadó ezután szemlét tartott e különböző mozzana­
tok fölött. Nagyobb tanterv, vagy szervezeti változás ez
évben nem fordult elő, már csak azért sem, mert Európá­
nak majd minden államában a megkezdett reformok létesí­
tése folyamatban van.
Legnagyobb volt a mozgalom az iskolai egészségügy
terén.
Strassburgban, Hessenben, Badenben beható tanácsko­
zásokat tartottak s fontos megállapodásokhoz jutottak.
A t e s t i n e v e l é s fontossága, eddigi elhanyagoltsá­
ga majdnem mindenütt foglalkoztatta a tanférfiakat, orvo­
sokat és kormányokat, s e téren a porosz kormány részé­
ről intézkedések Is történtek.
Nem kevésbé fontosnak mutatkozott a t a n á r k é p ­
zés kérdése, mely Poroszországban éiénk vitára adott al­
kalmat a képvisélőházban is. Poroszországban két rendszer
küzd egymással: a mostani, mely szerint a jelölteket a pró­
baévben egy ügyes tanár vezetése mellett vezetik be a ta­
nítás művészetébe, s a seminariumi, mely nálunk Buda­
pesten is meghonosult, s melyet számos német tanférfíu
melegen ajánl. A porosz kormány idegenkedik az utóbbitól
s az előbbit akarta tovább fejleszteni; de a képviselőház­
ban majdnem egyhangúlag elvetették erre vonatkozó indít­
ványát.
Végül előadó a társadalom ferde felfogásából származó
bajokra utal, s szükségesnek mondja, hogy valamint a ta­
nárok mindent megtesznek a bajok felismerésére és gyó­
gyítására, úgy a társadalomnak is meg kell tennie a ma­
gáét, hogy a középiskola sikerrel működhessék a nemzet
erkölcsi és szellemi nevelésének ügyében.
A felolvasások végeztével először F e l s m a n n József
szólal fel a túlterhelés kérdéséhez s miután szerinte nálunk
kivált az érettségi vizsgálatot tevők vannak munkával a
. niegbirhatlanságig elhalmozva, szeretné indítványozni, hogy
a közgyűlés intézzen kóróst a vall. és közokt. miniszto-
riumhoz, hogy nehány tárgy elhagyásával könnyittessók meg
az érettségi vizsga.
S z a b ó Sámuel, dr. Alexander Bernát felolvasásából
merítve impulsust, következő két pontot szeretné vitatásra
tűzni: 1. Vájjon helyesli-e a tanár-egyesület., hogy a t a ­
nulók a tanárok előadásai után készített jegyzetekből felel­
jenek, a tankönyv mellőzésével? 2. Helyesli-e a tanár-egye­
sület azt, hogy a tanuló a kijavított dolgozatot = bármily
lényegtelenek is hibái, — újra letisztázza?
K u n ez Elek nem tartja lehetőnek ily fontos ügyek
tárgyalását ily hirtelen, előkészületlenül s kívánja, hogy azok
a „Közlönyében tétessenek közzé s indítványként beadva
kerüljenek tárgyalásra. S z e r e n c s e Menyhért felszólalása
után a közgyűlés napirendre tért ez indítványok fölött.
A „tanári körökéről szóló indítvány beterjesztése és
megvitatása az idő rövidsége miatt holnapra maradt.
Ezután elnök felolvassa azok névsorát, kiket a választ­
mány kik üld az egyes tanintézetek meglátogatására.
A gyűlésnek több tárgya nem lóvén, elnök a gyűlést
12 órakor bezárja s a gyűlésen jelenlevők testületileg in­
dulnak a helyi három felekezeti középiskola meglátogatására.
*
A jul. 5-iki délutáni és az ezt követő ülésekről jövő
számunk fog tudósítást hozni.
Kolozsvár, 1883. julius 8 .
— Lapunk szerkesztője, az irók s művészek
által rendezett kirándulás alkalmából, Parisba uta­
zott. Ez útja, mintán több tanulmánynyal leend üsz-
szekötve, egy hóig1 fog- tartani, mely idő alatt azon­
ban lapunk vezetése már ismert és avatott kezekre
vau bízva. A szerkesztőséghez és kiadóhivatalhoz úgy
czimzendők a küldemények és levelek, mint eddig!
— Az orsz. középiskolai tan áreg y esü let közgyű­
lése a közművelődés zászlóvivőinek nagy seregéi hozta Ko­
lozsvárra. A szívesen látott vendégek csoportonként érkeztek
városunkba. Szerdán estve ismerkedési estélyt tartottak, a
városi polgárság nagy részvétele m ellett; ezen kívül a ren­
des közgyűlési tanácskozásoktól eltekintve, (melyekről lapunk
más helyén talál értesítést a t. olvasó) tettek sétákat a vá­
rosban, s meglátogatták testületileg a város nevezetesebb
közintózeteit. Szombaton diszebód rendeztetik tiszteletükre,
s vasárnap társas kirándulás Maros-Újvárra. A magvas ta ­
nácskozások után azt hisszük, nem kevéssé volt és lesz hízelgő,
sőt elkötelező azon szives fogadtatás és ellátás, melyben
őket a vendégszerető Kolozsvár rószesitó. Mire e sorok nap­
világot látnak, már ismét eltávoztak körünkből. Egyszerre
mondhatunk tehát nekik üdvözlő és búcsú szót.
— G róf Kun Kocsárd, szászvárosi főtanodánk érde­
mekben megőszült, áldozatkész főgondnoka, múlt hó 27-én
ünnepelte meg, 80 éves jubileumát, mely alkalommal hálára
elkötelezett szász városi főtanodánk elöljárósága, s számos
tisztelői a hálás tisztelet és szeretet számtalan jelével hal­
mozták el. A magasztos ünnepélyről jövő számunkban rész­
letes tudósítást hozunk.
 242

— N a g y lelk ű adom ány. Átándon, Setzger Kérész-
tély ottani nagybirtokos — f e l e k e z e t i k ü l ö n b s é g e t
n e m t e k i n t v e — a helvét hitvallású ref. egyház újon­
nan épült népiskolája építési költségeire 800, azaz nyolcz-
száz o. ó. frtot ajándékozott.
— P ály ázat segéd-tanári állom ásra. A szászváros i
ev. ref. Kúntanoda elöljárósága pályázatot hirdet segódta-
nári állomásra, melynek betöltője köteles lesz a gymnásium
4 alsóbb osztályában m a t h e m a t i k á t tanitni; kötelessége
lesz továbbá a főnöksége alá rendelt algymn. osztályban
még azon tantárgyakat is tanítani, melyekkel az igazgató­
ság a körülményekhez képest megbizza. — Minthogy a ta>
nodában bennlakás van: kötelezve lesz az illető s. tanár a
tanodában bennlakni s a tanulókra felügyelni, szükség ese­
tén magántanitóságct is vállalni, mely utóbbi fáradságáért
azonban a tanulóktól külön honoráriumot n y e r.— Javadalma:
Ha tanári oklevole van 500 frt o. é., ha még nincsen, ak-
kor 400 frt o. é.; havonkénti utólagos részletekben kifizet­
ve; a tanodában szállás és fűtés. Az iskola kötelezettsége
csak egy évre szól, de a felek kölcsönös megegyezése foly­
tán továbbra is megnyujtható. — Csak az pályázhat, ki az
egyetemi mathematicai tanfolyamot végezte. Pályázni kívá­
nók felhivatnak, hogy kellően fölszerelt folyamodványukat f.
évi augusztus 15-ig nevezett tanoda igazgatóságához nyújt-
sák be, Szászváros, 1883. julius 5-en. Deák Gerő igazgató tanár.
— N yilvános köszönet. A helybeli ev. ref. colle-
gium alolirott igazgatósága hálás köszönetét fejezi ki Ko-
loszvár megye tele. Árvaszékónek azon nemes adományáért,
melyet o megye illetőségéhez tartozó és intézetünkben jó
magaviseletét és jeles előmenetelt tanúsító árva gyermekek­
nek igazgatóságunk rendelkezésére bocsátott. A Tek. Árva-
szék kegyéből 31 frt 5 kr osztatott ki, részint aranyban
(4 arany), részint készpénzben (2 frt 71 kr), részint ju­
talomkönyvekben. Kolozsvárt, 1883. jul. 3-án. Az ev. ref.
collegium igazgatósága.
— N yilvános köszönet. Alólirt igazgatóság azon
kegyes jótéteményükért, hogy jó tanuló szegény sorsú nö­
vendékeink számára egész iskolai év folyama alatt kegy-
lcosztot voltak szívesek főzetni, hálás köszönetét fejezi ki a
következő úrasszonyoknak Baló Sándorné, Balogh György-
ne, Bán Istvánná, Bányai Györgyné, Dr. Bartha Jcánosné,
Bartha Lajosné, Bénigni Sámuelnó Biró Mihályné, Bodor
Antalné, Bodor Lászlóné, Burghárd Ágostonná, Békési Jó-
zsefnó, Dávid Antalné, Gál Simonná, Gerób Mártonná, God-
hard Jézsefné, Gombos Józsefné, Gráf Jakabnó, Hajdú Já ­
nosáé, Hantz Györgyné, Hegedűs Istvánná, Herepei Ger-
gelynó, Hóry Béláné, Inczódi Sámuelnó, Dr. Jenei Viktornó,
Kilin Miklósné, Kiss Sándorné, Dr, Kolozsvári Sándorné,
Köröndi Mózesnó, Dr. Mihály Lászlóné, Módi Élelme, Nesz­
tor Jánosné, Nyaradi Lajosné, Pál Andrásáé, Párádi Kál­
mánná Rácz Jánosné, Sárkány Ferencznó, Somodi Istvánnó,
Stein Gábornó, Dr. Szabó Károlyné, Dr, Szász Béláné, Szász
Domokosné, Szász Gerőnó, Széki Miklósné, Dr. Szőcs Ernil-
ne, Tóth Istvánnó, Yarga Dánielnó és Yizi Endréné urasz-
szonyoknak. Kolozsvárt, 1883. jul. 3. Az ov. ref. collegium
igazgatósága.
— H elyreigazítás. Lapunk 25. sz. közölt korözvenyben,
a 664— 1883. sz. a. a s z é k i énekvezeiői állomás javadalmából
tévedésből kimaradott: „25 szekér fa.“

yAzyti hirdetmény.
A csurgói reform, főgymnasium V ili. osztályának beállítása alkalmából 3 tanári állomásra, — éspedig
a) Történelem (főtárgy) latin nyelv,
b) Nemet (főtárgy) magyar nyelv,
c) Természettan (főtárgy) és mennyiségtan tanszékeire pályázat hirdet telik.
Javadalmaztatása mindegyik állásnak 600 frt készpénz, V4 éves előleges részletekben fizetve, 5-öcl
éves 50 írt pótlékkal, 800 frt. legmagasabb összeg erejéig; természetbeli lakás kerttel, estleg 200 frt lakbér.
Heti tanórák száma 21—22.
Pályázatok — képesség, igazoló okmányok, születési és egészségi bizonyítványokkal felszerelve, — közvetlen
hozzám Kaposvárra czimezve legkésőbb folyó évi augusztus 10 éig beküldendők, hogy a választás azon hó
első felében még megtartandó egyházmegyei közgyűlésen megtörténvén, a megválasztott helyét a tanév
kezdetével elfoglalhassa.
Kiköttetik 2 próba év, mely idő alatt esetleg a hiányzó oklevél is megszerzendő.
Matolcsi József,
a gymn. igazgató tanács elnöke.

Nyomatott ¡Stein Jánosnál az ev. ref. főtanoda betűivel Kolozsvárt.

XIII. évfolyam. Kolozsvárit, 1883. Julius 15.
P R O T E S T Á N S KÖZLÖNY.
EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP.
MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.
SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS:
b.-farkas utcza 16 szám, hová a lap szellemi s anyagi ügyeit
illet3 minden küldemények czimzendok.
ELŐFIZETÉSI ÁR :
Egész évre 6 frt., félévre 8 fit., évnegyedro 1 frt. 50 kr.
j^ E L E L Ő S SZE R K E SZ T Ő ÉS K IA D Ó
Egy test és egy lélek vagytok.
Tartalom : Ké s z ül ődé s . Szász Béla- — A z s i d ó s á g
v i s z o n y a a ke resztyé n s é g he z. ( R e n a n felolvasása; ford.
Dr. Fischer Lajos.)— Az o r s z á g o s k ö z é p i s k o l a i t a n á r -
e g y e s ü l e t közgyűlése. — Vi d é k i élőt. — I s k o l a i é rte ­
sí t ők. (Első közlemény.) — I r o d a l o m. — Kül föl d. (Olaszor­
szág.) — K ü l ö n f é l é k . — Sz e r kész tő p o stá ja . — T ár ez a.
KÉSZÜLŐDÉS.
Hazánkban sok, sok ideig az volt a helyzet,
hogy felekezetűnk volt a közoktatás terén a zászló­
vivő s a hivatalosan és még inkább ténylegesen ka-
tholikus államhatalom jóval mögöttünk sántikált, mind
a mi illeti a fölvilágosodott szellemet, mind pedig
az intézetek által nyújtott tanultsági tartalomra néz­
ve. A felekezeti jogainkat legalább némileg biztositó
alaptörvények kikötötték ugyan a suprema inspectio
mellett a litteraria coordinatiot is, de a valóságban
épen megfordítva állott a dolog: nem nekünk kel­
lett az állami tanrendhez és módhoz alkalmazkod­
nunk, a mint hogy a fejlettebb életforma nem is
idomulhat a fejletlenebbhez, hanem, ha és a meny­
nyiben történt coordinatio: az állam igyekezett, bár
utólag, utólórni a protestánsok közép, sőt felsőbb
iskoláit s DebreczeD, Patak, Nagy-Enyed nem egy­
szer állott, berendezése és tanárai által, a látszólag
állami, de tényleg katholikus egyetemnek is fölötte.
Mint protestánsok megelégedéssel gondolhatunk
ez időkre és viszonyokra, de, mint a magyar állam
hü fiai nem óhajthatjuk vissza ez időket, s nem fő­
ként, ha meggondoljuk, hogy a polyglott államban
egyetlen, sőt valamennyi felekezet sem, hanem csak­
is maga a politikai status végezheti és töltheti be,
erejével, vagyoni és szellemi hatalmának teljével, ezt
szám 28.
$>-
Vea«)V
KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.
HIRDETÉSI DIJAK :
kétszer hasábozott garmond sor vagy annak tere 5 kr, Bó-
lyegdij minden beigtatás után 30 kr.
Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél külön kedvez­
ményt nyújt a kiadóhivatal.
fa
T U L A JD O N O S : S z á S Z D O m O l S O S .
Efóz. IV. 4.
a culturalis missiot, melyre a magyar nemzet e ge-
ographiai terrénumon, e népfaji confignratiok között
és e jogállami szervezetében elhivatva van.
Első sorban minden felekezet, fogalmánál fogva,
is, saját külön czéljait, saját szervezkedésének alap­
eszméjét, egyesülésének specialis föladatát tartja sze­
me előtt s társaival coordiuatjoban foglal magának
tért, választ munkakört és végez munkát; mig az
egységesítő s valamennyi subordinalt fogalom fölé
rendezett magasabb fogalom: a nemzet, a haza esz­
méje, a maga földi megvalósulásában, maga alá fog­
lalja s magában egyesíti valamennyi felekezet (és
másnemű szövetkezet) munkaerejét és működését,—
csak is igy végezhetvén nagy világtörténelmi, em­
beriség! föladatát, culturhivatását. És kivált nálunk,
Magyarországon, a hol a hagyományos jogtisztelet,
szellemében minden hitíi és minden nyelvű polgá­
roknak egyenlő jogokat kell élvezni és biztosítani s
a hol — tények bizonyítják — nemcsak történhet,
hanem történik is visszaélés ez egyenlő jogok sza­
bad gyakorlatával.
Magyar nemzeti szempontból kell tehát, pro­
testáns létünkre is, örülnünk a helyzet megváltozásá­
nak, hogy a magyar állam, mint ilyen, átvehette
saját léte föntartásának munkáját minden irányban
s igy a köznevelésre nézve is, azokból a kezekből, a
melyek a Protestantismus vódsánczai mögül, vallási
és nevelési s ez úton politikai tekintetben is, az
állam helyett védekezési munkát folytattak sok, sok időn
át, a rósz állván meg helyét az egésznek, — mint.
az Organismus is egyszer eszével, máskor karjával
biztosítja, védi, menti saját egészének létét is.
Nem zúgolódással, hanem valódi örömmel lát­
tuk s néztük tehát, a midőn a magyar nemzet ille­
 244
tékes törvényhozása az imént elfoglalta a középokta­
tásra nézve az őt megillető állást, kezébe vette a
vezérletet s igy lehetővé tette a valóságban is, am i
eddig csak elméletileg állott: a literaria coordinatio
állami szempontból való érvényesitósót és pedig úgy,
hogy a nagyobb tőke fölött rendelkező állam járjon
elől s a felekezetek folyton új erőkifejtésre legyenek
ösztönözve, — föntartva az előrehaladás egyetlen biztos
föltételét: a versenyt, melynek híjában nemcsak ma­
guk maradnának az elpettyhüdós veszélyének kitéve,
hanem maga a legfőbb hatalom: a status is az üres
önelégültség, a sekély elbizakodás ernyesztő párnája
csábittathatnók, kilátását is megsemmisítvén minden
egészséges fejlődésnek, s annak a — bizony áldozat­
ba kerülő — önmegerőltetésnek, a mi nélkül az em­
beriség egyetlen nyomocskát sem haladott fejlődő út­
ján előre; a minek híjában, bizony, még egy gom­
bostű. föltalálása sem sikerült volna a cultúrának.
Leginkább ennek a sarkaló erőnek kedvéért
örültünk, épen protestáns szempontból, az új tör­
vénynek, mert azt tanultuk mind a Protestantismus,
mind a magyar Protestantismus történetéből, hogy
csak ösztönözni kell ezt a csodálatra méltó hatalmat
s kifogyhatatlan erőforrás birtokában levőnek nnusitja
azonnal magát.
Ebben az értelemben nézünk remónynyel a ma­
gyar ref. egyetemes egyház tanügyi bizottságinak s
az idei conventnek ülésezései elé, egyiit részről épen
a középtanodai oktatásügy érdekében. Ha eeykor a
nemzet helyett tudtunk és akartunk ezen a tévőn zász­
lóvivők lenni, mert láttuk és meg voltunk győződve,
hogy más el nem végzi, el nem végezheti ezt a
m unkát: most, a midőn az illetékes tényező vette
kezébe a vezérszerepet, hadd muttassuk meg, hogy
t A ir.g z j ^.
Protestáns egyháztörténelmi adatok.
I. A p a f i M i h á l y f e j e d e l e m c o n v o c a t o r i a j a
1671-ben.
Miliael Apafi etc. etc.
Keverendő fidelis nobis honorande Salutem et gratiam
nostram !
Ennyi sok országos gondaink között is szemünk élőt
visclvin azt, az mi reánk bizattatot Istennek talentuma
■szerint, mely nagy kötelességünk légyen az Ecclesiaknak
es Skholáknak gondviselisire akarván ez iránt való tisz­
tünknek moghfelelnünk, concludaltunk magunkban; hogy
ad diern tertium proxime futuri rnensis octobris Fejérvári
városunkban convocaltassuk a keresztyéni vallásunkon livő
minden praedicatori rendeket és azon religion livő keresz­
tyén Patronusokat, az Enyedi és Kolozsvári Collegiumokban
lévő Professor uramékkal; Annak felette Marosvásárhelyi,
Udvarhelyi, Kézdi-Vásárholyi, Szászvárosi, Fogarasi és Dévai
a magunk hatáskörében és a magunk emberiségéből
is megtudjuk helyünket állani, nemcsak nemzetiségi,
hanem emberiségi s az általános cultur-hivatás szem­
pontjából is. Ha egykor, a mikor a magyar állami­
ság csak elméleti módon, az írott törvényekben, de
nem a valóságban érvényesülhetett, tudtuk a litte-
raria coordinatiot a magunk javára fordítani, úgy,
hogy mi és nem az állam coordinált, hadd lássák,
hogy most, a midőn készséggel engedjük át másnak
az illő helyet, nem félünk a coordinatiotól s mind
a hozandó áldozatok mértéke, mind pedig intézeteink
berendezése és tanerői által méltóknak bizonyítjuk
magunkat a protestáns, a m a g y a r protestáns ne­
vezetre.
Szász Béla.
A zsidóság viszonya a keresz-
tyónséghez.
(Renan Ernő legújabb felolvasása; fordította dr. Fischer Lajos.)
(Vége.)
A foradalom az absolut igazság érzésével találta itt
el a valódi megoldást, és az egész világ abban követni fogja.
És ki érdemesebb inkább arra a megoldásra, semmint
a zsidó nép ? A zsidó nép volt az, a mely azt előkészítő;
előkészítette egész múltjával, prófétáival, Izrael ezen nagy
vallás teremtőivel, a kik az emberinem jövendő egységét a
hitben és jogban vallották és hirdették.
Ezen mozgalom alapitói valának ; a régi és hiteles
Jesaiás és követője a fogság idejéből, az a bámulatos val­
lási lángész; továbbá az esseniánusok, — azok a költői as-
koták, kik a béke, a jog és a testvériség eszményképet hir­
dették. A kereszténység is hatalmasan hozzájárult a civi-
lisatio haladásához; de a keresztyónség, mely oly csodálatra
méltó küzdelmében a barbarusok ellen, a mikor az ész és jog
Scbolak mestereivel edgyütt. Minekokáért kegyelmednek
kegyelmesen parancsoljuk, maga saiiorsága alatt livő ke­
resztyén Praedicatorokkal és udvarhelyi Mesterrel együfc je ­
len lenni az praefigalt napon és helyen el no mulassa sem­
miképpen; Istent segitségül hiván az fellyeb emlitet dolog­
iul discuralb ássunk és concludalhassunk kegyelmetekkel
edgyütt keresztyén vallásunknak hasznára és terjedisire,
mellyre Isten Segillyen bennünket kegyelmetekkel edgyütt.
Eisdem de reliquo gratiose pro penti manemus. Dátum in
curia nostra Katona, die 1-a Septembris Ao 1671.
Apafi mpr.
Külczim: Keverendő N. N. Ecclesiar orthodoxarum
Sedis Siculicalis Udvarhely Seniori, ac Oppidi Udvarhelyi-
ensis Ecclesia reformata Pastori et fideli nobis honorando.
Ez alá jegyezve: Kedditae Stephano Eszéki Ao 1671
die 15 Sept.
Eredetije az udvarhelymegyei ref. egyház levéltárában.
Fasciculus 1-us Nro 3.
Közli: Koncz József.
 245
nyomait igyekezett íentartani a nyerseség és kicsapongások
közepette, csak folytatása volt az önök prófétáinak. A ke-
reszfcyénség dicsősége, a zsidóság dicsősége. Igen, a világ
zsidóvá lett, a midőn áttért Jézus tanitványai által hirde­
tett jámborság és humanitás törvényeire.
És minekutánna ezen nagy dolgok be vannak fejezve,
mondjuk ki bátorsággal: a zsidóság mely annyi szolgálatot
tett a múltban, szolgálatot fog még tenni a jövendőben. Szol­
gálni fogja az igazi ügyet, a szabadság, a modern eszmék
ügyét. Minden zsidó szabadelvű. Fajánál fogva (pár essence)
az. Ellenben a zsidóság ellenségei, nézzék azokat közelről,
és azt fogják látni, hogy átalában a modern szellem ellen­
ségei.
A vallásban a szabadelvű hittan teremtői, ismétlem,
az önök régi prófétái: Josáiás, a Sibillinnsok, Alexandria
zsidó iskolája, az első keresztyének, folytatói a prófétáknak,
íme, azok az igazság eszméjének valódi alapitói a világon.
A midőn a modern eszmét szolgálja, a zsidó valósággal csak
előmozditja azt a művet, melyet sokkal inkább mint más
elősegített a múltban, és tegyük hozzá, mely miatt annyit
szenvedett. Egy szóval a tisztult vallás, melyről hisszük
hogy az egész emberiséget egyesíteni fogja, Jesáiás vallá­
sának valósulása leend, a zsidó vallás eszményképe, meg­
tisztítva minden salaktól, mely belevegyittetett.
Jól tették tehát, önök uraim, hogy a zsidó tanulmá­
nyok társaságát alapították, mely azokat az igazságokat fé­
nyes világításba fogja helyezni. Munkálkodjunk együtt, mert
a mű közös. Néha álmodtam arról a napról, a melyben az
emberiség liáládatosságból a görögök iránt, Athéné Acropol-
jában le fogja rakni azokat a darabokat, melyeket tőle az
egész világ elidegenített. Ez egy álom, mely nem fog tel­
jesülni. Ugyde álmodni fogok valami hasonnemüt az önök
Parthenonja számára. Az önök parthenonja, uraim, kétség­
telenül Jeruzsálem, az az egyedüli és mindenki előtt tiszte­
letre méltó város; de önök főként ideálisták lévén, az önök
Partenonja a b i b l i a .
A tanulmány, a felvilágosítás, a biblia magyarázása,
ez az Önök műve, melyre szerencsések vagyunk njeghiva len­
ni. És lebet-e szebb hódolat Izrael szellemének, mint az,
mely a modern exogesis csodálatos munkájában és azon szám­
talan kritikai kutatásokban rejlik, melyek czélja kideríteni
nemcsak minden mondatát, hanem minden szavát, de sőt
minden betűjét az önök régi könyveinek.
Ezek a régi könyveik annyira egyetlenek a világon,
hogy minden szótag, melyet róla irt ak; véghetetlen vita
tárgyává Ion.
A héber szótár dönt a világ sorsa fölött. Vagy egy
vagy más hittan, moly a biblia bizouyos helyes téves ma­
gyarázásán, másolóiknak hibáján alapszik, a kik közül né­
melyeknek szórakozottsága a jövő tbeologiája felett döntött.
A mikor szerencsém volt alkalmazva lenni a császári
— most nemzeti — bibliothek ának kéziratok osztályában,
meglátogatott engem Pusey, a híres tudós, igen tiszteletre
méltó ember kétségtelenül, de erősen orthodox. A mikor
kezéhez szolgáltattam azokat az arab kéziratokat, molyeket
vizsgálni kívánt, az asztalomon megpillantotta Genesius
T h e s a u r u s á t . Rögtön elhomályosodott arcza, komoly lett
és azt mondá nekem: ez egy véghetetlen veszélyes könyv,
telve rationalismussal és tévelygésekkel. Más nap vagy tíz
lapra terjedő levelet kaptam tőle, — melyet gondosan meg­
őrzők — melyben kimutatja nekem, hogy kinek szeme van
annak látnia kell, hogy Jesáiás ötvenharmadik fejezetében
napfény világosan van a Messiás megjelenése megjövendölve.
Tehát az az önök dicsősége, uraim, h»»gy arról az
Ötvenharmadik fejezetről köteteket Írtak. Mennyit Írtak már
abban az ötvenharmadik fejezetben előforduló egy bizonyos
névmásról? Mennyi kutatás és mennyi megerőltetés annak
elhatározására: vájjon l a mo névmás egyes vagy többes
számban veendő-e! Számos ember hite a l a mo névmás syn-
taxisán nyugodott.
Ezek elmeskedések, de egyúttal megannyi hódolat,
mely az önök múltjának nagysága iránt tanúsíttatott.
Munkálkodjanak tehát uraim, a mint azt eddig tet­
ték, legyenek szivesek a mi közreműködésünket elfogadni.
Bibliájuk, uraim, az egész emberiség könyve, az az:
az emberiség vallási eszméje fokozatos fejlődésének törté*
nelme.
Az orsz. középiskolai tanár-egyesület
közgyűlése.
- II. NAP . (délután.) —
Kolozsvár, 1883. jul. 6.
S z a k o sz tá ly o k ü lései.
I. S z a k o s z t á l y .
Elnök: L e e l m e r László, jegyző: dr. B a n ó c z i ;
József.
B o g a Imre „A pliilosophia tanításáról“ tart felolva­
sást. Először is a középiskolák feladatát, czólját előterjeszti,,
tekintettel az idevágó különböző nézetekre. Véleménye sze­
rint a középiskolák czélja nem csupán az, hogy a felsőbb
tanulmányokra előkészítsen, alapot vessen, hanem első sor­
ban az, hogy a tanulóknak általános műveltséget adjon. És
itt ismét hosszabb kitérést tesz, a valódi műveltség fogal­
mát igyekezvén meghatározni. Fejtegetéseiből eredménykép a
következő tételt vonja le: a műveltség és világnézet közt
okkapcsolat van s ezért a középiskolákban a philosophiát
nagyobb terjedelemben kell tanítani, mint a jelenlegi tan­
terv előirja.
A felolvasást élénk eszmecsere követte, mely a körül
forgott, hogy kell-o, mily mértekben s mi módon tanitani
a bölcseletet a középiskolában. Az általános vélemény sze­
rint a középiskolai tanterv nagyon kevés időt szab a phi-
losopbia tanításának.
A vitatkozásokban részt vettek: dr. Bánóczi József,
Kunz Elek, Balázs Imre, Lechner László, Mezői Miksa, Pé­
teri! Dénes. Végül Boga Imre felolvasó szólalt fel, fentartva
a felolvasásban kifejtett nézetet.
Több tárgy nem lévén, az elnök feloszlatta az ülést«.
 246
II. S z a k o s z t á l y .
Elnök: Ád á mi Iván; (igazgató Siimeghen.) Jegyző:
B őd Lajos (tanár Szókes-Fehérvártt.)
S i m k ó József előadja: „A szemléleti látszattan taní­
tásáról“ ez. értekezését. Két részre osztott értekezésének
első felében, a szemléleti látszattan hasznát bizonyítja be.
A szemléleti látszattan feladatta e tárgyakat ilgy rajzolni
le, a mint azok látszanak. Helyes képét valamely tárgynak
csakis segélyével lehet papírra vetni. Az iparosnak ép úgy,
mint felsőbb müveltségüeknek: számtalan esetben elkerülhe­
tetlenül szükséges a rajz, ez pedig a látszattan ismerete
nélkül helyes alig lehet. Ezután áttér tulajdonképeni tár­
gyára, a látszattan tanítási módszerének ismertetésére. Min­
denekelőtt a Bevezetésen kívül, moly több előismeretek fel­
újításában áll, IV. fokot különböztet meg a tanítás mene­
tében. Az I. fok 3 részből ál): Tárgyalás. Meghatározás.
Tantételek. A Il-ik fok: Egybevetés. Ill-ik fok: Rend­
szervezés. IV. fok: Alkalmazás. E negyedik f oka tulajdon­
képi rajzolás. Hosszas, de fokozatos előadásában mind e négy
fokot tárgyalja. Igen óvatos és világos előadásával arra tö­
rekszik, hogy az elemek minél világosabb és felfoghatóbb
alakban adassanak elő. Igen jó segédeszköz erre a látszati
műszer. Ennek segélyével az összes látszattali tételek s
szabályok, úgy szólva: kézzelfoghatólag lesznek bemutatha-
tóvá. Megmagyarázza továbbá, hogy a látszati ¡t, ííszcrről,
hogy megyünk át a rendes rajzolásra.
A felolvasás után, melynek vegét felolvasónak, az idő
előhaladottsága miatt, kihagyásokkal kellett bemutatni i, elnök
megköszönte felolvasó szívességét s rövid eszmec^re után
az ülést bezárta.
— I I I . NAP . —
Kolozsvár, julius 7.
B e r e c z Antal, mint elnök, 9Ya órakor megnyitja a
gyűlést s Volff Györgyöt és dr. Lechner Lászlót fölkéri a
jegyzőkönyv hitelesítésére.
A helyi bizottságnak, a városnak, az egyelőmnek, a
középiskolák, képezdéknek, felső leányiskola, kereskedelmi
iskola, gazdasági intézet, polgári iskola igazgatóinak és a
helyi lapok szerkesztőinek — ily értelmű indítvány alapján
— a közgyűlés köszönetét szavaz: a közgyűlés és annak
tagjaival szemben tanúsított m agatartásáért és ezt jegyző-
könyvi kivonatilag közölni határozza az illetőkkel.
Dr. Brózik Károly, titkár felolvassa ezután Benedek
Albert és Müller Józsefnek a pénztár megvizsgálásáról szóló
jelentését, mely jelentés szerint a vizsgálók a számadásokat
rendben tafálván, a pénztárnoknak, a szokott fentartásokkal,
a felmentést megadni ajánlják.
A közgyűlés a felmentést megadja s a jövő évre
pénztárvizsgáló bizottsági tagokul a következő egyesületi ta­
gokat nevezi ki:
S z a b ó Ignácz (Eger), E r e k y Alfonz (Sz.-Fehérvár),
B á y m e 1Ede (Budapest), Bőd Lajos (Sz.-Febérvár), K i r á 1yi
Pál (Budapest), V i d o v i c h Bonavcntura (N.-Várad), T ó g Iá s
Gábor (Déva), He v e rda Mátyás (Szabadka), Kapp e n s b er ger
Vilmos (Budapest).
Az ezt követőleg előterjesztett jelentés szerint a múlt
évről 163 frt 74 kr. pénztármaradék jött át az ez évi költ-
sé&fagyzókro, melyből 50 frtot a pénztárnok a segélyző«
alaphoz kiváa csatoltatni. A közgyűlés is ily értelemben
határoz.
A jövő évi költségvetés beterjesztetyén, általánosság­
ban elfogadhatónak látszott majdnem minden közgyűlési tag
előtt, csupán egy-ogy részletnél merültek fel ellenvetések,
sőt egyiknél heves -vita is keletkezett. Ez a „Közlöny" szer­
kesztő-bizottságának honoráriuma volt. — A költségelőirány­
zat a következő főbb tételeket tartalmazza: Bevétel 3736
forint, kiadás 3642 forint. Valószínű pénztármaradék tehát
94 forint.
A költségvetés részletes tárgyalásánál Váró Ferencz
indítványt tőn, hogy az abban 250 írttal a szerkesrtő-bi­
zottság díjazása czimén fölvett tétel töröltessék.
K u n z e z indítványnak ellene szólott, mig K ö p e s d y
Sándor (a „Közlöny“ ez évi szerkesztője) a szerkesztő-bi­
zottságot föntartandónak és dijazandónak mondotta. B e r e c z
Antal azt óhajtaná, hogy a „Közlöny' szerkesztője legyen
független, s ne a válsztmány rendeljen jövőre melléje szer­
kesztő bizottságot, hanem ő maga szemlélje ki e czélra a
szükséges szakembereket. E végből kívánja, — hogy a jövő
évi közgyűlésen erre nézve indítvány terjesztessék elő. A
szerkesztő díjazását a lap jövedelmének arányában, százalék
szerint óhajtaná megállapittatni. H év o r d a Mátyás a százalék
szerinti díjazást ellenzi, mert ez — szerinte — titkolózás.
S z u p p an Vilmos a Berecz nézetéhez járul s a százalék sze­
rinti díjazásban nem lát titkolózást. Be r e ez Antal javalJja,
hogy a „Közlöny" czimlapjára irassék ki, hogy a „közlemé­
nyek tartalmáért a társaság nem felelős."
Elnök a vita után szavazásra bocsátja a költségvetés
ama pontját, mely a szerkesztő-bizottságnak évi díjul 250
frt tiszteletdijat határoz meg. A közgyűlés nagy többséggel
szavazza meg a 250 forint tiszteletdijat a szerkesztő-bi­
zottságnak.
B e r e c z Antal szavazás alá bocsátja előbb tett javas­
latát, mely szerint a szerkesztő bizottság eltörlendő s a
szerkesztőnek szabad kéz adassák, hogy maga választván a
szak-dolgozatok bírálására a szakfórfiakat, a szerkesztésért
teljes felelősség illesse. A közgyűlés elhatározza, hogy Barecz
Antal kivánatához híven, a jövő évi közgyűlésen fogja tár­
gyalni e kérdést.
Következik az „évi vizsgálatok ügye." Dr. Alexander
Bernát előadó elmondja, mi történt ez ügyben előlegesen s
hogy teljes megállapodás nem jött létre. Két csapatba oszol­
nak a vélemények a vizsgálatra vonatkozólag. Az egyik rész
szerint a vizsgálat feladata, hogy a tanuló ismereti foka
kitudassék, s ennek alapján állapíttassák meg az osztályzat.
Ez a rósz zárt vizsgálatot javasol. Mások a vizsgálatot nyil­
vánosnak akarják, hol a szülőknek, közönségnek adnak szá­
mot tanárok és tanulók évi működéseikről. Előadja, minő
eljárást kellene kövotni egyik, minőt a másik esetben s
pontokba foglalja mindamaz eseteket, melyek kérdésbe te­
hetők. E pontok részletesen kimerítik a fölvetett kérdést,
 247
tffli alább csak azokat közöljük, melyek között a gyűlés dön­
tött. Előadó végül megpendíti az eszmét, hogy nem volna-e
■czólszerü a 3. és 6. osztály végeztével szigorú összefog­
laló vizsgálatot tartani, mint az erdélyi református intéze­
tekben ma is szokásos a hatodik osztály után rigorosumra
állitani a tanulókat.
Felolvasó után Kunz Elek szólal fel, s javasolja, hogy
miután a vizsgák kérdése egy közgyűlésnek már volt tárgya,
az egylet közlönyében számtalanszor vitatták meg, vétessék
le a napirendről annál is inkább, mivel az idő rövid s még
ogy fontos kérdés vár eldöntésre. Az előadó által megpen­
dített rigorosum eszméjét oly fontosnak véli, hogy a vá­
lasztmánynak tanulmányozás és inditvány előterjesztése vé­
gett kívánja kiadatni.
H e g e d ű s István úgy "vélekedik, hogy a nyilvános
■vizsga beszámoló a közönségnek, ez a vizsga okvetetlon szük­
séges, de csak kivételes esetekben lehet befolyással az ér­
demsorozat megállapítására. Ezen kívül van a magánvizsga,
melyre a szülők nem bocsáttatnak be, ez áz előleges külön
censealó vizsga, mely elhatározó értékű az osztályozásra
nézve. E kettős vizsga-rendszert követik az erdélyi refor­
mátus iskolák, s mint helyeset, ajánlja részéről.
Y o z á r i Gyula felhozza a szülők és érdekeltek, vala­
mint a nagy közönség rószvótlensógófc a nyilvános vizsgák­
kal szemben. S z e r e n c s e Menyhért a vizsgák ügyének meg­
vitatására-indítványozza, hogy a közoktatási minister hívjon
enquete-t össze. V á r ó Forencz nem tartja helyesnek a vizs­
gálat egyformásitását s javasolja, hogy az intézetnek adas-
sók szabadság, hogy a helyi körülmények szerint választ­
hassák meg a legczólszerübb vizsgálási módot. Dékány Ra­
fael Kunz Eleknek a napirendre vonatkozó indítványát pár­
tolja.
Még nekányan szólnak az ügyhöz, igy líeverda és
Szerencse, de egységes megállapodás nem jöhetvén létre,
elnök a következő kérdést teszi föl: akar-e a közgyűlés ha­
tározni a vizsgák kérdésében vagy nem, ha igen, mi úton?
A közgyűlés kimondja, hogy szavazással fog dönteni e kér­
désben.
Ennélfogva az elnök első kérdésül kitűzi szavazásra,
hogy tartassanak-o óv végén nyilvános záró-vizsgák vagy ne?
A közgyűlés egyhangúlag a nyilvános vizsgák szükségessége
mellett nyilatkozik.
A vizsgák minemüsógóre vonatkozólag három kérdést
tesz: I. hogy clasificáló, II. hogy beszámoló, III. hogy cla-
sificáló és beszámoló is legyen-e a vizsga? A közgyűlés több­
sége a II I. pontot fogadja cl, mely szerint a vizsgának
osztályozónak és beszámolónak kell lenni egyszersmind.
Dr. A 1e x an d e r Bernát elfogadásra ajánlja, hogy a tanár
a vizsga előtt adja meg a tanulóknak az érdemjegyeket s a
vizsga után tartassák osztályozó konferenczia. Yolf György,
Heverda Mihály és Téglás Gábor szólnak e kérdéshez, alig
nemi eltéréssel egymás véleményétől. A közgyűlés abban
egyezik meg, hogy az osztályozás a vizsga után az évi
eredmény betudásával állapíttassák meg. Miután dr. Benedek
-A.uert javaslatára Váró Ferencz indítványának ama részét,
hogy a vizsgálat megtartásánál tekintet lehessen a helyi
körülményekre is, magáévá teszi a közgyűlés, e tárgy vita­
tása véget ér.
Erre az elnök-választások megejtésére 3 tagú szava­
zatszedő bizottságot nevez ki, és pedig dr. Nagy Alajos el­
nöklete alatt Müller József és Szabó Ignácz egyesületi ta­
gokat. A gyűlést a szavazás tartalmára felfüggeszti.
A gyűlés újbóli megnyitásakor a „tanári körök“ esz­
méje kerül tárgyalásra. Az előadó dr. Brózik Károly először
a „Középisk. tan. egyl. közlöny*-ónek 7-ik számában köz­
readott tervezetet terjeszti elő a központi választmány ne­
vében, mely tervezetet a vidéki választmányi tagok módo­
sításainak fölvételével egészítették ki. Jelenti egyszersmind,
hogy Kunz Elek aradi igazgató egészen külön javaslatot
terjeszt be indokolással egyetemben. E javaslat a tanár-
egyesület teljesebb deczentralisatióját czólozza s a „tanári
kerület“-eknek majdnem teljes függetlenséget biztosítana.
Dr. S z a m o s i János a két javaslat közt lényeges el­
térést nem lát s mint könnyen és gyorsan megvalósithatót
ajánlja a központi választmány tervezetét, mert némi mó­
dosítások tételével a kivánalmaknak e javaslat tökéletesen
megfelel. K u n z Elek a saját tervezete mellett érvel. Dr.
A l e x a n d e r B. a központi választmány javaslatát pártolja,
azon módosítással, hogy az ország 12 tankerületeben 12
„tanári kör“ szerveztessók. W o 1ff György a központi választ­
mány javaslatát elfogadja s Kunz Elek elaboratumát a vá­
lasztmánynak tanulmányozásra kiadatni ajánlja. Téglás Gá­
bor Wolff Györgygyel szemben a nagyobb központok mel­
lett érvel. E nézethez csatlakozik Szuppan Vilmos, ki gya­
korlati tényre hivatkozik, nemkülönben Dr. Benedek Albert.
Szerencse Menyhért összeegyeztethetőnek tartja ugyan a két
javaslatot, de okvetlenül szükségesnek tartja, hogy a ta n á ­
rok nagyobb számmal csoportosuljanak s ennélfogva Kunz
Elek javaslatát pártolja. Wolff György és Kunz Elek szó­
lalnak fe), mindkettő előbbi álláspontját védve.
Dr. A l e x a n d e r Bernát következő indítványt ad be
Írásban: A t. közgyűlés mellőzze most a tanári körök kér­
désében a részletek megállapítását. Szorítkozzék annak k i­
mondására, hogy nagyobb vidéki czentrumokab kíván, me­
lyek kijelölésében a geographiai szempont legyen irányadó.
A választmány megbizatik, hogy a jövő közgyűlésig necsak
a íészleteket állapítsa meg, a két javaslatot téve alapul,
hanem az alakításra nézve is tegye meg az előkészületeket.
A közgyűlés e javaslatot a maga teljességében fo­
gadja el.
Dr. B r ó z i k Károly felolvassa a vallás- és közokta­
tási miniszterhez küldendő feliratot a kihágást elkövetett
tanárok ügyében. A felirat különösen a helyettes tanárok
viszonyainak rendezését sürgeti, mely akadályozója lesz ha­
sonló esetek előfordulásának, A választmány szerkesztette
feliratba a közgyűlés belenyugszik.
B e r e c z Antal jelenti a választmány részűről, hogy a
választmány megvizsgálta az „irodalmi éles viták ügyét“ s
miután a szabályrendelet czikkelyci elégséges védelmet nyúj­
tanak ilynemű visszaélésekkel szembqn, indítványozza e kér­
 248
désnek a tárgysorozatból való törlését. A közgyűlés hozzá­
járul ez indítványhoz.
Ezután az indítványok következtek, melyeket a köz­
gyűlés vita nélkül fogadott el.
B e r e ez Antal indítványozza T i s z a Kálmán minisz­
terelnök tiszteleti taggá választását a tanügy körül szerzett
érdemeiért. Ugyanez okból indítványozza a választmány,
hogy Tisza Kálmán miniszterelnök es Trefort Ágost közok­
tatási min. ő. nmélgaiknak közgyűlési köszönet szavaztas­
sák küldöttségileg. Közgyűlés lelkesedéssel fogadja ez indít­
ványokat,
A választmány részéről még következő indítványok
tétetnek:
a) Utasítsa a közgyűlés a jövő évi választmányt, hogy
a tanároknak az egyesületbe való tömeges belépésére vezető
intézkedéseket megtegye és ezen eljárásáról a jövő évi köz­
gyűlésnek jelentést tegyen.
b) Hogy jövőre a közgyűléseken tartandó oly felolva­
sásoknak, melyeknek tárgyai egy vagy más nézőpontból vita­
tás alá eshetnek, érdemleges pontjait a felolvasó rövid té­
telekbe foglalván, ezeket a közgyűlés előtt kellő idővel a
választmányhoz nyújtsa be, hogy azok a „Tan. egyl. köz­
löny“ utján a tagoknak, nézet-öle, véleményök előleges meg-
fontolhatása czéljából,. tudomására jussanak. (Váró Ferencz
indítványa.)
c) Bízza meg közgyűlés a jövő évi választmányt,
hogy az Ifjúsági Iratok kiadásáról gondoskodjék és pedig
olyformán, hogy az •egyesület maga adja ki az Ifjúsági Ira ­
tokat oly könyvkiadó vállalat alakjában, mint azt az akadé­
mia és term. tud. társ. a maga kiadványaival teszi.
Ez indítványokat változatlanul teszi magáévá a köz-
8*yülés.
Következik a „felsőbb leányiskolák“ és „iskolai érte­
sítők“ ügyében kiküldött bizottságok előterjesztése. Mindkét
bizottság a jövő évi közgyűlésen kívánja tárgyaltatni tüze­
tesén a fontos kérdéseket, mibe a közgyűlés belenyugszik.
B é r e ez Antal elnök a maga, alelnök és választmány
nevében lemond s felszólítja a közgyűlést, hogy válasszon
korelnököt azon időre, inig a szavazás eredménye felöl-
vastatik.
B a k s a y Sándor korelnöknek megválasztatván, dr.
Nagy Alajos felolvassa a választás eredményét, melyet „Kü­
lönfélék“ rovatunkban vesz a t. olvasó. A választás alá ke­
rült tagok kivétel nélkül a régiek maradtak.
B e r e c z Autal köszönetét mond a megválasztottak
nevében s a jövő évi közgyűlésre vonatkozólag ajánlja, hogy
az Budapesten tartassák meg. A közgyűlés elfogadja.
Ezután V á r a d i Károly indítványára a közgyűlés kö­
szönetét szavaz az elnöknek, választmánynak s a vendógta-
goknak buzgó fáradozásaikért.
Több tárgy nem lévén, elnök agyülést rövid, de mag­
vas beszéddel zárja be délután 7 23 órakor.
VIDÉKI ÉLET.
Gr. Kun Kocsárd jubileuma.
Szászváros, jul. 4.
Junius hó 25-én ünnepelte gr. Kun Kocsárd, a szász­
városi ev. ref. főgymnasium nemeskeblü jóltevőjo 80 éves
születésnapját. Ez alkalomból a gymnasium elöljárósága
egy emlékkönyvet készíttetett, melyet említett napon egy,
B á g y a Zsigmond algondnok, D e á k Gerő igazgató és
F ü l ö p Géza ev. ref. papból álló, hármas bizottság nyúj­
tott át az ünnepeltnek. Az emlékkönyv Posner Károlynál
készült; piios szegélybe van kötve, küllapjáu a grófi ko­
rona alatt a gróf monogrammja diszlik, igen Ízletes össze-
állitásban. Az amlékkönyv tartalmát illetőleg, hosszas vol­
na azt e helyen elmondani, legyen elég annak kifejezést
adnunk, hogy mindazon dicsőítések, melyeket magában fog­
lal, csak halvány előliangjai azon örökkön élni hivatott
dicskörnok, melyet még a jövő van hivatva e halhatatlan
férfiút körül övezni; a benne kifejezett kivánatok pedig csak
gyönge tolmácsai azon érzelmeknek, melyekkel egyházunk­
ban s hazánkban minden nemesebben érző és a gróf tet­
teit méltányolni tudó kebel e nagy hazafi iránt viseltetik.
Nagy dicséretére válik a gróf tisztelőinek, hogy tehetségük
szerint, megelőzve a jövőt, méltányolni, átérezni tudják
mély liálaévzettel azt, a mit a gróf a tanügyért és az egy­
házért tett s igyekeznek minden alkalomnál egy-egy követ
lerakni azon szoborhoz, melynek koronája egykor a gróf
halhatatlansági koszorúja lesz. A gróf 80 eves születési
évfordulója alkalmából Hunyadmegye legtöbb testületéi és
a gróf számos tisztelője készültek neki személyesen átadni
üdvkivánataikat, de a gróf egészségi állapotára való tekin­
tettel, mivel minden idegráz kodás hátrányosan hat egészsé­
gére, minden tisztelgés elől köszönettel előre kitért. Az
átnyújtott emlékkönyv végén gr. K un Gé z a és gr. K u n
I s t v á n főgondnokok, valamennyi algondnok, a gymnasium
tauári és tanítói kara, továbbá minden gym. osztályból két-
ket képviselő irta alá nevét.
A gróf születési évfordulója alkalmából a gymnasium
épület homlokzatára be lett falazva a még hiányzott két
márványtábla, melyek egyikének felirata a következő:
»Aedes cdta
musis consecrata smiptibus
Comitatus Huny ad
e fundamentis elevata
anno 1 8 4 7 “
A másiké pedig:
„Sorté favente
continuata et complificata
e munificentia comitis
Gothardi Kun
Supremi curatoris
annis 1865 et 1882tí
Az újra kiépített szárny és a kijavított intézet beszen-
telése szeptember elejére lett határozva. Az előkészületek
kiváló fényesnek Ígérik ez ünnepélyt.
 249
Iskolai értesítők.
Első közlemény .
A c s u r g ó i ev. r ef . v a l l á s u V II. o s z t á l y ú
g y m n a s i u m XIX. (I) é v i é r t e s í t ő j e az 1882/3-iki
t a n é v r ő l . Összeállította Vi dí t Károly, igazgató. A tar­
talmasán összeállított értesítő első fele H é j a s Pál, gym-
nasiumi tanárnak hazafias irányú, emelkedett gondolatokban
gazdag emlékbeszédét tartalmazza az elhunyt F e s t e t i c s
G y ö r g y gróf felett, kinek a közélet és a nevelésügy terén,
s ép a csurgói gymnasium alapítása körül érdemei vannak.
Egy gondosan Összeállított értekezést is hoz ez érte­
sítő, Bolyai Farkas „ P a u s a n i a s (t-a és Katona József
„ B a n k - B á n j a “ czimén, K o n d o r J ó z s e f t ő l , a magyar
irodalom tanárától. A gymnasium létszáma a lefolyt tanév­
ben volt összesen a 7 osztályban 168. Tanulásbeli olőha-
ladottságot illetőleg: jeles osztályzatot 13, jót 29, elégsé­
gest 89, elégtelent 37 nyert; ez utóbbiak részint javító
vizsgálatra útasittattak, részint ismételnek.
A gymnasium 8 tanerővel dolgozott, miután már a
lefolyt tanévre a gymnasium 6 osztálya 7 re egeszittetett;
s itt mint örvendetes jelenséget kell kiemelnünk, hogy a
somogyi ev. ref. egyházmegye 1882. ápr. 17-én Kálmáncsán
tartott közgyűlésén elhatároztatott az 1883/4 tanévben a
VIII. osztály felállítása is, melynek folytán érettségi bizo­
nyítványt is nyevhetni, s lehet bizalmunk, hogy az ifjú tehetsé­
ges tanerők mindent elkövetnek arra nézve, hogy a csurgói
főtanoda a más hasonrangu protestáns intézeteinkkel szemben
versenyképes legyen.
A gymnasinmi rendes tantárgyak mellett a tantervben
a gyorsirászat is fel van véve, a mi dicséretes kezdemé­
nyezés. Az ifjúság önképző-köre „0 s o k o nai - kö r a nevet
visel, mintegy kegyoletes wegemlekezéseül annak, hogy Cso­
konai Vitéz Mihály költőnk egykor Csurgón tanárkodott. Szava­
lat és bírálat volt 9 0 ; szónoki előadás, bírálattal 2 ; beadatott
és megbiráitatott 27 munka; ellenbirálat volt 1. Kör mű­
ködött az óv folyamán egyszer nyilvánosan, nov. 5 -ón ta r­
tott Arany-gyászünnepélyen.
A taneszközök gyarapodtak, ószint saját szerzés, ré ­
szint ajándékozás utján.
Jótétemény-, pálya- és ösztöndíjak czimén kiada­
tott összesen 375 frt 70 kr s 1 drb 20 frankos arany.
A s o p s i - s z o n t g y ü v g y i ev. r e f . Szél ce l y- Mi -
k ó - c o l l e g i u m é r t e s í t ő j e az 1882/3 i s k o l a i é vr ől .
Szerkesztette B e n k e I s t v á n , tanvezető tanár.
E protestáns alsó gymnasium, mely áldott emlékű ke­
gyes alapítójának, Hídvégi gróf Mikó Imrének nevét viseli,
a jövő esztendőben üli fennállásának 25 évi jubileumát. A
részletesen egyboállitott értesítőből kiemeljük a következő­
ket: az iskola kegyes alapítóinak, (melyhez valláskülönb­
ség nélkül kisebb-nagyobb arányban járultak) terjedelmes
névsora után következik a 2 és fél év óta elhalt igazgató,
néhai Gö r ö g I s t v á n tanár síremléke felett, (melyet az
elhunytnak tanítványai, barátai, tisztelői közadakozásból emel­
teké, tartott emlékbeszéd B o d o r D o m o k o s , igazgató ta­
lártó l; a tanvezető tanár évi jelentése az iskola 1 8 8 2 —3
* évről; a tanítás folyamára, a belkormanyzatra, alapítvány
és adományokra stb. vonatkozólag.
A tanítványok létszáma az előkészítő osztátyban és a
négy gymnasiumban volt a lefolyt évben: 142. Vallásra
nézve 114 ev. ref; római kaik. 20; gör. keleti 6; izraelita
1 stb. Tanulásbeli előmenetelre nézve: 29 kitűnő, 20 je­
les, 68 elsőrendű, 22 másodrendű osztályzatot nyert. Vizs-
gálatlanul maradt 3.
Pénzbeli jutalmak czimén közvetett és közvetlen se­
gélyképen kiadatott összesen: 897 frt 58 kr, ide nem szá­
mítva a benlakás kedvezményét. Ezen kívül étkezés dolgá­
ban alkalmazásban volt az úgynevezett e ks p o (expositio),
mely körülmény lehetővé tette, hogy naponként egy pár
szegény tanuló is étkezhessék díjtalanul.
A rendes tantárgyakon kívül a lefolyt tanévben a tan­
terv fel volt véve, mint rendkívüli tantárgy: a franczia
nyelvtan a III. és IV. oszt., a gyorsírás a II. és IV. gymn.-
ban, az Önként vállalkozóknak. Ez utóbbi tantárgy jövőre
mint rendkívüli disciplina sem lesz felvéve, megvárva, míg
az új tanterv netalán e pontra nézve máskép intézkedik.
KÜLFÖLD.
O l a s z o r s z á g . V i l á g i f e r e n e z r e n d i e k. A
pápa encyklikát bocsátott ki, mely melegen ajánlja az egész
világ híveinek, hogy lépjenek be a Szent Ferencz-rend
laikus osztályába és egyszersmind módosítja a XIII. szá­
zadból fönmaradt ide vonatkozó szabályokat. E szabályok
közül érdekesek a következők: polgári férenezrendinek csak
tizennégy évesnél idősb egyéneket lehet fölvenni: férjes
uőknek urok beleegyezése szükséges a belépéshez, esetleg
azonban a gyóngyatóatya diszenzácziót adhat e tekintetben;
a frátereknek és sororoknak fényűzőn élni nem szabad, el
vannak továbbá tiltva a táncztól, sikamlós színházi elő­
adásoktól, kötelességük a mérsékletesség, gyakori böjt és
naponta többször imádkozás. Egy külön paragrafus azt
hagyja meg a rendtagoknak, hogy annak idején tegyenek
végrendeletet; kerülni tartoznak a rósz könyvek olvasását ;
a vizitátorok gyakorolják a felügyeletet és jogukban áll a
tagokat megbüntetni, esetleg kizárni; a társulat minden
évben közgyűlést tart; vizitátor világi ember nem lehet.
IRODALOM.
A „ K e r e s z t y é n M a g v e t ő “ ez. kitünően szer­
kesztett egyházi folyóirat május-junius hóra szóló ez évi
3-ik füzete — mint rendesen — rendkívül változatos és
érdekes tartalommal jelent meg. Lapunk szűk tere nem
engedi meg a fűzet részletes ismertetését, igy tehát csu­
pán arra szorítkozunk, hogy annak tartalmát adjuk. A fű­
zet tartalma a következő: A vallási rationalismus az Egye-
sült-Államokbsn. Irta gróf Góbiét d’Alviella. Első közle­
mény. Kovácsi Antal. — Francziaországi prot. egyh. viszo­
nyok. Chamiaud Dezső. — Költemények; A munkás dala.
Jekei Aladártól. Bizalom Istenben. Rédiger Gézától. —*
Egyháztörtónelmi adatok: LXVII. A sinfalvi templom el­
foglalását ajánlja Dindár Dávid. B, G. LXVIII. Péchy Si­
mon levelei a gróf Teleki-család levéltárában. Közli: Koncz
József. — Emlékünnepély a székely-keresztúri gymnasium­
ban: 1. Megnyitó beszéd. Kozma Ferencztől. 2. Muzsnai
 25Ö
ifjabb Demeter János élete és alapítványa. Sándor J.-tól,
3. Zárszó. Kozma Ferencitől. — Ima Gyöngyösi Istvánná
koporsója mellett. Kelemen Alberttól. — Az unitárius egy­
ház szertartási formulái. Boros György. — Kelemen Benő.
(Nekrológ.) Péterfl Dános. — Irodalmi értesitő. — Külön­
félék. — A szerkesztő postája. — Aranykönyv.
M e g j e l e n t a „ Ma g y a r á l t a l á n o s l e v e l e z ő
és h á z i t i t k á r 44 3-ik füzete. Szerkeszti K n o r r Alajos,
kiadja ifj. Nagel Ottó Budapesten. Ez érdekes és hasznos
fűzet ára 30 kr. Az ugyanezen kiadónál megjelent „Ön-
ü g y v é d * 4 czimü közhasznú mü úgy füzetekben, mint fél
és egész kötetben megrendelhető.
KÜLÖNFÉLÉK.
Kolozsvár, 1883. julius 14.
— A magyarországi ref. egyetem es tanügyi b i­
zottság a napokban tartá meg és fejezte is be üléseit Bu­
dapesten, F i ló Lajos elnöklete alatt. Tudósításaink e fon­
tos ülésekről későbben jutottak kezeink közzé, semhogy azok­
nak e számunkban helyet szorítottunk volna, de jövő szá­
munkban részletes tudósítást fogunk adni a gyűlés folyamá­
ról, nem különben a t i s z á n t ú l i r ef . t a n á r e g y e s ü ­
l e t n e k D e b r o c z e n b e n t e g n a p e l ő t t m e g n y i l t köz­
g y ű l é s é r ő l is.
— Tisza K álm án m iniszterelnököt, a tanügy kö­
rül szerzett érdemeiért, a középiskolai tanáregyesület köz­
gyűlése, Berecz Antal elnök indítványára — mint az fön-
nebbi tudósításunkban olvasáató — egyhangúlag az egye­
sület t i s z t e l e t b e l i t a g j á v á választotta.
— K öszönetnyilvánítás Tisza K álm ánnak ós Tre-
fo rt Á gostonnak. A középiskolai tanáregyesület választ­
mánya a következő indítványt terjesztette a közgyűlés elé:
„Tekintettel arra, hogy Tisza Kálmán magy. miniszterel­
nök ás Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi minisz­
ter ő nagyméltóságaik a középiskolai törvény megalkotása
által a hazai középiskolai oktatásügy körül maguknak el­
évülhetetlen érdemeket szereztek ós a magyar középiskolai
tanárok egy régi óhajának létesítésében fáradoztak: a vá­
lasztmány azt indítványozza, szavazzon a közgyűlés ő mél­
tóságaiknak köszönetét ós utasítsa a jövő évi választmányt,
hogy e köszönetét küldöttség által tolmácsolássá.44 A köz­
gyűlés nagy lelkesedéssel, éljenzések közt, egyhangúlag tet­
te magáévá ez indítványt.
— G yászhir. Ré va i Lajos sopsi-szt.-györgyi és R é­
v a i Pál n.-baczoni paptársainkat súlyos csapás érte. Édes
anyjuk: U j s z é k e l y i R é v a i A n d r á s n é , szül. S z ő ­
ve r f i R o z á l i a életének 73-ik, Özvegységének 10-ik évé­
ben f. hó 6-án délután 6 órakor szivszélhüdés következté­
ben megszűnt élni. A csendes zajtalan életű jó családanyát
a szeretet és fájó kegyelet kiséri sírjába. Temetése folyó
hó 8-án délután 2 órakor volt a sepsi-szt.-györgyi ev. ref.
lelkészt laknál. Nyugodjanak a megfáradt részek csendesen, a
szeretet fájó emléke mellett I
— E g y l e l k é s z 5 0 é v e s j u b i l e u m a . M últ hó 2 8 -á n
sz é p é s lélek em elő ü n n ep ély fo ly t le H o m o ro d -A lm á so n , U d ­
—y. Sepsiiben. Erre aszámraa szó szoros értelmében elkésett.
v a r h e ly m e g y é b e n . A z udvarhelyi u n itá r iu s e g y h á z k o r , m e ly
Jövő számunk hozza.
Nyomatott Stein Jánosnál az ev. ref. főtanoda betűivel Kolozsvárt.
e napon tartotta ott rendes évi közgyűlését, egyszersmind:
megünnepelte G y ö n g y ö s s i István vargyasi unitárius lel­
kész és esperes egyházi szolgálatának 50 éves fordulóját..
Az ünnepély a templomban folyt le nagyszámú hallgatóság
jelenlétében, s maga a jubiláns is mondott beszédet és egy
szép imát. Az üdvözlő beszedet D a r k ó Sándor egyházköri
jegyző tartotta, az alkalmit pedig S á n d o r Lajos, h.-almási
lelkész, a ki beszédében rajzolta az ünnepelt pályafutásának,
történetét is. Többek közül kiemeljük, hogy az 1848-ikL
vallásügyi miniszter által a fővárosba Összehívott értekez­
letre, — melynek egyik nevezetes tárgya a papság állami,
segélyezése feletti tanácskozás volt, az anyaszentegyház
egyik képviselőjéül Gyöngyösi István küldetett fel. A sza-
badságharcz idején lelkesítő, gyújtó beszédeivel szolgálta a
nemzeti ügyet, miért jobbjainkkal ő is üldöztetés tárgya-
volt. Az ötvenes években pedig az önkényes korraánynyal
házassági és más egyházi ügyekben nem egyszer tűzött oly
mértékben össze, hogy bavátainak félteni kellett azoktól a
méltatlanságoktól, melyeknek akkor ki voltak téve mindazok,
kik a jogvédelem terére mertek lépni. Mint kitűnő szónok,,
az unitáriusok több zsinatán nyert gyönyörű beszédeivel
babért, melyek szép irályuk, tartalmasságukkal ma is nagy
hatást gyakorolnak az olvasóra.
— A budapesti egyetem i reotor. A budapesti egye­
tem rectora a miniszter elhatározása folytán, dr. S z a b ó
József, az ásvány- és földtan 'tanára lett. A miniszter vá­
lasztása mindenfelé a legjobb benyomást tette, mert div
Szabó József tudományos életünk legkiválóbb képviselői közé
tartozik.
— Az orsz. középiskolai nyugdíjalap. Trefort mi­
niszter, a középiskolai törvényjavaslat tárgyalása alkalmával
tett ígéretéhez s a kópviselőház határozatához képest, máiv
megindította a tárgyalást a miniszter közvetlen vezetése
alatt nem álló felekezeti, törvényhatósági, községi stb. kö­
zépiskolák tanárai részére felállítandó országos nyugdíjalap
tárgyában, s elrendelte arra nézve az előmunkálatokhoz szük­
séges adatok beszerzését.
— A tanáregyesü leti választások. A tanáregyesü­
let közgyűlésének zárülésón az egyesületi választások is
megejtettek. A választások eredménye, mint a délutáni
órákban véget ért ülésben enuntiálva lett, a kővetkező:
Elnök: Berecz Antal (50 szavazattal 69 közül.) Alelnöki
Hofer Károly (64 szav. 69 közül). Választmányi tagok:.
A) Budapestiek: dr. Alexander Bernát, Deme László, Fels-
mann József, Fröklich Róbert, Heller Ágoston, dr. Károly
Gy. Hugó, dr. Klamarik János, Köpesdi Sándor, dr. Leck-
ner László, dr. Lutter Nándor, Malmosi Károly, Müller Jó­
zsef, Ney Ferencz, Névy László, Paszlavszky József, Pir-
chala Imre, Reif Jakab, dr. Riedl Frigyes, dr. Say Móricz,
dr. Schmidt Ágoston, Sebestyén Gyula, Szuppau Vilmos, Tiber
Ágoston, Volf György. B) Vidékiek: Ádám István, Ávéd Jákó,
Benedek Ferencz, dr. Benedek A., Békési Gy., dr. Csengeri János,
Ereky Alfonz, dr. Erődi Béla, Franki István, Friedrich Dezső,
Góresi Kálmán, Hanusz István, Harmati) Gergely, Hekelein
Károly, Kékuss Vidor, dr. Kuncz Adolf, Kuncz Elek, dr.
Laky Mátyás, dr. Lucz lgnácz, Nagy Alajos, Német Vilmos,
Petrovich Ferencz, Pheiffer Antal, Pótási János, Schurina-
István, Szabó lgnácz, dr. Szamosy János, Szerencse Meny­
hért, dr. Széchy Károly, Szieber Ede, Téglás Gábor, dr.
Terner Adolf, dr. Vajda Gyula, Váró Ferencz, dr. Verbőczi
István, Wibirál Gyula.
A SZERKESZTŐ POSTÁJA.
________________________________
XIII. évfolyam. Kolozsvárit, 1883. Julius 22.
EGYHÁZI ÉS, ISKOLAI HETILAP.
MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.
SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS:
b.-farkas utcza 16 szám, hová-a lap szellemi s anyagi ügyeit
illető minden küldemények czimzendök.
ELŐFIZETÉSI ÁR :
Egész évre 6 frt., félévre & fit.* évnegyedre 1 frt. 5 0 kr.
*V- -W
j^ELELŐ S SZERK ESZTŐ ÉS KIADÓ TULA JDO NO S: Ö 5 5 3 L S Z 3 3 D 0 Z X 1 0 l C 0 B .
Egy test és egy lélek vagytok.
T at*dal ohm: Tanulságok. — A ref. egyetemes tanügyi bi­
zottság közgyűlése. — A tiszántúli ref egyházkerület kögyülése. —
V i d é k i él et : A sepsi egyházmegyéből. — Kü l f ö l d . (Németor­
szág, Spanyolország.) — K ü l ö n f é l é k .
TANULSÁGOK.
Azok sorába tartozunk, a kik Magyarország fön-
maradásáuak és felvirágzásának biztosítékát a nemzet
műveltségében keressük. Mert számra kevesen lévén,
csak benső ói tókünk szerezhet irány ónkban tiszteletet kunt
és elismerést bent. Ha mi magyarokul a legtanul tab-
bak vagyunk a hármas hegy és a négy folyó határai
között: — akkor tanulatlanabb nemzetiségeink ön-
kónytesen keresik vezetésünket. A szellemnek meg­
hódolnak s mi tekintélyünkkel uralkodunk és nem
erővel, a mi a gyöngébbnek mindig keserűséget okoz,
bármily igazságosság kifolyása is ; a szellem hódítása
ellenben kiengeszteli, megnyeri és ragaszkodásra kész •
ti, a miből egyetértés és szeretet fejlődhetik ki és
erősödhetik meg köztünk.
Ép e meggyőződésünk következtében a legna­
gyobb figyelemmel kísérünk minden mozzanatot, mely
közoktatásunk terén történik; igy a legóberebb ér­
deklődéssel olvastuk azokat a tudósításokat is, me­
lyek az országos középiskolai tanáregyesület k o l o z s ­
v á r i s a tiszántúli protestáns tanár-egyesület deb-
r e c z e n i közgyűléséről szólották; mert szentül hiszt
szűk, hogy bármily fontos is a nópnevelós, mely a
nemzet legalsó rétegeibe beviszi az elemi ismereteke-
8 az egyszerű polgárokat a magok dolgainak okos
belátására és intézésére képesíti; s bármily fontos
a felsőbb tanítás, mely a tudományos és hivatás-
szerű képzettséget megadja: — a legfontosabb mé­
szám 29.
tM r
a-
KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.
HIRDETÉSI DIJAK
kétszer hasábozott garmond sor vagy annak tere 5 kr. Bó-
lyegdij minden beígtatás után 30 kr.
Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél külön kedvez­
ményt nyújt a kiadóhivatal.
<W-
Eféz. IV. 4.
gis a középiskolai oktatás, mint a felsőbbnek alapja
s az eleminek kiegészítője, melylyel a középosztály­
nak nagy része megelégszik. A nemzet értelmi mű­
veltségének színvonala tehát főleg a szerint esik vagy
emelkedik: a mint középiskolai oktatásunk hullámzik.
Mit csinálnak középiskolai tanáraink? Közgyű­
léseiken miről értekeznek és mikép határoznak ? Min­
dez nemcsak iskolai érdek, hanem nemzeti is egy­
szersmind.
Ez az oka, ha a kolozsvári és debreczeni köz­
gyűlésre visszatérünk és tanulságul néhány meg­
jegyzést mondunk el.
Úgy tetszik nekük, hogy középiskolai tanáraink
nem lépnek föl azzal a nyomatékossággal és ünue-
pólyessóggel, a mely joggal és méltán megilletné
őket. A debreczeni közgyűlésnek még csak elnézhető,
mert szerényebb körben — a protestins felekezet
körében — mozog; de a kolozsvári az ország összes
gymnasiumi, reál- és felsőbb leány iskolái stb. pro-
fessorok nevében jött össze; tisztikara és felolvasói­
nak sora az ország legnevesebb tanügyi férfiaiból
szerveződött; igy több erő és disz nyilatkozhatott
volna egész lefolyásában. Bizonyára nem hivalkodást,
s nem nagy-képüsóget kívánunk, mert senkihez sem
illenék ilyesmi kevósbbó, mint éppen a tudományos
oktatás és erkölcsi nevelés komoly és szerény mun­
kásaihoz; hanem kívánnánk több méltóságot és több
határozottságot.
Hibának tartjuk először, hogy a közgyűlési ta­
gok a megjelenés külső díszére vajmi kevés gondot
fordítanak, s a legtöbben egyszerű tourista módjára
foglalnak helyet a tanácskozás termében; mert ezek
az évi közgyűlések nem csupán a folyó ügyék fut­
tában való elintézésére vannak, hanem még inkább
 252

a középiskolai oktatás jeleutősóges és ünnepélyes moz- I A ref. egyetemes tanügyi bizottság

zanatai, vagy legalább azoknak kellene lenniök. A közgyűlése.
közgyűlés tagjainak épen a középiskolai oktatás ér­ Az egyet, tanügyi bizottság fit. Török Pál püspök
dekében éreztetni kellene e fontosságot. Hibának tart­ úr felhívására f. hó 5-ikén gyűlt össze Budapesten. Sajno­
juk másodszor, hogy a közgyűlés felolvasásainak tár­ sán kellett azonban a bizottságnak nélkülöznie épen azt,
gyai nincsenek kellő módon előkészítve. A kitűnő ér­ ki tapasztaltsága és ügybuzgóságánál fogva leginkább hi­
tekezés elhangzik, s a belőle levont indítványok utá­ vatva volt irányt adni a tanácskozásnak. Török Pál püs­
na: — a közgyűlés rendesen zavarba esik. Nem pök úr ugyanis egészségi állapotában hirtelen beállott saj­
számítva azokat a jeles tehetségeket, a kik minden nos változás következtében a bizottság tanácskozásaiban
perczben s minden kérdésről hivatást éreznek szólani részt nem vehetett.
(még ha álmokból is sérkentenék fel őket!): a leg­
A bizottság tagjai csaknem teljes számban gyűltek
több ember ingadozva beszél. S összes beszéde csak
össze a ref. egyház tanácstermében. Jelen voltak tiszán-
szó és szó, és szó. Érdemi vita vajmi ritkán fejlődik,
túlról : id. Kis Áron, Balogh Ferencz, Joó István, Ritook
érdemi felszólalás is vajmi kevés esik; s a közgyű­
Zsigmond, Tóth Sámuel, Békéssy Károly; tiszáninnenről:
lés két-három órai tanácskozás után a legtöbbször
Mitrovics Gyula, Radácsy György, Szinyey Gerzson, dr.
arra az eredményre ju t: hogy kitűzi a tárgyat a
Lengyel; dunántulról: Jókay Károly, Antal Gábor, Németh
jövő közgyűlés számára. Módot és alkalmat kellene
István; dunamellókéről: Szász Károly, Gönczy Pál, Filó
találni, hogy a felolvasások tartalma kivonatosan és
Lajos, Kovács Albert, dr. Ballagi Mór és Erdélyből: Gás­
indítványok szövegében a közgyűlés tagjainak eleve
pár János, dr. Kovács Ödön, Székely Ferencz, Parádi
t udomáí-ára jusson, hogy igy azok átgondolhassák és
Kálmán.
áttanulmányozhassák az egyes kérdéseket súgy szól­
Helyettes elnöknek egyhangúlag id. Kis Áron, jegy­
hassanak hozzájok komolyan és alaposan. Akkor nem
zőknek pedig dr. Kovács Ödön és Parádi Kálmán megvá­
esnék, mint most esett egyik tagon, olyan kaczag-
lasztatván, felolvastattak az egyet, konvent jegyzőkönyvé­
tató tréfa, hogy az egyik napon pro, a másik na­
nek a tanügyi teendőkre vonatkozó határozatai, valamint a
pon contra szónokolt, miután jobban meggondolta a
gyűlés előre kijelölt tárgyai, miszerint az egyet, konvent
dolgot. S ha igy az érdemi vita előkészítve és biz­
által a gymnasiumokra, theol. akadémiákra és tanítóképző
tosítva volna: akkor bizonyára a határozatok is sok­
intézetekre vonatkozólag kívántatik javaslat.
kal határozottabbak és ünnepélyesebbek lennérek, a
D r. B a l l a g i Mó r : Minthogy tudomása szerint az
mikre beható indokolásuk alapján a közoktatási kor­
egyes kerületek és intézetek az említett ügyekre vonatkozó
mány is sülyt helyezne. S hibának tartjuk harmad­
szor, hogy a rendező bizottság vajmi kevés gondot előmunkálataikat, javaslataikat megtettek, három albizottság
fordít arra, hogy a müveit társadalommal közelebbi kiküldését hozza javaslatba, hogy a beérkezett előmunkála­
érintkezésbe jöjjön. Ott az Akadémia, ott a Kisfa- tok alapján javaslatokat készítsenek, melyek az egyet, tan*
ludi-társaság, ott a Történelmi-Társulat és Termé­ bizottságnak tanácskozási alapúi szolgáljanak. A gyűlés mel­
szettudományi-Társaság, mindegyik példája nyiltau lőzvén azon indítványt, mely szerint első sorban azon kér­
bizonyítja, hogy éltök és virágzások ereje a közön­ dés volna eldöntendő, hogy mennyiben illetékes, főleg a
séggel való közvetlen érintkezésből származik Csak gymnasiumokra vonatkozólag a bizottság, egyhangúlag el­
az iskolának kellene az élettől elszakadni ? Csak a fogadta Ballagi indítványát s choz képest három albizott­
tanárikarnak a társadalmon kívül gyülóseznie? Sőt ságot küldött ki.
ellenkezőleg! Éppen az iskolának kell az életre, s a A theol. tanterv készítésére dr. Ballagi Mór elnök­
tanárikarnak a társadalom észrevételeire és követelé­ lete alatt, dr. Kovács Ödön, Kovács Albert, Balogh Ferencz,
seire figyelnie, mert csak úgy lesz működésük egész­ Mitrovics Gyula, Radácsy György, Németh István, id. Kiss
séges és áldásos. A rendező bizottság máskor gon­ Áron, Tóth Sámuel, Joó István és dr. Kiss Árou küldet­
doljon arra, hogy a közgyűlés felolvasásai, a mennyi­ tek ki.
re lehet, nem annyira szak- mint népszerűek legye­ A gymnasiumi tauterv megállapítására- nt. Filó La­
nek, s a szakórtekezések a szakosztályoknak maradja­ jos elnöklete alatt, Szász Károly, Gönczy Pál, Jókay Ká­
nak; s gondoljon arra, hogy felolvasásaira a miveit roly, Szinnyei Gerzson, Ritook Zsigmond, Parádi Kálmán,
férfi és nő-közönséget hívja és nyerje meg, mert csak Székely Ferencz, Antal Gábor, dr. Lengyel és Békéssy Ká­
a tanári állást emeli, ha a középiskolai oktatás iránt roly választattak. És végül a tanitókepezdék újjászervezé­
érdeket és tiszteletet ébreszt; s gondoljon arra is, sére vonatkozó javaslat elkészítésére, Gáspár János elnök­
hogy az értelmiséggel necsak a közgyűlésen, hanem lete alatt, Joó István és dr. Kiss Áron urak kérettek feh
a közlakomán is találkozzék, s gondolkodásával és Ezen albizottságok megalakulván, azonnal munkához
kívánságaival minél jobban megismerkedjék. Mert fogtak. A theol. tantervkészítő bizottságban dr. Kovács
hogy is mondta Trefort Ágoston? A minő a társa­ Ödön előadónak mogválasztatván, felolvastattak az 5 theol
dalom, olyan a középiskolája. tanintézet tanári karai állal készített javaslatok, melyek a
helyi viszonyokból kifolyó némi lényegtelenebb eltéréseket
 25 3
leszámítva, a fődologban egy nyomon járnak s a theol. |
tanintézetek újjászervezését egy alapon kívánják eszközölni,
kimondatott, hogy az albizottság nem óbajt a tanterv ké­
szítésével, sem a theologiai tudományágak definitioiba, roo*
lyek tudományos vitatkozások tárgyat képezhetik, sem azok­
nak részletező indokolásába bocsátkozni, hanem csak a ke­
retet akarja megállapítani, melyen belől az egyes akadémiák,
a helyi viszonyoknak megfelolőleg, szervezkedhetnek, s azon
tantárgyakat kijelölni, melyek mint feltétlenül kötelezők,
minden akadémián eloadandók. A theol. akadémiák czélja
abban határoztatott meg, hogy egyetemi színvonalon álló
elméleti és gyakorlati képzést adjon, különös tekintettel a
külföldtől sok tekintetben eltérő egyházi viszonyainkra. A ‘
tanfolyam négy evos, melyre az érettségi vizsgálatnak si­
keres letétele után vehetők fel a növendékek s melyből leg­
alább 3 évet, minden esetben, valamely honi prot. theol.
intézetben kell tölteni. Kifejezés adatott annak is, hogy a
theol. akadémiákon, a tudomány igényeinek s a müveit vi­
lág által megkívánt elméleti képzettség megadhatásának
czéljából legalább 5 theol. tanszék állítandó fel.
Az elvi álláspont körvonalozása után felveendő tan­
tárgyaknak megállapításához kezdett az albizottság, ki­
mondván, hogy a tantárgyak egyrésze feltétlenül kötelező,
másik része pedig szabadon választható. A föltétlenül kö­
telező és szoros értelemben vett theologiai tárgyak a kö­
vetkezők : hóbor nyelvtan; üj szövetségi görög nyelvtan,
összekötve az új szövetségi históriai könyvek cursiv olva­
sásával ; ó- és új-szövetségi bevezetéstau; ó- és új-szövet-
ségi irásm agyarázat; bibliai theologia; egyetemes egyház­
történelem; m, prot. egyháztörténetein; dogma história;
kér. hittan; kér, erkölcstan; practicai theologia semi-
nariumokkal egybekötve; és egyházjogtan. Ezekhez jönnek
még bizonyos bölcsészeti és paedagogiai tárgyak, melyek
azonban a csütörtöki ülésen még nem állapíttattak meg.
A gymnasiumi tantervvel foglalkozó bizottság is egész
napon át folytatta tanácskozásait, nt. FiJó Lajos úr el­
nöklete alatt. Kiindulási pontul s tárgyalási alapul elfo­
gadta a múlt egyet. tan. bizottság által megállapított tan­
tervet, valamint figyelembe vette úgy a zsinat által hozott
köznevelési és közoktatási szabályzatot, mint a már szen­
tesített közép tanodái törvényt s az ezen alkalomra az egyet,
tan. bizottsághoz a sárospataki és n.-körösi főiskola által
és Székely Peren ez n.-enyedi tanár által készített dolgo­
zatokat, moly utóbbiak nt. Filó Lajos úr nyilatkozata sze­
rint igen figyelemre méltók és sok használható anyagot
tartalmaznak. A bizottság az általános elvek tisztázása
után kimondván, hogy első sorban a didacticai momentu­
mokat veszi figyelembe, a tantárgyak osztályok szerinti be­
osztásához kezdett.
Pár tag kivételével az egyetemes tanügyi bizottság
teljes számmal volt jelen délelőtt 10 órakor, mikor dr. K i s s
Áron, helyettes elnök, a gyűlést megnyitotta.
Mindenekelőtt felolvasták a múlt ülés jegyzőkönyvét,
melyet némi ószrovételek után a gyűlés elfogadott és hite­
lesíttetni határozott.
Ezután dr. K o v á c s Ödön, a theologiai albizottság
előadója, felolvasta a lelkész képzés kérdésében a bizottság
által elfogadott jelentést, mely javaslat alakjában adja elő
a lelkószképzós ügyében szükséges intézkedéseket. A ter­
jedelmes, nagy gunddal készített jelentést következőkben
ismertetjük :
Általános irányelvül kimondja, hogy nincs szándéká­
ban apró részletekig terjedő berendezés tervét adni. A
részletekben az akadémiák autonómiája és a tanárok tan-
szabadsága tiszteletben tartandó. Csak annyira terjeszkedik,
a mi szükséges arra, hogy az 5 egyházkerület e g y s é g e
itt is 1-ször k i f e j e z v e , 2-or m e g ő r i z v e legyen. To­
vábbá a tudományos meghatározásoktól és indokolásoktól is
tartózkodik, minthogy itt nem tudós vita tárgyát képoző
elméletről, hanem positiv törvényalkotásról van szó. Álta­
lában kimondja, hogy a készített tervben na prot. egyház
ősi törekvésének és a prot. pap ősi jellegének megfelelő
legfelsőbb fokú, egyetemi színvonalon álló tudományos el­
méleti és erre támaszkodó gyakorlati lelkipásztori" kiképzés­
feltételeit tartotta szem előtt.
A theol. tanfolyam 4 év, melyből legalább hármat a
honi prot. akadémiák valamelyikén kell tölteni. Egy óv
tölthető külföldi prot, egyetemen vagy a honi egyetemeken
is bölcsészeti stádiumokkal.
A felölelt tantárgyak: A) Szoros értelemben vett theo­
logiai tárgyak; ezek között vannak: a) olyanok, melyeknek
hallgatása k ö t e l e z e t t . ; a négy éven át 52 — 62 órán, to­
vábbá b) olyanok, melyeknek hallgatása s z a b a d v á l a s z ­
t á s t á r g y a , ezek között van a eh aid és arab nyolv és
irodalom, továbbá az úgynevezett specziál kollégiumok. B)
Szoros értelemben vett bölcsészeti tantárgyak hallgatása e
négy éven át legalább 11 órán kötelezett. Feltétlenül köte­
lezett a vallásbölcseszot és a bölcsészettörtenelem hallgatá­
sa. C) N e v e l é s - és o k t a t á s t a n tudományokból köteles
mindenül studens hallgatni a neveléstant, a népiskolai mód­
szertant, ezenkívül részt venni a gyakorlati tanításban is.
Minden intézetnél módot és alkalmat kell adni arra, hogy
a hallgatók a népiskolai tauitói alapos képzettséget és ok­
levelet is megszerezhessék. D) A k ö z e g é s z s e g t a n b ó i
a közegészség viszonyok és ennek feltétlenül való ismere­
tek megszerzése végett egy éven át heti 2 órán tartandók
előadások. E) A mo d e r n n y e l v e k közül a neraot, angol
ós franczia nyelvből való kiképzésre kellő alkalom adandó.
A tantárgyak meghatározásán kívül meg több más fon­
tos intézkedést hoztak ajánlatba, többek között:
1. Az a k a d é m i a i v i z s g á k a t illetőleg: a régebb
szokásos heti revocatiók ós az óv végén tartott u. n. köz-
vizsgák eltörlésével kimondatott, hogy minden tantárgyból
óv végén az illető tauár előtt pírbeszédi-zárvizsga (colloqui­
um) tartandó. Ezen kivül ajánlatba hozatott, hogy a ta n ­
folyam alatt, lehetőleg a második tanév végén tartassák egy
a l a p v i s z g a , a tanfolyam végeztével pedig egy akadémiai
szakvizsga.
*
 254
2. í r á s b e l i d o l g o z a t o k . A tanfolyam alatt ré ­
szint a tanár által kiszabott, részint szabadon választott
feladatok felett Írásbeli dolgozatok készítendők. Ezen kö­
vetelmény lelkiismeretes teljesítésének ellenőrizhetése végett
minden papi vizsgára álló végzett tkeologus tartozik a tan­
folyamon át készített dolgozatait bemutatni.
3 A felsorolt tbeologiai kötelezett és nem kötelezett
tantárgyak előadására kell legalább 5 theol. professzort, még
pedig 2 exegesisre, 1 történelmi, 1 bölcsészeti és 1 gya­
korlati theologiára. Ezenkívül külön tanár kell a filozófiai
és paedagogiai tantárgyak előadására. Egy tanár heti óra­
száma 8, nagy szükség esetén 10, ennél többre egy sem
kötelezhető; sőt, „a mi ezen felül volna, az a tudományos
előadás és a magyar prot. theol. irodalom és tudomány
fejlődésének rovására esnék.<(
Végül a t he ol . p r o f e s s o r o k k i k é p z é s e szem­
pontjából következő intézkedés hozatott javaslatba:
„Hatalmazza fel a konvent az 5 theol. akadémia ta­
rait arra, hogy oly jelesen végzett kanditátusoktól, kik a
theol. tudományok valamelyik főbb szakában alapos tudomá­
nyos előkészületüknek már is kétségtelen bizonyítékait nyúj­
tották, az illető tudománycsoportból szó- és Írásbeli d o ­
c e n s i vizsgát fogadjanak el és a vizsga j e l e s , vagy leg­
alább jó sikere esetében docensi szabadalmat ( l i c o n c i a t u s )
adjanak ki. Az írásbeli dolgozat nyomtatásba is kiadandó.
A licencia tus jogot nyer valamelyik theel. akadémián az il­
lető tudománynak némely részleteiből előadások tartására.
Az akadémiák igazgatósága pedig felhívandó, hogy ezen in­
tézkedés czéljának elősegítése szempontjából, a licenciauist
helyi viszonyaik szerint némi javadalmazásba részesítsék. E
mellett az intézkedés mellett az aspiránsoknak alkalmok
nyílna kimutatni egyszer t a n í t á s i k é p e s s é g ö k e t ,
másszor a tudomány m i v e l é s e r e való képességéket is,
mert miután huzamosabb időn át a tudománynak egy-egy
külön kisebb részletével foglalkoztak, méltán megvárható
tőlük, hogy ama részletek körül tett tanú! arányaik eredmé­
nyét figyelemre méltó tudományos munkában dolgozzák fel.
Id. K i s s Á r o n elnök előadja, hogy a konvent hatá­
rozata értelmében a jelentést az öt theologiai akadémia egy-
egy küldöttéből alakult albizottság készítette, azt itt az egye­
temes bizottságban nem tárgyalhatják, hanem egyszerű tu­
domásul vétel után a konvent elé kell terjeszteni.
G ö n c z i P á l , közoktatásügyi miniszteri tanácsos,
néhány fontos mozzanatra kivánja figyelmeztetni a bizott­
ságot. Hivatalos állásánál fogva tudja, hogy gyakran nehéz­
ségek merülnek föl, a melyek, talán nagyobb akadályokat
képezhetnének, ha az ő helyén más volna. Különösen két
kérdésben óhajtaná, hogy a tervezetben határozott intézkedés
foglaltassák : egyik az, hogy olyan lelkészek, a kik egyút­
tal, tanitói minőségben is szerepelnek, kötelesek legyenek
megszerezni a tanítói oklevelet ; a másik a z , hogy abba
a» bizottságba, mely a tanítói képesítésre jogosítva lesz,
lehetőleg^ a helyi tanitó-képzőintézetek igazgatóját vagy
valamely, más tagját vegyék be, nehogy az érvényben levő
törvények idevonatkozó intézkedésével ellentétes állapotok
merüljenek fel.
Fi ló L a j o s : azon a nézeten van, hogy a felvett
kérdések már az albizottsági jelentés tárgyalását foglalják
magukban, holott a jelentés a konventi határozat értelmében
tárgyalás alá nem tartozik. Az a kérdés merült fel: hozzá­
szólhatnak-e a bizottságban ehhez a jelentéshez, vagy nem?
Ha igen, akkor neki is vannak észrevételei.
K o v á c s Ö d ö n : kívánatosnak tartja azt, hogy az
egyetemes bizottság hozzászólhasson az általános kérdések­
hez. A tervezetben vannak elvi fontosságú megállapodások;
igen helyesnek tartaná, ha ezekhez általánosságban hozzá­
szólhatnának itt a bizottságban.
A konventi határozatok ide vonatkozó pontjának és az
egyetemes tanügyi bizottság gyűlését összehívó levélnek fel­
olvasása után az elnök kimondja azt a határozatot, hogy a
jelentésben foglalt elvekhez a tanügyi bizottság is hozzá­
szólhat, ahhoz a jelzett irányban netán szükségessé válható
észrevételeket’ csatolhat, de a jelentést mindenesetre felter­
jeszti a konventhez.
F i ló L a j o s : Előbb csak általánosságban kíván a
valóban nagy és fontos oporatumhoz szólani. Nagy örömmel
üdvözli a kitűnő dolgozatot, melynek felolvasását őszinte
örömmel hallgatta. Kiemeli a tervezetnek, különösen az egyön­
tetűség elvére vonatkozói irányát, mely mindazáltal nem
támadja meg az egyes autonómiák rendelkezési szabadságát.
Általánosságban helyesli a tervezetet s kívánja, hogy azt
az egyetemes tanügyi bizottság melegen ajánlja a konvent-
nek. Azonban egyes részleteire nézve mégis vannak meg­
jegyzései. E megjegyzések tekintetében is megmarad az ál­
talánosság elve mellett; nem bocsátkozik bele az egyes kér­
dések részletes vitatásába. Azt hiszi, hogy erre lesz ideje
és alkalma majd a konvent előtt. Megjegyzéseket tesz a
theologiai akadémi egyetemi és akadémiai jellegére nézve,
s ama nézetének ad kifejezést, hogy a theologiai akadémia
nem bírhat az egyetem jellegével. Második észrevétele a
vizsgarendszerre vonatkozik, ügy, a mint az a tervezetben
ajánlva van, nem fogadhatja el. A coiloqualást nem tartja
elegendőnek arra, hogy pótoljon más vizsgálatokat a papi
vizsgáig. E tekintetben sem lép fel most javaslattal, de
később, ha az ügyet behatóbban tanulmányozni fogja, al­
kalmasint megteszi. Helyesli az operatumba lefektetett azt
az elvet, mely szerint a theologus tanulmányait egy évig
külföldön is végezheti. Gönczy Pálnak mindkét indítványa,
szóló szerint, beleillik az operatum keretébe. Végül újból
üdvözli az operatumot s azt általánosságban elfogadja.
K o v á c s Öd ö n felvilágosítja Filót, hogy a theologiai
albizottság a vizsga-rendszerre vonatkozólag ép azt az óhaj­
tását fejezi ki, mint a melyet Filő felszólalása involvál,
csakhogy ennek a kérdésnek részletes vitatásába és kifej­
tésébe a bizottság nem bocsátkozott. Gönczy Pál észrevéte­
leire megjegyzi, hogy a tanitó-kópesitő bizottság alakulásá­
ra nézve az albizottság is hasonló elvből indul ki, s a ta ­
nítói minőségben is szereplő lelkészek képesítésére nézve a
bizottság hasonlóképen' szükségesnek tartja a tanítói okle­
vél megszerzését;
Ballagi M órás Kovács A lb ert fe lsz ó la lá sa u tá n ,
F i l ó L a j o s . k iván ja, h o g y a v iz s g a r e n d s z e r a lk a lm a z á sá n a k
 255
az általa jelzett s általában helyeselt módon való szüksége
jegyzőkönyvileg is kimondassák.
A n t a l G á b o r , a dunántúli ref. egyházkerület ne­
vében, jegyzőkönyvbe kívánja vétetni azt, hogy a második
év végén a theologusok alapvizsgáin iot, a 4-ik évvégén pe­
dig szakvizsgálatot tegyenek. A tanárok számára nézve is
tesz észrevételeket: a tervezet 5 tanárt említ, holott a zsi­
nati törvények csak 4-et állapítanak meg.
B a l l a g i Mé r felvilágosító észrevételei után, az el­
nök kimondja a határozatot, mely szerint a gyűlés a theo-
logiai albizottság jelentését ajánlólag terjeszti a konvent
elé, azzal a megjegyzéssel, hogy a tani tói minőségben is
szereplő lelkészekre nézve szükségesnek tartja a tanítói ok-
evól megszerzésének kötelezettségét, továbbá, hogy a vizs­
garendszerre nézve a gyűlés nem tartja elegendőnek a papi
vizsgáig egyedül a collegiumokat, hanem valamely alapvizs­
gálatnak rendszeresítését is szükségesnek véli .
Ezután a gyűlés Örömmel veszi tudomásul az elnök­
nek azt a jelentését, hogy Török Pál szuperintendens egész­
ségi állapota tetemesen javult. Előadja azokat az okokat,
melyek a szuperintendenst arra bírták, hogy az egyetemes
tanügyi bizottságot ép erre az időre hivja Össze. Előadja
Török Pálnak azt az óhajtását, hogy a tanügyi bizottság
végleg szervezze magát, vagyis titkos szavazás útján elnököt
<és jegyzőt válaszszon. Szükséges lévén az, hogy az egyete­
mes tanügyi bizottság a népiskolai állapotokról a konvent ele
jelentést terjeszszen, e végből intézkedni kell, hogy az ada­
tokat idejekorán beszerezzék.
Ezután megtartják a választást. Titkos szavazás után
19 szavazattal egyhangúlag elnöknek T ö r ö k P á l s z u p e ­
r i n t e n d e n s t ; jegyzőnek T ó t h S á m u e l t választották meg.
F i i é Lajos indítványozza, hogy Török Pál szuperin­
tendensnek elnökké való megválasztását a bizottság őszinte
üdvözlete mellett egy bizottság adja tudtára.
A gyűlés az indítványt elfogadja és Kiss Áron veze­
tése alatt Jókai Károly, Kitook Zsigmood és Gáspár János
tagokból állé bizottságot küld ki.
Ezzel az ülés véget ért.
Ill-ik n a p.
Julius 8.
A tanügyi bizottság ma délelőtt 9 órakor rövid ülést
tartott. A múlt gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hite­
lesítése után, ifj. dr. K i s s Áron, a tanitéképezdei albizott­
ság előadója, felolvasta az a l b i z o t t s á g j e l e n t é s é t ,
melyben a tanító-képző intézetek számára előirt tananyag
beosztására, a tantervre és vizsgálatokra vonatkozó javasla­
tok foglaltatnak. A közgyűlés, nemi vita után, azzal a vál­
toztatással fogadta el a javaslatot, hogy a német nyelvet
mint kötelező tantárgyat, törölni határozta, kimondván azon­
ban azt; hogy a tanulóknak alkalmat adnak arra, hogy a
német nyelvet, mint nem kötelezőt, tanulhassák. Ennek az'
intézkedésnek főindoka az volt, hogy a zsinat, mely a ta­
nárképző intézetek tananyagát meghatározta, nem vette fel
a német nyelvet a kötelező tantárgyak keretébe, a zsinat
bktárózatán túl pedig a bizottság nem mehet; De különben
is> a ‘jelentésben' a'ném et nyelv' tanulására megszabottá idő
alkalmas sem lenne arra, hogy a tanulók a négy év alatt
kiválóbb ismereteket sajátíthassanak el a német nyelvben, s
igy csak a hasznosabb tárgyaktól vonnák el tőlük a drága
időt. Egyébiránt a tanterv lényegében nem igen tér el az
állami tantervtől. Legfölebb abban, hogy kiválóbb gondot
fordít a zene művelésére, minthogy a református tanítók
tudvalevőleg egyúttal kántorok is. A jelentésben foglalt ja­
vaslat e részét annyival inkább elfogadta a közgyűlés, mint-'
hogy ez irányban az állami tantervet is módosítani készül­
nek s a zenei oktatásoknak az állami tani tóképző-intézke­
dések ben is nagyobb tért akarnak szerezni.
IV-ilc na p.
Julius. 9.
A tanügyi bizottság ma délelőtt tartotta harmadik ülé­
sét, melynek tárgyául a középiskolai tanterv szolgált. A
múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után, a tauterv meg­
állapítására kiküldött albizottság működéséről S z i n y e y
előadó tett jelentést. Bejelentetto, ln*gy a bizottság csak
részben készülhetett el javaslatával, nevezetesen a tantár­
gyak osztályonként való beosztásával, mig az érettségi vizs­
gálatokra vonatkozólag csak ezután készíti el javaslatát. A
kész tervezetek felolvasása előtt többen felszólaltak s java "
solták, hogy előbb a konventi jegyzőkönyvek olvastassanak
fel, melyekben a középiskolai tantervekre vonatkozó irány
meg van határozva. T ó t h Sámuel czélszerübbnek tartotta
volna, ha az albizottság az országgyüs által hozott közép­
iskolai törvény és konventi határozatok közt fenforgó elté­
réseket állapítja meg s ezután dolgozza fel javaslatát. F i i é
Lajos fölszólalása után, ki fölöslegesnek mondotta ezekre
visszatérni, mert a bizottság több tagja eltávozott a fővá­
rosból, s különben is a bizottságnak lesz még alkalma fog­
lalkozni az érettségi vizsgálatok kérdésével: fölolvastatott
a tanterv elkészített része. Vitát idézett elő a magyar nyelv
és irodalom beosztása ; nevezetesen az, hogy a javaslat a
gymnasium 5-ik osztályába veszi fel a szénoklattant és a
6-ikba a költészetet. Az egyetemes bizottság elhatározta,
hogy az albizottság javaslatát egész terjedelmében ki fogja
nyomatni s még az őszi konvent egybeüléso előtt szétosztja
a konventi tagok, a ref, iskolák tanárai, valamint az összes
tanfórfiak között. Ma délelőtt az albizottság és az egyete­
mes bizottság is tartott ülést. Az előbbin S z i n y e y és
P a r á d i előadók bemutatták a tantenrvnek az érettségi
vizsgálatokra vonatkozó javaslatát, mit lényegtelen módosí­
tásokkal elfogadtak. Ezután az egyetemes bizottság újólag
kimondotta, hogy a tervezetet kinyomatja szétosztás végett,
s ezzel az ülések véget értek.
A tiszántúli ref. tanáregyesület
közgyűlése.
Múlt számunk „Különfélék** rovatában említettük, hogy
a tiszántúli ref. tanáregyesület közgyűlése f. hé 12-én délelőtt
Debreczenben megkezdte tanácskozásait, — 6 ugyan ez
alkalomból jeleztük, hogy jelen számunkban b'ő és kimerítő
tudósítással fogunk t. olvasóinknak szolgálni. Ez Ígéretün­
ket beválfckndö, adjuk most a közgyűlési tudósítást a kö­
vetkezőkben :
 256
— I-ső n a p. —
Debre ezen, julius 12.
D. e. 10 órakor közgyűlés a főiskola dísztermében
megnyittatott.
E l n ö k , tanitókepezdei igazgató tanár Joo István, emel­
kedett nyelven irt s kellemes benyomást tevő meleg hangon
elmondott beszédében jelzi, hogy most 2-ik gyűlését tartja
ez egyesület Debroczenben 5 óv leforgása után, amaz 1-ső
az egyletnek is első t. i. alakuló gyűlése volt.
E város — mondá megnyitójában — ha minden szép,
nemes és nagy ügy munkásait tárt karokkal fogadja: úgy
bizonyára a tanügy munkásait leghőbb szeretettel öleli mel­
lére. Jelzi, hogy bár messze van még ez ifjú egylet terve
valósításától, de közeledett az időhöz, melyben azt elérheti, de
eddig is tett már annyit, amennyit t u d o m á n y o s közérdekű
és pályükérdések megoldása s értekezések tartása által tehet.
Majd fájdalmasan jelzi, hogy a tanügy munkásai és
pártolói s vezetői sora ez évben jelentékenyen megritkult,
s az elhalt jelesek neveit megemlíti. Meleg buzdító szavai
után a gyűlést m egnyitottak nyilvánítja s felszólítja Elek
Lajos jegyzőt jelentőse felolvasására. Elek Lajos jegyző jel­
lemző vonásokban felmutatja az egylet múltját, nehány pil­
lantást vetve arra vissza.
Jelzi, hogy az érdeklődést nagyban mutatja a tagok
számának évről évre szaporodása. Hogy az egyesületi év­
könyvnek már 4 száma jelent meg, mely körülmény is az
egyesület tevékenységéről tesz bizonyságot, miután munkás­
ságának ez egyik nyilvánulása.
A pályázatokat illetőleg, jelenti, hogy a pályakérde-
sek közül 2 fejtetett meg a beérkezett 10 pályaművel, me­
lyek közül azonban csak 3 találtatott jutalomra méltónak.
Intézkedés tétetett arra nézve, hogy a tanár-egyesület
tagjai vándorgyűlésre utazásukkor némi kedvezményekben ve-
szesittessenok. Továbbá kórelmoztetett a gymnasiumi önkép­
zőkörök eltöilése.
A gyámintézet ügyében sürget némely reformokat. A
gyámintezeti tagok szá-ua 39. A gyámintózeti szabályok az
évkönyvben közöltettek.
Jelzi, hogy indítvány tetetett már többször a tan­
könyvek megbirálása iránt, mely törekvés azonban eddig
még nagyobb részben sikertelen maradt, a vallástanra tett
iluynemü munkálatok kivételével, daczára anuak, hogy erre
a mezőtúri tanár «egyesületi gyűlés külön bizottságot kül­
dött ki.
Tartatott ez évben 11 ülés, melyeken 80 határozat
hozatott, mely részben a kis-uj-szállási gyűlés határozatait
igyekezett érvényesíteni, részben a jelen gyűlésre, — mely
az egylet ez évi működésének zárpontja — előkészületeket
tenni.
El nök az elhangzott jelentés után kérdést tesz: czél-
szerünek találná e a gyűlés a hallott indítványok mógbirá-
lásába most bele bocsátkozni ?
G ór e s i Kálmán ezt külön ülés feladatává tonnó.
B é k é s i Gyula másnap reggeli ülésre halasztandónak vé­
leményezi.
Egyhangúlag kinyömatandónak és elhalasztandónak vé­
leményeztetik.
Következett a pénztárnoki jelentés, melyet B e c z n e r
Frigyes szerkesztett s Elek Lajos olvasott fel. Joleztetik,
hogy a tagsági dijakra DÓzve sok hátralék van, mely b a j­
orvoslására többször intézkedés tétételt, hogy mily eied-
menynyel, a számadás eredményéből fog kitűnni.
E l n ö k a felolvasott s meghallgatott pénztárnoki je-
lentós után kérdést tesz, hogy a még be nem fizetett tag­
sági dijakra nézve akaróé most határozatot hozni vagy úgy
gondolkozik-e a gyűlés e tárgyban is, mint a fentebbi indít­
ványokra nézve. Elnök a maga részéről úgy véli, hogy czél-
szerü volna azokat bevehetien és bovehető adósságokra osz­
tályozni s az előbbieket kitörölni, az utóbbiak bevétele iránt
intézkedni.
Többféle vélemény után, E l e k Lajos egyesületi jegyző
felolvasta az egyesületi alapszabályok idevonatkozó 11 §-átj
ez ügyben bizottság kiküldése indítványoztatok A pénztárak
megvizsgálására csakugyan bizottság is küldetett ki.
Ezután kezdetet vette Gergely Károly értekezése Ho­
ratius epodosai felett.
Az élvezetes felolvasás után, felolvasónak* az egyesület
s hallgatóság nevében elnök köszönetét fejezi ki s annak
az évkönyvben leendő közlését indítványozza. Indítványa el­
fogadtatott.
Következett a pályázat eredményéről a jelentés fel­
olvasása. Mielőtt azonban ez megtörtént volna, püspök, Révész
Bálint, azon örvendetes hirt hozta tudomására az egyesületnek,
miszerint a debreezoni egyháztanács, az ügy iránti lelke-
sültségenok kifejezést adni óhajtván, tegnapi ülésében va­
lamely pálya-kérdés jutalmazására ötven drb. aranyat szava­
zott meg. A pályakérdés kitűzését a központi válaszmányra
bízta.
Az első pályakérdésre:
„Mi az oka annak, hogy a gymnasiumi oktatás a latin
nyelvben nem mutat fel annyi eredményt, mint a mennyi
akár a ráfordított idő, akár a fáradság után, várható volna
s jelöltessenek ki a/on módozatok, a melyek által e bajon
segíteni lehetne“ beérkezett pályamű — a mely azonban a
terjedelmes s kimerítő bírálat szerint, pályadijban nem ré-
szosittethetett ; bírálói voltak: Tüdős János, Futó Mihály
tanárok.
A 2-ik kérdésre:
„Mennyit várhatni a gymnasiumi oktatástól gs fegye­
lemtől ~~ a vallásos érzelem kifejtésére“ — szintén egy
pályamű érkezett bo, mely Balog Ferencz, Gergely Károly,
Elek Lajos bírálók véleménye szerint, pályadijban szintén
nem részesittethetett.
A pályakérdéseket illető tanácskozások után, az ülés
7* órára l/ k1 órakor fölfüggesztetett
I. n a p (délután.)
A délutáni ülés kezdődött í/ zl órakor.
J o ó I s t v á n felmutatja azon nevezetesebb mozzana­
tokat, melyek a tanügy s nevelés terén a külföldön a leg­
közelebb múltban fölmerültek.
Jelzi röviden Verulami Bácó, Rousseau törekvéseit. Aa
egyháznak s államnak a tudomány s nevelésügy terén ki­
fejtett tevékenységet.
 257
Majd á tté r a F r a n c ia o r s z á g b a n s S p a n y o lh o n b a n fe l­
m erü lt s k ife jte tt tu d om án yos tö rek v ések re.
É r in ti a fr a n c z ia forradalom nak a n e v e lé s ü gyre g y a ­
k o ro lt b e fo ly á sá t s an n ak a z o n á lla p o tá t, m ely ly el b ír t az
a s z e r z e te se k k ezéb en s I l I - i k N a p ó leo n a la tt.
Elősorolja azon kellékeket, melyek Francziaországban
a közép- és elemi-iskolai tanintézetekben működő egyének«
tői megkívántaidnak, hogy ily állásukra minősítést nyerjenek.
Majd áttér azon nevezetes jelenségek és tünemények ismer­
tetésére, mélyek hazánkban is a nevelést illetőleg, fölme­
rültek.
Hosszasan értekezik a tanuló ifjúságnak újabb időben
oly szélesen s általánosan hangoztatott tlúterheltetéséről.
Igyekszik e baj okát fölmutatni s kijelölni a módozatokat,
melyek által azon segíteni lehetne. Nagy készülettel szer­
kesztett kitűnő értekezését azon óhaja kíséretében zárja be,
vajha az ez ügyben teendő intézkedések s a többi nevelés­
ügyi törekvések is. kívánt eredményre vezetnének.
Felolvasása s ezzel együtt a ülés, a hallgatóság te t­
szés nyilvánulása közben, véget ért.
V ID É K I É L E T .
A sepsi egyházmegyéből.
A s e p s i ev. ref. e g y h á z m e g y e folyó julius hó
11-ón S,-Szent* Györgyön, Csiszár Gábor esperes elnöklete
alatt, r e n d k í v ü l i k ö z g y ű l é s t tartott. Az egyházmegye
lelkészei és a tanitó-képviselők, egy-kettő kivételével, mind
jelen voltak, egyházraegyoi gondnok egy sem, világi képvi­
selőt csak kettot-hármat láttunk.
Elnöki megnyitó beszéd, jelentés és jegyzőkönyv ol­
vasása után, a következő fontosabb tárgyak voltak napi
renden:
1. Az or s z á g o s d o m e s t i c a tárgyában kimondotta a
közgyűlés, hogy az egyetemes konvent által kiadott f e l h í v ó
s z ó z a t és s z a b á l y z a t haladéktalanul küldessék ki az
egyes egyházakhoz, azzal az utasítással, hogy a szabályzat
értelmében járva el, folyó óyí szeptember hó végéig küld­
jék be az aláírási iveket esperes afiához. Esperes el­
nöklete alatt az egyházmegyei tanács mellé ogy felülvizsgáló
bizottság neveztetett ki a beterjesztett aláírások felülvizs­
gálására, illetőleg kiigazítására. Ezen bizottság október hó­
ban elvógozvén munkálkodását, a november hóban tartandó
egyházmegyei közgyűlés elébe terjeszti jelentését.
2 . A z e g y h á zm eg y ei j o g ü g y i b i z o 11 s á g előadója,
K is A lb ert, n y o le z ü g y e t te r j e s z te tt elő.
Az állandó igazgatótanácsnak 772 — 1883. számú le­
iratára és az egyetemes konvent 72— 1883-ik számára vonat­
kozólag egy á l t a l á n o s n y u g d í j i n t é z e t felállítása tá r ­
gyában; az adatok beszerzésevei és összeállításával az es­
peres bízatott meg. Hasonlóan az áll. ig. tanács 775-ik sz.
alatt kelt leirata értelmében a tűzkárbiztosi tás tárgyában
•az adatok esperes aához torjesztendők be további elintézés
végett.
Az egyetemes konvent 1883 — 74 szám alatt kelt le-
in ta értelmében a t a n í t ó k s e g é l y e z é s e és nyugdíja­
z á sa tá rg y á b a n az adatok s z in té n e sp e r e s afiához k ü ld en d ők
h e továb b i e llá tá s v é g e tt .
A nyolez tárgy közül a többi kisebb fontossága há­
zi ügyre vonatkozott. Igen fontos elvi vitát idézett elő egy
concret eset. Az egerpataki paptól egy borosnyói egyén
követelte, hogy illő díjért az illető bélyeggel egy’anyakőny vi.
okmányt adjon ki. A pap kérése teljesítését megtagadta
— a kórelmesnek mint merőben idegennek és az illető anya­
könyvi szemólylyel semmi rokonsági viszonyban nem álló­
nak, — midaddig, mig akár közigazgatási, akár törvény­
széki hatóság utján nem igazolja, hogy minő czélra akarja
használni a kért kivonatot. A közgyűlés az egerpataki lel­
kész eljárását helyeselte és egyúttal kimondotta határoza­
t i ig , hogy ezen concret esetből kifolyólag a méltóságos
állandó igazgató tanács, illetőleg az egyházkerületi közgyűlés
kéressék fel arra a fontos elvi kérdés eldöntésére, hogy a
l e l k é s z n e k s za bad- e , k ö t e l e s s é g e - é az e g y h á z
k ö t e l é k é h e z n e m t a r t o z ó m a g á n f e l e k k ö z ü l is
b á r k i n é l , és b á r m i c z é l r a h i v a t a l o s a n y a k ö n y ­
vi k i v o n a t o k a t a d n i k i ?
3. A g a z d a s á g i b i z o t t s á g részéről Magyari Ká­
roly jelenti, hogy a k e p e i * e n d s z e r s z a b á l y o z á s á r a
kiküldött bizottság többszöri felszólítására sem ült össze,
mióvt is tüzetes javaslatot nem terjeszthet be. A bizottság
felszólittatik, hogy a következő közgyűlés elébe tüzetes ja ­
vaslatot tetjeszszen. A jelen évi kepólós és egyéb szolgál*
mányok felszedése az eddigi törvények és törvényes gyakor­
lat alapján fog történni, de azzal a hozzáadással, hogy az
egyháztanács mindenik egyházközségben készítsen egy táb­
lázatos kimutatást, mezben az- ivek egyik lapján, a kepélés
előtt, minden egyháztag tartozása pontosan legyen előírva,
a másik oldalon a lerovás följegyezve. A jegyzés rovatban
a kepét élvezők ellenjegyzése és egyéb észrevételek.
Az e g y h á z m e g y e i h á z i p é n z t á r rendezése és
gyarapítása tárgyában több volt a szó, mint a krajezár. A
director és esperes által kezelt rovatalok, egyházmegyei
és egyházkorületi illetékek kezelésének hűségéről is, de arról
is meggyőződött a közgyűlés, hogy ezen ügy mennyi nyo­
morúsággal jár, A jövő közgyűlésen ezekre nézve szabályzat
fog készíttetni.
— y*
K Ü LFÖ LD .
N é m e t o r s z á g - L u t h e r u t ó d a i . Egy vesztfáliai
lap arról értesült, hogy Makrától két órányira, Kloster-
Allendorf nevű falucskában Luther Mártonnak közvetlen utó­
da lakik; Luther Henriknek hívják s ácsmesterséget ű z ;
még csak 32 éves s már 6 fia van. Bátyja Luther Károly
evangélikus theologiát tanul Jenában. Atyjuk kőmives le­
gény volt s Berlinben jártakor megismerkedett egy titkos
tanácsos leányával., ki a nagy reformátor iránt való keg’ye-
letből nőül ment az egyszerű mesteremberhez. Házasságuk
nem lehetett boldog, mert a művelt, előkelő hölgy nem jól érez­
te magát férje oldalán, ki magához való társaságokban sze­
retett mulatni.
 258
Spanyolország. A p á p a ós S p a n y o l o r ­
s zá g. A madridi udvarnál levő pápai nuncziusnak a spa­
nyol püspökhöz intézett körlevelét teszik közzé a madridi
lapok. A körlevél erélyes hangja tanúságot tesz arról, mily
szélsőségekbe csap át a karlista papság s a vallási nyu­
galmat s egyházi fegyelmet amennyire megbontják a legiti­
mista párt űz elmei. A spanyol papság e forrongása a Don
Carlos „helytartója,“ Nocedal által a múlt évben rendezett,
tömeges zarándokúira vezethető vissza, a melynek egészen
politikai jellege volt. A püspökök egy ré^ze visszaútasitá a
tüntetésnél nekik szánt statiszta szerepet, a zaiándokmenet
meghiúsult; ellenben heves tolharcz fejlődött ki a hivatalos
s a kar lista lapokban; a karlistálc egész dühvel támadták
meg a kisebb római zarándoklásokat, a pápa indíttatva érezte
magát, szenvedélyeik csillapítására bivni fel a spanyolorszá­
gi katolikusokat; Bianchi nuncziust, a ki nagyon össze-
szülte a levet Nocedullal, visszahívták Madridból s bibor-
nokká tették. A karlisták azonban most sem nyugodtak, a
tarragonai érsek kénytelen volt lázongó szemináriumát fel­
oszlatni s nyugtalanságok törtek ki a többi papnöveldékben
js. Az új nunczius mindezek folytán nyomatékosan hangsú­
lyozza, hogy a vallást nem szabad Összezavarni a politiká­
val ; egyetlen jogos politikai törekvést sem kárhoztat a
szentszék, de azok örve alatt nem tűrheti el a vallási egy-
ség megbontását; a püspökök s papság helyezkedjenek a
pártokénál magasabb álláspontra s minden politikai áram­
latban igyekezzenek megtartani a közbecsülést és még ár­
nyékát is kerüljék annak, mintha a katholikus sajtó és a
kath, egyletek pártczélok szolgálatában állanának. A fana­
tikusok dühét előreláthatólag nem fogja lecsillapítani e mél­
tóságteljes bangón tartott ldbocsátvány sem.
K Ü LÖ N FÉLÉK .
Kolozsvár, 1883. julius 21.
— Lapunk szerkesztője, ki — mint emlí­
tők — Parisban tartózkodik, a magyar írók és
művészek által rendezett kirándulás tagjaival egye­
temben, a napokban a társaság néhány kiválóbb
tagjával együtt azon kitüntetésben részesült, hogy
Grévynek, a franczia köztársaság ez idei elnöké­
nek, fogadó estélyére meghívást nyert. Ott meg­
jelenvén, bemutattatok az elnöknek, ki nehány
szívélyes szót váltott vele, — s aztán a franczia
miniszterelnöknek: F e r r y Gyulának, ki meg­
tudván, hogy protestáns lelkész, hosszasan beszél­
getett vele v a l l á s ü g y i v i s z o n y a i n k r ó l s
különösen a protestantismus állásáról hazánkban.
A nagy tudományu miniszterelnök sajnálatát fe­
jezte ki a felett, hogy Francziaországban nagyon
kevés a protestáns, de másfelől örömének és el­
ismerésének adott kifejezést a felett is, hogy Ma­
gyarországon teljes és torzsalkodás nélküli vallás-
szabadság uralkodik. — A magyar kirándulók
általában véve folytonos szívélyes kitüntetésekben
részesülnek a franczia fővárosban.
Nyomatott Ötéin Jánosnál az ev. rof. főtanoda betűivel Kolozsvárt.
— Mai szám unkban részletes tudósítást hozván
egyetemes ref. tanügyi bizottság közgyűléséről, annak tér­
je ielraes volta s lapunk szűk tero kizárták annak lehető­
ségét, hogy a tiszántúli ref. tanárgyülésről szóló tudósítá­
sunk e számban véget érjen. Kénytelenek vagyunk tehát
annak folytatását jövő számunkra halasztani, miért olvasóink
szives elnézését kérjük.
— A nagy-enyedi lelkészképzőben a folyó évben
tartandó papi szigorlatok idejét a főt. püspök ur f. év au­
gusztus hó^ 3^-ra és az ezt követő napokra tűzte ki. Dr,
K o v á c s Ödön rector.
— A tanpónzek ügye az egyetem en. A vallás- ós
közoktatásügyi miniszter a budapesti egyetem jogi kará­
nak néhány tanárával bizalmas értekezletet tartott, melyen
a tanpénzek ügyét bohatóan megbeszélték. Módokat kerestek
arra, hogy parajlel tanszékek s a vizsgálati rendszer
következtében a tanpénzek mai rendszerénél észlelhető in-
konveniencziák és visszaélések mikóp volnának megszüntet-
hetők a tanárok jogos érdekeinek sérelme nélkül. Az érte­
kezleten (melyen a miniszteron és Szász Károly miniszteri
tanácsnokon kívül, Plósz Sándor jogkari dékán, Lechnev,
Szilágyi Dezső ós Pulszky Ágost tanárok vettek részt, mig
a meghívottak közül Kautz, Kcrkápoly és Hoffmann nem
jelenhettek meg) a kérdés több oldalról megbeszóltotett s
az eszmecsere különböző javaslatokban nyert kifejezést, me­
lyekre nózvo a résztvevők megígérték, hogy részletesebben
fogják formulázni, a minisztérium pedig a tandíjra általá­
ban s egyes tanárok tanpénzeire vonatkozó adatokat össze­
állítja s a kérdés azután szélesebb körben is meg fog be­
széltetni
— D erek lelkész. Trefort miniszter levelet irt a má-
ramarosi főispánnak, elmondva, hogy máramarosi útjában,
Bogdánban tapasztalta, hogy mily gondviselésszerü szerepet
játszhatik egy jó lelkész, minő B r a n a János esperes. Az
ő falujában a gyermekek nagy számmal járnak az iskolába,
tisztasághoz szoknak s meglepően haladnak a magyar nyelv­
ben is. A miniszter — mint Írja — (Jngvártt a püspök
felköszöntésére, többi közt azt válaszolta, hogy a görög ós
latin szertartási! egyházak közti unió nagy fontossága akkor
fog csak egész jelentőségében nyilvánulni, ha a görög szer­
tartást! papok is, mint a katholikusok, az ország vóghatá-
rain is mindenütt a magyar államiságot ós kultúrát képvi­
selik. A miniszter ezt az óhajtást megtestesülve találta Bra*
na János bogdáui lelkészben. Erdőméit a minisztertanács s
ennek fölterjesztésére a király is méltányolta, a Perencz
József-rend lovagkeresztjevel. Trefort miniszter arra kéri a
főispánt, hogy e kitüntetést és az ő levelének tartalmát ad­
ja tudtul a nagyérdemű férfiúnak.
— Az osztrák polgári iskolát — tudvalevőleg —
az új isk. törvény egészen megváltoztatta. Az új iskolai
évvel ugyanis minden nyolcz osztályú polgári iskola két
önálló tanintézetre oszlik fel: egy népiskolára ós egy há­
rom osztályú polgári iskolára. E polg. iskola nemcsak a
népiskola eddigi czéljának fog megfelelni, hanem előkészít
a tanitóképezdére, egyes szakiskolákra s a gyakorlati pol*
gári életre a helyi viszonyok szerint; s a hol több polgávji
iskola van, különféle szükségleteknek felelhetnek meg. A
fiúiskoláknál megengedtetik úgynevezett munkaiskola s z e r­
vezése is ; de az nem lehet kötelező a tanulókra nézve. A
mely tankerületben több polg. iskola van, azok tanítói q
rendes tankerületi tanácskozmányon kívül saját ügyeik meg­
beszélése végett évenként külön is tartoznak összegyűlni.
A pclg. leányiskolában a tornázás is tanittatik s a felső
osztályokban lehetőleg nők által.
M L évfolyam. Kolozsvárit, 1883. Julius 29. szám 30.

P R O T E S T Á N S KÖZLÖNY. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP.

4>r r&-
MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.
SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS: HIRDETÉSI DIJAK
b.-farkas ntcza 16 szám, hová a lap szellemi s anyagi ügyeit kétszer hasábozntt garmond sor yagy annak tere 5 kr. Bé-
illető minden küldemények czimzendők. lyegdij minden beigtatás után 80 kr.
ELŐFIZETÉSI ÁR : Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél külön kedvez­
Egész évre 6 frt., félévre 3 írt., évnegyedre 1 frt. 50 ln\ ményt nyújt a kiadóhivatal.
*V - -V*
■^ELE LŐ S SZ E R K E SZ T Ő É S K IA D Ó T U L A JD O N O S I S íS á lS E j ID O IE K lO fc O S .

Egy test és egy lélek vagytok. Eféz. IV. 4.

T a r t a l o m : Az államsegély. Sz. B. — Jób Könyve. (Bib­ kerület osztassák föl 4 — 5 körre s évenként csak
liai tanulmány.) Irta: Benkő István. — A tiszántuli ref. középis­ egy ilyen kör részesittessék az államsegélyben, hogy
kolai tanáregyesülcr közgyűlése. — Iskolai értesítők — Kü l f ö l d : igy a 4 — 5 év sorrendjében nagyobb összegek le­
(Francziaország, Olaszország, Oroszország.) — Irodalom. — Külön­
félék. — Számadás és kérelem. — Körözvények. — Hirdetés. gyenek egy-egy szükölködőnek juttathatók.
Az egyházkeröleti közgyűlés el is fogadta az
ig. tanács javaslatát, ö reá bízván a segélyezési
körök számának megállapítását s evvel termószetess»
azt is, hogy mily rendben következzenek egymásután
AZ ÁLLAMSEGÉLY. a megalkotandó segélyezési körök.
Kolozsvárt, 1883. július 27. Most tehát az ig. tanácson a sor, hogy ez ügy­
Az áll. igazgató tanács évi rendes végzendői ben intézkedjék, de azért nem árt, ha a kérdést
sorában bizonynyal nem a legkönynyebbek közé tar­ nyilvános megbeszélés alá vonjuk, mert bármennyire
tozik az államsegély kiosztása. Mert jól esbetik ugyan, meg legyünk is győződve e t. testület belátása fe­
ha módunkban áll a szükségben levőknek segélyt lől, nem fog ártani, ha a különböző vidékekről s
juttatni, de még inkább fájhat látni a nagy sze­ különböző fejekből származó nézetek tájékozást fog­
génységet s érezni erőtelenségünket, hogy nem bí­ nak nyújtani a bekövetkezendő megállapodásra nézve.
runk segíteni, mert nincs miből. Már pedig az egy­ Mint az ig. tanácsnak a közgyűléshez ez ügy­
házmegyék által már amúgy is megrostált folyamod­ ben intézett előterjesztéséből kitetszik, a szándék az,
ványok közzül rendesen csak körülbelől feléuyit lehet hogy nemcsak a rendszeresített segélyek, hanem azok
kedvezöleg elintézni s azt is csak oly módon, hogy a dotatiok is érintetlent hagyassanak, a melyek nin­
ogy egy rombadőlt templom fölépítésére száz, a leg­ csenek ugyan forma szerint állandósítva, de a me­
jobb esetben kétszáz, — egy-egy kőt-három száz lyeket hallgatólag mégis ilyeneknek tekint maga az
forintnyi fizetésen tengődő egyházi hivatalnok egész ig. tanács is, mert óvfől-őYre megszavazza ugyan­
évi segélyzósére 10, legfölebb 50 frt fordittatik — azoknak az egyéneknek, a minthogy alig is lehetne
a fele-folyamodóknak pedig még ennyi sem ju ttat­ másként, mivel a szegénység az évekkel nem apad­
ható, annál az egyszerű oknál fogva, mivel 7500 ni, hanem gyarapodni szokott.
írtból nem lehet, — még az állandó ig. tanács is­ A közgyűlési határozat, ugyancsak, épen a rend­
mert „bölcsesége“ sem bír 15000 frtot kiosztani. szeresített segélyek érintetlen hagyását mondja ki
Az a minden esztendőben ismétlődő keserű ér­ és nem szól semmit azokról a segélyekről, melyeket
zés, mely az ig. tanácsot e szomoritó tény láttára „nem rendszeresített, de évenként ugyanazon egyé­
elfogja, indíthatta e testületet arra a gondolatra, hogy neknek kiutaltatni szokott“-aknak nevez ez. előter­
a közgyűlésnek tanácsolja a segély-kiosztás eddigi jesztés, de akarjuk hinni s óhajtjuk, hogy az ig.
módjának megváltoztatását, olykép, hogy az egyház­ tanács is a mi értelmünkben kívánja előterjesztését
Jelen saámunkhoa 1/ i iv m ellék let ven csatolva,
 260

tekinteni, m ert igen m éltánytalannak és sujtónak
tartanék, ba olyan szegény és legtöbbször koros egy-
házi szolgák közt 1 0 — 5Ö frtuyi kegy-alam izsnát
fm ert nem is e g y é b !) élveztek eddig évenként, ez­
után csak 4 — 5 évben egyszer kapnának segélyt,
ba m indjárt nagyobbacska összegben is.
Az évente igy kiosztásra kerülő összeg tehát,
kerek számban szólva, 4 0 0 0 frt leend s bár ez sem
sok, de mégis lehet valam it kezdeni vele, ha csak­
is nehány egyházmegye szegényei közt kell fölosztani.
Hogy hány kerület alkottassák s igy hány évi
turnusban kerül ism ét a sor az első segélyezési
körre: annak elhatározása az ig. tanácsnál van. Nem
tartanék azonban czélszerünek, ha nag’yobb számú
körre osztatnék az egyházkerület, mert igaz ugyan,
hogy igy még tetemesebb összegek volnának a sor­
ra kerülő egyházmegyékben kioszthatók, de túlfelöl
oly hosszú ideig kellene egy-egy segélyre szorulónak
várakoznia, hogy az alatt úgy járhatna, m iut a nóp-
költeménybeli gyermek, ki éhen h alt, m ert mosto­
hája csak akkor vettetett gabonát kenyérnek, mikor
éhségről panaszkodott.
Az eddigi kioszlási arányt nézve s a kolozsvári
egyházm egyét szintén nem számítva, a tizenhét egy­
házmegye és a tizennyolczadik csoportot tevő p ü s ­
pöki vizsg. alatti egyházközségek az alkotandó négy
körbe a következőleg volnának beoszthatók:
I. kör: Y ajda-H unyad-Zaránd, Gyulafehérvár,
Nagy-Enyed, Kolozs-Kalota, N agy-Sajó.
II. kör: Szilágy-Szolnok, Deés, Szók,
küllő, Erdővidék.
III. kör: Görgény, Maros, Orba, Kózd és
IV. kör: Szeben, Udvarhely, Sepsi és a p ü s ­
pöki vizsg. a la tt álló egyházközségek.
B csoportok tervezésénél az egyházmegyék régi
rendjét követtük s csuk annyiban tértünk el attól,
a mennyiben az eddigi segélyezési összegek .mértéke
alapján összeállított csoportok szükségeit lehetőleg
igyekeztünk egyenlő összegekké kerekíteni ki. Ma­
gától értetik, hogy e csoportosítást épen nem ta r t­
juk csalhatatlannak s inkább csak arra szántak, hogy
az egyéni érdeklődést fölkeltse s provocáljon többe­
ket ily csoportositá’si javaslatok m egtételére. S any-
nyival szükségesebb volna e több* oldalról való hoz­
zászólás, mivel elösmerjük, hogy, a mi e csoportosítás
tervénél bennünket vezérelt, csakis az eddigi sege-
lyezós számadatai és arányai voltak, m ár pedig nem
szükségkóp következik, hogy az alkalm azott m érték
igazán fejezze ki a valódi legnagyobb szükséget s
csakugyan azok az egyházközségek és eg'yónek szo­
rultak legyen leginkább a segélyre, a kik eddig az
izgazgató tanács kedvező válaszait tudták kinyerni.
Igaz ugyan, hogy a mi tévedést az állam segély
kiosztásánál el- fogua követni, a domesticai segélyek
adományozásával helyre lehetne huzni, de a két faj­
ta segély nem egy és ugyanazon elvek szerint sza-
vaztatik meg, s meg aztán a négy-öt évre szóló
elhatározás netaláni hibái terhesebbek fognának lenni,
m int az olyan intézkedés, a melyet m ár a követ­
kező évben recorigálni lehet.
Szóljanak tehát első sorban az érdekeltek, m ert
Kü-
néma gyermeknek anyja sem érti a szavát.
Sz. B .

kon, szomszédos fogalmak. Mind valami felettünk, de épen

TÁRGZA.
KEGYELET A HOLTAK IRÁNT.
Saint-Marc Givardin tanulmánya,
A holtak iránti kegyelet a családi és vallásos érzé­
sekkel függ össze. Szeretjük elgondolni, hogy az élők s a
holtak közt rokonszenvi kötelék létezik^ melyet sem amazok
részéről az élet izgatottsága, sem emezek részéről a sir
mozdulatlansága el nem képes tépni. A halál titokzatos,
homályos volta még növeli rokonszenvünk illusioját. Ezek
a szeretett holtak, kiket ugyan testi szemeinkkel már nem
látunk, de kik folyton jelen vannak lelki szemeink előtt,
vájjon mivé lettek ? Vájjon az istenek halhatatlan ságából
jutott-e nekik is valami osztályrészül ? Vagy mindössze az
élet bizonyos alakja, árnyéka? Mit semmisitett meg lé­
nyükből a sirgödör, s mit hagyott fent? Mindez mély ti­
tok, mely a legszelídebb s legédesebb babonára könnyen
Yezet, a nélkül, hogy ellentétbe jönne e vallással. Mert
az istenek tisztelete, az örök és a holtak iránti kegyelet, a
bajdaakor és a halhatatlan iránti kegyelet, egymással ro-
nem rajtunk kívül álló okból erednek, nagy része van ben­
nük ama legfelsőbb hatalomnak, mely bennünket teremtett
s fe n ta rt; a hajdankornak, melynek hagyományaiból kerül
ki minden, az öröklétnek, melybe tér vissza minden s vé­
gül a halálnak, mely uralkodik ugyan rajtunk, de meg nem
semmisít.
A túlélésnek vagy az emberi halhatatlanságnak gon­
dolata, mi a holtak iránti kegyelet alapja, különbözőleg nyil­
vánult az egyes körök s a műveltség különböző fokozatai
szerint. Vannak idők, midőn az ember ama gondolatnak,
melyet siri élőiéről vagy halhatatlanságáról táplál, többé-ke-
vésbbé anyagias kifejezést ad: árnyakban, m a n e s e k b e n
hisz, vagyis azt hiszi, hogy testünk alakja is részben fen-
mavad. (Egy régi grammaticus a m a n e s szót ma ne re,
maradni-ból származtatja genialisan, bár nem ép megbízha­
tón.) Ez az árny az anyagi és szellemi életnek sajátságos
vegyülóke; de ez a vegyület maga híven kifejezi az emberi
lény kettősségét. Különben az árny szó fogalma az idők szerint
változik. Honér árnyai mohón isszák az áldozati vért, mint­
ha a vér öntene beléjük éltető erőt. A Virgil árnyai mór

JO B K Ö N Y V E .
— (Bibliai tanulmány.)
Irta:
Beukö István.
1. A k ö n y v n e v e é s á l t a l á n o s j e l l e m z é s e ,
A tárgyalás alá veendő költői könyv neve, czime, igen
helyesen, a henne szereplő hősről van véve. E hős neve:
(ijjOb) vagy magyarul, Jó b : kinek szenvedése és küz­
delme van a költeményben valódi költői ügyességgel előadva.
E szónak 2 1 ^ valódi ethymologiáját adni, mely a hős lé­
nyének teljes fogalmát kifejezné, meg eddig nem sikerült.
Két irányban magyarázzák. Némelyek az arabból, mások a
héberből származtatják, erős érveket hozván fel nézetük
támogatására. Kromeyor, I. D. Michaelis és újabban Ewald,
Delitzscb, Dillmann és mások szerint, az arab (ub) szó­
tól származik, mely egyenlő a héber
jelenti: v i s s z a me n n i, képleg: m e g t é r ni, m e g b á n n i. flE
szerint mint a hősnek megjelölése, legillőbben jelen­
tené a gonosz kétség után magába térőt és épen ez által
ismét istenhez fordulót: mórt valóban ebben van a bősnek
legmagasabb fogalma 4-2.6“ (Ewald,) Másfelől Gesenius
Fürst, de Wefcte, Hirzel, Heiligstedtj Davidson és mások a
héber D ^ = a j a b (előfordul Exod. 23; 22; I. Sam, 18;
~ T
29) szótól származtatják, mely annyit jelen t: ellenségképen
bánni valakivel, ellenségesen üldözni, vádolóuak lenni, 13.24;
30. 21. Ez esetben szenvedő részesülője 2 ^ - n a k és
jelenti: az í i l d. özöt t , a m e g t á m a d o t t .
Egyik származtatás szerint tehát 2lí«$ (ijjőb) annyi,
mint a m e g t é r ő , másik szerint: az ü l d ö z ö t t
nem ily falánkok, nem ily durvák, sőt anyagtalan lelkekkó
vannak átalakulóban.
‘ Minél jobban megtanította rá az embert a bölcsészet,
hogy különbséget tegyen a test s a lélek sorsának, különb­
sége közt, minél jobban megtanultuk érteni, hogy' csakis
az halhatatlan bennünk, a mi nem anyag, annál jobban
csökkent a sírok tiszteletének szentsége, illetőleg más tárgy*
hoz kezdett fordulni a holtak iránti kegyelet; most már
nem árnyaknak, hanem lelkelniek hoznak áldozatot; a rna-
nesek többé nem tekintetnek elő lényeknek, osak pluasisok.
Sőt a test iránti közönyösséget hirdető bölcsészek egyene­
sen m.égvetendőknek hirdetik, a sírokat, A köznép azonban
továbbra is tiszteli őseinek sírjait, s abban., a fogalomban,
melyet a lelkek életéről alkot magának, még nagy része van
a testies jelenségeknek, alakoknak.
A sirok iránti kegyelet tehát mint vallásos érzet lép
fel, melyet a családi kötelék sugaltv A pogány és a keresz­
tyén pkilosGpbvis.ok spiritualismusa aztán a mint érvényre -I
ju t, megrendíti s csak a nép körében marad fenn, mint I tólagosán megviksgálhi* ‘és látni, mily különbözőn nyilvánul
babona, melyet az övéi iránti szeretet sugalt a népnek. De
e két dagály- és apály-mozzaüaton lcivül van még a sirok
iránti kegyeletnek egy harmadik mozzanata is, melyet nem
261
mint látható, egyik sem fejezi ki a hős valódi fogalmát,
mert bár Jóbnak végső megtérése egyik lényeges jellemvo­
nása, de csakis lényeges és nem a legfőbb, mint Ewald
megjegyzi, sokkal jellemzőbb vonása a s z e n v e d é s és az
ü l d ö z t e t é s , meg lóvén támadva, isten engedőimével, a sá­
tántól és barátaitól. Mint a költemény elemzéséből alább ki
fog tűnni, Jób mindig ragaszkodik istenhez, ártatlan, védi
ártatlanságát s megtérése nem az örökös, hanem csak az
elbordozhatlan szenvedés okozta pillanatnyi kétségből törté­
nik s igy a m e g t é r ő elnevezés nem fejezi ki fogalmát.
De tagadhatlan, hogy egyik lényeges vonás. Ennélfogva úgy
vélekedünk, hogy az arab (ub) a közös gyök, „miből a
héber 3 ^ csak tájszólási elágazás“ (Dillmann, Zöckleij :
mindkét elnevezés jogosult, de az ü l d ö z ö t t elnevezés meg­
felelőbb és a héberek, mert héberül értettek és beszéltek,
a közelebbi héber szótól származott S j^ - b a n az ül-
“ T
d ö z ö t t , a nyomoroktól sújtott embert látták. A költő sem
szóv al és m c g t é r ő t , hanem épen-egy ártatlanul sújtott embert akar
festeni, hogy czélja szerint, szemléltesse a földön nyilvánuló
isteni igazságosságnak az ember belső érdeméhez való visz-
szás arányát,
A mi a költemény általános jellemzését illeti, habozás
nélkül elmondható, hogy az valódi klassikus mű, akár fel­
adata nagyszerűségét, gondolati tartalmas voltát, istenfogal­
mát, erkölcstanát, akár irályát, akár az egésznek és egyes
részeknek művészi szerkezetét tekintsük.
Kitűnő voltánál fogva nemcsak a ó-kornak és héber iro­
dalomnak, hanem díszére válnék bármely kornak és bármely
nemzet irodalmának. Úgy vallási, vallástörténeti, mint költői,-
és irodalomtörténeti tekintetben kiérdemli a műveltek vizs­
gálódását. Mint vallásos költeménynek tárgya egyetemes ér­
és igy, dekű: az isten igazságossága, az emberi lélekhez való vi-
kevésbbó érdeuos megfigyelni azon időpontot értein, midőn,
ez a kegyelet, úgy szólva, egészen irodalmivá válik, midőn-,
a sirok már nem egy-egy kedvelt árnylakása vagy semmibe,
se vett hamvak raktál a, hanem költői ábrándozásnak, mo-
rengósnek tárgyai. Az ember hitéletének eszméje, mely a
régieknél oly szentté, majd meg oly közönyössé tette a te­
metkező helyet, lassan-lassan egy önző érzéstől háttérbe
szorul es megsemmisül. A régiek így szóltak egy-egy sir
megpillantására: „¡Ltt nyugszanak testvéreink; ez szent
hely.“ A philosophusok jgy szólnak: „Nem itt lakoznak,
leikeik, ez csak egy fiüdnégyszög. A mai költők és., re—>
genyirók meg: „Majd én is itt pihenek m eg!“ Ennek az
Önző szomorurágnak a kifojezésére, mit a sir megpillan­
tása kelt ben hűlik, igen szerencsés szóval rendelkezünk; ez
a melancholia. A holtak irányában a régiek komolyak s
kegyeletteljesek, a philosophusok büszkék és lenézolc, a ti-
zeímyolczadík és tizenkilénczedik század költői melanclio-
likusok,
A sirök cürtiisának ezt a három phasisát akarom fu­
mindegyikben' ¿ ’ höHak ítántf-kegyelet*
(Folyt. Iröv.)
' *
 ¿62
szonya ,s igy általános psychologiai fontosságú, mely nem
egy emberre, hanem az egész embert nemre vonatkozik, az
egész emberi nemet érdeklő kérdéssel foglalkozik. Épen
ezért úgy a tudós iheologus, mint a vallásos ember és a
bölcselő vizsgálódására méltó: de másfelől rendkívül érdekes,
tekintve a külsőleges szempontokat, a régiségbuvár, termé­
szettudós, valamint az aesthetiküs és költő előtt js. A rá­
fordított figyelmet és vizsgálódást gazdagon megjutalmazza.
Sokban különbözik e költemény minden más héber el­
meterméktől, kimagaslik a többi ó-testamentoini költői köny­
vek közül.
Yallás-erkölcsi szempontból tekintve, biven feltünteti
előttünk az ős keleti szellemet, hogy miként fogták fel a
vallást, minő erkölcsi fogalmakkal birtak, az isteni hatalmat,
igazságosságot és yilágigazgatást miként látták megvalósulva
ez életben, szóval, hogy miként működik isten a természeti
és erkölcsi világban. Feltárja az emberi okoskodásnak, gon­
dolatnak legkülönbözőbb elemeit, merészen kutatja az elve­
ket, melyeken isten igazságossága alapul. Mélyen belemerül
a spekulatioba, hogy napfényre hozza a tapasztalat körébe
eső tényekből azon magasabb elvet, azon mélyebb alapot, a
melyből tekintve istennek az emberrel való bánásmódja meg­
érthető legyen, Kifürkészhetlen titok ez az ember előtt. Nem
juthat el a teljes megoldásia, De a kutatás, a küzdelem e
festése magasztos. Theismusa emelkedettségére és tisztasá­
gára nézve mennyivel fölülmúlja a körüllakó népekét t Lát­
juk, hogy mily tiszta fogalma van isteQ szentségéről, böl-
cseségéről, mindenhatóságáról, ab&olut felsőbbségéről. E r­
kölcstana szintén, mint szertartása egyszerű, tiszta. A szen­
vedőnek zúgolódásai sokszor illetlenek, de mindig természete­
sek; a keserű kitörések után a legmegilletőbb gyöngédség
következik, mély részvétünket ébreszti fel.
A gondolat mélységével együtt jár az irály, a nyelv
költői emelkedettsége, az előadás változatossága. A prózai
elbeszélés (prolog, epilog) kellemes, világos, egyszerű. A
párbeszédek szembeszökőn domborodnak ki, telve változatok­
kal, kitörésekkel, a szemrehányás és méltatlan bántalom ne­
hezteléseivel. A nyelvnek vannak különösségei, melyek miatt
a kritikusok a legkülönfélébb következtetésekre jutottak, a
könyv jellemét tekintve. Több oly szó van, mely ismeretlen
a héber íróknál, ezeket a rokon dialectuisokban keresik, is­
mét sok yan olyan, mely csak a leginkább héber iratokban
fordul elő; mig másfelől sok szó és idiom kifejezés csak a
későbbi iratokban jön elő, melyek a fogság után kelet­
keztek.
Berendezése, szerkezete mesteri kézre vall, argumen*
tálasa logikus főre, s hogy az iró érezte, a mit ir, azt mu­
tatja az érzelem természetessége és igazsága. Valamint a
felfogásbeli merészség és az érzelem csapongása mélyen
gondolkodó lánglelkü költőt, úgy a tervezet szabályossága,
az átmenetek hirtelensége, a nagy és erős képek használata,
a jellemnek kidomborilása, a fokonkénti megoldás valódi mű«
vészt mutat fel. A tárgyalás annyira közvetlen, hogy az
¿gyes személyeket mintegy magunk előtt látjuk az fl gon­
dolkodásmódjukkal, felfogásukkal, s igy a küzdelem mintegy
előttünk történik.
A természetes össze van kötve a művészivel és ez
teszi remekké a művet s valódi íróvá a költőt.
2. A k ö n y v t a r t a l m a és f e l o s z t á s a .
Kezdet (prolog) 1—2 fejezet.
Ur földén élt az istenfélő Jób, ki emberi értelemben
tökéletes vala; külsőleg is megáldotta az Ur minden jóval:
számos tagú családdal, nagy kiterjedésű gazdagsággal, úgy,
hogy minden tekintetben kimagaslott kelet más lakói közül;
Egy napon az Ur előtt megjelentek Istennek fiai s
köztük a sátán is. Az Ur megszólítja a sátánt s egyszers­
mind Jób után kérdez, kit igaznak és kegyesnek ismert. A
sátán ravaszul feleli, hogy Jóbnak érdekében áll hűnek hn-
ni, hiszen meg van áldva mindennel; de sújtsa csak a bal-
szerencse, azonnal elmúlik az ő kegyessége és feddhetlensó-
ge. Hogy ezen vádért megszégyenítse, engedőimet ad az Ur
a sátánnak, hogy Jóbot megkísértse, csak Jób személyét nem
szabad érintenie.
A sátán eltávozik, hogy Jóbot megkísértse. Egyik kö­
vet a másik után jő Jóbhoz, csapás csapást vált fel foko­
zatosan. Egy és ugyanazon a napon, épen családi ünnepen,
ellenséges berohanások, égi tűz és vihar által hirtelen meg-
fosztatik Jób minden vagyonától, szolgáitól, gyermekeitől.
Bár minden elpusztul, Jób a csapások között is áldja az
Ur nevét.
Ismét megjelennek Isten fiai az Ur előtt. filjő a sá­
tán is és Jób hűségben maradását annak tulajdonítja, hogy
személye, teste érintetlen maradt. Ekkor az Ur a sátán ke­
zébe adja Jóbnak személyét is, de csak azon feltétellel, hogy
életét megtartsa.
A sátán eltáYOzék és megveré Jóbot undok fekélylyel
tetőtől talpig, hogy kitűnjék: vájjon az ő kegyessége csak­
ugyan a földi javakért volt-e? Nagy kínjai között még egy
új támadás jön rá. Felesége, bár tudatlanul, de hatásos esz-
k öze a sátánnak, szidalmazva tanácsolja, hogy tagadja meg
istent. De Jób a nagy szerencsetlenségek, testi szenvedések
között felesége ösztönzésének is erős hittel áll ellent, sőt
azt megfeddi és ajkaival nem vétkezék, hanem türelmesen
megnyugodott isten akaratában.
Jób nyomorúságáról értesülvén három barátja, egyen­
ként eljönnek hozzá, hogy vele együtt bánkódjanak és őt
vigasztalják. Jóbot a nyomor annyira elváltoztatta, hogy nem
ismernek rá barátai, sírnak, ruhájokat méghasogatják, hét
nap és hét éjjel ülnek mellette, nem szólván egy szót se*
látva Jóbnak rendkívüli kínjait.
Eddig tart a történeti bevezetés, itt vannak felsorolva
azon tények, melyeken a későbbi érvelések alapulnak. E
prolog röviden, de tömören és kötetlen beszédben van írva.
A három barát megjelenése, mely e részt bezárja,
e gyszersmind a költemény főtárgyába való bevezetést teszi«
(Folyt, köv.)
 A tiszántúli ref. középiskolai tanár- alkalmasak, hárman emlittetnek, u. in. nagy tiszteletű K i á s
egyesü let közgyűlése. Áron és S z a b ó János esperes urak s nagytiszteletü T ó t h
Sámuel ur.
— Második nap. — A kérdés hosszas vita tárgyává válik. Többen hozzá
Debreczen, július 13.
szóllnak. B őd ó l a i László fejtegetésébe bocsátkozik e kér­
Ülés kezdete l/26 órakor. désnek, Jegyző az idevonatkozó pontozatokat felolvassa.
E l n ö k az ülés jelenlevő tagjait a gyűlés megkezdé­ E kérdés tárgyalása a fennebbi módon történt kijelölés­
séig előleges tanácskozásra hívja föl. sel véget ér..
T á r g y a k : 1-ször. Némely indítványok jövőre nézve
Következett az 5-ik indítvány, mely a tankönyvek
a gyűlések mikénttartása iránt. birálatos megvizsgálását foglalja magában. Az indítványt
Elsőben V o z á r i szól a tárgyhoz röviden, azután B a ­
magát igen czélszerlinek, életrevalónak találja Bodolai, de
log Feroncz kimeritőoü és alaposan értekezik a kérdés fe­
szövegezése ollen kifogást tesz, valamint Szilágyi is, ezután
lett. Ajánlja, hogy a központi bizottság joga és feladata felolvassa jegyző az idevágó 3. §-t.
legyen jövőre nézve a gyűlés helyeit kitűzni, valamint el­
Értekezik még e tárgyban n. t. B a l o g h Ferencz, G o r-
nököt is választani. g e l y Károly s hozzá szólnak még többen.
a) Vita tárgyát képezi azon kérdés, yajion hol legyen a
Elnök úgy nyilatkozik, hogy a tárgy sokasága miatt, vagy
központi bizottság, s vájjon kizárólag debreczeni tanárnak
a tanácskozást lesz kénytelen sürgetni, vagy a gyűlés meg­
kell-e az elnöknek lenni, vagy lehet-e vidéki iskola tanára hosszabbítását javasolni.
is? Többen a czélszerüseg szempontjából vélik e kérdést
6-or. Tárgyalás alá vétetik a nem teljes gymnasiu-
megvitatandónak. Azonban E l e k Lajos az alapszabályok
mok képviselői utazási költségeinek mikénti fedeztetése. B o-
azon pontját hangsúlyozza, mely az egyesület központjául
dol ai e kérdést úgy véli legczolszerübben megoldhatni, hogy
Debreczont jelöli ki. Erre tekintettel Joó István is helyén
az e tekintetbeni eddigi mulasztás és baj egyszerűen ho­
kívülinek találja o kérdés vitatását, s ezzel a tárgy befeje­
zassák a superintendentia tudomására, az e felőli intézke­
zettnek lett tekintve, dés módja bölcs belátására bízatván.
b) inditványoztatik az évkönyvben közrebocsátandó
Az indítvány ilyenforma megoldásával e tárgy befojeztetett.
közlomények méltányos díjazása. Ezzel kapcsolatban fölme­
Inditványoztatik, hogy a jövőre nézve tartandó gyű­
rül azon javaslat, mely a pályadij felemelését veszi czólba.
lések mindenike alkalmával, azon helyen, hol a gyűlés tar-
Tárgyalás alá vétetik azon indítvány, moly — egy­
tátik, valamely elhalt tanfórfiu feletti emlókbeszéd tartassák.
felől a pályakerdévSeh megfejtése körüli kedvezőtlen eredmény
B a l o g h Fereocz, többféle okok alapján, az indítványon
miatt, másfelől a czéiszerüseg szempontjából az eddigi pá- j
>i/on módosítást óhajtja tétetni, hogy a czólba vett emlék-
lyakórdések kitűzése hely olt — oly tankönyvek írását aján­
beszc.l ne minden évben, hanem csak jminden második év­
laná, melyek kézikönyvekül leimének használhatók, a
ben tartassák. Az indítvány felolvasott alakjában fogadta­
minők azonban még most nem léteznek. tok el.
B a l o g b Ferencz ez ellen, alapos okokkal indokolt, ki­
Olvastatok azon indítvány, mely az évkönyvben a jegy­
fogást tesz. Véleményét osztja T ü d ő s János tanai, s miután
zőkönyvek közlését ajánlja. Miután ez intézkedést a „Deb­
többen is hasonló nézetet vallanak: az indítvány olesik.
reczeni Protestáns Lap" tudósításai feleslegessé teszik, a
?c) Majd az egyesületi gyűlésekre utazó tagok kedvez­
pénztárra pedig terhelő volna: az indítvány elvettetik.
ményben részesítésének kérdése merül fel s tárgyaltatík an­
A tegnapi pályázati jelentés szerint jutalomban nem
nak mikénti eszközlése.
G e r g e l y Károly java Hja, hogy — az e tárgyban az részesített pályaművek jeligés levélkéi elégetése elhatároz­
iskolákhoz intézett eddigi sikerotlon felszólalások helyütt. — lak k, a annak végrehajtására nagy tiszteletű G e r g e l y Ká­
a superintendenczia kerestetnék meg. roly és tekintetes K o v á c s János urak neveztetnek ki, kik
ü o d o l a i László indítványozza, kéretnék fel a supc- a jeligés leveleket azonnal átveszik.
riutendentia, hogy e tekintetben utasítsa illető iskola- | Megtörténik a tisztviselői kar lemondása, s elrendeltetik
fentartó testületeket a kellő intézkedések megtételére, az új választás, titkos szavazás utján.
Indítványát többen helyeslik. 1 A szavazat szedő bizottság tagjaiul B a r c s ay, F a r a g ó
Itt az előleges értekezlet veget ér s közgyűléssé a la* Balint és G y ö r g y Lajos urak neveztetnek ki.
kul át s a fennebbi indítványok elébe terjesztetnek. Miután a választási szabályok lelolvastatnak, a sza­
Az eddigi indítványoknak a fenttebbi módon toriént vazás elrendeltetik, A szavazás eredményének megvizs­
megoldását- fogadja el a közgyűlés s elébe terjesztetik a 4- gálása néhány perez alatt megtörtént s az új tisztviselői
ik indítvány, mely javaslatot kér az iskolákra- felügyelő bi­ kar megalakibtatoH az elnök kivételével, mely most még nem
zottság elnökének választása iránt. választatott. Beadatott 41 szavazat, melyek közül legtöbb
Vo z á r i Gyula, tegnapi mogállapodásva hivatkozva, szavazatot nyertek: B é k é s i Gyula 17-et, J o ó István és
szól a kérdéshez. G é r é s i Kálmán. Absolut többsége egyiknek sem leven:
Szóba jön, hogy a fennebbi szerepre választandó egyén 1 új szavazat rendeltetik el az említett 3 legtöbb szavazatot
személye iránt a vélemények különbözők s mint arra | nyevt egyén közt. Békési azonban kéri nevét a jelölteké
 26.4
kössül kitöröltetni. Jegyzőnek, 39 szavazattal, E l e k Lajos,
pénztái noknak, 40 szavazattal, B e c z n e r Frigyes válasz­
tattak meg,
Olvastatik a pályadijak és pályakőrdések ügyében ja­
vaslat készítése végett kiküldött négyes bizottság javaslata,
mely szerint a már 3 éven keresztül kitűzött, de kellő ered­
ményt még most sem fejtett, latin nyelvi pályázat pályadija
100 írtról 200 fríra emeltetni inditványoztatik.
A debroczeni egyház által kitűzött 50 aranyos pá-
lyázatra a kövotkező 2 kérdés valamelyike ajánltatik:
1-ör. Fejtessék ki, hogy az alsóbb mathesis tanítási
módszerek: — synthesis, analysis, genesis, — közül melyik
czélszerűbb, akár a mathomatikai tudományok, akár az elme
fejlosztés érdekéből ?
2'0r. Adassák elő a Debreczenben működött mathesis
professorok működése, különös tek’ntottel arra, hogy me­
lyiknek mi nevezetes törekvése volt, iígy a kazal, mint
az. általános matliematikai tudományosság fejlesztése körül ?
Beadási határidőül, 1884. év 1 -ső negyedének vala­
melyik hónapját ajánlva, mogbirálás és Vtilasztás végott a
gyűlés elé terjesztetik.
A javaslat előbbi része azon módosítással fogadtatik
el, hogy a 200 forintra fölemelt pályadij nemcsak absolut
bocstt, hanem más műnek is kiadassák, ha az közölhető lesz.
A mathematicai kérdések megválasztására nézve, G er­
g e l y Károly a második kérdés mellett nyilatkozik. Czólsze-
rübbnok véli ennek elfogadását, a mennyiben ennek törté­
nelmi becse is lenne, ellenben Szilágyi s mások az 1 -ső kér­
dést óhajtják kitűzni, s a gyűlés nagy többsége a mellett
nyilatkozik ez ellenében.
11 órakor kezdetét vette némely újabb physikai esz­
közök bomutatása N a g y Pál tanár által.
Először a Holtz-féle megosztási villanygóp lett bemu­
tatva, mely a leydeui palaczkból vett legkisebb villany szik­
rát százszorosán adta vissza., a leydeni palac/kkal sűrített
villanyszikrákkal a villámlás s villám-leütés tüneményeit a
szokott fóny^ és hangtünemények kíséretében — tebát ki-
sebbszerü villámlások és dörgószszeni pattogások között — a
leghűbben jeleniti meg. Ugyancsak a villanyosság körébe tar­
tozó mutatványok és eszközök egyikéül mutattatott be a 25
delejpatkó belsejében működésbe hozott villanyos hordó, mely
műtét, a befektetett erők visszaadásáról, a legszebb példával
tett bizonyságot.
A f é n y t a n b ó l előadatott s kísérletekkel megvilágít
tatott a szivárvány előállítása. A terem egyik felere ugyan*
is szép, teljes köralaku szivárvány vettetett egy három­
szögű prisma segélyével, mely mutatvány a spoctral analy­
sis törvényeinek magy.ivázatával lett érdekesebbé és élve­
zetesebbé.
He állíttatott végre az úgynevezett helíustat (napállitó.)
Ugyanis dombom lencse segélyével a falra teljes ár­
nyékok vettettek. Ily módon a leglinomabb tárgyak kepei
is — minők p. o. a test kigőzölgése, lehellót — láthatókká
lettek.
Ugyanily módon vettettek a falra üveg képek, p. o. a
nagy templom, a bécsi Cári templom, Konstantinápoly egy
része, a szultán palotájának és Bosporusnak egy részével,
Bemutattalak 10, 20 és 25 ezerszeres nagyításban
mikrofotogvaphiák, a vérsavó és vértekecsok, növényi sojtek,
apró ásvány részecskék, Luther Vormsi szobra.
Mindez a Na g y Pál ur mély tudományu, de népszerű
nyelven tartott szellemes, humoros magyarázataival kisérve,
oly élvezetet nyújtott, melyről e tudósítás nem képes o lap
hasábjaira annak árnyékát sem vegyitni.
D é l u t á n i ülés.
V é k o n y Antal tanár olvassa „Fegyelem a középis­
kolában“ czimü értekezését. Felolvasó alapos tanulmányról,
buzgóságról s lolkesültségről tanúskodó értekezésének leg­
fontosabb cszmeele az, mely a középiskolák növendékei
számára az angolhoni ilynemű magasabb nevelési igénynek
megfelelő nevelő-intézetek létesítésében óhajt megtestesülést
nyerni.
Felovasónak elnök, az egyesület nevében, köszönetét
fejezi ki, s értekezésének az évkönyvben való közlése el-
határozlatik. Midőn azonban a tárgy nagy fontossága tilta '
kozik az ellen, hegy most az idő előhaladottsága miatt any-
nyira mefogyott perczek alatt kelljen e kérdés felett dönte­
ni: méltó tanulmányozás és bírálat végett a jövő gyűlés
tárgyává, tétetik. Hasonló sorban részesül nagytiszteletü J o ó
István ur „Tanügyi szemléje“ is.
A középiskolai növendékek általánosan hangoztatott
állítólagos túlterheltelésének, úgy szintén a tankönyvek tö b b ­
ször említett megbirálásának kérdése elhalasztatik. Szüksé­
ges lóvén erre nézve ugyanis az egyetemes tanügyi bizot-
ságnak már kidolgozott s legközelebb a középiskolák igaz­
gatóságainak h fcnlartó bizottságainak megküldendő tanterv
valamint a Kolozsváron f. óv szeptemberében összeülendő
convenfc idovágó munkálatai.
Következnék a gyám- és nyugdij-ogyleti pénztár meg­
vizsgálásáról beadott jelentés felolvasása, a moly azonban,
a jelenést tevők távolléte miatt megtartható nem lévén, az elnök­
választásra tér át a gyűlés s tagja! a szavazásra fölhivatnaic.
Előzőleg azonban még indítvány tétetik arra nézve,
hogy a jelöltségtől a délelőtti ülésen lemondott B é k é s i
Gyula gymn. igazgató ur a jelöltség s megválasztása esetén,
az olnöki hivatal elfogadására felkeressék.
A szavazatok megejtése s megszámlálása után kitűnt,
hogy absolut szavazattöbbséget B é k é s i Gy u l a , gymn.
igazgató nyert, t> igy elnökké megválasztatott s a gyűlés őt
délelőtt bejelentett határozata meg változtatására s az elnöki
szék elfogadására kéri föl.
B é k é s i Gyula, tekintettel ami, hogy az egyesület
még hátralevő ideje annyira igénybe van véve, hogy újon­
nan tartandó elnök választásra ideje már nincs: késznek
nyilatkozik saját érdekeit az egyesületéinek alárendelni s az
elnöki széket egy évre elfogadni.
 265

Ezt követte az „országos tanáregyesület" létrehozását összesen : 2 7 2 0 fo r in t 4 kr, 1 2 drb. - aran y és 24 véka
czélzó tanácskozás, melynek eredménye az lett, hogy e terv g a b o n á v a l.
kidolgozásával, a központi választmány bízassák meg. Az ifjúsági olvasó egyesületnek bevétele a lefolyt év­
Ezt követte a központi bizottság szavazás útján való ben : 2 9 5 frt 4 3 k r ; kiadás 2 2 5 frt 3 8 k r ; pénzkészlet
megalakítása, oly módon, hogy tagjaiul — az alapszabályok ér­ 7 0 frt 5 kr. Az ifjúsági könyvtár mellett az elemi 3-ik és
tőimében — 10 debreczeni és 15 vidéki tanár választa­ 4-ik, a gymiiasium 4 osztálya számára fenállott a gyermek-
tott meg. könyvtár. Évi bevétele 4 2 frt 3 8 kr, kiadás: 3 4 frt 4 0 "
E z z e l a k ö z g y ű lé s v é g e t é r t. kr, pénzkészlet : 7 1 frt 9 8 kr,
A zene és énekkar év folytán 30 tagot számlált, mely
külön és együttesén is működött.
I s k o la i értesítők. A z ö n m ű v e lé sr e alk a lm a n y ílt az ifjú sá g n a k a kebe­
A kolozsvári állami segélyt élvezd s nyil­ léb en a la k u lt ön k ép zők öri m ű k ö d ésb en . A z é v i m u n k á lk o d á s
vánossági joggal felruházott felsőbb kereske­ ered m én ye a k ö v etk ező ad a to k a t tü n te ti fe l: b ea d a to tt 6 8
delmi iskola ért e s i t őj e az 18 8 2 — 83 tanévről. k ö tö tt é s 5 k ö te tle n a la k ú d o lg o z a t. E z e k közül p á ly a d ija t
S z e r k e s z te tte : K i s s Sándor, ig a z g a tó tan ár. A z ifjú i n ­ n y e r t: 5; em lék k ön yvb e ír a to tt 1 1 m ű. S z a v a la t v o lt : 2 8 ;
té z e t le fo ly t évi m űködéséről terjed elm es je le n té s b e n v e­ ezek k özü l d ic s é r e te s : 3 ; s ik e r ü lt : 6 ; j ó : 1 1 .
szü n k tu d om ást, s a n öven d ék ek sz o r g a lm a s m u n k álk od ása A kör v a g y o n i á llá s á t i l l e t ő l e g : a m ú lt is k o la i év v é ­
'(). ez idei É r te sítő 6 8 — 7 3 la p ja in ) az ö n m iv e lé s te r é n k e c se g ­ g é n v o lt p é n z k é s z le te : 4 7 9 fr t 8 3 kr, eb b ől le v o n v a az e z
te tő g a r a n tiá t n y ú jt arra n é z v e , h ogy ez in t é z e t, m ely az é v i p á ly a d ijá k a t, marad az é v i g y a r a p o d á ssa l, p é n z k é s z le t:
e r d é ly i részek b en eg y ed ü l á lló , h ova tovább sz é p e u b e tö lte n d i 495 fr t.
h iv a tá sá t. A tanári olvasó-kör, köz- és kis-könyvtár; valamint a
A z é r te s ítő e lső fe lé b e n dr. V e r e s s Vilmos ta n á r termószettani-, természetrajzi-, kép-, érem és regiségtár,
e g y é r te k e z é s t ad „A z életpályákról". Az ig a z g a tó i részint vétel, részint ajándékozás folytán örvendetes gyara­
je le n té sb ő l érd ek esn ek ta rtju k k iem eln i a fe lü g y e lő b iz o t t ­ podást mutat.
s á g a z o n c z é lsz e r ü te r v é t, m ely e g y c o n v ic tu s lé t e s ít é s é v e l A m i s k o l c z i ev. r ef . f ő g y m n a s i u m é r t e s í ­
leh ető v é te n n é a vid ék i n ö v en d ék ek e g y ü tt la k á sá t é s é t k e ­ t ő j e az 1882—83-ik t a n é v r ő l . Szerkesztette: Dr. K o ­
z é s é t . E terv a jövő ta n é v r e m ég n em ju th a to tt k iv itelre, v á c s G á b o r igazgató. Az 52 lapra terjedő iskolai értesítő
de m in él ham arább rem élh ető. részletes, kimutatást ad a főgymnasium lefolyt évi működé­
I n t é z e ti n ö ven d ék ek szám a a le fo ly t év b e n v o lt ö s z - séről és beléletéről, melyből kiemeljük a következőket: Az elő­
^ z e s e n 9 0 , a z in t é z e tte l k a p c so la tb a n álló k eresk ed elm i ta - adott tantárgyak tanitását, közösen megosztva, miután a szak­
n o n c z -isk o la 39 ta n u ló t sz á m lá lt. Az ifjú sá g k e b e lé b e n tanítói systema ez oskolánál nem áll fen, 1 1 tanár vezzette. A
é n e k k a r is a la k u lt, m elyn ek v e z e té s e K e r e s z t é l y Lajos tanulók létszáma volt a 8 osztályban: 4 5 7 . Vallásra nézve
ta n á rra b iz a to tt. 1 8 4 ev. r e f; 1 9 4 móz. v all; róm. k a th .: 6 3 ; ap. evang.
A nagy-váradi róm, kath. n é p i s k o l a (X IV .) 1 1 ; görög n. egyesült 3 ; gör. kath. 2 . Előmenetelre nézve:
értesítője az 1 8 8 2 — 83 tanév végén. A z é r te s ítő jeles 8 9 ; jó 1 4 3 ; elégs. 9 4 ; javító vizsgálatra útasittatott
ta rta lm a z e g y p a ed a g o g ia i é r te k e z é s t, Stark G yula n é p is k o ­ 5 2 ; osztályt ismétel 5 5 ; nem vizsgázott; 7 .
la i ta n ító tó l; e zen k ív ü l az e lő so ro lt ta n a n y a g b e o s z t á s á t; a É r e tts é g i v iz s g á la tr a lé p e tt 5 7 ren d es és 7 m agán­
nagy-Y árad i róm . k a th . ta n ító k e g y e sü le té n e k é v i . m ű k ö d ését ta n u ló . E zek k özü l a v iz s g á t sik e r r e l k iá llo tta 46 rendes
tá r g y a z ó te r je d e lm e s je le n té s t , s v é g ü l a ta n u ló k érd em so ­ és 4 m a g á n ta n u ló . K é t hóra v is s z a v e t t e te t t 7 r e n d e s é s 2
rozatán ak r é s z le te s k im u ta tá sá t. m a g á n ta n u ló ; fé lé v r e 1 m a g á n ta n u ló , e g é sz év re 2 ren d es
A n é p isk o la n é g y o sz tá ly á b a (az e lső o sz tá ly o lv a s ó k , tan u ló. A z é r e tts é g i v iz s g á la tr a je le n k e z e tte k k ö zü l jo g i
haladók é s kezdők cso p o rtjá ra o s z lik ) já r t az is k o la i év b e n p ályára sz á n d é k s z ik lé p n i 1 1 , g a z d á s z a tir a 1 1 , le lk é sz ir o 8 ,
172 n öven d ék . o r v o sira 7 , v a sú tir a 8 , e r d é sz e tir e 4 , m ű egyetem re 4 , ke­
A székely-udvarhelyi e vang . ref. colleguim resk ed elm ir e 4 , ta n á r ir a 3 , k a to n a ir a 2, p o s t a tis z tir e 1,
1 8 8 2 /3 évi értesítője. S z e r k e s z te tte G önczi L a jo s, t a n - k ö z h iv a ta ln o k ir a 1 .
v ezető ta n á r. A z é r te s ítő első fe lé t B őd K á roly, ig a z g a tó A gymnasiumi nagy könyvtár az 1881/2. iskolai év
ta n á r ta n é v e t b ezá ró b e sz é d e fo g la lja e l, m ely r é s z le te s kö­ végén 1 0 j4 9 5 kötetből állott, mely az idén részint az aka­
r ü lte k in té s t n y ú jt a co lle g iu m le f o ly t é v i tö r té n e té r e . A fő­ démia, részint az ügybarátok hozzájárulásával gyarapodott.
tanoda n ö v en d ék ein ek lé tsz á m a a z é v e le jé n v o l t : 2 9 3 ; év A könyvtár néhány becses könyvével részt vett az 1882.
végén 2 7 9 . V a llá sra nézve 259 ev. r e f ; 1 4 u n it á r iu s ; augusztus havában Budapesten tartott könyvkiállitáson, hol
r é m . k a th . 1 8 ; á g . h itv . 7 ; m é z e s v . 2. T a n u lá sb e li e lő ­ elismerő oklevelet nyert, s az egyik becses mű „ m i s k o l ­
m e n e te lr e nézve: 4 1 k it ű n ő ; 43 je le s ; 145 első ren d ű c z i c o d e x " névvel neveztetett el.
o sz tá ly z a to t n y e r t. J a v ító v iz s g á la tr a ú t a s i t t a t o t t ; 2 3 ; o sz ­ A z ifjú s á g i k ön yvtár ez é v b e n J ó k a i Mór ö s s z e s mű­
tá ly t is m é te l 2 2 . A ta n u ló k p á ly a -, ö sz tö n d íj-, s e g é ly p é n z - , v e iv e l g y a r a p o d o tt. P é n z k é s z le te 10 fr t 52 kr. K ö n y v ek ,
k ö n y v ju ta lo m -, la k d ijm e n te ssé g s t b . c z im é n ja v a d a lm a z ta la k sz á m a 3 6 2 .
 26 6

A természettan*-, vegytani stb. gyűjtemények megle- I sel BÚjtja. így a kazani bíróság múlt hó 26-án bűnösnek"
hetős gyarapodást jeleznek, ítélt nyolca ortbodoxot* mivel a mohamedán vallásra tértek
A tanári nyugdíjintézet, mely 1858-ban alapitta- át* Ötöt közülök 3 —6 évi kényszermunkára, hármat pedig
to tt, az 1882. év deczemberóben lezárt pénztári számadás Szibéria keleti részeibe való doportatióra ítélt.
eviszcrint 31,767 frt 33 krt mutat fel. Ez évi gyarapodás:
415 frt 93 kr. IR O D A L O M .
Ifjúsági egyletek közt: a Kazinczy Ferencz. emlékeze­
M a g y a r p r o t . e g y h á z i s z ó n o k l a t o k . Irta
tére, 1859-ben alapított önképző-társulat ez évben 165 ta­
G y ö n g y ö s i . S a m u el, tisza-nánai ref. lelkész. II fűzet.
got számlált. A közép vastagságú fűzet vallásos elméletekben, emelkedett
Az évi munkálkodást tekintve : beadatott 4 9 munka;
gondolatokban, találó hasonlatokban és szónoki képletekben,
megdicsértetek 18. gazdag egyházi beszédeket tartalmaz, ünnepi, alkalmi és kö­
Az orosi nagy templom junius 24. tartott szokásos
zönséges esetekre; egyszerű, köirnyen érthető nyelven, men­
örömünnepélyén hirdethettek ki a pályázati eredmények.
ten a dagálytól, a felfutt phrazisoktól, mely számtalan eg'y-
Az ifjúság kebelében alakult ének- és zenekar, -mely
liázi beszédet az émelygőssógig szokott jellemezni. Meg van
életrevalóságának több ízben jelét adta. e beszedekben a gondolat egyszerű formája alatt annak
Javadalmaztattak a jó tanuló és magaviselet!! növen­
benső mélysége, a stylnalc a nehézkességtől ment kezetlen
dékek a jó-lelkű alapítók és adományok e czétra felajánlott
és keresetlen érzelmes melegsége. A fűzet ára: 1 forint 80
ösztöndíjakból, jutalmakból. kr. Megjelent Miskolcion. Ajánljuk lelkésztársaink figyel­
Az 1883/4 iskolai év megnyitása szopt. 8-áu lesz, mébe.
a megelőző napok a javitó-pótvizsgálatokra és a rendes^bo-
K a l a u z a h e l v é t val l ás t ó t el t k ö v e t ő k éne­
irutasokra van fenhagyva. k e s k ö n y v é h e z . Készítette H e t e s y V i c t o r dráva-foki
ref. lelkész. E kis fűzetke, mint szerzője előszavában kifejtig
KÜLFÖLD. idő-kimélós czeljából, útmutatóul akar szolgálni a ref. lel-»
kész collegáknak a készítendő egyházi beszedeknél sokszor
F r a n c a ia o r s s á g - A l o u r d e s i szűz j ubi le-
hatásosan alkalmaztató énekes-könyvi locusok beszövésére;
u m a. Lourdesből érdekes hírek érkeznek arról* az ünnepről,
egyszersmind, mivel az 1832-ik évben szentesített „Egyházi
a melyet Bernadott Souvirous, a lourdesi molnárleány, ki­
törvények“ 108 §-a a lelkésznek kötelességévé teszi az is­
nyilatkoztatásának 25 éves jubileuma alkalmából pár nap
teni tisztelet alkatmával éne lelendő dicséret vagy zsoltár ki­
óta .tartanak. Körülbelül 18 ezer. zarándok gyűlt össze Fran-
jelölését, e téren is czélszerü útmutatóul akar szolgálni. Az
Oziaországból, s a külföldről; ezek énekelve járták be az
egyes fogalmak betűrendes jegyzéke mellett ki vannak je ­
utczákat, fáklyáik fényével bevilágítva a vadon völgyek sö­
lelve az amazokra vonatkozó zsoltár vagy dicséret — pá­
tétségét, A mostani templom már nem elégséges arra,, hogy
ráiéi idézetekben.KA könyvecske BudapestenKókai Lajos kia­
befogadja az egyre szaporodó ájtatos hívőket, s ennek kö­
dásában jelent meg. Ára 60 kr; a mi, tekintve a könyv
vetkeztében e hó 16-án nagy pompával egy új búcsújává
hasznát és czélszerüségét, elég jutányos. Ajánljuk a lelkész-
templomnak alapkövét lettek le.
társak figyelmébe,
O l a s s o t f s a á g . R e n d j e 1 e s m a d o n n a. Körülbelül
A l g e b r a i g y a k o r l a t o k . Irta B r a s s a i S á m u ­
egy éve múlt, hogy egy Olaszországban utazó hollandiai tou-
el, m. k. egyetemi tanár. I. Rósz. Ajánlva van Treforb
rista Rotterdamba azt a bírt küldötte, s ez a lapokba is
Ágoston, m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek. A
bekerült, hogy a lorettoi madonnát feldíszítve látta a né­
sokoldalú ismeretekbeu kitűnő veterán tanár és nagy tekin­
metalföldi oroszlánrend nagykeresztjével, a legelső .német­
télyű tudós ez újabb művével is gazdagította a mathemati-
alföldi rendjellel, A tényállás a következő: a boldogult liaa- kai szaktudományt, számos más munkái mellett. A fűzet
gai pápai követ., Becciotti, a nevezett rend nagy keresztjének Kókai Lajosnál, Budapesten jelent meg. Ára 80 kr. Ajánl­
tulajdonosa, halála alkalmával minden rendjelet a lorettoi
juk a mathematicával tüzetesebben foglalkozó szakemberek fi­
madonnára hagyta. Hollandiában, ép úgy, mint m inden.álr gyelmébe.
lainbán, szokásban van, hogy a rendjelek a tulajdonos., ha­ A tiszántúli református középiskolai ta­
lála után visszakerülnek és mert az oroszlán-rend nagy ke­ n á r e g y e s ü l e t é v k ö n y v e 1 8 8 1 ^ 8 2 évről. Szerkesz­
resztje több ozer forintot ér, annál inkább bámultak, mikor tett.: Tó th S á mu e l , elnök és B é k é s i Gy u l a jegyző. Az
kire terjedt, hogy hol van a rendjel. A dipipmáczia fáradó^ egyesület, mely a közelebbről elhalt S z e g e d i S á n d o r ,
zásainak végre sikerült a rendjelet, visszaszerezni- a lorettoi debreczeni :ev. ref. coll. tanár, egyesületi elnök kezdemé­
szent szűztől. nyezése és fáradhatatlan munkássága által 1878-ban léte­
O r o s z o r s z á g . A v a l l á s s z a b a U s á g í ; A z orosz* sült, jelenleg. 183 .tagot számlál sorai között. Ötödik évi
k orm án y ig e n s z ív e s e n lá tja , hogy. ap ¡o r o s z ^ /p a p o k ;.a b a lti rendes közgyülé.sét 1882, ¿uliu9> 10 és -11.* napjain Kisúj--
ta rto m á n y o k b a n , a lu th erá n u s p arasztok at, m in d e n fé le . h it e g e ­ sz&Uás.on tartotta.
té s e k és., igérete.k se g é ly é v e l n ,g ö rö g k e le ti ?v a llá s r a tériH ^r A ^ e ln ő k j T ó th Sám uel, s z é p - m e g n y itó já b a n , a z ^ e í-
d e a zt, k i az állam vallásb ól k ité r , a le g s z ig o r ú b b ^ n t e t é s “ *. h á n y t; elnök ről k e g y e le tte l m eg em lék ezv e, é lé n k színekké')
 267
ecsetelte a protestáns tanári egyesület magasztos czólját,
mely a más ilynemű tanári egyesületek czéljától, már csak
a programszerű működés hiánya folytán elütő missiót telje­
sít a protestáns iskola és egyház kebelében. A protestáns
tanárnak feladata első sorban: ajellem nevelése ós képzése
s a protestáns tanári kar hivatását akkor tölti bo, ha szem-
előtt tartva és respectálva az egyház áldozatait, s ennek
kapcsán érdekeit, az egyetemesités és összhangzatos mun­
kálkodás által törekszik oda hatni, hogy ez elvet: „a t a n ­
i n t é z e t az e g y h á z v e t e m é n y e s l eér t j e “ szeme elől
soha el ne téveszsze.
Cléresi Kálmán tagtársunk az elhunyt Szegedi Sándor
felett tartett, az érzelem és rokonszenv melegétől áthatott
emlékbeszédét; a közgyűlés fájó meghatottsággal hallgatta
végig ós az évkönyvben kinyomatni határozta.
Jelentés tétetett a pályatótelok eredményéről, mely
részben meddő maradt; ugyanis csak a Szathmár városa
által 200 írttal díjazott ezen fontos kérdésre : A d-e a k ö-
z é p i s k o l a a g y a k o r l a t i é l e t r e a n n y i és o l y a n
i s m e r e t e t , h o g y ez á l t a l f e l e s l e g e s s é v á l n é k a
f e l s ő nép- , v a g y p o l g á r i - i s k o l á k á11 i t á s a a z o n
v á r o s b a n , m e l y e k b e n le ö z ó p i s k o l a l é t e z i k . “ Két
munka érkezett be. I. Sz, „Sum enique“ jeligével, szer­
zője: H o m o l y a I s t v á n , b.-gyulai polg. isk, tanár. II .
Sz. Főleg a fensőbb ós középiskolák műveltsége döntő azon
állásra nézve, melyet a népek nagy családjában valamely
nemet elfoglal ltt jeligével, szerzője El ől e L a j o s , debre-
ezoni gymn. tanár. A szerzők, igen természetesen, a közép-
iskolák mellett nép- ós polgári-iskolák szükségességét hang­
súlyozták. A bírálók véleménye szerint, mindkét mű, árny­
oldalai mellett, a kérdés tisztázása körül érdemmel bir,
s a mi egyikben hiányos, á másikban kimerítő, elannyira,
hogy e két munka egymást kölcsönösen kiegészítve, e ki­
tűzött kérdésre megfelelvén, ű jutalom egyenlő arányban
kiadandó. A közgyűlés ennek értelmében cselekedett. A nyug
dij és gyámintézefc alapszabályainak némely §-ai revisió alá
vétettek.
A pénztár jelenlegi állását feltüntető kimutatásból
kiemeljük, hogy: a nyugdíjalap vagyona: 2136 frfc 18 kr;
az egyesület pénzkészlete: 1695 frfc 80 kr. Ez idei köz­
gyűlés Debreczenben foly le.
KÜLÖNFÉLÉK.
Kolozsvár, 1883. julius 28.
— A kolozsvári ev. ref. főfcanoda tö rtén e té n ek
megírásával bízta meg a főtanodai elöljáróság dr. T ö r ö k
Istvánt, a történelem tanárát. A tanár úr már hozzá is fo­
gott az érdekes és minden bizonynyal nagybecsűnek Ígér­
kező történelmi munkához.
— K ét p ro testán s gym nasium egyesítése. Miskol-
ezon, hol két protestáns gymnasium van jelenleg, abban
dolgoznak az egyházi és tauügyi férfiak, hogy a két gym-
nasiumot egyesítsék. Hir szerint, a helv. hitvallású ref. egy­
ház tanacsa hivatalosan meg is kereste az ág. ev. testvér-
egyházat az egyesülés czeljából.
— Történelm i k éptár D ebreczenben. Balogh Fe-
rencz akad. tanár melegen szólal fel a debreczeni kollé­
giumi évkönyvben, hogy mily szép és Itatásos lenne, ha a
kollégiumi könyvtárban található 75 keretes kép külön te­
remben egyesittetnék, s ezzel alapja vettetnék meg egy kép­
tárnak. Tulnyomólag történeti képtár lenne az egyelőre, de
idővel ajándékozások, hagyományok s más úton való szapo­
rításokkal bővülne. A meglevő 75 kép kellőleg rendezve es
gyűjteménnyé összeállítva már értékes alaptőke a művészet
tovább fejlesztéséhez, alaprakás a jövőbe/. Debreczenben egy
állandó képmuzoum s kollégiumban egy művészi csarnok ,
oly eszme ós gondolat, mely egyik szép ós hathatós ténye­
zőül igérkozik Debreczent igazán az Alföld metropolisává
emelni.
— H atvan éves tan ító i jubileum . Ritka szép ün­
nepély folyt le folyó hó 1 7 'én Süvete gömörmegyci község­
ben, Faluba János ág. ev. tanító tartotta működésének hat­
vanéves jubileumát, A derék tanítót a községnek, melyben
ötven év óta tartózkodik, valamint a megyének intelligon-
cziája ós az egyházi kar lelkes kitüntetésekben részesítette.
A jubiláris ünnepély a templomban folyt le, hol az üdvözlő
ének, ós a lelkész imája után Terray Károly, dobsinai tanár,
majd Chotvács Endre, dékán tartottak sikerült alkalmi be­
szédeket és az ünnopeltnek két diszserlegot nyújtottak át.
Az isteni tisztelet után lakoma volt egy jómódú gazda há­
zánál, melyen egymást érte a sok felköszöntő.
— E látkozo tt község. Nem is mese, hanem tiszta
igazság. Gsik-Szt.-Domokos község lakósságán pápai átok
fekszik 1599. óta, melylyel ez időben VIII. Clemeus pápa
által azért sújtattak, mert Csik-Szt.-Domokos határán gyil­
kolhatott meg a hatalmas Báthory bibornok. A község Ia-
kósai az időtájban, ez átok következtében, nagy megpróbál­
tatásoknak és kemény üldözéseknek voltak alávetve. Egy
részök ki is vándorolt. Az otthon maradottak 1607-ben az
átok feloldását kérték a római kúriától, mely azt csak úgy
nyilatkozott hajlandónak megadni, ha a község lakói 100
éves böjtnek vetik alá magukat, — azon megjegyzéssel,
hogyha a böjtöt csak egy lakós is megszegi, örökre elesik
a feloldásnak lehetősége is. Ezt a lakosok nem fogadták el,
s igy történt, hogy Gsik-Szt.-Domokos községe mai napij
átok alatt van.
Számadás és kérelem.
A m. bodoni ref. templom-alap javára újabban adakoztak;
A 81-ik számú gyűjtő ivén M.-Vásárkelyrői: Dr. Antal László 2 írt,
Bernády Dániel 1 frt, a m.-vásárhelyi ev. ref. egyház 10 frfc 50krt>
Dézsi Farkas 1 frt, Szöllősi Samu 1 frt, Moluár József 50 kr, Mé­
száros Lajos 50 kr, Kis Károly 1 frt. Sz.-Udvarhelyről, Bőd Károly
igazgató tanár 198-ik sz. gyűjtő ivén 3 frt, ugyancsak Sz.-Udvar-
helyről, Dr. Solymosi Lajos, főreáliskolai tanár 145-ik sz. ivén egye­
sek adománya 12 frt 8 kr. Sándor János miriszlói ref. lelkész 24-
ík számú iveu az egyháztagok adománya 8 frt 50 krt teszen. Dr.
Szó'cs Emil Kolozsvárról, 6 frtot küldött bejegyezve a 199-ik sz.
ivén, A nagy-kó'ró'si ref. egyház al6 6 -ik sz. ivén 5 frtot. A szegedi
evang. lelkész Tliomay József ur a 300. sz. iyen gyűjtött 3 frtot.
Nagy- és Kis-Küküllő tanfelügyelője 1 frtot a 326. sz. ivón. Gróf
Bánfty György Budapestről a 832. sz. iyen 5 frt. Maros-Torda me~
 268

gye alispánja a megye területén eszközölt gyűjtés eredményeként tóke lerovása körül egyes lelkészek részérő 1 a felragasztott
46 frt 51 krt küldött. A debreczeni ref. egyház, Révész Bálint su-
perintendens ivén, 20frtot. Br. Inczédi Zsigmond 316. sz. ivén. Gaál bélyegjegyeknek a lelkész] hivatalos pecséttel való felülbé­
Gyula M -Kályánból 5. frt. A m.-kályáni ev. ref. eklézsia 1 forint, lyegzése által követett szabályellenes eljárás megszüntetendő
Komis Lajos fM.-Kályán) 2 frt. Gr. Bethlen Jánosné őnagysága (Ka­
marásról) 5 frt, Br. Inczédi Zsigmond (Kályán), 5 frt, Gaál Albert s a szabályszerű lerovás mindig úgy eszközlendő, hogy a
(Szilvásról) 5 frt, Özv. Mohay Károlynó 2 frt. Össz. 26 frt., Baczka- szövegnek legalább egy sora a felragasztott bélyegjegyek
Madarasról Losonczy József ref. lelkész uv maga és háza nevében
egy-egy irtot küldött, összesen 2 frt Ferencz József unit. püspök 1 alsó színes részén keresztül irassék, ellenesetben t. lelkész
170 sz. ivén 3 frt. afiai büntetés alá esnek. A jelen körlevél közzétételéig kö­
E számadással kapcsolatosan értesíteni kívánom mindazon
nagyrabecsült egyéneket, kiket egyházam és érdemes fó'gondnokunk vetett fenntjelzett szabályellenes eljárás miatt előirt s még
szives megbízása folytán gyűjtő iwel kerestem meg s azt még ez be nem szedett illetékek, a benyújtott vagy benyújtandó fel­
ideig vissza nem külaötték, hogy végleges Yisszavárási határideje szólamlások alapján esetről-esetre töröltetnek.
a gyűjtő iveknek meghosszabbitatik 1884 január 1-ső napjáig.
Teszem ezt egyfelől azért, mivel többek által felszólítottam Köröztetnek:
az ivek visszavárásának elodázására; másfelől mivel a kibocsátott 732 -1 8 8 3 . A k . - k a l o t a i e gy h áz m e g y é b en a
400 drb. gyűjtő Ívből feltűnően kevés érkezett vissza és végül azon
reménynyel, hogy az elhalasztás alkalmat nyújtson mindazoknak, k a j á n t ó i p a p i á l l o m á s . Javadalma: minden háztól
kik ügyünkért lelkesednek ugyan, de még ez ideig mitsem tehet­ (telek) 2 kis véka tavasz búza, 2 k. véka rozs, 1 v. zab,
tek érdekünkben.
Jelzett határidőre, szívesen kérem a megbízottakat iveik 12 kr; fél berfizctőktől ezeknek fele; az özvegy asszonyok­
visszaküldésére, még azon esetre is, ha a gyűjtést, nem eszközöl­ tól 3 sing vászon, az egylik. elvet 20 k. véka ősz búzát
hették volna is.
A m.-bodoni ref. egyház nevében : az egyik fordulóban, a másikban 24 vékát s végzi ezen
Nemes Árpád. földeknek minden munkáját; 12 kurta öl fa; keresztelósórl
ref. pap.
20 kr; esketésórt 1 forint; temetésért predikáczióval 2 frt;
FŐTISZT. NAGY PÉTER PÜSPÖK ÚR A KÖVETKEZŐ M e g j e g y z e n d ő : 45 kepe fizetőtől bejő 52 v. tavaszbúza,
KÖRÖZVÉNYEKET BOCSÁTOTTA K I: 52 v. rozs, 26 v. zab, 3 frt 12 kr pénz.
U g y a n a z o n e g y h á z m e g y é b e n a ki s-k a p u s i
Tudásúi és m egtartásúi.
k á n t o r t a n í t ó - l é v i t a i á l l o m á s . Javadalma: minden
718 — 1883. M .kir. v a l l á s - és k ö z o k t a t á s i füsttől (60) 2 kis v. rozs, 1 szekér fa (többnyire ág), 1
m i n i s z t e r úr o n a g y m ó l t ó s á g a f. évi j unius hó 28- garas (2 k r); a ki disznót öl, ad egy disznólábat; 10 vé­
áról 21136. sz. a. kelt leiratában arra hiv fel, hogy figyel­ kás szánté és a nagy czinterem x/2 részének haszonélveze­
meztessem t. lelkész afiait, hogy kiskorúak házasságánál te; tandíj: olvasóktól 20 kr, betüzőktől 8 kr és 1/ 2— x/ 2
általában, ha az iránt a gyám és szülők, illetve rokonok és v. zab 1 — 1 sz. fa; temetésért énekkel 20 kr, bücsuztató-
kiskorú között egyetértés nem jött létre, továbbá a 18 évet va) 1 f r t ; szép laká*, minden gazdasági épülettel, vetemé­
még be nem töltött kiskorú fiú, valamint a 16 évet még nyes és gyümölcsös kerttel. Az összes fizetés pénzértéke 237
be nem töltött kiskorú leány házassági esetében a gyámok­ frtra van téve. J e g y z é s : A megválasztott 2 egymásután
tól a gyámhatósági jóváhagyás kieszközlendő s e nélkül a következő vasárnap reggel s a 3-ik vasárnap d. u. köteles
házaság nem köthető meg. az istenitiszteletet végezni. P á l y á z a t i h a t á r n a p m i n d ­
74~— 1883. U g y a n c s a k a m. ki r . v a l l á s - é s k é t á l l o m á s r a n é z v e : augusztus 15-itce^ Folyamodvá­
k ö z o k t a t á s i m i n i s z t e r ú r 5 n a g y m é l t ó s á g a f. nyok tt. S z a k á c s I s t v á n esp. a fiához Sz.-Lénára (u. p.
évi junius 21-érŐl 14760. sz a. kelt leirata értelmében ér­ Gyalu) küldendők.
tesítem t. lelkész afiait, hogy a családi értesítők bólyeg’ille- Kolozsvárt, 1883. jul, 15.

M
M JP á 1 y á z a t.
%
Pályázat hirdette tik az ó- t or d a i e v. r ef . n é p i s k o l á b a n s e g é d f i t a n i t ó i á l l o m á s r a .
Fizetése a) 258 o. é. forint k é s z p é n z ;
b) a temetések alkalmával az éneklésben való segédkezésért járó s t ó l a ;
c) a keze alatti összes növendékektől befolyó t a n d í j .
E pénzfizetés a 300 o. é. forintot meghaladja.
cl) Természetbeni l a k á s és 2 öl ía.
A pályázat határideje folyó év augusztus hó 20-ika.
Ó-Torda, 1883. julius 15.
(1 —3 ) Fűzi Sándor,
iskolaszéki elnök.

Nyomatott Stein Jánosnál az ev. ref. főtanoda Kolozsvárt, betűivel

XIII. évfolyam. Kolozsvárit, 1883. Augusztus 5. szám 31.

MB

EGYHÁZI ES ISKOLAI HETILAP.

Ö-A- -fih
MEG JE L E N IK MINDEN VASÁRNAP. KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.
¡SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS: HIRDETÉSI DIJAK
b.-farkae utcza 16 szám, hová a lap szellemi s anyagi ügyeit kétszer hasábozntt garmond sor vagy annak tere 5 kr, Bé-
illeti minden küldemények ozimzendők. lyegdij minden beigfcatás után 30 kr.
ELŐFIZETÉSI ÁR : Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél külön kedvez­
Egész évre O frt., félévre $ írt., évnegyedre 1 frt. 5 0 kr. ményt nyújt a kiadóhivatal.
3°
*»V- — - — ------------------------------------------
j^ELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ TULAJDONOS: S3SSSL3 25 D O m O k O S .

Egy test és egy lélek vagytok. Eíéz. IV. 4.

nem az állam ösztönzésére és nem is csak mától

T a r t a l o m : Figyelmeztetés.— D. — Jób Könyve. (Bibliai
kezdve, hanem évekkel ezelőtt s önszántunkból in ­
tanulmány.) Irta: Benkő István. — Az országos tanitói képviseleti
dultunk neki, úgy, hogy az egyetemes tanügyi bi­
közgyűlés. — Iskolai értesítők (Harmadik közlemény.) — Különfé­
lék. — Hirdetés. zottság idei ülésezése, talán épen azért helyezte a
középtanodai kérdést másod-harmad sorba, mivel ki
vau már nekünk dolgozva nem is csak egy, hanem
két —■ egy nyolcz és egy kilencz osztályos — gym-
FIGYELMEZTETÉS. nasiumi tantervűnk, s a zsinat által megállapított
Nagy-Enyed, julius végén. iskolai szervezet i e tekintetben gondoskodott a re­
form keresztülviteléről már akkor, a midőn az álla­
A mennyi az egyetemes tanügyi bizottság e mi törvény még csak a tervezgetés stádiumában volt.
nyári tanácskozásaiból, a hírlapi tudósítások útján, Továbbá, miuián a közoktatási kormány is még csak
köztudomásra uit.ott, s a mit az egyetemes konvent most tervezi a szabályrendeletet saját középtanodái
közkézen forgó jegyzőkönyvéből tudhatunk : azt mu­ számát a: erről az oldalról sincs okunk bánkódni
tatja, hogy abból már semmi sem le<z, hegy a most azon, hogy a mi középtauodáink benső szervezetét
megnyitandó iskolai évben az új középtanodai iör­ ilh't.i, egé<z egy esztendei gondolkozási idő áll ren­
vény érvényre juttatása iránt reformált gymnasiu- delkezésünkre.
mainkbau valami is történjék. S m után az öt egy­
Ellenben, a mi gymnasiumaink berendezését és
házkerület uniója után a közös törvény egyöutei ín­
fnlszerelésél illeti s a minek tekintetében az állami
séget követel az iskolai iig\ek intézésében s ez egyön­ lörvény ugyancsak jelentékeny igényeket formál kö-
tetűség legkivált az új állami törvény és a zsinaii zéptanodáink irányai) in: az már nem egy esztendő
h'tarozatok kiegyeztetésére nézve nem egyházkerüle­ munkája s nem is olvan könnyű szerrel elvégezhető,
tenként. hanem az egyetemes egyház i le tó, kos szerve mint egy új tanterv ás tananyag-beosztás, meg is­
útján le-z megállapítandó és fog illatosítandó: egy kolai rendtartás papírra vetése.
egó-z psztendőnyi idővel rendelkezünk a megfőnio- Mert valljuk meg őszintén: protestaus, illetőleg
lasra, terve/gelé^re és megállapmlásra, hogy aztán
reformált középtanodáink épületei és berendezése, a
az 1884/5 ik iskolai éven kezdve hozzáfogjunk annak tanárok száma és fizetése s ehhez képest képzettsége
a reformnak ¡¡eresz íilvi eléhez a melyet középtano- sok bolyt olyan alapúiban van, hogy mindnyájunk­
dá’nkra nézve az új törvény tesz kötelezővé nak, a kik szivünkön hordjuk az iskolázást, a nem­
A mi magát az oktatást illeti, ebben a tekin­ zeti cultu'át és felekezetűnk jé hírét, nevét, örven­
tetben a középtanodai törvény nem követel többet, deznünk kell a z o n , hogy immár kényszerülve va­
mint a mennyit már most is nyújtanak közeptatio- gyunk a mind-n o ld a lú javításra, ami, tagadhatlan,
dáink, s ba a tanlerv, tanmjag beosztás és a tan­ sok áldozatna kerül, de eredménye is nagy és ál­
módszer tekintetében újítani és javítani akarunk dásos lesz
 '270

És épen e ponton kezdődik az eg’yházkerületek

föladata, mert sem a tényleges állapotokat feltüntető JO B KÖNYVE .
kimutatások megkészitése, sem a törvény követel­ — (Bibliai tanulmány.) —
ményeinek megfelelő pótlások terheinek hordozása nem Irta:
történhetik az egyetemes egyház szervei, hanem csak­ Benkö István.
is az egyes egyházkerületek czélszerü működése, el­ S o n y o d a l o m.
járása és erőkifejtése nyomán.
/. Szakasz, 3 —14 fejezet.
Mindenik egyházkerületnek tehát magának kell
körültekintenie kebelében, megvizsgálni azt, a mi Jób és három barátja. Első vitázás.
van, hogy kitűnjék az, a mit a törvény értelmében Jób teljesen lesújtva a fájdalomtól és elhagyatva érez­
még ezután kell létesíteni s megmérve erejét: meg­ ve magát Istentől és barátai hallgatása által is keserítve :
állapítania a teendőket — talán reducalva is egy — hirtelen a lognagyobb átokban tör r í , megátkozza születése
más tekintetben, hogy, a mi aztán átalakítandó és napját s egy remek beszédben, mely a leghevesebb kifaka-
kiegészítenéőkópen a jövő tervébe felvétetik és kifej­ dásokkal van tele, feltárja szivének békétlenségét, csiiggo-
lesztetik: ue csak az országos törvény, hanem az tegségét. Istent azonban nem tagadja meg. bár neki már
idők s a felekezeti érdek és reputatio követelményei­ nincs egyéb reménye, mint a mi a nyomorultnak utolsó
nek is teljesen megfeleljen. menedéke: a halál (III).
A legelső lépés ennek kiviteléhez a számvetés E kitörés után megkezdődik a beszédek hosszú sora,
magunkkal. Lehet, hogy ennek nyomán itt, vagy ott mely több napon keresztül tart. A barátok : Elifáz, Bildád
le kell mondanunk egy-egy intézet föutartásáról, de és Zofár meg kezdik érveléseiket, illetőleg Jób elleni vád­
aztán legalább a mi megmarad sokkal fokozottabbós töké­ jukat, azon hamis elvből indulva ki, hogy jólét és boldog­
letesebb formában lesz a mienk: a felekezetű, a nemzeté. ság szükségképi jele és következése a feddhetetlenségnek,
Az erő legtöbbször nem az erőlködésben, ha­ fájdalom és nyomor a gonoszságnak.
nem az önismeretben az erre következő részleges Elifáz kezdi meg a beszédet (IV V.) gyöngédséggel.
lemondásban gyökerezik. Majd feddi, hogy most oly gyenge ő, a ki oly sokszor so­
Nosza hát készítsék elő az egyházkerületek ezt kakat megerősített. Emlékezteti Jóbot, hogy a valódi ár­
az önismeretet, hogy az előttünk álló egy óv alatt tatlan és igaz soha sem veszett ol, hanem csak a hamis,
az egyetemes kouveat is megtehesse a magáét s — és itt kétségbe vonja Jób ártatlanságát, mert hiszen
1884. őszén megkezdhessük a nagy, terhes, de szép isten csak a gonoszokat sújtja. Miért zúgolódik az ember
munkát! — D. isten ellen, a tünékeny ember nem lehet istennel igozabb.

igazság tisztelő város, a gonoszok megbüntetője s az el­

TAE.C3A.
KEGYELET A HOLTAK IRÁNT.
Saint-Mai'c Gii'aráin tan almán ya.
(Folytatás.)
A görög szinpacl két oly tragoediát mutat fel, me­
lyekből látni, mennyibe vették a görögök a temetkezést;
ezek Sophocles A n t i g o n é j a s Euripides K ö n y ö r ­
gő női . *)
A K ö n y ö r g ő n ő k tragoediája az ó-kori társada­
lom egyik nagy erkölcsi törvényét jeleníti meg színpadi
cselek vényben a temetkezés cultusát, s egyszersmind al­
kalmi darab. E kettős érdekhez vegyük még harmadiknak a
látványosság pompáját» melynél fogva ma inkább operának,
mintsem tragoediának tekintetnék.
A tlióbaialc megtagadták a Tkóbe falai előtt elesett
argosi harczosoktól az eltemettetés tisztességét. Argos majd
minden férfi kart elvesztve, nem képes fegyveres erővel
követelni vissza övéinek drága testeit. Az elesett kar-
czosok özvegyei anyjai tehát könyörögve jönnek az
athéniekhez, segítségükért esedezve. „Athén Pallas városa,
*) Aj a x utolsó felvonását is vizsgálhat nók, de elég lesz
két példa.
nyomott gyöngék pártfogója. Sparta kegyetlen s ravasz lel­
kű. A többi városok csekélyek, jelentéktelenek. De Athén
jó szivü Athénnek derék, ifjú vezére van, Theseus.“ így
esdebélnék az argosi könyörgő nők, s esdeklésük hizeleg
ama szabad s büszke nép fülének, mely mindig szerette a
dicséretet. Kivált az argosi nők ajkairól kedves neki dicsé­
retet hallani, mert ha a magyarázóknak hitelt adhatni,
Argos ez idő tájt Spedának volt szövetségese Athén elle­
nében a peleponnesusi háborúban, s igy Athén nagylelkűsé­
gének dicsérete szemrehányás volt Argosra nézve hálátlan­
sága miatt.
Ez a körülmény tette Euripides müvét alkalmi darab­
bá: e tragoediában a költő mellett minduntalan ott áll az
athéni polgár. Ezért van az a sok pikáns kitérés, miken
nagyon is érzik az athéni köztér, a városokban folyton
uralkodó három pártról, gazdagokról vagy henyékről, a sze­
gényekről vagy irigyekről és „a középosztályról, mely az
államok üdve, a vend s a létező alkotmány fentartója.“ Az
efféle kitérések igen tetszettek az athénieknek, mert sem ­
mivel sem foglalkoztak szívesebben gondolatban vagy beszéd­
ben, mint ép ez eszmékkel. De azért nem kell hinni, hogy
a k ö n y ö r g ő n ő k jelenetei tán politikai fejezetek lánczo-
lata a peleponnesusi háborúról, s hogy tán hazafias pamphlet-
tó válik a tragoedia: a költő mindig csak kevésre engedi
 271
Az ember gyarló, bűnös és nyomorra születik. A gondvise­
lés útai csodálatosak. Senki sem segíthet baján, azért ta ­
nácsolja Jóbnak, hogy karcz és zúgolódás helyett, bűnét
megbánva, bízza a mindenhatóra ügyét, kinek kegyelme újra
boldogságot és jólétet hoz rá.
Jób felel Elifáznak (VI. VII.) és védekezik heves ki­
töréséért a tenger fövényénél nehezebb nyomorának felho­
zása által. Szemére hányja barátainak a vele való szigorú bá­
násmódot; meghalni kivan még egyszer. Barátaiban való
megcsalatását egy hasonlatban mutatja fe l; kikel az ő szi­
gorú feddésük ellen, hűtelen, mintha erezné, hogy heves
volt, méltányos ítéletre hivja fel őket. Előszámlálja szenve­
déseit s a halál után vágyik. Ismét a legnagyobb hévvel
perbe száll Istennel érdemet Ion sorsa miatt; zúgolódva is­
meri be vétkét és kétségbeesve kéri a kegyelmet.
Most Bildád kezd beszólni sokkal csipősebben, mint
Elifáz (VIII). Megtámadja Jóbot és azt mondja, hogy gyer­
mekei saját islentelensógök miatt vesztek e l ; s ha Ő igaz
lenne, előbbi állapota visszatérne. Buzdítja a bűnbánatra,
mint Elifáz ; egy régi példabeszédet hoz fel, hogy életünk
napjai olyanok, mint az árnyék, s mint a nedvdús füvek
hamar elszáradnak, úgy a képmutatónak reménysége és bizo­
dalma elvesz, mi nt a pókháló. Isten a tökéletes embert nem
utálja meg, de a gonoszoknak nem ad előmenetelt; tehát
gyanúsítja Jóbot.
Jób az Elifáznak adott feleletben (IX., X.) elismeri,
hogy az ember nőm lehet igaz Istenhez hasonlítható ; ö bölcs,
erős, nála minden hatalom, kivel hiába való lenne vetél­
kedni az ő nagy hatalma miatt, még ha igaz volna, sem
át a szót a polgárnak, de rangját, azt soha se engedi át
neki. Nem sülycd oly esetlen alkalmi darabokig, molyok a
pillanat szenvedélyei folytán jőve létre, csakis pillanatnyi
érdeküek. Argos hálátlansága, az athéni köztársaság dicsé­
rete, szóval a napi érdekű dolgok mellett s felett, ott van
a sírok vallásos cultusa, melylyel Athén TUobe kegyeletlen-
sóge ellenében védelmébe vesz. Ez a tragoedia alapeszmé­
je. A mi állásiot a költő az argoniak hálátlanságára tesz,
mind erre az eszmére vonatkozik; semmi el nem távolit ez
eszmétől, minden hozzá vezet vissza. A halottak e vallásos
tisztelete, mi oly közel Összefüggésben áll a szivünkben élő
szeretettel, s mely e szeretetet raegszentesiti, mert megörö­
kíti, hatásosan nyilvánul ama könyörgésekben, melyekkel az
argosi harczosok anyjai és özvegyei esedeznek Ethrához, The-
seus anyjához, és Adrastos magához Tbeseushoz: „Az athéni
király, szól Adrastes Theseushoz, nem minden pirulás n é l ­
kül hullok lábaidhoz s karolom át térdeid, én az ősz fürtű,
hajdan oly dicső király; de a szükség meghajlít a balsors
alatt. Mentsd meg e halottakat a gyalázattól, könyörülj ha­
jamon és a szerencsétlen anyák baján, kik megfosztva áll­
nak gyermekeiktől s elbagyatottaa vénülnek majd meg 1“
Maga Theseus is a théb^i követhez intézett b e ­
szédében erősön hangsúlyozza a sír törvényeinek tiszteletét.
— Én ugyan nem vonultam, mint szövetséges társ, az
felelhetne meg neki. Mi nem tudunk semmiről számot adui,
a mi történik; jó és gonosz, különbség nélkül, szenved, Pa-
naszolkodik, ha panaszát elhagyná, úgyis istentelennek tar­
tanák; de ő védi ártatlanságát, nincs vádolása lelkének.
Lelke keserűségében szól az Istennek egy beszédben. Fokon­
ként mind hevesebben beszól, zúgolódik, védi magát Isten
ellen, mint a ki teremtette őt és most ellensége és üldöző­
je, könyörög és kétségbeesésében a sötét földbe vágyik, hol
viszontagságainak a halál vegét veti.
Következik most a harmadik barát, Zofár (XI), ki
előbbi társainál sokkal séitöbben vádolja Jóbot. Szigorúan
elítéli, hogy ártatlannak állítja magát Isten előtt. Megtá­
madja, hogy lehet-e a fecsegő ember igaz és nem kelbe
mogszógyenitni azt, a ki csúfolódó? A mi Jób tisztaságát
illeti, azt csak Isten mondaná meg, ha szólna, a ki titkos
bölcsesóge által megjelentené, hogy az csak önámitás vagy
kóprantatás és Jób sokkal nagyobb büntetést érdemelne, mint
a mivel büntetve van. Isten végetlen bölcsosógének nem
lehet végére menni, ő tudja azon gonoszságot is, mit a
csalárd az ő álnokságában nem akar tudni. Végül, mint, az
előtte beszélők, inti, hogy távoztassa el álnokságát, buzdítja,
hogy bánja meg bűnét, akkor az ö nyomora elenyészik, csak
emlékben marad meg és előbbi boldogsága megkétszerező­
dik. Máskép pedig nincs szabadulása, elvesz.
A szenvedő Jób most (XII—XIV) barátait és beszé­
deiket, melyekben vigasz helyett igazságtalan ér kíméletlen
váddal léptek fel velő szemben, bírálat alá veszi és erősen
gúnyolja őket a magoknak igényelt bölcseségórt. Előszám­
lálj?!, hogy Isten hatalmáról beszél minden, nála a bölcseség
és értelem, ő tesz mindent, megalázza és felemeli az ern-
argosiakkal Cadmus földje ellen; de méltányosnak tartom ,
a nélkül, hogy ezzel sérteném Tkebefc, s tán gyilkos véreng­
zésekre hívnám ki, hogy adják meg a halottaknak a teme­
tést, tiszteletben tartva azt, a mi egész Görögország közös tör­
vénye. Mi volna helytelen ez eljárásban? Ha bajatok volt
az argosiakkal, ők most már halottak. Magatokra nézve di-
csősógteljes, rájuk nézve szógyenhozó bosszút állottatok
ellenségeiteken. Az igazságnak elóg van teve. Engedjétek
hát eltemetni a halottakat, mert ha nem, úgy ón fogom
őket fegyveres erővel eltemetni ; mert soha egy görög se
mondhassa, hogy az ón védelmemhez s a Pandion városá­
hoz folyamodott az istenek régi szent törvénye, s mi bün­
tetlenül engedtük azt megszegetni!w
— .Dehát, kiált fel a Theseus büszke szavaitól felbőszült
hírnök, tehát úgy alkotott-e téged atyád, hogy senki le nem
győzhet ?
T h e s e u s : A gonoszok nem győzhetuek le. Mi a
jókat tiszteljük.
H í r n ö k : Úgy látszik, hogy te és városod örömest
keresitek a nagy veszélyt.
T h e s e u s ; Igen, mert a nagy veszélyeken át jutni
nagy diadalokra.
Megvallom, hogy Athén meg itt is dicséretben része­
sül a költő részéről, de csak a mennyiben kegyeletet gya­
korol a holtak iránt.
*
 272
bért, királyokat és hatalmasokat semmivé tehet, inegszapo-
íitja vagy elveszti a népeket, szóval, hogy Isten a korlát­
lan Úr, ezt ő mind jól tudja, ép úgy, mint ők, s igy sem­
mit se mondottak, a mit ne tudna. Egyenesen megtámadja
barátait, kik hazugságnak mesterei és semmirekellő orvosok;
ha hallgatnának, akkor lennének bölcsek. Mind jobban neki
hévül a támadásban; vádolja őket képmutatással, hogy Is­
ten képében csalárdságot szólnak, vele tusakodnak és Isten
büntetésével fenyegetvén hallgatásra inti őket. Ártatlansá­
gának tudatában Istenhez fordul, könyörögvén, hogy eny­
hítsen baján, szólítsa Ítéletre, jelentse meg bűneit, no sa­
nyargassa, mint ellenségeit, őt, a gyenge embert, ki mint
az árnyék elmúlik. Érvel, felesel és végre könyörög, hogy
ne állassa, ötét törvénybe és szüntesse nyomorát, inig rövid
napjait eltölti. Majd a hit és kétség között ingadozik, a
halál utáni állapotot illetőleg. A kivágott fa újra kiújul, az
ember is fölébred egykor álmából, hivánja tehát, hogy a
sirba rejtetnók el; de akkor megdöbben és kételkedik, váj­
jon feltámad-e? Remél, de végre mégis teljesen elveszíti
reménységét.
I L Szakasz , XV—XXI. fejezet.
Jób és három barátja. Második vitázás.
A vitázás második sorát (XV), mint az elsőt ismét
Elifáz kezdi meg, a szokott módon, bár kissé hevesebben.
Vádolja Jóbot hiúsággal, haszontalansággal, keményen dor­
gálja, hogy nem féli az Istent, magaviseleté tanúbizonysá­
got tesz álnokságáról; ember nem lehet ártatlan, elítéli,
hogy Jób magát ártatlannak tartja; továbbá mintegy a múlt­
ból merített szép és képekkel teljes beszédében megmutatja,
Azt is említettem, mily része volt e darab érdekes­
ségében az előadás látványosságának, pompájának. Mely va­
lóban pompás és megható látvány volt azt a női kart látni,
a mint fájdalomtól elcsigázva csoportokban veszik körül
Ethrát s könyörögve, esdeklő gulyáikat felemelve, tartják
körülövezve, nem ikarják ereszteni mindaddig fiához, mig
fia meg nem indul könnyeiken.
De miként védekezzék maga Ethra is e kegyes erő­
szak ellen? Ő Eieusisben járt, az istenek szent titkaival
telt helyen; azért ment oda, hogy a mezei munkákat mog-
előző áldozatokat bemutassa. Itt vették körül, itt fogták el
a könyörgő n ő k , Ceres és Pro,serpina oltára közt, an­
nak az istennőnek oltára közt, ki megtermékenyíti a föld
kebelét, mint egyetlen törvényes monhelyüket. Ő maga is
kebelét, s azé közt, ki megnynjtja a halottaknak a föld
könyörögni jött, miként álljon tehát ellent az argosi nők
könyörgéseinek? miként ne tegyen szét fiánál ez anyák
mellett, kik térden állva kérnek sírhelyet gyermekeik szá­
szaméra? S viszont maga Tkeseus is miként ne engedne
azon anya intéseinek, ki mindig úgy retegett érte, ne­
hogy baj érje a harczban, s ki most maga mondja, hogy
fegyverkezzék fel a szent törvény megvédésére: „Jaj annak
a fiúnak, úgymond Tkeseus, jaj annak, ki maga is ipar­
kodik azoknak szolgálni, kiktől életét vette.4<
(Folyt, köv.)
hogy az istentelennek és gonosznak elkerülhetlen büntetése
a nyomor és veszedelem; tehát Jób nyomora gonoszságának
jele.
Erre Jób felel (XVI— XVII) és mondja, hogy efféle
dolgot sokat hallott, és barátait ártalmas vigasztalóknak ne­
vezi. Ha barátai az ő helyzetében volnának, nem vádolná *
hanem megvigasztalná őket. Ism ét panaszolkodni kezd ke­
servesen a nyomorok és barátai vádja m iatt; a mindenha­
tóhoz fordul ártatlanságának tudatában, tőle kór ítélő bírót.
Vádolja barátait, hogy őt nyilvános nevetség tárgyává te t­
ték és kéri őket, hogy tovább ne okoskodjanak, hanem hagy­
ják el őt és térjenek haza, mert nincs köztük egy bölcs is.
Állapotán siránkozván, reménytelenül tekint a sir felé, ahol
semmivé lesz.
Most Bildád kezd ismét (XVIII) a vitához, első be­
szédéhez hasonló dühösséggo! és feddi Jóbot békételenségó-
órt. Beszédében, mely telve képekkel és hasonlatokkal, az
istentelennek borzasztó büntetését festi, értésére akarván
adni ez által Jóbnak, hogy ő bűnösnek kell lennie, mivel
szenvedése következménye az Ő bűnének. E beszédben egye -
neson nem buzdítja bűnbánatra.
Jóbnak felelete (XIX) Bildád beszédére, a költemény­
nek egyik logszebb részét képezi. Barátai elleni keserves
panaszszal kezdi meg a szenvedő., szemökro vetvén, hogy
őt csak gyalázzák, pedig még ha bűnös volna, úgy sem kel­
lene annyit feddőzuiök, És folytatja tovább szivszaggató
panaszát Istennek kemény bánásmódja m iatt; a ki boszut
tett rajta, ellenségévé tette őt, mindentől megfosztotta, a
rokoni kötelékeket is szétszaggatta és őt utálatossá tette.
Aztán barátaihoz fordul és meghatóiag kéri, hogy könyö­
rüljenek rajta. Kívánja, hogy vajha beszédei megirattatná-
nak, emlékezetnek okáért, hogy lássák az ő ártatlanságát.
Hirtelen, mintegy azon gondolatra, hogy ártatlansága kide­
rül, átragyog lelkén a feltámadás reménye s miután feltá­
mad, az Istent meglátja, a mikor Isten megboszulja vádo-
lóit álnokságukért.
Erre Zofár felel (XX), de beszédében semmi újat nem
mond, hanem régi mondások felidézése és ijesztő képek fel­
sorolása által mind csak azt bizonyítja, hogy az istentele­
nek megsemmisülnek, czólozva Jóbra, hogy vallja meg bűnét
és haszontalanul ne beszéljen.
Jób (XXI) most egy barátaihoz intézett bevezető be­
széd után összeszedi érvelési összes erejét, hogy megczáfolja
az eddig neki mondottakat. Megtámadja kiindulási elvűket
és kérdés, majd állítás alakjában tagadja azon elvet, mint­
ha e földön a jóknak jutalom, a gonoszoknak büntetés len­
ne osztályrészük; sőt a gonoszok igen gyakran boldogulnak
e világon, napjaikat jólétben töltik és teljes örömet élvez­
nek s békével végzik életüket. Mily ritkán bünteti meg
Isten a gonoszokat? Zofárral határozott ellentétben azt bi­
zonyítja, hogy a gonoszok vígan élnek e világon. Talán
az Ítélet napjáu megkapják büntetésüket, de ki feddi meg
őket magaviseletükórt ? Még a sir verme is édes lesz nekik
és megsiratják őket. És bezárja beszédét egy erős vágás­
sal, hogy a ti vigasztalástok hiuságos beszéd, érvetek hazug.
így végződik a vitázásnak második része.
 273
I I I ; Szakasz , XXII— XXXII fejezet.
Elifáz, Bildád és Jób s ez utóbbi magánbeszéde. Har­
madik vitázás.
Kezdődik (XXII) a harmadik és utolsó sora a vitának.
Mint az előbbiekben, úgy itt is Elifáz az első vitázó. Jób-
nak előbbi állításai miatt felindulva egész erővel fordu 1
ellene és leplezetlenebbik beszól hozzá. Szemére veti Jóbnak
helytelen állítását, hogy a gonosznak pártját fogja, állítván
mintha a gonoszságnak jólét volna következése. Mert a
mindenható a tökéletességért vagy gonoszságért büntet-o ?
És üt. előszámlálja bűneit s rámutat, hogy ezért büntet
isten; tehát nyomorúságod bűneid következménye. Jóbban
oly titkos bűnöket vél rejleni, melyek miatt az özönvíz k i­
áradott volt. A gonoszok tehát nem kerülték el a büntetést,
mig az igaz, — hallgatólag Nóéra czélozván — nem ma­
radt jutalom nélkül. Felhozza ismét az istentelen Sodorna
és Goinora veszedelmét, honnan az igaz Lóth megszabadulása
újból a jónak jutái utaztatását mutatja. Végül, mint más
alkalommal, most is buzditji békességre, bűnbánatra és szé­
pen festi a rákövetkezendő új boldogságot.
Jób az Elifáznak adott feleletében (XXIII., XXIV.)
nem tér el előbb kimondott nézetétől. Panaszkodik a ke­
gyetlenség miatt és vágyódik Istent megtalálni, ki előtt
ügyet előadná, kivel perelhetne és bebizonyíthatná ártatlan­
ságát s megszabadulna. De körűié minden homályos és se­
tét, s így Istent nem láthatja meg, pedig ha elébe' vihetne
ügyét, mint a tiszta arany jőne ki a megpróbáltatásból. Elő­
számlálja, hogy ő úgy ólt, mint igaz ember, a mindenható
mégis megtörte őt. Megmutatja példák sorozatából a gond­
viselés titokszerüsógót; de mégis a gonosz általában sze­
rencsés és kikerüli a büntetést ez életben. Mindazáltal,
folytatja, a gonoszok boldogsága átkozott, hamar elmúlik ;
Istennek sz9ine rajtok van s ha kissé fölemelkednek is, de
mégis csak romlás az ő végok,
Bildád felel (XXV) erre Jóbnak, de annyira zavarba
van, hogy azt se tudja, hol kezdje és mit mondjon. Nem
is mond semmi újat, hanem nagyobb súly kedvéért- regi
mondásokat ismételve szól röviden istennek hatalmasságáról
és szentségéről, a kihez képest ember nem lehet tiszta;
igy Jób is gonosz.
Jób utolsó boszu beszéde (XXVI— XXXI) kezdetén
boszankodását fejezi ki a miatt, hogy Bildád semmit som
mondott a dolog megvitagosítására, hanem csak régi néze­
téhez ragaszkodik; gúnyolódva mondja neki, hogy ugyan
segitél, ugyan jó tanácsot adál, no ettől még a halott is
megújul, Ezután Bildád beszédéhez hasonló, do sokkal több
és szebb példákat sorol föl, melyek által elismeri Istennek
hatalmát és nagyságát.
így Bildádot megczáfolva, miudnyájokhoz szól, ragasz­
kodik igaz voltához és megegyezik barátai állításával, a mit
ő is több példával igazol, hogy a gonosznak okvetlenül rom­
lás és veszedelem a része. A képmutatót, az istentelent semmi­
vé teszi Isten. Miután barátaitól sem vigaszt nem nyert,
sem bölcseséget nem tanult, maga Jób igyekszik keresni Istón-
nek bölcseségót. Képekkel teljes és kiváló szép leírásokban
elmondja, hogy az ember sok mindent megtehet, de a va­
lódi bölcseséget nehéz megtalálni, nincs az az emberek kö­
zött, nincs a mélységben, nem becsülhető az aranyra, sem
semmi drágakőre, drágább az a karbunkulusuál, minden élő
állattól el van titkolva, — csak Istennél van és csak tőle
ered a z ; szóval megmutatja, hogy az emberi ügyesség ós
hatalom nem elégséges belátni a teremtő kikutathatlan böl-
cseségóbe, és az embernek egész bölcsesége ós értelme ab­
ban áll, hogy fé'je az Istent és távozzék el a gonosztól.
Ezután Jób mintegy magánbeszódben, vizsgálatot tart egész
élete felett, felmutatja az ellentétet múlt és jelen állapota
között, a boldogság és nyomor között. Fölidézi a jólét n ap­
jait, azon időt, melyben mint ifjú, mint apa, mint ur, mint
tanácsos, főember vagy király istent áldotta ós boldog vala.
Ezzel szembe állítja jelen nyomorult állapotát, melyben n e ­
vetik ós utálják mindenek ; ráfordultak a rettegések, a kí­
nok gyötrik, Isten nem hallgatja meg kiáltását. Végül erős
érvekkel igazolja az ő ártatlanságát: nem volt parázna, nem
csalárd, hanem igazságos, könyörületes, istenfélő, mégis eny-
nyi nyomor van rajta, és bezárja hosszú beszédét azon égő,
követelő kívánsággal, hogy isten állítsa Őt azonnal itélő-
széko elé. „Itt vagyon vege a Jób beszédének.“
Most Zofáron volna a sor beszólni, de ő, úgy látszik,
teljesen kimerült vagy semmi mondandója ni ács, m ert
teljesen hallgat, igy Jób beszédével megszűnik a vitázás
sora.
Megoldás,
I V Szakasz , XXXII—XXXVII. fejezet.
Elihu beszéde,
Egy eddig ismeretlen beszélő lép most elő az el­
hallgatott három barát helyett, do a ki tanúja volt az
előbbi beszédeknek s igy részletesen ismerte azokat. Ez új
beszélő Elihu, Barakéei fia. Nagy készülődéssel fog hozzá s
hetyke rátartósággal beszól. Azt moudja, azért nem beszólt
eddig, mert fiatal ember lóvén, várta, hogy az idősebbek
kijelentik a bölcseséget; de mivel ezt nem tették, nem czá-
folták meg Jóbot, sőt Jób elhallgathatta őket, azért most ő
beszól ós értelmét megmutatja. A barátokat elhallgattatva
Jóbhoz fordul, nem vádolja őt jelen nyomoráért régi bűnnel,
hanem jelenlegi magaviseletét, beszédeit hányja szemére,
hogy Jób magát ártatlannak tartja s Istent igazságtalan­
sággal vádolja, s igy már csak o magaviseletéért sem lehet
igaz. Azután elmondja, hogy az isteni gondviselés útai ti-
tokszerüek, de bölcsek ós irgalomteljesek, Isten az embert
jó czélokból sújtja. Megtámadja Jóbnak azon állítását, hogy
e világon a gonoszok inkább boldogulnának, mint a jók, s
hogy ő is úgy cselekszik, mint a gonoszok ós nem is akar
igaz lenni. Több példában felmutatja erre Istennek igazsá­
gosságát, ki az igazat ós elnyomottat megsegíti, az álnokot
ós hatalmast megrontja. Jób tehát esztelenül beszól. Inti
őt, hogy hagyja el gonosz beszédeit, melyekből csak á l­
noksága látszik. Ismét keményen, megtámadja, felmutatván
neki, hogy Istennek az ő bűnösségével nem árt, igaz vol­
tával nem használ; bánom gonoszságával maga-magának árt
s igazságával magának használ. Istennek büntetését az em-
 274
"bei* béketűréssel és alázattal hordozza és reménységgel le­
gyen az ö kegyelmességo iránt; de mivel Jób csak hiuságos
dolgokat beszól, azért nem hallgatja meg Isten , Végezetre
gyönyörű festésekben, erős nyelven tünteti fel, hogy Isten
a legfőbb, ő minden mindenben; ő hatalmas, igazságos,
mindenható, irgalmas* s igy Jóbot is megszabadítja, csak
álnokság helyett magasztalja az Úrat és ne kivánja a ha­
lált, miután minden általa van alkotva s mindenütt csak a
teremtő hatalma alatt állunk, életben, mint halálban. Gyö­
nyörű szép leírásokban beszól Istennek hatalmáról, bölcse*
ségéről és irgalmasságáról, mely nyilvánul a teremtés mun­
káiban és egyes természeti tüneményekben. Eső, villámlás,
monydörgós, hó, szél, derűs ég stb. mind Istenről beszól s
mind Isten jóságát hirdeti. Végül inti Jóbot, hogy mindeze­
ket gondolja meg. A mindenható nagy, kit mi fel nem fog­
hatunk, irgalmas is, a ki nem büntet az ő Ítéletének és
igazságának nagysága szerint.
Ezzel végződik Elihu beszéde, mely mintegy magában
foglalja a viták összegét.
V. Szakasz, XXXVIII— XLII fej. 6. v.
Jehova (tbeophania) és Jób.
Elihu beszéde után, maga Jehova jelenik meg és a
forgószélből beszól Jóbhoz. E hosszu beszéd nagy része
kérdező alakban van tartva. Méltóság, hatalom, magasztos­
ság, fény és kegy remekül van egyeztetve benne. A beszéd­
ben feltünteti Jehova a maga hatalmát, mint a világnak
teremtőjo és legfőbb ura; bölcsjségét és gondviselő jóságát,
a kitől származik minden és a ki teremtményeinek csak
boldogitását czólozza. Ő ad zúgó záport, termékenyítő esőt,
ő kormányozza az égi testeket, változtatja az évszakokat,
ő ad az embernek bölcseséget; ő látja el minden teremt­
ményének szükségeit, mindennek a maga létezési módja sze­
rint. Itt több példa van felhozva az állatországból, melyek
mind Istennek nagyságát bizonyítják. Szóval megmutatja
Jehova Jóboak, hogy esztelensóg kételkedni az isteni igaz­
gatásban, mikor ő a természetnek legeg-yszerübb tünemé­
nyeit sem képes megérteni, miként érthetné meg akkor I s ­
tennek bölcsesógét, hatalmát, jóságát?
Jehovának ezen beszédére Jób megalázza magát, elis­
meri Istennek mindenható hatalmát, megvallja az ő semmi­
ségét, hogy ő nem értette az Urnák titkos cselekedeteit,
megbánja eddigi önhittségét és magaviseletét. (XLII. 1. 6.)
A párbeszédek, melyek itt végződnek kötött beszédben
vagy versben vannak Írva.
(Folyt, köv.)
Az országos tanítói képviseleti
közgyűlés.
E czim alatt egy felvidéki lapban figyelemre móJtó
czikket olvasunk Z á d o r Gyula tollából, melyet — bár az
abban kifejtett nézeteket nem tesszük kivétel nélkül magun­
kéivá, — nem tartunk érdektelennek közölni a követke­
zőkben :
Z á d o r igy kezdi czikket:
A m á s o d i k orsz. tan. képv. közgyűlést a közokta­
tásügyi miniszter 1883. 9981. sz. rendeletével f. é. aug.
20-ára Budapestre hívta össze.
Egy egész évtized kellett hozzá, míg a tantestületek
egyeteme, az orsz. tan. képv, közgyűlés létrejött. Az erre
vonatkozó miniszt. rendelet ugyanis már az 1872, évben
látott napvilágot, de a néptanítók egyesületeinek képviselete
csak 1881-ben gyűlhetett egybe, a mikor ugyanis meg lön
tartva az első közgyűlés.
E késedelemnek okát némelyek a dolog természetében,
mások a tanítók körében, nem kevesen pedig a közok. kor­
mányban keresik és vélik fölfedezni. Vessünk minderre
fátyolt. Mi nem kételkedünk a közok. kormány jó akaratá­
ban; de kétségtelen az is, hzgy az I-ső orsz. képv. köz­
gyűlés eg'ybekivása kiválóan a tanítók a tanitóegyletek sző
vétségé érdekében megindult mozgalmának a következménye.
S erre nagy szükség volt; mert ámbár a tantestületek tiz
évi működéséről általában csak dicsérettel szólhatunk, mun­
kálkodásuk eredménye még sem volt olyan, mely kellő nyo­
mokat hagyott volna, s ennek tulajdoníthatjuk ama lanka-
dást, moly itt-ott erőt vett a pezsgő egyleti életen.
Az egyletek országos egyesülése ismét új erőt öntött
a már dermedésnek indult szervezetbe; alapját vetette meg
egy erős közszellemnok, moly a szétforgácsolt erőket egye-
sitendi; a tevékenységet fokozni fogja, mert ép úgy az
egyes tantestületeknek, mint a tantestületek képviseletének
— az őrs/., gyűlésnek, a közok. kormány által elismert
hatásköre van, mely végzéseit nem az „oroszlán torkába"
veti, hogy a „velenczei tizek“, ha akarnak, határoznak fö­
löttük, ha nem akarnak, úgy nem; — hanem az ország fe­
lelős kormányához föl terjeszti, s ott azok tekintetbe vétó-
lévői biztosítva vau.
Ezekbon rejlik az orsz. tan. képv. közgyűlés szüksé­
ges volta és kiváló fontossága.
De, a mint mondják , hogy mi sem tökéletes a nap
alatt, úgy az orsz. lan. képv. közgyűlésnek is vannak némi
hiányai, s ezeket föltüutetni annál is inkább óhajtom, mert
én is azok táborához tartozom, kik azon vannak, hogy az
orsz. tan. képv. közgyűlés minél tökéletesebb egyesülete
legyen az ország néptanítói korának. Voltak, a kik már a
szervezet megalkotásánál Démi aggodalmaiknak kifejezést
adtak, s a gyakorlat ugyancsak bebizonyította, hogy nem
alaptalanul.
Meggyőződésem szerint — lóvén az I-ső orsz. tan.
képv. közgyűlésnek és az előkészítő bizottság tagja — az
orsz. kép. közgyűlés főhiánya az, hogy nem bir állandó
választmánynyal. Az előkészítő bizottság, véleményem sze­
rint, nem pótolhatja az áll. választmányt. Ennek legelda-
tánsabb bizonyítéka, hogy maga az I-sŐ orsz. képv. gyűlés
élők. bizottsága —• tapasztalván ez intézmény czélszertitlense-
gét — javaslatot tett a közok. kormánynak az áll. választ*
máoyra nézve. Javaslata szerint az áll. választmány állaudó
kapcsot képezett volna a közok. kormány és az orsz. tan­
testület között; gondoskodott volna arról, hogy az orsz.
gyűlésnek sem szakosztályai, sem plénuma előtt oly kórdó-
 275
sek ne kerüljenek tárgyalás alá, a melyek kellőleg elő nem
készítettek volna a határozathozatalra, azért folytonos össz-
szeköttotésben állt volna az egyletekkel s egyszersmind
kezelte volna az Eötvös alapot.
E javaslat megbukott és megmaradt az előkészítő bi­
zottság, melynek ülései csak 14 nappal előzik meg a köz­
gyűlést. S ezen rövid idő alatt feladata a bizottságnak: a
tanitóegyletek által a közokt. kormáuyboz — az egyik orsz,
gyűléstől a másikig — fölterjesztett tételeket átvizsgálni,
áttanulmányozni, egyeztetni, osztályozni, s igy elkészített
munkálatait — kellőleg indokolt javaslatai kíséretében —
a közgyűlés megnyitása előtt 5 nappal a közoktatási mi­
nisztériumhoz visszalcrjeszteni, ítéljen bárki is, vájjon ké­
pes-e csupán a közgyűlést megelőzőleg 14 nappal egybehí­
vott bizottság az ország egyletei által kát éven át bekül­
dött munkálatokat, kívánalmakat rövid 9 nap alatt érdem­
legesen átvizsgálni, hogy minden egyes tételre, indokolt j a ­
vaslat kíséretében, előterjesztést tehessen a közgyűlés tárgy-
sorozatára?! Ily nagy és fontos munkát ily rövid idő alatt,
s ily szervezet mellett jól elvégezni — teljes lehetetlenség.
Ily előkészítést én az ügy fontosságával megegyezletbotőnek
nem tartok.
Fölötte szükséges tehát — már az Eötvös «alap érde­
kében is — hogy az orsz. tan. kepv. közgyűlés áll. vá-
lasztmáuynyal bírjon, mely ne elhamarkodva, hanem kellő
megfontolással készíthesse elő a közgyűlés munkálatait, s
erről az egyletek oly időben értesítve legyenek, hogy nagy
gyűléseiken a kitűzött tételeket kellőleg megvitatván, kép­
viselőiket utasításokkal elláthassák, hogy azok egyrészt kellő
előkészültséggel a tárgyhoz szólhassanak ós híven képvisel­
hessék az egyletet,
A mostan1 szervezet mellett pedig ez teljes lehetet­
len, azért fölötte szükséges, hogy az orsz. gyűlés szerve­
zete a fenti értelemben módosítás alá essek.
Ép oly szükséges az orsz. gyűlés munkakörének ki-
bővítése. Csonkának tartom ón az orsz, tan. gyűlés mun­
kakörét, ha abból az iskola és a tanítók érdekeivel oly­
annyira összefüggő tanügypolitikai kérdések hiányzanak.
Hisz régen elfogadott elv, hogy a tanügy poüticum ; miért
legyenek tehát épon azok az ily természeti kérdések tál -
gyalásától eltiltva, kik a tanügy szolgálatában állanak ?
Azt sem értem, hogy a kisdedóvodák ügye miért van
kizárva az orsz. tan. gyűlésből? holott a bőid. Molnár Ala­
dár a Illáik egyetemes tanitógyülésen oda nyilatkozott,
hogy a kisdedóvodáknak a magyar nemzetiségi érdekből tu ­
lajdonított nagy jelentőségét csak azon föltétel alatt ismeri
el, ha a kisdedóvás a népiskolai oktatással összefüggésben
szerveztetik.
Ezekben látom én azon bajokat, a melyeken se­
gíteni okvetetlenül kell, s különösen a szervezetben lé­
tező hiányok ki pótlását a siker föltételéül tartom.
Nem tudjuk, hogy mely kérdések lesznek a Il-ik
orsz. tan. képv. közgyűlésre kitűzve, azért a tárgysorozat
egyik tétele gyanánt a szervezetnek újbóli megvitatását és
szükséges módosítását ajánljuk.
Iskolai értesítők.
— Harmadik közlemény. —
A d e b r e c z e n i r ef . f ő g y m n a s i u m é r t e s í t ő j e az
1882/3. i s k o l a i é v r ő l . Közzéteszi Békési Gyula, igazgató.
A tanítói testület összesen 21 személyből állott, kik
közzül 12 rendes, 4 helyettes, 2 segéd és 3 mellék-tanár
minőségben műküdött.
A tanulók Összes száma az év vegén 644-re rúgott,
kik közzül vallásra nézve 511 helv. hitv., 11 ág. hitv,,
36 róm. katb., 2 görög kath., 5 gór. kel., 79 izraelita,
nemzetiségre nézve pedig 631 magyar, 8 német és 5 román volt.
Érettségi vizsgára állott 73 ifjú, leik közzül 6 kitün­
tetéssel, 59 egyszerűen érettnek nyilváoittatott, 8 pedig
visszavettetett.
Különféle (összesen 3 7 'fele) ösztöndíjakban mintegy
108 tanuló részesült.
A k o l o z s v á r i o v a n g . r e f o r m, c o 1le g i u m ó r t es i-
t őj o az 1882/3-ik é v r ő l Az elöljáróság megbízásából kiadja
az igazgatóság. A 83 lapra terjedő csinos kiállítású fűzet igen
változatos és gazdag tartalommal jelent meg. Közölve van
az értesítőben Hegedűs István igazgató tanár szép és fen-
kölo szellemű megnyitó, fogadó és zárbeszéde s dr. Török
Istvánnak „A Querela Hungáriáé s az általa támasztott
polémia" czimü jeles értekezése, melylyol, mint a törté­
nelem és földrajz tanára, régi szokás szerint tanári székét
ünnepélyesen elfoglalta,
Az elemi iskolában 7, a gymnasium pedig 18 tanító
működött; az utóbbiák közzül 7 rendes, 4 segéd-tanár volt,
a többi pedig szaktanító.
Összesen 409 (149 az elemi iskolában ós 260 a gyrn*
nasiumban) tanulója volt a múlt évben a collegiuranak ós
pedig vallásra nézva 322 ref., 13 luth., 1 unit., 49 róm.
katb., 8 gór. kath., 3 gör. kel., 13 izraelita, és nemzeti­
ségre nézve 397 magyar, 1 német és 11 oláh.
Deálci rigorosumra jelentkeztek összesen 2 8 -an, visz-
szalépett 6, átbocsáttatott 26 és ismétlésre útasittatott 2.
Érettségi szigorlatot tettek 28-an, még pedig 17-on kitün­
tetéssel (ll-e n minden tárgyból, 6-an egy vagy több tárgy­
ból), 20-an egyszerűen, 1 visszavettetett.
A különböző forrásokból eredő segélyek összesóge,
melyekben a tanuló ifjúság év folytán részesült, mintegy
13,428 frt 49 kr. és egy aranyra tehető.
131 szegény sorsú, de jó magaviselotü részesült pénz­
jutalmazásban részint alapítványokból, részint ajándékokból.
Az ifjúsági önképzőkör a múlt évben is dicséretes
szorgalommal és buzgalommal működött, szép eredményt
mutatván fel. Heti lapjában, a „R em ényiben, jelentek meg
eredeti költemények, szépirodalmi és tudományos eredeti és
fordított prózai művek. Február havában Arany János hal­
hatatlan költőnk emlékére „Arany-ünnepély"-trendezett, szava­
lattal és omlékbeszóddel összekötve,
Volt az ifjúságnak zene- és énekkara, valamint olvasó-
egyleto, a melyok mind meglepő jelét adták,az ifjúság öiimi-
velési nemes hajlamának és törekvésének,
A kórház-alap az idén mintegy 114 írttal gyarapo­
dott. Ez az alap jelenleg 1398 frt 81 krt. tesz.
 276

marasztaló, akár fölmentő lesz, az izgalom nem fog véget

KÜLÖNFÉLÉK. érni, holott annak az adott hazai viszonyok között csak
káros következményei lehetnek,
Kolozsvár, 1883. julius 28.
— Lelkész választás. A szilágy-szolnoki egyházme­
_ F e le s ©zámu előfizetőink közül azo* gyében a vöksöki egyházközség B a r a b á s i L a j o s espe-
kát, k ik hátralékban vannak, kérjük tar­ resi káplánt és papjelöltet választotta lelkészévé. Az ünne­
tó sé sa ik haladéktalan törlesztésére. pélyes beigtatás julius 8 án ment végbe.
A kiadóhivatal.
— E gyetem es egyházunk egyik leghívebb, le g ­
— Lapunk szerkesztője külföldi űtjából haza buzgóbb tagját veszítette el. W e s z p r érni Gáspár, Haj-
térve, a szerkesztést átvette. dumegye alispánja és az alsószabolcs-bajdúmegyei ref. egy­
— A szeptem beri k o h v en t tagjainak el fogadás á r i , házmegye segédgondnoka, volt zsinati képviselő, julius hé
főt. Nagy Péter püspök úr elnöklete alatt, alakult rendező 24-én d. u. két órakor Debreczenben jobb létre szonderült.
bizottság ülései tartását, az előkészületi szükséges lépések Temetése julius hó 26-án d. u. volt Haj lú-Böszörményben.
érdekében, megkezdette s mindent megtesz arra, hogy a Zsigmond Sándor hajdúszoboszlói ref. lelkész a templomban
tagok itt tartózkodásuk kedves emlékeit vihessék magukkal. gyászbeszédefc tartott, a sírnál imádkozott Bakocsi János
— A tiezaeszlári izgalmas pör, mely másfél éven böszörményi lelkész ; Hajdumegye ívszóröl búcsúbeszédet tar­
át folyton zaklatta a szenvedélyeket, országszerte s külföl­ tott a simái Kálmán György megyei főjegyző. Áldás ham­
dön is a legélénkebb érdekeltséget keltett föl s legtöbbször vaira !
kárhoztató megjegyzések tárgyát képezte, a nyíregyházi tör­ — A „Prot. E gyházi és Iskolai L a p “ Írja : A
vényszéknek f. hó 3-án kimondott ítélete által, végre va­ középiskolai törvényjavaslat tárgyalásakor Trefort vallás* és
jakéra, véget ért és pedig* az összes vádlottak fölmentesó- közokfc. miniszter megígérte, hogy a képviselőház határoza­
vel. Az Ítéletet megnyugvással vesszük tudomásul s az egész tához képest minél előbb megindítja a tárgyalást a köz­
pör lefolyásából, az antiszemiták magatartásából azt a vetlen állami vezetés alatt nem álló felekezeti, törvényha­
tanulságot merítjük magunknak, illetőleg még jebban meg­ tósági, községi stb. iskolák tanárai részére felállítandó or­
erősödtünk azon meggyőződésünkben, hogy a faj- és vallás- szágos nyugdíjalap tárgyában. A minis/tér immár megin­
gyűlölet minden tanácsadók között a legrosszabb s elóbb- dította a tárgyalást s már a múlt heten elrendelte, hogy erre
utóbb Ludarczot vall. Közelebbről Turinban alkalmunk volt nézve a előmunkálatokhoz szükséges adatok beszereztesse­
hallani Kossuth Lajos nagy hazánkfiának is az antisemita nek. Középiskolai tanáraink anyagi helyzetén előrelátha­
mozgalmat, a tisza-eszlári konret esetben, elitélő nyilatkoza­ tólag nagyot fog lenditni az országos nyugdjilap intéz­
tát s azon aggodalmának kifejezését, hogy az Ítélet akár ménye.

45 P á l y á z a t . &
^ W
Pályázat hirdettelik az ó- t or d a i e v. ref. n é p i s k o l á b a n s e g é d fi ta ni t ó i á l l o m á s r a .
Fizetése: a) 258 o. é. forint k é s z p é n z ;
b) a temetések alkalmával az éneklésben való segédkezésért járó s t ó l a ;
c) a keze alatti összes növend kéktől befolyó t a u d i j
E pénzfizetés a 300 o. é. forintot meghaladja.
45 d) Természetbeni 1a k á s é s '2 öl ía.
45 A pályázat határideje folyó év augusztus hó 20-ilta. ^
Ó-Torda, 1883. julius 15.
45 (2—3) Fűzi Sándor,
45 iskolaszéki elnök.

Nyomatott Stein Jánosnál az ev. ref. főtanoda betűivel Kolozsvár t.

I l i i . évfolyam. Kolozsvárit, 1883. Augusztus 12. szája 32.

P R O T E S T Á N S KÖZLÖNY. EGYHÁZI ES ISKOLAI HETILAP.

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.

SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS: HIRDETÉSI DIJAK :
b.^farkas utcza 16 szám, hová a lap szellemi s anyagi ügyeit kétszer hasábozott garmond sor vagy annak tere 5 kr. Bé-
iliet5 minden küldemények czimzendők. lyegdij minden beigtatás után 30 kr.
ELŐFIZETÉSI ÁR t Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél külön kedvez­
Egész évre 6 frfc., félévre S frt., évnegyedre 1 írt. 50 kr. ményt nyújt a kiadóhivatal.
>
ÍV ;
j^ E L E L Ő S SZ E R K E SZ T Ő ÉS K IA D Ó T U L A JD O N O S : S z é l S S Z ID O X X X O lS O S .

Egy test és egy lélek vagytok. Eféz. IV. 4.

Tartalom : A tiszántúli főgondnok-választáshoz. Szász

kárörömmel üdvözölték Tisza Kálmán főgondnoki bu­
Béla. — Mozgalmak a középiskolai oktatás terén külföldön. (Fel­
kását, melyből a miniszterelnök Tisza Kálmán közeli
olvastatott az országos középiskolai tanáregyesület közgyűlésén Ko­
bukására vonnak következtetést.
lozsvárt, 1883, jul. 6.) Dr. Alexander Bernát. — Új tiz-parancsolat,
Az értelmetlenségnek vagy legalább is az egy­
— Külföld. (Ausztria, Ázsia, Amerika.) — Irodalom. — Különfélék.
— Hirdetések. — Tárcza: Kegyelet a holtak iránt. oldalú elfogult gondolkodásmódnak bizonyos mértéke
kívántatik ahhoz, hogy az embereket a különböző
foglalkozás és elhivatás köreiben idegen szempontok
A tiszántúli főgondnok-választáshoz. szerint ítéljük meg. A miveletlenség idejében, igaz,
szokás volt az embereket fajuk, rangjuk, vallásuk
Kolozsvárt, 1883. augusztus 8.
szerint mérlegelni s valamely állásra csak akkor
A tiszántúli egyházkerületnek a b. e. gr. De­ tartani méltónak valakit, ha magyar, ha nemes és
genfeld Imre halála által megüresedett főgondnoki ha katholikus. De ma már, szerencsére, nincs föl-
állomására első ízben beadott szavazatok absolut több­ világosodott ember, a ki a faj, rang és vallás, De
séget nem mutatván ki, az elrendelt második válasz­ pedig a képzettség és erkölcsi derókség mértékét,
tásnál Vályi János segédgondnokra 299, Tisza Kál­ fogadná el és alkalmazná akkor, a mikor valaki
mánra, a dunántúli egyházkerület fögondnokára, pe • értékét, valamely munkára alkalmas voltát kell meg­
dig 258 szavazat adatott be s igy, a mintegy ki- ítélnie, s minél inkább terjed a józan értelmesség,
lenczedfélszáz szavazásra jogosult presbyterium közül az elfogulatlan igazságosság, annál inkább fog e
557 élvén jogával, a beadott szavazatok absolut tekintetben minden előítélet kipusztulni közülünk.
többsége szerint Vályi János segédgondnok választa­ A politikai pártállás szempontja az az egyetlen
tott meg amaz egyházkerület főgondnokává. momentum, a melyre nézve Magyarországon ezt az
A választás törvényszerűségéhez és érvényes örvendetes javulást nem tapasztaljuk s különösen a
voltához semmi szó sem fér (legfölebb csodálkoznunk szélsőségekben csapongó politikai pártok híveinél
kell, hogy több mint kétszáz egyházközség választói látjuk azt a sajnálatos elfogultságot uralkodóban,
jogát igénybe nem vette) és igy alkotmányos em­ hogy nemcsak az állam politikai, hanem minden
berhez illően, üdvözölnünk kell az új főgondnokot. fajtájú és így egyházi functiora is csak az illető
Ezt tesszük is, kívánva, hogy az ríj főgondnok a pártállásokat tartják alkalmasaknak s igyekeznek
jövőben szerezze meg az egyház iránti szolgála­ is ezt a fölfogásukat, a hol csak tőlünk függ, érvé­
tokkal azt az érdemet, melynek viszonzásáéi tekin­ nyesítői.
tetett mindenha a magyar református egyházkerületi E megvesztegetett Ítélet indította meg a haj­
főgondnokság. Hanem e kívánságunk mellett lehe­ szát a tiszántúli főgondnoki választás kérdésében Ti­
tetlen némi reflexiókat is nem fűznünk e választás­ sza Kálmán ellen, ennek a badar fölfogásnak az
hoz, kivált miután a politikai lapok is discussio tár­ eredménye, hogy nem Tisza Kálmán, hanem a szél-
gyává. tették ez ügyet s különösen az ellenzékiek nagy báli Vályi János lön amaz egyházkerület főgondnoka
J ©len számunkhoz 7-t iv m ellék let van csatolva.
 278
— köztudomású dolog lévén, hogy királybágón-túli
református népünk, papjaival egyetemben, legnagyobb'
részt közjogi ellenzék, valamint az is, hogy a sza­
vazó presbyteriumok legtöbbször vakon követik a
tiszteletes ur tanácsát.
Máskép ugyan hogyan lehetne megmagyarázni,
hogy a mindennapiság közép színvonalán álló Yályi
János, a kinek nevéhez nem fűződik sem a társa­
dalmi vagy közmivelődési, sem pedig az egyházi élet
terén egyetlen kiválóbb tett vagy alkotás hire-neve,
le bírja győzni e választási versenyben Tisza Kál­
mánt, a pátens-küzdelem első rangú hősét, a magyar
közélet kiváló alakját, az értelem, tekintély, befo­
lyás, munkaképesség kitűnőségét, a protestáns egy­
házi élet és nevelésügy bajnokát ? Csak a legelfo­
gultabb pártosuodás s a politikai szempontoknak az
egyházi térre való mesterséges átjátszása téveszthette
meg a szavazók ítéletét annyira, hogy ilyen szemmel
látható, kézzel fogható tévedést kövessenek el e vá­
lasztásnál és saját egyházuk érdekét annyira feláldozzák
a politikai szenvedélynek, a kicsinyes bosszúvágynak s
annak az épen nem nemes érzelemnek, amely kielé­
gítését abban keresi, hogy a kitűnőn, a magánál ma­
gasabban állón egyet rúgjon, az érdemet lerántsa —
s miért? talán, mivel az illető érdemetlen a leg­
magasabb egyházi kitüntetésre? nem, hanem azért,
mivel m á s p o l i t i k a i elvet vall.
Ugyanezt a sajnos fogalomzavart, a megtévesz-
T _Á_ IEL cz -A~
KEGYELET A HOLTAK IRÁNT.
Sahd-Marc Gintrdin Umidnu'myu.
(Folytatás.)
Az anyák fájdalma, kik nem akarják temetetlenul
hagyni fiaikat, Erethra ájtatossaga, ki rá engodi magát vé­
tetni esdekléseik által, — a sirok kegyelete, mely az athé­
niek előtt örökké drága és szent volt, Theseusnak anyja
iránt való szeretető és tisztelete, a s z í v minden jobb érzé­
sei, az emberiség valamennyi nagy és kegyeletes eszméje
egyesülnek egymással e csodálatraméltó tableaukban; de
tán nem titokban, rejtett utakon egyesülnek, mert épen
egyesülésük hozza létre azt a látványt, mi a színpadén előt­
tünk lejátszódik. Látványt, mondjuk, mert valóban az es­
deklő nők k ara, a mint zöld-ágaikat feltartva bűvös kört
formálnak Erethra körül, mely csak ama perczben nyílik
meg, midőn Theseus engedett könyörgésüknek, — ez nagy­
szerű látványt nyújt, de egyszersmind egy nagy eszme van
benne kifejezve.
Mondjuk is ki merészen, csakis az a látvány nagy­
szerű, melyben nagy eszme van kifejezve: az istentisztelet­
beli czerimoniák csakis azért mutathatnak fel annyi pom­
p át, nagyszerűséget, mert nagy oszme, magasztos érzelem
az alapjuk.
tett ítéletnek ugyanezt a veszedelmes aberratioját
láttuk érvényesülve az ágostai hitü testvérek utóbbi
egyetemes felügyelő-választásánál; ott is a politikai
korteskedés juttatta az egyházi legmagasabb polczra
azt, a kinek még csak ezután ha lesznek érdemei
az egyház iráuyában, avval a jelölttel szemben, a
kinek már vannak ilyen érdemei; s most, ime, a
tiszántüíi 299 tiszteletes követi, a hírlapi és közsé­
gi szólbali agitatio segélyével a szerencsétlen példát,
A protestantizmusnak nem ártana tanulni fele­
kezeti ellenfelétől. Mi teszi az architektonikájában,
belszervezetóbén s csodálatos é3 veszedelmes erejében
oly nagy és hatalmas katholikus hyerarchiát annyira
bevégzettó s oly roppant befolyásúvá, biztosítva ha­
tását még sok, sok évszáz idejére? Felelet az, hogy
egyetlen czél irányozza minden legkisebb izének moz­
gását, legutolsó tényezőjének is működését. Ez az
egyetlen czél az e g y h á z é r d e k e , a mely egyház
abban az értelemben méltán nevezheti magát e g y e ­
t e m e s n e k , hogy valóban, félistenné tett fejétől
elkezdve legutolsó hívéig egyetemesen az egyetlen
czólt szolgálják minden keresztvetésükkel, tömjóne-
zósükkel, coelibatusukkal, gyónásukkal és bün-
hocsátásukkal, szentségeikkel, anathemájukkal, a
kleros rendi megkülönböztetésével s e rend fokoza­
tain mindig a legalkalmasabbnak előléptetésé­
vel, a minek természetes következése aztán, hogy a
szintén egy egyetlen czél szolgálatára és eszközeivel
Csakhamar maga Theseus is megjolonik kadsergéuek
élén; a hót argosi vezér hullámit hozva: a többi harczost
ott, a csata színhelyén, temették ol. Mily találkozás ez, ha
igy szólhatok, azon anyákra nézve, kik igy látják most vi­
szont fiaikból a mi megmaradt. „Adjátok ide, kiáltják az
anyák, fiaink holttestet; hald szorítsam köblömre,
hadd öleljem meg őket!“ — „Nem, fölei Theseus, ne érint­
se igy anya gyermekét; hiszen ha látnák, mennyire el van­
nak rutitva e hullák, meghalnának a fájdalomtól/4 Tehát
távol az anyai szemtől égnek el a hullák a máglyán, s e
szomorú végtisztessóg befejeztével, elhozzák az anyáknak
s a gyermekeknek az urnákat, hogy mint fiaik s apáik em­
lékét, de mint Athén jótettónek omlókét isy magukkal vi­
gyék. Az urnák ez ünnepélyes átadása szintén nagy oszmo
által magasztosult nagy látvány. Itt a fájdalomtól kimerült
anyák, amott a gyermekek, kik érezni kezdik az atya el­
vesztésének fajdalmát, s e fájdalomérzettel együtt fejlődik
keblükben a bosszúvágy csirája; a csoport Közepén Theseus,
ki sorban adatja ki mindegyiknek a maga urnáját. Mint
tanít mindez arra, hogy tiszteljük a temetkezés jogait, de,
mint ül egyszersmind diadalt a nemzeti büszkeség!
így érintkezett Athénben szüntelen az irodalom és a
politika, a színpad és a szónokok köztere. A szónokok nagy­
hangú nyilvános beszédei, a népgyülekezetek határozatai, a
pártviszályok: mindez a művészetnek adott tápot, a művé­
szet felé hajlott Görögországban. Így jött létre az a saját­
 279

fölhalmozott óriási kincsek fölött rendelkező főpapok jük Tisza Kálmánt és beültetjük a szókfn Vályi
kiváló szellemi képzettséget is párosítván e világi Jánost!
javakkal, olyan befolyást gyakorolnak az állam ügyei­
Az ilyen választások, bizony, nem fogj Vlc Hay-
re is, a milyent hazánkban is tapasztalunk, noha
nald vagy Samassa érseknek, Schlauch vagy Ipolyi
törvény szerint semmi politikai praeponderantia nem
püspöknek rendkívüli vagyoni, tekintélyű szellemi és
illetné (a felső-házi szervezet kivételével) a római
tudományi fölényét, állami és társadalmi befolyását
egyházat a helvécziai avagy ágostai fölött. De bez­
ellensúlyozni, hanem örökítik továbbra is a mi
zeg, van is a római egyháznak, in capite et mem-
hagyományos rusticus kálvinista simplicitásunkat, a
bris, gondja rá, hogy e czélszerü szervezet, e minden
melyben vau ugyan sok tiszteletre méltó elvhüség,
szegecskéjében és kerekében összevágó gépezet meg
szabadságszeretet, önállósági törekvés, közügy iránti
ne bontassék-égi-földi semmiféle' és igy politikai
buzgóság, áldozatkészség, de vau jó adag előítélet,
vagy épen pártoskodárí szempontokból, hanem azon
elfogultság, önhittség, exclusivitas is, föleresztve jó
van, a pápától elkezdve mindenki, hogy faj, rang­
adag parlagias darabossággal, a társadalmi regardok
beli, születési, politikai és mindenféle tekintetek tel­
mellőzésével, mások lenézésével, számítás nélküliség­
jes háttérbe szorításával., c^ak és kizárólag az egy­
gel, csökönös vastagnvakusággal, szóval — kálvinista
házi érdek határozzon minden egyházi, sőt állam­
diákisággal.
politikai és társadalmi kérdésben is. így esik aztán,
hogy a pápai herczeg-primási, érseki, püspöki, kano- Ez lóvén a tényleges állapot: csak a ki a vi
noki, plébánosi állomásokon folyton váltogatják egy­ lágot és embereket nem ismeri, csak a ki a társa­
mást a fejedelmi, főúri, honoratior, kézműves és ságot a pataki, debreczeni vagy enyedi collegium ab ­
földmivelő családok fiai, mindig és mindig minden lakából tekinti, csodálkozhatik azon, hogy a protes­
más lehető tekintet mellőzésével csakis és épen az, táns egyház csakis olyan helyet foglal el Magyar-
a ki az idött a legalkalmasabbnak mutatja az illető országon, a milyet elfoglal s magyarsági, vagyoni és
állomásra, az egyetlen czél szempontjából, magát. szellemi tartalma mellett is csupán azt a szerepet
De meg is van aztán hatása ennek a termé­ játsza, a melyet játszik. S csak az ilyen észjárás­
szeti törvény erejével érvényesülő s kivételt. semmi ra (?) valló tettek elkövetőitől telik ki az olyan ön-
esetben nem ösmerő consecjuentiának! feledtsóg, hogy egy kis pártoskodási bravour kedvéért
Mi protestánsok örökösen panaszkodunk elnyo­ elszalasztják azt a soha nem is álmodott s talán
matásunk, hátratótelünk, mellőztetósünk miatt s mi­ soha nem ismétlődő alkalmat, a midőn a névleg
kor aztán főgondnok-választásra kerül a sor: elejt- ugyan nem, de tényleg túlnyomóan katholikus ma-
se csökken érdeke, azért nem kevésbbé magasztosan és meg­
ságos társadalom, melynok szokásai oly különösnek tetsze­
hatóan személyesíti meg az ókor erkölcsi törvényeinek egyik
nek ma nekünk. Tekintsük a Bacchus-ünnepeket. Azt hiszed,
legszebb ikét, a sírok iránti kegyeletet.
hogy ez ünnepek csakis az illető isten tiszteletéből állanak?
A temetkezésnek ugyané vallásos kegyeletén alapszik
Csalatkozol: ez ünnepek ideje egyszesmind az új tragoediák
a Sophocles Antigonéja is, mely korábbi keltű, mint az E u ­
olőadatásának rendes ideje. Menjünk tohá t színházba. A szín­
ripides Könyörgő Női. Itt már semmi allusio az illető kor
házban, azt hiszed, csak tragoediákat játszanak ? Ismét csa­
politikájára, semmi pompázó látvány; de az emberi szív
lódó!. Az imbrosi expeditio alkalmával Nausicles saját zse­
legnemesebb érzelmeivel keltett érdek könnyen kárpótolhat
béből fizette ki a matrózok zsoldját, s nem követelte vissza
minden látványt, minden allusiót. Ez Antigoue érdeme, ez
ez összeget a közkincstárból: ezért koszorút szavazott neki
szerzett is neki az ó-kórban akkora sikert. Bizonyos vallá­
Athon, s a koszorút most nyilvánosan, a színházban adják
sos és philosophiai érdek fűződött hozzá, mert a temetkezés
át. A szép tettok és szép versek, az állam irányában ta ­
tiszteletére tanított; de volt egy mag sajátosabb, még éde­
núsított kiváló szolgálatok s a színpadi látványosság gyö­
sebben szívhez szóló érdeke: a testvéri szeretet ; s volt
nyörei az athéni társadalom törvényei előtt nem voltak egy­
végül egy harmadik érdeke, a mi egészen új dolog volt a
mástól elkülönítve. Ezért használja oly kedvére s oly köny-
görög színpadon: nagy odaadó szivbeli mozgalmat ábrázolt.
nyüszorrel az allusiókat Euripides a K ö n y ö r g ő Nők-ben.
Mert Antigonéig a görög szinpad személyei inkább a sors­
Mi orőltetós, zavar se érzik müvén. S midőn Euripides a
nak, mint saját akaratuknak vértanúi — a fatumnak en­
színpadot ennyire közel vitte a szószékhez, semmi különöst
gedelmeskednek. Oedipus és Orestes a végzet rabjai; sor­
nem cselekedett, semmi olyat, mit ügyesen eltitkolni állott
sukban mi része sincs akartuknak. Itt ellenben az egyén
volna érdekében.
saját maga kovácsolja sorsát, miben nincs része a faturn-
Csakhogy jól tudta, hogy ha a művészeti alkotások­
nak. Antigoné megtehette volna, hogy engedelmeskedjék
ban meglehet a maga része a korabeli politikának i s , a
Creon törvényeinek, melyek tiltották, hogy Polynikes elte-
dráma tárgyának, s az e tárgyhoz fűződő általános eszmé­
mettessék, ő azonban nem akarta magát alávetni oz isten ­
nek felül kell emelkedni az alkalmiság színvonalán. Ebben
telen törvénynek.. Ez által lett vértanúvá s újdonatúj alak­
van a Könyörgő Nők érdeme. A ki e költeményt olvassa,
ká a görög színpadon.
nem szükség peloponnesusi háborúra gondolnia; azért semmit
 280
gyár államhatalom református képviselőjét a debre-
czeni főgoudnoki székbe ültethették volaaí
Vajha Vályi János megfelelhetne idővel annak
a feladatnak és felelősségnek, a melyet az a 299
kálvinista pap vállára nehezített, a midőn e főgond­
noki székbe nem Tisza Kálmánt, a magyar minisz­
terelnököt, hanem őt ül tété !
Segítse isten, de ő maga is magát, ebben az
elhivatásban!
Szász Béla .
Mozgalmak a középiskolai oktatás
terén külföldön.
(Fölolvastatott ay országos középísk. tanáregyesület közgyűlésén
Kolozsvárt, 1883. jul. 6.)
'lisztéit közgyűlés! A lefolyt évben messze kimagasló
mozzanatokat a középiskolai oktatás terén külföldön nem
találunk, habár ez az év sem a stagnáczió éve volt. Az Eur
répa legtöbb államában megindított reformok eredményeit
éber figyelemmel lesik, a nélkül, hogy a különböző pártok
lerakták volna fegyvereiket, a nélkül, hogy a nagy panaszok,
melyek minden oldalról Elhangzanak, elnémultak volna. És
ha egy perezre felül emelkedünk a részleteken s Összefog­
laló pillantást vetünk a társadalomra, mely a maga képére
teremti az iskolát és az iskolára, mely a társadalmat ne­
velni van hivatva, lehetetlen a nevelő eszméknek e forron­
gásán csodálkoznunk. A múlt század optimista tettereje, a
jelen század első fejének optimista gondolkodása, hogy min­
den jól van, a mi van és a mint van, rég eltűnt. Az előbb
folmagasztalt ideáloknak nagy része porba dőlt, más része
inog; gyorsan visz bennünket az idők árja, de nem látjuk
tisztán, hogy merre; s midőn a régibb generáczió panasz­
kodik, hogy nem ért meg bennünket, a fiatalabb nemzedé­
ket : némi elégtételt érezhet azon, midőn a mi ajkainkról
is hallja ugyanazt a panaszt, hogy mi sem értjük már egé­
szen azokat, kiket még az iménki mi magunk tanítottunk.
A tudományok virágzanak, — ki vonhatná kétségbe? De a
tudomány, ha az ember rendeltetésére gondolunk, csak esz­
köz e rendeltetés szolgálatában, s nem is a legfőbb eszköz
az e m b e r i s é g n e v e l é s é b e n . Ki mer igennel felelni,
ha azt kérdezzük, hogy jó úton van-e az emberiség neve­
lése? Az iskola nagy ambiczióval a nevelő tényezők közt
az első helyek egyikét akarta elfoglalni, — de elérte-e azt,
a mire akkora hévvel és erőmegfeszitéssel törekedett? Nem
halljuk-e minduntalan, hogy elhárítja magáróla felelősséget
és a társadalmat okolja, ha a jelen idő káros tüneményei
miatt neki teszünk szemrehányásokat? De ki nevelte ezt a
társadalmat? Kik nevelték a szülőket, kik gyermekeiket rosz-
szul nevelik ? Nagyon messzire ragadna, lia a kísértésnek
engednék és a kérdések vizsgálatába bocsátkoznám. Itt a
tanügyi kérdések a társadalom, a politika, az erkölcs leg­
főbb problémáival érintkeznek. De e problémák nagyon ért­
hetővé teszik, hogy az, ki az iskola ügyét szivén hordja,
nem találhat teljes megnyugvást a jelen állapotban. Ne­
künk, kik egész életünket szenteltük az iskolának, nem sza­
bad szemet hunynunk ama bajok előtt, melyek az iskolát
nagy munkájának véghezvitelében gálolják. S midőn a ta­
nítás mindennapi fárasztó munkájától megpihenve, gondol­
kodásunkat e felsőbb problémákra szegezzük, talán jól esik
arra gondolnunk, hogy a müveit világgal egy úton hala­
dunk, hogy külföldön ugyanazokkal a bajokkal vívódnak,
s hogy a külföld munkásságából mi is hasznot m erít­
hetünk.
*
* *
Az a mozgalom, mely nálunk is, külföldön is leghan­
gosabban nyilatkozott s leginkább lekötötte a közfigyelmet,
a t ú l t e r h e l é s neve alatt vált ismertté. Előadásomban
más kissebb fontosságú dolgokat mellőzve, leginkább e moz­
galom rajzára akarok szorítkozni, annálinkább, mert alkal­
mat ada legfontosabb mozzanatoknak egy pontban való ösz-
szefoglalására, A túlterhelésre vonatkozó panaszok épeuség-
gol nem újak, jóformán egykoruak a tanítással s a mostani
mozgalom még sok külsőségben is megegyezik azzal, mely
már századunk harminczas éveiben ép úgy, mint a mosta­
ni, Németországból indult ki s terjedt tovább. A kik ebből
azt szeretnék következtetni, hogy a baj nem valódi, hogy
csupán érzékenykedő szülők természetes, de nem jogos pa­
naszaiból vagy illetéktelenek hamis ítéletéből származik, ta ­
lán nem elég óvatosan járnak el. Bizonyos, hogy e pana­
szok sok helyütt túlzottak, s kétséget nem szenved, hogy
a túlterheléssel nem magát a bajt neveztük meg. Az orvo­
sok pontosan megkülönböztetik a betegség szimptomáit ma­
gától a betegségtől s nem a szimptomák elnyomásán fára­
doznak, hanem a betegség gyógyításán, mely a szimptomá-
kát előidézi. A túlterhelés is csak szimptoma, nem beteg­
ség; a betegség mélyebben rejlik s a mi a fődolog: nem
mindig egyetlen egy orgánumra szorítkozik. Ha á túlterhe­
lésre vonatkozó panaszokat olvassuk, azt tapasztaljuk, hogy
egymásután majdnem mindenegyes tényezőt vádolnak, mely
a középiskolai oktatásban szerepet visz. A t a n t é r v , ne­
vezetesen a tantárgyak sokasága, a tantárgyakba elérendő
czél magassága másutt is, nálunk is a túlterhelés pana­
szára ad okot. Az i s k o l a i s z e r v e z e t kérdése is sze­
repel, a klaszikai és reális nevelés állítólagos ellentétének
erőszakos egyeztetése, sokak szerint, lehetetlenné teszi a ta­
nulók túlságos megterhelésének elkerülését. D e a t a n t e r v
i n t e n c z i ó i n a k r ó s z k e r e s z t ü l v i t e l e , a tanárok hi­
ányos pedagógiai készültsége, a tanári testületek széthúzó,
diszharmonikus működése még többször szolgál e panaszok­
nak alapul. Az o r v o s o k egészségtani szempontból tilta ­
koznak a most szokásban levő czélszerütlen iskolai életmód
ellen, mely elernyeszti az agy velő működését, megöli a lélek
rugalmasságát s idegessé, őrültségre hajlandóvá teszi a meg­
terhelt ifjúságot. Végre a t á r s a d a l o m életmódja és föl­
fogása is kikapja a maga részét. A szülőket vádolják, hogy
ők is okaik annak, hogy gyermekeik túlterhelve érzik ma­
gókat; tanulásra nem alkalmas gyermekeket a szülők hiú­
sága, vagy elfogult gondolkodása viszi a felsőbb iskolákba
s ugyanez a hiúság más rend kívüli tárgyakkal, művészeti
készségre való oktatással is megterheli az amúgy is gyön­
gülhet. így váltakoznak és hullánmnak a nézetek s a nél­
kül, hogy az erre vonatkozó tetemesen fölszaporodott, kü­
lönösen német irodalmat ismertetni akarnám , főleg azokat
a pontokat akarom kiemelni, melyek nagyobb mozgalmat
szültek és közigazgatási vagy törvényhozási intézkedésre
adtak alkalmat.
*
* , / *
A t ú l t e r h e l é s kérdése a középiskolákban Németor­
szágban, főleg a tanitási órák nagy száma s a klasszikus
nyelvek oktatásában támasztott túlságos követelések miatt
már régóta lappang. Fölszinre, a nagy közönség elé Ha s *
se-nek, az elmekdrtan tanárának, íölszólalása vitte a kér­
dést; Hasse igen kevés esetre támaszkodva, azt a vészkiál­
tást hangoztatta, hogy a középiskolai oktatás annyira meg­
terheli a tanulókat, hogy nemcsak testüket, hanem elméjü­
ket is megrontja s az elmebetegek számát vészesen szapo­
rítja. Hasse túlzásai termékeny talajra találtak. A nagy
 281
közönség, főleg gyöngo tanulók szülői nyugtalanok lettok s
babái* a tanárok körében a túlterhelésre vonatkozó panaszok
nem nagy visszhangot keltettek, a folytonos ágitáczió figyel­
messé tette a felső iskolai hatóságokat is, s valószínűleg
siettette az ismeretes porosz tanterv-változtatások kihirde­
tését, melyekre vonatkozólag az előkészületek különben már
régóta folynak s melyek a túlterhelést csak igen korlátozott
mértékben ismerik is, A közvélemény kedvezően fogadta e refor­
mot, melyet a porosz közokt. min, csak az imént azzal egószitett
ki, hogy a görög és franczia nyelvnek az egyes osztályokban
elvégzendő részére vonatkozólag részletes utasításokat bocsátott
ki, melyükben főleg az olvastatás fontosságára és módjára fi­
gyelmezteti a tanárokat. Azóta hasonló változtatások történtek
több más nemet állam középiskolai tantervén. Szászország-
bán is figyelmeztették az igazgatókat és tanártestületeket,
hogy főleg a klasszikái nyelvek oktatásában őrizkedjenek a
túlságos filológiai részletezéstől s az írásbelieknek, legin­
kább a extemporáliáknak mértéken túl való gyakorlatától.
Ausztriába is áthatott a mozgalom. Már a múlt évben te­
hettem említést amaz enquete-ről, mely a részben elavult
tanterv revíziójáról tanácskozott, de a mely akkorában semmi
konkrét-eredményre nem jutott. Azóta az osztrák közokta­
tási miniszter igen rövid rendeletit bocsátott ki, melyben
a tautevv revízióját egészen mellőzi s csak azt kívánja, hogy
az alsó osztályokban a rokon tantárgyakat, főleg á nyelvi­
eket lehetőleg egy tanár tanítsa, még pedig ügy, hogy az
első osztály tanára tanítványait legalább a harmadikig, a
harmadiké az ötödikig vezesse. Az osztrák miniszter is az
írásbeliekre vonatkozólag kimondja, hogy a házi írásbeli
gyakorlatok száma és beadásuk határideje a félév elején
állapíttassák meg, oly módon, hogy azon egy napra egynél
több házi feladat beadása ne jusson s a tanuló általában az
alsó osztályokban legfőlobb 2 —3 (!) a felsőbbekben legfö-
lebb 3 — 4 órát legyen kénytelen házi munkára fordítani,
A franczia közoktatási minisztert is, Duvaux-t, túl­
terhelésre vonatkozó panaszok rendelet bocsátására indí­
tották, melyben figyelmezteti a tanárokat, hogy nz alsó
osztályokban tartózkodjanak a tudományos rendszeres elő­
adástól, továbbá szerezzenek meggyőződést róla, vájjon a ta­
nulók megértették-e az előadást, de ennek nem az az útja,
hogy az előadás terhes fogalmazásait követeljék a tanulók­
tól, a mi sok franczia középiskolában még ma is szokásban
van. A fiúnak maradjon szabd ideje a játékra és pihenés­
re. A franczia új tanterv az alsóbb osztásokban nagyobb
súlyt helyez a reáliákra, mint a nyelvekre. A miniszter
figyelmezteti a tanárokat, hogy az irodalmi érdeklődést ne
nyomják el a fiúban. A fiuk keveset olvasnak, szoktatni kell
őket az olvasásra, vezetni a könyvek meg válogatásában,
időről-időre számon koll kérni tőlük az olvasmányok tartal­
mát. A büntetésekben is meg kell szüntetni az egyszerű
leírást, mely a tanárra nézve kényelmes, de a tanulót una­
lommal tölti el és lassan-lassau küzünbössé teszi minden
tanulás iránt. Ide tartozik végié, hogy a franczia középis­
kolákban újabban a tanároknak nagyobb befolyást engednek
az intézet pedagógiai vezetésében. Minden középiskolában
tanácsot szerveztek, moly az összes intézeti tanárok által
választott képviselőkből áll az iskola pedagógiai s didao-
ticai ügyeiről tanácskozik.
(Folyt, köv.) Or. Alexander Beruál, j A rel'ra'n (én vagyok az isten,
két első parancsolat ogybculvad s az eddigi szöveg tíz pa­
ÚJ TIZ-PARANCSOL AT, rancsolatának X. pontja egészen mással van helyositve, A
Sbapira, hírős régisógkeroskodő, palesztimű áljá­ „Jebova“ kifejezés teljesen hiányzik s az eredetileg többes
ból igen becses régiséget vitt lmzn Londonba s a liritisoh- .számot kifejező „elohiui^-mal helyottesittetik.
Muzcumbun helyezte el eladás végoll; nem kevesebb, mint
egy millió font sterlinget kér érte. j fölött, ezt akkorára kell hagyni, lui a ludóeok alaposan át-
T)r. Güusburg, a hírős tudós foglalkozik annak fel­
derítésével, hogy hamisitványnyal van-o dolgunk, vágynom.
Ez a régiség a Deuteronomiumnak, Mózes eg’yik könyvének
szövege , 40 báráuybőr lapból álló 15 „kötetre“ Írva. A
lapok 6 —7 hüvelyk magasak és 3 és fél hüvelyk szélesek,
j Az írásjelek hasonlítanak a moabiti kövek felirataihoz. Eb-
! bői következtetve a kézirat Kr. e. 900 évvel Íratott s igy
1600 évvel öregebb, mint az ó-testamentumnak bármelyik
kézirata. Első pillanatra semmit sem lehet látni az egészen
fekete, olajos tapintatu, külöaös szagu lapokon, de ha boi-
szeszszel mogdörzsölik, előtűnik az egész Írás.
A kéziratnak abban fekszik roppant jelentősége, hogy
szövege meglehetősen eltér a biblia eddigi szövegétől. így
például a IX. fejezet első verse igy kezdődik: „Menj át a
Jordánon, stb .rt az új kéziratokban pedig többes szám áll,
e szó helyett „gdoliin“ , ez áll „rabbim.“ De ezek csak lé­
nyegtelen eltérésük, de roppant fontos a tízparancsolat szö­
vegében vnló eltérés. A tiz parancsolat Shapira kéziratában
igy szól:
„Én vagyok isten, a te istened, a ki megszabadított
j Egyiptomból, a szolgaság országából. Má.9 isteneitek ne
| legyenek. Ne csináljatok magatoknak faragott képeket, sem
j olyat, mely fönt az égőn, vagy lent a földön vagy a viz-
| ben a föld alatt van. Ne hajoljatok meg előtte, s ne szol*
gáljatok neki.
Szenteljétek meg hat napon alkottam az eget
és a földet és mindent, a mi rajta van, s nyugodtam a he­
tedik napon. Azért nyugodjál t,a is, marháiddal s mindened­
del együtt, a mid van. Én vagyok az isten, a te istened.
Tiszteld atyádat és anyádat. Én vagyok az is­
ten, a te istened.
Ne cselekedjél házasságtöróst szomszédod feleségével
Én vagyok az isten, a te istened.
Ne lopd el tartozóid tulajdonát . . , Én vagyok az isten,
a te istened.
Ne esküdjél hamisan az ón nevemre, mert ón meg­
büntetem az atya igazságtalanságát a gyermekeken harmad
és negyediziglen, azoknál, kik az én nevemet hiába veszik
Én vagyok az isten, te istened.
I No tégy hamis tanúságot testvéred ellen. Én vagyok
az isten, a te istened.
Ne kívánd meg a uöt sem szolgáját, sem szol­
gáló leányát, vagy azt, a mi az övé. Én vagyok az isten,
a to istened.
Ne viseltessél halálos gyűlölettel testvéred ellen. Én
vagyok az istou, a te istened.
Ezt a tíz szót monda az is tón.
Az eddig ismert szöveghez képest feltűnő a változás,
te istened) egészen új, a
Most még nem lehel Ítéletet tuoudani a lelot becse
 282
vizsgálandották. Csak az a gyanús, hogy ez a kézirat csak
most találtatott föl, még pedig egy régiségkereskedő által,
különben pedig igen sok érv szél valódisága mellett. Min­
denekelőtt mellette szól az a körülmény, hogy jelenleg az
egész világon alig van tiz ember, ki annyira jártas a régi
zsidó nyelvben, s annyira bírja a kézi ügyességet, hogy
ilyen hamisítványt készíthetne.
KÜLFÖLD.
A u s z t r i a . Ke t t ős - v a g y h á r m a s k o r e s z t ?
Ez a kérdés foglalkoztatta az utóbbi időkben keleti Gácsor-
szág csaknem valamennyi hatóságát. Arról van szó ugyanis,
hogy a gácsországi rutheneknek, a kik tudvalevőleg görög
katholikus vallásuak s így templomaikban és kápolnáikban
a görög hármaskeresztet használják, megengedhető-e az ily
keresztnek használata? Minthogy az egyes kerületi kapi­
tányságok részben ellenezték, részben pedig kívánták, hogy
a rutbenek a hárraaskerosztet használják, a ruthén papok
pedig általában a hármas kereszt mellett kardoskodtak, a
gácsországi helytartóság 1882. évi szeptember 3-án azt ha­
tározta, bogy a hármaskereszt többé nem használható. A
ruthén papság felebbezett a határozat ellen az osztrák val­
lás- és közoktatási miniszterhez, és ez május 22. kelt külön
leiratában hatályokon kívül helyezte a lembergi helytartóság­
nak említett tilalmat, kijelentve, hogy a gácsországi ruthén
neknek joguk van a hármaskereaztet használni.
A z a i a . H o l t t . e s t é g e t é s I n d i á b a n és J a p á n -
b á n . A hinduknál általában szokásos a holttestégetés és
p. o. Benarcsben csaknem a nap minden órájában éjjel-nap­
pal látható ez a különös szertartás. Némely szegény beteg
összeszedi utolsó erejét s kiyánszorog a Gangos partjára,
hogy ott s/entelt földön lehelje ki lelkét. Minthogy az egész
test elégetésének költségei tetemesek, a szegényebb hindu­
nak testet csak részben égetik el, a többit pedig a Ganges
vizébe vetik, hogy a szent folyamban a tenger örökkévaló­
ságába érjen el. — A gazdagabb hinduk holttestét azonban
nagy szertartás közben égetik el. Miután megfürösztötték
a folyóban, fehér, bíborvörös vagy sáfránszinü lepelbe bur­
kolják, némelykor aranynyal vagy ezüsttel áttört ruhát hasz­
nálnak, azután piros festékkel, mint a vér jelvényével, áz­
tatják meg s a máglyára helyezik. Miután édes füvet, drága
olajat és fát tesznek, a haláleset által legérzékenyebben súj­
tott családtag égő fáklyával háromszor Yagy kilenczszer
körüljárja a holttestet, annak ajkait megérinti a szent láng­
gal és a máglyát fölgyujtja. A máglyát azután meg több
oldalról ineggyujtják, s rövid idő alatt a holttest elég, a
hamut összegyűjtik és a Ganges hullámai elsodorják. J a ­
pánban a holttestégetés nem történik ilyen nyilvános mó­
don. A temető egyik sarkában egyszerű ház áll, melynek
falai agyagból valók. A holttestet itt ülőhelyzotben szavaz
rizsszalma-csomóra teszik, s mikor a tűz hatnyoloz óra
múlva kialudt, nem marad egyóbb hátra, mint egy kis cso­
mó hamu, melyet aztán agyag-urnába tesznek és vagy val­
lásos szertartással vagy a nélkül eltemetik. Az elégetésre |
szükséges házakat a városokban nagy kóménynyel látják el,
hogy a káros bűzt ez által eloszlassák. Ezenkívül meg egy
mellókszoba is van a városi temetőbázakban, a gazdagabb
osztályhoz tartozók e mellékszobában égetik el halottjaikat,
azonban eisért nagyobb összeget keli fizetni.
A x u e rilc & i I n d i á n é s k e r e s z t y é n v a l l á s .
Joung arizonai lelkész az onnan nem messze lakó tiinkit
indiánok vallását tanulmányozván, arra az eredményre ju ­
tott, hogy annak a tanai s a keresztyén vallás közt feltűnő
a hasonlatosság. Az ottani Indiánok hisznek egy istonbeu,
kit először, mint a világ teremtőjót és fentartóját, továbbá
mint az emberek jó és rossz tettei biráját imádnak, másod­
szor imádják őt, mint szent lényt, kinek áldását kérik,
harmadszor, mint közvetítőt az emberek s a szellemek közt.
A tlinkit-indiánok azonban e bizonyos tokintetbon három-
egy istenségnek csak oly nyers és vad szertartásokkal hó­
dolnak, mint a többi törzsek.
IRODALOM.
A b e l é n y e s i r e f . e g y h á z t ö r t é n e t e , írta vál-
laji Sípos Imre ref. lelkész. A biharmegyei Belényes, mely
most a románok egyik főbb helye. 1633— 17QQ közt a
prötestantismus szilárd fészke volt, s csak a múlt század
elején juthattak oda más felekezetek. Története érdekes és
Sípos Imre jé munkát teljesített, mikor az arra és magára
a városra vonatkozó adatokat szorgalmasan összegyűjtve,
141 oldalra terjedő kötetben kiadta, gyarapítva ama mo*>
no^rafiai művek számát, melyek az általános történelmi ada­
tokat és vonatkozásokat tisztázzák, A könyv Tisza Kálmán*
né urhölgynek van ajánlva- Ara 1 frt, s tiszta jövedelme
fele részben a takarókmagtár felállítására szolgál.
A z s o l t á r o k k ö n y v e . Szász Károly a tud. aka­
démia egyik ülésén költészettel fordított zsoltárokat muta­
tott be Kálmán Károlytól, s kifejezte az óhajtást, hogy e
fordítások, melyek a vallásos irodalmat emelni hivatvák, s
a költészet színgazdagságában ültetik át Dávid örökszép
zsoltárait, mielőbb megjelenjenek. Kálmán Károly maga vál­
lalkozott a kiadásra s következő felhívást intéz a „Költé­
szet kedvelőihez “ ;
A világirodalom kritikája szerint, a nemzetek legna­
gyobb költői sooi képesek utolérni, sőt még csak meg sem
közelíteni a zsoltárköltészetet. Különös, vagy tán term é­
szetes, ha utol nem érhető magasból ered a ránk maradt
költemények e legrégibb gyűjteménye, a költészet legelső
forrása! s mind mondják örökké üde forrás, kimeríthetetlen
kincse éltünknek, gyégyerejü balzsamos kötés, sebeinkre
legalkalmasabb; költészet, melyben a kellem és fönség el­
sőségért vetélkedik; könyv, melynek olvasásával más köny­
vé föl nem ér. De hol a szó és hasonlat, mely méltán meg­
ismertesse azt? Szereted-é Petőfinek merész .szabadságda­
lait? a világköltószet legvakmorőbb szabadsághywnuszai
gyönge gyermeksirás e költemények mellett. Szereted a sze­
relmes lyrát, nem veted meg a Petrarkákat? tekintsd a
Pátriárkák korát, a mi tiomeo és Júliáink minden érzelmei

együtt véve sem nyújtanak oly szerelmet, csodálatot és köl­
tészetet, mint az egyetlen énekek éneke. Szereted Lochlin
leányát fájdalomdalával, az ősi bárdokat ködös homályos
énekökkel? csak Sión leánya, csak Babylon szomorú-fűzének
hárfái múlják azt felül. Szereted a nagyot s az istenit ? Ho-
mer legistenibb magassága oly alant marad a. zsoltárok köl­
tészetétől, mint az ember szelleme az isten szellemétől
mondja La Harpe. A zsoltár-költészet múltban és jelenben,
gyönyörben és keservben, szabadságban és rabfájdalomban,
fényben és homályban, menyben és pokolban felülmúl min­
den emberit, pedig megérti még a kisded is, s megisteniti
a lángelméket is. lm, egy indoka az embermilliók azon hi­
tének, mely szerint e költemények szerzője nem emberi erő,
hanem isteni lélek. írói az emberiség legelső látnokai, köl­
tői, királyai. Legtöbbjét Dávid iita. Minden századok s mű­
veltebb nemzetek óhajtják saját költészetüknek megszerez­
ni. Ős izrael halhatatlan büszkesége. Róma rítusának leg­
drágább gyöngyszeme, az új reformáczionak páratlan ékes­
sége. Leghiresebb, legmagasztosabb mű, mely a századok
folyamában, a nemzetek költészetében valaha megjelenhet.
Hazánk s költészetünk ezredéves oltárainál ki nem óliajta-
taná az öröklót e költészetét bírni s látni, mint kelnek föl
négyezredéves árnyaikból az őskor lelkei, látnokai, féliste­
nei, hogy költészetünk ifjabb Geniusával kezet szorítsanak.
Föntjelzett mű, Dávid király neve alatt összegyűjtött mind
a százötven zsoltár magyar verses fordítása a- m. tud-, aka­
démia f. é. februári szépirodalmi osztály-gyűlésén kifejezett
óhaj szerint sajtó alá rendeztetvén, legközelebb meg fog
jelenni. Nem idézhetem szerénytelenség nélkül azon bírá­
lóim magasztalásait, kik e fordítást a leghiresebb franczia
fordítás föle, sőt mi még egy nemzetbeli verses zsoltárfor­
dítást sem ért, teljesen az eredeti mellé helyezik, dallamos
verseiben az eddigieknél művészibbnek, költészetünk díszé­
nek, irodalmunk valódi nyereségének tartják, miért is csak
röviden utalok a kitüntetésre, melyben fordításomat egy
Greguss Ágost, Gyulai Pál, Szász Károly, Tarkanyi Béla
legjelesebb kritikusaink, szépészeink, műfordítóink, szakava­
tottak, egyosek és társulatok, élükön maga a magy. tud,
akadémia, részesítek. Ezredévi ünnepünk előtt, mint ünnepi
áldozatot, fogad hát nyájas olvasóm a költészet első és négy-
ezredéves forrásából az örökkévalót! Hogy pedig e mű mi­
előbb mint ünnepi, már mint újévi ajándék megjelenhessen,
a megrendelést mielőbb, a gyüjtőiveket f. ó. szept. hó vé­
géig s a 20 Ívnyi kötet árát, 2 irtot, a könyv utánvételé­
vel kérem beküldeni. Gyűjtőknek 10 után tisztoletpéldány
küldetik. D.-Adony, Febérm. 1883. augusztus havában. K ál­
mán Károly. __
K é t k i t ű n ő a l k a l m i b e s z é d j e l e n t m eg. Az
egyik főt. Nagy Péter ref. püspök úr ékesen szólásának
terméke; az az egyházi beszéd, melyet f. évi jui. 3-án b.
R a d á k K l á r a kisasszony konfirmácziói ünnepélyén az
ózdi ref. templomban tartott. Alapigéje: Péld. 9 3 . 2 6 . — A
másik főt. Ferencz József unitárius püspök halotti beszéde,
az unitárius felekezet balhatatlan érdemű fárfiának, K e­
l e m e n B e n ő n e k ravatalánál. Mind a két beszéd mesteri
kezekre yall.
283
KÜLÖNFÉLÉK.
Kolozsvár, 1883. aug. 11.
— Sajnálattal értesültünk arról, hogy a szer­
kesztő távollóte alatt a lap expediálásában hibák
fordultak elő. Ezekért elnézést kérve, tudatjuk, hogy
a kellő intézkedések azoknak elkerülése érdekében
megtétettek.
— H at esztendős újdonsággal szolgálunk olvasóink­
nak, mert innen-onnan hat esztendeje, hogy a nagy-enyedi
collegium angol-bankbéli pénzének fölvétele iránt az első
lépések az áll, igazgató tanács által, a közgyűlés határoza­
tából, megtétettek s csak ma Írhatjuk, hogy a pénz fölvé­
tele megtörtént. E pénz, mintegy kilenczezerkétszáz font
sterling, melyből már korább kivétetett háromezerkétszáz
font, abban az időben gyűlt külföldi adakozásokból, a mi­
dőn a protestantismusnak hazánkban elnyomatása es üldöz­
tetése sanyarú éveit élte s épen ezért kellett a bizottság
tekintetéből nem itthon; hanem az angol-bankban elhelyez­
tetnie, a kamatok mindig három előre bejelentett biztos ál­
tal vétetvén föl, s midőn valamelyik biztos meghalt, a más
kettő hitelesítette az új megbízott aláírását. Az utóbbi idő­
ben azonban Vájná Antal tanár, majd gr.Mikó Imre főgond­
nok és Mihályi Károly tanár személyében mindhárom meg­
hízott rövid időközökben egymásután meghalván, a pénz föl­
vételére kikötött feltételeknek nem volt mód eleget tenni s
igy esett, hogy magának az egyházkerületnek kellett föllép­
nie, hogy a hátrálék kamatoknak és a tőkének fölvételét
keresztülvigye. De a formák népe, az angol, nem azért an­
gol, hogy ez a szándék valami könnyen legyen megvalósít­
ható Egyszer igazolni kellett, hogy az egyházkerület jog­
szerint szól a nagy-enyedi collegium nevében, a mi az alap­
törvény hitelesített kivonatával biztosíttatott; aztán ki kel­
lett mutatni törvényszéki végzésekkel, hogy a bankbéli pénz
nem a megbízottakul megnevezett három egyén magánj 9
hanem a kollégium saját tulajdona; erre he kellett szerezni
az illetők végrendeletét, hagyatéki tárgyalások és végzések
ügyiratait s az örökösök nyilatkozatait, — természetesen
az országos hites tolmács által készített fordítások mellék­
lésével — mindez iratoknak hitelesítése olykóp történvén,
hogy első hitelesítő volt a közjegyző; ennek aláírását iga­
zolta a törvényszéki elnök, ezét az igazságügyminiszter,
ezét a miniszterelnök, ezét a, közös külügyminiszter, a ki­
nek nevében aztán a londoni nagykövet s illetőleg megbí­
zottja : a főkonsulnak, b. Rothschild, kezdte meg a folyótól
iránti tárgyalásokat. Idáig jutva a dolog, eljáró ügyvédét
kelle, a követség ajánlatára, Londonban nevezni, kinek meg­
hatalmazása ismét az imént jelzett „rövid0 úton történt és pedig
az angol formák szerint oly általánosságban szólva, hogye meg­
hatalmazása alapján,a mi fölfogásunk szerint, a megbízottak örö­
köseinek összes földi és mennyei javai az ügyvéd discretiójáva
voltak bizva. Az örökösök azonban az ügy érdekében kész­
séggel vetették magukat alá az angol formálitások kötá-
 284
teleseinek s igy ma, az eljárás hatodik évében, immár
gróf S z a p á r y Gyű la, pénzügyminiszter kezében van a
nyolczvanhétezer s pár száz forintos londoni váltó, a hat­
ezerötszáz font letét és időközi kamatai fedezetéül s itt
várja a collegium megbízottai által való átvételt. Hálával
kell e helyen megemlékeznünk a magyar kir. kereskedelem­
ügyi miniszter úr kész segédkezóséről, ki — előbb b. Ke­
mény Gábor, utóbb gr. Széchenyi Pál ő nmlga személyében
— kegyes volt az áll. ig. tanácsnak kérelmére az ügyét
hivatalos eljárás tárgyává tenni, mert valóban nem tudjuk,
hogy máskülönben hogy jutott volna a tulajdonos collegium
nem hat, hanem hatvan év alatt is, az angol formalitások
vaslakatjával őrzött, pénzéhez. A végre igy kézhez jutott
pénz, mint ismeretes, a n.-enyedi collegium új monumen­
tális épületének költségei fedezésére vau rendeltetve.
— Tanügyi tanácskozás a felsőbb leayiskolák
ügyében. A közoktatási minisztériumban a tanügyi tanács­
kozások még mindig folyamatban vannak. A múlt heten a
felsőbb leányiskola képezte a tanácskozás tárgyát. B e re ez
Antal igazgató s a középiskolai tanáregyesület elnöke ez
alkalommal is részt vett a miniszter elnöklete alatt meg­
tartott értekezleten. Megállapodás a következőkben tö rtén t:
1. A felsőbb leányiskola az elemi iskola 4-ik osztályához
csatlakozik hat évig tartó folyamból áll ugyanannyi osz­
tályával. A középiskolai törvény szelleme a felsőbb leány­
iskolában is érvényesíttetik. Ennek következtében a heti
tanórák száma is, a tornatanitással együtt, az alsó osztá­
lyokban 28, a felsőkben 30-nál több nem lehet. 4. A val­
lástan mind a hat osztályban fog taníttatni és pedig he­
tenként órán. 5. A rendes tantárgyak sorába a szép­
írás is felvétetik, ti. A franczin nyelv tanítására az eddi­
ginél több heti óra fordítandó. 7. A felsőbb leányiskolák
egységes tan terv vei látandók el. 8. Ugyanezen tantervhez
leéli majd alkalmazkodniuk az államilag segélyezett felsőbb
leányiskoláknak is. 9. A felügyeletet illetőleg a vidéki felsőbb
leányiskolák ezután is a tanfelügyelők alatt fognak állani,
azonban a tanítást az iskola tanügyi vezetését a közok­
tatásügyi kormány külön kiküldött miniszteri biztosok ál­
tal fogja ellenőriztetni. Mind e megállapodások egy legkö­
zelebb kiadandó miniszteri rendelettel fognak életbe Jóp-
tettetni.
— Főgondnok-választás a tiszántúli egyházkerü­
le tb e n . A tiszántúli ref. egyházkerületben folyó hó 3-án
■délután bontattak fel az egyházkerületi főgondnokra és két
világi tanácsbiróra beérkezett szavazatok. A főgonduokságra
V á l y i J á n o s 299, T i s z a K á l m á n 258, id. R á d a i
Gedeon 3, Ujfalussy Miklós 2 szavazatot nyertek. E szerint
Vá l yi J á n o s á l t a l á n o s t ö b b s é g g e l m e g v á l a s z ­
t a t o t t a magyarországi legnépesebb ref. egyházkerület fő­
gondnokává. Világi tanácsbirókká megválasztalak: Ta-
bajdi Károly Aradmegye főispánja 399 szavazattal és Si-
rnonfiy Imre Debreczen város polgármestere 310 szavazat­
tal. — Szavazatot nyertek még: ifj. gróf Lónyay Menyhért
243»at; Kovács Ferencz 154-et.
— M ulatság egy h aran gért. A sárdi ref. egyház-
község egy új harangot szándékozván beszerezni, Weress
Sándor, a község buzgó papja, e czél javára f. hó 4-én
kedélyes mulatságot rendezett, mely 80 frt tiszta jövede­
lemmel gyarapitá a harang-alapot.
— Zilahi ref. ccllegium unk tanári kara legközelebb
elhatározta, hogy a tanodának 1876-ban elhalt érdemes ta­
nára, Hiri Ferencinek sírját közadakozásból egyszerű em­
lékkővel jelöli m eg; s e czelból Török István tanár elnök­
lete alatt bizottságot nevezett ki, melynek jegyzője Kónya
Ferencz, pénztárnoka Somogyi Jenő. A felhívások közelebb­
ről fognak szétküldetni. — Kapcsolatosan megemlítjük, hogy
nevezett collegiumunk elöljárósága a tanvezetői tiszttel jö­
vőre is Borényi János tanárt bizta meg s hogy a követ-
keze 183/84-ik tanévre az elemi iskolához osztálytanítókul
meghivattak Kincs Gyula és Szakács György végzett tanár­
jelöltek és Szilágyi János végzett theologus, mindhárman
ez iskolának volt kedves növendékei, kik a meghívást el is
fogadták.
— Zilahról írják lapunknak, hogy az ottani ref. col-
legiumban 1873-ban érettségi vizsgát tett 11 ifjú közül
7-en, akkori fogadásukhoz képest, boldog viszontlátásra, ba­
ráti találkozásra gyűltek össze; az elmaradók közül egy
meghalt, 3*at visszatartottak körülményei. Az egybegyűltek
fölkeresték a vizsgáló bizottság akkori elnökét, Szikszai
Lajos iskolai algondnokot, továbbá vult kedves tanáraikat;
meglátogatták az alma matert, örvendve ennek előhaladásán.
Este búcsú-estélyt rendeztek, együtt voltak Szikszai algond-
nokkal s szeretett tanáraikkal, nemesen mulattak az iskolai
élet emlékeivel s lelkes felköszöntőket mondottak s a nap
emlékéhez méltóan, gyűjtést rendeztek a lliri-siremlékre és
elhunyt kedves barátjok, Székely Ferencz, nevét megörökí­
tendő szerény alapítványra s végül fogadást tettek, hogy
10 év múlva ismét össze fognak gyűlni az alma materben.
Jól esik tudnunk', hogy az élők mindenike tisztességes ál­
lást foglal el a társadalomban s bizonyítja, hogy prot. is­
koláinknak főfeladata volt mindig a szív- és jellemképzés,
általában a nevelés.
— Nagy Istvánról, a nemrég elhunyt nagy-váradi
lelkészről, az ev. ref. egyház az érdemekben gazdag, fájda­
lom, már csak néhai Nestoráról, melegen emlékezik meg
Charles Loring Brauce, a new-yorki tudós társaság elnöke,
egy K. Nagy Sándor nagy-váradi ügyvédhez intézett leve­
lében. A levelet, a mely két barát közötti viszonyt s az
elhunyt érdemeit élénken tünteti elé, egész terjedelmében
közöljük: „Horni Alexander Nagy von Kereki, Advokatj
Grosswardein Ungarn, Hungary. New-York. Jul. 16, 1883.
Nagy Sándor ur, kedves és tisztelt uram ! Felette igon saj­
nálom, hogy oly szomorú tudósítást kelle öntől kapnom az
én kedves barátom Nagy István lelkész halála miatt. H ar-
minczkét éve épen ebben a hónapban, midőn vole ismeret­
séget, barátságot kötöttem. Mint politikai foglyok négy he­
tet töltöttünk mi együtt Nagyváradon a várban és ezen
sajátságos társaságban oléggo tanultam megösmerni az ő ne-
 285
mes lelkét, az ő lelkesedését a szabadság és hazája iránt
és az ő szeretőiét az általános emberiség iránt. Nagy ur
valódi karczossa és erkölcsi vezére volt az emberiség jogá­
nak és előtte kedvesebb volt Magzarország, mint élete.
Azon evekben sokat szenvedett hazájáért, de ragaszkodása,
reménysége soha sem kevesbedett. Ő min iig teljes volt re­
ménynyel a szabadság és emberek közötti egyenlő.ség álta­
lános győzelméről. Én soha sem fogom arczát és életét el­
feledni! Kérem önt, Nagy u r , üdvözölje a szeretett
lelkésznek rokonait és barátait, és mondja meg nekik, hogy
a jé keresztyéu ós nemes szónok Nagy István lelkész ur,
Amerikában nagyrabecsültetik. Mély tisztelettel maradok ön •
nek alázatos szolgája Charles L. Brace mp.u
— H uszonöt éves lelkészi jubileum . F i l ó J á n o s ,
a szentesi református egyház lelkésze a napokban ünnepelte
huszonöt éves lelkészi jubileumát. A kitűnő lelkész tiszte­
letére a szentesi református egyház, melynek körébe tölté
az ünnepelt egész huszonöt évet, fényes ünnepélyt rendezeti.
Az egyháztanács nevében diszalbumot ós fényes kötésű bib­
liát nyújtottak át az ünnepeltnek. Az ünnepi isteui tiszte­
leten Pólya Ferencz tanár vázolta emelkedett beszédben az
ünnepelt érdemeit. Az isteníti,szteletet a casino helyiségei­
ben tartott bankett követte, melyen a város értelmisége f e-
lekozeti k ü l ö n b s é g nélkül vett reszt.
— A kisújszállási ref. egyház öröm ünnepe. Kis­
újszállásról, aug. 7-érői a következőket írják: A inai nap
örömnapja a kisújszállási ref. egyháznak, mely aranybetük-
kel maradandóig lesz beírva történetének könyvébe. Ugya­
nis azon 800 hold földet, mely összegre a régibb iskolai
föld ós törvényes 1% -ot a birtokosság egy része (az alpe
resség) még a múlt évben önkéntosen kiegészíttetni s ingyen
iskoláztatási czélra a ref. egyháznak átadatni határozta, mely
fenkölt szellemű határozatot azonban az arányositási Ítélet,
tekintettel a birtókosság másik részére (a felperessógre), éri’
tétlenül hagyott: ma az összbirtokosság a nevezett népokta­
tási czélra nagy lelkesedéssel egyhangúlag felajánld, illető­
leg átadományozá. Midőn ezt köztudomásra hozni kötelessé­
günknek taitjuk, egyszersmind ner. mulaszthatjuk el, hogy
hálás köszönetünket ne nyilvánítsuk a közbirtokosságnak,
mely o magasztos tónynyel a népoktatás érdekében eddig
tett áldozataira a koronát föl teve; kérvén a népeknek Iste­
nét, hogy midőn a nevezett birtokosság a legdrágább arany
magot vétó az életnek földébe: „láttassák meg az ő mun­
kájának gyümölcse a nemzedéken ós annak fiain századok­
ról századokra !u A ref. egyház nevében: Illyés Bálint, lel­
kész-elnök, Mészáros Illés, főgondnok.
— A feleb aráti szeretet. Nagy-Kőrösön, e hó 2-án
egy ifjú zsidó nő temetekén nagyszámú keresztyen közönség
részvéte mellett, a gyászoló család fölkérósóre, F i ló Lajos
ref lelkész tartott gyászbeszódet, mely emelkedett szellemé­
nél fogva nagy hatást tett. A kitűnő szónok a testvéri kö­
zösség érzését és a hazaszeretetből folyó kölcsönös részvé­
tet hatásosan ecsetelte. Egyébiránt Fi ló Lajos már máskor
is beszéd zs dó temetéseknél, s mindenkor úgy, hogy a
különböző hitfeSekezetek tagjai között a testvéri ós hazafias
'érzés erősödést njert.
— A m agyarbükkösi ref. egyház ősrégi temploma,
mely az idő viszontagságai, s főkép földrengés következté­
ben rendkívül meg volt rongálva, már ismét helyre van ál­
lítva, még pedig czólszerüen és díszesen. Hegedűs Lajos
esperes köszönetét mond hr. Kemény Simon, György és End­
rének, azért, hogy gyalog- és szekeres napszámon kívül,
95 forint készpénzzel járultak- a templom renoválási költ­
ségeihez.
— A nagy-enyedi ref. egyházközség kebii tanácsa
julius 29-én gyűlést tartott az országos ref. közalapra vo­
natkozó zsinati törvény végrehajtási módozatának megállapí­
tása tárgyában. Magában az eklézsiában az a hangulat és
felfogás uralkodik, hogy a domcsztika csak azért jött létre,
hogy első sorban az idegen nemzetiségek közé beékoit
és saját erejükből fenn nem állható szegény egyházakat se­
gítse. Ez irányban kívánják felvilágosítani a vezetők a gyü­
lekezet tagjait, s e özeiből aug. 5-én délelőtt a templomi
szent beszéd ismertetni fogja a domestika intézményét, d.
u. pedig ez ügyben képviseleti közgyülás fog tartatni.
— Köz tartás gym nasium i tau u ló k szamára, Sá­
rospatakon. A folyó évi szeptember 1-en megnyíló 1883 —
84-ik tanévre, 8 jó családból való, gymnasiumi tanuló szá­
mára Sárospatakon, a közönségesen „Vay-kastólynak nevezett
főiskola második emeletén köztartást rendezünk be. A köz-
tartásra felveendő 8 tanuló, a ref. főiskola gymnasiumának
rendes tagja, s mint ilyen a főiskola törvényeinek védelme
és kényszere alatt áll s a főiskola iránt mindennemű köte­
lezettséget, a köztartástól függetlenül, teljesíteni tartozik.
A köztartás biztosit teljes ellátást, beleértve a felbutorzott
szobákon kívül: kosztot, fölszolgálatot, tisztogatást, mosást,
fűtést, világítást. A köztartás évi dija az elősorolt szolgál­
tatásukért egyenként 300 frt, mely félévi részletekben elő­
re fizetendő. Felvételre folyó évi augusztus 15-ig jolenkez-
ketni, mely időn túl jelentkezést el nem fogadunk, sem 8
tanulónál többet fel nem veszünk. Jelentkezhetni alólirot-
taknál lehet, kik a nevezett főiskolai épület első emeletén
lakunk, s a hozzánk intézett tudakozódásra felvilágosítások­
kal szívesen szolgálunk. A felveendő tanulók a szükséges
ágy- ós fehórnemüeket magukkal hozni tartoznak. Kelt Sá­
rospatakon, 1883. julius 1. Bokor József, a philosophia
tanára a sárospataki főiskola akadémiában. Kun Pál, logika,
német és franczia irodalom tanára a sárospataki főiskola
fogy mnasi urnában.
— Egy khinai keresztelóse es esküvője. Allay-
Csung, 30 éves khinai múlt vasárnap Bócsben áttért a
protestáns vallásra, mely alkalommal a Károly-Miksa neve­
ket kapta ós megesküdött szeretőjével, kivel négy évig vad­
házasságban ólt. Allay-Csung hót evvel ezelőtt jött Ame­
rikából Becsbe ós a jarosai sörcsarnokban talált szolgála­
tot. Itt megismerkedett egy bécsi szobaleánynyal és csak­
hamar közös háztartást vittek. Most végre engedve neje
kérelmének, áttért a protestáns vallásra és neje hitestár­
sa lett.
 K ■ JE* M* JE TT JÉ S 3E K .

P á 1y á z a t.
Pályázat birdettetik az ó- t or dai ev. ref. n é pi s kol á ba n s e g é d f i t a n i t ó i á l l o má s r a .
Fizetése: a) 258 o. é. forint ké s z p é n z ;
b) a temetések alkalmával az éneklésben való segédkezésért járó s t ól a ;
c) a keze alatti összes növendékektől befolyó t andí j .
E pénzfizetés a 300 o. é. forintot meghaladja.
d) Természetbeni l a k á s és 2 öl fa.
A pályázat határideje folyó év augusztus hó 20-ika.
Ó -T o r d a , 1 8 8 3 . ju liu s 1 6 .

(3 -3 ) F ű zi Sándor,
iskolaszéki elnök.

;cyyy y y y y y y y y y y y y y y y y y y y y y y y y y y y y y y y y y y y x

PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY.
A m.-láposi ref. egyház orgona-alapja 755, (hétszázötvenöt) írtra növekedvén a pres-
byterium és képviselő-testület elhatározta egy egészen áj orgonát csináltatni a jövő ősz elején.
Felhívom tehát a
HAZAI 0 R G 0 N A-M Ű V É S Z E K E T
a helyszínén megjelenni, a templom karzatának területét s a régi orgona állapotját — a mit
fölcserélniök kellend egy líjjal — megtekinteni, s ezek után a szerződés megkötését meg­
kísérlem.
Az egyháztanács e czélra bármikor egybegyül, de a szerződés nem sikerülte eseté­
ben, semmi útiköltséget nem biztosit.

% M.-Lápos, 1883. aug. 4.

'A MÁTYÁS ZSIGMOND,
<¥ (1- 1) m.-láposi ref. pap.

Nyomatott fctein Jánosnál az ev. ref. főtan oda betűivel Kolozsvárt.

XIII. évfolyam. Kolozsvárit, 1883. Augusztus 19. szám 38.

O T E S T Á N S KÖZLÖNY.
EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP.

M EGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.

SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS: HIRDETÉSI DIJAK
b.-farkas utcza 16 szára, hová a lap szellemi s anyagi ügyeit
illető minden küldemények czimzendok. kétszer hasábozott garmond sor vagy annak tere 5 kr. Bé-
lyegdij minden beigtatas után 30 kr.
ELŐFIZETÉSI ÁR : Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél külön kedvez­
Egész évre 6 frt., félévre 8 fit., évnegyedre 1 Irt. 50 kr. ményt nyújt a kiadóhivatal.
cHS

j^ E L E L Ő S SZ E R K E SZ T Ő ÉS K IA D Ó T U L A JD O N O S : S Z i á S Z i Ü O T E lO lS O a ,

Egy test és egy lélek vagytok. Efóz, IV. 4.

T a r t a lo m : Túlterhelés a felsőbb leányiskolákban. Széchy j egész irálytannal, a mi annál behatóbban és alaposabban

Károly. — J ó b Könyve . (Bibliai tanulmány.) Benkő Károly. — végzendő el, mert a második osztálynak már a verstan -
Mozgalmak a középiskolai oktatás terén külföldön. (Felolvastatott
az országos középiskolai tanáregyesület közgyűlésén Kolozsvárt,
1883. jul. 6.) Dr. Alexander Bevnát. — A moldva-oláhországi mis- foglalkoznia; s erre az évre súlyosodik egy idegen nyelv­
sio köréből. Láng Károly. — Iskolai értesítők. (IV. közlemény.) — nek, a n é m e t n e k elsajátítása, a mi annál teljesebben
Különfélék. —■Körozvényok. — Tárcza Kegyelet a holtak iránt.
Túlterhelés a felsőbb leányiskolákban.
Kolozsvár, 1883. aug. 17.
A közoktatási kormány közelebb értekezletet hívott
össze a felsőbb leányiskolák szervezetének átalakítása tár­
gyában. Az értekezlet megállapodásainak, különösen a mi
a középiskolai tanfolyamnak 4 évről t> évre emelését s
némely tantárgynak új beosztását illeti, szemmel látható
czélja nem egyéb, mint hogy a nagyon is érezhető túl­
terhelésen. könnyítsen. A felsőbb leányiskolák a vidéken
eddig nagyobbára négy osztályból állottak ; e négy éves
folyamban kellett megadni a középiskolai műveltséget,
mert a növendékek részint a népiskolák Vl-ik, vagy a
polgári iskolák II-ik osztályaiból, részint, a különböző ren­
dű és rangú magáuintézetekből kerültek ki, s igy a leg­
egyenlőtlenebb ismeretekkel bírtak. Úgy, hogy szinte az
egész első félévben a tantestület nem tehetett egyebet,
mint hogy ismereteiket egyenlősitette, felfogásukat edzet­
te s okét a komoly munkához szoktatta. Fáradságos és el­
kerülhetetlen muuka volt, a minek még az a kínos és hát­
rányos következménye lett, hogy aztán az első osztály
majdnem az egész évi anyagot egy fél esztendő alatt kény­
szerült feldolgozni, persze elsietve és erőltetve. A mi
annál nagyobb veszedelmet képezett, mert a tananyag úgy
is sok és nehéz.
Nem akarok itt részletes bírálatába bocsátkozni, csak
egyszerűen érintem meg: hogy ebbe az évbe esik az
anyanyelvnek, a m a g y a r n a k , mondat- és alaktana az
nal, valamint az epikai és lyrai költészettel keli tüzetesen
és tökéletesebben viendő keresztül, mert a második osz­
tály már más idegen nyelvnek, a francziának, tanulásába
kezd ; igy sorakozik aztán egymáshoz a második esztendőben,
a fra nc z i a nyelvtan, a német i r á l yt a n s a ma­
g y a r k ö l t ó s z e t t a n . Azt hiszem, hogy e lap olvasói
előtt szükségtelen hivatkoznom még a történeti és termé­
szeti tárgyak tömegére is. Két nyelvnek az első osztályban,
háromnak a másodikban való csoportosítása elegendőkép
mutatja tehert, mely leánykákat nyomja. Növeli a
nehézséget az első évben még az, hogy a legtöbb növen­
déknek előbb t a n u l n i kell megtanulni, mert a legtöbb
komoly munkához nem szokott, csak elnézéshez és beszél­
getéshez a magán-nevelő intézetben. Jgy a munka k é t ­
s z e r e s e n m u n k a nekik. Mivel könnyithettünk volna
a helyzetükön V Azzal bizonyára nem lehet, hogy va^me-
lyik idegen nyelvet elhagyjuk, mert az ily intézkedés fel­
ismerése volna a felsőbb leányiskolák hivatásának s el­
hanyagolása a közép osztály érdekeinek. A müveit nőtől
a mai társadalom, sőt maga az élet okvetetlenül megkö­
veteli hogy a német és franczia nyelvet bírja s irodal­
mát ismerje. A franczia nemzet az emberiség eszméinek
magvetője, a német azok egyik legszorgalmasabb mivelője,
nekünk részben szomszédunk, részben élettársunk: —
azért tessék vagy ne tessék, bizony egyeseknek politikai
vagy egyéni antipatbia miatt akár a franczia, akár a né­
met nyelvével és irodalmával együtt, a felsőbb leányiskola,
mint magasabb czólra törő intézmény, az ő kedvökért
nem feledkezhetik meg a maga czéljáról s a társadalom
követeléseiről. Bizonyára a franczia nemzet sokkal élesebb
 288
és igazoltabb ellentétben áll a némettel, mint mi: nyel­
ve és irodalma mégis kőtelező tárgy felsőbb leányiskolái­
ban, mint a római kath. lyceum és a párisi Sóvigné-collége
programmjai bizonyítják. A magasabb nőneveléshez két
modern nyelvet mindenütt szükségesnek tartanak s ez a
két nyelv a német felsőbb leányiskolákban a franczia és
angol, — a francziákban a német és angol; nekünk leg­
inkább a német és francziára van szükségünk. A terhen
azonban segíteni kellett: a segítség módja és eszköze pe­
dig csak az lehetett, bogy mint a budapesti felsőbb leány­
iskolában, mindenütt előkészítő osztály fűződjék a közép­
iskolai tanfolyamhoz. A neve lehet akár e l őkés zí t ő,
akár első s a fődolog az, hogy a középiskolai folyammal
szerves összefüggésben álljon és a mai első osztály tan­
anyagénak kisebb felét s abban az anyanyelr mondat- és
alaktanát átvegye.
De ezzel még a túlterhelés meg nem szűnik, mert
egyéb okai is vannak: nevezetesen egyfelől a tantárgyak
sokasága, másfelől az alkalmatos kézikönyvek hiánya.
Mert igazán sajnos, hogy pár tárgyon kivül mindenhez a
gymnasiumi és reáliskolai, meg praeperandiai tankönyve­
ket vagyunk kénytelenek használni, a melyek jók, sőt ki­
tűnőek is lehetnek, de a felsőbb leányiskolák növendékei­
nek nem felelnek meg teljesen. Az igazság ugyan miud-
egyikben ugyanaz, de azt hiszem, hogy a nőképzésben
még az nem minden; mert a tananyag mind mennyisé­
gileg, mind minőségileg máskép nyújtandó annak, a ki
TÁEGZA.
KEGYELET A HOLTAK IRÁNT.
Saint-Marc Gircii 'din tanulmánya.
(Folytatás.)
Antigoné vértanuságának nagygyá tételére mi sem
hiányzik. Ő nem ösztönszerü; vak aző odaadása: tudja, mi­
ként fogja megfizetni, hogy teljesítette azt a kötelességet,
mit lelkiismerete és gyöngédsége sugallt. Azért is, midőn
Créon elé vezetik s vádolják, hogy megszegte parancsait,
nem keres hiú, félénk mentségeket. Ismerte a Créon által
hozott törvényt, de azt is tudta, hogy az ember alkotta
törvények, a királyok és népgyülések rendeletéi felett
állnak bizonyos elavulhatlan törvények, melyek nincsenek
ugyan márványba vagy órezbe vésve, melyeket nem hirnök
hirdet ki fennhangon, melyek nem is tegnapi vagy mai kel­
tűek, de örökké valók s kezdetükről emberi elmének nincs
tudomása. Ily szent, isteni törvény volt az, melyet Anti­
goné többre becsült a thóbaiak rendeletéinél. Oh, ha Créon-
nak engedelmeskedve, eltemetotlonül hagyta volna bátyjának
testét, mily szomorúnak, szerencsétlennek érezné m agát!
Mig igy ellenben nem bántja fájdalom, se lelkiismeretfur-
dalás. Mit bánja Créon fenyegetéseit, szidalmait? „Csak
életemet veheted el s akarod elvenni," mondja neki.
Kétezerötszáz éve majdnem, hogy e szavak Athénben
hangzottak, s leótezerötszáz évet túl éltek ama törvények,
valamely tudományos vagy szakpályára készül, s máskép
annak a fiatal leánykának, a kinek czélja egyedül a ma­
gasabb társadalmi műveltség megnyerése. A felsőbb leány­
iskola utolsó osztályainak növendékei éppen abban a kor­
ban vannak, mikor a női szív teli gyöngéd érzéssel s az
elme költői felfogással: azért a tanításnak különösen vi­
gyáznia kell arra, hogy nöiségük e nemes fejlődése ter­
mészetesen folyjon s kedélyök bűbájos zománcza fényében
ne veszítsen. Ha valahol, éppen a nőképzésben áll a ré­
gi mondás, hogy: fonna dat esse rei, ha valahol, éppen
itt kell szem előtt tartani: hogy minden szép alakban
adandó. Mert csak akkor fog létesülni igazi összhang, a
szép összhangja, a tanítvány és taoitás között; oly össz­
hang ez, a minek megvalósításában ép oly szükség van
az aesthetika alkalmazására, mint a helyes methodica föl-
használására. Ki ügyeimen kivül hagyja ezt, megfeledke­
zik éppen a nő nemesebb hivatásáról, mi abban áll; hogy
az érdesebb férfiúnak, ki az életet komoly valóságában
harczolja végig; azt az ő lényének, felfogásainak és ér­
zelmeinek költőiségével s z é p í t s e meg. Ő a megteste­
sült i d e á l ; a felsőbb leányiskolái nevelésnek és tanítás­
nak oda kell sarkalnia, hogy mint ilyen, minél tökélete­
sebb legyen! Az egész oktatásnak alapja — a k é z i ­
könyv, azért nagyon Í9 kívánatos, hogy ez a czélnak
megfeleljen. A maiak vagy túlságosan bővek és szárazok,
minél fogva a 13—16 éves leányok elméjéhez nem ille­
nek, legfölebb is kihagyásokkal alkalmazhatók; vagy túl-
melyekre Antigoné támaszkodott, bár azokat nem foglalták
codexbe, se hivatalos védő közegek alá nőm helyezték: tel­
jes épségben élték túl a múlandó emberi intézkedéseket,
áldást árasztva az emberiségre s bosszút állva az elkövetett
igazságtalanságokért. Nem, o törvények keletkezéséről sen­
kinek sincs tudomása, ép oly kevesen tudják tartózkodási
helyüicet; nem tudni, mily megközclithetlon rejtekhelyből
törnek csak ki egyszerre korlátlan hatalommal és te k in té l­
lyel. Majd, mint Thébóben, egy fiatal leány öntudatában tá ­
madnak fel, kinek abban áll minden ereje, hogy meg tud
halni, s ekkor nevük: Kegyelet a holtak iránt. Majd, mint
Komában, egy Lucretia, egy Virginia vérével kiáltanak a
Tarquiniusok vagy a decemvirek ollon, s ekkor női szemérem
a nevük. Vagy végre a martyrokkal jelennek meg a pogány
proconsulok törvényszéke előtt s hit a nevük: mert ki­
váltságuk, hogy az oiuberiség logszobb, logszontebb neveit
viselhetik.
Van még egy más kiváltságuk is: minthogy minden
s z ív mélyén ott lakoznak, a logcsekélyebb segély hívásra is
megjelennek. Hasztalan akarja elnyomni szavokat az okos­
ság és a félelem: minden kebelben tompa, mély visszhang­
gal liangzauak. No hidd tehát, bárki légy, hogy tán egye­
dül vagy s hangod elnyomatva vész el, midőn akár elnyo­
mott nép néma hallgatása, akár felizgatott nép harag-kiál­
tásai közt e törvényekre hivatkozol. Sophocles Antigonéja
sem áll egyedül, bármily elhagyatottnak látszik is, midőn
Créon törvényei ellenében a holtak iránti kegyeletet védel-

ságosan elemiek és hiányosak, minek következtében jegy­
zetekkel szükséges pótolni. Jól tudom ón, hogy a paeda-
gogusók hosszas vitát folytattak egymással a nyomtatott
vezérfonal-, meg a raptura-rendszer fölött, hogy a modern
paedagogia teljesen és jogosan elitéli a jegyzésre alapított
tanítást: de addig, a mig a íelsőbb leányiskoláknak meg­
felelő könyveik nincsenek, szükségesnek s a tapasztalás
szerint üdvösnek is látom, hogy a növendékek legalább
egy s más tárgyban jegyzetekkel segítsenek magukon.
Igaz, ez az eszköz csak a szükséges rósz, s a vele járó
munka igen fáradságos ; de a fiatal leánykák kezébe nem
való kézikönyvek fölött meg van az az érdeme, hogy oly
előadásokhoz fűződhetik, melyek azok kedélyéhez és ér­
telméhez kívánnak simulni. A mennyire lehet, a jegyzést
mégis a legkevesebbre, csak a vezérfonal kiegészítésére, kí­
vánom szorítani; annyival is inkább, mert a tanterv tár­
gya úgy is fölötte sok. Mig a franczia felsőbb leányisko­
lák középiskolai osztályai megelégszenek azzal, a mint a
Sévigné-collége prograramja mutatja, hogy az irodalmi
tanítást nehány remekíró fejtegetésére fektetik s e fejte­
getésekkel párhuzamban röviden végzik a poeticát és rhe-
toricát, valamint vázlatosan az irodalom-történetet; addig
nálunk mindegyik külön, önálló, egész évre szóló, rend­
szeres stúdium. Mig ott a középiskolai tanfolyamban a
történet úgy oszlik meg, hogy az első év anyaga — a
r ó m a i h i s t ó r i a , Róma alapításától a nyugat:római
császárság megbukásáig; a második évre — F r a n c z i a -
mozi. A kar hallgas, mert fél; de Antigoné e hallgatáson
keresztül érzi, hogy a kar vele együtt érez, s e gondolatát
nem is habozik kinyilvánítani: „Ők is iíg*y gondolkoznak,
mint ón, mondja Cróonnak, de jelenléted zárt tesz ajkaikra.“
Ez igazi és igazán drámai szavakra, melyek Antigonénak
annyi nem vélt elvtáisát tárják fel előttünk, bizonyosak le­
hetünk benne, hogy önkény teleniil is együtt érző lóg rezdült
meg a kar keble, s őzt Créon maga is érzi, mert aztán nem
meri többé ismételni Antigonénak azt, a mit csak imént
mondott, t. i. hogy nincs a thebeiek közt, a ki vele együtt
érozno, a ki őt támogatni merné: most már nem kivan tőle
egyebet, minthogy némán engedelmeskedjék rendeletéinek,
úgy, miként a kar teszi. Szeretem látni, hogy a szabadság
és zsarnokság o régi vitájában, miként hátrál Créon Anti­
goné minden egyes feleletére, s miként győzedelmeskedik
egy fiatal leány öntudata a zsarnok sophismái felett. Créon
látja, hogy a karra már nem támaszkodhatik ; tehát Étéoc-
les emlékét idézi fel: „Éteoclest gyalázzuk meg, ha Poly-
nikest megtiszteljük.“ „Nem, feleli Antigoné, Étéocles halott
s nem akarja, hogy a halottakat meggyalázzák.“
C r é o n : Polynikes ellensége volt Thébénok; Étéocles
védője volt,
A n t i g o n é : A halál egyenlő törvények alatt egyesíti őket.
C r é o n : A ki nekem ellenségem, még ha mégis van
halva, nem lesz barátom.
A n t i g o n é : De ón nem gyűlölni, szeretni jöttem e világra.
Mily feleletek 1 Méltók egy fiatal leányhoz, oly egysze­
rű őszinték, s méltók egy bölcshez, oly mély értelműek.
289
o r s z á g k ö z é p k o r i t ö r t é n e t e esik, Caesar galliai
háborúitól Jeanne D'Arc szerepléséig; a harmadik évre
pedig — a m o d e r n és ma i F r a n c z i a o r s z á g fejte­
getése következik, IX. Lajos uralkodásától a franczia-po-
rósz háborúig; addig nálunk három esztendő alatt a vi­
lágtörténelem teljes 6-, közép- és újkorán végig kell
menni, s a negyedik évben Magyarország oknyomozó tör­
ténetét kell végezni. Mig a franczia felsőbb leányiskolák
a nemzet-gazdászatot és neveléstant a felsőbb folyamban
helyezik el, s ott évenként mindössze 10— 10 előadást
szánnak neki; mig Budapesten is e két tárgy (az első a
háztartástannal egyesítve), a befejező Vl-ik osztályra ma­
rad: addig nálunk Kolozsvárott a negyedik osztályra ne­
hezednek, mint egész évi tantárgyak. így csoportosul aztán
a tananyag mindinkább össze. Azt hiszem, hogy a mi az
irodalmi és történelmi tanítást illeti, a mi beosztásunk,
mely a német tanterven alapszik, sokkal helyesebb, mert
egyetemesebb és összhangzatosabb tájékozást nyújt, ha a
részletekbe végkép bele nem vesz; s azt hiszem, hogy a
háztartástan a nemzetgazdaság alapelveivel s a neveléstan
is teljesen megérdemli az egész évi foglalkozást; igy ezek
összeosztásával nem lehet és nem szabad a terhet köny-
nyiteni; a helyeit azonban, nézetem szerint, az olyan tan­
tárgyakat, mint a mértan és algebra, teljesen mellőzni
lehetne; mert nem az a czélf hogy a tanulók különféle
tárgyakból szakismeretet szerezzenek, de hogy összhangzó,
Mily szép és szent bölcselet, s mily önkényt folyik az em­
beri s z í v szép érzelmeiből. Mily nagy eszmék: a halottak
tisztelete, mint maguk a halottak előtt is kedves valami; e harag»
jainkat, igazságtalanságainkat kibékítő, elfelejtető halál, mely
mindent egyenlővé tesz; végre az emberiség feladata, mely
nem a gyűlölködés, hanem a szeretet. E nagy eszméket,
miket igy sejtett meg előre az antik bölcsesség, a keresz­
tyéni morál szentesítette. Antigoné ajkáról szoros egymás­
utánban hangzanak s a legmagasztosabb, legszentebb pont­
ban tetőződnek, mert ama tisztelettől, melyet a holtak köl­
csönösen megkívánnak egymás iránt, ama szeretethez emel­
kedik Antigoné, melylyel az élőknek keli lenniök egymás
irányában.
Ki találhatná tehát különösnek, ha Autigonét, ki ily mérv­
ben odaadó, az első vértanúnak neveztem, ki görög szín­
padon megfordult? Rokon érzelmek, akaratom ellenére is, ro­
kon szót adtak ajkamra; mert nincs is keresztyen martyr,
ki a pogány bírák előtt ne azon a nyelven beszélt volna,
melylyel Antigoné szólt Créonhoz: „Tudod-e, hogy császári
parancs rendeli, hogy áldozzatok az istenüknek? rnondá a
bálványimádó templom őr Pionius papnak Smyrnában, két*
százötven évvel Kr. u., mire Pionius igy felelt: „A micso»
da parancsokat mi ismerünk, azok az egy igaz isten imá*
dósát rendelik!“ A császári rendelet s az isteni parancs
ez egymással szembe állítása egészen egy azzal, midőn An*
tigone a thóbaiak rendeletét s az isteneknek a' halottak
tiszteletéről szóló parancsát állítja szembe egymással.
(Folyt, köv.)
*
 290
önmagában egész műveltséget nyerjenek. Ha egyfelől a
tankönyvek hiánya, másfelől a tantárgyak torlódása a be­
fejező Yl-ik osztály fölállításával meg fog szűnni: — ak­
kor remélhető, hogy a túlterhelés is teljesen elmúlik.
Sséchy Károly.
JOBKÖNYVE.
— (Bibliai tanulmány.) —
Irta:
Benkö István.
Záradék (epilog) XLII. 7— 17. v.
Itt Jeliova haragját fejezi ki Elifáz és két barátja
ellen, hogy nem igazán szólották felőle s hogy az isteni
gondviselésről téves nézőiben vannak. Áldozatot kíván tőlük
s hogy Jób imádkozzék érettük, mint a ki kedves az Úr
előtt. A három barát akképen cselekedek. Jóbnak pedig
visszaadta az Úr előbbi gazdagságát és örömét; nyájai meg­
kétszereződtek, rokonai visszatértek, ismét hét fia és három
lánya lett, boldog öreg kort ért, unokáit negyedizig láthatta és
végre „meghala Jób vónségben, életével megelégedvén.“
Ez epilog, mint a prolog és kötetlen beszédben vagy
prózában van Írva.
Íme a hosszasan és fárasztó lassúsággal tárgyalt tar­
talom, rövid, do kimeritÖ vonásokban, ime a taitalom elő­
adásával egyszersmind a felosztás is.
Különböző magyarázók, különféiekép osztják fel e köl­
teményt, de lényegileg mindnyájan megegyeznek fennebb
adott felosztásunkkal, mivel ez a legtermészetesebb s igy
leghelyesebb is; korántsem önkényes, hanem a darab ter­
mészetéből folyó, mivel itt a költeménynek külső berendezé­
sű könnyen és egyszerre látható, nem ügy, m intp. o. az Éne­
kek énekénél.
Igen szembetűnő, hogy a Jób könyvének minden vé­
szében a 3 szám az uralkodó; így maga a könyv vagyis
az egész darab 3 részből áll: 1) p r o l o g , 2) k ö l t e m é n y
és 3) e p i l o g ; a szorosan vett, a kötött beszédben irt köl­
temény ismét 3 részt foglalt magában: 1) J ó b és b a r á ­
t ai v i t á j a , 2. El i l m b e s z é d e , 3. J e l i o v a b e s z é d e ;
a vitatkozás Jób és barátai között ismét 3 cyclusra oszlik :
1) IV—XIV 2) XV— XXI; 3) XXII—XXXI; mindenik cyc-
lus ismét 3 párbeszédet tartalmaz: Elifáz és Jób; Bildád
és Jób; Zofár és Jób, csak az utolsó cyclusból marad ki
Zolar, de c hiányt pótolja Jóbnak második vagy magánbb-
szóde (XXIX., XXX., XXXI.) Jóbnak itt egymásután 3 be-
szédo van. Továbbá Elihu 3 beszédet mond ; JohoYa 3-szor
beszól, kétszer kosszasan Jóbhoz és egyszer röviden Eli-
fázhoz és barátaihoz. Jób 3-szor kisértetik meg. A beszé­
dek nagy része 3 versszakra oszlik.
A prolog és epilog a költeménynek mintegy rám áját
képezik, s mint epikai részek nem tartoznak alakilag a szo­
rosan vett drámai részhez s azért mi felosztásunkban csak
a tulajdonkópi k ö l t e m é n y r e szőri tkoztunk, mely, mint
látható, 5 s z a k a s z r a oszlik.
3) A k ö n y v a l a p e s z m é j e és c z ó l j a .
Az alapeszme helyes felfogására és a költő czéljának
megértésére nézve szükséges tudnunk, hogy az ó-uestamen-
torni népnél minő felfogás uralkodott a g o n o s z r ó l , azaz
az embert sújtó roszról, valamint a megjutalmazásról és
büntetésről s ezeknek egymáshoz való viszonyáról.
A világban levő gonosznak eredete minden időoou,
minden vallásnak legfőbb talányát, vitapontját képezte. A
különböző vallások különbözőkép igyekeztek a nehéz kérdést
megoldani. A polytheismusban a jó istenek mellett ott van­
nak a roszak, a kiktől származik minden gonosz és baj a
világra; az előázsiai népek vallása a duális másban, mint a
világ felett uralkodó jó és rósz uralmában, kereste a meg­
oldást. Az őskori monotheismusnak is e kérdés képezi meg­
fej thetlen talányát, hogy t. i. honnan van a gonosz e vilá­
gon, honnan a baj, nyomorúság, miért szenved az ember
érdemetlenül s az ártatlanul szenvedés m ikép egyezik meg
az Isten igazságosságával?
Az őskor felfogása szerin t, a rósz, a szerencsétlenség,
baj, az isten nemtetszésének jele és a bűnnek büntetése;
a szerencse és jólét pedig bizonyitóka az isteni tetszésnek
és jutalma a bíintelensegnek. E szoros összefüggés a mo-
zaismusban mintegy a vallás alapjává le tt; melynél fogva,
a jó földi jutalmat, a gonosz földi büntetést nyert és pe­
dig mindenik saját jósága vagy bűnössége mértéke szerint,,
E visszafizetési tan átvonul az egész é-testamentumon, sőt
az újban is van nyoma. így p. o. a mózesi törvény szerint,
a ki bálványoknak hódol, megbünteti a Jehova harmad- ós
negyediziglen és irgalmasságát cselekszik azokkal, kik
ötét szeretik (2. Móz. 20. 5. 6.) és megbünteti azt, ki
nevével visszaél, 7 v. Ezek ugyan az egész népre mondat­
nak, de a mi az egészre vonatkozott, átvitetett az egyesre
is, habár e felfogás egyebütt határozottan meg van czáfolva.
(5. Móz. 24. 16; 2 Királyok 14. 6.) Mindazáltal hiányoz­
ván vagy csak nagyon is homályosan lévén meg a jövő élet
ós igy egy magasabb, szellemibb visszafizetés hite: köztu­
dattá lett, hogy az isteni igazságosság már e földön töké*
letessé lesz, azaz a jót jutalom, a gonoszt büntetés éri.
Ezen hit a próféták által átment a népbe; e felfogást mu­
tatja több zsoltár és a példabeszédek több helye. Ezt tün­
teti elő a 37., 49. és 73. zsoltár, melyek szerint a go­
nosznak jólléte ós a kegyesnek szerencsétlensége csak ideig
való, a gonosz elvesz, a jó végre is boldogul. Már ez élet­
ben elnyeri a jó jutalmát a gonosz büntetését, vagyis a
jóságnak, kegyességnek elmaradhatlan következése a jóllét
ós szerencse, a gonoszságnak és bűnnek a szorencsótlensóg
és szenvedés. Látjuk a zsoltárokban, hogy a szenvedésben
istennek haragja nyilvánul, most mint ostor,majd mint sebző nyíl.
Isten elrejti tekintetét, a szenvedéshez járul belső sötétségi
kin, kétség stb. (Zsolt. 6. 2; 38. 2. 3. 5; 39. 11. 1 2 ;
42. 8 ; 69. 2. 3 ; 88. 8. 18. stb. Siralin. 1. 13; 3. 7.
9; 2. 4 ; 3. 12; 3. stb.) Istennek haragja, mint dühös
oroszlán Esaias 38. 13. stb. Szóval látjuk, hogy a nép hi­
tében gyökeret vert a bűnnek földi büntetése, gyökeret vert
 291
» szoros visszafizetésnek e földön érvényesülése. Jób baratai
■ás e tan álláspontjáról vádolják Jóbot.
A visszafizetésnek ilyen felfogása az egész népre vo­
natkoztatva nem ütközik akadályba, de az egyesek életében
nem mindig igy van, az egyesek életére nem mindig alkal­
mazható. A tapasztalat ugyanis arról győzött meg minden­
kit, hogy igen sokszor az istentelen külsőleg szerencsés, a
mire minden időben sok példa van (Jób 12. 6. 21. stb.
24. 1. stb.); a gonosztevő a megérdemelt büntetéstől meg-
kimóltetik. (Zsolt. 17. 14; 7 3 .3 — 5) így a jövőben kellett
remélni, melyben a gonosz elnyeri büntetését (Jób 8. 11.
stb. 15. 29. stb. 18. 5. stb. 22. 19. stb. 4. 8 — 11; 15.
33. stb. 18. 15. stb. 2J. 19. stb.). A tapasztalat szerint
tehát a gonosz nem kapja meg mindig büntetését és igy
az élet c l l e n m o n d á s b a jött a régi visszafizetési tannal.
A jövőben homályosan remélő hivő lélek, ha ebbe valahogy
belenyugodott is, nehezebb volt a másik e l l e n mo n d á s
i. i. a kegyesnek szenvedése, mikor az istenfélőt a meg
nem érdemelt szerencsétlenség és baj gyötri. Bár a kegyes
mint fenyítést tekintette a szenvedéseket, a mint erre több
zsoltár ad példát, de mikor minden megalázódás daczára is
a kegyes nem talál szabadulást, mikor a jók egész élőtök­
ben semmi jót nem élveznek: akkor az ember istennek
igazgatását nem é r ti, nem találja igaznak. Itt az ember a
régi hitet a roszról, a régi visszafizetést ellentétben látja
a tapasztalással, az igazsággal, mivel itt a gonosz már nem
lehet a személyes bűnnek következése s nem igazságos visz-
szafizetés; még az istenre való gondolás sem ad megnyug­
vást, hiszen igazságtalanul bü n tet; az ember nem talál
menedéket nem mentheti magát isten határozatai ellen.
(Folyt, köv.)
Mozgalmak a középiskolai oktatás
terén külföldön.
(Fölo)vastatott as országos középisk. tanáregyesület közgyűlésén
Kolozsvárt, 1883. jul. G.)
(Folytatás.)
Nagyobb t a n t e r v i vagy s z e r v e z e t i v á l t o z á ­
s ok ez évben nem fordultak elő. A német reálgymnasium
érdekében a német realisk. egyesületi közgyűlésén Fick egye-
tomi tanár tartott nagyobb figyelmet keltett előadást, mely­
ben védelmére kelt a reálgymnasiumnak; azt kívánja, hogy
ennek tanulóit bocsássák a med. facultásra is. A porosz
kópviselőházban az utolsó budget-tárgyalások alkalmával is
szóba került az ügy és feltűnést keltett, hogy Bonitz ked­
vezően nyilatkozott a reálgymnasiumokról, a miniszter pedig
kijelentette, hogy a kérdésben még nem határozott, mig az­
előtt mindig elútasitólag felelt.
A túlterhelés szóvivői Németországban váratlan szövet­
ségeseket nyertek, midőn Elzász és Lotharingia kormányzója,
M a n t e u f e l tábornok, kitűnő orvosokból álló onquetteí, hi-
vott össze, melynek feladata volt megvizsgálni, hogy a fel­
sőbb iskolnk szervezete mennyiben felel meg azoknak az
alapelvinek, melyeket az orvosi tudomány az ifjúság testi
és lelki fejlődésének érdekében megállapít, s melyek azok a
minimális követelések, melyeket az orvosi tudománynak, a
nemzet szellemi frisseségének és védelmi képességének fen-
tartására és fejlesztésére támogatnia kell. A bizottság föl­
adatához képest egészen egészségügyi álláspontra helyezke­
dett és beható fejtegetések alapján figyelemre méltó meg­
állapodásokra jutott. Ezeknek egy része a tanulók foglalko­
zására, másik része az iskolahelyiségek czélszerü berende­
zésére vonatkozik s habár a kérdést még távolról sem te­
kinthetjük befejezettnek, mégis a strassburgi bizottság ve­
teményes jelentése fontos mozzanat gyanánt szerepel az egész
kérdésben. Az ének- és tornaórákat mellőzve, a bizottság
megállapítja, hogy ülve tanulva, a fiú a két első osztályban
csak 18 órát töltsön, a harmadikban 20, a negyedik, ötö­
dikben 24, a hatodikban, hetedikben 26, a nyolezadikban,
kilenczedikben 30-at. A házi munkái a fordítandó idő meg­
felelő módon növekedik, heti három órától az alsó osztályok­
ban, 5 — 6, 8 —12, 1 2 —18 óráig a következő osztályok­
ban. Megjegyzendő, hogy a két alsó osztályban a tanulók
életkora 7 —8 évnek vétetik. Ha ezzel összehasonlítjuk új
középiskolai törvényünk szabványait, sajnálnunk kell, hogy
az órák számának megállapításában nincs meg a kellő fo­
kozat. Mig az alsóbb osztályokban több órát enged meg a
törvény, mint új tantervűnk követel* a felsőbbekben keve­
sebbet enged, mint a strassburgi szigorú bizottság, mely a
jelen porosz állapotokkal szemben ideális álláspontra helyez­
kedett, melyet az iskola mintegy csak megközelíthet, de egy»
hamar el nem érhet. A bajon csak úgy segíthetünk, ha a
törvényben megállapított maximumra számot nem tartunk s
a házi munkát az alsóbb osztályokban a lehető legkisebb
mértékre redukáljuk. De ha a középiskola e tekintetben a
legnagyobb engedményekre kész, viszont követelnie szabad,
hogy a népiskola ne fecsérelje el tanulóink munkaerejét és
egészségét, hogy szűnjék meg az a túlterhelés, mely főleg
fővárosi népiskoláinkban divatos, a mint ezt maguk a nép­
iskolai tanítók a leghathatósabb módon kinyilatkoztatták,
Említésre méltók még a strassburgi véleményből, hogy
az óraközöket 10 — 15— 20 perezben állapítja meg, két sza­
bad délutánt követei, délelőttről délutánra való munka fel­
adását megtiltja, óva int az érettségire való előkészülésnél
előforduld túlterheléstől, azt kívánja, hogy a fárasztó tan­
tárgyak mind délelőttre essenek, az órarendben pedig bizo­
nyos tervszerű változatosságról gondoskodjanak, a tornázá-
son kívül más testi gyakorlatokat, minő az úszás, szabad­
ban való játszás, kirándulások, korcsolyázás, nagyban ajánl.
A felállított 24 pontnak több mint fele azután a rövidlátás
elleni intézkedésekből áll. Hogy a rövidlátás mily ijesztő
mértékben szaporodik az iskolákban, azt majdnem egész Eu­
rópában egyhangúlag elismerik; nem reg mi nálunk is tör­
téntek némi vizsgálatok ez irányban. Németországban a
felsőbb osztályok tanítványainak átlag 60 % -a kisebb-nagyobb
mértékben rövidlátó és H e g a r , a freiburgi egyetem rekto­
ra, rektori beköszöntőjében joggal mondhatta, hogy a német
katonatiszt rendes fölszereléséhez nemsokára a szemüveg és
a csiptető is fog tartozni. A strassburgi vélemény részié-
 292
teson megállapítja, milyen legyen a tantermek világítása,
miképen kelljen elhelyezni a tanulókat s nem feledkezik
meg a tankönyvek, mappák betűiről s nyomtatásáról sem,
a mire Francziaországban már azelőtt is nagy gondot for­
dítottak, mig nálunk e tekintetben a kiadók semmiféle kor-
Iátoknak sincsenek alávetve. A franczia orvosok az írás
módjára is kiterjesztették figyelmüket, számos pedagógus
meg azt a helyes megjegyzést tette, hogy a tanítóknak és
tanároknak u fiuk testtartását is folyton figyelemmel kelle­
ne kisérnie.
(Folyt, köv.)
A moldva-oláhországi m issio
köréből.
Crajova, 1883. julius 30.
Tirgovestet, moly missiói telepünkre nem vezet vasút,
kocsin meglátogatván, visszatértem Plojestre, hogy onnan
egy nagyobb útat tegyek Pitest, Crajova, Turn-Severin,
Giurgiu, Kalarás és Brailán átGalaczig és vissza. (Dr. Her-
bich bányatanácsos ur, kinek nem egyszer volt alkalma
tapasztalni azt, hogy mily óriási költséggel jár az útazás
Romániában, ismervén anyagi viszonyaimat, bizonyosan köny-
nyelmü embernek fog tartani azért, hogy mint családos em­
ber egy oly útra határoztam magamat, mely szerény fize­
tésemnek legalább is V7-ét fogja felemészteni. De a köte­
lesség parancsol, s azt tartom, hogy hordozom a terhet be­
csülettel és egész odaadással, mig csak bírom, mig egészen
össze nem roskadok alatta.)
Tirgovesten, miután 4 —5 családból álló híveinket sa­
ját házukban meglátogattam, egy véletlenül jött temetés al­
kalmával, hol valamennyien össze voltak gyülekezve, buzdí­
tottam őket hitükhöz való buzgó ragaszkodásra és nemzeti­
ségük -és szent vallásuk mellett való tántorithatlan meg­
maradásra. Mint minden missiói telepeinken, úgy itt is
mélyen éreztem azt, hogy anyagi segély hiányában romániai
magyar testvéreinkért és hitrokonainkért nem tehetünk
annyit, a mennyit nemzetiségünk és szent vallásunk érde­
kében megtenni elodázhatlan hazafias kötelességünk volna,
mert, hogy ez alkalommal tovább ne menjenek, habár keve­
sen vannak is tirgovesti híveink, mégis úgy nemzeti,
mint vallási szempontból, igen jóltovő hatással lenne
rájuk nézve, ha Tirgovesten kormánysegélylyel magyar is­
kolát állíthatnánk fel. — Németország Bukaresten, Pites-
ten, Crajován,Turn-Severinben, Brailán, Galaczou és Jassyban
templomot, iskolát, papilakot építtetett. Saját költségén ja ­
víttatja egyházi épületeit s fizeti papját a stóla mellett évi
ötezer frank fixummal s ellátja tanítóját évi kétezer frank
jövedelemmel s a mellett, hogy egyiktől sem kívánja azt,
hogy kényelmes székhelyéi ől kimozdulva utazásokat tegyen,
ezen, az itteni viszonyokhoz mért tisztetséges fizetésen fe­
lül, még azon kedvezményben is részesíti őket, hogy hat
évi működés után Németországban mindkettőt kitünőbb ál­
lomásra helyezi át. Öt évi tanulmányozás és tapasztalás
adta meggyőződéssel merem állítani, hogy Németországnak
sem nemzeti, sem egyházi érdekei nem olyanok itt, e velünk
szomszéd államban, mint a mi érdekoink, sőt azt is mond­
hatom, hogy a német evangélikus egyház Romániában élő
híveinek száma sem haladja meg a mi híveink számát s
vannak jól rendezett, pappal ellátott olyan német egyházak
is, melyekben alig él tiz evangélikus család, s ha mégis va­
lamivel több a német ev. egyház híveinek lélek száma, mint
a mi egyházunké, oka az, hogy az osztrák alattvalók is,
kik szintén tekintélyes számát képezik a Romániában élő
evangélikusoknak, a német evangélikusokhoz csatlakoztak. S
ha egy ily nagy áldozatot meghozhat Németország Romá­
niában élő testvéreiért és hitrokonaiért az ev. osztrák­
alattvalókért, azt hiszem, hogy a magas magyar kormány
is megtehetne legalább annyit, hogy évenként három—négy­
ezer forintot csatoljon az állam pénztárából azon missiói
alaphoz, melynek jövedelme oly csekély, hogy bátran odaad­
ható volna egyetlen missiói pap évi javadalmazására. Én
azt hiszem, hogy első sorban a magyar kormánynak állana
érdekében az, hogy egyházak, papok segélyezése és magyar
iskolák felállítása által megóvja Romániában élő magyar
testvéreinket az eloláhosodástól, mert arra még eddig nem
láttam példát, hogy német vagy osztrák államalattvaló ro­
mánná lett volna, (a mi könnyen megérthető abból, hogy
Németországnak hatalmas védbástyái vannak ily baj ellen
a csaknem minden nagyobb városban rendszeresített egyhá­
zak és iskolákban) mig köztünk, magyarok között, légió
azoknak száma, kik nevelés, magyar pap és tanító hiányá­
ban eloláhosodnak, gyermekeiket román iskolákba adják,
keresztelést s más egyházi szertartásokat román papokkal
végeztetnek, mig végre magokat teljesen románoknak vall-
ván, szégyenük s megtagadják nemzetiségüket. A missioná-
rius azon csekély, alig 1000 írtra rugó évi jövedelemmel,
a melylyel rendelkezik, a legnagyobb erőfeszítés mellett is
csak úgy mutathat fel egy kis erkölcsi eredményt, ha éven­
kénti úta 2 ásainak költségeit fizetésén felül más forrásból
fedezi, mert fizetése az idevaló viszonyokhoz képest jó, ha
elég háza családja fenntartására, midőn, különösen a téli.
hónapokban, majd egész havi jövedelmét fára s ruházatra
kell fordítania. A Romániában levő olasz nyelvű róm. kath..
papság, mivel nyelvünket nem beszéli, nagyon keveset tehet
itteni magyar testvéreinkért s ez nem is áll érdekében, ha­
nem inkább áll érdekében az, hogy a helyett, hogy a ma­
gyar nemzettel rokonszenvezne, a román nemzethez húzzon,
mint a melynek vendégszeretetéi élvezi. Ily körülmények
között nem győzöm eléggé ajánlani a magas magyar kor­
mánynak azt, hogy felismerve a helyzetet s tekintetbe véve
itteni fontos nemzeti érdekeinket a missiót államsegélyben
részesítse, évenként bizonyos összeget csatolván kisded mis-
siói alapunkhoz. Ha ezt a magyar kormány megtenné, mi is,
a kellő anyagi segélylyel rendelkezvén, oly helyeken, minő
Tirgovest is, iskolákat állíthatnánk s meggátolhatnék ma­
gyar honfitársaink eloláhosodását. Jöhet helyettem más mis-
sionarius, kinek lelkében lángolva ég az ügyszeretet, te t-
vágyát megöli, akaraterejét megzsibbasztja, karjait lekötve
tartja az anyagi segély hiánya s velem együtt vérző s z í v -
 293

vei s lemondással fogja megérteni azt, hogy olyanok va­
gyunk, mint a szárnyaszegett madár; hatnánk, tennénk, tö­
rekednénk előre, de lehetetlen, mert hiányzik az előreme­
netel egyetlen és legfőbb eszköze: a pénz. Legközelebb P i-
testről, Crajovárél és a többi missió telepeinkről.
s e lé n y i M ik lós, ki a z ila h i főtan od án ál a tö r té n e lm i t a n s z é ­
k et á llíto tta fe l, h o zzájáru lván az ala p h o z br. W e s s e lé n y i
F ark as, az isk o la eg y k o ri fő g o n d n o k a , 1 8 9 0 fr tta l. Az is ­
k olai b e ló le tr e n ézvo ér d e k e sn e k ta rtju k m e g je g y e z n i, h o g y
1 6 é v a la tt k ia d a to tt 1 7 2 é r e t t s é g i b iz o n y ítv á n y , é v e n k é n t

Láng Károly. k özel 11. E red m én y te k in te té b e n leg k ed v ező b b az 1867. s

le g g y e n g é b b 1871.
A le fo ly t is k o la i é v b en a 4 e lem i o sz tá ly b a n v o lt a
Iskolai értesítők. n ö v en d ék ek szám a 1 5 7 ; a k özép tan od áb an 5 5 ; összes 2 1 2 .
IV . Közlemény — V a llá sra n é z v e 1 7 3 ov. r e f., 22 ré m . k a th ., m ézes v a llá su

1882— 83-iki é v k ö n y v a r e f o r m á t u s o k de b- 1 0 , g ö r. k a th . 2 . lu th e r á n u s 2 .
É r e tts é g i v iz s g á la tr a je le n tk e z e tt 1 1 , m in d k ó p e s itte -
reczeni c o lle g iu m á n & k akadémiai ta n ­
te t t. D eá k i rig o ro su m ra b o c sá tta to tt 11, v is s z a v e tt e te tt 1
s z a k a i r ó l . Szerkesztette B a l o g h Ferencz, igazgató.
e g y év re.
A kis füzetet tevő idei évkönyv terjedt és részletes ki­
mutatást nyújt az akadémia két fakultusának (jogi és J u ta lm a z á s : tan d íj e le n g e d é s czim én : 6 6 3 frfc, le g a -

hittani) évi történetéről. Kiemeljük a következőket: A tio ra 9 7 8 frt 5 0 k r, e g y e n e s s e g é l y : 3 5 8 frfc 4 0 kr.

hallgatók létszáma év végén mindkét szakban 2 4 5 , melyből A z V , és V I. o sz tá ly k eb eléb ő l a la k u lt ön k ép ző t á r ­

a hittan-hallgatókra esik 1 4 8 , jogászakra 9 7 . Tanerők szá­ su la t a le fo ly t évb en 2 1 g y ű lé s t ta r to tt. B e a d a to tt 57 drb

ma 1 6 , megoszolva a két szakban. A hallgatók tandíj fizetés mű. S za v a la t v o lt 5 2 , mi az előző évek h ez k é p e st k evésb é

alóli felmentés, tápietózot, pénzbeli jótétemény'kedvezmé­ s ik e r ü lt. T o r m e sz e tr a jz i g y ű jte m é n y g y a r a p ítá sá r a 82 fr t

nyében részesítettek, mit nagy mértékben lehetővé tett azon 50 k r ; a te r m é sz e tta n i 1 3 9 fr t 9 2 kr; v e g y ta n i g y ű jt e ­

áldott emlékű alapitványozók nemes hagyományozása, kik­ m ény 3 5 frt 3 8 k r ; föld rajzi ta n s z e r e k 3 4 fr t; r a jz e s z ­

nek névsorát több lapon közli az évkönyv. Ifjúsági egyle­ közök b e sz e r z é s é r e 1 8 frt 4 kr a d a to tt k i.

tek: a) a m a g y a r i r o d a l m i ö n k é p z ő t á r s u l a t 106 A n .- s z á l u n t a i p o l g á r i i s k o l á v a l e g y b e k ö -
tagot számlált, volt 4 6 gyűlése. Beadatott 2 0 mű, tartatott tött nagy gym uásium értesítője az 1882 — 83
1 0 felolvasás, szavalat volt 5 7 . A kör lapja „ H e t i köz­ isk évről. K özli K a t o n a Mihály, ig a z g a tó . A c s in o s a n

löny*1 megjelent az évben 18 számban, 55 ivén, b) F e l ­ k iá llíto tt é r te s ítő az ig a z g a tó n a k az isk o la b elé le té r e v o n a t­

s ő b b t á n u l ó k o l v a s ó e g y l e t e ; alakult 1834-ben. kozó zá rb eszéd e u tán a ta n á ri kar, a ta n a n y a g é s ta n te r v

Könyvtára 2 1 9 6 műből áll. c) H i t t a n s z a k i ő n k ó p z ő je g y z é k e t ta rta lm a zza . T an u lók lé tsz á m a az óv v é g é n v o lt

t á r s u l a t 6 9 taggal, 17 gyűlésen igyekezett megv nlósitani 1 0 7 . A g y m u a siu m i k ön y v tá r, a ján d ék ozások ú tjá n , s z é p g y a ­

az Önképzés sikerét, miről a kitűzött pályatébolek szeren­ rap od ást n y e r t; v a la m in t a te r m é sz e tr a jz i, te r m é sz e t- és

csés megoldása is meggyőz. A társulat pénztára 1 3 0 frttal v eg y ta n i sz e r tá r é s érem tá r v étel és e g y e se k a já n d ék o zá sa

szaporodott, d) H i t t a n h a l l g a t ó k segély-.egylete á lta l g y a r a p itta to tt. A kitünŐbb n öven d ék ek e g y e se k a já n ­

1 9 2 2 frttal rendelkezik, s kiadott ez évben segélykép 4 9 7 d ék ozásáb ól p én z- és k ön yvju talom b an r é s z e s ü lte k ; m i n a g y

írt 6 0 krt. o) J o g h a l l g a t ó k ö n k é p z ő k ö r e . Tagok sza­ m é n e k b e n a n n y iv a l k evésb é tö r té n h e te tt, m iv el az erre s z o l­

ma 4 7 . Aaptőke 2 2 0 frfc. A jogtudomány köréből merített gáló alap ok at n élk ü lözi az in t é z e t. E czélra le sz n e k s z á n v a

érdokes felolvavások és vitatetel fejtegetése szép sikert mu­ Sternthal B ern á t, iz r a e lita p o lg á r 1000 fr to s és k o sz o ­

ta t fel. A kör 2 pályakérdésro hirdetett pálytzatot, f) J o ­ rús költőnk A r a n y J á n o s, s z in té n 1000 fr to s a la p ítv á ­

g á s z s e g é l y z ő - e g y l e t . Czólji a alsó kölcsönök pénz n yán ak e se d é k e s k a m a ta i.

és könyv általi segélyezés, g) Gy ő rs i ró-e g y I et 2 5 m i

des taggal. Járatta az egylet a „fővárosi gyom ról44 és KÜ LÖ N FÉLÉK.
„ g y o r s í r á s z a t i l a p o k a t “, h) É n e k k a r , 7 2 taggal.
Kolozsvár, 1883. aug. 18.
Szerepelt vasárnapi templomozás alkalmával részint ped *
temetésen, i) Torna egylet. Érdekes távgyaloglást rendezett, — A szászvórosi Kuntanoda fölszentelósi ünne­
.az egylet az idén, mintegy 36 ki. távolságra. p é ly e szep tem b er 2 -á n fo g v é g b e m e n n i. E rre n é z v e a k ö­
A z i l a h i ev. r ef. col ) . É r t e s i tő j e az 18 ' 2 83. v etk ező é r te s íté s t v e ttü k : A s z á s z v á r o s i e v . ref. K u n tan od a
i s k o l a i é v r ő l . Szerkesztette B e r é n v i János, tanve/eu) is ié n jó v o ltá b ó l n em csak k ie g é s z ü lt, hanem ki is épült, u g y ­
tanár, A 114 lapra terjedő értesítő Berényi János tanv* anná n a , hogy n a g y fo n to s s á g u felad atán ak m egold ására m a
zető tanárnak, az erdélyi ev. ref. tanárok Zil.ihon 188d k ép eseb b m in t valaha, A tan od ái e lö ljá ró sá g ezen ö rv en d e­
márczius 1 8 —20 napjain tartott értekezlete alk Imából ir tt, m egyén k közraivelőd ési fejlő d ésére oly fo n to s e se m é n y t
„ A d a t o k a t a n o d a 16 évi t ö r t é n e t h e z “ (1867 H -n y a d n ie g y o k özöröm évé óh ajtja te n n i, folyó év sze p te m b e r
1882.) ez. gondosan szerkesztett felolvasását lárgyazza 2 an d é le lő tt az ev. ref. e g y h á z k ö z sé g im ah ázáb an n y ilv á n o s
végül a lefolyt iskolai évet illető statistikát. Ez iskMi j»- f.'is/'M itidósi ü n n e p é ly t r e n d e z , m elyre t is z t e le tte l m e g h iv a t-
vadalmazása és támogatására legtöbb áldozatot hozott a oak m indazok, kik közm ű velőd ésü n k em e lk e d é se fe le tt keb­
Wesselényi család, s annak egyik kimagasló lakja br. W*-* lükben öröm et érezn ek . A z ü n n e p é ly m en ete ez le o n d : 1 0
 294
Hálaadó isteni tisztelet, főtiszteiéül püspök Nagy Péter ő
méltósága, a tanoda igazgató-tanára és helybeli magyar pol­
gári dalárda közreműködésével. 2. Tanodának és tanuló if­
júságnak megtekintése. 3. Tisztelgések. 4. Közebéd. 5. Este
7 !/ 2 órakor a tanodái épület kivilágítása. 6. Este 8 7 2 órakor a
„Széchenyiu vendéglő nagytermében tánczestély. A közebéd­
re egy jegy ára 2 frt. Kik az ebéden résztvenni óhajtanak,
tisztelettel felkéretnek, móltóztassanak ebédjegyüket augusz­
tus 28-ig Bocz Sámuel tanodái pénztárnok úrnál megválta­
ni, bogy a terítékekről czólszerüen intézkedni lehessen. A
nők, kik a tánczestélyen. részt venni óhajtanak, tisztelettel
kéretnek a lehető legegyszerűbb öltözékben jelenni meg.
Belepti-dij: Személy-jegy ára 1 frt. Családjegy 2 frt. A je­
gyek árából befolyó tiszta jövedelem egy felállítandó tano­
dái kórház alapjára fog fordittatni. Szászváros, 1883. aug.
1-én. Az iskolai elöljáróság megbízásából a rendező bi­
zottság.
A hídvégi ev, ref. egyházközség munkás, derék
tagjait nagy csapás érte. Szombaton délután 2 órakor a
Község 82 gazdájának összes gabonatermését megsemmisí­
tette a tűz. A gabonát a szegény gazdák 3597 kalangyából
52 asztagba rakták össze a mezőn, hogy azt Nagy Károly
cséplőgépjével kicsópeitcssék. A gép kéményéből egy szikra
a legközelebbi ásztag tetejére szállt és azt meggyújtotta.
Egyik bátor férfi nyomban felhágott az asztagra s a lángot
kioltani igyekezett, mi azonban — mivel a viz későn érke­
zett — nem sikerülvén, le kellett ugornia. A következő
pillanatban egyik a másik után borult lángba, mert a szél
óriási erővel dühöngött s a két sorbán elhelyezett asz tagok
nehány perez alatt porrá égtek. A gép is elégett, mely-
lyel a kár körülbelül 13.791 írtra tehető.
A ntiszem ita zavargások. Magyarország fővárosá­
ban, s még igen sok vidéki városban az utóbbi napokban
nagyszámmal fordultak elő zsidóellenes zavargások, melyek
mindannyian a tisza-eszlári ügyben hozott fölmeutő ítélet
hatása alatt keletkeztek. A zavargások legnagyobb részben
bujtogátások következményei, de, hála Isten ! komolyabb ösz-
szeütközósek nélkül. Az erdélyi részek nem voltak ilyen dol­
goknak szinterei, mit élénk örömmel registrálunk. A tíz-
parancsolat egyik sarkalatos elve a íelebaráti szeretet el­
len vétnek azok, kik ilyen eléggé el nem ítélhető üzelmeket
folytatnak vagy indítanak meg.
FŐTISZT. NAGY PÉTER PÜSPÖK ÚR A KÖVETKEZŐ
KÖRÖZVÉNYEKET BOCSÁTOTT*. K I:
Köröztetnek:
830— -1883. Az 'u d v a r he ly sz ó k i e g y h á z m e ­
g y é b e n a s i k l ó d i II. i s k o l a t a n í t ó i á l l o m á s . Ja ­
vadalma: szép lakás es 300 o. é. frt évnegyedenként fizet­
ve a falu község pénztárából. A megválasztott szükség ese­
tén a lelkész és kántor-tanitót köteles helyettesíteni.
780— 1883. U g y a n a z o n e g y h á z m e g y é b e n a
n .-b u n i p a p i á l l o m á s má s o d í z b e n . Javadalma: 186
frt 80 kr értékű gabona, fa és napszám az egyháztagoktól;
Nyomatott Stein Jánosnál az ev. ref. főtanoda betűivel Kolozsvárt.
8 frt 40 kr alapítványi kamat; 1 h. 1150 □ öl II. oszt.
szántó, 5 b. 1280 □ -ö l II. oszt. és 7 h. III, oszt. ka­
száló (mivelik az egyháztagok) 4 sz. szénát termő kert és
a czinterem haszonélvezete; 40 frt államsegély szabályszerű
kérelmezés mellett; szép lakás, terjedelmes kerttel és gaz­
dasági épületekkel. Az összes fizetés 360 frtra van becsül­
ve. A megválasztott köteles első évi fizetésének felét az
egybm. papi gyámintézet pénztárába befizetni.
788 — 1883. U g a n a z o n e g y h á z m e g y é b e n a b i ­
k a f a l v i é n e k v e z é r - t a n i t ó i állomás. Javadalma: Tisz-
teséges lakás, gazdasági épületekkel és veteményezővel; 5$
kai. búza, 53 kai. zab, 15 szekér fa ós 20 véka szemes
törökbuza kepe; 1 frt 10 kr. harangkenés czimen; 2 frt
24 kr oszpora; 30 frtnyi tandíj; 6 v. olegybuza vető-mag;:
1 k. 1340 □ -ö l szántó, 1350 □ -ö l kaszáló haszonélveze­
te, melyeket adóz ós müvei az egyhk. Az összes jövedelem-
pénzértéke 198 frtra van teve. P á l y á z a t i h a t á r n a p ,
m i n t h á r o m á l l o m á s r a n é z v e szept. 15-ike. Folya­
modványok mindhárom állomást illetően t. t. S o l y m o s i
I s t v á n esperes aához Bögözbe (u. p. Székely-Udvarhely)
küldendők.
781 1883. A m a r o s i e g y h á z m e g y é b e n az
i k l a n d - k a a l i á l l o m á s II. í z b e n . Javadalma: a) az ik-
l a n d i e g y h k b ő l : 56 l/ 2 kai. búza, 34 7 2 kai. zab kepe;
497* v. vegyes gabona; 4 9 V2 v. zab, 28 sz. fa, 3 k. 1430
□ -ü l szántó (mivelik a hívek); 1 li. 126 □ -ö l rét haszon­
élvezete; b) a k á á l i e g y h k t ői : 4 7 7 2 kai. búza, 37l/2
kai. zab. 48 v. vegyes gabona, 48 v. zab, 127 2 sz. fa, 24
tenyeres napszám. A felsoroltak pénzértéke 226 frt 7 kr-
ban van megállapítva. Éhez járul a tisztességes lakáson kí­
vül egy 4 sz. szénát s ugyanannyi sarjui termő kaszáló
haszonélvezete ós 33 frt 90 kr camaratikum benefitium.
U g y a n a z o n eg y h á z m e g y éb en a t óm pa i k á n ­
t o r - t a n í t ó i á l l o m á s . Javadalma: 36 kai. búza, 10 v.
szemes törökbúza, 3 ül szinfa; 2 h. 104 Q -öl szántó, 967
Q öl kaszáló haszonélvezete (miveli az egyhk.), tisztessé­
ges lakhely; 50 frt készpénz az iskolai magtár alapbólr„
1 0 —12 frt tandíj. P á l y á z a t i h a t á r n a p m i n d k é t
á l l o m á s r a szeptember 15-ike. Folyamodványok mindkét
állomást illetően t. t. . Rá kos i Lajos esp, afiához Lukafal-
vára (u. p. Nyárádtó) küldendők.
834— 1883. A sz.-sz o In o ki e g y h á z m e g y é b e n
a m.-b a k s a i k á n t o r - t a n í t ó i á 1] o in á a. Javadalma :
288 frt a m. áll. ig. tanács által évnegyedenként fizetve;
egészen új kényelmes lakás, 1 h. belső telek ; mintegy 10
köblös jó minőségű szántó haszonélvezete, (adóját fizeti az
egyhk.) Az összes fizetés pénzértéke 328 frt. P á l y á z a t i
h a t á r n a p szept. 15. Folyamodványok t. t. S z a b ó Pál
esp. afiához Diósodra küldendők.
833— 1883. A s e p s i e g y h á z m e g y é b e n a ma ­
g y a r o s i é n e k v e z e t ő i s kóla t a n í t ó i á l l o m á s má ­
s o d í z b e n , Javadalma: 61 kai. őszbúza, 61 kai. zab kepe;
30 frt körül félkepések és oszporások; 17 tere tűzifa;
20 frtnyi tandíj; 1 h. 1265 □ 'ö l szántó haszonélvezete,
(adózza ós műveli az egyhk.) tisztességes lakás 947 □ -ö l
kerttel ós gazdasági épületekkel. Az összes fizetés 220 frtra
van téve, mi esetleg 200 frt államsególylyel remélhetőleg
növekedni fog. Csak tanítói oklevéllel bírók pályázhatnak.
Megválasztásra csak azon pályázó számíthat, ki önismertetós
végett az egyházközségben megjelenik. P á l y á z a t i h a ­
t á r n a p szept. 25-ike. Folyamodványok t. t. C s i s z é r
G á b o r esperes afiához Egerpatakra (u, p. N.-Borosnyó)
küldendők.
Kolozsvárt, 1883. aug. 14.
XIII. évfolyam. Kolozsvárit, 1883. Augusztus 16.
TÁUS K Ö Z L Ö M
EGYHÁZI ES ISKOLAI HETILAP.
-A ÿ
V 3°
MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.
SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS:
b.-farkas utcza 16 szám, hová a lap szellemi s anyagi ügyeit
illet j minden küldemények czimzendők.
ELŐFIZETÉSI ÁR I
Egész évre 6 fit., félévre S frt., évnegyedre 1 frt. 5 0 lír.
----------- ----- —-------- -W&
j^ELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ TULAJDONOS : £ > ! s á # 3 Z i Z D 0 K Ï 1 0 3 S 0 3 .
E gy test és egy lélek vagytok. Eféz. IV. 4.
T a r ^ a i o m : Levél a szerkesztőhöz. Szász Béla. — A
Kúnt-anoda örömiiunepe. — J ó b K ö n y v e . (Bibliai tanulmány.)
Benkő Károly. — Mozgalmak a középiskolai oktatás terén külföl­
dön. (Felolvastatok az országos középiskolai tanáregyesület közgyű­
lésén Kolozsvárt,18S3. jul. G.) Dr. Alexander Bernát. — A moldva-
oláhországi missio köréből. Láng Károly. — Különfélék. — . Szer­
kesztő postája. — Tárcza: Kegyelet a holtak iránt. — Hirdetés.
Levél a szerkesztőhöz.
Kolozsvár, 1883. aug. 24.
Tisztelt Névrokon ! Nyíregyházi ur (nőmén-ómen)
a szent Király neve napján levelet irt a „Protestáns
Közlöny“-höz s a „Budapesti Hírlap“ 231-dik szá­
mában közzétéve, szelíden megleczkéztet téged, a
miért „mindig loyalis szerkesztő“ létedre helyén
valónak láttad „névrokonodat“ (már, mint engem)
megszólaltatni a Yályi contra Tisza választás ügyé­
ben; névrokonodat, a ki, mint Ballagi mondja, ha
szóból lehetne, tornyot építenék, s a ki abba a bűn­
be ejtettelek, hogy azt a „szenvedélyes s épen a
politikai szenvedély lebe által elhomályosított czik-
ket“ világgá bocsátottad.
Engedd meg, tisztelt névrokon, hogy én lévén
oka, hogy Nyíregyházi ur szerencsétlen lapodat csak
azért kerité a „Budapesti Hírlap“ napi rendjére, hogy
fölötte „igen könnyen“ napirendre térhessen, hadd
legyek az is én, a ki megadja az adjon istenre a
fogadj istent, még egy épen olyan szenvedélyes s
épen a politikai szenvedély lehe által elhomályosított
czikket bocsátva világgá — meg lóvén az a (rósz
vagy jó) szokásom, hogy személyi ügyekről saját ne­
vemben beszélek és sem névrokon, sem másféle szer­
kesztőket nem engedek miattam oly szörnyű módon
szenvedtetni, hogy Nyíregyházi ur fölöttök oly köny-
nyen napirendre térjen.
szám 34.
Ű'A-
KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.
HIRDETÉSI DIJAK
kétszer hasabozott gavmond sor vagy annak tere 5 kr. Bé-
lyegdij minden beigtatás után 30 kr.
Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél külön kedvez­
ményt nyújt a kiadóhivatal.
»
-ÓV -V*
Nyíregyházi ur, természetesen, „önálló, politikai
tekintetektől független“ nézetet nyilvánít, a midőn
rósz néven veszi, hogy ezen választási aktus egyházi
jelentőségét felismerni nem akarom s nem keresem
Tisza K. bukásának okát a politikában, hanem
mélyebben, t. i. abban, hogy T. K újabban majd­
nem egészen visszavonult az egyházi közélet teréről,
levőn itt szereplése „jóformán zérus“ Bizonyítja ezt
aval, hogy T. K. „még a zsinaton sem tartá érde­
mesnek a megjelenést.“ A másik ok pedig, a miért
T. K.-nak meg kelle buknia, az a Nyíregyházi ur
szerint való tény, hegy egyházi lapjaink püspöki je­
lentéseink,gyűléseink „a pátens kora óta aiinyi pa-
naszszal nem voltak eltelve a kormány törvényte­
len eljárása miatt, mint T. K. miniszterelnöksége
idejében. “
Nyíregyházi urnák az a két magyarázó oka,
igy egymás mellé állítva, igen szépen bizonyítja,
milyen „önálló, politikai tekintetektől független“ né­
zetet nyilvánít ő a fen forgó kérdésben, és hogy meny­
nyire a polilikaiszenvedólylekehomályositotta el az én
czikkemet. Azt, ugyanis, maga is aligha el fogná elég­
séges magyarázatnak fogadni, hogy a Budapesten
Jakó, a törvényhozás és kormányzat intézésével egy
kissé még is csak elfoglalt s a Dunántúli egyház­
kerületben főgondnokságot viselő Tisza Kálmán,
a z é r t bukott meg túl a Tiszán, mivel a debreczeni
közgyűlésekre nem jár el;*) valamint talán hajlandó
lesz belátni, hogy az a miniszterelnök Tisza Kálmán,
a ki a zsinat által megállapitandott törvények iránt
a Koronának tanácsot vala adandó, jó szerével nem
*) Mint a e g é d g o n d n o k , azokban Í3 részt rész.
Saerk.
 296
igeu működhetett közre e törvények megalkotásában,
ép oly kevéssé, mint p. o. minisztertársa az erdélyi
egyházkerület főgondnoka, b. Kemény Gábor. S any-
nyival inkább kell ezt a magyarázó okot csak elő­
rántott köpönyegnek tekintenünk, mivel akármilyen
kevéssé ér is rá T . K. a debreczeni gyűlésekben
való részvételre, azt talán még Nyíregyházi ur sem
mondja, hogy — már akár jól, akár roszul — any-
nyi része ne lett volna Tisza Kálmánnak a magyar
reformált egyház űjabbkori történetének megalkotói-
sában, mint Yályi Jánosnak.
Marad tehát a másik magyarázó ok, az t. i.
hogy a pátens óta nem volt annyi panaszra okunk,
mint T. K. miniszterelnöksége idejében.
Adjunk egyelőre igazat Nyíregyházi urnák, ír­
juk alá ezt a vádját, de kérdjük is meg azonnal
tőle is, másoktól is, hogy ha ez az egyik oka T.
K. bukásának: nem p o l i t i k a i ok-e ez s a „poli­
tikai szenvedély lehe homályositotta-e el“ az én czik-
kemet, a midőn azt bizonyítgattam, hogy T. Kálmánt
nem az egyház, hanem a politika buktatta meg.
Hiszem Nyíregyházi ur is épen ezt bizonyította be.
Nem ebbe a lapba tartozik ideiglenes enged­
ményem v'sszaforditás.ival azt mutatnom ki, hogy
mennyi hasznára volt T. IC. miniszterelnöksége re­
formált egyházunknak; de Nyíregyházi urnák min­
denesetre morális kötelessége volna „a kormány tör-
TÁRCZA.
KEGYELET A HOLTAK IRÁNT.
Saint-Marc Cíivardin tanulmánya.
(Folytatás.)
A philosophiai Spiritualismus, valamint a keresztyén
Spiritualismus különböző eszközökkel s különböző czélból
ugyan, de. mindketten oda működtek, hogy hitelét veszítse a
sírok iránti kegyelet: a philosophiai Spiritualismus az által,
hogy a test megvetésére tanított, a keresztyén Spiritualismus
még az által, hogy az élet megvetésére tanított; amaz ügy
bitte“, hogy az emberben fő és minden a lélek, a temetke­
zés helye és módja tehát igen jelentéktelen dolog; emez
pedig úgy hitte, hogy az egész földi élet csak látszat és
hiúság, s hogy a kik a mennyei boldogságra gondolnak,
azokat kevéssé érdekelheti, hol és mi módon temetkezzenek
itt a földön. Socrates, midőn a lélek halhatatlansága felett
társalogva barátaival, hallotta, hogy Criton azt kérdi tőle,
miként kíván eltemethetni, igy kiáltott fel: „Oh barátim,
kárba veszett fáradságom, mert nem győzhettem meg Critont
a felől, hogy én egészen el fogok szállani e földről s mit
se hagyok magamból hatva e földön. De jól van hát, Criton,
ha te engem megfoghatsz halálom után, s egyáltalán vala­
hol megtalálsz, temess el saját tetszésed sze rin t!“ — És
viszont szent Ágoston igy szól: „Az isten könnyen eltá-
volitbatná a kutyákat és madarakat a vértanúk holttesteitől;
vóuytelen eljárása“ iránt emelt vádját példákkal il-
lustrálni, ha nem akarja, hogy méltán olvassák fejére
azt, a mit ő az én czikkemre rálát.
S annyival inkább elvárhatnék ezt Nyíregyházi
úrtól, mert egyebekben is igeu őszintének tanúsítja
magát. Azt tagadja ugyan, hogy „hajsza“ lett volna
a választásnál, de azt megengedi, hogy „a tisztes­
séges ajánlgatás korlátáin belől“ ott bizony dolgoz­
tak ; azt nem engedi ugyan meg, hogy T. K. ér­
demes lett volna ez állásra, de aztán Vályi Jánosra
is azt mondja, hogy „a nagy hatalmú“ miniszterel­
nök mellett „egyszerit“ polgártárs.
Szerettem volna továbbá, ha, mint az ottani
viszonyokkal teljesen ismerős, eDgem „tájékozatlant“,
fölvilágosit a felől, miért nem élt kétszáz egyház-
község választó-jogával ?
S mindenekfölött szerettein volna, ha reflectál
azokra, a miket ón felekezetközi szempontból föl­
említettem, mert akkor nem tüntetett volna egy ide­
gen lap hasábjain olykóp föl, mintha ón Vályi J á ­
nos s z e m é l y e ellen intéztem volna támadást, ho­
lott a főgondnok ur egyéniségét zsinati és konventi
rövid együttműködésünk alatt csakis becsülni tanul­
tam; hanem belátta volna, hogy épen, mert „nagy
thema ez a gondolkozásra“ , a kérdés mélyére ezó-
loztam s arra mutattam reá, hogy miért oly hatal-
rettegéssel tölthetne el a hóhérok lelket, megakadályozhatná
őket abban, hogy megégessék a szenteket s a szélnek szór­
ják hamvaikat. De isten ezt nem teszi, mert azt akarja
kimutatni, hogy ha a keresztyenek megvetik az életet, meg
jobban meg kell vetaiök a temetkezést; s mindaz, a mit
a hóhérok a hullák megcsonkításával, a csontok elégetésével,
a hamvak szétszórásával elkövetnek, mindez semmiség, mi­
után az élet nincs már e feltagolt, szétvágott testekben; az
az ember, ki e testben ólt, ép oly kevéssé szenved a gyöt­
relmekből, mint isten, a, ki megteremtette volt.,“
A keresztyéni ascetismussal és a philosophusi stoicis-
mussal megférhetett ez az érzéketlenség, de az ember szivével
soha sem. Hiába kifogásolja Cicero a görög tragoedia He-
cubáját, a ki sírva panaszolja, hogy látta, mint hurczolta
Achilles szekeréhez kötve az ő fiának, Hectornak, holttestét;
hiába magyarázza nekünk Cicero, hogy az a holttest már
nem Hector: az ő philosophusi bölcsességével szemben He-
cuba fájdalmához hajlik részvétünk. S oly hatalmas az em­
beri szív szava, hogy maga Cicero is ezzel végzi: „A mi
a temetkezést illeti, azzal nem kell ugyan törődni minma-
gunkat illetőleg; de hozzánk tartozóinkkal szemben nem kell
elhanyagolni. Az élők tegyék me ga holtak irányában mind­
azt, a mit a szokás és az illendőség megkíván ; de legyen
tiszta tudomásuk arról, hogy mindehhez semmi köze se
lehet a halottaknak.“ Bölcs következtetés, méltó ama szó­
nokhoz, ki a görög philosophia elveit vallja ugyan, de min­
dig gondja van rá, hogy ez elveket ama gyakorlati bölcses­
ség által szelídítse, mi mindig egyik részét te tte a római
szellem genialitásának.
 297
mas állami közéletünkben is a római s miért oly
gyönge a helvécziai egyház !
Már pedig ez a dolog veleje. Az, hogy Yályi
János avagy Tisza Kálmán ül-e a superintendentián
a társelnöki széken: édes keveset lendit a dolgon.
Az egyházi közigazgatás és tanácskozás ügyeiben az
egyik ép ügy megállja helyét, mint a másik. Ha­
nem az, hogy a Koronánál, a törvényhozásban, a
felekezetközi érintkezésben, a nagy tudományu, be­
folyásos, fényes és gazdag katholikus főpapság el­
lensúlyozására kit tudunk református főgondnokké-
pen a polczra állítani : ez már dönt, ez már ha­
tároz.
Nem Yályi Jánosért, nem is Tisza Kálmánért,
hanem az evangyéliom szerint reformált magyar egy­
házért, ennek társadalmi, állami és felekezetközi ér­
dekeiért adtam én kifejezést e választás fölötti re­
flexióimnak — még annak az árán is, hogy Nyí­
regyházi ur politikai ellenszenwel, fölszineskedéssel
s nem szép intentiokkal vádol.
Mi igazán könnyen napirendre térhetünk egymás
fölött, — csak nehogy a magyar történelem térjen
időnap előtt napirendre a mind jobban elaprósodó,
magát egyházi ügyekben is politikai tekintetek által
vezettető magyar reformátusság fölött!
Szász Béla.
Cicero bölcs és államférfi: ő számot vet az előitéle-
teleket, midőn ellenük szikra száll is. Senecá philosophus és
szónok : ő tehát Cicerónál is tovább megy, s természetesen
még kevésbbé győz meg. „A ki nem fél a haláltól, úgy­
mond, az nem fél az oly fenyegetésektől, melyek a halál
utánra vonatkoznak. Senkit sem kér rá, hogy adja meg neki
a végtisztességet, senkire se hízza holttestét Ha a zsav-
nők kegyetlensége folytán az útszólre kerül hullája, majd
eltemeti az idő. Helyesen mondta azért Mecaenas ; „Mit tö­
rődöm én eltemettetésemmel? Tudom, hogy a természet min-
denikünknek nyújt egy-egy sírhelyet!" Szép mondás. Me­
caenas, hár elnőiesedve volt szokásaiban, a bölcs leikével
b irt,“
Ha ily gőgösen, ily lonózőleg tanitnak a mesterek a
temetkezés megvetésére, mit tegyenek akkor a tanítványok?
A tanítványok legutolsó izéig kiirtani iparkodnak minden
kegyeletet a holtak iránt. Ezek szorint a sírokat csakis ar­
ra találták ki, hogy legyen hová rejteni a hullákat, melyek
szaga s látása borzasztó. Az eltemettetés nem tisztesség,
még nem is előny a halottra nézve, hanem egyszerű egész­
ségi óvórendszabály áz élők érdekében.
A temetkezés tehát nem családi gyöngédség dolga
többé, hanem a rendőrségé. Créon, midőn eltemetetlenül
hagyta Polinykes holttestét, a közegészségnek ártott ; Anti­
gone, midőn a hullát elégette a máglyán, dögvésztől vagy
lázbetegségtől mentette meg Thaebát. íme, a philosophusok
szerint, ilyen oldalról méltánylandó az Antigone erénye : ne-
A Kán-tanoda örömünnepe.
Kolozsvárt, 1883 aug. 26.
(Sz—s.) A szászvárosi Kún-tanodának, a szász és
román nemzetiségek közé ékelt helyzeténél fogva, a ma­
gyar nemzetiség védelmezésében, a magyar nemzeti mi?
velődés terjesztésében, a hazafias erények ápolásában ki­
váló fontosságú feladat jutott osztályrészéül s részünkről
a legbensőbb örömmel ösmerjük el, hogy e tanodánk
küldetésének borderejét átérteni s adott helyzete követel­
ményeinek megfelelni teljesen képesnek bizonyult s mint
ilyen, minden igaz magyar hazafi elismerésére, rokon-
szenvére s további támogatására, a szó legigazabb értel­
mében, méltó.
Az ujabbkori. hazai közoktatás története aligha mu­
tat föl a Kún-tauodáéhoz hasonló, fölemelő példát. Rég,
elmúlt az az idő, midőn hazánkban a felsőbb s alsóbb
tanintézetek egész hosszú sora, mondhatni, egy szempil­
lantás alatt jött létre és pedig életre keltve az egymással
versenyző felekezeleknek s azok közt első sorban a ma-
magyar prol. egyháznak áldozatkész buzgahna által. Ma
már a felekezeti buzgalom lángja — fájdalom — ham­
vadóban s kivéve egy neháüy első rangú főtanodánkat,
melyeknek nemcsak fönállhatását, hanem folyton való fej­
lődését s versenyképességet a fejedelmi donatiok s egyes
nagy alapítók bőkezű fuudatioi biztosítottak,- bizony a töb­
bieknek egész életműködése alig egyéb, mint tengodés, az
ki egy közigazgatási rendszabályról volt sejtelme, s azt ipar­
kodott megvédeni.
Vájjon ellenáll-e legalább a költészet ez elkeserítő né­
zeteknek? Legalább benne védőre találtak-oa s z í v jó ösztö-«
nei, vagy ha tetszik, jóindulatú babonásságai? Nem. A köL
tészet, melyik irodalmi, szívesebben inspirál tatja magát a
művelt körök, semmint a nép sugallatától, Rómában már
régtől fogva nem volt népies a költészet, ha ugyan egyál­
talán volt az valaha. Lucretius nem a tömeg, hanem a vá­
lasztott szellemek részére magyarázgatta a dolgok termé­
szetét. Midőn Horác a jó Ízlés és józan gondolkozás phi-
losophiáját prédikálta leveleiben, inkább csevegve, mintsem
systematikusan, nem a tömeghez beszélt, hanem Mecaenas-
hoz és barátaihoz. Lucauus maga is a stoikusok, vagyis tisz­
tességes kortársai számára énekelt s nem a köznépnek. A
Pharsalia a stoiciswus és a rhetorica hős költeménye. Nem
fejezi ki a Nero alatti római társadalomnak se szokásait,
se meggyőződését; hanem egy erényes, sentontiosns férfi-
csoport eszméit, érzelmeit tolmácsolja, — a v á l a s z t o t t a -
k ét. Lucanus tehát oly szónoki megvetést tanusit a.temetkezés­
sel szemben, mint a stoikus iskola, s midőn a Caesar pa­
rancsára eltemetetlenül heverő holtestektől borított pharsali csa­
tatért leírja, igy kiált fel: „Tesz is ez valamit, az idő vagy a
tűz emészti meg?** A természet minden lényt befogad kefelébe
s e testeket csak eléri természetes végük a föld mind
azt visszaveszi magába, a mit szült. „ Ha nem sir, úgy az
égboltozat fedi a holtakat.41
(Vége köv.)
*
 398
önfentartás nehéz küzdelme, conserválása annak, a mi
volt, a mit az ősök hátrahagytak. Az ilyeneknek és pe­
dig feles számuaknak, mióta az állam, mint hatalmas
versenyző, síkra szállott s legújabban országos törvény
által is megállapította a követelmények minimumát, még
a további tengődhetós is kérdésessé lett, mert rájok néz­
ve a törvényhozás által megállapított minimum oly maxi­
mum, melynek terhét — a felekezeti áldozatkészségre ke­
veset számíthatva — aligha elhordozhatják.
És íme, a Kún-fcanoda, mely a hamvadó ősöktől
mitsem örökölt, mily párját ritkító, mily fönséges példát
mutat a legújabb időkből. Alig pár évtized alatt kezdet­
legesből teljessé, gyöngéből erőssé, kicsinyből nagygyá
nőtt, a mi szemünk láttára. Nem azt értjük ez alatt,
hogy külső és belső berendezése, anyagi és szellemi ereje
nem hagy fönn semmi kívánni valót, — avagy hogyan
alkalmazhatnék a tökéletesség mértékét az emberi alko­
tásokra? Hanem értjük azt, hogy mint immár nyolcz osz­
tályú s igy teljes gymnasium, az életképességnek, az in­
tensiv fejlődésnek oly erőit rejti magában, melyek biz­
tositékául szolgálnak annak, hogy jövendője nem a lét és
nem lét közti fájdalmas vívódásnak és szánalomra méltó
lengődésnek leverő,- hanem a folyton tartó emelkedésnek,
hová* tovább dúsabb lombokat hajtó-, mind több és több
virágot s gyümölcsöt termő életteljessógnek fölemelő ké­
pét fogja felmutatni.
Tisztelet és elismerés koszorúja köritse halántékait
azoknak a férfiaknak, kik az alapvetésnek ilyen biztos
munkáját végezték. A nagyérdemű úttörők egyikének már
csak sírjára tehetjük le a koszorút; ott alszik csendesen,
álmodva szeretetett tanodájának szép jövendőjéről, s ime,
álma valósággá lett: a K ú n - t a n o d a ö r ö m ü n n e ­
p e t ül.
Áldjuk a gondviselést, hogy részt vehet ez öröm­
ünnepben az az agg férfiú, kinek alakja az úttörő kezde­
ményezők, az alapvető munkások soraiból magosán ki­
emelkedik, kiben a nagy és dicső fejedelmek áldozatkész­
sége, vallásos buzgósága és hazaszeretete új életre ébre­
dett, kinek nevét büszkén viselheti az a tanoda, melynek
eddigi egész története az ö dicsérete.
A közelgő örömünnepen hódolattal hajiunk meg
előtte s velünk együtt, bizonynyal, közelben és távolban
minden igaz magyar honfi, s midőn a tiszteletteljes elis­
merés áldozatjával áldozunk neki s az úttörő kezdemé­
nyezés körűié sorakozó m unkásainak, fölemelő érzülettel
fordítjuk tekitetünket a tanodának immár bevégzett dí­
szes hajioka s annak előre törekvő ifjú népe felé s szi­
vünk mélyéből kívánjuk:
Excelsior!
JÓ B KÖNYVE .
— (Bibliai tanulmány.) —
Irta:
Benkö István.
(Folytatás.)
A héber nép tudatában ily módon a régi hit és a
tapasztalás között éles e l l e n t é t , heves harcz fejlődött ki,
mely az ó-testamentumon végig vonul; sőt a régi visszafi­
zetési tanból folyó azon balvélemény, hogy a szerencsétlen­
ségből az illetőnek bűnös voltára következtethetnek, mint
p. ó. Jób barátai is, — annyira meggyökerezett a népszo­
kásban, hogy átjön még az új testamentumba is, a mi el­
len Krisztusnak is harczolni kellett, (Lukács. 13. 1 — 4 ;
János 9. 2— 3). Miért szenved a jó, a kegyes, ha van is­
teni igazságosság? Ez a kérdés az, melyre az ó-testa­
mentum nem tud kielégítő feleletet adui.
A gondolkodó emberi lélek ily körülmények között a
talánynak megoldását keresi, mélyebb ismeretre törekszik,
magasabb föloldását keresi a tárgynak, vagyis, hogy mi
viszonyban van a gonosz az emberhez? Rendkívül fontos
és nehéz kérdés. Erre igyekeztek egyes költők és próféták
az ó-testamentumban feleletet adni, e talányt akarják az
isteni világigazgatásból kimagyarázni, de sikertelenül. Ha
némelyeknek sikerült is magasabbra emelkedni és világossá­
got gyújtani a homályos kérdés talányában, de az össztuda-
tot az ó-testamentum oeconomiájában nem sikerült megvál­
toztatni. Egy helyt látjuk, hogy előtérbe lep azon felfogás,
miszerint szenvedés érheti az embert ártatlanul is. Zs’o lt.
7. 5— 9; 17. 3. 4 ; 35. 13. 14; 23. 1— 6 ; de más helyt
csak a régi hit, a régi visszafizetési tan foglalja vissza
helyét. A példabeszédek szerint, a bűnösöket követi a go­
nosz, az igazat pedig körülveszi a jó, 13. 21. 2 2 ; 12. 21.
stb.; habár a jóknak is kell szenvedni, de a gonoszoknak
még jobban 11. 13; továbbá, a kit az Ur szeret, megdor­
gálja 3. 12. Több helyen kimondatik, hogy az igaznak is
vannak nyomorúságai, de a melyekből megszabadul és kife­
jeztetik e mellett, hogy az istenteleneket még nagyobb
csapások sújtják (Zsolt. 34. 20— 2 2 ; 32. 10; 3 7 . 4 —6;
Siralmak 3. 31— 33 stb.) De a mikor az isteni igazságos­
ság nem érvényesül, mikor a kegyes szenved, — e pont
képezi alapját a harcznak. Látjuk, hogy az igazak bizony­
talanságban, a kétség Örvényében vannak saját szerencsét­
lenségük és az istentelenek szerencséje miatt. (Zsolt. 39,
12; 73; 88. A kérdés megoldásával foglalkoznak az ó-test.
irók Zsolt. 37; 49; 73; majd a fogság utáni próféták Ma-
lakiás ideáig.) (Mai. 2. 17; 3. 14. 18.) és a prédikátor
szerzője. A kérdés hol ide, hol oda ingadoz, csak Esaiás lá t­
noki szemében van megoldva a messiás eljövetelében; de
azért a regi bit mindig az uralkodó, t. i. a szoros vissza­
fizetés tana; a gonosznak viszonya az emberhez, a kegyes­
nek szenvedése megoldhatlan talány.
A Jób könyvének szerzője is e tárgygyal foglalkozik,
ezt teszi vizsgálódása tárgyává; az ó-testamentum minden
irata között, ez állítja a kérdést legélesebben elénk, ez merül
 299
legmélyebben a speculatioba, hogy új ismereteket szerezvén
világosságot derítsen a kérdésre. A tárgy vagyis a könyv
alapeszméje tehát: a világban létező rósz az isteni igazsá­
gossághoz való viszonyában, vagy hogy egyeztethető meg
az igaznak szenvedése az igazságos isten gondviselésével;
igazolni igyekszik tehát a rosznak létezését a világon, be­
pillantanunk neged az ó-testamentumi kijelentés álláspont­
ján abba, hogy minő összefüggésben van egymással a bőn
és nyomor és folfödni igyekszik előttünk, hogy mi czélja
van istennek a szerencsétlenségekkel.
A régi visszafizetési tan ellentétbe lóvén a tapaszta­
lással, mivel a szerint semmi vigaszt nem talált az érde-
metlenül sújtott, s az isteni igazságosságában való hit is
meg lóvén rendülve: c z ó l u l tűzte maga elé a Jób könyvé­
inek írója, hogy k i m u t a s s a a r é g i t a n n a k e l é g t e ­
l e n s é g e t . Tisztítani, mélyíteni, azaz más útra igyekszik
terelni az össztudatot, Istennek az emberekhez való gondvi­
selését illetőleg; fentartván egyfelől istennek igazságosságát,
másfelől némi vigaszt igyekezvén nyújtani a kegyes szen­
vedőnek. Az ó-testamentum más irataiban e földi jutalma­
zás és büntetés van kifejezve, mélyebb vizsgálódás nyomai,
hogy t. i. a földi dolgok hiábavalók és a valódi boldogság
az istennel való egységben áll, előfordulnak, valamint elő­
jön némi halvány vonása a halál utáni fenmaradásnak is.
A Jób könyvében ezen vizsgálódás sokkal nagyobb fokban
lép elő, hogy t. i. mennyire nyilvánul isten bölcsesége és
igazsága a világigazgatásban. Az élet megfejthet len talányai
megrendítették a gondviselésben való bitet, de egyszersmind
mélyebb gondolkodásra, vizsgálódásra (speculatio) vezettek
és e vizsgálódás új kísérletüknek, észrevételeknek szogált
alapul, így a Jób szerzőjének is, — ki mélyen gondolkodó
vallásos ember — czélja kimutatni és mintegy új tanná
tenni, ellentétben a régi felfogással, azt, hogy a szenvedés
nem csupán büntetés, hanem más oka is zan, nevezetesen
tisztitó és erősítő ; továbbá az érdemetlen szenvedés a hit­
nek és igazságosságnak csak próbája. A gonosz vagy sze­
rencsétlenség által Isten megfenyíti és javítja az embert ,
tehát a rósz úgy tekintendő, mint gátló eszköz a bűn el­
len, mely igy az embernek javítására szolgál. (Jób 5. 17.
stb. 8. 5— 7 ; 11. 13. stb. 33. 14— 3 0; 36. 8 —15),
mely azt eszközli, hogy az ember a bűnt kerüljo, hógy igy
méltó legyen Isten áldására. Nem szabad tehát kétkedni
Isten igazságosságában, hanem alázza meg az ember magát
a mindenható előtt, kinek czélját nem érti.
(Folyt, köv.)
Mozgalmak a középiskolai oktatás
terén külföldön.
(Fölolvastatott as országos középisk. tanáregyesület közgyűlésén
Kolozsvárt, 1883. jul. 6.)
(Folytatás.)
A strassburgi bizottság példájára nemsokára a hesseni
kovmány D a r m s t a t b a n hasonló bizottságot hivott össze.
A darmstadti bizottság egyhangúlag igennel felelt arra
i-
a kérdésre, hogy a túlterhelésre vonatkozó panaszok alapo­
sak-e? A bizottság nem sokalja a tantervben előirt órák
számát, a házi foglalkozásra "szánt órák ellen sem tesz k i­
fogást, egészben a mértéket kissé magasabbra helyezi a
strassburginál. A 6— 9 éves gyermekeknek elég ha 16— 20
órát tanulnak az iskolában és 3 —4 órát foglalkoznak ott­
hon, a két alsó osztály tanulói naponként egy órát foglal­
kozhatnak otthon, a két következő osztályéi naponkint két
órát, a következő két osztályban 21/ 2 óra legyen a napon­
kint! házi foglalkozás, a felsőbb osztályokban pedig 3 óra.
Fontosabb, hogy a bizottság részletes utasításokat ad arra,
mikópen kelljen ellenőrizni azt, hogy a házi foglalkozásra
szánt időnél túllépés ne történjék. A tanároknak együttesen
kell megállapítanak, mennyi feladatot adnak s mily rend­
ben : be kell jegyezniük a feladatot az osztálykönyvbe, még
pedig annak anapnak megfelelő rovatába, melyen a föladatot el
kell hozni; többszörösen kell kérdezősködniök a tanulónál s en­
nek szüleinél, hogy mennyi idő kellett a tanulónak a fel­
adat megcsinálására. Erre nézve meg akarom jegyezni, hogy
a szülők és tanárok antagonizrnusa e kérdésben egészen
furcsa jelenségekre ad alkalmat. A minap egy német új­
ságban egy apa közzé tette tapasztalatait fiának írásbeli
házi dolgozataisa vonatkozólag. A tanárok annyira megter­
helték a fiút, hogy az apa, ki maga is egyetemi tanár, több
ízben barátságosan figyelmeztette az igazgatót s az illető
tanárt, hogy a fiú nem győzi a munkát. A többszöri figyel­
meztetés eredménye az lett, hogy a tanár meghagyta a fiuk­
nak, hogy 33/ft óránál többet nem kell dolgozniok, ha addig
nem fejezik be a feladatot, abba hagyhatják. Joggal mond­
hatta az apa, hogy a gyakorlat vagy szükséges s akkor nem
szabad félbe hagyni, vagy szükségtelen s akkor nem kelle­
ne feladni. — A hesseni bizottság a legtöbb pontban el­
fogadja a strassburgi véleményt, szintén nagy súlyt helyez
a tornán kívül egyéb testi gyakorlatokra, kirándulásokra,
az óraközöket egy negyed órában állapítja meg, igen nagy
figyelmet fordít a közellátás okainak eltávolítására, követeli,
hogy a tanárok ügyeljenek arra, hogy a fiú szeme az Írás­
tól legalább 34 czentiméternyi távolságra legyen, a latin
betűknek elsőséget ad a szokásos német betűk fölött, a le­
írást a lehető legkisebb mértékre akarja szorítani, a tanu­
lók szemének folytonos megvizsgálását kívánja, végre meg-
fontolaudónak mondja azt az indítványt, hogy minden kö­
zépiskolára vagy a középiskoláknak egy csoportjára külön
iskolai orvos ügyeljen. A hesseni bizottság a tantervre is
kiterjeszti figyelmét s némi, minket kevésbbó érdeklő, vál­
toztatásokat kér. Közelebb érint bennünkket, hogy az osz­
tályozásnál, melyben most három fok alkalmaztatik: igen jó,
jó, elégséges, egy negyedik fok: egészben jó; a jó és elég­
séges közé közbeszurassók. Egyéb pedagógiai és did. meg­
jegyzéseket is tesz. — Szükségtelennek mondja, az érett­
ségi vizsgálatnál a németből francziár?, való fordítást; el-
tiltandónak, hogy a történelemből az érettségi vizsgálat al­
kalmával adatokat kérdezzenek; megszüntetendőnek a termé­
szetrajzból való vizsgálatot. Végül rámutat a bennlakással
berendezett intézetekben tett igen kedvező tapasztalatokra,.
 3Ö0
melyek arra az ajánlatra indítják: Nem volna-e czólszerü
egyes gymnasiumckban a házi munkaórák pótlása gyanánt,
alkalmas tanárok vezetése mellett, ingyenes szabad munka­
órákat próbaképen berendezni. Megomlitondőnek tartom, hogy
Prancziaországbán a népiskolákban hasonló intézkedést te t­
tek, mely mint hallatszik, szép sikerrel járt. Ez, véleményem
szerint, egyike azoknak a gondolatoknak, melyeknek a jövő
nagyobb szerepet szánt; ha az iskola nagyobb, nevelő ha­
tással kell lenni az ifjúságra, felügyelő szerepét tovább
kell terjesztenie, mint a szűkén kimért iskolai órákra. A
liesseni kormány a bizottság javaslata érdekében az idén
részletes rendeletet bocsátott ki, melynek első részében
megállapítja a házi dolgozatokra megszabott mértékét; má­
sodik részében pedig felsorolja azokat az ellenőrző intéz­
kedéseket, melyek o mérték túllépésének megakadályozására
hivatvák.
A b a d e n i kormány az orsz. közegészségügyi tanács­
tól kért e tárgyban véleményt. A tanács tanfórfiak hozájá-
rulásával részletes jelentéssel szolgált, melynek főbb pontjai
megegyeznek az előbbiekben ismertottekkel. A tanitási órák
számát a tanács sokkal magasabbra szabja, 28-ra az alsó
oaztályokban, különben ép oly hatásosan nyilatkozik az
extemporáliák ellen, úgy szintén az ellen, hogy a tanulók
bocsüvágyát túlságos mértékben felcsigázzák. A tornatani-
tásra, testi gyakorlatokra igen nagy súlyt helyez, valamint
azokra az intézkedésekre, melyek a rövidlátás fejlődését meg»
akadályozhatják.
Az egész német iskola egészségügyi mozgalomban
fontos szerepet játszik az a körülmény, hogy ha a túlter­
helés igazán oly nagy mértékben uralkodnék a német kö­
zépiskolákban, ez esetben a hadsereg erejét is csökkenhet­
né. E körülmény igen nagy népszerűséget biztosított a kez­
deményező Manteufelnek s az egészségügyi bizottságnak,
mely föl is említette, hogy a porosz stat. hivatal kimutatása
szerint az egy éves önkéuyiesi szolgálatra jogosítottak közül
80— 90 0j0 szolgálatra képtelen, inig ez a szám a többiek­
nél csak 45— 50 °!0 szokott lenni. Hogy e körülmény a po­
rosz kormány figyelmét nagy mértékben foglalkoztatta, ma­
gától értetődik. Gondosabb vizsgálatok kiderítettek azonban,
hogy a stat. hivatalnak amaz első jelentése tévedésen ala­
pult. Az egy éves önkénytességre jogosultak közt csak 50 %-
nál valamivel több bizonyult szolgálatra alkalmatlannak, s
egyéb mellékes körülménynek tekintetbe vételivel e szám
még inkább apadt, úgy, hogy a két kategória közt alig van
különbség.
A túlterhelés kérdésének e része a porosz képviselő­
házban is fog tárgyaltatni, mert Düsseldorfban a testi ne­
velésnek a népben és az iskolában való fejlesztésére alakult
egyesület kérvényt intézett a képviselőházhoz, melyben ener­
gikus szavakkal ostorozza a testi nevelésnek az iskolákban
lábra kapott elhanyagolását.
Alexander Bem éi.
(Folyt kövO
A moldva-oláhországi missió köréből.
íi.
Turn-Severin, 1883. augusztus 2.
Tirgovestiől julius 28-án gyorsvonattal Pitest felé
vettem útamal, hová még az nap este meg is érkeztem.
Másnap istenitiszteletet s gyűlést tartottunk. Az isteni tisz­
teletnél nagy lelkiörömmel tapasztaltam, hogy e kisded egy­
házközségünk, utolsó látogatásom óta, igen nagy haladást
tett. A város legszebb pontján magasló díszes templom Ta-
mó Gyula t. paptársam buzgó fáradozásai következtében, a
vallás-erkölcsi élet emelésére, gyönyörű harmonium mai lát­
tatott el, melynek árát, hozatali és feállitási költségeit
részint a per alatt volt s az egyházközség által végre
megnyert 210 franknyi szőlő haszonbér és a múlt télen
ezen nemes czólra rendezett egyházi bál jövedelme fedezte,
de csak 400 frank erejéig, s minthogy a harmonium 600
frankba került, a még fizetendő Összeget magánosok kegyes
adománya és egy a jövő farsangban tartandó egyházi bál
jövedelme fogja egészen letöi'leszteni. Örömmel láttam és
hallottam azt is, hogy híveink a templomot buzgón gyako­
rolják, s vallásosságuknak és egyházukhoz való melegebb
ragaszkodásuknak anyagi áldozatokban is kifejezést adnak,
a mennyiben a megajánlott egyházi adón felül, derék pap­
juk iránt táplált rokonszenvüknek tettekben is bizonyítékát
adandó, önkéntes felülfizetésekkel igyekeznek annak megél­
hetését biztosítani es sorsát ez idegen országban elviselhe­
tőbbé tenni. E kedvező haladás mellett, azonban más oldal­
ról azt is kellett látnom, hogy még sok gyógyításra váró
seb sajog Pitesten. így pl. a templom fedélzete, melyet öt
év leforgása alatt kétszer javíttattunk, az idő yasfoga s a
két év előtt említettem jégverés által annyira megrongálta-
tot.t, hogy habár a vihar után ismét ki is lett javíttatva, szak­
értők véleménye szerint, annyira elpusztult, hogy nem tűr
többé javítást, s az egész tető újból befedendő, egy ily tel­
jesen új fedélzet költségei pedig aligha meg nem fogják
haladni 600 frankot, mely körülmény kisded missiói ala­
punkon ismét nem kevésbé moly sebet fog ütni. S igy megy
ez tovább, ha Pitesten készen leszünk, bo kell fedetni a
galaczi parochialis épületet, Galacz után pedig a plojestit',
mivel ma-holnap harminca éve lesz már, hogy a missió meg-
alapittatott s ez épületek felállíthattak, — ily hosszú időn túl
pedig a leghűbb gondozás mellett sem tartanak az itteni
bádogfedélzetek. A papi lak és iskola a templomnál sokkal
régibb épület leven, szintén nem a legjobb karban van, s
előre látható, hogy ez épület, melynek több mint fele ha­
szonbérbe van adva s a pap évi jövedelmének egy részét ké­
pezi, nem sokáig fog fennállani, legalább úgy nem, hogy
haszonbérbe is legyen adható. Az egyház tagjai látván es
felismervén e bajt, az egyház jövőjének biztosítása czóljá-
ból, vasárnap jelenlétemben gyűlést tartottak s az állandó igaz­
gatótanács jóváhagyása fenntartásával elhatározták, hogy
az egyház vagyonát képező szőlőt, melynek 2/ 3 jövedelme a
pap fizetésére fordittatik, előnyös feltételek mellett, át fogják
adni örökre, az e czélbó! már jelentkezett vállalkozók közül
 301
annak, ki biztosíték letétele mellett kötelezi magát arra,
hogy az egyház telkén, az egyház számára/ olyan lakásnak
és boltoknak bérbeadható nagyobb szabású épületet épit,
melynek évi jövedelme jóval felülmúlja a szőlő mai jöve­
delmét.
A magam részéről, megértvén az egyházközség ezen
óhajtását, biztosítottam az egyházközséget arról, hogy ha
a czólba vett építkezésről kifogástalan tervet terjeszthet
fel s képes lesz kimutatni azt, hogy ily épületnek az egy­
ház javára a szőlő felett kétségtelen előnye van, a mólt.
igazgatótanács, mint oly testület, melynek atyai gondjai
közzé tartozik a pitesti egyház jólétének megalapítása, mely
mindenkor melegen érdeklődött ez egyház sorsa iránt s en­
nek megszilárdulását és felvirágzását, mint eddig, úgy ezu­
tán is óhajtja és munkálni fogja, nem fog akadályokat gör­
díteni az egyház ezen nemes törekvése elé, sőt hiszem,
hogy örömmel fogja beleegyezését adni egy oly tisztességes
vállalatba, mely a pitesti egyház javát czólozza.
Egyébiránt pitesti híveink között, ez idő szerint, a. leg­
jobb egyetértés uralkodik, paptársam szorgalmasan vezeti
az iskolát, s tanítványaink száma, kiket ingyen oktatásban
részesít, naponként szaporodik s előre látható, hogy nem­
sokára legalább is 20-ra fog emelkodni. Sajnos, hogy isko­
lája nincs felszerelve a szükséges taneszközökkel, reméljük
azonban, hogy a mélt. igazgató tanács atyai jósága e bajon
is, rövid időn, segíteni fog. De nemcsak pitesti, hanem ál­
talán véve minden missiói egyházközségünkre nézve igen
jóltevo erkölcsi hatással lenne az, ha az iskolák taneszkö­
zökkel szereltetnének fel s vagy kegyes adományozás vagy
a missiói alapból az imaházak zsoltárokkal s a papok és
tanitók a nép között kiosztandó imákat és erkölcsi olvas­
mányokat tartalmazó könyvekkel láttatnának el. E ezálból
esedezve kérem népesebb prot. egyházközségeink nemes szivü
elöljáróságát, hazánk jobb módú polgárait és áldozatkész
hitrukomiinkat, hogy tekintettel arra, miszerint kisded missiói
alapunk nem képes minden szükségeinket fedezni, torjeszszék
ki szives gondjaikat reánk is, kiket a sors édes hazánktól
elszakítva, idegen országba taszított s megfosztott egyhá­
zunk sok oly áldásaitól, melyek édes hazánk kebelén oly
jóltevőleg árasztják el a hivő leiket s filléreikkel vagy a
fennebbi szükségnek megfelelő könyvbeli vagy másnemű
kegyes adományaikkal járuljanak e mi kisded missiónk er­
kölcsi és anyagi fejlesztéséhez, tovább építéséhez s az ur­
nák dicsőségére leendő felvirágoztatásához.
Láng Károly.
KÜLÖNFÉLÉK.
Kolozsvár, 1883. aug. 25.
Személyi hírek. Főt. N a g y Péter püspök ur e hó
30-án Nagy-Enyedre megy, a papi vizsgákat vezetni s on­
nan Szászvárosra, a tanoda ünnepélyén részt venni. —
S z a t m á r i Ákos , a kolozsvári főtanodához választott ta­
nár, szeptember 5-én a tanodái év ünnepélyes megnyitása
alkalmával foglalja el új tanszékét. — T ó th L a j o s t, ki
időközi lolkószi minőségben szolgált Dobreczonben R é v é s z
I m r e helyen, a tiszadobi egyházközség egyhangúlag lelkesz-
szé választotta. R é v é s z K á l m á n , az Imre szép tehet­
ségű fia segódtanár lett a debreczeni főtanodánál. — B é k é s i
Gyul a, debreczeni ref. tanár, a tiszántúli ref. tanári egyesület
elnökévé választatott meg, miután Tóth Sámuel, az eddigi de­
rék elnök, tisztéről lemondott.
— Az u nitáriusok zsinata holnap, 26-án Vargyason
nyílik meg. A püspök ünnepélyes fogadtatására nagy előké­
születek történtek. Nehány ifjú papot fog fölszentelni.
— A tisznátúli egyházkerület folyó évi szeptem­
ber 4 s következő napjain tartja meg őszi közgyűlését. A
gyűlés első napján fog gr. Degenfeld Imre, volt főgondnok
gyászemlékünnepe megtartatni. Ezután következik a megvá­
lasztott új főgondnoknak hivatalába való beigtatása és fel­
esketése. Még az nap délután segélyegyleti választmány tar-
tatik. A közgyűlés nevezetesebb tárgyai lesznek: 1) Az
egyházak osztályozása és a lelkészek (minősítésének kérdé­
se. 2) Lelkószkópességi vizsgák ügyének rendezése. 3) Az
egyetemes tanügyi bizottság tanterve. 4) Tanári helyek be­
töltése felett való intézkedés. 6) Középiskolai felügyelő-ta­
nács szervezése sfcb.
A debreczeni ref. főiskola szép alapitványnak néz
legközelebb eléje. Bőid. emlékezetű gr. Degenfeld ImL’e fő­
gondnok örökösei, édes atyjuk emlékére és nevére 30,000
forintra menő alapítványt tesznek. A czól, melyre azon ősz-
szegnek évi kamata felkasználtassék, a családtagok által kö­
zelebbről fog medhatároztatni,
— É rtesítés a kolozsvári államilag segélyzett s nyil­
vánossági joggal felruházott felsőbb kereskedelmi iskola
felől, a) C z ó l j a az i n t é z e t n e k . Tudományos és szak­
szerű kiképzése azon ifjaknak kik a kereskedés, forgalom,
közgazdaság vagy iparvállalatok torén, valamint az állami
közigazgatás azon ágainál óhajtanak alkalmazást nyerni,
melyre ezen intézetet végzett ifjakat az 1883. évi, a tiszt­
viselők minősítéséről szóló I. t. ez. minősülteknek és ille­
tékeseknek nyilvánítja, b) B e i r a t á s . Az 1 8 8 3 --84-iki
tanévre a beiratások f. évi szeptember 1—5-ig, d. e. 9 —
12 óráig az intézet helyiségében (Főtér, plébánia épület)
eszközöltetnek; ugyanazon napokon a délutáni órákban 3 —
5-ig tartatnak a felvételi és javitó vizsgálatok. A tanév
ünnepélyes megnyitása szeptember 5-én d. e. 10 órakor
lesz s a következő napon reggeli 8 órakor a rendes tanítás
kezdetét veszi, c) F e l v é t e l . E felsőbb kereskedelmi iskola
első osztályába rendes tanulókul oly növendékek vétetnek
fel, kik a gymnasium, reál vagy polgári iskola négy alsó
osztályát legalább kielégítő sikerrel végezték, vagy a kik
legalább 14 évesek és az említett iskolák osztályaiban ezen
tanítani szokott tantárgyakból felvételi vizsgálatot állanak
ki. A magasabb osztályokba való felvétel csak a mege­
lőző osztály tantárgyaiból sikeresen kiállandó felvételi vizs­
gálat, vagy valamely hasonrangu és nyilvánossági joggal
felruházott intézet megfelelő bizonyítványa alapján történ­
hetik. A felvételi vizsgálatokért külön dij fizetendő, d) I s -
 302
k ó l á i d i j a k . E kereskedelmi iskolába lépő növendékek
beivatasuk alkalmával „beiratási dijtt czimen egyszer min­
denkorra négy frtot tartoznak fizetni A tandij a rendes ta­
nulóktól egy évre 40 negyven frt, melynek fele a beiratás
alkalmával, a másik fele pedig február elején fizetendő. A
rendkívüli tanulók annyi 4 frtot fizetnek egész évi dijul, a
hány tanórára járnak be hetenkint, mindaddig, inig dijaik
a rendes tanulók tandiját eléri ; ezen összegen túl menő
óráikért dijt nem fizetnek, A tandij fizetés alól hiteles hi-
zonyitványnyal igazolt szegénység alapján, a kitűnő és je­
les osztályzatiak fel is mentetnek. — Ifjúsági könyvtár
alapjára minden tanuló 2 frtot tartozik fizetni, e) Az i n t é ­
z e t r a n g j a . A kolozsvári felsőbb kereskedelmi tanintézet
az 1872. okt. 10-én kiadott min. rendelet III. ez. 1. § a
szerint egy rangba helyeztetett a főgymnásium és főreál
tanodával, s mindazon kedvezményekben részesül, melyek
ezen intézeteket megilletik; például, hogy az i t t v é g z e t t
növendékek katonai kötelezettségűk kitölté­
s é b e n az e g y é v i ö n k é n t e s s é g r e j o g o s í t v a v a n ­
n a k ; és továbbá, ez i n t é z e t a z o n o s s z e r v e z e t ű és
t e l j e s e n egy r a n g ú a b u d a p e s t i k e r e s k e d e l m i
a k a d é m i á v a l i s, a növendékeit ugyanazon életpályákra
készíti elő, mint amaz. Bővebb felvilágosítást nyújtó pros-
pectussal vagy évi értesítővel szívesen szolgál az igazgató­
ság. Kolozsvárt, 1883. augusztus hó. Kiss Sándor igazgató
tanár,
— Az országos tan ító gyűlés, huzamos ideig tar
tott előkészületi értekezletek után, nyilvános üléseit az or­
szág házában megkezdette s a tárgyalások menetéből már
is nyilván való, hogy az űj organisât^ mely a tanítói kar
képviselő testületét jelen formájában szabályozta, a tanítói
kar jól felfogott érdekeinek az eddiginél inkább megfelelő s
így az üg'ynek is csak javára szolgál. Lapunk szűk tere
nem engedi részletes tudósítást közleni a tárgyalások folya­
máról ; e tekintetben olvasóinkat a napilapokhoz utasítjuk.
P á l y á z a t i liix*cletéa.
A sz.-udvarhelyi ev. ref, collegiumnál betöltendő BaéBMCá; i s y ö l v tanítói állomásra. — Évi fizetés GOO
frt o. é., a megválasztás 3 évre szól s az állomást szeptember 1-én kell elfoglalni. — Megválasztandott szükség
esetében köteles leend a collegiumban benn lakni, esküdti teendőket végezni és az önként vállalkozóknak tfjpn.ni-
c s lH nyelvet tanítani.
A fölszerelt folyamodásokat e hó végéig kell az igazgatósághoz beadni.
Kelt Székely-Udvarhely, 1883. augusztus 22-én.
Az elöljáróság megbízásából:
Nyomatott Stein Jánosnál az ev. rét. íőtanoda betűivel Kolozsvárt.
Megemlítjük azonban, hogy egyik közelebbi ülésen igen fon»
tos határozat hozatott, mely az ország tanítói és a hazai
népnevolés barátai közt élénk megelégedést fog kelteni.
Ugyanis a magyarországi tanítók árvaházának ügyét, melyet
már 1870-ben hoztak szőnyegre, nagy lépéssel előbbre vit­
te s remélhető, hogy ez a jótékony intézet nemsokára lé­
tesül. Az ügyet Tóth József pestmogyei tanfelügyelő adta
elő, ki annak már tizenhárom évi bajnoka. Nagy tetszéssel
fogadták lelkes előadói beszédét, melyben kifejtette, hogy
a tanitók két alapon nyugvó népiskolát akarnak meg­
teremteni : a vallás által biztosított erkölcsi s a reálismere­
tek által fejlesztett értelmi alapon; továbbá kijelentette, hogy
a népet nevelő erkölcsi testületnek csak akarnia kell saz árvaház
meglesz. A jelenlevők nagy lelkesedéssel fogadták el a szakosz­
tály előterjesztését, mely szerint magunkévá teszik az árvabáz
eszméjét és annak megvalósítását mindenkép olőmozditják,
egyúttal átveszik a felügyeletet az „árvaházi egyesület“ fe­
lett. Az árvaház, melyet különféle tanintézetekkel kapcso­
latban állitnak fel, jótéteményeinek gyakorlásában nem is­
mer felekezeti vagy nyelvi különbséget. Felkérik a közok­
tatásügyi minisztert, hogy a most épülőben levő budapesti
tanítóképző intézetben évenkint 10— 12 tanítói árva oltár­
rá sát tegye lehetővé. Az árvaház az Eötvös-alap intézmé­
nyével testvérintézet lesz. A tanitó-egyletek árvabázi bizott­
ságokat szerveznek s gyűjtéseikről félévenként beszámolnak
stb. Az előterjesztés elfogadása után Péterfi Sándor indít-
ványovta, hogy Tóth Józsefnek és társainak, kik ez ügyben
ernyedetlenül fáradoznak, jegyzőkönyvi köszönetét szavazza­
nak, mit zajos éljenzés és taps között fogadtak el.
A SZERKESZTŐ POSTÁJA.
Na g y J ó z s e f urnák Csurgó. Mihelyt a Jób könyvéről
szóló tanulmány közlése véget ér, megkezdhetem. Köszönöm a nagy
megemlékezést.
Bőd Kár oly,
igazgató.
X in . évfolyam. Kolozsvárit, 1883. Szeptember .2
P R O T E S T Á N S KÖZLÖNY.
EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP.
MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.
SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS:
b.-farhaa uicza 16 Bzára, hová a lap szellemi s anyagi ügyeit
illető minden küldemények czimzondők.
ELŐFIZETÉSI ÁR :
Egéfiz évre 6 frfc., félévre S frt., évnegyedre 1 frt. 50 kr.
a-®«
í t
j^ELELŐ S SZE R K ESZTŐ É S KIADÓ TULA JD O N O S: S s s é b © 2 5
Egy test és egy lélek vagytok.
Tartalom: Élő tőke. Sz. B. — A vallás- és közoktatási
miniszternek báró Vay Miklóshoz, mint a ref. országos konvent el­
nökéhez intézett lovele a középiskolai törvény életbeléptetése tár­
gyában. — A moklva oláhországi missio köréből. Láng Károly. —
Mozgalmak a középiskolai oktatás terén külföldön. (Felolvastatott
az országos középiskolai tanáregyesület közgyűlésén Kolozsvárt, 1883.
jól. 6.) Dr. Alexander Bernát. — J ó b Könyve. Bibliai (tanul­
mány.) Benkő Károly. — Iskolai értesítők. — Külföld. — Külön­
félék. — Tárcza: Kegyelet a holtak iránt.
ÉLŐTŐKE.
Kolozsvár, aug. 31.
Az utóbbi időben divattá, hog’y ne mondjuk:
szenvedéllyé vált egyházkerületünkben a kepe-megvál­
tás. Sok helyt hazánk közjogi fejlődése szüksógkép
hozta magával azt, hogy az egyház és az egyházi
hivatalosok föntartására szolgáló költségek nem a
hívek óvről-óvre beszolgáltatott járulékaiból telnek
ki, hanem tized-kárpótlási tőkékben őriztetnek, a tő­
kék évi kamatai fordittatván|a szükségek fedezésére.
Ily helyeken az u. n. hívek majd semmi egyházi
terhet sem hordoznak, sőt nem egy ily természetű
egyházközségünk van, a melyben, mint mondatik,
nem is igen volna tanácsos a rendes egyházi adó­
zást még csak meg is pendíteni.
Egyházközségeink nagyobb része a mban nem
abban a helyzetben van, hanem a hívek évről-évre
megadják, a mennyire megadják tartozásaikat, a mi­
ből ismét, jól tudjuk, sok helyt és sokszor súrló­
dások, kellemetlenségek, sőt nyílt viszályok is ke­
letkeznek az egyházi hivatalosok és a kepefizetök
között — rég megírván Maróthi uram, hogy a ma­
gyarnak természetében van a morosus fizetés.
Épen ez a tény indít papjaink körül mind töb­
bet és többet arra, hogy igyekszik kepe-megváltási
szám 35.
3°
KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.
HIRDETÉSI DIJAK
kétszer hasábozott garmond sor vagy annak tere 5 kr. Bó-
lyegdij minden beigtatás után 30 kv.
Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél külön kedvez­
ményt nyújt a kiadóhivatal.
-V*
B O X X I O lC O © .
Eféz. IV. 4.
alapot teremtetni egyházközsége által, kétszeres erő­
feszítésre is rá tudván híveit bírni, avval a kecsegtető
remónynyel, hogy majd, legalább a jövő nemzedékek,
mentesek lesznek az egyházi adózástól. Sőt ez az
igyekezet annyira élénkké vált az utóbbi időben,
hogy a folyton szaporodó kérelmek következtében
maga egyházkerületi közgyűlésünk is kényszerítve
érzi magát korábbi határozatának megváltoztatására,
ügy, hogy míg előbb az vala a szabály, hogy a
kepét csak egészében s akkor is csak úgy lehet
megváltani, ha az egész váltság-tőke a központban
helyeztetik el, addig ma, bizonyos formák között, a
részleges kepe-megváltást és a tőkék egy részének
ott helyt való kezelését is engedélyezheti az áll. ig.
tanács.
Teljesen tudjuk méltányolni azokat az okokat,
a melyek az illető papokat a kepe-megváltás irányá­
ba terelték. Figyelemmel kisérve egyházi életünket
évek óta, tudjuk, hogy a pap és hívei közötti vi-
szongások egy részét épen materiális diífereutiák
szítják és mérgesítik el. Azt is tudjuk, hogy a ta­
karékos tőke-gyűjtés nemcsak vagyoni, hanem er­
kölcsi tekintetben is igen nagy hatással lehet az
emberre s magok papjaink, ha fizetősökre nézve
függetlenekké válnak a részbeu még fejletlen egy­
háztagoktól, nem csak sok kellemetlenségtől szaba­
dulnak meg, hanem fontos elhivatásuk teendőit is
sokkal önállóbban és igy sikeresebben végezhetik.
És mi még is, mindezeket tudva is, nem örö­
mest látjuk a kepemegváltás e divatát, sőt szenve­
délyét emelkedőben. Nem, főkóp protestáns szem­
pontból, mert az állandó tehertől való menekülés
az opus operatum jellegét viseli magán s idővel égé-
 304
BE0 n elszoktathatja híveinket a személyes érdem és
személyes kötelezettség nagy elvétől. Hiszen a Pro­
testantismus épen azt tartja egyik legsajátosabb
ismertető jegyének, hogy mindenki magáért — sem
a megigazulást, sem a megváltást egészen el nem
végezhetvén helyettünk senki más, hanem mi ma­
gunk lévén magunk megigazitói s a nagy póldaadó
kegyelméből megváltói. Ha már most egy-két nem­
zedék az egyházi szükségek fedezésére szolgáló tő­
kéket — elismerjük dicséretre méltó igyekezettel —
összekipargatja: a később következő öltők minden
áldozat nélkül fognak az egyház szolgálataihoz ju t­
ni s a mit az ember ingyen kap, nem szokta meg­
becsülni. Ezért nem adják a bibliaterjesztő társula­
tok bibliáikat egészen ingyen s ezért az elvi okért
nem vagyunk mi a kepemegváltásoknak barátai, de
a mely elvi oknak ugyancsak messzevágó gyakorlati
következései vannak.
Nem tagadjuk, hogy néha-néha bennünk is fői­
kéi az ördög s látva protestáns földhözragadt sze­
génységünkkel szemben a római egyház dús vagyo-
nosságát, olykor irigység támad — nem magunk,
hanem egyházunk érdekében — szivünkben. De
azért, jobban megnézve a dolgot: még sem cserél­
nénk azokkal a gazdagokkal.
Ha szegények vagyunk is, de a magunk gaz­
dái vagyunk egészen s mindeneknél drágábbnak is­
merjük azt az egyházat, a melyért verejtékezünk,
TÁECZA.
KEGYELET A HOLTAK IRÁNT.
Saint-Muvc Girardin tanulmánya.
(Vége).
Ne big’yjük azonban, hogy minden ellenállás nélkül
lehetett legyőzni a sírok iránti kegyeletet. E philosophusi
érzéketlenséggel erős karezot vívott a családi szeretet; kü­
lönösen az anyák küzdöttek amaz eszme ellen, hogy ha el­
vesztik gyermeküket, csak hideg érzéketlen hamu maradjon
hátra belőle számukra. Ragaszkodtak a hithez, miszerint
éjente haza járnak gyermekeik szellemei9 s e szellemek nem
voltak komorak, szomorúak. Quintiliannál egy anya beszéli,
hogy fia mily szép alakban s mily szeretetteljesen jelent
inog neki éjjelenként. A boldog anya közölte férjével a tit­
k o t ; de ez skeptikns fő volt s azt felelte „A s z e l l e m
csak üres beszéd; az ember e g é s z e n meghal a testtel s
a hamvak nem kezdhetnek megint élni, érezni Nem láttad
te fiadat, hanem csak gondoltál rája, s a sok rá gondolás
miatt gondolatod testet öltött, elkápráztatta szemedet.u Az
asszony megmarad állítása mellett: ő látta. — De hát ak­
kor miért nem láttam én is? kérdi a férj. „Azért, mert
én jobban szerettem, jobban sajnáltam őt, mint te. Ő jól
tudta. A szellemek megérozik, ki szereti Őket, s a kiről az
tehetségünk szerint áldozunk s a melyről tudjuk,
hogy b e l ő l ü n k táplálkozik, mint é lő t ő k é b ő l .
Az ingyen kegynek nem tudunk, nem akarunk
emberei lenni, sem a hitben, sem a gyakorlati élet­
ben s azért tartjuk a protestantismust oly minde­
nek fölölti nagyra, mert ezt az öntevékenységet, ezt
a magunk emberségéből való megélést szűri bele
vérünkbe, lelkűnkbe s életét csak a mi élő és mun­
kás hitünkből merítvén: óletteljessógre sarkal, em­
beri természetünkben rejlő inertiánk, kónyelmeske-
désünk leküzdésére szoktat, lelkesít.
A kepe-megváltás elve az életet szívja ki a
Protestantismus egyetlen tőkéjéből: a hívekből; azt
az életet, a mely az alapítók hosszú és tiszteletre­
méltó sorozatát provocalva, egyházunk dicsőségévé
tette alkotásaikat, nevöket, emléküket. Azt az életet,
a mely templomokat és iskolákat emelt a semmiből
s a mai nap ünnepeltjóvel: Kúu Kocsárddal aján-
dókozá meg egyházkerületünket.
Nem hiában gondolunk ma, a szászvárosi Kúu-
tanoda ünnepnapján, napjaink kepe-megváltási divat­
jára, sőt szenvedélyére. A kepéjét megváltó nép már
haldokló tagjává indul az egyháznak gr. Kun
Kocsárd, mikor már rég ott porland ősei sírboltjá­
ban, akkor is élni log auyaszentegyházunkban!
ellenkezőt tudják, ahhoz bizony nőm közelitnek.“ Ez az
eset érdekesen mutatja, mily ellontétbon állt ogy-egy család
keblében már ekkor a pkilosophia s a szív szava. Valóban
az utóbbi lett idővel győztes; de a holtak kegyelete isteni
törvényből szivbeli kötelességgé, vallásosságból rokoni sze­
retetté változott.
Ez cszmekülöubsóg leginkább érzik a Stacius Thébaisán,
melyben szintén Antigoné odaadása a főtárgy. Stacius a régi
hagyományokhoz ragaszkodást affcctál, s nemhogy kevésbbé ven­
né, Lucanus módjára, a sírokat s a mythologiát, ellenkezőleg
negélyozi tiszteletüket. De azért ő is megmarad kora gyer­
mekének, philosophusnak. 0 nem hiszi, s tudja kortársairól,
hogy ők se hiszik, hogy az eltomeletlenok lelkei a Styx part­
jain kóborolnak évszámra. Ezért is Staciusüál Antigoné nem
a sírok iránti vallásos tiszteletből, bánom testvéri kegyelet­
ből áldozza fel magát. Inkább a nővért mintsem a hívőt,
inkább a gyöngédséget, mintsem a vallásosságot látjuk ben­
ne. S czóljának tisztábban feltüntetése végett, Polynikcs no-
j ót, Argiát, állítja Antigoné mellé. A két nő nem ismeri
egymást s csak a csatatéren találkoznak, bel egyazon holt­
testet keresik mind a ketfon. Megható találkozásuk érdeke­
sen mutatja, mekkorát változott Sophoclostől Staciusig a te*
metkozes felfogása.
Argia elhagyta az argosi anyákat s özvegyeket, kik

A vallás- és közoktatási miniszternek
báró Vay Miklóshoz,
mint a ref. országos kon vént elnökéhez intézett levele a
középiskolai törvény életbeléptetése tárgyában.
Nagyméltóságu báró ós elnök ur! A középiskolákról
és azok tanárainak képesítéséről szóló 1883. évi XXX. t. ez.
befejező 74 §-sa engem bízott meg a törvény végrehajtá­
sával, de kimondotta egyszersmind, hogy annak rendelkezé­
sei, az akkor folyó (1882/3) tanévre nem alkalmazandók.
A törvényhozás odanézett oz utóbbi kijelentéssel, hogy
a tanév akkoriban már inkább előre haladt, mintsem új in­
tézményeket rögtönösen behozni czélszerünek látszhatott
volna s különösen az érettségi vizsgálatokra nézve már meg
lévén téve mind az állami, mind a felekezeti iskolákban az
előkészületek, ez utóbbiakra nézve a törvény 22 — 24§-ainak
rendelkezései, a tett előintézkedések megzavarása nélkül, ki­
vihetők nem lettek volna.
Az 1882/3 tanévnek beYÓgeztével, illetőleg az 1883/4
tanév megnyíltával , vagyis f. évi szeptember bó 1 ső nap-
tával azonban beáll a törvény életbeléptetésének időpontja
meg kell kezdődnio a törvény végrehajtásának.
E végrehajtás azonban különösen a felekezeti iskolákra
nézve némely előmtézkedéseket kíván, melyekre nézve Nagy-
méltóságodat^ mint a helvét. hitvallású öt egyházkerület
egyetemes konventjének elnökét s általa ezen konventet, mint
a helvét hitvallású összes középiskolák főhatóságát, a'követ­
kezőkben kívántam tisztelettel megkeresni.
I, A törvény 8. g-ának második kikozdóse szerint, a
felekezotek által fenntartott tanintézeteknél a tantárgyak*
Atbenbe mentek Theseusboz folyamodni. Polynikes iránti
szerelnie nem győzte az eredményt bevárni, s öreg kísérő­
jével elindul Tkebae alá, hogy felkeresse, s flróon parancsa
daczára., eltemesse a holttestet. Siet, nehogy férje tovább is
eltcmetetlenül heverjen, vagy a mi ép oly rosszul esnék hű
női szivének, más temesse el. „Éjjel jön a hareztérre ; hal­
vány lámpája fényénél lassan botorkál ide s tova a holtak
közt, a vértől síkos gyepen, a széttört fegyverzetekben
meg-megbotoiva. Nem fél az éj íómessógétől, nem a testü­
ket kereső lelkektől; egyik hullától a másikhoz megy, le-
lehajolva a megjegesült arezok föle. Férjét keresi; az ég
sötétsége panaszra fakasztja, midőn egyszerre kibukkan a
hold fénye, s ő észre veszi azt a köpenyt, melyet nem rég
hímzett férjének, s a köpenytől nem messze egy arczával a
pórba borult bullát. Polynikes az. Ráveti magát az úgy ke­
resett holttestre ; öltözékével s hajával törli le a felig oda
száradt vért.“
Ekkor jön bátyját eltemetni Antigoné; s a mint a
csillagfénynél az ismert helyhez közeledik, jajgatást, elfoj­
tott zokogást hall; lámpa fényt, s ennél hosszú ruhába bur­
kolt nőalakot pillant meg, zilált hajjal, véres arczczal. A két
nő felismeri egymást s a közös holttostre közösen hullatják
könnyeiket. Az elköltözöttről beszélnek. De az idő halad s
munkához kell fogni. Folomolik tehát a hullát, az Ismone
partjára viszik, megmossák a még mind véres folyamban, s
305
bán az egész tanfolyam alatt elérendő végczélt és a taní­
tandó ismeretek mértékét, a tanrendszert, tantervét és a
tankönyveket az illető felekezeti főhatóság állapítja meg és
azt esetről-esetre a vallás- és közoktatásügyi miniszternők
bejelenti.
Felkérem ennélfogva Nagyméltóságodat, méltóztassék
a főhatósága alatti középiskolákban érvényben álló tanrend­
szert és tantorvet (az osztályonkénti tárgy- és óra-beosz­
tással), mint a melyekből a tanítandó ismeretek mértéke
és az egész tanfolyam alatt elérendő végozé) megítélhető,
úgyszintén a használt tankönyvek névsorát hozzám fel­
terjeszteni.
A mennyiben az eddig érvényben volt tanrendszeren
és tantervén s az osztályonkénti tárgy ós óra-beosztáson ,
épen a szentesitett törvény követelményeihez képest, akár
a 3. és 4. §-ok szerint, a rendes tantárgyakat illetőleg,
akár a 16, §, szerint, a tanórák heti számát illetőleg, vál­
toztatások volnának szükségesek: felkérem Nagymóltóságo-
dat, hogy e változtatások idejekorán megtétele és a tan-
tervnek a törvénynek megfelelő átdolgozása iránt intézkedni
s hozzám az ekép megállapítandó tantervet méltóztassék
bemutatni.
Mivel pedig ugyancsak az előbb idézett 8. §. második
kikezdése szerint, a tanítandó ismeretekre nézve a megálla­
pított mérték nem lehet kisebb, mint az, mely a, közokta­
tásügyi miniszter rendelkezése s közvetlen vezetése alatt
álló intézetekben alkalmazva van, ennélfogva van szerencsém
Nagyméltóságoddal tudomás véget közölni •/. alatt a ren­
delkezésem s közvetlen vezetésem alatt álló gymnasiumok
midőn a drága test visszanyerte halotti szépségét, még egy­
szer megcsókolják s körülnéznek a síkon, nincs-e még va­
lamerre máglya, mely nem aludt ki egészen? De a mág­
lyák mind kialvák, — egyotlen egy kivételével: Eteocles
máglyája az, — a Fúriák tartották meg benne a szikrát.
A két nő nem tudja, kié a máglya, ráteszik a hullát, s
kérik a harezost, kié a máglya volt, fogadja békésen az új
társat s engedje meg, hogy vegyüljenek hamvaik. A máglya
recsegve gyulád fel, összeomlik, — a lánggomoly kétfelé
válik, s a két tűzoszlap viaskodni látszik egymással. „Oh,
Eteocles máglyája volt az, kiált fel Antigoné megrémültén,
— az öcscsééj mert ki tagadhatta volna meg azt, ücsosón
kívül, tőle!w
E szép, megragadó költeményen érzik a modern iz: a
hatáskeresés s a komor, a rettenetes kedvelése. A halál s
a fájdalom e geniális alkalmazása egészen újkori költészetre
emlékeztet,
Az újkori költészetben ugyanis a halál eszméje mint­
egy valóságos irodalmat hozott létre, még pedig két irány­
nyal; az egyik komor, rideg jellegű, a keresztyén szóno­
koknál — a másik melancholicus, regényes a tizcnnyolcza-
dik s a tizenkilenczedik század költőinél.
Az ó-kor szónokai korántsem tündököltek valami na­
gyon, ha az élet rövidsége került náluk szóba. A lélek hal­
hatatlanságának hite akkortájt csak a philosophusok vagy a

tantervét és Órabeosztását, a mint azt legközelebbről a tör­
vény 16. §-ában meghatározott óraszámokra való tekintettel
módosítottam.
Önként értetik, hogy ezen gymnasiumi tanterv s je­
lesen annak órabeosztása Nagyméltóságodra, illetőleg a fő­ mást gyakorolni akarnék, megkívánom jegyezni, hogy az
hatósága alatti középiskolákra nézve nem kötelező, csakis a érettségi vizsgálat természeténél fogva nem kívánhat a VIII#
Nagymóltóságod által meghatározandó mérték és elérendő
czél tekintetében szolgálhat mérvadóul.
II. A törvény 22. §-a szerint, „az érettségi vizsgálat
Írásbeli és szóbeli és a vizsgálati útasitást a vallás- és köz-
oktatásügyi miniszter az illető felekezeti főhatóságok, to­
vábbá az egyetemek, illetőleg műegyetem tanári karának
meghallgatásával állapítja mcg.u
Ezen utasítás érvénye természetesen ki fog terjedni
valamennyi nyolez osztályú nyilvános gymnasium (illetőleg
reáliskola) érettségi vizsgálataira, mert a dolog természeté­
ben fekszik, hogy az érettségi bizonyítványok mind egyenlő
érvényűek lévén , úgy a főiskolákra való felvételre,
mint az 1883. I. t, cz.-ben meghatározott minősítő jelle­
gökre nézve szükségkép egyenlőknek kell lenni magoknak
az érettségi vizsgálatoknak isy tekintet nélkül az illető kö­
zépiskolák jellegére.
Éhez képest felkérem Nagyméltóságodat, hogy az érett­
ségi vizsgálatok, úgy Írásbeli, mint szóbeli tárgyaira, vala­
mint a vizsgálati eljárásra nézve méltóztassék tervezetet
dolgozni, illetőleg dolgoztatni ki s azt a következő tanév
folyama alatt minden esetre oly időben hozzám felterjeszti
ni, hogy én a második félév kezdetén az utasítást kidolgoz­
tathassam s végleg megállapíthassam, hogy az már az
mystoriuinokba beavatottaknak volt inkább tana, mintsem
néphit. Midőn az élet rövidségéről beszólt az ó-kori szó­
nok, semmit se tudott ígérni a földöntúli létről s könnyen
kétségbeesésbe, elkeseredésbe csapott át. Ellenben a keresz­
tyén szónok, midőn áz ólet rövidségéről beszól, egyszers­
mind az örökkévalóságot mutatja fel remény gyanánt, a
mely örökkévalóságban mindenkinek boldog vagy boldogta­
lan része van, a szerint, a mint itt az életben viselte ma­
gát. A keresztyén szónok tehát teheti, hogy a múlékony
időről beszéljen, a nélkül, hogy elkeserítené hallgatóit. Ezért
alkalmazta is oly gyakran a keresztyén hitszónoklat a
halál eszm éjét; ezért szeret annyira Bossuet visssa-vissza-
térni a sírokhoz, mert itt találja azt, „a mi úgy csekély
voltunkról, valamint minméltóságunkról meggyőz.“
S mily különös: c gyászos gondolatok, melyek a ke­
resztyént nem keserítik el, egyáltalán nem verik le az em­
b ert. A sírokat ha nézzük, a fájdalom mellett a magunk
halhatatlanságának eszméje is felébred tudatunkban s igy
valami mély, önző gyönyörérzet fog el. Ez az a molancholia,
mely a XVIII. és XIX. század költőit ih lette; ez ihleti a zám osetről-osetro feljelentendő lösz.
Young és követője, Hervey, egyhangú deklamacióit, melyek
egyébiránt elkeserítő s kétségbeesésbe vezérlő szomorúsággal
tehék el.
306
1883/4 tanév végén tartandó érettségi vizsgálatokra nézve
kötelezővé válhasson.
A mi az érettségi vizsgálatok; tárgyait illeti, a nélkülp
; h°£y Nagyméltóságod nézeteit megelőzni, vagy azokra nyo­
osztály tantágyainak egy szigorított vizsgálata- lenni, hanem
az egész középiskolában elért eredménynek, különösen pedig
a nyolez osztályt' végzett növendék érettségi fókának meg­
ítélésére kell, hogy irányuljon.
Épen ezért, nézetem szerint, nem« a középiskola összes
rendes tárgyaira, Kanom csakis azokra- terjesztendő ki, me­
lyek épen az érettség megítélésére alkalmasak a melyekből
a tanulónak az egész tanfolyam alatt elért tanulása ered­
ménye leginkább megítélhető.
Felkérem azért Nagymóltóságodad, hogy a- mennyiben
e nézetemben elvileg osztozik, méltóztassék kijelölni azon
tárgyakat, melyek esetleg külün-külün az Írásbeli és a szó­
beli érettségi vizsgálatnak a gynmasrumokon tárgyaivá vol­
nának teendők.
E vizsgálati eljárásra vonatkozó szabályzat iránti j a ­
vaslatában, melyre nézve Nagyméltóságod a főhatósága a la tti,
intézeteknél eddig érvényben álló, vagy esetleg most kidol­
gozandó saját utasításait lesz szives felterjeszteni, különö­
sen egy pontra hívom fel Nagymóltóságod figyelmét, melyet
a törvény, úgy látszik, nyílt kérdésnek hagyott vagy leg­
alább nem elég szabatosan oldott meg és ez az, ki tekin­
tessék az írásbeli vizsgálaton wegbukottnak és a 27. §-a
szerint szóbeli vizsgálatra nem bocsáthatónak? az-e, a ki
csak egy Írásbeli dolgozatával is elégtelen jogyet kapott,
melyet esetleg a. szóbelin, ha azon tárgy a szóbelinek kü­
lönben nem volna is tárgya, kij&vitbat. E részben óhajta­
nám, ha Nagymóltóságod határozottan körülírt javaslatot
lenni méltóztatnék.
III. A törvény 38. §-a, azerinfc, a hitfelekesetek által
fenntartott nyilvános középiskolákban úgy a tanulókra, mint
a tanárokra vonatkozó fegyelmi szabályzatokat fegyelmi
eljárást is beleértve) azok egyházi főhatóságai állapítják meg,,
kötelesek azonban azokat,, valamint az azokon időnként esz­
közölt változtatásokat a vallás- és és közoktatásügyi minisz­
ternek tudomás végett felterjeszteni.
Felkérem ennélfogva Nagymóltóságodat, méltóztassék
a főhatósága alatti középiskolákban jelenben ói vényben álló
mindkét rendbeli, a tanulókra és tanárokra vonatkozó flgyel-
mi és eljárási szabályzatokat hozzám bemutatni.
Egyszersmindenkorra van szerencsém figyelmeztetni
Nagymóltóságodat, hogy az ezen szabályzatokon jövőben ne­
talán teendő változtatások is tudomás végett, valamint a
hivatalától fegyelmi úton netalán elmozdítandó igazgató vagy
tanár fegyelmi ügye, az indokolt ítélet közlése mellett, hoz­
IV. A főfelügyelőt! jog’ gyakorlása szempontjából a
törvény 46. §-a értelmében, a szükséghez képest, s belátá­
som szerint fogok a felekezeti középiskoláknak e végből
I kirendelendő megbizottaim által teljesítendő m eglátogatása
 307
iránt intézkedni s arról az általam megbízandó ©gyén, vagy
egyének nevének közlése mellett Nagyméltó&ágodad, vagy ha
Nagyméltóságod czólszerübbnek véli s ez iránti kívánságá­
ról engem értesíteni méltóztattk, az illető püspököt kellő
időben értesitendem, hogy a fősatósá :a alatt álló intézeteket
a kiküldetésről tudósíthassa s megbízottamnak az intézetek­
be beléphetósét, valamint az általa teljesítendő látogatás
törvényes sikerét biztosíthassa.
Valamint most már s egyszersmindenkorra van sze­
rencsém felkérni Nagyméltóságodat, hogy a 48. §. a.) pont­
ja értelmében az általam esetről-esetre bekivánandó Statis­
tik ai adatokat, továbbá, külön felhívás nélkül a b.) pont
alatti tanóvonkénti jelentéseket minden óv vegével a ta n ­
rendszernek a c) pontban érintett netaláni változtatásait
esetről-esetre a d.) pont szerint a tankönyveket csak ha
általam különösen kivántatni fog, végre az idézett §. utolsó
kikezdóse szerint, a főhatósága alatti tanintézetek mindegyi­
kének vagyoni állásáról, az iskolai vagyon elhelyeztetósévől
és kezelése módjáról az 1883/4. tanév végéig hiteles kimu­
tatást méltóztassék nekem bemutatni.
Végül engedje meg Nagyméltóságod kifejezést adnom
azon meggyőződésemnek, hogy a középiskolai törvény életbe
léptetésével nemcsak átalában középiskoláink ügye, hanem
különösen a felekezeti középiskoláké is örvendetes lendüle­
tet nyevend s a felekezetek az álammal vállvetve fognak
törekedni saját középiskoláik felvirágoztatása által a tan-
tigynek s ez által a közművelődésnek, mint századokon át,
úgy jövőre is a tőlök telhető legjobb szolgálatokat tenni.
Kijelenteni egyszermind, hogy a középiskolákról s
azok tanárainak képesítéséről szóló 1883. XXX. t. czikket
ezennel, illetőleg az 1883—84 tanév kezdetével életbe lé­
pettnek tekintem s valamint magam, ki annak végrehajtá­
sával vagyok megbízva, ez időponttól kezdve annak végre­
hajtásában kötelességemhez képest eljárok, ügy a felekezeti
főhatóságoktól is elvárom, hogy abban engem mindenkép támo­
gatni fognak. Budapesten 1883. évi augusztus hó 6-án.
Trefort.
A moldva-oláhországi missió köréből.
in.
Calarás, 1883. aug. 7 .
Pitesti atyánkfijaitól búcsút vevón, Crajova felé indul­
tam. A Pitest és Crajova között elterülő síkság szomorú
képet tár az útas elé, a különben igen termékeny vidék
most csaknem kopárnak mondható. A tavaszi hosszas esőzés
megkésleltotto a földmivelőt s a nyár folyamán beköszöntött
roppant szárazság a különben is későn ültetett kukoriczát,
mely e vidéknek főtérmesztmenyét képezi, annyira kiégette,
hogy termesre egyáltalán semmi kilátás sem lehet, s igy
pusztított a kitartó szárazság, Móldvátkivéve, egész Romá­
niában, minek következtében a gabona termés is igen gyen­
ge volt, a fű kiszáradt, s mi mostoha időknek s nagy drá­
gaságnak nézünk elébe.
Öt órai utazás után végre megérkeztem a vonattal
Crsjovlid h itt azonnal híveink felkeresésére indultam. It*
teni híveink, minkogy nagy része a német nyelvet is érti*
az evangélikus lelkész által láttatnak el, ki megígérte, hogy
iskolájában, a magyárok kedvéért, naponként legalább egy
vagy két órán át, a jövő iskolai évtől kezdve, a magyar nyel­
vet is fogja taníttatni. Az evangélikus lelkésztől vett érté*
sités szerint, crajovai híveink lólek-száma 100 — 150-re te­
hető, kik többnyire iparüzők ós cselédek, róm. katb. magya­
rok nagyobb számmal vannak itt, ezeknek sincs azonban
sem magyar papjok sem magyar iskolájuk. Igen jó volna
tehát, ha Crajován magyar közös iskola állíttathatnék fel.
Crajován, mivel ott tartózkodásom ideje köznapra esett
ós sem keresztelési sem más egyházi functio nem adta elő
magát, nem tarthattam szolgálatot, e helyett azonban az
egyház volt gondnoka, Nagy Sándor, jobb módú iparos afia
társaságában ós kalauzolása mellett, meglátogattam az ott
elő nehány reform, családot s szivükre kötöttem, hogy val­
lásunkhoz híven ragaszkodjanak, attól magukat eltántorittat-
ni ne engedjék, s addig is, mig anyagi viszonyaink oda­
fejlődhetnek. hogy számukra papot vagy tanítót adhatunk,
maradjauak a külföldön is hü reformátusok és hazájukat
szerető jó magyarok. Eg'yébiránt Crajova igen csinos és
kedves kis v áro s, sok német is lakja, kiknek nagyobb
része gyógyszerészekből és kereskedőkből áll, mig a magya­
rok, mint fennebb is emlitóm, ipartízők és cselédek, Két
napi időzés után, a cvajovaiak szives vendégszeretetének,
különösen derék consulunk,- e tősgyökeres magyar ember, a
barátságos és nyílt szivü német avangélikus pap s jó gond­
nokunk, Nagy Sándor előzékenységének és vendégszereteté­
nek édes emlékével a Duna felé vettem utamat, hogy meg­
látogassam a hazám határához közel fekvő kedves kis *á*
rí)st Turn-Severint. títam Palotáig unalmas és egyhangú
volt, Palotán túl azonban fostői kép tárult elém, oly gyö­
nyörű kép, melyet a ki egyszer lát, soha sem feledhet el,
az állomástól kiindulva, egy hatalmas erdővel borított ma­
gas hegy felé törekedtünk, melynek tetejéről letekintve, lát­
tam a méltósággal tova folyó szőke Dunát egész pompá­
jában, a csillámló Duna partján, lent a völgyben, Turn-Sc-
verint fényes tornyával, a túlparton a szerb határt egy erő­
dített kis városával s több apró falvaival, mig a hegyről
egy jó negyed órai lassú haladás után elérve, közvetlen a
Duna partján robog be a vonat Turn-Severinbe. Itt sem
tehettem többet, mint Crajován. Meglátogattam a consult,
az evangélikus papot ós egy 20 óv óta ott élő magyar ref.
családot. Turn-Severini híveink legnagyobb részét azon
munkások ós matrózok képezik, kik részint a hajókon a
kikötőbe dolgoznak, részint pedig a gyárakba vannak alkal­
mazva s csak ideig óráig való lakosai a városnak, ezek is,
mint a crajovaiak, az evangélikus lelkész által gondoztatnak.
Itt hallottam azon igazán mulatságos esetet, hogy az én
áhitatos, de nem hivatalos collegám, Molnár Zsigmond, ki
magát mindenütt romániai ref. főmissionáriusnak mutatja be
s ha kérdőre vonatik, maga is kénytelen bovallani, hogy az
ő küldetése nem e világból való, hogy magának híveink kö­
zött pártot szőrözhessen. Daczára annak, hogy nős és csalá­
dos ember, hosszas levelezésben állott a fennebb em lített

magyar család egyik nőtagjával s azt mindenáron nőül akar­
ta venni s csak miután több Ízben kikosaraztatott s a csa­
ládfő által erélyesebben visszautasittatott, látta jónak az os­
trommal felhagyva tovább vitorlázni.
Láng Károly.
Mozgalmak a középiskolai oktatás
terén külföldön.
(Fölolvastatott as országos középi9k. tanáregyesület közgyűlésén
Kolozsvárt, 1883. jul. 6.)
(Folytatás.)
Közben a porosz kormány már a múlt évben rendele­
tét bocsátott ki a tornatanitás s az ifjúsági játékok dolgá­
ban, melylyel hosszú mulasztást tett jóvá. A rendelet meg-
emlékszik arról, hogy a tornatanitásnak kötelezővé tételével
zári, tornalielyiségeket állítottak fel, de sokkal fontosabbak­
nak mondja a tornatéren való gyakorlatokat. A tornatérrel,
mondja, oly helyet nyertünk, melyen az ifjúság játékban
örülhet a maga szabadságának, s a hol szabadságával csak
a játék törvényei és szabályai által korlátozva, élni is tanul.
Igen nagy nevelő fontossággal bir, hogy az ifjú pezsgő élet
e része, előbbi nemzedékeknek ez ölömé, a jelen korban újra
fölóledjen s a jövő számára fentartassék. Az ifjúságnak gyak­
ran kell alkalmat adni, hogy a küzdelemben, mely minden
igazi játékkal vele jár, örömét találja. Alig van eszköz,
mely annyira mint ez meg tudná szüntetni a szellemi bá-
gyadtságot, föl tudná frissíteni a testet s a lelket, s munkára
annyira frissé, alkalmassá tudua tenni. Megóvja az ifjút
természetellenes koraérettsógtől és bágyadtságtól, s a hol
e vészes tüuotek már fölmerültek, sikeresen működik a beteg
ifjú "élet gyógyításán. A rendelet emliti, hogy a kormány
sokszor figyelmeztetett a játékok fontosságára, de igen ke­
vés sikerrel. Csak némely intézetben maradtak fenn, a leg­
többen semmi nyomuk sincsen. Ajánlja a lapdajátókokaí,
versenyfutást, versenyküzdést, vadász- és harezjátékokat stb.
a kijelöli a rendelkezésre álló irodalmat. Megemlékszik a
rendelet keresztülvitelének nehézségeiről is, továbbá a tor-
názással összekötött kirándulásokról ós utazásokról, az úszás­
ról és korcsolyázásról; a tanítóképző intézetekben már
majdnem mindenütt uszó-iskolákat rendeztek be. A rende­
let végszavai sajnálkozást fejeznek ki a felett, hogy még
nem látják át mindenütt, hogy a test erösbödésével ós ed-
zodésóvel a szellemi munkára szükséges erő ós kedv is gya­
rapodik, s hogy a túlterhelésre vonatkozó sok panasz elné­
mulna, ha ezt az igazságot átéreztek ós értették volna. A
„Times“ e rendeletről vezerczikket irt, melyben azt mondja,
hogy angol iskolák igazgatói nagyon elcsodálkoznának, ha
azt a rendeletét kapnák, hogy tanítványaikat egészséges já­
tékokra és testgyakorlatokra,buzdítsák. Maga a rendelet a
tanítványokat valószínűleg buzgó lapdajátszásnál találná s
a tanárok —■ bizonyára ott volnának a tanulók közt. Sőt
megfontolandó, hogy Angliában nein viszik e túlságra a
folytonos játszást stb. Azt hiszem, hogy Magyarországban
hasonló rendelet egészen úgy járna, mint az efféle rende­
3Ö8
letek eddig Németországban jártak. Igen szép czikkeket Ír­
nának a rendeletről s igen dicsérnék a nemes szándékot, de
a puszta rendelet egyetlen egy játékot sem honosítana meg.
Kísérleteket nálunk is tettek ez irányban, fájdalom, mindon
látható eredmény nélkül; nagyon kívánatos volna, ba taná­
raink közvéleménye fölkarolná o kérdést. Ifjúságunk testi
eltespedését mi sem nézhetjük közömbösen; a honvédelem
érdekei előtt mi sem hunyhatunk szemet.
A túlterhelés e kérdésében a legélesebb vádak a t a ­
n á r o k ellen fordulnak. A tudósoknak közülök szemükre
hányják, hogy nagyon belebocsátkoznak tudományuk részle­
teibe s tanítványaikból tudósokat akarnak nevelni, különö­
sen a filológusok; a kik pedig a tanításra szorítkoznak, a
nélkül, hogy részt akarnának venni a tudomány fejleszté­
sében, ugyancsak nem menekülnek a vádaktól. Mechanikus
tanítás, pedantéria, nagyoknak látszó eredmények létrehozá­
sának ambicziója stb. a vádlók szerint ezek részéről is csak
oly veszedelmes túlterhelést idozuok elő, mint a fiatal tudó­
sok túlbuzgósága.
(Folyt, köv.)
Alexander Bernát.
JO B KÖNY VE .
— (Bibliai tanulmány.) —
Irta:
Benkö István.
(Folytatás.)
Czélja e szerint a könyvnek azon félreértés ellen ki­
kelni, mintha a büntetésből valakinek orkölcsiségéro, vagy
szerencsétlenségének nagyságából bűnének nagyságára kö­
vetkeztetni lehetne; és igy nem lehet mindent Isten vissza­
fizető igazságának tulajdonítani. Bot szenvedhet az igaz is,
a nélkül, hogy szenvedését bűnösségének iehetuo tulajdoní­
tani ; hanem czélja a szón védésnek, hogy a küzdelemben az
embernek kegyessége és isteni félelme megerősödjék, meg­
tisztuljon s az ember érdemes legyen isten megjutalmazá-
sára; tehát az igaznak, kegyesnek szenvedése nincs ellen­
tétben az isteni igazságossággal, hanem kifolyása mint­
egy magasabb igazságosságnak, mely — a szeretet. Ha
már most a szenvedés csak eszköz a mogjobbitásra, tehát
az embernek nem kell bekótelenkedni Isten ellen, m intJób,
— még akkor sem, ha ártatlanul szenved, mivel nem é rt­
heti a mindenhatónak útait. Legyen az ember minden kö­
rülmények között hű os istenfélő. Czélja tehát a költőnek
Jób példájában felmutatni, hogy a régi felfogás szerint, az
embert a szenvedés Isten ellen zúgolódni készfci; de az em­
ber alázza meg magát, ismerje be saját kicsinységét, töké­
letlenségét és nyugodjék meg, bármily nehéz is a küzdelem,
mivel Isten szeretetből és jó czólból kisérti.
A világban létező rosznak, szenvedésnek ilyetén fel­
fogása által a költő szakit a régi korlátozott nézettel ós
egészen új látkörbo lép, mintegy olőbarczosa az új tcsta-
mentomban teljességében megjelonő igazságnak. Mindazáltal
nem jut a kérdés teljes megoldására, a mi nem is volt le-

kétséges az ó4ostamentomban; csak közeledik ahoz, a mi­
dőn a régi hit elégtelenségét, helytelenségét kimutatni igye­
kezvén; túlmegy az érvényben levő tnozaismus hatarain. A
teljes megoldást az evangélium adja meg, az emberi élet
és a világigazgatás kétségbeejtő tala \yát a Jézus Krisztus
oldja meg a h a l á l u t á n i k i e g y e nl i t ó s tanában, mely
szerint ki-ki elnyeri jűtalmát vagy büntetését jósága vagy
gonoszsága arányában. A szenvedő kegyes keresztyénnek e
hitben van a vigasztalása. Ez is egyik előnye a Krisztus
vallásának a mozaismus felett.
Készük most mikép vélekednek egyes commcnlatorok
a könyv alapeszméjéről.
1) A Jób könyvének alapeszméjét helyesen fogták
fel: Ottó Zöckler; Vaikinger (das Buck Hiob, Stuttgart
1856); August Dillmann (1869); Stickel; Gleiss; Haver -
nick; Keil; Heiligstedt; W elte; Delitzsch; Sámuel Davidson
(Introduction. The book of Jób. 3862) etc. Umbrcit, Hir-
zel, Renan, Noyes és mások szintén azt tartják, hogy a
költcíüok czélja bebizonyítani a m ó z e s i t a n s z e r i n t i
v i s s z a f i z e t é s t a r t h a t a t l a n s á g á t , a szenvedő ke­
gyes Jóbban, mint példában, akarván ezt szemléltetni. Ez
ellen Dillmann és mások megjegyzik, hogy a könyv polomi-
cus élő nem a mózesi visszafizetési tan ellen irányul, ha­
nem az azzal való visszaélés ellen, vagyis a szerencsétlen­
ségben levő személyeket illető gyanúsítás, ócsárlás és zord
ítélet ellen. Igaz, hogy a szerző a visszaélés ellen küzd és
nem mondja ki nyíltan, hogy a regi tant ol kell vetni, mert
ezt nem is tehette; de mikor megtámadja az abból szár­
mazó helytelen következtetéseket akkor mdirocte az érvény­
ben levő régi tan tarthatatlanságát, akarja kimutatni. Csak
akarja, küzd ellene, de mégis csak a régi felfogás érvénye­
sül, a mint az epilog mutatja.
Némely magyarázók egyoldalulag fogják fel a könyv
alapeszméjét, a szerint, a mint egyik vagy másik pontja
helyezik a fősúlyt vagy nem a körülmények helyes ismere­
téből indulnak ki.
2) Schárcr Augusti és Lee úgy vélik:, hogy a költő
a ke g y e s, á ll h a t a t o alázatos szenvedőnek
e s z m é n y é t (ideál) akarta Jobban felmutatni; valamint
Hengstenborg is a s z é n v o <1ő i g a z e m b o r p c l d a n y á t
látja benne. Ez azonban nem áll, mivel Jób csak a prolog-
ban kogyes, később pedig végtelen zúgolódó, egyáltalában
nőm példányszerü viseletű.
3) Schlottmann, Keil, Good ^The book of Jób 1812.
Introductory dissertation), A. B. Davidson stb. szerint, a
szerző leírja az é l e t b ő l v e t t k é p b e n a k e g y e s e m ­ t é z e t a l a p j á u l “, ez még hivatalosan nincs keresztül
b e r n e k k ü z d e l m é t és győzelmét a legnagyobb kisérte*
sok között, vagyis a könyv Jób kísértésének felmutatására
van szentelve, mely kisértést a sátán viszi véghez, Esten
engedőimével. E felfogás is az alapeszme félreértésén ala­
pul, mert ekkor miért nem festi Jóbot mindvégig kegyes­
nek s miért festi ép ellenkezőleg zúgolódónalc ? Miért eme­
lik ki a barátok oly szembeszökőn a regi hitet, melyről tá­
madásaikat intézik? Mi czélja van a Jób szenvedéseinek,
mit n.ar a költő elérni a szenvedések szemléltetésével ? A zása, részben pedig vétel utján, szép gyarapodást jeleznek*
309
költőnek czélja, hogy feltüntesse a gonosznak viszonyát as
ember erkölcsi életmódjához, s hogy tovább fejtse a kérdést
s kimutassa a szenvedésnek czéljáfc, hogy t. i. az csak esz­
köz az ember megjobbitására stb.
4) Baumgarten — Crusius (Opuscula theologica 1836.)
úgy véli, hogy a könyv a valódi bölcseség eszméjét adja
elé. A bölcseség különböző fokozatait: Jób, az ő három ba­
rátja és Elihu tüntetik föl; kegyesség, törvényes élet, öntu­
datos és bölcs vallás. Jehova beszédét elhagyja, E hypothesis
erőszakolt, igen általános, elvont, üres, nem a költeményből
indul ki, sőt azt mellőzve, előre megállapított nézetet igyek­
szik feltalálni benne.
(Folyt, köv.)
Iskolai értesítők.
— V. Közlemény —
A m a r o s v á s á r h e l yi ev. ref. c o l l e g i u m é r ­
t e s í t ő j e az 1882 83-ik iskolai évről. Kiadta az igaz­
gatóság.
A nagy gonddal^ és ^ egybeállitott értesítő a le­
folyt évi iskolai életre és működésre vonatkozó statistika
mellett, ez iskolának, mely a székely főváros kebelében,
mint protestáns tanintézet, óvtizek hosszú során át, neve*
zetes cultur missiot teljesített és teljesít napjainkban is, ok­
levelek és authenticus források lelkiismeretes kutatása alap­
ján összeállított históriáját tartalmazza, Koncz József, tan­
vezető tanár gondos szerkesztésében. A collegium története
3 korszakot ölel fel : I. S z é k e l y - (később maros-) vá s á r ­
h e l y i i s k o l a , p a r t i c u l a 1557 —1718-ig = 161 év. II.
Sár o spa t a k - g y u l a f e h é r vá r i c oll. tö r t én e te 1672 —
1716 = 44 év; márczius 26—nov. 28-ig, 8 hónapig
Krakkóban és 1716 docz— 1718 ápril 30-ig, mint vendég,
Marosvásárhelyt. III. S á r o s p a t a k-g y u 1a f e b e r v á r-
m a r o s v á s á v h e l y í c o l l e g i u m t ö r t é n e t e 1718 —
1883 = 165 óv.
A lefolyt tanévet Horváth Gáspár, igazgató tanár
zárta be, a jelen középiskolai törvényre vonatkozó és ev­
vel kapcsolatos, talpra esett megjegyzéseivel.
Az iskola oz évi vagyoni gyarapodására vonatkozó
jelentésből kiemeljük a következőket:
a) a z e n e - és é n e k k a r mú l t évi a l a p j a : 2 2 7 6
írt, jelenleg: 2326 frfc.
b) A M e n t o vi c h-a 1ap, molynek kamata részben
önképzőkör! pályadijakra fordittatik, részben a tőkét gya­
rapítja, múlt évben: 416 frt 59 krt, jelenleg: 564 'frt
69 krt mutat.
Mint örvendetes kezdeményezés van felemlítve C s o n ­
t o s J á n o s , földbirtokos, azon nemes jótékonysága, mely
szerint 1000 forintot szándékszik letenni „ t á p l á l ó - i n ­
vive, de megtörténte csak idő kérdése.
Pályamunkák és jó tanulók díjazására egyes, jóté­
kony adakozók által: 146 frt 50 kr; 4 drb. arany, 1 drb.
10 frankos arany stb,
Az iskola ez évben szorgalmas és jó magaviseletíl
tanítványait, a rendelkezésére álló alapok- és ajándékozá­
sokhoz képest részint közvotve, részint egyenes segélyben,
összesen: 2941 frt 227« kr, 4 drb. cs. kir és 2 drb. 10
frankos aranyban részesítette. Az iskolai szertárok, vala­
mint az ifjúsági olvasó-egylet részben egyesek ajándéko­
 310

Növendékek száma az elemi és középtanodában óv vé­
gén: 389. Vallásra nézve: ev. ref.1 299, lutheránus 7, uni­
tárius 13, r. kath. 37, gör. kath és kel. 11, izraelita 12.
Tanulási előmenetelre: kitűnő 47, jeles 51. I-ső ren­
dű 222, II-od rendű 68.
Érettségi vizsgálatra jelentkezett 28, ebből érettnek
Ítéltetett minden tantárgyból kitüntetéssel 4, egynémely­
ből 3, egyszerűen 18, 3 visszavettetett. Deáki rigorosumon
átment 23 VI. k. oszt, tanuló.
Az ifjúság kebelében alakult önképzőkör két csoport­
vány előállítási költségei körülbelül 80 krba kerülnek, mig
a pogányok átlag 8 írtjával fizetik darabját. Egy evangéli­
kus egyházi lap a következő megjegyzéseket fűzi ehhez:
„Mind ez, s még több ia lehetséges a keresztyén Angliá­
ban : gondoljunk csak az ópium kényszerre Kínában. Egy
részről milliókat költenek ós százával küldik szét a hittérí­
tőket, hogy megnyerjék a pogányokat az evangeliomnafr,
másrészt pedig hajószámra viszik nekik a testet ós lelket
ölő ópiumot ós a bálványokat.“
_ _ _ _ _ _ _ _

ban működött, u. m. a M e n t ő v i e h önképzőkör a 3 felső

gymnasiuui tagjaiból: 26. Gyűlés volt ez évben 18. Beada- Kolozsvár, 1883. szept 1.
totfc 38 mű, szavalat volt: 20. A kör az idén is megülte — Szem élyi h írek V é n Mi h á l y , papjelöltet a bi-
a szokásos márcziusi ünnepélyt. kafalvi egyházközség egyhangúlag s nagy lelkesedéssel pap­
Az V. k. osztály önképzőköre. Tartatott 25 gyűlés. jává választotta. — S z e r o m l e i J ó z s e f , dobi, — jelen­
Beadatott Összesen 93 dolgozat, a mi tekintve a nagy számot,
szorgalmas munkálkodásra mutat, habár a sikeres dolgoza­ leg h.-böszörményi pap, aug. 26-án foglalta el új állo­
tok %-ka nem is a legarányosabb számokat mutat. mását.
A jövő 1883 - 84 iskolai év szept. 5-én kezdődik, a — Lelkószi jubileum . Szól György a bárándi ref.
javító pótló vizsgálatok szept, 8 — 10-ig fognak megtartatni. egyház régi idő óta buzgó ós fáradhatlan lelkipásztora, 8
Felségétől koronás királyunktól, a Ferencz József lovagrend­
KÜLFÖLD. del tüntettetett k i; az érdemrend szept. 2-án fog e tiszán­
túli egyházkerület pü-pöke által Bárándon nyilvánosan áta­
A u s z tr ia . N e m z e t i s é g e k a bécsi e g y e t e ­
datni, mely alkalommal jubiláns ünnepély tartatik a tem­
me n . Ausztria tizenhét provincziájából, mint már említet­
tük, 2888 rendes, 352 rendkívüli hallgató és 116 gyógy­ plomban. A dobreszeni egyházmegye bölcs nestora, ki m int
szerész látogatta a múlt félévben a bécsi egyetemet. A ta­ tanácsbiró és helyettes esperes is működött s egész életét
nulók számának Jegnagzobb része Alsó-Ausztriából került ki rend, pontosság, valódi lelkipásztori buzgóság ós szeretet
(1018), azutáu következik Magyarország 820, Morvaország jellemzik : a ref. Egyháznak két kitűnő lolkipásztort is ne*
712 és Csehország 469 tanulóval. Németországból 30, Svácz- veit fel két derék fiában, u. m .: Szól Kálmán n.-szalontai
ból 6, Francziaországból 1, Olaszországból 23, Dániából 1,
Angliából 5, Oroszországból 36, Montenegróból 1, Oláhor­ ós ifj. Szól György avas-újvárosi kitűnő lelkipásztorokat»
szágból 68, Szerbiából 24, Bulgáriából 2, Görögországból Szivünkből üdvözöljük az igazi pátriaveha jellemű férfiúig
1, Törökországból 6 tanuló volt beiratkozva. Ezenkívül Ázsiá­ derék papi családjában.
ból 3 és Amerikából szintén 3 ifjú kereste fel a bécsi egye­ — V ályi János, a tiszántúli egyházkerület újonnan
temet, tanulás czéljából.
választott főgondnoka v a s á r n a p érkezik Debreczenbe és
3 t f é m © to r s a á g . L u t h e r h á z i b i b l i á j a . Ma,
boigtatási ünnepélye szeptember hó 4-ón, azaz kedden lesz,
midőn az ogész evangélikus keresztyén világ a Luther négy-
százados emlékünnepére készül, nem lesz érdektelen tudni, a mikor Dobreczenben az egyházkerületi közgyűlés is kez­
hogy a stokholmi királyi könyvtárban egy bibliát őriznek, detét veszi. Ez alkalomból fog az elhunyt gróf Dégenfeld
mely a Lutheré volt, s melyet a nagy reformátor úgy, lát­ Imre volt főgondnok felett is az emlókboszéd megtartatni,
szik, igen gyakran használt is. A latin biblia 1521-ben — A dobreczeni főiskola ifjúsága Vályi Jánosnak beigtatá-
nyomatott Lyonban, s fekete selyembe van kötve, bőr sar­
si ünnepélye alkalmából ugyanazon estén fényes fáklyás ze­
kokkal. Ezüsttel volt kirakva, de most a táblák szögleteiből
nehány darab és a kapcsok hiányzanak. A könyv lapjainak nét rendez.
.szélei tele vannak Luther sajátkezű jegyzeteivel; maga a — Az alpestosi ev. re f lelkészi állom ásra f. hó
szöveg igen sok kisebb-nagyobb fametszotü rajzzal van el­ 19-en ejtetett meg a kándidáczió. Kandidálva lettek: Kiss
látva, középkor naiv modorában. Ezenkívül a könyvben a Mózes; maros-nómetii, Jakab Dénes bácsii lelkészek és Tamó
jelenlegi íőkönyvtárnok : Klemminguek a következő mogjegy« Gyula, papjelölt, A próba szónoklatok már a legközelebbi
zése olvasható: Magnus 0. Celsius értesítése szerint, annak
vasárnapon megkezdődnek.
idején a biblia első lapján Luther sajátkezű következő verse
volt olvasható: — A kecskem éti jogakadóm iának szép ünnepélye
„leli lobé und weijs wol wie langk: lesz a jövő szept. hó 10-ón. Ekkor fog ugyanis az 1883/4.
Ich sterbe und wois wol wann tanév ünnepélyesen megnyittatni s a jogakadómia legújabban
Ich faré und weijs wol wo kin ; megválasztott fiatal tanárai, u. in. dr. Bagi Béla, tehetsógos
Mich wundert das ich nit Immordar frölick p i a / ’ fiatal kecskeméti ügyvéd (váltó és kereskedelmi tanszék) és
M. L.
dr. Kovács Pál, kecskeméti lapszerkesztő (statisztikai és
(Élők és tudom, hogy meddig; meghalok, tudom mikor;
megyek, jól tudom, hogy hová, csodálkozom, hogy nem va­ közigazgatási tanszék), ekkor fognak tanszékeikbe ünnepé­
gyok mindig vig. M(artiuus) L(uthors). E lapot azonban va­ lyesen beigtattatni,
lami koziratgyüjtő kiszakította. Maga a biblia üveg szek­
rényben áll, s mindenki megnézheti. A SZERKESZTŐ PO STÁ JA .
A n g l i a . A b i r m i n g h a m i b á l v á n y g y á r An­ R é v a i P á l n a k , N. - Ba c z on, Az unitárius zsinat­
gliában kitűnő üzleteket csinál. Nemrég ezer üvegbálvány­ ról küldött s köszönettel vett tudósítás e számra későn ér­
ból álló szállítmány indult el Hátsó-Indiába. Egy ily bál­ kezett.
Nyomatott Stein Jánosnál az ev. ref. íőtanoda betűivel Kolozsvárt.
I l i i . évfolyam. Kolozsvártt, 1883. Szeptember 9. szám. 36.

P R O T E S T Á N S KÖZLÖNY. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP.

jU - - m t 'h -
« ------
MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.
SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS: HIRDETÉSI DIJAK
b.-farkas utcza 16 szám, hová a lap szellemi s anyagi ügyeit
illető minden küldemények czimzendők. kétszer hasábozotfc garmond sor vagy annak tere 5 kr. Bé­
Jjfcgdij minden beigtatás után 30 kr.
ELŐFIZETÉSI ÁR : Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél külön kéd vez-
Egész évre 6 frt., félévre $ frtM évnegyedre 1 Irt. 5 0 kr. rnényt nyújt a kiadóhivatal.
W- W -
j^ E L E L Ő S SZ E R K E SZ T Ő ÉS K IA D Ó T U L A JD O N O S : J D O X ^ X O l^ O S .

Egy test és egy lélek vagytok. Eféz, IV. 4.

Tartalom : Múlt és jövő. Szász Domokos. — Fölszentelő telendő Kopácsi Istvánnak, a reformatio egyik első
beszéd. — Vargyasi zsinat. (Az erdélyi unitárius egyházkerületnek,
rangú bajnokának elnöklete alatt itt tartá üléseit
Vargyason, 1883. aug. hó 26. s következő napjain tartott közgyű­
léséről ) R. Pál. — Mozgalmak a középiskolai oktatás terén kül­ az a zsinat, mely tanácskozásaival előkészítő az
földön. (Felolvastatott az országos középiskolai tanáregyesület köz­ ugyanazon s következő évben a nagy-váradi, debre­
gyűlésén Kolozsvárt, 1883. jul. 6.) Dr.Alexander Bernát. — J ób czeni s egervölgyi zsinatok által megállapított s egy-
Könyve . (Bibliai tanulmány.) Benkő Károly. — Különfélék. értelemmel elfogadott u. u. „ e g e r v ö l g y i " vagy
más névvel „ d e b r e c z e n i “ hitvallás létrejöttét,
MÚLT és J ÖVŐ mely vallástótel a m a g y a r r e f o r m á l t e g y h á z ­
(Üdvözlet a coiiYenthez.) n a k az e g é s z k e r e s z t y é n t u d o m á n y t ma ­
Kolozsvár, 1883. szept. 8 . g á b a n f o g l a l ó e l s ő h i t v a l l á s a * ) Nyilván­
Az érdél yrószi ref. egyházkerület történetének való e történeti tényből, hogy a Kolozsvártt tartott
évlapjain a folyó óv szeptember hava 12 ik napja, első zsinat eredményeiben századokra kiható, mert
mint örök emlékezetre méltó, lesz följegyezve. A alapvető munkát végzett.
történetíró föl fogja jegyezni, hogy az erdélyrószi Csaknem egy századdal későbben, 1647-ben,
ref. egyházkerület életében egy üj korszak nyílt viszont korszakot alkotó megállapodások színhelye
meg akkor, mert a „ r é g i “ Erdély ref. egyházának vala Kolozsvár városa. Géléi Katona István ugyanis
a királyhágóntűli testvér egyházkerületekkel, kegyes följegyzé, hogy a Szatmár-Nómeti zsinaton 1646-
óhajtásként századok óta hangoztatott, az 1881- ban közakarattal elhatározva lön összegyűjtése mind­
iki debreczeni zsinaton a törvény holt betűjével meg azon közös érvényű kanonoknak, melyek szerint a
is állapított egyessége, uniója azon a napon leit élő tiszáninnen és tűi fekvő, valamint az erdélyi egy­
valósággá, történeti ténynyó, az által, hogy a m a ­ házak is kormányozandók s miután a zsinat e mun­
g y a r o r s z á g i ref. e g y h á z e g y e t e m e s kon- kával őt bizta meg, e munkálatát először Kolozsvártt,
v e n t j ó n e k az e r d é l y i r é s z e k b e n e l s ő ü l é s ­ a jelzett évben, terjesztette elő, alávetve azt nyilvá­
s z a k a a k k o r n y í l t meg. nos bírálatnak, a mint írja : „ c s a k n e m az ös z -
Midőn e történeti nevezetességű nap közelgósére s z e s t i s z á n i n n e n i és t ú l i m a g y a r , — va ­
gondolunk s annak fölvirradását lélekben előre is üd­ l a m i n t az e r d ó l y o r s z á g i e g y h á z i s v i l á ­
vözöljük, önkónytelenül is az elmúltakra pillantunk gi a t y a f i a k i g e n n é p e s és ü n n e p é l y e s
vissza s e vizszapillantáshól merítjük a bizalmat a g y ü l e k e z e t é b e n . “ E szerint Kolozsvár városa
jövőre. vala színhelye mindazon alaptörvények megállapítá­
A királyhágóntűli testvér egyházkerületek vá­ sának, melyek fejedelmi szentesítést nyerve, 1649*
lasztott fórfiai nem most sereglenek össze először tői kezdve 1881-ig, tehát több mint kát századon
Kolozsvártt, közös tanácskozásra az erdélyiekkel. Már
a reformátio századában, 1561-ben, a sárospataki J e g y z é s . A XVI-ik században tartott magyar re­
ref. egyház nagy tekintélyű papjának, az öreg tisz­ formátus zsinatok végzései. Kiadta Kis Áron. 01-ik lap.
 312
át, erős fundamentumát képezték az azokat elfogadd
egyházkerületek egyházi s vallásos életének. Jólle­
het a bekövetkezett válságos idők a királyhágón in­
neni s túli testvérek között a közvetlen érintkezést,
egészen a legújabb időkig, lehetlenné tették, úgy
hogy közös tanácskozásokra többé egybe sem gyűl­
hettek, mindazáltal az akkor megállapított alaptör­
vények, hogy Géléi szavaival éljünk: „a b e n s ő
s z ö v e t s é g n e k s r o k o n i l é l e k k e l v a l ó egye ­
s ü l é s n e k " oly erős kapcsait képezték, melyeket
századok viszontagságai s viharai sem valának ké­
pesek széttépni.
Áldjuk a gondviselést, hogy az akkor megkö­
tött szövetséget, a legújabb időkben nemcsak föl-
itjului, hanem oly teljessé lenni engedte, hogy an­
nak kötelékében immár a magyarországi ref. egyház
egész egyeteme egy testté, egy lólekké egyesülhe­
tett. A debreczeni zsinat a hajdanta Kolozsvárit
megkezdett nemes munkáját a szövetségre lépésnek,
az egy czélra törekvők, az egy hitet vallók egyesü­
lésének, a szó legigazabb értelmében, bevégzetté tet­
te, úgy hogy a legmélyebben átórzett lelki öröm­
mel vehetjük ajkainkra a Krisztusi mondást: „Con-
s u m m a t u m est . "
Ennek a teljessé lett egyezségnek élő bizony­
ságát és hatalmas biztosítékát, a két és fél millió
lelket számláló magyar reformált egyház legfőbb
kormányzó testületét idvezeljük mi s velünk együtt,
bizonynyal, a magyar Sionnak minden igaz hive az
egyetemes konventben, mely az elmúltak dicső em­
lékeit idézi föl lelkűnkben, midőn üléseit épen azon
város vendégszerető falai között, épen azon egyház-
kerület testvéri körében lesz tartandó, a hol és a
melyben, századokkal ezelőtt, az alapvetés nagy és
fenséges munkáját megkezdették a magyar refor­
mátusok választott férfiai, porladó hamvaikban is
örökké áldandó előharczosai, bajnokai.
És a gondviselés iránt a legmélyebb hálára
buzdulva idvezeljük s felemelő érzülettel szemléljük
e nagytekintetü testület élén azt a galambősz fér­
fiút, a kit a magyarok Istene jó kedvében adott, s
a testi és lelki erőnek az élet ‘alkonyán is gazdag
mértékével megáldottau megtartott a magyar kálvi­
nistáknak vezéréül, díszéül, koronájául. E férfiú báró
V ay M i k l ó s ö nagy méltósága, a mi tiszteletteljes
ragaszkodásunknak s dicsekedésünknek legmóltóbb
tárgya.
Ezelőtt harmincznógy esztendővel, ugyancsak
Kolozsvár városában, a félrevezetett, tömeg bősz
szenvedélye zúdult föl ellene; most, — a tisztáb­
ban látás pillanataiban, egy hosszú élet utján szer­
zett érdemekben gazdag, a hazafiasság és hithüsóg
erényeiben tündöklő férfiút tisztel benne nemcsak e
város népe, hanem az egész magyar haza s hódo­
lattal köríti halántékait az elismerés koszorújával.
A múltaknak ily hagyományaira visszagondolva,
a jelennek ily fölemelő képére .tekintve, hogyan ne
vámok bizalommal s megnyugvással a jövőt? A ma­
gyar reformált egyháznak, mely a múlt időknek any-
nyi viharát túlélte s a nehéz vívódások daczára
annyi nemes munkát végzett; mely szétdaraboltsá-
gában is a legyőzhetetlenség erejét rejtó magában,
az immár egygyé s az egység által az eddiginél
még erősebbé s legyőzhetetlenebbó lett magyar refor­
mált egyháznak a jövőben is élnie s virulnia kell, s
mint a magyar nemzeti közművelődésnek egyik sze­
rény, de hü munkása, miut a haza szabadságának
s szeretőiének áldozatra kész bajnoka, mint a krisz­
tusi hit és erkölcs őre s ápolója, bizonynyal, élni s
virulni fog.
„H a I s t e n v e l ü n k , ki cs oda e l l e n ü n k?"
Szász Domokos.
Fölszentelő beszéd.
(Elmondtota a szászvárosi ev. ref. Kúntanocla új épületrészének
1883. szeptember 2-án tartott fölavatási ünnepén Deák Gerö,
igazgató tanár.)
„Ez az a nap, melyet az Úr rendelt; örvendezzünk
azon és legyünk vidámok!“ (Zsolt. CXYIII, 24.)
A szent hejdankor lantos királyának eme szavaival
üdvözöllek nemcsak titeket, kedves ifjak ! kik a nyugalom
napjainak lejárta után ismét visszatértetek fólbeszakitott
munkátok tovább folytatására, hanem a nagyérdemű közön­
ség mindazon tagjait is, a kik közelről és távolról ide ösz-
szegyütek, hogy részt vegyenek iskolánk örömünnepében.
Igen, mélyen tisztelt gyülekezet! örömnek napja virra-
dott intézetünkre ma, midőn közbuzgalom és bitrokoni ál­
dozatkészség emelte hajlékának ott — isten szentegybáza
szomszédságában — diszelgő új termeit fölszentelni s ren­
deltetésűknek ünnepélyesen is átadni óhajtjuk.
18 evvel ezelőtt ugyanily czélból ült vala ünnepet
itten emelkedett hangulatban, a közérdeklődés s a hazafias
részvét. De bárha a jelenvoltak akkor sem egy új taninté­
zet születésnapját, hanem egy már több mint ketszázados
történettel s szép, áldásos múlttal bíró iskola örömünnepét
szentelték vala meg: mégis ma sokkal állandóbb és általá­
nosabb öröm s jóval fokozottabb lelkesedés hathatja át szi­
vét mindnyájunknak.
Hiszen ez intézet akkori állapotában ama zöld vetés­
hez volt hasonló, melynek egészséges kifejlődését és hő ter­
mésre jutását csakis a későbbi kedvező időktől lehetett
várni. S ámbár egyelőre szép, verőfényes napok kedveztek
a reményteljes zöld vetésnek — a rövid idő alatt kiegészült
iskolának, — de csakhamar sötét fellegek borit ák el fölötte
az eget s a kedvezőtlen anyagi viszonyok csipős szele le-
fagyasztá annyi nemes l^ebel hőn ápolt reményét; a fiatal,
életvidám iskola Daidalosz fiának jutott sorsára, s mert a
szükséges feltételek nélkül ikarusi szárnyakkal tört a kellő­
nél magasabbra: pár óv múlva már ismét vissza kellett es­
nie korábbi alárendelt helyzetébe.
 313

A mai „Kúntanoda“ ellenben már csaknem teljes És mégis, t. gyülekezet! sok, nagyon sok! Épen annyi,
számú, hivatásáért lelkesülő, fiatal tanári karral rendelkezik; mint feneketlen tengernek a hullámzó folyammal, mely amab­
három év óta 8 osztályú teljes főgymnasiuramá van kiegé­ ba ömlik, s mi nt a hullámzó folyamnak a kis forrással, mely
szülve, közel 300 tanitványnyal; az ezek között uralkodó annak lassú növekedéséhez az első vékony ezüst-eret szol­
szellem hova-tovább mind nagyobb mértékben képes a kö­ gáltatja. — Igaz ugyan — szivesen beösmerjük — hogy
zönség bizodalmát kinyerni, és anyagi viszonyai — hála az a gymnasium ma már megszűnt az lenni, a mi volt száza­
isteni gondviselésnek! — oda emelkedtek, hogy fennmaradása dokon át, t. i. az e g y e t l e n előkészítő iskola és a tudo­
és felvirágzása többé nem £ 'bizonytalan jövő kétes esélyei­ mány szentélyének k i z á r ó l a g o s pitvara. Napjainkban a
től függ, hanem reális alapokon nyugvó, örömteljes jelen gymnasium féltékenység nélkül és odaadó előzékenységgel
által van biztosítva. osztozik az ifjúság kópzésügyének szolgálatában a többi
Ép azért meg vagyok győződve — nemcsak tano­ testvérintózetekkel. Ama támadások között, melyeket az
dánk nagyjai és kicsinyei, nemcsak az elöljárók, tanitók és oktatás ezelőtti útjain intéztek ellene, nem zárkozhatott el
tanítványok szentelnek ünnepet a jelen alkalommal. Öröm­ ama beösmerés elől, hogy másnemű képzési irányoktól ta­
napot ülnek ma mindazok, a kik mélyen érzik, hogy hazánk nulnia, egyoldalúságoktól óvakodnia és az idők követelmé­
fennállása a közművelődés kérdése s valakik csak látják és nyei folytán a tanítási eszközök körét kiszélesitnie kell.
tudják, hogy a tudománynak ezen több mini harmadfél szá­ Miután azonban ez megtörtént, véleményem szerint, ép en­
zaddal ezelőtt emelt oltárán a magyar cnltura és igaz P r o ­ nek folytán teljességgel nincs megczáfolva az a korábbi
testantismus szövétnekének kiolhatatlan lángja lobog s ter­ nézet, hogy a gymnasium tudományos pályára előképzést
jeszti tiszta fényét s melegét megyénk — e szent és dicső nyújtani kiválóbban alkalmas minden hasonfoku intézetnél.
emlékek területének — bérczei között! Messze vezetne czélomtól s tán vissza is élnék a nagy
Úgy van, m. t. gyülekezet! a mi mai örömünk közös érdemű közönség türelmével, ha ez állításom indokolása kap­
mindazokkal, kikben ama mindinkább általánossá váló meg­ csán részletesen feltüntetni akarnám: miként törekszik a
győződés lakozik, hogy úgy egyesek, mint egész népek sze­ gymnasium több mint századon át kipróbált szervezete
repe, hatása, nagysága leginkább a belső értektől függ, a jI által növendékeit széleskörű ismeretek birtokába ju tta tn i;
belső érték emelésére pedig a jól szervezett közép és felső miként sajátíttat el növendékeivel nem fél, hanem egész,
tanintézetek tehetnek legtöbbet magasztos hivatásuk betöl­ nőm felületes, hanem alapos tudást s miként foglalkoztatja
tése által. minden oldalról és fejleszti ki a növendékek lelki erőit any-
S vájjon miben áll a mi középfcanodánknak magasztos nyira, hogy őket elvégre a tudomány legfelsőbb feladatainak
hivatása? megoldására képesíti. Azért hát, rövidség okáért, csak annyit
Jertek, lépjünk csak lélekben a bejárat elé ; a fölötte óhajtok megjegyezni, hogy a gymnasiumi oktatás a széles­
.diszlő márványtábláról e hivatás a következő — egy nemes körű és alapos tudáson, a növendékek lelki erőinek minden
lelek örökszép gondolatát kifejező — szavakban ragyog le fe­ oldalú kifejlesztésén kívül, kiválóan alkalmasnak bizonyul két.
lénk: „ Cunc t i s , q u i se a r t i b u s e t m o r i b u s b o n i s dolognak nyújtására, melyek az egyénre nézve sokkal fon­
a more que p a t r i a e n o b i l i t a r e s t u d e n t , p a ­ tosabbak, mint maga a tudomány.
t e n t . “ ( I s k o l á n k t á r v a áll mi nda z ok el őt t , a k i k Egyik az, hogy állandó, kitartó m u n k á s s á g h o z
t udomány, jó e r k ö l c s é s h a z a s z e r e t e t t á l t a l szoktat. Ne higyje azt senki, t. gyűlés! hogy ez adomány
m egn emesülni t ö r e k e d n e k . “ oly igen csekély értékű; és ne gondolja senki, hogy a mun­
Megkísértem, t. gyülekezet! e hármas feladatot nehány ka szeretete már természetszerűleg van az emberbe oltva.
ecset-vonással részletesebben körülírni. S mig czélomat tőlem Hosszú és szigorú szoktatás kell ahhoz, hogy az ember ked­
telhető buzgalommal elérni igyekezem, kérlek ajándékozatok vet és örömet találjon a munkában ; de ez a szoktatás az­
meg szives figyelemmel. tán elkerülhetetlen, (ha egykor valami nagynak véghez vite­
I.
lére számit.) A ki nem képes magát bármikbr és gyorsan
Feliratunk szerint, gymnasiumunk első feladata tehát: munkára elhatározni s aztán buzgón, jó kedvvel és kitar*
s ze l l e mi k é p z é s t n y ú j t a n i a t u d o m á n y által. tólag munkálkodni, sehol sem képes kitűnni, legkevésbé a
T u d o m á n y által! De hát — kérdheti valaki magá­ tudományok terén. Minden iskolának tehát, ha derék férfia­
ban — ugyan mi köze van ez iskolának a tudománynyal ? kat akar képezni és növelni, kötelessége növendékeit kitartó
Hiszen e szó közönséges értelemben mindazt magában fog­ munkához szoktatni. És a gymnasium e kötelességnek ki ven
lalja, mit a gondolkodó ész, a különböző nemzetek szellem - és öntudatosan felei meg, a mennyiben főtárgyainak — az.
óriásainak kutató értelme evezi edeken át összehalmozott és ó-kori classicus nyelveknek — kitartó munkára gyakorló
pedig századunk fáradhatatlan tevékenysége folytán akkora kezelésében olyan alkalmas eszközzel bir, mely azon kívül,
mennyiségben, hogy abból még a legkitűnőbb észtehetsóg hogy munkássághoz szoktat, a reá fordítandó erő megfeszí­
is, ha mindjárt egy hosszú élet kitartó munkáját szenteli tése által növendékei lelkét üdvös erkölcsi fegyelemben tartja,
is arra, csak töredékeket képes elsajátitni. Már a 6 esz­ akaratjokat s ez által jellemöket edzi és így készíti elő ké­
tendős gyermek átlépheti küszöbét intézetünknek s ott 18— sőbbi élethivatásokra.
20 eves koráig megoldhatja feladatát. Mi köze van tehát e A másik pedig, n. é. közönség! a t u d o m á n y s z e r é ­
tanodának a tudománynyal? t é t, mely a tudomány iránti mély, benső, lelkesült odaadásban
*
 314
és a, vele való buzgó foglalkozásban áll, tekintet nélkül az
általa szerezhető haszonra. A ki c hajlamot és érdeklődést
a tudomány iránt és a benne rejlő szép, nemes iránt nem
érzi; ki a tudományban nem a dicső, mennyei Múzsát lát­
ja, hanem azt csak olyan eszköznek tekinti, mely által egy­
kor kenyeret szerezhet; kinek a tudománynyal való foglal­
kozás nem nyújt lelki Örömet, és a ki akkor, midőn vala­
mely tudományos feladatot megfejtett, nem tud örülni és
magát nem képes boldognak érezni, a nélkül, hogy azt ku­
tatná, minő haszon és gyakorlati előny szárinazhatik abból
részére: azt a gymnasium soha sem tekintheti méltó tanít­
ványának. Ez iskola olyan képző intézet, mely az állampol­
gárok nem egy különös állására, hivatására vagy különös
osztályára van tekintettel, hanem az egész embert akarja
kiművelni és megnemesiteni. Igaz ugyan, hog’y főleg az ál­
lam, az egyház és iskola szolgáinak nyújt műveltséget; de
az állami, egyházi és iskolai szolgálatra az által igyekszik
őket képesitni, hogy bennük az emberit nemositi meg és
hogy a valódi tudományos értelem kiművelése által az igaz­
ság megismerésére segiti.
Minden tudománynak czélja az igazság kideritóse, an­
nak az igazságnak, mely miuket szabadokká teszen, meg­
szabadít a tévelyek és bűnök kötelékeitől, a babona és hi­
tetlenség bókóitól. De ki vonhatná kétségbe, t. gyűlés ! hogy
e tekintetben igen lényeges, ha vájjon az iskolában a tu ­
domány és értelmesedés terjesztése minő szellemben törfé-
nik ? És a Protestantismus történetének alapos és elfogulat­
lan ismerője tudni fogja, hogy protestáns tanintézeteinkben
e tekintetben a szabadvizsgálódás szelleme uralkodik, e szel­
lem pedig szabadságra növel. Annak behatása alatt tano­
dánk a más nézetüek iránt való türelmet, az ellenkező, sőt
ellentétes felfogásoknak elfogulatlan méltatását törekszik a
növendékek leikébe beoltani s mintegy életük vezérelvévé
emeltetni. Nemcsak saját egyházunk részére igyekszik mű­
velt egyéneket képezni, hanem a más felekezetek fiainak
prot. szellemben való kiművelése által azok keblében a tü­
relmesebb és elfogulatlanabb gondolkodásmód magvait hinti el.
íme, tehát t. gyülekezet! iskolánk a maga első felada­
tát az által törekszik megoldani, hogy növendékeit leendő élet­
pályáikra, a szabadság cultusának ápolása, mellett tudományos
műveltséggel látja el.
(Folyt, köv.)
VARGYASI ZSINAT.
(Az erdélyi unitárius egyházkerületnek, Vargyason, 1883. aug. hó
26. és következő napjain tartott közgyűléséről.)
Egy lélekemelő ünnepélyről akarjuk e becses lapok
t. olvasó közönségét értesitni, s tesszük ezt — mint min­
dig, úgy ezen alkalommal is — azért, hogy a köztünk lévő
békés benső viszonynak új tápot szolgáltassunk ; hogy egyen-
gessükiitját. „az eg y a k o l és e g y p á s z t o r * felé vezető
lépteinknek.
Az „ u d v a r h e l y i u n i t á r i u s e g y ha z k ö r tf-be
kebelezett vargyasi népes és virágzó egyházközségnek: nyolcz-
van (80) év előtt- volt még hasonló ünnepe, minővel az
egyházkerületi főtanács, ez évi közgyűlésének oda helyezésé­
vel, most megtisztelte.
Nyolczvan év! mennyit változott azóta a világ?
Nyolczvan óv alatt, azok a szalmás fedelű, lantornás
ablaku, apró fakunyhók, zsellér, jobbágy es úrbéres lakóik­
kal: mind mind elpusztultak. Vargyasuak ma más képe és
népe van. A regi kunyhók helyén díszes kőházak emelked­
nek, baczoni „piros cseréppel“ fedve; a jobbágy, zsellér és
úrbéres népből: s z a b a d s z é k e l y n é p l e t t . Hála is­
tennek !
Ezelőtt 80 éwel, a ki Vargyason az unitáriusok zsi­
natán volt, láthatott meg egy-egy dűlőiéiben álló galamb-
bugos kaput, lakatlan, düledezo, pusztuló házat, melyben 39
év óta nem lakik senki. Kik«é volt az? Nemén, mondja el
halhatatlan B e n k ő n k.
„Elmen vén azért Háromszéknek talán mindé*
nik faluiból — úgy mond B e n kő —- a követek; nagy
Sereg tölt belőlök , mely Sereget midőn látta volna a
Mltsg. Királyi Commissio, izent az eleibe a székely követek
Seregének, hogy mivégre mennének? (mivel tartott a széke­
lyeknek támadásoktól) amazok mondották, hogy ők Istán-
tiável mennek. De vissza izent a Commissio, hogy az Is-
tantiát két-három ember is folviheti s Kesolutiot ád a Com­
missio, a több nép pedig oszoljék haza. Mondották azok,
hogy az Instantiájokban valami hibát találtának és addig
fel nem adják a Meltóságos Commissionak, inig meg nem
igazítják. Úgyis csak kérte azt a Commissio, eg)rebet gon­
dolván a székelyek elméjében lenni; noha azok valósággal
Instantiájokat akarták jobbítani valamely t. Plebanusnak ja-
vallására; de nem adván fel az Instántiát parancsolt sok
rendben a Mltsg. Commissio, hogy oszoljanak el ; paran­
csolt a lakosoknak is, hogy szállást azoknak ne adjanak.
A székely követek és egész Sereg azért M a d é f a l v á r a
menvén hálni, ott Contra mandata befogadták és megszál­
lottak, e t t e n e k é s i t t a n a k , v i g a n és b á t r a n v a l á -
na k; végezödteiiek c c. t. azért A. 1764. Januariusnak
7-ik napja előtt való éjtszakáján, mint contra toties expres-
süni mandátum oda gyűlt népet nem szenvedhetvén meg, na­
gyobb gonosztól való félelem miatt, a Mltsg. Commissio (melyek­
nek tagjai voltának: Mltsg. gr. és Consiliarius Lázár János úr ő
nsga, Mts. gr. Bethlen Miklós ő nsga és Móllsg. Gubernialis sec-
retarius Halmágyi István ur, Militare Brackium pedig Méltsg.
Siskovics Generális ur a magával levő katona Sereggel együtt)
parancsolt a Mili.taris Német seregnek, hogy azok á g y u k ­
ka l és e g y é b f e g y v e r e k k e l a t u m u l t u a l o d o n é p e t
lőnék és vágnák, a kik is Madefalvának egyik végén
lőni kezdettek, mely miatt égés is indult, és ekkor sokan
az oda gyűlt székelyek közül, elestenek; sokan megsebesül­
tének, sokan elszaladtának, kik közül némelyik máig is ke­
rüli Hazáját.“ — Igen, de az unokák haza jöttek már s
ott az Al-Duna mentén talán jobb napjaik lesznek, mint
volt ős apáiknak Má d é f a l v á n ! Adja isten!
De térjünk a közgyűlésre. Már augusztus 25-én kez­
detét vette az ünnep. Ekkor érkezett az ország minden ré­
széből, az unitárius egyházkerület igazgató főtanácsa, élén
 315
a püspökkel. Az utszák kiseperve, a község végén hatalmas
diadal kapu: „ I s t e n h o z o t t “ felirattal; ezer meg ezer
ünneplő ruhába öltözött székely, riadó „éljen“nel fogadja
szeretett főpásztorát, ki harang-zúgás között s több mint
30— 40 kocsin, válogatott kíséretével vonult be a parochiába.
Ab, milyen nagy különbség lehet e bevonulás és a kö­
zött, melyet; hasonló czélból, ugyancsak Vargyasra 80 év előtt,
az unitáriusok akkori püspöke (1786 — 1811-ig) nagy ajtai
L á z á r I s t v á n uram tett? Hiszen akkor még nem volt
Ágostonfalva alatt vasúti indóház; hiszen akkor még az ur
szőlőinek pásztorai: in co g n i t ó b a n , gyalog vagy egy-egy
fakó szekeren és nem kocsiban, nem robogó vonattal jár­
tak; hiszen akkor még a protestánsok: „ e r e t n e k e k “ vol­
tak. — Akkor a Tiszteletes asszony szerény asztala mellett
ült a főpásztor s papsága a „ t a r i s z n y á b ó l “ ebédelt,
mit hazulról hozott; ma két-háromszáz terítékű közebód-
uél mond pohárköszöntőt a hazára, királyra, a felekezet
főpásztora, anélkül, hogy „e r e t e k n e k “-nek merné valaki
érette nevezni.
No de menjünk a templomba. Igen ha lehetne! —
Ember-ember hátán gyúródik! Szerencsés, a ki jó fizikum­
mal áldatott meg az Istentől! Oly nagy a tolongás a tem­
plom ajtók előtt, hogy az oldalbordánk is recseg belé. De
ime jön a püspök. S az a tolongó nép, mintha csak a Mó­
zes vesszője volna, mely a Verestenger hullámait elválasz­
to tta : úgy válik kétfelé s nyit útat a főpásztor és.kísére­
tének. A mi azután történt, azt nem lehet leírni, csak ott
a templomban, melynek tágas hajója zsúfolásig megtelt,
tértünk magunkhoz, midőn az orgona szolid hangja mellett
fölzengett a hívek buzgó éneke.
A vallásos ének elhangzása után, nt. Csegezi László,
bágyoni lelkész és egyházköri jegyző lépett a szószékre, buz­
gó imában kérvén istennek áldását a zsinati főtanács mű­
ködése, a király, a haza és az anyaszentegyházra; majd Luk.
XI. I. „ U r a m t a n í t s m i n k e t i m á d k o z n i “ igék fölött
mondott emelkedett beszédet, melyből megismertük a szé­
leskörű és tudományos ismeretekben gazdag lelkű papot.
T. Csegezi László ur után, főt, püspök, Feiencz J ó ­
zsef ur foglalta el a szószéket, a hallgató közönség mely
csendje és várakozása közepeit. „A ki n i n c s m e l l e t ­
t ü n k , e l l e n ü n k v a n az ; a ki n i n c s e l l e n ü n k ,
m e l l e t t ü n k v a n a z .“
Máté és Márk emez ismeretes szavai alapján „ i n t “
és „ b u z d í t “ a szónoki erővel tartott főpásztori beszéd,
mely kétségtelenül egyike a legszebb egyházi beszédeknek,
A bevezetésben üdvözli, első sorban, saját híveit; az­
után azokat, kik nem tartoznak szorosan az ő felekezetének
nyájai közé. Mindkettőt i n t i és b u z d í t j a : a Krisztus
által alapított keresztyén vallás álhatatos szeretetére; az
első részben kimutatja: a k e r e s z t y é n v a l l á s e l l e n *
s é g é i t s ezektől óva i n t ; a másodikban f e l m u t a t j a a
keresztyén vallás barátait, valódi harezosait
az e v a n g é l i u m n a k , s ezek követésére buzdít. E hatásos
beszéd után buzgó, töredelmes imával hívja meg híveit a
szeretet asztalához és a szószéket elhagj'ja. Egy vers éne­
ket énekel a gyülekezet, mely után H a l f a j D o m o k o s ,
újszókeli lelkész és keresztúri egyházköri jegyző állott ki az
ur asztala mellé s mondott igen szép agendát: J é z u s n a k
é l e t e , v i s e l t d o l g a i és h a l á l a f e l e t t , moly után
kezdetét vette ar5 úrvacsora osztás: E gyed F e r e n c z
szent-páli és S á n d o r L a j o s , h.-almási papok segédkezése
mellett és ezzel az isteni tisztelet véget ért.
Templom előtt a különböző hatóságok tisztelgése a
zsinati elnöknél megtörténvén : kezdetét vette az ebéd. 300
terítékű közebód volt ez, melyben nemzetiség és felekezeti
különbség nélküli összhangban ültek egymás mellett a vi­
dékről ünnepélyesen meghívott és megjelent kitűnőségek.
Az első poharat főt. püspök ur emelte apostoli k i­
rályunk és felségesen uralkodó házáért; a második poharat
főgondnok, méltsg. id. Dániel Grábor főispán ur a magy. tör­
vényhozó testület és ennek feje: a magyar kormányért, kik­
nek bölcs kormányzata alatt az unitáriusok felekezete, annyi
szenvedés után, ma teljes szabadságot élvez és egy jobb idő
kezdetét érte meg.
A két diplomatikus pohár-köszöntő után jött a test­
vér felekezeteknek pohár köszöntőkbenvaló ölekezóse; az uni­
tárius és más felekozetele kitűnőségeinek üdvözlése. Este
jótékonyczélu bál az iskolahelyiségben.
Második napon, templomozás előtt és után, a közigaz­
gatási ügyek tárgyaltattak, melynek fénypontja Kovács Já ­
nos jelentése volt amerikai útjáról; minthogy ezt a lapok
is ismertették, azért nem szólunk most róla bővebben. Ugyan­
ezen napon volt az időközben állomást nyert ifjú lelké­
szek felszentelése.
A közigazgatási kisebb-nagyobb tárgyak befejezésével
került szőnyegre:
„Törvény javaslat:
az u n i t á r i u s vallásköz önseg s z o l g á l a t á ­
b a n á l l ó p ü s p ö k , p a p o k , m e s t e r e k , t a n í t ó k nyug-
d i j a z á s á r ó l , v a l a m i n t a z o k ö z v e g y e i n e k és ár ­
váinak segélyezéséről.“
Ez érdekes és sok tekintetben tanulságos javaslatot,
lapunkban ismertetni fogjuk; most csak annyit jegyzünk
meg róla, hogy óles vitatárgyát képezte, főleg a III. feje­
zet, mely „a nyugdíj és segély intézet kezeléséről“ szól.
Azonban lényegtelenebb változtatásokkal mégis elfogadtatott.
Harmadik napon egy rövid ülés, búcsú tisztelgések
és apostolok oszlása volt.
Mi pedig bezárjuk értesítésünket azzal a jó hangulat
tál, mit az unitáriusok közgyűlése nemcsak ránk, egyes-
emberekre, kik szerencsések voltunk abban közvetlen részt
venni; de általában egész vidékünkre, a rikánbfelőli szé»
kelységre gyakorolt. ÜdY a testvér felekezetnek!
R. P á l

Mozgalmak a középiskolai oktatás
terén külföldön.
(Fölolvastatott as országos középisk. tanáregyesület közgyűlésén
Kolozsvárt, 1883. jul. 6.)
(Vége).
A túltudományos előadások vádjára szellemeseit és ta­
lálóan felelt Bonitz a porosz kép viselőház budgettárgyalásai
alkalmával. Az ő tapasztalata szerint azok a tudós tanárok
tömik tudományossággal előadásaikat, kik nem elóg tudósok,
kik még tanulni szeretnének s az előadásban is inkább ma­
guknak szólnak, mint tanítványaiknak. Bármily igazságtalan
is o sűrűn felhangzó vádak egy része, annyit a legelfogu­
latlanabb megfigyelők is elismernek, hogy a túlterhelésnek
egy részét az együtt működő tanárok diszharmonikus mű­
ködése, továbbá az a körülmény okozza, hogy a tanárok
pedagógiai és didactikai kiképzése igen hiányos. Németor­
szágban a tanárjelöltek tudományos kikópeztetóse az egye­
temen mintaszerű. A német egyetemi tanár kitünően ért
ahhoz, hogy a tanulókat tanulni ta n íts a ; de tanítani nem
tanulnak tőle. Behatolnak a tudomány belsejébe, de a tudo­
mány értékesítéséhez nem értenek. Ezen a szokásban levő
próbaév sem segít. Németországban az igazgatónak köteles­
sége felügyelni a próbaóvesekre s pedagógiailag vezetni. De
a német igazgatók is panaszkodnak, hogy a tanítás mellett
túl vannak halmozva irodai teendőkkel s a próbaóveseknek
többet, mint igen szép általános exkortácziót nem adhat­
nak. A vezető tanárok pedig, leiknél a jelölt hospitálni kö­
teles, s kik azután a jelöltnél hospitálnának, sem a láto­
gatást, sem a látogattatást nem szeretik. így történik, hogy
a próbaév épensóggel nem hozza meg a várt gyümölcsöket.
A baj elhárítására sokan már azt is indítványozták, hogy
az igazgatókat mentsék fel a tanítás alól, hogy többet fog­
lalkozhassanak a próbaévesekkel. Maga a porosz kormány
az idei budgettárgyalások alkalmával más segítséget kere­
sett. Egy a budgethez mellékelt emlékiratban kifejti, hogy
a túlterhelésnek egyik oka a tanárok hiányos methodikájá-
bau keresendő, melynek következtében a tanulóknak otthon
kell pótolniuk, a mit jó előadás mellett a tanítási órában
kellett volna tanulniok. A próbáév nem ad biztosítékot a
tanárjelöltek helyes ped. és did. kiképeztetésérőJ. A baj el­
hárítására, mondja az emlékirat, figyelemre méltó oldalról azt
indítványozták, hogy a népiskolaiakhoz hasonló szemináriumi
gymnasiumokat és reáliskolákat állítsanak, melyekben a je­
löltek gyakorlatilag tanulnák a tanítás művészetét. A kor­
mány nem fogadhatja el ezt az indítványt. Okul a tanárje­
löltek egészen másnemű tudományos kikópeztetésót említi,
de kifogását bőven nem fejtegeti. Általában kimondja, hogy
idegenkedik oly intézményeket megszüntetni, melyekben elő­
deink munkásságát és tapasztalatát kell tisztelnünk. A kor­
mány csak módosítani akarja a próbaévre vonatkozó intéz­
kedéseket. Kevesli az erre szánt egyetlen egy esztendőt, nem
éri be a próbaév végével az igazgató által kiállított bizo-
nyitványnyal. Az egy próbaévnek kettőre emelése azonban
szinten akadályokba ütközik. A képesítő okmány megszev-
316
zéséig amúgy is öt év telik el, a tanárjelöltek nagy része
nem tud annyi ideig kereset nélkül megélni. Azért a kor­
mány nem a próbaévet akarja megduplázni, hanem a pró­
baóv után a jelöltet rendes tanításra akarja felhasználni
(Ein Jahr commissarischer Beschäftigung), az adott órák­
nak azt a részét, melyet a rendes tanárok nem tölthetnek
be, dijazni akarja. E második évre következnék azután a
g y a k o r l a t i t a n á r v i z s g á l a t , me lynek czélja kikutatni,
vájjon a jelölt megszerezte-e a tanítás művészetét, elsajá*
titotta-e azokat az ismereteket, melyek az egyetemi tanul­
mányon kívül szükségesek a jó oktatáshoz. E czólra a jelölt
próbaelőadást tart, szóbeli vizsgálatot tesz főleg a középis­
kolák szervezetéből, szakmájának methodikájából, vájjon is­
meri-e mind a segédeszközöket stb.
A képviselőházi tárgyalásoknál hevesen ellenezték ezt
az indítványt. Némelyek ez alkalommal tagadták a túlterhel-
tetést s ép ezért ez indítványt szükségtelennek mondották.
Mások elismerték, hogy túlterhelés van, hogy részben a ta­
nárok hiányos ped. ás did. kiképeztetéséből származik, de
tagadták, hogy a javasolt intézkedés a bajon segíthetne. A
próba-előadásból soha sem tudhatni meg, hogy a jelölt tud-e
tanítani. Nem abban áll a tanítás művészete, hogy a jelölt
egy fél órán át beszólni tudjon a tanítványoknak. Abban
nyilatkozik, mikép tudja a tananyagot elrendezni, elosztani,
begyakorolni, ismételni, a tanulók felfogásához alkalmazni,
Írásbeli gyakorlatok által kiegészíteni stb. A próba-előadás
pusztán formalitás. A gyakorlati vizsgálat is nag’y ellen­
szenvre talált, mig a semináriumi rendszer több oldalról,
épen szakfórfiak által, melegen ajánltatott. A vitának neveze­
tes eredménye az volt, hogy a kormány indítványát majd­
nem egyhangúlag* mellőzték s az illető budgettótelt megta­
gadták. Úgy látszik, hogy Németországban is a szeminá­
riumi rendszeré a jövő. Halleben már fennáll a pedagógiai
szeminárium, melynek egyenlőre csak 6 tagja van, kik egyen­
ként 500 márka ösztöndíjat kapnak; a fölvétel föltételei,
hogy az illető a tanárvizsgálatot kiállotta és Halleben va­
lamely középiskolában vagy próbaóves vagy segódtanár, leg-
fölebb 15 heti tanítási órával. Göttingában is történt ha­
sonló kísérlet. Wiedemann pedig, a fizika tanára, a lipcsei
egyetemen igen alapos tanulmányában, mely a D. Revue ez
idei márcziusi füzetében jelent meg, bőven fejtegeti, melyek
a mostani tanárképzés bajai, s miképen kelljen rajtok se­
gíteni. Wiedemann több Ízben beutazta Németországot, Fran-
cziaországot, Ausztria-Magyarországot, hogy a felső oktatás
állapotát tanulmányozza és tudósokkal és tanférfinkkal a
kérdésekre vonatkozólag órintkezhessék. Magyarországban
is megfordult és úgy nyilatkozik, hogy az itteni gyakorló
iskolában tett tapasztalatokat ő is értékesíteni akarja s ja­
vaslatában tényleg nagyobbára gyakorló iskolánk szervezetét
tartja szem előtt. Javaslatának ama részei, melyek az ide­
gen nyelvek, a természetrajz, természettan tanárainak taní­
tására vonatkoznak, igen figyelemre méltók. Szükségesnek
mondja, hogy született franczia és angol tanítsa a tanár­
képző intézetben a kiejtést és beszólást, a mi többet ér,
I mintha a jelöltek ösztöndíjakkal Londonba és Párizsba mén-
 317
nek, a hol többnyire — németül beszélnek. A természetrajz
tanára mutassa a jelölteknek, mikópen kelljen gyűjteménye­
ket csinálni, a fiukban a gyűjtéshez és meghatározáshoz
kedvet ébreszteni. A fizikai szertárakban is sok a baj. A
tanárok rósz készülékeket vesznek, melyekkel csak egyszer-
kétszer sikerülnek a kísérletek. A készülékek egy része
inkább játékra szolgál, mint oktatásra. Természetesen szük­
séges azután, hogy a gyűjteményeket időről-időre pontosan
megvizsgálják.
De ha a tantervek gondos átvizsgálása, az egészség-
ügyi követelmények szem előtt tartása, a tanárok gyakorlati
kikópoztetése a fen elősorolt bajoknak egy részét megszünteti:
mély aggodalom fog el bennünket, ha azokra a bajokra gon­
dolunk, melyek Németországban is, nálunk is a társadalmi
viszonyok ferde irányából származnak. Kiknek szava oly erős,
hogy az eltóvelyedett társadalmat észre téríthetné? Kitől
fogja a szülők egy része megtanulni, hogy a gyermekek
nem arra valók, hogy a szülők előítéletének és hiúságának
áldozatai legyenek ? Nálunk is, külföldön is, leginkább Né­
metországban, nem a tanulók vannak túlterhelve, hanem az
iskolák. Az ár, mely a gyermekeknek akkora részét a tu­
dományos iskolákba viszi, Németországban még mindig emel­
kedőben van, nálunk is alig számba vehető az apadás. Mond­
juk ki nyíltan és hangosan, hogy ezt vészes jelenségnek
tartjuk, mely a nemzetet megfosztja erejének igen tetemes
részétől. Mert, a kik tudományos iskolákba já n n k és fölebb
vitetnek, holott nem oda valók: nyomorúságra vannak Ítélve,
habár az egyik vagy másik külsőleg, egy időre boldogul is.
Németországban az áttételi vizsgálatoknál nagy szigorúság
alkalmazásával vetnek gátot e szerencsétlen áradatnak. Azon­
felül sokféle iskolát állitnak, hogy a hajlamok és képessé­
gek alkalmazkodhassanak a szükségletekhez. De ott is a
reálgymnasium küzdelme a gymnasiummal nem egészséges
állapotokat szül, mert főleg a reálgymnasiumok óriási meg­
feszítéseket tesznek, hogy a gymnasiummal versenyezhesse­
nek. A megfoszités, a verseny azonban csak addig a pontig
éltető és edző, inig az erőt túl nem feszíti. Nálunk a pol­
gári, ipari, gazdasági iskolák, részben a reáliskolák vannak
hivatva a tanulók természetes elhelyezésére közreműködni,
de a vidéki reáliskolák elnéptelenednek, a polgári iskolák
hol gymnasiumot, hol reáliskolát akarnak játszani, az ipar­
iskolák csak most vannak keletkezőben. A leghathatósabb
eszközt, a jótékony szigorúságot az osztályozásban, alig al­
kalmazzuk. A ki e vádat jogosulatlannak találja, az vessen
egy pillantást érettségi vizsgálataink eredményére s fontolja
meg, hogy átlag a tanulóknak talán egy ötödrésze bukik, s
talán két ötödrésze bukhatnék, ha a tanulók többségének
mivolta nem kényszerítene bennünket a vizsgálat színvona­
lának lejebb sülyesztésére, midőn látjuk, hogy mindenütt a
legóberebb gonddal küzdenek az iskola belsejéből származó
túlterhelés ellen, s midőn mi is a legkészségesebben hozzá
járulunk a haj enyhítéséhez: kérő szózatot kell intéznünk a
társadalomhoz, hogy az ellen a túlterhelés ellen, mely ő tőle
ered, maga szálljon síkra s velünk szövetkezve könnyítse
munkánkat, melynek nagy czólja a nemzet erkölcsi világ­
nézetének és értelmi erejének fokozása.
Alexander Bernát.
JÓB KÖNYVE.
— (Bibliai tanulmány.) —
Irta:
Benlcö István.
(Folytatás.)
5) Voltak, a kik úgy vélekedtek, hogy e könyv a lé­
lek halhatatlanságáról s a jövő életbeli visszafizetésről ta­
nít. Michaelis szerint, ugyanis a szerző azt akarja megmu­
tatni, hogy az isteni igazságosság a jövő életben, a feltá­
madás után, nyilvánul, amikor minden ember érdeme sze­
rint jutalmat vagy büntetést nyer. Hasonlókép Ewald nézete
szerint is, a könyv alapeszméje a lélek halhatatlansága. Azt
mondja: szükség yolt, hogy a könyv lényege a lélek örök­
kévaló megmaradásán nyugodjék, mert a külső szenvedés
nem győzhető le máskép, mint azon tudat által, hogy a lé­
lek ö r ö k k é v a l ó és nem vesz el még akkor sem, ha a végső
külső jó, maga az élet, elveszett. A külső rósz nem követ­
kezése és büntetése a bűnnek és nem áll viszonyban az
ember belső érdemével, csak magasabb öntudadra, önisme­
retre ösztönzi a szellemet, mely által érzi örökkévalósá­
gát és felülemelkedvén a külső szerencsétlenségen, legyőzi
azt, E nézetet sem lehet helyesnek tartani, mivel kevés a
mi mellette és igen sok, a mi ellene szól. Ugyanis mind­
össze három hely van a könyvben, melyből a halhatatlanság
látszik: 14. 13— 15; 16. 18—19; 19. 23, 2 9 ; de ezen
helyekben is a halhatatlanság csak mint vágy, remény, ho­
mályosan jelenik meg (Ewald szerint is) és nem mint erős,
tántoríthatván hit. A keserves szenvedés mintegy kisajtolja
Jóbból e vágyat, tehát mintogy szükségtől kényszerítve, jön
a halhatatlanság reményére, a jövő fenmaradásnak mintogy
homályos képzetére. A halhatatlanság eszméje és a jövő
életbéli viszafizetós egyáltalában nem képezi a könyvnek
központját, hanem csak véletlenül fordul elő benue, a nél­
kül, hogy szorosan hozzá is tartoznék; és igy egészen hát­
térben is marad. Ha az iró erre akarta volna fektetni a
fősulyt, bizonyára sokkal inkább előtérbe állítaná, sokital
jobban kiemelné. Ha Jóbban élne a halhatatlanság hite, ak­
kor fölülemelkednék a szenvedéseken és megvetné azokat,
azon tudatban, hogy a lélek ugyanis halhatatlan és a testi
szenvedés mitsem á rth a t; igen de Jób épen ellenkezőleg
kétségbeesetten megalázza magát a Mindenható előtt. Mórt
a költőnél nem a lélek halhatatlansága volt az alapeszme.
De, hogy nem ez volt, kitűnik továbbá úgy a prologból,
mint az epilogból. A prolog szerint, Jób szerencsétlensége
csak k í s é r t é s , csak p r ó b a , Jób sokat vészit és belsőleg
is gyötretik; de az epilogban kétszeresen visszakap min­
dent és pedig külső javakban; tehát a probléma külsősé­
gekben van megoldva, nem pedig úgy, hogy a prologban
elveszített javak daczára is, nyugodtan erezné magát a le­
lek halhatatlansága és a halál utáni kárpótlás biztos tuda­
tában. A barátok és Elihu beszéde is ellenmond e felfogás­
nak. Szóval a halhatatlanság eszméje nagyon is alárendelt
helyet foglal el a munkában, csak mint halvány vágy, gyenge
remény ; és igy nem vehető a költemény alapeszméjének. Bár
nem vehető is ez a költemény alapeszméjének, de hogy szó
van róla a könyvben, az kétségtelen és igy megmarad „azon
érdeme, hogy a gonoszról és a lélek halhatatlanságáról való
 318

mélyebb nézeteket előkészítette és mint termékeny csirákat vette. Az ünnepély kimagasló részletét képezte S z a t m á r i
a jövendőnek átadta“ (Ewald;). Á k o s n a k , a mennyiség- és természettan újonnan válasz­
6) Többen úgy vélekednek, hogy a könyv az izraelita to tt tanárának beköszöntője, melyből örömmel győződhetett
nemzeti viszonyokra vonatkozik. E nézetre először a közép­ meg mindenki, hogy a helyét elfoglaló ifjú tanárban egy a
kori zsidók jöttek- rá, később azonban mások is sorakoztak mai tudományos képzettség színvonalán álló s első föllépé­
nyomukba, mint Hardt, Le Clerc, Garnett, Warburton, Bern­ sével is rokonszenvet s bizalmat keltő tanerőt nyert a fo-
stein, Keil, Tzschirner, Bruno, Bauer és legújabban Seine­ tanoda. A tanári kar nevében rövid, de mesteri beszéddel
cke (1863.) Ezek szerint, a költő lefesti a kegyes Jób szen­ üdvözölte az új pályatársat Hegedűs István. Kísérje műkö­
vedéseiben az egész Izraelnek a fogságban való szenvedé­ dését siker és áldás ! Az új tanár s a tanodái ellenőr es­
séit és czélja az, hogy megalázódásra és Isten iránti hitre kületétele, a pályakérdések kihirdetése s az ifjúság karéneke
s igazságosságában való bizalomra oktassa a népet, mert után, a fölemelő ünrepely véget ért.
csak igy találnak a szenvedések között vigaszt. Némelyek — A tiszántúli egyházkerület őszi közgyűlését,
szerint, Jób barátai a prófétákat symbolizálják, — Ez alle­ mint lapunkban is jelezve volt, e hó 4 — 5 napjain tartot­
góriái magyarázata a könyvnek, minden alapot nélkülöz s ta meg. E gyűlésnek jelentős mozzanatát képezte Kiss
igy helytelen félremagyarázása a valódi érzelemnek. Ugyanis Áron esperesnek remek emlékbeszéde gr. Degenfeld Imre
semmi nyoma sincs annak, hogy kettős értelmet kell ke­ fölött, Yályi Jánosnak, az új főgondnoknak ünnepélyes be-
resni úgy Jóbban, mint a darab más személyeiben; de meg igtatása. Megnyugtató hatást tőn az új főgondnok emel­
Jób á r t a t l a n n a k yan feltüntetve, már pedig a zsidó kedett hangú beszédének azon része, melyben Ígéretet tett,
nemzetről azt állítani soha sem lehetett s nem lehet, hanem hogy az egyház ügyeibe nem vegyit belő világi politikát.
épen az ellenkezőt; úgy hogy méltán felkiálthatunk Dill- A debreczeni fő tanoda javára 2000 frt alapítványt tett.
m annal: „Wie hätte auch ein weiser Dichter das israeliti­ Nagyszerű alapitványnyal örökítették meg néhai gr. Degen­
sche Volk in irgend einer Periode seiner Geschichte als ein feld Imre nevét nemes érzésű örökösei is: 30,000 irtot-
unschuldig leidendes darstellen können.“ Nem vonatkozhatik adományoztak, ebből 25,000-et egy hittani vagy bölcsészeti
a népre, már csak azért sem, mert akkor nem voltak fog­ tanszékre, 5000-et szesrény tanulók segélyezésére, oly ki­
ságban; de másfelől a fogság, mint a népnek megérdemelt kötéssel, hogy a kamatok tőkósittessenek 10,000 frtig.
büntetése fogatik fel egyebütt az ó-testamentamban és igy — A szászvárosi K úntanoda új szárnyépületének
Jóbot is — ha a népet symholiválj — á bűnösnek kellene fölszentelósi ünnepélye f. hó 2-án kiválóan sikerült. Az ün­
feltüntetni, mint a ki megérdemli büntetését. Tehát ez al­ nepély díszét közelből s távolból megjelentek részvétele nagy
legóriái felfogás ellenkezik az ó-testamentomnak a fogságról mérvben fokozta, A város és megye egész intelligentiája
való általános felfogásával. Aztán egy nemzetnek, mely e egybe sereglett, hogy gr. ICún Kocsárd, a nagy alapító, irán­
felfogás szerint, Jóbban kegyosnek van feltüntetve, igen ti tiszteletének kifejezést adjon. A testvér tanodák közül a
gyenge vigasztalás volna, hogy a meg nem érdemelt szen­ n.-enyedi, a kolozsvári és a sz.-udvarbelyi képviselőket kül­
vedések között még jobban alázza meg magát, ezzel sem­ döttek. Az ünnepély reggeli 0 órakor tisztelgésekkel kez­
mit sem enyhitne a költő népe baján. Nem nemzetekre, dődött a nemes grófnál s a főt. püspök urnái. Majd tem ­
hanem egyes emberek sorsára vonatkozik tehát a költemény. plomba vonult a diszes közönség, hol a helyi műkedvelő
Szertelen túlzásba esnek az allegóriái magyarázattal dalkör szabatos karéneke után, a főt. püspök ur tartotta a
a pápista egyházban azok, a kik Jóbnak szenvedését. Krisz­ jolenvoltakat mélyen megható, fölszentelósi imát, melyet
tus engesztelő szenvedésének typusa gyanánt tüntetik fel. Deák Gerő igazgató tanárnak, a legfeszültebb figyelmet miüd
Jób e szerint Krisztus, a barátok az eretnekek. Ennek kép­ végig lekötő, fölvett tárgyát holyesen kimerítő s szónóki
telenségét szükségtelen czáfolni. erővel előadott fölavató beszéde követett. E jeles beszed
('Folyt kövj közlését lapunk mai számában megkezdjük. Az Isten házá­
ból a közönség nagy része, a nemes gróf s a tanári kar
vezérlete alatt, a tudományok új templomának megszemlélésére
KÜ LÖ NFÉLÉK. sietett. Az új szárnyépület stylje hasonló az épület ré ­
Kolozsvár, 1883. szept. b. gibb részéhez, egészen egyszerű; a berendezés a czélnak
— K onventi hírek . B. Vay Miklós Ő nagyméltósá­ teljesen megfelelő. A gyűjtemények s a könyvtár az utóbbi
ga lü-én az esti személyvonattal Kolozsvárra érkezik s a kon- években meglepő gyarapodást nyertek. Délben 1 órakor a
veuti tanácskozások megkezdése előtt a tárgyalandó nagy- Szecsenyi szállodában 200 teritékü bankettre gyűlt össze a
fontosságú ügyek olőkószitése végeit, értekezletet tart. — meghívottak diszes serege, s tán felesleges is jelezni, hogy
Az indóháznál a rendező bizottság s a városi hatóság ün­ lelkesült köszöntők hosszú sora vette kezdetét. Alkonyaikor
nepélyesen fogadják a nemos bárót.. — A k o n v e n t t a n ­ a tanoda homlokzatán fölgyultak a mécsek' lángjai s fénybe
ü g y i b i z o t t s á g á n a k tagjai is tartani fognak előzete- vonták azt a transparentet, melyen a nemes gróf neve tün-
tesen üléseket, vélemény nyilvánítás végett, a középiskolai döklött, melynek láttára mindnyájunk szivéből fakadt föl a
törvény életbe léptetése tárgyában. — A k o n v é n t ü l é ­ fohász: S z á l l j o n f é n y és á l d á s n e m e s é l e t é r e ! A
s e i t a vármegyeház nagy termében fogja tartani, melyet a ünnepélyt tánczvigalom zárta be, melyet még a nappal első
megye fő- és alispánja, a melléktermekkel együtt, szives sugarai is köszöntöttek.
készséggel ajánlottak fel e czólra. — A k o n v e n t i t a ­ — Sápy Sámuel, a debreczeni egyházközség és a
g o k t i s z t e l e t é r e egyházkerületünk nevében az igazgató debreczeni főiskolának nagyérdemű főgondnoka, beadta le­
tanács által kiküldött bizottság f. hó 13-án a városi viga­ mondását, s ugyanakkor 1400 frtot küldött az egyháztanács­
dó teremben 100 teritékli diszebédet rendez, melyre a kon­ nak. Ez volt főgondnoki fizetése, fele az egyháznál, fele a
venti tagokon kiyül, a hatóságok s felekezetek főnökei is főiskolánál, s azt az egyházi szegények közt, emezt pedig
hivatalosak lesznek. a szegény tanuló ifjúság közt kéri kiosztatni. — Ez a szá­
Tanári székfoglalás. Kolozsvári fő tanodánkban az új raz tény, Írja a „D, E .“ Debreczen közönsége ismeri a
iskolai év f. hó 5-én délelőtt 10 órakor nyittatott meg ün­ debreczeni ref. egyházi életben felmerült eseményeket s igy
nepélyesen, érdeklődő díszes közönség jelenlétében. Az ün­ nem szükséges e fontos lemondáshoz a commentár, csak a
nepély S z á s z D o m o k o s imájával kezdődött s azt H e g e ­ debr. ref. egyház hajdan erős belszervezetének szertehullá-
d ű s I s t v á n , igazgató tanár, megnyitó szép beszéde kö­ sát s romlásnak indulását látni és fájlalhatni.
Nyomatott Stein Jánosnál az ev. ref. főtanoda betűivel Kolozsvárt.
I l i i . évfolyam. Kolozsvárit, 1883. Szeptember 16.
P R O T E S T Á N S KÖZLÖNY.
EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP.
-m
MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP,
SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS:
b.-farkas utcza 16 szám, hová a lap szellemi s anyagi ügyeit
illető minden küldemények czimzendők.
ELŐFIZETÉSI ÁR :
Egész évre 6 frt., félévre $ frt., évnegyedre 1 írt. 50 kr.
»oinJc>c£
vv-
j^ELELŐ S SZE R K ESZT Ő É S KIADÓ TULAJDONOS : S z á © 2 5 D o m O k O S .
Egy test és egy lélek vagytok.
T a r ta lo m : Br. Vay Miklós elnöki megnyitója. — Az
egyetemes convent. — Fölszentelő beszéd. — Államiskolai 5%
pótadó. Fábián Dániel. — J ób Könyve, (Bibliai tanulmány.)Ben-
kő Károly. — Különfélék.
Br. Vay Miklós elnöki megnyitója.
Méltóságos és főtiszteletü egyetemes konvent!
Engedjék a mélyen tisztelt convent nagy érde­
mű tagjai, hogy vajha múlandó testi gyengélkedését
kötelessége érzetének, mint mindig szokta, most is
alávetett tisztelt elnöktársam s nemkülönben magam
nevében is, szivünk mélyéből, üdvözölhessem s szava­
kat kölcsönözhessek ily szép számmal lett megjele­
nésül? feletti örömünknek!
Azonbau ebbeli hő érzéseim kifejezésével kap­
csolatban, az öreg Simeonnak ezen szavai is tolul­
nak még önzetlenül még ajkaimra: „Mostan bocsásd
el a te szolgádat Uram békességgel“ , — a mi alig
is lehet másként, ha elgondolom, hogy egyházamnak
szentelt igénytelen munkásságom épen 60-ik évében
s éltem alkonyán még egyszer szerencsés lehettem s
pedig országunk azon részében uyithatni meg evang.
református egyházunk conventjét, mely a vallássza­
badság szentelt földjének volt mondható már akkor,
midőn Európaszerte a vallási türelmetleuség daemo-
na dúlt. és jobban, mint a bérezek, vonta a válasz­
falat a királyhágón innen és túl között.
Mig itt, hol ma először gyűlnek egybe conven-
tileg az egyetemes ref. magyar egyház képviselői —
a dicső emlékű nemzeti fejedelmek védszárnyai alatt
a protestáns szellem elenyósztő csekély megszakítá­
sokkal, szabadon fejlődhetett és megizmosodhatott,
Jelen szám unkhoz 1/ i iv
szám 37.
KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.
HIRDETÉSI DIJAK
kétszer hasábozott garmond sor vagy annak tere 5 kr. Bé-
lyegdij minden beigtatás után 30 kr.
Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél külön kedvez­
ményt nyújt a kiadóhivatal.
frV—
Efóz. IV. 4.
addig túluau a protestantismus kiirtására törekvők­
kel szövetkezett absolntismus, a protestáns szabad­
sággal együtt, a nemzeti alkotmányt is okvetlen meg­
semmisíti vala, ba az erdélyi fejedelmek ismételt
harezra kelése segélyével ki nem vívják őseink azon
örökbecsű békekötéseket, melyek azóta, valamint egy­
házunk autonómiájának, úgy a nemzeti szabadságnak
is véd bástyáiul szolgáltak!
Hála a nemzetek sorsát intéző gondviselésnek,
az ez úton fenmaradt szabadabb eszmék áramlatát
kővető nemzeti kitartás, utoljára is megtörte a ro-
máuismus kizárólagos befolyása alatt állott világi
hatalmat és olyan szerkezetnek adott létet, melylyel
ma már egyházunk a maga érdekeit, ha nem is azo­
nosítani, iegualább egyeztetni tudja.
Ennek tapasztaltuk jelenségét az országgyűlésen
közelebb lefolyt középtanodai törvény tárgyalásánál
is, midőn egyházunknak hagyományos autonómiájához
ragaszkodó irányát követve, sem vehetők kétségbe a
törvényhozás, az állam ebbeli intentióját, mely sze­
rint késznek nyilatkozott az iskolai fenntartók szabad
rendelkezését jövőre is törvényileg biztosítani — fel­
téve, hogy azok viszont biztosítékot nyújtanak afe­
lől, hogy az állam műveltségi érdekei s azoknak ma­
gyar szellemben tőrténeudő fejlesztése csorbát nem
szenvednek.
Erről tanúskodik a közoktatási miniszter urnák
ezen középiskolai törvény életbeléptetése ügyében az
illető elnökség útján, a convent elébe leendő terjesz­
tés meghagyása mellett, kevéssel ezelőtt, érkezett le­
irata is, melyet szerencsém lesz maga helyén felmu­
tatni, és mely már csak alakját is tekintve, tanács­
kozásunk egyik elsőrendű tárgyát képezendvén, egy-
m e llé k le t ven csatolva,
 320

szersmind világosságba helyezendi, mit nyertünk, vagy Magától értetődik az is, hogy azt, mit ez irány-
mit vesztettünk amaz országos törvény által. bau végezni fogunk, ágostai testvéreinkkel kellő idő­
Szerintem aligha úgy nem áll a dolog, hogy ben leszünk közlendők.
ha abban régibb, majdnem korlátlannak nevezhetett Ez időszerinti találkozásunkra halasztá az utol­
autonómiánkat tekintve, n é mi veszteségek vagy só budapesti, akkori világi elnökét, gróf Degenfeld
megszorítások koustatálhatók is, — másrészről re­ Imrét, időközben mindnyájunk fájdalmára elveszített
mélhető, lm a törvény positiv határozináuyaiuak min­ egyetemes convent az o r s z á g o s e g y h á z i k ö z ­
denütt és minden részről jó akaratulag fog érvény a l a p , —• domestica kezelésének vógelintózósót is; e
szereztetni s majdan verseny is támadni a taninté­ tárgyról azóta annyit Írtak, lapjaink, azzal oly bőven
zetek között, azoktól a középiskola egész tanfolyama foglalkoztak az egyház-kerületek és egyház megyék,
alatt elérendő végczélnak a mainál magasabb szín­ hogy feleslegesnek tartom magam részéről mindazok
vonalra emelkedése fokozottabb szellemi fejlődés ismétlésébe bocsátkoznom, melyek ez ügyben egy és
várható, más részről elmondottak.
Azt, hogy melyek legyenek a törvénynek e czél- Nekem, ki zsinatunk e legfontosabb ügyében
ra törekvő azon pontjai, melyek végrehajtására a szerencsés valók a majdnem egyhangú végzést ki­
kormány lett országgyülésileg megbízva s melyekre mondani, s kinek nem lehet kétségem azon intentioi
nézve tehát a mi közreműködésünket is felkéri az iránt sem, kiír elsők, sietnének kezdetben mindjárt
illető miniszter ur, magából a majdan felveendő le­ életet adni annak, csak az tiszteletteljes kérésem,
iratból fogjuk megérthetni, — de tapasztalhatni azt hogy oly végrehajtási módozatokról — mert hiszen
is, hogy a budapesti januári convent czélszerü elő- ma egyébről szó nem lehet — méltóztassanak gon­
intézkedései s az időközben működött tanügyi bi­ doskodni, melyek magának a szentesitett törvénynek
zottság eljárása által már könnyítve van ebbeli el­ alapját meg ne ingassák, — az azt napvilágra ho­
járásunk. zott nagyszerű eszmét el ne homályositsák, — annak
Alkalmasint az e tárgyú tanácskozásaink közben magasztos főczólja utolérését háttérbe ne szorítsák,
kerülend szőnyegre a tiszániuneni egyházkerület több egyszóval: az történjék, mit a zsinat a conventnek
oldalról támogatott s elébünk utasított azon indítvá­ te tt kötelességévé, — ez pedig a domestica fen t a r ­
nya is, mely esetleg az állami segélyezésnek közép­ t ása, g y a r a p í t á s a és k e z e l é s e .
iskoláink érdekében leendő igénybevételét foglalja
magában. Mert nem is említve az 1848-iki vallás- A többi intézetünkre váró tárgyak elősorolásá-
egyimlőségről szóló törvényt, tény az, hogy vannak val nem kívánom a móltóságos és fő tiszteletű con-
gymnasiumaiuk között olyanok, melyek a legnagyobb ventet fárasztani: rendbe vannak azok szedve s ak­
erőfeszítéssel sem lesznek képesek azon kellékeknek ként lesznek majd felveendők, mint azt jónak mél-
megfelelni, melyeket az új iskola törvény el éhük szab ' tóztatnak Ítélni.
és kétségtelenül az ilyetén lehetőségek forogtak a | Mielőtt berekesztenóm beszédemet, azt hiszem
törvényhozás szemei előtt, midőn arra hatalmazd fel mindnyájunk oszthatlan érzületét fejezem ki, midőn
a kormányt, hogy ha egy ilyen intézet fennállását hálás köszönetét mondok Kolozsvár nemes városának
országos műveltségi, vagy fontos helyi érdekek ki­ s a helybeli ref. egyház minden rendű tagjainak
válóan igénylik, ugyancsak a törvényben megállapí­ szives igaz magyar vendég-zeretettel lett fogadtatá­
tott feltételek mellett segélyezhesse, illetőleg gondja sunkért, — kettős hálával tartozunk tek. Kolozsvár-
alá vehesse. megyónek is e használatunkra annyi előzékenységgel
Azonban épen ezen, noha gondoskodó ingeren- átengedett kényelmes helyiségekért.
bájáról az államnak tarfanak sokan, aggódván, hogy
Mindezek után nincsen részemről egyéb hátra,
ez által a hiveknek az egyházi intézmények fentar-
minthogy magunkat elnöktársammal a móltóságos és
tása körül eddig tanúsított buzgalma csökkenne, idő­
főtiszteletü egyetemes convent kegyességébe ajánlva,
vel tán teljesen is lehűlne; miért is kérdésbe téte­
annak tanácskozásait megnyitódnak nyilvánítsam.
tett : nem lehetne az állam segélyezésnek oly módját
találni, hogy a szükségessé vált állami gyámolitás
az alapi tó és feltartó testületek autonóm működését Az egyetemes convent.
ne alterálja.
E hozzánk útasitott indítvány, illetőleg kérdés Kolozsvár, szept. 15.
mindenesetre olyan, mely annyival inkább méltó az Egyetemes egyházunk alkotmányos kormányzó
egyetemes convent figyelmére, mivel az egyház jól testületé, az egyetemes ref. convent, ez évben Ko­
felfogott érdekével az semmiesetre sem férne össze, lozsvár városát, s vele együtt az erdélyi egyházke­
sőt szerintem meg sem lehetne engedhető, hogy az rületet tisztelte meg avval, hogy üléseit kebelében
egyes testületek, vagy intézetek magok kezére lépje­ tartja. A couventi tagok a convent megnyitását meg­
nek az állammal alkuba. előzőleg, lassanként és csoportonként gyülekeztek
 321
városunkba, mindannyiszor fogadtatva a helyben e
czélra alakult bizottság által.
Az első ülés szerdán tartatott s kisebb fontos­
ságúnak nevezhető, bárha abbau oly kimagasló mo­
mentum vonja magára figyelmünket, mint az agg
főgondnok, az egyháza szolgálatában megőszült agg
záslósüc: br. Yay Miklós remek elnöki megnyitója,
melyet lapunk homlokán közlünk, egész terjedel­
mében.
A második ülés tárgya: a domestika kezelése
hevesebb vitát provocált, mig a harnndik ülés már
csöndesebb lefolyású vala.
De hadd szóljanak helyettünk tudósításaink, me­
lyeket külön tudósitónk, lehető gonddal állított egybe.
I. ül és .
Szeptember 13.
Az elnöki megnyitó után T ó t h S. jegyző felolvasta
a tárgysorozatot, illetőleg a convont tárgyalásainak ügyrend­
jét, melyet az állított egybe, s mely helyeslő tudomásul
vétetett.
A convent tárgyalásai a következők: A múlt évi oon-
vent jegyzőkönyvének kimutatási, szerint:
Jelentés az iskolaügyről. Az anyakönyvek szabályszerű
vezetéséről. Jelentés a váczi siket-némák intézetének javára
tett adományokról. Jelentés a vasárnap- megünneplése tár­
gyában tett intézkedésekről. Jelentés Németh I. tábornok
alapítványának ügyállásáról. Szilágyi Sándor, egyházmegyei
ügyésztől. Moldva oláhországi missio számadásának félül-
vizsgálása. Missio-ügy az egyházkerületekben. Lolkészkép-
zésre vonatkozó javaslat. Lelkósznövendékeknek iskolai ta ­
nítókul képzéso. Theol. tanintézetekben a közegószségtan
előadása. Lelkészeket képesítő vizsgákról. Jelentés a gyám-
és nyugintózetekrŐl. A lelkészek életbiztosításáról. Jelentés
közalapot intéző végrehajtó bizottságba választott tagokról,
továbbá e bizottság teendőiről. Országos nyugdijt nem él­
vező tanítókról jelentés és a tanítói nyugdíjintézetekről.
Adatok az egyházi épületeknek tűzkár elleni biztosításáról.
Az országos közalap állapotáról. Az országos közalap ke­
zeléséről.
Ezeken kivül fel vannak véve még a tárgysorozatba
az egyes egyházkerületek felterjesztései és jelentései, vala­
mint egyes egyházközségek kérvényei is, — ezek azonban
legnagyobb részben a fennebb körvonalozott kérdések mel­
lékes oldalait érintik s igy külön fölismerésre nem szo>
rulnak.
A tárgysorozat felolvasása után, dr. S z á s z Béla,
jegyző felolvasta a vallás- és közokt. miniszternek, br. Vay
Miklóshoz, mint a convent elnökéhez intézett leiratát, a kö­
zépiskolai törvény életbeléptetése tárgyában.
E leiratban a miniszter részletes utasításokat ad, a
nevezett törvónyezikk végrehajtását illetőleg, s ütni benne
annak mérhetetlenül nagy fontosságára. A leiratban a mi­
niszter a conventet, elnöke közvetítésével, kimutatások és
javaslatok folterjesztésére szólítja fel.
H e g e d ű s László, a leirat felolvasása után, körülbe-
lől a következő szavakat mondá: A miniszteri leirat, ha lé­
nyegileg nem is, de alakilag nagyon is tévesztettnek ne­
vezhető. Úgy szól a conventhez, mintha az egy centrális
kormányzó hatalom volna, mely az egyházkerületek jogait
teljesen absorbeálná. A convent elnökét olyannak tekinti,
mint az ágostai hitvallásnak generális inspektorát, — ámde
szóló azt hiszi, hogy a convent világi ólnökének távolról
sincs szándékában e jogokat személyónok vindicálni. Szóló
azt hiszi, hogy már most, az első lépésnél, tisztázni kell a
viszonyt, mely az egyház és a convent, nemkülönben a con-
vent és a kormány között létezik. A középiskolai törvény
az egyházi főhatóságok rendelkezési jogát minden tekintet­
ben sértetlenül meghagyta. A convent különben tanter­
vét nem készíthet, mert ez az egyházkerületek autonóm jo­
ga, de ha koszit is, az csak irányelveket, határokat szab­
hat meg, nem pedig részleteiben is kötelező tervezetet, mely­
től az egyházkerületek el ne térhetnének. Szóló kéri a le­
iratnak ilyen szellemben való tárgyalását, s ismételten utal
a convent és állam, convent és egyház közti viszony szo­
ros szöuiuieltartására, illetőleg határozott formulázására.
G y ö r g y Endre, a házszabályok értelmében, a leira­
tot előbb a tanügyi bizottsághoz kéri útasittatni annak
véleményes jelentése alapján tárgyaltatni.
M o c s á r y Lajos, úgy véli, hogy a leiratnak, tan­
ügyi részén kivül, közjogi oldala is van, kéri tehát azt a
tanügyi es jogügyi bizottságok együttes elbírálása alá bo­
csátani.
Br. V ay Miklós ez általános helyesléssel fogadott
javaslatot határozatilag kimondja.
Dr. K o v á c s Ödön figyelembe ajánlja, hogy a con-
venti bizottságok oly tagokból alakíttattak, kik a múlt ülés­
szakon voltak jelen, minthogy azonban jelenleg mások is
eljöttek, amazok közül pedig többen elmaradtak, javasolja a
bizottságok kiegészítését, önkéntes ajánlkozás utján.
Felszólalása után, felolvastatott F e j e s Istvánnak a
tiszáninneni egyházkerület által elfogadott és a conventhez
benyújtott s a többi egyházkerületek által is pártolólag
fölterjesztett indítványa á l l a m s e g é l y kérése iránt, az
1848 XX. t. ez. 3 § . q értelmében, a felekezet czéljaira.
K un B e r t a l a n , mint a javaslattevő egyházkerület
superintendense, szükségesnek tartja a javaslat indokolását
s ezt a következőkben toszi meg: A középiskolai törvény
sok terhet rótt a felekezeti iskolákra követelményeivel, me­
lyeket az egyház elviselni, külső segély uólkül, nem képes,
Evvel eléggé indokolva van az államsegély megadása iránt
felterjesztendő kérés, ámde az egyházkerületek korlátlan
rendelkezése alá bocsátva, nem pedig oly feltételekhez köt­
ve, melyek az autonómiát sértik. így p. o. az államnak
nem szabad követelni azt, hogy az általa dotált s esetleg
fentartott tanári állomásokra ő ejtse meg a kinevezéseket.
E szabály keresztülvitele elkerülhetlen összeütközéseket és
zavarokat szülne. De másfelől a convent maga is ez állás­
pontot foglalta el az államsegély már régebben fölmerült
kérdésében, s szóló, azon reményben, hogy a convent ez
álláspontot föladni nem fogja, melegen ajánlja az indítvány
elfogadását.
Br. Y ay M. az indítványt a tanügyi és jogügyi
egyosült bizottságokhoz teszi át, megjegyezvén, hogy ha a
kérést csupán az 1848. XX. t, ez. 3 §-ére alapítják, ak­
kor vajmi kevés lesz elérve. Az új törvény alapjára kell
helyezkedni.
T ö r ö k P á l jelenti, hogy az egyet. ref. tanügyi bL
zottsag ez évi jul. 5 én összeült volt s némely kérdések­
ben döntött, némelyek felől csak tárgyalásokat tartott. In ­
dítványozza tehát, hogy a már teljes egészként elkészült
javaslat a theologiai intézetek és tanító-képezdék újjászer­
vezéséről, azonnal vétessék tárgyalás alá.
N a g y P é t e r a tervezetet előbb a convent tanügyi
bizottságához kéri útasittatni, mig K o v á c s Albert rögtöni
tárgyalását óhajtja.
Sz á s z Domokos Nagy P. indítványához csatlakozik,
*
 322
s óhajtja, hogy az egyetemes tanügyi bizottság által c?ak
részben feldolgozott tárgyak is csak úgy távgyaltassanak,
ha előbb a tanügyi bizottság véleményt alkot és terjeszt
be azok felől.
T ö r ö k Pál fölhívja a figyelmet arra, hogy van ugyan
közigazgatási bizottság, de annak elnöke (a b. e. gr. De-
genfold Imre) meghalt, előadója pedig nincs jelen.
Az ülés a bizottság elnökének egyhangúlag V á l y i
J á n o s t , előadójának V é g h e l y i D e z s ő t választ­
ja meg.
Gr. L ó n y a i Menyhért helyesnek találja, hogy min­
den fontos ügy szakbizottságoknak adassák ki conventi tá r­
gyalás előtt, de óhajtaná, hogy a bizottságok a convent
üléseit megelőzőleg, legalább részben készüljenek el mun­
kálataikkal, nehogy a convent olső ülése, mint az most tör
tént, tulajdonképen tárgynélküli legyen.
T ö r ö k P á l e felszólalásra azon felvilágositást adja,
hogy ő alig. hó előtt nem kapott conventi beadványt ke­
zéhez, s azok legtöbbjét is tegnap, sőt ma vette, es igy
nem is oszthatta ki. Mentségül különben felhozta, hogy a
convent rendszerint októberben szokott ülésezni. E felvilá­
gosítás után, elnöklő br. Vay M. az ülést 12 óra 25
perczkor bezárta, s a m á s n a p d. e. 9 ó r a k o r kezdődő
ülésre első tárgyul a közalap kezelésének kérdését tűz­
te ki.
Délután a bizottságok tanácskoztak.
II. ü l é s .
Szeptember 14.
Br. Va y Miklós elnök kevéssel 9 éra után megnyitja
az ülést, jelentvén, hogy a mai ülés tárgyát első sorban a
közalap kezelési kérdésében a dunántúli egyházkerület által
benyújtott javaslat teendi.
T ó t h Sámuel, jegyző olvassa a tegnapi ülés jegyző­
könyvét, melyben szép szavakban megemlékezés van az el­
hunyt gr. Degenfeld Imréről, nem különben br. Vay Mik®
lósnak az egyházi ügyek terén 60 évi munkássága által
szerzett érdemeiről is. A jegyzőkönyv hitelesíttetett.
S z á s z Béla jegyző felolvassa az elnök által fennebb
jelzett indítványt, melynek értelmében az egyházi közalap
25 százaléka az egyházkerületeknek, 25 százaléka az egy­
házmegyéknek adandóját a zsinati törvényekben megbatáro­
zott czélokra való fordítás végett, s csupán 50 százaléka
kezelendő a központban, de ennek is fele tőkésítendő. Szász
Béla jegyző felolvassa a többi egyházkerületekhez áttett ja­
vaslatra azok által beterjesztett véleményeket, melyek sze­
rint — eltekintve attól, hogy ezen, a pesti egyházmegye
által tett indítványt a javaslattevő egyházkerület többi egy­
házmegyéi is elfogadták — a más három egyházkerület
vagy nem nyilatkozik, vagy az indítványt egyszerűen a con-
venthez utasítja. A tiszán-túli egyházkerület egyszerűen na­
pirendre tért fölötte. A tiszán-inneni egyházkerületnek a
javaslat áttétele óta gyűlése nem volt, de Kú n Bertalan
püspök felvilágosítása szerint, képviselőinek szabad kezet
adott.
Ugyancsak S z á s z Béla felolvassa az ez évi január
végén Budapesten tartott convent jegyzőkönyvének egyik
erre vonatkozó pontját, melyen e kezelési kérdés fel vettet­
vén, a convent oda nyilatkozott, a többségi és kisebbsé­
gi vélemények meghallgatásával, hogy „ezúttal határozni
nem kíván 1“
A többség, már minthogy az ez ügyben kiküldött con­
venti bizottság többsége, akkor a decentralisatio, a kisebb­
ség a centralisatio mellett nyilatkozott.
Felolvastatott ezenkívül a zsinati törvényeknek a do-
mestikára vonatkozó része.
Mikor aztán igy előre volt készítve a talaj a vitat­
kozásra, akkor elsősorban az emelt szót, ki a múlt conven-
ten a bizottsági kisebbség vezetője volt:
Gr. L ó n y a i Menyhért: Kötelességének ismeri — úgy­
mond — felszólalni ily fontos kérdésben. A gj'akorlat min­
den kormányzó testületben nagy fontcsággal bir, s mert a
ref. egyházi élet és közigazgatás még egészen új szervezetű,
nem csekély horderővel bir azon irány megállapítása, melyet
kormányzó testületé követni kivan és követni fog. Ezért
megfontolást igényel. A törvény szavai felolvastattak: a
közalap czélja tehát a convent szemei előtt ál l ; ámde van
annak egy más oldala is s ez a convent hatásköre a köz­
alapot illető ügyekben s in spécié annak kezelésében. E ha­
talmi kör megállapítása s különösen annak és a közalap
kezelésének gyakorlati módja nem csekély fontosságú.
A helyzet érthetőbbé tételére gr. Lónyay egy régi
esetet e.nlit fel, mely e viszonyokra nagyon is alkalmazha­
tó. Midőn a közös ügyek elintézésére a delegatiók szorvez-
tettek, azok hatáskörét magok a delegátusok is többször
tették vita tárgyává, mert az intézmény ismeretlen volt. Fel­
merült kétes esetekben azonban a delegationális tagok min-
denike első sűrban a törvényt tartotta a delegatiók hatáskö­
rének megállapításánál mérvadónak s a szerint adta szava­
zatát. A delegatiót, daczára szokatlan voltának, senki sem
vádolhatta megalakulása idején avval, hogy tettei és hatá­
rozatai ne egyeznének meg a fennálló s őt első sorban kö­
telező törvényekkel.
Ehhez hasonló viszony áll fenn a convent és a zsinat,
mint alkotmányadó legfőbb hatalom között. Szóló gr. Ló­
nyay azonban az indítvány feletti határozathozatalban a zsi­
nati közalap-törvény 9-ik szakaszának m e g s é r t é s é t lát­
ná a convent által. Ezúttal azonban csupán a törvényes
alapon áll s ezért a kezelési indítványt nem részletezi. Szó­
ló abban a határozott meggyőződésben van, hogy a convent
nem törvénymódosító, oiég kevósbbó törvényhozó, hanem
csak a zsinat által megbízott végrehajtó hatalom, mint ilyen,
feladata csupán a közalap fentartásában, gyarapításában, s
a mi fő, megteremtésében határozódik. A convontnek tehát
a zsinati törvényeket módosítani nőm áll jogában. Minthogy
azonban a zsinat a kezelési módokat nem úgy irta körül,
mint azt némelyek talán a decentralis kezelés előnyéie hin­
ni szeretnék, a conventnek máskép határozni joga nincs. Ez
szóló álláspontja s azt hiszi, hogy ez minden igaz protes­
tánsé is, ki a törvényt tiszteletben tartja.
Legyünk óvatosak! — folytatá gr. Lónyay — mert
önmagunkat gyöngítjük, ha a zsinat jogait a conventnek
vindikáljuk. A végrehajtási módozatokat illetőleg is csak az
alap létesítése van a convent jogkörébe utalva, s ezt már
a múlt könventi ülésszakon végre is hajtották. A kezelési
indítványról — ismétli — bővebben nem szól, mert azt a
conventnek t á r g y a l n i s i n c s j o g a . Már a zsinaton is
kísérlett az elszórt kezelés eszméje, de csak határozatlan
alakban, egy személy által felvetve, s az óriási többség ak­
kor is elvetette.
A közalapra való adakozás aláírási ivén — jegyzi meg
a szóló — a fő-feltétel az, hogy a begyült összeg csupán
az alap czóljaira fordittassek, ámde ez az alap szétforgácso-
lása által aligha lesz kivihető.
Voltak, s jöhetnek még idők, mikor a törvények ha­
tálya fölfüggesztetik, de a törvények most érvényben van­
nak: tehát azok szerint kell eljárni, s a mint azok rende­
lik: központilag kell a közalapot kezelni.
 324

hogy van-e joga a conventnok intézkedni a kezelési indít­ azt. másoknak adja át? Csak úgy remélhetni a lassan gya­
vány bán foglaltak felől, s a második az, hogy — ha van rapodó közalap teljességét, ha segélyével létrehozott nagyobb
czélszeríi-e úgy intézkedni? A", előbb szélók a kérdést müvekre lehet, utalni az adakozási bnzgóság élesztősére. Az
már anticipálták, az indítvány meritumáról szólva. Szóló elosztás utáu fennmaradó 25% a sok kérelmezővel annyi
nem kivan igy járni cl, s azért előbb csak Lónyay indít­ lenne, mint futó zápor aszály idején.
ványára reflcctál, Az bizonyos, hogy a convent nincs jogo­ S z a b ó János: Nem tartozik az esperesek ama Bal­
sítva határozni az indítvány felöl, s ha lonne is, akkor lagj által felemütett négy-ötödéhez, kik a közalapot mog-
szóló inkább azt volna hajlandó hinni, hogy jogai átruházá­ oszthatónak tartják s bár elfogadja Lónyay gr. javaslatát,
sával a zsinat tévedett. — A sajtónak és a közvélemény­ azért óhajtja, hogy az ügy mogbeszéltessék. Kürmendy té ­
nek felem ütése, Körmendy J. által elvesztett fogás, a do- ved, mikor a kezelésben való intézkedés jogosultságát a
czentrális kezelés mcllott, mert arra a centralisták ép oly megoszthatóságra magyarázza, mert ez alatt a közalapnak
alapon kivatkozhatnak. Nincs joga a síjtó megoszlott sza­ — mint i l y e n n e k — kezelése értendő. A közvélemény
vazatát valakinek a maga nézetei mellett losequostrálni. — kérdi szóló Körmendyvel szemben — helyes-o a törvény
(Helyeslés), szellőmével mindenha? Szóló a legnépesebb, 160 ezer lel­
A közvélemény is meg van oszolva. Szóló lakhelyén ket számláló egyh.-megye esperosse s igy önérdeke a meg­
(Nagy-Körös) és vidékén még nőm is képezte vifcatárgyát a osztás mellett van, de — mert a százados nyomor, száza­
kezelés, pedig onnan sok pénz jő he, s bármily kezelés is dos mulasztás helyrepótlásáról, enyhítéséről van szó — tá ­
lesz megállapítva, a kötelezettek azért fizetni fognak, bár­ vol áll tőle az önzés. Szomorú jelenség, hogy már kezdet-
ha a nagy közönség sokkal fogékonyabb azon eszme iránt, i ben megoszolnak a vélemények a törvény iutentioi fölött.
hogy egy nagy, országos köz-alap teremtessék. A szó­ Az egyház jövőjének biztosítása, orvoslása a czél, ezt kell
lók közt csak Pap Gábor maradt szorosan a tárgynál, s szem előtt tartani. Szóló az oszthatatlan közalaptól erkölcsi
mondott figyelemre méltó dolgokat. Ezeket szóló a követke­ hasznot is vár, amennyiben a népet az meg fogja erősíteni a
zőkben igyekszik megczáfolni; A kezelés fogalmában több közérdekek prosperálásának, az egymásért való működésnek
van az egyszerű pénztári adom-veszem kezelésénél, abban eszméjében.
van a rendelkezési jog, ezt pedig a zsinat a conventre ru­ Ma k a y Dániel: Gr. Lónyayval nincs egy vélemé­
házta át, s azt másnak át nem adhatja. (Helyeslés.) nyen, mert a convent már egyszer magyarázott, sőt mó­
Ha az egyházmegyék is reszt kapnak az alapból, ak­ dosított zsinati törvényt, a domesticai járulók minimumá­
kor á kör hátrányt szenvedne s csakis a 66— 70 egyház­ nak megállapításánál. Ha ezt akkor tette, teheti ma is.
megye és öt superitandentia particuláris érdekei prospeiál­ R é v é s z Bálint: A jogosultság és a czólszerüsóg
tatnának. Ezáltal a zsinat által teremtett eszme ajapjában szempontjából indul ki. A kérdés annyira új, hogy benne
meg lenne ingatva; a zsinat, ha az egyházmegyéknek is a közvélemény még nem is nyilatkozhatott. Különben a
adni akart volna a közalapból, ezt ki is fejezte volna. S ha közvélemény is lehet tévesztett irányú. A conventnek sem
kérnek az egyházmegyék 25 —25% -ot, ki tilthatja meg, törvényt magyarázni, sem azt módosítani joga nincs. A
hogy ugyanoly jogo.n áz egyos egyházközségek is ne kérje­ kezelés kérdése már az előző conventen felmerült s akkor
nek? Az előző convent azáltal, hogy az ügyet nem tár­ épen szóló indítványára lett a napirendről levéve. Akkor
gyalta, annak adott kifejezést, hogy még alakilag sem szól sem volt a közalapnak egy krajezárja sem, most sincs, s
a dologhoz. A mostani convent is hiában vitatná az indít­ már is osztozkodnak. Ha volnának is milliók, szóló —
vány tartalmát, a mig nem dönt, ha van-e joga ebben ha­ mint z s i n a t — adna szívesen belőlük. De conventnek —
tározni. Szóló szerint pedig — ki gr. Lónyay javaslatához mint pénztárnoknak— nincs joga a reá bízottat olosztogat-
csatlakozik — nincs. ni. El kell állani a kezelés kérdésétől, mert a viszály e
B e ö t h y Zsigmond : Az előző convent is tévedett, felett a mustármagot gátolná terebélyes fává való növésé­
midőn jegyzőkönyvében az „ e z ú t t a l “ való tárgyalást hang­ ben. Különben igaz lelkű ember nem is azért, adakozik,
súlyozta, mert határozni neki, e tárgyban, ha nem is tör­ hogy — mint Körmendy állitá — ő kapjon belőle, de hogy
vénysértés, do jogában nem állott és nem áll. Az „ezúttal“ máson segítsen. Az öt egyházkerület oldott kévéje nehezen
szó a mostani heves vita oka és részben alapja is. Szóló volt összeköthető. Itt Kolozsvártt volt a szabadság védbás-
sok plausibiüs okot lát a kezelési indítvány mellett, de azt tyája, ne hasonoljunk itt meg. Inkább hagyjuk a „törvény­
csak a zsinaton tartja tárgyalhatnak. Épen ezért nem akar­ sértés“ szót, de adjuk át a zsinatnak a határozathozatalt.
ja merev határozattal elútasitani, s határozati javaslatot — A központi kezelő bizottság jó indulatában nem szép
nyújt be, mely szerint a conyent magát e tárgyban hatá­ már eleve bizalmatlankodni.
rozni illetéktelennek mondja ki, s azt a legközelebbi zsi­ K ö r m e n d y S. nehány félremagyarázott szagát iga­
natnak tartja fenn. Addig hadd forrjanak ki az eszmék. zítván helyre, utánna szólt:
N a g y Péter: Fiiéval és Beöthy vei egyetért a lényeg­ H e g e d ű s László, ki egy szót sem talált a zsinati
ben. Szerinte előbb a gróf Lónyay javaslatát kell tárgyal­ törvényben, mely a convent határozathozatali jogát letilta­
ni, s ha az elfogadtatok, akkor a többi kérdés elesik. Kéri ná. Szerinte az esperesek, kik első sorban hivatvák a gyűj­
a convent türelmét, hogy az érvek mezejéről néhány elhul­ tésre, csak is úgy gyűjthetnek sikerrel, ha I. a közalap
lott kalászt szedhessen fel. Nincs joga határozni e kérdés­ egy bizonyos része az egyházkerületeknek adatik, az előirt
ben a conventnek, mert rá a zsinati törvények 227. §-e czólok teljesítésére; 2. ha elvül kiinondatik, hogy sem
az alap felvirágoztatását, rendes kezelését bízta csak,. A egyesek, sem gyülekezetek külön ne kérelmezhessenek, csu­
convent es zsinat között pedig azon viszony van, a mi — pán az egyházkerületek ajánlatára (Helyeslés). A kezelési
sit vonia verbis! — kasznár és földes ur között. A zsinat indítványt tárgyaltatni kívánja.
rendes kezelést, nem pedig elkezelóst biz a conventre. Szet- M o c s á r y Lajos a centrális kezelés híve; a gazdag
forgácsolás helyett egyesitni kell az erőket, mert ma is gyámolitsa a szegényt. De nem látja az indítvány nem
mindenütt „viribus unitis“ a jelszó. A milliókat nem sze­ tárgyalliatását indokolva. Itt a .conventen a centralisták van­
rezhetni meg, ha meglétük előtt elosztogatják. Hogy szá­ nak többségben, künn, a népben, a decontráüsták. A ha­
molhatna másfelől a conyent a tőkéről a zsinat előtt, ha tározathozatal azonban a z.sinat joga, s azért kéri hátáro-
 323
Ne ejtsünk el ogy főé színét a részletekért, — mert a
d©centrális kezelés az intézmény megsommisüléséü vonna
maga után. A protestánsok mindenha ragaszkodtak ahhoz,
hogy a törvény szent, és hogy az csak törvényes úton mó­
dosítható : törvényhozó testület által, a koronás fejedelem
hozzájárulásával. A nagy Deák Ferencz ama szomorú idők­
ben szigorú torvényszeretetének köszönhetik a protestánsok
is jogaik csorbitatlanságát. Kimondták a „non possumus"-t
s ha nem cselekedhettek a törvények szeiint, inkább vissza­
vonultak a tettek mezejéről. Most van az első alkalom,
hogy megmutassuk, hogy nem .engedünk törvényeinken rést
ü tn i!
A meggyilkolt Majláth országbíróra, ki egy Ízben ama
szomorú idők főembereivel szemben erős bittel védelmezte
törvényes jogainkat, az egyik tekintélyes egyén rá rivallt:
— Wáss ist denn Gesetzt?
Erre Majláth körülbelül igy felelt:
— Ne tőlem kérdezzék ezt, de tudakolják az utczán
ödöngő pórnéptől, s az majd meg fogja mondani, hogy
törvény az, mit alkotmányos törvényhozó hatalom alkot s
koronás király szentesit.
Arra a kérdésre, hogy miként volna az módosítható,
Majláth felelete az volt, hogy csakis törvényes úton.
E kis reminiscentia nagyon is talál a helyzetre. Most
a törvény még szent, azt meg kell tartani. Más zsinat
hozhat majd mást. A törvény értelmében az indítvány fe­
letti határozat kiyül esik a convent jogkörén.
így végezte szavait a nemes gróf s végül ogy hatá­
rozati javaslatot nyújtott be, hogy mondja ki a convent,
hogy a kezelési indítványt, mint jogkörén kívül esőt, tár­
gyalás alá nem veszi.
P a p Gábor dunántúli püspök emelt szót utánna s a
következőket monda:
Ha áll az, a mit gr. Lónyay mondott, hogy t. i. a nevezett
indítvány tárgyalása törvénysértés volna, akkor ám vétessék
le a napirendről. Ámde a közalap kezeléséről a zsinati tör­
vény határozottan formuzálva sehol sem intézkedik, sőt a
„részletes intézkedésekkel" ogy helyütt a convent bizatik
meg. E nézeten volt az előző convent is, mely kimondá,
hogy a kérdést „ezúttal" nem tárgyalja s ezzel mintegy
jelen ülésszakra hagyta a határozathozatalt. Ez tehát már
praejudicium, már határozat. Kéri tehát, hogy a kérdés dis-
cutáltathassók.
Gr. L ó n y a y (közbeszól): Minden tárgy lehet dis*
cussio tárgya, de nem egyszersmind határozaté is.
K Ö r m e n d y Sándor: Csakugyan szükséges ez ügy­
ben az érett megfontolás, mert annak tárgya még soha sem
is volt e kérdés. A lényegi mérlegelés az eddigi tanácsko­
zásokon hiányzott, s a zsinaton is a közalap intézménye
enblock fogadtatott el; mig — szóló szerint — a határo­
zat a conventre bízatott. Az előző convout is csak „ezút­
tal" nem kívánta tárgyalni az ügyet. Elénk örömmel fo­
gadja szóló, fia a törvényhez oly emberek ragaszkodnak a
leghívebben, mint egy Lónyay Menyhért, de megdöbbenés­
sel fogadja, ha általa a dolog megvitatása törvénysértésnek
mondatik. — Távolról sincs még eldöntve az alap kezelési
módja. Szóló tiszteli a törvényt, s mert abban szerinte a
convent a zsinat által a kezelési módozatok megállapításá­
val megbízott legatariusnak van felvéve: nem vél azáltal
törvénysértést elkövetni, ha egy még e l i n t ó z e t l o n ügy­
ben Yéghatározatot provocal s a törvény b e t ö l t é s é t
kéri,
Az egyházkerületek igen nagy többsége a decentra-
lisált kezelés mellett van, s igy az a k ö z v é l e m é n y óha­
jának tekinthető, A közvéloménynyel ellentétben cselekedni
pedig nem valami üdvös dolog. Az ügy az egész egyházat
érdekli s igy annak közvéleménye nem csekély fontosság­
gal bir.
Az ügyet olvalahára meg kell vitatni. Szóló elismeri,
hogy központi érőkkel sokat ki lehet vinni, lehet törni,
zúzni, hatni, de a decentraiis kezelés által az alap czóija.i
jobban előuiozdithatók, segélyezés, lelki gondozás, egyszóval
az egyház anyagi és szellemi előnyei nagyobb mérvben
prosperálhatók. Eltekintve a központi kezdés nehézségeitől
(— mert az alapok nagyobb veszélyben forognak, kisebb
kamatokat hajtanak, a központra nehezen hozhatók össze,
onnan nehezen oszthatók szót — ) ezenfelül fontos körül­
mény az is, hogy a vidékek a központon nem érvényesít­
hetik magukat kellőképen (hisz a tűzhöz közel levők job­
ban melegednek a közmondás szériát is), s az alapkozolő
bizottság 5 tagja között oly többség* emelkedhetne túlsúly­
ra, mely az érdekeiket kevésbé kópviselhetöket könnyen
mellőzheti. A decentraiis kezelésnél e hátrányok mind el­
enyésznek s a helyi érdekek is kielégítést nyernek.
Ágostai testvéreink — folytatá — gyakorlati embe­
rek s életrevalóbbak a protestánsoknál (felkiáltások: Hohó!)
s lám az Ö Gusztáv Adolf egyletük annyira megy, hogy az
alap kezelésében a gyülekezeteknek is ad befolyást. Még
ezt is életbe lőhetne léptetni nálunk, mert a híveket az
önkéntes adakozásra messze eső czélcicért, a kárpótoltatás
minden reménye nélkül, rábírni nagyon nehéz. Ha közvet­
len érdekeikre utalhatunk, akkor nagyobb lesz az áldozat-
készség, s a központ, — a künn kezelt fél részért ezáltal
dúsan kárpótolva lesz. A közhangulat a központi kezelés
iránt nem kedvező, s avval egy hatalmas közalapnak épen
az ellenkezőjét érjük el. A prot. egyház múltjával és fej­
lődésével is ellenkezik az. Ha most első határozattal furai-
gá)tátik a közvélemény, a convent iránti bizalom nem fog
orősbülni.
Beszédét avval végzé, hogy a Lónyay gróf határozat
javaslatát mellőztetni, a kezelési indítványt pedig tárgyal
tatni kérte.
Körmendy S. után B a l l a g i Mór emelt szót s elsőb­
ben is óvást tett Lónyay gróf azon szavai ellen, mintha a
múlt conventen már törvénysértés követtetett volna el az­
által, hogy egy bizottság a domestica kezelése felől tanács­
kozott, sőt javaslatokkal lépett fel. A zsinati, ezt tárgyaló
bizottság simán akarta e kérdést a zsinaton fölvetni, s úgy
is történt, s aztán a végleges intézkedés, szóló szerint, a
a conventre bízatott. — A kezelő bizottságnak — a tö r­
vény szavai szerint — convent által megállapított mód sze­
rint kell teendőit végeznie. Ha itt, kezei között lennóaek
már a milliók, akkor szóló is a centrális kezelést javallná,
de azokat előbb be kell szerezni, s ha épen azokat mellőz­
zük s azok érdekeit nem prosperáljuk, kik a milliókat ösz-
szegyüjteni hivatvák, akkor helytelenül cselekszünk. A kik
központi kezelést óhajtanak, nagy részt olyanok, kik a köz­
alapért csak itt a convonte;1, szóval fáradnak (Nem áll!)
— V5-e az espereseknek, a kik eddig a gyűjtésben fő fac-
torok, kimondta, hogy a központosított kezelés működésüket
megbénítja, mert a törvény buzgóságra neiu kötelez. (Nem
áll, olló!) — Hivatkoznak acentralisatio hívei egy oly tör­
vényre, melynek épen az ellenkezője áll, mert szóló a tör­
vényből igyekszik kimutatni, hogy a convcntnek nem hogy
nem áll jogában, de kell határoznia. Lónyay gróf javaslatát
mellőztetni kéri, mint a mely sérti a többséget. (Felkiáltá­
sok: Nem többségi)
F i l ó Lajos: Eleve kijelenti, hogy gróf Lónyay javas­
latához ragaszkodik. Szerinte az első tisztázandó kérdés az,
 325
zatilag kimondatni, hogy a convent — mint orré illetékes
— azonnal hívjon össze egy zsinatot.
S z á s z Domokos egy hosszabb hatásos beszédben
rövid rcsumó-ját adja az eddig a centrális kezelés mellett
kifejtett indokoknak s azokat feltétlenül helyesli. Szerinte
a superintendentiák véleménye nem a többségé, — sőt a
dunamelléki egyh. kér. elköveti azt a páriámént-aris tapin­
tatlanságot, hogy nemcsak javaslatot tesz, de képviselőit
annak pártolására utasítja s így kezeiket megköti. A nagy
többség a zsinaton nyilvánult. Ott meg lett teremtve az
országos, egyetemes közalap s a millió lelket számláló egy­
ház közvéleménye annak alkotmányadó testületében nyilvá­
nult. Kimondta a zsinat, hogy a begytilt pénzt az espere­
sek küldjék be a k ö z p o n t i pénztárba, s igy már eleve a
centrális kezelés mellett nyilatkozott. így tehát a vita
tárgynélküli.
H e g e d ű s László rövid felszólalása után, B a l l a g i
Mór számokban kimutatja, hogy a decentvalisatiónak az
egyházmegyékben többsége van,
K ú n Bertalan: Az indítványt tárgyaltatni kéri, bár
a centralisatio bive. A lelkesedés a közalap iránt — da­
czára a lelkesítő felhívásoknak — nem nagy. Gondoskodjék
a :onvcnt oly módról, mely azt népszerűbbé tenné.
Még L ó n y a y gr. szólott nehány szót, s utánna K i­
l ó é k Zsigmond velősen, a törvény szavaival bebizonyítja,
hogy az a centrális kezelést Írja elő. Erős logikájával s
hatalmas érveivel nagy hatást tőn.
Utána Vá l y i János emelt szót s hangsúlyozta a ha­
tározathozatal elodázbatlan voltát.
D. S z á s z Béla az előtte szólókkal polemizált .s a
centrálisául?? hívének bizonyította magát.
Végül a javaslattevők (gr. Lónyay, Pap Gábor, Mo-
csáry és Beöthy) zárboszédei után, vita keletkezett a felett,
hogy mely javaslatra történjék először a szavazás. A sza*
vazás végre m egtörtént; Pap Gábor javaslatára 9, Beöthyóre
11, Mocsáryéra 12 szaviizat esett, inig gr. Lónyay indít­
ványa elfogadtatott.
Fölszentelő beszéd.
(Elmoudtota a szászvároei ev. ref. Kimtanoda új épületrészének
1883. szeptember 2-án tartott fölavatási ünnepén Deák Gerti,
igazgató tanár.)
II.
Második feladata pedig tanodánknak az, hogy a v a 1-
lá s-e rk öl c s i é r z é s m e l e g é t és b e n s ő s ó g ó t n y ú j t ­
s a t a n í t v á n y a i n a k , Mert az iskola nemcsak képző,
hanem egyszersmind nevelő intézet is, s föladatát ép abban
kell keresnie, hogy növendékeinek nemcsak tudományos, ha­
nem erkölcsi képzést is adjon, abból a meggyőződésből in­
dulva ki, hogy minden miveltség központjának az erkölcsi­
nek kell lenni és hogy valódi tudományos miveltség, erkölcsi
nélkül, lehetetlen.
És a gymnasium ezt a feladatot is, — azonkívül, hogy
az iskolai fegyelmezés által növendékeit engedelmességhez
szoktatja s igy akaraterejüket, jellemöket szilárdítja, — nagy
részben épen az által éri el, hogy tanítványait bevezeti a tu­
dományok csarnokába s itt reggeltől késő estig azzal fog­
lalkoztatja, mi a lelket képzi és növeli, mi a szivet meg­
tisztítja és emeli, mi a szellemet igazán megnemesiti. Az
ó-kor fenkölt gondolkozásu népeinek legnagyobb szellemei
saját nyelvükön beszélnek a tanulókkal; a szóló művészet
legdicsőbb alkotásai, melyek minden idők felülmulhatlan
remek mintái maradnak, szemeik és leikök elébe állíttatnak;
nemes gondolatok és erkölcsi ideák tárházát igyekszik a
növendékek keblébe berendezni, hogy ottan elevenitolog és
gyümölcsözőJcg működhessék; mit a különböző korok népei
s ezek nagy emberei elkövettek és létrehoztak, mindazt
szemlélteti tanítványai előtt s ok, a népek és nemzetek tör­
ténetében, az isteni erő működését s az erkölcsi világrend
titkait tanulják megismerni.
Azonban a gymnasiumot e második feladat elérésére
leginkább az segítheti, ha e tekintetben főfeladatának tartja,
hogy növendékeiben a vallásos érzést felébressze, ápolja s
anuyira megerősítse, hogy annak boldogító erejét az életnek
semmi körülményei, a sorsnak semmi változásai, — sem a
szerencse szédítő magaslatai, sem a balsors lesújtó csapásai
— között el ne veszítsék. Mert nemcsak tudósokat és derék
honpolgárokat, hanem mindenekelőtt vallásos embereket,
keresztyéneket kell gymnasiumainknak növelniük.
Jól érzem, m. t. gyülekezet! hogy e tétellel olyan ta­
lajra léptem, mely tulaj dónké pen korunknak, hosszabb idő óta,
szellemi barczmezeje, hol nem ritkán époü azok állanak
szembe egymással, kiket az ifjúság növelése a legmélyebben
és legkomolyabban érdekel. Pedig a különböző nézetek elő-
harczosai mindnyájan egyetértenek abban, hogy legkevésbé
maga az ifjúság nélkülözheti a vallást. Oh, bárcsak mind­
azok, kik a harczban részi vesznek, először saját szívókét
melogitnék fel azon szent láng tíizónól, mely egyenesen ég­
ből származik, begy igy e küzdelemből a valódi, helyes ki­
bontakozást mielőbb meg lehetne találn i!
Egyet nem lehet, nem szabad félreismernünk, t. gyü­
lekezet! azt t. i h o g y napjainkban a vallásos gondolkozás­
nak és bitnek sok régi, egykor tiszteletreméltó, alakjai szét­
töredeztek, s hogy tehát ma már hiábavaló fáradság lenne túlélt
alakokba új életet erőszakolni. A vallásos életnek belülről
kell újból megelevülnie s aztán ez alak magától fog meg*-
születni. És hogy az alak minél tisztább és minél neme­
sebb legyen: arra kell iskoláinknak a vallás-tanitás által
batniok.
S ki nem tudja. m. t. gyülekezet! hogy ama szép fel­
adat megvalósítását, mely szerint a múlt idők vallásos rom­
jai fölé új épület emelkedhessél:, nyilvános életünk, társa­
dalmi viszonyaink s ezek Összes alakulásai nagy mértékben,
nehezítik. Az ifjú nemzedék a szülői háztól rendesen hide­
gen ós elhanyagolva, az évangyélioin anyateje és gyerinekies
kegyesség nélkül jön az iskolába. Aztán meg vallásos és
egyházi életünk is egészségtelennek és betegesnek látszik :
inkább a reflexió, mintsem a mély, benső üdvérzet hatása ;
inkább a felekezetesség, mint a szi vnyugaloin dolga; inkább
a külsőségre, mint a kebel tisztaságára törekvő buzgó,ságban
felismerhető és nem annyira a mindent kímélő, elfedező és
irigység nélküli szeretetben, mint a szigorú felekezeti zárkó­
zottságban és bizonyos gyülÖlségben erős. Már pedig nem a
csendes hit ellenkezik a keresztyénies és egyházi vallással,
hanem a kizárólagosság, a perlekedő felekezetesség, az ön­
teltség ós gyűlölet minden belevegyülóse.
 326
Kell-© mondanom, t. gyülekezet! hogy e vallásos fél­
tékenység, vetélkedés és szeretetlenség megszüntetésére s a
különböző felekezeteknek szeretetbon leendő egyeztetésére az
első kezdetet megtenni, tanodánkra oly igen nemes hivatás
várakozik? Itt, a hol minden vallásfelekezetből oly szép
számmal tanainak a növendékek, itt kell megtanulniok egy­
más vallásának becsülését; itt kell meggyőződniük, hogy a
mi egyiknek szent, az a másikra nézve is lelki üdvének alapja,
melynek megsértése keserű fájdalom, és ha attól egyiknek
szive sajog, ügy kell hogy fájjon más hitü barátjának
keble is.
Növekedjék azért ez iskola minden tanulója a kér.
felebaráti szeretetben s legyen mindenik neggyőződve a felől,
hogy a felekezetesség átkos viszálkodásai aláásnak az egy­
házak nyugalmának, békéjének, boldogságának és megszag­
gatják a nemzet összetartó erejét.
Igaz ugyan, hogy iskolánknak, mint protestáns tan­
intézetnek, e tekintetben különös feladata is van, az t. i.,
hogy prot. növendékeit ügy készítse elő, hogy azok mind­
nyájan méltók legyenek arra az autonómiára, melylyel ref.
egyházunk bir. Mindig elszomorító jelenség reám nézve,
midőn oly embereket látok, kik saját egyházi és iskolai
ügyeinkkel nem törődnek, azok iránt nem érdeklődnek s szép
jogaikkal egy vagy más módon visszaélnek; szóval, a kik
egészen méltatlanoknak látszanak arra az autonómiára, mely­
nek kivivása pedig vajmi sok áldozatba került. Ha ennek a
protestantismus kebelén született szerény particulánknak első
nagy feladata a megtisztított vallásosság, a hit és lelkiis­
mereti szabadság ápolása volt: most már tanodánknak oda
kell hatnia, hogy minden tagja szép jogának kötelességét
is értse meg s egyházáért — ha kell — az áldozatoktól
se rettenjen vissza.
Csak igy nem fog kialudni soha az oltár tüze, melyet
az evangyóliom gyújtott az értelem és hit számára s kö­
rülötte papjai csak igy fogják kitartó hűséggel hirdethetni:
„ Ti ? a t y á m f i a i l s z a b a d s á g r a h i va t t a t t a t o k !“
(Folyt, köv.)
Á llam iskolai 5 °/0 pótadó.
Sz.-Cseh, 1883. aug. 31.
Szilágymegye közigazgatási bizottságának f. é. jul.
9-én tartott ülésében, sz.-szolnoki ref. esperes, n. t. Szabó
Pál urnák, a sz.-csehi ref. hitközség érdekében beadott azon
folyamodványa: „hogy az említett hitközség tagjai az ál­
lami iskola javára kivetett pótadó fizetésének kötele­
5 %
zettsége alól, azon okból mentessenek fel, mert két fiu-
és leány-iskoláik fenntartására szükségelt kiadásaik e pót­
adót messze felülhaladják és igy az 1868. törvény V.
fejezet, 36. §. értelmében e pótadónak saját iskoláik javára
fordítására jogosultak“ — 604. sz. alatt az igen tisztelt
tanügyi előadó úr véleménye alapján, „figyelembe veendő­
nek nem találtatott.*1
Elismeri ugyan e határozat, hogy „felekezetűnk két
fiú- és leány-iskolát tart fenn; s azon összeg, mely­
lyel e két iskola fentartásához pénzben és terményben járul,
azok egyenes állami adóik öt százalékát nemcsak hogy
kimeríti, sőt azt jóval felülhaladja", elismeri azt is, hogy:
„ez iskolák fentartása, a jelenben létező állami iskola mel­
lett is, múlhatatlan kötelessége a ref. hitközségnek"
és mindezek daczára, határozatiig kimondja, hogy: „az
ottani állami iskola javára kivetett 5 % iskolai pótadónak
reájuk eső részét jövőre is fizetni tartoznak.“
Ez elutasító határozat meglepett ugyan, de űjbíl
fellélegzettünk, látva, hogy e visszaútasitás indokai oly
erőltettek, s szórultságból felhozottak, hogy a fogulatlau
olvasó első pillanatra látni véli azon izzadást csikaró eről­
ködést, melylyel azokat kikovácsolva egybeforrasztotta.
Lássuk az indokokat.
Első indok: hogy a f i u - i s k o l a a l a c s o n y , s ö ­
t é t s n e m is e l é g g é s z i l á r d a l k o t á s u , szóval a
törvény kellékeinek nem felel meg. Nem kétlem, hogy
azon közigazgatási bizottságban több tag volt, a ki tudta
— a t. tanügyi előadóur legjobban,— hogy azon fiu-iskola
felett, mely oly fekele színnel rajzoltatott, a halál-ha­
rang már megkondult, s egy újnak, a törvény kívánalmait
lehetőleg megközelítőnek, terve s az építési szerződés
készen vannak, s csak a m. áll. ig. tauács helybehagyása
hiányzik, hogy mielőbb felépüljön. Tehát nem a már lerom­
bolandó, hanem az újonnan építendő iskola fenntartására
czélzott a folyamodvány. Melynek bizonysága az, hogy ha
a t. tanügyi előadó ur a n. t. esperes ur által beterjesz­
tett okmányokat figyelemre m éltatta, talált azok közt egy
még 1880-ról kezezettet is, mikor e lépést először valánk
megteendők; de magunk meg lóvén győződve akkori fo­
lyamodásunk alaptalanságáról, éppen e felhozott indokból,
azért halasztottuk mostanra, mikor a kifogásolható ok ele-
nyésztével kérésünk kedvező megoldását remélhettük.
Mert, hogy leányiskolánk mind világosság, mind szilárd«
ságánál fogva kérdés alá nem jöhetett, világos abból,
hogy ez iránt a t. tanügyi előadó ur kifogást tenni nem
tudott.
A második iudok: hogy t. i. „az á l l a m i i s k o l a
Sz. - Cs ehben e l s ő s o r b a n és l e g i n k á b b é p p e n a
ref. t a n k ö t e l e s g y e r m e k e k é r d e k é b e n á l l í t t a ­
t o t t f e l “ oly phrasis, melyről ellehet mondani; ignotos
fallit. Hiszen ez érdek felségesen illustráltatott azon tett
által, hogy midőn a r. kath. és izraeliták tanköteles gyer­
mekei csakuem mindnyájan az áUami iskola növendékéül
vétettek fel, úgy, hogy felekezeti iskoláik teljesen üresek,
akkor azon hitfelekezeti tankötelesek közül, „kiknek érde­
kében felállitottnak" mondatik az állami iskola, csak 39,
moDd harminczkilencz vétetett feli 236 közül.
Ha igazán e felekezet „érdeke" vezérelte volna az
állami iskola vezérférfiait, még 80 tanköteles felvétele sem
lett volna arányban a ref. ós más vallásinak népességével.
De hiába! a visszaútasitásra ürügy kellett, helyes, vagy
nem helyes, az nem jött kérdésbe.
A mi a harmadik indokot illeti: hogy t. i. „ha az
á l l a m i i s k o l a n e m vol na , a r ef . h i t k ö z s é g n e k
 327
m é g e gy i s k o l á r ó l , és t a n í t ó r ó l k e l l e n e g o n ­
d o s k o d n i , t-rre igen röviden azt felelhetni: ultra posse
“ gálódást, harczot, annak folyását és eredményét szemléibe-
nemo obligatur. A mostani két iskola fenntartása is alig
bírható anyagi áldozatába kerül az egyház híveinek; és
ha a közoktatási törvény életbe lépte óta ez eszme csak
most született meg a t. tanügyi előadó urnái, mikor azon
— az államot illetőleg csekély — egyházunk állására nézve
pedig jelentékeny (leány tanítónk készpénz fizetésének V s^t
tevéi) összeg hova fordításának kérdése merült fel: nem
tudom mily hatalom lenne az, mely a lehetetlent lehetővé
tudná tenni? s a népnevelés ügyében az erő kimerülésig
áldozó egyházat még új iskola építésére s több tanítók
meg nem bírható díjazására kényszerítui tudná?
De elvégre is, ha maga a nevelés ügyére százeze-
rekkel rendelkező állam, nem bír e községben oly iskolát
felállitűi, mely annak minden tankötelesseit befogadhassa,
miként s mi módon kényszerithetne erre egy anyagilag
oly szegény, csupa földművesekből álló hitfelekezetet, mi­
lyen az idevaló reformált, hogy minden tankötelesseit be­
fogadható iskolákat állítson fel?
Tizennégy éve, hogy a népoktatási áldásos törvéuy
meg vau hozva és ennek szellemében minden lehetőt meg­
tett ez egyház a népnevelés körül; most is, az idő meg­
emésztette fiú-iskolája helyébe újat szándékozik épitni,
és ha e magasztos czélja kezdetben is ily zsibbasztólag
ható határozattal találkozik: hol vegyük a buzdítás,'lelke­
sítés igéit, melyekkel a közönyt legyőzve, a lankadást fel-
éleszszük ? Hiszen utoljára is, a kért összeg egyenlő
és ugyanazon szent ügy szolgálatára fordittatik, s nem
tudom felfogni, mivel lenne ez szentebb, ha „állami“
czimmel ékesítjük fel? mintha az egyszerű „felekezeti“-nél
maradunk ?!
Reményiem azonban, hogy ez ügy a n. m. vallás-
és közoktatási miniszter urnái, hová, mint értesülve vagyok,
fellebbezve vau, reánk nézve kedvező megoldást nyerem!.
Annyival is inkább, mert ő nagyméltósága f. é. május 18-
ról 13,115 sz. a. határozatával, ugyancsak a sz.-csehi r.
kath. hitfelekezetnek a kérdéseit 5 állami iskolai pót­
%
adót saját egyházi czéljaikra engedélyezni méltóztatott.
Fábián Dániel,
sz.-ciehi «v. ref. pap.
JÓ B K Ö N Y V E .
— (Bibliai, tanulmány.) —
Irta:
Benkö István.
(Folytatás.)
4) A k ö n y v a l a p e s z m é j é n e k f e j l ő d é s e .
Az iró valódi költői ügyességgel tárgyalja, mintegy
szemlélteti a küzdelmet, mely az isteni világigazgatás felett,
lelkében a régi hit és tapasztalás között, keletkezett. Az
ősök hitében nem nyughatik meg a gondolkodó lélek, inért
a tapasztalás annak igazsága ellen szól, Az i g a z n a k s z e n ­
v e d é s e , a régi hit szerint, nem oldható meg; mélyebb vizs­
gálatba bocsátkozik azért a költő, harczot kezd a régi né­
zet ellen s igyekszik egy magasabb feloldásra. Hogy e vizs­
tővé tegye az iró: több személyt vesz fel és czóljához mér­
ten alakítja azokat.
A prologban tömör alakban előadja mintegy a törté­
neti tényeket s a régi hit álláspontjára helyezkedve, hősét,
Jóbot úgy mutatja be, mint a tökéletes ember példánykó­
pét, a kit ezért Isten meg is áldott gazdasággal, szép csa­
láddal, szóval boldogsággal. Itt tehát egy konkrét példában
előttünk áll a régi dogmatikusok nézete, liog'y az e r é n y t
f ö l d i j u t a l o m ki s e r i . De vájjon Jób igazán erényes-e,
jó-e, vájjon kegyessége nem önzés-e, nem számításon a!a-
pul-e? Hirtelen egy égi jelenetet tár elénk az iró. Angya­
lok tisztelegnek isten előtt, hol megjelenik a sátán is és
kétkedik Jób kegyességében. Jób kisértésnek tétetik ki. A
sátán elpusztítja Jób vagyonát, gyermekeit. Jób, bár nem
érti, nem tudja szenvedése okát, még sem zúgolódik, sőt nyu­
godtan fogadja a csapásokat. Megmaradt egészsége és a
jobblét reménye. így tehát az első megkísérlésben (I. 6—
22) igaznak bizonyul.
Jön a második kisértés (II. 1 — 10). Jób állhatatos,
még isten is igaznak ismeri. A sátán, vagyis az ellenfél
újra támad, kettőzött erővel. Jób érzéketlen a külső csapá­
sok iránt, testét kell tollát megverni. így a sátán borzasz­
tó betegséggel veri meg, tetőtől talpig fekélyek borítják.
Most meglátszik, hogy kegyessége a földi javaktól függött-e?
Még felesége is Isten ellen unszolja. Jób, mint olőbb, úgy
most is elismeri, hogy Istennek joga van úgy tenni, mint
neki tetszik. Igaz marad. Az ellenfél másodszor bukik el,
Jób nyugodtan másodszor győzedelmeskedik.
A költő azt akarván feltüntetni, hogy a kegyes is szen­
vedhet, valódi kegyes ombeit fest, a mint látjuk, Jóbban,
erről még isten is tanúságot tesz az égi jelenetben. Ke­
gyesnek festi és csapásokkal sújtatja, hogy feltüntesse Jób­
ban a régi hitnek helytelenségét, mert hiszen a régi hit
szerint a kegyest, az istenfélőt csak szerencse és boldogság
érheti. Igen, de a tapasztalás íme mást mutat. Nem való
tehát a régi hit.
Most egy új kísértés következik. Jób szenvedését hall­
ván három barátja, mint résztvevő látogatók eljönnek, hogy
őt vigasztalják; de hét napi hosszas hallgatásuk után, Jób
nem nyervén semmi vigasztalást: kitör és magátkozza szü­
letése napját. Erre megkezdődik a vita. Jób ártatlanul min­
den földi jótól megúsztatott, de megmaradt jó öntudata,
most az is megtámadtatik. Jób barátai kegyes emberek,
bölcsok, koruk vallásos hitének kifejezői. Állításukban iga­
zuk van, a mennyiben a visszafizető igazságosságot Isten ­
nek tulajdonítják; de másfelől tévednek, midőn azt állítják,
hogy ezen visszafizető igazságosság már e földön érvénye­
sül, tebát már ez életben megvalósul és pedig állandólag
abban, hogy az igaz sikerül, a gonosz bűnhődik. így a nyo­
mor alapja és következése is a titkos vagy nyilvános bűn­
n ek ; szerencse és siker alapja és következése a;kegyesség­
nek. A barátok előbb csendesen kezdik ezen álláspontról a
vitát, majd mind hevesebben folytatják.
 328
Itt a költő a vitázók beszédeiben megkezdi a vizsga*
lódást azon kérdés felett, hogy miért szenved az igaz ? A
régi hit szerint, az igaznak nem kellene szenvedni. Szem­
be állítja a tapasztalatot a régi bittel s megkezdi ez ellen
a harczot.
A barátok különböznek egymástól korra és sajátságuk­
ra nézve, de világnézetükben teljesen megegyeznek.
E l i f á z , ki az isteni kijelentés letéteményese, legidő­
sebb közöttük (XV. 10) és legtapasztaltabb (IV. 8, 12; V.
3 ; XV. 11); beszéde remek, különösen az első Isten és em­
ber viszonyáról; ősz emberhez illő komolysággal nyomaté­
kosan, legékesszólóbban, méltósággal és meggyőzően érvel.
B i l d á d , ki az emberi gondolatnak, az emberiség ön­
tudatának kifejezője, nagyobb hévvel és élességgel beszól,
de érvelésében kevesebb ügyességet és teljességet tud ki­
fejezni.
Zof á r , ki a magán okoskodásnak képviselője, hármuk
között a legifjabb s mint ilyennek beszéde is legsértőbb és
viharosabb, de lassanként bágyad, leghamarabb végez és
végre teljesen kifárad.
Ezek minden oldalról megtámadják Jóbot, mire okot
ennek kitörése, panasza szolgáltat (III). Alapul a régi hitet
veszik, azon általános tant, hogy isten igazságos, kisegíti
az igazat és megbünteti a gonoszt; tehát Jób, a ki büntetve
van gonosz (IV— XIV). Azután tanukat így változtatják:
az a gonosz, a ki nyomorgattatik, Jób nyomorgattatik, tehát
gonosz (XV. 2 0; XVIII. 5 ; XX. 5; II. szak). De e tan egye­
temességét egy oldalról sem tudván megmutatni, nem maradt
egyébb, mint állítani annak erősségét egy különös esetben —
Jób, a ki nyomorgattatik irtoztató bűnökben volt bűnös
(XX—) (A. B. Davidson).
Állítják, hogy Jób szenvedéseit bűnök okozták és las­
sanként nyilvánosan vádolják Őt titkos bűnökkel, és bünbá-
natra buzdítással végzik beszédeiket. Az első szakaszban
mérsékeltek, de már a másodikban élesebben támadnak, a
harmadikban szenvedélyesen csupa hazugságokat szórnak Jób
ellen. És Jób a küzdelemben győztes marad, elhallgattatja
barátait; tehát álláspontjuk tarthatatlan, a régi hit nem
elégséges, nem igaz.
Jób kitöréseiben, panaszaiban látjuk az emberi s z í v
küzdelmét, látjuk az ember kétkedő gondolatait az erkölcsi
világrendben. Feltárja a költő mindazt, a mit a nyomorba
jutott jó ember ma is és mindig gondolt vagy gondol­
hat az isteni gondviselésről. Miért szenvedek, mikor nem
tettem bűnt, igy tópelődik Jób. Ártatlanságát védi, emberek­
nél nincs részvét, bizik Istenben, a ki napfényre hozza ár­
tatlanságát. Igen, de Isten jót és gonoszt egyaránt sújt.
A kétség örvényében kínlódik, kétkedik az isteni igazságos­
ságban. Barátaival szemben való védekezésében szelíd és
mérsékelt kezdetben, de a mint azok erősebben támadnak,
ő is mind hevesebbé lesz. Állítja ártatlanságát, tagadja, hogy
az isteni igazságosság érvényesülne a gonoszokon, beszédeit
monológgal végzi, vagy istenhez való folebbezóssel. És mikor
vádolói leghevesebben támadják, ő nyugalomba esik, miután
gyötrelme elérte a legmagasabb fokot az első szakaszban
(IX, X ); — de ugyanitt megcsillan a halhatatlanság remé­
Nyomatott Stein Jánosnál az ev. ref. főtanoda betűivel Kolozsvárt.
nye is (XIV) ; a második szakaszban ismét előtűnik (XVI,
XIX);. a harmadik szakaszban meg mindig védi ártatlansá­
gát és olhallgattatva barátait, lemondásba esik, csendesebb
lesz, lassanként megnyugtatja magát. Barátaival szemben
övé a győzelem, de szenvedése, most is csak oly talány
előtte, mint eddig; azonban a mit maga körül lát és ta­
pasztal a természetben, mégis csak arról győzi meg, hogy
Isten b ö l c s és i g a z s á g o s , kinek vitait ember nem érti meg,,
le kell mondani, — az embernek bölcsesóge az Urnák félel­
mében áll (XXVIII.) így nincs más út Jób előtt, mint
megnyugodni és v i s s z a t é r n i a r é g i h i t h e z .
KÜLÖNFÉLÉK.
Kolozsvár, 1883. szept. 15.
— Gonventi lakom a. Az érd. ev. ref. egyházkerület
tegnapelőtt a redoute nagytermében fényes diszebódet ren­
dezett a ref. convent tagjainak tiszteletére, meghiván azo­
kon kívül számos városi notabilitást is, el annyira, hogy a
díszesen fölteritett asztalt világi és egyházi kitűnőségeink
közül 87 személy ülte körül. A lakoma lefolyása minden
tekintetben méltó volt ama nagytekintélyű testülethez, mely­
nek tiszteletére rendezletett. S méltó volt ama százados hír­
névhez, melyet a vendégszerető Kolozsvár városa e téren
kiérdemelt. A szellemi és társadalmi aristokratia fényesen volt
képviselve e banketten melyen az első felkoszöntot, fenkölt
szavakban br. Vay Miklós tarfcá a királyi családra, inig Nagy
Péter br. Vayra köszöntött meleg szavakkal. Azután egész
sora eredt meg a s/ebbnél-szebb felköszöntüknek, melyeket
részletezni tiltja szűk terünk. A fényes társaság csak az
esti órákban oszlott szét a bankettről, melyet jó liiríi ven­
déglősünk, Nagy Gábor általános megelégedésre, különös,
bárból számot tevő gonddal és Ízléssel állított ki.
— A fáklyás-zene, melyet a ref. főtanoda ifjúsági
a ref. convent két érdemekben gazdag elnökének tisztele­
tére rendezett, csütörtökön este példás rendben s különös
diszszel folyt le. A menet, melyben a fáklyavivo két sort a
felső-osztályosok, a belső részt pedig az osztályonkint cso­
portosított elemi tanulók képezték, a Széchenyi-t ren gyü­
lekezett, s onnan fel 8 órakor, indulók hangjai mellett, vo­
nult br. Vay Miklós lakása, a „Hungária15 szálloda elé. Ott
az agg zászlós ár megjelent az utczán, fején egyházi csal-
mával, a körűié csoportosult ifjúság körében. A tisztelgő
ifjúság forró tidvkivánntait, egy meleghangú, csinos és ke-
rekded beszédben G s e r n á t o n i Gyula főiskolai szaktanár tol­
mácsolta, fölfejtvén, hogy az ifjúság az ünoepelthez csak
szivét hozta, mert most még egyebe nincs, de abban a prot.
egyház szolgálatában mogőszült férfiú iránt őszinte szere­
tettel párosult tisztelet lakozik. — Br. Vay válaszában hang­
súlyozta, hogy ő már munkássága gyümölcseit nem soká
élvezheti, de szives örömest adja örökül azokat az ifjúság­
nak, melyet arra méltónak talál. — Dörgő éljenek között
indult tovább aztán a menet T ö r ö k Pál püspökbe*, ki a
„Nemzeti“ szálodában von lakást. Az agg egyházfő szintén
megjelent a szálloda kapujában, s meghatva hallgatta végig
az ifjúság szónokát, Sándor Józsefet, ki sikerült üdvözlő
beszédet tartott. Török P. röviden és melegen felelt a tisz­
telet ez őszinte nyilvánulásaira, s utána a többi superin-
tendensek nevében Pap Gábor tartott, egy az ifjúságot tet­
tekre lelkesítő, vallásosságra buzdító szép beszédet. A mé­
néi aztán példás rendben elvonult és szétoszlott. A convent
érdemdús elnökei pedig meggyőződhettek affelől, hogy E r­
dély ifjúsága most is a régi.
XIII. évfolyam. Kolozsvárit, 1883. Szeptember 23. 38. szám.

P R O T E S T Á N S KÖZLÖNY. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP.

J 'E L E L Ő S SZ E R K E SZ T Ő ÉS K IA D Ó T U L A JD O N O S : S^Á SZ ID Ó lSÍO lS IO S .

E gy test és eg y lélek vagytok. Eféz. IV. 4.

T a r ta lo m : Couvent után. L—t. — Az egyetemes con- kik a közalap megosztását tervezték és pártolták.
vent. — Fölszentelő beszéd. — J ó b Könyve. (Bibliai tanulmány.) És hogy valóban ez és semmi más volt oka a föl­
Benkő Károly. — Különfélék.
merült nézet-eltérésnek, legjobbau kitűnt abból a
tiszta és bölcs megnyugvásból, melyet a megosztás
KONVENT UTÁN. pártolói a kérdés eldöltével tauu-itottak s azokból a
Kolozsvárt szept. 21. nyilatkozatokból, melyeket az illetők jövő magatar­
A konvent ez évi ülésezése, mely elé annyi tásukra nézve tőnek, iíy előzmények után tehát mél­
várakozással és remény nyel tekinténk, lefolyt 8 öröm­ tán lehet megelégedést óreznünk, mert saját ma­
mel és megelégedéssel mondhatjuk el: jól folyt le. gunkon nyerve győzelmet, a mindnyájunk előtt egy­
Mai időben ritka holló a megelégedés, s ha mégis ként szent ügy oly munkásainak bizonyítottuk ma­
van módunk megelégednünk: hálásaknak kell érte gunkat, a kik egy akarattal s közös erővel álljak
lennünk. meg feladatunkat, váltjuk be kötelességünket s jut­
Megelégedéssel tekintünk vissza az újabb egy­ hatjuk érvényre a magunk alkotta törvényt, mely
házi unió ez első külső nyilvánítására. Testvéri sze­ közös anyaszeutegyházunk fölvirágzásáuak egyik leg­
retettel láttuk körünkbe seregiem a királyhágón tü- biztosabb eszközé. Isten áldása kísérje a hű és igaz
liakat s testvéri szeretettel fogadtuk kebelünkre. Ha, munkásokat!
mit ez első alkalommal még talán nélkülöztünk vol­ S van okunk megelégedéssel tekinteni vissza
na: meghozza az idő s a kezdet e tekintetben oly az egyház és állam közötti viszonyra nézve fölme­
kecsegtetőleg indult meg, hogy a legjobb, legszebb rült kérdések elintézésére. Első sorban a közóptauo-
reményekre minden följogosít. Már csak ez egy, a dai törvény végrehajtását illetőleg mondjuk ezt. Az
valódi benső egyesülés, elég volna a teljes megelé­ állam és egyház közti érintkezés törvényes közege:
gedésre. az egyetemes konvent, készséggel fogadta az állam
De még fokozta e megelégedést a tanácskozá­ közeledését s a nyújtott baráti jobbot hasonló b a ­
sok lefolyása és az ügyek miként történt elintézése. rátsággal viszonozta. Sajnos félreértésnek kellene
A legfőbb, a mi oly mélyen érinti a magyar refor­ fönforognia, ha a magyar állam és a legmagyarabb
mált egyház óletórdekót: az országos segély-alap, felekezet nem tudnák egymást megérteni s még na­
meg lön tartva a maga törvényszerű egységében, gyobb csapás volna az, ha a magyar nemzeti mive-
oszthatatlanságában. Jól mondá egyházunk nestori lődés érdekében közeledő magyar állam a magyar
Elnöke a tárgyalást befejező szavaiban: törvényt reformált egyház közönyével vagy épen ellenséges
senki sérteni nem akar, — mert kezdettől fogva indulatával találkoznék . Ellenben az az állás­
meg valánk győződve, hogy az egyház iránti leg­ pont, melyet konventünk a magyar közoktatási kor­
mélyebb szeretet, a nagy ezól előtt álló valóban nagy ne­ mány irányában határozataiban elfoglalt, szives fo­
hézségek méltatása által fölkeltett aggályok s az gadj isten a barátságos adjon istenre, s bizonynyal
ügy iránt táplált hű odaadás indította azokat, a jó része lesz abban, hogy az egyesített erőkkel vég­
je ié n szám unkhoz V4 iv m e llé k le t van csatolva.
 330
zendö munka nagy sikereket vívjon ki. Maga az ál­
lamsegély igénybe vételének kérdésében hozott ha­
tározat is tapintatos elövigyázattal őrzi meg a jövő
fejlődésének szabadságát és lehetőségét s a kormány
tapasztalván, hogy nem ellenféllel, hanem jó szö­
vetségessel van ez esetben dolga, jövendőbeli eljárá­
sát is ehhez képest fogja megszabni. S e ponton
aztán nemcsak a magyar reformatusságnak, hanem
a magyar nemzeti mivelödésnek is lesz oka a meg­
elégedésre
És végül hasonló megelégedéssel gondolunk az
iskola-ügy reformja érdekében tett lépésekre s leg­
kivált a lelkész-képzés ügyében hozott szabályzat
megalkotására. Az egyház főnmaradásának és fölvi­
rágzásának kettő a sarkpontja: a vagyoni állás fo­
kozása és a papi status emelése. A mit a domesti-
catól amarra nézve, azt várjuk a lelkész-képzés re ­
formjától ezt illetőleg, sőt az is csak ennek alapján
valósulhat meg. A pap az ecclesia — mondhatjuk
rósz, de mondhatjuk jó értelemben is, mert a pap
erkölcsi és értelmi színvonala jelöli meg azt a ha­
tárt, a melyig egyháza általa fölsegithető. A való­
ban tanult, nemesen miveit s magas elhivatása szent
lángja által áthatott pap csodákat tehet — s elös-
merés a szerencsére meglevő példák iránt! — tesz
is egyházában. Ezért lehetünk méltán megelégedve
a lelkész-képzés új szabályzatával, mely hogy m i­
előbb valósággá váljék: immár az egyházkerületek
feladata.
EnDyi szép és ily mélyreható alkotások után
büszkén jegyezhetjük föl legszebb emlékeink közé,
hogy mindezt a k o l o z s v á r i convent végezte!
L -t.
Az e g y e te m e s c o n v e n t.
(Folytatás.)
III. ül és .
Kolozsvár, szept. 13.
Az ülést br. V ay Miklós pontban 10 órakor nyitotta
meg, mire dr. S z á s z Béla, jegyző felolvasta a tegnapi
ülés jegyzőkönyvét.
M o c s á r y L, a jegyzokönyvbeu csekély styláris mó­
dosítást ajánlott, a mi el is fogadtatott.
K ö r m e n d y S. indítványára pedig töröltetett a jegy­
zőkönyv azon pontja, mely az oloző convent jegyzőkönyvé­
nek 77. §-ában foglalt határozatot a tegnapi ülésen elfoga­
dottnak tünteti fel. Az indokolás úgy hangzott, hogy e
pontra nézve újabb indítványok feküsznok a jelen convent
előtt, melyek esetleges elfogadtatása e pont érvényességét
alterálhatná. Ily értelemben szólalt fel Beöthy Zsigtnond is.
A jegyzőkönyv hitelesítése után, dr. Szász Béla, mint
az elnökség által megbízott referens; felolvasta a dunántúli
egyházkerületnek a domesticara vonatkozó kettős indítványát,
melyek elseje a k ö z a l a p r a va l ó a d a k o z á s é l e t b e -
l e p t e t é s ó n e k az 1884-ik é v r e va l ó e l h a l a s z t á s á t
javasolja.
Ez elhalasztási indítvány felett aztán csakhamar meg­
indult a vita.
Br. V ay Miklós legelőbb is azon elnöki figyelmez­
tetést intézte-a tagokhoz, hogy fontolják meg komolyan,
ha czélszerü s üdvös volna-e a már több superintendentiá-
ban (egyházkerületben) megkezdett gyűjtést csak a közel jö ­
vőre is elhalasztani.
K o r m e n d y Sándor, az elnöki figyelmostetés után is
szót emel, még pedig azzal ellenkező nezpontból. Tudja,
hogy új és pedig nagy horderejű intézmények életbelépte­
tése számtalan nehézséggel jár s épen ezért az elhalasztási
indítvány mellett van. A kerületek az aláírási iveket későü
kapták kézhez, a mikor már az egyházközségek költségve­
tései elkészültek s így az adakozás elkezdése ez évben majd­
nem lehetetlen. De másfelől az esperesek, kikre pedig a
gyűjtés nehézségei első sorban néznek, a felsőbb hatalom
támogatása nélkül nem boldogulnak, ennek kikérésére pedig
szintén nem jut idő. A canonica visitatio (évoukinti egyházi
vizsgálat) alkalmával kellene a híveket a visitáló egyházi
főembereknek az adakozásra buzditaui, de ezek ideje ez év­
ben nagy részben lejárt.
Ha az egyházi elöljárók nem akarnak a közalap érde­
kében működni, ez szintén intézkedést igényel, s erre néz­
ve szintén kifogytak az időből. Előállhat a szükség, hogy
az adakozások megejtésére az egyházmegyéknek, egyházke­
rületeknek, sőt a conventnek kelleno többé-tevósbbó kóny-
szeritőleg föllépni, de ezt ez évben már nem tehetik, ülés­
szakaik bevégződvén. Ez pedig mind a törvényben előirt
dolog, s teljesítése kötelesség. Ámde e teljesítés ez évben
nem vihető keresztül, azért szóló az elhalasztás mellett van.
Dr. B a l l á g i Mór: Szerinte ez megint egy-egy gyakor­
lati kérdés, melyben dönteni első sorban azok hivatvák, kik
azzal bajlódnak s annak terheit viselik. De annyit szóló — mint
kívül álló egyén — mégis jó lelkiismerettel mondhat, hogy
sok helyütt folyamatban van már a közalapra való gyűjtés
s a halasztás arra nézt veszólylyel járna. Az erőszakos fel­
hajtás is árthat, m ert „ultra posse nemo obligatur.“ Legyen
tehát a folyó év átm eneti a közadózásban. A halasztás ki­
mondásától azonban tartózkodni kell.
C s o n k a F erencz: Szóló egyház-megyéjében a kive­
tett egyházi és v ilág i adókat már az őszön mind behajtot­
ták s tették ezt a dunántúli egyházmegyében mindenütt.
A termés rósz volt s igy a közalap járulékait ez évben be­
szedni — legalább szóló egyházkerületében — annál ke-
vésbbó lehet, m ert o tt vannak 4 —5 gyermekes családapák,
kiknek csupán egyházi adójuk 35 frtra rúg.
B e n k ő J á n o s , hacsak az aláirott összegek felküldé­
séről volna szó, az elhalasztást feltétlenül elvetné, de a do-
mestica: pénz —- az t előbb össze kell gyűjteni. Hogy ez
mily nehézségekkel jár, különösen Erdélyben, bol az egy­
házi adózás eszm éje egészen új, — azt szóló tudja legjob­
ban, ki ette a g y ű jté s és rábeszélés keserű kenyerét. Az el­
halasztás mellett van, mert ha az ez évi adórészlet hátra­
lékban marad, az az alap veszedelme lesz.

K o v á c s Albert: Erdélyben és a dunamelléki egy­
házkerületben még az összeírás sem történt meg, így tehát,
ugyszólva, semmi sem történt meg a domostica érdekében.
Ügy tudja, hogy másutt som. Azért tehát halasztás kell,
mert ha 1884-ben az 1883-iki hátralékkal kezdené a köz­
alap, az rósz pénzügyi manipulatio volna. A munka ez évről
már el van késve, s a mi egyházi gépezetünk különben is
lassan mozog.
V á 1y i János: A halasztás által az esetenként fölme­
rülhető nehézségek nem lesznek legyőzve. A munkát sokan,
talán épen többen megkezdték, s ezekre a halasztás lohasz-
tó volna. A convent méltóságához sem illik, hogy a már
egyszer általa, a domestika életbeléptetésére meghatározott
időpontot még tovább lódítsa, önmagát czáfolva meg. Kéri
a múlt convent határozata melletti megmaradást.
M ó c s á r y Lajos: A még be nem végzett munka jól
átnyúlik 1884-re, s ha a convent. elveti a halasztási indít­
ványt, a jövő évben kétszeres adókivetés színében tűnik fel
a hívok előtt a hátralék-fizetés s ép oly gyűlöletes lesz,
mint a visszaható erejű had mentességi dij. Pártolja az in­
dítványt.
Dr. K o v á c s Ödön: A törvényt szükségtelen vitatni.
A kezelési szabályzat feletti határozathozatal elhalasztása
által, az előző convent már ártott a domestica-ügynek. Az
életbeléptetés elhalasztásával, még jobban ártana. A nehéz­
ségek a jövőben is meglesznek, sőt támadni fognak olya­
noknál is, a kiknél az elhalasztás előtt nem is voltak. Kü*
lönben szóló raegkisérlette már ez évben a gyűjtést s az
reményén felül sikerült.
K i s s Á ron: A januárban tartott conventen szintén
az elhalasztás mellett lett volna, de most ragaszkodik a ki­
mondott határozathoz, mert a szabály erkölcsi súlyát a gyors
megváltozással csökkenteni nem szabad.
Gr. L ó n y a y Menyhért: Az idők változtak, s ben­
nük az emberek is. Szóló is a zsinaton a domestica iránt
nagy lelkesedést tapasztalt, de úgy látja, hogy az most so­
kaknál apadóban van. Egy kérdést tesz fel, s az a z : van-e
joga a conventnek a zsinat által megállapított, s legalább
szándékilag megbatározott létesítési időpontot tovább tolni ?
Szóló szerint nincs. A múlt évi convent is elveté e halasz­
tást, pedig Kún B. püspök indítványozta. Nem kell az ör­
dögöt a falra festeni, mert megjelenik:. nem kell a létesítés
nehézségeit sokszor felhánytorgatni, mert csakugyau létre­
jönnek.
P a p Gábor: Szerinte a nehézségek a conventben van­
nak. Ha ez a múlt évben idejében ülésezett, a szabályzatot
kidolgozta, s az iveket szétküldte volna, ezóta minden ké­
szen lenne, s nem kellene halasztást kérni. De az ivekaug.
hóban lettek kibocsátva, s igy az el nem készülhetett ösz-
szeirási munkálatokért a convent hibáztatható. Lónyay sza­
vaira megjegyzi, hogy tempóra mutantur ugyan, de a lel­
kesedés nem. Pártolja a halasztási indítványt.
H e g e d ű s László: Az előtte szólóval egyértelemben
szólal fel, s hangsúlyozza a kétszeres adóbeszedés veszélyes
voltát.
331
N a g y Péter: Mikor a zsinat a domestica létesítését
kimondotta, akkor az oly nagy lelkesedést idézőit elő. hogy
— ha az előintózkedesek megtótethettek volna — ónnak
hevében a közalap meg lett volna teremthető azonnal. Ám
ez nem történhetett igy. Hogy az egyházkerületek a janu­
árban tartott convent határozatát mennyiben hajtották vég­
re, az buzgóságuk mértéke. (Helyeslés.) A harczban a had­
vezér bölcsessége és a katonák vitézsége a legfontosabb té­
nyezők. Ha a hadvezér: a convent határozataiban ingatagnak
mutatkozik, mily lelkesedés töltse el aharczosok: a kétmil-
liónyi protestáns hivő sziveit. Visszavonni a már kimondott
határozatot, örökös bűn volna.
P e t e r d y Károly: Nincs népszerűbb jelszó, m intáz,
hogy: Ne fizessI (Derültség!) — Nem hiszi, hogy a nép­
szerűség hojhászása vezetné az elhalasztás híveit, a mint­
hogy őt sem az, hanem az befolyásolja, hogy ő a convent
méltóságának lealacsonyitását látja abban, ha a már kimon­
dott elvet feladja. Szedje fel az 1883-iki illetéket a novem­
beri canonica visitatio, s igy nem lesz a jövő évben két­
szeres fizetés.
M a k a y Dániel szintén a mellett van, hogy az elha­
lasztás az ügyre veszélyt hoz. Most van mit adni a gaz­
dáknak. Csak egy aggodalma van, s ez az, hogy a convent
még nem teremtett pénztárt, s ennek létesülésóig a begyülfc
összeg az egyházmegyék pónztáiában fog gyümölcsözetlenül
heverni.
V é g h e l y i Dezső ismeri, mint alispán, a törvény
végrehajtásának nehézségeit, de azoktól visszarettenni nem
tartja szép dolognak s azt hiszi, hogy egyes közszeretetben
álló püspököknek, mint p. o. az ő kerülete püspökének, Pap
Gábornak, egyetlen főpásztori körlevele minden nehézséget
elhárít. Ő ebben feltétlenül bizik s az elhalasztás ellen van.
K ö r m e n d y S. a végszó jogával akar élni, de jogo­
sultságát, mint indítványt nem tevőnek, megtagadják s ig'y
a szótól eláll. Szavazással aztán a feltett kérdés: elfogadja-e
a konvent az elhalasztási indítványt, az 23 szavazattal a
kisebbség ellenében elvettetik.
E kérdés eldöntése után ugyanazon egyházkerület azon
indítványa tárgyaltatott, hogy a köyalapho2 való evenkinti
járulás minimuma ne 20 krban, hanem kevesebben állapít­
tassák meg.
E tárgyban, a javaslatot pártolólag, először Körmendy
S. emelt szót, s utána Szász Domokos, ki a 10 kros mi­
nimum mellett nyilatkozott, mert szerinte a filléres adako­
zás e nemének megállapítása nem törvény-változtatás, de a
törvény szellemében való intézkedés volna,
K á n t o r Sámuel pláne 5, sőt két kros évi járulékot
is megengedendőnek tartana, míg vele szemben Beöthy Zsig-
mond a vitatkozás mellőzése s az egész dolognak a gya­
korlatra való bízása mellett van.
G y ö r g y Endre határozati javaslatot terjeszt be, mely
szerint meg kell ugyan tartani a már megállapított 12 adó­
zási osztályt, de azért elébe kell tolni egy 13-ikat 10 kr
évi járulékkal, a 200 forinton alóli jövedelemmel bírókra
kötelezőleg.
*
 332
Gr, L é n y a y azon felvilágosítása után, hogy a törvény
szavai szerint a 200 frt nem mint jövedelem, hanem mint
a család fentartására beszerzett összeg értendő, - - az elnök
által föltett kérdésre szavazás történik, a György Endre in­
dítványa a dunán-túli indítványra eső 12 szavazattal szem­
beni 16 szavazattal elfogadtatok.
T ö r ö k P á l elnök, a conventi elnökség igazolására
felhoz annyit, hogy azt az ivók kiosztása tárgyában a mu­
lasztás vádja nem illetheti, mert az administratio nehézkes
menete ebbeli törekvéseit nagyon megnehezítette.
Az elnöki felvilágosítás tudomásul vétetvén, T ó t h S,
jegyző felolvassa a közalap végrehajtó bizottságának az egy­
házkerületek által megválasztott tagjait, kik a következők:
L 6 n y a y Menyhért gr., B e ö t h y Zsigmond, M o c s á r y
Lajos, K i s s Áron, N a g y Péter rendes- és F i l ó Lajos,
M o l n á r Béla, B e r n á t b Elemér, S z a b ó János és S z á s z
Károly póttagok az öt egyházkerületből.
A végrehajtó bizottság hatalmi körének mogállagitása
már a múlt convenb által megtörténvén, azt rövid vita után
a convent érintetlenül hagyja.
Mint a domestica ügyéhez tartozók, felolvastatnak ne­
hány egyháznak (lovasberónyi, szadadkai, tassi) kérvényei,
a domesticára való adózás alól több-kevesebb időre való föl­
mentés iránt, — s ezekre vonatkozólag Nagy Péter, Filó
Lajos, Körmendy S., Yályi János, Csonka Ferencz s Hege*
düs László felszólalásai után kimondatok határozatikig, hogy
az illető egyházi hatóságok (egyházmegye, egyházkerület)
kikerülésével a conventhez felküldött ily tárgyú kérvények
a konvent mint illetéktelen hatóság által, nem tárgyal­
tatnak, s hogy 2) a domesticára való adózás kötelezettsége
alól a jelen kérvények indokolásában fölhozott esetekben
való fölmentesnek helye soha sincs.
Az ülés azután a tanügyi javaslat tárgyalásába bo*
csátkozott, de abban a véghatározatot a másnap d. e. 10
órakor kezdődő 4-ik ülésre halasztotta.
IV. ül és.
Szeptember 15.
Br. V a y Miklós mellett a társ-elnöki széket ezúttal
N a g y Péter foglalta el, a törvény értelmében, az agg Tö­
rök Pált helyettesítve, kit gyenge egészsége visszautazni
kénytelenitett, a convent nem csekély fájdalmára.
Az ülés elején T ó th S, jegyző felolvasta a sepsi-sz.-
györgyi Szókely-Mikó-tanoda üdvözlő sürgönyét a convent­
hez, melynek tanácskozásaira az Isten áldását kéri. Azután
bejelenti, hogy a közalap végrehajtó bizottsága megalakult
s elnökének gr. Lónyayt választá mog.
Az erdélyi egyházkerület igazgató tanácsának szinten
felolvastatok egy felirata, melyben a conventet arra kéri,
hogy a már januárban a magyar kormányhoz felterjesztett
azon kérelmét, hogy a moldva-oláhországi missio körében
fölmerült zavarokban az egyházi rendeletek vógrehatásáuak
támogatására a cs. kir. consulatus tagjai felszélittassanak,
— még egyszer sürgesse meg. (Helyes 1 Méltányos!)
F i l ó Lajos olvassa a múlt ülés jegyzőkönyvét, a mely
hitelesíttetik. Tóth S. bemutatja az énekügyi bizottság je­
lentését. Tárgyaltaim fog.
Dr, K o l o z s v á r i Sándor, mint a közjogi bizottság
előadója jelenti, hogy neki 3 ügy osztatott ki véleményezés
végett, de ezek közül kettő (egyik mint vallássérelmi ügy
s a másik mint kisebb fontosságú) bizottsági véleményt,
sőt határozatot sem igényel s így nem is baj az, hogy a
közjogi bizottságot, már eltávozott elnöke, gr. Lónyay, i t t ­
léte alatt össze nem hivta. A harmadik ügy azonban elvi
jelentőségű: A hódmoző-vásárhelyi tápintézeto alap állami
megadóztatásáról szóló följelentés. Nem annyira az adóösz-
szeg (94 frt) nagysága, mint inkább az ügy elvi kihatása
szükségessé teszik annak tárgyalását. Szóló jónak látná azt,
a bizottsági vélemény mellőzesével is, tárgyaltatni. Az in ­
dítvány elfogadtatok.
Br. V ay Miklós sajnálattal jelenti Török Pál püspök
eltávoztit, bemutatja az új elnököt, s jegyzőnek kinevezi
Tóth Sámuelt és Ritoók Zs.-ot.
Dr. K o v á c s Ödön — mint a tanügyi bizottság elő­
adója — a tegnapi ülésen félbeszakadt véleményes jelenté­
sét olvasta a theol. akadémiák újjászervezése tárgyában, s
ajánlja, hogy a theol. tanárok számát öt-ben megállapító
intézkedés tétessék át a kerületekhez véleményadás végett.
Indokolásában föl fejti, hogy a törvény a tanárok minimális
számát 4-ben határozza meg, de 3 kerület azt már ötre
emelte. Javaslata — mely az utánna szólott Filó L. szerint
áthidalás az egyet, tanügyi bizottság ajánlata s a zsinati
törvéuy között — elfogadtatok.
Kifejti továbbá az előadó, hogy bizottsága nem érzi
magát ugyan hivatottnak tárgyalásába bocsátkozni, de azért
ajánlja a convent figyelmébe az egyet, tanügyi bizottság
következő javaslatát:
Hatalmazza fel a főtiszt, convent az 5 theol. akadé­
mia tanárkarait arra, hogy oly jelesen végzett caudidatu-
soktól, kik a theol. tudományok valamelyik főbb szakában
alapos, tudományos előkészületüknek már is kétségtelen bi-
zonyiték.ait nyújtották, az illető tudománycsoportból szó- és
Írásbeli docensi vizsgát fogadjanak el, és a vizsga jeles
vagy legalább jó sikere esetében docensi szabadalmat (licen­
ciatus) adjanak ki. Az írásbeli dolgozat nyomtatásban is
kiadandó lenne. A licenciatus jogot nyerne valumelyik theol.
akadémián az illető tudományszak némely, a tanárkarral
megállapított részletéből előadások tartásáre. Az akadémiák
igazgatósága pedig felhívandó volna, hogy ezen intézkedés
sikerének elősegítése czóljából, a licenciatust, a helyi viszo­
nyok szerint, némi javadalmazásban részesítsek.
S z á s z B. jegyző felolvassa a tiszántúli kerületek
evvel kapcsolatos hasontárgyu indítványát is.
Dr. K o v á c s Ödön szerint ez nem a qualificatio kér­
dése, — melyet előkészítés nélkül most tárgyalni nem le*
hét, csak egy lépés ahhoz, s igy most már tárgyalható.
A vita aztán megindult e kérdésben, még pedig elég
hosszantartóan és kimerítően.
H e g e d ű s László: Ki kell adni véleményezés végett
a kerületeknek.
Ba l l a g i : (közbeszól) kikeretett már a vélemény!
H e g e d ű s : Igen a theol. akadémiáktól, de nem a
 333
Melléklet a „Protestáns Közlöny“ 38, számához,
superintendentiáktól. Az akadémiák ne akarjanak felülemel­
kedni kövületeik hatalmi körén.
S z á a z Domokos szerint a kérdés fontos s a vélemé­
nyek bekérése nélkül most nem intézhető el. Ha külön-kü 1Ön
adják meg az akadémiáknak a docensi jogot., az talán még
a tanári kar tekintélyét is csorbítaná következményeiben. A
kérdés eldöntését a jövő convontre kell halasztani.
K o v á c s Albert szintén az elhalasztás mellett van.
Be ö t h y Zsigmond kétségbe vonja, hogy a convent
határozathozatalának szüle,ségkópeni előfeltétele volna a ke­
rületek véleményének kikérése. Ez nem áll, mert nem áll­
hat igy. Most előbb a felett kell dönteni, hogy szükséges-e
a kerületek véleményét meghallgatni; s ha igen lesz a fe­
lelet, ez nem elhalasztás, csak elnapolás volna.
Ma k a y Dániel: A kerületek véleményének meghall­
gatása nagyon is szükséges, melyeknek mellőzese nagy dif­
ferentiale s veszélyek szülője lenne.
Dr. K o v á c s Ö. szerint ez a docensi intézmény csak
egyszerű akadémiai intézkedés, mely a tanárok beállításának
előfeltételeit csak egy szakvizsgával toldaná meg.
A vita befejeztével határozatiig kimondatik, hogy a
kerületek ez intézményt a tanári qmlificatio kérdésével kap­
csolatosan tárgyalják.
Tárgyalás alá vétetik ezután az egyetemes -tanügyi
bizottságnak a tanitó-képezdékre vonatkozó javaslata, s an­
nak 1. IV. pontja, mint indokolás meliőztetvón, az V. és
VI. pontok elfogadtatnak minden vita nélkül. Az előbbi a
hittan tanítására, az utóbbi az átmeneti intézkedésekre vo­
natkozik, a most már négy évi tanfolyamra berendezett fe
lekezeti tanitó-kópezdében.
A tanügyi bizottságnak a ref. tanitó-képezdékre vo­
natkozó t a n t e r v j a v a s l a t á t a convent egész terjedel­
mében e l f o g a d t a .
Heves vitára adott alkalmat a tanügyi bizottságnak
jelentése a közoktatási miniszter leirata tárgyában, mely
pontonként tárgyaltatott.
Az első pontnál, hogy t. i. a miniszter figyelme fel­
hívandó volna arra, miszerint ezután leiratait ne az elnök­
séghez, — mely különben is kettős, — hanem magához a
convonthez intézze, első sorban M o c s á r y L. szólalt fel, s
mórt a leirat tartalmát különben sem tartja jogosultnak,
sem a conventet administrativ hatalomnak, a következő ol-
leninditványt terjeszti be: keressék fel a vall.-és közotatási
miniszter, hogy ezen és a jövőben teendő hasonnemü felhí­
vásait az e. kerületekhez intézni moltóztassék.
Dr. Ko v á c s Ödön, bizottsági előadó, a leiratban in­
kább stylaris, mint lényegi hibát lát, s nem tartja azt egy­
házi törvényt sértőnek. A convent az egyetemes ref. egy­
házat közösen érdeklő ügyekben intézkedik, a törvény sza­
vai szerint, tehát a miniszter helyesen fordult hozzá. A con-
vontnek különben tanügyi dolgokban is van hatásköre.
H e g e d ű s László kikerülendőnek vél minden összo-
Ütközést cnnYont és kerületek között — mert előtte a z si­
nat által hozott, de nem sz e n tesíte tt határozat csak j a v a s -
i l at , s ebben az van mondva, hogy n convent tanügyi dol­
gokban is intézkedhetik; ezt ő el nem ismeri. A convent
egyforma tantervet nem dolgozhat ki, mert az egység csak
a lényegben kívánatos. Az iskolai főhatóság szerinte a be-
; rülot, s ha a bizottsági vélemény el fogad tuti le, a competen-
| tia kérdésében nagy összeütközések lesznek a convent é.s a
j snperintendontiák között.
I G y ö r g y Endre: Az á l l a mi és e g y h á z i k o r má -
; u y o k e t é r e n ü t k ö z h e t n e k ö s s z e , s azért a kérdés
j fontos. Az egyház azért centralisálta magát, hogy az állam
J ilynemű törekvéseinek ellent álljon. A törvény szerint —
! mint azt szóló ki is mutatja — a convont administrativ
í hatalom, s eompetens is e tárgyban dönteni. A zsinat aka-
j rata, ha nincs is szentesítve, a conventre kötelező. (Helyes­
lés). A kért kimutatások a miniszterhez felterjesztenünk a
convent által, melyhez ő a zsinattal conformis alapon állva
fordult.
S z á s z Domokos: Az állammal szemben az egyházat
csak a convent képviseli. Erre van is a zsinati törvénynek
világos nyilatkozata. Szóló felolvassa, A bizottsági javaslat
mellett van.
B a l l a g ! Mór szerint a min. leirata épen a tanügyi
bizottság javaslatának fonalán van szerkesztve, a mely pe­
dig praejudiciaiis határozat e convontre nézve. A vita tehát
meddő. Napirendre térést indítványoz.
M o c s á r y L. ól a végszó jogával s a többek között
azt mondja, hogy igy ahsorbeálja a convent a kerületek
jogait.
A convent a bizottsági javaslatot öt szavazat ellené­
ben elfogadja az általános tárgyalás alapjául.
Miután a convent a tanügyi bizottság hivatolt előter­
jesztését általános tárgyalás alapjául elfogadta, — áttért
annak pontonkénti tárgyalására.
A bizottsági előterjesztés első pontját — a vita mog-
világitásának szempontjából, — a többi pontokkal egye­
temben, ide igtatjuk. A jelzett első pont igy hangzik:
1. Általában a felhívásban foglalt kívánalmak törvé­
nyen alapulók és méltányosak. Az egészen átömlő szellem
bizalmat ébresztő és megnyerő. Mindazáltal idegenszerünek
tetszik a felhívásnak már czimzete és meg iukább olyfor-
ma kifejezéso, mely szószerint véve azon feltevés! ébreszti,
mintha a nm. miniszter ur úgy gondolná, hogy egyetemes
magyar reformált egyházunkban, a szóban levő fontos tan­
ügyi dolgokban egyenesen és közvetlenül a convent elnöke
intézkednék és rendelkeznék. Hogy ilynemű feltevés jogo­
sultságának még látszata is kikerültessék és jövőre is min*
denfóle félreértéseknek eleje vétessék, javasoljuk: méltó/,-
tassék a convent feliratilag emlékezetbe hozni a nm, mi­
niszter urnák, hogy szentesített egyházi alkotmányunk ér­
telmében ezen jog nem a convent elnökét, hanem magát az
egyetemes conventet illeti. Ezzel kapcsolatban ajánltassók a
nm. miniszter ur figyelmébe, hogy a conventnek kettős el­
nöksége van. Egyszersmind kéressek fel a miniszter ur,
 334

hogy ezután leiratai fogalmazásában fa czimzésóben mind­ intézkedés és az, hogy mihelyt ezen munkálatok, — re­
két körülményt tekintetbe venui szíveskedjék. mélhetőleg még a jövő év kora tavaszán befejezt.et.nek, az
E pont felolvasása B e ö t h y Zsigmond és az elő­ országos 1883. XXX. t. ez. 8. §, 38. §. és 22. §. értel­
adó : Kovács Ödön lényegtelenebb felszólalásai után, mében fel fogjuk terjeszteni,
felszólal : A vitát M o c s á r y Lajos nyitotta meg. Szerinte na­
P a p Gábor: Boszuratni kívánja a miniszterhez inté­ gyon is kérdéses, ha kötő lessége-e az egyháznak e felter­
zendő feliratba, hogy a convent csak oly tanügyi dolgok­ jesztés. Úgy látja, hogy erre vonatkozóing már is eltérők
ban intézkedik, melyek a magyar ref. egyházat e g y e t e ­ a nézetek s azért szükségesnek látja ennek tisztába hoza­
m e s e n érdeklik. talát. Szerinte absurdum, hogy mindeme fölterjesztések
B e ö t h y Zsigmond : Ha oz indítvány elfogadtatik, előbb a conventhez küldessenek be, s csak az szállítsa to­
akkor majd a miniszter is indíttatva érzi magát meghatá­ vább, njint egy postahivatal, a miniszterhez. Javasolja,
rozni, mik volnának azok a ref. egyházat, egyetemesen é r­ hogy a convent intézzen a kerületekhez egy leiratot, mi­
deklő dolgok, s ez pedig nagyon kényes természetű ügy. szerint ezek a feUerjesztendőket directe származtassák fel
Nem járul az indítványhoz. a minisztériumhoz. Ha convent terjeszti fel ezeket, ezál­
F i i é Lajos szerint ebben már az e g y e t e m e s tan­ tal hatósággá emeltetik a conventi elnökség, pedig az ephe­
ügyi bizottság még Budapesten megállapodott volt, s igy mer hatáskörű. (Ellentmondások),
felesleges annak űj kifejezést adni. Különben az indítvány B a l l a g i Mór: Mocsári indítványának elfogadása el­
sérelmet nem contemplai. lenkezésbe hozná a conventet önmagával, mert az múlt
S z á s z Domokos és K ö r m e n d y S. Pap Gábor in­ ülésszakán épen ellenkező értelmű határozatot hozott, a
dítványa mol lett nyilatkoznak, mire az el is fogadtatok. mint azt .jegyzőkönyve is tanúsítja. A miniszter különben
A bizottsági előterjesztés IL pontja változatlanul el­ is csak e g y tanterv felküldését kéri, nem pedig az összes,
fogadtatik. Hangzik pedig e pont ekképen: superintendentiákban érvényben levőket. A convent feladata
„A miniszteri felhívásban foglalt kívánságokra nézve különben is az, hogy ö s s z b a n g z a t o s iskolai berende­
megjegyezzük, — hogy miként tudva van — conventünk zést teremtsen.
a középiskolai tanügy összbangzatos fejlesztése érdekében H e g e d ű s Lás?ló szerint, kétségen felül áll, hogy az
már f. év januárban tartott gyűléséből megtette a kellő in­ ezután készítendő tnnterv e tanévbon nem fog életbe lépni,
tézkedéseket arra, hogy a zsinat által megállapított tanügyi s igy' mint életben levő, a miniszterhez fel sem küldhető.
szervezet az országos lörvénynyel összhangzásba hozassák, Ez évben tehát a most érvényben levőket kell felterjesz­
ennek alapján a középtanodai tan terv, a fegyelmi szabály­ teni s ezt pedig az egyes egyházkerületek legegyszerűbben
zat egyöntettileg elkészíttessék. Az egyetemes tanügyi bi­ eszközölhetnék.
zottság is elkezdte működését, de annyira még be nem fe­ Dr. K o v á c s Ödön: Igaz az, a mit Hegedűs állít,
jezhette, hogy munkálata már most conventi tárgyalás mert a miniszteri leirat szavai szerint, a „jelenben ér­
és elhatározás elé kerülhessen. vényben Ioyö“ tanterv és rendszer felterjesztése szorgal­
Ebből kifolyólag ajánlatba hozzuk: m a z ta d s épen ezért szóló a mellett van, hogy a megle­
a) rendelje el a főt. convent, hogy az egyetemes tan­ vők előbb felterjesztendők s azután összhangositandók. Pár­
ügyi bizottság minél sürgősebben okija meg feladatát, azaz tolja, ez egy esetre kötelezőleg, Mocsáry javaslatát.
b) tegyen javaslatot a zsinat által alkotott középis­ A vita befejeztével határozatba megy, hogy a létesí­
kolai tanügyi szervezetnek az 1883. XXX. törvényczikkel tendő összbangzatos tantervet a convent fogja felterjesz­
való összhangzatba hozatalára nézve ; teni, a jelenleg fenállókat pedig az egyházkerületek küld­
c) állapítsa meg végkép a középiskolai tantervre vo­ jék fel.
natkozó javaslatát, tekintettel az 1883. évi január havá­ A bizottsági előterjesztés negyedik pontja vita nél­
ban tartott convent jkönyve 24. pontjában kimondott irány­ kül elfogadtatik. E pont igy szól:
elvekre ; 4) A IV pont alatt kifejezvén a nm, miniszter ur,
d) készítsen javaslatot a fegyelmi szabályzatokról; .•hogy a főfelügyeleti jog gyakorlása szempontjából el fogja
e) végül adjon kimeritőleg indokolt véleményt általá­ j küldeni koronként küldötteit, kérdésbe teszi, hogy ilynemű
ban az érettségi vizsgálat berendezéséről és különösen azon • koronkénti intézkedéseiről elnök ő nmltságát, avagy a püs­
kérdésekre, melyek a nm. miniszter ur levele ezen pontjá­ pököket órtesitse-e eloro? Véleményünk szerint, a felelet­
ban foglaltatnak. “ ben megírandó, hogy az ilynemű értesítések az eddigi gya­
A bizottsági előterjesztés 3-ik alpontja már nagyobb korlat szerint a főt. püspökökhöz, illetőlog Erdélyben az
vitát keltett. Mindenekelőtt felolvastatott maga a kérdéses igazgató tanácshoz küldendők.
pont, a következőkben: Ugyancsak a IV. p. a. felemlített részint tanügyi, ré­
A nm. miniszter urnák kívánsága szerint, küldessék szint vagyonügyi statistikai kimutatások koronkénti, vagy
fel az egyes még érvényben levő tanterv, a tankönyvek rendszeres felküldéséről szóló és a XXX, t. ez, 48. §-án
lajstroma és a fegyelmi szabályzatok, irassék meg az össz­ alapuló felhívás tudásul és ahhoz alkalmazkodásul veendő
hangzatba hozatalra és egyöntetű átalakításra tett sürgető és ezen értelemben az egyházkerületek utasitandób,
 335
E tárgy megvitatása u tá n :
Dr- K o v á c s Ödön, a tanügyi bizottság előadója, foly­
tatja jelentését a bizottsághoz véleményezés végett kiutalt
tárgyak felől. Elsőbben is bemutatja a ref. tanitók emlék­
iratát, mely már részben a zsinat által is tárgyaltatok s
valósiltatott is, de részben csak később lesz abban foglalt
kivánalmaknak elég tehető. Az emlékiratban foglaltak kö­
zül ezúttal csak arra a kívánságra kíván az előadó reflek­
tálni, hogy a tanítók segélyezése a közalap szervezeténél
szintén tekintetbe vétessék. Ámde a zsinat ez értelemben
.nem határozott, s 6lőadó szerint a conventnek nem áll ha­
táskörében efelől intézkedni; a tanitók nyugdíjazásáról kü­
lönben is van már államilag gondoskodva.
A convent ez indokolást következményeivel együtt
magáévá teszi.
Dr. K o v á c s még előterjeszti a n.-körösi gymn. ta­
nári kar abbeli javaslatát, hogy a tanitókópezdók tanárai
is vétessenek föl az egyetemes tanári nyugdíjintézetbe.
Előadó sze rint azonban ez még csak a jövő kérdése, mert
■még a jelzett alap sincs megteremtve.
A convent is ily értelemben döüt, hozzáteven, hogy
a maga idején tekintetbe veszi e jogosult javaslatot.
Az e feletti vitában részt vettek N a g y Péter és
Ki l ó Lajos is. Ez utóbbi javaslatba hozta, hogy kerestes­
sék meg conventileg a vall.- és közokt. miniszter, — ki,
úgy látszik, az országos tanári nyugdíjalapba a felekezeti
tanárokat is be akarja vonni, — az iránt, hogy e kedvez­
ményben részesítse a tanitókópezdók tanárait is.
R é v é s z Bálint és B a l l a g i Mór ellene szólanak ez
indítványnak, s az el is vettetik s a fentebb jelzett hatá­
rozat jut érvényre.
Dr. K o v á c s Ödöu még egy, tévedésből hozzákerült
kérvény fölemlitósével bezárja előadói jelentését.
Utána R i t o ó k Zsigmond olvasta a közjogi és tan­
ügyi bizottságok együttes véleményét, a tiszáninneni kerü­
let azon indítványára, mely a felekezeti tanügy czéljaira
államsegélyt óhajtana kinyerni az 1848. XX, t. ez. egy ide
vonatkozó pontja alapján.
A bizottsági vélemény oda megy ki, hogy az ügy
most még nem actualis, s hogy szólittassanalc fel a kerü­
letek az orsz. törvény által követett, de fedezetlenül ma­
radt iskolai berendezési szükségleteikről részletes kimuta­
tást készíteni s azt a conventbez fölterjeszteni.
K á n Bertalan elfogadja a bizottság indokolt vélemé­
nyét, de abban határozottan kiemelendőnek tartja, hogy a
halasztás által a jelzett 1848. XX. törvónyezilekben foglalt
jogosítványok nem tekintetnek feladottaknak.
M o c s á r y L. pártolja e módositványt, g annak ad
kifejezést a többek között, hogy a magyar állam súlypontja
közjogi határain kívül fekszik (Ellenmondások) s ezért szük­
ségesnek tartja a jogok épségben tartását.
B e ö t h y Zsigmond szerint a bizottság nem adta fel
a jelzett törvényben biztosított jogot, csak érvényesítését
hagyta későbbre. Szóló nem is tartja a ref. egyházhoz —
mely az 1791-ikivel most is azonos alapon áll — méltó­
nak segélyt, kegyolempénzt kunezorálai. Fél az állam be*
avatkozásától, mert az állam elve: do, ut facias, facio,
ut des.
H e g e d ű s L. az utolsó kifejezés ellen protestál, mert
az államsegély nem kegyelem-fillér, a törvényen alapuló jo­
gos követelés.
K i s s Áron szerint a módositvány ellen nem lehet
semmit felhozni, szemben a bizottság véleményével, mert
nincsenek ellentétben.
Dr. J e n e y Viktor elveti a módositványt, mert azok­
nak a törvényeknek nincs szükségük ana, hogy kimondas­
sák: élnek-e vagy nem! Szóló különben az összes 1848-ki
elvek között épen a jelzett t.-czikkben foglaltat tartja leg-
kevésbbó életrevalónak, mert az állam pénzügyi viszonyai
nem engedik meg a különböző felekezeteknek az ő kívá­
nalmaik szerinti segélyezést.
M a k a y D. a módositványt pártolja, míg K o l o z s -
v á r y S. elveti, azon meggyőződésnek adván kifejezést, hogy
ha kimondatik egy tárvónyről, hogy ól és fennáll, annak a
féltevésnek is hely adatik, mintha valaki azt hinné, hogy
nem el.
Végül az ügy szavazásra kerül és P a p G. módosit-
ványa 16 szavazat ellenében 13 szavazattal mellőztetik.
Ezzel az ülés véget ért.
V. ü l é s .
Szeptember 16.
Elnöklő br. V ay Miklós megnyitván az ülést, a teg­
napi ülés jegyzőkönyvének két része olvastatott fel, R i­
t o ó k Zsigmond és F i ló Lajos jegyzők által; a jegyző­
könyv hitelesítése után, F i l ó Lajos ajánlatba hozza, hogy
a conventnek a theoi, akadémiákra vonatkozó határozatai
szövegszerűen állíttassanak egybe, s a jelen ülés jegyző­
könyvének első pontját képezzék. Ezt szóló magára vállal­
ja, de az idő előrehaladottsága miatt ma teljesíteni nem
képes, s ezért kéri egy hitelesítő bizottság kiküldését, mely­
hez aztán munkálatát beküldhesse.
N a g y Péter helyesli o javaslatot, melyre azonban
a convent csak az ülés végén hezott helybenhagyó hatá­
rozatot.
Mo c s á r y Lajos az ülés további folyamában kijelenti,
hogy egy már letárgyalt ügyben az államsegély kérdéséhez
akar pótlólag egy indítványt terjeszteni elő. Nem akar —
xigy mond — új vitát pvovocálni s rövid indokolásában kifejti
hogy materiális szükség e kérdést nem engedi egyszerűen
a napi rendről levétetni — mint azt tegnap Jeney V,
monda — s igy az most is actualisnak nevezhető. Figye­
lembe veendő különben az is, hogy minden iskola, mely
anyagi segélyezés fejében a kormánynyal szerződésbe lép,
megszűnik prot. iskola lenni (helyeslés), ezért tehát azt
indítványozza, hogy hivja fel a convent az egyházkerülete­
ket arra, hogy egyelőre ilyen szerződésektől tartózkodjanak.
K á n t o r Sámuel kérdi, ha beleerti-e ebbe javaslat-
tevő az iskoíáuak államiságát?
M o c s á r y L. Csak középiskolákról s nőm egyszer«*
smind községi iskolákról van szó.
 336
J e D e y Viktor Mocsáry által fólremagyarázott szavait
igazítja helyre, a mennyiben ő tegnap nem napirendről való
levételt indítványozott, hanem azt állitá, hogy a kérdés
per incidentem nem tárgyalható.
Br. Y a y M, kijelenti, hogy ez indítvány — elfoga­
dása esetében — külön jegyzőkönyvi határozatképen sze­
repeljen, nem pedig a tegnapi határozattal kapcsolatban.
(Helyeslés.)
P a p Gábor szükségesnek tartja, hogy ez indítvány,
melyet ő elfogad, gyorsan közöltessek, mint határozat, a
kerületekkel.
Az indítvány elfogadtatik.
B i t o ó k Zs. jegyző olvassa Szilágyi S. megbízott
ügyvéd jelentését a Németh István tábornok által a ma­
gyarországi 4 ev. ref. és 4 ág. ev. egyházkerületek javára
tett alapítványról. Az alapítvány összege megközelíti a
20,000 frtot. A jelentés az alap ügyállásáról tudomásul
vétetett, s egyszersmind az N a g y Péter, B e v e s z Bálint,
J e n e y V., Bal lagi. M. és B e ö t h y Zs. felszólalásai
után tudomásvetel és a 4 magyarországi ev. ref, egyház-
kerülettel való összkangzatos intézkedés végett, az ág. ev.
egyház októberben tartandó egyetemes üléséhez átíratni ha-
tároztatott.
K o l o z s v á r y Sándor referál ezután a h.-m.-vásár­
helyi egyház abbeli panaszáról, hogy jótékonyczélu iskolai
tápintézetének alapja tőke-kamat-adó alá vettetett, s az ez
ügyben az általa s a tiszántúli kerület által tett felterjeszt
tések a pénzügyminisztérium által azon indokolással utasit-
tattak el, hogy a törvény szeri: t csak a közvetlenül a tan­
ügy előmozdítására szolgáló alap-ok adómentesek. K o l o z s-
v á r y véleménye az, hogy a harmadik, az összminisztcri-
umhoz intézett fellebbezésre a még le nem érkezett válasz
várassák be, s ha az is elutasító lenne, indokolt felter­
jesztés intézendő a sérelmes ügyben az országgyűléshez.
Br. V a y H. szerint jó volna előbb a cultusminisztert
kérni fel a válasz megsürgetésére és közbenjárásra s csak
azután fordulni a kópviselőházhoz. (Helyeslés.)
A határozat ez értelemben mondatik ki.
T ó t h J. jegyző ezután felolvassa az énekügyi bizott­
ság jelentését, mely teljtartalmuJag helyeslő tudásul vétetik,
s az abban írói honoráriumra és pályadijakra kért 100
arany az öt superintendentiára ötös kulcs szerint kiróván-
dólag, megszavaztatik.
V é g h e l y i Dezső, a közigazgatási bizottság előadó­
ja, beterjeszti az alábbi veteményes jelentést, mely szinten
elfogadtatik t
1) A lovasberónyi egyháznak egy nem rendes úton
felterjesztett, a kerülete által már többször elutasított kér­
vénye olutasittatik.
2) Az anyakönyvek egyöntetű vezetése czóljából
közös anyakönyvi berendezés állapittatik meg.
Utána S z á s z Béla jegyző olvasta az alább jelzett
felterjesztéseket, s a convent azokra a következő határoza­
tot hozza:
A n.-kallói egyház panaszol, hogy lelkésze állami in­
tézetben heti 16 órán végez Yallástanitást; minden különfi-
zetós nélkül, kéri az állami javadalmazás kieszközlését.
B e v e s z Bálint, K ú n Bertalan, P a p Gábor felszó­
lalása után a lelkészek egyszerű javadalmazása tárgyában
felirat terjesztése határoztatott el a kormányhoz.
A tiszántúli egyházkerület felszólitandónak véli a kor­
mányt, hogy a lelkészek oly hagyatéki ügyeknél tett fára­
dozásokért, melyek a 300 frtot meghaladják, az állam ál bal
megfelelő arányos díjazásban részesüljenek.
Felirat inteztebik az igazságügy miniszterhez.
A dunamellóki kerület egy kihirdetési s esketesi sza­
bályzat kidolgozását kéri, mely a lelkészekre kötelező legyen
s egyszersmind azokat a kettős házasság elősegítésének rop­
pant felelőssége alól feloldja.
P a p Gábor szerint ez nagyon is szükséges, különös­
tekintettel az idegen betelepülőkre s vándorló legényekre,
kiknek előéletét a lelkész nem ismerheti.
P a g y P . : A Josefina constitutio gondoskodik arról,
mert előírja, hogy a ki valamely városban 6 hétig tartóz­
kodik, az az ottani egyházban illetékes. Ha a lelkész ezt
biztosan tudja, az illetőt bátran összeesketheti. (Helyeslés.)'
Ugyanazon egyházkerület indítványozza, hogy a legá­
tusok (ünnepi követek) intézményét a convent tágítsa meg,
szemben a zsinati törvénynyel, melyben a legatio csak theol.
növendékeknek engedhető meg.
Eövíd vita után a convent a zsinati határozat meg­
változtatására magát illetéktelennek mondja ki.
A dunántúli e.-ker. felszólitandónak véli az államot az
egyh. törvényeknek saját költségén való kinyoinatására, saját
közegeinek való szétosztás végett, elfogadtatik,
U. a, egy. kor. felhivandónak tartja a kormányt, hogy
leirataiban ne a „belv. hitvallásuknak, hanem az „egyete­
mes evangélium szerint reformált“-nak nevezze, a- törvény
meghatározása szerint, az egyházat. Felirat fog intóztetni.
A tiszán-inneni kerület indítványba hozza, hogy a kül­
földi egyetemeken lévő s hitsorsainak javára alapított sti­
pendiumok, tájékozás végett Írassanak össze.
B a l l a g i Mór felvilágosítást nyújt ennek kivihetetlen
voltáról. Ezt már ágostai testvéreink is megpróbálták, de
eredménytelenül.
Még két kisebb felterjesztés vétetett tudomásul, s ez­
után Filó Lajos előterjesztést tett a kerületektől a vasárnap
megünneplése, a lelkeszi osztályozás és qualificatio, a tűz­
károk elleni biztosítás tárgyában bekért véleményekről. A
felhívásnak egyik ügyben sem tett minden kerület eleget s
ezért kimondatott, hogy a még hiányzók is bevárandók s a
határozat a jövő conventre halasztatott.
A váczi siket-néma infózet javára a négy m.-országi
superintendentia összesen időnként 5102 frtot adományozott;
ez két ajánlási jogot biztosit: fel fog tehát kéretni a bel­
ügyminiszter, hogy ez ajánlási jogát az egyetemes ref. egy­
egy
háznak ismerje el.
Meg K ö r m e n d y Sándor terjesztő be a missio-ügyi
bizottság rövid jelentését, s a közigazg. bizottsághoz még
múlt évben áttett ügyekben az intézkedés megsürgetese után:
Br. V ay Miklós a c o n v e n t ez é vi ü l é s s z a k a i
bezárta.
A jövő ülésszak Budapesten tartatik meg.
 337

Fölszentelő beszéd. r e te té t. S a z t h isz e m , m in d en tú lz á s n élk ü l á llíth a to m , h o g y

m e g y é n k m ag y a rsá g á n a k n a g y r é sz e a m aga m eg ú jító es
(Elmondtota a szászvárosi ev. ref. Kúntanoda új épületrészének
1883. szeptember 2-án tartott fölavatási ünnepén Deák Gerö, fe n ta r tó e r e jé t ta n od án k sz e lle m i forrá sa ib ó l m e r íte tte s
igazgató tanár.) fő le g in té z e tü n k n e k le h e t k ö sz ö n n i, h ogy d aczára a m ú lt

(Folytatás.) id ők b en a n n y is z o r d ü h ö n g ö tt s m ag'yar n e m z e tisé g ü n k e t e

v id ék en e ls ö p r é s s e l fe n y e g e t ő v ih a r o k n a k : raegfogyva
III.
bár, de t ö r v e n e m “ él n e m z e tisé g ü n k e m e g y é b e n !
Végül, t. gyülekezet! iskolánknak harmadik hivatása,
És ki merné, t. gyülekezet! állítani azt, bogy tano
jelmondatunk szerint, abban áll, hogy a növendékeket h a ­
dánk e fontos hivatása a jövőben már megszűnt volna? A
z a s z e r e t e t r e oktassa, buzdítsa, lelkesítse.
ki hazánk nemzetiségi viszonyainak legújabb fejlődését fi­
„A hazaszeretet — mondja halhatatlan Kölcseynk —
gyelemmel kíséri, és a közjót minden más javak fölé helye­
egyike a kebel legtiszteletreméltóbb szenvedelmeinek; de
zi : be kell hogy lássa, miszerint iskolánk ezen missiojának
sok kívántatik, mig annak tiszta birtokába juthatunk. Min­
nehezebb része ép a jelenben kezdődik. Igen, t. gyülekezeti
den erény önáldozattal jár, feláldozásával pillanatnyi ké­
amaz új falaknak isr melyeket most szentelünk fel, a ré­
nyünknek, megtagadásával Önhasznunknak s nem ritkán haj­
giekkel együtt szeretett hazánk ezen részében a magyar
landóságunk vagy gyülölségünk elnémitásával; azonban min­
nemzeti igaz érdekek ledönthetefcleu védbástj'áivá kell vál-
den áldozat kicsiny azokhoz képest, miket a hazának kí­
niok s intézetünknek zászlójára, nevelési elvei között, ezután
vánni joga van. Miudent, a mit élted folyta alatt arczod
is Írva kell maradnia: „ S z o k á s a i b a n s n y e l v é b e n
izzadásával gyüjtöttól; mindent, a mit lángoló szerelemmel
él a n e m z e t ! I t t é l n e d , h a l n o d ke 11
fűztél magadhoz: javaidat, kincseidet, házad népét és saját
Azonban, m. t. gyülekezet! nem lehet s nem is aka­
élteted naponként és pillanatonként föl kell érette szentel­
rom elhallgatni, hogy iskoláink az ezen megyében lakó ide­
ned. Mert tudd meg, e szóban: haza, foglaltatik az em­
gen ajkú honpolgárok érdekében is fontos szolgálat teljesí­
beri szeretet és óhajtás tárgyainak összesógo,“
tésére van hivatva az által, hogy fiaiknak alkalmat nyújt a
És ama legfőlszenteltebb helyeknek, hol a haza iránti
magyar nyelv elsajátitásáia, melynek tudása nélkül ma már
ezt a szeretetet és odaadást átoltani, ápolni lehet és kell,
hazánkban sem társadalmi érintkezése, sem egyéni pályate­
egyike bizonyára a gymnasiuui. E tekintetben nem *abban
re nem lehet senkinek. Mindnyájunk előtt ismeretes, hogy
állhat ez iskolának igen kétes értékű feladata, hogy hiú
a társadalmi és politikai élet átalakukisa teszi o’st a nyel­
magasztalás és elsietett ítéletek által a nemzeti büszkeséget
vet annyira fontossá, mondhatni nólkülözhetlonné. De ugyan,
fölizgassa, hogy faji vagy nemzetiségi gyűlölködés magvait
kérdem, mondjátok meg: bol létezett valaha állam az an­
hintse el az ifjúság szivében, hanem e helyett sokkal ne­
nak határai között élő népeket összekötő állami nyelv és
mesebb czélt, sokkal szebb és nemesebb eszközök által ér­
műveltség nélkül? Igen, műveltség nélkül! Mert hiszen a
het el a gymnasium. Először is az ifjúság jellemének kép­
magyar nyelvnek megtanulása mi már nemcsak gyakorlati
zése, hűségre, igazságra, az életmód és erkölcs tisztaságá­
értékkel bir, miután fölhasználjuk s föl is kell használni
ra, mi üdén erejüknek egy komoly életczél felé irány zására
a gymnasium általános czéljára, hogy a szellem formális
és odaadó törekvésére való nevelés. Aztán tanítás és kép­
művelésére is szolgáljon. Tehát nyelvünk a tanulóknak ma
zés anyaga, melylye) az ifjúság szellőmére lehet hatni, min-
már nemcsak többet nyújt egy eszközzel a végié, hogy az
denekfölött a nyelv és irodalom, a történet és az ó-kor két
életben előhaladhassanak, hanem a magy. irodalom legjobb
legnagyobb kulturnépének classicu.s hagyománya: úgy, hogy
termékeinek előadásával, a kölcsönös becsülósen nyugvó
az értelmes tanítónak csak is a méhek azon művészetére
béke érdekében, szaporitni fogja az országban lakó népek
van szüksége, melylyel azok a virágport és az édes nedvet
közt a szellemi érintkező pontokat.
mint mézet szállítják a távoli mezőkről haza köpüjökbe,
(Folyt, köv.)
hogy ő is a tanuló ifjúságot régi nemzeti nagyság és di­
csőség s forró hazaszeretet tüzóuel fölmelegithesse.
Ki akarná kétségbe vonni, m. t. gyülekezet! hogy a
JÓBKÖNYVE.
magyar nemzeti érdekek hűséges szolgálata tekintetében is­ — (Bibliai tanulmány.) —
kolánk a múltban nemes missiot teljesisett? Rátok hivat­ Irta:
kozom, tanodánknak egykori, ma már talán őszbe is ve­ Benkö István.
gyült tanitványai! ti legyetek tanúim amaz állításom igaz­ (Folytatás.)
ságára nézve, hogy midőn hazánk irigység tárgya lett a Most egy új beszélő lép fel, Elihu, a ki fiatal lévén:
mindent elnyomni törekvő hatalom előtt s midőn irtó há­ igazabb nézetek kifejezője. Kimutatja, hogy egyik félnek
borút kezdtek szivének bálványai ellen, megostromolták ha- sincs igaza, Jóbnak nincs igaza, állitván, hogy Isten nem
zafiságát, nemzetiségét annyira, hogy már-már idegen szi­ fogható fel aé emberek által, hogy ne lenne igazságosság
vet, idegen szokásokat s idegen nyelvet cserélt, tanodánk e világban, hogy a gondviselésnek czelját a nyomorgatás
a többi magy. prot. testvórinlózetekkel együtt akkor is ki­ által ne érthetné meg az ember. Felelete három részből áll:
tartó hűséggel tarlá kebelén egyik nagy eszményképét: a XXXII, XXXIII; XXXIV, XXXV; XXXVI, XXXVII. Iste a
magyar hazafiság, magyar nemzetiség és magyar nyelv sze- beszél az emberekhez, továbbá Isten nem igazságtalan, ma«
 338
ga a világ teremtése, kormányzása mutatja Isten jóságát;
igazságát.; a gondviselés czólja is látható, a szenvedés, ne­
velő, tanító eszköz XXXVI. 22. Isten jóság, ő jó egálokból
cselekszik. Az ember bűnös és a szenvedés javító eszköz,
mely alázatosságra vezérel s magasabb földi boldogságot
eredményez. így a szenvedés Isten szeretetóből jön. A ba­
rátoknak nincs igazuk, állítván, hogy a szenvedés csak a
természeti bűnért van és igy bünhödés volna, czólja an­
nak fenyítés, igy nem haragnak, hanem Isten szeretetó-
nek jele.
Erre Jehova beszól a forgószélből, Ő oldja meg az
élet talányait, ő békélteti meg a szivet. Jóbnak megmutatja,
hogy helytelenül vonta kétségbe az Isten igázságát. Jób
megalázza magát. A barátok elvük helytelenségéért és durva
bánásmódjukért megdorgáltalak. Végre a záradékban, a régi
hit szerint, Jób kegyessége ismét jutalmat nyer. — A mi
ellen a vita folyamában küzd a költő, a záradékban meg is
csak az érvényesül s igy nem tud tovább menni a szoros
visszafizetési tannál.
E rövid analysisből láthatjuk, hogy a költő egészen
élére állítja az érvényben levő visszafizetési nézetet, Kimu-
tatyán, hogv az nem felel meg többe az ember magasabb
öntudatának. Azt nem állítja, hogy általában nem helyes,
de a földi viszonyokra alkalmazva, nem lehet mindig helyes.
Szenvedhet a kegyes is. Mig az ember a természeti álla­
potban van, e taü is jó lehet, de mihelyt a szellemiség fo­
kára emelkedett, nem nyugbatik meg abban. Jób beszédei
mutatják a küzdelmet o taü ellen, mint a mely nem kielé­
gítő, nem vigasztaló. E tana kétségbeesésbe viszi az embert,
mint Jóbot, a hol megtagadja az erkölcsi világrendet, Isten
igazságos világkormányzását, mivel látja, érzi, hogy a ta ­
pasztalat és Öntudat tanúsága szerint, elleniét van az em­
ber erkölcsi érdeme és földi állapota között. Mindazáltal a
költő nem tud eljutni az elet talányainak egy magasabb, egy
teljes megoldására, hanem visszatér a régi hithez, a mint
a záradék mutatja. De ehhez nem is juthatott el az ó-tes-
tamontom Ökonómiájában. Az az érdeme mégis megvan,
hogy a inozaizmus sötétségéből kitör és készíti az utat egy
jobb megoldáshoz, mely új testamentomban Krisztus által
adatik meg, A mi űj igazsághoz a költő eljutott, az a teljes
m e g n y u g v á s Isten akaratában; nem szabad kétkedni
Isten igazságában, teljesen Isten akarata alá kell rendelni
az embernek magát, mert Isten bölcs, a ki bölcsen és sze-
retetből cselekszik mindent. Mint a kiegyenlítésnek új fel­
fogása, megvillan a költő lelkében a halhatatlanság hite is,
a mi bár halványan jön elő, de igy is felülmúlja kortársait.
Jóbban a halhatatlanság hite küzd a semmivólóttel, győzni
egyik sem tud. Midőn Jób elhallgattatja barátait, a régi hi­
tet buktatja meg s igy részben a2 új győz; igy hallgatólag
egy jobb visszafizetést helyez a költő kilálásba, a hol vi­
gaszt nyer az ártatlan szenvedő ; tehát nem kell kétségbe
esni az élet bajaiban, Jónak kell lenni az embernek, a jó­
ság pedig istennek félelmében és a gonosznak gyülölésében
áll. A kegyességnek önzetlennek kell lenni, mint a hogy
Jób példája mutatja. Vizsgálódás helyett teljes megalázás
és teljes hit a tökéletes bölcsesógü és igazságu Istenben
és ragaszkodás hozzá, — ezek azon pontok, mikre a költő
«ljutott.
(Folyt, köv.)
Nyomatott Stein Jánosnál az ev, ref. főtanoda betűivel Kolozsvárt.
KÜLÖNFÉLÉK.
Kolozsvár, 1883. szept. 15.
— A conventi ülések — mint a fentebbb közlött*
tudósításból látható — szept. 16-án értek véget a megál­
lapított tárgysorozat teljesen ki lóven merítve. A conventi
tagok a jól végzett munka fölemelő tudatával az nap dél­
ben. ősi szokás szerint „fecerunt magnam áldomás“. Az.
alkalmat erre főt. Nagy Péter püspök ur szolgáltatta, ki a
convent összes tagjait az „Új világ“ -ba vendégéül liivta,.
gazdagon terített asztal köré. A pohárköszöntök csakhamar
megkezdődtek s kiválóan kedélyes hangulatban tartották az
alkony beáltáig a diszes társaságot. A tagok nagy része
még az nap az esti vonattal, a legszivólyesebb búcsú utáu,
elhagyta körünket. Br. Vay, Révész Bálint, ifj. br. Vay
Miklós és Tóth Sámuel a hétfőn reggeli vonattal indultak
el, hátrahagyva nekünk az együtt töltött napok szép emlékeit.
— A szilágyszolnoki egyházm egye közgyűlését az
esperes azon indokból, hogy a nagy Wesselényi Miklós arcz-
kópónek leleplezési ünnepélyén az egyházmegyei közgyűlés
azon tagjai is részt vehessenek, kik egyszersmind megye
bizottsági tagok is, folyó hó 23 áról 30-ára halasztotta el.
Ugyanekkor lesz a néhai Bíró Károly sírkövének leleplezé­
se is.
— É rtesítés. Annak daczára, hogy ^ magyar kisde-
dovásról és annak körülményeiről, mind napi-, mind heti
lapjaink hasábjain oly gyakran teszek közleményeket, hogy
azok, kik a dolgokat közelebbről nem ismerik, könnyen hiú­
sági viszketeggel vádolhatnának: a hozzám sűrűn érkező meg­
keresésekből azt veszem ki, hogy a nagy közönség néhol
még nevet sem tudja azon egyesületnek, mely figyelmét ez
ügyben az egész országra kiterjeszti; annál kevósbbé pedig
azon feltételeket, melyek alatt a kisdedóvó intézetek és me-
nedekbázak segélyt nyerhetnek. E czélból ismét közlöm eme
feltételeket, kérvén mind a fővárosi, mind a vidéki lapokat;
legyenek szívesek e közleményt hasábjaikba fölvenni. Min­
den kisdedóvó intézet fen tartója segélyért fordulhat az or­
szágos Kisdedóvó Egyesülethez (elnök Tisza Kálmánná, tit­
kár alólirott) sőt tudtommal a kormányhoz is, ha hatósá­
gilag igazolni tudja, hogy már megnyílt; kisdedeit rendes,
okleveles óvó által magyar nevelésben részesíti és költség-
vetési hiteles másolatban kitünteti, hogy a segélyre szük­
sége van. Az igy fölszerelt kérvények vagy az elnökhöz
(Budavár) vagy a titkárhoz (ősz-uteza 36.) küldendők. Bu­
dapesten szept. 20. 1883. P. Szathmáry Károly az orsz. kis­
dedóvó egyesület titkára.-
— B ek ü ld ettek lapunkhoz: S z i l á g y m e g y e föld­
rajza, s bevezetésül földrajzi alapismeretok. A népiskolák
Ill-ik osztálya számára. Szilágymegye közönsége és a szi-
)ágymeg)rei tanítótestület által 150 írttal jutalmazott pálya­
mű. Irta : Borbély Sámuel, m. kir. állami tanítóképző ren­
des tanár. 2, a szöveg közé myomott fametszettel és a me­
gye fali térképével. Ára a könyvnek 25 kr.es külön a té r­
képnek 2 frt. Szerző tulajdona. Úgy a könyv, mint a té r ­
kép megrendelhetők a szerzőnél, Zilahon. A térkép csak az
év végén jelenik meg. A czélnak teljesen megfelelő kézi-
könyvecske s mint ilyen, pártolásra méltó. — K e r e s z ­
t y é n e g y s é g , egyházi beszed, Déván a ref. templomban
1883. aug. 5-én tartotta Péterfi Dénes, kolozsvári unitárius
lelkész. Kiadták a dévai unitáriusok. Gál. 3. 28 („Ti mind­
nyájan egygyek vagytok“) alapján megkapó szónoki erővel és
hévvel fejti föl a valódi keresztyén hitnek és szeretetnek
egyesitő erejét.
A SZERKESZTŐ POSTÁJA.
K e l e m e n J á n o s n a k . Gratiafejünknek! A kiadóhiva­
tal csinálta a tévedést.
U l i . évfolyam. Kolozsvárit, 1883. Szeptember 30.
P R O T E S T Á N S KÖZLÖNY. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP.
ft> - -------------------------------------------------------------------
MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.
SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS:
b.-farkau utcza 16 szám, hová- a lap szellemi s anyagi Agyéit
illető minden küldemények czimzendök.
ELŐFIZETÉSI ÁR :
Egész évre 6 frfc., félévre 5* frtM évnegyedre 1 frt. 50
- -- __ __ _ _
^E L E L Ő S SZ E R K E SZ T Ő ÉS K IA D Ó
Egy test és egy lélek vagytok.
T a r t a l o m : Hic Rhodus, hic salta. É—n. Fölszentelő be­
széd. — Egy. ref. püspök az antisemitismus ellen. Pap Gábor, piis.
— Jó b Könyve. (Bibliai tanulmány) Benkő Károly. — Moldva-
oláhországi mis3Ío köréből. Láng Károly. —Vidéki élet. FejérGyu-
a, ev. lelkész. — Különfélék. —* Kövözvények.
HIC RHODUS, HIC SALTA.
Kolozsvárt, 1883. szept. 28.
Könnyű volt mindaz, a mit eddig a domestica
ügyében tettünk: a törvény szövegezése; a szabály­
zat megalkotása; az áldázkodás; az aláírási iv fö­
lötti lelkesülós; a hírlapi polémiák a központi avagy
megosztott kezelés fölött; az argumentado a con­
ven ten, a vita és szavazás a kezdő pontot és a mi­
nimális járulékot illetőleg; a rovatos ivek megszer­
kesztése és szótküldözése — mindez csak valóságos
gyerekjáték volt ahhoz képest, a mi már most kö­
vetkezik, a kivetés és fölhajtás munkájában.
Ez a kettős munka az, a mi aztán igazán
megpróbálja erőnket, ha vájjon „szóhősök és száj-
hazafiak" valánk-e, alkalmasok a dictiok tartására,
a czigány módra való nekifohászkodásra, avagy pe­
dig a tett emberei, elöreszámítók az erők és a vál­
lalkozás arányára nézve s beváltéi adott szavunknak,
melylyel magunk és a világ irányában lekötöttük
vala magunkat?
Magunkat és egymást ámitanók, ha egy pilla­
natra is megfeledkeznénk arról, jhogy milyen nagy
a munka, a melynek kezdetéhez immár szerencsésen
eljutottunk. Fizetni senki sem szeret s legkevósbbé
a magyar s még annál is kevósbbó olyan önmeg­
rovás alapján, a melyről tudjuk, hogy állandó s a
39. szám.
>
KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.
HIRDETÉSI DIJAK :
kétszer basábozott garmond sor vagy annak tere 5 kr. Bé-
lyegdij minden beigfcatás után 30 kr.
Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél külön kedvez­
kr. ményt nyújt a kiadóhivatal.
3*
— V-S -W*
T U L A JD O N O S : S z á S Z D D ö IZ X O lrO S .
Eféz. IV. 4.
melyet, ha még annyira önkénytesnelc nevezzük is,
kényszer útján is lehet s néhol bizony kell is föl­
hajtani.
Kivált most elején, a midőn még csak szó és
állítás mindaz, a mit majdan a domesticatól várunk
s hatásaként Ígérünk, Majd, ha több év múltán
minden vidék szemeivel fogja látni, szemléletből ta ­
pasztalni, hogy mit lehetett azokból az összerakott
fillérecskékből építeni; a mikor majd tényekre lehet
a vonakodókkal, kételkedőkkel vagy épen konokokkal
szemben hivatkozni; majd, ha az intézmény, idő
teltévei, újdon voltából veszítvén, a fen tartására fór-
j ditott muuka és áldozás szokássá fogott válni s e
szokás átmegy a nép vérébe, valamint átmentek a
múlt idők institutioi: majd akkor s a kik akkor él­
nek, élvezni fogják a most vetett magvacska gyü­
mölcseit, mint mi élvezzük ma őseink áldozattal
megépített institutioi, alapítványai, intézetei s kiví­
vott szabadságaik áldásait — de most egyelőjén
bizony, mint minden munka s annyival inkább : miu-
den közmunka több verejtéket, mint kézzel fogható
eredményt hoz.
Hanem nem volnánk azoknak az ősöknek mél­
tó utódai, ha ezen a téren is nem igyekeznénk nyo­
mukba lépni.
És pedig mindannyian. Bizonynyal első sorban
az ügy élén álló intézők: az esperesek ót, a papok,
a mint hogy rajtok nyugszik és fordul meg az egy­
ház minden olyah érdeke, a melynek az egész nép,
az egyetem a tényezője és hordozója. Ezt a népet
nekiüli kell fölvilágositniok, meggyőzniük, lelkesit-
níök s leküzdésére segitniök az őseredeti nagy el­
lenségnek: az önzésnek. De mellettük épen olyan
komoly és méltó munka vár a presbyteriumokra, a
 3.40
világiakra, minden egyes egyháztagra — a támo­
gatás, a segélynyújtás, a példaadás tetteiben.
Valljuk meg őszintén, hogy mindez, legnagyobb
részt, még csak ezután következik. Addig vitáztunk
a miként fölött, hogy a természetes halogatás már-
már igazoltnak tetszett előttünk. S a legtöbben kap­
tunk is e — jó részt magunk szerezte — alkal­
mán. Positiv tudomásunk van róla, hogy egyházköz­
ségeink túlnyomó nagyobb része még csak az össze­
írás munkáját sem kezdte meg és pedig közöttük igen
sok olyan is, a mely máskülönben szereti magát a
legelsők, a v.zérlők közé számítani, kivált mikor jo­
gok osztogatásáról vagy inegkaparintásáról vaa szó.
Ennek a halogatásnak pedig nemcsak az a rósz kö­
vetkezése vau és lesz, hogy a segélyezés későbben
indul folyamatba, hanem és fő kép az, hogy a nép
zöme előtt az institutio tekintélye csökken, pedig a
romlást legtöbbször könnyebb megelőzni, mint re-
paralni.
Örvendetes kivételekről is van azonban tudomá­
sunk. Ismerünk egészen kicsiny és majdnem kivétel
nélkül földmivelőkből áiló, meg nagyobb és a legne­
hezebb báuásu földmivelőkből álló egyházközségeket,
a melyekben a pap és a buzgó presbyterek odaadása
már is csodákat miveit s tényekkel törölte le azo­
kat a falra festet ördögöket, melyekkel aunyi ujsfg-
czikk és oratio ijesztgette a gyöngébb szivüeket. Egy
ilyen példa tiz ellenkező állítást czáfol meg, bebizo­
nyítva, hogy csak ember kell a gátra s az eredmény
ki nem maradhat és hogy a hol mégis kimarad:
T A. ü O Z .A ..
A SAISI FÁTYOLOS KÉP.
— Schiller —
Saisba ment egy ifjú, Egyptomba;
A Lő tudásvágy készté, megszerezni
Tudós papoknak titkos bölcseségét.
S már fokrnl fokra juta gyors eszével.
A kntatásszomj mind tovább ragadta.
Szorgos igyekvésével Avatója
Alig bírt. „Vájj’ mit ér — az ifjú monda —
Ha m i n d e n t nem tudok, mit ér csak e n n y i ?
Lehet-e t u d n i többet-kcvesebbet?
Vagy az igazság, mint érzéki jók,
Nagyobb meg kisobb összegű lehet,
Mely így is, úgy is teljes birtokunk?
Nem egy~e az, nem oszthatatlan-e?
Képzeld a zöngesort egy hang hián;
Képzeld egy szín biával a szivárványt,
S mi megmarad belőle, semmit ér, ha
A hangok g színek szép egésze nincs meg.”
ott az ember hiányzott az esperesben, a papban, a
presbyteriumban. Szerencsére az egyház nem mától
holnapig él s a példa önként, vagy ha kell: a tör­
vény, erővel meghozza előbb-utőbb az orvoslást is.
Vajba minél kevesebb ilyen eset fordulna elő . .
És most: bic Khodus, hic salta! Hadd lás­
suk mennyi a magyar reformált egyház életereje?
Megilleti-e az a nyomaték, melyet magának tulaj­
donit az állammal és társadalommal szemheu; az a
magaslat, a melyre alapító elei tényleg fölleuditet-
ték, s a melyet a törvényhozás legújabb alkotásaival
és a Felség törvényeink megerősítése által elismert
— vagy pedig csak a múlt idők dicsének visszfé­
nyében sütkérezüuk-e, mint a koldus hidalgó, kinek
fényes nevei és cziraei kabátja könyökén kukucskál­
nak ki
Mert azt megtudjuk ám, hogy vaunak bővön
elegen, a kik már illegetik ajkukat — vagy az el-
ösmerés szavaira, vagy a kár — örvendő gúuy mo­
solyára
É—n.
Fölszentelő beszéd.
(Elmondotta a szászvárosi ev. ref. Kúntanoda új épületrészének
1888. szeptember 2-án tartott fölavatási ünnepén Beák Gcrö,
igazgató tanár.)
III.
(Folytatás.)
S kérdem már: vájjon saját gyermekének valódi ér­
dekeit hordaná-e szivén az a szülő, a ki fiát netalán elzárni
akarná az országos nyelv megtanulásától, hogy igy jövőben
---- ' —^---- ; —■ ■"---------- - ^ -------
Ily vitaszók közt egyszer egy magános
Körépületbe jutva állanak.
Egy óriási fátyolos szobor
Tűnik szemébe ott az ifjúnak.
Vezetőjére néz s amulva kérdi
„Mi az, mit írn e fátyol leple föd?”
,Ez az igazság!4 — válaszol. „Hogyan?
Csupán ez egyre vágyom, igazságra,
S előlem ép ez egyet eltakarni!”
,Az istenségnek akaratja — szél
Az Avató — hogy e fátyolt halandó
Ne bántsa, inig Ő nem lebbenti föl ;
S ki avatatlan, bűnös kézzel a szont
Tilalmu fátylat előbb lendíti félre,
Meglátja, mond a jóslat — „Nos?tt ,Meglátja
Az igazságot!‘ — „Mily csodás egy ige!
S magad nem vontad sóhse föl e fátylat?"
,Nem én, soha! Kísérteted som érzék/
„Nem értem. Ha az igazságtul engem
Csupán e lenge fal választana —• — “
,Sulyosb, mint gondolod — szavába vág
Vezére — ; t ö r v é n y ám e lenge fátyol;
Kezednek könnyű, meghiszem, fiam,
De ielkisméretednek súlyos az.‘
 341
riúnden — annak tudásából szármázó — előnyt csakis a
¿eheticus magyar nemzőt bírjon' és élvezzen? Vájjon közös
hazánk javát munkáló állampolgár lenne*o az, a ki netalán
bárminő módón ellene működnék, hogy e hazában élő nem­
zetiségek között az egymással való kölcsönös erintkozhetés*
nek és kölcsönös megértésnek valamely eszköze létrejöjjön
és megszilárduljon ?
Iskolánk tehát h a z a f i a s szolgálatot vél íeljesitni
akkor, midőn közreműködik, hogy hazánk e vidéken élő s
egymás segítségére utalt polgárok érintkezhessenek, egymást
megismerjék s megérthessék és ha megértették egymást,
az eddiginél talán szebb egyetértésben élhessenek, egymás
iráni kölcsönös tisztelettel, testvéries érzülettel viseltesse­
nek s főleg, hogy a kí>7üs hazához való ragaszkodásban
s g y g y o k legyenek. „Mert mind övé vagyunk s ő mindnyá­
junké,
Ezen szeretott, imádott haza !
Mely ügy fog élni, ügy fog csak virulni,
Ha érte ól, ha érte hal fia 1“ (Garay.)
Jöjjetek azért, megyénk idegen njku ifjai! jöjjetek
csak ide s bátran lépjétek át intézetünk küszöbét. Itt va­
lamint eddig nem találtátok fel, úgy ezután sem fogjátok
feltalálni a faj érzet szűkkeblű feszengéseit, hisz minden
igyekezetünk oda fog irányulni jövőben is, hogy tudományt,
erÓDyt és honszerolmet, minden személyválogatás nélkül,
egyaránt sajátíttassunk el veletek. Intézetünkben ti-ezután
sem fogtok rátalálni a felekezeti vagy nemzetiségi elfogult­
ság válaszfalaira, hiszen tapasztalatból tudhatjátok, hogy
iskoláinkban tanuló és tanuló között csakis az a természe­
tes különbség létezik, melyet a szorgalom, tehetség és ma­
Komoly gondok közt tért haza az ifjú ;
A hő tudásvágy elrabolja álmát,
Ágyában fekve lázasan forog,
S éjféli órán felszökik. Remegve,
Önkónytelen tart a szent hely felé.
Könnyű volt a falon folkusznia,
S elszánt ugrással ott a vakmerő
A körcsarnoknak öbliben terem.
Itt van tehát már ;borza!mas magányát
Komor halotti csönd környékezi,
Csak léptinek halk dobbanásira
Kél tompa visszhang titkos üregekben.
Fönn a födélkup nyílatán a hold
Halvány ezüstkók fényét hinti be,
S félelmesen, mint testet öltő isten,
Tündöklik át a boltivek homályán
Hosszú fátylában a rejtett alak.
Feléje támolyg, s már-már vakmerő
Kezét kinyújtja a szentség felé,
De — égve-fagyva rándul minden íze
És láthatatlan kéz taszítja meg.
Boldogtalan mit téssz ? igyen riad
Lelkének mélyén egy hűséges szózat.
gaviselet különböző volta mindig és minden körülmények
között elé fog idézni. Itt mostan ti mindnyájan baráti ka^
rokkal ölelitek át egymást, nem kérdve: ki melyik nemze­
tiséghez tartozik s minő szertartások szerint imádja istenét;
S midőn e baráti szép egyetértést s összhangzó együttlé-
telt örömmel szemléljük köztetek: hisszük és reméljük,
i hogy a gyermekkori barátság varázsemléke majd, ha kilép-
| tek az elet küzdterére, még akkor is fölkelti szivetekben a
I szeretet szent tüzet s a régi barátok annak melegénél és
világánál egymással karöltve fogják szeretett hazánk üdvét,
boldogságát munkálni!
Vajha e bitünkben és reményünkben soha sem kcllone
megcsalatkoznunk!
:h *
! Nagyérdemű közönség! Miután a bejárat díszes fel -
j iratáról iskolánk hármas feladatát leolvastuk, fordítsuk máv
| most tekintetünket a más két portaiéra, melyeknek feliratai
történeti adatokat nyujtanak tanodánk épületének létre-
i jöttéhez.
A középső felirat szövege a következő: „ A e d o s a l t a
Mu s i s c o n s e c r a t a , s u m p t i b u s C o m i t a t u s H u ­
ny ad o f u n d a m e n t i s o l e v a t a A n n o 1847.“ azaz;
„Ez a M ú z s á k n a k s z e n t e l t h a j l é k H u n y a d -
v á r m e g y e k ö l t s é g é n e m e l t e t e t t ki a l a p j a i b ó l
1847-ben.w
j Ha iskolánknak még ugyan rendszeresen meg nem irt,
| de eseményekben és szereplő egyénekben gazdag történeti
I múltját vizsgáljuk: majd minden időben találkozunk olyan
| egyénekkel, a kik fényes bizonyságát adták, hogy a vallá-
i sósság és közművelődés szent ügyét szivök egész melegével
Ama szentségest így kisértod-ó ?
Halandó föl nem hajtja azt a fátyolt,
Mig föl nem hajtom éu — igy szólt az ige. —
De hát a jós-ajk nem mondádé azt i s :
Ki föilebbeuti, látj* az igazságot ?
„Legyen alatta bárm i: fölfedem
Fennen kiáltja: „meg akarom látni!“
Látni 1
Vontatva, gdnynyal zengi rá a visszhang.
Szólt és a fátyol szárnyát fölragadta:
S mi volt alatta? — kérditek — mit látott?
Nem tudom én azt. Reggel a papok
Önkívületben, halványan leiék
Izisz szobrának alján elterülve.
Mit akkor látott, a mit ott tapasztalt,
Soksetn vallotta ajka. Oda Ion
Örökre élte minden vidámsága.
Mély bú sorvasztá g'yorsan sír fele.
„Jaj annak — intő szóra így fakadt,
Ha várva-kórve faggatták hévén, —
Jaj, a ki bűnnel jut az igazsághoz,
Sohase* látja ennek örömét!“
Váró F#rencz.
*
 342
szerették s annak javát és felvir.ágozáeát önzetlen lelkese*
déssel s nemes áldozatkészséggel munkálták.
Ezek között dicső emlékű nemzeti fejedelmeinket illeti
az áttörés, az alkotás, mondhatnám teremtés dicsősége, kik
már a reformáczió korszakában és később is az evangyé*
Horn hirdethetéséről gondoskodva, egyúttal oltárt omeltek a
tudománynak is.
De valamint az örök lény — Isten — munkájának
fogalmában is kettőt különböztet meg gondolkodó lelkünk,
t. i. a teremtést és gondviselést; gondviselése fogalmában
ismét a megtartást és igazgatást: épen úgy az emberi lel*
kesedés bár véges, de hasznos és dicső intézményeinek fen-
tartása és czélszevü igazgatása körül kifejtett tevékenység
is olyan hálás elismerésre és magasztalásra méltó, mint az
alkotás munkája.
ily Örök hálára és elösmerésre méltó, t. gyülekezet!
nemes Hunyadvármegye azon áldozatkészsége, melylyel a di­
cső emlékű alapvetők nyomdokaiba lépve azt cselekvé, hogy
még tisztábban, fényesebben és mindig nagyobb körre ki-
hatólag áraszsza világát az ősök által meggyujtott szövét-
nek. Az ő 1816-ban tett 8000 v. frtnyi nemes adományá­
ból s ennek 1847-ig felgyűlt kamataiból vettetett meg
alapja a múzsák e fölszentelt hajlékának, melyben a művé­
szet jeles diadalt ugyan nem ül, pompája ugyan andalgásra
nem vezet, de épen azért egyszerű stylja nem akadályoz,
hanem elősegít, hogy a komoly tudományok nem tői benne
igaz tiszteletben részesüljenek.
Tiéd, nemes vármegye ! és a te hazafias gondolkozás
fiaidé az érdem, hogy az igaz, kor. mivoHseg, humanitás és
szabadság e megszentelt templomának nyugati liomloképülote
fennáll. Oh te, a ki felfogtad helyzetedet cs hazafias köte­
lességedet, mikor áldozatoddal ez intézet fentartásához já­
rultál, s kinek lelkes fiai más alkalommal később is s főleg
alkotmányos életünk piruló hajnalán (1860) a legnagyobb
6zükség idején nemes vetélkedéssel hozták meg anyagi ál­
dozataikat iskolánk érdekében: ápold hőn ezután is ez al­
kotásodat, legyen az szemed fénye, büszkeséged, legyen az
gyermekeid lelki műveltségének kedvelt kútforrása. Ajándé­
kozd meg azt őszinte bizalommal, élénk érdeklődéssel, me­
leg rokonszenvvel mindaddig, mig nemos hivatásának tel­
jesítésében munkál és fáradozik. Emlékezzél meg róla min­
den időben, mert hogy tanodánk hálás szívvel emlékezik
a te jótéteményedre, annak, íme! a középső portale fölötti
felirat legfényesebb bizonysága.
Élj, nemes vármegye! fényes dicsőségben s virulj
állandó jóllétben mind az időknek végéig !
*
* *
És most, t, gyülekezeti lélekben elvezetlek immár a
harmadik portale elé, melynek fölirata igy hangzik: „ S o r ­
t é f a v e n t c c o n t i n u a t a et a m p l i f i c a t a ex m u-
n i f i t e n t i a c o m i t i s G o t l i a r d j K u n s u p r e m i cu-
r a t o r i s A n n i s 1865 e t 1882(t, azaz: A v é g z e t
k e d v e z é s e f o l y t á n k i b ő v i t t e t e t t és m e g h o s z -
s z a b b i t t a t o t t g i ó f Kú n K o c s á r d f ő g o n d n o k
b ő k e z ű s é g é b ő l 1865 és 18ő2-ben.a
N. é. közönség! Az emberi természet sajátságaiból
foly az, hogy a lélek az események hatásából, rendkívüli
időben, több tápot nyerjen magának lelkesedésre, mint csen­
des viszonyok között. Az olyan kor, minő volt például á
reformatioé, tudjak, hogy árként ragad magával; az ilyen
kor aztán meg is termi mindig a maga nagy, szükséges
embereit. De a békés, csendes időben, mikor az eszme,
mely valamely intézetnek alapul szolgál, többé nem üldöz-
tetik, vajmi ritkán emelkedik ki a sokaságból oly alak,
olyan történeti egyén, ki egész életét álhatatosan azon esz­
mének szentelje, mely őt munkára bírta.
Az ilyou időben támadt, a pünkösti szent tűz erejé­
vel ihletett és a jövő haladását mindig szivökeu viselő ve­
zéregyéniségek sorában láttuk és tiszteltük eleitől fogva,
látják és tiszteljük ma is szent vallásáért, egyházáért s
hazájáért miudig lelkesedett ama tiszteletre méltó nemes
főurat, kinek neve a gondolatban előttünk levő márvány­
tábláról felénk tündököl s kit tanodánk 49 év óta kegyes
máocenasa, jóságos attya és bölcs főgondnoka gyanáut bir.
Miért akarnám részletesen felsorolni gr. K ú n K o c s á r d
kegyes patronusunk felszámitliatatlan nagy és uemes tet­
teit, melyeket ritka szép, hosszú, csak az imént megünne­
pelt 80 éves életpályáján a magyar nemzetiség és kultúra
érdekében hazafias áldozatkészséggel s nemes bőkezűséggel
véghez v itt? Ott az az iskola, mely az ő tiszteletre méltó
nevét viseli s mely a szent és igaz ügyet diadalra segitő
isteni kegyelmen kívül, legtöbbet neki köszönhet; itt ez
az örömünnep, melyet lelkesült hangulatban azért szente­
lünk meg, hogy az ő buzgó áldozatkészségéből teljes fő-
gymnasiummá kiegészült iskolánk szintén az ő kegyes jó­
indulatából külsőleg is már egészen kiépült: mindon olo-
quent.iánál ékesebben szólnak az ő nagy és nemes tetteiről.
Üdvözlégy tehát, n. é. főgondnok ur ! ki szép, hosz-
szu életpályádon mindez ideig valódi pvotestaus és buzgó
magyar hazafi voltál; ki igaz hitedet nagy cselekedetekkel
bizonyítottad be s nemzet apostoli hivatásodat fajunk cul-
turalis és nemzeti emelkedése érdekébeu hiveu, hazafias
buzgósággal és nemes kitartással végezted. Téged egy hí­
ven megfutott s tettekben gazdag pálya, egy szent, ma­
gasztos eszmének lelkes megvalósítása avatott tiszteletünk
tárgyává. íme, most tanodánk apraja-uagygya, tanítók és
tanítványok, szülők és elöljárók, e megye összes lakói, sőt
hazánk minden valódi tanügybarátja feled nyújtják őszinte
tiszteletük es hálájuk babérkoszorúját. Fogadd ezt szívesen,
nem jutalmául érdemeidnek, mert hiszen azokat mi jutal­
mazni képesek nem vagyunk; de emlékéül nemesen megfu­
to tt pályádnak, hogy osztozzunk ama határtalau örömben,
melytől ma méltán feidobog nemos szívod a fölött, hogy
még életedben olvashatod szemeinkben rezgő örömkönye-
inkben azt, hogy mit fog a történet múzsája feljegyezni
felőled egyházi és iskolai életünk emlékkönyvébe. Vedd em­
lékéül e napnak szivünket, lelkünket, melynél egyebet úgy
sem adhatunk s mely nem fog megszűnni buzgó imát emel­
ni az ég urához azért, hogy becses életeted nyújtsa még
sokáig, terjeszsze az emberi életkor legeslegszélsőbb hatá­
 343
riig 8 adjon törhetlen lelki, testi erőt még mindig éber s
közhaszna czélokért nemesen lelkesülő szived törekvéseinek
létesítésére. Élj boldogan, ünnepelt férfiú! s fogadd ez
őrömünnepünk napján minden tisztelőid, minden híveid hó­
doló tisz.letetét!
(Vége köv.)
Egy református püspök az antisemi-
tismus ellen.
Az antisemita mozgalom ellen a magyar közélet ve­
zérelemeinek öntudatos, nemes, határozott föllépéso mind­
egyre újabb és újabb tényekben nyilvánul. A levél, mely­
ről szólunk, P a p G á b o r ref. püspök levele, melyet Csire
István nagy-bajomi lelkészhez intézett s mely következőleg
hangzik:
7231. szám. Dunántúli ref. püspöktől.
Nagytiszteletü Úr!
Szeretve tisztelt atyámfiai az Ú rban!
A „Nemzet* f. ó y í szept. 5-iki esti számában olvas­
tam, az antisemitismos mozgalmával, e vészes ragályként
terjedő áramlattal szemben, nemesen érző historikusaink
ezen undoritó mételytől megóvására irányzott erélyes föl­
lépését.
Működése omberi, keresztyéni és protestáns lelkész­
hez illő.
Azon Jézus tanainak — ki az általános felebaráti
szoretetet hirdette, ki még ellenségeiért is imádkozott —
hirdetője akkor emelkedik fel hivatásának magaslatára, ha
a Jézusi elveknek diadaláért, a felebaráti szeretetnek ural­
kodó hatalommá emelésére, az ezt gátló antisemiticus moz­
galomnak gyülekezete tagjától távoltartására oly buzgón,
hatásosan működik, a mint Nagytiszleletüsóged Nagy-Ba­
jomban működött. Mint magyar ember szégyenlem, hogy
Magyarországban ez a szerencsétlen mozgalom oly undoritó
orgiákat idézett elő, mint magyar protestáns lelkész pedig
büszke vagyok arra, hogy ez a mozgalom még nem méte-
lyezett meg, hogy hitsorsosaink józan, természetes eszének
biztos irányt jelölő világát a felkorbácsolt szenvedélyek vi­
hara sehol sem olthatta ki s igy nem is ragadtattak oly
nemtelen tettekre, melyek az emberiség alaptörvényeivel
ellenkeznek. S ha lelkészeink országszerto követik Nag.y-
tiszteletüségednek bölcs, emberies és keresztyéni eljárását,
akkor felekezetűnk tagjai meg lesznek védve az orgiákban
részvétel szégyenétől, a mi sújtóbb, mint a veszély, mely
a részvevőket jogosan éri — sújtóbb, mert lealacsonyítja
az embert, megfosztja az ész és szív nemesebb érzelmei
által vezetetésben nyilatkozó méltóságától.
Egyházunk mindig a felvilágosodás fáklyájával járt
elől, a haladás zászlóját lobogtatta, elítélte, kárhoztatta az
inquisitio átkos működését, a faji s felekezeti gyűlölet kon­
kolyát irtotta az általános felebaráti szeretetnek erkölcsi
vetéséből, a lélekismeret szabadságát hirdette.
Most sem lehet másképpen, hacsak életadó elvét meg­
tagadni nem akarja.
Az antisemiticus mozgalommal szemben határozottan
kell állást foglalnia, az izgatóknak hóditó hadjáratát fel
kell tartóztatnia, Nagytiszteletüséged ezt tette és siker ál­
tal koszoruzottan tette gyülekezetében s ez által értékes
virágot fűzött be saját érdemeinek koszorújába s az egy­
ház elismerését érdemelte ki. Ezen elismerés babérát nyúj­
tom át én az egyház nevében Nagytiszteletüségednek. Fo­
gadja működéséért szívből jövő köszönetemet.
Kitűnő tisztelettel, egész házára Isten áldását kérve
vagyok Róv-Komáromban, 1883. szept. 6.
Nagytiszteletüségednok szeretve tisztelő atyafia
Pap Gábor, püspök.
JÓBKÖNYVE.
(Bibliai tanulmány.) —
Irta:
Benkö István
(Folytatás.)
5. A k ö l t e m é n y a n y a g a .
Történeti tény van-e elbeszélve a Jób könyvében vagy
csak költött? Azt első tekintetre is lakhatni, hogy kizáró­
lag sem egyik, sem m ásik; mennyi tehát a történeti és
mennyi a költött rész? E főbb kérdések merülnek fel a köl­
temény anyagának vizsgálása alkalmával.
A költő az ő eszméit egy életből vett történetben
szemlélteti és e történet képezi a költemény anyagát. A
héberek és a régi keresztyének nézete szerint, a könyvben
foglalt események ós személyek szorosan történetiek, sőt még
a beszédek is szószerint vanuak előadva. A kérdés mintegy
a Jdb történelmi létezéséhez fűződik, mivel ő a darab hőse.
Azon feltevésnek, hogy Jób létezett s az elbeszélés igaz,
kedvez azon tény, hogy a biblia más könyveinek irói elis­
merik az ő történeti voltát. Ig’y Ezékiel 14. 14, 20, Nóe-
val és Dániellel együtt em líti: „Ha ama három férfiú lészen.
is a földön, Nóé, Dániel és Jó b : ők az ő igazságokkal meg­
szabadítják a magok lelkeket, azt mondja, az Ur Xstentt —
ós továbbá: „És ha Nóé, Dániel ós Jób teszen is a földön"
stb. Itt úgy látszik, három oly személyt akar Ezékiel meg­
nevezni, a kik mint kegyes emberek, a néptudatban éltek —
ós mivel Ezékiel a fogság alatt irt, ennek említése fontos. Va­
lamint említve van Jób az apokrif Tobia könyvében 2, 12.
15 és az új-testamentomban Jakab közönséges levelében 5,
11, a hol is ez áll: „Jóbnak tűrését hallottátok, és mine-
mü végét adta az Ur az ő nyo noruságának: mert igen ir­
galmas az Ur és könyörülő." — Ezen emlitósek azonban
nem önálló történeti bizonyítékok, mivel a Jób könyvének
olvasásán alapulnak.
Az alexandriai fordítók (LXX) Jób könyvéhez egy
Appendixet csatoltak, melyben Jób leszármazását adják, a
mely a syr, azaz odom fordításból vétetett volna. Ez A p -

*p e n (1i x b e n *) elmondatik, hogy Jób Zerah-nak fia és
Esaunak unokája s Ábrahámtól számítva az ötödik ivadék;
Rogy nőve Jobáb volt, (azután Jóbra változott) és uralko­
dott Idameában, feleségül vett egy arab nőt, kitől Ennon
nevű fia született. Előszámláltatik Jób három barátja is, a
kik főnökök voltak. — Itt tehát a fordítók Jóbot az edo-
jmita királylyal, Jóbábbal (Genes. 36, 33) azonosítják. Ezen
appendix azonban, mely Jób geneologiájáról és barátairól
szól, csak Genesis 36, 13. 33-mal való kombináczión ala­
pul; „támaszkodva egyfelől a névhasonlóságra, mely csak a
görög írásmód szerint van meg, nem a héber szerint
itúfí% íw/fo/?)i másfelől Uzra, mint Jóbrak hazájára,
mely Genesis 36, 28 szerint Edomhoz számíttathatott“
(Ewald): Origenes az áfrikaiakhoz küldött levelében szintén
ügy említi ezt, mint a mely nem tartozik a héber eredeti­
hez (Hirzel). A fordítók mindenesetre túlságos történeti jel­
leget tulajdonítottak a könyvben elbeszélteknok s azt bebi­
zonyítani is raegkiséríették. A patriárchákról szóló előadá­
sokban sem fordul elő Jób sehol. így a soptuaginta e ge-
neoiogiája kevés értékű, mindazáltal mutatja, hogy egy Jób
monda létezett. E monda továbbfejlődését láthatni a Korán­
ban is (Suv 21, 83 s köv. 38, 4 0 —44), hol két monda
beszéltetik e l; a melyeknek forrása azonban a tárgyalás
alatti Jób könyvéből ered. Semmi más forrás nincs. Még
kevesebb értékű bizonyítékot nyújt a könyvben elbeszéltek-
nek történeti hitelességéről azon tény, hogy keleten hat
Különböző helyen mutogatják a Jób sírját épen az űjabb
időben.
Josephus, ügy látszik, történetinek számítja a könyvet,
(Contra Ap. I. 8) mivel a korábbi próféták mellé sorolja.
Továbbá több zsidó rabbi, valamint, egyházi atya, sőt a 16-
és 17-ik évszáz orthodox protestáns tudósai a Jób könyvét
a valóban megtörtént hű elbeszélésnek tartották. így Fr.
Spanheim abból indult ki, hogy csak akkor lehet a szerzőt
a csalárd feltalálás vádja ellen védelmezni, ha a könyv tar­
talmának valódisága fentartatik (ni história sit, fraus sevip-
to ris); valamint Schultens is történetinek igyekszik feltün­
tetni, mutatva, a keleti bölcsek rögtönözve mondott (maga-
ma) költői beszédeire (Zöckler, JDillmann). A zsidók, mint
általában más bibliai könyvnél, ügy ennél is a szigorú tö r­
téneti felfogás mellett vannak, de ami nem a történetiség­
nek, hanem elfogultságuknak bizonyítéka.
*) J e g y z e t. A LXX. appendixe Jób könyvéhez: Oltó? i^vtvtrác
ck ríj? SvQ ia v.íj? fH fik o v , tv ftkv y v n a ro tn o jv r fj A v ö ittó i,
oqÍ o í c tij? 'ló o v f t a i a ? n a \ A fja p ía ? ' nQ ovnrjq% a ók a v tá
A a fto w ó t y v v a lr .a ’A Q á fiiő ó a v , y tv v á i L ó v , oí o v o fia
Ót a u tó ? n á t h á s ¡hév Z ctyk én twv 'H ő a v v to lv v ió ? 1 / t ^ t p ó ?
d ó g y a ? , viő te h v c u a v r ó v r té fir tto v á rtó A p Q a á y } hcu ovxot
c ik é i? oi p a ó tk e v ő a v te ? tv ’Ecfw/', í? nai ávrop X 01? * 1»'
B akán o t o v Beo)Q fittá óe B a k á n f 'I w p á p o n a k o v p iv o ?
* I ú p , M e r d ó t t o v t o v } *Aő wV o vrtá Q X 0)V 1jy ty w v in ríj? Q c u fia v ir tó o ?
% o )Q a ? ,fttz á ó t r o v t o v , \ 4 ó á ó v íó ? B a p á ó 01
a v x ó v y ik o i, 'E k i q á k tó iv *H őav víwv, Q a ifia vC ív p a Ő tk tv ? f B a k -
Ó á ó o ü a v x a i o i v tv p a v v o ? , 2 o yá (i o M iv a io iv p a ó tk a v ? ,
Wette Einleituug.)
344
A moldva-oláhországi missio köréből.
Plojest, 1883. szept. 5.*)
Turn-Severinben hajóra szálltam, hogy felkeressem a
dunamentón fekvő missioi telepeinket. Két napi útazás után,
útamban a Törökországtól elvett s Bolgáriához csatolt, na­
gyobb bolgár városokat Viddint. és Ruscsukot érintve, mely
utóbbi arról nevezetes, hogy az orosz-török háboruban hatal­
masan bombázta a Romániához tartozó dunaparti Giurgevót,
s o várost több helyen felgyújtván lakosainak legnagyobb
részét menekülni kónyszoritette, Szilisztrián át, mely mel­
lett a háború után, a határkérdésben híressé vált Arab-
Tábia fekszik, Kalarásra értem.
Kalaráson vasárnap délelőtt, a b. e. Mester Ede de­
rék hazánkfia által, saját gyönyörű kertjében építtetett
csinos kis imaházban, isteni tiszteletet tartottam s úrvacso­
rát osztottam. Innen a nagylelkűségéről ismert s a missio
ügyért már annyi áldozatot hozott nemes Mester családtól
s e kisded missioi telepünk többi tagjaitól szívélyes búcsút
véve, a legközelebbi hajóval Brailára és Galaczra mentem.
Galaczon és Brailán mindent a logjobb rendben találtam.
Amaz ismeretes iparlovag, Molnár Zsigmond, ismét visszatért
ugyan Galaczra s brailai híveinkhez is átjár még olykor­
olykor, ellenem s az igazgató tanács ellen izgatni, de fel­
lépéseinek nincs már semmi sikere, mivel híveink belátva
tévedésüket a törvényes rendhez tértek, s megismerték Mol­
nárt annak, a mi valóban: furfangos csalónak, kit „missioi
körútjai“ alkalmával több helyről kíméletlenül kiutasítottak,
SzuHnáról pedig, a róni. kath. pap erélyes fellépése követ­
keztében, épen karhatalommal távolítottak el. Ennek a min­
denből kikopott, foglalkozás nélkül kóborló embernek, ki az
érettséginek soha közelében sem járt, a tbeologiáról és aka>
dómiáról is csak homályos fogalommal bir, az a rögeszméje
támadt, hogy Romániában mindenáron főmissionáriussá kell len­
nie s e rögeszme befolyása alatt fühöz-fához folyamodik. így, a
többek között, megjárta már folyamodványával az igazgató ta­
nácsot, a bukaresti követséget és a külügyminisztériumot,
s midőn mindenünnen elutasító választ kapott, végső elke­
seredésében nem átallotta a Galaczon járt bukaresti róm.
kath. érseknél is bakopogtatni s azon határozott kijelentés­
sel, hogy kész bármely perezben a róm. kath. hitre áttér­
ni, mint „reform, főmissionárius* (!), kérte az érseket, hogy
nevezze őt ki Romániára nézve róm. kath. missionáriussá,
mely kérelmét az érsek természetesen a legnagyobb indig-
natióval visszaútasitott^.
Egyébiránt, a mint galaczi és brailai híveinktől is ér­
tesültem, derék galaczi tanítónk, Nagy Sándor szorgalmasan
és lelkiismeretesen végzi mindkét helyen teendőit, Galaczon
minden vasárnap isteni tiszteletet tart s minden hónap első
vasárnapján átjár Brailába is az evangélikus testvérek ima-
házában híveinknek szolgálatot végzendő. Galaczon szorgal­
mas tanitás által a magyar iskolának jó hírnevet szerzett,
ént to l? minek következtében tanítványainak száma naponként sza­
óvopa ’Jw- porodik, s már is, nagyobb részint indegenekből, kik a ro­
'E v v ü ív , *H y mán és nemet nyelv végett látogatják iskoláját, hatvanhá­
ók B o 6 ~ romra emelkedett.
ol pa­ 14 napi fáradságos és költséges útazás után, végre
T tfw to ? Brailában gőzkocsira ültem, hogy még egy éjszakát átvir­
rasztva családom körébe siessek.
Mig úton voltam, hivatalos teendőim annyira elfoglal­
óe élG óvte?
tak, miszerint eltekintve attól, hogy egyszer Turn-Severinbő),
egyszer pedig Galaczról pénzért kellett táviratoznom, elkerült
(Lásd de a kenyér gondja, de annál hevesebben foglal el most, mi­
dőn két havi fizetésemtől, melyet még ezután kellene itthon
*) Tórgyhalmaz miatt késett.
 345
elköltonem, már utazásom befejeztével a plojesti vasúti ál­
lomáson megváltam.
Vajha az Ausztria-Magyavország és Románia között,
különösen az utóbbi időben, felmerült feszült viszony vég-
re-valahára annyira megjavulna, hogv a román kormánytól
szabad jegyet nyerhetnénk s a miesionárius ne lenne
többé kénytelen útiköltségét saját csekély fizetéséből fe­
dezni.
Láng Károly.
VIDÉKI ÉLET.
A brassói ág. ev. káptalani gyűlés.
A brassói ág. ev. egyházmegye káptalani gyűlése
1883-ik évi szeptember hó 13-án délelőtt tartatott meg.
Jelen volt 17 lelkész, meg nem jelent a gyűlésen
7. A nevezetesebb tanácskozási tárgyak, végzések a kö­
vetkezők voltak:
1. Eszmecserére adott alkalmat a káptalan gyűlése­
ken egyeseknek szokásos meg nem jelenése. Ez ügyben a
gyűlés hatórozatilag kimondó, hogy a ki ennekutána elfo­
gadható ok- és előleges bejelentés nélkül a gyűlésen részt
nem vesz, a pénztárba 2 forintot tartozik befizetni.
Sindel Ferencz egy terjedelmes egyháztörténelmi
művet ajánl a gyűlésnek leendő kinyomatás végett.
A káptalani pénztár nincs azon helyzetben, hogy ama
művet sajtó alá rendeztesse, s igy annak kinyomatása el­
maradt.
3. Tárgyalás alá került Luther Márton négy százados
születési emlékünnepének megtartása ez év november hó
10-ikéu.
E tekintetben a gyűlés — az ide vonatkozó anyag
egybegyűjtésére, úgyszintén a sorrend megállapítására —
egy 5-ös bizottságot küldött ki, mely ez irányban való mű­
ködéséről a legközelebbi gyűlésnek beszámol.
4. A főtisztelendő püspök ur utóbbi átirata szerint,
Nagy Szebenben egy központi főünnepóly leend L. M. 4 szá­
zados születése emlékének megünneplése tárgyában, a hová
az egyházmegyék és káptalanok gyűlésének küldöttei is, aív­
na it idején meghivatnak, de e mellett megtartják ezen ün­
nepélyt keblileg az egyes hitközségek is: ebből kifolyólag
főesperes Haupfc Frigyes ur kérdésül teszi fel a gyűlésben,
hogy maga a káptalan, mint papi testület, ne tartson-e
ilyen ünnepélyt kebeléből rendezetten ?
E tárgy tüzetesen megvitattatván, a papi testület ál­
tal önállólag megtartandó Luther*ünnepély szükségfolettinek
tartatván — raellőztetik.
5. Tiirk lelkész ur a gyűlés előtt felolvassa az egy­
házmegyében szervezendő fiók nőegyletek felállitási munká­
latát, mely dolgozat tüzetesen indokolva hangsúlyozza a
gyermekkertek, a szegények és árvák segélyezését, mint
főczélokat.
Ezen dolgozat köztetszóssel fogadtatván, ennek léte­
sítése s szabályok szerint való felállítása: Haupt, Sindel,
Meschendöríer, Hubes és Flekenmacher lelkész urakra, mint
kiküldött bizottsági tagokra bizatik»
6. Eszmecserére szolgáltatott alkalmat egy felső tör­
vényszéki válóperes pár elutasitlatása, nem fizethotés miatt;
mire nézve Schiel törvényszéki tanácsos kiemeli, hogy az
érdekelteknél a szegénységi állapot nem volt szabályszerű-
lég igazolva s e miatt lőnek elutasítva, s az elválasztás e
miatt nem történt meg.
A gyűlés az illető kebelbéli lelkészt arra hivja fel,
hogy ama válóperesek érdekében tegyen tüzetes jelentést a
főtörvónyszékhez, utólag beküldvón a tényleges szegénységi
állapot igazolását, hogy igy nevezettek főtörvényszéki el-
választatásuk létesüljön.
7. Tárgyalás alá került azon tény, hogy 2 hitköz­
ségből az inter-vallum illeték nem folyt be, mi miatt az
illető lelkészek a papi özvegy-árvái jótéteményekre alig
számíthatnak.
Az illető lelkészek felfejtett tényekkel igazolták ma­
gukat, hogy az intercalare jövedelem befolyása nem rajtuk
múlt, de igen is az illető presbyteriumokon, kiknek befi­
zetési ellenszegülésük elnézése viszont az egyházi hatósá­
gon múlt el.
8, Panaszok merültek fel egyes hitközségekben a
vasárnap meg nem ünneplése s a dologtétclek végzése
miatt.
E tárgyban, gyűlési határozat szerint, az alispán ur
küldöttség által kóvónyileg felkóretik, hogy a régebbi és
újabb ide vágó szentesített országos törvényeknek szíves­
kedjék érvényt szerezni, hogy igy ne legyenek ama §§. ez-
utánra csak írott maiasztok, hanem a vasárnapi munka le­
gyen valahára beszüntetve, leendő erélyes intézkedése
alapján.
Fejér Oyula)
ev. lelkész.
KÜLÖNFÉLÉK.
Kolozsvár, 1883. szept. 29.
— A „P rotestáns K özlön yére a folyó
év utolsó negyedére előfizetést nyitunk s
felkérjük az egyh ázi s isk o la i ü gyek iránt
érdeklődő közönséget lapunk sz iv e s pár­
tolására. A z elő fizetési ár lapunk h o m lo ­
kán olvasható, fölkérjük egyszersm ind a
fe le s szám ú hátrálékosokat bátrálékaik
halad ék talan törlesztésére, h ogy k ö te les­
ségein k n ek részünkről is eleg et teh essü n k .
K olozsvárt, 1 8 8 3 szept. hó végén. A „Pro­
testá n s K özlön y“ szerk esztősége s kiadó-
h ivatala.
— K irályi adom ányok. Ő Felsége a leleszi és ot-
rokocsi ref. egyházközségeknek temploma és iskola építésé*
re magánpénztárából 100— 100 irtot legkegyelmesebbon
adományozott.
— Tömeges tanárválasztások. A. pápai ref. főis­
kolához Mokos Gyula, Sebestyén Dávid és dr. Fiscber La­
jos, — a csurgói ref. főgymnasiumboz Bodola László, Kalo­
csai Endre és Kulcsár Endre, — a hajdú-böszörményi ref.
gymnasiumhoz Dózsa István, Török Péter és Péter K arolj
or. tanárokká választattak meg.

—. E rdóyi illeto tó g ü ref. vallásu tlieologusok ja­
v é ra a berlini egyetemen egy alapítvány van teve. Az ala­
pítványért-, mely két 240— 240 német birodalmi márkás ösz­
töndíjból áll, folyamodbat minden erdélyi illetőségű, reform,
vallásu tanuló, ba a berlini egyetemen hittudományi kará­
nak beirt rendes hallgatója, és ha azonkívül még azt is
bizonyítani tudja, hogy a nagy-enyedi ref. kollégium növen­
déke. A fönnebbieket bizonyító okiratokon kívül még a nagy-
enyedi collegiuw elöljáróságától szükséges egy ajánló levél,
hogy az illető érdemes és rá van szorulva a stipendiumra,
legvégül még az érettségi bizonyítvány is melléklendő. A
folyamodások a „Mons Pietatis* igazgatóságának czimzen-
dők (Berlin, W. Behrenstrasse 71) vagy Stehow lelkésznek
(Mittelstrasse 28.) A benyújtás határideje november 1, s
ha addig illetékes erdélyi ref. theologus nOm jelentkezik,
egy német ev. theologusnak adják ki. Bővebb felvilágosítást
Stechow lelkész örömmel ad bárkinek is.
— L u th er születésének négyszázados em lékére
Wittembergában szept. 14- és 15-ón tartott ünnepélye a
lutheránus egyetemes egyháznak nagyszerűen folyt le. 25,000
embernél többet gyűjtött össze ez ünnepély a történeti ne­
vezetességű városba. Az első napi istentiszteleten dr. Scbulze
magdeburgi superiutendens tartotta az egyházi beszédet
Máté 21. 32— 43-ik verse alapján, bemutatva Luthert, mint
olyat, a ki Krisztust, és vallását kívánta az egyház sarkkő*
véve tenni. Az ünnepi közönség, a trónörökössel élén, innen
«a Luther-csarnok felé indult, hol azon teremben, a hol a
Luther egyetemi kuthedrója állott, a trónörökös felolvasta a
császár megbízó levelét, és a csarnokot mognyitottnak nyil­
vánította, a mely után a Lutherre és korára vonatkozó
emlékek és gyűjtemények megtekintése következett. Délután
a wittcinborgi templomokban Luther emlékezetét ünneplő
egyházi és eiulókbeszódek tartattak Kögel Dibolius Schrader
és Köstlin által. Estve a. Luther és Melanchton-emlékeknok
kivilágítása. Egyik bankett alkalmával be lőnek mutat­
va Luthernek még élő és jelenlevő rokonai, száuasze-
rint 8-an, kik közül az egyik, Luther Márton állandóan
Londonban lakik. Az ünnepély második napján folytatták a
népszerű előadásokat, az egész napot a lutheri egyház által
alkotott szeretet munkáinak, egyleteinek, missiojának is­
mertetésére szentelve. A magyarországi evang. egyházat nt.
Láng Adolf ur képviselte, és egyik ünnepély alkalmával
nagy tetszéssel fogadott beszédet is tartott.
— N yilvános köszönet. A n.-sajói káptalan folyó
év és hó 20 án tartotta közgyűlését, melyen több tárgyai
között, olvastatott t.ek. Fehérvári Károly urnák algondnokká
választása. Midőn igen tisztelt aigondnokunk a benne he­
lyezett bizalmat megköszönte, egyszersmind kijelenti, maga
és neje Theil Anna ő nagysága nevében, hogy az egyetemes do-
mestika tőkéjéhez s z á z (100) oszt. ért. forinttal járul,
mely összeget gyűlés végén be is fizette s már rendelteté­
se helyére elküldetett. Éltesse Isten, hogy sokáig munkál­
hasson az Úr szőlőjében ! N.-SajÓD, 1883. szept. 26 Alá­
zatos szolgája T ő k é s József, n.-sajói ref. pap.
— A szam osujvári ref. egyházközség két új ha­
rangja fölállítása alkalmából f. hó 30-án örömünnepet ül,
melyben Kolozsvárról s a vidékről számos meghívott vesz reszt.
Az ünnepély szónokául az egyházközség Szász Domokos ref.
papot kérte föl.
FŐTISZT. NAGY PÉTER PÜSPÖK ÜR A KÖVETKEZŐ
KÖRÖZVÉNYEKET BOCSÁTOTTA K I:
Tudásúi és m egtartásúi.
770— 1883. V a l l á s - és k ö z o k t a t á s ü g y i m.
k i r. m i n i s z t e r ur ő nagyméltóságának f. évi julíus hó
Nyomatott Stein Jánosnál az ev* ref. főtanoda betüivol Kolozsvárt.
346
17-óről 1863 az. n. kelt leirata értelmében utasítom t...
lelkész afiaifc, hogy- a más egyházban való egybekelhotésre szó­
ló „engedély-leveleket”, kihirdetési bizonyítványokat s a
felmentés (dispensatio) iránti kérvényeket egyenként 50 —
50 kros bélyeggel lássák el. Ha az egybekelésre vonatkozó,
engedély-levél és a kihirdetésről szóló bizonyitvány két vagy
több eljegyzett párra vonatkozik, az 50 kros bélyeg any-
nyiszor kívántatik, á hány a házasulandók száma. Midőn a
kihirdetési bizonyítvány szövege egyszersmind az elbocsá­
tási (dimissionalis) vagyis a fenntjelzett engedély-levelet
is magában foglalja, ez osotbon az említettek szerint járó
bélyegiiletók rovandó le.
871— 1883. Va l l á s - ős k ö z o k ta tá .s üg y i m.
ki r . m i n i s z t e r ur ő nagy méltósága f. év augusztus 5-
éről 25,557 számú leirata kapcsában másolatilag közli a
m. kir. pénzügyminiszter ur ő nagyméltóságának a pénz­
ügyigazgatóságokhoz intézett azon rendeletét, mely szerint
a néptanítók az 1868 évi XXXVIII t. ez. 142, §«ban meg­
állapított illetmények behajtása iránt a szolgabiróhoz, kir.
tanfelügyelőhöz vagy a közigazgatási bizottsághoz intézett
folyamodványaira a bélyegmentességet kiterjesztette.
Köröztetnek:
924— 1883. A k . - k a l o t a i e g y h á z m e g y é b e n
a k a j á n t ó i p a p i á l l o m á s m á s o d í z b e n . Javadalma:
minden háztól 2 kis v. tavasz búza, 2 k. véka rozs, 1 v.
zab, 12 kr; fólbérfizetőktő! ezeknek fele; az özv, asszo­
nyoktól 3 sing vászon, az egyhk, elvet 20 k. véka ősz bú­
zát az egyik fordulóban, a másikban 24 vékát s végzi ezen
földek minden munkáját; 12 kurta öl fa; keresztelésért
20 kr; esketésért 1 frt; temetésért prédikáczióval 2 frt.
Összesen 52 v, búza, 52 v. rozs, 26 v. zab gabona.
U g y a n a z o n e g y h á z m e g y é b e n a ki s - k a p a ­
si k á n t o i - t a n í t ó i l é v i t a i á l l o m á s 2 - s z o r . Java­
dalma: minden külön háztól 2 y. rozs, egy disznóláb, 1
kenyér, 1 sz. fa, 2 új kr. Összesen 86 v. rozs, 42 sz.
fa, 42 disznóláb, 42 kenyér, 86 kr, 7 vékás szántó, mi-
véli az egykk.; 6 kupás törökbúzaföld és 1 vékás tavasz
búzaföld, raiveli az egyhk. 1 szekér szénát termő kaszáló ;
temetés énekszóval 20 k r ; tandíj minden gyermektől 8 kr,
v 2 kis véka zab, 1 taliga fa.
Ugyanazon egyházmegyében az a j t o n i
k á n t o r - t a n í t ó i ál l omás. Javadalma: 160 frt az
egyhk. pénztárából; 50 liter v. száraz szemes törökbúza
az egyhk. magtárából; 7 h. 764 Q öl can. portio haszon-
élvezete; 7 sz. elegyes tűzifa beszállítva; temetésért ének­
szóval 20 kr., búcsúztatóval 40 kr ; tisztességes lakás gaz­
dasági épületekkel és veteményes kerttel. P á l y á z a t i h a ­
t á r n a p m i n d h á r o m á l l o m á s r a n é z v e : oktober vé­
ge. Folyamodványok mindhármat illetően t. t. S z a k á c s
I s t v á n, esp. afiához (u. p. Gyalu) Sz.-Lónára küldendők.
867 — 1883. A s z . - s z o l n o k i e g y h á z m e g y é b e n
a g ö r c s ö n i k á n t o r - t a n í t ó i á l l o má s . Javadalma:
49 v. gabona; 24 v. bor, 2 h. 1150 Q öl szántó, 2 h.
855 Q öl kaszáló, 590 Q öl kert és 450 £ ] öl belső
haszonélvezete, kinek vonó marhája van, l/ z szekér fát fi­
zet. Tandíj kezdőktől 20 kr, nagyobbaktól 33 kr, 1 csiike,
1 véka esős máié és szekér fa; temetésért 20 kraj-
czár, búcsúztatóért külön 13 kr,, 1 köböl búza 5 frt.
Okleveles k.-tanitó br. Wesselényi Miklós ő nagyságá­
tól 50 frtot kap, mely összeggel az összes fizetés 141 frt
41 krra tehető. P á l y á z a t i h a t á r n a p : október vége.
Folyamodványok t. t. S z a b ó P á l esp; afiához Diósadra
küldendők.
Kolozsvárit, 1883 szept. 2 8 . ______
XIII. évfolyam. Kolozsvárit, 1883. Október 7.
P R O T E S T Á N S KÖZLÖNY. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP.
M EGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.
SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS:
b.-farkas utcza 16 yzám, hová a lap szellemi s anyagi ügyeit
illet") minden küldemények ozimzendök.
ELŐFIZETÉSI ÁR :
Egész évre 6 frfc., félévre £ írt., évnegyedre 1 írt. 5 0 kr.
■CT-
j^ E L E L Ő S SZE R K E SZ T Ő É S K IA D Ó
Egy test és egy lélek vagytok.
Tartalom : A lélek csengése. (Egyházi beszéd.) Szász Do­
mokos. — Női középtanodák. M. P. — Fölszentelő beszéd. — Jól»
Könyve . (Bibliai tanulmány) Beukő Károly. — Különfélék. Tárcsa
A sprigfieldi arsenal.
A lélek esengése.
Egyházi beszéd.
A ref. egyházközség incgújitott templomában az új harangok l’elálli-
táfia alkalmával iSzamoMíjvárt, 1883. szept. 30-á:i
t a r 14) i t a :
S zász D om okos, ref. pap.
Alapige XLII-ik zsoltár, 3-ilc verr.: ,S z ö .m ju h o z ik a z ó n
le lk e m a z I s t e n h e z , a z élő, e r ő s
I s t e n h e z , V á jjo n m ik o r m e h e ­
te k el, h o g y b e m u t a s s a m m a ­
g a m a t az Is te n n e k ? “
K. atyámfiai! Az Isten szolgája mikor éreztet­
né magát boldogabbnak; mikor vehetné méltóbb jog­
gal ajkaira e prófétai hálaadást: „ Ki e s h e l y r e
e s e t t az én ré s z e m ,“ vagy e krisztusi mon­
dást : „az é n t é r ke m k ó u n y ü, a z én i g á m
g y ö n y ö r ű s é g e s , “ — ha nem akkor, midőn az
Isten igéje után esengő lelkekre talál, s azoknak te­
kintete felé fordul? Az Istennek szolgája azért ól,
küldetésének fönsóges volta abban áll, hogy szentelt
nyomdokaiba lépjen a lelkek azon ^pásztorának, ki­
ről föl van jegyezve, hogy: „ S z e r t e j á r t h i r d e t ­
v é n m i n d e n ü t t az I s t e n o r s z á g á t , j ó t t e ­
vén m i n d e n e k k e l . “ Avagy lehet-é ennél gyönyö­
rűségesebb, az ember nemesebb természetének szük­
ségeit inkább kielégítő s igy boldogitóbb foglalkozás,
élethivatás ?
40. szám
>
KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.
HIRDETÉSI DIJAK
kétszer hasíbozott gavraond sor vagy annak tere 5 kr. Bé-
Jyegdij minden beigtatás után 30 kr.
Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél külön kedvez­
ményt nyújt a kiadóhivatal.
J*í
w w --------— - -w
T U L A JD O N O S I S Z iá - S Z i D O m O k O S .
Efóz, IV. 4.
Atyámfiai! Ez évben, alig néhány nap múlva,
huszonöt éve, negyed százada annak, hogy e fönsé-
j ges küldetés útjára léptem. Rég volt., de jól emlók-
í szem, midőn először léptem föl az Isten népe előtt, hir-
j detni az Isten igéjét-, remegő szívvel, töprengő lélek-
i kel vettem vala ajkaimra a próféta szavait: „ Oh,
¡ U r a m i s t e n ! i me ne m t u d o k s zól a ni , m e r t
¡ g y e r m e k v a g y o k é n ! “ E s mo n d a a z Ü r ne­
j k e m: „ne mo n d e z t : g y e r m e k v a g y o k én;
■ h a n e m v a l a m i r e k ü l d t e k , el meu. j és v ala-
j mi k e t p a r a n c s o l o k n é ke d, m e g m o n d j a d ;
í ne f é l j ! m e r t v e l e d v a g y o k én, h o g y me g-
1 o 11a 1 m a zza. la k t é g e d ! " És k i n y u j t á a z ú r a z
ő k e z é t és m e g i h l e t é a z én a j k a i m a t és
m o n d a n e k e m : „ i me a d o m az én i g é m e t a
t e s z á d b a ; g y e mi á l j , t ör j , ve s z e s s , é p í t s
és p l á n t á l j ! “
És most? Annyi évek múltán, ha lelkem pil­
lantása végig szárnyal az elmúlt idők fölött, ha
visszagondolok arra, a mit p negyedszázad alatt át­
éltem, átküzdöitem s felújítom szivemben emlékeit
azon pillanatoknak, midőn különböző időkben, külön­
böző helyeken, Istennek népe előtt, az Istennek temp­
lomaiban, avagy a bölcsők és koporsók fölött, avagy
a szeretet frigyére lépőknek az Isten igéjét hirdet­
hettem s a lelkeket nem egyszer, az ige ellenállha­
tatlan erejével, a szeretet vallásának megnyerhettem:
ha visszagondolok az Isten igéjének e győzedelmese,
önkénytelenül is a legbensöbb, szivemet tán még a
sir mélyén is megdobbantó bálára buzdulók az iránt,
ki kicsinységemben végtelen nagyságát, erőtlenségem­
ben mindenható erejét annyiszor megdicsőitette s igy
kiáltok föl a bálaadó prófétával: „ k i s e b b v a g y o k
Ur a m, m i n d e n j ó t é t e mé n y e i d n é l . , a m e l y e ­
 348
k é t c s e l e k e d t é l v e l e m! Di c s ér l e k .t é ged,
öli f e l s é g e s I s t e n !
S miként a madár ösztönszerüleg keresi föl
újra és újra árnyas lombjait annak a fának, mely­
nek ágai közt, röptében, pihentető helyet talált:
úgy az én lelkem is, a múltak árnyai között bolyong­
ván örömmel pihen meg azoknak fölemelő emlé­
kein. S ezeknek sorában emlékein azoknak a pillana-
natoknak, melyeket e g’yülekezet kebelében, e nemes
város különböző rangú, rendit, hitű lakosai körében,
alig egy évvel ezelőtt, eltöitenem Isten megengedte
nékem.
Mert fölemelő, megható látvány terült föl
előttem itt. Mig oly sok helyt Isten igójéuek mag-
vai útfélre és kopár sziklákra, —- itt a jóra fogé­
kony szivek lágy földjébe hullottak s gyümölcsöket
termettek; az áldozatkészségben s vallásos b u z g ó b ­
ban nyilatkozó krisztusi szellem, íme, újra és újra
gyózedelmi ünnepet ül. Mig sok helyt és fájdalom
épen a mi hazánk földjén, — melynek legszebb ékes­
ségei vaIának eddig a tűre! messég és emberszeretet
erényei, — setét századok rémeit idézi föl a gyűlölkö­
dés, mely embert ember. — fajt faj, — vallást vallás .
ellen zúdít, sőt kiválasztva közülök — czóltábláinül
T .Á. IR. C ¡2
A s p r i g f i e l d i ar s enal .
(Langfellow költeménye)
Ez itt az arsenal. Tetőtől aljig,
Nagy orgonaként, fénylő fegyverek,
De néma sípjaikból hang se’ hallik,
Melynek dörgésitől a táj remeg.
Ah, mily vad bömbölós kel majd föl égre
A halál-angyal ujjai alól ;
Mily szörnyű jaj, sivitó Miserere
Ébred, ha bősz zenéjök dala szól!
Már hallom is: jajgó, tüzes karének
S halálos hörgós vég nélkül zokog,
A mint visszhangozón korunkig érnek
A múltban eltűnt hosszú századok.
Pánczélon, siskán dong a nagy szász pöröly,
Norvég dal búg cimberek erdején
S a nagy zsivajban, távol sík mezőkről,
Tatár réztányér szava cseng felém,
S hallom a florenczit, mint veri félre
Kastélya vészharangját rémitőn
S azték papok dobjának kigyó-bőre
Harczot kiált, fen, a templom-tetőn.
Jajong a fölpeizselt, kirablott város,
A nép éltéért h’jában könyörög;
Zsákmányt ejtve a martalócz lakmároz
És a körülzárt vár étien hörög;
— egyet, az üldözés dicstelen harczát vívja ellene,
be^zenyezve az által a magyar nemzetnek eddig fél­
tékenyen megőrzött $ fenntartott jó hírét, nevét, —
addig itt a különböző fajok, osztályok, felekezetek kö­
zött az égnek egyik legdrágább ajándoka, a békesség
honol a szivekben s a kölcsönös türedelmessóg ural­
kodik a lelkek fölött. Úgy látszik, közös meggyőző­
déssé lett az apostoli jel-zó: „ u i u c s e n k ü l ö n b ­
ség zsidó a v a g y gör ög között, mert m i n ­
d e n e k n e k u g y a n a z o n e gy I s t e n ü k v a n , a k i
m i n d e n e k h e z g a z d a g , a k:k s e g é l y ü l h í v ­
j á k ; n i n c s e n s em s z o l g a , s e m s z a b a d o s ,
s em férfi ú, s em a s s z o n y k ö z ö t t v á l o g a t á s ,
mert m i n d n y á j a n e g y g y o k v a g y u n k a Jé­
z us K r i s z t u s b a n . “ íme, a többiek között, mily
nemes példaadás ez is: az egyik hitnek vallója test­
vérei gyanánt tekinti a másik hímek vallóit s ked­
ves áldozatul a szeretet Istenének, feléjük nyújtja a
békesség poharát s ékességéül a z ú r házának, leteszi
azt azoknak szent asztalára! *)
Afiail tökéletesebb idők bekövetkeztének biztató
előjelei ezek! Jönni tog, mert jönni kell időknek,
*) Duha Bálint úr, lóm. kalh. polgár a ief. egyház-
községnek egy urasztali díszes poharai ajándékozott.
A bomba pattan, várkapuk bedől ve.
Puska ropog, kettétörik a kard ;
A mennykő hangú ágyuk gyilkos öble
Bömbölve rengeti a bús avart.
Oh ember! hát ily viaszán űzeted meg,
Ily átkozott szerszámok hangival
Lágy, édes, szép dalát a természetnek
S az égi összhangban szód igy rival ? !
Fele erő, mely világszerte rémit,
Fele áldás, mit ad jogar s a harcz:
Megválthatná az elme tóvelygósít
S nem kéne arsenal, sem ver-piacz.
A harczos neve megvetetté válna
S a nép, a mely kezet emelve tán
Testvére ellen: vadként megutálva
Kain jegyét viselné homlokán !
Majdan, öltők öltők nyomába lépve,
A visszhang egyre halkul, mig kihal;
Krisztus megint eljő, hirdetve: „Béke!a
Harang-csengésű szent szavaival.
Béke! s a légkört — érczkapuin átal
Harcz orgonája már nem rengeti,
De zöngnek halhatatlanok dalával,
A szeretetnek szentelt éneki
Szász Béla .
 349
midőn az a krisztusi szellem, mely áthatotta s élteti
itta sziveket, meghódítja az egész világot, midőn min­
den népnek, fajnak, felekezetnek, vallásnak egyetlen
közös, legfőbb törvénye lesz, mely előtt önkénytelenül
meghólol: az I s t e n és e m b . e r s z e r e t e t ! A ko­
ronás próféta lelkében évezredekkel ezelőtt ólt az a
sejtelem, hogy miként az ég boltozatja fényével kö­
rül öleli a végtelent s beragyogja a magosságokat
s mélységeket, jönni fog idő, midőn a népek milliói
az igaz vallásosság éltető légkörében mind egybe­
találkoznak, összeölelkeznek s a bitteljes szeretet
megtisztítja a sziveket, megfényesiti a lelkeket, szét-
üzve a szeretetlensóg, gyűlölködés setétségeit. Lát­
noki lelke átpillautott a bekövetkezendök kárpitján s
közelgetni látta azt a szebb és boldogabb jövendőt,
midőn a lelkeket, mint a szomjúságtól elepedett aj­
kat az esengés a forrás friss vize alán, ügy fogja
megszállaui egy benső sóvárgás, hogy lecsilapitsák szom­
júságukat forrásából annak az élő vizitek, melyről
Krisztus mondá, hogy „a ki a b b ó l i a n d i k , me g
ne m s z o m j a z i k “ ; midőn ellenállhatatlanul indít­
tatni fognak arra, hogy életük legf.bb czóljának te­
kintsék kielógitní nemesebb természetük öröklő szük­
ségeit, tápot keresni annak az esengésnek, mely az
Isten képére teremtett halhatatlan lelkeket mindig
zaklatja. Ennek a szebb, tökéletesebb jövendőnek
sejtelme ólt a próféta lelkében, sejtelme azon idők­
nek, midőn minden lélek áhítattal siet megjelenni
az örökké élő színe előtt, hogy lakozhassék az ő
templomában; midőn ajkról-ajkra száll az esdeklő
fohász: S z ó m j u h o z z a az én l e l k e m a z l s t e n t ,
az élő, e r ő s I s t e n t . V á j j o n m i k o r m e h e ­
t e k el, h o g y b e m u t a s s a m m a g a m a t az I s ­
t e n e l ő t t ? Ez esdeklő fohászban az egész embe­
riség jobb részének közös óhajtása, nemesebb termé­
szetének közös szüksége nyer kifejezést és a kegye­
lem világának minden eseménye, minden intézménye
oda czólzó, hogy e közóhaj beteljesülhessen, e köz-
szükség kielégittethessók. Avagy miért léptek föl a
szent hajdankorban a különböző vallások alapitói, a
választott népnek prófétái, és mindenekfölött, miért je- ;
lent meg az idők teljességében az asszonyok között
áldandó asszonynak, Máriának szülöttje, az Úr Jézus
Krisztus, ha nem azért, hogy lecsilapitsák a lelkek
szóinjuhozását, elvezérelvén azokat az élő Istenhez?
Miért vetette meg alapját a világ megváltója az
ő anyaszentegyházának, mely fölött nem lehet dia­
dalma a pokol kapuinak sem, ha nem azért, hogy
abban egybetalálkozzanak a főidnek minden népei s
föltalálhassák azt, a mi nélkül szivök, leikök szűköl­
ködik ? Miért állanak főn az összes templomok, ég
felé mutató tornyaikkal, ha nem azért, hogymenhe-
lyül szolgáljanak az élet által zaklatottaknalr, hogy
el ne epedjenek az Istent kereső, az Isten igéje utáu
csengő lelkek? És ez a kicsiny gyülekezet is miért
üjitotta meg romlásaiból az ő templomát, miért
ékesítette föl azt az ő buzgóságának ajándokaival,
miért tette össze filléreit, hogy megcsöndüljeu az
új harangok ércznyelye, áhítatra hivó hangja, ba nem
azért, hogy ennek a gyülekezetnek lelkében is visz-
hangot keltett a prófétai fohász, mert itt is ól 3
üj meg új alkotásokban, tettekben nyilatkozik a szi­
vek mélyén az esengés az élő, erős Istenhez !
Mostan azért, afiai, midőn e kicsiny gyülekezet
örömünnepet ül, midőn ez örömünnepre e nemes vá­
ros és vidék díszes közönségét, minden felekezeti
különbség nélkül, atyafiságos indulattal egybesere-
gelve látom, hadd emelkedjenek föl gondolataim ar­
ra a magaslatra, hol a látszólagos ellentétek a kü­
lönböző vallások között kibékülnek s kiegyenlittetuek
mind ; hadd mutassak rá azon öröklő szükségekre,
melyek az egész emberiség lelkében ólök, nyilatko­
zók. A felolvasott alapige nyomán felelek erre a két
kérdésre:
1- öi. Mi az, a miért az emberi nemesebb ter­
mészet eseng; és
2- or. Miként elégíthető ki ez esengés?
Mint hajdan, egy negyedszázaddal ezelőtt, hang­
zik felém a magasból most is a bátorító szózat:
N e f é l j , én v e l e d v a g y o k !
„Szomjuhozza az ón lelkem az Istent.“ Mit
értünk ez alatt ? Általánosságban azt, hogy az em­
beri lélek esengi azt, a mi fensöbb, eszményi, örök.
Az emberi szivet nem elégíti ki, a mi külsőképen
látható, létező, földi; az embernek vannak magasabb
vágyai, mint hogy földre szegzett szemmel haladjon
végig az esztendők völgyein, az élet útaiu.
E meggyőződéssel szemben, k. afiai! jelenleg
egy tudományos iskola, tudós és tiszteletre mél­
tó férfiaknak egész tábora áll és küzd. így okos­
kodik: „Az ember tartsa magát a tényékhez, vizs­
gálja a természet tüneményeit, az élet nyilatkozá­
sait, de őrizkedjék attól, hogy ezekből következteté­
seket vonjon, általános törvényeket állapítson meg
s órzókfölötti dolgokat fürkószszen, melyeket a ta-
pasztalás nem igazol. Lehet, hogy léteznek olyanok
i s ; létezésüket feltétlenül tagadni nem lehet, de
még kevósbbó bebizouyitni, s igy azokkal foglalkozni idö-
vesztós, mert az ember vizsgálódása körén kivül es­
nek. A ki nem akar eltóvelyedni, maradjon a té ­
nyek világában.“
Hogy ha ez okoskodás csak az elmélet körében
maradt volna, nem nyugtalaníthatna minket nagyon.
De átment ez a mindennapi életbe, meghódított sok
elmét és szivet s a táisadalomban hatalommá nőtte
ki magát, melyet hallgatással mellőzni nem lehet.
E tudós elméletet az emberek kótfélekóp ma­
gyarázzák és alkalmazzák. Némelyek igy szólnak:
„íme, a legbölcsebb :emb6rek is azt mondják, hogy
az órzókfeletti dolgokról nem tudunk magunknak bi­
zonyosságot szerezni ; a látható világ, az az egyedül
*
 350
bizonyos. Nosza hát! élvezzük, a mit a jelen ad,
gyüjtsünk vagyont, kövessük szenvedélyeink sugalla­
tá t; együnk, igyunk, mert holnap meghalunk.“ Má­
sok igy szólnak: „A tudományban rejlik egyedül az
igazság, azonkívül minden csak álomlátás, képzelgés.
Tanulmányozzátok a természetet, a népek történetét,
az irodalmat, a társadalmi- s államtudományokat,
mert ezek az emberi szellemet kielégítő táplálékot
nyujtanak. Mi szükségetek van egybekre ? Nem
elég-e ez?“
Ez okoskodásokkal szemben, afiai, mi is tény­
leges tapasztalatokra hivatkozva, meggyőződésünk egész
erejével igy szólunk: Nem, ezek minket nem elé-
gituek ki, mert vannak fensőbb szükségeink; aka­
ratunk ellenére is esengjük azt, a mi végtelen, örök.
Ha igaz az, hogy a test nem élhet levegő nélkül,
állítjuk és bebizonyítjuk, hogy lelkűnknek is szük­
sége van egy fensőbb légkörre, a mit igy nevezünk:
eszményi, érzókfeletti, égi. Ez nem képzelgés, ez
tény, melyet évezredeknek története s mindennapi
tapasztalatunk igazol. Arra, hogy szeressünk, magunkat
a jónak, nemesnek, igaznak felszenteljük, az Istent imád­
juk, épen oly szükségünk van, mint testünknek arra,
hogy munkálkodjék, pihenjen és táplálkozzék.
Esengjük a v i l á g o s s á g o t . Még pedig nem
azt a kisded lámpafényt, melyet az u. n. érzéki t
pasztalat nevében ránk akarnak erőszakolni. Sznk^ -
gét érezzük fölébe emelkedni a külsőképen láthnió
dolgoknak s keresni mindenek belső lényegét, okát,
teremtőjét s meg nem nyughatunk addig, mig lel­
künk föl nem találja az élő, erős Istent!
Esengjük az i g a z s á g o t . Annyi önzést, igaz­
ságtalanságot látunk magunkban s magunkon kivül,
pedig lelkünk mélyébe rejtette a teremtő az igazság
valódi mérlegét, mely meghatározza saját tetteiknek
s^ mások cselekedeteinek igaz becsét, benső értékét.
És lelkűnkbe hordozzuk az örök igazság eszméjét
s azt a vágyat, hogy azt megközelítsük s megva­
lósítsuk.
Esengjük a m e g ú j u l á s t . Felette gyöngék s
mindnyájan gyarlók vagyunk, s ha őszinték akarunk
lenni, el kell ismernünk, hogy minden egyes ballé­
pésünk szógyenérzettel s lelki bánkodással tölt el
s keressük, kérjük a szabadulást, ,a mi lelkünk kiált
az élő Istenhez, a ki fölemel, megtisztít és újjá
teremt, mert a mi Istenünk a szentségnek, a sza-
baditásnak, az irgalomnak élő, erős Istere.
Esengjük a v i g a s z t a l á s t . Sokat és sokké­
pen szenvedünk s bárha Isten jóságát kétségbe nem
vonjuk, elmondhatjuk, hogy az emberi életben leg­
nagyobb szerepet játszik a fájdalom. Vannak erköl­
csi s vannak testi szenvedések, melyeknek szerzői
magunk vagyunk, vagy mások; fájdalmakat okoz
nekünk a természet, a társadalom, a családi élet.
Ki tudná ezeket elősorolni mind? Crondoljunk csak
az elválás fájdalmára. Elhagynak minket azok, ki­
ket szerettünk s szivünk fáj kimondhatatlanul s sze­
meinkbe könyeknek árja tolul . Mire van ilyen­
kor szükségünk ? Egy dologra, vigasztalásra. Ki ad­
ja meg azt nekünk? Bizonynyal a barátság, a csa­
ládi szeretet, a tudomány, a természet vigasztalásai
is érnek valamit, de nagyon erőtlenek. A szivek fe­
lett igaz hatalma nincsen másnak, mint az élő, erős
Istennek s csak ha 6 szól, akkor csendesül le a lé­
lek háborgása s száU bele megnyugvás, enyhület,
vigasztalás. Ezért esengi a mi lelkünk az élő, erős
Istent, — a vigasztalás Istenét!
Esengjük az ö r ö k é l e t e t . A halál gondolatá­
val kibékülni nem tudunk; a megsemmisülés örvé­
nyétől ösztönszerüleg visszadöbbenünk. Élni akarunk!
Lényünknek e belső kiolthatlan szükségét fejezik ki
a népek, nemzetek hagyományai abban a hitben, hogy
van a földinél egy szebb, boldogabb élet, úgy hogy
méltán mondhatjuk a római szónokkal: „a n e m ­
z e t e k közös e g y e t é r t é s é t ú g y t e k i n t h e t j ü k ,
m i n t az e gé s z t e r m é s z e t k ö z t ö r v ón y ó t.“
Igen, afiai! egy belső, szent, örökké zengő
szózat azt sugallja szüntelen: nekünk szükségünk
van Istenre s kérjük őt a világosság, az igazság, a
szentség, a vigasztalás és örök élet Istenét, hogy
adjon nekünk világosságot, békességet, reménységet,
idvességet, ő, az élő és erős Iste n !
De hát afiai! lelkűnknek ez esengósét miként
elégíthetjük ki, vagy más szókkal, hol találhatjuk
föl az élő, erős Istent?
Mindenütt. Mert betölti jelenlétével a menyet
és a tőidet. Kijelenti magát a természetben, hol az
egek hirdetik az ő dicsőségét s a végtelen kiter­
jedtség az ő kezeinek munkája. Kijelenti magát
az emberiség történetében; a nemzetek küzdelmei­
ben, emelkedésében és hanyatlásában látjuk az ő
bölcsességének, igazságának és szentségének nyo­
mait. Kijelenti magát minden egyes ember lelkében,
mert minden igaz gondolat, minden nemes érzés,
minden jó tett az Isten sugallata.
És úgy tetszik nekem, még is van egy hely,
hol legkönnyebben föltalálhatja őt szivünk: az a
hely, hol öt együtt keressük, együtt imádjuk: az ő
tiszteletének hajioka, az ő szent temploma.
A koronás próféta is erre czéloz, midőn ezt kérdi:
„ V á j j o n m i k o r m e h e t e k el, h o g y he mu ­
t a s s a m m a g a m a t az I s t e n e l ő t t ? “
Az Isten templomában minden az Istenről be­
szél. A magasba emelkedő falak, melyek az ő di­
cséretét visszhangozzák; az ég felé pillantó tornyok
s azokban a harangok áhítatra hivó hangja; a szó­
szék, melyről az ő igéje hirdettetik s száll a szi­
vekbe; az ajkakról elröppenő dallam, melynek szár­
nyain a vallásos lelkek fölszállanak; a szent asztal,
 351
mely körül a Krisztus nevében összegyülekezünk:
•a lelkek mélyéből emelkedő sóhaj, az aláhulló köny,
mind, mind őt hirdeti; egyetlen egy nevet visszhan­
goz minden: az Isten nagy, fönséges nevét.
A világ zajában, zsibongó zenvedélyeiben az
Isten szent képe gyakran eltűnik előlünk. Azért szük­
ségét érezzük, hogy keressük föl az Isten házát, hol
önkéntelenül is Istenre gondolunk, áhítatra buzdulunk
s megalázzuk maguukat az előtt, ki tegnap, ma és
■örökkéugyanaz.Az I s t e n t e m p l o m a i a v a l l á s o s
á h i t a t n a k s t ő r e d e l m es bü n b á n a t n a k s zent
h a j l oka i .
A külvilágból, hol önzés, irigység, gyűlölködés
zaklatja a sziveket, szükségét érezzük annak, hogy
siessüuk az Isten házába, hol gazdagok és szegé­
nyek, tudósok és tudatlanok, nagyok és kicsinyek
összetalálkoznak, mint ugyanazon egy Isten gyerme­
kei, hol megszégyenül az önző, kibékül az irigy s
elnémul a gyűlölködő, hol a lelkek szent harmóniá­
ban egyesülve, egymást testvérekül ismerik föl. Az
Isten t e m p l o m a i az e m b e r s z e r e t e t n e k
s ze nt házai.
És mindenekfelett, midőn szenvedünk, elvesz­
tett kedveseinket siratjuk és gyászba öltözüuk, ellen­
állhatatlan szükségét érezzük, hogy fölkeressük az
Isten házát, hol föltárul előttünk az ég s hangzik
alá a vigasztaló szó, mely világosságra hozta a halha­
tatlanságot. Az I s t e n t e m p l o m a i a me n y e k ­
nek kapui.
Ez e templom is, bár egyszerű és kicsiny, az
ahita hajioka, a testvériesség háza, a menyeknek
kapuja. Hadd Találják meg hát itt is az esengő lel­
kek az élő, erős Istent! Csöndüljetek ti, nemzedék -
ről-nemzedékre, visszhangot keltve a lelkekben, —
csöndüljetek ti, űj harangok ércznyelvei! Miként egy ha­
rangnak régmúlt századokból főn maradt fölirata mondja:
„ D i c s é r j é t e k az i g a z I s t e n t , h í v j á t o k
a n é p e t , g y i i j t s é t e k ö s s z e az Úr s z o l g á i t ,
s i r a s s á t o k el a h a l o t t a k a t , ű z z e t e k t o v a
m i n d e n c s a p á s t s s z e n t e l j é t e k me g az ün­
nep eket !“
Téged pedig, Istennek népe! megtartson, meg-
szeteljen, megáldjon az Úr, az élő, erős Is­
ten ! E nemes város hajlékaiban lakozzék békesség,
virágozzék az igazság s győzedelmeskedjék a szeretet
mindőrőkkön örökké. Ámen!
Női középtanodák.
I.
Kolozsvár, 1883. okt. 5.
Trefort miniszter sok nevezetes alkotásai sorában
nem a legutolsó helyet foglalja el a nők magasabb mű-
•vellsógének érdekében általa teremtett felsőbb leányisko­
lák. A kezdemény ugyan a b. e. Molnár Aladártól indult
ki, de magának, e nálunk új intézménynek életbe léptetése
s bizonyos mérvben való kifejlesztése Trefort miniszter ér­
deme. Ö szervezte, mondhatni mintaszerűen, a budapesti
felsőbb leányiskolát, melyet a törvényhozás szokatlan bő­
kezűséggel — évi 56 ezernyi költséggel — lát e l ; ő ser­
kentett, államsegély adományozása által, több törvényható­
ságot ilyen intézetek fölállítására; ő vette át ezek túlnyo­
mó részét egészen állami kezelés alá, a vegyes ajkú vidé­
keken igy akarván a nők nemzeti irányú nevelését bizto­
sítani s legutóbb ő adta ki az úján átdolgozott szerveze­
tet az állami felsőbb leányiskolák számára, melynek meg­
tartására mindazon felsőbb leányiskolákat kötelezi, a me­
lyeket államsegélyben részesít. Az erdélyi részek első vá­
rosába is az ő támogatásával váU lehetővé a kolozsvári fel­
sőbb leányiskola felállítása, mely négy osztályra berendez­
ve, évenként 3500 frtnyi országos segélyt élvez.
Az új szabályzat értelmében a felsőbb leányiskolák
czélja az, hogy bennük a társadalom női tagjai neraök sa­
játsága és a társadalmi viszonyok által föltételezett oly
mérvű általános miveltséget szerezhessenek, a mely élet­
hivatásukra szükséges, s a mely megfelel annak az álta­
lános műveltségnek, melyet a férfiak saját életczéljaik ér­
dekéből a középtanodákban nyernek.
A tanításnak, ehhez képest, a positiv viszonyokhoz kell
alkalmazkodnia, kerülni minden luxust, csak annyit taní­
tani, hogy a növendékek ne sokfélét tudjanak, hanem bi­
zonyos fokú általános miveltséget nyerjenek, hogy össz-
hangzatos képzettségök határozott életnézet és szellemi ön­
állóság alapjává válhassék.
A növendékek tiz éves korukban, négy elemi osz­
tály végzése után, vétetnek föl az intézetbe s hat éven át
tanulnak: hit és erkölcstant, magyar, német és franczia
nyelvet és irodalmat, történelmet, földrajzot, szám- és
mértaut, természetrajzot, vegytant, természettant, egész­
ségtant, a nevelés alapfogalmait, testgyakorlatot, női mun­
kát, éneket, rajzot és szépírást s mint rendkívüli (facul-
tativ) tantárgyat: az angol nyelvet és irodalmat. E tan­
tárgyiak közül a német és franczia a 2—6, a földrajz az
1 —3, a neveléstan a 6, a szépírás az 1, a testgyakorlat
az 1—4, a többi tantárgy pedig valamennyi osztályban
tanittatik; facultativ tantárgy lévén a 3. osztályon kezdve
az angol, a 4-diken kezd re a torna, az 5 iken kezdve az
ének és rajz s a Ö-dikban még a kézi-munka is. A heti
tanórák száma, a testgyakorlaton kivül, az alsó három osz­
tályban 26, a felső három osztályban 28, a rendkívüli tan­
tárgyak idejével együtt 30.
A tanerők a három alsó osztályban legalább is nép­
iskolai tanítóságra képesítettek, a felsőbb osztályokban pe­
dig középiskolai tanári oklevéllel bírnak s a rendes tan­
erőkön kivül, kiknek száma a hitta ni tókon, a szépírás és
a testgyakorlás tanítóin kivül, legalább hét, még felügyelő
nevelőnők is alkalmaztatnak.
íme az új miniszteri rendelet értelmében vett fel­
sőbb leányiskolák szervezete, mely, mint e körvonalokból
is kitűnik, határozottan női középtanodákká kívánja ez
intézeteket alakítani.
E tényhez kívánunk a jövő alkalommal némi refle­
xiókat fűzni. ___. ___ M. P

Fölszentelő beszéd.
(Elmondotta a szászvárosi ev. ref. Kúntanoda lij épületrészének
1883. szeptember 2-án tartott fölavatási ünnepén Deák Gerő,
igazgató tanár.)
IV.
(Vége).
Most pedig, in. t. gyülekezet! mielőtt talán már is
bosszúra terjedt beszédemet bevógezném, engedjétek még
csak néhány szót intéznem azokhoz, kiknek iskolánk iránti
élénk érdeklődése, buzgó jó indulata és hitrokoni áldozat-
készsége szivünk táblájára kitörölhetetlen betűkkel van
bevésve.
Mindenekelőtt méltsg, áll. igazgató tanácsi elnök, fő-
tiszteletű és ínéltóságos Püspök ur! ki nagy mérvű elfog-
laltatásod d.iczára sem ki méltói időt és fáradságot, csakhogy
rég óhajtva várt ünnepélyünkön megjelenve buzgó imát
emelhess a minden á ’dások örök kútfejéhez,— fogadd el tőlünk
e kegyességedért azt, mivel minden igaz magyav prot. kebel
egyháza nagyjait megtisztelni szokta, megtisztelni szereti:
őszinte köszönetüli két, határtalan bizodalmunkat és tántorít-
hatitlan hő ragí:>zkodásunkat. Kérjük egyházkerületünk leg­
felsőbb kormányzó testületét, hogy szeretett iskolánkat aján­
dékozza meg továbbra is éber figye’emmel, s a múltban is
mindannyiszor tapasz tilt atyai buzgó pártfogással» hogy igy
az »> igazgatósa- a, az Ionbafcósága alatt emelkedjek isko­
lánk mind fölebb tVdobb a magy. cultura s igaz protes-
taniismus szolgálatában félelmet és csíiggedést nem ismerő
ielkesültséggel működjék századok hosszú során át mind­
örökké !
Egyházkerületünk teetvórintézetoi! Meg vagyok győ­
ződve, hogy öröm et kft’dőltétek el képviselőiteket, hogy
vészt vegyenek testvéreiek nagykorusitása ünnepének örömei-
ben. Hiszem azt is, hogy megnyugtató, sőt örömteljos leend
rátok nézve az itt látottakról és tapasztaltakról hallanotok.
De nem kétlem, hogy legmélyebb megnyugvást, legtisztább
Örömet mégis n.-enycdi Bethlen fő tanodánk fog éruzhet-
ni, ha meggyőződik afelől, hogy azt az édes anyai szerete-
tet, melybe tanodánkat — egykori filiáját — szellemi és
anyagi segélynyújtás és támogatás által a múltban, hosszú
időn át, részesítette, nem pa/arolui érdometlenre, hanem sze­
retetteljes gondoskodása és jóindulatú pártfogása már is
megtermetté áldásos gyümölcsé* iskolánk biztos önállóságra
jutásában. — Ti mindnyájan kiegészült iskolánkban ezentúl
versenytársat és pedig m w s versenytársat fogtok találni a
hazai felvilágosodás, tudományos és erkölcsi képzésügyének
szolgálata terén. Fogadjátok az új versenytársat, ,t szerető
testvért olyan őszinte bizalommal, olyan meleg rokonszenv-
ve), a minővel most általam mindnyájotokat üdvözöl.
Szászvárosi réf. nemes és szent ecclesia! kinek hit­
rokoni buzgalma és áldozatkész szeretető emelt, volt itten
szerény oltárt a tudománynak s gyújtotta meg és táplálta
rajta a még ma is égő szövétneket, — jól esik bevallanom,
hogy nem kis részed van abban, hogy az eddiginél szebb
és kihatóbb fénynyel és melegséggel lobognak a közmive-
lődés oltári lángjai. Az úrnak áldása legyen rajtxd és a te
híveiden, hogy ezután is folyvást éberül és nemes érdeklő­
déssel őrködhessenek e szövetnek épsége, dísze fölött. Le­
gyenek kitartók a szent munkában, mely áldásban hagyja
emlékeket az utánunk jövő nemzedék előtt: építsék tovább
és midig tovább a közmivclődes e lelki templomát!
Szászváros nemes városa! ki a múlt idők egy szép
pillanatában kebledbe fogadtad s igy :mnyává lettét e mi
„alma materünknek“, — légy s maradj ennek ezután is szerető,
áldozatkész édes anya; legyen ez iskola örömed, büszkesé­
ged, legyen az jólétednek, folylonos emelkedésednek egyik
hatalmas eszköze. Virulj» nemes város! óvszázak hosszú so­
rain át, mint a ki a közművelődés egyik életrevaló, erőtel­
jes factorát őrződ falaid között!
Iskolánk egykori tanítványai ! kiket a pietas oly $zóp
számban gyűjtött össze az ünneplő a l m a m a t e r köré» —
nagy öröm lehet reátok nézve a meggyőződés, hogy „a ré ­
g i ó k e l m ú l t a k s í me ! m i n d e n e k m e g n j u 1 1 a k.a
(2. ICor. V. 17.) Örömmel szemlélhetitek, hogy tanodánk nem­
csak külsőleg vált méltó templomává a közmivetődésnek és
tudománynak, hanem benne a munka és szorgalom, a fe­
gyelem és jó erkölcs szelleme is állandó kedvelt hajlékra
talált. Tartsátok meg Őt továbbra is szivetek kegyeletes ér­
zelmeiben és fejlődését s fel vi ragozását szóval úgy mint
tettel mindenha munkálni készek is legyetek.
És te, nemes ifjúság! kinek számára n Múzsák e
temploma emelve van, jól jegyezd meg magadnak, hogy
a vagyon, mit mások gyűjtőitek számunkra; a rang, melyet
nem mi vívtunk ki s a népszerűség, melynek szeszélye, meg­
lehet, égig emelt: mind, mind múlandó kincsek, melyeket a
válto/ó idők magokkal sodorhatnak. Két tulajdon létezik
J csupán, mely kincsnek marad s elkísér a sírig: a nemes
í s z ív , melyet a kebel hord, a hasznos ismeret. Csak annyi
[ az embernek benső» valódi értéke» mennyit e két kincse ér
| s annyi vihar közepette az áll köztünk a legbiztosabban, a
ki csak önmagára támaszkodik. Azért, k. ifjak! mielőtt az
ünnepélyesen felavatott új termekbe vonulnátok, hogy újult
erővel, fölfrissült mnnkakedvvel kezdjétek el ismét nemes
munkátok új időszakát: még egyszer figyelmetekbe ajánlom
iskolánk jelmondatát, hogy szép jellemeteknek három fővo­
nása a tudománynak, az erkölcsnek és a hazának hő és
termékeny szeretető lőhessen. Koronázza siker buzgó térek-
vésteket, hogy igy tőletek mindig áldás háramolj ék a hazára
áldás a nemzetre!
Reánk nézve pedig, m. t. gyülekezet! az legyen e mai
nap legszebb öröme, hogy az ősök álul meggyojtott szövet-
nők nekünk mindnyájunknak fénylik. És ha az örömteljes
ünnepély órái majd lejárnak s mintegy elandalitó édes dal
utolsó akkordjai a szivekben még visszarazdülnek: legyen a
nap legszebb emléke — mit magunkkal vigyünk el i nnen— az
a szent elhatározás, hogy a közmivelődés ez oltáráról közülünk
senki sem vonandja meg szive meleg érdeklődését, buzgal­
mát és ha. kell, áldozatkészségét. Úgy legyen!
 353
JÓ B K ÖN Y VE .
— (Bibliai tanulmány,) —
Irta:
Benlcö István
(Folytatás.)
Mindezen felhozott érvek után, melyek, mint látjuk,
távolról som elégségnek arn hogy a könyv tartalmának
teljes történetiségéi megá'lapitsák vagy kétségtelenné te­
gyék: lássuk a negatív n dűl vagyis azon buunyitékokat,
molyok a törléueu valwliság ellen szó. a Inak, uemc.-ak, hanem
az egész történetet ti^v.L.n köitóttnoiv *.ihtpu.
Ezen né'/.a n«*k legelső nyoma a Tilalmiban van, moly­
bői látható, li»>, y .‘1 -mié z>nló tudósuk nem voltak egy
értelemben a k'<n>v történ*'tiségót illetőleg. Egy vitalkozás-
ban, mely Samud bar Nacliui »úja és llesli Lakish között
történi, ez utóbbi ;ul, á.h-.ja, l.ogy HM W S * 6 #
tÓ ) r \ T & b 2 *1^ azaz latinul Jobus nunquam exstiiit,
neque creatus est, sód parabola e s t; vagyis Jóh nem léte­
zett és nem torom tetőit, hanoin hasonlat — parabola —
(Baba, Bathra 15. 1). E nézetet, úgy Iá'szik, nőm fogadta
el a héber többség, mert Hai Gaon*) ( 1 0 0 0 körül Kr. u.),
a kit Ba*hi is követett, mondatott, igy v,i. o/.tatja: „Jób
létezett és azért teremtetett, hogy példány képül legyen.“ Ez
utóbbi nézet tekinthető ugyan a héber traditio kifejezésé­
nek, de az előbbi meg a józanabb rósz felfogásának bizony­
sága. Majmonides szintón másainak tartja, mely feltünteti
a gondviselésről való emberi véleményt. így ő, valamint
Garsonides is a könyv történeti jellegét mellőzik és csak a
gondolat-tartalomra tekintenek. Úgyszintén Michaelis (18
sz.), Bernstein, Augusbi s több más kitűnő kritikusok el­
vetik a könyv történeti alapja> és teljesen a költői képze­
lem szüleményének tartják. És hogy nem is vehető a könyv
szorosan történeti előadásnak, arról meggyőznek magából a
könyvből merifcett argumentumok. Mindjárt a prolug a leg­
nagyobb mértékben ellenmond e föltevésnek, midőn az égi
jelenetben a sátán megjelenik Isten előtt s tudósítást vi-
szen a földről. Vehető e szószerinti történetnek, hog'y Isten
és sátán között beszélgetés történt — maga az egész
égi jelenet?! Vagy továbbá gondolható-e józan eszszol, hogy
Isten hailbatdlag beszélt a forgószélből (tbeophania — 38
fej. s köv.) ? Csak ez orv elégséges meggyőzni arról, hogy
költemónynyel van dolgunk. Továbbá az egésznek szabályos
szerkezete és művészi elrendezése, a beszédek költői teljes­
sége, az egésznek egy czélra törekvése, mind a mellett
szólanak, hogy az egy gondolkodó fő alkotása. Mert bajos
volna még feltenni is, hogy Jób irtózatos betegségtől gyöt-
retve szép és költői becsli hosszú beszédeket tartson. Ez
képtelenség. Mint szintén az is, hogy a barátok csak úgy
ex tomporé költői nyelven olyan beszédeket tartsanak, me­
lyek bevégzettek, az érvelésben előhaladók és a főeszmóhez
alkalmazottak. De a költői alkotást mutatja továbbá „az
*) Gaon k i t ű n ő t jelent: ez tieztelet-czimvolt, melyet azon
Kabbik vicéitek, kik az akadémiának elnökei voltak, kik kozott az
említett H ai volt az utolsó — (Speakers Couuu.)
egész könyvnek tervezete, moly egyfelől drámához, másfelől
philosophiai párbeszédhez hasonlít“ (Zöck)er). A hármas fel­
osztásnak az egészen átvonulása, mely szerint az egész
anyag 3 részre oszlik, proiog, párbeszédek, epilog; a prolog
és epilog ismét 3 részre; a párbeszédük irmét 3 sorozatra;
sőt az Elihu és Johova beszédei is Hogy nem történet,
hanem költemény, látszik továbbá azon t é r ’.'-¿érinti szabá­
lyosságból moly van a prologban és epi Jogban leirt viszo­
nyok és állapotok között. Jóbnnk a pro! >g rzerint van 7
fia és 3 leány a, továbbá vau 7000 juha, 3000 tevője, 500
ökre, 500 szamara; az opilogb.m ( 1 2 v ) c számok ponto­
san i egké'.h/.ereződnek, a mennyiben a csapás után lesz
14,000 juhi 6000 tevéje, 1000 ökre és 1000 szamara.
Az elpusztult gyermekek helyett ismét 7 fia és 3 leánya
születik (13. v.). Az itt láth itó kurek számok, valamint a négy
egymás után következő csapás fokozatossága, óiig az utol­
sóban gyermekeit veszti el és ezen csapáMik egyidejűsége ;
hi'gy mindenik szerencsétlenségből esik eg ember szaba­
dul meg es húzza a rettentő hirt; Jóbu-tk vagyona vi. :>za-
nyeré. c uláuvaló 140 esztendei bosszú é.ete : mindeden jelen­
ségek kétségtelenül bizonyit.j'k, hogy e darab k ö l t e m é n y .
Nemkülönben a könyv fi ladat,i (uroM^ma), lmyy rz vény­
ben levő vissza fizetési tan vedsm élvi fokozato­
san, a költő czélja szerint — kií.u\rt.dn.ik, inig másfelől
mind nyomosabb igazságuk ho-.ituai; fd a megoldás segé­
lyére; a magasztos jstentiul it é< erivölc-ös^ég az egész­
nek szépsége mind arra vallatnik, hogy ogy magasröptű
költőnek czélzatosan írott munkája van elöltünk, vagy hogy
Spinoza szavaival éljünk: Quie in eu (libro) contiuentur, ut
etiam Stylus, non vivi in tor cin eres misére aegrotantis séd
in wuseo otjose «lediiautis videutur.
Az oddig látottak szerint tehát, mivel a szoros törté­
netiségeket bizonyító érvek gyengék, azaz nem önálló tudó­
sítások, hanem csak hozzávetéson alapulnak mivel másfe­
lől a történetiség ellen s ugyanakkor a költői alkotás mel­
lett szóié argumentumok megdönthetlenek : könyvet k ö l ­
t e m é n y n e k tartjuk. Midőn azonban költeménynek mond­
juk, nem azt állítjuk, hogy az egész munka, illetőleg anyag
puszta feltalálás (fictio), melyben semmi történeti alap ne
volna. Például „Bánk-bán“ tragédiáról mindenki tudja, hogy
költemény, de senki sem állítja, hogy az csak a költői kép­
zelet szüleménye (fiietio), hogy Bánk etc. ne létezett volna
s hogy a főbb dolgok meg ne történtek volna. így vagyunk
a Jób könyvével is, csak természetesen mig Bánknál meg­
lehetős pontossággal meghatározható a történeti anyag, addig
a Jób könyvénél azt lehetetlen pontosan eldönteni.
Úgy tekintjük ennélfogva a Jób könyvét, mint a sé­
mi geniusnak történeti alapon (tvaditio, legenda) nyugvó
egyik legszebb és legfönségesebb productumát, mely méltán
foglal helyet az emberi szellem legkiválóbb termékei között.
A költő merített a legendából, dolgozott és alakított czélja
szerint szabadon. Ezen leghelyesebb nézet Luthertől ered,
mivel addig a kizárólagos történeti felfogáshoz ragaszkod­
tak. Luther már beszél ezen könyvnek wköltőjéről, ki a tör­
ténetet végre oda vigye, hogy csak Isten legyen igazságos“.
 354

A Tischreden-ben pedig igy szól: „ügy tekintem a Jób kalmasan felhasználva, létrehozott egy nagy költeményt,,
könyvét, mint igaz történetet^ mindazáltal, hogy minden úgy melyben élénk színekkel festi azon nehézségeit és kétségeit,
megtörtént, a mint irva van, nem hiszem, hanem úgy tar­ melyek Istennek az emberrel való bánásmódját illetőleg tá­
madtak. Hogy mily részeket m entett a költő a hagyomány­
tom, hogy egy finom, leogyes és tudós ember hozta azt je- ból azt más források hiányában nem lehet határozottan ál­
lengi alakjába,“ (Werko nach dór Walschen ausgabe Ihl. lítani. Valószínűséggel állíthatni, hogy a hősnek neve, ha­
XXII s. 2093). A költő a legendái úton hozzájutott törté­ zája, a régi korba helyezése, nagy gazdasága, a nagy csa­
netet feldolgozti oly formán, hogy a főbb pontokat meghozta pás, mely őt érte, a betegség '(elefantiasis), végre az ő
és saját gondolatait fejezte ki a feldolgozásban. Hogy a megszabadítása meg voltak a mondában; valamint a bará­
tok neve is és látogatásuk Jóbnál. Ezen mondái részekből
monda szolgált alapul, erősitik a kővetkező érvek: alakított aztán a költő.
á) Jób nevének jelentése nem felel meg magában a (Folyt, köv.)
könyvben feltüntetett lényegével, hanem úgy látszik, mint
történeti név a régi korból maradt fen, úgyszintén Jób KÜ LÖ N FÉLÉK.
három barátjának neve is. Kolozsvár, 1883. október 6,
b) Uz földe, Jóbnak hazája, a történet szintere Iz­ — A „Protestáns K özlönyére a folyó
raellel semmi összeköttetésben nem állott. Bizonyára nem év utolsó negyedére előfizetést nyitunk s
választotta volna a költő épen ezen idegen földet hőse he­ i elkérj ük az egyházi s isk olai ügyek iránt
lyéül, ha nem lett volüa oda kötve a hagyomány által.
érdeklődő közönséget lapunk sziv es pár­
tolására. Az előfizetési ár apunk homlo*
c) A költőre nézve fontos volt, hogy az igazságot kán olvash ató, fölkérjük egyszersm ind a
olyan személyen szemléltesse, a kinek történeti létezését feles szám ú hátralékosokat hátralékaik
kortársai nem tagadhatják. Egy történeti személynek pél­ haladéktalan törlesztésére, hogy k ö teles­
dakép felmutatása mindig nagyobb hatású. ségeinknek részünkről is eleget tehessünk.
cl\ Mint Ewald s utána Dillman, Zöckler s több má­ Kolozsvárt, 1883. szept. hó végén. A „Pro­
testán s K özlöny“ szerkesztősége s kiadó-
sok megjegyzik: egy történetnek feltalálása, melynek nincs hivatala.
tényleges alapja, egy személynek teremtése, mintha valóság­ — K irályi adom ányok. 0 Felsége magánpénztárából,
gal léteznék, annyira idegen a régi népek szelleméhez, hogy a nagy-bányai ref. egyházközségnek 2 0 0 , — a kraszna-ezó-
csak némely régi népek irodalmának közelebbi korában tűnik föl, gényi ref, egyháznak, 1 0 0 frtot adományozott legkegyelme­
sebben, mindkettőnek temploma helyreállítása czóljából.
teljes alakjában pedig nem előbb, mint az újabb időben lé­
— Személyi hírek. Ifi. D o m b i Lajos, kémen pap­
pett f el ; de meg szükségtelen is volt ilyen feltalálás rt
társunkat s lapunk jeles munkatársát a n.-váradi ref. egy­
legendák sokaságának korában. házközség, néhai Nagy István helyére, szept. 30-án e g y ­
e) A személyzet nem Ábrahám faja, más országból h a n g ú l a g papjává választotta. Gratulálunk az egyházköz­
való, semmi összefüggés az Izrael történelemmel, nincs vo­ ségnek a szerencsés választásért s a megválasztottnak a
natkozás a mózesi törvényre. megérdemelt előléptetésért. E választás a tiszántúli s erdé­
lyi egyházkerületek közti testvéries viszonynak szép bizony­
f ) Az események részletesen vannak tárgyalva: a csa­
sága. — Az udvarhelyi egyházmegyében a telekfalvi ref.
pások, forgószél, elefantiasis etc. szétszórtan előfordulva, egyházközség érdemekben megőszült agg lelkésze, K o v á cs
mintegy mutatják a mondából kölcsönzött részt. S á n d o r szept. 26-án lelkipásztorsága 40 éves jubileumát
(j) A Jób és barátai között történt vitatkozás, vala­ ünnepelte meg. A liálaadó istenitiszteletet nt. Sölymosi Is t­
mint ogyes argumentumok, úgyszintén az, hogy 7 nap és ván, esperes szép imája nyitotta meg; utána a jubiláló ta r­
tott megható beszédet s végül Veres Ferencz, bágyi lelkész
7 éjjel szemlélik nyomorát sommit sem szólva: nemi mondái
idvezló őt. A vidék intelligentiája összesereglett az ünne­
színezetre vallanak. pélyre. — A kaczkói wissionariusi állomásra B e r d e S á n ­
h) Végre a hagyomány Jób és barátai létezéséről dor, a nagy-enyedi theol. akadémia kitűnő növendéke, vá­
(Ezékiel, Tob, Jakab, LXX, Talrnud), a melyet fennebb lát­ lasztatott meg. Nagyfontosságu küldetésére Isten áldását
tunk, a monda létezésének némileg szintén kedvez. kérjük. — A szuesági ref. egyházközség Székely Sándort
papjává választotta.
Jób létezését, valamint a főbb események megtörtén­
— Öröm ünnep. A szamosujvári ref. egyházközség­
tét, tehát nincs okunk kétségbe vonni. A költő, mint már nek, új harangjai felállítása alkalmából szept. 30 áu tartott
kifejeztük, a mondából meri tett történeti anyagot szabadon örömünnepe szép sikerrel folyt le. Az ünnepélyre Kolozs­
feldolgozta, saját gondolatait adván a szereplők szájába. így várról, Deésről $ a vidékről nagy számú díszes közönség
vélekednek az újabb kritikusok csaknem mindnyájan: Ewald gyűlt össze. Az új harangok hivó hangjára az egyszerű, de
ez alkalomra szépen fölókesitett templom zsúfolásig megtelt
Hir.zel, Dillmann, Zöckler, Vaihinger, Delitzsch, Davidson, s az istenitisztelet megkezdődött. Bartalis Miklós ref, pap
Schlottmann és több mások. A költő philosophiai problémát szép imája után, Szász Domokos tartott alkalmi beszédet,
fejteget költői alakban, Jób személyében küzd a szoros visz- melyet lapunk mai számában közlünk. A helyi zene- és dal-
szafizetósi tan ellen, melyet a barátok képviselnek, s a ki­ egylet is emelte az ünnepélyes hangulatot. Délben 100 te-
ket a mellett argumentáltad Vitatja a judaismus helytelen­ riteldi bankettre gyűltek össze a szamosujvári polgárok s
a vendégekül meghívott vidékiek. Estve a redoute-termóben
ségét, mely szoros Összefüggést tart erény és siker, bűn hangverseny tartato tt, mely az egyházközség javára 161
és nyomor között; ész és hit küzd egymás ellen, moly küz­ frtot jövedelmezett. Az ünnepélyt tánczvigalom fejezte be,
delemnek alapját megtalálta a traditioban és a traditot al­ melynek a hajnal pírja vetett végett.
Nyomatott Stein Jánosnál az ev. ref. főtanoda betűivel Kolozsvárt.
XIII. évfolyam. Kolozsvárit, 1883. Október 14.
P R O T E S T Á N S KÖZLÖNY.EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP.
Ä-Ä-
.jj
M EGJELENIK MINDEN VASAKNAP.
SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS:
b.-farkas utcza 16 szám, hová a lap szellemi s anyagi ügyeit
illető minden küldemények czimzendök.
ELŐFIZETÉSI ÁR :
Egész évre 6 írt., félévre $ frt., évnegyedre 1 frt. 50 kr.
•ev-
j^ E L E L Ő S SZ E R K E SZ T Ő ÉS K IA D Ó
Egy test és egy lélek vagytok.
T a r ta lo m : Török Pál. — Jó b Könyve . (Bibliai tanul­
mány) Benkő Károly. — Vidéki élet. A deési egyházmegyéből, (r. 1.
A marosi egyházmegyéből, (m. i.) — Különfélék.
j TÖRÖK PÁ L. ”|
Szomorú tisztet kell ismét teljesitnüuk — a
mag’yar reformált egyház, a magyar protestantismus, a
magyar haza egyik leghívebb fiától kell e helyen
is búcsút vennünk. Még nem telt el egy hónapja,
hogy az egyetemes egyház konventjének egyik el­
nöki székében látók és tisztelők itt köreinkben; alig
pár hete, hogy törékeny teste még az ülésszak be­
zárulta előtt otthonjába visszatérni kényszerűé; csak
az imént volt, hogy sejtelmes szóval, mint mondá,
„végső búcsúját“ vévé tőlünk i és ime, ma már fe­
kete kerettel kell köritnünk nevét; meg kell hajol­
nunk a természet vas vesszője előtt s hozzá kell tö­
rődnünk a gondolathoz, hogy a romjaiban is gaz­
dag alak körvonalai utolszor vésődtek akkor emlé­
kezetünkbe e az isten hozzád itt csakugyan a végső
búcsú volt.
Hiszen igaz, jól tudjuk mindnyájan, ha pilla­
natra megfeledkezünk is róla, hogy halálos Ítéletünk
már születésünk perczében alá van jegyezve s csak
ideje kétséges az ítélet végrehajtásának — de azért
ki ne döbbenne meg az éji hang csendültére, mely
hiv s ki tudja kit? És legkivált az i l y e n emló-
keztetósre, midőn a hivó szóra egy olyan alak válik
ki sorainkból, a kinek, hogy csak nyomaiba is jár-
41. szám
-A«£ 3-A
KEZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.
HIRDETÉSI DIJAK :
kétszer liasábozott garmond sor vagy annak tere 5 kr. Be-
lyegdij minden beigtatás után 30 kr.
Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél külön kedvez­
rnényt nyújt a kiadóhivatal.
ik
-w . *>v-
T U L A JD O N O S : S ä S L S Z j S D O Z E lO lS IO S .
Efóz. IV. 4.
hatánk, büszkeséggel töltó el szivünket; hivott, bá­
torított követésére s mi legtöbb: olnómitá ajkunkon
a kishitűség szavát, melylyel az emberiség nemesebb
elhivatása iránt kétely-szót rebegónk.
Vájjon miben találják az apostolok nagyobb örö­
müket s megelégedésüket: abban-e, hogy m a g u k
elérnek kitűzött czéljukhoz; hogy s a j á t eszméik
megvalósulását látják s e g y é n i s é g ű k ideális tar­
talmát a reális világba átültethetik — vagy abban,
hogy m á s o k a t követőikké tesznek; hogy lelkűket
a t ö m e g leikébe öntik át; hogy a kicsinyeket is
t á r s a i k k á avatva, munkájukkal az örökkévalóság
egy lánczszemót kovácsolják, mely utánuk is föntna-
rad s az öltőkre következő öltőket egy egészbe kap­
csolja össze? . . .
Török Pál bizoDynyal azok közé tartozott, a
kik azzal a megnyugvással hajthatják visszahanyat-
ló fejüket halópárnájukra, hogy nemcsak a maguk
életét élték meg, hanem még sokkal inkább azt az
életet, a mely az egyént csak rószszó, de az embe­
riség közösségének részévé, — csak taggá, de a szen­
tek egyességónek tagjává teszi. Nehezen, majdnem
a kétségbeesés súlyával nyomja agyunkat, szivünket
a kérdés, hogy mi az értelme a mi porszemnyi lé­
tünknek a világegyetem időn felüli korláttalanságá-
ban? Minek kell a tenger minden kis cseppecskéjé­
nek végig szenvednie az egész roppant víztömeg há­
borgásait, íöltornyosulását, mélyre zuhanását, nyo­
mását, zuzódásait, szétporladását — ha egy égető
napsugár elég annak a csöppnek elpárálására, hogy
atom szemecskói a szelek szárnyain a világegyetem
minden tájára szótszórassanak, hogy többé soha ne
 364
találkozhassanak ?! Bizony, csak azt az egy csep­
pecskét, csak azt az egy egyónt nézve: magyaráza­
tát annak a súlyos kérdésnek meg sehogy nem találjuk.
De ha meg tudjuk lelni az összefüggést valamennyi
tag között; ha látjuk, hogy az egyén, minden egész
volta mellett is, rósz is az egyetemben s a maga
életét élve meg, benne ól, mint számot tevő erő az
egész életében: a kétségbeejtő kérdés súlya pe-
helykónt lendül le agyunkról, szivünkről, mint a sir
szájáról a kő s legalább sejteni bírjuk töredék vol­
tunkban is az egésznek értelmét — mint a kis
csöppecske is az egész nap kópét fogja föl magában
és sugárolja vissza
Mi kicsinyek, a mindennapiság sorában állók,
magunk alig egy szilánkocskát élünk a közösség ez
életéből. Jövünk, mozgunk és eltűnünk. Honnan?
Hová ? Minek ? Mire ? De a kevés kiválasztottak, ez
igazán isten kegyelméből souvereinek, nekünk is biz­
tató, megnyugtató példáink, egy-egy hosszú időkre
szóló bizonyítékot szolgáltatva a kétely és csügge-
dós leküzdésére. És minél inkább egy sorban áll­
tak elején velünk, annál könnyebben esik összeha­
sonlítanunk a kicsiny kezdetet a nagy eredmónynyel
s szemmel láthatóvá lesz a nagy különbség a kezdő
és a végpont között.
Török Pál is ott kezdte, a hol mi, de hol
végezte ?!
A budapesti hatalmas egyház, bevógzett tem­
plomával, ház-négyszögével, iskolájával, gymnasiu-
mával, theologiai akadémiájával, Ráday-könyvtárával
s nagy tőkéjével felel erre a kérdésre s hirdeti, nem
órezbe vésett betűkkel, hanem örökre élő alkotások­
kal Török Pál emlékezetét!
S mi több: hirdeti nekünk s az örökkévaló­
ságnak, hogy bármily kicsiny része az egyén az
összességnek, bármennyire eltörpülő csekélység is egy
ember az emberiséghez képest — ez nem egyéb,
mint midnyájunknak összfoglalatja, a melyben van
mód számot tevőkké tennünk magunkat s az arasz­
nyi lót korlátái közt is élni az örökkévalóságnak.
Nem látjuk többé azt a hatalmas alakot —
jó, hogy nem kell szemlélnünk lassú összeroskadá-
sát. De látjuk, érezzük a szellemet, mely minél tá­
volabbra tér tőlünk, annál nagyobb arányokat ölt
s megenyhitő, biztató póldaadónk marad örökkön.
Hálásan köszönjük neki, hogy éleiével bizonyí­
totta az emberiség elhivatásába vetett hitünket!.
Török Pál Barsmegyében, Alsó-Váradon született 1808-bán
jun. 29., hol atyja József akkor lelkészkedett. Elemi iskoláit
otthon, a gymnasiumot Selmeczen végezte, theologiátDeb-
reczenben tanult, hol a régi kálvinista szokás szerint clas-
sis praeceptor is volt s már ekkor kitűnt klasszikus mű­
veltsége és filozófiai alapos képzettsége által. 1834-ben
Kisújszállásra hívták meg rectornak s Arany János köl­
tőnkkel együtt tanárkodott; kitűnő tanár, erélyes igazgató
volt, az iskolát pár óv alatt híressé tette. 1836-ban a
kisújszállásiak papjukká választották s itt működött egész
1839-ig, a mikor a budapesti egyház választotta lelkészéül.
Tevékeny szellemének itt széles mező nyilt. Az egyház
templomépitése miatt 30,000 frtnyi adósságokba merü've,
épületei az 1838-diki árvíz miatt romba heverve, de Török
erélyes szelleme, lankadatlan buzgósága pár év alatt lábra
állította az egyházat, paróchiát építtetett s minden adós­
ságot letörlesztett.
Az új ember hamar feltűnt a pesti egyházmegyében;
1847-ben már esperessé választották. Ettől kezdve széle­
sebb hatáskörrel, nagyobb eszközökkel küzdött nagy esz­
méi valósításáért. Budapestet a dunamelléki egyházkerület
középpontjává akarta tenni erős intézményekkel, iskolák­
kal stb. E végből élére állva az 1842-ben megindult m oz-
galomnak, Budapesten főiskolát akart még 48 előtt léte­
síteni. A forradalom összetörte a kezdeményezést, de Tö­
rök nem lankadt; 1854-ben már engedélyért irat fel egy­
házmegyéje által a bécsi kormányhoz s 1855-ben maga
is fölmegy Bécsbe s megnyeri az engedélyt, hogy egyen­
lőre pap növeldét nyisson. — Alap nem igen volt. Mikor
az egyházkerület egy bizottságban a papnövelde ügyét tár­
gyalták, azt mondta valamelyik esperes társa, ha volna pénz,
volna ebben a szekrényben, mely itt e teremben áll, rnind-
ját megnyithatnók. „Tele ládából — mondja Török rá — a
bolond is megnyithatná. Hanem pénz nélkül is meg kell
nyitnunk.“ S Török addig zörgetett, kért, gyűjtött itthonn és
külföldön, hogy 1855. októberben a papnövelde csakugyan
megnyílt. 0 volt annak egyik tanára, ő volt igazgatója,
pénztárosa, felügyelője s vele működtek Székács József és
Ballagd Mór; ez utóbbit ama jellemző szavakkal hivánföl
Kecskemétről: „Móricz gyere föl, ha lesz pénz, kapsz
fizetést.“ 0 is ingyen tanított Székácscsal együtt. 1859-
ben nyitotta meg a helybeli gymnasiumot. E munkában
hatalmas segítő társa volt Gönczy Pál, ki saját magánin­
tézetét az egyháznak átadta. Ez intézetnek is mindvégig
buzgó gyarapítója volt s nem volt esztendő, kivált a hat­
vanas években, mikor valamely nagyobb adományozó ne­
vével meg ne örvendeztette volna az egyháztauácsot.
A theologiai intézet ügyei azonban lassan fejlődtek.
1858 - 1874-ig maga kezelte az intézet pénzügyét s ez
alatt ismét fényes tanujelét adta önzetlenségének s áldo­
zatkészségének, mikor ugyanis 1874-ben a papnövelde pénz­
tárával beszámolt, kiderült, hogy a csekély fizetésű kálvi­
nista pap az intézet kiadásainak fedezésére 1858—1874-ig
21,000 fi'tot fektetett be sajátjából.
Irodalmi működése is áldásos, sőt úttörő volt. Ő ala­
pította az első protestaus hírlapot, a „Protestáns Egyházi
és Iskolai Lap“-ot 1842-ben Székácscsal s kitünően vezet­
te 1848-ig. Sok és talpraesett irányezikket, s különösen
kitűnő paedagogiai közleményeket irt o lapba. Az ötvenes
években „Papi doldozatok“ ezimmel egyházi beszédek gyüj-
 365

teményét szerkesztette, maga is több kitűnő beszéddel gaz­ az ember, az el van temetve. S e mellett végig oly ke­
dagítván tartalmát. 1859-ben heves polémiát folytatott a délyes, vidor, társaságbeli, hogy a ki, kivált fiatalabb ko­
papnövelde érdekében az egyházkerület nehány vezérférfiá- rában, vele társaságban volt, élénk szellemét nem egy­
val, különösen Fördős Lajos kecskeméti esperessel. Ekkor könnyen feledheti.
irta „Vázlatok a dunamellóki egyházkerület életéből" czi- A politikában aktív szerepet soha sem játszott, de
mü nagyobb terjedelmű iratát, melyben fényesen bebizo­ egyházpolitikai tekintetben, ha szükség volt rá, mindig
nyította, hogy a papnöveldének Budapesten kell székelni résen állott s egyháza és hazája ügyét buzgón védelmezte.
s nem provinczialis városban. Még agg korában is ifjúi A patentalis mozgalmakban vezérszerep jutott neki, s ek­
hévvei forgatta a tollat s midőn 1878-ban megindult a zsi­ kor a fővárosi közönség fáklyászenével tisztelte meg. A
nattartási mózgalora, azt eleintén egyházkerületi beszédei­ politikában, bár mindig élénken érdeklődött o dolgok iránt,
ben, később egy terjedelmes czikksorozatban ellenezte. nem volt nyilvános szerepe, különben elvei révén legkö­
Egyébiránt az ő működésének súlypontja nem az irodalmi zelebb állott a mérsékelt ellenzékhez. Barátjai és hivei
térre esett. 1869-ben Deák-párti képviselőjelöltül léptették föl a Pe-
Török főereje az egyházkerület kormányzásában ál­ renczvárosban, de ellenfelét: Vidacs Istvánt választot­
lott. Kitűnő adminisztrátor volt, eleintén mint esperes, ták meg.
később mint püspök. Mindent közvetlenül maga szeretett Julius hó végén elutazott Gleichenbergbe s négy he­
végezni. Kiadványait nemcsak maga fogalmazta, hanem tet töltött ott. Némileg megerősödve, augusztus hó köze­
sok ideig maga többszörösitette is. — Ha azt mondták pén visszatért családja körébe Budapestre s teljes erejével
neki, hogy miért vesződik ily aprólékosságokkal, azt szok­ a kolozsvári kouvent előmunkálataihoz kezdett. Elnöki tisz­
ta felelni: „Ha azt akarod, hogy valami jól el legyen téhez híven a legcsekélyebb fontosságú irományokat is át­
végezve, csináld magad!“ — Hanem aztán rendben is volt tanulmányozta, órákat töltve íróasztala mellett. Vejei —
az ő keze alatt minden. Egyháza rendezését említettük theologiai és gymnasiumi tanárok — több ízben felkérték,
fentebb; egyházkerületét sovány pénztárakkal vette át s hogy ne menjen le Kolozsvárra, mert a hosszas út s a
most tőkékkel és nagy alapokkal adja át utódjának. A hűvös időjárás megárthat gyönge egészségének. Török Pál
kerület iskolái szervezetlen állapotban kerültek felügyelete azonban szívósan ragaszkodott föltett szándékához s azt
alá s most virágzó elemi, középiskolai és felsőiskolai tan­ mondotta, hogy ha le nem megy, sokkal nagyobb izga­
ügyet mutat fel egyházkerülete. Takarékosság 'és rend tottságot kell majd kiállania. És csakugyan szept. első
volt jelszava s ezek által kerületének s alantas intézetei­ napjaiban elútazott Kolozsvárra, jóllehet egy nappal előbb
nek szellemi és anyagi életét magas virágzásra jnttatá. sárgaságot kapott. Kolozsváron három napig időzött s be
Működése újabb időben az egyetemes református egy­ nem várva a konventi tanácskozások végét, elerőtlenedve
ház egész körére kiterjedt. Bár ellenezte a zsinatolást s visszajött. Ettől kezdve rohamosan hanyatlott egészsége.
mégis, mikor a zsinat fölállította a konventet s annak el­ Májbaja egyre fokozottabb mértékben terjedt s gyomra
nökévé, mint legidősebb püspököt őt tette meg, mint al­ alig volt képes emészteni. Szelleme azonban józan és üde
kotmányos érzelmű ember meghódolt a főhatóság rendel­ maradt e szomorú napok alatt is. Sőt midőn pár nap előtt
kezése előtt s 75 éves agg létére vezette a hazai ref. egy­ ágyba kellett feküdnie és lázgyötrötten kínlódott, a leg­
ház egyetemes ügyét. aprólékosabb egyházi és családi ügyek fölött sem szűnt
Török jeles gyakorlati paedagogus voh. Az egyházi meg rendelkezni. így például a király nevenapja előtt fi­
életnek is az iskolaügyi részét szerette leginkább. Alko- gyelmeztette káplánjait, hogy istentiszteletet tartsanak. Be­
tásai is, a papnövelde, gymnasium, felső leányiskola és tegségének súlyosabbra forduta óta dr. Barbás, dr. Wag­
körösi praeparandia, erre vallanak. Mint paedagogus gya­ ner, dr. Puky és öcscse dr. Török József gyógykezelték,
korlatilag is működött kisújszállási tanár korában s mikor de tudták, hogy minden segély hiábavaló. Karácsonyról
a papnöveldében tanított; de a mi legjellemzőbb, egyház­ megérkezett régi barátja Gönczi Pál miniszteri tanácsos
községében a konfirmandusokat, leányokat és fiukat, egész és este 10 órakor felment hozzá. Kérdésére Török szomo­
az utolsó évig mindig maga készítette elő a konfirmá- rúan felelte : „Teljesen rosszul érzem magamat." Tizen­
czióra. egy óra tájban nyugtalanul hánykolódni kezdett és más ágy­
Mint ember, a kálvinista jellem typikus képviselője ba tétette át magát. Azután csöndesen elszenderült. —
volt; puritán a szó teljes értelmében, az értelem embere, Egynegyed tizenkettő volt, midőn Gönczy Pál feléje ha­
mikor alkotásról vagy cselekvésről volt szó, S e mellett jóivá, észrevette, hogy barátja megszűnt élni. Minden fáj­
oly nemes szív, gyöngéd érzés lakozott benne, hogy a dalom, minden halálküzdelem nékül múlt ki, anélkül, hogy
kik őt csak a kerület zöld asztala mellől ismerték, nem karakterisztikus arczvonásai megváltoztak volna.
tudták elképzelni, hogy lehet egy ily vasakaratu, hajtha­ Impozáns temetése okt. 10-én ment végbe.
tatlan és erősen értelmi irányzatú emberben oly gyöngé­
den érző szív. Hidegvérlisógét a leghevesebb vitákban is A kálvin-teri ref. lelkész•lakás és főiskola bejáratát
meg tudta őrizni s szenvedélyét kitörni alig látta valaki. és feljáratát fekete lepel borította, megmutatva az utat a
Jellemének egy másik vonása a zárkózottság volt; csaknem második emeleten levő halottas-házhoz, melyben a virág­
közmondássá vált róla, hogy a mi bizalmasat Törökre biz erdővel és koszorúkkal borított ravatal körül a református
*
 366
főgymnasium és papnevelő intézet 6 — 6 növendéke képezte
a diszŐrségét.
Déli tizenkét óra után zárták el a halottas szobát a
közönség elől. Délután két óra tájon a fedelével lebontot­
ták a holttestet magában rejtő erczkoporsót s elhelyezték
rajta a családtagok koszorúit. A közönség gyülekezni kez­
dett, hogy jelen legyen a gyász-szertartáson.
A Kálvin-téreu gyalog- és lovasrendőrök foglaltak ál­
lást, szabadon tartva az utat a lelkész-lakás és a templom­
nak gyászlepellel bevont főbejárása felé.
Mind a templom, mind pedig a lelkész-lakás csakha­
mar megtelt a feketébe s lelkészpalástba öltözött vidéki és
fővárosi lelkészekkel, a küldöttségek tagjaival és diszes kö­
zönséggel, mig a nagy közönség beláthatatlan tömegben
foglalta el a Kálvin-lérnek a rendőrség által vont kordonon
kivül eső részét.
Három órakor hozták le a lezárt koporsót a halottas­
szobából s a templom bejárat előtt levő oszlop-csarnokban
helyezték el, mire megkezdődött az egyházi szertartás.
A papnövendékek egyházi énekkara nyitotta meg az
egyházi szertartást; elénekleve a „Te benned biztunk eleitől
fogva“ kezdetű XC. zsoltárt Szotyori Nagy Károly orgoná-
zott s az ő vezetése alatt énekelt az énekkar, a gyönyörűen
előadott zsoltárral megindító hatást keltve.
Ezután R é v é s z Bálint debreczeni superintendons
mondott igen szép imát, melyet a jelenlevők siri csendben
hallgattak végig. A galambosa szuperintendensnek magának
is remegett a hangja, mig az imát elmondta, a jelenlevők
közül pedig sokan törölgotték szemeiket.
Még egy rövid ének volt s ezután megindult a menet
a kerepesi-úti temető felé.
Elől a főgymnasium tanári kara, a gyász fátyollal be­
vont nemzeti szinti iskolai lobogóval. Utánok az országos
protestáns árvaház növendékei, vezetőikkel, a papnevelő­
intézet növendékei, a küldöttségek, a koszorúkat szállító
kocsi s a papság egyik része, közvetlenül a halottas-kocsi
előtt.
A hat ló által vont halottas-kocsi két oldalán 1 2 — 1 2
főgymnasiumi tanuló és papnövendék haladt; mellettük 4 —-
4 pestmegyei huszár, káplárjok vezetése alatt s legszelről a
temetkezési társulat disz-ruhás emberei égő gyertyákkal. —
A kocsit az elhunyt családjának tagjai s rokonai követtek,
utánok a püspökök s a papság másik része, végül a nagy
közönség és a kocsik. A menet a Károly-köráton Yégig ha­
ladva, a kerepesi úton ment ki a temetőbe, a Deák mauzó­
leum felé vozető úton levő sirhoz, a hol szinten nagy kö­
zönség várakozott. A nyitott simái a theologusok egyházi
énekkara egy zsoltárt énekelt e l; majd Filó Lajos nagykő­
rösi lelkész és kerületi főjegyző a koporsóhoz lépve mondott
búcsúztatót. Kiemelte, hogy ha csupán a maga nevében kel­
lene is búcsúznia, fájdalmas lenne reá nézve, mert két év­
tized óta volt tanúja az elhuuyt áldásos tevékenységének s
közhasznú munkálkodásának, a miben nem tudott fáradni. Fel­
sorolta a negyvennégy éven át szerzett érdemeket, melyeket
ez idő alatt az elhunyt, mint a budapesti ref, egyház lel­
késze s valódi lelkipásztora szerzett. Nagy gyásza van a
dunamellóki egyházkerületnek, melynek Török 23 évig volt
püspöke. 248 anyaegyház, vagyis 340,000 lélek gyászolja
nagynevű püspökét, kiben több tanintézet veszitette el lég -
hűbb gyámolitólát. De kettős gyásza van a budapesti ref.
theol. akadémiának, a tanitóképző-intézetnek és a főgymna-
siumnak, mert ezeket ő hozta lé tre ; ezek az Ő nevének
maradandó emlékei. Vázolta még Török érdemeit, melyeket
mint az egyetemes convent elnöke szerzett. Végezetül Filó
megható imát mondott, mely után az énekkar énekelt s ez­
zel a temetési szertartás hat óra fele véget ért.
A gyászszertartáson jelen voltak: Tisza Kálmán, Tré-
fort Ágost, dr. Pauler Tivadar, Kemény Gábor báró és
Bedekovich Kálmán miniszterek, Perczel Béla a lur. curia
másodelnöke, Jókai Mór, Tlialy Kármán, Mocsári Lajos, Tur-
gonyi Lajos, Urányi Imre, Kálmán. Lajos, Hegedűs László,
Móricz Pál, Jónás Ödön, Tisza László, Vizsolyi Gusztáv,
Izsák Dezső, Halász Géza, Győry Elek, Prónai Gábor báró,
Hegodüs Sándor, Kiss Albert, Bódog Albert, Lükő Géza,
Madarász József, Csanády Sándor és -Vidlícskai József or­
szággyűlési képviselők, Ráth Károly főpolgármester, Kamer-
mayer Károly polgármester, Gerlóczy és Kada alpolgármes­
terek, Gönczy Pál, Szász Károly, Zádor Gyula és Jekelfa-
lussy Lajos miniszteri tanácsosok, Tóth Lőrincz kúriai bíró
s akadémiai tag, Zichy Antal, Váradi Károly, Ghiczey Samu,
dr. Kovács Gyula, Gyulai Pál, Kozma Sándor kir. főügyész.
Székely Ferencz főügyészi helyettes, Gervay főpostaigazga-
to stb., a ref. lelkész! karból ott voltak: Révész Bálint
debreczeni, Kun Bertalan miskolezi és Pap Gábor komáro­
mi püspökök, Szász Domokos erdélyi, Filó Lajos duna-
melleki, Tóth Sámuel tiszántúli és Antós János világi
főjegyzők, Sípos Pál pestmegyei, Koncz Imre serególyesi,
Baksai Kandói* kun-szent-miklósi, Kovács Antal terohegyi,
Kármán Pál torzsai és Szalai Antal külső-somogyi espere­
sek, Csikai Imre duna-vecsei kiérdemesült esperes, Ballagi
Mór, Dobos János czeglédi lelkészek, Békési Gyula debreczeni
gymnasiumi igazgató, Kassai Sámuel debreczeni jogtanár,
Kovács Albert budapesti theol. tanár s a ref, lelkészi kar­
nak számos tagja. A gyász-szertartáson hatóságok és tes­
tületek képviseletében a következő küldöttségek voltak je­
len: az evangélikus egyház kormánya részéről: Prónai De­
zső báró ogyetemes főfelügyelő, Fabinyi Theofil kerületi fel­
ügyelő a bányakerületi küldöttséggel, Czékusz, Szeborényi,
Geduly és Karsai szuperintendensek, Teutsch erdélyi evang.
szász szuperintendens ; a budapesti evang. egyház részéről: Győry
Vilmos, dr. Scholtz Gusztáv, Doleschal, Backat Dániel és
Láng Adolf; a budapesti skót missio részéről: Moódy és
König lelkészek: Pest Pilis-Solt-Kiskunmegye képviseletében:
Balogh Imre, Madarassy István, dr. Sivák Imre, Ilkey Sán­
dor, Bellagk Imre, Taky István, Dalmady Győző, Beniczky
Lajos, Viczián Ádám, Kapczy Vilmos és Boross Pál; ott
voltak továbbá: Kovács Lajos lelkész és Ádám László pol­
gármester vezetése alatt a nagykőrösi ref. egyház küldött­
sége, a kecskeméti ref. egyház küldöttsége, a mezőtúri ref.
egyház küldöttsége, melynek Turgonyi Lajos vezetése alatt
 367
tagjai voltak: Bódi István fdgondnok és Vértesi Mér se­
géd-lelkész, a dunamelleki egyházkerület főiskoláinak s a
budapesti papnövelő intézetnek és gymnasiuuinak tanári ka­
ra, a sziget-szentmiklési, dunavecsei és váczi ref. egyházak
küldöttsége stb.
A koporsót s a külön kocsit a következő koszorúk
ékesítették:
A család gyönyörű, nagy koszorúja délszaki zöld nö­
vényekből, fehér kaméliákból, tea-rózsákból és más, most
ritka élő-virágokból készült; széles és hosszú, fehér szalag­
jain nagy arany betűkkel e felírások olvashatók: „Elfelejt-
hetetleu jó atyjoknak — hálás gyermekei.“ Babér-levelekből
és élő virágokból készült koszorú, fehér szalaggal s e fel­
írással: „Seretett bátyánknak — Török János és Tőrök
Árpád, „Pálma-ágakból és délszaki növényekből készült ko­
szom, fehér szalagjain e felírással; „Elfelöjthetetlen, drága
barátjának — Ghiczey Samu és családja.“ Örökzöld koszo­
rú, fehér szalaggal e feiirással: „Felejthetetlen püspökének
s jó barátjának — Szilágyi Sándor.“ Babér-levelekből ké­
szült koszorú, fekete atlasz szalaggal s o felírással: „In
dankbarer Erinnerung ihrem Superintendenten — die deut­
sche ref. G-oineinde Budapest.“ Babárle velőkből készült ko­
szom, fehér atlasz szalaggal s rajta e feiirással: „Szeretett
főpásztorának — a budapesti ref. theo). ifjúsága.“ Rózsákból,
begónia- s thuja-levelekből, pálma-ágakból és másdóls.zaki- s
élő virágokból készült koszorú, a főváros színeit viselő sza­
lagokkal s e fölirásokkal: „Török Pálnak — Budapest fő­
város közönsége.“ „Török Pál emlékének — az erdélyi
ov. ref. egj'házkerület.“ „Tiszteletűk jeléül Korányi —
Frigyesnó leányaival.“ „Török Pál — feledhetetlen bará­
tunknak.» (Syiedland Frigyes és neje küldték.) „Felejthe­
tetlen barátjának — Ballagi Mór és családja.“ „Török Pál
püspök urnák — a nagykőrösi tan. kápezde tanárai.“ „Tö­
rök Pálnak, felejthetetlen atyjai vezetőjüknek a buda­
pesti ref. főiskola tanárai.“ „Felejthetetlen jó barátjának —
Balogh Imre és családja.“ „In inemori of Superintendent
Török — The warm frind of the scottish mission.“ „A skót
iskola növendékei.“ „Hálából — a skót iskola tantestülete.“
Élő virágokból, páfránylevelekből, babérlevelekből és cziprus-
galyakból készült koszorú. (Hots Ödön küldte). „Szeretve
tisztelt főpásztorának — a budapesti ref. főgymnasium ifjú­
sága.“ „Tisztelve szeretett barátjának —- Görgey János és
Gyula.“ „ A dunamellóki ref. egyházkerület — főtiszteletü
Török Pál püspöknek.“ „Török Pálnak, elfelejthetetlen, sze­
retett püspökének — a pesti ref. egyházmegye.“ „Főtisz­
teletü Tőrök Pál lelkésznek — a budapesti ref. egyház ta­
nácsa.“ „Szeretett gyámjuknak — Egrcssy nővérek.,, „A
budapesti ref. főiskola felejthetetlen alapítójának — hálás
tanítványai: Benitzky Lajos, Dékáuy Mihály, dr. Puky Ákos,
dr. Váradi Béla,“ Babérkoszoru. (Simon Dezsőné küldte.)
„Török Pál püspökuek — a halasi ref. egyház és gymna-
sium.“ „Török Pálnak — a kecskeméti ref. egyház.“ „Fe­
lejthetetlen püspökének — jd. gróf Ráday Gedeon.“ „A kül­
ső-somogyi egyházmegye — tisztelet jeléül.“ „A vértesaljai
egyházmegye — tisztelet jeléül.“ „A nagykőrösi református
egyház — főtiszt. Török Pál püspök urnák.“ „Törők Pálnak
— Fördős L .“ „Szeretve tisztelt főpénztárnokának — a
kecskeméti egyházmegye. „Törők Pálnak — a kecskeméti ref.
főiskola.“
JÓBKÖNYVE.
— (Bibliai tanulmány.) —
Irta:
Benkö István,
(Folytatás.)
6 ) J ó h n a k és b a r á t j a i n a k h a z á j a é s k o r a .
„Vala egy ember Uz földében“ igy kezdődik a könyv
és Uz földét jelöli meg Jób küzdelmei szinteréül. De hol
van e föld ? Palesztina határain belől nincs, tehát azon kí­
vül kell lenni. Nézzük azon adatokat, melyekből a legjobb
hozzávetések szerint megállapítható, hogy hol volt ez Uznak
nevezett föld.
Magából a könyvből meríthető adatok a legfontosab­
bak. Az I. fej. 3. versben Jób ügy van feltüntetve, m inta
ki „nagyobb vala a napkeletén lakó minden embereknél“
(nnjP benéjkedem=mapkelet fiai); itt tehát napkelet
fiaihoz van számítva s igy általánosan meg van mondva,
hogy k e l e t e n lakott. Ez a kelet vagy napkelet pedig a
Jordánon túli Palestinától kezdve keletre magában foglalta
a syr arab pusztát az Eufratesig, északra fel Damaskusig,
délre köves Arábiáig (Esaiás 11. 14; Jer. 49, 28; Ezek.
25, 4, 1 0 ; Nurneri 23, 7; Gén. 29, 1). E főidet pedig
s}rr, arab és aram eredetit törzsek lakták, és mivel Uz Gén.
10. 23 szerint, mint Arámnak fia az arameusokhoz tarto­
zik, a kik e pusztán laktak; Gén. 2 2 . 11. szerint, mint
Nakhornak, Ábrahám testvérének fia, a nakhorétákhoz; Gén.
36. 28. szerint pedig mint Seirnak unokája a horétákhoz
számittatik, a mely törzsek pedig a pátriárcbai korban P a-
estinától délre és délkelet felé a Seir hegység körül lak­
ait: némileg ki Yan mutatva a hely, hogy hol kellett lenni
Uz földjének. Uz földjének, mely mellékesen megjegyezve,
magáról az alapitóról, Uzról, nyerte nevét, közelebbi megha­
tározására szolgálnak még a következő adatok. Ugyanis I.
15. 17. szerint Uz földié ki volt tévő egyfelől a sabeusok,
másfelől a khaldeusok rabló becsapásainak; e törzsek tehát
az Uzzal szomszédos területen laktak; II. 11, v. szerint
pedig lígy látszik, Iduinea közel feküdt, mert ennek Témán
nevű városából jön el Elifáz Jóbnak látogatására. De más­
felől az uzziták (Uz lakói) ismeretesek voltak Témán és
Seba karaványaival (VI. 19. v. szerint) és ez ismeretség
onnan származott, hogy e karavánok Uz földje mellett ha­
ladtak el, a mint kereskedett, mi czikkeiket a palesztinai
út irányában a középtenger partjaira szállították. Témán
pedig idumeai város volt s körülbelül egy mérföldre feküdt
Petrától, mely utóbbi város pedig (Petra=Selah vagy Jok-
theel) a Seir hegyétől keletre fekszik, Ezen felbozottak te­
hát meglehetős pontossággal megjelölik Uz tartományát*
 368
Teküdt ezek szerint üz földe északkeletre Idumeától a nagy
arab pusztán, határolta keletről a kháldeusok földje (1.17),
mint a melybe benyúlt, délről Idurnea (II. 11), nyugatról
Judea (II. 11). Nyugati határul Judeát azért tartjuk, mivel
Zofáv Noama városából jön Jóbnak látogatására, o város
pedig valószínűleg egy a Josué XY. 41. említett várossal,
mely pedig Júdeábán volt. A septuaginta megjegyzése sze­
rint i s : év A ldínőt In i roíg o()íoig 5 lőov^aíag v m i
^Agct/Mag, hol Uz 'AvSing néven van nevezve, általában
megegyezik a már említett helylyel, a mennyiben Uz Idumea
és Arábia határán fekszik, Idumea északkeleti részén be­
nyúlva az arab pusztába.
Ptolemaeus (5. 19. 2.) leír egy fartományt, melyet
(Avőitat) Aesitae-nek nevez, mely feküdt az arab puszta
északi részen, nyugatra Babyiontól és az Eufratestől ha­
tárolva, északról a Cauchabenusoktól. E leírás, úgy látszik,
Uz földére vonatkozik, de hogy nem egyez meg a helyes
leírással, azt a fennebbiekből láthatni, mivel az itt leirt hely
sokkal magasabban fekszik északra, s igy fekvése nem egyez
meg a bibliából eléggé meghatározható Uz földével; de más­
felől a név sincs helyesen használva, a mennyiben igazolat­
lan, hogy miért használ Ptolemaeus ^Atolrca ^Aiceívai, Ae-
sitao) elnevezést ’Avolng helyett.
Némelyek Idumeát és Uz tartományát egynek tarto t­
ták, vagy tévedésből Összezavarták, a mint ezt Eusebiusnál
látjuk: JIdoriuc(lct yÚQcc yHo<xv—Eőnii wm'kzixo* Eart őe
&{.Lcpí vfjv Ití-TQCiv, r<x/j(xhjv}] xaloífiG)’}], f\ y,ccra vívóig
'Avovcig ytúQfxzov yIco^ — Idumea Esan tartománya —■mel­
léknevén Edom : van Petra körül, Gkibalénónek neveztetvén,
vagy némelyek szerint Ausitis Jóbnak tartománya. De mint
a fennebbiekből láttuk Idumea ós Uz földe két különböző
tartomány, a minthogy ez Jeremiás 25, 20 -— 2 1 v.-ből
világosan kitűnik, mint szintén siralmak 4, 21-ből, hol ez
mondatik: „Örülj és vigadozz Edonnak leánya, ki lakozol
Uznak földében.“
Josephus említi Ouoog-t Aramnak fiát (Gén. 10. 23.)
mint Trachonitisnak és Damaskasnak alapitóját; mint szintén
a régi keresztyén syr-árab és islam hagyomány a termékeny
kelet haurani vidékre teszi Jób lakását, hol Jóbnak zárdája
is van; továbbá Jahn, Fries, Bochart, Wotzstein stb. nézete
szerint, fenn északon Damaskus környékén lett volna Jób
lakása; de a hypothesis nem egyezik meg Jeremiás és a
siralmak idézett helyeivel, valamint a Jób könyvéből merí­
te tt adatokkal, ennélfogva Jób lakásául a már említett Idu­
meától északkeletre nyúló földet kell tartanunk.
(Folyt, köv.)
VIDÉKI ÉLET.
A d eési egyházm egyéből.
Deési ev. ref. egyházmegyénk szeptember 30-án
tartá meg őszi rendes közgyűlését, a rendes esperesi elnök­
let alatt. A papság igen szép számmal volt képviselve; a
világiak közül egyedül meltóságos Simó Lajos egyet, gond­
nok, országos képviselő úrhoz vala szerencsénk, megyénk
nagyérdemű főispánját ós Deós város ügybuzgó polgármesterét,
kik minden adandó alkalommal tettekben gazdag, példás
buzgalommal viseltetnek egyházi ügyeink irán t: ez úttal
hivatalos teendőik, más irányban foglalták el. Délelőtt 10
órakor, a gyűlési tagok számbavétele után, testületileg tem­
plomba mentünk, hol tiszt. Miklósi József pánczól-csehi ref.
lelkész afia Pál apostol Vl-ik rész 10— 17 versei alapján
tartá alkalmi beszédét, fejtegetvén beszéde folyamában a
protestáns buzgóságot és áldozatkészséget, mely, valamint
a múltban, úgy jelenben ós jövőben is egyedüli biztosítéka
egyházaink, templomaink ós iskoláink fenmaradhatásának.
Ezekből kifolyólag a zsinati munkálatok legszebb alkotására
az „ o r s z á g o s s eg ó ly a 1 a p “ tervezetére mutatott, a mely­
hez való buzgó lelkiismeretes javulására ós felkarolására nem­
csak vallási, hanem nemzetiségi legszentebb érdekeink kö­
teleznek. Minden tekintetben sikerült beszédében a társadal­
mi, családi ós magánélet köréből vett meglepő hasonlatokban
és példákban mutatá föl egyházi életünk kepét, a minden­
napi, csaknem koldulásra kényszerítő szegénységgel való
küzködóst s ezekkel szemben a vallásos buzgóság ós áldozat­
készségnek újjá teremtő, alkotó és fentartó erejét. Hatásos
beszéde végeztével buzgó imában kért áldást hazánkra, nem­
zetünkre, felségesen uralkodó koronás királyunkra ós az
egész kir. családra, Deós város minden lakóira ós az egész
gyülekezetre.
Templomozás után a polgári iskola egyik termében
gyűltünk egybe, hol ugyanis az egyesek ós egyházközségek
részéről felhozott kérvények beszedése után, a tárgyalás kez­
detét vette. Legelsőben is felolvastattak az érd. ref. egyház-
kerület móltsg. állandó ig. tanácsának leiratai a domestica-
cassa óvenkint folyósítandó kamatai és az államsegélynek
jövőre nézve 5 cyklus szerint való kiosztása tárgyában. A
domestika kamataiért — a hivatolt leiratban megállapított
módoaztok szerint — ez évi decz. 31-éig kell közgyűlés
útján folyamodni, melynek közvetítésére nji. esperes afia fel­
hatalm aztatok Az államsegélyi körök megállapítása szerint,
hogy deési egyházmegyénk a III-ik körbe esik, eszerint 1885«
ben kell ez egyházmegyéből segélyeztetésórt, a megállapított
módozatok szerint, folyamodni. Megjegyeztetven állandósított
segélyben részesülnek egyházmegyénkben: a kaczkói lelkész
100 frt, kidéi lelkész 5 0 fr t, pánczól-csehi lelkész 50 frt,
Bántó Mihály, esztónyi lelkész 50 frt, Czinege M. al.-tőoki
tanító 2 0 frt, Farkas Sámuel némái tanító 15 forint. —
Összesen 285 frt.
Esperes afia jelenti, miszerint a kaczkói znissionarius,
Berde Áron afia a mltsg. ig. tanács kinevezóso folytán
állomását elfoglalta. Közgyűlésünk örvendetes tudomásul vet­
te s ünnepélyes beigtatására esperes afia intézkedését kérte.
Tárgysorozat renden bemutatja elnöklő esperes afia a kendi-
lónai papi ós kántori dijlevelet.
Közgyűlésünk tudomásul vette s óhaját fejező ki az
iránt, vajha a nemes keblű patrona, gróf», Teleki Miksánó ő
nsga a csekélyre menő fizetést valamivel javitná ? Ez óhaj
kifejezése ós a diólevélnek a mltsg. ig. tanácshoz leendő fel­
terjesztésére esperes afia bizatik meg. Ezután az „ o r s z á ­
gos s e g é l y - a l a p a rovatos ivei vétettek számba. Sok t.
 369
afia nem összegezte az aláírásokat és így e tudósításban
nem jelezhetem a megyénkben begyülendő összeget.
A délelőtti ülés 1/22 órakor eloszlott; d. u. 3 órakor
folytatólagosan elővétetett a domokosi ev. ref. egyház regale
joga szabálytalan kihaszonbérelése tárgya. Ez ügy a t. pap
és presbyterium részéről egy meglelietős inprudentiat invol­
vál és mint ilyen több oldalú recriminatíora adott okot.
Mltsg. Simó Lajos egyházmegyei gondnok ur indítványára
az esperesi intézkedés helyeslésével — közgyűlésünk elfogad­
ja és határozatiig kimondja, hogy a domokosi ref. egyház
regale joga a többi regale jogosultakéval együttesen cumu-
lative adassák ki — a kihaszonbérelési szabályok szem előtt
— és az egyház részesedési aránya fentartásává). Lelkész
és presbyterium imprudens eljárása miatti kellő eljárás esp.
afiára bízatott.
Ezen sok időt igénybe vett ügy után, egy esetlenkedő,
írásos panasz olvastatott fel a közgyűlés f e g y e l m i b í r ó ­
s á g a , vagy ha úgy tetszik, az „e. m. k ö z t ö r v é n y s z é k “
előtt. Esetlennek kell neveznünk ama román kjegyző (ez­
úttal nevét elhallgatom) légből kapott vádlevelét, melyet egy
kántor aha ellen beadott, mely vádirat sorai között többet
lehet olvasni, mint soraiból. Még tetézte személyeskedő ten~
dentiáját egy a panaszlott kántor részére kiállított „E 1ő 1-
j á r ó s á g i b i z o ny i t vány n y a 1, “ mely akár az „ Ü s t ö ­
k ö s “ akár a „B o 1o n d is t ó k“ eredeti okmánytárába leg­
első helyet foglalhat el hogy többet belőle ne említ­
sek, nevezett kjegyző ur panaszlott erkölcsi élete rová­
sául emliti ki, hogy egy Ízben „ t e h e n e e l l e n v é g r e ­
hajtást vezetett“ meg „ h o g y őt e g y s z e r meg­
s é r t e t t e , de a z u t á n m e g k é r t e “ s mindezek­
ről ad ő t. i. panaszló körjegyző ur saját neve aláírásával
egy elöl járósági’ bizonyítványt I Oh tempóra, oh m ores! És
e panasz mellett volt beadva az illetékes lelkésznek is egy
panaszsza, mely a többek közt kéri, hogy vagy őt, vagy
kántorát csapják e l! . Éhez som kell kom mentatár. Hanem
illik rá, mit a jelenések könyve mond a laodiceabeli gyü­
lekezet angyaláról. (Jelenések könyve III. rósz 15. 16.
vers) A hibát leplezni nem akarjuk, a hibás bűnhődjék, ez
igenis minden jel lemes ember elve. Ámde „au d ia t ú r e t
a l t é r a p a r s “ tartja az osztó igazsági Éz mi tör­
ténik az esetre, ha az illető bepanaszolt egyházi egyén ár­
tatlan! Felelet rá az a szomorú tapasztalat, miszerint az
egyházi egyén marad a meghurczoltatás mocskaival és gyanú
árnyékaival s punctum, — mert az az egyházi fegyelmi
bíróság, mely egyházi hivatalnok ellen bárki vádjára fegyel­
mi keresetet visz keresztül — nem kéri ilyen kereset ke­
resztülvitelét az alaptalan vádaskodó illetékes polgári bírósá­
gától. Száz közül ritka .egy eset, És ez, a mire a leg­
újabb egyházi törvényeinkben említés nincs, s minek foly­
tán az egyházi hivatalnok ki van dobva nem egy paraszt
ember, hanem annál alantabb álló, akárhányszor egy meg­
romlott életű egyen panaszsza folytán fegyelmi eljárás in­
dításának, de nincs garantirozva az egyh. hivatalnok részére
ártatlansága esetére a kellő elégtétel — — mi egy román,
nem a hallgatók közé tartozó egyénnel szemben még meg­
járna, de a hallgatókkal szemben jézusi türelemmel hordoz­
zuk meggyaláztatásunkat s a gazság túlsó oldalon markába
nevet az ártatlan meghurczoltatásán. Beánk szórják a rága­
lom köveit, a gyalázat minden m o csk át--------és mi hor­
dozzuk krisztusi módon. Kérdem: hol van az a féreg,
mely föl ne emelné fejét, midőn rája taposnak? hol van az
a birka türelem, hogy valaki magár az osztó igazság vé­
delme alól kilöketve látván, el ne veszítse minden élet­
kedvét, kihez és ki ellen bárkinek és mindenkinek joga van,
de nekie senki ellen sincs, sőt nem lehet, nem illik, nem
szabad! Hát ha még „az ú j a k k ö z ö t t v a l ó k e r e s z t ü l
n é z é s e t e k “ a mindenki által látott, észrevett pressiokat,
nyilvános helyen való reánk förmedóseket, finomul rejtege­
tett tőrrel való megtámadtatásunkat vesszük?! Oh, bizony
nagy lélekkel kell hordozni a terhet, hogy könnyű és gyö­
nyörűséges legyen! Úti figura docet ezen a közgyűlé­
sen. Nehány válóper felvétele után esti 7 órakor egymásnak
jó éjt kívánva oszlottunk szállásainkra s morfondizálhattunk
a thema felett:
„Színes üvegen ne nézz a jövőbe,
Nagy ábránd nyomdokán silány való jő be!“
(r. 1.)
A marosi egyházm egyéből.
— Őszi közgyűlés. —
Őszi közgyűlésünk október 4-ére volt összehiva M.-
Vásárhelyre. Fölszodkelőztünk hát s gyülésezni mentünk.
Azonban a reggeli órákra hirdetett gyűlés csak dél fele nyíl­
hatott meg a gyülekezők késlekedve érkezése miatt. Egyi­
ket a távollakás, másikat a heti vásár, harmadikat pedig
tán az otthon kényelme késleltette a megérkezésben. A
megjelentek száma alig tehető 30-ra, a mi egy ily nagy
egyházmegyében fölötte kevés.
Tekintve, hogy az ily rendkívüli gyűlések iránt nem
nagy érdeklődés mutatkozik sem itt, sem egyebütt s te ­
kintve, hogy az államsegélyből ezután már nem minden
egyházmegye részesül minden évben s az ez iránt történő
folyamodások ügye nem képezi gyűlés tárgyát minden év­
ben ; tekintve továbbá, hogy ezen gyűléseknek kevés tár­
gya szokott lenni, elannyira, hogy néha üszőkénél fogva
kell előrántani valamit, szóval csinálva kell csinálni a tár­
gyakat, hogy összehívásuk ne történjek puszta formaszerü-
sógből. Vájjon nem lehetne vagy egyszer el is hagyni a
rendkívüli gyűlést, főleg ott, hol az egyházmegyei tanács
rövid időközökben amúgy is rendesen ülésezik? Igaz, hogy
valamely gyűlésnek fontosságát nem a tárgyak sokasága
adja meg, de az is igaz, hogy nem a gyülésezésben nyil­
vánul az „ecclesia militans“ . Ezzel szemben az is igaz,
hogy ez a gyűlés szervezeti törvényünkén alapul, tehát
megtartandó, de hát a törvény vájjon decretum aeternum?
Gyűlésünk fénypontját az elnöki megnyitó képezte,
melyben az esperes teljes objectivitással tüntette fel a múlt
gyűlés óta történteket, áristidesi egyenességgel adott szá­
mot az általa teljesített minden intézkedésekről. Az élénk
 370
tetszéssel fogadott megnyitó beszéd után, a leiratok felol­
vasása következett, melynek tudásul vétele után fináncziális
■ügyekkel foglalkozott jó ideig a gyűlés. A directori száma­
dások kezelési hiányt nem mutattak, csak hogy némely,
közpénzeknél sok hátralék mutatkozik, minek oka nem any-
nyira a fizetési képtelenség, mint inkább az engedékeny
elnézés. Minthogy némely egyházak és egyesek hátráléka
szerfelett nagyra nőtt, jelentékeny törléseket kellett hogy
engedélyezzen a gyűlés. Reméljük, hogy jövőben a hátralék
nem nőni, hanem apadni, sőt teljesen elenyészni fog. Még
a visitatori napi dijak körüli eljárásra — a mennyiben itt
is engedékenység létezik — lenne megjegyzésünk, de ezt
most mellőzzük.
Az országos domestica is élénk e szmecserere adott
alkalmat. Olyan ügy ez, melyért lelkesedni kellene még an­
nak is, a kinek a költő szerint próza minden része s tú­
zok módjára alant járó gondolatával nem nagyon fogékony
a messzire kiható intézmények iránt, hiszen, a ki erre ál­
doz, minden fillérrel egy talpkövet teszen lo azon épülethez,
melyből, mint hajdan József gabnatárából, fölsegélést nyer
a szegény, a szűkölködő. Azonban meg kell vallanunk, hogy
a mily szent a domestica czólja, ép oly súlyos feladat meg­
oldása vár ennek érdekében a papokra. De ez nem panasz.
A nagy Deák Ferencz ezt szokta mondani, hogy a kis lel-
küek sokszor lehetetlennek tártnak oly dolgot is, a mi csak
nehéz. A domestica keresztülvitelét mi sem tartjuk lehetet­
lennek, csak kissé nehéznek. De minél nehezebb és küzdel­
mesebb valamely ügy kivívása, annál édesebb a jutalom is
a küzdő bensőjében: az öntudat. Álljunk hát ez ügy melle
szóval, tettel egyaránt, hogy le^esedesük melege olvaszsza
fel a közöny jég kérgét az elfordulni akaró szivekről. Szólani
szép, tonniwég szebb, de lütni a sikert, oh, ez már boldogító is!
Kifejezést nyert gyűlésünkön egy aggodalom is, a
miatt, hogy a közerkölcsiség megtámadva látszik lenni a
vadbázasok szaporodásával. S ezek ellen nincsen országos
törvény e hazában! Pedig szükség volna o tekintetben a
parlamenti intézkedés. Vájjon a társadalom ezen sebének
orvoslására mikor kerül a sor a honatyáknál ?
Restauraltuuk is. Madaras János directornak hivata-
loskodási három éve letelvén, közfelkiáltással iijolpg meg­
választotta a gyűlés.
Végül a tanügyi előadó jelentése olvastatott fel, moly
jelentés kerekszámban 80 iskoláról szólott. A tankötelesek
száma 5864 s ebből igazolatlanul csak 85 mulasztott, idő­
közben meghalt 60, szülőivel más helységbe költözött vagy
szolgálni ment 152. Tanítói állomás megtérülése és járvá­
nyos betegségek miatt félbeszakadt a tanítás évközben 6
iskolában. A jelentésből kitűnt, hogy iskoláink körül a ta ­
nítók és iskolaszékek megteszik a magukét. Úgy legyen
ezután i s ! m —i .
KÜLÖNFÉLÉK.
Kolozsvár, 1883. október 13.
— A „Protestáns K özlönyére a folyó
év utolsó negyedére előfizetést nyitunk s
í elkérj ük az egyházi s isk olai ügyek iránt
érdeklődő közönséget lapunk sziv es pár­
tolására. A z előfizetési ár apunk hornlo*
kán olvasható. Fölkérjük egyszersm ind a
feles szám ú hátralékosokat hátralékaik
haladéktalan törlesztésére, hogy k ötelezett­
ségeinknek részünkről is eleget tehessünk.
Kolozsvárt, 1883. szept. hó végén. A „Pro­
testán s K özlöny“ szerkesztősége s kiadó-
hivatala.
Nyomatott Stein Jánosnál az ev. ref. főtanoda betűivel Kolozsvárt
— Szem élyi hirek . Az ér-kávási egyházközség D i ő-
s z e g i Mó r t , a völcsöki B a r a b á s L a j o s t , a h.-nádasdi
B é r e z i L a j o s t megválasztotta papjává. A három ifjú pá­
lyatársat örömmel idvezeljtik sorainkban. — S z a b ó P á l ,
sz.-szolnoki esperes a közelebbről tartott egyházmegyei köz­
gyűlésen az esperesi hivatalról lemondását ismételten beje­
lentette, azon hozzáadással azonban, hogy a közelgő egy­
házi tisztujitást még ő fogja vezetni.
— Az evangélik u sakko n ven tje Budapesten f. bó 10 —
1 2 -en ülést tartott. Báró Prónai Dezső főfelügyelő a meg­
nyitó-beszédben szólt a németországi Luther-ünnepélyekről
s a testvéregyházat ért csapásról, Török Pál elhuny tárói.
E csapás fölött jegyzőkönyvileg} fejeztek ki részvétet. Az
ülésnek két fontos tárgya volt. Egyik a középiskolai tör­
vény tekintetében való eljárás megállapítása. Elhatározták,
hogy egy, a szuperintendensekből és szak férfiakból álló bi­
zottság készítsen munkálatot az egész tanügyi reformról s
terjeszsze azt a jövő évi convent ele. Másik tárgy a Sza-
kolezán megjelenő „Koruhev* czimü tót lap ügye volt, a
mire a belügyminiszter hívta fel az evang, egyházat, hogy
vessen véget az egyház palástja alatt abban folyó pánszláv
üzelmeknek. Sokan szóltak erélyesen e tárgyhoz, köztök
Ivánka Imre s Szontagb Pál. Némelyek azt mondták, hogy
ilyenben Ítélni a sajtóbiróság dolga. Mások az esperessé-
gekben vagy kerületi gyülósbon kívánták tárgyaltatni. Nagy-
fontosságú volt a Szeütiványi Ödön kér. felügyelő nyilatko­
zata, mely szerint mit lehetne várni az esperességi eljá­
rástól, midőn e muszka propagandát űző lap főszer kész tőj e
véletlenül a főesperes, társszerkesztője pedig az alesperes ?
Fábiny Theofil azt jegyző meg, hogy delogálni kell más egy­
házi törvényszéket. Elhatározták, hogy az ügyet delegált
konzisztorium Ítélete alá bocsátják.
— B eöthy Zsigmondi kir. táblai tanácselnök és con-
venti tag ötven éves irói jubileuma megünneplésének esz­
méjét pendíti meg a Komáromi Lapok legújabb száma. Idő­
sebb Szinnyey József érdemes tudósunk ugyanis az említett
lap egy másik közlésében felemlíti, hogy Beöthy Zsi gmond
első verse 1834, márczius 23-án jelent meg a Regélőben.
A lap fölhívja az irodalmi köröket, de első sorban Komá­
romot, Beötbi Zsigmond szülővárosát, hogy ez első irói fel­
lépés ötvenedig évfordulóját a jövő évi márczius 23-dikán
alkalomszerűen megünnepeljék.
— öyászhirelc. Sylvester Domokos, vízaknai pap-
társunkat súlyos csapás érte: szeretett neje, Szőcs Erzsébet,
boldog házasságuk 1 1 -ik, élete alig 28-ik évében f. hó 3 -
án elhunyt, három kisded árvát hagyva hátra. A jeles egy­
házi férfi s derék családfő gyászában őszinte részvéttel
osztozunk. — N é h a i T ö r ö k P á l egyik gyászjelentése
igy hangzik: A dunamelléki ref, egyházkerület nevében mé­
lyen szomorodott szivvel jelentem, általánosan tisztelt és
szeretett püspökünk főtisztelendő és nagyságos T ö r ö k P á l
urnák, a magyarországi reform, egyház conventje egyházi
elnökének, a dunamelléki reform, egyházkerület püspökének
s a budapesti reform, egyház lelkészének, kir. tanácsosnak,
élete 76-ilc, püspöksége 23-ik évében, 1883. évi október
hő 7-én történt gyászos kimultát. A boldogult földi marad­
ványai f. hó 10-én délután 3 órakor fognak a pesti reL
egyház Kálvintóri templomából a kerepesi sirkertben örök
nyugalomra elhelyeztetni. Kelt Budapesten, 1883. évi ok­
tóber hó 8 -án. Áldás és béke lengjen porai feletti Gróf
L ó n y a y Menyhért, mint a dunamelléki ref. egyházkerület,
főgondnoka.
X III. évfolyam. Kolozsvárit, 1883. Október 21.
P R O T E S T Á N S KÖZLÖNY.
EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP.
S-A-
MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.
SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS:
b.-farkas utcza 16 szám, hová a lap szellemi s anyagi ügyeit
illető minden küldemények czimzendők.
ELŐFIZETÉSI ÁR :
Egész évre 6 frt., félévre $ frt., évnegyedre 1 írt. 5 0 kr.
frV-
•pELELŐS SZE R K ESZTŐ ÉS KIADÓ TU LA JD O N O S: S z á i S Z í
Egy test és egy lélek vagytok.
Tartalom : A „melegágy.“ Benkő Gyula. — J é b köny-
v e. (Bibliai tanulmány.) Benkő Istváu. — A paulicianusok szektája.
(Egyháztörténelmi tanulmány.) Nagy József. — Törvényjavaslat. —
Vidéki élet. A deési egyházmegyéből. A testvér egyházketületek kö­
réből. Fehér Gyula. — Nyilvános számadás. Nemes Árpád! — Kü­
lönfélék. — Körözvény.— Tárcza.
A „ MELEG- ÁGY. “
Midőn hosszas vajúdás után megszületett a kö-
zóptanodai törvény, mindazok, kik nem a politika
okulárjával vizsgálták, méltán örvendettek neki; mert
hiszen azt a rést, melyet a békekötéseken és az
1791. XXVI. t. czikken ütött, könnyen be lehet
dugni az 1848. XX. t. czikkel. Az a sokat vitatott
„suprema inspectio“ sem olyan mumus, hogy a min­
dig nyílt homlokkal járó s a tanügy terén a fáklya­
vivő protestáns felekezetnek e) kelljen bújni előle.
Szóval mi nem félünk tőle. Ámde egészen máskép
áll a dolog, ha a paedagogia szemüvegén vizsgáljuk
az új szülöttet. Minden része meg van; de nincs —
s zi ve . Állampolgárt akar emelni és nem e mb e r t ,
s ez a körülmény egy kissé gyönge lélektani isme­
retre vall; mert hiszen az ember nem g ép ; azt nem
lehet amúgy faragni, miut a márváuyt. A lélektani
nevelés vallásos nevelés nélkül megfejthetlen talány.
Nemcsak az anyagi természetnek vannak törvényei,
hanem a kedélyvilágnak is. Egyiknek tanítása a
másik nélkül legalább is fólszeg nevelés. Az isme­
retek gúlái, vallásosság nélkül, csonka pyramist ké­
peznek azon csúcs nélkül, mely azokat égbe látszik
emelni. S a midőn elismerjük a tudomány jogosult­
ságát, egyszersmind óvjuk meg a vallás szentségét
i s ; mert az ismeret termő fáján a legnemesebb gyü­
42. szám.
-te*
KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.
HIRDETESI DIJAK :
kétszer hasábozott garmond sor vagy annak tere 5 kr. Bé-
lyegdij minden beigtatás után 30 kr.
Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél külön kedvez­
ményt nyújt a kiadóhivatal.
-V*
3 D O n C X O !fc O S .
Efóz. IV. 4.
mölcs a vallás. Az emberi társadalom, az állam jól­
léte és virágzása nemcsak a tudományos fők mennyi­
ségétől függ, hanem a vallás-erkölcsi érzület minél
magasabb fokon, állásától is. Tehát az iskolai neve­
lésnek nemcsak tudományosnak, hanem egyszersmind
vallásosnak is kell lennie. Ámde a jelenkor „modern
pacdagogiája“ erre nem sokat látszik ügyelni. Az ö
„suprema inspectio“-ja minden egyébbel bajlódik,
csak a vallás tanítással nem igen. Ismerek állami
reáliskolát, melyben a 6-dik osztályos tanuló azt
kérdezte tanítójától, „hogy ugyan mire való a 19-ik
század utolsó felében vallást tanitani, hiszen egy mér­
tani feladat megoldása többet ér a világ minden val­
lásánál!“ Nó már kérem alásau, a melyik intézet­
ben úgy tanítják a vallást, hogy a 6-ik osztályos
ilyen kérdéseket tesz, azt az iskolát leghelyesebb
bezárni.
A debreczeni zsinat kimondta, hogy „a ref.
iskolák mindenestől az egyház testéhez tartoznak.“
És mi tartja fenn az egyházat? A v a l l á s o s s á g .
Ez alapította iskoláinkat, s ez tartja fenn máig is.
Pedig valljuk meg egész őszintén, hogy bizony a mi
protestáns iskoláinkban is gyenge lábon kezd állani
a vallás-tanitás, s ma holnap csak képmutatássá de­
valválódik nálunk is a vallásosság. Egyhazunk kiváló
nagyjai, kiknek — mint a krumplinak — a jobb
része, a földben van, vagyonukkal, vérükkel is igye­
keztek áldozni a protestantismnsórt; mert az ö ál­
dozatkészségüknek „melegágya a v a l l á s vala. Ma
már csak ügy üstökös gyanánt látunk egy-egy méltó
utódot, bova-tovább mind nagyobbodik azoknak a szá­
ma, a kika modern paedagogia hatása alatt mintegy
m o t t o j ó k u l tűzik ki azt, hogy „ ni nc s i s t e n ! “
Elkerülhetetlen szükséges volna, hogy m i n d e n

ref. g y m n a s i u m b a u á l l í t a s s á k f el e g y
v a l l á s - t a n á r i t a n s z é k , melyre a theol. facul-
tás tanárainak ajánlata folytán a legképzettebb pap-
jólöltek választassanak, kik aztán az illető gymna-
sium m i n d e n i k o s z t á l y á b a n , a szakrendszer el­
vei szerint, tanítsák a vallást s végezzék az iskolai
istenitiszteletet.
Az a mostani rendszer, mely szerint csaknem
mindenik osztályban más meg más egyén tanitja a
vallást, merőben tarthatatlan, mert veszélyes. S ha
azt akarjuk, hogy a Protestantismus diadallal har-
czoljon a pápizmussal, neveljük úgy a ref. ifjúságot,
hogyl egyen ek iskoljáink t empl omo k s te m-
p l o m a i n k i s k o l á k ; mert csak igy lehetnek ref.
gymnusiumaink igazán „ m e l e g á g y a i “ a vallá­
sosságnak.
Benkö Gyula.
JÓBKÖNYVE.
— ■ (Bibliai tamihnánij.) —
Irta:
Benkö István.
(Folytatás.)
A mi a barátok hazáját illeti: E l i f á z temáni volt,
azaz edomita, mivel Témán fővárosa volt Edonnak (Jerum.
49. 7. 20; Ezek. 25. 13; Amos 1. 11. 12; Abdiás 8 . 9)
T Á R C Z Z
RESUREXIT.')
Föltámadt a vihar, pokolbeli szörnyek,
S a mi drága, szent volt, mindent összetörtek;
Zuhognak a habok, az örvényt kitárva,
S Szeged felett ott ült a sötét Nirvána.
De az emberiség szive dobban, mozdul:
Legyen új teremtés, új tavasz a rombűi I
S mi eddig Írva volt, tény lett a látomás:
Halleluja zendül, itt a feltámadás !
Szász Gerö.
Phönix tüz-lángból, vizárból kél Szeged újra,
E szebbó-születés új ezerévre legyen!
Szász K áro ly .
A király Szegeden.
1883.
Mennyi éjt toldottak éjhez,
Hány nappalhoz új napot,
Mennyi tenyér lett itt kérges,
Mig eltűntek a romok!
S mennyi fő forralta tervét,
Mennyi kéz hordott, emelt,
Hány homlokra gyűlt verejték,
Mig új város nőtt e helytt.
*) Mutatványok a király szegedi látogatása alkalmából meg­
jelent „A feltámadt Szeged“ és r<Szeged halála“ czimü emlékla­
pokból. Szert,
372
Elifáz regi edomita név, a mint látszik Genesis 36. 4. 10.
1 2 . ós Gén. 36. 11. 15. szoros összeköttetésbe van hozva
Tómánoal. B i l d á d suach törzsből való volt. Suaoh, mint
Ábrahámnak Keturáhtól született fia s igy a keturaita törzs­
höz tartozó, előfordul Gén, 25. 2 . s mivel a Keturaiták
kelet fele laktak (Gén. 25. 6 .) az arab pusztán, a Suachról
nevezett törzs is itt lakott. Z o f á r Naama városból való.
Naama város említve van Josué 15. 41. v.-ben a Juda
nemzetségének városai között, moly edom határa mellett
délfelől a sephelai síkon feküdt. Hogy ez a város volté
Zofár lakása, bajos eldönteni. Némelyek úgy vélekednek, hogy
e város Syriában volt, a hol Naama gyakori helynév ; a
hagyomány (LXX. Eusebius) szerint pedig a mai Maon vol­
na e hely, Petrától kelet felé.
Az időt, melyben Jób barátai éltek, többen igyekeztek
meghatározni. Némelyek épen egész határozottsággal kimu­
tatják Jóbnak idejét. A LXX. fennebb látott apendixe sze­
rint, Jób korábbi neve Jobáb volt s fia Zerakhnak ós ural­
kodott Edom felett Bálák után. Ábrahámtól számítva az
Ezsau lineáján az ötödik vala s igy kortársa lett volna a
Jákob fiainak. így Jób a mózes előtti korszakban élt volna.
Ezen származási lajstrom azonban kétségkívül keresztyen
eredetű ós Jób nevének Jobábbal való önkényes egybeveté­
sén alapul. Némelyek Ámrámnak, a Mózes atyja kortársánák
(Kennicott) tartják, mások (Carpzov, Lightfoot, Ckrysostom)
a József ós Mózes közti időbe helyezik. Hales az Ábrahám
előtti korba teszi ós csillagászatilag kiszámítja, hogy Jób
t
i_~ Boldog, a ki egyet intve
Lelket millióknak ád
S egy szavával sziveinkbe*
Építi meg oszlopát 1
Szász Béla.
Kettős áldozás.
Két ital-áldozatot kór a haza földje. De nem bort
Lármás vig lakomán, sem keseregve könyet.
Hullass munka között verítéket a béke szakában,
S karczban véredet' ontsd ünnepi áldozatul.
Vargha Gyula.
Szeged, 1883 október 14.
A magyar koronának egy gyémántja sincsen; mégis
övó a föld legdrágább gyémántja: a nép szeretete.
*
A legnagyobb uzsorás a világon a király: „egyK szivet
ád s milliókat vesz érte vissza szivekben.
Jókai Mór.
Vannak, kik bűnösek a nópámitásban — számításból.
Vannak, kik bűnösek a nópámitásban — szenvedólyből.
De kik bűnösek a nópámitásban gyengeségből — a meg­
vetésre legméltóbb faj az. Ezek a bűnnek eunuchjai. Nem­
csak á saját gonoszságukat veszik fel, de környezetüknek
valamennyi gonoszságait. Neményi Ambrus
 373
szenvedése a 2337-ik évre esik Kr. e., a. közönséges szá­
mítás szerint 2130 évre, vagy a 8 1 8 -ik évre a vízözön
után és 184-ik évre Ábrahám születése előtt; Jákob csa­
ládjának Egyptomban való letelepedése előtt a 474-ik évre
és az exodus előtti 689-ik évre. Vannak ismét, a kik a Mó­
zes utáni korba helyezték, mint a Bírák, Salamon, Ahasve-
rus, Nabugodonozor Esdrás kortársát. Mindezek azonban csak
bozzávetósek, önkényes tulkajtások. Teljes határozottsággal
nem dönthető el, mikor élt Jób az idő roppant távolsága és
az adatok hiánya m iatt; elég, ha csak körülbelől is tájé­
kozva vagyunk az ő szereplése idejéről.
Az alább felsorolt érveknél fogva, melyek Zöckler és
Davidson után vannak előszámlálva: Jób, a legnagyobb va­
lószínűség szerint, a Mózes előtti és igy a patriárchai kor­
ban ólt és szenvedett.
1) Hosszú életideje a patriárchák melle sorolja, szen­
vedése után ugyanis még 140 esztendeig élt (42.6.): ehhez
véve szenvedése előtti esztendeit, mely a LXX hozzávetése
szerint 70 évre terjedt: legalább is 210 éves volt,
2) Az egyetlen pénznem, mely a könyvben említve
van: kesitah s melyet ismerünk a Jákob és Jó-
suó történeteiből (Gén. 33. 19. Jós, 24. 32) a patriárchai
korhoz tartozik.
3) Az előforduló három zenei hangszer, nevezetesen :
: o w u g á b = f u v o l a , fúvó hangszer; kinnör=^=qu i-
T A mester tanítványainak jóruzsálemi egyesülete csak
t á r , lyra, cithera, huros hangszer; és Fjfl to f= d o b , vevő
hangszer (2 1 , 12; 30. 31), mely hangszerek Fen. 4, 2 1 ;
31. 27. szerint a legrégibb közé tartoznak.
4) Jób a k ő r e Írásról vagy v é s é s r ő l beszél (19.
23. 24), mely irásnem, valamint a pergamen használata is
(31. 35) a Mózes lerégibb korra utalnak.
5) Azon tény, hogy Jób családja körében a papi tisz­
tet végzi és áldoz Istennek (1. 5.) a patriárchai szokásra
és korra mutat, a mint az Noé és Jákob patriárchák ha­
sonló cselekvónye igazolja (Gén. 8 , 20; 35. 2 ).
6 ) A 7-es szám — a 7 napi teremtés traditioja után
— szent volt a régieknél (Gén. 7. 2. 3. 10) és jellemző
volt istentiszteletükben, (Gén. 8 . 19. Niun. 23. 1. 4.) mely
tulkok és kosok megáldozásában állott. Jób barátai is 7
tulkot és 7 kost áldoznák (42. 8 ).
7) A bálvány-imádásnak egy nemere, nevezetesen a
csillag iraádásra vagy Sabeismusra való vonatkozás (31. 26)
szintén a legrégibb vagyis a patriárchai korra enged követ­
keztetni (Dent. 4. 19; 17 3).
E/.en positiv érvek mellé sorolható még nehány ne­
gatív i s :
hogy Jób és az Ő története nem áll közvetlen össze­
köttetésben Izraellel, Jób arameai s kívül áll Palestinán;
hogy oly fontos mozzanat, mint a törvénynek a Sinai
hegyről való kihirdetése nincs emlitve;
hogy Izrael egyházi életére és történetére nincs semmi
vonatkozás;
hogy Jóbot nem papok, hanem pásztorok környezik s
ennélfogva ő a patriárchai kornak megfelelőig, melyben a
vallási és polgári élet össze volt olvadva, mint családfő ma--
ga végzi az áldozatot.
A felsorolt argumentumok, ha teljesen kétségtelenné
nem teszik is, a mennyiben egyike vagy másika későbbi
korra is vonatkozhatik; de bizonyára arra engednek követ­
keztetni, hogy a legnagyobb valószínűség szerint Jób a
Mózes előtti, vagyis patriárchai korban ólt és az iró a hű
traditio nyomán igazi ügyességgel, valódi hűséggel járt el,
midőn hősét és a körülményeket a régi egyszerűségben, a
pusztai szabad életben eleven színekkel tünteti fel.
(Folyt, köv.)
A paulicianusok szektája.
— Paulicianismus. —
(Egyháztörténelmi tanulmány. *)
Irta: Nagy József,
És a tanítványok legelőször Antiochiában ueveztetó-
nek keresztyéneknek. E rövid, de jelentőségteljes históriai
közlemény, az apostolok cselekedeteiről Írott könyv XV. r.
26-ik versének második felében maradt fenn az utókor szá­
mára, abból az időből, midőn a tanítványok Antiochiában
Jézus tanának terjesztésén fáradoztak, s ezért keresztyén
nevet nyertek; abból az időből, midőn a nagy apostol Pál
megkezdte működését, ki nélkül Jézus képe felismerhetet-
len lenne.
annyiban különbözött a jeruzsálemi zsidó községtől hogy
a régi prófétáktól megjósolt Messiásban, a megfeszittetett
Jézusban, hittel párosult bizalmat helyezett, tanait Izrael el­
ismert prófétáinak értelmében, hirdette, tanította. A többi
zsidók, a kik nem csatlakoztak e község tagjaihoz, őket
názárénusoknak nevezték.
így a keresztyónsóg — alapítójának elve és czólja
ellenére, — egy szekta alakjában jött a világra, voszólyez-
tetve a zsidóságba való alásűlyedéssel, a mi Péter és
apostol társainak, mindenekfelott a rigorosus Jákob ben 'Jó­
zsefnek, a törvény betűihez való túlságos ragaszkodása
által, könnyen beállhatott volna.
Nagy szerencse a keresztyénsógre nézve, hogy alapí­
tója után nem sokára a megmentő, a feutartó is előállott,
kinek éles látása, öntudatos hite felkeltette benne a tör­
vény (ért. mózesi törvény) és az evangélium közötti nagy
különbségből származó összeegyeztethetlenseget. Tehát a meg­
mentő, a megtartó Pál apostolnak tulajdoníthatjuk, hogy
Izrael vallásos nézletenek túlbuzgó méltatása mellett a ke-
resztyónséget megszabadította az ó-szövetségi törvény azon
jármától, a melynek súlya alatt lépte át Palestina határait.
Mig Jeruzsálemben és Zsiddországban a názárenusok szek­
tája virágzott, addig Ant.iochia valódi bölcsője lett a keresz-
tyónségnek, mert itt alakult az első keresztyén község; in­
nen indult el az evangélium hóditó útjára. Az antiochiai
*) Gieseler, Hasé, Neander, Gibbon után, szem előtt tartva
a „Bibliotheek van moderné tbeologie en letterkunde“-ben Dr. Reits-
ma tollából megjelent ilyen czimíi. értekezést: Een hofdstuk uifc de
gesckiedenis van hét Christendom Imiten de kerlc.
 374
köss ég megalakulása, a keresztyén nevezett és Pál apos­
tol szoros, kapcsolatban van egymással. Pál személyét
illetőleg, nehéz meghatározni, hogy miképen egyesült benne
a keresztyén szeretet, a rabbini éleslátás és szívós aka­
raterő oly bámulatos alakban! Leveleiben mindezek a
tulajdonok csodálatra méltólag lépnek előtérbe, a mennyi­
ben itt Jézus tökelyos szeretetével győzedelmeskedik a po­
gányság felett, amott a zsidóságot, mint rabbinicus irásma-
gyavázó, saját szavaival czáfolja meg.
Pál szelleme és fáradhatatlan munkássága a keresz-
tyónségre, hogy mekkora befolyással volt, azt fényesen
igazolja azon körülmény, hogy a keresztyénség ősalakja,
Pál tanának ismerete nélkül, csaknem felismerhetetlen
lenne.
Századunk theologusai az első keresztyén községek
hitelvére vonatkozólag nagy és leuyeges nézet eltérésben
vannak. Némelyek Pál személyét a szellemi élet egy olyan
lánczszemének tartják, kit Jézus tanítványaihoz a kegyes
testvéri érzet kapcsolt, a melyből kifolyólag, nézetük sze­
rint, a két pártnak szótszakadozottsága az ősi egyházban
nem is nyilatkozott olyan nagy mértékben, mint az ellen­
párt historicusai állítják, kiknek nézete szerint, Pál sajátsá­
gos akarat — erejének^ szabad szellemének működése az egy­
házban nemcsak busz év lefolyása alatt ismerhető fel, h a­
nem szabad szelleme, sajátlagos „logos* typusa századokon
keresztül felismerhető a keresztyénség történelmében.
Czélom a jelen alkalommal Pál typusának nyomait,
— természetesen a hivatalos egyház keretén kiYül, — 1 úgy
mutatni fel az olvasó közönségnek, a mint az személyisé­
géből kiindulva veres fonalként végig húzódik az eretnek­
ség homályos birodalmán. A tévhit e szürkületében ama
fonal nagyon' is felismerhető, mely mint irány jelölő a figyel­
mes kutató szeme előtt a „Paulicianusok“ szektájának ké­
pében jelenik meg.
Az eretnek*) szekták történelmét — bárha a keresz­
tyén egyház történelmével szoros kapcsolatban van — hogy
korunk oly kevés figyelemben részesíti, annak okát abban
véljük feltalálhatni, hogy sem nem háládatos, sem pedig nem
kellemes feladat a győzedelmeskedő keresztyénség történel­
me mellett, az egyes eretnek szekták történeti kifejlődésével
bajlódni. Azonban, miként a geológus az antidiluviau kor­
szak egyes maradványaiból következtet a föld egykori alak­
jára, úgy az eretnek szekták történelmi fejlődésének ta­
nulmányozása — nézetünk szerint — a keresztyénség tör­
ténelmére világot dérit. A mi magát a hivatalos egyházat
illeti, történelme arról tanúskodik, hogy sok oly dolgot kö­
nyörtelenül, eretnekilog elitéit, a mely sokkal keresztyénie-
sebb volt, mint az elitélő! Noha a keresztyén egyház egye­
temének erólyessóge a keresztyén typus megőrzésénél két­
ségbevonhatatlan.
A történelem arra figyelmeztet bennünket, hogy min­
•) Mint közönségesen nevezni szokták.
den elv és igy bármely hitnézlet, a mely életre való, azon
irányban nyor kifejezést, a hol legnagyobb fogékonyságra
talál; minden szellemi irányzat, különböző pártirányoknak
szülőoka,* minden eseménynek itt meg amott maradnak fenn
nyomai, habár nem is foglalnak el a világtörténolem szín­
padján jelentékeny helyett, de önmagukban s még a nagy
egészre nézve is, meg van saját értékük.
A keresztyén egyház, a kebelében felmerült elveknek,
nézeteknek szárnyait, ha ezek a szélsőségig mentek, a leg­
nagyobb buzgósággal metszette le mindazt, a mi vele el­
lentétben állott, igy az eretnekséget is legyőzni legfőbb
feladatának tartotta.
Hogy mekkora volt a gyülölség a két legrégibb ke­
resztyén irány között, igazolja azon viszony, a melyben a
judaismus és a paulinismus követői éltek egymással. Ezen
éles ellentét gyengülése után is megmaradt a „nazarenus“
elnevezés abban az értelemben, a melyben vallásos irányuk,
vallás'gyakorlatuk az elnevezés használatát megengedi.
Később a törvény merev követőiben is bizonyos lágy
melegség állott be, ugyannyira, hogy az eltérés mindinkább
érezhetővé lett, mígnem végre a régi törvényekhez ragasz­
kodó zsidó keresztyénség az ebioniták szektájába olvadt s
igy Jeruzsálem második elpusztulása alkalmával, tehát Kr. u.
135. körül, mindinkább elszakadt a többi keresztyénektől.
Az ellentét a két irány között még most is meg volt, a
mennyiben az ebioniták a názárénusokat a régi, ősi tan­
tól való eltérésük miatt — erotnekitettók.
('Folyt köv.J
TÖRVÉNYJAVASLAT.
Az unitárius vallásközönség szolgálatában álló püspök, papok,
mesterek, tanítók nyugdíjazásáról, valamint azok özvegyeinek
és árváinak segélyezéséről.
I. FEJEZET.
1 . §. Az unitárius vallásközönseg püspöke, papjai,
mesterei, néptanítói számára egy általános nyugdíj- és se­
gély-intézet állittatik, melyből a jelen törvény értelmében
jogosított püspöknek, papoknak, mestereknek, s felekezeti
néptanítóink közül azoknak, a kik a néptanítók nyugdíja­
zásáról szóló 1875. évi XXXII. t. ez. intézkedése mellett
is valamely okból országos nyugdíj élvezésére nem számít­
hatnak s arra jogosítva nincsenek, rendes nyugdíj, özve­
gyeiknek és árváiknak pedig rendes segélypénz bizto­
si ttatilc.
I. Szakasz.
A nyugdíjra és segélypénzre való jogosultság.
2 . §. Nyugdíjra jogosítottak:
a) Az egyházi törvények szerint hivatalába beiktatott
püspök, rendes- és segéd-papok, leviták.
b) Mesterek, tanítók. Mindezeknek akár tanári, akár
papi, akár mesteri, akár tanítói minőségben töltött szolgá­
lati idejök beszámittatik a nyugdíjazásnál.
3. §. Segélypónzre jogosítottak:
a) A nyugdíjra jogosított püspök, papok, mesterek,
tanítók özvegyei, az alább előadandó esetekben és módon.

b) A nyugdíjra jogosítottaknak nyugdíjaztatásuk előtt
kötött házasságból származott árvái, éltük 1 8 -ik evének be­
töltéséig, yagy ezen kort megelőzőleg fórjhezmenetolökig,
avagy egyéb módon való ellátásukig, az alább előadandó
esetekben és módon. A segélypénzre jogosított özvegyek és
árvák a segélypénzt egyaránt megkapják, halt légyen meg
az illető püspök, pap, mester vagy tanító akár tettleges
szolgálati időben, akár már nyugdíjazott állapotban.
II. Szakasz.
Nyugdíjazás:
4. §. A nyugdíjazás vagy a nyugalomba kivánkozónak
saját kérelmére történik, vagy a közszolgálat érdekéből a
felsőbb hatóság által rendeltetik el, még oly esetben is, a
mikor ezt az illető maga nem kívánja.
A) K é r e l e m r e val ó n y u g d í j a z á s .
5. §. A nyugdíjra jogosítottaknak a következő §-ban
irt esetekben és módon jogukban áll önként, saját kivá-
natokra rendes nyugdíjjal összekötött nyugalomba lépni.
6 . §. Rendes nyugdíjjal távozhatnak állomásaikról:
a) azok, kik óitok 70-dik evét betöltötték, szolgálták
legyen ki a beszámítható 40 évet vagy nem ;
b) azok, kik állomásukat ténylegesen elfoglalták és a
nyugdíj-intézetbe való felvételük megtörtént, ha valamely
önvétkük vagy hibájuk nélkül származott testi vagy lelki
betegség, nyomorodás vagy gyengeség miatt, bizonytalan
időre vagy véglegesen alkalmatlanokká lettek hivataluk foly­
tatására. A saját kérelemre való nyugdíjazás az E. K. ta­
nács által rendeltetik el, de jóváhagyás végett az E. főta­
nácshoz terjesztendő.
7. §. A szolgálati évek állomásuk tényleges elfogla­
lása, illetve hivatalába való boigtatása és ez intézetbe való
felvétel napjától számíttatnak.
A kik a vállásközönség szolgálatábó1 az államhoz
mennek szolgálatba, de később ismét visszajönnek, azoknak
nemcsak előbbi eveik, hanem a közben az államnál töltött
idejük is beszámittatik nyugdijaztatásuk alkalmával.
Hasonlóan azoknak, kik más társulattól, testülettől
vagy az államtól Zópnek a vallásközönség szolgálatába,
előbbeni állomásaikon beszáinithatólag töltött idejük is be-
számititatik,
8 . §. A 6 . §. értelmében élvezendő nyugdíjra jogosí­
tottak nyugdijának évekenti összege.
A nyugdíj-pénztár a jogosultaknak határozott összeget
nem biztosit. Mindenki annyiban részesül, a mennyi e nyug­
díj szabályzat értelmében, az évi rendes és rendkívüli jöve­
delmekből s a talán ide utalandó járadékokból képződő be­
téteiből részére jut. A nyugdíj és segélyek aránya felál-
lithatása tekintetéből minden évre egy maximum fog meg-
határoztatni, mely egy tényleges nyugdíj összegét fogja
képezni.
A nyugdij-jogositottak számára, a beszámítható 10-ik
szolgálati év betöltéséig, a nyugdíj maximum 4 0 % -a jár
nyugdíjul, mely a ll*ik évtől kezdve mindenik szolgálati
óv után 2 % -kel növekedik.
A nyugdíj összeg megállapításánál 40 évnél hosszabb f
375
szolgalat nem számítható be. A nyugdijak Szent-G-yörgy és
Szent-Mihály napra következő hónapok első napjától te te t­
nek folyóvá.
B) Kó ' n y s z e r i t e t t n y u g d í j a z á s .
9. §. A nyugdíjra jogosított saját kérelme nélkül, sőt
akarata ellenére is nyugdijazható:
a) ha 70 éves korán felül bebizonyittatik, hogy öreg­
ségi elgyengülés miatt hivatala betöltésére egyáltalán kép­
telen ;
b) ha bármely életkorában bebizonyittatik, hogy el­
mebetegség (őrültség) vagy egyéb fogyatkozás vagy eloyo-
morodás miatt hivatala folytatására teljesen képtelen.
Az első és második pontban irt esetekben az illető
nyugdij-összeg a 8 . §. értelmében állittatik meg, szolgálati
ideje pedig a 7. §. szerint számittatik ki s a szerint kap
nyugdijat.
10. §. A kényszerítőit nyugdíjazást az E. K. Tanács
előterjesztésére az E. főtanács rendeli el.
11. §. Mindazok, álljanak bár tényleges szolgálatban
vagy legyenek nyugdíjazva, kik bűntény miatt bírói Ítélet­
tel elítéltetnek vagy súlyos hanyagság, erkölcsi kihágás
miatt fegyelmi eljárás következtében hivataluktól ideiglene­
sen vagy véglegesen elmozdittatnak és nyugdijuk elveszté­
sére ítéltetnek, nyugdíjra való jogosultságokat elvesztik. Ha­
sonlóul elvesztik nyugdíjra való jogosultságokat azok* kik
hivatalukat oda hagyták vagy oly szolgálatba leptek, hol
előbbeni éveik is beszámíttatnak 8 igy más alapból nyer­
hetnek nyugdijat.
A nyugdíj-alapba befizetett dijak az alap tulajdonává
válnak, s többé vissza nem vehetők, akár önként távozzék,
akár elmozdiitassók az illető állomásáról vagy pályájáról.
III. Szakasz.
Özvegyek és árvák segélyezése.
A) Ö z v e g y e k s e g é l y e z é s e .
12. §. A nyugdíjra jogosítottnak felesége, férje ha­
lála esetén, évenként rendes özvegyi segélyt kap, ha férje
hivatalát tényleg elfoglalta, abba boigtattatott, a nyugdíj­
intézetbe felvétetett és házasságra kelésükkor a 70 óvót be
nem töltötte és legalább egy éven át ólt vele házásságban
s férjénél legfölóbb 2 0 évvel ifjabb.
Oly özvegy, ki még egy évig sem ólt férjével házas­
ságban, csak azon esetben nyer segély-pénzt, ha bebizonyít­
ja, hogy férje összeillésükkor nem szenvedett abban a be^
tegsógben, mely halálát okozta.
13. §. Az az özvegy, ki a 12. §. szerint férjével egy
évig ólt együtt házasságban, az özvegyi segély-pénzt élet­
hosszig élvezi. Ha ismét férjhez megy, özvegyi diját elveszti.
14. §. Az özvegyi-segélypónz évi összege a férj ré­
szére 40 évi szolgálatra megállapított nyugdíj maximum
40°/0-kát teszi, mely a bázastárs halála napja után követ­
kező május vagy október hónap, ha pedig a házastárs nyug­
díjazva volt, akkor a halálozást követő évnegyed, u. m. ja-
j nuárius, április, julius és október hónapok első napjától té­
tetik folyóvá.
 376

15. §. Az özvegyi segélypónzre nem lehet joga annak Az. E. főtanács által megvonható a sególypónz az
az özvegynek: illető árvától súlyos erkölcsi kihágása vagy erkölcstelen éle­
a) a ki a 1 2 . §. értelmében nem jogosított segély­ te miatt, sőt megvonandó az, ha az illető bűntényért bírói
pénzre j ítélettel sújtatott.
b) a ki az elhunyt férjjel már annak nyugdijába he­ (Folyt, köy.)
lyezése után lépett azon házasságra, melybél segélypénzre
igényét származtathatná, kivóvón azt az eeetet, ha férje VIDÉKI ÉLET.
egybekelésök után ismét tényleges szolgálatba lépik és hi­
A deési egyházm egyéből.
vatalát tovább folytatja;
1883. október hó.
c) az, ki férjével, annak elhalását megelőzőleg, leg­
A deési egyházmegye közgyűlését folyó évi szeptember
alább egy évig megszakítás nélkül együtt nem élt;
30 án Deósen tartotta meg. Az esperesi körlevélben jelzett
d) kinek házastársa a fennebbi 1 1 . §. értelmében el­
tárgysorozat azon reményt költötte fe), hogy egyházi és vi­
vesztette nyugdijra való jogositottságát.
lági részről látogatott és eszmecserékben élénk gyűlés fog
15. §. A már megnyert özvegyi sególypónz az E. fő­
lenni. A remény egy részben teljesült, mennyiben lelkészek
tanács által megvonható az illetőtől súlyos erkölcsi kihágása
meglehetős számmal, mig világi képviselő alig 2 — 3 sze­
erkölcstelen élete miatt, sőt megvonandó abban az esetben,
rencséltette.
ha a segélyezett bűntényért bírói ítélettel sújtatott.
A gyűlést istenitisztelet előzte meg, hol Miklósi Jó­
B) Á r v á k g y á m o l i t á s a .
zsef «fi*.-csehi ref. lelkész mondott szép alkalmi imát és
17. §. A nyugdijra jogosítottak mindazon törvényes egyháfci beszédet, alapul vovén Pál Efez. VI. r. 1 0 —17
árváinak, kik még a nyugdíjazás előtt kötött házasságból szár­ verseit. Beszédében összehasonlítja a hitújítás századában
maznak, rendes évi segélypénz adatik, ha atyjok, ki után a dívott hadilcószületfcel azon szellemi készülékeket, melylyel
gyámpénzt nyerik a 7. §. értelmében hivatalát ténylegesen a buzgó prot. embernek magát el kell látnia, hogy harczra
elfoglalta s a nyugdíj-intézetbe felvétetett, készen állhasson a lélek minden kisértői ellen, s hogy eb­
Az ekként gyámolított árvák a szerint segélyeztetek ből győztesen térjen vissza. A prot. keresztyénnek folyton
különböző összegekkel, a mint vagy olyanok, kiknek sem „miért“ „mik ellen“ és „minő fegyverekkel“ harczolnia kell
apjuk sem anyjuk nincsen, tehát egészen szülőtlenek, vagy mert a Protestantismus hajója most is fenyegetve van a
olyanok, kiknek anyjuk él. „közöny,w „erkölcstelenség“ és „sötétség“ szülte viharok
18. §. Az árvák sególypénzének összege:
a) ha mindkét szüle elhalt, egy árva az Özvegyi se- által; ezek pedig erős hit, vallásos buzgóság és élő re­
ménység, mint szellemi fegyverekkel, fékezhetek meg. A buzgó
gélypónz felét kapja, ketten vagy többen az anya illetékét
prot. keresztyénnek az isteni eszmény fényétől felvilágosít­
kapják;
b) ha az atya elhalt, egy, kettő, három vagy négy az va: vallásos buzgósága által keli hogy kitűnjön, így lesz élete*
anya illetékének egy-egy negyedet, négynél többen az anya egy győzedelmi menet, melyét mennyei fény és igazság ve-
illetékét együtt kapják. Az árvái sególypénzek a 14. §. zot, a növekvő értelemnek és újjá született szívnek fensé­
meghatározott időtől utalványoztatnak. ges kíséretében, az örök haladás felé.
19. §. Ha az özvegy nő férjhez megy s ez által öz­ Istenitisztelet után, a polgári iskola tanácskozási ter­
vegyi sególypónzót elveszti, akkor ezen idő alatt a már ki­ mébe mentünk, hol esperes n. t. Nagy Lajos ur a jelenle­
utalványozott segélypónzt az árvák tovább is élvezik. vőket szívélyesen üdvözölvén, a gyűlést megnyitotta.
20. §. Szülőtlen árvákul tekintendők a 17 §. értel­ Több általános érdekű igazgató tanácsi leirat tárgya­
mében segéiypónzre jogosított azon árvák, kiknek anyja lása közben, főleg az 1233 —1883. sz. alatti, kellemesen
házassági elválás vagy valami saját hibája miatt sególypón- lepte meg a közgyűlés minden tagját, melyben az hozatott
zét elveszti, vagy azt nem is nyert. tudomásra, hogy Berdo Sándor, a kaczkói egyházkör papjává
21. Azok az árvák, kik ész vagy testi nyomorékság lett kinevezve, mely tény által azon kegyes óhajtás, mely
miatt élelmöket meg nem kereshetik, éltök végéig megkap­ mindnyájunk szivében ólt, teljesült. Azon reményt tápláljuk,
ják a sególypénzt. hogy papi testületünk egy fiatal n tehetséggel szaporodott
22. §. Azok az árvák, kiknek ellátása akár állami? ifjú afiában, kit a közgyűlés, mint jelen voltat éltetve, mun­
akár egyházi közsególylyel vagy a segélypénz összegét túl­ kásságára Isten áldását kérte.
haladó mennyiségű ösztöndíjjal a segélypénz nélkül is biz­ Öröm a bánat szomszédja. Alig hangzott el ajkainkon
tosítva van, vagy valamely nevelő intézetbe felvétetnek, ezen az „éljen“, azonnal fájdalommal kellett hallanunk az ospe-
idő alatt nem kapnak segélypénzt. Ha azonban az ily árva res ur ajkairól azon szomorú, rószvótteljes jelentést elröp­
18 éves kora, illetőleg férjhez menetele előtt elvesztené penni, hogy kendi-lónai lelkósztársunk, Pánczól Ferencz afia
azon gyámolitást, akkor ő is részesítendő az előbbi §§-ban elköltözött, s már egy szebb hazából nézi földi munkássá*
megállapított segélypénzben. gának üdvös eredményét. Közgyűlésünk a veszteség feletti
23. §. A vallás-közönség szolgálatából kilépett s ál­ részvétének jegyzőkönyvileg adott kifejezést.
talában nyugdij-jogositotfcságukat elvesztett szülők árvái nem Yógül jelentés tétetett a domokosi egyház korcsma­
tarthatnak igényt segélypénzre. jogának haszonbérbe adásánál a presbyterium által követett
 377
szabályellenes eljárásról. Nevezett egyház korcsmajogát a
presbyterium állítólagos szokásjognál fogva — árverés mel­
lőzésével — szabad kézből, csekély árért adta ki haszon­
bérbe, mely tényről az esperesi hivatal órtesittetvén: nyil­
vános árverésen lett kiadását rendelte el. Ezen törvényes
eljárásból létrejött szerződés sem volt az esperesi hivatal
által megerősíthető, mert az egyházzal közös jogosult fél a
szerződés aláírását megtagadta. Ezen hosszas discussio tár­
gyát képezett ügy Simó Lajos egyházmegyei algondnok ur
indítványa értelmében akként lett elintézve és az ebből
eredett viszály elenyósztetve, hogy az Összes italmérési jog
tömegesitve, miről-—■személyes ígéret té te te tt— politikai utón
ki adandónak határoztatott; a prosbytetium szabályellenes
eljárása miatt a közgyűlés rosszalását fejezte ki.
Egy fegyelmi ügy elintézése után, azon óhajtással vet­
tünk a jövő gyűlésig egymástól búcsút, vajha az egyházi
elem hideg közönyét meleg érdeklődés váltaná fel, mely még
a zöldasztal mellett is nyerne kifejezést 1
Egy jelen volt.
A testvér egyházkerületek köréből.
A brassói ev. egyházmegyei gyűlés.
Folyó év október hó 5 -én délelőtt, 2 1 egyházi és 25
világi képviselő jelenlétében Haupt Frigyes főesperes
alatt, folyt le a brassói ág. ev. egyházmegyei közgyűlés.
Ezen jelzett gyűlés tárgyait részint a múlt' gyűlés
jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése, részint pedig az
egyházmegyei consistorium egy egyházi és egy világi ilj tag­
jainak megválasztása képezte; nemkülönben a főcurálor s
az egyházmegyei házassági alsó törvényszék 8 új tagjának
beválasztása 4 egyházi és 4 világi tag személyében—hosszadal-
masan igénybe vette a gyűlés figyelmét; a szabályszerű titkos
szavazatok megejtése folytán,
A múlt gyűlés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitele­
síttetett. E jegyzőkönyvben, moly a múlt év október hó
27-én vetetett fel: a brassói-bolonyai ágostai ev. magyar
leány-egyház önállósításának helybenhagyása is az egy­
házmegye részéről előfordult; de mit ér, ha ezen Önálló­
ságot az egyházkerületi gyűlés több oknál fogva helyben nem
hagyta s annak létesülésót meg nem engedte.
Az egyházmegyei consistorium két új tagjának meg­
választása sok időt vett igénybe. A 18 ezer ág. ev. ma­
gyar létszám képviselői bizton számítottak ez alkalommal a
szász hitrokonok jóakaratára a világi és egyházi két con-
sistoriális ülnök helyeinek betöltésekor, hogy ezek a ma­
gyarok közül fognak megválasztatni, de fájdalom csalódtak,
mert a világi részről Gödri János és Szkita Mihály kevés
szavazatot nyervén, consistoriális tagnak Brennenberg Gyula
választatott meg. Az egyházi részről is Mihályi Károly 18,
Török József pedig 25 szavazatot nyertek, s igy ez utóbbi
lett a magyarok részére szavazat-többséggel consistoriális
egyházi tanácsnoknak beválasztva. E szerint az egyházme­
gyei consistoriumban a 18 ezer magyar létszámot egy szál
ember képviseli, a világi részről pedig a magyarok közül
egyetlenegy sincs tanácsnoknak beválasztva. Pedig az igaz­
ságot, jogot osztó arányszám, a lélekszámot tekintve, igy
áll: 18000: a 24000-hez, vagyis a magyar elem az egyház­
megyén 3/ 7, a szász elem pedig V7 rész. E szerint az egy­
házmegyei consistoriumban a paritás elvét szem előtt tartva
minimum 3 magyar és 4 szász ülnök kellene hogy válasz­
tassák, de a mint a tények igazolják, e számoktól messze
estünk, távol vagyunk.
Egyházmegyei világi elnöknek az elhunyt főcurátor
Greising Lajos helyett egyhangú, osztatlan, titkos szavazat­
tal Roll Gyula kir. tanácsos és alispán választatott meg, a
mi szerencsés s méltán kiérdemlett választás és megtisz­
teltetés.
Ezen választásokat nyomban követte az egyházmegyei
házassági törvényszék egészen újbóli megválasztatása az
1884-ik év január hó 1-től kezdendő hivatali működés elő-
leges kijelentésével.
Az egyházmegyei főesperes, hivatalánál fogva ta g ja ,
sőt elnöke lóvén e törvényszéknek, egyházi részről tagokul
megválasztattak szó-többséggel: Meschendörfer, Sindel, Obert,
Jakab lelkészek; világi tagokul pedig Roll, Brennenberg
Ferencz, Schulerus E. és Reimes.
A nagy-szebeni nógyszázados Luther születése ünne­
pélyére az egyházmegye részéről Haupt Frigyes főesperes és
Roll Gyula főkurátor urak fognak elmenni.
A brassói egyházmegyei gyűlés, a Luther-ünnepólyből
kifolyólag, saját péntzárából egyszersmindenkorra a „Honte-
rus emlék*alap“ gyanánt 1 0 0 0 . ó. frt tőkét határozott le-
tótemónyezui.
A fennebb jelzott házassági alsó törvényszék tagjait te­
kintve, 9 egyen között ismét csakis egy magyar ölnökkel
találkozunk. Úgy látszik e gyakorlat megváltozkatlan és ma­
ximum-kegy akar lenni a magyarok részére.
Azonban, hogy ez által a szász hitrokonok nem igeu
fogják magukhoz édesgetni az ág. ev. magyarságot, az
bizonyos; hogy ezen eljárás egyenes jogaink megbénítására
irányul, s részükről nem méltányosság és testvériesség, az
is tagadhatlan.
Fehér Gyula,
ev. lelkész.
Nyilvános számadás. *)
A m.-bodoni ref. templom alapjavára újabban adakoztak: A
szilágy-szolnoki ref. egyházmegyéből Kelemen Endre ákosi ref. lel­
kész 1 irtot. A m.-keczeli ref. egyház 30 krfc; ugyanonnan a Ínyek
közül: Rácz Péter 10 kr, Ágoston Auna 10 kr, Biró Árpád 50 kr,
Filep György 15 kr, Pap Mihály 20 kr, Matolcsi Zsigmond 10 kr,
egy valaki 5 kr. Összesen 1 frt 50 kr. A szilágy-bagoti ref. egyház­
ból: id. Kincses János 4 kr, Kincses György 4 kr, Nagy Bálint 4
kr, Szabó Lajos 3 kr, Kovács Bálint 4 kr, Sülé András 2 kr, Eszes
Pál 3 kr, Bagoti Albert 3 kr, Birtalan Bálint 3 kr, Farkas András
5 kr, Orsós Bálint 2 kr, Lukács Pál 5 kr, Orsós György 2 kr, Kö-
vendi Nagy István 10 kr, t. Nagy Lajos 4 kr, Orsós Márton 10 kr,
Kertész István 32 kr. Összesen 1 frt, Dohai ref. lelkész, Botka Ká­
roly ur gyűjtése Összesen 2 frt 18 kr. Viski Pál zováuyi ref. lel­
késztől 20 kr, id. Dombi Lajos bogdándi ref. lelkész 1 frt, ifj. Dom­
bi Lajos kémen ref. lelkész 1 frt, Magyarosi István zilahi ref. lel­
kész ivén összesen 2 frt. Az egész egyházmegyéből, leszámítva 10
*) L ásd a „P rotestáns Közlöny“ 18- ós 80-ik szám ait.
 378
Ja\ postai utánvételt 9 frt 78 kr. gyűlt összesen. M.-Sályibói tk ts.
Ilyés Albert ur 377. sz. gyűjtő ivén: Ilyés Albert 25 frt, Ilyés Al-
bertné 25 frt, Ilyés Kornélia 2 frt 50 kr Ilyés Gizella 2 frt 50 kr,
Ilyés Olga 2 frt 50 kr, Ilyés Helén 2 frt 50 kr, Gáal Péter 10 frt,
Márton Lilla 2 frt, Mérai Ida 1 frt, br. Apor Károly 20 frt, Ilyés
Lajos 10 frt, Illyés Károly 2 frt, Ilyés István 5 frt, Erdélyi Sámuel
30 kr, Simó Gézáné 1 frt, Losonczi Dénes mérnök adományba egy
új templom tervet elkészit, Jenei Lajos 50 kr, Koncz Elek 50 kr,
Szentkirályi Gyula 1 írt, Hagy Zsigmond 50 kr, Julián Sándor 2
frt. Összesen 115 frt 50 kr ez ivén. A marosi ref. egyházmegye es-
peresi hivatalától ossz. 9 frt, ez összegbe adtak: a nyárádkarácsony-
falvi ref. ekklézsia 1 frtot. Muzsnai Géza 199 sz. gyűjtő ivén: a ma­
rosvásárhelyi ref. főtanoda ifjúsága köréből 2 frt 61 krt, a nyárád-
szeredai ref. pap t. t. Szász Károly ur gyűjtése 4 frt 16 kr, Rá-
kosy Lajos esperes ur ivén 1 23 kr. Tehát össsesen 9 frt. Gr. Hai-
ler János ur 321 sz. ivén: Br. Vay Béláné, Teleki Zsófia 5 frtot,
br. Vay Béla 5 frt, gr. Haller János 5 frt. Ossz. 15 frt.
A maros-ludasi kölcsön kisegítő intézetnél 8°/0 kamatra ez
ideig elhelyezve van 415 frt, azaz négyszásztizenöt frt.
Mély tisztelettel esedezem megbizottaink közül azokhoz, kik
még iveiket vissza nem küldötték, felhasználva a gyűjtésre hátra
levő időt, iveiket az 1884-ik év elejére visszaküldeni szíveskedjenek.
Azok pedig, kik szent ügyünk felkarolására meghozták már
áldozataikat, fogadják itt a nyilvánosság előtt, legőszintébb hálám
és tiszteletem kifejezése mellett egyházam nevében forró köszö-
netemet.
A m.-bodoni ref. egyház nevében
M.-Bodon, 1883. október 9.
Nemes Árpád,
ref. lelkész.
KÜLÖNFÉLÉK.
Kolozsvár, 1883. október 13.
— Az erdélyi ta n k e rü le t felosztása. A vallás- és
közoktatási miniszter a középiskolákról s azok tanárainak
képesítéséről szóló 1883. évi XXX. törvénycziklc alapján, az
eddigi erdélyi tankerületet, nagy terjedelménél fogva, két tan­
kerületre osztotta, melyek egyikének székhelye Kolozsvár
marad, a másiknak székhelye pedig Nagy-Szeben lesz, Ezzel
az „erdélyi tankerületi elnevezés megszűnik s mindenik
kerület székhelyétől kapja az elnevezését. A kolozsvári tan ­
kerületbe a következő tanintézetek fognak tartozni : A gy.-
fehérvári, kolozsvári, m.-vásárhelyi, szamosujvári, erzsébet­
városi r. kath., naszódi és balázsfalvi görög kath. gymna-
siumolr. Ugyanezen területre esnek a felekezeti főhatóságok
alatt álló középiskolák közül a kolozsvári, nagy-enyedi, ma­
ros-vásárhelyi és zilahi helvét hitvallású, a kolozsvári és tor-
dai unitárius gymnasiumok. A nagy-szebeni tankerületbo
tartozni fognak: A nagy-szebeni állami, brassói, csik-som-
lyói, székely-udvarhelyi, kézdi-vásárhelyi r. kath. gymnasiu­
mok, a dévai és szókelyudvarhelyi állami reáltanodák. Ugyan­
ezen tankerületié esnek a felekezeti főhatóságok allatt álló
középiskolák közül a beszterczei, szász-régeni, medgyesi, se­
gesvári, szász-sebesi, nagy-szebeni, brassói ágostai hitvallá­
sú, a székely-udvarhelyi, szászvárosi, sepsi-szent györgyi hel­
vét hitvallású, a székely-keresztúri unitárius, a brassói és
brádi görög keleti középiskolák. Ennek folytán a nagy-sze­
beni főigazgatóság működését f. évi okt. hó 8 -án meg is
kezdette. Ugyancsak e törvény 46. §-a alapján megbizattak
egyszersmind o kerületek főigazgatói az 1883—84. tanévre
Nyomatott ötéin Jánosnál az ev. ref. főtanoda betűivel Kolozsvárt.
a felekezeti főhatóságok alatt álló azon középiskolák meg­
látogatásával, melyek kerületük területén vannak.
— G yászhirek, Dr. Dósa Miklós, a kitűnő jogtudós,
kiváló egyházi férfiú, nemes szivü emberbarát, férfikora tel­
jében, a rohamos kor áldozatául esett. Mi is legjobb bará­
taink egyikót siratjuk benne. Nyugodjék csöndesen. A csa­
lád gyászjelentése igy hangzik : Özvegy Dósa Miklósnó, Va-
lyi Róza, saját, úgy az elhunytnak testvére, Dósa Katinka,
dr. Nagy Józsefnó, valamint apósa Vályi Károly és anyósa
Dósa Rákhel s gyermekeik: dr. Vályi Gábor és dr. Vályi
Gyula nevében, megrendült kebellel tudatja szeretett férje
MakfalYi dr. D ó s a M i k l ó s kir. Ítélő táblai biró, a helyi
ev. ref. collegium gondnoka és a helyi ev. ref. egyház kebli
tanácsossának élete 42 ik, boldog házasságának 11-ik évé­
ben folyó október hó 17-én délután 2 órakor ttidőgyuladás
következtében történt gyászos kimultát. A boldogult hűlt
porai f. hó 19-ón d, u. 3 órakor fognak a háznál tartandó
rövid ima után az ev. reformátusok temetőkertjóben elbe-
lyeztetni. Marosvásárhelyt, 1883. október 17-én. — He*
r e p e i Ge r g e l y , kolozsvári paptársunkat, ismételt ízben,
megrendítő csapás érte. Szép reményű fia, az alig 9 ta­
vaszt ért G e r g e l y , f. hó 16-án elhunyt. Legyen pibo-
nóse zavartalan a kora sírban!
— B ek ü ld ettek szerk esztő ség ü nkh ö z: A magyar-
országi ref. egyház egyetemes conventjének jegyzőkönyve.
Kolozsvár 1883 szeptember 12— 17-ig. Kiadta Tóth Sá­
muel, az egyetemes convent egyik egyházi jegyzője. —
A békés-bánáti ref. egyházmegye 1883 évi február 2 1 — 2 2
napjain Hódmező-Vásárbelyen és 1883 évi ápril 17 — 19
napjain Makén tartott közgyűléseinek jegyzőkönyve. Gazdag
tartalmú jegyzőkönyv, mely a békés-bánáti ref. egyházmegye
kiváló gonddal vezetett közigazgatásának s vallásos életé­
nek képét, megkapó vonásokban, tükrözi vissza s a többi
egyházmegyéknek méltán szolgálhat mintául.
FŐTISZT. NAGY PÉTER PÜSPÖK ÚR A KÖVETKEZŐ
KÖRÖZ VÉNYT BOCSÁTOTT \ K I:
Köröztetik:
1048— 1883. A g ö r g é n y i e g y h á z m e g y é b e n a
k i s - f ü l p e s i p a p - t a n i t ó j á l l o má s . Javadalma: min­
den egész díjastól (44) 4 v. búza, 2 v. zab, 35 kr fapónz,
mely összegből vásárolt erdőt levágni és áf át a lelkészhez be*
vinni az egybk. tagok kötelesek; a fóldijasaktól ( 2 2 ) a fel­
soroltak fele; az özv. asszonyoktól 2 — 2 sing vászon ; 1
frt 5 kr. „garaspénz“ cziman a egyhk, pénztárából; 550
frt 60 kr. alapítványnak kamatja; 22 h. 1291 Q öl na­
gyobbrészt I. oszt. szántó és 4 h. 1048 Q Öl 1. oszt.
kaszáló haszonélvezete, melyből 15 h. 501 Q öl szántót
és 2 b. 226 £] öl rétet az egyhk. tagok miveinek meg és
hordanak haza; tisztességes új, kényelmes lakbáz, gazda­
sági épületek, terjedelmes kert es nagy czimterem haszon­
élvezete; stola: keresztelésért 2 0 kr, esketósórfc 1 frt, te­
metésért 20 kr; tandíj minden tanulótól 2 5 —30) egy fél-
véka búza. Az összes jövedelem 400 frt pénzértékre van
becsülvo. P á l y á z a t i h a t á r n a p : nov. 20-ika. Folya­
modványok t. t. B en kő J á n o s esperes afiához M.-Péter-
lakára (u. p. Sz.-Régen) küldendők.
Kolozsvárit, 1883. okt. 20.
XIII. évfolyam. Kolozsvárit, 1883. Október 28;
f ■■
EGYHÁZI ES ISKOLAI HETILAP.
megjelenik minden vasárnap .
SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS:
b.-farkus utcza 16 szára, hová a lap szellemi s anyagi ügyeit
illető minden küldemények czimzendök.
ELŐFIZETÉSI ÁR :
Egész évre O frfc., félévre $ fit., évnegyedre 1 frt. 5 0 kr.
j^ELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ TULAJDONOS .*
Egy test és egy lélek vagytok.
Tartalom: Női középtanodák. M. P. — J ó b k ö n y v e (Bib­
liai tanulmány.) BenkŐ István.— A pauliciauusok szektája. (Egyház­
történelmi tanulmány.) Nagy József. — Törvény avaslat. —- Kü­
lönfélék.— Tárcza: Mire jó egy idegen sirhalom.
Női középtanodák.
II.*)
Kolozsvár, 1883. október 26.
A női emanczipáczio elfogadható formája egye­
dül a nők munka-képességének alapján érvényesít­
hető — a mire és a mennyire a nők is közmun­
kásokká fejleszthetők, abban a körben őket is meg­
illeti az alkalmazás jogának követelése s meg az
államot a kötelesség, hogy női polgárainak az ily
értelemben vett kiképzéséről gondoskodjék s a kel­
lően kiképzetteknek muukatórt nyisson.
A középtanodák föladatát abban látjuk, hogy
növendékeiket a miveltsóg ama magaslatára ju ttas­
sák, a melyről a felsőbb tudományos tanintézetekbe
a siker kilátásával léphessenek át — a mennyiben
tehát a felsőbb tudományos tanintézetek rendszeres
és szélesebb körű igénybe vételére tehetségeiknél,
hajlamaiknál és el hivatásuknál fogva a nők is al­
kalmasak: annyiban ép lígy kell az államnak
a nők, m int a férfiak számára közóptanodákat ál-
litnia.
Ám, nézetünk szerint, a nő szervezeténél s
evvel járó értelmi fejlődésénél és temperamentumá­
nál fogva, csak kivótelkópen válbatik alkalmassá a
*) Lásd lapunk 40. számát. E közlemény véletlen
tévedésből késett. Szerk.
43. szám,
KB
KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.
HIRDETÉSI DIJAK
kétszer liasábozotfc garmond sor vagy annak tere 5 kr. Bó-
lyegdij minden beigtatás után 30 kr.
Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél külön kedvez­
ményt nyujt a kiadóhivatal.
-Wi
3 D 0 2 ^ a 0 l5 :0 3 .
Efóz. IV. 4.
felsőbb tudományos tanintézetek hivatásszerű növen­
déke lenni s ebhez képest szabálylyá tenni a nőknek
ép olyan középtanodai fejlesztését, minő a férfiaké,
egyáltalán nem lehet.
Nem azt kívánjuk ez Ítéletünkkel a nőkre néz­
ve állítani, hogy alautibb fokú, hanem hogy más
irányú fejlesztésre alkálmasak, mint a férfiak; mert
nem csak tudjuk, de helyeseljük is, hogy az újabb
idő a régi szokásos foglalkozásokon túl, bizonyos szak­
munkákra fejleszti s alkalmazza a nőket, az elemi
oktatás és nevelés, a könnyebb kezelési köz-munkák,
sőt bizonyos mértékben még a tudománjms (legkivált
orvosi) és szépművészeti életpályák körében is. De
ez életpályák túlnyomó részére nem a középtanodák,
hanem a szakiskolák és tanfolyamok fejlesztenek s az
a végtelen csekély számú női kivétel, a ki szaktu­
dományi, teszem orvosi, pályára érez magában
hivatást és tehetséget, ópeu mint kivétel, nem kö­
vetelheti az államtól, —■ s legkevósbbé a vagyonilag
szegény és felesszámu ennél ógotőbb szükség által
szorongatott magyar államtól — hogy számára az
állam a maga erején teljes női gymuaslumot tartson,
fönn, evvel egy újabb női proletariátus előállításán
dolgozzék, meg nem lévén gátolható, hogy a diva­
tok majmolása, a hiúság, az értelmetlenség s az
életmód utáni esengós olyanokat is ne vonzzon e női
középtauodákba, a kik nem hivatottak ama maga­
sabb tudományos kiképzést igénylő életpályákra.
A szó teljes értelmében vett közóptanodákról
tehát külön a nők számára legalább nálunk s leg­
alább ma, komolyan alig lehet szó s ha a minisz­
ter a felsőbb leányiskolák czéljáuak meghatározásá­
nál mégis női középtanodák képében mutatja be ez
 380
intézetet, inkább, nominálisnak, hogysem reálisnak
kell ezt a körülírást neveznünk.
Épen ezért, ügy tetszik nekünk, hogy a fel­
sőbb leányiskolák tantárgyainak és tananyagának be­
osztásánál kissé igen is sokra terjeszkedik a szerve­
zet, mert ha felsőbb leányiskoláink növendékeinek
zömét a jobb módú polgári középosztály1' leányaiból
várjuk, a kik az általános miveltség megszerzése
után jó, nemesen érző s magasztos elhivatásuk ko­
molyságától áthatott tiszteletre méltó család-anyákká
lesznek válandók: akkor nem tudjak minő szerepet
játszik növelkedésök sorában az algebra, gyökvonás,
geológia vagy vegytan? Ha egy-egy kivételes tehet­
ség s mondjuk ki tisztán: társadalmi viszonyaink
között exceutricus temperamentum akadhat is ná­
lunk — ezek kiküzdhetik s ki is küzdik magukat,
a család segélyével, külön női gymuasiumok nélkül
is. De hogy a miveit középosztály leány-gyermekei,
a maguk összességében, a felsőbb leányiskola végez­
tével, egyetemekre amúgy sem mehetvén, mit kez­
denek e megkóstolgatott tantárgyakkal 3 — 5 szobás
szállásukban és gyerekszobájukban: ezt valóban sze­
retnék tudni.
Még annyit hajlandók vagyunk megengedni,
hogy talán az egy budapesti állami felsőbb leányis­
M ire jó e g y id e g e n sirh alom .*,)
Olyau eszeveszett-, lótás futás nem vala még B-igmánban
soha, mióta a Lovász Pista csűrj ét a harangláb szouit. zártsá­
gában felgyújtotta volt az isten-ítélete. Mintha megbomlott
volna az egész falu népe, úgy futottak az emberek le az
alszeg felé. Senki sem tudott bizonyost mondani, csak annyit,
hogy nagy szerencsétlenség történt az alsó faluvegeuo
Faluközi Gáspár afféle szegény székely asztalos volt,
ki a mesterséget magától tanulta; de azért olyan remek
munkákat dolgozott, hogy a szomszéd falvakban is mind ő
szolgálta ki a házi portékákat. Koporsófedelekre pedig oly
gyönyörűségesen írta fel a halottak nevét, hogy szinte saj­
nálta az ember földdel betakarni. Aztán a fiatal leányok
sírkövére úgy oda tudta festeni a szebbnél-szebb liliomszála­
kat, hogy egy esztendő múlva is azon kéken maradtak meg azok.
Most is épen a műhelybén folytatta dolgát: egy derék,
fekete almáriumot készített a szentgyörgyi vámos kisebbik
fiának. Mivel az asztalos mesterség kopácsolással, jár nem
nem igen lehet az utczáról mindent hamar meghallani. En­
nélfogva nem is valami különös csuda volt, hogy kósőcské»
re vette észre a fellármázott falu háborgását.
Leverte magáréi gyorsan a gyaluforgácsot s kiáltott
a mii hely ajtójába.
— Hova nyargaltok úgy? — kiáltott a kapu előtt
lelkendezve futó Köteles Józsinenak.
— Hát. nem hallotta! — jajgatott tovább az asszony,
minden bővebb magyarázat nélkül.
Ebből a feleletből porszó bajos dolog volt okosabbá len­
ni, kivált mivel különbet másoktól sem kapott.
*) Mutatvány Jakab Ödönnek „Székely históriák" czimü, leg­
közelebbről megjelent beszély gyűjteményéből. Kiadta a Franklin
társulat s kapható Stein Jánosnál Kolozsvárt.
kola megujonczozhatja azt a száz egy nehány leányt,
a kinél ez a tudományoskodási mázt képviselő ne­
hány tantárgy is elcsúszik, — ha mindjárt ott is
édes kevés eredménynyel; de hogy a sopronyi, már-
marosszigeti vagy kolozsvári felsőbb leányiskola nö­
vendékeinek túlnyomó nagyobb vésze az e fajta tu­
dományt mind a tantermekben fogja felejteni, mi­
helyt az intézetből kikerülnek: a felől erősen meg’
vagyunk győződve.
Nem helyeselhetjük tehát a közoktatási mi­
niszter tülcsigázott követeléseit, melyekkel minden
felsőbb leányiskolát bat osztályúvá kiván tenni s eze­
ket a hat osztályú intézeteket mind a „uői közép-
tanoda“ nyújtó deszkájára akarja kiterjeszteni.
Es nem csak ez elvi, hanem konkrét törvé­
nyességi szempontból sem tudjuk e nagyzó túlter­
jeszkedést méltányolni. Népoktatási törvényünk hat
osztályú népiskolát ismer, melyben tizenkét éves ko­
ráig köteles % leány-gyermek is járni. Ám a női
„közóptanodák“ már a negyedik elemi iskolát végzett
tiz éves leánykát is befogadják s igy középtanodai
nevelkedésre csalogatják azokat is, a kik az elemi
(törvényesen hat osztályú) iskolát sem végezték. Ezek
a női középtanodák tehát vagy négy osztályúvá
teszik ■— a törvény ellenére — az elemi iskolát,
— Ejnye teringettét! Ott baj van. Utána kell néznem,
— dörmögte magában, s elsietett ő is, a merre a többiek
tartottak.
Nem sokára nyilvánvaló lett a szeme előtt minden.
Már messziről látta, hogy a biró udvara tömötten el
van lepve férfiakkal, mig a kapun kívül a be nem eresztett
asszonyok, gyerekek sivalkodó nagy tábora szorong.
— Mi a z ? — kérdezé újólag, a mint az asszony-tömegen
keresztül, az udvar fele törögette magának nehezen az utat.
Ötvenen is feleltek egyszerre:
— Jaj, ne is kérdje! Ahajt künn a szőlő alatt fel­
akasztotta magát valaki az éjjel I Az a hóhér csordapásztor
vágta le a reggel’; úgy hozták be ide. Azt se tudják: hoyá
való.
Csakugyan ott feküdt a szerencsétlen halott a biró
udvarán, a nagy eperfa alatt. Termetes legény volt, erős,
szép tagokkal s huszonnégy evesnél nem látszott még több­
nek. Szelíd ábrázatját nem rúfcitá el szerfelett az erőszakos
halál, noha az enyészet halvány violái a kókülő arczákon
sűrűn nyilatkoztak.
.Faluközi Gáspár megdöbbenve szólott az egyik szom­
szédjához :
— Ki ez a szerencsétlen?
— Kérdezze meg tőle. Bizonyosan valami akasztó fára
való gazember lehetett, kinek a rósz lelkiismeret adta ezt
a jó tanácsot. Elég szégyen és baj, hogy a határunkon tör­
tént! Csak a jégeső ne látogatna meg miatta!
Az öreg asztalos csititani kezdó a beszélőt:
— Nem kell mindjárt vádolni; nem tudjuk: mi nyomta
a lelkét.
— Ne mentegessél — vágott vissza a másik. Kend
még a temetőbe vitetné, a mennyi esze Y an!
Hát hova is? Ne félj: a temető nem kérdi, hogy ki
miféle nyavalyába* halt el. Bétehetjük bátran.
 381
vagy — részben legalább — ugyanazt a munkát vé­
gezik két első osztályukban, a mit a népiskola két
felső osztályában. Az egyik eset törvényt ront, a má­
sik amúgy is szűkös erőnket pazarolja s helyeselni
egyiket sem tudjuk.
Ezúttal elégnek tartottuk a kérdés ez egysze­
rű fölvetését — ha találkozik, a ki az ügy bővebb
kifejtésére provocal: állunk elébe.
M. P.
JÓBKÖNYYE.
— (Bibliai tanulmány.) —
Irta:
Benkö István.
(Folytatás.)
7) A k ö n y v e g y s é g e és é p s é g e .
Különböző időkben különböző kritikusok támadásokat
intéztek a könyv egysége és épsége ollen, kimutatni igye­
kezvén, hogy egyik-másik rész nem valódi, azaz a könyv
eredeti alakjában nem ilyen volt, mint a hogy jelenleg bir-
juk, hanem idő folytán több hozzáadással, közbevetett rész-
szél gyarapodott. Négy rész eredetisége van különösen két­
ségbe vonva: 1 ) a prolog és epilog I. II. XLII. 7— 17 ;
2) XXVII. 7— XXVIII. 28-ig terjedő rész; 3) a vízilónak
és a krokodilnak leírása XL. 15. XLI. 2 6; és 4) Elibu
A büszke Csobót vette átal a beszédet:
— Na oda be nem visszük, a mig ón biró leszek
ebben a faluban l Egy efféle ismeretlen, sehonnai akasztott
tetemet bé nem ásnak a mi boldogult halottaink közzé ;
sem a harangot meg nem húzzák egy jövevény, czudar ön­
gyilkosnak! Ezt ón mondom.
— Ejnye, ejnye, biró uram! ne Ítéljen olyan hamar
a dologról. Miért volna ez a nyomorult olyan sehonnai ?
Tisztességes familiája fogott ennek lenni. Sehounai gazem­
bereit testén nincsen olyan szépen kikókitett gyolcs ing,
sem olyan selyem nyakravaló.
— Ne tanítson engem! — förraedt fel a biró. Elás­
suk a temető árkába s annyi! Köszönje meg, ha bár ott
kap helyet.
Faluközi uram nem hagyta egy könnyen a maga iga­
zát. Csendesítve magyarázott tovább a bírónak:
— Ne kösse úgy magát, biró uram! Hiszen ón nem
mondom, hogy ez a halott helyesen tette, a mit cselekedett;
de mégis nem sajnálná szegényt abba a vizenyős, forrásos
árokba temetni? Ki tudja: kinek a gyermeke ? Kegyetlenség
lenne úgy ásni el félre, mint egy veszett ebot. Gondolja
meg jobban.
— Ne bíbelődjék a más dolgával! Nem kendet temetik.
— Az mindegy! De sajnálom az ilyen elhagyott nyo­
morultakat. Az én fiam is Oláhországba ment ki szolgálat­
ra s nekem sem osnék jól, ha úgy bánnának vele valamely
ismeretlen helyen. Pedig az isten mindenkivel szabad.
A körülállók némelyike gúnyolódni kezdett:
— Jól teszi, Faluközi bácsi! Ne hagyja! Vigye el
magához, s akas.psza fel a falra, a tükör mellé. Úgy meg
lesz becsülve eléggé.
Erre a gyalázatos embertelenségre egészen dühbe jöt t
Faluközi Gáspár :
beszéde XXXII.— XXXVII-ig. Sorba véve ezen kétségbe
vont részeket, felsoroljuk ezek oredetisége ellen felhozni szo­
kott érveket, valamint a czáfolatot is, hogy igy kitűnjék,
mennyiben járt el a kriticismus helyesen és mennyiben
nem és igy mennyiben egységes és ép a Jób könyve és
mennyiben nem.
1) A prolog és epilog (I. II, XLII. 7 — 17) eredeti­
ségét többen kétségbe vonták, mint R. Simon, Schulteus,
Hdsse, Stuhlmann, Bernstéin, Knobel stb. A következő el­
lenvetéseket hozzák fe l:
a) hogy ezek prózában vannak irva, uiig a könyv más
része versben, Ez azonban semmit sem bizonyít az erede­
tiség ellen, mert a prolog és epilog képezik a t ö r t é n e t i
e l b e s z é l é s t , a bibliai könyvekben pedig az elbeszélés
prózában van irva, mivel a héberben nincs ütemes elbeszé­
lés és csak a magasra emelkedett érzelem van versben. Ezek
is prózában vannak irva, mivel itt történet beszéltetik el,
költőileg ugyan, de mégis prózában, mivel a költői elbeszé­
lésnek más alakja nem volt a hébereknél. Es továbbá az
elbeszélés úgy a prologban, mint az epilogban valódi köl­
tői jellemet, gazdag képzelődést tüntott fel, mutatja ezt
Jób gyermekeinek és vagyonának előszámlálása, az égi je ­
lenet leírása, a négy csapás epikai alakja stb. A költői el­
beszélés más héber könyvben is próza.
b) Másik ellenvetés, hogy különbség van az isten ne­
veinek használása között, a mennyiben a prologban és epi-
— Most már csak azért sem engedem, hogy ogy sze­
rencsétlen idegen emberrel ilyen pogányul bánjatok!
— Tegyen ró la ! — hajtotta a biró.
— Teszek is.
— S hová tem etteti? Lássuk.
— Hova? A saját kertembe. Ebben aztán uem p a­
rancsol senki.
Általános lett a megütközés az egész tömegben, A
Faluközi Gáspár uram váratlan ajánlata az utczára is gyor­
san kiszivárgott az asszonyok közé. S ott lett meg a nagy
z a j! A felesége szőrnyülködvo tiltakozott, hogy ő többet igy
nem megy a kertbe, úgy nőm megy a kertbe, ha akasztott
embert temetnek el abba. Mért nem tud a férje otthon ül­
ni, mikor a nyakán van a munka. Tudta ő jól, hogy bo­
londot csinál, ha kilépik a házból. Ilyen volt egész életében!
De hiába volt minden perlekedés.
Két nap múlva már ott volt a sirhalom a kertfején,
a magyarófa-bokrok árnyékában. Bezzeg nőm. látszott meg
rajta, hogy egy ágról szakadt, ismeretlen ember nyugoszilc
alatta. Fel volt hántolva gondosan, mintha csak a legsze-
retőbb kezek tették volna oda.
Rjgmánban mindenki i%y ismerte az örog asztalost,
hogy felettébb érzékeny szive van s hogy felebarátjának
nyomorúsága hamarább megindítja, mint egy gyönge asz-
szonyt. Hanem ennyit még se képzelt senki l
El is ment a bire ennek az esetnek napi-járó földre.
A hogy két idegen egymással összejött : egyebet se beszélt,
csak a rigmáni temetést.
így aztán nem kellett valami különös boszorkányság
arra, hogy a dolog Vásárhelyt Benőné asszonynak a fülébe
jusson. Keresve kereste ő az efféle híreket.
Ott lakott Vásárhelyt a Kis-utczában, hol a férjének
a múlt őszön az a nagy tora volt. Jól bírták magukat, mi-
*
 382
Jogban J e b o v a b , a költeményben pedig rendesen É l,
El óa h, vagy S k a d d a i = a hatalmas (erőszakos isten) ne­
vek jönnek elő. Ebből azonban szintén nem lehet az eredet
különféleségére következtetni, mivel e megkülönböztetés rész­
ben nem való, részben pedig egészen természetes és igy
teljesen érthető. J eh ó v a neve ugyanis nemcsak a prolog-
ban, hanem előfordul a költeményben is, midőn Jób beszél:
XII. 9. és XXVIII. 28; valamint isten beszédében: XXXVIII.
1; XL. 1. 3. 6 ; és XLVII. 1-ben. Nem való tehát, hogy
J e h o v a nőve hiányoznék a költői részből; és másfelől,
hogy túlnyomóan a régi istennevek fordulnak elő, természe­
tes és czélzatos, mivel a költő azok használata által a pát-
riárcbai korba helyezi vissza személyeit. A régi héberek is­
ten nevei: É l, El őá l l és S k a d d a i voltak, a J e h o v a
neve, mint nemzeti istennév Mózes alatt jött gyakorlatba s
kiválólag az Ábrahám családjához tartozott és különös jel­
lemző megjelölése volt a theocratiának. így a költő, midőn
saját személyében elbeszél, a J e h o v a nevet használja, mint
a mely az ő korában használatos volt, midőn pedig Jóbot
és barátait beszélteti, a Mózes előtti kornak megfelelőleg, a
régi istonneveket használtatja velők, mint a melyek isme­
retesek voltak előttök; igy a patriárckai nevek használata
által feltünteti a kort és megkülönbözteti magát az általa
bevezetett beszélőktől.
c) Felhozzák, hogy a prolog, valamint az epilog él­
kor a veszteség az asszonyt hirtelen meglepte. Sándor fia
messze katonáskodott a súlyos csapás idején; de az árván
maradt özvegy édes anya mellé néhány hónap múlva haza
eresztették.
Pedig jobb lett volna, ha örökre ott marad !
Mire ugyanis Benő Sándor Vásárhelyre megjött, Szál­
lási Katicza már főkötőt viselt, mi az álnolc módon meg­
csalt fiú szivét még jobban megtörte. Nem ő vigasztalta
meg az édes anyát, de annak kellett egyre vigasztalni.
Csak legalább fogott volna valahogy a fiún!
Egy reggel a szegény gyászba borult asszony a fiú
helyett csak egy levelet kapott a szobában. Rövid volt az
egész:
„Ne keressen engem, lelkem édes anyám ! Elmegyek
messzire, a hol nem ismornek s ott vesztem el magam. Si­
rasson meg, de ne vádoljon. Inkább viselje a bánatot, mint
a szégyent, melyet becsületes fejére hoznék, ha itthon ké­
ne tovább is maradnom, Mert érzi a sziv.nn, bogy meg­
ölnék valakit; s jobb, hogy a föld alatt tuijon, mint a
tömlöczökben, nehéz vasba verve. Maradjon az isten ő szent
felsége édes anyámmal s ne fordítsa le atyai gondját há­
zunkról !“
Ezek után világosan meg lehet érteni, hogy Bonőné
egy szép napon miért utazott fel Rigmánba, egyenesen az
öreg asztaloshoz. Tisztába vala mindennel, kivált mióta
egy rigmáni vásáros asszony az elpusztult legénynek még a
ruházatját is híven lebeszélte.
Az üreg Faluküzi Gáspár maga is elórzékenyedve fo­
gadta a jajgató vendéget minden tehetsége szerint igye­
kezett meggyőzni a kérlelhetetlen sorsban. Úgy beszélt, mint
a legjobb rokon a világon.
— Haza szállítom az egyetlen kedves gyermekemet !
— zokogta az asszony. Fektigyék a boldogult apja mellett.
lentétben áll a költemény eszméjével; mert a prologban
Jób szenvedésének czélja és jelentése elő van adva, mivel
a költőnek czélja oda irányul, hogy az isteni végzések ku­
tatásától távol tartso n ; míg pedig az epilogban kétszeres
kárpótlást nyer Jób és igy a régi visszafizetési tant tünteti
fel, mely szerint a kegyesnek végre is szerencsésnek kell
lenni; a költő pedig e tan ellen küzd, felmutatván annak
bizonytalanságát és tarthatatlanságát. — Erre megjegyzendő,
hogy úgy a prologot, mint az epilogot meg kell különböz­
tetni a könyv tanitói részétől, mivel már alakjuknál fogva
is különböznek. A költőnek nem az a czélja, hogy mellőzze a
visszafizetési tant s hogy távol tartson az isteni végzések
kutatásától, — e czél helytelenül van a költőnek tulajdo­
nítva; JóbDalc szenvedése ugyanis a prologban teljesen ti-
tokszerü, a költő annak m é l y e b b j e l e n t ő s é g e t tulaj -
donit, — jelenti a problémát, melyből vitatkozni akar^ hogy
megmutassa Jób megkisertésénck okát; igy a prolog nincs
ellentétben a költeraénynyel, sőt szorosan hozzátartozik, A
prolog történeti olőadása nélkül, az egész költemény érthe­
tetlen lenne. Jóbnak az epilogban való kárpótlásával pedig
a költő az olvasó iránti kötelességét teljesiti, igy az olvasó
ki van beleülve a dolgok isteni rendjével és bizalommal ra­
gaszkodik a hithez, melyre a költő tanitni akarja; mig el­
lenkező esetben sötét benyomás maradna a lélekben, mely
új panaszoknak, csiiggetegsegnek, meghasonlásnak lenne for-
— Ne bolygassuk a holtakat, édes Benőné asszonyom.
Nincsen itt terhére senkinek! Alhatik csendesen.
Kimentek a sirhoz, bol a jó asztalos a kínos töpren­
gésben egész megizzadott. Azt se tudta: mit csináljon,
hogy a földre alelt asszonyt valamiként magához térítse.
— Ne izóljen, lelkem Benőné! Né, nem kell azt úgy
venni. Látja, miiycn kellemetes helyen nyugszik. No féljen,
itt vizet nem kap soha a koporsó. Nincs itt lcoreken any-
nyi viz sem, a mennyit bár egy madárka megigyék. Itt
túlfelől a szomszédság mindjárt a Márkus komám kertje.
Az is egy talpig becsületes ember. Jó helyen, szép helyen
van itt a fia, ne búsoljon !
De bizony hiába törte magát a vigasztalással: késő
estig az az asszony meg se mozdult onnan. Akkor is úgy
vitték he karon fogva.
Faluközi Gáspárnen is erőt vett a szánakozás, miután
a dolgot ilyen színben látta s nem irtózott többé attól a
szerencsétlen sírtól. Maga Ígérte meg a kesergő özvegynek,
hogy ápolni fogja azt a kicsi dombot, mintha csak az övéi
koporsóját fedné.
Benőné asszony minden esztendőben ellátogatott a
gyermeke sirjához s apránként az asztalosékkoz valóságos
atyafiságot formált a szivében. Különösen Lidit, az aszta­
los leányát szerette, ki előtt gyakorta tett panaszos meg­
jegyzést, hogy a fia miért nem tudott örvendetesebb kö­
rülmények között kerülni hoz zajok! Bek boldog volna ő
most ilyen becsületes atyafiak mellett.
Becsületes is volt a Faluközi Gáspár összes kázanépe,
hanem azért a jó isten keményen meglátogatta egyik esz­
tendőben.
A tel beálltával kórnyadozni kezdett egyszer az asz­
talos ; éles fájdalmak hasogatták kezeit, lábait. Neki esett
az ágynak s nyouua egész télen. Bár meg a tüzet sem

rása (Hirzel). Az ártatlan szenvedőnek, ki a szenvedéseket | delemnek, a mely a zsidóság ellen irányult. Megjegyzendő
legyőzte és barátai méltatlan gyanúsításait visszaverte, az
epilogban elbeszélt megszabadítása és kárpótlása elengedhet* és pogány-keresztyén szektát jellemzi, a Pál szellemének
len, mivel e nélkül bevégzetlen maradna a történet, kielé­ bélyegét nagyon kis mértékben hordja magán.
gítetlen az olvasó. Úgy a prolog, mint az epilog összefügg
a költeménynyel és szükséges a mű teljességéhez.
(Folyt, köv.)
A paulicianusok szektája.
— Paulicianismus. —
(Egyháztövténelmi tanulmány.)
Irta: Nagy József.
A zsidó szellem, a mely ezen szektát kiválólag jel­
lemezte, ezután is a maga szigorával, particularismusával
lépett fel és a pogány apostol iránt való gyülölséget annyi­ mennyiben éles különbséget teszen a törvény és az evan­
ra ápolta keblében, hogy mindattól, a mit a Pál irányú
működés productumának tartott, undorral és megvetéssel
fordult el. Mig egyfelől ezen szektában a keresztyén juda-
ismus merev következetességgel lett keresztülvive, addig
másfelől Pál szabadabb felfogása és prédikálása alapján,
egy új irány jött létre, a mely, mivel a nagy apostol kö­
vetőivel egyenes összeköttetésben állott, paulinus néven ma­ maradtak.
rad fenn az utókor számára.
A Pál személye és tana miatt, még életében kifejlő­
dött harcz folytatása lett az apostol halála után ama küz-
birta soha felszítani, úgy meguyomorodott. Pedig egy jó-
ravaló asztalos mesternek télen van a legtöbb keresetje,
mikor az eladó leányoknak a há7; portékákat összeszerezgetik.
Nőtt a nyomorúság napról-napra; eg’yre kellett csinál­
ni a sok adósságot, ha élni akartak. A falusiak meg mer­
tek volin« eskünni, hogy az akasztott ember vitte be a jó­
szágra a romlást. Ők kerestek magoknak. Igyák a levét!
A tavaszi levegőtől valamivel alább hagyott a beteg­
ség, de készen volt a pusztulás egyébként. Haszonleső,
könyörtelen emberek sürgetni kezdek az adósságfizetóst,
miből aztán nem lehetett egyéb, minthogy a felgyűlt adó
s más tartozások miatt husvét felé árverést tűztek ki a
Faluközi Gáspár jószágára.
Megérkezett, a mit nem is álmodtak idáig 1
A gyámoltalan háznép kesergett, köuyörgött s két­
ségbeesve nézett a jövendő elébe. Utoljára egyedül csak a
gondviselő istenben volt már bizalmok. Azonban úgy lát­
szott, hogy az is elforditá tőlük kegyes arczulatját, külön­
ben nem tetézte volna a nagy csapást egy még nagyobb
csapással.
Csupán egy nap vala még az árverésig, mikor Falu­
közi Gáspárnó ki fehéredve tántorgott a házba :
— Uram Jézusom, meddig versz még!
S tördelte a kezét a férje ágya mellett.
— Jaj, haljon meg s vigyen el engem is magával !
Képzelje: a leányunk eltűnt az éjszaka. Tűvé tettem a fa­
luban, de nem tud róla senki. Bizonyosan világgá bujdo­
sott, vagy kivégezte magát, hogy ne lássa szemével a hol­
napi napot!
A két öreg csak eltakarta tenyerébe arczát s hosz-
szasan vonagiott a felindulás miatt.
Most már nem bánták, ha holnap az egész világot
elliczitálják is !
38 3
azonban, hogy az antinomismus, mely a legtöbb gnosticus
E tárgynál Marcion személye ragadja meg figyelmün­
ket. Az ő életére vonatkozó tudósítások kritikai szempontból
is igen érdekesek. A legtöbb forrás szerint ellenségei, kü­
lönösen atyja, a pontusi püspök, kiközösítették a keresztyé­
nek társaságából. Hogy mi képezte abban az időben a hit
mértékét, saját élete történetéből meg uem határozhatjuk.
Fiatal éveitől fogva lelkesült tisztelője volt Pál apostolnak
s kicsinyessel fordult el mindattól, a ml az egyházban
zsidó és zsidó-keresztyén irányú volt, s Uittételének alap-
gondolata, a Pál irány jellegét annyiban megtartotta, a
gélium ; a megigazulás és kegyelem; a zsidóság és kérész-
tyónsóg között. Fennmaradt iratában az antithesisben
az ó- és ilj-saövatseget szembe állítja egymással. Elismerte
Pál tekintélyét, kit Jézus, a jó Isten „ l o g o s a-a által vá­
lasztott az igaz-hívők tanítójává, mig a többi apostolok
visszatértek a zsidóságba s az igazságos Istennek szolgái
Mint Pál apostol kiváló tisztelője, az általa ösz-
szeállitott canonba felvette Pál apostol tiz levelet, ide szá­
mítva a laodiceaiakhoz küldött levelet is. A zsidókhoz irt
levelet és az úgynevezett pásztori leveleket nem vette fel
Szomorúbb napot az isten nem adhat senkinek, mint
a milyet Ők keresztülhúztak. Az ember otthon sírva zúgoló­
dott, mig az asszony a falu kútjait rendre nézegette, ha
valamelyikben a leányára akadna.
Hire, hamva se volt.
Másnap reggel kihirdették az árverést a „kiáltó ha­
ló m<c*ré\ Csoportosan gyülekeztek az utczán a kiváncsi
emberek, várva a végrehajtót a falu házától.
Faluközi Gáspáinó benn üldögélt a ládán, bágyadt
sóhajtások mellett hullatva könyeit, férje pedig az ablak­
hoz támolygott s szótalanul tekintett ki azon. Gyengén
állott szegény, mint az egérütő.
Nem is bírta sokáig az állást; egyszer csak össze­
esett, hangosan kiáltva:
— Lidi! A leányom!
Akkor hajtott he a kapun egy két lovas szekér.
Mire a felrettent asztaiosno a beteget a földről föl­
emelte : már a szobába lépett a leány Benőné asszonynyal.
— Ne ijedjenek meg, édes apám! Beszaladtam Vá­
sárhelyre, hogy tudtára adjam Benőné asszonynak o mi szo­
morú sorsunkat. Nem hagy el ő minket; áldja meg az
iste n !
— Dehogy hagyom, lelkem! — folytatta Benőné.
Ne féljenek semmit. El van igazítva minden a falu házá­
nál. Tán csak nem engedem, hogy a fiam sírját is szépen
dobra üssék. Megverne az isten.
Faluközi Gáspárnó összé-vissza csókolta éledező fé rjé t:
— Oh beh kod vemre cselekedett, lelkem öregem, m i­
kor azt a szép legényt a kertünkbe temette !
 384
az általa készített canonba, a melyben egy áPitólag Pál
apostol által is használt s főbb vonásokban a Lukács evan-
goliumával megegyező evangélium volt. Nagyon természetes,
hogy Marcion ezen gyűjteményt — azt kivén, hogy a zsi­
dó keresztyenek meghamisították — kiigazitotta, ugyszólva
eredeti alakjából kiforgatta, Szeiinte, az ó-testamentum
nem szent könyv, s az új testamentum canonjába fel nem
vett müvek, a Demiurgos befolyása következtében jöttek
létre.
E miatt nyerte Marcion az egyháztól a „Sátán első
szülötte“ nevezetet, a második század közepe táján. Az ő
paulinismusa egyesítve lett az eretnek tanokkal. Már Ko­
mában v3 ló tartózkodása alatt a gnosticusok nagy mérték­
ben el voltak terjedve: alexandriai Valentinus fantasticus
tana, a melyben az Aconok szent „sűzigiaja“ a pleromaban
egyesül és a három cosmicus életfokozat (a hylé, psyché es
pneüma), nevezetes helyet foglalt el.
Azonban a syriai és ázsiai gnostikusok tanában a dua-
listicus elem sokkal nagyobb mértékben nyomul előtérbe,
mint nála a Demiurgos, a jónak ellentéte. A syriai gnos­
ticusok Marcionra nézve akkora hatást gyakoroltak, hogy
később ő maga gnosticus s hű pártolója lett a gnosticus
theogonia mythus-körének. A jó és rósz princípiuma melló,
Marcion egy harmadikat is fellett, a teremtő természetet, az
igazságra vezérlő istent, a zsidóság világ teremtőjét és
törvény adóját. *) Az ő nézete a többi hason gondolkozá­
snak nézletétől abban különbözött, hogy hiányzott az ema-
nationalis systema, az üdvösség tana és az allegóriái irás-
magyarázat. A „pistis“ számára, méltó helyet jelölt ki a
gnosissal szemben, a mely utóbbira ezen secták oly nagy
súlyt fektettek. Marcion az istenitisztelet egyszerűsítésén
nagyon buzgón fáradozott, s követőit igyekezett minden
fénytől és ceremóniától elszoktaiai. Azok számára, a kik az
electi (kiválasztottak) rangját óhajtották elnyerni egy sza­
bályzatot dolgozott ki, a mely szerint kötelezték magukat a
házasságról es némely ételek és italok élvezetéről való vég-
képeni lemondásra. Az igaz, hogy Pált nem követték min­
den tekintetben, de hitelveit a legnagyobb tiszteletben
tartották.
Marcion tana tebát szigorú paulicianismus volt, ve­
gyítve gnosticus elemekkel, a nélkül, hogy a gnosticismus
merész fantasiáját örökölte volna. Marcion rendszere már
a három isteni princípiumról való tana által is nagy mér­
tékben különbözik a gnosticusokétól, kiknek költője edessai
Bardesanes, mint a dualismus hive, hevesen megtámadja a
marcionitákat. Marcion tanítványai: Severus, Blastos, Luci-
*) A jó Isten, Demiurgos és Diabolos a rósz, Marcion szerint, a
zsidók és a pogányok a rósz Isten szolgálatában vannak. A jó Isten
eddig az ideig ismeretlen volt, végre az ő szabad kegyelméből az
emberiséget felszabadította a Demiurgos és a Diabolos hatalma alól,
e czél elérése végett, látszólagos alakban küldötte a„logost“ a föld­
re. A „logos“ magát a megígért Messiásnak adta ki, bünbocsánatot
hirdet, s minden hívővel közli az isteni életnek erejét; a Demiurgos
által kereszthalálfc szenvedett (látszólagos halál), a pogányokat a
Imdes számára megnyeri, a Demiurgost előzi és Pált valódi apos­
tollá választja, elhívja.
anus, Apelles és Marcus, mesterüknek rendszerét Saturni-
nus rendszerével összevegyitették s szerinlök ,a jó Isten
örök dicsfényében a Demiurgos a legalsóbb helyet foglalja
el. Marcionnál a Demiurgos és Diabolos között levő óles
különbség nem maradt fenn huzamos időn keresztül, mert
tanjuknak ezen kettős tétele csakhamar egybeolvadt s létre­
jött a valódi ázsiai dualismus. E nózlet sokáig fennállott,
meg a miveltseg alsóbb fokán levő Marcionitáknál is. Noha
a dualismus bevógzett ténynyé, Marcion után, másfél szá­
zaddal, Mani felléptével lett, mégis mind a marcioniták,
mind a manicheusok a zsidó-keresztyén iránynyal szemben
határozott ellentétet képeztek. A manicheusok felfogása sze­
rint, Jézus tanítványai zsidó szelleműek, kiknek iratait a
daernon teljesen meghamisította. Azonban ha van is különb­
ség e két szekta között, de a főbb vonások nagyon talá­
lók. A manicheismua a benne levő gnosticus elem által je­
lentékeny hatást gyakorolt a marcioniták tanának elkorcso-
sulására.
A gyakorlatias irány és a szigorú erkölcsi komolyság
Marciont nagy számú követőkkel ajándékozta meg, leik Ita ­
liában s igy Romában annyira elszaporodtak, hogy Tertulian
szükségesnek tartotta öt könyvben megczáfolni a marci­
oniták tévelygéseit.
{'Folyt kövj
TÖRVÉNYJAVASLAT.
Az unitárius vallásközünség szolgálatában álló püspök, papok,
mesterek, tanítók nyugdíjazásáról, valamint azok özvegyeinek
és árváinak segélyezéséről.
I. FEJEZET.
(Folytatás.)
XV. Szakasz.
A nyugdíj- és segélypénztár tökéje és jövedelmei.
24. §. A nyugdíj-és sególypénztár tőkéjét és jövedel-
inéit képezik:
a) az e ezéira már gyűjtött tőke,
bj a köri gyámoldák tőkéi,
c) a felebarátok által ily czélra gyűjtendő vagy teendő
kegyes adományok,
d) a vallás-közönségünk számára tüzetes czél és ren­
deltetés nélkül teendő adományok és hagyományok 10% -a,
e) a püspök, papok, mesterek, tanítók egyszersmin-
denkorra teendő befizetései,
f) a püspök, papok, mesterek, tanítók és özeket fenn­
tartó testületek évenkénti befizetései;
g) az államsegély ide utalt járuleka,
h) az egyes alapítványok e czélra fordítható jövedel­
mei, s más a jelen törvényben rendelt bevételek.
A) A n y ugd i j és s e g é I y p é n z t á r al ap tő kéj e.
25. §. A nyugdíj-és sególypénztár alaptőkéje keletkezik:
a) az E. Főtanácsnak 21 — 1875. sz. a. kelt határo­
zata folytán az E. K. Tanács által 11—*1876. sz. a. meg­
állapított szabályzattal gyűjtött tőkéből, a mi tesz 188
deczember 31-én frt krt;
b) az egyházköri gyámoldák s hasonczolu alapítványok
tőkéiből, a mi tesz 188 deczember 31-én frt k rt;
 385
c) felebarátok által ily czélokra gyűjtendő vagy teen­
dő kegyes adományokból:
d) Vallás-közönségünk számára tüzetes czól és ren­
deltetés nélkül teendő kegyes adományoknak és hagyomá­
nyoknak 10°/0-kából;
e) e nyugdíj- és segély-alap tőkéi évenkénti jövedel­
meinek b% -kából.
B )A n y u g d í j és s e g é l y p é n z t á r j ö v e ' d e l me i .
26. §. Egyszersmindenkorra köteles a nyugdíj- és se-
gélypénztárba fizetni :
a) az, a ki állomására első ízben alkalmaztatok, név­
szerinti a püspök 10 frtot, egyházi főjegyző s a főpapi szék
bírái 5— 5 frtot, az esperes 2 frtot, a környéki jegyző, az
alpapi széle bírái, az al- és főpapiszék házasságvedei és a
papok 1— 1 frtot, a mesterek, tanítók 50 k r t ;
b) mindenki beiratáskor 1 frto t;
c) minden házasodás alkalmával, az összeosketéskor a
felek, vegyes házasság esetében is, együttesen 50 krt ;
d) Válóperekben minden felsőbb eldöntés alá került
perben a díjszabály szeriut 1 frtot, illetve 5 frtot;
e) A nyugdíj- és segélypónztár terhére nyugdíjazott
olyan püspök, pap, mester, tanító, kinek segélypénzre jo ­
gosított felesége vagy gyermeke van, nyugdíjaztatásakor a
nyert évi nyugdíjnak 1 % -kát.
27. §. Egész szolgálata tartama alatt évenként köto-
les fizetni:
a) azok, kik már he voltak lépve 1876, január 1-től
15 évig, évenként 5 frtot;
b) azok, kik már bo voltak lépve, s éltök 50-ik óvót
meghaladták volt, 1876. január 1-étől 5 évig évenként 15
forintot;
c) azok, kik ezután lépnek be : nyugdíjba lépésükig,
halálokig, vagy negyven évi szolgálatuk lejártáig, a 20 30
éves belépők 3 frtot, a 30—40 évesek 4 frtot, a 40'—50
évesek 5 frtot, az 50 éven felüliek 10 frtot; azonban ezek az
1876. évi szabályzat által megállapított 75 frt legma­
gasabb összeget befizetni kötelesek vagy pedig esetleg az ők
nyugdijából sőt özvegyeik segélypónzéből levonatok ;
d) az ekklózsiák együttesen 1876. január 1 -ótői 15
évig, évenként 530 frtot; a 15 óv lejárta után, három cso­
portba osztva, az elsőbe esők 3 frtot, a 2-dikba 2 frtot,
a 3-dikba 1 frtot, a budapesti ekklózsia megalakulása 1882.
jan. 1-től 5 frtot, illetve 3 frtot évenként;
e) a vallás-közönség az állam által évenként egyházi
czélokra adni szokott összegből 300 frtot;
f) egyes alapítványoknak e czélra utalt járulékai ;
g) e nyugdíj- és segélypónztár alaptőkéi az évi ka­
matait.
II. FEJEZET.
V. Szakasz.
Vegyes intézkedések.
28. §. Az egyházkörök gyámoldáinak és számukra tett
hasonczólu alapítványoknak tőkéi, ezen törvény értelmében, az
általános nyugdíj- és segélypónztár tőkéi közé bevonatnak,
de minadazok az özvegyek és árvák, kik azokból segély­
pénzt kapnak, vagy az nekik a jelen törvény életbelépteté­
séig kiutaltatok, az élvezett és kiutalt sególygyámpénzt to ­
vább is megkapják, sőt az időnként méltányos mértékben
emeltetni fog,
29. E nyugdij-intézetbe beállók, házasodók, nyugdijat
és Özvegyi s árvái .segélyt kérők kötelesek a kérelemhez
csatolni:
1) a nyugdíj-intézetbe való beálláskor a hivatalba be-
igtat.ást igazoló bizonyítványt és keresztelő levelet;
2) nyugalomba menéskor a keresztelő levelet, hivatal­
ba lépést igazoló bizonyítványt, s más a kérelemben felso­
rolt indokokat támogató bizonyítványokat;
3) az özvegy házastársa okmányait, férjével való egy­
bekelését igazoló anyakönyvi kivonatot; az árvák szülőik
okmányait; azoknak nyugdíjazását elrendelő határozatot és
saját keresztlevelüket.
III. FEJEZET.
V I. Ssakasa.
A nyyugdij - és segélyintézet kezelése.
30. §. A nyugdíj- és segélyintézet az E. Főtanács fel­
ügyelete és gondozása alatt áll.
31. §. A nyugdíj- és sególyintózet ügyeit az E. K.
Tanács, az E. Főtanács által választott bizottság véleményé­
nek kikérése mellett intézi. A bizottság tag jai: elnök, elő­
adó, pénztárnok és kőt tag. Az egész bizottság 5 évenként
újra alakíttatok.
32. §. A nyugdíj- és segélyzónztár kezelése, száuia-
dástétel és annak megvizsgálása, a vallásközönség közpénz-
tára számára előirt szabályok és utasítások szeriut történik.
33. §. A pénztámok köteles biztosítékot adni. Ellen­
őre az előadó.
34. §. A kiutalványozott nyugdíj-, Özvegy*» és árvái
sGgélypénzek négy egyenlő részben, évnegyedenként, u. w.
január, április, julius és október hónapok után fizettetnek ki.
35. §, A nyugdíjazottak és segélypénzt élvezők óleU
ben léte, a nyugtán, az illetékes pap által, minden eset­
ben bizonyítandó.
36. §. A bevételi járandóságok esedékessége és befi­
zetésének határideje :
a) az ismételve előforduló bevételi járandóságok ja-
nuárius hónap elsején esedékesek, de késedelmi kamatot csak
az fizet, és fizet 6°/0-kot, a ki járulékát azon óv szeptem­
ber hó 30-ig le nem rótta.
b) az cgyszorsmindenkorrá szóló bevételi járandóságok
az eset beálltakor, s minden hónap végén, kimutatás mel­
lett, az espereshez beküldendők.
37. §. 26. és 27. §§-ban rendelt és hátralékban ma­
radott bevételi járandóságok fizetés, vagy valamely segély
élvezés esetében fizetéskor való levonás által hasonló esetek
hiányában végrehajtás útjáu is beszedetnek,
38. §. A kitől az előző §-ban megjelölt módon se vol­
na a ráeső és hátralékban maradott járandóság behajtható,
az a neki magának vagy övegyónek és árváinak kiutalvá­
nyozott nyugdíj- és sególypénzeből is levonatok,
39. §. Mindenik egyházkörben az esperes elnöklete
alatt két egyházi és egy világi taghói álló bizottság alakit-
 386
■tátik. E bizottság a környékében mind az egyszer minden­
korra, mind az ismételve előforduló bevételi járandóságokat
nyilvántartja; beszedi, a beszedetteket kimutatás mellett a
pénztárnoknak negyedévenként beküldi.
40. §. A 27. §. 4-ik pontja alatt rendelt bevételi já ­
randóságokat mindenik egyházkörnek közgyűlése, saját kebe­
lében, maga veti ki az egyes ekklézsiákra, tekintetbe véve
azoknak vagyoni állását, s más helyi körülményeit, oly mó­
don, hogy mindenik egyházkörben legyen annyiszor 5 frt
kivetve, a hány ekklézsiája van ya körnek. így a valláskö­
zönségünk kebelében levő 106 ekklézsiára évenként 15 évig
5 X 1 0 6 frt, vagyis 530 frt esik.
41. §. E nyugdij- és segélyintézet életbeléptetésétől
kezdve a pénztárnok dijaztatni fog.
42. §. E törvény a megerősítést követő januárius hó­
nap elsején lép életbe s végrehajtásával az E. K. Tanács
bizatik meg.
(Folyt, lcöv.)
Kolozsvár, 1883. október 27.
— A „Protestáns K ö z lö n y é r e a folyó
év utolsó negyedére előfizetést nyitunk s
felkérjük az egyházi s isk olai ügyek iránt
érdeklődő közönséget lapunk sz iv e s pár­
tolására. «Az előfizetési ár '¿apunk hom lo­
kán olvasható. Fölkérjük egyszersm ind a
feles szám ú hátralékosokat hátralékaik
haladéktalan törlesztésére; hogy k ötelezett­
ségeinknek részünkről is eleget tehessünk.
Kolozsvárt; 1883. szept. hó végén. A „Pro­
testán s K özlöny“ szerkesztősége s kiadó-
hivatala.
—■ Sajtóperek. Dr. Szász Bélának, lapunk főmunka­
társának Bartha Miklós országos képviselő s szerkesztő
ellen indított sajtópörében a helybeli esküdtszék f. hó 25-
én ítélt és pedig 11 szavazattal 1 ellen vádlottat a b e ­
csületsér tés vétségében bűnösnek mondotta
k i s ennek alapján a törvényszék vádlottat egy napi ál-
lamfogbázra, 50 frt pénzbírságra Ítélte s a perköltségekben
elmarasztalta. A bizonyítási eljárás renden a tanúvallomá­
sok s szakértői nyilatkozatok alapján constatáltatott, hogy
vádlottnak azon mentsége, melyet a sajtóper megindítása
után, a parlament színe előtt saját lapjában, a kolozsvári
kör választmányi ülésében fölhozott s mely szerint a be-
csületsertő tótel nyomdai tévedésből jutott az incriminált
czikk végére, minden alapot nélkülöz s a valóságnak meg
nem felelő. Lapunk szerkesztőjének ugyancsak Bartha Mik­
lós ellen indított sajtópere f. hó 29*ón kerül tárgyalás alá.
— A bu d apesti ref. papi állás betöltésének kérdése
élénk vita tárgyát képezi. A „Pesti Naplódba Salamon
Ferencz föl fejté, hogy nagy fontosságú érdekek követelik a
Nyomatott ötéin Jánosnál az ev. ref. főtanoda betűivel Kolozsvárt.
kérdés oly megoldását, inety lehetővé teszi, hogy Budapest
továbbra ref. püspöki székhely maradjon s miután a püs­
pöki dotatio magában véve csekély, e czél csak ügy elér­
hető, hogy ha a superintendentia által megválasztandó püs­
pök egyszersmind az egyházközség által pappá is megvá-
lasztatik. Hangsúlyozza továbbá Salamon, hogy az egyház­
község lólekszámának nagysága (25,000) egy második papi
állomás fölállítását követeli. A kobli tanács e nagy fontos­
ságú kérdést f. hó 21-én tárgyalta s az ez értelemben tett
indítványt elvileg elfogadván, a kivitel módozatainak ta­
nulmányozása végett bizottságot küldött. A püspöki hiva­
talra Szász Károly, Filő Lajos, Fördös Lajos és Baksai
Sándor nevei jöttek forgalomba.
— Az országos d o raestika életb elép tetése az erdé­
lyi ref. egyházkerületben is tényleg folyamatba indult s
mint lapunkat több oldalról értesítik, örvendetes eredmóny-
nyel. Feles számú egyházközségben nemcsak az osztályba so­
rozás s illetőleg kivetés megtörtént, sőt a folyó évre ese­
dékessé vált összegek be is szolgáltattak. Jellemzi, hogy ez
idves mozgalomban a kisebb és szegényebb egyházközségek
járnak elől jó példával, mig a nagyobbak és vagyonosabbak
lanyhábban mozognak. A tapasztalat eddig azt igazolta, hogy
a kivitel ott, hol a pap s presbyleriam kellő erélylyel s
buzgalommal jár el, nem ütközik oly nehézségekbe, mint
sokan előre jósolták. Annyi bizonyos, hogy az erdélyi egy­
házkerületre nézve, melynek aránylag legtöbb segélyre szo­
rult, hogy ne mondjuk, nyomorult egyházközsége, szégyen­
letesen dotált papi állomása van s melynek tebát legbizto­
sabb kilátása lehet arra, hogy a központi alap javára hozan­
dó áldozata busásan vissza térül, a sikeres keresztülvitel
nemcsak törvényes kötelesség-teljesítés, hanem a legfonto­
sabb élet, —■ sőt mondjuk ki nyíltan — erdeklcérdós s pap­
jainkról föltesszük, hogy azt fölfogni, átérteni képesek s
buzgalmuk s befolyásuk egész teljességet értékesítői fogják.
— A budap esti ref. egyház tanácsa vasárnap ta r­
tott ülést a lelkész választás ügyében. Yaradi Károly indít­
ványává elhatározták, hogy a tanács két lelkészi állás szer­
vezését fogja javasolni a közgyűlésnek, mert egyrészt kí­
vánatos, hogy az elhunyt Török Pál püspök által létreho­
zott alkotások fentartása és gyarapítása érdekében a püspök
budapesti lelkész és viszont a budapesti lelkész püspök le­
gyen, másrészt a lelkószválasztás két havi s esporesi en­
gedéllyel negyedévi határidőhöz van kötve, a püspökválasz­
tás pedig ilyen rövid idő alatt meg nem történhetik. Szük­
séges a két lelkészi állás azért is, mert a hívek száma
húszezernél többre szaporodott s egy lelkész a teendőket
nem győzheti. Az indítvány megvalósításával járó pénzügyi
kérdések tisztázása; a hitközség anyagi erejének megái la-
pitása s esetleg vij források nyitása ügyében bizottságot
küldtek ki, mely már jövő vasárnap beadja jelentését, az
egyházi közgyűlés pedig november 4-en fogja a kérdést
eldönteni.
X III. évfolyam Kolozsvárit, 1883. November 4.
P R O T E S T Á N S KÖZLÖNY.
EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP.
fa
MEGJELENIK MINDEN YASARNAP.
SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS:
b.-farkas utcza 1G szám, hová a lap szellemi s anyagi ügyeit
illető minden küldemények czimzendök.
ELŐFIZETÉSI ÁR :
évre O frt., félévre & frt., évnegyedre 1 írt. 5 0 kr.
j^ÉLELŐ S SZE R K E SZTŐ É S KIADÓ T U L A JD O N O S:
Egy test és egy lélek vagytok.
T a r t a l o m : Panasz. M.—i. A —t. — Juris professor. —
Jób könyve (Bibliai tanulmány.) Benkő István— Szász Domokos
első beszéde ölet. 29-én tartott esküdtszéki tárgyaláson.— Törvény-
javaslat. — Különfélék. Körövények.
PANASZ.
Nem igen válik dicsőségünkre, ha szennyesün­
ket a piaczon mossuk, de azért mégis van eset, a
mikor rá vagyunk kényszerítve ezt tenni, ha leg­
alább másokra nézve okulást szerezhetünk a nyilvá­
nos megbeszélésből. S itt épen az az eset, mert vi-
dókünköu az országos közalap kérdésében ¡nagy ne­
hézség támadt s ha nálunk megeshetett, épen nem
lehetetlen, hogy ugyanez rnishol is előforduljon.
Közelebb mógjelölni vidékünket vagy épen a
helységet, nem akarom, leginkább azért, hogy annál
elfogulatlanabbul mondhassam el nézetemet, mindig
bizonyos kellemetlenséggel járván, ha nem dologról,
hanem személyről kell beszélnünk.
Az eset az, hogy egyházmegyénk egyik köz­
sége, mondjuk X., kereken megtagadta a domesti-
kához. való járatását s ellouszegülesében annyira ment,
hogy a presbyterium kétszer is szabályszerűen kihir­
detve, egyszer sem volt megtartható, a tagok közül
senki sem jelenvén meg a gyűlésen, úgy hogy a
pap kénytelen volt az esperesnek jelentést tenni,
hogy a törvényt nem bírja végrehajtani.
Azt gondolhattuk előre, hogy a közalap javá­
ra szóló kivetések nem mindenütt fognak a legsi­
mábban lefolyni. Hiszen már az idei konventről szó­
ló tudósításokból is olvastuk, hogy a gazdagabb Ma­
gyarország egyik nem is olyan kicsiny egyháza szin­
44 zsám.
KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.
HIRDETÉSI DIJAK :
kótszer hasábozott garmond sor vagy annak tere 5 kr. Bé-
lyegdij minden beigtatás után 30 kr.
Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél külön kedvez­
ményt nyújt a kiadóhivatal.
H D O I K X lO lS O Q .
Efóz. IV. 4.
tén kijelentette, hogy a domestikában nem fog részt
venni. Hogyne fordulhatna tehát a szegény Erdély­
ben is olyan eset elő, a melyben a kellően föl nem
világosított egyháztagok igyekezni fognak magukat
az éj teher alól minden módon kivonni.
A dolog igy is történt, a tény előttünk fekíiszik.
Ki az oka, ki a hibás, ezt keresni most már
nem sokat használ. Mi ugyan első sorban a papot
tesszük felelőssé, mert ha ő kellőleg fölvilágositotta
volna híveit; ha nem hagyva a dolgot az utolsó
pillanatra, elejétől fogva és ismételve megmagya-
rázgatta volna nekiek a dolog jelentőségét, a törvény
szentségét s különösen azt, hogy mennyi esik a tör­
vényben az önkéntesség és mennyi a kényszerűség
oldalára; ha megmagyarázta volna a domestika ál­
dásos következményeit, talán épen a kérdéses egy­
házra Dézve is; ha elejökbe terjesztette volna a 20
és illetőleg 10 krajezáros minimumot s a mentesség
lehetőségét, — akkor lehetetlen, hogy a hívek kö­
zött egy nehányat már előre meg ne nyert volna
az ügynek s igy ne biztosíthatta volna az egésznek
sikerét. De hát a szóban forgó egyházra nézve már
t:il vagyunk mindezen s most már nem az a kér­
dés, hogy ki a hibás a múltakért, illetőleg az el­
mulasztottakért, hanem az, hogy mi hát már most
a teendő?
A felelet e kérdésre, nézetünk szerint, igen egy­
szerű. A törvény törvény és pedig nem a végre,
hogy helyet foglaljon a papíron, hanem hogy való­
ságot nyerjen az életben. Ha az a pap törvényelle­
nes tettet követett el előzetesen: lakoljon ő is, de
mindenesetre foganatosítsa az illetékes fórum azt, a
minek végrehajtását az ekklózsia megtagadta. Az
egyházközség hatósága az egyházmegye, illetőleg az
 388
esperes és az egyházmegyei tanács, Ha tehát az
ekhlózsia nem tette meg kötelességét, tegye meg
helyette az 6 k ö l t s é g é n az esperes és a consis-
torium, a pap és curator segítségével, a kik, hogy
e segély-nyújtástól ne vonakodhassanak, arról ismét
a törvény gondoskodik kellően. Ha valahol, ezen a
ponton volna veszélyes az engedékenység, mert h i­
szen az egész egyházi törvény ügy szólván az első
actustól nyeri meg azt a gyakorlati sauctiot, a me­
lyet elméletben a király ő Felségétől inár megnyert.
Az egyházi törvények most állják ki az első próba­
tételt jaj nekik, ba mindjárt az első lépésnél meg­
buknak,
Hát az aversio ?!
Lehet, hogy itt-ott. ez a szokásos ördög is meg­
jelenik a falon. De mi nem félünk tőle. Nekünk,
reformátusoknak, nem a számra, hanem az élő hit­
re van szükségünk. Mi ketten-hárman is gyülekezet
vagyuuk, ha a Krisztus nevében gyültüuk össze s
nem tudnék, mi haszna volna auyaszentegyházunk­
nak az olyan gyülekezetekben, a melyek csak szám­
lálnak. de uem rzámitnak.
Á mi esetünkre nézve még nem tudjuk, mit
lesz az esperes és az egyházmegyei tanács teendő,
de azt tudjuk, hogy nem szabad engedniük, hogy a
dolog a kezükbe szakadjon.
Kíváncsian várjuk az illetékes közegek eljárá­
sát s esetleg arról is tudósitni fogjuk e becses la­
pok olvasó közönségét.
Reméljfik mindenesetre, hogy a kellő erélynem
fog hiányozni az illetőkben, annyival inkább, mert
a törvény erre az ecetre is gondoskodott paragra­
ph usról.
Ved erem o.
M—i A —t.
A juris professor.
Egy bőszed, melyet a u.-enyerii ref. Collég-hunban a törvények rendes
tanítói székél>e lett beiktatásakor ezen hivatalát elkezdette
Sssásss K á r o ly ,
Nagy-En veden. 1822-ik esztendőben
Az ifjúság és emberkor határpontján meghívott engem is a
haza géniusz polgári olimpiára. Egy cserfa-koszorú vau
letéve az én számomra is és üres egy hely a hir gyémánt
tábláján az én nevemnek is.
Ez az óra az én Rubiconom, melyen túl a hazának
harcz? kezdődik. Sebesen zubogó habjai a mindent magá­
val ragadó időnek! álljatok meg egy kisded haladékra,
inig jövendő életem labyrintliusát innen elnézem, aztán
induljatok meg s ragadjatok engem hánykodó habjaitokon
az örökkévalóság fekete tengere felé.
'*) Néhai édes atyánknak e székfoglaló beszédét, úgy beibe’
ebénél, mint történeti jelentőségénél fogva, indokoltnak tartjuk
közrebocsátani, annyival is inkább, mivel sajtó utján még nem volt
közölve. Szerk.
E g y születését számláljuk az embernek s pedig há­
rom különböző időpontbau születik bennünk a három al­
kotó rész, — az á l l a t , az e m b e r ás a p o l g á r . Az a
kicsiny masszája a külső embernek, az a csecsemőnek neve­
zett darab hús, a gombákkal egy rendbe tartozik: csak
egy nőhető valami, nem ember, csak az a föld, melyben
az emberiségnek két ágakra oszló plántája, az é r z é s és
o k o s s á g meggyökerezik, s bár az édes anya mosolygása
olyan szépen esik reája, mint egy tiszta nyári hajnal pil­
lantása az éjszakából kibúvó földre, az nem nékie, hanem
a jövendő embernek van száuva, a kinek csirái, remény'
ségei benne lappanganak. Úgy van, itt még csak az á l l a t f
vagy annak is csak durva masszája születik.
Az alacsony bokor, mely alatt a gyermek játszott,
sugár élőfává s vele a gyermek ifjúvá felnő. Mikor az
organismus a felesleges nedvességeket erővé feldolgozta,
mikor az állnak gyenge pibe-pázsintja kezd kikórozni, az
idő int a természetnek, s az érzés szendergő csirái fel­
ébrednek. A legelső könnycseppnél, mely a sympatkia szi­
várványán a szívtől a szembe lép, ott születik igazán az
ember, ott lelkesedik meg a Prometheus agyagja, ott ki­
álthat fel először az új teremtés: „ Ho mo s um et h ű ­
mé ni a me ni l a l i e u u m pu t o . tt E m b e r v a g y o k
c s ö s m e r ek m i u d e n e m b e ri é r z é s e k e t. Úgy vau, az
ifjú kornak serdtUése: az embernek szüleiébe; eddig a
mozgás csak mechanisinus, a beszed kongó hang, az áb-
rázat egy hús lapda volt. Most a külső actio taclust ad a
beszédnek, a szépen ejtett hang, mint a fülemile csatto­
gása, érzést fejez ki, s az ábrázaton az indulatok egy téát-
rurnot vonnak, hol a liniamentumokba felöltözve, a lélek
belső indulatait némán utáua játszódják. — A szemben
meggyűl az érzésnek fáklyája, az arezra felsüt a virtus
hajnala, a legelső szemérmes elpirulás. Oh gyönyörű pont­
ja az emberi életnek! Rózsa szín hajnala egy gyakran ho*
mályos napnak, mely még azokat a íellegekot is megirá­
nyozza, melyek délben a napnak ábrázatját eltakarják.
Az ifjúi szívből olyau bővön buzog a szeretetnek
forrása, hogy azzal az egész világot be akarná árasztani.
Az atyafiui, házi, nemzeti, hazai szereteted egy bűnös par-
ticularismusuak tartja, Az Avislidesek és Regulusok neki
csak finompbb egoisták, sőt én azt tartom, hogy nem az
astronomiai calculus, hanem egy szép érzésű ifjúnak kép­
zelődése volt az, a mi a csillagokat és planétákat megné-
pecitette, hogy szeretetének több tárgyakat találjon, s úgy
szólva a t^jútnak karjait kívánta raagáuak, hogy azokkal
egy egész uuivevsumot beöleljeu. Engedjétek meg az ilju
íánthásiáuak rövid kicsapongását; kicsiny patak az és
nyárban egészen kiszárad,melyet a tavaszi bő esőzések meg
nem árasztanak. Egy országot elborít a Duna, de árkába
.szállva, ő hordozza a kereskedő hajókat. Az ifjúi érzés
még csak hajnala az okosságnak, mindent rózsa-színre fest,
felemelkedik a nap s a csalfa színek eloszlatlak; kiderül
az okosság, s ekkor átlátja az ember is, hogy a kurta em­
beri kar nem ér el egész világot beölelni, hogy az a cos-
mopolitai szeretet közönséges országa, egy szép idea, de
 389
a melyet mi, mint Dávid a jeruzsálemi templomot, csak
álmunkba láthatunk meg, — által látja, hogy a. szülei,
gyermeki, házi, nemzeti s mindezeket magában foglaló ha­
zaszeretet az ő főczélja a földön, melyet mentői job­
ban eljátszodni reája bízatott. A Leonidások, és Brutusok
nál kezdődik a polgár.
Éa már két életet á;tál éltem, A gyermekkor á rta t­
lan örömei, az ifjúság szép ideáljai elrepültek — ők egy
szép emlékezetet hagylak maguk után, mint mikor az em ­
ber egy kedves álomból felserkenve ébren is mosolyog
utána. A harmadik ajtajánál a haza reménységgel fogadja
el az új. polgárt. Engedjétek meg, hogy azt a szép útat,
melyet előmbe irt, innen egyszer elnézzem ; kísérjetek fi­
gyelmetekkel, mig annak perspectiváját előttetek rövide­
den lerajzolom. M i c s o d a p á l y a n y í l i k m e g e l ő t ­
t e m a p o l g á r i é l e t m e z e j é n ? ez lesz az én beszé­
demnek tárgya.
Az Apollo templomának környéke is szent volt. Úgy
tetszik, hogy a mint az enyedi collegium küszöbén belé­
pek; megszentelődöm. Künn a világban foly az élet nagy
háborúja. Az egoismus az a határtalan uralkodó, mely az
universalis monarchiát, a mit a Sándorok nem tudtak el­
érni, tökéletesen felállította — az indulatok trombitájával
hivja az emberi nemzetet zászlója alá, — Nagy harcz,
mert mindnyájan beleelegyedtünk. Hosszú, mert még Kain
kezdette volt el s nincs vesztfáliai békesség, a mjely véget
vessen neki. Mint a közönséges nóptámadásokban, ki-ki
azzal harczol, a mit kap. Az erős ököllel vág be, Brennus
kardját veti a fontba, a ravasz hátulról lő, az irigy alánk
mináz, a bátor nyomul, a gyáva szalad, ki-ki csak magára
vigyáz.
Ennyi rabjai között az önző indulatoknak vágyva
keres a jobb érzésű ember egy-egy szép character!;, mely
magát megtagadva a hazáért és emberiségért feláldozni
tudja, ele azt csak Plutárchusba találja fel. A régi idő,
mint valami jobb föld, megtermetté a maga Herosait,
hogy úgy szóljak jus fenntartásúi, ne hogy a pokol az ég
ellen a földbe prescribáljon. De úgy tetszik, hogy a ter­
mészet azt a jobb agyagot, a melyből a görög és római
régiség nagy embereit formálta volt, mind feldolgozta.
Hiába mássz a fórumra, Somába hol a Cicero nyelve
a nagy birodalmat megmozdította — ma nálunk a
piaczon csak búzát árulnak. Hiába keresed a csata
mezején a Leouidásokat, a Zrínyieket; egy pattantyús re­
gementet találsz ott, mely geometrai calculnssal kimért fi­
úidban egy lövéssel egy Epaminondást és száz zsoldos ka­
tonát egyaránt a porba dönt. Elméssz a magános házak­
ba, hogy ott a házi örömben egy Agesilaust, egy Aspasia
társaságát, egy Corueliát keress. Oh, a világ teátrumán a
nagyravágyás mindennek olyan bajos rollét adott, hogy
a coulissák között is mind azt repetálja; akarom mon­
dani — a féuyleni kívánás, más felébe vágyás erőltetett
maszkarájában elfáradván, csak azért vonul házába vissza
a férj, hogy magát, mint a medve barlangjába, kimorogja.
A íeleség, hogy a mások czifrább ruháját s több imádó­
já t férjén kitrucczolja. A kivételeket elismerem , mint
a föld gyomrában sok gyémánt, úgy annak színén sok
szép character található, csak az a kár, hogy ritka­
ságuk miatt mind a kettőre bajos reá találni. Hagyjátok el
a külső világ maszkarás theátrumát, itt az enyedi colié-
gium keskeny falai között több szépet, több nagyot talál­
tak, mint egy egész universalis históriában. Itt még az
élet zavaros folyója, eredetéhez közel; mint a tiszta k ris ­
tály patak, virágos rétek között csörgedez. Az a kis
gyermek, kinek reám függesztett tekintete minden moz­
dulatomat némán ntáuozza, talán a XlX*ik század
közepének egy Demosthenese, Scheridánja. Az az ele­
ven fin, a ki a játékban sem szenvedheti az igazságtalan­
ságot, egy jövendőbeli Cyrus vagy Aristides. Az a gyenge
kéz, mely most alig bírja a lapdáfc és papikbotot, talán
az igazság fontját, egy marschali pálczát fog forgatni,
talán sceptrumokkái, s a föld golyóbisával fog játszani.
Abból a gondolkodó homlokból egy Sülly, abból a szelíd
tekintetből egy Marcus Aurelius sugározik ki. Ez az is­
meretes kiderült ábrázal, az ifjú Marcellust árulja el —
kimutathatnám, de nem akarom a hazáuak szájából ezt a
szép szót kivenni. Úgy van, itt minden lépten egy Pho-
ciont, egy Deciust, egy Lockét, egy Pennt látsz magad előtt.
Jól tudom én ugyan, hogy ezek még csak csemeték az
oltováoy oskolába, s bár egy egész planétát paradicsommá
lehetne beültetni velek, ha mind megí'ogamznáuak, de hány
ki nem vész a külső világ agyagos földében, hányat el
nem szárászt az idő, el nyom a pornép dudvája? S a
balvélekedések hányat össze nem tipornak. Jól tudom,
hogy ezekből kevés s talán egy szem hozza meg a töké­
letesedés szép gyümölcsét. De miért ne gyönyörködnénk
a virágba, attól félve, hogy egy csipős szél elhervasztja,
minekelőtte gyümölcsé érnék? Miért ne legyen szabad eg’y
világ polgárának, ennyi szép tehetségnek látására, örvende­
ni, abban a gondolatban, hogy az emberiség lerázván egy­
kor a butitó akadályok terhét, eljátszodja azt a szép drá­
mát, melynek a görög és római classicus világ csak pro­
lógusa volt? Én azt hiszem, hogy akkor is, mikor minden
ismerőink, barátaink mellettünk elhullottak, mikor azok
koporsó-kövein, mint meg annyi grádics-fokokon, leszál­
ló ttunk sírunk szélére, onnan is vissza nézve egy ezer
főből álló ifjú seregben egyesült életerő, egéssóg, energia,
talentum, öröm, reménység elnézése, a megfagyott szivet
is szeretet érzéssé felolvaszthatja.
Az ifjúság forrását a régiek közül némelyek keres­
ték Indiába, mások Lybiába, mások a Garamantáknál —
m esék! Én azt csak egy ilyen szép ifjúság tekintetében
találom fel. íme még a collegiiun küszöbén be, még fel
nem léptem a cathedrában s milyen szép prospectus nyilt
meg már is előttem ! Szép mezőben vontam fel hát az
ón sátoromat, de lépjünk közelebb annak vizsgálásához, mi­
csoda pontot foglalok el én itt. Mikor a közönséges nevet:
j u r i s p r o f e s s o r kimondom, semmit sem mondottam.
A szók érielme a helyek, idők, személyek szerint külön­
ít?
 390

közök. S ha a római nyelv különböző időszakaszában a említés, lehet egészen történetes, vagy hogy semmi ok nem
fúr tolvajt és szolgát tehetett; ha egy Judásnak és egy volt arról beszólni.
igaznak csókjaellenkező indulatot jelenthet; ha némely diétánál g) Jób gyermekei, a prclog szerint, (I. 18. 19) el­
ezen kitételen: a jövő gyűlés, egy századot kell érteni, meg­ vesznek, mig a költemény különböző részéiben, különösen
lehet, hogy két professor között nem lesz nagyobb hason­ pedig XIX. 17-ben említés van róluk, igy hát ellenmondás
latosság, mint egy kerek és egy háromszögű kalap között. létezik az emütett helyek között. De erre ismét felelhető,
Mint mindenről, úgy erről is, a hányán vagyunk ebben a hogy a költemény más részeiben VIII. 4 ; XXIX. 5. szintén
házban, annyiféle ideánk van. Én egyebet nem tehetek, határozottan megmondatik, hogy Jób gyermekei elpusztul­
hanem hogy egy juris professort, úgy a mint azt eredeti tak. A XIX. 17. v.-ben pedig (benej bitni) alatt
elrendeltetése szerént képzelem, egynéhány vonásokban értendők Jóbnak vagy u n o k á i (Ewald, Iíirzol, Dillmann,
előttetek lerajzolok. Zöckler etc.) vagy é d e s t e s t v é r e i (Stuhlmann, (lesen.
(Folyt köv.)
Umbr. Schlottm. Del.etc.) vagy végre Jóbnak á g y a s a i t ó l
s z ü l e t e t t g y e r m e k e i (LXX. Mi eh. Schárer, Rosenm.),
JÓB KÖNYVE. a kik nem vesztek oda a prologban leirt szerencsétlenség
— (Bibliai tanulmány.) — alkalmával. Tehát ellenmondás csak félreértésből eredhet.
Irta: h) További ellenvetés az eredetiség ellen az, hogy a
Benlcö István. prologban a s á t á n van bevezetve; tehát a prolog későbbi
(Folytatás.) korban keletkezett. Állítják ugyanis, hogy a sátán eszmé­
d) Felhozzák, hogy ellenmondás van Jóbnalc a pro­ a fogság idejo alatt ismerkedtek meg a zsidók s mi­
jével
logban való magaviseleté, isten akaratán való megnyugvása vel itt a sátán einlittetik, tehát a prolog a fogságban vagy
(I. 2 1 ; II. 10) és következő szenvedélyes kitörései között. a fogság után Íratott. Azonben a sátánnak chald — persa
(III. 1. 2. stb.) Azonban itt látva a fokonkénti csapást, eredetüségo nem történeti tény; a sátán ‘nem egy a Zend
nincs ellenmondás. Jób mindvégig megtartja kegyességét, Avesta Ahrimánjával, mivel az nem olyan gonosz szellem,
bár érzi, hogy szenvedései érdemeljenek. Növekvő fájdalma mely kiilönállólag létezik es magától cselekszik, mint Ahri-
és kétségei között kitőr és e k i t ö r é s e természetes, de ezt man, hanem csak, mint a többi angyalok, isteunek eszköze.
is azután megbánja. „Szükséges megjegyezni —>mint Zöck- „A sátán-eszme az ó-testamentom angyal hitéből nőtt kií(
ler mondja — az időben való különbséget Jób magaviseleté (Dillmann) és nem idegen eredetű. A sátánnak vagy go­
— mi d ő n ő mé g h a l l g a t ó , s z e n v e d ő v a 1 a és tel­ nosznak elve, mint Mézes előtti eredetű, megvolt a zsidók­
jesen ártatlannak, büntelennek látszott és igazi erkölcsi ter­ nál. Zoroaszter tanával meg a fogság előtt ismeretesek le­
mészetének kitörése között, a mi barátaival való összeütkö­ hettek a zsidók — ismerve kóborgó voltukot,— a mi aztán
zésének vala eredményű, es amely mutatta, hogy természete befolyási gyakorolt az ő gonoszról való fogalmukra, de hogy
nem volt teljesen tisztult vagy nem volt felülemelkedve a nem a persa Ahrimán szerepel itt, hanem az angyalból
megbánás és bünhödés szükségén.“ lett zsidó sátán, mutatja az angyalok közötti megjelenése
é) Az epilogban (7 v.) Jób a három baráttal ellentét­ és végrehajtása az isteni akaratnak.
ben Istentől igaznak van nyilvánitva, pedig a költeményben A prolog és epilog hitelességet, tehát nem lelnK he­
Jób igazságtalansággal vádolta istent. Ez ellenvetésre már lyes alapon tagadni, szorosan hozzátartozuak azok a költe­
az előbbiekben meg van adva a felelet, hogy t. i. Jób ra ­ ményhez, azok nélkül ez érthetetlen lenne. Nem lehetne
gaszkodik Istenhez és a fájdalom által kisajtolt beketlen tudni, vájjon ártatlan vagy bűnös szenved-e, nem, hogy
kifejezését- nem lohol isten elleni állandó zúgolódásnak te­ mikép döntött Isten Jób és barátai között és mi sorsa lett
kinteni. Jób ártatlan volt és isten ezen ártatlanságra czé- Jóbnak. Azok eredetiségét el is ismerik a legtekintélyesebb
lozva védelmezi őt és tartja igaznak. De még az olvasóra magyarázók. E két rósz nélkül a költemény sok beszéd len­
való tekintetből is szükség volt, hogy a költő isten által ne, értelem nélkül. A prolog és epilog authenticitását — a
is kimondassa Jóbnalc igaz voltát. „Az isteni Ítélet, hogy mi alatt természetesen nem a históriai szószerintiség ér­
a barátok nem beszéltek, mint Jób, istenről igazán 42. 7. tendő, — nincs ok tehát tagadni, „mivel ezen prózai sza­
igen jól megegyezik Jólmak isteni dorgálásával 38. s köY.“ vak teljesen megegyeznek a régi költemenynyel tartalomban
(Dillmann.) és gondolatban, a színezésben és művészetben, valamint
f) nyelvben, a mennyire próza hasonlíthat a költészethez ; és
Más ellenvetés vau a prolog és epilog ellen, hogy mind­
kettőben nagy becs van tulajdonítva az áldozatoknak, (I. 5; minden, a mit azok elbn felhoztak vagy csupa félreértés,
XLII. 8 ) mig magában a k ö l t e m é n y b e n erről szó sincs vagy jelentéktelen.“ (Ewald.)
és általában minden theocraticus elem kerülve van. Ez gyen­ 2) Második rész, mi ellen több kritikus, részben, vagy
ge ellenvetés, mivel az áldozatok nem specifice theocraticus egészben kétséget támasztott a XXYII. 7—XXVIII. 28-ig
szertartások, hanem a pátriárchai korban is gyakoriak va- terjedő két fejezet. A főellenvetós az, hogy Jóbnak i t t
lának és igy ezeknek említése épen összhangzásban áll nyilvánított nézete Isten visszafizető igazságáról, mivel itt
azon korral, melyben a költő személyeit szerepelteti; mig a régi tant hirdeti, nem egyezik meg az ő más beszédei­
továbbá azon körülmény, hogy a költői részben nincs erről vel; másodszor (XXYIII.), hogy a hivatkozás az isten böl­
 391
csességére nem illik Jób szájába, mivel az inkább alázatot,
mint daczot kedvel, Jóbnak pedig előbbi beszédeiből nem
megalázódás, hanem büszke önbizalom tűnik ki. Kennicott
ugyanis látva az ellentétet XXVII. 13 — 23, — hol Jób,
Istennek e földön nyilvánuló visszafizető igazságáról beszél
és az ő előbbi állításai között, mely szerint a gonosz bol­
dogul: állítja, hogy az (t. i. XXVII. 13—23) Zofárnak azon
beszédét tartalmazza,- melyet a harmadik vitázás alkalmával
csak kétszer beszélvén, elmulasztott. E nézetet elfogadta
Eichorn és Bortholdt; Stuhlmanu a l l v .- tő l kezdve tartja
Zofárónak, mig a XXVIII. fejezetet Bildádónak. Bornstein
az egész XXVII. 7 —XXVIII. 8 . részeket későbbi h o z z á a ­
dásnak ta rtja ; Knobel a XXVIII-ik fejezetet mondja későbbi
interpolationak.
Azonban az itt első tekintetre ellentétesnek látszó
nyilatkozat, a helyosfcfolfogás és megértés után, azonnal ele­
nyészik. A barátok a régi tan álláspontján Jóbbal szemben
állították, hogy a gouosznak szerencsétlenség része, a jónak
szerencse; és meg is fordították a tételt, hogy a kit sze­
rencsétlenség, baj sújtól, annak gonosznak keli lenni; így
az ő következtetésük szerint, Jób gonosz, mivel szerencsét­
lenség sújtolja. Miután Jób meggyőzte barátait állításuk
valótlanságáról ós elhallgattatta őket s azoknak nincs több,
mit ellene felhozzanak: nyűgöd (¡abban vizsgálja barátai á l­
lításait, elismervén, a mi abban igaz van. Hog'y ugyanis a
gonosz büntetést nyer az eletbon, ez oly igazság, a mit Jób
is elismer ós ezt festi a 13— 23 versekben; elmeri tehát
azt, a nélkül azonban, h o g y b a r á t a i k ö v e t k o z t o t é s é t
o s z t a n á , hogy t. i. a szerencsétlenség által sújtott em­
ber gonosz. Barátai hamisan következtetnek s ő tanitni akar­
ja őket (11 — 12). Az átalános törvényt a gonosz sorsára
vonatkozólag helyesen ismertek meg 1 2 v. „ime pedig ti
is mindnyájan látjátok“ ós ő is ezzel megegyezve, festi az
istentelennek sorsát (1 3 —23); de a következtetésben, a reá
való alkalmazásban tévedésbe keveredtek s igy mintegy fedd-
ve őket, mondja 1 2 v. „mi az oka, hogy hivságos beszéd^
dél hivalkodtok, “ hiszen helytelen következtetéstek rám nem
alkalmazható. Jób tovább is ragaszkodik eddigi elvéhez, a
gonosznak előmenetelét ós a kegyesnek szenvedését illető­
leg, de mint győző, mintegy látszatos engedményt téve ba-
rátainak: leírja a gonosznak veszedelmét, nem annyira az
engedmény végett, mint saját meggyőzésére. Barátai előt­
te a bűnös sorsát festették, czólozva reá, ő ugyanazt a thó-
mát veszi fel, hogy kimutassa, mennyire nem felel meg az
ő sorsa magaviseletének, mivel ő igaz, ragaszkodik Istenhez,
a gonosznak pedig nincs közeledése Istenhez. így, midőn
engedményt tesz barátainak, azért teszi, hogy azokat saját
érvelésükkel győzze le ; midőn leírja barátai álláspontján az
istentelennek romlását, teszi továbbá azért, „hogy ezt he­
lyesebb világításba helyezve, az ő helytelen következtetésük
ellenében, kimutassa a titkos összefüggést az egyetemes vi­
lágrenddel, a mint az isten által megállapittatoU.“ (Zöck-
ler.) így a XXVHI. fejezetben leírja Istennek titkos böl-
csesógót, az emberi ismeretnek korlátoltságát, utalván ba­
rátait, hogy a szerencsének és balsorsnak oka az isteni böl-
csesóg mélységénél fogva, az ember elett kikutathatlak titoksze-
rü, az embernek tehát meg kell alázni magát az Ur előtt, Ezek
után Bevnsteinnak azon nézete, hogy a XXVIII-ik fejezet
az Elibu beszédének szerzőjétől származott volna, szintén
elesik, mivel itt nincs semmi ok a közbetoldásra, a szerző
„ezen isolált beigtatással teljesen fölöslegest és czéltalant
tett volna" (Hirzel). Mindkét fejezőt tehát eredetileg hoz­
zá tartozott a költeményhez ós nincs bennök interpolatio;
illik Jób helyzetéhez ós jelleméhez és nem .lehet azokat ol-
szakitni. A XXVIII. fejezet, több kritikus összhangzó véle­
ménye szerint, a legszebb fejlődés a költeményben. „Csak
az egész könyv gyászos félreértése vozethetelt némely kri­
tikusokat arra, hogy a 27 és 28 fejezeteknél összefüggő tlen-
séget vagy idegen ivót gyanítsanak.“ (Ewaid).
(Folyt, köv.)
Szász Domokos első beszéde
az ölet. 29-én tartott esküdtszék! tárgyaláson.
T. törvényszék! T. esküdt urak! Negyedszázados egy­
házi szolgálatom s közéleti munkásságom jubileumát ün­
neplem s az Isten úgy akarja, hogy ne az ő házában, az
ur templomában, hálaadó néptől környezetten, hanem ogy
törvényszéki teremben, földi Ítélő biráim szino előtt ünne­
peljem azt. Es az Isten úgy akarja, hogy nem ogy liosz-
szas közszolgálat egyedül értékes jutalmának, embertársaim
részéről — kik között éltem és küzdöttem — az erkölcsi
elösmerósnek koszorújával ékítve, hanem a legsúlyosabb,
egész erkölcsi lényemet megrendítő vádak töviseitől sebzett
homlokkal álljak itt.
Avagy lehet-e súlyosabb, megbéiyegzőbb vádat emelni
az Isten szolgája ellen, mint azt, hogy esküjét megszegve,
a helyett, hogy gyülekezete javára munkálna, az erkölcs ós
vallás legmagasabb rendű érdekei fölött őrködnék* öntudato­
san ós szándékosan a reábizofct népnek romlására tör, hi­
vatalos állásával visszaélve, saját önző érdekei javára ki­
zsákmányolja a tudatlanságot, hazudik ós hitványul ámít.
Hiszen, ha ez igaz, akkor az emberiség legféltettebb, leg­
drágább kincsei hűtlen sáfár kezére vannak — hogy az
irás szavaival éljek — bizva, a ki méltó arra, hogy gye­
hennára vettessék.
Avagy lohet-e egy polgár ellen, ki a közelet terén
küzd, súlyosabb ós megbéiyegzőbb vádat emelni, mint azt,
hogy a társadalmi s állami rendnek egyik legfőbb palládiu­
ma, a tulajdon szentsége ellen emoli fel szavát, érvényesíti
befolyását, s megbontani törekszik ama szilárd alapokat,
melyoken egyeseknek, családoknak, nemzeteknek jólléte, biz­
tonsága, sőt mondhatnám, egész földi boldogsága nyugszik V
Hiszen, ba ez igaz, akkor az a polgár méltó arra, hogy
könyörület nélkül kitaszittassók az emberi társaságból ós a
legsúlyosabb büntetéssel sújtassók.
T. törvényszék! Tisztelt esküdt uraim! Ily súlyos vá­
daktól terhelve, bár hosszas lelki tűnődések és töprengések
után, elhatároztam magamat, hogy önöktől elégtételt kérjek.
Kegyeskedjenek elhatározásom indokait becses figyelmökre
méltatni.
 392
Mindenekelőtt különösnek tetézhetik, mert mondhatni
egészen szokatlan, csaknem előzmény nélküli, hogy egy pap,
kinek hivatásánál fogva az engedékenységben, a bocsánat-
készségben, még a legválságosabb pillanatokban is az ön-
megadó türelemben kell jó példával előJjárni, megtámadott
becsülete érdekében földi birák Ítéletére apellál s azoktól
kór elégtételt. Miért nem nyugszik meg saját Ielkiismereté-
nek megnyugtató szavában? Miért nem várja be a legfőbb,
az egyedül csalhatatlan biró, a mindentutó Isten Ítéletét ?
Hiszen a Krisztus első sorban épen az ő igéje hirdetőiről
mondá: „boldogok lesztok, mikor titeket szidalmaznak, há­
borgatnak és minden gonosz hazugságot mondanak ellene­
tek ; örüljetek és Örvendezzetek, mert ekópen háborgatták a
prófétákat, kik ti előttetek voltak. (Máté, V. 11 — 1 2 .)
Érzem ez ellenvetés súlyát, s a fönforgó esetben lát­
szólagos igazságát. De méltóztassanak figyelembe venni azt,
hogy az élet tragoediéjának színterén a küzdő, gyötrődő
ember nem egyszer a körülmények által létrehozott oly
kónyszerhólyzetbo jön, hogy ue mondjam, sodortatik, midőn
a legfönsógesebb elméletnek, melynek igazságát különben
elösmeri s vallja, gyakorlati kivitele, alkalmazása, követése reá
nézve lehetetlenné válik.
Az ily kényszerhelyzet mindenkire nézve nyomasztó
és válságos, de úgy érzem, hogy egy papra nézve kiváló
mértékben az. A papnak, általában véve, az emberi társa­
ságban egészen kivételes s épen azért felette kényes ter­
mészetű helyzete van, főleg a becsület kérdéseiben. Bárki
más, ha becsületében megsértetik, lovagias elégtételt vehet
magának, bizonyságául annak, hogy becsületéért életét is
föláldozni kész. A pap, ha ezt teszi, állását s azzal együtt
megélhetésének minden eszközét elveszti. Mig bárki más,
ha becsületének védelmére, kezében fegyverrel, síkra száll,
habár a büntető törvénykönyv szerint tiltott csolekvényt
hajt is végre, embertársainak közitólete tettét helyesléssel
kíséri, sőt azt megköveteli, annyira, hogy ha a becsületén
ejtett szennyet, megtorlás nélkül, eltűri, megbélyegzett em­
berré lesz s a társadalom —■ mint egy rothadt, fekélyes
tagot — kebeléből kitaszítja, ha pedig ugyanezt egy pap
teszi, a közitélet föltéttlenül pálezát tör felette.
És kiválóan nehéz a helyzete, ily válságos körülmé­
nyek között, főleg egy protestáns papnak. A protestáns
papság nem képez az emberi társaságban egy külön osz­
tályt, egy kiváltságos rendet. Halántékait nem köri ti a kü­
lönös szentség glóriája s állása csak annyi méltósággal bir,
a mennyit annak ő maga, egyénisége által, kölcsönöz. Nem
csak a családi életnek egybeköttetesei, hanem egész köz­
életének, munkásságának minden szálai embertársaihoz fű­
zik s a nyilvános életre utalják, sőt kötelezik. És ha nyil­
vános életének vívódásai közepette becsületében megtároad-
tatik, el lévén zárva előtte a lovagias megtorlás útja, mit
cselekedjék ? Prédául engedje-ó magát a végletekig csapongó
rágalmazás orv vagy nyilvános támadásainak PEltürje-ó,
hogy a sár, melyet telt marokkal feléje dobnak, egészen el­
borítsa s még palástját is beszenyezze?
Hiszen akkor állásának erkölcsi alapja, sikeres mü-
ködhetésének fundamentuma meging alatta és romba dől. És
ha tán megnyugvást találhat is lelluismeretóben s abban a
tudatban, hogy azok, kik őt közelebbről ismerik, nem ad­
nak hitelt a rágalom szavának, de hát azon sok ezer és
ezer ember, a ki őt közelebbről nem, talán csak nevéről is­
meri, mit szól felőle, midőn látja, hogy a nyilvános hirle-
lések szárnyain szótröpitett rágalmakra nem válaszol semmi
hang, nincs semmi czáfolat, s a rágalmakat nem sújtja
semmi büntetés ?
Ily válságos helyzetből hol van számára a menekvés
útja? Nincs más, mint az, hogy a Dyilvánosság színe előtt
megtámadott, ki előtt az elégtétel vételnek minden más
lehetősége ki van zárva, apellálja ügyet a higadt, elfogu­
latlan, igazságos ítélethozatalra hivatottak és jogosultak itó-
lőszéke elé. Ezért vagyok ón barátja, mint protestáns pap,
az esküdtszéki intézménynek, mert rám s velem együtt még
annyira nézve az az egyetlen út, mely a tragikus összeüt­
közések bonyodalmaiból, labyrintusából kivezethet; az egyet­
len védő paizs, melyen a rágalmak nyilai megtörhetnek, az
egyetlen földi bíróság, mely az erkölcsi világrend megingott
egyensúlyát helyreállíthatja s a közerkölcs törvényeinek s
követelményeinek érvényt szerezhet; az egyetlen hatalom,
mely a sajtó szabadságával, sok kiontott drága vérnek árán
szerzett eme közkincsünkkel oly gyakran űzött visszaéléseket
megfékezheti, sőt megszüntetheti. Ily meggyőződésem leven,
az esküdszóki intézmény nagy jelentőségéről, fönsóges hi­
vatásáról, mint protestáns pap, bizodalmamat vetem benne
s jóllehet önöknek, t. esküdt urak, nagy része, nem az ón
hitemnek sorsosa, nyűgöd lélekkel várom ítéletüket. És ha
reményemben csalatkoznám is, akkor sem fogom ez intéz­
ménybe vetett bizalmamat elveszítői, nem fogom az ítélet
törvényszerűségét kétségbe vouni, hanem alázattal s enge­
delmességgel megnyugszom a hozandó Ítéletben és sp’pmisó-
gi panaszokkal, kifogásokkal élni nem fogok.
Van még további indokom is, t. törvényszék! t. es­
küdt uraim! mely azon elhatározásra birt, hogy a támadás­
sal szemben nyíltan föllépjek s elégtételt kérjek. Szándé­
kom volt azon esetben, ha testvóröcsémnek ugyancsak B ari­
ba ur ellen indított sajtópere kedvezoleg dől el s elégtétel
nyerése teljesen bevógzett tónynyó lesz, nem kérni bünte­
tésre büntetést. Testvéröcsómmel a közélet terén is teljes
solidáritásban érzem magamat; együtt küzdünk, egy czólra
törekszünk. Az ő sérelme az ón sérelmem, az ő elégtétele
az én elégtételem. De mi történt? Bartha ur az esküdszek
Ítéletét, az egész törvényszéki eljárást magára nézve sem­
misnek jelentette ki, s az ellen felebbezósi jogával élt s
igy az Ítélet jogerejüvó nem vált. Ily körülményt^ között
az elégtétel nyerésié, mint be végzett tényre, nem hivatkoz-
hatom s visszalépésemet azzal nem indokolhatom.
Különben is eljöttnek látom az időt arra, hogy Bavtha
úrral egyszer a nyilvánosság szine előtt leszámoljak. Elle­
nem az „Ellenzék“ hasábjain évek óta foly az üldöző barcz,
a minden alapot nélkülöző rágalmak hajszája. Szembe aka­
rok a vádakkal nézni, hadd felelhessek rajok itt, élő szó­
val. Fölszólítom Bartha urat, sorolja föl azokat.
 393
TÖRVÉNYJAVASLAT.
Az unitárius vallásközönség szolgálatában álló püspök, papok,
mesterek, tanítók nyugdíjazásáról, valamint azok özvegyeinek
és árváinak segélyezéséről.
INDOKOK.
E törvényjavaslat két alapelvbeu különbözik az 1876«
ikitól: egyik az, hogy a nyugdíj folyóvá tételét nem 15
esztendő múlva kívánja megindítani, hanem úgy terveli,
hogy az már most megtehető; a második az, miszerint az
első tervezet azon nézetétől, mintha a nyugdíj a tőkésített
jövedolmck kamatjából volna adandó, eltér, s a nyugdíj- és
segély-adást az évi bevételre fekteti.
E két alapelv egymásból foly ki, s indokait abba ta­
lálja, hogy mivel e nyugdíj-intézet nem annyiban egyének,
mint örök időkre fenmaradó állomásokra nyer alkalmazást:
az úgynevezett csoport folyvást kiegészíttetik, s igy a be­
lépők nyugdiját az egyház, az oivldezsiák s az állomást be­
töltők fizetik.
Ezen kiindulási pont a járulék és járandóság tekin­
tetében kettőt vont maga után, egyik az, hogy a tőkésítés,
legalább akkora mérvben, mint beindittaíott, feleslegessé
vált s mivel a nyugdíj járandóságokat az ovi bevételhez
szabja, a tőke szaporítása kisebb mértékben is megfelel a
czélnak ; a másik az, hogy mivel rögtön megnyílik, a nyúj­
tandó nyugdijösszegot csakis időről-időre fodja megszabni,
azon'kilátással, hogy az egyszer kiutalt nyugdíj leszállítható
lőhessen, lia a járulékot az egyház, az okklózsiák és az ál­
lomásokban levők, a szükséglethez képest, koronként emelni
nem akarják. E végre a tervezet egy nyugdíj egységet állít
fel, mely koronként változás alá jöhet. Ezek nyomán, bár
az első tervezet az országos néptanítói nyugdijintézet után
indult, el kellett terűi attól abban, hogy mint az, határo­
zott összeg vétessék fel; mert nincs, a ki azt biztosítja. A
brassói nyugdijintézet alapelve fogadtatott el, moly, mint
tudjuk, annyit igér és ad, a meunyi jut. Azonban a nép­
tanítói nyugdijintévet azon elve, hogy mindenki szolgálata
arányában részesüljön, elfogadtatott.
A nyugdíjazásnál a 70 éves életkor oly időpontnak
jelöltetett meg, a melyben nyugdíjra jogosított saját kérel­
mére, nyugdíjba mehet, akár szolgálta ki a negyven évet,
akár nem; a vallásközönség pedig feltételesen, a mennyiben
az illető öregségi elgyengülés miatt szolgálatképtolen, nyug­
díjba küldheti. — A vallásküzönség törvényeiben eddig is
elfogadott elvként gyakoroltatott, hogy oly esetekben, midőn
valaki szolgálatképtelen lett, azt nyugdíjba helyezte, most
tehát midőn szerves törvény alkottatik, a közérdek követeli,
hogy a nyugdíjba helyezés kiterjesztessék mindazokra az
esetekre, midőn bárki is öregségi elgyengülés folytán hiva­
tala betöltésére képtelen é$ e kornak időpontján, a 70 óv
látszik legalkalmasabbnak.
A nyerhető nyugdíj és özvogységi segélypénznok leg­
kisebb mértéke a nyugdíj maximum 4 0 % -kában terveztetik
megállittatni, a mi kedvezőbb a tanárokénál, mivel ott egy-
harmadbau van elfoglalva. Szükségesnek látszik, hogy azok,
kiket valamely szeroncsétlenség szolgálatuk első évében lep
meg, s lesznek munka és keresetképtelenekké, azok arány­
lag nagyobb összegekkel támogattassanak, mint kik később
lépnek nyugdíjba.
A toljesen szülőtlen árvák nagyobb segélyben tervez­
tetnek részesittetní azoknál, kiknek egyik szülőjük, illetve
anyjok ól, mivel ez utóbbiaknak van támaszuk, s anyjok
segélye által gyámolittatnak, míg azok minden támasz nél­
kül maradtak.
A jelen tervezet az egyházkörök gyámpénz alapjait a
nyugdíj és segélyintezet alapjába bovoiiandónak tervezi, mórt
a nyugdíj és segélyintézet által a kön gyáuioldák szüksé­
gessége megszűnt, s a midőn a nyugdijintézet a kérdéses
alapokat átveszi, azoknak egyszersmind terheit is átvállalja.
Az első és jelen tervezet közt az a különbség is van,
hogy az mindenkitől egyforma dijt vesz, s azt 15 évig fi­
zetteti, ez, pedig a biztosítás újabb elvei szerint, az igaz­
ságnak és méltányosságnak mogfolelőleg, az ifjabb korban
belépőktől több járulekot kíván, s mert a tőkét oly nagy
mértékben gyűjteni nem kívánja, a tagokat sem terheli meg
annyira. A dijt aképpen terveli, hogy az a szolgálati 40 óv
vagy a munkaképtelenség bekövetkezése idejéig folyvást fi­
zettessek. A mennyiben azonban a már belépett tagok a
15 évig tartó fizetésről az első tervezetben biztosítva van­
nak; a jelen tervezet azoktól a jogot nem vette el, sőt a
kedvezményt azoknak is megadja, kik az első alkulommal
életkoruk miatt abba beállani nem kívántak volt; azonban
tekintve, hogy a jelen tervezet a nyugdíjintézetbe való be­
lépést mindenkire kötelezőleg kiterjeszti, az 50 éven felüli
belépőktől meg kellett kívánni, hogy ők is legalább 75 irtot,
mely az első tervezet szerint 15 év alatt minden tag által
múlhatatlanul befizettetett volna, — fizessék be. Indokolja
ezt meg az a körülmény is, hogy mivel kimondatott az,
miszerint 70 éves korában már résziut saját kérelmére
mindenki nyugdíjba mehet, részint és feltételesen a vallás­
közönség küldheti abba, ha a 75 frt fit befizetése kötelező­
leg nem mondatnék ki, az olőhaladott korunk ogy-két rész­
let befizetésével mehetnének nyugdíjba, a mely körülmény
az intézetre igen terhelő lenne.
A nyugdijiutézetben kötelező beállás lényéből, de az
intézetben részt vehetők létszámának csekély voltából is
önként foly, miszerint abból a befizetése miatt senki ki ne
zárassák, hanem arra kényszer útján is köteleztessók; e
végből a tervezet a végrehajtást is elfogadónak tartja, sőt
lia ez se vezetne eredményre, akkor a hátralékos járandó­
ságokat a kiutalt nyugdíjból és sególypénzből is levonatni
rendeli.
A jelen tervezet ügyének ellátását, a vallásközönség
törvényei és százados szokásainak raegfelelőleg, az E, K.
Tanácsra javasolja bízni, s ha erre a fenálló törvények nőm
köteleznének is, igy kellene tenni, mert a jelen tervezet a
kényszer nyugdíjazást behozandónak rendelvén el, annak
keresztülvitele egy önálló bizottságra át nem Hibáztathatnék,
de az érdeklettek is a tervezett eljárásban teljes megnyug­
vást találhatnak.
 394
KÜLÖNFÉLÉK.
Kolozsvár, 1883. november 3.
— E sküdtszék! tárgyalás. Szász Domokosnak, Bar-
tha Miklós országgyűlési képviselő s lapszerkesztő ellen,
rágalmazás és becsületsértés ellen indított sajtóperében az
esküdszéki tárgyalás okt. 29-en ment végbe. A tárgyalás
roggeli 9 órától esti 1j2& óráig szakadatlanul folyt, a kö­
zönség rendkjviiü érdeklődése melleit, s. eredménye az lett,
hogy Bavtka Miklós mind a rágalmazásban, mind a becsü­
letsértésben vétkesnek mondatván ki, a törvényszék öt 6
heti fogságra, 2 0 0 frt pénzbírságra Ítélte s ezenfelül a
védelmi s eljárási költségekben is elmarasztalta. Lapunk
szűk tere nem engedi, hogy a tárgyalás egész folyamát re­
produkáljuk ; tekintettel azonban arra, hogy Szász Domo­
kosnak azon első beszédét, melyben a papoknak általában
véve s különösön a protestáns papnak kivételes helyzetét, a
becsület kérdéseiben, körvonalozta, s elégtétel kérését in­
dokolta, mint lapunk keretébe kiválóan illőt, fentebb egész
terjedelmében közöljük.
— Gyászhir. K u n K á r o l y , zsibói nyug. ev, ref.
elkész, élete 6 6 -ik évében, szélküdós következtében f. évi
ktober 31-én elhunyt; temetése nov. 2-án. 1848—49-ben-
ábori lelkész volt. Gyászjelentése igy hangzik: Özvegy
lKun Károlyné, szül. Sárközi Anna s gyermekei: Irma, Be-
a s neje Nagy Mária s gyermekeik és Anna megszomoro«
dott szívvel tudatják a bű férj s forrón szeretett atya s
nagyatyának: K u n Ká r o l y , zsibói nyug. ev. ref. lelki*
pásztornak, folyó hó 31-én reggel, életének 6 6 -ik, házas­
ságának 37-ik évében, hosszas betegség után bekövetkozett
gyászos ki múltát. A megboldogultnak hült tetemei folyó évi
november 2 án délután 3 órakor fognak Zsibón a közös
anyaföldnek visszaadatni, mely vógtisztessógtételre az el­
hunytnak rokonai, kartársai és ismerősei tisztelettel meg­
hivatnak. Zsibó, 1883. október 31. Nyugodjanak bekében
az Ur sokat szenvedett szolgájának porai!
— „Téli Ú jság“ ez. vallásos olvasmányokat tartal­
mazó n é p l a p , a ránk következő decz., jan., február hó­
napokban, a „Vallásos iratokat terjesztő egyesület“ kiadá­
sában és javára az én szerkesztésein mellett, 13 számban
ismét meg fog jelenni. Bátor vagyok, e már nem épen ös-
morellen vállalat pártolására l e l k é s z t á r s a i m a t , s mind­
azon bitrokonokat, k ik n é p ü n k v a l l á s o s m ű k ö d é s e
i r á n t é r d e k l ő d n e k; tiszrelettel fölkérni. Igyekszem
rajta, hogy a lap méltó folytatása legyen eddigi folyamai­
nak. Jeles m u n k a t á r s a k közreműködésével vagyok biz­
tosítva. Igen szép i 11 u s t r á c z i ó k r ó 1 gondoskodtam. A
lap ára, az eddigi marad; egyes szám ára 2 kr. Húsz
p é l d á n y o n kezdődő m e g r e n d e l é s e k n é l p o s t a d i j
n e m s z á m i t t a t i k; de ennél kisebb megrendeléseknél —
nehogy a posta a lop jövedelmét feleméssze — kénytele­
nek vagyunk a postadijat is az előfizetőktől kérni, E sze­
rint egy páldány járatása külön czimlap alatt kerül 3 9 kr-
ba. 5 — 6 példányra 2 kros postabélyeg szükséges, ezen tál
5 kr számítandó minden csomagra. Minél tömegesebb meg­
rendeléseket kér. Makón, 1883. okt. 29. Csécsi Miklós, ref.
lelkész.
FŐTISZT. NAGY PÉTER PÜSPÖK ÚR A KÖVETKEZŐ
KÖRÖZVÉNYEKET BOCSÁTOTTA K I:
Fölhívás.
1102— 1883. Az ötvösmü-kiállitást rendező központi
bizottság a kiállításra küldendő tárgyak előleges bejelentésé­
nek batáridejét meghosszabbította f. évi deczember 1 1 -óig,
Nyomatott Stein Jánosnál az ev.
ezen felül azt is kimondotta, hogy a kiállilásra szánt tá r­
gyak közvetlenül, minden bejelentés nélkül is, beküldhetők.
Midőn a bizottság ez újabb megállapodását t. lelkésztársaim
tudomására hozom, egyszersmind fölhívom a hazai iparmű­
vészet és a közönség ízlésének fejlesztésére ezélzó e kiál­
lítás lehető pártolására. Ezt pedig tehetik az által, ha egy­
házközségük tálajdonát képező oly urasztaü edényeket, me­
lyek nem a jelen században készültek, az illető presbyterium
tudtával és beleegyezésével e kiállításra felküldik.
E felküldésre vonatkozólag tudatni kívánom a kö­
vetkezőket :
A felküldést megelőzőleg a tárgyak szabatos leírásával
két egyenlő példányban bejelentési iv állítandó ki és ez
a fenn kitett határidőig, akar hivatalból hozzám, akár az „Or*
szágos iparművészeti Múzeumhoz“ Budapestre küldendő; e
levelek czimóre Írandó „ÖLvösmű-kiállitás ügyében porto*
mentes,“
Miután a bizottság a kiállítás megnyitását már f. évi
deczember havában szándékszik megejteni, a kiállításra kül­
dendő urasztali edényekre pedig a karácson ünnepi úrva­
csora osztásánál szükség van, ezeknek felküldése az ünnep
utánra halasztható, mely alkalommal a központi bizottságot
arról a batáridőről is értesíteni kell, melyre a felküldött
tárgyak visszaküldendők.
A tárgyak csomagolásának és szállításának költségeit
az iparművészeti Muzeum hordozván, mindezen szállítmányok
„utánvétel“ mellett teendők postára, utánveendő összeg gya­
nánt a csomagolás és szállítás költsége számíttatván.
A beküldendő műkincsekért a Nemzeti Muzeum es
Országos Magyar Iparművészeti Muzeum vállait felelősseget.
A kiállítandó tárgyak a „Nemzeti Múzeumhoz“ kül­
dendők.
Köröztetnek:
1092— 1883. A sz.-szo 1n o k i e g y h á z m e g y é b e n
a m o n ó i p a p i á l l o m á s . Javadalma: mindeii házaspártól
2 véka búza, 1 v. zab, 3 veder bor; elkötésért 1 kendó,
temetésért 80 kr; kerosztelósórt 16 k r ; az ifjaktól egy
arató napszám, marhával bíró gazdáktól 1 sz. fa, a marhá­
val nem bíróktól 50 kr; keresztlevó'érf 40 kr; 4 nyíl szán­
tó; 1 0 — 1 2 sz. szénát termő kaszáló haszonelvozefce, melye­
ket az egyháztagok müveinek, ^takarítanak le és szállítanak
haza, egy gyümölcsös kert. melyet kerítéssel ellátni s a
fekvők adóját fizetni a lelkész köteles. P á l y á z a t i ^ h a t á r ­
n a p : nov. 30-ika. Folyamodványok t, t. S z a b ó P á l esp.
afiához Diósadra küldendők.
1098— 1883. A k . - k a l o t a i e g y h á z m e g y é b e n a
sz.-lá s z 16 i k á n t o r i á l l o m á s . Javadalma minden ágy
után V2 v* kúzu vagy 12 kupa ro/,s, 17 0 . e. kr, az öz­
vegyek egy részétől 4 kupa búza 8 kr, másoktól 4 kr
minden hurubás czigánytól 2 0 kr; mindkét fordulóban barom
különböző minőségű 17 k. véka t'érőjü föld, 2 drb 2 vékás
kender ugar, 7 szekér szénát termő rét haszonélvezete, min­
den 15-ik évben levágandó erdőből 8 Insszu Öl fa levágva^
hazaszállítva; temetésért 20 kr, búcsúztatóval 40 kr, tisz-
tessógos lakás kerttel. P á l y á z a t i h a t á r n a p : novembei
30. Folyamodványok t. S z a k á c s I s t v á n esp. aához Sz.-
Lónára (n. p. Gyalu) küldendők.
Kolozsvárt, 1883. okt. 2 7.
ref. tötanoda betűivel Kolozsvárt. —
XIII. évfolyam. Kolozsváriit, 1888. November 11.
PBOTESTÁIS KOZLfln. / r
EGYHÁZI ES ISKOLAI HETILAP.
M E G J E L E N IK M IN D E N V A S Á R N A P .
SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS:
b.-farkas utcza 16 szám, hová a lap szellemi s anyagi ügyeit
illető minden küldemények czimzendök.
ELŐFIZETÉSI ÁR :
Egész évre 6 frt., félévre 3 frt., évnegyedre 1 frt. 5 0 kr.
3°
*V -
j^ELELÓ S SZE R K ESZT Ő É S KIADÓ TULAJDONOS I S E s á i S S
Egy test és egy lélek vagytok.
T a r ta lo m : Államsegély. Szász Béla. — Juris professor.—
Jób könyve (Bibliai tanulmány.)Benkő Istváu.— A paulicianusok
szektája (Egyháztörténelmi tanulmány.) Nagy József. — Vidéki
élet. A deési egyházmegyéből, p. n, Huszonöt éves lubileum. K, p, —
Különfélék.
ÁLLAMSEGÉLY.
I.
Emlékezhetünk az élénk vitára, melyet az egye­
temes konvent idei ülésszakán a tiszáninneni egyház-
kerületnek, a dunamellóki és a tiszántúli egyházke­
rületek által is pártolt indítványa keltett, mely
szerint az 1888. évi XXX. t. ez. életbeléptének
alkalmából, hogy középtanodáink jövőre e törvénynek
megfelelő méretekben legyenek főntarthatók: az 1848.
XX. t. ez. 3. §-ának, mely a vallásfelekezetek kö­
zötti teljes jogegyenlőség kimondása mellett, rninde-
nik bevett vallásfelekezet egyházi és iskolai szük­
ségleteit az állam által rendeli fedeztetni, életbelép­
tetése iránt a szükséges lépések a konvent által is
meg tétessenek.
Az egyetemes konvent közjogi és tanügyi bi­
zottsága, finom tapintattal, kitért a nézetünk szerint
teljesen időszerűtlen éspolitikátlan indítvány lényegé­
nek, vitatása elől a midőn azt a határozati javaslatot ter­
jesztette a konvent elé, hogy miután az új középiskolai
törvénynek felekezeti gymuasiumainkra való hatása
felől, még ez idő szerint, tájékozás nem szerezhető:
halaszsza a konvent „ezen nagy fontosságú s egy­
házunknak az államhoz való jogviszonyát érintő, de
m o s t m é g n e m a k t u á l i s j e l l e g ű , " indítvány­
nak tárgyalását későbbi időre, ellenben szólítsa föl
az egyházkerületeket, hogy a kebelükben levő isko­
lák állapotáról, az országos törvényben előszabott
45. zsám.
KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.
HIRDETÉSI DIJAK :
kétszer hasábozott garmond sor vagy annak tere 5 kr. Bé-
lyegdij minden beigtatás után 30 kr.
Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél külön kedvez-
| ményt nyújt a kiadóhivatal.
, W ------- -------------------- --------------------------------------
3 D 0 3 ^ 0 .0 3 ^ 0 © .
Efóz, IV. 4.
berendezés tekintetében a konventnek jelentést te­
gyenek.
Ám az indítványt tevő egyházkerület érdemes
püspöke nem akarta a dolog lényege előli e kitérés
czólzatát elérteni, vagy mondjuk, olfogadni s a kon-
ventet, határozott színvallásra kívánván kényszeríteni,
a bizottsági javaslatnak a következő tétellel való ki­
egészítését javasolta:
„A konvent méltányolja és teljes mértékben
magáévá teszi az ezen indítványt tevő és ezt pártoló
egyházkerületeknek azon kijelentését, hogy az 1848.
XX. törvónyezikkben lefektetett nagy elvekhez ragasz­
kodnak s ezen törvényt élő törvénynek tekintik.“
E pótló indítvány nyilván igen kényes termé­
szetű dilemma elé állította az egyetemes kon ven tét.
Mert a mellett, hogy „ezt a nagyjelentőségű s egy­
házunknak az államhoz való jogviszonyát érintő“ kér­
dést: az összes egyházi és iskolai költségeknek az
állam által leendő hordozását, csak ügy per incidens
kell vala eldöntenie: akár egyszerűen leszavazza az
indítványt, akár magáévá te sz i— egyként ellenmon­
dásba bonyolódik. Ha leszavazza: az országos tör­
vényhozás jogába vág s még azonfelül elutasítja
magától nemcsak az egyházi és iskolai kiadásoknak
az állam által leendő fedezését, hanem azonfelül
mindamaz elveket, melyek ama törvónyezikkben le­
fektettelek. Ha elfogadja: túllépi saját hatáskörét,
mert e fedezés el-, vagy el nem fogadása fölött nem
a konvent, hanem a zsinat, mint az egyetemes egy­
házi törvényhozás, van határozathozatalra, illetőleg
törvényalkotásra hivatva, s nézetünk szerint, az is csak
az egyházkerületek kihallgatása alapján és é r t e l ­
mében.
 396

A konvent többsége is ezt a fölfogást tette — vitatott kérdést tekinthessük a főkérdóst: a magyar-
bár hallgatólag — magáévá, a midőn a parliamoD- országi reformált egyház igénybe vegye-e középta-
taris gyakorlat szerint úgynevezett „indokolt“ na­ nodái egy részére nézve az 1883. XXX. t. ez. 47.
pirendre téréssel oldotta meg a dilemmát — nem §-ában foglalt határozmányok szerinti államsegélyt ?
fogadta ugyanis el a pótló indítványt, de megmond­ Erről jövőre.
ta, hogy miért? Folelet azért, mivel a tiszáninneni Szász Béla.
egyházkerület indítványa az 1818. XX. t. czikke-
lyóben csak is egyik határozmányára vonatkozott és A juris professor.
azért, mivel a későbbi törvény által meg nem vál­
Egy beszéd, melyet a n.-enyecli ref. Collegiumban a törvények reiules
toztatott törvény fölött oly kijelentés, hogy azon tanítói székébe lett beigtatásakor ezen hivatalát elkezdette
törvény élő törvénynek tekintetik, szükségtelen s gya­ S z á s z K á ro ly ,
korlati érték nélküli, jelen esetben pedig semmi kö­ Nagy-Enyeden, 1822-ik esztendőben.
rülmény által sincs indokolva. Yógül pedig egész (Folytatás.)
terjedelmében elfogadtatott a bizottsági határozati I.
javaslat. A ju r is p r o fe sso r e lő s z ö r e g y k ö z ö n s é g e s t a n í t ó .
A pótló indítvány ez indokolt határozattal meg- H o s s z a s a n e lő s z á m lá lh a tn á m e g y ta n ító n a k s eD nek m e g fe le lő
érdemlett sorsban részesittetett, a mint hogy egy ta n ítv á n y n a k tu la jd o n sá g a it, a lk a lm a z ta th a tn á m az e n y e d ic o l-
olyan kérdésnek napi rendre erőszakolása, a mely le g iu m á lla p o tá h o z ; m o n d h a tn é k so k o ly a t, a m i m o s t
fölött nyilatkozni „szükségtelen, gyakorlati érték nél­ p a r a d o x o m , a m it é p p e n m o s t b a jo sa n tu d n á n k fe lfo g n i, d e
küli s a jelen esetben semmi körülmény által nincs m a jd sz á z e sz te n d ő m ú lv a c s o d á lk o z n i fo g n a k a z o n , h o g y
indokolva“ — mást nem is várhatott. e g y p illa u a tig le h e t e t t r ó la k é te lk e d n i. D e erről a t á r g y ­
Hogyan arrogalhatta volna is az egyetemes kon­ ról b ő v eb b en b e s z é lv é n akkor, m ik o r ezen fa la k k ö z t
vent magának azt, hogy ő országos törvény fölött e lő s z ö r m e g s z ó la lta m , n e m akarom a k ic s ó p e lt k évéket
határozzon, akár pro, akár contra? Hogyan mond­ újra v ern i.
hatta volna, csak úgy nagy hirtelenében, az állam­ M o n d h a tn á m a p r o fe s so r n a k , h o g y t a n í t s o n men-
nak, hogy fizesd papjaimat és tanáraimat, akár az Itől k e v e s e b b e t . M ik o r a p á r is i u n iv e r s itá s b ib lio t h e k á -
állam pénzügyeire, akár saját tisztviselőinek az egy­ íja n e m á llo t t tö b b ő l, m in t m a e g y a k a d é m ita u r fié , ak­
házhoz való viszonyára tekintve? 'Vagy túlfelöl: ho­ k o r m e g k ív á n h a tta a ju rid ica, fa c u ltu s, h o g y az if j ú tö r ­
gyan tagadhatta volna meg egy protestáns konvent v é n y ta n u ló 1 0 e s z t e n d ő t t ö lts ö n e l a fo k já n . — D e m a,
p. o. a vallásszabadság elvét is?! Nem is tehetett m id ő n a z e lt ö lt sz á z a d o k e lm é lk e d é s e ij ta lá lm á n y a i, p r e ju -
tehát mást, mint a mit tett — indokoltan napirend­ d ic iu m a i a s z ü k s é g e s tu d n i v a ló t o ly a u is z o n y ú h a lo m r a
re térvén — a mint a kérdés ez ágára nézve ma­ n e v e lté k ; m ik o r a d iv a t ty r a n n is m u s s a a szeg én y e m b e r i­
gunk is cselekeszszük. sé g vagyonának ebbe az ágába is b e le t ú r ta m agát és

A kérdésnek azonban megvan a maga másik e n g e d e lm e s s é g h e z n e m s z o k o tt h a n g já v a l p a r a n c so lj a , h o g y

ága, melyet a konvent is napirenden tartott, illető­ e g y k ö z é p sz e r ű tu d ó s i s le g a lá b b h é t n y e lv e t , u. m . g ö r ö ­

leg napirendre tűzött. g ö t, d e á k o t, n é m e te t, fr a n c z iá t, a n g o lt, o la s z t é s a h a z a i t ;

h a tv a n tu d o m á n y t, m e ly e k n e k l ó g i á b a , m etriába és
Ez a középiskoláink által netalán igónybevehető ficá b a k im e n ő n e v e it n e m a k a r o m e lő s z á in lá lu i, drága
vagy veendő államsegély kérdése. p é n z e n , id ő n , e g é s z s é g e n é s h u m o r o n m e g v á s á r o ljo n . M ik o r
Eddig már folynak az egyházkerületekben — n é m e ly e n y e d i ta n u ló n a k az ő 2 4 ó rá já t négy p r o fe s s o r ,
legalább a mienkben igen — a konvent által elren­ 10 ta n ítv á n y , három te r m é s z e tis ^ k s é g : álom , étel,
delt adatgyűjtések s az ezek alapján majdaD hozan­ m ozgás é s (m ié r t n e v a llju k m e g ) a z if jú in d u la to k a d ó ­
dó konventi (vagy zsinati?) határozatig áll az idei j a k ö z ö tt k e ll m e g o s z ta u i, e k k o r — m o n d o m — a sz o r o s v á ­
konventnek elég sajátságosán — épen arról a rész­ la s z tá s t, a s z ű k h a tá r t n e m le h e t e lé g g é a já n la n i.
ről indítványozott határozata, a melyen a konventnek M o n d h a tn á m a t a n í t v á n y n a k , hogy sok szor ör­
az iskolák fölötti főhatósági jogát szeretnék meg­ ven d ezek an n ak , a ki akadozva f e l e l. S z é p u g y a n , m ik o r
nyirbálni s a mely határozat szerint e jövőbeli meg­ a ta n itv á u y , m in t a jól s i m ít o t t tü k ö r , a m it ta n ító já tó l
állapodásig megtiltatott az egyházkerületeknek, hogy v e tt , é p e n a b b a n a fo rm á b a n v is s z a tu d ja a d n i. — A z is
lcözóptauodáink segélyezésére nézve az állammal egyez­ s z é p , m ik o r a g y e n g é b b n e k id e j e j u t a rra, h o g y a h a ll g a ­
kedjenek. t o t t tá r g y a t jó l á lta l é r t v e , m e g b a b o z ó e lő a d á s á t m e s te r e
Ehhez az igazán aktuailis kérdéshez kívánunk ez­ k ité te le i u tá n m e g ig a z ít j a .
úttal hozzászólani s mindez előzményeket azért so­ D e v a llju k m e g , h o g y á m b á r a j ó l m e g m a g y a v á z o t-
roltuk föl ily részletesen, hogy a valóban nagyfon- t a t , m in d e n n e k a m e g é r te tte t jó l k ife je z n i csak k ev ésn ek
tosságu, sőt élet-kérdés egész teljében előttünk áll­ a d ta a te r m é s z e tte l e g y e s ü lt k im iv e lő d é s ; v a llju k m eg,
jon s majdan az adatok beérkeztével, mint már meg­ h o g y m e g s z o r ítv á n a ta n u ló n a k id e jé t, so k s z o r c sa k azt
 397

hagyjuk fenn, hogy a tudománynak é r t e l m e vagy s z a ­ Én vagyok az a szerencsétlen holló, a ki kikárogom azokat
vai közt válasszon. Szeretem hát én, mikor a lassúbb a keserves eseteket, melyekben az egésznek közjaváért az
talentumu értelmes ifjú a közönséges balvélekedósen felül­ egyes ember ellen, kénytelen a felső hatalom baromi
emelkedve, a dolognak értelmét keresi — és azt, hogy mit: eszközökkel élni;
igen — csak azt nem tudja: miképen kell mondani. El­ b ) az emberi természet., mely az ő miértjét soha el
lenben, valamikor az értetlen repctitor, mint egy havasi nem szokhatja, arra indít, hogy a törvények eredetét a
patak hajtotta malom, olyan sebesen pergeti a cursusnak históriába felkeressem. Ez is szebb expeditio, mint a mely a
szavait, mindig felgyűlök a század charlatansága ellen, Nílusnak forrását, vagy a földnek tengely vógszegét keres­
mely magát önként csalattatai szereti s a valóért m in­ te. Felmérem tehát, hogy kilencz századnak harminczge-
denütt conventionalis jegyekkel, becsületért corapliinenttel, neratioja egymás nyomába léptetve, mennyit tudott meg-
gazdagságért külső fénynyel, kegyességért böjttel, érzelem­ mivelui a törvények széles mezejéből, mi termést látott
ért üres szókkal kifizetteti. munk&jok után a haza, ebből mennyit hullatott ki az idő
De nem akarom sem magamat le-, sem titeket meg­ rostája; menuyit tett be, mint megválasztott magot, a
nevettetni, közelebb szállók czélomhoz. A juris pvofessor Verbőczi^ Approbata, Compilat? magazinumába?
a törvényeket és különösen a hazai törvényeket tanitja. Mikor volt a polgároknak legnagyobb becse? Ki volt
Elfujjam-e én is a beköszöntő professorok rendes nó­ az utolsó magyar? Az én utam ezen a múlandóság setétes
táját? Megmutassam: hogy az én szakom minden lehetsé­ vidékein a magyar dicsőség sok ruinája, sok nagy embe­
ges tudományok közt legszebb, tanulni legkönnyebb, de rek sírja mellett visszen el. A Hunyadiak, a Zrínyiek, a
tanítani iszonyú bajos, azonban a legszükségesebb, úgy Kemények, a Bethlenek monumentumainál ki mehet el
hogy egy új özön-vízből csak azt kellene kiragadni, mint érzéketlenül? Egy könnycseppel szemébe áll meg mellet­
egy tudós mondotta volt Plutarchusról. tek az ifjú polgár, hozzásietek megölelem őtet, s a két
Kérdjétek meg magatokat, kérdjétek meg a histó­ hazafi s z í v egymásra ismer, a harmadiknak közös sze-
riát, kérdjetek meg mindent, a mi körülöttünk emberen, retetében.
ember által történik — az nem a jusuak tárgya-e? Va­ Szép pálya nyílik meg egy törvény tanító előtt, ki­
gyon és személyes tehetségek, — ez a két mankó, melyre a vált ha a példákat nemcsak a Cajusoktól, Titusoktól és
magára sánta emberi akarat támaszkodik s ez* a kettő Semproniusoklól, hanem a /JBáthoriaktól, Keményektől stb.
van az uralkodó akaratnak pálczája alatt Zöld asztal m el­ tudja venni a tanításban. így ha hazájának Scipiója nem
lett ülő hét ember a földet sarlóm alól, a kenyeret ke­ is, de lehet Scipiókat formáló Polybiasa. De nagyok is
zemből kütéli: ki adott szaoadságot reája? A törvény. A iránta a preatensiok. Kettőt kivannak főképpen, de a ket­
francziai adószpdő hajdan kétharmad részét a szántó-vető tőbe sok foglaltatik. Azt kiváuják:
verejtékkel szerzett javának elvette — jussa volt reája. A A) H o g y s e n k i t m e g ne b á n t s o n . Olyan az
mit én fekete l é v e l a fehér papirosra irok, azt Íratják a ember, mint egy machina. Vesd fél jól az erőnek, az el-
hódolók, kétszázezer iró deák által, a zöld mezőbe v é r lentálláshoz való mértékét, szabd ki szorosai! a calculus szerint,
t e n t á v a l és golyóbis rézpórral: a n e m z e t e k m e g ­ a machina nem fog forogni, mert a részeknek surlódása,
s é r t e t t j u s s a i t . Ember az embernek kosztért dolgozik. sok ismeretlen akadályok a calculusból kimaradtak ; igy
Ember az embert megfosztja az igaznak és hamisnak egy­ van ez az emberrel, a morális és politikai világbau is.
aránt felhozott szép napvilágától — s egy sötét töra- Kiváucl miudentől csak azt, a mihez szoros jussod van,
löcznek fenekén, még életében, azokuak veti eledelül, a övökké megcsalattatva maradsz, mint a vásárba többet kell
melyek őtet csak holta után várlak, és oh irtoztató látás! kérni, tudva, hogy kevesebbet Ígérnek. Valamint a muzsi­
a vágópadra hurczolnak egy szerencsétleut, s egy arra kába a különböző hangok adják a fülnek kedves hármo-
készült mesterember, megtanult regulák szerint, kezét, nya­ J niáját: úgy a polgári társaságnak különböző, sokszor el­
kát mészárosi érzéketlenséggel lemetéli. Elkábult embe­ lenkező interesséjü részekből kell állani.
riség! van-e valami, a mivel ezt a hyenai marczongolást Mindenik jussai kívánásába a mértéket meghaladja.
menthessed? Igen is vau: a j us, az a tudomány, a mely De az ellenkező praetensiók, mint az algebra plussal és
ezt a tetsző ellenkezést megfej ti, a mely megmutatja, hogy minussal egymást lerontván, az egyenlőség megmarad, azon­
minekutána fodrászaink, divat-szabóink, szakácsaink és ban az indulatok játéka az egésznek elevenséget ad. Ez
zsebtolvajaink vannak, — néger-sklávra, doktorra, királyra, az angol igazgatásnak meckauismusa.
bíróra és hóhérra is van szükségünk. Megmagyarázza, hogy Egy tanító, ki mint egy olympiai itólőbiró, a küzd-
sokat mond a genuui fogházon ez a felírás: l i b e r t á s , liely homokjára nem lép, hanem a magosabban álló bá-
szabadság; mert már a szabadságot csak fogház >k által torságos néző helyből csendesen szemléli a bajvívók tu­
lehet elérni — s utoljára megérteti, hogy már ma a leg­ sakodását, egyik félnek is egészen helybohagyását nem ad­
felső elérhető szabadság uem abban áll, hogy senkinek, hatja. Mi módon kerülheti el tehát a megbántást, mikor
hanem, hogy mindnyájan egyformán legyünk rabjai a tör­ sem szólani veszedelem, sem hallgatni gyalázat nélkül nem
vénynek, és már most: lehet? Felelet: úgy, hogy:
a ) hogy melyek ezek a törvények, ezt laüitom én. a) Valljuk meg, hogy mint a muzsikusnak az eleibe
 398
tett kótán, úgy nekünk a tiszta törvény természetes ér­
telmén túl menni, akár az ideálok egében, akár a crisis
purgatoriumába, akár a hizelkedés poklába nem szabad, és
b) Háládatosau ismerjük meg, hogy az ausztriai sas
szélesen kiterjedett szárnyainak szélső tollai alatt, ez a mi
kicsiny hazánk a külső zivataroktól megmentve, önnön
melegébe jól tevő csiráit mind szebben fejtegette; ismer­
jük meg, hogy az uralkodók a mindenhatónak képviselői
és követői a földön, ..a kinek végső ezéljait az elfogott
emberi szem, sokszor által nem láthatja. Azt kívánják:
B ) H o g y m i n d e n n e k h a s z n á l j o n . Sőt van
olyan, a ki nem átalja egy juris professoruak azt a cso­
dálatos problémát tenni fel, hogy ő egy egoistái nevelés
s húsz, huszonnégy esztendők által már rég meghatározott
characterü ifjúi karban, két órai praelectio lehelletóvel, hero-
si lelkesedéstfuvalljon belé; belölök megannyi Leonidáso-
kát vagy Brulusokat formáljon. Éppen ennyi jussal le­
hetne okozni az épület hibáiért azt a kőmives legényt,
a ki a gombot feltette. Mint a halál az életen keresz­
tül foly s minden óra a hatvan esztendős halálnak egy
részecskéje, úgy a charactert, nem,az utolsó preceptor ad­
ja, hanem csak bevógzi, s Catoból akármely Pestaloz­
zi sem formálna hazafit, ha gyermekkorába nem akar­
ná Syllát megfojtani. Mint a múzsák Melpoménóje úgy a
polgári lelkesedés Geniussa sem. mindenre mosolygott böl­
csőjében.
A Krisztus ötezer hallgatói között is csak 12 tanít­
vány volt. Egy épületre egy pallér s száz napszámos kí­
vántatik. Itt is elégedjék meg a nagyobb rész, ha a tör­
vények közéletbe forgó matériáját, praxisát kézi mester-
jsóg módjára megtanulta. Ti p.o., a kikben a haza geniu-
sa az igaz magyar vért jobb időkre akarja tartaui, nem
lesztek tőlem elfelejtve! Troja megvételére szánt Acbile-
sek, ha most puha köntösbe kell is öltöznétek, eljön az
idő, mikor Ulisses a fegyvert megmutatva, a herosi tiiz
elárulja magát.
Keveset mondhatok nektek, de mint a repülő madár
szájából történetből kihullott mag a jó földben megfogam-
zik s egy erdő támad belőle, úgy gyöKerezzék meg min­
den mondásom bennetek! Ti vagytok az én örömeim 1 az
ón reménységem! az ón dicsekedésem I Hazafi karokkal
ápolgatlak titeket, s örömkönnyek közt adom által a ha­
zának a Márcellusokat. Ha én nem is kisérhetlek a haza
harczába, mint egy sánta Tyrtaeus, trombitával buzditlak.
Mintegy szárnya tört hattyú társai után, úgy nézek kí­
vánsággal utánatok, mig az ethert hasítva a hir temp'oma
felé siettek.
fFolyt kövd
JOBKÖNYVE.
— (Bibliai tamdmúny.) —
Irta:
Benkö. István.
(Folytatás.)
3) A b o h é m o t (hippopotamus=viziló, a héber bib­
lia szériát XL, 15—24, a magy, bibi« fordítás szerint XL.
10— 19) és a l i v j a t á n , (krokodil, hób. szerint XL. 2 5 —
XLI—26, a magy. szerint XLI. fej) leírását ismét néme­
lyek közbetoldásnak tekintik. Először Eichorn és Bertholdfc
állították, hogy bizonyos részek nincsenek valódi helyükön,
igy XLI. 4 — 26 mindjárt XL. 31. vers után következnek,
mig a XL. 32—XLI. 3. versnek helye a livjatán leírása
XLI. 4 —26 után lenne. Ewald, Meier, Simson, Dillmann,
Fürst s később Eichorn is tágadják a XL. 15—XLI—-26-ig
terjedő két fejezet valódiságát; Stuhlmann és Bernstein
pedig a XLI. 4 — 26 részt tartják későbbi hozzáadásnak.*)
A főbb érvek e szakasz valódisága ellen, következők :
Az állatok ezen leírása Isten h a t a l m á t akarja szem­
léltetni a teremtésben, mi a mindenható első beszédének
képezi tárgyát, igy e leírás is az első beszédhez tartozik,
(XXXVIII, XXXIX) nem pedig a másodikhoz, melynek tár­
gya, hogy Jóbnak az i s t o n i g a z s á g o s s á g á t illető két­
ségeire feleljen. A hosszas leírás szükségtelen a Jehova
második beszédéhez, mivel ennek teljes befejezése van a
XL. 6— 14-ben; mig másfelől a XLI— 26 nem képez való­
di berekesztést. A bizonyító módok nem jól vannak választ­
va, mivol egy állat sem, még a behómot és livjatán sem
legyőzhetlen az ember által és mivel a leirt állatok speci-
fice egyptomiak, igy ismeretlenek voltak a palestinai olvasó
előtt. A leírás az unalmasságig hosszadalmas és hiányzik
belőle az a tömörség, élesség, isteni hatalom és gúny, mi
az első beszédek jellemzője; a leírásnak semmi vonatkozása
Jóbr?. Maga a nyelv is, tekintve a szavakat és alakokat,
azt mutatja, hogy csak a régi költeményből van átvéve, an ­
nak utánzása, stb. stb.
A felhozott érvek azonban részben tarthatatlanok,
részben pedig semmi súlylyal sem bírnak. Jehova két be­
szédének (XXXVIII. XXXIX. és XL. XLI.) tárgya között
nincs oly éles megkülönböztetés, hogy egyikben a h a t a ­
l om, a másikban az i g a z s á g o s s á g íratnék le. A költő­
nek inkább czélja, hogy istennek ezen tulajdonait belső
összeköttetésökbon mutassa fel, a mint mutatja a Jóbhoz
intézett felszólítás (XL 7, 8) az ő i g a z s á g á r a vonatko­
zólag és a mint látszik a 9— 14 versekben, hol Isten h a ­
t a l m á r a van vonatkozás. Az Isten hatalmát és minden­
hatóságát írja le ezen két szörny festése által, mivel I s ­
ten ezeket is megsemmisítheti, mennyivel inkább hát a
büszke gonosz embert. A gondolatokban e szerint meg van
az összefüggés.
Ha Jehova beszéde XL. 6— 14-ben végződnék, igen
rövid lenne, összehasonlítva az első beszéddel ; de másfelől
e leírás nem is szükségtelen, sőt a 9 versben tett kérdés
támogatására a két konkrét példa felhozása, mely isten ha­
talmával szemben felébreszti Jóbban saját kicsinysége érze­
tét, egészen helyén van.
Az állatvilág leirt két szörnye legalkalmasabbnak lát­
szott a költő előtt az isteni mindenhatóság feltüntetésére és
ezen állatokkal a zsidók az Egyptommal való szoros keres­
kedelmi összeköttetéenél fogva, bizonyára ismeretesek voltak.
*) A fejezetek és versek a héber biblia beosztásas zerint szá­
mit andók,
 399
A leírás ilyen hosszadalmasságával egyebütt is sok helyen
találkozunk a könyvbon és igy itt épen nem feltűnő; de
még az ó-testamentom más könyveiben is sok példa van
erre. Az irály különbsége a dolog természetéből folyó és a
költő művészetét mutatja, a mennyiben a leirt képeknek
megfelelő alakot igyekszik adni; do szépség tekintetében nem
áll alább a költemény többi részénél. Bár hosszas és tá r­
gyilagos a leírás, de azért erő és bangzatosság nem hiány­
zik belőle. Vonatkozása is van Jóbra, mert midőn ezen va­
dakat, ezeknek erejét és vadságát leírja, melyek az ember
előtt félelmesek és veszélyesek, de a melyek mégis kény­
telenek engedni isten hatalmának, mintegy rámutat, hogy
eképen az embernek is ós igy Jóbnak is minden elbizako-
dása semmit ér Istennel szemben, hanem Jóbnak is meg
kell hajolni a mindenható hatalma előtt. Micsoda az ember­
nek büszkesége Isten hatalmával szemben, a ki a világ
legnagyobb szörnyeit is kormányozza. Tudja-e ezt az em­
b er, tudja-e Jób? Az eljövő szavak és alakok, melyek kö­
zösek a költemény többi részével, épen nem utánzásra mu­
tatnak, hanem arra, hogy e rész is a többi rósz Írójától
ered. Az ugyauazon szerzőséget bizonyító okok csak sub-
jectiv izlós által, de következetlenül magyaráztatnak az el­
lenkezőre.
E szakasz valódisága ellen felhozott ellenvetések tehát,
mint láttuk, a dolog lényegét tekintve semmi nagyobb súly-
lyal nem bírnak, inkább különleges egyéni véleménynek ós
ízlésnek kifolyásai s épen ezért nem ingatják meg e szakasz
valódiságát.
4) Elihu beszéde XXXII— XXXYII-ig bezárólag már
egészen eltérő a könyv többi részétől s világosan látszik,
hogy egy későbbi szerző közbetoldása. Tartalom, műalak,
nyelv, a problémának eltérő thoologiai felfogása s több más
körülmények mind arra mutatnak, hogy e fejezetek eredeti­
leg nem tartoztak a műhöz. Már magának Eli búnak szár«
mazása is különbözőleg van előadva a Jóbétól ós három ba­
rátjáétól ; mert míg ezeknek csak hazája emlittetik (I. 1 ;
és II, 11), addig Elihunak a t y j a és n e m z e t s é g e is föl
Yan sorolva, a mely körülmény szintén külön szerzőségre
mutat. E l i h u (= istenem ő) ugyanis Barakeélnak fia, Buz-
nak törzséből; Bűz, Gén. 22, 21 szerint testvére v alaü z-
nak ós második fia Nachornak, aram eredetű legközelebbi
törzsrokon az uzzitákkal, tellát Jób rokonaival; Jer. 25,23
szerint a buzziták az arab puszta lakóihoz tartoztak, Pa-
lostinától keletre. Elihu e szerint, mint Nacliortól származó
a nachoreta törzshöz tartozik; a Bam nemzetség, mely egye­
bütt nem fordul elő, nem nép, hanem családnév s mint
Elihuval rokonságba levő, szinten a nachoróta törzsből való.
— Lightfoot és Kosenmüller abból, hogy Elihu geneologiája
a többi szereplőkénél részletesebben van adva, azt gyanít­
ják , hogy Elihu a könyv szerzője, mint a kinek ne­
ve alá a költő saját személyét rejtette, más keleti költők
szokása szerint, a kik munkájuk vége felé bizonyos ügyes­
séggel nevüket is becsempészik. Azonban ezen hozzávetés
semmi alappal nem bír s a héber irodalomban nincs rá
analógia. Inkább azt akarja a részletes származtatással a
későbbi közbetokló feltüntetni, vagy elhitetni, hogy az ő
költött személye, Jóbbal rokon törzsből való. Lebegett vagy
nem e czól előtte: a leirásbeli különbözés idegen szerzőt
árui e l; mórt az eredeti szerző a f ő b b s z e r e p l ő k n e k ,
Jóbnak és barátainak goneologiáját is vagy részletesen adta
volna, mint az Elikuét, vagy megelégedett volna ezen m e l ­
l é k s z e r e p l ő n é l is azzal, hogy felemlíti egyszerűen ha­
záját, mint a többieknél tette.
(Folyt, köv.)
A paulicianusok szektája.
— Pauliciauismus. —
(Egyháztörténelmi tanulmány.)
Irta: Nagy József.
Különben ezen páli szekta leginkább Kis-Ázsiában és
Armeniában tett hódításokat: a félsziget keleti határain,
Armenia hegyei között, továbbá Syria északi részén, vala­
mint az Eufrates partjain, ugyancsak Mesopotamia észak«
nyugati szélein számos Marciont követő szekta alakult, any-
nyira, hogy Syrus Efr. a IV-ik században figyelmezteti kor­
társait, hogy Edessa környékén mindenféle eretnek nép la­
kik, név szerint: Maliinak és Marcionnak követői. Theodo-
retus püspök, a második század felében említi, hogy az ő
kerületében mintegy tizezeret téritett meg. A gnosticusokat
e szekták némelyike jóval túlélte, minek oka tantételének
egyszerűségében, alapítójának komolyságában és kegyességé­
ben keresendő. A Marcionról nevezett szektának mindig is-
mortető jele és életereje volt a páli szellem, s noha a szekta
hosszú életben, sok változáson is ment keresztül, de koránt­
sem sülyed el olyan mélyen a persa theosophiaba, mint a
manicheismus.
Ugyanezen szekta kebelében a VII-ik században, hi­
hetőleg még korábban, egy mozgalom indult meg, mely a
nép hitének Pál szelleme szerint való reformálásában nyilvá­
nult. E szekta, a paulicianusok szektája és irányzatánál fogva,
méltán foglal magába reformátori törekvéseket, ugyanannyira,
hogy kevés megszorítással — a mennyiben e szekta az egy­
ház kebelén kívül esett — a protestáns nevet inkább fel­
vehette volna, mint a paulicianust. Ha ezen állításunk igaz,
akkor Pál apostolt méltó joggal tarthatjuk a Protestantis­
mus atyjának. A paulicianusok hitelvének vizsgálata egy­
felől tiszta fényt dérit arra vonatkozólag, hogy ők Pál apos­
tol tanait vették alapul, másfelől meggyőz bennünket azon
törekvésük igaz voltáról, mely a keresztyónség valódi lé­
nyegének kellő méltatásában és megvalósításában nyilvánult.
A törvényes egyház keretén kívül eső szekták tö rté­
nelmére vonatkozó forrásaink nagyon kiányosak, úgyannyira,
hogy az emlitett szektára vonatkozólag alig vannak adataink,
a melyeknek elvesztőt egyfelől a törökök határtalan fana­
tizmusának, másfelől a kegyes katholicismus hitgyülöletének,
az inquisitio máglyáinak s több más méltán felelősségre von­
ható eljárásának tulajdoníthatjuk. így tehát csak azok iratai
szolgálhatnak kútfő gyanánt, kik a paulicianusok heves meg-
támadói voltak.
Két kortársnak ira ta : a tudós, de szerencsétlen kon-
 400
stántinápolyi patriárchanak,*) Photiusnak és bizonyos Petrus
Sicnlusnak ***) munkájában találjuk föl ezen elitéit eretnek
szekta legrégibb történelmét. Pkotius munkája — melyet,
mint patriárcha 867 körül kezdett írni ~ százada kegyes­
ségének és tudományosságának hü tüköré.
Petrus Siculus kevósbbé ismeretes, azonban annyit
mégis tudunk róla, hogy 869 körül Tephricében, a pauli-
cianusok fővárosában, jelen volta byzantiumi küldöttséggel,
Macedo Basilius császár azon megbízásából, hogy gyűjtene
adatokat amanicheusok és a paulicianusok történetéhez. Azon­
ban daczára ezen szerencsés helyzetének, megbízatásában
nem járt el kellő módon, úgyannyira, hogy eredoti forrást
alig használt s 871-ben kiadott munkája nőm tekinthető
egyébnek, mint Pkotius átdolgozott munkájának.
Habár nincs jogunk a fennebb említett két Írónak
munkáját hűtlenséggel vádolnunk, de használata elővigyáza-
tot igényel,***) Mind a két munkát az oretnokek iránt való
legnagyobb gyülölsóg szelleme lengi á t; ezen állításunk
igaz ’voltáról tanúskodik azon számos — a mai kor Ízlését
a megbotráukozásig sértő — gúnynév és átkozódás. A pau*
licianusok későbbi történetéről még más byzantiumi író is
szolgáltat nemi felvilágosítást, de úgy látszik, e szektára
vonatkozó részrckajlatlan Ítélet csak az újabbkori kistori-
cusok tolla alól került ki. Hagy becsit e tárgyra vonatko­
zólag Gibbon „Decline and fali of tke Román empire“ czi-
mü munkája, melyről Gioseler ezt mondja: eine geistreicke
und lebendige Cbarakteristik dér Paulicianen unstrei-
tig das Beste was bis jezt darüber vorhanden war.
A múlt idők történetének irodalma kétségkívül most
a legérdekfoszitőbb jelenetekkel ajándékozva meg az olvasót,
majd ezen érdekeltséget lehangolja a legalaposabb utánjárás
sikertelensége, legodaadóbb fáradozás meghiúsulása. Azon­
ban o lehangoltságban megnyugtatja a figyelmes kutatót az
a tudat, hogy a régi idők tévhite, ferde balnézeto mellett,
a századok örvényébe belemerült nemzetek létesittettek, leg­
nagyobb komolysággal s értelemtoljcs megfontolással, néha
fanaticus lelkesiiltséggel, csaknem a lehetetlenseggel batá
ros, ma már tökéletesen elenyészett, olyan intézményeket,
a melyeket alig vagyunk képesek felfogni, hogy miként fo-
gamzottak meg amazoknak eszméi olyan primitív halandók
lelkében. S midőn a történésznek az elmúlt időknek sötét kö­
déből az eseményeket a józan kritika segítségével sikerül
felkutatni s tiszta világosságban előállítani, tapasztalata
Pkotius munkáját Gallaml adta ki: Bibliotkeka T. XIII:
továbbá AVolf: de anecdota graeca sacra et profana. Pkotius III.
Mihály udvarában előbb titkár, majd később protospliatarios (száza­
dos) a császári testőrségben, valószínű, ahogy paulicianusok ellen in­
tézett mindkét szerencsétlen küzdelemben részt vett.
**) A Petrus Siculus munkáját 1604-ben egy yaticani kézirat
nyomán Raderus Máté jezsuita adta ki. Ennél egy jobb kiadás
jelent meg dieseleitől, melyben fel van használva a byzantiumi
Írók: Cedreros, Zonaras, Constantinus Porphyrogenitus. An. Com-
nena munkája. Továbbá foglalkoztak e tárgygyal Neander, Hasé,
Mosheim.
***) Azonban, mig Pkotius munkáján bizonyos mértékel tség
vonul keresztül, addig Petrus Siculus kifejezéseiben,a szó teljes ér­
telmében, triviális.
arról győzi meg, liogy ő' maga is egy más, a történelemnek
átadott, világban él.
A világtörténelem árjának hatalmas hullámai szaka­
datlanul t-ova hömpölyögnek, miként a Niagara roppant víz­
tömege folytonosan sebesedé erővel nyomul a hatalmas Ör­
vényhez a felfogó nagy medenczébe, a melyből a kiömlő viz,
minél távolabb jutott ama tajtékzó medenczétől, annál nyu­
galmasabb, annál csendesebb. Hasonlólag ama küzdtér, a
mely századokkal ezelőtt roppant forrongásnak volt szin­
tere, ott ma már nyoma sincs az olyannemü küzdelemnek,
mert itt más idők, más emberek hozzák mozgalomba az
elemeket.
VIDÉKI ÉLET.
A d eési egyházm egyéből.
Láposvidék 1883. november 5.
A hagymás«láposí ev. réf. egyházközségnek folyó hó
4-én egy szép, megható és ritka ünnepélye volt, mely az
egyházak életében is alig egy században ha jön elő, Mint
idegen elem közé ékelt, fájdalom, kevés népességű, sok anya­
gi szükséggel kiizködő egyházinak századokon keresztül egy
tornyát helyettesítő fa alkotmánynyal kellett megelégedni és
az abból hivó harangok szavára az Ur házába eg’ybesereg-
leni. A gróf Bethlen és Teleki családok buzgósága és ál­
dozatkészsége egy szép és a kor Ízlésének teljesen megfe­
lelő templomot hozott létre ezen egyházban, de a viszo­
nyok és körülmények változása visszaesést idézett elő az
egyház életében is, mely mind ebben, mind a hivek keves-
bedésében napról'napra észlelhető. A kedvezőtlen behatások
daczára is, a híveknek nemzetiségűkhez való szívóssága, egy­
házuk iránti szeretete, vallásukhoz vi.Í> hű ragaszkodása ezelőtt
évekkel azon elhatározást eredményezte, hogy bármily nagy
áldozattal, bármily erőmegfeszitéssel is, templomuk homlok­
zatához emeljenek eg*y díszes tornyot, hogy ?. jelenben élő
hivek buzgósága élő kifejezést nyerjen s a késő unokákra,
mint lelkesítő példa hasson nemzetiségűk ápolására és egy­
házuk istápolására.
Az eszme, mely évek előtt született — a h.-láposi egy­
ház híveinek dicséretére — megvalósult, mert minden segélyt
nélkülözve, az egyház és az egyesek erejére támaszkodva, a
díszes és a mai kor épitészoti ízlésének teljesen megfelelő
torony pléh fedelével, a minden készeiben kijavított tem­
plommal büszkén jelzik a hivek kitartó buzgóságát, vala­
mint Incze József bádogos, Kertész János kőm íves, Tóth
Károly lakatos iparos vállalkozók műizlését és szakértelmét.
Ennek felszentelési ünnepélyére lettünk az egyház
kebli tanácsa által e hó 4-rc meghiva, mint a kik befeje­
zésén teljes szivükből örvendettünk. — Örömmel jelenthet-
hetjük, hogy az érdeklődők száma, az értelmiség, a vidéki
ref. egyházak hívei részéről — nem is említve az idegen
ajkuakat — oly sokaság volt, mely a különben tágas öblü tem­
plomban alig fért el. Es, a ldk örömmel jöttek, azok Örö­
met is vittek el szivökben, dicséretet ajkaikon a h.-láposi
egyház hívei iránt.
 401
Az óhajtva várt idő eljővén, fél tiz órakor^megkondul-
tak a harangok, melyeknek hangjaira az egész község ün­
nepi színezetet öltött, mi alatt a prosbyterium és a vidéki
értelmiség testületileg vonultunk be az Ur házába, hálá­
kat adni a megsegítő Istennek, ki a mű bevégzésére se­
gedelmét megadta és egyszersmind házát oltalmába ajánlani.
Az ének elhangzása után, Soós Károly helybeli lelkész
ur föllépvén a szószékre, emelkedett szellemű imában mon­
dott bálát Istennek, a jóság, kegyelem és segedelemért, kér­
vén a mindenhatót, hogy századokon keresztül vegye házát
oltalmába; a királyért, hazánkért, nemzetünkért, anyaszent-
egyházunkórt, iskoláinkért Isten áldásáért esedezve leszállóit.
Ezt követte a m.-berkeszi lelkész, Pap István ur alkalmi be­
széde, Pál Efez. II. r. 19 —22 versei alapján fejtegette, hogy:
ember a mit emberit épit, az az idő romboló hatalmának
alája van vetve, de az igazság, még ha ember találja is fel,
az idők végéig az marad, Örökléteire csak az számithat, a
mi örök igazságon épül, ilyen örök igazságon emelt lelki
építmény a Jézus tudománya; ez a lelki tomplom az igaz
hívekből, mint ólő kövekből, folyton épül. Végül leérte Istent,
hogy e mostan neki szentelt tornyot, házát vegye oltalmá­
ba, tartsa meg a híveknek egyházuk iránti szeretetót, ál­
dozatkészségét.
Istenitisztelet után az egyszerű és szegényes kinézésű
lelheszi lakban ismét a lelkész és neje, valamint. Szöllősi
József és .neje részéről lekötelező szívélyességgel -találkoz­
tunk, mely mindnyájunkban kellemes érzést szült és kedves
emléket hagyott. Az egyszerű, minden fényt és fölösleget
mellőző s mégis ízléssel kiállított asztal szépen jellemezte
az egyházi elöljáróságnak az egyház vagyonával takarosán
gazdálkodni tudó képességét, mert nem az „eszem, iszom“,
hanem a „tisztességes“ elv nyert kifejezést. Kellemes fűsze­
re volt az ebédnek a pohárköszöntők hosszú sora, melyben
gróf Teleki Géza közszeretetben álló képviselőnk talpra­
esett eszméi kötötték le a figyelmet, ki róm, kath. létére
sok jó akaratot tanúsított a h.-láposi s általán az összes
kővári ref. egyházak iránt, melynek tettekben is több al -
kálómmal adott kifejezést.
Mi, kik itt idegen elem köze beékelve vagyunk, legjob­
ban látjuk a szükkeblüsóget, tapasztalhatjuk a nemzeti és
felekezeti gyülölsóget, miért is ha ogy-egy tekintélyes mág­
nás jó akaratot tan ú sít: már csak ez is előnyt ós erőt ad,
ép azért szivünkből óhajtjuk: vajha többen lennének az
ilyenek !
Hu ne venio ad fortissimum virum. Ámbátor a szép
tett dicséretre nem szorul, mert a nemes tett önmagát di­
cséri, mégis vannak oly esetek, melyek megérdemlik már
póldaadás végett is, hogy többek előtt dicsórőleg em lítes­
senek meg. A b.-láp ősi egyház történetében egy szép lap
fog lenni, mely e nemes tettet tartalmazni fogja; megem­
líteni e helyen sem fölösleges. Van a h.-láposi egyháznak egy
számadó gondnoka, Szöllősi József közpolgár, ki sem írni,
sem olvasni nem tud, de annál jobban ós üdvössebben tud
tenni ós szegény egyházáért szolgálni nejével, Cseterki Klá­
rával. Templomban létünk alatt egy szép szószék ós urasz-
tali takaró ragadta meg mindnyájunk figyelmét, Cseterki
Klára nevével ellátva; azonkívül az uvasztala, az új tornyon
a salú, vitorla, valamint a mészanyag egészben Szöllősi
József adományai, melyok együtt több mint 2 — 300 frtot
képviselnek.
Ez a két nemes lélek együtt érezve, gondolták sze-
góny egyházuk segélyezésére befolyni. Hagy részben az ők
buzgóságuknak, a lelkószszel lett lelkesítő eljárásuknak kö­
szönhető, hogy templomukon az idővel haladó csínosodá s
nyomai minden évben szaporodnak. Bár nem tudnak olvas­
ni. es mégis feltudják fogni, hogy az élet egy üres ráma
es azon esetben lesz becses, ha nemes és szép tetteket
foglalunk bele.
Adjon isten minden prot. egyházközségnek olyan szá­
madó gondnokot, mint Szöllősi József ós oly istápolót, m int
Cseterki Klára!
p. n.
H uszonöt é v es jubileum .
K.-Vásávhelytt, 1883. nov. 6.
Egyházi életünkben ritka, szinte páratlanul állló, kogyeletes
ünnepólylefolyásáról kívánom e becses lap t, olvasóit megismer
tetni. Soraim közlésére tisztelettel fölkérem an t. szerkesztő urat,
annyival is inkább, mivel e szép példa sokakra nézve irány­
adó lehet;, hogy a mai vallásos buzgóság hiányával vádolt
korban miképpen kell a híveknek az ur oltára körül fára­
dozó hű szolgák iránt a tisztelet, hála és elismerés adóját
lefizetni.
Egyházunk vallásos buzgóságáról közönségesen ismert
hívei, tiszteletes Székely János ref. lelkész es tiszteletes
Szacsva János enekvozér uraknak egyházunk kebelében el­
töltött 25 évi hű szolgálatuk elismeréséül, folyó hó 4-ón
megható ünnepélyt rendezett. A rendező bizottság mindent
elkövetett a végre, hogy az ünnepélynek nemcsak külső for­
mája, hanem főkép maradandó becse legyen. A nemes tö­
rekvést szép siker is koronázta, mennyiben a hívek adako­
zásából begyült több mint 2 0 0 frt összegből 2 /3 rész a sze­
retve tisztelt ünnepelt lelkész és ^ 3 rész az ónekvezór ne­
vén, az egyházközségünkben már folyamatban levő kepovál-
tási alap nevelésére helyeztetett el, mint alapítvány. Ezen
kívül, mint a hála ós tisztelet külső jelvénye: előbbinek egy
díszes ezüst keretbe foglalt biblia, utóbbinak egy hasonló
díszes kötésű zsoltár lett átadva.
Az ünnepély lefolyása következőleg történt:
Vasárnap reggeli istenitisztelet alkalmával a tágas
templom megtölt a helybeli és vidéki, hit- s felekezetkü-
lönbség nélkül összeseroglettekkel; a városunkban levő tizen­
három ipartársulat zászlók alatt gyűlt az Isten házába, hol t.
Kovács István tartott alkalmi beszédet. A rendes istenitisz­
telet lefolyása után a helybeli „Dalkör“ az urasztala körül
állva, egy szép hymnust énekelt, melynek elhangzása után,
egyházi főgondnok tks. Molnár Józsiás ur szintén az u r­
asztala mellett ünnepelt lelkészt szép beszéddel üdvözölte,
melyben felsorolva ünnepeinek érdemeit, egyházunk fölvi­
rágzása érdekében kifejtett fáradozásait: kinyilvánította,
 402
hogy buzgó hivei az erkölcsi elösmerósnek adóját kívánták
lefizetni akkor, midón nevét megörökítendő, összegyűjtött
filléreikből alapítványt tettek nevére. Ezen jó kívánságokban
is gazdag üdvözlő beszédre következett ünnepelt lelkész iga­
zán megható válasza. A válaszbeszédnek első része, mely
a múlttal foglalkozott^ megható volt, miről tanubizynyságot
te tt a sokak szemében csillogó könycsepp; utolsó része
pedig hasznos, a mennyiben ünnepelt felhasználva a kedvező
alkalmat, felmutatta a még elintézésre váró fontosabb ügye­
ket, p. o. iskolák építése, felső leányiskola, kepeváltási-alap
létesítése stb. s ezeknek lelkes támogatására és pártfogására
fölkérte a híveket. Ezután algondnok, tks. Török Bálint ur
üdvözölte, szintén lelkes beszédben, ünnepelt énekvezért, s az
erre következett vövid, de átórzett válasz után, ismét föl­
hangzott a Dalkör „Hazádnak rendületlenül“ czimtt összevá­
gó szép dala, s ezzel a templomi ünnepély véget ért,
A templomból nagyszámú női koszom; egyházi, pol­
gári tisztviselők, a társulatok zászlók alatt kísérték szállá­
sukra ünnepeiteket s ezzel kezdetét vette a tisztelgés. Tisz­
telegtek: a városi tanács, nőegylet, kir. törvényszék, járás-
bíróság, tisztikar, takarók- és kisegitő-pónztár, iskolaszék,
tanitói-kör. Ezen utóbbiak ünnepelt lelkésznek egy disz-
okmányt nyújtottak át, kinyilvánítva: hogy a nevelés ügye
körül kifejtett érdemei elismeréséül a Dalkör tiszteletbeli
tagjává választották.
Estve díszvacsora tartatott, melyen női szép koszorú­
val ékesített több mint száz tag vett részt, képviselve nem­
csak egyházunk, hanem egész városunk összes előkelő osz­
tályát. A pohárköszöntők sorát egyházi főgondnok nyitotta
meg ünnepelt lelkészért; algondnok az énekvezérért. Majd fő­
pásztorunk, püspök ő méltósága és egyházkerületi főjegyző
lettek felköszöntve, kik erről távirati úton értesítettek. A
felköszöntők hosszú sora után, a diszbankett a késő estvéli
órákban véget ért.
íme a szép példa, az igazi vallásos búzgóság, mely
nemcsak Isten házának szorgalmas látogatása, hanem egy­
szersmind kegyeletes cselekedetekben nyilvánul, s mely han­
gosan kiáltja egyházkerületünk összes protestáns híveinek:
„Ma fényi jók a ti világosságtok az emberek előtt, hogy má­
sok is lássák a ti cselekedeteiteket és dicsőítsék a ti me­
nyei atyátokat.“ K. p.
KÜ LÖ N FÉLÉK.
Kolozsvár, 1883. november 1 0 .
(?)
(p v9 0; 9 templom elfoglalásához B, G-. LXX. A Póchy Simonért ke­
Qc Q)
(O
eXx$ M ' s LUTHER MARTON,
^ § T tette Dömötör László, az országos méheszel i egyesület al-
1 elnöke, méhészeti vándortanár. Ára 60 kr. A szerző tu laj­
Született 1483 november 10-é>u
A mai nappalra mikor leszáll az est s ki-
gyúlnak a csillagok az é g boltozatján, az éjfél
előtti órában telik be 4 0 0 esztendeje azon p illa ­
natnak, midőn az emberiség szellem i láthatárát
elborító éjszakának setét fátyolán át első sugarai
villantak át annak a fénynek, m ely Luther Már­
tonnak halántékát, már világra jötte első perczé-
Nyomatott Stein Jánosnál az ev.
ben, körité. A z akkor m ég bölcsőben szendergő
kisdedből a hit és erkölcs nagy reformátora, a
vallás és lelkiism eret szabadságának hatalmas
bajnoka s nemcsak a keresztyén egyház, hanem
az egész emberiség m egújhodásának halhatatlan
érdemű úttörője lett. N evének dicséretét nemcsak
az általa alapított s nevéről nevezett felekezet
hirdetheti méltán, de hirdetjük azt mi is s velünk
együtt, bizony nyal, a hit és lelkiismereti szabad­
ság, a fölvilágosodás és előrehaladás, az Isten-
és emberszeretet evangélium ának minden igaz hí­
ve, barátja hálás kegyelettel gondol vissza arra
a pillanatra, midőn a népek és nem zetek sorsát
intéző Gondviselés őt s benne az egész emberi­
ség legjobbjainak, legnagyobb jóltevőinek egyikét
életre szőlitá. S ha égi szózat zendült a M egváltó
születésekor, hadd zengjen a szivek mélyén a há­
la-dal most is, az Úr hű szolgájának, négy szá­
zad múltán, születése emlékünnepén!
A budapesti ref. egyházközség nov. 4-ón tartott
közgyűlésében egy második lel koszi állomás szervezését ki­
mondotta. Megállapította egyszersmid azt is, hogy az első
papi állomás ez idő szerint nem töltetik be, mind addig
mig a dunamelleki szuperintendentia püspökét meg nem vá­
lasztja, hogy esetleg, ha az egyházközség jónak látja, a
megválasztaudó püspököt saját papjául is megválaszthassa s
Budapest továbbra is püspöki székhely maradjon. Az első
pap fizetése 3000-, a másodiké 2000 írtban állapíttatott
meg; ezen kívül kap mindenik természetben szállást s
a palást dij felét. Török Pál özvegyének a közgyűlés évi 1000
frt özvegyi kegydijt szavazott meg.
— M egjelentek e szerkesztőségünkhöz b e k ü ld e t­
tek : K e r e s z t ó n y Ma g ve t ő. Szerkesztik és kiadják: Péteri!
Dénes és Kovács Jáuos. Megjelenik minden két hóban egy­
szer. XVIII. évfolyam. Ötödik füzet. Tartalom: Czólirnyos
darwinismus és Isten eszméje. Péterfi Dénes. Francziaor-
szági levelezés. Chamxauad Dezső. Az unitáriusok zsinati
főtanácsának Vargyason aug. 2 6 —28 napjain tartott gyű­
léséről 1. s. Egyháztörtónelmi adatok: LXIX. A sinfalvi
zességet vállalok reversalisa 1638. Közli Koncz József. Reg­
geli ima. Jékei Aladártól. Egy orosz regényíró hitvallása.
Péterfi Dénes. Gyöngymondatok. (Ujibbkori Íróktól.) Közli
Kiss Mihály. Püspöki vizsgálat, s.— s. Levelezés, Szentge-
riczóről. Gál Kálmán. Török Pál. (Nekrológ.) Péterfi D. Iro ­
dalmi értesítő. — Méhész-Naptár 1884-ik szökő évre. Szerkesz­
dona. Budapest. Nyomatta Hornyánszky Viktor. 1883. —Evan-
gyóliomi Lelkószi Tár. Szerkeszti és kiadja: Czolder Már­
ton, elób hittérítő, jelenleg felsőbányái lelkész. Negyedik
évfolyam. X.—XI.— XII. füzet. 1883. Nagybányán, nyoma­
tott Molnár testvéreknél.—0 1v a s ó K ö r. Szépirodalmi regény-
folyóirat. A Rejtett Milliók történeti regény, irta : Montepin
Xavér. III. folyószám. I. kötet. Előfizetési föltételek: Ne­
gyedévre azaz 6 füzet. 1 frt 50 kr. Fél évre 12 füzet, 3
frt. Egész évre 24 füzet, 6 frt. Egy füzet ára 25 kr.
| Megjelenik minden hó 1 ón és 15-ón. Szerkeszti Fülöp György
* (Budapest, Stárló-utcza 31. sz.)
ref. főtanoda betűivel Kolozsvárt.
 XIII. évfolyam Kolozsvárt!, 1883. November 18.
PBOTESTÁNS KÖZLÖM. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP.
■Mr
-fi
M EGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.
SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS:
b.-farkas utcza 1G szám, hová a lap szellemi s anyagi ügyeit
illető minden küldemények czimzendök.
ELŐFIZETÉSI ÁR I
Egész évre 6 írt., félévre 3 frtM évnegyedre 1 frt. 5 0 kr.
•fi
frV - •— — /——
j^ ELELŐ S SZERKESZTŐ ÉS K IA D Ó
E g y t e s t é s e g y l é le k v a g y t o k . Eféz, IV. 4.
T a r t a l o m : Államsegély. Szász Béla. — Juris profossor.—
Jób könyve (Bibliai tauulmány.) Benkő Istváu. — A pauliuiaimsok
szektája (Egyháztörténelmi tanulmány.) Nagy József. — Vidék i
élet. Az erdővidéki ev. ref. egyházmegyéből, r. 1. — Az áll. ig
tanác? v. üléséből. — Különfélék. — Szerkesztő postája.
ÁLLAMSE GÉLY.
II.
Bármily hálás hódolattal viseltessünk is az 1848-
beli törvényhozás nagyszabású alkotásainak alapél vei
iránt — majd minden során kénytelenek vagyunk
látni a rohamos, lázas sietség nyomait, a messzi
jövő általános körvonalaira, de nem a jelen konkrét
tényeire függesztett tekintetet.
S ha amaz arany-év alkotásai közül valame­
lyikre — bizonynyal illik ez Ítélet a XX. törvény-
czikkre, mind a mi illeti különböző alkotó elemek­
ből való összetettségét, mind pedig a 3. §. nagy ál­
talánosságban mozgó voltát, szólván
„Minden bevett vallásfelekezetek egyházi és is­
kolai szükségei közállad.lmi költségek által fedeztes­
senek s ez elvnek részletes alkalmazásával a mi­
nisztérium, az illető hitfel elvezetek meghallgatásával,
a közelebbi törvényhozás elébe kimentő törvényjavas­
latot fog előterjeszteni.“
Mellőzve itt az „egyházi" szükségek kérdését s
csak az „iskolai“-akra refJectálva: az összes iskolá­
kat — elemi, közép és felső iskolákat — kell-e itt
értenünk ? m i b ő l fedeztetnének e költsgek ? bevo­
natnának a felekezetek iskolai alapítványai ? kény-
szerittetnének a felekezetek külön iskoláik fölha­
gyására? megtiltatnék nekiek saját érdekeiknek saját
40. zsám
=3^
KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.
HIRDETÉSI DIJAK :
kétszer liasábozott garmond sor vagy annak tere 5 kr. Bé­
lyegdij minden beigtatás után 30 kr.
Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél külön kéd vez-
ményt nyújt a kiadóhivatal.
-sp a*
TU LAJD O N O S : S z á S S lO C l^ lO l^ O S .
erejükön való szolgálása s ha igen: hogyan férne
evvel össze a 2 §., mely a felekezetek közötti egyen­
lőséget és viszonosságot proclamálja —■ mind oly
kérdések, a melyekre sokkal nehezebb felelni, mint
a mennyi fáradságba a 3. §., kissé nehézkes szöve­
gezése került.
Ám az 1868. XXXYIIí. s evvel kapcsolatos ké­
sőbbi törvények:, valamint az 1883. XXX. t. ez.
nem is e 3. §. értelmében, hauein egészen más irány­
ban oldja meg a nép- és a középiskolák költségei­
nek kérdését s ennyiben ki is mondhatnék — a ko­
lozsvári kouveut idevágó határozatától némileg el tő­
ről eg- hogy az 1848. XX. t. ez. 3. §-ának az
iskolai szükségek fedezését illető határoz Hiányát a ké­
sőbbi törvény tényleg megváltoztatta; sőt — hanem
is külön törvény, de az évi költségvetések rendsze­
resített tétele, megváltoztatta ugyanazon §-nak az egy­
házi költségek fedezésére vonatkozó elvét is, a midőn
a felekezetek segélyezése formájában, bár elég szű­
kös, de mégis valamelyes recompensatiot nyújt ama
3. §-nak messzi menő ígéretéért.
És mi, protestáns létünkre, csak helyeselni tud­
jak ez újabb törvényhozási intézkedések bölcsességét,
mely az 1818. XX. tcz. 3. §-ának megváltoztatá­
sával, megoldja azt a veszedelmes dilemmát, a mely­
be minden magyar protestáns szükségkép és kilábol-
hatatlan mélységre esnék, ha az állam nagy hirtelen
eme §. foganatosításához kezdene — ha ugyan kezd­
hetne.
Mit szólanának hozzá a többi felekezetek: az
az ő dolguk; de, hogy a mai nemzetiségi és fele*
kezetközi viszonyok és arányok között magyar refor­
mátus ezt a helyzetet el nem fogadhatná : az bizo­
nyos. Nem pedig sem dogmatikai, sem nemzetiségi,

sein alkotmányi tekintetekből, mert megsemmisítené
autonómiánkat, kifacsarná kezünkből azt a történel­
mileg kezdettől fogva érvényesült s ma is fennálló
missiót, melyre a magyar reformatusság ez irányok­
ban hivatva van s aláásná azt az egyik fő-főbástyát,
a melyen a Protestantismus s részben a magyar
alkotmány nyugszik: a szabad iskolát.
Igen jól és bölcsen, mert a tényleges állapo­
toknak megfelelően, van tehát a népnevelési törvé­
nyekben — az 1848. XX. t. ez. 8. §-ával ellentét­
ben — biztosítva a felekezetek külön iskola-tartási
joga; igen jól és bölcsen van megszabva a feleke­
zeti népiskolákra nézve — nem a szükségeknek köz-
álladalmi fedezése, hahein az indirect segélyezésnek
szűk korlátok közé szorított módja s igen jól és böl­
csen a községi és állami, meg a felekezeti népis­
kolák egymáshoz való viszonya s mindezek által erre
az egy pontra: a népiskolákra nézve, tényleg meg­
változtatva ama bizonyos, hogy ne mondjuk famo-
sus 3. §.
És épen ily módon s ugyanebben az irányban
van e §. megváltoztatva ama másik pontra: a kö­
zépiskolákra vonatkozólag is, az 1883. XXX. t. ez.
47. §-a által.
A nevezeti szakasz nem állami középiskolát is
tár GzX
D á v id z so ltá r a ib ó l.* )
i.
( 1 0 1 . zs.)
Uram, hallgasd meg esdeklésemot,
Kiáltásom jusson tehozzád,
Ne fordítsd el kegyelmes orczád,
Tekints hívedre ha sir és eped,
Ha mely nap olfcaliuórt csengtem,
Hallgass meg, oh hallgass meg engem,
Mert mint a füst enyésznek napjaim,
Mint száraz ág elégnek csontjaim.
Szivem kiszáradott a kin alatt,
Levágtak, mint a széna lettem,
Kenyérbül enni elfeledtem,
Kifouyadt bőröm csontomig tapadt,
Eped vén érted szomjuhozván,
Levék mint pellikán a pusztán,
Mint eszterán a. párvesztett madát,
Bagoly, mely romjain vihogva jár.
Éjjel-nappal gyaláz a gaz lator,
S ki egykoron dicsérve áldott,
Ma rólam hívja fel az átkot;
A könny s a jaj, a bánat-hamv s a pór
Borom meg étkeim levének !
*) A Budapesti Szemle novemberi f üzetébol. Szerk.
404
államsegélyben részesít, ha a közmivelődéii és helyi
érdekek kívánják s a fenntartó testület kérelmezi
„(különösen, ha egyszersmind középiskolai czélra tett
és helyhez kötött jelentékeny alapítványok vannak)*,
az intézet összes vagyona az illető közóptanoda tu­
lajdona maradván, az alatt a föltétel alatt, ha az ily
iutózetekbeu az állami középiskolák tanterve alkal-
maztatik; ha az állami segélyből dotált tanárok a
miniszter által neveztetnek ki; ha az oly segélyezett
középtanoda, melynek felénél több tanára az állam­
segélyből fizettetik, a miniszter kormányzata alá he­
lyeztetik s ha az ily határozmányok szerint igénybe
veendő államsegély iránt a tulajdonos és az állam
között részletesen körülírt szerződés köttetik.
Mindenekelőtt az iránt kell teljes-tökéletesen
tisztában lennünk, hogy ma már megállapított, ha­
tározottan körülirt szentesített törvény nyel, nem pe­
dig egy még csak ezután kitisztázandó kérdéssel
állunk szemben. De lege lata s nem delege terenda
van itt szó.
Ugyanis sokaktól — és a konventen is — hal­
lók, hogy hajlandók volnának ugyan az egyetemes
egyház, vagy az egyes egyházkerületek részére bi­
zonyos összegű államsegélyt, a. középtanodák számát
ra elfogadni, hogy aztán az illető egyházi testüle-
_ Ily szörnyen Isten mért veról megy
Magasra hát azéit Icaptál-e csak,
Hogy most lecsapj, annál mélyebbre csapj ? !
Hanya-tlanak mint árnyék napjaim,
Én száradok miként a széna,
Te élsz múltban, jövőben, élsz ma,
S te fölkelsz, itt időd, s Sionra im
Az üdv ragyog, bár könnyem árja
Szakad uia romja szent porába,
De itt ragyog fel Isten glóriád,
Minden király, nemzet, föld itt imád !
Ibol az Ur! az Ur epitni kezd
Kikéi Sión ki glóriája
Betöltve a rabok imája!
írjátok meg örök időkre ezt!
Minden népek Sionba gyűlnek
Imádatára Istenünknek,
Mert ránk tekintve ő megmenti itt
A bús halálra szántak gyermekit.
Megélem ón e szent határzatod ? 1
Add, éljek én inig az be nem tölt,
Örök lény 1 újjad műve menny, föld,
Mint ó ruhákat átváltoztatod,
Menny és föld változnak szavadbau,
Magad vagy csak te változatlan:
Ha én nem is Sionnak szent hegyin
Váltságodat megélik gyermekim!
Kálmán Károly.
 405
belátása szerint fordíthassa, kizárólag középtanodai
czólokra, az ily nyerendő segélyt; de az állam rész­
leges beleszólási jogának elismerése fejében bármek­
kora összeget is visszautasítanának, az autonómiáról,
e ponton, semmi áron sem mondván le.
Ám ezen az állásponton, az 1883. XXX. t. ez.
szentesítése után végkép túlvagyunk. A kormánynak,
e törvény illetékes factorok útján leendő megváltoz­
tatása nélkül, nem volna joga az ilyszerü egyezke-
kedésre. Vagy igénybe veszik a felekezetek a tör­
vény 47. §-ábau körülirt segélyt, az e) pont értel­
mében, vagy nem, de mást és másképen, mint a
hogy ott körülírva van, mind hiában kérnének, mert
a miniszter, a törvény őt- is kötelező volta alapján,
egyebet nem tehet., mint e törvény határozmányai-
nak keretén b e l ü l ad, vagy nem ad, de e kereten
t ú l lépnie ép oly kevésbbó szabad, minthogy nem
adományozhatja senkinek az ón magán-tulajdonomat,
ha ugyan van nekem ilyen.
A kérdés tehát ma is, mint ma egy hete, egy­
ként csak a z : vehetjük-e, vegyük-e mi magyar re­
formátusok az 1883. XXX. t. ez. 47. § ának en­
gedményeit igénybe; folyamodhatunk-e, folyamodjunk-e
államsegélyért középtauodáiuk javára a mai tényleges
állapotok közepeit ?
Erre a kérdésre nézve adjuk elő egyéni néze­
teinket a következő befejező czikkben.
Szász Béla.
A ju r is p r o fe s s o r .
Egy beszéd, melyet a n.-enyedi ref. Collegiumban a törvények rendes
tanítói székébe lett beigtatásakor ezen hivatalát elkezdette
S z á s z K á ro ly ,
Nagy-Enyeden, 1822-ik esztendőben.
(Folytatás.)
II.
Az elijedi professor hivatalának második ágára
szállók.
A j u r i s p r o f e s s o r Í t é l ő bí r ó. A szeren­
csétlen emberi nemzet sohasem adott más matériát a
gondolkodó philosofusnak, hanem hogy vagy gyengesé­
geit vagy bolondságait sirassa. Ott, hol az indulatok alusz­
nak — a s z í v ártatlan, az érzés nincs megvesztegetve,
egy szóval a gyermeki korban a tehetség hiáuyzik a
jótótelre, s a gyenge gyermek legnagyobb virtussá,
ha frustukra adott czipóját a kis pumival megosztja.
Mikor pedig a test, mint egy fiatal cserfa megerősödött
s benneaDriász, aiólek, a maga tehetségét kifejtette — ak­
kor az indulatoknak a szívbe rejtett skorpió tojásai is kikel­
nek, melyekuek mardosásailól megdühödve, az emberi nem­
zet maga-magát marczangolja. Egy Caesarba az észnek és
akaratnak akkora energiája egyesült, mely elégséges volna
nemcsak egy földet, hanem egy plánétárium systhemát
boldogítani, ha jóra fordittatnék. így pedig az a tűz, mely­
nek mérsékelt melegénél a nemes bátorságnak, jóllétnek,
tudománynak, mesterségnek és vallásnak kell vala csirádz-
ni, az egész plánétát lángba és barmiba borította. Beteg
az emberi nemzet és a bojt. a ő doktora, a ki már vagy,
mint a gyermeket a keserű orvosság bevételére, mézzel
viszeu reá, — akarom mondani j u t a l m a z , vágj7 mint
egy diihósködő eszelőst, lánczra teszen akarom mon­
dani b ü n t e t .
A) J u t a l e m . A jutalom csak addig érdemli meg
ezt a nevet, mig magát szorosan az érdemhez szabja, s
egészen elvétette czélját, mikor egy bizonytalan lotteri-
ává vált, melyre a tanuló fáradságát, maga megerőltetését
feltenni resteli, vagy mint a koldus gyermeknek vetett krt
az kapja el, a ki legjobban tud a pórba csúszni. De ezeket
hosszasan magyarázni itt nem akarom, ne hogy Phaedrus
egyik meséjének satyrája alá jöjjek. Hozzátok fordulok hát ne­
mes ifjúság! és nektek mondok egy gondolatot a jutalom­
ra való törekedésről. A jutalmat soha se tekintsetek úgy, mint
a ti szorgalmasságotoknak, és jó magatok viseletének bérét.
Az érdem, melyet meg lehetne fizetni, nem érdemli meg
a fizetést. Tekintsétek azt úgy, mint egy bizonyító levelet,
melyet tanítóitok adnak a haza nevében arról, hogy tinektek
minden jó ember becsülettel tartozik; tekintsétek úgy mint
egy arany érdem-pénzt, melyet nem elkölteni, hanem a
mellen kell viselni. Jaj annak az ifjúnak, kinek májába a
pénzre vágyásnak saskeselyüje körmeit már bevágta, a
ki a Pindus oldalából is arany-bányát csinálna, a ki több­
ször számlálja beneficiumának forintjait, mint tanítója di­
cséretét. Mint Krisztus kikergeite a jeruzsálemi templom­
ból az adókat és vevőket, úgy nem illenek ebbe a tudót
mány, ártatlanság és becsület templomába ezek a lélek
tehetségeivel uzsoráskodók.
B) Bü n t e t é s . Á r t a t l a n i r á n t k e g y e t l e n az,
a ki k e g y e l m e s a v é t k e s h e z . Ámbár az embe­
riség históriája egy vérrel irt commentarius erre a
themára a az okosság mindig elismerte, de a sym-
pathia ellenére, mig végre engedvén a keserves szük­
ségnek, az ember kimondja a nagy szót, a mi csak a Min­
denhatónak szájába illenék:
„ M e g m é r e t t e t t é l és h i á n y o s n a k t a l á l t a t t á l “
— s Brutus elfordított arczczal int a Uctornak, hogy
bárdját az atyafias vér kiontására felemelje. Az a keserves
tisztesség, hogy a probabilitas calculusál felvessem, egy
embernek életét vagy halálát kivánja-e inkább a társaság
megmaradása, mert mi egyéb a halálos ítélet? nem ju­
tott ugyan részembe, de hiszen csak egy kövecskét is vet­
ni egy felebarátra, a képzelt superioritás érzetében csak
ennyit mondani is: te rósz ember vagy! keserveseu jő
annak, a ki a maga szivébe tud szállani — s aztán ha
a collegium sedriájában életről nem is, de hozódik Ítélet
arról, a mi drágább az életnél: a becsületről, a mely
mint a mimosa pudica elhervad, ha csak hozzá értél
is. Te, ki egy gondolatlan szót, egy pajkosságot, egy ifjú
vér hevénél felforrott indulat kibuzdulását a becsület örö­
kös vesztésével büntettél, talán egy nagyra termett Cati-
linából egy hazaárulót, a hazának jövendő tudósából
egy tébolyodottat, egy nagy hadi vezérből egy hegyi tol -
*
 406
vájt formáltál; tud meg, -hogy nem egy embert öltél meg,
hanem a menyországból loptál el egy polgárt és a pokol­
iak ajándékoztad. — Oh én Istenem! ebben a sikamlós
pontjában az én kötelességemnek hol a szirtek között, me­
lyeken a sátán az embert vezeti, a tévelygés, kevélység és más
kárán örvendezés ugyanazon egy örvénynek szélén egye­
sül, világosítsd meg az én elmémet, szenteld meg az én
■akaratomat! hogy az Ítéletnek nagy napján egy ifjú is
elvesztett becsületét, ártatlanságát, idvességét tőlem vissza
ne kérje. Egy fólesztendő alatt kóstoltam már az én hi­
vatalomnak örömeit, gondjait, sok szép gyümölcsöt termett
nekem a tél. Tanitványim előmenetele — sok hazafiaknak
helybehagyása, mint egy szép hajnal, szép napot Ígértek
jövendőre.
De az én legszebb dicsőkedésein, és én nem tehetem,
hogy szivemnek azt az örömét itt, egy közönséges helyen,
ki ne öntsem — az hogy egy fél esztendő alatt egyetlen
egyszer sem adatott nekem alkalmatosságom, hallgatóira
közzül valamelyiknek egy kedvetlen szót is szólam. Nem
a tudomány, hanem ebben a becsület examentjében vagyok
én kevély tanítványaimmal; ez realizálja nekem azt a szép
ideált, hogy mint Pláto egy kertben sétálva tanított, ügy
az én professori pályám egy hosszú kerthez legyen hason­
ló, melyben tanitványim inai barátságosan közén fogva sé­
tálunk, kézszoritva válunk el. Ki lesz az a kegyetlen első,
a ki a keserves kötelességre először felnyittatja ajkai­
mat ? Erről a kedvetlen prospectu&ról elfordítom szeme­
met, oda, a hol egy szebb tekintet nyílik meg : beszé­
demnek harmadik részére.
III.
Legszebb gyöngy abban a koronában, melyet ma nyer­
tem az, hogy a hazának annyi tisztes féríiai az atyai ne­
vet velem megosztják, sőt a meghalt atyák, mint ama
görög jó barát, örökségül hagyják nekem gyermekeiket s
úgy tetszik, hogy a magyar Herosoksírjából árnyékok emel­
kednek, melyek magyarokat, hazafiakat kémek tőlem, ügy
va n! egy professor atyja ezen szép ifjúságnak.
Az atyai nevezet kettőt foglal magában, kétkötetes -
ségem foly nekem is belőle. Az atya életében neveli gyer­
mekeit, halálában örökséget hagy nekiek.
A) Az a t y a nevel i a m a g a g yé r m e keit. Jól tu­
dom ugyan, hogy a természet, mint egy formátlan kőmas-
sát, úgy adja által a nevelőnek az embert és rábízza, hogy
belőle egy szemét-edényt,! vagy egy belvederi Apollót fa­
ragjon. De azt is tudom, hogy ebben a uevelésben nem­
csak a fizetett praeceptor, hanem a bábától elkezdve, a ki
a hajlékony koponyába — Gall szerónt*— ki tudja micsoda haj­
landóságokat mór belé nyomott, dajka, inas, szobaleány,
házi barát, ellenség, rang, gazdagság, háztáj, nemzet,
nyelv, vallás, ország, kiima, időkor s ezer környülállások
vesznek részt, mindenik, úgy szólva, mint ama bécsi tö­
kébe, egy-egy szeget üt belénk. Ennyi nevelő-társ között
xemélhet-e már valamit a tanító professor az ő két órai
praeleetiojától, kivált, mikor mindennap látja, hogy több
urfit rontottak el az inasok, mint javítottak a preceptorob.
Igen, ha azokat követi, s a mely móddal ők visszaélnek
az ifjúi szív megvesztegetésére, azt haszoálja a szép ér­
zések kifejtésére, akarom mondani, neveljen p é l d á v a l
és t á r s a i k o d á s sál.
1) P é l d á v a l . Rógisatyra az a papokra, a mit egy
elmés iró úgy tett ki, hogy ők olyanok, mint az út melló
tett fakéz, mely megmutatja, hogy hogy hova menj, de
maga helyt marad, s a mi több, én azt mondom, hogy
mint a régi görög teátrumon az egyik játszó a szókat
mondotta, a másik csinálta az actiot hozzájok, ■úgy ők is
szép szententiáit forgatják nyelveken a virtusnak, az utá­
na csinálást másra bízzák. Mennyi fundamentuma van a
satyrának, azt nem tudom, de azt tudom, hogy ha csak
a jó tanács kivántatnék a jobbulásra, úgy az arany világ
a földre rég visszaköltözőit volna, mert nyög a föld és
zúgnak az ifjú fülek a sok virtus recipék mellett, melyeket nyom­
tatva, és szóval, morál systemákban, regényekbe, tragoe-
diákban, pásztori levelekben, böjti prédikátiókban.. papoknál,
nevelőknél, nagyanyáknál és vén nénéknél ingyen vagy
olcsó áron lehet találni. De én még sem látom, hogy az
Ádám almájának ize számról elment volna, sőt csak úgy
veszem észre, hogy a rák fia is; mint az anyja, visszafelé
lépeget. Valóban beszélve a fontos tárgyró1, mint Mózes
sugárzó ábrázattal jött le az urnák színe előtt, úgy mi n­
den tanítvány egy jó vagy roszabb tükör, mely tanítójá­
nak characterét sugározza vissza. Ha nem is mint pap, de;
mint keresztyén felhozhatom a Jézus szavait; „Ti v a g y ­
to k a v i l á g n a k s avai , h a a só m e g i z e t l e n ü l ,
v á j j o n m i v e l s ó z a t i k me g az é t e l . “ — Ha nem is
vagyunk Rómába, eszetekbe juttathatom, hogy ott a papok
sorába niég a külsőképpen félszeg sem vétetett fel. Dara­
bért Írja: hogy ötvenezer csillag világa nem teszen annyit,
mint az egy holdé, én azt mondom, hogy 50,000 ember­
nek, egy egész generationak példája nem foly be annyira
az ifjú ember characterére, mint nevelőjéé.
(Vége köv.)
JÓBKÖNYVE.
— (Bibliai tanulmány.) —
Irta:
Benlcö István,
(Folytatás.)
Azonban még több igon fontos ok mutatja, hogy az
Elihu beszéde nem az eredeti szerzőtől származik, hanem
egy későbbi kéz által van a Jób könyvébe becsuztatva. Va­
lódisága ellen szólnak ugyanis a következő okok;
a) Elihu beszéde megszakítja az Összefüggést Jób utol­
só beszéde (XXIX— XXXI) és Jehova beszéde (XXXVIII)
között. Jehova beszédének kezdete határozottan mutatja,
hogy Jób közvetlen előtte beszólt s ebbe vág bele Jehova:
„ki az, ki meghomályositja az Isten tanácsát tudatlan be­
szédekkel“ (38. 2) ; hosonlólag Jób beszédének záradékáról
látszik, a mint Jehova hirteleni megjelenése és beleszólása
által Jób az ő beszédében félbeszakíthatott. Természetesen
 407
s szavak: „itt vagyon vége Jób beszédeinek“ (31. 40) csak
később toldattak be és nincsenek meg sem a LXX-ban, sem
a Vulgatában.
b) E beszéd gyengíti a Jehova beszédének hatását az
által, hogy a XXXVI. és XXXVII. fejezetekben utal Jehova
hatalmára cs bölcseségére, a minek pedig Jehova beszédében
van helye (XXXVIII.—X L I.); nemcsak, hanem az Elihu be­
széde fölöslegessé is teszi a Jehováót, mivel a problémának
az i s m e r e t útján megoldását adja, mig Johova beszéde
ellenkezőleg az ő hatalma és titkos bölcsesége előtti feltét­
len megalázódást követe). Mire valé ezen követelés, ha tudja
az ember, hogy a szenvedés erkölcsi javító eszköz, a mi nt
itt fel van tüntetve (XXXIII—XXXVI) ?
c) Elihu nem emlittetik sotn a prologban, mely az
egész drámát és személyeket előkészíti, sem az epilogbun,
melyben az isteni Ítélet kimondatik a bárom barát beszédei­
re. Elihu beszédére nincs ítélet mondva és ez annyival in­
kább feltűnő, mivel az ő beszéde is ugyanazon kiindulási
alappal bir, melylyel a három baráté, nevezetesen, hogy Jób
az ő bűnéért szenved; tehát Eli hűt is ugyanazon ítélet
kellett volna érje, a moly a barátokat érte. De az isteni
sententia mit sem tud róla, a mely körülmény ismét vilá­
gosan igazolja, hogy az eredeti műben Elihu nem szerepelt,
ellenkező esetben benne volna az epilogban js.
cl) Csak Elihu szólítja nevén Jóbot (XXXIII, 1, 31 ;
XXXVII, 14); ellenben a barátok és Jehova ezt nem
teszik.
e) Elihu félremagyarázza, elcsavarja Jób beszédét
(XXXIV. 9; XXXV. 3).
f ) Jób nem felel az Elihu beszédére, pedig ez is csak
úgy vádolja őt, mint a barátok; a barátok vádjait mind­
annyiszor, valahányszor támadják, élesen veri vissza, Elihu
ellen pedig nem védi magát — bár várnék — hanem hall­
gat s magára veszi a vádat. E körülmény mutatja e beszé­
dek isolált helyzetét s azt, hogy eredetileg nem tartoztak ide.
if) Feltűnő ellentét van a három barát és Elihu be­
vezetése között; mig ugyanis a barátok megjelenése rövi­
den és egyszerűen csak tudtul adatik ( 2 . 1 1 ), addig Elifiu
hosszadalmásán és körülményesen van bemutatva (32. 2— 6 ).
/;) Eli Innia k dicsekvő, fecsegő önbemutatása, a mint
magát dicséri és érdemeit fitogtatja, (32. 6 —-33.7) szintén
nem illik a mű "keretébe. Ha az a kéz irta volna le Elihut,
mely a könyv többi részében oly magasztos egyszerűséggel
ir, bizonyára nem fecsegne itt is oly hosszasan és bom­
basztikusán, mely kellemetlen az olvasóra nézve,
i) Mig Jób és az Ő barátai i d ő s emberek, Elihu fia­
t a l n a k van velők szemben feltüntetve, s mig azok koruk
szerinti higgadsággal tárgyalják a nehéz kérdést, Elihu be­ korolt reájuk az orthodox egyház, fejlődésük annál erőtelje­
leszólása sekély tudományu dilettánsnak hívatlanul a bölcsek
közé tolakodása.
1c) „Mig a régebbi költő, a visszafizetés hamis tanával érdekében nagy előnyt vívott ki.
ellentétben, teljesen különválasztja a bűnt és büntetést vagy
megfenyitést Jóbnak szenvedésében és az által, hogy hang­
súlyozza azon tant, miszerint az igazoknak is vannak szen­ tanítványai Samosetában terjesztettek istentelen tanjukat
vedéseik, melyeknek czélja egyszerűen próbára tenni és
bebizonyítani ártatlanságukat, lényegében azon théinát fej­
tegeti, mely az új tostamentomi nyelvszólásban így jelez­
hető „a kereszt titka“ : Elihu bűnt és szenvedést együtt
hagy, mint elválaszthatlant es a visszafizetés közönséges
felfogásával ellentétben előtünteti a különbséget a fegyelmi
megfenyitós és a bírói visszafizetés között. Ekitép mély kü­
lönbség tűnik föl a könyv alaptanának felfogásában a kettő:
a költő és az ő későbbi kiegészítője között; az
utóbbinak czélja lóvén mérsékelni azon merészséget, mely­
lyel az előbbi akarja előadni Jehova bírói eldöntését, a mint
egyenesen következik Jóbnak barátaival való vitatkozására,
— és hogy illő előkészületet tegyen a rideg ítéletre, melyet
Isten mondand a vetélkedő felek felett.“ (Zöckler idézete
Delitzschtől.)
(Folyt kövj
A pauilcianusok szektája.
— Pauliciunismus. —
(Egyháztörtánelnr. tanulmány.])
Irta: Nagy József.
(Folytatás.)
Hatalmas forrongás indult meg a VIII-ik században
Byzantiumban és a görög államokban az orthodox egyház
kebelében száz évig tartó küzdelem magával sodort minden­
kit, a császártól és pátriárchától kezdve az utolsó koldusig.
Az egyház — az orthodoxia alatt — páratlan vitáknak és
ebből származó egyenetlenségeknek lett szülő-anyja. Az Is­
ten lényege és Krisztus kettős természete felett bármennyi,
a szőrszálliasogatásig, megkülönböztetett vólomény került fel­
színre, bármennyi hitgyiilölet és pártszenvodóly vegyült abba,
élet nélküli volt, úgyannyira, hogy ezen viták fényesen iga­
zolták a keresztyén hit három egységének megfoghatatlan­
ságát, megfejtetlenül maradt rejtélyét. Azon szenvedély,
melylyol mindkét párt védelmezte saját álláspontját, a ko-
resztyénséget, ha nem többel, két századdal hátravetette,
így tartotta meg a dogmatizáló szellem üdvösség nélküli
ünnepét a hitetlenség és tévhit dicsőségére. Isauri Leó, u
hatalmas konstantinápolyi pátriárcha, a képek tisztelete ellen
való erélyes fellépésével nem csekély forrongásra szolgálta­
tott alkalmat, a mely országát a legbarbarabb kegyetlenség
színhelyévé változtatta, mígnem végre Theodora egy század
múlva a megrögzött néphit szeszélyének engedve, a kóp-
imádás helyreállításával üunepet rendezett az ortodoxia di­
csőítésére.
Tehát akkor, midőn a dogma és rajongás az egyház­
ban versenyre kőitek egymással, az eretnek szekták is vi­
rágzó fejlődósnék indultak; s minél nagyobb pressiot gya­
sebb alakban nyilvánult. S a hivatalos egyházi hittudattal
szemben a pauliciánusok tantétele az igazi keresztyónség
E szektának neve cs eredete a IV-ik században Kr.
u. keresendő; Pbotius és Petrus értesítése szerint, Maninak
egy idevaló Callinice nevű nő két fiával, Pállal és Jánossá.
 408
nemcsak hű követői, hanem terjesztői is lőttek e tévtannak;
a többiek között egész lelkesültséggel hirdették Phanaroea
környéke tudatlan lakóinak tanjukat és innen nyerték a
manicheusok a pauliciánus nevet; természetesen a Mani-fé!e;
eretnekséget kisebb-nagyobb mértékben összekeverték kü-
lönbnél-különbféle tévtannal. Különben a paulicianusok ké­
sőbbi alakjukban, egy régi hóy szerint, Pál-Jánosiaknak is
neveztetnek. Ugyancsak Photius éa Siculus Petrus az em­
lített szektát egy Pál nevű elöljárójáról nevezi el s igy
Photius kétszer is összeköttetésbe hozza a szektát Pál
apostollal.
Kétségkívül mind a két közlemény nélkülözi a törté­
nelmi alapot. K tárgyra vonatkozó legtöbb tudósítás arról
győzi meg a figyelmes, kutatót, hogy maguk a paaliciánusok
semmi olyan összeköttetésről nem tudnak, a mely Callinice
fiairól szólana. Továbbá figyelemreméltó azon körülmény is,
hogy e szektának két és fólszázados történelmében semmi
nyoma sincs annak, hogy a szekta migának a Photius és
a Petrus Siculus tudósítása szerint való hitelre méltóságot
követelte volna; miből kifolyólag a név levezetése, valamint
e szektának a Manicheusokkal való szoros egybekapcsolása,
nélkülözi a kellő történelmi alapot.
A paulicianus nevet meghatározhatlan időbon nekik a
katbelikusolc adták, á mennyiben igy neveztek őket már a
Vll-ik században, ők magukat christianai és kath. római­
nak nevezték; különben ezen általános elnevezést a keletiek
adták a görög császárság lakóinak. A paulikianoi szó szo­
ros összeköttetésbon van Pál apostollal, a mit eléggé indo­
kol azon mély tisztolet, a melyben Pál apostol személyisé­
gét és leveleit részesítették s azen meleg érdekeltség, mely-
lyel ű pali vallásos szokások és intézmények felelevenítésén
és megvalósításán fáradoztak. A „paulikianoi“ elnevezést
maguk a szekta tagjai is ölömmel használták, a mit abban
az esetben, hogy ha a Manicheusok kebeléből szakadtak vol>
na ki, bizonyára nem tartották volna dicsőségnek. A pau-
likiánoi szónak „ikianoi“ végzete idegenszerünek tűnik fel,
mert ba valóban a „Paulos“ szótól származik, helyesebb
lett volna ezen elnevezés „Paulianoi“ vagy „Paulikoi.“ így
tehát a „paulikianoi“ szó „ikianoi“ végzetet csak úgy ma­
gyarázhatjuk meg, ha elfogadjuk a szó eredetére vonatko­
zó ig azon nézetet, hogy az ellenpárt a valódi szót „gúny­
ból“, az eretnekség jelzésére, elferdítette. Hogy a k a to li­
kusok a paulicianusokat félpogányoknak, Manicheusoknak
tartották, ezt azon elfogultságból magyarázhatjuk meg, hogy
ők az egyes eretnek felekezetele, szekták megítélésénél a
dolgok éles megkülönböztetésével vajmi keveset törődtek;
mert csakugyan a paulicianusok tételei mind fő- mind pedig
részletes vonásaiban nagy mértékben különböznek a persa
dualisticus tételekben gazdag maniclieismustó).
A paulicianusok törzsfájának gyökere a Pál apostol
korában keresendő, de az apostolok korszakában létrejött
pali iránytól sokban különbözik, a mennyiben a vezérszere­
pet játszó Marcionnak, — kinek követői Kis-Ázsiában és
Ám éniában telepedtek le, — gnosticus elemekkel vegyített
szelleméből és az ázsiai gnosis duális tételeiből sokat ol­
vasztott magába, anélkül, hogy a pali typust elveszítette
volna. A manicheismus azért omlott szét a Marcionitákkai
való küzdelemben, mert nélkülözte azon pali szellemet, a
mely a Marcionitákat az ingadozó mérlegben ellensúlyozta.
(Folyt, köv.)
VIDÉKI ÉLET.
Áss erdővidéki ev. ref. egyházm egyéből.
November hó.
Egyházmegyénk folyó hó 13-án tartotta meg őszi rendes köz­
gyűlését. A világi képviselők közül alig egy pár jelent meg,
sőt a papság közül is hárman indokolatlanul távol marad­
tak; pedig életbevágóbb kérdései nem voltak egyházmegyei
közgyűlésünknek, mint épen ez alkalommal.
A gyűlést Szász József esperes afia megnyitván, Ró-
vay Pál előadó olvassa az időközben beérkezett felsőbb ren­
deleteket.
A felsőbb rendeletek között első volt: az egyházkerü­
leti házipénztár (domestica) czelját s az ez alapból segélyre
jogosított felekezeti vagy nemzetiségi szempontból veszé­
lyeztetett egyházközségek papi és tanítói fizetés javításért
benyújtandó kérvények miként leendő felszerelését tárgyazó;
második volt: az államsegélyből részesítendő egyházmegyék
I —IV. csoportra való felosztásért s az abbóli részesedésért
felterjesztendő kérvények módozatát targyazó rendelet. Mind­
kettő tudomásul vétetett s jegyzőkönyvre vétel végett köröz­
tetni határoztatok. Harmadik volt az egyetemes konventnek
Kolozsvárt hozott határozatához képest, a 10 lcros rovat­
nak, az országos alap gyűjtésre kiadott ívekbe leendő fel­
vétele tárgyában küldött rendelet. Ez is tudomásul vétetett,
s minthogy a lapoktól előre értesülve voltak az illetők, le­
véltárra tétetett.
Róyay Pál, mint a javaslat-kószitő bizottság elnöke
jelenti, hogy a ntiszt. esperes ur által azon felsőbb leira­
tok, melyekre a mólls. áll. igazgató tanács,az egyházmegye
véleményét kéri, csak ezelőtt pár nappal, s igy oly időben
adattak neki át, hogy a bizottságot a közbe jött vásár miatt
is nem lehetett összehívni; mindazonáltal ő készített egy ja­
vaslatot s ha a közgyűlés elfogadja annak ezúttalvaló felolvasá­
sát, rendelkezésére áll.
Közgyűlésünk, hogy jelenlevő tagjai a tárgygyal meg­
ismerkedjenek, bizottsági elnök eg'yóni javaslatait felolvas­
tatja s felkéri egyszersmind avra, hogy ezen javasla­
tát terjeszsze az elnöklete alatt kinevezett állandó bizott­
ság elébe, s a deczember hó 5-én tartandó rendkívüli köz­
gyűlésre adja be az igy elkészült javaslatot.
Róvay egyéni véleménye, a főt. egyházkerületi közgyű­
lés idei 57. jk. az. alatt beadott azon indítványra, hogy „a
p a p i s t ó l a az e g é s z e g y h á z k e r ü l e t b e n e g y e n ­
l ő e n á l l a p í t t a s s á k m e g , “ — főbb vonásaiban ez:
„minthogy a papi stóla nemcsak az egyházmegyékben,
de ugyanazon egyházmegye egyes egyházközségeiben is kisebb-
nagyobb eltérést mutat, amennyiben hol pénzt, hol csirkét,
hol törölköző kendőt, zsák-vásznat stb. adnak ; ez okból :
 409

tekintettel arra, hogy a mennyiben az egyes egyház- nagyobb része ma is a földmivelós- és marhatenyósztésr»'
községek által megállapított, felsőbb hatóságilag jóváhagyott van utalva, s ezeknek gyarapítása, azokból pedig a mindennapi
és az illető lelkész által elfogadott, jogi természetére kenyér előteremtése még a vasárnapi teljes munkaszünetet som
nézve pap és hívek között kétoldalú szerződést ké­ engedi meg: igon nehéz a kívánt eredményhez jutui.
pező dijievelokben foglalt stóla-jövedelmek, a szerződő f dek Mig e tárgyban országos törvény nem jön létre — mint
s az azt jogerőre emelt felsőbb hatóság közmegegyezése nél­ Angliában — hol az üzletek, korcsmák vasárnapokon be­
kül, meg nem másithatók ; zárva állanak; a tánczmulatságok legalább a délutáni iste­
tekintettel arra, hogy ezen kérdésben a más négy su- nitisztelet bevégzése előtt h?tóságilag be nem tilthatók; a
perintendentiában is baso.nló állapot létezik, s mint ilyen a politikai községek gyűléseiket vasárnapról más napra nem
magy. országos reformált zsinat által alkotott törvény 89. helyezik: addig a kérdés megoldatlan marad a valláserkölcsi
§. lg pontja alá tartozik, s végül élet hanyatlására; ellenkező esetben üdvös eredményt v ár­
tekintettel arra, hogy a pap többé nem csak hívei és hatunk.“
közvetlen felsőbb hatósága, s igy egyházi téren teljesít a Ezek után következtek az országos alapra egyes egy­
díjlevelóben megszabott stólárekért kötelességet; de az or­ házközségekben kiosztott gyűjtő-ivek számba vétele. Még ok­
szágos — politikai — törvények szerint is igen. és pedig tóber elejére volt rendelve, hogy az osztályba sorozás meg­
minden dij nélkül, az volna tiszteletteljes véleményem : mond­ történjék, de biz az lassan ment előre s a kezdet rendkí­
ja ki a közgyűlés az indítványnak el vb e n való elfogadását; vüli nehézségeivel kell néhol küzdelmes harezba elegyedni.
de a mennyiben ennek gyakorlati kivihetőségét akarjuk: úgy Beadták a rendes időben: Nagy-Baczon 37 frt 40 kr ösz-
az egyes egyházközségek, mint az állammal szemben, csak szegről, Kis-Baczon 25 frt, Bibarczfalva 30 frt 90 kr, Bo-
is a magyar országos reformált egyház törvényhozó testü­ dós 18 frt, Bődön 20 frt 70 kr, N.-Ajta 13 frt 62 kr,
leté, a z s i n a t által kivánja eszközöltetni; mivégre minde- Iíöpecz 3 7 frt 40 kr, M.-Kermóny 29 frt 50 kr, Olaszte­
nik egyházkerület a hatósága alatt álló egyházközségekben, akár lek 10 frt 40 kr, Sz.-Dobos 16 frt 60 kr; nem adták még
a dijlovól, akár az ettől bármi okból eltérő gyakorlat sze­ be, de f. évi decz. 5 i g beadni kötelesek: Bardocz, Miklós-
rint életben levő stóla jövedelmeket hiteles alakban kérje vár, Ürrnös, Vavgyas, Barótli, Sz.-Ajta, K.-Ajta. A fenn
be ; saját helyi viszonyai szerint dolgoztassa fel egyöntetü- jelzett összegeket, Ol a s z t e l e k kivételével, az egyház me-
vé s az igy elkészített munkálatot, az egyetemes konvent megye helybenhagyta; őzt pedig visszaadta, hogy magasabb
útján, terjessze fel a zsinat elé ; ily gyökeres intézkedéstől összeggel álljon elő.
remélhetvén csak kívánt orrdmenyt. Most jön a legszomorubb dolog! Van — szégyen, hogy
A mi a vorses búcsúztatók eltörlését illeti, az sok te­ van! — egy egyházközség: F ü l e , mely az adakozást meg­
kintetben maguktól a papoktól függ; azonban ha az 1868. ; tagadta és pedig nem csak az egyesek, de maga a presby^
óyí XXXVIII-ik t. ez. lassan bár, de biztosan munkáló ere- j terium is, mit a lelkész az osperesi hivatalnak bejelentett. Es<*
jétől várt jobb idők bekövetkezését nem tudnák várni ott, peres afia jelenti, hogy ő felhívta a presbyteriumot köte
hol a verses búcsúztatót a nép még megkívánja, úgy itt is lessége teljesítésére, de semmi eredménye nem volt. A köz­
az országos zsinat 89. §. dj pontja szerint kell az ügybe gyűlés 8 napi határidővel újból felhívta az egyházközség
beavatkozni. Ezzel kapcsolatban Révay legelőbb is eltörd prosbyteriumát, minek ha eredménye nem lenue, esperes
lendőnek indítványozza az egyházmegyénk nehány egy­ afia és Révay Pál aljegyző ki fognak szállani és a törvények
házközségében még ma is fennálló „ k o p o r s ó b a t é t e l t “; értelmében végezni muukájukat; ha ekkor sem teszi kö­
mely ugyanis abból áll, hogy a halott azon helyről, hol telességét a presbytorium: végére jár a küldöttség, hogy kik
a yégóra érte, addig nem mozdittatik, mig a pap és ének- bújtogattak az egyházi adó ellen s a törvény egész szigo­
vezér a hulla mellett meg nem jelenik s fölötte egyéneket, egy rával fog eljárni; a rendkívüli közgyűlésre pedig eljárásáról
rövid beszédet, vagy legalább egy imát nem tart; melyutáu a pap jelentést teszen.
oltávozhatik, de az enekvezér ott marad s a megkezdett t o ­ Hátra lett volna még a tanügyi előadó jelentése; mint­
r o z á s közben, zsoltárokat énekel a virrasztókkal, miközben hogy azonban az idő előre haladt és az egyházmegyei ta ­
felöltöztetik s igy koporsóba s aztán ravatalra helyezik a ha­ nács az ügyet régen tárgyalta s illető helyére fel is ter­
lottat. Nem is említve a ragályos betegségeket, miről a jesztette : ez úttal nem vétetett elő.
hozzátartozóinál barmát jobb szívvel orvosoitató paraszt mitsem Végül meg kívánom jegyezni, hogy a legtöbb helyen
tud, már magában az a levegő, hol nehány óra előtt egy minden zúgolódás nélkül vetette alá magát a nép az új
élet végküzdese, talán hetek, hónapok, sőt evekre nyúlt szen­ adónemnek, megértvén az üdvös czólt s az ilyen egyház-
vedések után fejeztetett be: gyengébb természetű lelkészek­ Községek megajánlott évi járulékát, ha tán egyelőre ma­
re nemcsak kiálhatatlan, de életveszélyes betegségek forrása gasabb összegben remélten, közgyűlésünk helyben hagy­
is lehet. ta, azon reményben, hogy ezen összegek idővel nem apad­
A vasárnap buzgóságtoljesebb megünneplésére nézve ni, de növekedni fognak. Adja Isten! Egyházmegyénkből,
pedig igy vélekedik: Székelyföldön, hol aránylag kevés és mintegy 4 0 0 frtra lehet számitni.
mégis silány földből, rendkívül veszélyes éghajlati viszonyok r. I
mellett, az iparnak legprimitívebb állapotában, népünk
 41Ö
Az áll. ig. tanács r. üléséből.
Kolozsvárt, 1883, nov, 11.
Jelen vannak: Nagy Péter, elnök, Gyarmathy Miklós,
<lr. Jenei, Szász B.,* Szabó Ádám, Bodor Antal és Balogh
György.
Az időközben ellátott ügyek bejelentése s tudomásul
vétele után
Elnök afia szükségesnek látná egy utasítás megálla­
pítását arra vonatkozólag, hogy papjaink v a d h á z a s s á g ­
b a n él ő hi t s o r s o s a i n k r ó l rnikép vezessék a család­
könyvi iveket. Az ig. tanács beható megvitatás és némely
kérdések eldöntése után az utasítási tervezet elkészítésével
S z á s z B é l a és t i t k á r afiait bízta meg.
A jogügyi bisottság eiőterjesztósére megállapittatott
a szászvárosi Kun tanoda új épületéről a vállalkozó által
benyújtott elszámolás es arra vonatkozólag az elöljáróság
ellenkövetelése. Mivel az építkezés felügyeleténél és a ke­
zelésnél némi szabálytalanságok fordultak elő, az elöljáró­
ság illető megbízottjának eljárása felett az ig. tanács ro-
szalását fejezte ki.
Ugyanazon bizottság vólemónyes jelentésére a deési
egyházközség felhajthatlannak bizonyult két követelésének
kitörlése megengedtetett s mert az előbb vett utasítás sze­
rint- megindított perek következtében kitörlésre ajánlott több
követelés felhajtására nézve biztos kilátás van, figyelmez­
tetett az egyházközség, hogy jövőre mielőtt valamely köve­
telést kitörlésre ajánlana, biztos értesüléseket szerezzen
magának azok felhajthatóságáróL
A hátszegi egyházközség előterjeszti, hogy m. e. 1000
írtra felgyűlt egyenértéki adója kifizethetése végett nem si­
került azon követelésének felvétele, mely e czólra ki lett
jelölve, s kéri, hogy a már árverezés alá vett egyházi bel­
sők (templom stb.) eladásának meggátlása tekintetéből szá­
mára 1000 frfc kölcsön utalványoztasaék. Az ig. tanács e
kert összeget azonnal kiutalta az e. kerüloti házipénztár­
tól; a r. egyházi jövedelmekből biztosítva lóvén a kölcsön
kifizetése.
KÜLÖNFÉLÉK.
Kolozsvár, 1883. november 1 0 .
— L uth er-ü n n p ó ly ek . Luther születésének négy szá­
zados évfordulóját a magyarországi protestáns egyházak
kegyoietes ünnepólylyel ülték meg e hó 1 0 én es 1 1 -ón.
A fővárosi evangélikus templomban e hó 11-én tartott is­
teni tiszteleten az egyház presbytéri urna teljes számban
és egyéb nagyszámú díszes közönség jelent meg. A közön­
ség sorai közt ott voltak a protestáns világnak a főváros­
ban időző kitűnőségei. Az ünnepély a kar énekével kezdő­
dött. Az „Erős vár a mi istenünk“ elhangzása után D o-
l e s c h a l l , a hitközség német lelkésze lépett a szószékre,
szép beszédben fejtegetve a nap jelentőségét. Utána Győ-
r y Vilmos tartott magyar alkalmi hitszónokiatot. Beszédé­
ben utalt Luther eszméinek hatására, különösen kiemelve
a reformáczió hatását a közművelődés torén. Rövid voná­
sokban ecsetelte a reformáczió terjedését hazánkban. Az
ünnepi isteni tisztelet végével ismét karének zárta bo a T ö m ö r d ö n . Nagyságod a folyó egész évre már korábban
kegyoietes emlékünnepélyt. A holdutczai [imaházban szintén
karénekkel s alkalmi beszédekkel ünnepelték meg a refor­
Nyomatott Stein Jánosnál az ev. ref. főtanoda betűivel Kolozsvárt.
mátor emlékét. Az evang. főiskolában szintén e napon volt
ünnepély és B ö h m Károly igazgató emelkedett beszédben
szólt a nap jelentőségéről. — Kolozsvártt is 11-én tarta­
tott meg az Ünnepély, a luth. templomban, Greifensein Is t­
ván, ev. lelkész mondott alkalmi beszedet. A ref. főtanoda
tanári kara s ifjúsága testületileg vettek részt s az un itá­
riusok közül is sokan, élükön a püspökkel, emelték az
ünnepély fényét.
— A ném etországi Luthor-ünnep alkalmából érde­
kes nyilatkozatot találunk a német lapokban. E nevezetes nyi­
latkozatot az ismert Dő l i i n g e r , a müncheni alapítvány
prépost tette közzé, a kihez azzal a kérdéssel fordultak,
hogy az evangélikus egyházon kivttl álló német polgárok
is részt vehetnek-e a Luther Márton emlékének megünnep­
lésében. D o l l i n g e r prépost a kővetkező levéllel felelt e
kérdésre: Tisztelt uram! Ha eltekintünk egészen a vallási
reformátortól, úgy találjuk, hogy Luther oly halhatatlan
érdemeket szerzett a nyelv, irodalom, énekművészet és tan­
ügy körül, hogy minden németnek örökös hálájára érdemes.
Nekem úgy látszik tehát, hogy azok is részt vehetnek bát­
ran a születése napján rendezett ünnepen, a kik nem hivoi
az evangélikus egyháznak. Tisztelettel: Döllinger.
— H arm inczezer forintos alapitvány. Szegeden
Kiss Dávid köztiszteletben álló kereskedő szop áldozatot
hozott a nópnevelós érdekében. Állampapírokban í 30,000
frtos örök alapítványt tett, melynek 1320 írtra rugó ka­
mataiból évenként 60 szegény sorsu népiskolai tanuló lát­
tatik el teljes ruházattal, könyvek- és taneszközökkel, to­
vábbá ösztöndíjakkal, vallásfelekezetre való tekintet nélkül.
Az alapítványi toké már átadatott Pálfy polgármesternek.
— Tanító ós lelkész. A szabolcsmegyei Gél s én
okt. 28-án véres esemény történt. Az ottani ref. tanító, P e t h ő
József furgó pisztolylyal betört a ref. lelkész lakába s rövid
szóváltás után a lelkész jobb vállába lőtt. A tanító elmenekült,
de harmadnapra elfogták s átadták a bíróságnak. Az eset
oka a következő : A tanító szerelmes volta pap leányába, meg is
kérte kezét, de kosarat kapott. E miatt a lelkész ellen bo-
szut forralván, a nyáron vele összezördült a lelkészt ar-
czul ütó. A lelkész az esetet bejelentő az esperesnek s ez
épen október 28-án volt megtartandó a vizsgálatot. Ezt
akarta a tauitó megelőzni a gyilkossági merénylettel.
A pro testán s egyházi és iskolai irodalom minden barát­
jának kiváló figyelmébe ajánljuk lapunk mai számának mel­
lékletét. Stein Jánosról nemcsak az erdélyi részekben,
sőt országszerte el van ismerve, hogy legjobb hírnevű s
hitelű kiadóink s könyvkereskedőink egyike, ki e téren év­
tizedek folytán végzett hű szolgálattótolei által nem csekély
érdemeket szerzett magának s a mivolt közönség támoga­
tására minden tekintetben méltónak bizonyult. Kiváltkópon
sokat köszönhet neki a protestáns egyházi s iskolai iro­
dalom, melynek fejlesztését s térj ísztéset feles számú áldo­
zatkész vállalkozásai s kiadványaival nagymértékben előso-
gité s ennélfogva első sorbin a protestáns lelkószi kar el­
ismerésére s pártfogására érdemesítő magát. Mint lapunk
mai mellékletében is jelzi, az érdélyrészi összes prot. isko­
lákban használt tankönyveknek, a budapesti m. k. egyete­
mi s a sárospataki főiskola stb. kiadványainak főraktára s
bizomáuya nála van, úgy hogy könyvkereskedésében a prot.
egyházi s iskolai irodalom minden ága feltalálható. E szol­
gálattételeit viszonozza a lel kész i kar, saját jól fölfogot
érdekében is, meleg támogatással.
A SZERKESZTŐ POSTÁJA.
Chernél F e r d i n á n d ő n a g y m é l t ó s á g á n a k
beküldvén az előfizetést, a most küldött 3 frt a jövő évre
jegyeztetett elő.
 X III. évfolyam Kolozsvárit, 1883. November 25.
P R O T E S T Á N S KÖZLÖNY.
EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP.
tó *
MEGJELENIK MINDEN YASÁRNAP.
SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS:
b.-farkas utcza 16 szám, hová a lap szellemi s anyagi ügyeit
illet5 minden küldemények czimzendők.
ELŐFIZETÉSI ÁR :
Egész évre 6 fi t., félévre & frt., évnegyedre 1 fit. 5 0 kr.
j^ELELÓ S SZ E R K ESZTŐ É S KIADÓ TULAJDONOS C S Z i á S Z Í
Egy test és egy lélek vagytok.
T a r t a l o m : Államsegély. Szász Béla. — Juris iirofessor.—
A paulicianusok szektája {Egyháztörténelmi tauulmány.) Nagy Jó­
zsef. — A közalap ügye H.-M-Vásárhelyen, r. 1. — Külföldi egy­
ház. Zsigmond Károly. — Vidéki élet. A széki egyházmegyéből. —
Különfélék.
ÁLLAMSEGÉLY.
III.
Mi a czélja reformált egyházunknak iskolái s
inspecie középtauodái lön tartásával ? Felelet: tanitói
hivatá-a mellett, melylyel világtörténelmi küldetését
tölti be, idő-szeri nti propagandát csinálni ni agának
a hazában, első sorban saját fiait hiv, odaadó, érte
küzdő tagjaivá nevelni, mellesleg más felekezetbeli nö­
vendékeiben is a legjobb véleményt támasztani maga
felől s mindezeknek alapján: szolgálni a nemzet cul-
turáját, megőrizni és terjeszteni, az iutelligentia gya­
rapításának révén, a magyarság suprematiaját: az
autonómia iránti érzék kifejtésével és táplálásával
szilárditaui az alkotmányossági érzületet — szóval
az, hogy protestánsokat és magyarokat növeljen.
E kettős czól első ága túlnyomó mértékben a
felekezetó. Az államtól fogalmilag nem lehetne kö­
vetelni, hogy bármely felekezeti érdeket is gyámolit-
son bár a mi államunk múltja s a viszonosság
elve még ezt is indokolná a protestantismusra nézve
s történelmünk épen tanúsítja is, hogy a magyar
protestantismus nemzeti missióját még a katholikus
egyház is méltányolta, érdekeit, igvn lényeges enged­
mények, vagy legalább hallgatag türelem útján, tá­
mogatta is. Elég e tekintetben a vegyes házasság-
hazai történetére s a legutóbbi pátens-küzdelemre
hivatkoznunk. Ám ez a sajátos viszony, nálunk, egy­
felől annak a nagymérvű előjogosnltságnak volt a
47. zsám.
=3^
KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.
HIRDETÉSI DIJAK :
kófcszer hasábozott garraond sor vagy annak tere 5 kr. Bé-
ly^gílij minden heigtatás után 30 kr.
Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél külön kedvez­
ményt nyújt a kiadóhivatal.
V
— V*
Eféz. IV. 4.
következménye, melyben a katholikus egyház az ál­
lam által korábban rószesittetett s másfelől annak az
alkotmányi viszálynak, a mely a magyarság és az
idegen nemzetiségű kormányok közt évszázadokon át
folyt s a melyet a magyarság csak annak árán bír­
hatott kitartaui, hogy a magyarság felekezeti kü­
lönbség nélkül fogott kezet közös ellenével szemben.
Leszámítva azonban a hazn felekezetek közt
történelmileg kifejteit aránytalanságot, a jogoknak
közöttük egyenlőtlenül való felosztását s hazáuk al­
kotmány-történetének ezt a sajátságos jellemvonását:
az állam mai fogalma szerint a felekezetek az egyé­
ni jogok körébe esnek s a közjog körébe c-ak annyi­
ban, a memiyibeu egyenlő jogaik biztosításáról vagy
védelméről s az állam-biztonság ellenőrző hatalmáról
és érdekeiről van szó.
A mennyiben tehát reformált középtanodáink
saját felekezeti érdekeinket s csak ezeket szolgálják,
annyiban jogigényünk sem lehet az államsegélyhez,
mely valamennyi állampolgár s igy az idegen fele­
kezetitek adójából is telnék ki, ezektől pedig nem
lehet kivánui, hogy a mi külön felekezeti érdekeink
javára áldozatot hozzanak.
Erről s csak erről az oldalról nézve tehát az
1848. XX. icz. 3 § -át, az ott kimondott elv állam­
jogi igazságát el nem ismerhetjük.
Ám a dolognak meg van a másik és bizonyára
amannál nem csekélyebb jelentőségű oldala is s ez
— a hazai történelem sajátos előzményein kívül —
abban a tényben rejlik, hogy a magyar reformált
kőzéptanodák nem csak a felekezet, hanem legalább
is akkora mértékben a magyar cultura ügyét is szol­
gálják, mind az általános mivelődés, mind a nemze­
tiségi érdekek szempontjából.
 412
Nem tartozunk azok közé, a kik felekezetűnk
jelentőségét túlbecsülik— némely „vastagnyaku kál­
vinisták“ előbb azt -vetik szemünkre, hogy hülelenelt
vagyunk egyházunkhoz, mert egyszer s másszor egy
s más gyöngénket nyiltan tárgyalni és megróni me­
részeltük. E z t eligazítjuk mi a magunk lelkiisme­
retével s föutartjuk p r o t e s t á n s j o g u n k a t , ez
irányban, jövőre is. De viszont, nem mondunk le, sem
az állammal (még a maival sem, annyival kevésbé
a jövőbeli, ki tudja, hogyan alakulandó állammal)
szemben, sem a többi felekezetek irányában arról a
megingathatatlan erős meggyőződésünkről, hogy az
ember erkölcsi méltóságával elválaszthatatlanul össze­
forrt szabad vizsgálódás; az alkotmányjogi (= a u to -
nomicu'-) érzület; a partialis nemzetiséghez való hű­
ség (szemben az universalis emberiségi hajlamokkal)
s mindezeknek foglalatjaként: a magyar nemzeti mi-
velődés, ma legalább, semmi áron sem lehetne el a
magyar kálvinista egyház, in specie tanító, működé­
se nélkül.
Lehetünk igen is ellenzókeskedők — de, a mi
ennek alapja: a bíráló Ítélés, egyik legcardinalisabb
jellemvonása az intellectualis embernek; lehetünk
igen is érdesek, sőt faragatlanok, de ennek alapja az
öntudatos méltóségórzet, az erő; lehetünk türelmet­
lenek, magunkat nagyzók, de ennek forrása a szi­
lárd meggyőződés, az igazunkba vetett hit; lehetünk
róvedezők, a temetői fejfákban is ellenséges sereget
látók, de ezt a kancsalságot — ha igy akarjuk ne­
vezni — bej! sok keserves tapasztalat idézte elő a
múltban; lehetünk tapintatlanok, politikátlauok, de
ha választani kell, inkább a sértő egyenességet vá­
lasztjuk, mintsem a mézes-mázos ajkú hajlongást;
lehetünk autonómiánk formáihoz a kicsinyességig ra­
gaszkodók, de evvel kötelezettséget is vállalunk ma­
gunkra a közszolgálat, a köztevékenység, a közért
való áldozás irányában is.
Iskoláink hát nemcsak a felekezetiek : a rész­
nek, hanem mint minden szerves életműködésnél tör­
ténik : az egésznek, az államnak is, szolgálnak és
pedig sokkal nagyobb mértékben, mint bármely más
állam bármely felekezetű iskolái.
Sőt részben, egészen állami teendőt végeznek, a
melynek hiában az államnak volna kötelessége,
bármily áldozatok árán is, végezni e munkát. A ma­
gyar állam tényleg nincs abban a helyzetben, hogy
a középbnodai oktatás számára elégséges intézetet
tartson fenn, vagy ha volna is .(a mi nagyon is két­
séges) : a felekezeti és igy a reformált felekezeti kö-
zéptauodáknak legalább egy része által tényleg neve­
zetes kiadások megtétele alól van fölmentve s igy a
felekezeti érdeken túl állami érdek is, hogy azok az
illető felekezeti középtanodák, a közszüksóglet kielé­
gítésére fennálljanak.
Jog, eszóly, méltányosság, cultura és nemzeti-
eóg, tehát egyként a mellett szólanak, hogy ha a
felekezet a maga szempontjából és érdekében tart
főn közóptanodákat: a mennyiben ez által állami
érdeket szolgál, sőt voltaképen állami kötelessé­
get tölt be, annyiban az állam részéről sególyez-
tessók.
Befejezésül indokoljuk ez állítást.
Szász Béla.
A juris professor.
Egy beszéd, melyet a, n.-enyedi ref. Collegiumban a törvények rendes
tanítói székébe lett beigtatásakor ezen hivatalát elkezdette
S z á s z K á ro ly,
Nagy-Enyeden, 1822-ik esztendőben.
(Vége).
III.
2) T á r s a l k o dá s s al. Hat a trónusok, chafedrák,
elöljárói székek alól mindig csak a kevélység Samiel sze­
le fog-e kifújni, — mely csak a pórba csuszófc kíméli meg
— s megfojtja azt* a ki egyenesen meg mer állam? De
az a szerencsétlen indulat foglalta el a világot, hogy in­
kább akar minden a nagyobbakhoz felcsúszni, mászni,
mint a kisebbekhez leereszkedni. Pedig hiába szórjátok bő
beszéddel a morálnak sokszor elcsépelt maximáit, ez csak
hideg mag és hideg földbe esik. A társalkodás házi me­
legének .kell hozzá járulni, hogy jó cselekedetekké ki-
csirázzók.
B) Az a t y a ö r ö k s é g e t h a g y a m a g a g y e r ­
m e k e i n e k . Kicsiny az és a megtartást meg nem érde­
melné, a mi az én külső javaimból nektek jutna, nemes
ifjúsági Egy más örökséget hagyok nektek— mint az elváló
szerelmesek, egy melhképet, — viseljétek azt szivetekben;
mit mondok, talán elvesztenétek? Formáljátok ki maga­
tokban, mert egy szép ifjúnak képe az, éu az ő vonásait
lerajzolom. Nézzétek az ö magas homlokának bolthajtása,
mint egy bástya, a bátorságot jelenti, nincs emberi tekin­
tet, a mely előtt ő azt meghajtaná, a tyrannus előtt egye*
nesen megáll, a rágalmazás nyilai, miüt egy aczólpaizs-
ról, róla visszapattaunak. Az ö szemébe egy könnyet lá­
tok remegni, melyből, mint a hajnal cseppjeiből, egy égi
tűz sugároz, a könnycsepp a szenvedő emberiségé, a tűz
az é az enthusiasmusé, mely ötét minden szépre, minden
nagyra lelkesíti. Az ő orrán, úgy tetszik, azt látom, hogy
nem hordozza fenn, az ő ajka egy szüntelen tartó szép
mosolygásba állapodott meg; az irigység, a satyra, a más
kárán való örvendezés, soha arra a fatális diagonalisra azt
el nem vonták. Oh, ha a hangot lelehetne festeni, lát ná­
tok a beszédeket, melyek omlanak belőle, mikor .az üldö­
zött ártatlanságot védelmezi, mikor prófétái az igazság
eljövendő országáról, mikor mint ama keresztyén martyr,
elharapott nyelvét előbb szemébe köpi kínzójának, mint­
sem belső meggyőződését megtagadná Két füle van,
egyiket a bölcsesség hallgatására nyitotta ki, a másikat
bezárta az Évákkal szövetségbe állott kígyók sugallásai-
nak: sem az átsirt, sem az átfcombolt éjszakák mécseire
nem költ el az ő zsírja, hanem az erekben meg nem férő
 413
vér kiült az ő ábrázatjára. Az.ő keble olyan, mint egy paradi­
csomi kristály-forrás, mely egész fenékig m egmutatja ma­
gát és a melybe, ha az ég tekint le, önnön magát látja
meg; azon keresztül látok az ő szivébe. A S'ivnek .két
kamarája van, a külsőt a szeretet közönséges templo­
mának szentelte; azokat a választó falakat, melyeket az
emberiség könnyeivel gyúrt agyagból a pa-rticularismus
épített különböző nemzeteknek, vallásoknak — lerontotta, ;
annak nyílt ajtaja egyaránt befogad mindent, a ki fölött
az istenuek szép ábrAzatja fénylik; a szeretet a főpap
benne; a szelídség, a könyörületesség neki minisztrálnalc.
A belsőt egy szentek szentének szánta, melyben az embe­
riség négy palládiumát őrzi. Két trónust látok benne,
egyik a barátságé, másik a szeretető. Egy oltáron a haza
áldozatja lobog és közepén egy kis kápolna, a vallásnnk
van szentelve. Úgy van! barátság, szeretet, haza és vallás;
ez a négy szó még az aranykor elfelejtett dialectussának
töredéke, ebből a négy szemből áll a láucz, mely az eget
a földdel egybeköti, ezazénifjumnak képe, — szép portré!—
ez az én örökségem s ezt oly feliólellel hagyom nektek, hogy
mindenik mátkájának ajándékozza, de vigyázzatok, hog*y
az originál a copiához hasonló legyen.
De ón elandalogva az útnak, melyen elindultam, szép­
ségében, szinte elfelejtem, hogy csak kevés időre, csak
raig a környéket kiesmerjük, kértem volt ki fársaságtokat.
Nem fárasztalak tovább, csak addig kísérjetek mé'g figyel­
metekkel. raig széíznéve köszöntőm azokat, kik velem
együtt a haza temploma felé sietnek.
Vallásunk uagyjai! Méltóságos Főconsistorium ! Az
a féláikus papiros, mely a mú t esztendő deezemberéneic
26-án Kolozsvárról kiindult, egy boldog* embert deciaráit,
ezzel sok királyi manifeslum nem dicsekedhetik. Még mi­
kor azokban a székekben a haza szeretet ábécéjén baktat­
tam, ez a hely az enyedi juris chatedra volt legszebb
reménységem tárgya. De a haza kertjének egy inás szeg­
letébe átültetőd\e, már azt gondoltam vaia, hogy én ala-
cson bokor, a suüor élőfák közt észre sem vevődöm, A ti
gondosságtok, mely mint a mip, az egész felett lebegve,
nem csak a magas tetőkre süt fel, hanem behat a magá­
nos rejtekekbe is, észrevett eugemet s kihívott az Olym-
piára. Mint ama spártai ifjú. aaki megköszönte a társa­
ságnak, hogy őt LeonidAssal a hazáért meghalni engedi,
olyan indulattal köszönöm ón is ti nektek azt a hazafira meg­
tiszteltetést, ezt a szép alkalmatosságot, melyben éu az én
édes anyámnak: a hazának, és az én dajkámnak: az enyedi
collegiumuak a háládatosság adóját egyszerre lefizethetem.
Az én szivem ugyan mindig melegen vert hazá­
ért, s mindig kész voltam, mikor annak órája hivna, harcz-
ra szállani érette. De akkor éreztem a legelső hazafi örö­
met, mikor a ti Ítéletetek, mintegy közönséges orgánum, a
haza helybenhagyását, reménységét rólam kimondotta, s
ámbár most is érzem, hogy minden csepp vérem buzog
hazámért, a ti helybenhagyástok lesz mindig az éu m eg­
elégedésem mértéke. Tartsa meg Isten a hazát nektek és titeket
a hazának! Mint a római polgár a 30,000 Isten közül az
ő véd-Isteneit, úgy választalak ki én is a többiek so­
rából titeket: — Nagymélts. főigazgatói — atyái ezen ennyi
ifjak anyjának; a nemes n.-enyedi collegiumnak főinspector
curátorai; Mltsg. gróf betleni Bethlen Imre ur, kegyelmes
uram! Méltóságos gróf toroczkó-szt.-györgyi Toroczkai Pál
ur! Nagyságos uraim, hogy a tisztelet és háládatosság ho-
magiumát két, számotokra épített oltáron, lefizessem. D* ti,
mint a nagy Scipio, a hazára mutatván, azt mondjátok, en­
nek fizesd le, a mivel neküuk tartozol. Egy kettőztetek
törekedés hát ezen szép reménységnek megfelelni: egy
buzgó fogadás, hogy e nap a ti igazgatástok arany periodus-
sának nem fog szégyeuére válni; a háládatosság gyenge
szava, a hazának áldásai közé elegyedve, ez az, a mit az
én idökoroin adhat tinektek.
A Bethlen és Toroczkai nevek jobban illenek a kö-
vetkezendőség szájában, az érdem megismerése szép adós­
ság, niucs benne preseriptio, sőt a maradék az ősöktől el­
tartott capitálist bő uzsorával önként visszafizeti. Hogy
excellentiád nagy méltósága úri házának fényével nekem
ezen társasággal közös ünnepet dísze,sitni méltoztatott, ezt
mély tisztelettel hálálom.
A magyar hazának mindig voltak nemcsak ifjai
hanem leányai is, és hogy is dicsekedhetnék Róma Gra-
chusokkal, ba Corneliái nem lettek volna. Egy új polgára
született a hazának, s excellencziátok ennek keresztatyái
lenni móltóztatattak. E hazafiui indulatot, a haza nevében,
köszönöm, s ha nern vagyok igen merész, mikor azzal
hízelkedem, hogy a társaságnak ezen szerencséjében ne­
kem is van egy kis részem, ezért excellencziátok nevét, a
háládatosság táblájára, szivembe felirom. A hazának neve
mellett, anoak leányait is illeti egy hely.
Tekintetes M.-Koppáudi Fosztó Ferenc* ur! Colle-
giumunk nagyérdemű vice curatora! örömmel fogadom el
ezen alkalmatosságot, hogy irántad viseltető tiszteletemet,
egy díszes közönség előtt, nyilván kifejezzem. Én is sze­
rencsémnek tartom egy oly munkásság körébe belépni,
melyben te a haza, a vallás és a társaság iránt m agad­
nak annyi érdemeket szereztél.
Tisztelt professor. urak! Mi kora ti érdemeiteket az
ón esztendőimmel egybevetem, nem tudok egyebet mondani,
hanem hogy ha a?okát, a miket én ezen szép ifjúsághoz szó­
lottám, megfordítjátok. Nektek beszéltem. Én ma 200
tanítványt kaptam, egy újat ajánlok tinektek magamban.
Engedjétek meg, hogy azoknál a fáklyáknál, melyek E r­
délyt világosítják, én is meggyujtsam mécsemet.
Éu a birói fontot vettem fel, az enyém a hazá­
nak kezében van — a ti ítéletetek nagyot nyom abban.
Én ma egy patevfamilias, ezer főből álló ifjúi se­
regnek lettem atyjává. Yajha ti a hazának új fiát szere­
tetekbe adoptálnátok.
Nemes ifjúság! Kevés és sok mondani valóm van
tiuektek. Ha csak ennyit mondanék is: itt áll előttetek
egy új tanító s tkét esztendő sokkal jobban megmond
róla mindent, mint sem ő most egy, az oratoria minden
regulái szerint készült, beszéddel tehetne, ez is elóg volna
 414
s ha estig beszélnék is, nem tudnám ezered részét lefes­
teni azon érzéseknek, melyek szivemet Átjárják. Most,
mikor annyi szép ifjú ábrázat re ám függesztve, azt látszik
mondani-: életem boldogságának egy részét tőled re­
ményiem.
így szólottám legelőször a ti szép gyülekezetetekben
ezelőtt fél esztendővel — én ennél többet most sem mond­
hatok. — Az óhajtásnak, a kívánságnak, a háládatosság-
nak a maga formulái, — de soha az igaz szeretet,— ennél
többet nem tudott mondani: én s z e r e t l e k t é g e d szi­
vemnek legmélyebb érzéséből, Az ifjú energia, legforróbb
•hevében, kezemet hozzátok kinyújtva, kimondom, hogy én
.titeket szeretlek. Engedjétek meg, hogy azt a tüzet, m e­
lyet szemeitekbe meggyulva látok/arrn. magyarázzam, hogy
ti ezt a szép szót nekem vissza mondjátok. — Mindnyá­
jan kedves barátaim! és különösen ti. kedves tanítványaim!
fogadjátok el az ón köszönetenaofc. A ti ezorgalmatosság-
tok, jó magatok viselete, irántam mutatott becsülésetek
vetette meg az én collegiiuni reputatiom fundamentumát.
Ez kettőztette igyekezetemet s kedvemmel tehetségemet is,
ez kötött eugemel örökre ti veletek össze.
Nagy-Euyed városinak nemes polgárai! Nem a ti
erdőiekben term ett ugyan az én bölcső innék fája, dn az
én gyermekségem és ifjúságom legszebb emlékezetei a ti
városotokhoz vannak kötve; itt nyílt meg az elmém a leg­
első miértnek kérdésére. Itt lobbant meg* nz én szivemnek leg­
első érzése. Ezek nekem Enyednek földót megszentelték. Mint
az izraeliták az ők szent földjükre, úgy kívánkoztam én
is vissza a ti városotokba. íme, a ti polgártársatok le t­
tem, fogadjatok be szeretetekbe és engedjétek meg egy­
kor, hogy a ti temetőitekbe, a ti poraitakkal egyesülve,
várja meg az én elfáradott földi részem a. feltámadás nagy
re g g e li. Lakozzék örök békesség a ti utczáitokon, bőség
a ti mezőitekben, barátság a ti házatokban.
Ezen szép környéknek lakosai! Mindnyájan nagy­
érdemű hallgatók — ünnepünk diszositői! Egy új po lg ára
ti kezetekbe tette le hazafi esküvését, ez legyen a ti ju ­
talmatok ■— szeressétek a hazát.
Talán éppen ma kétszáz esztendeje, hogy az időnek
mébe, Erdély legszebb szülöttjével, az enyedi reformatura
collegiummal ineglerhesedett; olyan volt az ő élete, mint
a mellette lesiető Marosnak folyása’, kicsiny eredetében,
szinte-sziute kiszárad, vagy elenyészik kősziklák akadá­
lyaiban. De a haza jobb földének terére kiérvén, m aj estás-
sál hömpölygi át az országot. Legyen olyan az ő folyá­
sa. mint a Dunáé, mely hírével és áldásával Európát átfogja.
Felemelem remegő hangomat, kimondani ama nagy
nevet is. Megszólitlak téged nagy fejedelme e kicsiny h a ­
zának, dicsőült Bethlen Gábori íme én is felveszek egy
téglát, hogy betegyem abba a szép épületbe, melynek fun­
damentumát te megvetetted. Én és a tégla, maga az
épület, az időnek prédájára lehetünk, de a te neved fen-
rnarad örökké, mert az minden igaz hazafinak szivében van
beírva, s azt, mint egy patriarchális éneket, egyik em­
ber nyom a másiknak szájról-szájra átadja.
Elmondani.
A pauilcianusok szektája.
— Paulicianismus. —
(Egyháztörténelmi tanulmány.])
Irta: Nagy József.
(Folytatás.)
Forrásaink szerint, a pauliciánusok szektájának szüle­
tés helye az Eufrafces partvidéke és az Anianus hegység
töve, Ezen vidékeken laké miveletlen nép között még az V-
ik században számos marcionita község volt. A marcioniták
szektájából meg nem határozható időben, egy új irány vált
ki, a mely főbb vonásokban ugyan a pali gnosticusokkal
megegyezett, de a tiszta keresztyénség egyszerű elveihez
való visszatérést tartotta legfőbb feladatának.
Il-ik Constantin császár uralkodása alatt (6 4 2 — 6 6 8 )
Samosata közelében Mananalis környékén ott, hol az Eufra-
tes folyója azon keskeny völgybe szorul, a mely az Amanus
hegységet a Taurus hegységtől elválasztja, élt egy Constan­
tinus nevű avmeniai férfi, ki a Maicioniták szaktájának hű
követője és védelmezője volt. 655-ben egy fogoly Syriából
kit az arabok szabadon bocsátottak, Mananalison keresztül,
hazájába utazott s néhány napig Constantinus vendégszerető
házánál tartózkodott; a szívélyes fogadtatásért házi gazdáját
megajándékozta az áj szövetségi iratoknak egy két kötetes
példányával. Az ajándékozott iratok olvasgatása és ta-
nulmáoyozása — Pál apostol iifint — meleg érdekeltséget
és mély tiszteletet keltett benne, valamint meggyőzte a fe­
löl, hogy hitsorsosai a tévelygések posványába merültek.
Épen ezért komolyan elhatározta, hogy az uralkodó egyház­
zal szakítani fog s Krisztus és Pál szőhetne alapján egy
külön községet alkot. De megtisztult vallás-erkölcsi élete
ucm szabadult meg a dualisticus világnézet bilincseitől, sőt
Pál leveleinek és az általa nagyrabecsiilt Jáno 3 evangéliu­
mának olvasása még jobban megerősítették lelkében Isten
és világ, világosság és sötétség, a lélek és test között levő
különbségről szóló tannak igazságát. így, midőn nagy fel­
adatának megoldására magában elég képességet érzett, el­
hagyta Mananaliust s 757 körül Ármeniába ment s ittC i-
bossa*) környékén a Lycus völgyében megkezdette műkö­
dését. Constantinus működéséről nem sokat tudunk; mint
Pál apostol bű követője nevét Silvánus névvel cserélte fel
(Silasról a pogányok nagy apostolának űtitársáról); igy ne­
vezték Cibossábau, valamint Macedónia többi községéiben;
később, ugyan mint tisztelőinek elöljárója, Constantinus SiL
viauus néven fordul elő. Tanítványai és az általa alapított
községek a nagy apostol korában levő hitéletet szemük előtt
tartva, allcgorice magukat páliaknak, paulicianusoknak ne­
vezték. Hihető azonban, hogy ezen elnevezés által saját lé­
tüket is biztosították az üldözések nehéz napjaiban, miként
később a reformatio villanyos korszakában tevék ezt egye­
sek és községek.
Cibossában Constantinus elég gyorsan szervezett egy
községet, melyhez — ugyancsak a tanítványok jókora száma
*) Cibossa nem messze feküdt „Coloniatól“, már akkor régi
eró'ség, Pompejus császártól éppittetve, ma K u 1g1i -Ií i s s a r. Lycus
a Kara-Hissar vilayetben ma Kelhit Tschai-nak neveztetik.
 415

és néhány község csatlakozott. Constantinus életének ezen
szakára esik a görög egyház christologiai vitájának utolsó
felvonása, a melynek végeredménye az lett, hogy Constan­
tinus Pagonatus birodalmában a nonothleták végképpen el­
játszották szerepüket (680). E küzdelem alatt a saracénok
Kis-Ázsiának fennemlitett részeit folytonos betöréseikkel
háborgatták. Moanwyahmak fanaticus csapatai, a görög-iűz
alsó félben levő parazsán, ezelőtt] kevéssel, nyomultak be az
országba, a fővárosba (67G). Ebben az időben történt, hogy
a Korán hivei a Schíiták és a Sunniták pártja egymás ellen
fellázadtak. így a nyugalom, a forrongásba levő határtarto­
mányokban, rövid időre visszatért, mígnem Moawyah halála
után, az Ommeyadok kalífasága alatt, a véres polgár-háború
eleiőtleiudvo megsemmisült.
Ilyen körülmények között az új szektának feje het­
venöt évig küzdött feladata megvalósításáért. S midőn Con­
stantinus műve szilárdulni kezdett, most ogy, majd más
módon a kegyes Byzantium a fiatal szektára vetette figyel­
mét, A csáczár Symeon megbízottját azon meghagyással
küklötto a nevezett szekta hivei közé, hogy a főerotueket
és tanítványait köveztesso meg. Kiküldetésének meg is lett
a kívánt sikere, mevt Constantinus* Silvanus kezei közé ke­
rült. Symeon, hogy tanítványaival minél inkább megutál-
tassa a mestert, általuk akarta a mestert megköveztetni, de
a tanítványok annyira szerették tanítójukat, hogy a követ,
melyet kényszerítve vettek kezükbe, félredobták, egy Justus
nevű kivételével, a ki ezen tettéért Petrus Siculus Dávid­
hoz hasonlít, mint a ki amaz eretnek „Goliatkota leütötte
és megölte.
a presbyterek többségét semmiképpen nem lehetett rávenni
hogy a szegény kisded egyházak javára adakozni kell : ezen
a presbytorek nem igen ütüdtek meg. de helyesebbnek vél -
ték volna, hogy ha a járulékokat az államad.ó forintok után
egyszerűen kiróhattak volna. Több hosszú eredménytelen
ülésezések után, végre a presbytorek kijelentették, hogy a
tanácskozásokban addig nem mennek tovább, mig az egész
ügy a közgyűlés elé nem terjesztetik. E kívánság annál in­
kább helyen volt, mert a bizottság a közalappal együttesen,
kirovások útján, egy helybeli j ó t é k o n y s á g i p é n z t á r
felállítását is ajánlá az eg’yházi tehetetlen, szegények, ö z­
vegyek, árvák, sinlők stb. segélyezése végett, mely pénztár
megalapításában maga is számított a közgyűlés szavazatára.
Előre kimondatott azonban, hogy a közalapnál a közgyűlés
nem illetékes s erről az csak értesülést s több efféle fog kapni,
Nálunk a közgyűlés 240 tagból áll. A fogy inna siurni
épület új szárnyában a csak most felkészült szép nagy
teremben majdnem teljes számban jelentek meg tagok
nov. 18-án. Mintegy 2 óra hosszáig* tartó tanácskozásban
m egm agyaráztalak a közalap-törvény keletkezése, királyi
szentesítése, a végrehajtási utasítások s az egyháztanácsi
eddigi megállapodások. Ez utóbbiak szerint az új járulékok
az állami egyones-adóval hozattak arányba, a következő fi­
zetési fokozat sze rin t:
Állami egye­ Holyb. jót. Együtt a i
Közalapra
nes adó pénztárra kettőre
frt után
frt 1 frt | kr. frt ! kr. i

0 —5 10 10 I
A közalap ügye H.-M.-Vásárlielyen. 5 —15 — 20 — 10 —
30
Mivel kívánatos, hogy főleg a lelkésztarsak boronként 15 —30 — 30 — 10 — 40
3 0 — 50 — 50 — 15 — 55
értesüléseket nyerjenek a felől, hogy a közalappal egyes 50 — 70 70 20
— — — 90
vidékeken s főleg nagyobb egyházakban hányadán vannak: 70 — 100 1 — — 30 1 30 f
ezennel utasítani kívánom o lapok olvasóit, azon intézke­ 100—400 2 — 70 2 70 |
dések felől, melyek egyházunkban, a dologra tavtozólag 400 —900 4 — 1 50 5 50 J
900-on felül 6 — 2 — 8 — |
tétettek.
Ámbár a nyomtatott utasítást és az aláírási iveket 900 írton felül nálunk csupán két ref. család adózikP
még augusztusban megkaptuk és az egyháztanácsi bizottság de ezek adó-többlete sem rúg 1 0 0 írtra.
csakhamar, ekkor kész is lett a végrehajtási javaslattal: mind- A közalap-adó és főleg annak központosítása olleu
azáital a presbyterium az egész ügyet csak november hó­ két hang emelkedett a közgyűlésen, utóbbiak azt fejteget­
napban vehette érdemleges tárgyalás alá, a miatt, hogy ná­ vén, hogy pénzügyi és kezelési katasztrófa őseién az egész
lunk a gazdálkodási viszonyok következtében, mint a la­ alap elveszhet. A helybeli .jótékony pénztár ellon szintén
kosság, mint a presbytorek egész minds.zent tájáig szójol két hang emelkedett. Egyik abbeli aggodalmát nyilváuitá,
vannak és korábban som elöljáró, sem közönség nincs, a hogy a város szándékozván szegény raenbelyet állítani, a
ki ily nagyfontosságu ogy házi ügyben intézkedjék és szó® mi intézkedésünk feleslegessé válhatik hogy ily pénz
nak álljon. után a kincstárnak tőke-kamat adót kell majd fizetnünk ; a
Időközben, mint tudva van, ez ügyre vonatkozólag, a másik egyszerűen ebből állott: „nem fogadjuk el!“
conveuten több rendbeli végzés hozatván s mindnyájan né­ Végre az utóbbi pénztár szavazás alá tűzetett ki. A
hány kellemetlen csalódással is gazdagabbak leven, a ko­ helyeslő többség eleintón kicsiny volt. Ellenpróbát kíván­
rábbi bizottsági^muukálatot e miatt merőben újra kellett tak. S ekkor négy-öt tag állott fel csupán a javaslat ellen*
dolgozni. A bizottsági s majd az egyháztanácsi ülésekben a r o p p a n t t ö b b s é g p e d i g a z t e l f o g a d t a . Meg
kellemetlen hangulatot szült a czifra és bonyolult eljárás, voltunk hatva a jobbára földmives gazdákból álló gyűlés
mely az osztályokba iraikozás, helyesbítés stb. tekintetében ily nemes magatartása által s az elnökség a lelkes aján­
parancsol va van. Arra, hogy a híveket házaiknál feljárják, latért köszönetét mondott. Hozzávetőleges számítás szerint
 416
tíz egyházból s közalapra mintegy 2300, — a jótékonysági
pénztárra pedig mintegy 600 frt fog evenként begyülni.
Az egyháztanács nov. 16-ról nyomatott szózatot kül­
dött szét minden helybeli rof. családhoz, melyben a napi«
renden levő ügyet ismertette s ajánlotta a hiveknek. E
héten megkezdődik a családfőknek házaiknál való feljárása,
hogy az adózásra beiratkozzanak. A ki az előirányzatnál
kisebb járulékot ajánlana, az be fog soroltatni a megfelelő
osztályba; beszedésre csak azutan kerül a sor, hogy az
.aláírási ivek az egyházmegye által helybenhagyattak.
Nem hallgathatjuk azonban el, hogy a közönség han­
gulata, bár annak megnyerése végett, a szószékok, a ta­
nácstermek és a helyi sajté kellően felhasználtattak, tá ­
volról sem oly kedvező az egész ügyre nézve, mint a köz­
gyűlésre volt. A nép az egészet csak a d ó e m e l é s n e k te­
kinti s a feletti rósz kedvét épen nem titkolja.
Ht-M.-Vásárhelyt, 1883 nov. 20.
r. I.
Külföldi egyház.
(A „Protestáns Közlöny“ eredeti tudósítása)
Utreclit, 1883. nov. 13.
Nagytiszteletü szerkesztő ur!
Úgy hiszem, nem lesz érdektelen becses lapjának ol­
vasói előtt, ha egyetomást Hollandia vallásos viszonyairól is
olvashatnak. Épen egy hónapja annak, hogy Holland „Athé-
né“-jében: Utrechtben lakom. Az igaz, hogy kevés idő arra,
miszerint az ember magának részletes tapasztalatokat sze­
rezzen, de vannak a holland vallásos viszonyoknak olyan
kirívó mozzanatai, a melyek önkénytolenül is arra ösztö­
nöznek, hogy azokról gondolkozzam és reflectáljak. Mielőtt
azonban a holland viszonyokról szólanék, hadd álljon itt
egy kis előzmény.
A vallás is, mint az emberi szellemnek egyik, még
pedig legmagasztosabb nyilvánulása, fejlődésnek vrn alávet­
ve. A milyen az ember, olyan az ő vallása: az érzéki em­
ber vallásában az érzéki, a szellemi ember vallásában a
szellemi jelleg túlnyomó. Az emberiségnek hosszas fejlődésen
kell még átmenni, mig teljesen hódol az evangélium ez igé­
jének: „Az Isten szellem és a kik őt imádni akarják, szük­
ség, hogy szellemben és igazságban imádják. Azonban mi
nem tartunk Straussal, ki tagadja azt, hogy az igaz, a tö*
kéletes vallás eszméje egyszerre ós egy emberben megvaló­
sulhatna; nem! mórt a vallás, mint az emberi szellemnek
legbensőbb, érzolmi nyilvánulása jelonlcezhetik ós jelenkozett
is a maga tökélyében abban, a kibe „mérték nélkül öntetett
az Urnák szelleme;“ abban, a ki látta az Atyát, mert szi­
vének tisztasága őt az atyának „egy szülött fiává“ magasz-
tositotta. Igen! az idvezitő J. Krisztusban valósult meg a
tökéletes vallás eszméje, mert benne bókéit ki az ember az
Istennel s lett fiúvá; mert az Ő akarata egy volt még a
Golgotba keresztjén is az Atyának akaratával; mert tapasz­
talta, hogy elég keresni az Istennek országát ós az annak
megfelelő igaz állapotot.“ ím e: a tökéletes vallás a szere­
tet, a fiuság vallása egy személyben, a Krisztusban meg­
valósul va !
A Krisztus előtti emberiség is a vallásos hősök —
vagy Straus kifejezésével élve — „a vallásos genik“ hatása
alatt állott, kikben a vallás, az idők hosszú során, fokozatos
fejlődésben jelentkezett, mig Krisztusban a maga tökélyé­
ben valósult meg és igy Krisztus lön az emberiség örök
eszményképe a valláserkölcsi elet világában. De ez eszmény­
kép oly vógetlonül nagy, hogy azt elérni egy vógetleu fej­
lődés feladada az emberiség életében. A keresztyénség két
első századában keletkezett új-szövetségi iratok már bizony­
ságot tesznek arról, hogy mindenki az ő hitét, az ő Krisz­
tusról való fölfogását saját philosophiai álláspontján igazolta-
Ez maga már elóg bizonyítók arra, hogy isteníteni, töké­
letesnek tartani egyetlen kifejezési formát som lehet. Majd
a dogmák megalkotása és zsinati szentesítése állott be, a
mely körülmény azt idézte elő, hogy a vallás a szivekből a
papírra költözött s annak lényegét az „egyedül üdvözítő
egyház“ által megállapitott ós szentesített „végérvényes
dogmák“ -nak vakon elhivesóbe helyezték, anélkül, hogy a
érezte volna, a mit a száj mond* Igen természetes te­
sz ív
hát, hogy az erkölcsi élet nem volt honnan táplálkozzék s
a helyett, hogy Istent az ő akaratának teljesítésivel imád­
ták volna, imádták szájjal ós a gépies cselek vények lé-
őrlésével.
Ez igy nem maradhat sokká, mert a Krisztus él s
megtisztítja az ő egyházát reformátorok által. A Krisztus ól
ós Lutherben a meggyőződés egész hatalmával szól:
nem a gépies cselekvések letörlése, hanem „o gye d ű l a
h i t ü d v e z i t ; “ a Krisztus ól s Zwingliben és Kálvinban igy
szól : nem a szentek s nem is a pápa. közbenjárása, hanem
„az I s t e n n e k i n g y e n k e g y e l m e á l t a l . “ Reformáto­
raink protestáltak minden emberi tekintély ellen, visszaadálc
a szívnek jogát, a szellemnek szabadságát. De mivel bennük
a vallásos szel em oly erősen, oly praegnantor nyilatkozott,
urai lettek a hivő lelkeknek s a kegyelet minden szavukat
tekintélyre emeli. De az ily reformátorok is csuk addig ural­
kodhatnak hitnézeteikkel a lelkek fölött, mig a fejlődő szel­
lem őket túl nem haladja. De a protestánsok feledték azt,
hogy ők „protestánsokw, hűtleuek levének azokhoz, a kik­
hez hivek akartak lenni. Mindkét protestáns egyházban lét­
rejött az orthodoxia, a mely egyik részről a „Formula Con-
cordiaet“, más részről a „dortrechti zsinatot“ hozta létre.
Azonban az emberi szellemet a formulák által örökre
lekötözni nem lehet. A philosophia reformálása felújítja a
protestantismus negatív elvét: a szabad vizsgálódást s a
regi philosophia köntösébe öltöztetett dogmákat kétségbe
vonja, hogy azoknak tekintélyét megtörve, emlékeztette az
embert arra, miszerint a vallás nem dogma, hanem ólet
Istenben, Isten által érzelem. A szabad vizsgálódás meg­
törte nemcsak az elavult dogmákat, hanem a biblia tekinté­
lyét is s kimondja, hogy a vallás, mint a szív élete telje­
sen független minden dogmától, független a bibliától s nem
annak van hite, a ki egy bibliában hiszen, hanem annak,
a ki maga is tudna egy bibliát írni“ — mondja Lessing
egy orthodoxxal szemben. Sok küzdelem folyt le, mig az u.
n. modern tbeologia létrejött, azon irány a mely tiltakozik

minden emberi tekintély ellen és csak azt tartja igaznak,
a miről a szent-lólek az egyénben bizonyságot teszen; nem
ragaszkodik vakon semmiféle formulához, a mely a prot*
egyházban létrejött és mégis liű az elvhez, a mely a pro-
tensantismus lényegét alkotja, a mely szerint: „ e g y e ­
dül az I s t e n n e k J é z u s K r i s z t u s b a n n y i l v á ­
nuló ingyen kegyelmében v e t e t t h i t által iga­
z u l u n k m eg .“
Az igazság hatalmas s kiában erőlködnek azok, a kik
még mindig a régi confessiók mellett akarnak maradni, át.
kot kiáltván az „istentelen 0 modernekre. A kálvini ortko-
doxiának még legnagyobb tere Hollandiában van, a hol a
modern theologia híveit mindonképon háttérbe szorítani,
megsemmisíteni igyekszik az orthodoxok túlnyomó serege.
Az orthodoxok lemondanak az egyéni, önálló hitről, meg­
győződésről s őrt állanak a múltnak confessiói mellett. Épen
a legközelebbi időben az ortkodoxia vakon buzgólkodó kivoi
azt a határozatot hozták, miszerint minden hollandus theo-
logus köteles először a confessióra, illetőleg az egyháznak
hivatalos tanaira az esküt letenni és aláírni, mert addig a
papi állomásra egy candidatus sem fog kibocsáttatui. Az
illető formula aláírása — természetesen — azon szigorú kö­
telezettséggel jár, hogy az egyháznak hivatalos tanaival meg­
egyezően prédikálnak s nem engodik magukat megveszteget-
tetni a m ód e r n i s m u s által.
íme! a legnagyobb zsarnokság, a mely lánczrh veri,
illetőleg akarja verni az egyeui meggyőzőédst, a szabad vizs­
gálódást! S mégis még „protestánsokénak nevezik magu­
kat s azt hiszik, hogy csak ők az igazi keresztyének, mert
ők nem térnek el attól, a mi a múltból reájuk maradt.
Szerintük tehát a vallás egy kívülről adott valami s nem az
emberi szellem lényeges alkotó eleme, a mely azzal szünte­
len fejlődik. Kálvin üdvösséget nyert az ő erős hite által,
de az az ő bitó volt s nem a mostan élő embereké, kik
utána 400 évvel élnek. Az Istennek kegyelme nem ugyan­
azon módon nyilvánul minden egyes emberben, hanem a
különböző körülményekhez képest, különbözoleg hat és mun­
kál az emberi szellem életében. Elég, ha annyiban vagyunk
kálvinisták, a mennyiben minden vallásos, minden keresz­
tyén embernek kálvinistának kell lennie. T. i. azt kell erez­
nünk és elismernünk, hogy az ti'd vö s s é g f e l t é t l e n ü l
az I s t e n n e k i n g y e n k e g y e l m é t ő l f ü g g ; t e h á t bi ­
z o n y o s . Ez jellemzője nemcsak a kálvini, hanem általában
a keresztyen vallásnak: a Jézus vallásának, a mely mint
tökéletes eszmény lebeg az emberiség* előtt. A vallásos hit,
meggyőződés nem olyan, hogy az egy formához legyen kötve,
mert azt, ha meg a teljes fiuság állapotában volnánk, úgy
sem volnánk képesek szavakban eléggé híven kifejezni. Min­
den kifejezés: forma, csak arra való, hogy legalább némileg
szemlélhetve tegye azt, a mi a szívben él és üdvözít s
legfennebb az a czólja, hogy a hitet nevelje s másokban is
táplálja, élessze; e szerint tehát a vallásos hit fejlődése
mindig újabb meg újabb dogmát hoz létre. Az orthodoxia
nem az élő, hanem a halt hittel akar üdvösséget szerezni.
Hadd üdvözüljön, ha tud 1
417
Hiában akarják az orthodoxok a modern irányt Hol­
landiában is erőszakos intézkedéssel megsemmisíteni, mert
azt a szellemet, a mely hivatva van „tökéletes lenni, mint
a mennyei atya tökéletes“, bókóba verni nem lehet. A „ tö ­
kéletességet“ és igy az üdvösséget pedig csak a szünet
nélküli fejlődés által és nem a stabilismus gyermekes áb­
rándjaival lehet megszerezni s valóban a tegnap nov. 1 2 -
én d. u. 1 — 2 óra között egy oly jelenet folyt le a theolo-
giai teremben, a mely bizonyságot tesz arról, hogy az or­
thodoxia napjai Hollandiában is meg vannak számlálva, da­
czára annak, hogy a fennobb említett erőszakos intézkedést
még közelebbről papíron érvényesíteni tudta. — A tegnap,
midőn egyik professor, még pedig „igazhitű“ az előadási
terembe belépett, az összes theoU ifjúság énekelni kezdette:
„Erős várunk nekünk az Isten“ — Luther szép ónokét, hogy
a 11-én megtartott 400-dos ünnep ezáltal is tetőzve legyen.
Mindnyájan meg voltunk hatva de nég Doedes professor is
annyira, hogy az álláspontját feledve egy igen szép s Lu­
ther emlékéhez méltó beszédet tartott. Kiemelte, hogy L u t­
hertől tanuljuk meg azt, hogy meggyőződésünket bátran
mondjuk ki bárminő hatalommal szemben; tanuljuk meg azt,
hogy az „igazság és szabadság“ hatalmasabb mindeu földi
hatalomnál. És ha azt elsajátítottuk tőle, akkor lelkűnkbe
költözik az a nyugalom, az az üd.össég, a mely az ő hivő
lelkében honolt. Annyira lelkesült az öreg professor, hogy
az említett erőszakos intézkedés eszébe jutván, igy szólott
szt. haragjában ; „ s e m m ie s e t r e se Í r j a n a k a l á a
c o n f S s s i ó n a k s no e s k ü d j e n e k me g re á , h a n e m
d o b j á k a t ű z b e , m i k é n t L u t h er a pápai bullát!“ S
végre kimondotta azt, hogy Luthert, Zwinglit és Kálvint
nem kell elválasztani, hanem e három nagy reformátort
egymás mellé állítván mindenikben azt kell követni, a mi
követésre méltó. A bámulat és lelkesedés igen nagy volt»
És az öreg professor lelkes beszédet megható imával végez­
te be. Különösen a német theologusok, kik a modern irány
hívei, lelkesedve mondogatták: „Soha sem hittem volna!*
Nem hiszem, hogy az öreg Doedes valaha, lett volna boldo­
gabb, mint ez alkalommal, midőn az ihletés perczóbon el­
feledte magában az orthodoxia hívót. Az igazság: az Isten
országa diadalában vetett reiulithetleu bizodalommal hirdet­
tük az igét s kérjük a kegyelemnek Istenét, hogy áldja meg
az ő népet s világosítsa meg az ő fényes arezét mi ra j­
tunk, hogy ne feledjük a jelszót : „ecclesia semper reformari
debet!“
Zsic/moncl Károly .
ref. papjelölt.
VIDÉKI ÉLET.
A széki egyházmegyéből.
Bethlen, 1883. november 16.
A széki ref. egyházmegye f. hó 13- és 14-én tartot­
ta őszi rendes közgyűlését M.-Borzason.
A jelen voltak száma: 16 egyházi és 3 világi képvi­
selj, — Helyettes esperes, Csiszár László üdvözli a jelen­
voltakat, üdvözli egyházmegyénknek a múlt évi kerületi köz­
gyűlésen megválasztott és itt jelenlevő főgondnokát, báró
 418

Bánffy Dezső főispán ő méltóságát s kívánja, hogy Isten Eloszlottunk azon tudattal, hogy nálunk is van szép
öt sokáig éltesse és egyházi ügyeink tanácskozásaiban min­ és jó. Eloszlottunk a gyűlés folyamán észlelt tények azon
dig részt vehessen. biztos reményében, hogy a mutatkozó hiányok a rend, te*
Erre főgondnok ő méltósága rövid, de tartalomdús be­ vékenység és buzgó akaraterő által mini inkább-inkább győ­
széddel ajánlja be magát s ígéri, hogy érdekkel és tevé­ zhetnek le, oszlanak el. Gyárfás Albert.
kenységgel fog' részt venni az egyházmegyét illető ügyekben.
„Beám bátran számíthatnak — mondá — ha szükségük van
reám : mindig itt leszek; s ott, a hol kell, érvényesíteni
fogom fogondnóki jogomat.“ IRODALOM.
Viharos éljenzés követte úgy esperes, mint főgondnok — A C o r i n t h u s i a k h o z í r o t t e l s ő l e v é l ere­
szavait, melynek elhangzása után esperes teszi meg kime­ deti alakja, s még valami az apostoli levelek anyagáról s
rítő jelentését a nyári közgyűléstől mostanig folytatott mű­ külső méreteiről. Irta : P. Nagy Gusztáv, sárospataki hit-
ködéseiről, intézkedéseiről és egyházi hivatalnokok válto­ tanár. E kiváló érdekességü tanulmányt Ösoiertotni fogjuk.
zásáról. T ö b b n é p i s k o l a i t a n k ö n y v jelent mog Na-
Á jelentés helyeslő tudomásul vétele után Újvári Cz. gel Ottó kiadásában Budapesten, s küldetett be szerkesztő -
József tanügyi előadó teszi meg. a múlt 1882-ik évről je ­ ségünkhez: „ F ö l d r a j z “, melyet 3 füzetben, a népiskolák
lentését. 4 — 6 -ik osztályai számára, Barna F. fővárosi tanitó irt
Az egyházmegyében van 39 felekezeti iskola; tanítás meg fokozatosan. Egy-ogy füzet ára 2 0 kr. Virág József
volt 35 iskolában. és Walter Károly fővárosi tanítók négy füzet „ S z á m t a n i
Tanköteles volt: G y a k o r l ó könyvet“ szerkesztettek, a II—VI. népiskolai
6 — 12 éves fiú: 543; leány 4 7 3 = 1 0 1 6 osztályok használatára. Az első füzet ára 15 kr, a 2-ik és
13— 15 éves fiú: 167; leány 1 7 2 = 3 3 9 3-ik 20 —20 kr, a negyedikké, mely a legvaskosabb, 40
Összesen fiú 710; leány 6 4 5 = 1 3 5 5 . kr. — A népiskolák használatára Barna F. megírta Ma­
Több iskolában figyelemreméltó hiány volt, mely ré­ g y a r o r s z á g t ö r t é n e t é t is, párhuzamosan alkotmá­
szint a tanítókban, részint a szegénységgel küzdő egyhá­ nyunk vázlatával s a főbb világ történelmi eseményekkel.
zakban keresendő. Mindkettőre nézve erélyes intézkedést kér Most a kis kötet második kiadása látott napvilágot s ára
a közgyűléstől. | 30 kr. Mindeme népiskolai tankönyveket, mint a czélnak
Három ügyben kéri a m. állandó igazgató tanács az ! teljesen megfelelőket, ajánljuk az illetők figyelmébe.
egyházmegye véleményét: a vasárnap vallásos értelomben
való megünneplése, a stólarék egyenlősítése és a verses bú­
csúztatók eltörlésére nézve. Somkereki Miklós director — ki­
hez e leiratok ki voltak adva — előterjesztésére a közgyű­ KÜLÖNFÉLÉK.
lés ezen véleményt adja: a vasárnap megünnepléséhez szük­
séges, hogy a politikai hatóság is közreműködjék, betiltva Kolozsvár , 1883. november 24.
első sorban azokat, mik a vallás erkölcsi életet hátráltatják — Papválasztás A nagy^búni ogyházközség e hó
s midőn ez meglesz : a lelkészek fogják találni annak mód­ 14-ón rendes lelkészéül az udvarhelyi gyuinasium egyik
ját, hogy a népet felolvasások által szellemilóg szórakoz­ köz tani tóját, papjelölt B-irta Jánost választotta meg.
tassák. A stólarék egyenlősítése az egész egyházkerületben
nem lehetséges, főleg azon jognál fogva, melylyol minden — E gy község áttérése. A biharmogyei Bá I fé ­
egyházközség saját maga szabta és szabja meg hivatalno­ ny é r községben viszályok dúlnak a papbér-fizetés miatt.
kainak a viszonyokhoz mélt stohirét. A verses búcsúztatók A község kalholikus lakosai közül 35 család készül áttérni
egyáltalában eltörlendők• a református vallásra, ezt lelkészek előtt be is jelentették.
A leiratok tárgyalásával bevégződött az első nap. A hitköz,ségbeliek a lelkész által követelt egyházi tartozá­
sok nem teljesítése miatt katonai végrehajtással torheltet-
Másnap házassági törvényszék tartatott és a beérke­
tek, munkaeszközeik lefoglal tat talc, elárvereztelek. A költ­
zett, kérvények tárgyaltattak.
ségek 800 frtra rúgtak. A község mindenfelé folyamodott,
Beérkezett részint felterjesztés, részint az egyházme­ de kérvénye nem intézte tett e! úgy, hogy megnyugodhattak
gye által elintézendő 14 kérvény. volna, Az áttérő családokat még mások is követik, ha meg
E kérvények közül felemlítem a széki egyházközség­ nem akadályozza az áttérést valami békésebb fordulat.
nek azon kérését, hogy a 24,000 frtot tevő kepeváltsági
tőke kamataiból fedeztessék a lel koszi fizotós, mely javada­ — A keresztyének és zsidók közti polgári házas­
ságról szóló törvényjavaslatot tárgyalja a kép viselőház. A
lom a camerat.icum, cannnica és szöllő dézmaváltsági köt­
zsidók egyenjogúsításából folyó következmény e törvényjavas­
vények kamatait is ideszámítva lenne egyik, egyik lelkész
lat. Teljes politikai jogot élveznek, de törvényes házasságot
részére évenkint 1124 fit.
nem köthettek Magyarországon más felekezetiekkel. Míg ar­
A közgyűlés e kérvényt a benne foglalt indokoknál ról volt szó, hogy Magyarországon is behozzák a polgári
fogva pártolókig terjeszti fel a mlts. áll. ig. tanácshoz, azon házasságot, egy különleges, csakis a zsidókra vonatkozó kü­
hozzáadással, hogy a hívek ezután se legyenek felmentve lön házassági törvény szükségtelennek mutatkozott. A pol­
a kepefizetés alól, hanem fizessék továbbra is az évi kepé­ gári házasság kérdése azonban ol van odázva. A kormány
nek */.! részét, mely fele részben egyházi szükségletekre, tehát oly törvényjavaslatot adott be, mely a keresztyének
másik fele tartalék-tőke gyarapítására volna fordítandó. és zsidók közti egybekelésre mondja ki a polgári házassá­
Hisszük, hogy e kérvény nem fog megtagadtatni fel­ got, miután a két felekezet közt egyházi házasság nem jö­
sőbb helyen, főleg miután a kepe fizetés oly bizonytalan het létre. E szerint a jegyeseket a polgármester vagy az
alapon áll, nemcsak ott, hanem majd mindenütt. A nép arra felhatalmazott szolgabiró esketi meg és azok vezetik
vagy nem szereti fizetni, vagy rósz minőségben adja. az ily házasságról az anyakönyvet is. A külföldön kötött
Az ügyek lotárgyalása után esperes megköszöni a ta­ polgári házasságok szintén törvényesittetnek Magyaror­
gok részvételét, higgadt tanácskozását s a gyűlést bezárja. szágon.
Nyomatott ötéin Jánosnál az ev. ref. főtanoda betűivel Kolozsvárt.
X III. évfolyam Kolozsvárit, 1883. Deczember 2.
P R O T E S T Á N S KÖZLÖNY.
EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP.
MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.
SZEBKESZTÖSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS:
b.-farkas utcza 16 szám, hová a lap szellemi s anyagi ügyeit
illető minden küldemények czimzendők.
ELŐFIZETÉSI ÁB :
Egész évre 6 frt., félévre 8 frt., évnegyedre 1 frfc. 50 kr
ÍV -
j^ELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ TULAJDONOS: S l Z S l S Z j Z D 0 n C X 0 l ^ 0 3 .
Egy test és egy lélek-vagytok.
T a rta lo m : Értesítés. — Államsegély. Szász Béla. — A
domesztika ügyében. Dombi Lajos. — Jób könyve (Bibliai tanul­
mány. Benkő István — A paulicianusok szektája (Egykáztörténelmi
tanulmány.) Nagy József. — Necrolog. Lukafalvi. — Különfélék.
— Körözvények.
ÉRTESÍTÉS.
A. „P ro testán s K özlöny“ olvasó
közönségét tisztelettel értesítem, hogy a
mai napon létrejött egyesség értelmében,
e lap kiadásának jogát f. évi deczember
hava 1-től kezdve a „Magyar Polgár“
nyomdájára, illetőleg t. Ajtai K. Albert
urra átruháztam, magam részére kizá­
rólag a lap szerkesztésének tisztét s az
evvel együtt járó felelősséget tartván
fönn.
Ez egyesség szerint a múlt és folyó
évről künnlevő összes hátrálékok fölsze­
désének, valamint az ezután beküldendő
előfizetési összegeknek tulajdonjoga át­
száll Ajtai K. Albert urra, a ki viszont
kötelezte magát arra, hogy a tetemes
összegre rugó hátrálékok miatt eddig
fedezetlen nyomtatási s kiadási költsé­
geket, Stein János ur nyomdájával szem­
ben, kiegyenlíti.
4 8 . zsám
KÉZIBATOK NEM ADATNAK VISSZA.
HIKDETÉSI DIJAK
kétszer hasábozott garmond sor vagy annak tere 5 kr. Bó-
lyegdij minden beigtatás után 30 kr.
Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél külön kedvez-
ményt nyújt a kiadóhivatal.
Efóz. IV. 4.
Midőn e létrejött egy ességet köztu­
domásra hozom, egyszersmind tisztelettel
kérem lapom pártfogóit, szíveskedjenek
a hátrálékokat s előfizetési összegeket
közvetlenül t. Ajtai K. Albert úrhoz (Fő­
tér, „Magyar Polgár * nyomdája) kül­
deni be.
Kolozsvárt, 1883. nov. 29-én.
S Z Á S Z DOMOKOS,
<( „Prof. Közlő*.0 szi'rfojs'ztfije.
A fentebbiekben jelzett egyesség
értelmében, részemről kijelentem, hogy a
lap hátrálék tartozásai törlesztésének s
további kiadásának nagy terhét azon
reménységben vállaltam magamra, hogy
a hátrálékosok kötelezettségeiknek ha­
ladéktalanul megfelelni szívesek lesznek
s a t. olvasó közönség e laptól anyagi
támogatását a jövőben nemcsak hogy
megtagadni nem fogja, sőt tekintettel
arra, hogy a lap kiállítását 1884. január
1-től kezdve az eddiginél sokkal dísze­
sebben s a fokozott igényeknek megfe­
lelőbben fogom eszközölni, még nagyobb
mérvben segítségemre jön.
Kolozsvárt, 1883. nov. 29-én.
AJTAI K. ALBERT.
 420
ÁLLAMSEGÉLY.
III.
Am a túlhajtó felekezetiek, a kiket nevezhe­
tünk, a szó roszabhik értelmében, felekezetieskedők-
nek, vagy egyáltalán perhorrescalnak minden állam­
segélyt, vagy csak oly feltétel nélküli feltételek mel­
lett hajlandók elfogadni azt, a milyet a souverain
állam nem engedélyezhet, ha abdicálni nem akar. A
nyepozvolim hazafiakkal nem disputálunk, csak re­
méljük és várjuk, hogy idővel majd csak kivesznek,
mint a megatherium, Az alkotmányos rendszeresség
mérsékelt légköre kipuszlitja ez abnormis természeti
viszonyok ki bírására- organizált lényeket. Azokat pe­
dig, a kik pauchalét várnak az államtól, a tör­
vényre útaljuk, a mely már tényleg megszabta a
feltételeket, melyek mpllett, ha akarjuk s ha a mi­
niszter adja, igénybe vehetjük az államsegélyt s a
melyeken egy alkotmányos miniszternek sem szabad
túllépnie.
Csak is a törvényben foglalt föltételeket ösmer-
vén lehetőknek, ezekhez kell szólanunk.
Részünkről nem tarthatjuk elfogadhatónak,az­
az igény be veendőnek abban az esetben, ha a fön-
tartási költségek felénél több volna az állam által
fedezendő s ennek nyomán nemcsak a miniszteri tan­
terv volna az illető intézetekbe alkalmazandó (47. §.
b.), hanem az iskolát egészen a miniszter venné
„gondoskodása és rendelkezése“ alá (47. §. d. 2-ik
kikezdés) s a felekezetnek csak is az alapítványai­
hoz való tulajdonjoga s az általa fizetett (felénél
kevesebb) tanárok választása maradna meg.
Szivünkből örvendünk, hogy felekezetűnk mű­
ködése hazánk javára válik, de terhet hordozni az
egész állam javára és helyett, a felekezet érdekének
szolgálata nélkül hajlandók nem vagyunk. Az a cse­
kély vagyon és erő, a melylyel a mi felekezótünk
rendelkezik, még a mi speciális szükségeink kielégí­
tésére sem elégséges. Már pedig az a közóptanoda,
a melynél felekezetűnknek csak az a szerepe, hogy
a felénél kevesebb költséggel járul föntartásához s
ez arányban egy-két tanárt választ mellé, de a tan­
rendet és a rendelkezést nála nélkül állapítják meg
és intézik: nem felekezeti közép tanoda.
A hol múlhatatlanul ennek a módozatnak szük­
sége derülne k i : ott inkább leszállítanék közóptano-
dáink osztályainak számát a minimumra (2. §), csak
hogy megtarthassuk a felekezeti gondoskodás és ren­
delkezés számára.
Ellenben igen is elfogadnék, illetőleg igénybe
vemjök az államsegélyt annak a középtanodánknak
számára, a melynél a költségek felénél nem többet
kellene az államnak hordoznia (47. §. d., 1-ső ki­
kezdés) s ehez képest az állam joga a tanterv meg­
állapítására és annyi tanár kinevezésére szorítkoznék,
a hányat fizetne, de az igazgatás és intézkedés a
felekezet jogkörébe maradna. Ezt is azonban csak
egy további föltétel alatt, a mely nincs ugyan a
törvényben, de a mely nem ellenkezik szellemével,
sőt szavaival sem.
Ez a további feltétel pedig az, hogy a m i­
n i s z t e r által kinevezendő tanár ok csak
is h i t s o r s o s a i n k l e h e s s e n e k . Igaz ugyan, hogy
a törvény (47. §. c. utolsó kikezdés) e kinevezésre
nézve a miniszter kezét meg nem köti s igy, ezt a
tételt nézve, mind csupa idegen felekezetű tanárt
ültethetne az általa betöltendő kathedrákba; de vi­
szont az e) pont utolsó kikezdése útasitást ad, hogy
a két fél között a segélyezés esetén „külön szerző­
dés kötendő, melyben a segélyezés módozatai, köze­
lebbi föltételei, a mindkét félre biztositott jogok
és vállalt kötelezettségek részletesen megállapi-
tandók“ — s igy e közelebbi feltételek sorába épen
ez beigtatható, minden törvénysértés nélkül és múl­
hatatlanul beigtatandó minden egyes esetben, nagyon
is könnyen érthető okoknál fogva.
Evvel a megszorítással csak épen a tanterv és
a felénél kevesebb tanár kinevezése volna az az ár,
a melyet az esetleg fele költség hordozásáért az ál­
lamnak fizetnénk. Az előbbit elszivelhetjük, mert
hiszen tantervűnk amúgy sem sokban térhet el az
államitól, az utóbbit el kell szívelnünk, mert a se­
gélyt másként nem adják s ennek nehézségét is lé­
nyegesen enyhíti, ha kiköttetik minden esetben, hogy
a miniszter csak is felekezetűnkön levő okleveles ta­
nárt nevezhet ki.
ily körülírással és megszorítással örömmel lát­
nék a konventnél — esetleg átruházás útján s útó-
lagos bejelentés főntartásával az egyházkerületeknél
azt a jogot, hogy az állam-kormánynyal, a kénysze­
rűség kiderülte esetén, szerződést köthessen, vagy
köthessenek egyes közóptanodáink segélyezése iránt.
Elég sokáig s elég keservesen valánk mostoha-
gyermekek, hadd legalább a „köteles részt“ vehes-
sük igénybe az állam-vagyonból. Az egyenlő mérté­
kű „testvéri“ osztozásra amúgy sem lehet soha ki­
látásunk, de viszont fölöttébb gyermekesnek itólnők,
ha mindvégig főn akarnók kicsinyes féltókenykedés-
ből, tiílhajtott révedezésből, vagy talán némileg in­
dokolt duzzogásból is tartani azt az ellenséges, vagy
legalább is feszült viszonyt felekezetűnk és az állam
között, a mely elég hosszan s elég rövidségünkre
tartott igy is, s a melynek mind a felekezet, mind
az állam elég sokszor és elég drágán adta meg az
árát.
Közös és e g y e t l e n az a tűzhely, a melyet
m i n d n y á j u n k n a k kell táplálnunk, s a mélynek
fénye, melege édes mindnyájunké.

Mert nemcsak szépen, de igazán is mondja a
költő:
„Minden kémény egy arany határkő,
A középpont s innen mér mindenki,
Minden távolt
Minden úthoz, künn a nasy világban.
„Bármily messze megy : ezt látja mindig;
Hallja benn a láng s a szel beszédét,
Mint midőn még
Ült azokkal, kik elköltözének
Szász Béla.
A domesztika ügyében.
Kémei1, 1883. nov, 26.
A „Prot. Közlöuy“ idei 44-ik számában „Panasz“
czim alatt egy vezórczíkk jelent meg, melyben a domes-
tika életbeléptetésének nehézsége indokolására egy pár
eset van felemlítve. Nem vagyok azon helyzatben, hogy
tudhatnám ama speciális eseteket részletesen, miután ne­
vek nem szerepelnek. Mindazáltal tekintve azt, hogy a nép
fizetés megtagadásáért íentjelzelt czikkben a felelőség ha­
tározottan az előttem ugyan ismeretlen papra van hárítva
s a gyanúsítás nyila egyenesen arczának irányozva, — mi­
dőn várakozásom ellenére senki nem emel szót a falusi
értelmetlen közönség között működő lelkészek védelmére
— nehogy azon logikai következtetés szülemlését eredmé­
nyezze a siri csend: „qui tacet consentit“ nem mulaszt­
hatom el néhány sort Írni e tárgybau.
Sajátságos időket élünk mostauában. Ha a lelkész a
felsőbb rendeletek végrehajtásánál helyzet és körülmények
számításon kívül hagyása1* d, kíméletet nem ismerő szigorú
eljárássá fokozódó erélylyel nem lép ki a küzdterre, hanem
szem előtt tartja azon gyakorlati utasítást „többet ész­
szel, mint erővel“ ; hódol azon tapasztalatból származó
szabálynak „festina lcnte“; ha rósz akarat, gyanúsítás kö­
vei közt küzdve ereje és erélye hajótörést szenved: mert
nincs meg a kellő eredmény, a pap nemcsak hibás, sőt
bűnösség bélyege süttetik gyakran homlokára. Ellenben,
ha a pap megfeletkezve a néppel való sajátságos viszonyáról;
nem gondolva azzal sem, hogy ha tekiüteten kívül hagyja
e bölcsészeti tételt „summum jus summa injuria* könnyen
eleven szenet gyűjt ön fejére; hallgatók és pap közötti
feszült, ellenséges viszony állelő; sőt még annak isköny-
nyen kiteheti magát, hogy lakását felgyújtják, midőn előbb
az ajtó kilincset bekötöztek, hogy a lángok közül ne mene­
külhessen; orozva vagy nyíltan megütlegelik; palástját
válláról leszakítják; vagy ha nem épen ily tettleges szél­
sőségekre ragadtatott néppel vau ügye, hallgatói azzal
bosszulják meg magukat, hogy arra ébred a pap, hogy
hívei hűtlenekké lőnek az egyházhoz s hasztalan huzatja
meg, vagy húzza meg — magára hagyatva — önmaga a
templomba hivó harangokat, mert nincs ki felmanjen a
Sionnak hegyére, nincs ki átlépje az Ur hajlékának kü­
421
szöbét ; a nyáj nélkül maradt pásztor a kárhoztatás gye­
hennájának tüzére vettetik s lesz osztályrésze hűtlenség hé-
lyege, koldusbot, „consilium abeundi.“
„Incídit in Scyllam qui evitare vult Charybdira“
gyakran megtörténik ez oly lelkészszel, ki nem figyel amaz
intésre, „rnedio tutissimus ibis." Kígyói okosságnak ga­
lamb szelídséggel párosítása az ehhez szükséges bölcse-
ség kövének feltárá sa lehet egyedüli védpaizs a lelkész
számára a végből, hogy ne üttessék fent, vagy alant, vagy
egy iránt mindenfelől.
Ám, de emberek vagyunk mindnyájan, habár a
szent könyv ama parancsa: „legyetek tökéletesek, mint a
ti mennyei atyátok tökéletes“ íolytonosan lelki szemeink
előtt lebeg, az emberi gyarlóságot tökéletességgel cserél­
nünk fel nem áll hatalmunkban; a halhatatlanság crite-
riurna nem tündököl horalokuukon. Ugyanazért, ha a sze­
gény protestáns lelkész nem bírja az ékesen szólásnak
ama mértékét, hogy Péter apostolhoz hasonló csodás ered­
ményt mutathasson fel; ha szavára nem mozduluak meg
a kövek, mint Orpheus lantjának zeugzetére; ha az ellen-
j tétes érdekek összhang’zatba hozására parányi tehetsége
' nem elég erős — bár Ilyés példájaként tüzet is kér az
1 égből az elfásult nemzedékre; — ha a népharag böszölt
! orkánjától felzúdult indulat vészes hullámait sem parancs­
szava, sem esdő könyörgése csendes mederbe terelni nem
képesek: kárhoztatás nyilait lövöldözzük-e m indjárta
lelkészre? Nem! Hogy az ige fegyverével,
„mind alkalmas, mind alkalmatlan időben“ híven, lelki-
ismeretesen, egész odaadással, önfeláldozással küzdjön a
lelkész utolsó lehelietéig, azt megvárni, követelni lehet is,
kell i s ; hogy a szószéken s a társadalmi életben, a ma­
gasztos eszmék, szép és hasznos intézmények hő keblű
pártfogója, támogatója, sőt mintegy zászlóvivője legyen a
lelkész, ez oly kivánalom, melynek jogosságához legtávo­
labbról sem férhet még árnya sem a kételynek. Úgy, de
hogy a lelkész rniut adó kivető- és felhajtó-biztos szere­
peljen saját hallgatóival szemben: ezt a 1elkészi magasztos
hivatással összeegyeztethetőnek uem találhatom, e köve­
telés szerintem túlzott. Hallottam említést tenni oly
lelkészről, ki sajátkezűig irta hallgatóinak arczára a
törvény tiszteletét, s midőn szavai nem vétettek kellőleg
tekintetbe, egyháztanácsosai által, a presbyterialis gyűlést
úgy osztatá fel, hogy saját kezűleg dobálta ki a gyűlés-
terem ajtójáu az egyháztanácsosokat. Azonban én az ily
lelkészre határozottan azt mondom — legszelídebb kifeje­
zéssel — hogy pályát tévesztett.
Ugyanazért ama bölcsészeti elvnek hódolva; „ad in-
possibilia nemo obligatur“ ón határozottan azon nézetben
vagyok, hogy kinek-kinek erejéhez, állásához, tehetségé­
hez arányosítsuk velők szemben való követeléseinket, ellen
esetben biztos sikerhez, kellő eredményhez alig ha lehet
reményünk.
Hasztalan lenne szolgája az az Urnák, ki nem birna
kellő buzgósággal lelkesülni s másokat lelkesitni oly nagy­
szerű , nemes intézmény pártolására, támogatására, minő
 422
a protestáns országos közalap. Pia lenne ily — magasztos
hivatásáról megfeledkező — lelkész: méltóvá tenné magát,
hogy mint hűtlen sáfár — galambárusok módjára — ki­
űzessék az imádság hajlékából és megfosztassék hivatalá­
tól. De azért, ha a szellemi fegyverek felhasználása daczá­
ra nem tüntethet, fel kellő eredményt a pap: az ellensze­
gülő, makacs nép helyett ne kárhoztassuk a papot s ne
büntessük többszörösen, hiszen elég büntetés az neki, ha
oly értelmetlen, roszakaratu néppel veszödésre van kár­
hoztatva, mely nép nem érti meg hivatását, rendeltetését,
melynek értelme sötét éjbe merülve, szive elfásulva van.
Itt álljon elő az egyházmegye mint erkölcsi testület —
fejtsen ki teljes erélyt s ha kell szigort, ám de midőn
ezt teszi, óvja a lelkészt népével szemben az ódium esé­
lyétől.
Hogy azonban az út kezdetéu avagy némi távolban
a (izéitől megállapodni nem szabad a dóm estika ügyében:
e tekintetben találkozik nézetem a „Panasz“ Írójának vé­
leményével, mert a kivitelűéi való erély hiánya magát a szent
ügyet tenné veszélynek ki, s nevetségessé tenne bennün­
ket más vallásfelekezetek előtt is.
Ütni kell azt, ki ezt érdemli, de ne kizárólag a pap­
ság tétessék ki fönt és alant egyiránt czóltáblául. Mint
mindenben, úgy itt, kidönüsen szem elől nem tévesztendő
ezen utasítás: „ne légy felettébb igaz.“
Vegye tekintetbe mindenki a szegény falusi papok
nehéz helyzetét s a szerint törjön pálezát felettök
Röviden csak ennyit jegyzek m eg: könnyebb egy
500 lelket számláló városi értelmes nép körében jótékony
czólra 100 forintot, mint némely köznépből álló 2000
lelket számláló falusi egyházban 1, azaz egy o.é. forintot
egybegyüjteni. — A ki kételkedik talán szavaim igazságá­
ban : ám tegyen kísérletet!
Az eszme melletti lelkesültség ne tegyen bennünket
elfogultakká. Vállat-vállhoz vetve munkáljunk egyesített
erővel a szent ügy diadalra juttatásán, m ert „concordia
parvae rés crescunt, discordia maximae dilabuntur.“
Hitbuzgóság, áldozatkészség fényes napja keltse m i­
előbb virágzó életre a domestika hasznos, áldásos intéz­
ményét !
Isten segedelme legyen velünk!
Dombi Lajos .
JOBKÖNYVE.
— (Bibliai tanulmány.) —■
Irta:
Benkö István.
(Folytatás.)
I) E beszedek az irályt tekintve is, feltünőleg külön­
bőznek a könyv többi részétől. Oly kifejezések és alakzatok
fordulnak elő, melyek egyebütt nincsenek e könyvben, sőt
más héber könyvekben sem jőnek elő; főként az arameis-
mus sokkal gyakoribb es erősebb itt, mint a többi beszé­
dekben. Az előadás nehézkes, hosszadalmas, dagályos és né­
hol homályos; általában az egész beszédnek jellege és sa­
játosságai más szerzőre mutatnak, a ki költői képességre
sokkal alább állott a könyv többi részének szerzőjénél. A
régi költő merész és eleven képeit, fenséges gondolatait
felfogásbeli mélységét és a megfelelő nyelvezet bőségét, szó­
val költői magásságát nem éri utol. A hang és színezés esést
mutat, összehasonlítva a más beszélőkkel, irálya hideg és
keresett, az iró magatartása követelő. „Itt egy alsóbb rendű
költő beszél, a ki nem bírt. hasonló (mint t. i. a regi köl­
tő) gondolat tisztasággal, költői szemlélettel és nyelvbeli
hatalommal. Ez eléggé szembeszökőn látszik, úgy a vers
szerkezetében, mely gyakran csaknem a prózáig süljed,
mint a beszédek elrendezésében : a logikai és költői fel­
osztás nem felel meg; a vorsszak-szerkezet hiányzik“ (Dill-
mann.)
m) „A könyv más részével való megegyezések az után­
zás jellegét mutatják ; igy félroismerhetlenül az egész sza­
kasz 36, 2 6 —37, 18, mely einlitteteU Jehova beszéde ál­
tal XXXVIII. és köv., valamint némely részletek gondolat­
ban és kifejezésben, hasonl. 33, 7 .1 5 ; 34, 3. 7 ; 3 6 ,2 5 ;
37, 4. 10. 2 2 “ (Hirzol),
n) „Nem hagyandó figyelmen kívül az aláírás 31. 40
után; ehhez hasonlítják Jorem. 51. 64, hol hasonlóképen
az aláirás hozzáadása által az 52 fejezet, mint toldalék is­
mertetett fel“ (Dillmann).
o) Az Elihu beszéde teljesen fölösleges, érvei nem
újak, csak ismétlések; a lcölteménynyel sem belsőleg, sem
külsőleg nincs összekötve, úgy hogy 3 2 —37 fejezetek ki­
szakíthatók a darabból, a nélkül , hogy valami csonkaság
támadna, már pedig, ha a költeményhez tartoztak volna ere­
detileg, ez az eset semmikep sem lehetne.
Ezek azon külső és belső érvek, melyek az Elihu be­
szédének valódisága ellen szólnak. Bár közülök egyik-másik
gyengébb, azonban együtt oly erővel bÍrnak, hogy minden
elfogulatlan vizsgáló előtt tisztán látszik, miszerint Elihu
beszéde nem származhatott a könyv többi részének szerző­
jétől, hanem a könyv olvasása után egy későbbi iró toldot­
ta be. Azon körülmény, hogy e beszed nem illik a 31. fe­
jezet után, hogy Jób nem felel rá, bár igazságtalan hozzá;
az a helytelen törekvés, hogy Elihu meg akarja czáfolni
Jóbot, a kit már csak Jehova taníthat és alázhat meg ;
irály, gondolatok és kifejezések stb. a mint a későbbi köz­
betoldásról győznek meg. Tartalmára nézve Elihu egész be­
szédében semmi oly fontosabb mozzanat nincs, mely az előb­
bi vitatkozásokban elő nem jött volna, vagy az Istennek
következő beszédében elő nem fordulna, bár nem lehet ta­
gadni, hogy némely dolgokat új színben és figyelemre mól-
tólag mond el; de a főkérdésben, Jób szenvedésének okát
illetőleg, a három baráttal ugyanazon egy alapon áll. Beszé­
dének kiindulási pontja, épen mint a három barátnak, az,
hogy a szenvedés mindig bűnnek következménye, mert á r­
tatlanul senki sem szenved és a szenvedést Isten javitáské-
pen bocsátja az emberre. Ezen alapból indulván ki, Ő is
úgy bánik Jóbbal, mint a többi, nem ismeri fel benne az
igaz szenvedőt, Istennek hű szolgáját, hanem inkább úgy
tekinti őt, mint a ki Istent káromolta; igy nem indul meg
 423

az 6 szenvedése iránt és nincs vigasztalása Jób számára. I ualc, hogy a szenvedés a j a v í t á s e s z k ö z e . Isten előtt
Figyelemre méltó és mintegy az újság színét hordja magán senki sem lehet teljesen igaz, egészen bűn nélküli, mert az
beszéde, a mennyiben, míg a barátok nézetében a b fl n omber természeténél fogva bűnös; a bűn mindenkiben meg
s z o r o s v i s s z a f i z e t é s s e l f ü g g ö s s z e s igy az Is* van vagy lappangva, vagy a gőg és felfuvalkodottság for­
ten szeretetéből történik, így Eliliu a szenvedésnek inkább máiban; ártatlan szenvedésről tehát sző sem lehet, Jób te­
j a v í t ó s nem annyira v i s s z a f i z e t ő czélját emeli ki. hát helytelenül állítja magát Isten előtt igaznak. M égalég-
Továbbá, mig a barátok bűnösnek azért tartják Jóbot, mert kegyesebbnek látszó is bűnös lévén, szüksége van a javu­
titkos vagy nyilvános bűnt cselekedett, Elihu szerint azért lásra, tehát a szenvedést megadással kell fogadni; mert azzal
bűnös Jób, mert a bűn az emberi természettől elválasztha­ az ember e r k ö l c s i j a v í t á s a czéloztátik.
tatlan. Elihu beszéde tehát itt. annak kiemelése által, hogy Ilyen gondolatok voltak a későbbi szerző előtt e rész
a szenvedés javító eszköz, a problémának bizonyos megol­ közbetoldásakor, t. i. megczáfolni Jób kétségeit, kimutatni
dását adja; igen, de ez nem a költemény tervezetével ossz* a szenvedés czélját és honfitársai előtt elfogadhatóvá tenni
hangzó helyes megoldás, mivel a prologban Jóbnak szen­ e könyvet, mint olyat, melynek építő hatása van. Gondola­
vedése nem javító oszköz gyanánt van feltüntetve s igy e tait egy fiatal beszélővel — Elibuval — mondatja el ós ezt
beszéd szerzője nem a költemény tervezete szerint Ítélte úgy mutatja be, mint a ki nem elfogult ós igy helyesebb
meg Jób szenvedését; e megoldás szükségtelen is, mert kö­ vallásos nézetnek kifejezője. Beszédének jobb helye nem le­
vetkezik a Jobova általi megoldás, de sőt lehetetlen is — hetett, mint a hová tette, t. i. Jób beszédének vége ós az
bár itt a külső a véges ész által gondolható leghelyesebb, megjelenése között. A betoldó előtt azon jó czél lebegett,
leglehotőbb megoldást veszi — mivel az igazán ártatlan hogy használjon az olvasóknak és a gyülekezetnek s tolda-
szonvedés czélját csak Isten tudhatja. A Jób szenvedeséuek lóka el is lön fogadva, mivel ez által a könyv jobban össz­
ilyen felfogása mutatja a későbbi szerzőt. hangzott a vallásos tudattál ós több vigasztaló volt benne
Mi ok és czél indította tehát a későbbi szerzőt ezen a szenvedőre nézve; bár másfelől e betoldás a könyv te r ­
közbetoldásra, miért tartoztatja fel a megoldás fele közeledő vezetében, mint már láttuk, ollenmondást kópez^ mivel a
drámát egy új személynek fellépése által? problémának az i s m e r e t utján való megfejtését adja, ho­
Az ok, mi a későbbi közbetoldót arra indította, hogy lott Jehova következő beszéde erről mit sem szól, hanem
megbővitse e művet, Jóbnak magaviseleté volt; a. czél, mi teljes megalázódást követel.
előtte lebegett az, hogy elfogadhatóvá tegye e könyvet, ki­ A fennebb elősorolt okok alapján, tehát mi is egyet­
emelvén önnek építő hatását. A könyv olvasása közben fel­ értünk azon kitűnő héber kritikusokkal, a kik azt állítják,
tűnt] ugyanis előtte, hogy Jób szenvedésének oka nincs tel­ hogy az Elihu beszéde (XXXTI— XXXVII) egy későbbi köl­
jesen megfejtve; továbbá érezte, látta, hogy Jób magavise­ tőtől származott ós igy eredetileg nem volt meg a költemény­
leté, kételkedései az isteni igazságosságban és támadásai ez ben. A későbbi eredetüsóg mellett vannak a követkozők:
ellen: tiszteletlenek, sértők ós a kegyesekre nézve botrány­ Eichorn (Einleitung in’s A. T.); Stuhlmann (Uebors. des
kőül szolgálnak. Látta, hogy Jób szenvedése egyfelől a szo­ Buches Hiob); B ernstein; Knobol; De-Wette (Einleitung in ’s
kott módon van megfejtve, hogy t. i. szenvedése bűnének A. T .); E. Meior; Ewald; Hoiligstedt; Hirzel (Hiob 1852);
következménye, másfelől pedig, hogy a k e g y e s s z e n v e ­ A, Dillmann (Hiob 1869): Bleek (Einl. in’s A. T.); Sei-
d é s é n e k k é r d é s e teljesen felderítetlen marad az isteni necke (1863) S. Davidson (Introduotio to tho old T. 1872);
hatalom előtti feltétlen megalázódás által. Jóbnak kétkedó- Delitzsch; Renan ; Fürst és több mások.
dósei, támadásai az isteni igazságosság ellen — bár a ba­ E beszéd valódiságát s igy a költemóuy többi részé­
rátok ezoket megczáfolták —> a közbetoldó szerint erőseb­ vel való egyidejűségét igyekeznek védelmezni: Scharer,
ben, sőt teljesen megczáfolandók; hogy Isten mindig igaz­ Stündlin, Rosenraüller, Umbreit, Bertholdt, Stickel, Vailin-
ságos „nem csak külső tényekből kell bebizonyítani, (mint ger, Welte, Hahn, Havernich, Zöckler, Keil, Schlottmann,
a három barát tette), hanem belső okokból is kimutatandó“ Hengslenberg, Gleiss, Kotegarten, Good, Lee, Noyos, Spo-
(Hirzel). Megczáfolni tehát minél erősebben Jóbnak kétsé­ akers Comm. A. B. Davidson, Barnes és még mások szá­
geit, hogy ason Isten elleni kifakadások a kegyes olvasókat mosán.
(Folyt, köv.)
meg ne botránkoztassák ós hogy az ártatlan szenvedőknek
Isten elleni hasonló kitörésekre Jób kétsége ne szolgáljon
példányul. Ezt akarta a szerző elérni egy későbbi időben, A pauilcianusok szektája.
mikor az Isten iránti tisztelet már előhaladottabb állapot­ — Paulicianisinus. —
ban volt. Továbbá a barátok a k e g y e s s z e n v e d é s é n e k (Egyháztörténelmi tanulmány.|)
okát nem fejtik meg, sőt a Jehova beszédében sincs ez Irta: Nagy József.
megfejtve, mert a feltétlen megalázódás Isten előtt nem (Folytatás.)
megfejtés, ez nem békiti ki a kegyest, csak elhalgattatja. A megkövezés helyét Cibossa piaczát, hol a szekta
Ezt látta a közbetoldó, hogy okadatolni kell s tette is oly első alapitójának martyr vére kifolyt, a paulicianusok s
módon, a minél — dicséretére legyen mondva — ma sem utánok mások is sokáig szorosz- (sírhely-, koporsódnak
tudnánk helyesebb okot mondani. Megmondja ugyanis Jób- nevezték.
 424

Valóban sajnálatunkat kell kifejeznünk a felett, hogy | tája is, — kinek éleiéről ós működéséről az itt közűiteken
a paulicianusok szektájának alapítójáról, annak életerői és ¡ kívül — tudomásunk szerint — semmi adat sem maradt
működéséről ilyen, halovány vonások maradtak fönn. Ennek fenn — még a határszéli forongás idejében meghalt. Nem
oka abban keresendő, hogy az akkori felfogás szerint ogy egészen alaptalan azon feltevés, hogy a szektában már Pál
ilyen megátalkodott eretnekről egyet-mást feljegyezni szent- életében mutatkoztak a ineghasonlásnak nyomai. Pál halála
sógtelen volt. után idősebb fia Gegnaesius-Timothcus név alatt állott a
Constantinus Silvanus halála után, Symeon a császár hivök elére, hihetőleg atyja megbízásából. Midőn Gegnaesius
parancsára, a tanítványokat átadta az egyes püspököknek Timotheus a szekta élére lépett, hódolt azon általános né­
megtérítés végett; de ezek azon elvekhez, melyekért mes­ zetnek, hogy a szellemi adományok örökölhetek. A szellemi
terük meghalt, annyira ragaszkodtak, hogy miként a térí­ tehetség örökölhetőségéről való felfogás különböző volta, —
tőknek szokták mondani: i n k á b b m e g h a l n a k g o n o s z ­ a hívők között egy századik tartó szakadást idézett elő, a
ságukban. mennyiben az ifjabb testvér Teodorus Gegnaesiussal össze­
A hitközség jóllehet a legnagyobb pressio alatt volt, ütközésbe jött, hivatkozván arra, hogy vele közöltetett a
de hitet, meggyőződését titokban is megőrizte. Némely fél­ szentlélek s igy ő van hivatva a szekta elére állani, nem
reeső helyeken, a legnagyobb tilalom daczára is, folytatták pedig az, a ki e méltóságot, mintegy vagyont örökölte aty­
működésüket, tanításukat; s ebben az időben, különösen jától. Minthogy mindeoiköknek akadtak követői, a pauiiciá-
Phanaroea környékén számuk napról-napra növekedett. Na­ nnsok szektája két pártra szakadt. S raig Gegnaesius Epis-
gyon sokat nyert a paulicianusok szektája az által, hogy parisban működött, addig Teodorus Cibossában folytatta
miként Pál apostolból, az üldözőből buzgó kövotő lett, úgy munkásságát, de a két párt között levő egyenetlenség Theo-
Symeon is, a ki megkövezteté a szekta vezetőjét, a legna­ dorus halála után is tartott.
gyobb tiszteletet tanúsított a raartyr hitbuzgósága és elvei A paulicianusok Gegnaesius Timotheus főnöksége alatt,
iránt, úgyannyira, hogy Konstantinápolyba való visszatérése ismét megerősödtek, úgyannyira, hogy a görögök részéről a
után, három éven keresztül komoly tanulmányozása tárgyává, hatalmas Isauri Leó (718) figyelmét is magukra vonták, ki
tette a Paulicianusok tanát s azon meggyőződésre jutott, a paulicianus elöljárót a városba hivatá s a pátriárcha ál­
hogy azon szekta, melynek üldözésére ki lett küldve, köve­ tal megvizsgáltatá tanjukat ós hitöket. A vizsgálat alkal­
tésre méltó Symeonnak ezen felrevonulása gyanút kel­ mából fanjukról korunkig fenmaraclt tudósítás, kétségkívül
tett környezetében, titokban elhagyta a fővárost s felkereste nem a tiszta igazságot tükrözi vissza, mert ha a tudósítás
Cibossában Constantinus tanítványait, kik őt Titus nóy alatt valódi lenne, nem uiagyarázhatnók meg, hogy miként ütött
főnük üknek választották. ki a vizsgálat a paulicianusokra nézve olyan szerencsésen.
Titus Symeon három év lefolyása alatt az elnyomott A Gegnaeseus által előadott egyházi igazhitű formula, úgy,
község líjra-szervezósóhez és rendezéséhez fogott. Titus Sy­ a mint azokat Petrus-Siculus közli, csalárd reservatio men­
meonnak minden elővigyázata hasztalan volt, mert az áruló tális alapján jöhettek létre. Az eretnekek ellen felhozott
,,Justustt hálóját nem kerülhette ki. Az orthobox Pestrus ezen vád nem épen alaptalan, különben nem magyarázhatjuk
Siculus tudósítása szerint Justus Coloniaban Il-ik Justici­ meg a patriárchának a császári pecséttel igazolt menedék-
an us császártól szón megbízással nyert püspökséget, hogy levelét a paulicianus elöljáró részére, melynél fogva nyugod­
e községet védelmezze meg a paulicianusok túlkapásai ellen. tan visszatérhetett hitfeleihoz Episparisba. Az is megtör­
Minthogy Konstantinápolyból 690-kÖrül számos rendelet sür­ ténhetett, hogy megidóztetósónek kimenetele nem a fen-
gette a cibossai Paulicianusok üldözését; Titus tanítványai­ nebbi kedvező módon történt s igy önbiztositási szem­
val együtt sem kerülhette ki a vértanú halált, máglyán múlt pontból kényszerítve volt eltávozni az országból. Ezen fel­
ki épen azon a helyen, a hol hat évvel ezelőtt elődét kivé- tevés alapján érthető meg az is, hogy hitfelei miért terjed­
geztetó. így a Paulicianusok szektájának két elöljárója röyid tek el olyan gyorsan a Saracenok területén fekvő Mananalis
idő alatt martyr, E két elöljárónak szerencsétlen sorsa, a környéken A paulicianusok a görög birodalom terüle­
helyett, hogy a paulicianusok bátorságát és önbizalmát ki­ tén addig éltek békében, a mig a képek felett való küzde­
sebbítette volna, még fokozta, úgyannyira, hogy igen gyak­ lem ki nem fejlődött.
ran keresve-kevestók a martyrságot. A császári üldöző Tryphó, Gibbon, úgy mint Neander megegyeznek abban, hogy
a coloniai praelatus szemei nem kisérhették folytonos éber a képrombolók a paulicianusokkal rokonszenveztek. Szóval:
ügyelemmel a lelkesült pauliciánusokat. Egy bizonyos Pál a képek tisztelete — vagy nem tisztelete felett — a tö r­
nevű egyén, két fiával Gegnaesiussal és Theodorussal a vényes egyházban kifeljett küzdelem, a paulicianusok ügyét
partvidékre a Tris ós a Halys folyzm torkolata köze tele­ már az által is előmozdította, hogy némelyek e küzdelem­
pedett le s Episparist a szekta fővárosává tette, ide gyűjt­ ben hozzájuk csatlakoztak. Innen magyarázható meg azon
őén a szétszórva elő hizeket, s igy a paulicianismus elter­ körülmény, bogy a paulicianusokat együtt büntették a kép-
jedését az elnyomatás még elősegítette, rombolókkal.
A határszéli villongás Pál működése alatt ismét meg­ Ugyanerre az időre esik bizonyos János nevű ka-
újult teljes orŐvel. Walid kalifa Ármeniának és Kis-Ázsiá- tholikus Írónak „Oratio contra Paulicianosu czimü munkájá­
nak egy részét meghódította. A szektának harmadik prófé­ ban, a paulicianusok ellen való fellépése, a mely munkában
 425
rádolja őket tudatlansággal és előadja, hogy a paulicianis-
mus szektája az egyházból kiűzött képrombolókból áll. Ezen
iratnak szerzője egyszersmind kortársa volt Gegnaesiusnak
8 igy ínltehető, hogy a 745-ben meghalt Gegnaesius nem
hagyta a nevezett iratot megjegyzés nélkül.
Gegnaesius halála után, a szellem isteni adománya fe­
lett való régi küzdelem ismét előállott. Zachariás nevű fia
és utódával szemben egy bizonyos Josephus nevű egyen
lépett fel Epaphroditus név alatt. így a szektában kifejlett
két párt összeütközései szakadást idéztek elő. Most egy sa­
játságos esemény merült fe): ugyanis mind a két főnök,
híveivel együtt,'elhagyta a vidéket; a saracén lakosok közül
többen csatlakoztak hozzájuk, azt híven, hogy a görögökhöz
fognak menni. Azonban Zacharias híveit — az üldözésben
a legnagyobb veszély között, elhagyta s ez által elvoszté az
irányában tanúsított bizalmat annyira, hogy hívei többé nem
ismerték el pásztoruknak.
Miután Josephus — Epaphroditusnak csellel sikerült
üldözéseit kijátszani — visszatért ismét Mananalisba, majd
kevés idő elteltével Episparisba vonult, hol nagy kitüntetés­
sel fogadták. De ezen öröme csakhamar szomorúsággá vál­
tozott: a paulicianusok ellenségei, köztük egy Cricoraces
nevű kegyes császári hivatalnok, a paulicianusok episparisi
imaházát épen akkor, midőn benne nagy számmal össze
valának gyűlve kőrülvóteté és csaknem az egész közönséget
e)fogata s csak nagy nehezen sikerült Josephusnalc is el­
menekülni, Antiochián keresztül, Pisidiaba. így lőtt a pauli-
cianismus, a határszélről átültetve Kis-Ázsia szivébe.
Ezek az események IV-ik Constantinus idejére esnek,
ki mint hatalmas uralkodó és hadvezér erélyesen lépett fel
a képtisztolők ellen ; parancsából Cricoraches vezérlete alatt
minden kigondolható módon folyt az üldözés. Cedronos tör-
tünelmi művében omliti, hogy a császár, Josephus követői
közül többeket Thraciába bocsátott át, minek következtében
a paulicianismus még szélesebb körre terjedt ki, a nélkül,
hogy az összeköttetés a tkraciai és az armeniai testvérek
között megszűnt volna. Az említett historikus, Cedronos né­
zete szerint, a császárnak ezen áthelyezési intézkedése ab­
béi a szempontból történt, hogy birodalmában szüntesse meg
a viszályokat. Különben ezen tudósításra Petrus és Photius
után annyi megjegyzésünk van: hogy Cedronos ezen áthe­
lyezést összetévesztette egy későbbi colonistioval.
Josephus Epaphroditus meghalt Chortocopiuban 775
körül. Utódja Bánes lett Ryparos (csúnya) melléknévvel.
Alatta is megvolt a szekta belóletében a folytonos versen­
gés, a mi a liivők között levő testvéries viszony kifejlésót
nagy mértékben akadályozta, az erkölcsi és hit közösségi
életerejét veszélyeztette s bő táplálékot nyújtott a külön­
böző pártok és pártárnyalatok keletkezésére, mindezek a
körülmények, a pártok és pártáruyalatok, valamint a hívők­
ben a Bánes iránt kifejlett ellenszenv, elégséges volt arra,
hogy a szekta két pártra szakadjon: egy gnosticus. és egy
pali irányúra.
Ebben az időben a politikai viszonyok a szekta fejlő­
désére nézve, nagyon kedvezőleg alakultak, a mennyiben a
saracénok és a keresztyének között a viszony a lehető leg­
feszültebb lett. A Korán hívői az Abbassidák nemzetségéből
származó legkitűnőbb kalifák: Mohamed, Musa, Harum al
Raschid, Kis-Ázsiában, Ármeniában mind erólyesebben-eré-
lyesebben emelték fel szavukat és érvényesítették hatalmu­
kat a képek felett czivodó és igy meghasonlott görög ha­
talommal szemben.
A VlII-ik század utolsó felében, midőn a paulicianu­
sok külső megtámadtatása csaknem egészen megszűnt a bol-
viszálytól, a mely a szektát végveszéllyel fenyegette Dryinos
fia Sorgius védelmezte meg. Sergius, Galatiaban, Tavium vá­
rosa mellett, Halisban született. Neveltetését a paulicianu­
sok tél nyerte.
Sergiusrél Petrus Siculus a következőleg nyilatkozik:
„őt ostobaságáért gúnynak és az egyház romlásának kell
tartanunk44 s feljegyezte róla, hogy egy napon a Boze öreg
pauliciauus nő alakjában, az akkor meg buzgó katliolikus,
Sergius meglátogatta s az eretnekek szokása szerint, vele
vitatkozásba eredt; Sergius állításainak támogatására a
szent Íráshoz folyamodott; ezen eljárását a Bőse helyeselte,
sőt kifejezést is adott azon nézetének, hogy az írás titkait
bármelyik hivő szüksegképon és jogosan értelmezheti s hogy
a papok a hívőknek az irásmagyarázatát nem engedik meg,
az csak azért van, nehogy a hívők az igazság .elferdítésének
nyomára jöjjenek. Szóval, miután Sergius a biblia tüzetes
tanulmányozását és magyarázását megkezdette ™ Petrus
Siculus szerint — azonnal az eretnekség hálójába esett.
Ezen elbeszélésnek különben csak annyi történelmi jelentő­
sége van, hogy világosan kitűnik belőle a paulicianusok azon
eljárása, a melyet tanúsítottak ellenségeikkel szemben, h i­
vatkozván a hívők azon jogára, melynólfogva jogosultak az
irás olvasására és tanulmányozáséra.
(Folyt köv.J
N E C R O L O G .
Az erdélyi ref. egyházkerület napszámosai között so­
kan vannak, kiknek egyszerű, zajtalan, de áldásos életét
csak akkor ismerik meg nagyobb körben, mikor már kidül*
tek az élők sorából. Ilyen volt G e r g e l y S á m u e l luka-
ilenczfalvi iskolatanitó, ki fólszázadot meghaladó ideig mun­
kált az Űr szőlőjében Született Baczkó-Madarasou,
1801. február 14-én, s a maros'Vásárhelyi ref. collegium-
ban bölcsészeti és theologiai tanulmányait bevógezvén, szülő
helyén atyja nyomába lépett, ki szintén hosszú ideig volt
a b.-madarasi egyház tanítója. Gergely Sámuel 1835. évben
a luka-ilenczfalvi népes egyházba jött s azóta folyton itt
munkált s igy összesen 52 évig szolgálta a népoktatás és
nevelés szent ügyét, hallgatói osztatlan becsülése mellett!
A józanság, a szelídség, az emborszeretel, szorgalom
és rend e példánykópét valóban megillette a „tiszteietes"
név, melylyel hívei czimezték, a távolabbi vidéken is oly
nagyrabecsült férfiút Soha nem lankadó munkakedvvel,
egész odaadással vezette a népes gyülekezet osztatlan, ve­
gyes népiskoláját, vezette türelemmel, példásan és sok ered­
ménynyel, mert iskolája egyike volt a tractus legjobb iskoláinak!
 426
A régi kornak ezen kedves embere, a század első fe­
lében élt kitünobb egyházi férfiak nagy részével személyes
ismeretségben leven, most késő vónsógóben is álónk emlé­
kezettel beszélt gyakran érdekes dolgokat a már rég letűnt
szereplők életerői A pár óv óta gyöngélkedő öreget,
kit egyéb jó tulajdonai mellett mély vallásos kedély is
jellem zett: lelki erélyes szellemi ébersége soha sem hagyta
el, még a szeptember 18-diki derült őszi napon sem, mely
zárköve lett hosszu földi napjainak A negyed napi te­
metésen az egyházközség kicsinyei, nagyjai és a vidékiek
tömeges megjelenésükkel tiszteltek meg a jó öreg emlékét,
mely alkalommal Rákosi Lajos marosi esperes megható al­
kalmi beszedet tartott az elhunyt felett, alapigéül vovén:
Sámuel I. könyve harmadik részének 1 — 10, verseit, A
hallgatók szemeiben csillámló könyük méltán vegyültek az
agg nő, nyolcz nagykorú gyermek és huszonnégy unoka
könnyei közé.
Ilyen hiv és munkás, az Úr szavára hallgató „Sámuelt“
adjon az ég továbbra is a lukafalvi nemes ekklózsiának!
Lukatalvi.
KÜLÖNFÉLÉK.
Kolozsvár, 1883. deczember 1.
— A B aldácsi-alap kezelése ügyében a kerületi
meghatalmazottak közgyűlését gr. Lónyai Menyhért, mint
li. igazgatósági elnök, decz. 8-án Budapestre összehívta. A
közgyűlés feladata lesz választások utján pótolni két nagy
veszteséget, ha ugyan pótolhatók azok, gróf Degenfeld Im­
re helyett elnököt s Török Pál üresen maradott helyére
egy igazgatósági tagot kell választani. Az elnöki tisztre,
értesülésünk szerint, br. Kemény Gábor ő nagyméltósága
megnyerhetísóre kilátás ván. Az erdélyi egyházkerület ré ­
széről e közgyűlésben főt. Nagy Péter püspök úr s Szász
Domokos közjegyző fognak részt yenni.
— üSTemes peldaadások, T. Nagy Sándor, n.-ernyei
ref. pap, arról értesíti lapunkat, hogy br. Bálintit Józsofné,
sz. gr. Bóldi Georgine ő nagysága, r óm. k a t l i , h i t v a l ­
l á s ú ú r nő, ottani ref. templomunk kijavításához jelenté­
keny segedelemmel járult s a domestika javára is 10 frtot
adományozott. A presbyterium a nemes bárónő e nemes
tettéért hálás köszönetét nyilvánította. Ugyanazon egyház­
községünkben Erei Jakab izraelita, minden felszólítás nél­
kül kijelentette, hogy a domestika javára évenként fizetni
fog 1 frtot. Hasonló buzgalmat tanúsítnak az ügy iránt
feles számú oly nők is, kiknek férjük más hitfelekezet
tagja. Ez örvendetes jelenségeket, buzdító példák gyanánt
hozzuk nyilvánosságra,
— A d u n án tú li ref. eg y h ázk erü let, hogy pápai
főiskolájában levő theologiai. akadémiáját, ref. tanitóképez-
déjót s fogymnasiumát a zsinati közoktatási szervezet és
országos középiskolai törvény kívánalmainak megfelelőleg
rendezhesse be, a rendelkezésre álló összes jövedelmi forrá­
sok felhasználásán kívül, egy e czélra jövedelmező sorsjáték
rendezésének engedélyezését eszközölte ki a pénzügyminisz­
tériumnál. E sorsjáték 400 darab, összesen 12000 forint
Nyomatott Stein Jánosnál az ev. ref. főtanoda betűivel Kolozsvári
értékű nyeremónynyel rendeztetik, melyből a főnyeremény
4000 frt értékű arany és ezüst asztali készlet leend s a
húzás 1884-ik óv szept. 1-ón tartatik. Olvasóink pártfogá­
sába e nemes czólu sorsjátékot a legmelegebben ajánljuk,
— A n.-enyedi B ethlen-főtanoda theol. akadémiája
a jövő évi alapvizsgára s papi szigorlatra a következő thé-
mákat tűzte k i: 1) E g y h á z t ö r t é n e l m i feladat: Adas­
sák elő, hogy minő fogalom volt az úrvacsora felöl a nyolcz
első században? Minő véieménynyel lépett fel Paschasius
Radbertus? Kik és minő alapon támadták meg az ő véle­
ményét s mi eredménye lett végre a katholikus egyházban
az úrvacsora felett folyt vitáknak? 2. V a l l á s b ö l c s ó -
s z e t i feladat: Mi az alapja a dualismusnak a természet­
vallásokban ? Minő álalakulást szenved e dualismus az er­
kölcsi vallásokban? Miben áll az Zarathustra vallásának
dualisma ? Vannak-e dualistikus vonások az eredeti és
középkori keresztyénségbon ? Mi különbség van a keresz­
tyen és a Zend vallás dualismusa között? 3. H i t t a n i
feladat: Készíttessék közönséges népiskolát végzett növen­
dékek felfogásához mórt tanítás ezen thema felől: Miféle
tulajdonsága az embernek a vallás ? Honnan magyarázható
ki a vallások tapasztalt sokfélesége s ezzel kapcsolatban
mutattassék ki a vallás eredetének emberi (subjectiv) és
isteni (objectiv) kútfeje. 4. B i b 1i a-t h e o 1 o g i ai feladat:
Adassák elő: Hány redactioban maradott reánk a dekalo-
gus ? Melyik a régibb? Milyen lehetett legrégibb alakjában?
Helyes-e a „parancsolat elnevezés“ ? Hogy osztották fel a
különböző felekezetek? Irhat-e Mózes eredeti alakjában?
A dekalogus fontossága miben áll? 5. E g y h á z i b e ­
s z é d s z e r k e s z t é s é r e : 2. Thimoth II. 3— 7.
FŐTISZT. NAGY PÉTER PÜSPÖK ÚR A KÖVETKEZŐ
KÖRÖZVÉNYEKET BOCSÁTOTTA K I:
Köröztetnek:
1233— 1883. A n . - s z e b e n i e g y h á z m e g y é b e n
a m i k e u z á s z i p a p i á l l o m á s negyed ízben. A megvá­
lasztott, a remélhetőleg közelebbről létesítendő államiskola
felállításáig, rendesen tanítani köteles s ezér t — a mi gt a-
nitand — élvezi az eddigi tanítói javadalmakat. Fizetése, a
papi: 394 frt 80 kr, a tanítói 193 frt 30 kr. Összesen
588 frt 10 krra van becsülve; ezen kívül stóla, tisztessé­
ges lakás új gazdasági épületekkel, terjedelmes kerttel. P á ­
l y á z a t i h a t á r n a p : a jövő 1884-ik óv január hava 15-
ike. Folyamodványok t. t. K e l e c s ó n y i K á r o l y esperes
afiához Alamorra (u. p. Ladaruos) küldendők.
1224— 1883. Az e r d ő v i d é k i e g y h á z m e g y é ­
b e n a b o d o s i k á n t o r - t a n í t ó i á l l o m á s . Javadalma:
50 kai. ősz, 50 kai. tavasz gabona; 3 frt oszpora; 5 v.
ősz, 5 v. tavasz a vékásoktól; 18 terű fa; 10 véka férőjü
szántó és két terűre való kaszáló haszonélvezete ; tandíj
minden gyermektől 50 kr, más felekezetitektől 1 frt; stó-
ladij minden gyermek temetéséért, kinek szülői oszpora
vagy kepefizetők 50 k r ; lakás gazdasági épületekkel; lego-
lósi jog 4 nagy, 10 apró marhára. P á l y á z a t i h a t á r ­
n a p : deczember vége, Polyamodványok t. t. S á s z J ó ­
z s e f esperes afiához Bibarczfalvára (u. posta Baróth) kül­
dendők.
Kolozsvárt, 1883. nov. 30.
XIII. évfolyam. Kolozsvárit, 1883. Deczember 0.
P B O T E S T Á N S KÖZLÖNY.EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP.
M EGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.
SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS:
b.-farkas utcza 16 szám, hová a lap szellemi s anyagi ügyeit
illetj minden küldemények czimzendők,
ELŐFIZETÉSI ÁR :
Egész évre 6 frfc., félévre 8 frt,, évnegyedre 1 frt. 5 0 kr.
j^E L E L Ő S SZ E R K E SZ T Ő ÉS K IA D Ó
Egy test és egy lélek vagytok.
T a r ta lo m : Püspöki fizetés. Sz. B. — Szász Károly püs­
pöki jelöltsége. — Még annyira nem vagyunk. Bierbrunner Gusz­
táv. — A paulicianusok szektája (Egyháztörténelmi tanulmány.)
Nagy József. — Különfélék.
PÜSPÖKI FIZETÉS.
Dunamelléki egyházkerületünk püspöki szókének
betöltéséről lévén szó s a kérdéssel még a politikai
lapok is síimen foglalkozván, e megemlékezés rend­
jén azt is számitgatják, hogy mi lesz az oda megválasz­
tandó püspök — fizetése. Elég messzi hátul álló kér­
dés ugyan, a mikor arról a nagy, szép, dicsőséges
elhivatásról beszélünk, a melyet egy magyar kálvi­
nista püspök állásához és egyéniségéhez kötni sze­
retünk ; de mindenesetre meglevő s a vele kapcsolat­
ban álló körülményeknél fogva, nem is épen egészen
ignoralható egy kérdés. Ránk nézve is ezúttal ac-
tualitást az ügy az által nyer, hogy a lapok hirle-
lóse szerint, a kormány, ha a prot. püspökök is fel­
ső házi tagokká lesznek, fejenként ötezer forinttal
kívánja ezeket dotálni.
Egyáltalán nem vagyunk abban az előnyös hely­
zetben, hogy e hir megbízhatósága felől alapos tu ­
domással rendelkezhetnénk s magának az állítólagos
kormányi szándéknak léteiéről is, ha létezik, csak ez
újdonságból merítettünk tudomást. De ha ez esetben,
kivételesen valót talál az újságos hir szólaní s a
kormány szándéka csakugyan az, hogy püspökeink­
nek, akármi czimen és ily módon fizetést adjon, ahhoz úgy
hiszem, nemcsak a kormány, esetleg a törvényhozás,
hanem a protestáns egyház akarata is megkivánta-
tik. E két tényezőnek találkozása pedig sem a ter­
49. zsám
KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.
HIRDETÉSI DIJAK
kétszer hasábozott garmond sor vagy annak tere 5 kr. Bé-
lyegdij minden beigtatás után 30 kr.
Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél külön kedvez­
ményt nyújt a kiadóhivatal.
-V*
T U L A J D O N O S S z á S Z I D O M C lO lS O S .
Eféz. IV. 4.
mészet, sem az ember-világ törvényei szerint nem
szüksógkópeni.
Mi a „kálvinista fizetés" hagyományos mértékét,
mint annak jelzőjét becsüljük nagyra, hogy egy­
házunk szolgái, a midőn ily fizetések mellett is vál­
lalkoznak tisztük betöltésére, evvel bizonyságát szol­
gáltatják annak, hogy él ó^hat bennük valami, a mi
a világi jutalom szűkös voltát sokra, nagyra pótol­
ja : az a közszellem, a mely a csekély erők megfe­
szítésével tartja főn magunk áldozatával a magunk
egyházát és intézményeit s a mely a csekély java­
dalmak mellett is szolgálatra serkenti papjainkat,
tanárainkat. Fonttal meg nem mérhető ugyan ez a
valami, de bizonyítéka annak, hogy autonómiánkért
árt is készek vagyunk fizetni.
Ám a világ javainak sorában a szellemi érté­
keket becsülvén mindenekfölött valókként, természe­
tes, hogy a szellemi munka bérét is a lehető leg­
magasabbra kívánnék fokozni s igy a kálvinista sze­
génységet csak kényszerűségnek, de nem szüksógké-
pinek valljuk, óhajtván, hogy egyházunk szellemi
munkásai a lehető legfényesebb javadalmazásban
rószesittessenek.
És első sorban püspökeink, egyházunk legna-
gypbb dignitásának hordozói, az egész egyház kép­
viselői, a kik állásuk, egyházi és társadalmi rang­
fokozatuk s evvel mindenirányu befolyásuk mértékét
is jelentékenyen fokozhatnák, ha nem volnának kény­
telenek minden nyomon érezni a szegénységet s a
kiket a nagy világ bizonynyal még előnyösebben ítél­
ne meg, ha egyónisógök kitűnőségét nem csorbítaná
sokszorosan vagyoni állapotaik korlátozottsága. A köz­
felfogás nem igen igazságos, de nagyon is szokásos
ítélete szerint nem csak a barátot, hanem a püs­
 428
pököt is ruhája teszi s azok, a kik ma a szegény
kálvinista püspököt s bene egyházát csak félvállról
tekintik, készséggel meghajolnának az előtt a püspök
előtt, a kinek az is .volna, mit aprítani a tejbe.
Meghajolnának az ember előtt, többre tartanák egy­
házát, a melynek személyére s a társadalmi tekin­
tély befolyássá válnék, nem csak az egyház, nem csak
a társadalom, hanem az állam szemében is.
Arról nem álmadozhatunk, hogy hazánkban e
tekintetben valaha is versenyezhessenek a mi püspö­
keink a katholikusokéval— de több, mint valószínű,
hogy megfosztva ezeket aránytalanul nagy javadal­
maiktól s ellátva azokat csak valamennyire is tekin­
télyes vagyonnal: a távolság közöttük nemcsak te­
kintélyre, hanem világi, politikai befolyásra nézve is
nem fogna épen oly nagy maradni.
Sőt előnyösöbbé téve világi tekintetben püs­
pökeink állását, emelnök egyszersmind papjaink ér­
telmi és erkölcsi színvonalát is, mert olyan pálya,
a melyen ilyen pálma kínálkoznék, egészében kecseg­
tetőbbé, vonzóbbá fogna válni a kiválóbb tehetségek
számára is, a mi ismét a szukád. gondolkodás, az
alkotmányos érzület, a nemzetiséghez való hűség ja­
vára válnék.
Mi belenyugszunk tehát szegénységünkbe, sőt
látjuk is ennek szép és emelő oldalát, de mind a
protestantismus, mind a nemzetiség érdekében sze­
retnék vagyoni viszonyaink javulását, mert ismerjük
és elismerjük azt a nagy visszahatást, mely éhből a
szellemiekre is származnék.
Ám, mindez elismert előnyök mellett sem tud­
nánk arra szavazni, hogy a magyar reformált egy­
ház püspökét akármiféle kormány is javadalmazza.
Azt a veszélyt, mely ebhői a kormáuyilng javadal­
mazott református püspökökre függetlenségüket, azaz
saját egyházuktól való függésüket illetőleg, szár­
mazhatnék, igen is nagy és drága árnak tartanók
az állás jelentőségének emelkedéséért, mely vele jár­
hatna.
Á protestáns ^om engedi, nem en­
gedeti. ' _0jí na egyház hivatalosa mástól, mint
Cötuus kizárólag magától az egyháztól, bármi te­
kintetben is, függésbeu legyen. Az legyen más va­
lami egyéb, de nem protestáns püspök, a ki kol­
dus vagy semmi javadalmazás mellett is, nem ezt
az egyetlen és semmi más földi hatalomtól való füg-.
gést nem tartja kötelességének és dicsőségének —
gyönyörűséges igájának.
Ha a magyar állam csakugyan he találná lát­
ni azt a viszonylagos igaztalanságot, melyet a múlt­
ban felekezetűnk irányában elkövetett; ha tudatára
fogna ébredni annak, hogy mindazt a szolgálatot,
melyet a magyar protestáns egyháznak jogi és va­
gyoni helyzetére nézve tenne a magyar nemzetiség­
nek, alkotmányosságnak és culturának tenné: java­
dalmazza a magyar protestáns egyházat megfelelő
és tehetsége szerinti mértékben, majd az egyház bi-
zouynyal ismerni fogja saját legjobb érdekét s püs­
pökeit is állásukhoz és hivatásukhoz illően fogja,
igy gyarapodott erejéből, jutalmazni, az államnak is
bizony nyal nevezetes hasznára, de a magyar protes­
táns egyház semminemű kormánytól el nem fogad­
hatja, hogy püspökei, akármilyen fényes dotatioórt
is, csak legtávolabbról is függhessenek mástól, mint
egyedül és kizárólag saját egyházuktól.
Sz. B.
Szász Károly püspöki jelöltsége.
Y i z s o l y i G u s z t á v , a dunamelléki egyházkerület
segédgondnoka, e hó 5-ón értekezletet hivott össze az egy­
házkerület püspöki székének betöltése tárgyában. Az érte­
kezleten, — melyen az arra hivatottak voltak tanácskozan-
dók a felől, hogy kit helyezzen közbizalmuk a nagy emlékű
Török Pál — fájdalom — oly lesujtólag megürült székébe
— igen sokan vettek részt, köztük a kerület 8 egyházme­
gyéje közül hatnak esperesei és segédgondnokai, valamint
a világiak legtekintélyesebbjei.
Az értekezlet egyhangúlag kimondta» hogy a j e l ö l t ­
s é g e l f o g a d á s á r a S z á s z K á r o l y mi n. t a n á c s o s t
k é r i k f ö I, s Y i z s o 1y i G. és S í p o s Pál tolmácsolták
az órtekez’et óhaját — Szász Károlylyal szomben. Az érte­
kezlet lefolyásáról jövő számunkban részletes tudósítást ho­
zunk. Addig is adjuk Szász Károly beszédét, melyet válasz -
kép adott, a következőkben:
Tisztelt Uraim, barátaim 1 Nem mondom, mert elle­
nemre van iniuden kétszinüsködés és tettetés, hogy felszó­
lítástól*: egészen meglepő s készületlenül talál. Az időszaki
sajtó, mely természeténél lógva, minden hirt felkap s min­
den dologban irányadó szót követel magának, gondoskodott
róla, hogy felhivástok ne lepjen meg. Alig zárult be a sir
nagyérdemű s folejt.hetetlen püspökünk fölött s a friss hant
még meg sem szikkadt rajta, mikor a napilapok már siettek
utódjáról gondoskodni s a többi közt az ón nevemet is
emlegették.
Nem vonom kétségbe a sajtó jogát ehhez; a nyilvá­
nosság s a sajtószabadság mai korában mindenkinek szabad
is, módjában is van a maga véleményét nyilvánítani. Csak
oly dolgokban, melyekben az illetékesség meg van határozva
s az elhatározás joga bizonyos testületeké, ne követeljen
magának a sajtó többet, mint a mi őt megilleti. Szabad
neki, előlegesen és utólagosan, bírálni pl. az akadémia vagy
bármely más testület jelöltjeit és választásait, vagy pl, a
miniszterválság alkalmával a miniszteri kombinációkat, vagy
országgyűlési választásoknál a képviselőjelölteket s ítélni
elevenek és holtak, meg sem szülöttek vagy halva szülöttek
felett, „senki tőle e jogát el nem veszi“, de viszont ő sem
veheti el az illetékes testületektől a határozás, a választás
jogát.
Meg kell mégis vallanom, hogy a napi sajtó időelőtfci
felszólalásai engem kellemetlenül érintettek; részint, mert
idő előtti felszólalásokban és kandidálgatásokban némi ke­
gyetlenséget éreztem egyfelől az elhunyt iránt, kinek üresen
maradt helyét oly nagyon siettek betölteni, & kinek a helyét
mi még soká, igen soká betölthotetlennek fogjuk erezni;
másfelől a kijelölésre és választásra egyedül jogosult testü-
leteink, egyházkerületünk 249 egyháza iránt, melyeknek meg
arra sem adtak időt, hogy a nagy csapásból valamennyire
magokhoz jőjenek, összeszedjék magokat s megállapítsák
 429
gondolataikat, s kellemetlenül érintettek e felszólalások,
megvallom, azért is, mert nevemet — minden általam adott
ok nélkül — a közvita martalékául dobták oly téren, me­
lyet erre illetékesnek nem ismerhetek el s melyen nyilat­
kozni nem véltem magamnak megengedhetni. Csak o mai
alkalmat használom föl annak kijelentésére, hogy nekem e
hírlapi felszólalásokban, történtek legyen mellettem vagy
ellenem, s más jelöltek mellett vagy ellen, nemcsak semmi
részem, sem közvetlen, sem közvetöleg, de rólok előleges
tudomásom sem volt s én azokat, ugy mint akárki, csak
mikor megjelentek, nyomtatásban olvastam.
Most állok először egy illetékes, bár nem még
magára a választásra jogosult, de a választásnak némileg
irányt adni mindenesetre hivatott férfiak tisztes gyülekezete
előtt — , s ha maga a fölhívás, mint mondám, nem volt is
váratlan egészen, engedjétek megváltanom, hogy mégis van
benne valami, a mi meglep s a mire teljességgel nem voltain
elkészülve.
A mi meglep, a mit nem vártam, hogy e n n y i e n ,
hogy egyházkerületünk ennyi kiváló tagja s vezérférfia egye­
süljön abban az óhajtásban, a melyet csak az imént tol­
mácsoltatok előttem, engem látni egyházkerületünk püspöki
székén. És ha a ti óhajtásotok, tisztelt barátim, nem is
fog egyházaink többségénél az általatok remélt, ingemet ag­
godalomba ejtő visszhangra találni, ha általatok emlegetett
püspökségem csak ennél a ti Jelkeitekben élő kijelölésnél
marad is : nekem örökre becses és felejthetetlen marad az,
hogy ez egyházkerület legjobbjai közül ennyieknek barátsá­
gát, jó véleményét és bizalmát bírhattam,
Fogadjátok már ezért is szivem mélyéből eredő s on­
nan holtomig ki sem irtható hálámat.
Harminczket éve múlt a nyáron, hogy a gömörí egy­
házmegyében letett első papi szigorlatom után, b. eml.
Apostol Pál tiszáninneni superintendons, a palástot nya­
kamba akasztotta s engem a papi hivatalba exmittált s a
rimaszombati egyházba káplánul rendelt. Es huszonnyolez
éve múlt a nyáron, hogy mint megválasztott és beigtatott
kézdivásárholyi lelkész, az erdélyi egyházkerület kolozsvári
zsinatján nyilvánosan kiállott második papi szigorlatom
után, a nagy emlékű Bodola Sámuel és az esperesi kar, a
gyülekezet előtt a belső farkas utczai templom kövén tér-
delőt, a kezeknek fejre vetése által, a papi hivatalra fel­
szentelt. És 26 éve lesz nóbány hó múlva, hogy a duna-
melléki egyházkerület papi testületének tagja lettem, miután
előbb már három évet, mint tanár szolgáltam e kerületben.
De e félembercletnél hosszabb időből csak tizennégy évet
töltöttem tényleg lelkészi s egy kis részben esperesi szol­
gálatban — s tizenhat éve már, hogy a gyakorlati papi
működés teréről lelépve, bár papi jellegemet s minőségemet
megtartva, állami szolgálatba vagyok. Nem hiúság, vagy
nagyravágyás vezetett; mert ti tudjátok, hogy tiszteletes
czimemet minden más, világi czimnól és rangnál többre tar­
tottam — s magam kértem az egyházkerületet, hogy en­
gem, állásom külső változása daczára, papi tanácsbirái so­
rában kegyeskedjék megtartani, valamint a zsinati törvé­
nyek meghozása és szentesítése után a fotiszteletü conven-
tet, hogy papi jellegem fon tartását engedje meg. S miután
ez akkor s most újabban is kimondatott, Örömmel vettem
részt tanácskozásaitokban, munkáitokban, örömmel vállaltam
el megtisztelő megbízásaitokat s mindig megújuló lelki öröm­
mel vettem vállamra — ha alkalom adatott rá — a papi
palástot, hogy kisdedeket kereszteljek, házasulandókat eskes­
sek vagy a papi székben a tanitás-, a koporsók fölött a
vigasztalás igéjét szóljam. Emlitsem-e papi s általában egy­
házirodalmi dolgozataimat, melyektől egyéb irodalmi mun­
kásságom mellett azóta sem szűntem meg, mióta a gyakor­
ló papságtól megváltam s melyekbon csak a közelebbi
években megjelent papi dolgozataimban is —, egyházi és
hitbeli álláspontom mindenki előtt világosan áll s nőm utol­
só örömöm, hogy egyik imakönyvemből a protestáns nők
ezrei imádkoznak ma is, s templomi dolgozataimat szolga-
társaim közül sokan használják. így, papi minőségem és
szolgálatom folytonosságát s gyakorlatát az utóbbi 16 óv
alatt is fentartottam, minden egyéb czél nélkül — csak a
papi szolgálat iránti szeretőiből s azon —* szivemből ki
nem irtható remény sugallatára, hogy egykor még ifjúsá­
gom választott pályájára., ha agguló koromban is, mint egy
csöndes vóvpartra, visszatérhetek.
Hogy ez előszeretettel kedvelt pályát, férfi kiróni de­
lén, akkor még erőim teljében meg is elhagytam a hoz,
mint mondják, hűtlen lettem : annak két oka volt.
Egyik, a mit Pál apostol Timotheusnak irt: (Tim. V.
8.) „Ha valaki az övéire s főképen háza népére gondot
nem visel, az a hitet megtagadta s alábbvaló hitetlennél.“
Gyermekeim voltak, fiaim és leányaim ; s hivatalom, egy —
bár bnzgó és virágzó s előttem kedves de oly egyház­
hoz kötött, melyben gyermekeim magasabb kiképzésre mó­
dot nyújtó iskolák hiányoztak.
A másik kevesbbé alanyi ok, mert attól a férfiútól
nyertem meghívást u minisztériumba belépésre, b. Eötvös­
től, a kinek oldala mellett, vele együtt a vallás és az is­
kola s általában a közművelődés érdekében munkálkodni
nem csak magamra nézve tarthattam szerencsének, de hasz-
nosnak az egyházra és iskolára nézve is, s igy tulajdonkép
azon fjgfőbb érdekek szolgálatában maradhattam, a melyek­
nek ifjúi lelkesedéssel szenteltem vala életemet, s melyek­
től engem, az apóstól szava szerint „sem emberek, sem
hatalmasságok, sem mélység, sem magasság“ cl nem sza­
kíthatott.
És bármit ítéljenek is mások különböző szempontjaik
szerint, tizenhat évi munkásságom felül a minisztériumban,
engem megnyugtat az öntudat, hogy én erőm javát ott is,
az egyház s iskola s jelesen protenstíns egyházunk és isko­
lánk felvirágoztatására fordítottam s hűtelennó ahoz, a mire
papi eskümben ezelőtt harmincz évvel megesküd tóm, soha
sem gondolattal, sem tettel egy perczig som lettem; és ha
tovább is ott maradok, a hol vagyok, remóllem és igyek­
szem is, hogy az egyház és iskola ügyének való szolgála­
tom, tehetségeim csekély mértéke szerint, ezután se legyen
egészen meddő és haszontalan.
De azt hiszem, ti sem ily visszaemlékezéseket, és elmél­
kedéseket hanem egyenes választ vártok tőlem felhivatásotokra.
Ezzel nemakarok adósotok maradni s ebben is oly őszinte le­
szek, mint voltam mindenben egész életemben mindig, sok­
szor a magam kárára is.
Egyenesen kimondom tehát, hogy bármily örömmel
tölt el felhívásotok, látva benne barátságtok és bizalmatok
jelét, — de még sokkal nagyobb aggodalommal.
Aggodalommal s£,ját magam s mindenek fölött egyház-
kerületünk érdeke miatt.
Hogy magamnak nincs érdekében jelenlegi állásomat
mással cserélni föl: azt talán hivalkodás nélkül mondhatom.
Férfi korom lejtőre ért, s a ritkuló lornbu fát, melynek felső
ághegyei rzáradni kezdenek már, uj talajba átültetni min­
dig bajos. Állásom a minisztériumban oly miniszter mellett,
kinek nem csak bizalmával, de barátságával is dicsekedhe­
tett!, kinek kulturális törekvései s európai széles látkörü
eszméi iránt nemcsak rokonszenvvel, de lelkesedéssel is vi­
seltetem s azoktól teljesen át vagyok hatva, a ki nekem
talán munkaerőmet s képességemet túlbecsülve, oly állást
teremtett maga mellett »s oly kellemes viszonyokat nyújt
*
 430
bizalmával, a minők az úgynevezett bureaukratiában csak
kivételesen találhatók: állásom, mely módot nyújt nekem
épen azon eszmék szolgálatában dolgozni, melyek egész éle­
temet betöltötték, melyeknek mint tanár és mint pap, mint
ember és mint iró,* lelkem legjobb erőimet szenteltem, —
s végre állásom, mely anyagilag is oly előnyöket nyújt, mi­
nőket egy protenstans pap csak ritkán érhet el s melyek
engem még munkaképességem csökkente esetére s csudála-
tomat még holtom utánra is teljesen biztosítják : ez állás
mondom, egyáltalában nem sürget s nem ösztönöz, sőt nem
is tanácsolja, hogy változtassak rajta.
Pedig van egy előnye, melyet még nem is említet­
tem, mely pedig — nekem legalább — fölér mind a töb­
bivel. Kiáltásba helyezi, életem vógéveire, a nyugalmat.
Azt hiszem, dicsekedós nélkül mondhatom, hogy sokat dol­
goztam életemben s folytonos munkába töltöttem napjaimat
(a mivel nem akarom azt mondani, hogy életem szintoly
hasznos is volt; mint munkás; miénk az igyekezet, a siker
Istentől van.) Fáradt vagyok; s miután az államszolgálat
természete megengedi bizonyos évelt letelte után a nyugal­
mat, ez, megvallom, engem is erősen kecsegtet. Nem tót­
ién nyugalmat értek, hanoin csak mentességet minden hi­
vatali nyűgtől s a szabadságot kedvem és erőm szerint ren­
dezni be a munka és nyugalom óráit; egy szóval olyant a
minőről Arany Jánosunk szólott:
Egy kis független nyugalmat,
Molyben a dal megfoganhat,
Muukós, vidám Öregséget,
Hol, mit kezdtem, abban véget
S ettől a reménytől, utóbbi éveim e kecsegtető bol­
dog álmától kell lemondanom, ha most pályát változtatok.
A püspöki — s a mi vole szüksógkep össze van kötve a
lelkészi — hivatal nem enged nyugalomba vonulást. A
küzdőt ren, a munka terén kell maradni az utolsó lehellotig,
mig a fegyvert, mig a zászlót a halál ki nem csavarja ke­
zünkből, Előttem áll a Török Pál példája — s ón gyöngé­
nek és fáradtnak érzem magamat arra, hogy azt q óltóan
követhessem.
Mindamellett nem vagyok az az ember, nem is vol­
tam soha, a ki, mikor a kötelesség nevében hívtak, a ma­
ga kényelmétől és jobblótétől kérjen tanácsot. S ha ti en­
gem meg tudtok nyugtatni azok felől az aggodalmak felől,
melyek egyházkerületünk miatt háborgatnak, a saját ma-
gam miattiakat majd csak lecsöndesitem magamban én.
Ámde ezen aggodalmaknak is enmagamban és szemé­
lyi tekintetekben van a forrásuk; egy szóba foglalva, igy
fejezhetők k i : képes volnék-e megfelelni a rám ruházandó
tisztnek s abban az egyházkerület jogos várakozásának?
És itt nehéz helyzetbe jutottam ; önmagámnak kell
bírálatot tartanom magam fölött; s ha bírálatom igen eny­
he talál lenni, az önszerotet sugallatának s önámitásnak
vagy épen önszópitósnek látszhatik ; ha igazságos, akkor a
ti barátságtok és bizodalmátok azt túlságosnak mondhttja
s azt követelheti, hogy annak ne én, hanem ti — s vég-
elemzésben az egyházkerület s annak összes egyházai le­
gyenek a bírái. Én ez utolsó bírálatot természetesen elfo­
gadom, de kötelességet mulasztanék, ha e legfőbb birámat,
az egyházkerületet, általatok nem figyelmeztetném, a mi tá­
ján nem tűnik szemébe a felületes szemlélőnek, de a mit
ón magamban igaznak érzek — mert bocsássátok meg, az
öntudatos és elfogulatlan ember, a ki magát vizsgálni meg­
szokta, önmagának mégis a legjobb bírája. S itt ünnepé­
lyesen kijelentem, legyen birám a miudenoket látó Isten,
hogy azokban, a miket mondandó vagyok, igyekszem őszinte
lenni, egyaránt távol tartva magamat a dicsekedóstől és az
álszerénységtől, Szerény és alázatos lenni — mint ember­
nek s mint papnak kétszeresen is — kötelességem, de az
álszerénységet, a „qui se nequiter humiliata-ot a képmu­
tatás legundokabb neménok tartom.
Kételkedem, hogy a püspöki s az avval együtt járó
lelkészi hivatalnak megtudnék-e felelni: először is azért,
mert tizenhat év alatt, bár némi csekély részem volt is a
lelkészi functiokban, az egyházi kormányzatban, azok gya­
korlatából mégis annyira kijöttem, hogy a kérdés, bele fo­
gom-e abba magamat annyira találhatni, mint az, a ki
folytonosan a tényleges lelkészkedés s az egyházi kormány­
zat terén működött. Mondtam már, vén fát átültetni min­
dig, a legkedvezőbb talajviszonyzk mellett is, koczkáztatott
kísérlet s nekem még nagyon számot kell vetni magammal,
elszánhatom-e magamat e kísérletre, tudván, (s ez lelkiis­
meretbe vágó dolog) hogy a kísérlet árát az egyházkerület
adhatja meg.
De még ennél sokkal nagyobb aggodalmam is van s
nem tudom hamarjában, hogyan fejezzem ki azt, hogy meg­
értessem, de félre ne értessem.
Én, mint püspök, az ellenemben már is felmerült s
a nyilvánosság előtt is kifejezést nyert kifogásokkal szem­
ben, csak úgy remélek hasznosan, sikerrel és áldásosán
működhetni, ha az összes egyházkerület bizalmára és tá­
mogatására számíthatok. Nem értek ez alatt egyhangú meg­
választatást: olyan nincsen; a „consensus omnium“, jól tu ­
dom, nem érhető ol. De személyemért orvosolhatatlan v i­
szályoknak, elkeseredett párttusáknak, az egyházkerületben
éveken át, talán évtizedig fennmaradó személyes gyű­
lölködéseknek, valóságos szakadásnak tenni ki az egyház-
kerületet ; ez valóban lelkiismeretlen és megbocsáthatatlan
vétség volna, melynek én magamat eszközül semmi czim
alatt nem adom oda. íme, már azt is emlegetik, hogy eset­
leges megválasztatásom törvénytelen volna, mert nem va­
gyok fungens ekklózsiás pap. E kérdés egyházjogi elbírá­
lása nem reám tartozik; de engem érint a jelenség, hogy
megválasztatásom ellen esetleg oly fegyverek villogtatnának
s oly rugók hozatnának mozgásba, melyek nemcsak az én
nyugalmamat — mit tesz az? de az egyházkerület nyugal­
mát is hosszú időre megzavarhatnák s azzal az én üdvös
működésemet is lehetetlenné tennék. Képzeljetek barátim
egyházkerületet, melyben elnökfcársával, püspök a közgyűlés
egyik, talán tekintélyes kisebbséget alkotó részével, folyto­
nos versengésben, nem mondom gyűlölködésben állana. Nem
az elvek harczától, nem a tisztességes s alkotmányos el­
lenzéktől félek. Elvek harczának lenni kell, bár ez is egé­
szen más kinézésű az egyházi, mint a politikai téren ;
ellenzéknek lenni kell, bár az sem szokott, eddig legalább,
pártként szervezkedni és sorakozni egyházi életünk küzdő
terein, mini a politikáin. Nekünk egyes kérdésekben eltérő,
talán ellentétes nézetek mellett is, szeretettel, kölcsönös
bizalommal kell ügyeinket intéznünk, Az egyház hajója kül­
ső viharokat kiállhat, — mint kiállott századokon át s ha
kell kiálland ezután is — de ha belső szakadástól recsegnek
bordái, jaj neki! el kell sülyednie.
Ennek én ne legyek oka! Mert ha becsülettel futot­
tam eddig szerény, de öntudatos életpályámat, nem akarok
azzal az önváddal menni síromba, hogy a mi legszebb volt
előttem, egyházamnak kárt okoztam.
Azért barátim, nézzetek jól körül; vegyétek számba a
választás esélyeit — nem a szám- és névszerinti végered­
ményre nézve, mert az mindegy — hanem a benne hasz­
nál« ndó eszközökre, az általa felhívandó mozdulatokra, s az
erkölcsi eredményre nézve. S ha a kilátások e tekintetben
nem mutatkoznak kedvezőknek, hagyjátok abba. Készemről
— bár a legjobb értelembe veszem Pál apostolnak Timo-
 431
theuskoz intézett szavát, hogy „a ki püspökséget kíván, ¡6
munkát kiván“ — nem kerestem a püspökséget s ma sem
kívánom azt magamnak. Nekem meg van a magam munka-
köre, a hivatalos életben s az irodalomban, a hol hitem sze­
rin t egyaránt működhetem s legjobb akaratom szerint mű­
ködöm is egyházunk és tanügytink érdekében; sőt meg van
a magam, bár csekély működési térem magában az egyház­
ban is, mint tanácsbirónak s egyetemes tanügyi bizottsá­
gunk tagjának; s én ezekkel — erőm csekély s már-már
lankadni kezdő voltának érzetében meg is elégedtem; a mit
birok, azt a közbizalomnak köszönöm — s a közbizalom
nak azt a legnagyobb jelét, melyet nekem most a ti barát­
ságotok felajánl, nem követelbetem magamnak, és megadva
is, csak úgy fogadhatnám el, ha épen ecsetelt aggodalmaim
alaptalanoknak bizonyulnának s belőle egyházkerületünkre
kár és veszély nem háromlanék.
Őszintén kimondom, hogy ha ezek után is szándéko­
tok mellett maradnátok, de a szavazatok vedréből nevem ki­
sebbséggel jönne ki — a mit, meggondolva, hogy a püs­
pöki dicső állásra nálam érdemesebbek is vannak, valószí­
nűnek kell tartanom, azt magamra nézve szégyennek nem
tartanám ; sőt büszkeségem és dicsekedésem már az is, hogy
ti engem erre érdemesnek tartottatok, s még inkább az
volna, ha csak tiz-husz egyház is bizalmával tisztelne meg;
mert tudom, hogy ha kisebbségben maradtok nézetetek k-*l,
ti a megválasztandó s mindenesetre érdemes férfiút biza­
lommal fogjátok körülvenni püspöki székében s minden erő*
tökkel támogatni egyházunk javára intézendő törekvéseiben
s nagy és szent, de szintoly nehéz feladataiban.
Az ellenkező esetben pedig, ha t. i. az egyházak több-
ségo körűiéin csoportosulna, én az engem érheiő válas/tás
elfogadására csak egyetlen feltételt tűzök ki s ez az: hogy
egyházaink többsége az önként, minden — bár erkölcsi
kényszer nélkül — saját ösztönéből igazán akarja; mert
azt [előre is kimondom, hogy ha az első választással álta­
lános többség nem éretnék e), magamat második választás
alá semmi esetre sem bocsátandom; mert egy ilyetén vá­
lasztási eredményben annak világos és czáfolhatatlan bn
zonyságát látnám, kelleno látnom, hogy egyházaink többsé­
ge nem akar engem, nem engem akar „püspökének“ s azt
hogy egy szűkebb választás alkalmával a saját jelöltjéből
elütött kisebbség szükségből rám adná szavaz .tá , annál Ice-
vésbté vehetaóm üdvös mű köd hetese in hiztosité váal. m nól
inkább meg vagyok győződve, hogy a szóban levő többi je­
löltek bármelyike leend is megválasztva, nálam érdemesebb,
mindenesetre pedig alkalmasabb leend a püsp >ki s/éicre.
Ha mindezek mellett is fenntartják jelöltségemet,, meg­
hajtok akaratotok előtt, mint meg fogok hajolni egyházaink
többségének akarata előtt. is.
Nektek pedig bizalmatok, jóindulatotok és barátságtok
már csak ez.-n tanujelét is — melyre magamat alig erez­
hetem érdemesnek — hálás szívvel köszönöm ; s akármi le­
gyen további elhatározástok, s akár minők legyenek a vá­
lasztás esélyei: a ti jóságotok örökre szivembe vésve marad!
Még annyira nem vagyunk.
A porosz s általában a németországi protestáns egy­
házban gyakran előfordulnak — ha e kifejezés megen­
gedhető— u. n . : „ h i i h ű s á g i p e r e k “, azaz oly perek,
melyek a felett döntenek, valljon egy- vagy másik pap
Isten igéjének hirdetése, egyházi cselekmények végzése
körül s általában akkor, midőn Isten or záginak terjesz­
tése körül fáradozik, szigorúan ragaszkodik-e egyháza hit­
vallási tételeihez, avagy enged-e magának hivatalos mun­
kálkodásánál a confessioktól eltérést? Nem egy példa van,
hogy oly lelkész, ki az utóbbi útra lépett, a consistoriu-
mok álul elítéltetett. Az egyházi hatóság az illetőt kellő
papi minőséggel birónak nem találta s hivatalától elmoz­
dítását keresztülvitte.
Nem régen ismét előadta magát egy ily hithűségi
kérdés bizonyos L í i h r nevű német pappal szemben. Csak
hogy emez nem itéltetet el, hanem a porosz kultusmi-
niszter, ki elé az iigy került, rendelettel intézte el a dol­
got s most nem maga a peres eset, hanem a miniszter
rendelete nevezetes és figyelemreméltó az egész kérdésnél;
annyira, hogy mi, magyarhoni prot. papok is, kik még
annyira nem vagyuuk, hogy hithűségi pereink volnának,
tanulhatunk belőle.
L ü h r n e k bűne abban rejlik, hogy ő a szabad vizs­
gálódás utján vallási kérdések tekintetében más eredmé­
nyekhez jutott, mint a minőket az egyházi tan felmutat
és mint hivatalos zsinórmértéket a lelkész elébe szab..
Közölni, híveinek hirdetni kötelességének ismerte tanul­
mányozása eredményét, saját vallásos meggyőződését: erre
adta magát Lühr.
A porosz kultusminiszter ezt szem előtt tartva, egy
ügyben kibocsátott rendeletében, többek között, igy szól:
„ Ne m l e h e t t a g a d n i , h o g y a n y i 1vá nos e g y h á z i
t a n t ö r t é n e l m i f e j l ő d é s e a l a p j á n , m a g a e me
tan v á ll o z t a t h a t l a n n a k nem t ar t hat ó. “
Elismeri a miniszter, hogy minden prot. papnak nem
csak joga. hanem épen kötelessége is, hogy a szentirás
komoly tanulmányozása által a bit és ismeret minden te­
rén m i n d i g n a g y o b b t i s z t a s á g r a és i g a z s á g r a
t ö r e k e d j é k . De mindezt csak elméletben ismeri el és
engedi meg a porosz kultusminiszter. Ez elméleti elisme­
rés gyakorlati következményeit azonban visszaútasilja; s
azt tartja, hogy a tauulm^nyozás alapján nyert s a fenn­
álló egyházi tantól eltérő vallásos öumeggyőződésnek hir­
detése, tovább közlése „ s u b j e c t i v ö n k é n y “; s ha en-
n^k hely adatnék, „ a k k o r ez á l t a l az e g y h á z i a l a p ­
n a k f e l f o g á s a t e k i n t e t é b e n ol y z a v a r t á m a d ­
na és h a r a p ó z n a el, m e l y e g y s z e r v e z e t t e g y ­
házi-közösség f enná l l á s á t l eh et et l enné t enné . “
L ü h r e rendelethez val5 alkalmazkodásra útasitta-
tott s figyelmeztetett, hogy ha még egyszer önmeggyőző­
dését merni lógja hivatalos szolgálatánál előtérbe tolni, a
papi hivataltól el fog mozditatni.
Az eset, de különösen a miniszteri rendelet tartal­
ma a porosz prot. theologusok táborában nagy felháboro­
dást idézeit elő. Egyik part sincs megelégedve vele. Az
ortodoxok nem, mert hithűségi lázba estek a rr.iuiszter
azon nyilatkozata folytán, m i s z e r i n t a n y i l v á n o s
e g y h á z i t an, t ö r t é n e l m i f e j l ő d é s é t t e k i n t v e ,
vá i t o zh a 1a ti a n n a k n e m t e k i n t h e t ő . “ A szabad
iránynak nem, mert meg nem foghatják, hogy valaki el­
ismerje, miszeriut az egyházi tan az idők folyama alatt
csakugyan változik, fejlődik, de mégis abban a nézetben
legyen, hogy ezt ama pápuák, a ki azt tudja, híveinek
 432
elárulni nem szabad; hogy ez csak az ő saját tudomá­
nyos titkát képezheti. Arra hivatkoznak a szabad irányú
theologusok, hogy a szabad vizsgálódás utján nyert vallá­
sos önmeggyőződósnek tovább közlése nem „ s u b j e c t i v
ö n k é n y “, mert hiszen az egyházi tan fejlődhelési elvét
Németország számos tkeologiai egyetemein hirdetik, a
szabad vizsgálódás és a szabad felfogás egy hatalmas tkeo­
logiai irányt képviselt; melynek szolgálatában áll az elő-
retörekvő prot. pap. Bizonyitják, (mit tagadni különben
nem is lehet), hogy negyedfél század óta a prot. egyházi
tan majdnem mioden pontjaiban csakugyan megváltozott.
Ellenben az orthodoxok azt állítják, hogy az csak a hi­
tedének nézete szerint van változásnak alávetve, önma­
gában azonban soha semmi szia alatt nem változik, nem
változhatik.
A tévedés az orthodox theologusok részén van s
csatlakozom a szabad irányuakhoz, azon hozzátétellel, hogy
a porosz kultusminiszter nem szólhatott másképen, mint a
hogy szólott. Furcsa zűrzavar keletkeznék, ba az egyik
pap a szószékről azt hirdetné, hogy a Szentháromság, Jé­
zus isteníiusága, feltámadása, stb. csak mesebeszédek, a
másik meg inennydörögve szidná hivei előtt össze szom­
szédját, hogy istentelen eretnek, pokol fenekére való, mert
ime az egyházi tan legszentebb tételeit tagadja, gyalázza,
sárba tiporja.
Körülbelül így tűnik fel előttem a németországi pa­
poknak a fent jelzett példában előadott czivakodása. Mi,
magyarországi prot. papok, hála Istennek, m é g a n n y i ­
r a n e m v a gy u n t !
De, vájjon miért nem vagyunk még annyira? Azért
talán, mert a mint legújabban is szemeinkre lobbautották,
alig bírunk oly középiskolai raiveltséggel s legkisebb gon­
dunk is nagyobb annál, hogy szorgalmas vizsgálódás által
a vallási kérdéseknek mindig növekvő tisztasága és igaz­
sága után törekedjünk? Világért sem! Tudunk aunyit, a
mennyit hivatalos teendőink helyes teljesítésére tudnunk
kell. Sőt többet is tudunk! Tudjuk, hogy a mi egyéni,
saját szorgalmas tanulmányozás folytán nyert vallásos
meggyőződésünk akkor válhatik egyházi tantétellé, ha ke­
resztyén anyaszentegyházunk közössége reá mondta az
i g e n t és a me n t . Lessük az alkalmas időt, melyben
vallásos nózleteinket zsinatilag, a kor-szellemhez mérten,
új alakban, tantételi kifejezésre jutathatjuk. Mert kilépni a
harezsikra, nemcsak saját egyházközségünk előtt, hanem
az egész prot. egyház előtt s Luther vagy Kálvin ként
tántoritkatlan bátorsággal arra figyelmeztetni a híveket,
hogy már kinőttek hitük gyermekkorából, hogy már túl­
vannak azon napjaikon, melyekben nekik az evangélium
igazsága teljalakjában nyújtandó volt, hogy képek és alle­
góriák már számukra nem valók, hogy ők már a rideg
és hideg, a puszta és leplezetlen igazságot elviselhetik:
ez csak r e f o r m á t o r i c s e l e k m é n y lehet, melyre, da­
czára annak, hogy a reformatio óta már közel 400 év el­
múlt, daczára annak, hogy a tudomány minden téren óri­
ási haladást tett, az idő m ég e l nem é r k e z e t t .
Hiszen a szabad vizsgálódás, mely a 16-ik század­
beli reformatio ajándéka, még távolról sem fejezte be
íeladatát, még számtalan titokteljes vallási kérdés van, mely
megfejtésre vár.
Igaz, hogy a prot. egyház előretörekvósében, a ra-
tionalismus korában, akkor, midőn egy Schleiermaclier
szabad szellemű egyházi beszédei s rósz Ízlés által a meg-
vásott kedélyekre bámulatos hatást gyakorolt, előbbre volt
már, mint ma. De Strausz óta a rohamos újitási vágy a
félénkeket arra bírta, hogy hithűségi köpenyeikbe erőseb­
ben burkoló dzanak, nehogy paradicsomkertjüket a rideg
tudás dere tönkre tegye.
Addig, mig a változás ideje elérkezik, mi is szor­
galmasan czikkezünk és értekezünk a felett, hol és mikóp
kellene egynémely egyházi tantételt más, újabb szellem­
ben kifejezésre juttatni és ott, hol híveink szellemi mivelt-
sége megengedi, magasabb, a korszellemnek megfelelőbb
röptöt veszünk egyházi előadásukban, de hálát adunk a
mellett az Istennek, hogy „ h i t h ű s é g i p e r e i n k “ még
nincsenek, hogy annyira, mint német bitsorsosaink, e t e-
k i n t e l b e n még ne m v a g y u n k .
Bierbrunner Gtisztáv.
A paulicianusok szektája.
— Paulicianismus. —
(Egyháztörténelmi tanulmány, j
Irta: Nagy József.
(Folytatás.)
Sokkal nagyobb hitelességet tulajdoníthatunk Pkotius-
nak, ki szerint Sergius pali és némely más új szövetségi
iratok szorgalmas tanulmányozása után, mint fiatal pauli-
cianus, Tychicus néven 801 körül lepett fel, mint tanító,
Bánessel szemben. így a paulicianusok csaknem egy fólszá-
zadon keresztül két pártra szakadtak, u. m. Banietalc és Ser*
giotakra. Azonban Sergius Tychicus növekedő tekintélye Bá­
nos befolyását, mind szűkébb-szűlcebb körre szorította.
Constantinus éta Sergius Tychicus volt a szektának
legtekintélyesebb tanítója, kifáradhatatlan szorgalma, kiváló
tehetsége, példás élete által a paulicianismus reformátora
lett. Róla a katholikus írók mindig nagy ellenszenvvel em ­
lékeznek meg. Mig a szektának többi elöljárói csendes mun­
kásságban éltek s legfölebb csak lakhelyüket változtatták
meg olykor-olykor, addig Sergius folytonosan utazott; evről-
óvre beútazta Kis-Ázsiát, keletről nyugatra, majd északról
délre, mindenütt nagyszámú tanítványok kísértek, mint mun-
ka-segitŐtársak, kik körül a megbízhatóbbak synekdemen
nevet nyertek.
Sergius működésére a viszonyok politikai téren nagyon
kedvezők voltak: a harczias szellemű Nicephoros, ki a ké­
peket a szellemiség érzékitett eszközeinek tartotta, nem volt
képromboló, s alatta az eretnekek és a heterodoxok békében
lehettek. S igy Sergius egész működését, személyes jé tu­
lajdonait, szigorú erkölcsisógét, kedélyességét, megnyerő nyá­
jas modorát szép siker koronázta. Nagy kár, hogy működé­
sének részleteiről olyan csekély adatunk maradt fenn. Sergius
 433
hihetőleg ellentétben az orthodox egyház formálismusával
szemben, hiveit tiszta, egyszerű elvekre oktatta, tanította.
Tanításának sikeres voltáról tanúskodik azon körülmény is,
hogy a kolostorok mindkét nembeli lakói közül többen buzgó
követői lettek tanának.
Egy ilyen, a rajongásig buzgó követőt, nem kerülhette
ki az ellenpárt gonosz nyelve, sőt azzal vádolták, hogy ön­
magát szent-léleknek tartja és parakletosnak nevezteti. A
mely vád, hogy milyen helytelen volt, igazolja azon körül­
mény, a mely a rágalom keletkezését megmagyarázza: Ser­
gius tanításánál ilyen kifejezéseket használt: a s z e n t l é l e k
s z e r v e , a m e g í g é r t p a r a k l e t o s , az i g a z i k e -
r e s z t y ó n s é g e t h e l y r e á l l í t a n i stb. Tehát ezek a ki­
fejezések szolgáltai: alkalmul a fennebb említett vád és rá­
galom kovácsolására.
A paulicianusok tantóteleinek alapvonásait már Con­
stantinus részben kifejtette, de tovább fejlesztésére és ren­
dezésére nagyon sokat tett Sergius. Lássuk tehát — forrá­
saink alapján — miből állott a paulicianusok tantétele és
vallásos meggyőződése.
A katholikusok kitgyülöletevel szemben, a panlicianu-
sok valóságos [elnyomott szenteknek tekinthetők. Hogy ők
is áldoztak a tévelygés oltárán, az kétséget nem szenved.
Nekünk azonban soha sem szabad szemünk elől eltéveszte­
nünk, hogy itt egy szektáról van szó, a mely a törvényesen
— vagy jobban mondva — a hivatalosan elismert egyház
kebelén kívül alakult s önmagát tovább fejlesztette azon
sötét századokon keresztül, a melyekben a józan kritika
éles fegyvere széttört az egyJiáziasság kemény paizsán, 0
így mindaz, a mi a hivatalos egyház keretén kívül jött
létre, úgy tűni fel, mint éles voaclioja ¡1 hivatalos egyház­
nak. Habár ezen szekta alapelveiben a keresztyéni jelleg­
nek nem egy vonása ismerhető fel, mindazáltal azokat nem
tekinthetjük az ember fia evangeliomáuak valódi képei gya­
nánt. Tanjuk lényegét a benne levő dualismus hatja át;
habár minden törekvésük oda irányult, [hogy hittani néze­
teiket a lehető legrendszeresebben dolgozzák fel s mindazt,
a mi a valódi keresztyónség keretén kivül esik, mellőzzék,
mégis a bún talányának megfejtésére mindazt , a mi e
tartományokban a pogányság felfogásának volt a szüleménye,
összekapcsolták a keresztyen hit-tételekkel. Tehát Pál ba­
rátainak tanában az alaphiba a dualismus. A paulicianusok
mindig különbséget tettek a lélek és test között s a test­
ben keresték minden rosznak alapját. A test és lélek ellen­
tétben van egymással épen úgy, mint a világosság és a
sötétség, két külön világnak a megszemélyesítői, minden
közös tulajdon vagy összeköttetés nélkül. Két örökké való
isteni lényt ismernek: az égi Atyát és a Demiurgost. A jó
Isten az égben lakik, hatalmát, műkédését csak az általa
teremtett szellem-világra terjeszti ki. Az ég, a láthatatlan
világ-ég, az Isten országa ; nem pedig a látható az anyagi
ég, a mely a Demiurgos birodalmához tartozik, ki te­
remtője és fentavtója az érzéki és látható világnak. Mind
a két Isten működési köre élesen van körvonalozva; a
mennyi hatalma van a mennyei atyának az érzéki világra
vonatkozólag, épen akkora a Demiurgos befolyása a szellemi
világra. Hogy tételeiket mikópcn indokolták és védelmezték,
irataiknak hiányos volta miatt, nagyon nehezen határozhat­
juk meg kellő pontossággal. Annyi kétségtelen bizonyos,
hogy a biblia szavait mindenütt alkalmazták, a biblia-ma­
gyarázatban ezermesterek voltak.
Vallásos nózletük alapja egy jó szellem és egy rósz
Isten tiszteletében nyilvánult. Az emberek vakságából és
érzékiségből sokáig nőm valának képesek egy olyan Istent
hinni, kinek alakját senki sem szemlélheti és hangját senki
sem hallhatja. Korábban a zsidóságnak kiváló sajátságához
tartozott az istentiszteleteknek érzekies alakja. Későbben a
Demiurgos szolgálatát, gyakran a mennyei atyát hirdető
Krisztus tana fölé helyezték, A paulicianusok szerint a ka-
tholikus egyház is tóvelyeg és buzgólkodik a Demiurgos mel­
lett, de ők, mint valódi keresztyének, hivatva vannak Krisz­
tus tiszta tanát és a lélekben és igazságban való Isten
imádást helyreállítani.
Ők is keletiesen az anyagot tartották minden rósz
forrásának. A Demiurgos, mint az anyag ura, alkotja az em­
ber testi részét. A jó Isten a test teremtése után, azonnal
belehelyezi a szellemi élet csiráját, a lelket. A testnek a
lélekkel való szoros összekapcsolása következtében a Deini-
urgos a bűnökkel befertőzött testet, a jó isten az emberi
szellemet, mint minden jónak alapját, vezérli. Hogy az em­
ber a Demiurgos hatalmába került, annak oka azon tila­
lomban keresendő, a melyet a Demiurgos áthágott akkor,
midőn az ember nem akart a jó és rósz tudásának fájából
enni: mert hiszen az emberben ekkor ébredt fel azon tudat,
hogy ő idegen hatalom alatt áll. S igy ezen tilalom áthá­
gása által, az első emberpár inkább egy vógetlen fővalónak,
mint a Demiurgosnak jutott tudatára. Tehát Ádám és Éva
engedetlensége nem bűnös, mert a mennyei atya szabad
tetszéséből történt, a kezdettől fogva létező ellenséggel való
szembe szállásból. A paulicianusok ezen bűnt első Porneia,-
nak nevezték.*) Midőn a paradicsomi elbeszélést a nemi
szenvedély első kióiigitósónek nevezik, nem szabad figyelmen
kivül hagynunk, hogy itt a Porneia kifejezést képletes ér­
telemben vehetjük. Továbbá a bűnbeesésről helyes értelem­
ben beszélnek, mint olyan tényről, a mely a Demiurgosnak
cselszövő parancsából jött létre, s mint az előbbinek ellen­
tétét második „Porneia“-nak nevezték, mely alatt tulajdon-
képen a bűnbeesést, azaz: a jó Istentől való eltérést értet­
ték. E nagy bűnhöz számították általában a rósz szellem
tiszteletéhez való visszatérést, a testi, érzéki vágyak szol­
gálatát, a Krisztustól való eltérést, s igy a kath. egyház­
hoz való visszatérést is.
A legfőbb és legmagasabb Isten az emberrel szüle­
tése alkalmával közli világosságát, de mint szabad lény,
azon bűnbe esik, a melyet a Demiurgos a lélek hüvelyébe
a testbe helyezett. így az embernek isteni tehetsége meg
van ugyan szeplősitve, de szellemének eredete, sohasem me­
het egészen feledésbe, miből kifolyólak az embernek szük­
*) Ezen tárgyra vonatkozólag ugyan forrásaink gazdagok, de
ellenkeznek a szeméremmel.
 434

sége van, valódi szabadságának visszaszerzésére és meg­ is inkább haladéktalanul beküldeni, mert lapunk a
gyengíteti szellemi tehetőkének megerősítésére, a tiszta is­ jövő éven kezdve csupán azoknak fog megküldetni,
teni kijelentésre.
Ezért küldötte az Isten a Jézust, ki mint az embe­
kik hátralékaikat törlesztvén, egyidejűleg legalább is
riség megváltója a Demiurgossal semmi összeköttetésben az első negyedévére beküldik az előfizetést.
nincs, mert testét is a mennyből nyerte, s Maria csak mint — A keresztyenek és zsidók közti házasságról
közvetítő adott neki földi életet, kinek igazi anyja a menny­ szóló törvényjavaslatot részleteiben is elintézte és elfo­
ország volt. Jézus születésének ilyenszerü ábrázolása, egy­ gadta a képviselőház s azonual átküldték a f ő r e n d e k h e z ,
szersmind bizonyítéka az ő bűntelenségének is. Jézus tes­ hol minden bizonynyal nagy támadásoknak lesz kitéve. A
tének zolt valóságos substántiája (lótogo) csak hogy égi főpapok, kik a középiskolai törvényjavaslat tárgyalásánál
eredeténél fogva finomabb anyagból állótt, tehát nem egy a mérsékelten viselték magukat, most annál határozottab­
földiekhez hasonló látszólagos testből, a mint azt a Doceták ban készülnek fellépnie törvényjavaslat ellen. A f ő ­
állították. r e n d i h á z h á r m a s b i z o t t s á g a o bó 3-án több órai.
A paulicianusok ezen tana, a katholikusok szemében tanácskozásban tárgyalta a törvényjavaslatot. Jelen yolt
szálka volt, mert ilyen tan elfogadásával elesik a legnagyobb 20 bizottsági tag; a kormány részéről Tisza miniszterel­
tiszteletre méltó égi királynő tisztelete és imádása. nök és Pauler igazságügyminiszter jelentek meg. A tör­
Szerintük Krisztus földre jövetelének az yolt a czólja, vényjavaslatot H a y n a l d bibornok érsek, S a m a s s a érsek
hogy az embereket a Demiurgos országából vezesse vissza és S eh 1au eh püspök a leghatározottabban megtámadták
az égi birodalomban. Nagyon természetesen a megváltó ere­ és nem fogatdák el ; nevezetesen az egri érsek heves filip-
jét tanjába és tanításába helyezték, s a kereszten való ha­ pikát tartott ellene. A javaslatnak a jelenlevő miniszterek
lálának szabaditó erejét nem foglalták tantételbe, nehogy által történt heható indokolása után a mellett nagy hatá­
az égi testéől vallott nézetük, kifogás alá essék a testi rozottsággal léptek fel báró L i p t h a y Béla ellenzéki tag
szenvedés által. Innen magyarázható meg, hogy náluk a és gróf A n d r á s s y Gyula; ez utóbbi hangsúlyozván, hogy
kereszt tisztelete nem volt meg. Ez is egy tárgy volt a a törvényjavaslatra sürgősen szükség van, mivel az állam
katbolikusoknál arra nézve, hogy a kereszt iránt való ide­ feladata az egyes felekezetek között az ellentéteket kiegyen­
genkedésüket is a rósz szellemmel való rokonságnak tulaj­ líteni és közvetitőleg föllépni. Továbbá egész melegen szól­
donítsák. tak a javaslat mellett báró V a y Mi k l ó s és M a j t h é n y i
Fenmaradt tudósításainkból azt sem határozhatjuk meg László. A törvényjavaslat hétfőn d. e. 10 órakor kerül a
biztosan, hogy az ó-testamontumnak Jézus messiásságára főrendiházban tárgyalásra s habár a katholikus püspök és
vonatkozó nyilatkozataival szemben minő álláspontot foglal­ néhány mágnás részéről h e v e s o p p o z i c z i o várható a tör«
tak el; annyi aranyban bizonyos, hogy ezen iratokat nem vényjavaslat ellen, az valószínűleg mégis t ö b b s é g g e l f o g
elfogadtatni.
tartották nagy becsben. —■ A tan ító k országos nyudij- ós gyám alapja. A
Továbbá christologiájuk — hogy miféle viszonyt állí­ közoktatásügyi miniszter jelentése szerint 1882-ben 22,477
tott fel Jézus, mint fiú és az Isten mint atya között — vi­ tanitói és 458 kisdedóvói állomás létezett ugyanaz ország­
lágosan nem határozható meg, de az epuraniosról adott ban, de a tanítói nyugdíjtörvényben biztosított kivételes
tarjuk szerint, a szent háromságot elfogadták. így tehát jogoknál fogva a nyugdijilletékek csak 17,021 állomás után
rovattak ki, s a szolgálatban talált 22,396 tanító és 458
nagyon valószinti, hogy a szent lelket az emberiségben mű­ kisdedóvó közül csupán 12,474 egyén volt, az intézetnek
ködő és megszentelő erőnek tartották s talán a szent lelket díjfizető tagja. A törvényszerű dijilletóke továbbá az ogy-
magában foglaló elő imát is használták. szersmindenkorra esedékes dijak összege az 1882-ik évben
Nagyon kevés az, a mit a paulicianusok dogmáiról kitett 280,423 frtot. Az 1882-ik óv folyamában az inté­
közölheténk, de okmányainknak e tárgyra vonatkozó héza­ zetnek 78 tagja 8640 fut erejéig nyugdijt húzott, 9 tag­
jának 866 frt erejéig nyugdijpótló segély engedélyeztetett,
gossága miatt a hiányzó részletek kiegészítését a jövőtől 431 özvegynek 46,464 frt erejéig nyugdijsególy utalványoz­
talán még remélhetjük. ta to k 814 árvának 29,512 frt erejéig gyámpónz adatott
(Folyt kövj és 11 tagja 2784 írttal vógkielógitóst nyert. Az országos
------------------------------------- --- —i‘. .. --------- j - ---------------- —— ■■!-------------g - J . ---- J -----
tanitói nyugdíj- ós gyáinalap 1882. év végével összesen
KÜLÖNFÉLÉK. 3.452,216 frt tiszta vagyon fölött rendelkezett. A vagyon­
kezeléssel megbízott központi állampénztárba tényleg befolyt
Kolozsvár, 1883. deczember 8. 2.592,263 frt, hátralék gyanánt szerepelt 859,953 frt. E
szerint a tiszta vagyon volt 3.452,216 frt. A tényleg be­
— A lapunk kiadása körül beállott nyom­ folyt 2.592,263 írtból gyümölcsőzőleg elhelyeztetett az
da — és személyváltozásra újabban is felhívjuk t. 1882. óv. vegéig 2.534,720 frt, pénzmaradvány volt ez óv
olvasóink s első sorban hátralékosaink figyelmét. végével 57,542 forint, mi együttvéve megfelel 2.592,163
forintnak.
Kérjük tehát azokat, kik a múlt évről, sőt az aze­ — Gyáazhir. M ike Lajos, lelkésztársunkat súlyos
lőtti évekről az előfizetési összeggel hátrálékban van­ csapás érte: Édes atyja m. hó 28-án hosszas szenvedés
után meghalt. A boldogult 40 éven át működött Kolozsvárt!
nak, azt lapunk kiadójához, A j t a i K. A l b e r t úr­ néptanítói minőségben,— a hidelvei népiskolának pedig
hoz (»Magyar Polgár“ nyomdája, Kolozsvárt) annál épen első tanítója volt. Béke poraira!___________ ___
Nyomatott Stein Jánosnál az ev. ref. főtanoda betűivel Kolozsvári
XIII. évfolyam. Kolozsvárit, 1883. Deozember 16. 50. zsám.

P R O T E S T Á N S KÖZLÖNY. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP.

-e
M EGJELENIK MINDEN VASARNAP. KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.
SZERKESZTŐSÉGI S KIADÓI SZÁLLÁS: HIRDETÉSI DIJAK
b.-farkas utcza 1G szám, hová a lap szellemi & anyagi ügyeit kétszer hasábozott garmond sor vagy annak tere 5 kr. Bó-
illető minden küldemények czimzendok. lyegdij minden beigtatás után 30 kr.
ELŐFIZETÉSI ÁR : Nagyobb és többször megjelenő hirdetéseknél külön kedvez­
Egész évre 6 írt., félévre 3 frt., évnegyedre 1 frt. 50 kr. ményt nyújt a kiadóhivatal.
WS
■ ------------------------------ - W

•Fe l e l ő s s z e r k e s z t ő é s k ia d ó t u l a j d o n o s : D o m o lro g .

Egy test és egy lélek vagytok. Efóz. IY. 4.

Tartalom : A katholikus Magyarország. L —t. — Jób természetesen, mi protestánsok is szereplünk s ura

könyve (Bibliai tanulmány.) Benkő István. — A paulicianusok a zsidóknak is, kik alapját szolgáltaták ugyan a ke­
szektája. (Egyháztörténelmi tanulmány. Nagy József. — A keresz­
tyének és zsidók közti házasságról szóló javaslat. — A népoktatás resztyén hit világnézetének, de kik konokul vona­
állapota hazánkban. — Külföld. (Németország és a pápa.) — IV-ik kodnak az új örvendetes izenet isteni eredetét elfo­
Zsoltár. Kolosy Elvira. —- Különfélék. Szerkesztő postája. gadni s még mindig várják az ó-szövetség ígérete
szerinti Messiást.
A katholikus Magyarország. Ez elmélet egykor teljesen érvényesült a keresz­
Kolozsvár, 1883. deez. 14.
tyén államokban, a római felekezet saját jogkörébe
vonván mindazt, a mi rendszeréből folyólag előnyére
Eddig is tudtuk, hogy Magyarország áliam- válhatott s csak azt engedvén át az állam hatalmi
politikai tekintetben, hallgatólag bár, de tényleg a körébe, a mit épen átengedhetőnek tartott, vagy a
privilegizált dignitas és vagyon révén a katholikus mit az állam elég erős volt körmei közül kicsikar­
egyház, azaz klérus uralnia alatt áll; eddig is nyil­ ni. így hódította el lassanként az államtól a házas­
ván való volt, hogy a kormányzat körében oly be­ ság ügyének minden ágát s igy szerezte vissza né­
folyással rendelkezik e felekezet, a melylyel szemben mely állam a római egyháztól vagy az egész há­
a többi felekezetitek nyomatóka jóformán eltörpül —■ zasság ügyet, vagy legalább megkötésének és fel­
de, hogy a törvényhozás mezején is egyoldalulag a bonthatóságának (illetőleg fölhonthatatlanságának) föl­
a katholikus egyház akaratának, sőt szeszélyének van tételeit.
Magyarország kiszolgáltatva ma, a jogegyenlőség, az
államfensóg korszakában i s : enoek demonstrálására Nálunk, Magyarországon, hasonló fönhatóságot
esak most nyertünk alkalmat, a midőn a katholikus szerzett meg a római katholikusok felekezete, a poli­
klérus és főurak a keresztyének és zsidók között kö­ tikai hatalomból s az evvel járó vagyanból az orosz-
tendő házasság ügyében a kópviselőház által elfo­ lányrószt majdnem tetszése szerinti mennyiséget hal­
gadott törvényjavaslatot leszavazták. mozván föl, s mind a törvényhozás, mind a közigaz­
gatás, mind pedig az igazságszolgáltatás terén akko­
A Krisztus helytartója nevét vindikáló római
ra túlsúlyt biztosítván magának, hogy a. midőn az
püspök egyeduralma alatt álló felekezet az emberi­
állam egyik integráló része: a protestantismus, bár
ség mindon életviszonya fölötti fenhatóságát épen
a megélhetésre szükséges jogokat követelte magának,
úgy vitatja ma, mint bármikor, uraként adván ki
ezt is csak vérnek, erőszaknak árán vívhatta ki,
magát földieknek és ógieknek, testeknek és lelkeknek,
mind általán a polgári jogok, mint különösen a h á­
országoknak és minden bennök foglaltaknak. E vi­
zassági jog gyakorlatának körében.
láguradalmi elmélet szerint az a felekezet, mely
egyedül érdemli meg az egyház nevet, ura a pogá- De mindenütt, a hol a túlnyomó erő e kény­
nyoknak is, kik a még tálán föl sem fedezett föld­ szere a legnagyobb hóditóval, a katholicismussal,
részeken laknak; ura az eretnekeknek is, kik között, súlyát éreztetni nem tudá, az állami functiok kő-
 436
rébeu is megmaradt amaz egyház összeszedett jo­
gainak birtokában, minden modern jogegyenlősógi
elméletek mellett is — igy in spécié a törvényhozás
másodfokú fórumának, a felső háznak körében smint
a fönforgó eset bizonyítja, nemcsak saját híveire,
hanem az állam valamennyi polgárára nézve követeli
magának a világuralmi fönhatóságát, a midőn
épen mint a vegyes házasságokat és az azokból szü­
letett gyermekeket illetőleg) saját dogmáit teszi az
állam törvényeinek mértékévé; nem elégedve meg
avval, hogy híveinek egyházilag tiltja a zsidókkal
való házasságkötést, hanem a más felekezetiekre is
octroyáhán e hitczikkelyót s az állam törvénye útján
ezeknek is lehetetlenné tevén saját egyéni jogaik
érvényesítését, ez esetben a szabad akaratuk és vá­
lasztásuk szerint való házasságkötést.
Valóban itt fekszik a kérdés sarkpontja. Mert
bár ellenkezik magával a keresztyénséggel is, egy fajt
és felekezetet önkényüleg kizárni Isten oaezágából s
rákényszeríteni a mi belátásunk szerint való üdvö­
zülés útját, mint egyedül lehetőt; mert bár megsér­
tése a humanismus altalános jogegyenlőségi elvének
a minden embert egy^nlőleg megillető jogok élvezetét
egyoldalúan megszabott feltételektől tenni függővé;
de az állam irányában még ezeknél is nagyobb és
messzibbre vágó sérelmn, annak területén, annak jog­
védelme alatt, sőt epen egyik intézménye kebelében
megtagadni és confisoalni magának az államnak tör­
vényhozási jogit azon a jogczimen, mivel a házas­
ság isteni institutio, isten akaratának képviseletére
pedig csak ez a felekezet s illetőleg egy másik dog­
mája értelmében csak is klérusa van hivatva.
Nem is vonva ki e tételből elútasitbatatlan lo­
gikai consequeutiáját, mely szerint ilyen okoskodás­
sal az állam bármely functiojára rá lehetne olvasni
az isteni akarat körébe való tartozását s ehhez ké­
pest a. r. kath. klérus kizárólagos főhatóságát —
csak arra a tényre mutatnak itt rá, hogy Magyar-
országnak, mint. államnak, adományaiból bíborosokká
lett kath ölik us püspökei ugyané Magyarország tör­
vényit zasáuak egyik termében nyíltan hirdetik a
tant, mely szerint az ország minden polgárára (és
igy a protestánsokra és zsidikra) nézve is kötelező
törvényeket csak is a római egyház dogmái értelmé­
ben szabad megalkotni, a mely dogmák között igen
bölcsen, az is helyet foglal, mely szerint a püspö­
kök, római fejük ű ján, a szent-lélek közöltetésében
részesülvén: tanításai lut a meg oly főmóltóságu lai-
cusok is követni tartozóik a törvényi) izá3 termeiben
is. Tudjuk ugyan, h»gy a fönforgó esetben a vilá­
giak szavazatáu l k jó nw.u tisztán sportból és a kor­
mány elnöke iránti ell nszenvből és semminemű elvi
meggyőződésből ad.toli, do azért ama tan érvényes
a római egyház dogmái sorában; de azért a magyar
állam bő javadalmait élvező főpapok nyíltan hirdetik
a törvényhozás termében e követelt fönhatóságot s
tényleg az ó-katholikus állampolgárokra is rákény­
szerítik a maguk dogmái értelmében és nevében al­
kotott törvényt,' a midőn azt a törvényt, mely e
dogmával ellenkeznék, létrejönni nem engedik.
Ha ez nem a status in statu leghatározotabb
formája — ugyan mi az ? Ha ez nem egy résznek
az egész, egyik felekezetnek az állam fölé helyezése
— ugyan mi egyéb? Ha ez nem forradalom az ál­
lam Írott törvényben foglalt fönhatósága ellen —
akkor valóban nem tudjuk mit nevezzünk forrada­
lomnak ?
Mi a szóban forgó törvényjavaslatnak pártolói
vagyunk, mert az emancipatio természetes követke­
zésének ismerjük s ez is egy rés azon a kétezer éves
igazságtalanságon, melyet a keresztyénsóg, saját szé­
gyenére, egy faj és egy felekezet ellen gyalázatos
önteltségében s pogány kegyetlenségben elkövetett.
És pártolói vagyunk ezen felül azért is, mert a
magyar nemzet államgazdasági és faj keres ztezósi ér­
dekeinek fejlődésére ia jótékony befolyást várunk tő­
le. De annál a sajnálkozásnál, melyet a javaslat tör-
vénynyó válásának elhalasztása kelt föl bennünk,
sokszorosan erősebb az a fölháborodás, melyet a fö­
lött az attentatum fölött érezünk, melyet a katholi-
kus klérus magatartásával a magyar állam ellen
elkövetett.
Vigaszunk csak az, hogy a magyar állam sou-
verainitásának hivei sietni fognak letörülni e szé­
gyenfoltot államiságunk arczárói. Minél előbb, annál
jobb. Soká nem is késhetik.
Hadd mondhassuk el mielőbb, hogy Magyar-
ország nem katholikus, hanem m a g y a r .
L-t.
JÓBKÖNYVE.
— (Bibliai tanulmány.) —
Irta:
Benkö István.
(Folytatás.)
8) A k ö n y v s z e r z é s é n e k i dej e és h e l y e .
Az iró nem mondja meg, sót még útmutatást sem ad
arra nézve, hogy mikor irta könyvét; igy a szerzési kor
meghatározásánál a külső és belső jelekre és mérvekre va­
gyunk utalva. Külső jelnek vehetjük a kánonban való he­
lyét. A kánonban ugyanis annak harmadik részében, az ira­
tok (ketubim) között foglalt helyet, még pedig a z s o l t á ­
r ok és p é l d a b e s z é d e k u tá n ; a Talmiul rendezése szerint,
a z s o l t á r o k és p é l d a b e s z é d e k között; a görög, latin
és német fordítások szerint, melyeknek rendezése nyomán
halad a mi magyar fordításunk is , Jób könyve a költői
könyvek sorában első helyen áll« Tehát a Jób könyve a ká­
nonban a K o k e l e t (ecclesiastes, a prédikátor vagy helye­
 437

sen a b ö l c s e l ő könyve) előtt van a sorrendben, melylyel Good, Mason stb. Mások még úgy vélekedtek, nevezetesen :
pedig ugyanegy gondolat-körből keletkezett, s mely t. i. a Carpsov, hogy a könyv eredetileg atam nyelven volt írva és
K o h e l e t arra mutat, hogy újabb korban Íratott, neveze­ Mózes fordította le hébere. Mózest szerzőül azért tartják,
tesen a bibliai fogság után. De a kánonba való helye a kor mivel ő volt az első zsidó' ivó s mivel ő az egypbomí ud­
meghatározására nézve semmi biztos adatot nem nyújt, mi­ varban neveltetvén, képességgel birt ily művészi könyv
vel azok, kik a kánont összegyűjtötték és rendezték, nem a megírására; 40 évig élt Egyptomban, 40 évig Arábiában,
szoros chronologiai rend szerint jártak el az egyes köny­ igy ismeretes volt mindkét tartománynyal, azoknak állat*
vek rendezésénél. növény- és ávány-országával stb., melyek a könyvben fa
Azon körülményből tehát, hogy a Jób könyve a z s o l ­ vannak tüntetve. Továbbá az Isten felségéről való nézetek
t á r o k h o z és p é l d a b e s z é d e k h e z közel áll a kánonban, és hogy semmi említés Palestináról, a mózesi törvényről
nem lehet azt következtetni, hogy a Dávid és Salamon ide­ stb , valamint azon felvétel, hogy e köny a népnek vigasz­
jében keletkezett volna, mint azt emlitett könyveknek leg­ talására Íratott, azon időben a szolgaság alatt, tanítván,
alább egy része; valamint másfelől a Kohelet keletkezése hogy a nyomorúságból végre is az Ur megtisztulva hozza
idejére sem lehet tenni. Ennélfogva a kánonban való helye, ki az ő népét a jólétre és dicsőségre: ezen és más okok,
mivel ott az egyes könyvek nem keletkezési koruk rendje különösen a traditio alapján állították sokan a könyv mó­
szerint vannak csoportosítva, nem lévén biztos útmutatónk zesi eredetüségót. Ezen nézetek azonban, melyek ily nagy
az idő meghatározására: semmi k ü l s ő jel nincs, a mire régiséget tulajdonítanak a könyvnek, állitván, hogy azt Jób
támaszkodhatnánk, hanem egyedül csak a b e 1s ő ismérvek után irta, vagy hogy Mózes fordította vagy irta volna, teljesen
kell indulnunk, csak ezekből határozhatjuk meg a könyv tarthatatlanok; ma már mindenki úgy tekinti csak, mint
szerzési idejét. Ilyen belső ismérvek: a könyvnek szelleme, különlegességeket. Oly nagy régiség ellen szól ugyanis min­
tartalma, a benne levő eszmék, vallási és erkölcsi jelleme, denekelőtt a költeménynek feladata, tárgya, mely feltételezi
valamint ide sorozhatjuk még más bibliai iratoknak a Jób a theocratiának teljes ismeretét és hogy a nép a törvény
könyvére való vonatkozását, ennek amazokkal való tartalmi alatt már hosszú ideig élt legyen. A költeményben bűn
és kifejezési hasonlóságát. Ezek segitnek a szereztetesi kor és bűnhödés szoros összefüggésben áll, ez eszme pedig a
meghatározásánál, babár nem is mutatják meg teljes bi­ mózesi törvény kifolyása, ez alapon vitatkoznak a barátok,
zonysággal a kort, a mi csak akkor történhetnék,, ha a val­ mig a philosoph költő új és szélesebb magyarázatot igyek­
lási és erkölcsi eszmék fejlődésében élesen meg tudnék kü­ szik annak adni, tehát a régi általános formát elhagyva,
lönböztetni időrendileg a fejlődés egyes korszakait. Mivel áttörni igyekszik a mózesi tant, hogy egy tisztább felfo­
pedig ezeket egész részletességgel nem ismerjük s nem is gáshoz jusson a bűn és büntetés viszonyára nézve. így
lesznek soha ismerve: meg kell elégednünk az időszak meg­ látható, hogy Mózes előtt vagy alatt nem keletkezhetett e
határozásával, melyen belől a könyv keletkezett. darab, hanem a theocratiának egy sokkal későbbi idejében,
Minthogy tehát a szerző nem ad útmutatást a korra mikor már a népnek vallásos Öntudata a mózesi kornál to­
nézve s minthogy a vallási eszmék fejlődésének egyes kor­ vább volt fejlődve. A költemény elmélyedő, bölcselkedő jelle­
szakai sem ismerhetők részletesen: nem csudálkozhatni, me, úgy szintén tanításai, valamint művészi sajátságai a
hogy a kritikusok különféle eredményekre jutottak a szerzési ! törvény utáni késő időre és a költészet fejlett korára utal­
kort illetőleg. nak. Ezekhez véve még az elohaladottabb állami és társa­
Némelyek a könyv szereztetesi idejét magának a hős- dalmi állapotokra czólzó vonatkozásokat, valamint az ophir
nek idejébe, vagy abhoz nagyon közel a patriarchai és Mó­ aranynak kétszeri említését (22, 24; 28; 16 ; hason). I
zes előtti korba helyezték. Magát Jóbot tartották szerzőnek kir. 9, 28; 10, 11), mely későbbi időre mutat: tisztán,
Schultens, Lozotli, Horné, Lee, Barnes stb. a Mózes előtti láthatni, hogy a Mózes körüli időben a hönyv semmi eset­
korba helyezték Eichorn, Berthold, IIgon, Stuhlman. Az ily re sem írathatott, hanem egy sokkal későbbi korban kellett
nézetek azonban Onnan keletkeztek, hogy a könyvnek szer­ keletkeznie.
zőjét tévesen azonosították a könyvnek hősével, a szerezte- Igen sokan a szerzési időt a héber költészet virágzási
tóst összezavarták a könyvben tárgyalt eseményeknek ide­ idejére a D á vi d- Sal am o ni korra teszik, sőt némelyek
jével. Azon gyanitás, hogy Jób Írja le szerencsétlenséget, (Nazianzi Gergely, Calmos) úgy vélekednek, hogy maga Sa­
teljesen alap nélküli. A Mózes előtti kort határozottan meg- lamon lett volna a szerző. A Salamon korára teszik: R.
czáfolja a nyelv, mely nem régi. és kezdetleges, mint a régi Náthán, Luther, Stándlin, Augusti, Hávernish, Keil, Welte,
dolgok, melyek le vannak Írva, hanem sokat használt, fej­ Vaihinger, Halni, Schlottmann, Hengstenberg, Zockler, Dc-
lett és művészi. litzsch, A. B. Davidson 9tb. Nézetünk igazolására igen sok ér­
Mások úgy vélték, hogy a szereztetési ideje a Mózes vet hoznak fel, nevezetesen, hogy a könyv magas művészete
korához tartozik, sőt épen magát Mózest tartották a könyv legjobban megfelel a Dávid és Salamon korának, hogy Jób-
szerzőjének, ki azt a törvényadás előtt irta volna,. Ilyenek nak gondolkodása, a bölcseségnek leírása, az embernek ha­
némely talmudisták és rabbik, mint Saadias, Abeu-Ezra, lála utáni állapotára útaló vonatkozások, a sheol feltüntetése
Kimclii; egyházi atyák, mint Origenes, Jorom stb. újabb egyeznek azon kor felfogásával és azon kor termékeivel,
időben Michaelis; Jahn, Kufnagel, Kaneberg, Stier, Ebrazd, mint a példabeszédekkel és sok zsoltárral. Továbbá, hogy
*
 438

sok oly ritka ©s- értékes tárgy, drágakő, mint az opbir hogy a könyv nem keletkezhetett Salamon kora előtt. Az
arany, gyöngy stb., valamint a csoda állatoknak, p.o. víziló­ Ezsaiasnál és Ámosnál levő vonatkozások és helyek, melyek
nak, krokodilnak ismerete stb. a Salamon korabeli keres­ a Jób könyvében előfordultak. (Ézs. 19, 5; Jób 14, 11 v.
kedelmi időre mutatnak, hogy több oly liely és vonatkozás el; És. 19: 13, 14 Jób 12: 24, 25 v.-el; Amos 4, 13.
fedezhető fel Ezsaiásnál és Ámosnál, melyek a Jób köny­ Jób 9 : 8, 9 ; Amos 5 r. 8 v, Jób 9 : 9 és 2 8 : 3 1 ; Amos
vében is meg vannak, melyek tehát a Jób könyvéből vé­ 9: 6 — Jób 12: 9) onnan erednek, hogy Ézsaiás ér Amos
tettek volna, stb. korábbiak lévén: a Jób szerzője, mint későbbkori, ismerte
Ezen argumentumokra azonban a következők felelhe­ és olvasta az ő irataikat.
tő!*: A könyv művészi szerkezete épen azt bizonyitja, hogy Ezek szerint a Jób könyvét nem tarthatjuk a Dávid-
a könyvnek a fejlett irodalmi mii ízlés korában s igy későn Salamon kor termékének.
kellett keletkeznie; ez a virágzási kor ugyan meg volt Dá­ (Folyt, köv.)
vid és Salamon idejében, de nem kizárólag csak akkor, ha­
nem később is és pedig sokkal előhaiadottabb kifejtésben ;
mert a salamoni zsoltárok és példabeszédek egyszerű alak­
A paulicianusok szektája.
jánál s az Énekek-éneke szakadozottságánál s dramatizáló — Paulicianismus. —
kísérleténél a Jób könyve hosszasabb gyakorlatot, fejlettebb (Egyháztörténelmi tanulmány.’)
irodalmi kort tüntet fel s igy az említett irodalmi termé­ Irta: Nagy József.
kektől alaki tekintetben is lényegesen eltér. Jóbnak gondol­ (Folytatás.)
kodása, a bölcsészet leírása, a choknak költészet korát tün­
Nézetük szerint a duális szellem, a mely dogmájukon
tetik fel ugyan, de ez nem bizonyitja, hogy a könyv Sala­
keresztül vonul, a szent írásban is feltalálható. Hogy a bib­
mon korában keletkezett, mivel ezen költészeti faj termékei
liának mely iratait canonisálták, a különben is hiányos tu­
szintén későbbi időben Írattak, példa rá a kohelet, mely
dósítások ellonmondásai miatt, nagyon nehéz meghatározni:
pedig Salamon után, későre a fogság után keletkezett. Csak
annyi bizonyos, hogy azon iratok, a melyek a zsidó-keresz­
akkor lehetne a szerzési korra nézve némileg a Salamoni
tyén iránynak kinyomatai, kevesebb becsülésben részesültek*
időre következtetni, ha az ezen kornak tulajdonított iratok,
Az ó-testamentum iratait — mint fennebb is emlitém— mint
mint a zsoltárok mind, a példabeszédek is mind valóban a
a rósz szellem műveit nem igen méltányolták. Hasonlóképen
Salamon koárban Keletkeztek volna. Azonban ezt ma senki
elvesztették mind a két testamentum apacrifus iratait, va­
sem állítja. Hogy a Jób könyve több zsoltárral eszmékben
lamint Maninak könyveit.
és kifejezésekben hasonlósággal bir, abból az látszik, hogy
A közforgalomban levő bibliai iratokkal szemben, egy
egyik szerző ismerte a másiknak munkáját, vagy ha nem
tiszta új testamentumi álláspontra helyezkedtek. Tehát azon
ismerte, akkor a hasonlóság eredhet a vallás természetéből
iratok képeztek a paulicianusok tanának zsinórmértékét, a
vagy az ugyanazon tárgynak hasonló felfogásából. A 88- és
melyeket a régi, tiszteletreméltó elöljárók, mint az üdvösség
89-ik két zsoltár, melyek eszmékben és kifejezésekben ro­
tanának hű kifejezését, mintegy örökséget hagytak fenn az
konok a Jób könyvével s melyeket fel szoktak hozni köny­
utókor számára. A paulicianusok által haszuált codox, for­
vünk Salamon korának igazoláséra, igen gyenge argumentu­
rásaink értesítése szerint, két részre volt osztva: az egyik
mok, mivel ezen zsoltárok a Jób könyve után keletkeztek.
rész az isteni tiszteletet szabályozta, a másik rész törté­
A mi továbbá a Jób könyve 28-ik fejezetének a példabe­
nelmi, dogmatikai útasitásokat foglalt magában s gyakorla­
szédek 1— 9 fejezeteivel való rokonságát illeti, melyekben
tilag ezeket használták az időnként szükségessé vált polé­
az isteni bölcseség van feltüntetve, szinten elmondható,
miák alkalmával. Bizonyosan az ellenpávt elett ez a rész
hogy ezen rokonság sem bizonyít semmit a Salamon idejé­
volt a legismeretesebb. Nem kevés határozottsággal állíthat­
ben való keletkezésre, mivel a példabeszédek 1—9 fejeze­
juk, hogy különbséget tettek a tiszta és a kisebb avagy
téről a kritika kimutatta, hogy azok bizonyosan jó későre
nagyobb mértékben meghamisított iratok között.
keletkeztek Salamon után és pedig a 7-ik száz év végén.
Az élő Isten fia, Krisztus mellett, az Istenuek lélek­
Ebből tehát nem lehet azt következtetni, hogy Jób könyvét
ben és igazságban való imádását hirdető Pál apostolt is,
a Salamon udvarában vagy korában elő bölcs irta volna.
mint a tiszta evangeliom védelmezőjét, kiváló tiszteletben
Jób könyve bizonyára korábbi ezen fejezeteknél, mit azon
részesítették. Valószínű, hogy Pál apostolnak a laodiceabe-
körülmény is mutat, hogy ezekben az isteni bölcseség tana
liekhez írott, de elvesztett levele sem volt előttük ismeret­
megszemélyesítve 6 igy fejlettebb alakban tárgyaltaik, mint
len: s kétséget nem szenved, hogy János evangéliumát is
a Jób könyvében. Hogy a halál után való állapotnak és a
tiszteletben tartották. *) Ezen iratok — nézetük szerint —
sbeolnak felfogása megegyezik a Dávid és Salamon korának
Krisztus valóságos szavait és beszédét foglalják magukba,
nézeteivel, ez semmit sem nyom, mivel ez a felfogás Dávid
s igy az ezekből merített tételekkel vélték, mind dualiszti­
előtt és után is ugyanaz volt. Azon argumentum, hogy ér­
kus álláspontjukat, mind pedig a keresztyénsóg szellemi je ­
tékes ritkaságok és csoda állatok fordulnak elő a könyvben,
lentőségét a legkönnyebben megmagyarázhatni. A Lukács
nem bizonyít a Salamon kor mellett, mivel ezek a későbbi
királyok alatt is ismeretesek voltak, csak azt bizonyitja, | *) Mert Pál után legnagyobb tiszteletben Jánost tartották.
 439
•evangéliumát azért tartották tiszteletben, mert nagy meste­
rüknek útitársa volt. Nagyon nehéz eldönteni: vájjon a két
első evangéliumát elfogadták avagy nem? Gyűjteményünkben
helyet foglal: az „apostolok cselekedeteiről“ Írott könyv,
valamint János, Jakab és Judás levele, ellenben a mennyei
jelenésekről Írott könyveit, valamint a Péter leveleit, egy­
felől Péternek Pál iránt tanúsított eljárásáért, másfelől az
.azokban levő zsidó keresztyén irányú szellemért, elvetették.
A fennebbiek szerint világos, hogy szent könyvük
sokkal nagyobb terjedelmű volt azon kicsiny gyűjteménynél,
melyről Marcion azt állítja, hogy igaz eredetű. Petrus Si­
culus úgy nyilatkozik, hogy ők épen annyi bibliai könyvet
fogadtak el, mint mi. Azonban feltehető, hogy azon szöveg,
a mely annyi egyházellenes kézén fordult meg, mindeneset­
re valamit veszített eredeti tisztaságából.
Nagy hátrány az, hogy irás-magyarázási módjukat nem
ismerjük; valószínű azonban, mint Gibbon is állítja, hogy
az írást allegorice magyarázták. Mert azon vád, hogy az
Írást önkényesen magyarázták és a biblia értelmét a Sátán
egyes tételei szerint elferdítették, nélkülözi a megbízható
alapot.
Megőrizték tvoábbá ünnepelt tanítójuknak is némely
iratait, jelesen: Seogiusnak két levelét: melyek közül az
egyiket az armeniai C o l o n i a községnek irta. Ezen iratok
nem mint kútfők, hanem mint az igazságnak bizonyitékai
részesültek becsülésben. Annyival is inkább, mi vela, szekta
fejeit Pál apostol valódi tanítványainak tartották, kikkel a
szent-lélek különös úton-módon közölhetett. Hogy mi volt
náluk a mérték valamely bibliai könyv megitélésénél, az
eddig mondottakból világosan kitűnik; annyi azonban bizo­
nyos, hogy korántsem vették fel az egyik vagy másik köny­
vet a canonba, mint Marcion vagy mások, ők épen akkora
utánjárással gyűjtöttek a szent iratokat, mint a katholiku-
sok. A zsidók szent könyvét, az ó-testamentumot, a milyen
kevésre becsültek, épen olyan nagy jelentőséget tulajdoní­
tottak az új-testamentum legjobb iratainak. Szóval az olyan
iratok iránt viseltettek a legnagyobb érdekeltséggel, a me­
lyeket az egyszerű evangélium szelleme lenget át; az ira­
tok megbiválásában nagyobb szabadsággal jártak el, mint a
katholikusok, s a szent iratok olvasása és tanulmányozása
minden hivőnek meg volt engedve, sőt kötelességévé volt
téve. S igy méltán szemükre vethették a görögöknek azt,
hogy ők csak a papokat részesítik az isteni igazság szent
forrásának: az Írásnak tanulmányozásában. Tehát ebben a
tekintetben tökéletes ellentétben voltak a törvényes egyház­
zal, annak összes intézményeivel, tanjávaJ, hagyományával,
fényes czeromoniáivai és hatalmas papságával. S miéit ?
Azért, mert nem volt más czóljuk, mint az, hogy a keresz-
tyénséget, Krisztus tiszta tana és meghaxisitatlan evangé­
liuma alapján helyezzék vissza eredeti egyszerűségébe. Sze­
rintük Krisztus a mennyei atyának tanát hirdette, de az
apostolok halála után az egyház ismét a Demiurgos hatal­
mába került s nekik, mint valódi keresztyéneknek, nem le­
het más feladatuk, mint Krisztus községét minden érzéki­
ségtől, zsidó szokásoktól, külső czeremoniáktól megtisztítani
s az egyházat a bús fertőjéből egy tiszta szellemi állás-«
pontra emelni. Istentiszteletük nagyon egyszerű volt: m ert
mindazon dolgokkal, a melyek az úrvacsora körül, mint szent
cselekvények, előfordultak és a melyeknek a katholikusok ki­
váló jelentőseget tulajdonítottak, azokkal ők nagyon keveset
törődtek. A keresztséget, Jézus óhajtása szerint, a szent-lé­
lek működésével hozták kapcsolatba és a vizet mint, külső
jelt vagy jobban mondva külső jegyet, nem használták. Az
úrvacsoránál, mint a Jézussal való közösségnél, nem tarto t­
ták szükségesnek a kenyér és bór élvezését. Elvetették a
szentek tiszteletét, kiknek csodáiról úgy vélekedtek, hogy
azok a Demiurgos művei. A szent helyek, reliquiák tiszte­
lete, búcsujárások, képek imádása előttük elvesztették be­
csüket. Mindazon tételek, a melyeknek a tévhit magicus
erőt tulajdonit, a paulicianusok előtt úgy tűnnek fel, mint
csupasz alakok. S épen ezen az alapon lettek eilenlábosai
az egyház által szentnek hirdetett cselekvényeknek is. Nem
nagy jelentőséget tulajdonítottak az aszketai önsanyargatás­
nak, böjtöknek és elvetették a zsidóktól örökölt ósaz apos­
tolok által is fentartott azon szokást, hogy a verőkbe fúlt
állatoknak húsa élvezhetetlen. Miután semmi különbséget
sem tettek az egyliáztagok és a papok között, önként kö­
vetkezik, hogy az egyház elöljárói: a papok, nőtlenségi fo­
gadalmat nem tettek.*) A katolikusoktól el térő lég, össze-
jöveteli helyeiket nem „hieron“ avagy naosz- (szentély, tem­
plominak nevezték, mint a mely elnevezés pogány eredetű,
hanem proszeüche-nek (imaháznak). Ezen elnevezés egyszers­
mind azt is sejteti velünk, hogy szertartásukban vagy job­
ban mondva istentiszteletükben az imának nagy szerepe volt,
úgy szintén kiváló gondot fordítottak a szentirás olvasásra
és annak magyarázatára. A vallásos énekek használásáról,
az egyházi fegyelem gyakorlásáról forrásaink kevés megbíz­
ható adatot nyújtanak.
Mind azt, a miben a pogányság avagy a zsidó hie­
rarchia maradványait ismerték fel, elvetették s igyekeztek
az egyház kormányzatot a lehető legegyszerűbben és legkö­
zönségesebben szervezni, annyival is inkább, mórt nálunk egy
szorosabb értelemben nevezett papság nem volt. Azon egyé­
nek, a kik magukat a vallásos ügyek gondozására és veze­
tésére szentelték, mint Gibbon is megjegyzi, „vezető“ ne­
vet nyertek, kik segédeikkel együtt semmi egyéb tekintélyre
nem hivatkozhattak, mint erkölcsi befolyásukra. A szekta
vezetőinek minősítését, a szentlélek munkásságának, továbbá
a megkivántató kellékeknek tudata határozta meg. A veze­
tőknek egymásután következő sorában a legutolsó Sorgius
Tychikus volt, ki a fennebb nevezett módon lépett a szekta
elére. Az apostol, a próféta tiszteletbeli elnevezés hivatásuk
minőséget jelölte; ők tanítók, egyszerű elöljárók, vezérfér­
fiak voltak, a nélkül, hogy ruházatban, életmódban vagy más
*) A paulicianusoknál, a fenmaradt iratok szerint, minden hi­
vő egyenlő. Mint tudjuk, Marcion híveit két részre osztotta: electi
és auditoresro. A korábbi és későbbi idők legtöbb eretnek feleke-
zetetnél a hívők között bizonyos megkülönböztetést látánk. E te­
kintetben a paulicianusok a többi eretnek felekezeteket jóval túl­
szárnyalták.
 440
kiváltságokban különböztek volna hitsorsosaiktól. Sergius
Leó, Montanúshoz irt levelében négy prófétáról, mint saját
elődeiről emlékezik meg, u. m. Constantinus, Symeon, Geg-
naesius és Josephusról. Sergius példájából az is kitűnik,
hogy a próféta-apostol saját maga szerzi meg valamely
mesterség és művészet által az élet fentartására tartozó
dolgokat s egyedül buzgalmának és erélyének köszönhető,
hogy egész életén keresztül állomásán megmaradott. Az elöl­
járói hivatal elnyerésénél a szentlélek adományának tulaj­
dona nagyon önkényesen felvett mérvadó szabályul szolgált
és sok egyenetlenségnek lett szülőoka. A vezető, a főnök
választásnál mindig tekintettel voltak a vér szerint való
örökösödésre. A vezetőket nagy számú tanítványok környez­
ték, a kik mint kegyes munkatársak, segítők, mindig tisz­
teletben részesültek. Ezeket a tanítványokat synekdemen
névvel tisztelték meg Sergius elöljárósága alatt. Látható te­
hát, hogy a paulicianusok községük rendezésénél, a Pál
apostol által alapított községeket tartották szeműk előtt.
Tudósításaink a paulicianusok vezetőit, most tanító majd
pásztornak nevezik.
Sajátságos kötelességük volt a „notarii“-n ak : kétség­
kívül ezekből teltek ki azon férfiak, a kik a paulicianusok
szent könyveit leírták, többszörösitették, terjesztették, a
község összejövetelei alkalmával felolvasták, a kevésbé vilá­
gos helyeket, megmagyarázták olyan formán, mint a zsidó
synagogákban az irás magyarázók. így ők valának az egye-
dülielc, a kik választás útján nyerték hivatalukat, természe­
tesen bizonyos fokú miveltsóg és annyi képzettség alapján,
a mennyi feladatuk betöltésére megkivántatott. Kezdetben
a vallásos ügyek vezetői alatt állottak, sőt a syekdemen. mél­
tóság is a notarii föle helyeztetett. Sergius alatt a synek­
demen méltóság megszűnvén, a notarii tekintélye jelenté­
kenyen emelkedett s valószinü, hogy azok, a kik ezen mél­
tóság elnyerését óhajtották, bizonyos vizsgának vetették alá
magukat, a szent Írásban való jártasságuk igazolására.
A paulicianusok tana és községi élete, sokkal kedve­
zőbben fejlődött a többi szektákénál. Hitök erényt, komolysá­
got és erkölcsiséget ébresztett a hívőkben, a mi által az
orthodoxok engesztelhetetlen gyűlölete nem zavarta vallásos
élőtöket és erkölcseiket. Azonban tanjuknak egy veszélyes
pontja, a Demiurgostól való undor az antinomismusba so­
dorta őket kevéssel Sergius Tychicus fellépte előtt, Bánes
korában, A keresztyónség különben sohasem volt ment tel­
jesen a dualisticus felfogástól. Sőt még a mai időben is fáj­
dalom 1 számosán vannak, kiknél a Diabolos bit meg van.
A mely hithez azon csatornán jutottak, a melyen a pau-
cianusok.
A paulicianusok heterodox módon hittek ugyan a rósz
szellem hatalmában, de azért még sem érdemlik meg azon
vádakat, a melyekkel a katholikusok őket vádolták, t. i: hogy
összejöveteleik alkalmával mindenféle gonoszságokat, vérfer­
tőzést és természetellenes szenvedélyeket űznek; hogy a
részegeskedés és a dőzsölés rendszei'es gyakorlására min­
den év január havának 1-én ünnepet tartottak, s este egy
meghatározott helyen összegyűltek, a mécseket eloltották s
átadták magukat a legaljasabb szenvedélyeknek; hogy gyer­
mekeket áldoznak, kiknek megégetett köldökeit tisztitó esz­
közül használták; továbbá, hogy a varázslást egész rend -
szerrel űzik, szóval, Petrus Siculusnál az ilyen vádak egész
hosszú lajstroma van felsorolva. Pedig ha ezeket a vádakat
elfogulatlanul vizsgáljuk, egészen más színben fognak fel­
tűnni; p. o. a mi a vérfertőzést illeti, az nem állhatott
egyébből, mint a házassági egybekelésnél az ó-testamentom-
ban előirt szabályoktól való kisebb-nagyobb eltérésből stb.
Vádolták a paulicianusokat azzal is, hogy hazugok, álnokok,
képmutatók: mert gyakran, mint a jó katholikusok imád­
koznak a kereszt előtt, csókolgatják a feszületet, gyerme­
keiket a papok által megkereszteltetik, részesülnek az űr-
vacsorából s bizonyos reservatio mentalis szerüleg járnak
el, a mennyiben, midőn a szükség úgy hozza magával az
orthodox egyház tanait készek elfogadni, de szivök a hete­
rodox egyházé. S Petrus Siculus megjegyzi, hogy Gegnaesius
is hasonló eljárást követett el, midőn a konstantinápolyi
patriarcha kihallgatta. Gegnaesius az előadott egyházi tannaL
egyetértett, csak hogy a paulicianusok módja szerint alle­
góriái értelemben.
(Folyt köv.j
A keresztyének és zsidók közti há­
zasságról szóló javaslat.
A keresztyének és zsidók közti polgári házasságról
szóló törvényjavaslat felett, melyet a kópviselőkáz elfogadott,
már a főrendiház egyesült hármas bizottságában heves viták
folytak. E viták két ülést vettek igénybe. Mint már emlí­
tettük, az első ülésben Haynald kalocsai érsek, Schlaucli
Lőrincz szatmári püspök, Samassa egri érsek támadták meg
nagy hévvel a törvényjavaslatot; s Pauler és Tisza minisz­
tereken kívül b. Liptay Béla, gr. Andrássy Gyula, báró
Majthényi László honti főispán, b. Vay Miklós koronaőr vé­
delmezték. A másik ülésben Ipolyi Arnold beszterczebányai
püspök, gr. Zichy Nándor, gr. Zichy Ferraris Bódog szóltak
ellőne, a védő pedig b. Rosner Ervin volt. A viták alatt a
püspökök és ellenzők hivatkoztak ama kérvényekre is, me­
lyeket a kath. papság és híveik a főrendiházhoz benyújtot­
tak a törvényjavaslat ellen. Végre a bizottság többsége el­
fogadta a törvényjavaslatot. A részletek tárgyalásánál is
meg-megújult a vita.
E hét első napján aztán maga a főrendiház kezdte
meg a javaslat tárgyalását.
Ritka érdeklődés között vette kezdetét a vita s a fő­
rendiháznak rendesen kongó üres csarnokai ez alkalommal
zsúfolásig megteltek. A közönség roskadásig tölté meg a kar­
zatokat/ s a kópviselőház tagjai is tömegesen jöttek át ez
alkalomból a sándor-utczai palotából a múzeum tágas oszlop­
sorai közé. A főispánok között még olyan is látható volt,
a ki más körülmények közt nem igen fordult meg az ország
törvényhozásának színhelyén; piros, lilaszin és fekete se-
lyemsipkák tarka-barkasága mozgott a teremben előre és
hátra. Ott volt az esztergomi prímás, bibornoki kalapjával,
 441
Haynald kalocsai érsek karmazsin-szinü talárjában, a bene-
diktinus és cisterczita apátok egyszerű fehér és fekete kö­
penyeikben.
A nagy érdeklődés természetesen annak volt tulajdo­
nítható, hogy mindenki e\ volt kérizül vre a katholikus főpa­
pok heves támadásaira, melyekkel a törvényt fogadni szándé­
koznak, mely oly tág rést üt a kath. egyházi kánonok ot­
romba alap-bástyáin. Ellenben a világi főrendek közül ne-
hányan határozott állást foglaltak el a kormány előterjesz­
tése mellett, a mivel szemben annál hevesebb volt a főpap­
ság ellenzése, s alkalmat adott nehány kitűnő szónoklatra.
Tudományosságuk és ékesszólásuk fegyverével tűntek ki a
vita főpapi szónokai közül Simor, Haynald, Schlauch, Sa-
raassa.
A s z a v a z á s a decz. 11-ki ülésben történt meg; a
f ő r e n d i h á z 109 s z a v a z a t t a l 103 e l l e n e l v e t e t t e
a k e r e s z t y é n e k és z s i d ó k k ö z ö t t i h á z a s s á g r ó l
szóló t ör vé nyj a va s l a t ot .
A szavazók száma 212 volt, elnök nem szavazott. Az
ülés a legzajosabb volt, melyet a főrendiházban valaha lát­
tak. Az egyes, még föliratkozott szónokokat a legzajosabb
„eláll“ kiáltásokkal birták arra, hogy a szólásról lemond­
janak.
A szavazás eredménye zajos, hosszas éljenzéssel fo­
gadtatott, melyben a karzatok is részt vettok. A szavazás
eredményéhez képest az elnök kijelenté, hogy a főrendek
átalánosságban sem fogadták el a kérdéses törvényjavaslatot,
mely igy visszaküldetik a kópviselőházhoz, a szavazás ered­
ményét tartalmazó jegyzőkönyv kíséretében, minden indo­
kolás nélkül.
A szavazás nagy érdekű volt. A püspökök mind a ja­
vaslat ellen szavaztak; a főispánok — gr. Szapáry István
s herczog Eszterházy kivételével — a javaslat mellett sza­
vaztak.
A népoktatás állapota hazánkban.
A közoktatásügyi miniszter pár nap előtt terjesztó a
képvisolőbáz elé jelentését a k ö z o k t a t á s á l l a p o t á r ó l
az 1 8 8 2 - 83. evőkről.
A jelentés általános haladást tüntot föl, hanem még
mindig sok kívánni valót mutat a népoktatás terén. Körül­
belül n e g y e d m i l l i ó iskolaköteles gyermek ne m j á r t iskolá­
ba, az ismétlő iskolákat sokan nem látogatják, és sok azok
száma, kik évközben kimaradnak az iskolából.
1882-ben 2.215,387 volt az iskolaköteles gyermekek
száma, de csak 1.697,984 járt iskolába, azaz ezer közül
766. Volt 15,993 iskolánk. Helyben tartott egy vagy több
iskolát 10,628 község; mig 251 községből sehol sem nyer­
tek oktatást a gyermekek. Az iskolák közt kizárólag magyar
tannyelvű volt 7597, csaknem fele az összes iskoláknak; a
magyar vegyes 2843, magyart mint tannyelvet nem oktatta
5553; a tanítók közül 17,330-nak a magyar az anyanyel­
ve, 1419 tudott magyarul tanítani, 1721 nem tudott. A
15,983 iskola közt 1457-nek volt saját háza.
Az iskolákban 17,458 tanitő számára volt lakás. 9084
iskola rendelkezett az oktatáshoz szükséges kerttel s fais­
kolai térséggel, 6576 birfc megfelelő tornatérséggel. A ta­
nítók száma az utolsó óv alatt 372-vel szaporodott. A 15,993
népiskola fentartása 11.755,625 írtba került; egy millióval
többe, mint az előbbi évben és 8 millióval többe, mint
1869-ben.
Leginkább szaporodtak a k ö z s é g i i s k o l á k , 77-tel,
azután az államiak 45-teI, a mézes hitüekkó 41 -el; a h e Ív.
h i t v . i s k o l á k s z á m a 94-el apadt.
A n é p i s k o l a i intézetek közt 15,793 volt népisko­
la, 24 felső népiskola, 126 polgári iskola.
A p o l g á r i i s k o l á k száma 16-tal szaporodott, a
felső népiskoláké 4-gyel fogyott. A polgári iskolák közt 24
állami jellegű, 70 községi, 6 rém. kath., 1 körög kath., 2
ág. h., 2 mézes h(, 21 magániskola.
Az á l l a m i eljárni n é p i s k o l á k száma 324, sza­
porodás a lefolyt évben 37. Ez iskolákban 539 tanitó ok­
tatott 26,735 gyermeket.
A f e l s ő n é p i s k o l á k száma 74 volt, ezekben azon­
ban benfoglaltatnak a felső leányiskolák is.
A t a n i t ó k é p e z d é k száma összesen 71 Yolt, 54
férfiak, 17 nők számára. Ezek közt állami 24, rórn. kath.
23, görög kath. 4, görög keleti 4, helvét 4, ágost. 10,
mézes h. 1, magán jellegű 1.
K e r e s k e d e l m i i s k o l a 1882-ben 39 állott fenn,
a létszám kettővel apadt. A tanulók száma 3448 volt, 335-
tel több, mint az előző évben. Az iskolák kerültek 117,598
forintba.
A k i s d e d ó v ó k száma 1881—82 ben 321 volt, ál­
lami 2, alapítványi 31, magánegyesületi 90, községi 59,
felekezeti 50, magánvállalati 89. Összesen 32,435 kisded
részesült ezekben nevelésben, 1131-el töob, mint az előző
évben. Az óvók és óvónők száma 485 volt, 296 képesített,
186 nem képesített. Az intézetek fentartása 250,286 írtba
került.
KÜLFÖLD.
N ém etország és a pápa. A nemet császár
és a pápa közt a legutóbbi időben a kibékülés jelentékeny
következményei mutatkoznak. A katholikus egyházi ügyek­
ben a Vatikán nem akart engedni. Ekkor Bismarck maga
végezte, a mire a pápával nem lehetett menni. A hírhedt
„májusi törvónyek“-et módosító új törvényeket szavazta
meg, a mivel a czontruin-pártot is maga felé hajlította. A
legújabb esemény pedig, hogy a négy letett németországi
püspök közül az egyik, a 84 éves limburgi püspök, kegyel­
met kapott és visszahelyeztetik püspöki székőoe. Valószínű,
hogy a porosz kormány engedményeket akar szerezni a pá­
pától a kölni és a pézoni érsekségek ügyében ; Poroszor­
szág tudvalevőleg azt síivgeti, h«»gy a pápa bírja lemondás­
ra Melchers kölni és Ledochovszlcy pózeni érsekeket, a mi­
től a Vatikánban eddig uagyon idegenkedtek.
A német trónörökös Spanyolországból Rómába utazik,

a mint ezt már hivatalosan is jelentik. A trónörökös e hó
16-án érkezik' Genuába s onnan Kómába utazik, a hol elő­
ször is az olasz királyt, azután a pápát látogatja meg. Mint
berlini lapok Írják, a pápánál teendő látogatás ügyében már
xógobb idő ó.ta bizalmas tárgyalások folytak. A Vatikán nem
ellenzi, hogy a trónörökös előbb Umberto királyt látogassa
meg, valamint, hogy Németország és Oroszország barátságát
sem fogja megzavarni a vatikáni látogatás, mely kezdete
lesz Németotszág kibékülésének a szentszékkel, a mit Bis­
marck legújabban indított meg. A német trónörökös való­
színűleg bárom napot tölt Rómában.
IV-ik Z soltár.*)
1. Igazság istene! Oh hallgass meg engem,
Mikoron Tehozzád kiáltok esennon;
Könyörülj kegyesen e könyhullatáson,
Nyomorban és bajban légy vigasztalásom !
2. Emberek fiai! Ugyan meddig lészeu
Erényem tinóktek gyalázat és szégyen?
Meddig lesz — a hivság tóvetegit járván —
Hazugság rút bűne rajtatok mint járvány?
3. Halljátok s tartsátok azt jól eszetekke’,
Hogy az Úr engemet kegyelmébe vett be;
Szóm kedves előtte, kegyesen meghallgat,
Imára ha ajzom a panaszos ajkat.
4. Féljétek hát őtet és ne vétkezzetek,
Mert rátok ereszti a sujtoló kezet;
Estenden a csendben pihenve, nyugodva,
Bánjátok meg a bűnt, szállván magatokba.
5. Áldozat őneki legyen az igazság.
Tisztitó lángjai szivetek áthassák;
Áldozva Őneki tiszta szívvel, bízvást:
Vidáman várjatok kezeiből áldást.
6. Kérdi a hitetlen: ki segéll a jóra?
Kezdetben, oh Isten, ama várt nagy ó ra :
Arczaid világát ha te megmutatnád,
Szivemet örömnek nyilai áthatnák.
7. A mivel engemet jobban vigasztalnál,
Mintha Ők lakoznak a tele asztalnál;
Vagy a must ha csordul s görnyedez az asztag,
Hegynek fel, völgynek le vígan riadoznak,
8. Se sátrat, se várat nem is épiték én;
Behunyom azértan szemeimet békén —
Lehaltom fejemet s elaluszom bátran:
Kegyelmed, oh Isten, védelmező sátram!
Kolost/ Elvira.
KÜLÖNFÉLÉK.
Kolozsvár, 1883. deczeniber 15.
— A B aldácsi-alapitvány képviseletének közgyűlése
— mint lapunkban előre is jelezve volt — f. hó 8-án
Budapesten megtartatott. Az egyházkerületek képviselői kö­
zül megjelentek és pedig a tiszántúliból: Vályi János fő-
E zsoltár a Kálmán F. által készített azon dallamra énekel­
hető, melyre S. K. a „Prot. egyh. és iskolai Lap“ ez idei 3Ö. szá­
mlában megjelent 42-ik zsoltárát irta. Kolosy Elvira, Kolosy Lajos
nyug. törvényszéki elnök és jeles Horácz-fordítónak (fordításait
most adja ki a Kisfaludi-társaság) fiatal leánya, ki ódájával, a Ka­
tona-pályázaton Gyulai P.; Szász K. és György V. bírálatával, 41 Az ünnepélyre a meghívást nagyon köszönöm. Test szerint
mű közt, az egyik dicséretet nyerte. Szem engedelmével e zsoltárt nem lehet, de lélekben jelen leszek, áldást kérve a derék:
közzéteszi. S. K. s mi a „Prot. Pap“ czimü rolyóirat közelebbi szá­
mából vesszük át. Szerk.
Nyomatott Stein Jánosnál az ey. ref. főtanoda betűivel Kolozsvárt*
442
gondnok és id. Kis Áron; a dunamellékiből: Gönczi P ál.
a dunántúliból: Pap Gábor és Beöthy Zsigmond; a tisza-
mellékiből: Kún Bertalan és Mocsáry Lajos; az erdélyiből:
Nagy Péter és Szász Domokos; az evangélikus egyházke­
rületekből: br. Prónay Dezső, Czekus István, Fabiny Teofi
Lassel Ágost, br. Saimen Jenő és dr. Győri Elek; az
unitárius egyházkerületből: Hajós János és Gál Jenő. Gróf
Lónyai Menyhért, ?z igazgatóság b. elnöke, betegsége okán,
nem jelenhetvén meg, a gyűlés tartamára elnökül Beöthy
Zsigmond választatott meg; a jegyzői tisztre dr. Győri Elek.
Elnök megköszönve a benne helyezett bizalmat, meghatot-
tan jelenté be Török Pál elbunytát s benne kidöltét annak
a férfiúnak, ki a Baldácsi-alapítvány létrejötte által halha­
tatlan érdemet szerzett s nevét, emlékét a hazai protes­
táns egyház évkönyvében fénylő betűkkel megörökítő. A
közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezte ki a nagy vesztes fölötti
fájdalmát s a gyászoló özvegyhez részvétirat küldését ha­
tározta el. Elnök előterjesztő gr. Lónyai Menyhért és Koch-
meister Frigyes lemondását az igazgatósági tagságról; a
közgyűlés sajnosán vette tudomásul a jelentést s a kilépett
nagy érdemű férfiaknak jegyzőkönyvileg elismerést szava­
zott. Majd elnökválasztásra került a sor s az eredmény az
lett, hogy a szavazatok túlnyomó többségével megválaszta-
tott br. Kemény Gábor, eddigi főgondnok, Végül Czekus
István superintendens ar, tekintettel Török Pál nagy érde­
meire s főként arra, hogy ő az alapítvány javadalmát nem
élvezhette, indítványozta, hogy a közgyűlés hozza javaslat­
ba a néhai családja, illetőleg özvegye javára 5000 frt tisz-
teletdijnak egyszersmindenkorra kiszolgáltatását s kérje föl
az egyházkerületeket, hogy adják beleegyezésüket e kegye-
letes kötelesség teljesítésébe* A közgyűlés az indokolt ja ­
vaslatot egyhangúlag magáévá tette, Szász Domokos felszó­
lalása folytán, azon változtatással, hogy a tiszteletdij ösz-
szege 8000 frtban állapíttatott meg. Több tárgy nem lé­
vén, a közgyűlés, az elnök éljenzésével, véget ért.
— Templomszentelós. A pürkereczi ág. hitv. egy­
házközség újonnan épült templomát f. hó 23-án d. e. 10
órakor ünnepélyesen fölszenteli s az ünnepély után az is­
kola helyiségében társas ebédet rcudez. Az ünnepi menet a
papi lakból kiindulva a megállapított rendben vonul a tem­
plomba. Az új templom építése ügyében, a buzgó egyházta-
tagok ólén, kiváló érdemet szerzett magának tiszt. Fejér
Gyula, derék paptársunk, ki Brassó vidéken, az evangélikus
vallásu hivek közepette a magyar hazafias szellemnek buz­
gó apostola.
— Gyarmathy Zsigmondnó ő nagyságának, lapunk
t. munkatársunk elbeszéléseit s rajzait s azok között „Az
apa“ és „A megnyugvás“ czimüeket is, melyek 1881-ben s
82-ben a „Prot. Közlöny“ tárczáját gazdagiták, mint lapun­
kat Berlinből értesítik, G r e i n e r L a j o s , jeles iró német­
re forditá s az irói körök e műveket kiváló elismeréssel
fogadják. Készünkről is örömmel registraljuk ez értesítést.
— Megjelent s szerkesztőségünkhöz beküldetett:
E v a n g e l i o m i l e l k e s z i t á r , g y á s z e s e t e k r e ; pr ó«
dikácziók, g y á s z b e s z e d e k és i má k, h á z n á l ,
t e m p l o m b a n és a s i m á i . Szerkeszti s kiadja Czelder
Márton, felső-bányai ref. lelkész. I-ső kötet. Nagy-Bánya,
nyomatott Molnár testvéreknél 1883. A kötet tartalma vál­
tozatos és gazdag s a szerkesztő fáradhadlan buzgalmát
dicséri. Főleg vidéki paptársaink jó hasznát vehetik.
A SZERKESZTŐ POSTÁJA.
T. F e j é r Gyul a , k o l l e g a u r n á k , P ü r k e r e c z .
egyházközségre.
XIII. évfolyam . Kolozsvárit, 1883. Deezember 23. 51. szám.

EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP.

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. E L Ő F IZ E T É S I Á B : KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.

SZERKESZTŐSÉGI SZÁ LLÁ S:
b.-farkas-utcza 1G. szám , hova a lap szellemi
ügyeit illető küldem ények a szorkesztő nevére
czim zendők.
h _____________________________
Egész évre 6 frt, félévre 3 ír t, évnegyedre
í 1 f r t 6 0 kr.
$ HIRDETÉSI DÍJ:
Egy négyszög centiraeternyi tér egyszeri h i r ­
detésnél 3 kr.
KIADÓHIVATAL:
*
„M agyar P olgár“ nyom dája, b.-közóp-utcza 2
sz., hova az előfizetések és hirdetési d ijak

FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS LAPTULAJDONOS: SZÁSZ DOMOKOS. — KIADÓ: AJTAI K. ALBERT.

A „PROTESTÁNS KÖZLÖNY“
az 1884-ik évvel lönállásának XlV-ik évébe lépendő. E tény, magában véve, bizonyítékául
szolgál annak, h ogy nem a m ulékony életű és sek ély es értékű irodalmi vállalatok sorába tartozik,
hanem bir létjoggal, m ert hézagot pótol s szükség van rá. É s pedig szükség van rá azért, mert jó
ügyet szolgál, m agasrendü érdekeket képvisel: a magyar Protestantismus megújhodásának, dicső múlt­
jához méltó jövendője biztosításának, belértéke által igazolt tekintélyének s küldetésével arányban
álló befolyásának nemes ügyét, fenséges érdekét.
Ez volt programmja eddig s ez lesz ezután is. Ennek valósításában lankadást nem ösmer,
az akadályoktól vissza nem döbben, ső t a győzelem bizonyos rem én ységével vivja a szellem har-
czát. Zászlója körül a szellem bajnokainak egész tábora sereg lett össze, m ely az igének, az eszm ének
mindig diadalmas fegyverével küzd. E bajnokok nevét nincs miért egyenként fölsorolnunk; azok, kik
küzdelm ünket érdeklődő figyelem m el kisérik s tám ogatásuk által m inket segítettek eddig, ösm erik őket.
Részünkről csupán annak kijelentésére szorítkozunk, h ogy jövőben is méltók igyekszünk lenni
az eddig tapasztalt s ezután is remélt támogatásra. D e h ogy m éltók lehessünk s a folyton fokozó­
dó igényeknek az eddiginél is fokozottabb mérvben e le g e t tehessünk, mindazokat, kik barátai annak
az ügynek, m elynek szolgálni örömünknek s dicsőségünknek tartjuk, bizalom m al kérjük, hogy se g e ­
delm ükkel istápoljanak s vállalatunknak nem csak szellemi, hanem anyagi erőt ÍS nyújtsanak.
Ezt kérjük, ezt reméljük s ha kérésünk m eghallgattatik s rem ényünkben nem csalódunk, ak­
kor ki nem maradhat a jó siker s a „Protestáns Közlöny“ továbbra is örömmel küzd s híven szolgál.
Kolozsvárt, 1883. deezem ber hava. S Z Á S Z D O M O K O S ,
tulajdonos és szerkesztő.
Mint a jelen szám tanúsítja, a „M agyar P o lg á r“ nyom dája a „Protestáns K özlöny“ kiadását
megkezdette, az eddiginél sokkal díszesebb alakban. Ez átalakulás azonban tetemes kiadási költsé­
geket vesz igénybe s fedezhetése nemcsak az eddigi előfizetők megmaradását, hanem e szám növekedését múl­
hatatlanul föltételezi.
Épen ez indokból alolirt, mint a „Protestáns K özlöny“ kiadója, teljes tisztelettel fölkéri e lap elő­
fizetőit, szíveskedjenek ismerőseik körében odaliatni, hogy az előfizetők száma szives pártfogásuk s ajánlásuk folytán
minél nagyobb mérvben növekedjék, de fölkéri egyszersmind arra is, hogy —- tekintve a tetemes kiadásokat — kö­
telezettségeiknek úgy a m últra, m int a jelenre nézve eleget tenni szíveskedjenek, az előfi­
zetési pénzek, s illetőleg hátralékok mihamarább való beküldésével.
Tudatja továbbá alólirott kiadó azt is, hogy a lap kedvezményes előfizetési á ra it továbbra is
fenntartja, — a múltra nézt avval a különbséggel, hogy É-t- kifejezett kérelemre — a III. és IV. oszt, lelkészekre
nézt egyenlő kedvezményi á rt állapit meg, a negyedosztályuaknak nyújtott múlt évi kedvezmény eltörlésével.
így tehát a „Protestáns Közlöny“ előfizetési ára lesz:
I. és II. oszt. lelkészeknek: Egész évre 6 frt. — Félévre 3 frt — kr. — Negyedévre I frt 50 kr.
III. és IV. oszt. lelkészeknek: Egész évre 5 frt. — Félévre 2 frt 50 kr. — Negyedévre I frt 25 kr.
Az előfizetések a „Magyar Polgár“ nyomdájába (b.-közép-u. 2 sz.) küldendők.
Kolozsvárt, 1883. decz. 23.
A J T A I K. A LB ER T .
344 PROTESTÁNS KÖZLÖNY. 1883. decz. 23.

T a r ta lo m : E l ő f i z e t é s i f e l h í v á s . — K a r á c s o n y ­ „A szellem épité porhüvelyét.“

ra. ( H e g e d ű s Istvántól). — „J e h o v a li,<( (Ifj. S z á s z Károlytól.)
— Az e g ' y e t e m e s t a n ü g y i b i z o t t s á g ü l é s e . — J ó b É s m égis összeom lott. Ö sszeom lott önsúlya
k ö n y v e . (Bibliai tanulmány; B e n k Ő Istvántól.) — Irodalom. —
A P a u l i c i a n u s o k s z e k t á j a . (Egyháztólt. tanulmány; Na g y
alatt. Ö sszeom lott a római népet alkotó nagy
Józseftől.) — Külföld. (Olaszország, Francziaország, Belgium, Palaes- erények gúnyjára lábrakapott caesarismns őrjön­
tina.) — Germania és a Vatikán. — Különfélék. gő bacchanáliái közt. T eh át nem is m éltósággal,
tehát nem is tragikus fenséggel. V égm osolya torz-
m osoly vala; v ég leh elete dögvészt lehelő fertőzet.
KARÁCSONYRA. Mi hiányzott ez é le tb ő l:
V olt-e nagyobb hatalom a világon, mint a E gyszerű pásztorok követtek e g y csillagot,
római birodalom ? A k elet ö sszes világuralmai e g y ­ m ely a szív végtelen tükörében csodás világokat
m ást dönték porba. A mai nap tudósa beh atol­ sugárzott be az emberi kebelbe.
va a hieroglyph és ékírás csodáiba, rejtélyes vi­ K övettek egy csillagot, m ely az életnek ama
lágok titkait, letűnt kultúrák bám ulatos eredm ényeit másik oldalát, m ely iszonyú árnyak sö tét légiói­
konstatálja; de olvassa azt is, h o g y egy autokrat val ostrom lá a régi em ber összes tudása m ellett
desp ota m illiókat tarta rabságban, vagy e g y h a ­ is didergő szivet,} varázslatos fénynyel világitá m eg
talm as kaszt a vallásos félelem lelki igájába gör- és a szegény, az elhagyatott, a nyom orék, azem -
n yeszte eg ész népeket. A hatalm as em lékoszlo­ ber-piaczon szed ett-vetett rab is milliók urává
pok, m egdöbbentő nagysággal im ponáló királyi lett E gy csillagot, m ely a jászolhoz vezetett,
paloták, fényes tem plom ok csak azon rom ok szá­ m elynél a bölcsek és a királyok föltárták értel­
mát szaporiták, m elyek et szétm orzsolt az idő, m e­ mük h o m á l y á t és hatalmuk pókhálószerü t ö-
ly ek et m egsem m isített az igazság diadala. A zon r é k e n y s é g é t és világ-m egváltó m eleg ség áradt
rom ok szaporodtak, m elyekről V oln ey fen séges szét, átok-oldó bűverő sugárzott elé, mert e csil­
k öltem ényét megirá. lag azt a zugot világitá m eg, m ely a rém ek ho­
A római hatalom ezeknél is nagyobb volt. na volt, m ely a világ boldogtalanságának b ölcső­
Pantheona a leg y ő zö tt isteneknek adott helyet. je és a hatalom , a fény, tudás és bölcseség sírja
Minden előző világuralmat összefoglalt és soha vala, m ely egy zugocska létére világhatalm akat
sem hallott eg y ség b en egyesitett. Á llandó, örök nyelt el. E zug a szeretette sóvár kebel elé­
je lle g e t öltött az „örök“ város. A z igazság igéit g e d e tle n sé g e; e zug a világfájdalom m egoldhatat­
hirdeté a római jog. Intézm ények bám ulatos szö­ lan rejtélyének rugója vala és e zug betelt
ved ék ét, élő szervezetét terem té m eg a római ad ­ e g y világgal: a hit világával. E rugót m egérinté
m in istrate. A történelm i n agyság alakját ölté föl e g y rejtélyes kéz: az isten-em ber keze. A rejtélyt
a római jellem . E g y nyelven beszélt a kultúra és m egoldja a hit, az e lég ed etlen ség et eloszlatja a
e nyelv a T acitus nyelve volt. remény. D e kié a hatalom, kié a m indenhatóság
arcanuma ?
A világi b ölcseség összes arcanumát kime-
ritni látszott a római tudom ány. É s a jellem ? A zé, ki a szeretet Istenének született, a sze-
K ell-e hivatkoznom a stoicus b ü szk eségére, ki el- retetért halt m eg és a szeretet által dicsőült meg.
m ondá, hogy: „Szenvedjetek férfiasán! A bban tör­ N em bölcseség, d e h i t ; nem az akarat da-
jetek elébe m ég az isten ségn ek is, h ogy m ig az cza, de rem én y; nem hatalom és igazság, de sze­
Isten a szenvedéseken k í v ü l van, ti f e l e t t e retet. É s a szeretet leszállván, leszállt az em berek
vagytok. “ közé és lön „békesség és jóakarat az em berek k ö ­
F e l volt ruházva az antik élet a négy erény zött.“
minden javával: bölcs, igazságos, m értékletes és Á ldott legyen érte karácsony ünnepe!
fenkölt jellem ű em bereket nevelt. Ez volt az élet HEGEDŰS ISTVÁN.
eszm énye. T eh át nem durva conglom eratum , de
m agasabb élet volt a római élet, mert volt szel­
lem e, volt eszm énye és Schiller feledhetetlen szavai
szerént
 „JEHOVAH“ Az Istent, ki a napot vezérli,
S én imádom őt,
— Irta Carmen Sylva. — Azt az Istent, kinek, mint a zivatar,
Hangja zeng,
A román népnek költő-királynője van. Ki fákat arat le, mint fűszálakat,
E rzsébet román királynő költői lelkű nő, kit S én imádom őt.
Akarom ismerni, a minő,
a trón bíborában csókoltak hom lokon a múzsák. Akarom ismerni,
A n őiesség minden bájával fölruházott királyi k ö l­ Mint a gyermek ismeri anyja hangját,
Mint az őz halad anyja nyomán.
tőnő már évek óta a szépirodalom nak szenteld Ámde addig meg soh’se hajlok!
m agát, s év nem múlik a nélkül, hogy e g y -eg y Nevetek, ha az Isten meghal, —
becses költői m űvel ne gazdagítaná a világiro­ Nem hal meg az enyém
Nevetek, ha az Isten elhull, —
dalmat. *) Nem vérzik az enyém!
A m ost sírjába hanyatló évben is egy mü­ Én örökkön éljek? Éljek-é én, ha minden elmúlt?
Legyen! Hát élni vágyom, mig Istent megtalálom.
v e t b ocsátott a könyvpiaczra, — irói n e v e : C a r ­ Ne haljak addig, mig meg nem látom szemeimmel!
m e n S y l v a név alatt — m ely m éltán k elth et S ha megjelent, a milyen ő,
érd ek eltséget mindazokban, kik a vallásos k ö lté­ Közéig, mint zivatar,
Ha egyet int s világok mennek ő u tá n a :
szet ilyes term ékeivel szem ben nem maradnak k ö­ Imádom a k k o r s meghalok!
zönyösek. *
*
E g y költői elb eszélés ez; czime: „ J e h o v a h . “
A költem ény, m elyet e sorok Írójának fordítási A hasver a Nilus partjára m egy. A csöndben,
kísérletében a „M agyar P olgár“ karácsonyi m el­ a pusztán nem találja föl az Istent. A Memnon-
lék lete egész terjedelm ében közölni fog, a bolygó szobrok sem válaszolnak k érd éseire; eltávozik te­
zsidónak: Ahasverus-nak legendaszerü alakjával hát Indiába, s o tt évekig áll egy óriás oszlopon,
foglalkozik, olyként tüntetvén őt 'föl, mint a ki m elyen őt a nép bálványként imádja. Istenét itt
m indenütt az Istent keresi, s hosszas vándorlás sem találja föl.
után végre is a „terem tés“ tén yéb en találja őt Ekkor egy harczba induló lovas csapattal ta­
fel. lálkozik Allah nevében és dicsőségéért száll az a
M indenesetre oly tárgy, m ely alkalm at nyújt harczba. V elük tart.
a legszebb költői feldolgozásra, s nem m ondunk A harcz dühöng már fékevesztve rég,
nagy dicséretet, ha azt állítjuk, hogy a feladat ne­ Evek, napok múltán, Allah nevében ;
hézségeit Carmen Sylva e g y női kedély egész ben- Keszketnek földek, trónok ingának,
Vihart s halált leheli a sarracén.
ső ségo é v e l oldotta meg.
o A hol vadabb a harcz Ahasverus
A z alábbiakban a költem ényből e g y es részle­ Ott áll s kaszál. A pillantása láng,
A kardja villám s őt az ellenek
tek et szakítunk ki s mutatunk be olvasóinknak. A Megsérthetetlen szellemként tekintik.
fordítás halványsága — reméljük — nem feled tet­ Bősz harczkiáltás harsog ajkiról
S ez: „Allah, A llah’“, mintha Istenét
heti az olvasóval a költem ény belbecsét, m elyet az
Magát szólitná fői a harczra Ő.
itt-ott előforduló, zsoltárszerti és bibliai zamatban így megy tovább, el, Andalusiába,
gazdag részletek nagyban emelnek. Mely esti pírban Édenként mosolyg,
Mint tündérkert, hol bánat nem honol.
A költem ény igy kezdődik: Kardjára hajlik és alátekint.
Ott lenn pihennek már a harczosok, —
A nép pálmát hintett és szőnyeget terített Egy bájos ifjú lantját zenditi
Utján a nép, — én nevettem. S iDŰbájos nyelven, zengzeles szavakkal
Elhurczolák bitóra, elhurczolák keresztre Az Édenről dalol. Ahasverus
És feje vérzett, — homlokán a vér lecsorgott Megreszket:
S én kigúnyolám. „Nem, a harczba’ nincs az Isten,
Megfeszítették, m ondván: Isten ő ! A dalban é l ! Taníts meg óli dalodra,
Ti öltétek Őt meg, mondván: Isten ő ! S vedd pompás ménem5, ifjú, lantodért
Mutassátok a Teremtőt, Te légy a hős, — de én dalolni vágyom !“
S én imádom őt, *
*
•) Német királyi házból származván, müveit többnyire német
Mint dalnokot imádva hallgatják, de a dal va­
nyelven hja, de vannak franczia, sőt újabban román nyelven is,
igen szép költői productumai. rázsa sem vezeti őt Istenéhez. Majd a szerelem ben
846 PROTESTÁNS KÖZLÖNY.
keresi, — de ott sem találja föl. K eresi a kincsek­
ben, m elyeket garm adába gyűjt, de mind hiába. A
ház Összeomlik feje fölött, s ő élve eltem etve sem
találja fel a keresettet. A rom ok közül az egyház
inquisitorai vonszolják elő
„Krisztus nevében ! Szólj, mondd meg Ki vagy ?“
„A kétely!"*
„Az ?! Egy saramén, pogány,
Rabló, a: vagy. ki istenfélők kincsét
Jó biztonságba* rejtve tartod i t t !
Kössétek Őt hamar kerékre fel, hogy
Bevallja, bánja meg pogány hitét,
S a bálvány-istent, melyet rejteget, —
Az egyházhoz s Krisztushoz térjen ő !“
„Ha hosszú élet bús lccservi nem,
Hóhéraim se visznek Istenemhez !<;
Az izzó vaskeréken igy beszél Ő,
Martyrja- s hőseként bősz kételyének,
Mit bennsejében egy erő parancsolt.
De végre egy jajt mégis hallat ajka,
Oly rémes az, hogy reng a boltozat.
Hóhérit is megrendité: „Hiszed,
Mondd, Istened ? Utolszor kérdelek,
Máskép halálod lesz e lángözön !“
„Ah ! A halál ! Meghalnom nem lehet,
E kinba’, lángba’ sem! Örök vagyok
Ahasvérus !“
A borzadály kiül
Az arczokon.
„Ti is ismertek engem ?
Idáig hozta a Samum nevem’,
A csacska visszhang azt itt visszatartá ?£(
Ha mint a Sátánt látták von’ magát,
Úgy hátraléptek. Ó meg fölnevet:
„Ocsmány féreg-sereg, szent áhitattal
Kinzátok Őt előbb s most engemet, —
Az ő nevére s dicsőségire !
Nincs Isten, mert eltiprott volna rég !“
Föláll, sietve m egy; még leng amott,
Fönn a hegyen köpennyé, a midőn
Megfordul s szól: „Az Isten nincs sehol !“
* Hajába csipett, hogy meglopja őt.
* *
H ajóra száll tehát s az újvilágba vitorlázik. O tt
király lesz, nép ét boldogítja, de ellen ség ei elűzik s ő
a végtelen hóm ezőkön át futva-fut el országából.
Szolgája, eg y etlen hű barátja: M attatop követi őt,
s m időn ism ét hajóra szállnak, m ely aztán a vihar­
ban elstilyed, M attatop éltét feláldozva, m egm enti
urát a hullámokból.
Florenczbe m egy; ott nagy m űvészként dicsőí­
tik. Itt
Mosolygva halkan igy beszél m agában:
„Nyomon vagyok, fölfogni kezdem Őt
Isten teremtésben s eszmében él,
Mely útat törve formál és a márványt
1883. decz. 23.
A lenge vásznat, földet élni készti,
A mig a kisded is fölfogj’ a mestert.
Forrongjatok, ti képek, hát agyamban,
Csak öntsetek karomba új erőt,
Légy rabszolgám te test, — a szárny a szellem,
Hisz’ én örök vagyok, s eszméim is.
Yilág én téged átkarolni vágylak,
Fölismerni s levonni lepledet.
Az Isten én vagyok magam!
Kilép
Megittasúlva műhelyéből ő,
Hogy homlokát a reggel-szél hüsitse,
Meglát a templomnál egy ifjú nőt, —
Aranyként rezg rajt’ egy-egy napsugár.
Úgy, mint a dal, — a langyos szürkületben
Csodás szépséggel ül ott elmerülve
Mély boldogságba az. — De angyal-arcza
Fiára hajlik, s ez kacsóival
Repesve nyúl emlőihez, miket
Gyöngéden nyújtnak finom ujjai,
Lágyan tekint az anyja gyermekére,
Mély önfeledten, ittasúlva, mint
Ha adni, s venni: mindegy volna tán —
Ártatlan gyermek szűzies anyjával,
Boldogságuk mind igy cserélgetik.
Megáll Ahasvérus és nézi, nézi,
Komor lesz arcza és halántoka:
„Óh balga, semmi, porszem én!“ — kiált fel
Es műhelyébe visszatér, — a vésőt
Vadúl hajitja egy kész kép felé,
Egy álló szobrot szétzúz pörölyével
Őrjöngve. — Megtér é s ... tovább siet.
*
Langy fúvalóm kelt illatterhesen,
Egy finom, pelyhes kis magot hozott
Felette el, s az egy virágkehelybe
Úgy megsimúlt, — A méhek, könnyű lepkék
Magot hordtak virágtól a virághoz,
Egy hangyaraj fönn vig nászútra kelt,
Madárcsicsergés párbeszédbe folyt
S fű-szálat vitt fészkébe a madár.
Ő álmodott. Mellette elsuhant egy,
Az erdőből kijött egy őz-család,
A zsombikot és lombot tépdesé,
A melybe kis hajtások sarjadoztak.
Kelyhük nyiták meg a virágok is,
Lepermetéltek finom kis magot
Mások reájuk — és a szép tavasznak
Gyönyörtől ittas, áldó fényiben
Ifjúi, könnyű léptek zajja zörrent,
Ezüstcsengő kaczaj, lágy suttogás
Hangzék. — Közéig, közéig: egy délczeg ifjú
Egy bájos lánykát karjain vezet,
Ujj ára tol egy kiske gyűrűt Ő
S / lágyan susogja: „Szép menyasszonyom!“ —
„Égben vagyok!“ — a lány igy válaszol.
Egymást ölelve igy távoznak ők
Az erdő mélyibe,
* *
*
1883. clecz. 23. PROTESTÁNS KÖZLÖNY.

Ahasvérus zőkönyvileg ad kifejezést és megválasztja a néhai jeles

Felugrik, — arczán földfölütti láng.
Majd térdre hull és karjait kitárva
E szó zeng aj kiről
„Isten ! Isten ! Isten !
Kerestelek a föld kerekjén,
Kerestelek szükséggel, áldozattal,
Vétkezve és őrjöngve tégedet, —
Mint a kisded anyja hangját,
Mint az őz halad anyja nyomán !
Elszenvedtem minden fájdalmat a földön,
ízlelem mindazt, mi fáj, én !
Szeretve szerettem a jót, szolgája valék csak a jónak,
Még a tévelygésben is !
A pusztán, a hó-zivatarban, tengerárban kerestem
Istent.
Kerestem őt benn e kebelben!
Kin volt a kelyhem,
Kétség az én étkem, sötétség napom.
Ám most látom szemeimmel: „ l e n n i “ az Isten!
Isten az örök lét!
Mi vagyok hát, hogy jó tettet várok én?
Imádni óhajtom
Istent, mert ő jó !
Most hadd zárom szemeim be, sir ölébe hajtom fejem’, vaslata az érettségi vizsgálatokra vonatkozólag. Becses
Hogy Istent láttam szemtől szembe !
Hadd Ízlelem, mily édes a halál !
Hadd múljak el, mint őszi lomb bimbó-keléskor!
Dicsértessél Jehovah!
* enyedi, pápai és sáros-pataki ref. főgymnasiumok tanár­
* karai.
Lehullt illat s virág közt, mint a galy,
A melyet a vihar megtépett, — és kimúlt,
íg y végződik a szép költem ény, m elynek vázla­
tos ism ertetésével szolgálatot véltünk tenni olva­ ugyanazon nyomdokon haladt az egyetemes tanügyi bi­
sóinknak.
Ifj. SZÁSZ KÁROLY. ezen állásponton idéztek ugyan elő a közoktatási tanács
AZ EGYETEMES TANÜGYI BIZOTTSÁG ÜLÉSE.
(l)ccz. 10—15-ig.)
Eredeti tudósításunk. —
Egyetemes egyházunk tanügyi bizottsága e hó 10-ére
lett egybe-hiva Debreczenbe.
A cunventi elnökség felhívása folytán megjelentek
a kitűzött időben, a debreczeni ref. collegium kisebb ta­
helyébe R é v é s z B á l i n t püspök urat; kinek vezérlete
alatt, megállapittatván a tárgysorozat rendje, a tárgyalás
megkönnyítése és gyorsítása czéljából következő albizott­
ságok neveztetnek k i:
1) a gymnasiumi tanterv és érettség-vizsgálati sza­
bályzat készítésére és előterjesztésére;
2) a zsinati közoktatási szervezetnek az országos
közoktatási törvénnyel leendő megegyeztetésére és előter­
jesztésére ;
3) a gymnasiumi rendtartás s fegyelmi szabályok
előkészítésére és előadására;
4) a gymnasiumokban használhat«') tankönyvek ki­
szemelésére s véleményes javaslat-készítésre;
5) népiskolai ügyekben véleményes javaslattételre;
6) a felsőbb oktatás és tanárképezde ügyében.
A nevezett albizottságok tanulmány-forrásait képez­
ték egyes ref. főgymnasiumok tanárkarainak véleményes
javaslatai; az országos középiskolai törvény; a minisz­
teri legújabb tanterv és a közoktatási tanács szabályja­
javaslatokkal járultak az egyházkerületek részéről a kí­
vánt munkálatok létesítéséhez: a debreczeni, budapesti,
halasi, hódmezővásárhelyi, kolozsvári, mármarosszigeti, nagy-
A tantervre vonatkozólag az albizottság Budapesten
július elején kimondott megállapodását nem látja meg-
változtatandónak s épen azért azt javaslattételénél alapúi
fogadta el. E nagyfontosságu ügyben 1880 óta mindig
zottság, convent, sőt maga a zsinat is. Némi változást
javaslatának s illetve miniszteri intézkedésnek figyelem-
bevétele, valamint az egyes tanárkaroknak idevonatkozó
véleményei, de a keret s a lényeg ugyanaz maradt. Az
alábbi óraterv legjobban mutatja a mostani berendezést
és az előbbitől való eltéréseket is.
G y m n a siu m i t a n t e r v :
Tantárgyak I II in VII VIII ö ssze­
, T ! v ! VIJ sen

nácstermében: F i ló Lajos, dr. K i s s Áron a dunamel- Vallás tan | 2 2 , 2 2 2 2 2 2 16

léki egyházkerületből; idősb K i s s Áron, S z a b ó János, Magyar ny. s irod.| 4 4 3 3 | 3 3 3 ő 26
F a r k a s Antal, T ó t h Sámuel, J o ó István, B é k é s y Latin ny. s Írod. | 7 7 6 6 ji 6 6 4 4 46
Görög ny. s írod. ji — — — — 6 5 5 5 20
Gyula a tiszántúli egyházkerületből; A n t a l Gábor, K i s s
Német nyelv j; — 4 4 3~ 3 2 2 ~1S
Gábor a dunántúli egyházkerületből; dr. L e n g y e l Endre, Történelem | — — 3 3 3 3 18
3 1 3
S z i n n y e i Gerzson, T e r h e s Barna a tiszáninneni egy­ Földrajz i a 3 a pol. fö ld i’, a tört. k apcsol. 9
házkerületből ; G á s p á r János, S z é k e l y Ferencz és Természetrajz | 3 |L i t j ! 3 — — 9
— — ““ 1 1 8
P a r á d i Kálmán az érd. egyházkerületből. Természettan | I 4 4
Mennyiségtan |; 4 4 3 3 i 3 ' 3 !' 3 3 20
K i s s Á r o n mint korelnök üdvözli a megjelent ta­
Mértani rajz j 3 3 2 2 i - ! _ iI —
gokat s szomorúan felújítja e bizottság felejthetetlen el­ Phil. propaedeuticaj' — — — ~ 1 — 1 — 2 2 “ 4
nöke, T ö r ö k P á l püspök emlékét, rámutatva azon nagy összesen: 1h ű t 23 26 26 28 1 28 28 28 210_
veszteségre, mely Török Pál hálával a magyar ref. tan­ •> 2 "HT
Testgyakorlás 1 2 p * " i 2_
“ “P “ir
ügyet s legközelebbről az egyetemes tanügyi bizottságot Éneklés j 2 2 1L 2 1 | r~ 1 12
i 2 2 ! -1 ! 4
érte. Szépírás 2 — 1 — —
Főösszeg: 1 29 1=Ü T ~ 3 F 1 30 h 3T! ~3T 31 242
A bizottság mély részvételének és fájdalmának jegy­
348 PROTESTÁNS KÖZLÖNY.
A vallásoktatást illetőleg a bizottság, miután jövőre,
előreláthatólag, különösen a vidéki kisebb középiskolák­
ban, mindinkább kevesbedni fog a lelkészképzettségü ta­
nárok száma, inditvány alakjában azon óhajtásának ad ki­
fejezést, hogy a va-llástanitás lehetőleg egyházi jellegű legyen
s minél kevesebb számú tanerő kezében központosittassék;
továbbá, hogy a középiskolában a vallástanár vezetése
alatt koronként isteni tiszteletek tartassanak.
A magyar nyelv és irodalom tananyagánál az a vál­
tozás történt, hogy a Yl-ík osztályban költészet, a Yll-ikben
pedig magyar irodalomtörténet tanítandó. Szigorúan meg­
követelhetni kívánja a bizottság, a zsinati törvények ér­
telmében is, évi iskolai értesítők kiadását, melyekben az
ifjúság által Íratott magyar dolgozatok czimei is ki­
teendők.
A latin auctorok rendjében történt lényegesebb vál­
tozások a következők: a Ill-ik osztályban Cornelius élet­
rajzai és Phaedrus könnyebb meséi, a IV-ikben pedig Ovi­
dius „liber tristium“-ja helyett Phaedrus nehezebb meséi
és Caesar „De bello gaIlico“-ja olvastatandók ; az V-ik osz­
tályban Cicero beszédei helyébe fölvétetik Ovidius Meta-
morphosisa; Sallustius „de bello Jugurthino“-ja marad;
a Yl-ikban Virgil Aeneise és Cicero.
A természettudományok beosztására nézv« teljesleg
érvényre jött az az elv, mely szerint a növendékek a ter­
mészet megismerését a földrajzzal kezdik, a természet­
rajzzal folytatják és a természettannal, illetve cosmogra-
phiával betetőzik, tehát gymnasiumi pályájok mindenik
évében és folytonosan érintkeznek a természettel és ta­
nulnak természettudományt. Többen a mai értelemben
vett anthropologiának is helyet követeltek a gymnasi-
umban és pedig olyformán, hogy a biológiai tanulmá­
nyok betetőzéséül, a szokásos tapasztala ti lélektan helyett
a VH-ik osztályban hetenként 2 órán antliropologia (ana­
tómia, physiologia; az emberi nem kora : történelem előtti
idők ; emberfajták, az ember földrajzi elterjedése), a A7III-ik
osztályban pedig logika psychologiai alapokon tanittas-
sék. Az anthropologiának tárgyát, igaz — csak az em­
ber képezi, de mindazon viszonyok szempontjából, melyek­
ben az egész természethez áll; az antliropologia — mo­
dern értelemben véve — az iskola egyes osztályaiban
elszórtan gyűjtött biológiai ismereteknek összhangzó ki­
vonata, mely a rendszeres állattanra, mint alapra, tá­
maszkodva összpontosítja mindazokat az elveket, melyek
nek egybevetésével a természettudományok felvilágosító
erejét egész mértékben érvényre juttathatjuk; ez utón a
bölcsészetnek az ajtajához vezet, ennek alapot készít s
annyiban szolgál a gymnasiumi oktatás alaki és tárgyila­
gos czéljának. — A felszólalásnak az az eredménye Ion,
hogy a bizottság a lélektant anthropologiai alapon kívánja
tárgy altatni a VlI-ik osztályban.
A zsinati és országos középiskolai törvények egy­
bevetése fölött folyt vitatkozások közül csak a legfon­
tosabb pontokat emeljük ki jelen tudósításunkban. A ta-
nárképesités és a külföldön nyert tanári oklevelek érvé­
nyessége kérdésénél a bizottság a hitfelekezeti autonóm
1883. decz 23.
jogokat a középiskolai törvény ellenkező követelményé­
vel szemben is fenntartani javasolja ; a tanárképezde szük­
ségességét hangsúlyozva, mindkét §. (99 és 100) ügyé­
nek elintézését a tanárképezde felállításától teszi függővé.
A tanárok fizetése ügyében (zsinati türv. 104 §. országy.
t. ez. 33 szakasza) erélyes intézkedésre hivja fel a bi­
zottság úgy az iskolafenntartó testületeket, mint a Con-
ventet. Ha az iskolafenntartó testületek czélja csak az,
hogy kilencz-tiz tanári széket rendes tanárokkal betölt-
senek, ezt a czélt a mostani anyagi erővel is elérhetik,
mert ember van elég, ki egyelőre fél tanári fizetést is
örömmel fogad. De ha azt akarjuk, hogy a ref. tanszé­
kek ideiglenes nyugpontokúl tekintessenek a tehetsége­
sebb egyének által, melyekről a legelső alkalommal más
székbe lépnek át; ha akarjuk, hogy évtizedeken át ké­
pes, tehetséges férfiak egész odaadással s megelégedéssel
szolgálják e szent ügyét egyházunknak, ha akarjuk, hogy
ref. iskoláink kiállják a versenyt az állami és más fele­
kezeti iskolákkal: akkor mihamarább pótolni kell az
országos törvény hiányát és megállapítani tisztességes
minimális fizetést. Ezeknél fogva a tanügyi bizottság igen
melegen ajánlja a Conventnek, hogy mielőbb intézkedés
tétessék azon szomorú ellentét megszüntetésére, mely a
felekezeti és az állami tanárok fizetése közt tapasz­
talható. A magántanulók vizsgálatairól és az osztályössze­
vonásokról szóló §§-ok (Zsin. 122. 123 §. és az országy.
törv. 15 szak.) élénk vitát idéztek elő, mivel az orszá­
gos törvény idevonatkozó szakasza ref. püspökeink jogai­
nak korlátozásával a miniszter hatáskörét jelentékenyen
szélesbiti; a bizottság fenntartatni kívánja a zsinati tör­
vény szövegét. A nyugdíj ügyében kimondatik, hogy az
országos tanári nyugdíj intézethez nem csatlakozhatnak
a ref. tanárkarok, már csak azért sem, mert az állam a
csatlakozásra hivó felszólításban a föltételeket sem irta
körül.
Az érettségi vizsgálatra vonatkozó szabályzatban
kimondatik, hogy az érettségi vizsgálat a püspöknek
vagy helyettesének elnöklete s az egyházkerületi felügye-
sőség legalább egy kiküldöttjének felügyelete alatt tar­
tassák. írásbeli vizsgálat kívántatik: a magyar ny. s
irodalomból, a latin s görög nyelvből, meg a mathesisből.
A szóbeli vizsgálat tárgyai: magyar ny. s irodalom ; la­
tin s görög nyelv; hazai történet, kapcsolatosan az egye­
temes történelem főbb vonalaival; mathezis és természet-
tan. — Az érettségről szóló bizonyítványba beiratik a
megvizsgálnak (neve, születéshelye s ideje, meg hitvallása
után) a középiskola valamennyi rendes tantárgyából az
illető legutolsó évfolyamokban érdemelt osztályzata; eze­
ket követi a kiállott érettségvizsgálat eredményeinek fel­
tüntetése s végre a középiskola elvégzéséhez kötött jo­
gokra való érettségének jelzése.
Megállapittattak a középiskolák igazgatására, bel-
rendtartására és fegyelmezésére vonatkozó szabályok is.
Ezekre nézve fenntartatik minden egyházkerület szabad
önrendelkezési joga az általános kereten belül intézkedni
tanintézeteiben. Főfelügyeletet gyakorol az egyetemes egy­
1883. decz. 23. PROTESTÁNS KÖZLÖNY. 349

háztanács az egyetemes ref. egyház által fenntartott kö­ mint már fennebb is szóltunk erről — a sátán nem per­
zépiskolák felett; főfelügyeleti jog illet minden egyes sa eredetű, hanem megvolt az a zsidóknál már régen a
egyházkerületet, a kebelében akár már létező, akár ezu­ fogság előtt, mint gonosz szellem vagy e lv : Gén. IlI-ban
tán felállítandó középiskolák felett. Az igazgatótanács, a a bűn eredetéről szóló elbeszélésben, mint k í g y ó , mint,
tanári szék, valamint az iskolaigazgató jog- és hatásköre b ű n s z e r z ő ; Levit XVI. 8, 10, 26-ban A r a r e l néven
részletesen körüliratnak. Az iskolaigazgató az iskolát „mint az abstract-tisztátalanságnak m égszemélyesitője, el­
fenntartó hatóság által legalább 3 évre választatik. Hosz- lentétben a Jehova absolut tisztaságával.“ I. kii. XXII.
szas vita után el fogad tátik a tanévnek harmadokra való 21-ben, mint t i s z t á t a l a n g o n o s z l é l e k fordul elő.
felosztása, év végén tartandó nyilvános vizsgálatokkal és Jób könyvében továbbá a sátán nem tulajdon név, nem
harmad ónként értesítőkkel (karácsonyra, meg husvétra egy Ahrimánnal, hanem csak egyszerűen, mint e l l e n f é l ,
értesítőkkel bocsáttatnak haza a növendékek); az osztá­ mint Jóbnak rágalmazója jelenik meg az angyalok kö­
lyozás egész évről történik. A tankönyvek sorozatát a zött a menny udvarában és végrehajtja gonosz szándékát,
tanártestület állapitja meg s azt az egyházkerülethez föl­ de Isten engedelmével. Nem önálló, független Ur, a ki
terjeszti. Csak a két felső osztály alakíthat önképző és parancsolna a gonosz szellemek sokaságának, hanem alá
más ifjúsági egyesületeket, tanári felügyelettel. Az erköl­ van vetve Isten akaratának, mint az angyalok; Isten ál­
csi magaviselet és a tanulmányi előmenetel jelzésére tal teremtetett és nem úgy jön elő, mint Istennek eleitől
4—4 fokozat állapittatik m eg: jó, szabályszerű, kevésbbé fogva ellenfele. A sátán név eredeti héber név és fo­
szabályszerű és rósz, illetve: jeles, jó, elégséges és elég­
galom és a Jób könyve megszemélyesítése szerint az em­
telen. A gymnasium első osztályába kivétel nélkül fel­ berek k i s é r t ő j e , a ki megjelenhetik a mennyben, ki­
vételi vizsgálat alapján vétetnek fel a növendékek. A fe­ vel Jehova beszél, de kinek nincs külön birodalma, csak
gyelmi büntetések fokozatai erkölcsi hibák és vétségek olyan, mint az angyalok. Szóval, a sátán a zsidó vallás­
esetében: a) a tanár által való figyelmeztetés és in té s; b)
ból fejlődött és helytelen azon felvétel, mintha annak fo­
osztályfőnök által való szigorú megfeddés; c) az igazgató galma az idegen, nevezetesen a babyloni vagy persa be­
által megdorgál á s ; d) a tanári szék elé való idézés s folyás következtében állott volna elé a héber vallásos tu­
egyúttal a szülők vagy gyámok értesítése ; e) bezárás, f) datban. Későbbi fejlődésében aztán, a mikor már a nép­
az iskolai jótéteményektől részben vagy egészen megfosz­ hit szerint külön válik a jó angyaloktól, több hatalommal
tás ; g) 14 éves korig testi fenyítékkel büntetés ; h) ta- és függetlenséggel b ir : kikópzŐdésére hathatott a kelet­
nácslólag elutasítás; i) kizárás az intézetből. — Hosszas ázsiai befolyás. Az angyalok tana szintén zsidó eredetű
és heves vita után bevétetett 7 szavazattal 6 ellen a testiés semmi történeti alapja nincs, hogy a persáktól volna
fenyítés, mely erkölcsi vétségek esetén az igazgató előtt, kölcsönözve: „Istennek fiai“ (Gén. VI 2 és Jób I. 6.)
de soha sem nyilvánosan, alkalmazható. A kizárást a ta­ elnevezés alatt az angyalok fogalmait is, mint tisztán sé­
nári kar gyakorolja, de az Ítélet az igazgatótanácshoz mi eredetűben foglaltatik.
felebbezendő. Egy másik érv, mit felhoznak a fogság utáni szer­
A többi kitűzött tárgyakat a bizottság a Conventet zés mellett, a gyakori arameismus, melylyel a könyv bő­
megelőző napokon tartandó ülésein fogja elintézni. A leg­ velkedik, s melynek befolyása a babiloni fogság idejében
közelebbi tanügyi bizottsági ülés dr. Lengyel Endre meg­ tapasztalható. Nemcsak Eliliu beszédén, hanem mindenik
hívása folytán S á r o s p a t a k o n fog megtartatni. beszédben látszik e befolyás. Azonban e megjegyzés inkább
a prózára illik ; minden héber költői mű azon színezetű,
bármely kom legyen. Itt az irály nem mutat elfajulást és
JÓB KÖNYVE. a fogság utáni irók arameismusa lényegesen eltér az it­
— Bibliai tanulmány. — tenitől. Ez jellemzi a magas költői stylt; az itteni aram
I r ta : alakok és kifejezések az iró által szándékosan használ­
Benkö István. tattak ékités gyanánt. A mi kevés előfordul, nem mutat­
(Folytatás.) ja a nyelv elfajulását és igy a fogság utáni szerezte-
8) A könyv szerzésének ideje és helye.
tést sem.
Azon érv pedig, hogy a költeménynek nemzeti vo­
A következő kritikusok, mint Garnett, Bernstein, natkozása van, hogy Jób megszemélyesítése, képe volna
Arnheim, Umbreit a babyloni fogság idejére, de Clerc, Gro- a fogságban szenvedő Israelnek, semmi alappal nem bir.
tius, Heat, Geserius és mások a fogság utáni időre s kü­ Ez allegóriái magyarázat absurd. Jób ártatlan, a zsidó
lönösen Hartmann, Vatke, Zunz, Köster, E. Meier stb. nép pedig bűnös volt. A fogság után nem küzd a zsidó
egész késői korra lejőve, az 5-ik százév idejére teszik a nép Isten ellen, hanem beismeri bűnös voltát; igy az Is­
könyv szerzési korát. Állításukban támaszkodnak arra, tennel szemben harczoló Jób nem jelképezi a bűnbánatot
hogy a könyv satanologiája és angelologiája késő korra tartó Israelt. De vigasztalást sem tartalmaz e könyv Israel
mutat, mert szerintük a sátánnal a babyloni fogság ide­ számára, hanem teljes megalázódást. Nincsen tehát sem­
jében ismerkedtek meg a héberek s a persa vallásból vet­ mi elrejtett értelme vagy vonatkozása a könyvnek ; a szer­
ték át, mint a gonosznak megszemélyesítőjét. Azonban, — ző személyes tapasztalatból indul ki.
360 PROTESTÁNS KÖZLÖNY.
A fogság után keletkezett müvek egészen más szel­
lemet, szigorú mosaismust tüntetnek fe l; a theophaniák
elmaradnak; a kegyes szenvedésének kérdése ebben az
időben és épen oly módon, oly merészen, mint Jóbnál
tárgyalva van — Isten káromlásának tetszenék. A nyelv
sem mutat a fogság utáni időre, kivéve az Eliku beszé­
dét, nem mutat elfajulást, az sem oly mértékben, mint
más fogság utáni iratok. Nem lehet tehát a müvet fog­
ság utáni terméknek tártaim nk, annyival is inkább, mi­
vel Jerémiás próféta, ki a 7-ik s z á z é v m á s o d i k fe­
l é b e n s i g y a f o g s á g e l ő t t é l t és p r ó f é t ál t ,
ismerte a Jób könyvét és használta is, miből látszik, hogy
ennek ez időben már léteznie kellett.
Egy másik igen elterjedt és leghelyesebb nézet a
szereztetési korra nézve az, hogy e könyv Kr. e. a 7-ik
százév első felében, Israel fogsága után, de Juda fogsága
előtt, Ezsaiás és Jerémiás közötti időben, tehát Manasse
Juda királya (696—643) ideje körül keletkezett. E né­
zetben vannak ítosenmüller, Stickel, Nöldecke, Ewald,
Heíligstedt. Böttcher, Magnus, De Wette,Bleek, Dawidson,
Herbst, Dilhnann, Merx, Fürst s több mások és ezt fo­
gadjuk el mi is a következő okok alapján
a) Salmanatták az északi királyságot Kr. e. 720-
ban megsemmisíti s lakóit az Assyr fogságba viszi, Juda
a déli királyság sok nyomorral küzd; nehéz idők követ­
keztek Zsidóországra. E kor volt az, melyben egyeseknek
s a népnek kedélyállapotában és viszonyaiban komorság
és zavar állott be, a vall ástál anság még jobban lábra k a­
pott, a régi egyszerű hit Isten visszafizető igazságossá­
gáról a tapasztalattal ellentétben lévén, megrendült, többé
nem bizonyult igaznak. Ekkor volt az egyesek és a nem­
zet életében olyan meghasonlás, a mely ösztönözte köny­
vünk philosoph költőjét, hogy bölcselkedjék Isten v i s z -
s z a f i z e t o i g a z s á g á r ó l s megoldását keresse a ta ­
lánynak.
(Folyt, kov.)
IRODALOM.
Zwingli Ulrik emlékünnepére.
Az 1884. január 1-én lesz Zwingli reformátor szüle­
tés napjának ±00-ik évfordulója.
Méltó, hogy Zvingli emlékét megünnepeljük, Isten­
nek mondva hálát, hogy adta nekünk Zwinglit.
A 16-ik század reformátorai közül Ő pecsételte
meg vérével a Jézus evangyeliumán alapult hit és lelki
ismereti szabadságot. 0 volt az, kinek holttestét sem hagy­
ták békén ellenségei; máglyán égették el s porait szer­
teszórták.
De a prot. keresztyénség az ő szellemét örökölte
s annak osztályosa.
Mi az általunk szerkesztett V a s á r n a p januáriusi
számában Zwingli arczképéi, életrajzát F a r k a s J ó z s e f
pesti hittanártól, hymnuszát S z á s z K á r o l y koszorús
1883. decz. 23
költőnktől közöljük s ezáltal a Zwingli emlékének méltó
megünneplését gyenge erőnktől telhetőleg előmozditiuk.
Tisztelettel értesítjük azon hitrokonokat, kik a Va-
s á r n a p - n a k nem előfizetői, hogy, ha karácsonyig jelent­
keznek, a V a s á r n a p azon számát, mely Zwingli em­
lékének lesz szentelve, 10 krért megküldjük s az egész
tiszta jövedelmet, nyilvános kimutatás mellett, egy Z w i n g-
1 i n é v e n a l a k u l ó m a g y a r e)v a n g y é 1i o m i i r o ­
dalmi t á r s u l a t a l a k í t á s á r a f e l a j á n l j u k . )
Az Ur kegyelme velünk!
Felsőbánya, decz. 14 1883.
Czelder Márton.
* *
* Dolinay Gyula ifjúsági lapjaira felhívjuk
az érdeklett körök figyelmét. „ H a s z n o s m u 1a 11 a t óa
czimü képes lapja uj évvel 12-ik évfolyamába lép. Meg­
jelenik díszes kiállításban, ^gazdag tartalommal, számos
képpel havonként kétszer. Ára; negyedévre 1 frt, félévre
2 frt. A „ L á n y o k L a p j a “, szintén régi jó lap, uj év­
vel 10-ik évfolyamát kezdi. Ifjú olvasó női , országszerte
kedvelik, mert díszes kiállítású, gazdag tartalmú, számos
szép képpel. A dolgozatok, miket közöl, mind az ifjú le­
ánykák kedélyvilágához vannak alkalmazva. Á ra: negyed­
évre 1 frt. félévre 2 frt, Dolinay harmadik vállalata, a
„ M a g y a r k i r á l y o k és h ő s ö k a r c z k é p c s á r ­
ii o k a a, mely igazán páratlanul áll. Sorra vette a törté­
nelmet, s elkezdve Atillán, közöl minden kiváló alakot;
a királyokat egytől egyig, az erdélyi fejedelmeket, a ná­
dorokat, a hősöket, államférfiakat. A képek szép nagy
alakúak, mindegyikhez élet- és jellemrajz van írva és pe­
dig ügyesen, és vonzóan, kedvesen. Idáig már 94 törté­
nelmi alak jelent meg benne, 23 Ívnyi teljedelemben, Ezt
65 kr ráfizetéssel megszerezheti az, ki egyszersmind elő­
fizet akár a „Hasznos Mulattatóra“, akár a „Lányok Lap­
jára“, külön a képek és életrajzok nem kaphatók, csu­
pán valamelyik lappal. A további folytatások aztán in­
gyen küldetnek azon lappal, a melyre történt az előfize­
tés. Végűi czimlap és tartalom jo az egészhez. Dolinay
e három vállalatát, melyek mindegyike szerfölött olcsó,
ajánljuk a szülők s a tanférfiak figyelmébe. A vallás- és
közoktatási miniszter is melegen ajánlja a tanítóknak,
iskoláknak, múlt hó 23-án, 39,296. sz. a. kelt rende­
letével.
A PAULICIANUSOK SZEKTÁJA.
— A paulicianismus.
(E g y li á z t ö r 16 n e 1ni i t a n n 1in a n y.)
Irta: Nagy József.
(Folytatás.)
Hogy ilyen morális érzület és tudat lengette volna
át e szektát, azt eléggé megczáfolja Gibbonnak a pauli-
cianus s z a b a d-i r á s m a g y a r á z a t r ó 1 adott, megbíz­
ható felvilágosítása, de megczáfolja mindenek felett a szek­
tának azon számos vértanúja, a kik meggyőződésükért,
hitükért készek voltak magukat feláldozni.
Miután a Paulicianusoknak vallás-erkölcsi nézetét,
egyházi szervezetét, forrásaink nyomán röviden ismertet­
tük, térjünk vissza ismét a paulicianismus történelméhez.
Sergius Tychicusnak, a nagy reformátornak fellépé­
sét és működésének hatását csaknem egész Kis-Ázsia meg-
1883. decz. 23. PROTESTÁNS KÖZLÖNY. 351

M R ‘ Melléklet a „Protestáns Közlöny“ 51-ik számához: caopadociai kolostor provinciálisára bízatott. Mind a két
egyházi férfi lankadatlan buzgalommal kutatta fel a Pau-
érezte, mert tanuk sohasem terjedt el oly gyorsan, és licianusokat, s rövid kihídlgatás után, egészcsapatonként
sohasem szaporodott úgy meg a hívők szama, mint az o végeztette ki őket. Kegyelmükbe fogadták a megtérőket,
főnöksége alatt. Sergius Tychicus 10— 15 évi áldásos mű­ de szabagságukat csak akkor nyerték vissza, ha bizonyos
ködése után, a szektának gyönyörű tiszta egén sötét fel­ ideig oktatásukat hallgatták.
hők tornyosultak: Nicepharus császár a Bulgá^ok ellen A kegyetlenség és az üldözés a Paulicianusokat na­
folytatott háború miatt békében hagyta ő k e t; de utódjai gyon kétségbeejtő helyzetbe sodorta, ugyannyira, hogy a
közűi I. Mihály, neje Procopia ösztönzésére egész erély- legcsekélyebb sikert biztositó rendszabályokhoz: az ellen­
lyel hozzáfogott űldözésükhez... Harun el Rasehid halála álláshoz és a védelemhez folyamodtak. A szekta alapítása
után, az Abbassidák nemzetisége pusztulásnak in d u lt; Mi­ után az első ellenállás és az ebből folyó levezettetés bosz-
hály hadvezér, a hatalmas armeniai Leó, szerencsével küz­ szút szült. Nehány körüljáró Sergiota*) Paracondaces ab-
dött a viszálykodó Saracénok ellen, de miután a láthatár bast. árulással és csellel kézrekeritette s önként követke­
tisztulni kezdett, a császár hívására, a győzedelmes sereg zik, hogy kivégezte, mint a Demiurgos szolgáját.
az ingadozó trón helyreállítására indult: miután a tes­ (Folyt, köv.)
tileg és lelkileg egyaránt képtelen és tehetetlen uralko­
dót 813-ban kolostorba záratta, az utód Leó, a legnagyobb
szigorral fogott kegyes tényéhez, az eretnekek kiirtásához.
Nicephoros patriarcha, kinek triumphaló serege örömün­
KÜLFÖLD.
nepet ült, a ki egykor hatalmasan küzdött a képekért, Olaszország. Egg jezsuita a pápa világi hatalmá­
képrombolóvá lett, s rávette a császárt a paulicianusok ról. Curci, a hires jezsuita páter, uj könyvet irt: „II v a-
üldözésére; e kegyes tény, a mely annyi áldozatba került, t i c a n o r é gió tar ló s u p e r s t i t e della Christa
egyszersmind a képtisztelők elnyomását vonta maga után. C a t t o l i c a “ czim alatt. Könyvében é l e s e n m e g t á m a d-
j a a p á p a v i l á g i h a t a l m á t . Azt hiszi, hogy az egy­
Azok a hangok, a melyek ezen keresztyénellenes
ház hanyatló korát éli, s ennek okát a világi érdekek
és a papi méltóságot sértő' üldözések és vérontás ellen
rendkívül nyomasztó voltában találja, melyek az egyházi
emeltettek, meghallgatatlanul maradlak. Theofilus ephezusi
és erkölcsi érdekeket majdnem teljesen elnyomják. A Va­
püspök, egyik levelében, a Manicheusok halálát Istent-
tikán világi uralma szerinte nem egyeztethető össze a mo­
dicsoitő ténynek nevezi. Erre a konstantinápolyi Stúdión
dern államalakulásokk-tl, a politikai elvekkel, a haladással.
kolostor abbasa, a derék Theodorus/ki a képtisztelet mel­
Páter Curci uj könyvében különös érdekkel bir az ötödik
lett buzgólkodott, így válaszol: „Mit beszélsz? az úr az
fejezet. Ez az osztrák-magyar uralkodó viszonyát a Va­
evangéliumban Máté 13. 39-ben határozottan tiltakozik,
tikánhoz foglalja magában. E rész igy hangzik: „Az osz­
nehogy a konkolyt gyűjtő egyszersmind a tiszta búzát is
trák császár vonakodása, hogy Umberto király bécsi láto­
összetapossa. Engedjétek, hogy nőjenek együtt az aratás
gatását Olaszország fővárosában viszonozza, a Vatikán
napjáig. Te pedig dicső tettnek nevezed a konkoly kiir­
reményeire varázsszerü hatást gyakorolt. Itt Ferencz Jó­
tását ? Igen érdekes az, a mit Chrysostomus, a Máté evan­
zsef ez aktusában XIII. Leónak Róma uralkodójául való
géliumáról irt homiliajában e tárgyról i r : ne imádkozza­
elismerését akarták látni, kit a császár megsértene, ha ott
tok a tévtanitók ellen, hanem úgy imádkozzatok, a mint
oly valakit üdvözölni akarna, a ki maga is Róma uralko­
a keresztre feszitett megváltó: ezek nem tudják, mit cse­
dójának nevezi magát. A mint hallottam, a fejek annyi­
lekednek . A tévelygőket helyes útra kell vezetni, nem
ra neki hevültek, hogy a leghevesebbek némelyike már azt
pedig büntetni. A hatalmasság nem Inában visel kardot,
képzelte, hogy 100,000 osztrák katona vonél Róma ellen,
de nem is azért, hogy azok ellen használja, a kiknek ül­
hogy a pápának visszaadja trónusát. Valóban ón is je-
dözését az úr nem engedte meg. Neki megvan a hatalma
lentőséges eseményt láttam ez aktusban, de a jelentőség,
a test felett és szabadon bánhatik el azokkal, a kik a
melyet neki tulajdonítottam, valamivel különbözik a Va­
testi ember ellen cselekednek; de ereje a lélek bünteté­
tikán felfogásától. Azon tiszteletre nézve, melylyel koro­
sére nem terjed ki. Ezt csak azok tehetik, kik a lelkiek
nás fok szent Péter utódának tartoznak. Ferencz József
felett Őrködnek, mert csak ezek szabhatnak a lelkiekre
inkább Habsburgi Rudolf, uralkodóháza megalapítója pél­
büntetést.
dájához tért vissza, mint a Mária Terézia fiáéhoz, ki a
így beszél a derék Theodorus, de beszéde kiáltó szó
voltaireiánus Kaunitz tanítványa volt. „Ezután szerző el­
vala a pusztában, mert Leó parancsából olyan czélzat.tal
beszéli VII. Pius látogatását II. Józsefnél s igy folytatja:
fogtak a Paulicianusok üldözéséhez, hogy őket a keresz­
tyén görög területről egészen kiirtják. Ez annyival is in ­ ) Sergius tanítványai astatos-(ok)nak neveztettek. Petrus
kább közóhaja volt a keresztyéneknek, mivel a tiszta egy­ Siculus szerint egy paulicianus volt nehány synecdemennel együtt.
házi tant, ezáltal vélték megszilárdíthatni. De kik voltak az astatoi-k? A szó jelentése annyi, mint lakhely­
nélküliek. Tehát helységről-helységre járó küldöttek lehettek ; de
E szent cselekvény végrehajtása, az armeniai The- nem helyes ezen hitgyülöletbŐl származó véres tettért az elöljáró
mában, — hol a Paulicianusok nagy számmal valának, — kát felelősségre vonni, kik körülbelül egészen ártatlanok valának.
Nehezen lehet különbséget tenni az astatoi és syneedemen között,
Thamásra, a neacaesareai püspökre és Paracandecesre, a mivel ezen utóbbi szó is körüljáró igehirdetőt teszen.
„A ki az eseményeket visszaidézi emlékezetébe s meggon­
dolja, hogy a gondviselés amaz időknek véget vetett: az
megismeri a látogatás megtagadásának jelentőségét; I.Fe-
rencz József e valóban lovagias delicatesse-szel megmu
tatta, hogy XIII. Leót nagyra becsüli, nem azért, hogy is­
mét királylyá tegye, hanem azért, mert nem király többé.
Az Ő szemében a földi hatalom a mennyei méltóságot
semmivel sem fokozhatja, mert amaz ez utóbbit nagyon
is gyakran csökkenteni szokta. De ez a szellem, ez esz­
me, a középkori lovagiasság ez alapja nem egyéb, mint
a legnagyobb hódolat minden nemesség iránt, habár ez min­
den" anyagi erejét el is vesztette. És ha ez a vonakodás
valódi oka, úgy Uniberto király bizonyára a legnagyobb
örömmel helyeselte azt ; vagyis a vonakodást nem tekin­
tette vonakodásnak, hanem elhalasztásnak arra a napra,
a melyen Ausztria-Magya.rország uralkodójával az olasz
király is a pápához mehet és pedig olyan Vatikánba, a
mely nem többé királyi, hanem csak szent, s éppen ezért
annál nagyobb tiszteletben részesül. Királyi uralkodó jo­
guk van bőven mindkettejüknek; de a szellemi uralkodó-
ság egyedül áll e világon. És hogy a fentemlitett aktust
helyesen értelmeztem, s hogy a Vatikán felfogása a téves,
az abból is kitűnik, a mit most el akarok beszélni. Mi­
dőn Franceseo Nardi, a római kúria kitüntí főpapja, aki
csak ne hány évvel ezelőtt halt meg, 1875-ben Bécsből
visszatért, hová, mint gyakran történt, diplomácziai kül­
detésben ment, Flórenczben engem is meglátogatott, a mint
átutazásakor máskor is tenni szokta. Alig lépett szobám­
ba. leli angoltan azt kiáltá, a nélkül, hogy előbb köszönt
volna „Mit? Én vigyek meg ilyen liirt a pápának? Ki
hitte volna? Egy apostoli felségnek ilyen nézete legyen!“
Azt kérdeztem, miről van szó ; kevéssé habozott, mintha
rettegne kimondani az iszonyú dolgot; mégis nagyobb
szükségét érezte annak, hogy beszéljen, mint én, hogy meg­
hallgassam. Végre azt mondá: Mielőtt az apostoli felség­
től elbúcsúztam volna, azt mondá nekem: „Mondja meg
részemről a szent atyának, hogy ne gondoljon többé a
világi hatalom ra; ez elmúlt dolog, s igyekezzék Viktor
Emánuellel megegyezni (accomodarsi); legyen róla meg­
győződve, hogy igy buzgalma sikeresebb lesz az egyház
javára.“
Francziaország. Fraucziaorszag és a pápa. A
franczia képviselői kamara decz. 14-iki ülésén R a s p a i 1
szélső baloldali képviselő azt indítványozta, hogy a í r a n-
c z i a k ö v e t s é g a V a t i k á n n á l s z ü n t e 11 e s s é k
meg. — Spuller előadó azt válaszolta, hogy ez indítvány
minden esztendőben fölmerül, de hiába, mert a követségre
a Vaticánnál szükség van, hogy a katliolikns papok, va­
lamint Franciaország, egyházi intézetei és a keleten való
főn hatósága érdekében, közvetlenül tárgyalhasson a pápá­
v a l.— G i r a r d pártolta az indítványt s megjegyzé, hogy
a francia nagykövet megcsókolja a pápa lábát; a f r a n ­
c z i a n a g y k ö v e t e 1 e a 1a c s o n y o d á s á t n e in s z a -
b a d t ű r n i . — C a s s a g n a c köszönetét mond Spuller-
nek katholikus beszédéért*, hogy Francziaország katholikus
ország. Cassagnac ezután megtámadja az a-nti katholikus
képviselőket. Madien de M o n t j á n szintén a követség
megtartása ellen nyilatkozik s egyszerűen ügyvivőt ren­
delne ki a folyó ügyek elintézése végett. A nagykövetség
fentartása egyértelmű lenne a pápa souverainitásának el­
ismerésével. A kormány erős akarna lenni, pedig gyönge
az engesztelhetetlen ellenséggel szemben. Azt hiszik ugyan,
hogy a német trónörökös most a Vaticáuba készül s meg­
ismétli a canossai utat, de hát minek kövesse őt Fran­
cziaország. Tartani lehet tőle, hogy Spuller beszéde után
Francziaország magára vonja az olasz nemzet gyűlöletét.
— S p u l l e r kijelenti, hogy az egyház hatalmát nem le­
het eltagadni, ha pedig nem veszedelmes, minek azt oly
hevesen üldözni? E kérdésnél az ország politikai érdekei
veendők figyelembe, s a Vaticánnal nem szabad szakítani, mert
ez kellemetlenségeket okozhatna a kormánynak, főleg mi­
után az összes hatalmak elismerik annak szükségét, hogy
a pápával egyezkedjenek. Különben is a római nagykö­
vetségnek egyházi jellege van. Raspail indítványának el­
lenzésével szóló azt hiszi, hogy szolgálatot tesz hazájának.
Legyünk türelmesek. P e l l e t a n azt. jegyzi meg, hogyha
Spuller politikája jutna érvényre, teljes fölforgatására ve­
zetne a franczia álláspontnak. — F e r r y miniszterelnök
kijelenti, hogy ez Francziaország politikája már öt év óta.
A kamara 325 szóval 191 ellen e l v e t e t t e R a s p a i l
indítványát.
Belgium. A z iskolai képzettség hiánya. Belgiumban
az 1882-ik évben besorozott 8900 ujoncz közül csak egy
n e g y e d r é s z részesült megfelelő iskolai oktatásban,
egy negyedrész pedig s e m m i n e m ü iskolai oktatásban
sem. A többi két negyedrész képzettsége oly csekély, hogy
el lehet mondani, hogy a 20 éves fiatal embereknek fele
megfelelő kéjjzettség nélkül kénytelen az életbe lépni.
Palaestina. Zsidó telep Jeruzsálemben. Az Orosz­
országból kimenekült zsidók egy kis részét Jeruzsálem­
ben telepítette le egy angol jótékony egyesület, melynek
élén Aberdeen áll. A kis gyarmatot október végén nyi­
tották meg. A gyarmatosított terület 5000 török holdra
terjed és 45,000 forintba került. Negyvenöt családot, job­
bára férfiakat, telepítettek reá. — Az egyes családok az
alap-parczellán kívül lakást, szerszámokat és házi állato­
kat kapnak. Jövedelmükből tizedet fizetnek s azonfelül
megfelelő tőkekvótát 5 százalékos kamattal. Hire jár, hogy
a leghatalmasabb zsidó bankházak egyike szintén vásárol
Egyptom bán, Ramleh közelében, több ezer török holdat
és zsidó-családokat fog odatelepiteni. Az eddigi kísérletek
azt mutatják, hogy a zsidómenekültek nem nagyon haj­
landók a földmivelésre.
GERMANIA ÉS A VATIKÁN.
Fontos esemény foglalkoztatja a most folyó napok­
ban azokat, kik érdeklődéssel kisérik amaz alkudozások
minden phasisát, melyek Németország és a pápa között,
már évek óta húzódoznak, — de azokat is, kiket a pápa
világuralmi állása közvetve, vagy közvetlenül érdekel.
Mert a nap eseménye: a n é m e t t r ó n ö r ö k ü s
látogatása a pápánál, talán épen ama magot van hivatva
elhinteni, melyből idők múltán Olaszország és a Vatikán
s esetleg az európai nagyhatalmak és a pápai udvar kö­
zötti viszony gyökeres reformálása és rendezése fog felesi-
rázni.
A német trónörökös tehát Rómába utazott, abba a
királyi székhelybe, hol a pápaság folytonos viszályban él
az egyesült Olaszországgal, mert bitorlásnak tartja, hogy
Róma nem kizárólag a pápa székvárosa, Európa fejedel­
mei e viszályos időkben mind a két trón iránt teljes dip­
lomácziai tisztelettel viseltetnek. Külön-külön követet tar­
tanak a két olasz királyi udvarnál és a Vatikánban. De
most történik először, mióta Róma az uj Olaszország fővá-
 1883. clecz. 23. PROTESTÁNS KÖZLÖNY.
rosa, hogy fejedelmi látogató megy oda, mert az udvari
és diplomácziai finomságokat nem tudták úgy intézni, hogy
ily látogatás alkalmával bizonyos elsőbbség ne mutatkoz­
zék vagy a Quirinál, vagy a Vatikán javára. Uralkodónk
is e nehézségek miatt nem adta vissza Umbertó király és
Margit királyné bécsi látogatását Rómában.
Most egy p r o t e s t á n s uralkodó családból a trón­
örökös időz Rómában; oly állam trónörököse, mely nagy
villongásban élt a pápával. Az agg uralkodó nevében ment
az olasz királyhoz, de követve a régi közmondást, hogy
a ki Rómát járja, pápát lásson. Az utolsó pillanatig még
mindig azt mondták; hogy a trónörökös látogatása nincs
még bejelentve a pápánál. Ezt mondták még azon a napon
is, mikor a trónörökös már olasz kikötőbe érkezett és
útban volt Róma felé. De senki sem mondta, hogy nem
fogja meglátogatni. És az alkalom kiválóan alkalmas erre.
Németország és a Vatikán közt épen most békés szellem
uralkodik. Frigyes Vilmos látogatása a pápánál mintegy a
kibékülés ünnepélyes jele. Vájjon e látogatást egyszersmind
a közbenjárás hallgatag tényének is lehet-e tekinteni XIII.
Leó és Umbertó király közt ? Ez már más kérdés. Vájjon
Bismarck nem igyekszik-e a pápát megnyerni Németor­
szág részére? Erre is nagyon alkalmas az idő. Franczia-
ország nem hű barátja se a pápának, se a klérusnak. Ez
újra fontos kérdés. A tizenegy évi küzdelem a pápa és
Németország közt mindenesetre be van fejezve.
A német trónörökös, mint az olasz király vendége
érkezett Rómába, s a királyi palotába szállt. Nem kere­
sett valami semleges palotát a Quirinál és Vatikán közt,
mert ezt az Óvatosságot lehetetlenné tette a múlt. A trón­
örökös római időzéséről Németország vatikáni követe:
Schlözer értesité a pápát és egyszersmind bejelenté láto­
gatását.
Berlini félhivatalos jelentések -erősen hangsúlyozzák,
hogy a trónörökös a pápával szemben semmiféle politikai
küldetést nem képviselhet, az ilyesmit kizárja a trónörö­
kös magas állása is. Ilyesmit, hogy t. i. a német trónörö­
kös a pápával formális tárgyalásokat folytasson, senki sem
tételezhetett fel, de bizonjros, hogy e látogatás után le-
hetlen leend a pápára nézve Németországgal szemben azon
merev magatartást követni, a melyet eddig követett. A
látogatáshoz kötött sokféle czélzatok kényessé teszik a
pápa állását, azt nem is tekintve, hogy a német: -félhiva­
talos kijelentés, miszerint a római látogatás csak „másod
sorban“ szólhat a pápának, a Vatikánban igen lehangoló-
lag hatott.
A trónörökös e hó 18-án meg is tette látogatását
a pápánál. A fogadtatás szokásos ünnepélyességeit mellőzve,
csupán annyit említünk meg, hogy a pápa a trónörökössel
zárt ajtók mögött háromnegyed óráig társalgóit. Hogy mi­
ről, az egyelőre még titok. A trónörökös Jacobini pápai
államtitkárt is meglátogatta.
KÜLÖNFÉLÉK.
Kolozsvár, 1883. decz. 22.
Mire e sorok t. oluasóink kezébe ju tn a k : már
,
földerült a szeretet ünnepének karácsonnak haj­
,
nala. Tiszta sziuből óhajtjuk hogy a szeretet ün­
nepén minden olvasónk hajiokát a szeretet nap­
jának áldó fénye ragyogja be és áldó melege has­
sa át. És zengjen ajkainkon a hála-adó ének:
„G l ó r i a i n e x c e i s i s D e o ! "
353
— L u t h e r és Z w in g li em lékére szép egy-
házi ünnepélyt rendeztek a piskii telepen lakó reforma
tusok és lutheránusok. Egy csinosan feldíszített régiség­
ben egyszerűen, de meghatóan folyt le a lélekemelő ünne­
pély, melyen S c h u s z t e r , szászvárosi luth. lelkész né­
met, S z ő c s S. dévai lelkész pedig magyar alkalmi egy­
házi beszédet tartott. Az istenitiszteletet közebéd követte.
— F e je d e lm i h a g yo m á n yo k . A napokban
elhunyt Z s i v o r a G y ö r g y , 161,000 frtot hagyományo­
zott tudományos és jótékony czélokra; ezek között a
magyar tudományos akadémiának s z á z e z e r forintot: a
budapesti p r o t e s t á n s árvaháznak, a budapesti e v
f ő g y m n a s i u m n a k, a budapesti e v. m a g y a r g y ü-
l e k e z e t n e k és a s o p r o n i e v. t a n i t ó k é p e z-
d é n e k egyenkint t í z e z e r forintot ; a soproni ev. fő-
gymnasiumnak és a bonyhádi evang. gymnasiumnak öt_
ötezer forintot; a lőrinczi ev. hitközségnek iskolájának
négyezer forintot; továbbá a Bethesda ápoló intézetnek,
a jogászegyesületnek, a középművészeti társaságnak, a
Kisfaludy társaságnak, az irói egyesületnek és a tö rté ­
nelmi társulatnak egyenkint ezer—ezer forintot.
— P a e d ag o g ia i m o zg a lm a k indultak
meg Brassó intelligens köreiben az iránt, hogy taintók.
szülők és iskolabarátok időnként értekezletre gyűljenek
össze avégbol, hogy a nevelés és tanítás érdekében az
oktatás és házi nevelés kérdései felett tanácskozzanak
s egyöntetű elvekben állapodjanak meg, az iskolát és ott­
hont illetőleg. Ezt Curtmann, a híres paedagog, „szülői
tanácsK-nak nevezi, s ha a brassóiak ezt köreikben élet­
be akarják léptetni, az nevelésügyöknek mérhetlen elő­
nyére szolgál.
— A pesti reform , e g y h á z ta n á c s megvá­
lasztotta a megürült lelkészi helynek betöltésére nézve a
kijelölő bizottságot. A jelenlevők egyértelmű szavazatá­
val dr. B a 11 a g i Mór, G ö n c z y Pál minisztertanácsos
és S z i l á g y i Sándor, egyháztanácsosok lettek a kijelölő
bizottság tagjaiul megválasztva. A mint ezen bizottság a
folyamodásokat megvizsgálja s a kijelölést elkészíti: ösz-
sze fog hivatni az egyházközség közgyűlése, mely a vá­
lasztásra jogosult (adózó) egyháztagok szavazatait besze­
di s az eredményt kihirdeti.
— A k e re s z ty é n e k és z sid ó k közötti
h á z a ss á g ró l szóló törvényjavaslatot — mint azt előző
számunkban bővebben taglaltuk — a főrendiház, szemben
a képviselőház által való elfogadtatásával, elvetette. Rá­
mutattunk múlt számunk vezérczikkében e nagyhorderejű
és káros határozatra, s méltattuk annak jelentőségét is.
Örömünkre szolgál jelenteni, hogy a magyar képviselőház
sem hagyta magát megvesztegettetni a főrendek véleménye
által s föntaitotta előbbi határozatát. Erre vonatkozólag a
következő részleteket jelezhetjük: A képviselőházban a
kormány azonnal tárgyaltatta a főrendek visszautasitó
üzenetét. Az ellenzék küzdött az azonnal való tárgyalás
ellen. De e hó 13-án, az utolsó ülésben, megtörtént, rövid
vitában. A szólók közt Szilágyi Dezső utalt arra az ellen-
mondásra, melylyel a miniszterelnök a törvényjavaslatot
védte itt a képviselők előtt és amott a főrendek előtt.
Megrótta, hogy mig az egyik helyen az általános polgári
354 PROTESTÁNS KÖZLÖNY.
házasság behozatalára reménykedést engedett, addig a
másik helyen úgy ajánlotta a törvényjavaslatot, hogy
azzal elejét lehet venni az általános polgári házasság­
nak. A miniszierelnök tiltakozott érveléseinek ily ma­
gyarázata ellen. A képviselők nagy többsége a főrendek
üzenetére azt a határozatot hozta, hogy f e n t a r t j a e l ő b ­
b i á l l á s p o n t j á t , s v i s s z a k ü l d i ismét a törvény-
javaslatot, b ő v e b b m e g f o n t o l á s és hozzájárulás vé­
gett. A főrendek az ünnepi szünetek után fogják átvenni
a képviselőház újabb határozatát és tárgyalni. Ha nem
járulnak hozzá, akkor minden valószínűség szerint a kép­
viselők újra visszaküldik. Ez az üzenetváltás akárhányszor
megeshetik. Attól függ, hogy a főrendek meddig győzik a
szavazatokat.
— L u th e r-tá rsa sá g . A felső-bányai „Figyelő“
Írja : „Luther négy százados születésének emléke, ág. hitv.
ev. \ estvéreinknél egy Luther-társaság alakításának esz­
méjét hozta napfényre. Már nehányan lelkésztársaink kö­
zül ajánlkoztak is a társaság tagjaiul. Mi helv. hitvallású
evangélikusok, évtjzedek óta gondolkozunk egy prot. iro­
dalmi társulat alakítása felett, és semmire sem tudtunk
menni. Talán mi is alakítunk egy Zwingli vagy Kálvin tár­
saságot. Részünkről legczélszerübbnek vélnök, ha egy evan­
géliumi magyar prot. irodalmi társulat alakulna, melynek
czimerébe a dicső reformátorok képei foglaltatnának s
műveik tudományos és népszerű ismertetése képezné a
kiindulási pontot.“
— A h írh e d t tisz a -e sz lá ri pör tárgyalását
e hó 17-én kezdte meg a királyi tábla, Vajkay Károly
elnöklete alatt. Az előadó Széli Farkas, ki a rengeteg irat­
csomóból részletesen adja elő a pör lefolyását. A nyíregy­
házai törvényszék maga nem felebbezte a port, hanem
egyedül özv. Solymosi Jánosné. Az előadó részletesen elő­
adja a vizsgálatot s a törvény széki tárgyalás minden ré­
szét. Az elnök gyakran tesz kérdéseket, mire szintén az
előadó válaszol, nagy tárgyismerettel azonnal felmutatva
a részletesb okiratokat, vagy válaszolva kimerítőn. Az
első napon a terhelő adatokat adta elő. Scharf Móricznak
atyjával szembesítésekor mondott vallomását egész terje­
delmében felolvasták. A pör több napot igénybe fog venni,
de semmi uj dolog sem merült föl eddig a tárgyalás alatt.
— E sz te rg o m b a n ezideig nem volt a ref. hí­
veknek temploma, nem volt a kicsiny egyháznak lelkésze.
A dunamelléki szuperintendentia Széky Aladárt, az ottani
ref. lelkészt küldte ki, felhatalmaza őt arra, hogy az or­
szág nagyobb egyházaiban a keletkezésben levő esztergo­
mi ref. anyaegyház számára segélyt gyűjtsön. Vasárnap
N.-Váradon tartott Széky egy ótékonyczélú egyházi beszédet.
— A v a s á r n a p m e g ü n n e p lé se került szó-
ba az osztrák kép viselő ház egyik legújabb ülésén. A kér­
vények tárgyalása közben az előadó 38 ide vágó kérvényt
mutatott be, azt ajánlva a háznak, hogy legbehatóbb mél­
tatás és mielőbbi tekintetbe vétel czéljából a kormány­
hoz hogy tétesseaiek át. A kérvények mellett W u r m képvi­
selő emelt szót s hrmgzulyozta, hogy a vasárnapi nyuga­
lom nemcsak vallásos parancs, henem a legcivilisálóbb s
a legszükségesebb törvény. Az ugynovezett szabadelvűek
sokat játszanak a szép szóval, culturáról, polgárosodásról,
szabadságról, s más efféléről pedig éppen ők inkább elő-
harczosai a vasárnap megszentségtelenitésének azon ürügy
alatt, hogy a munkásnak e napon is keresnie kell mun­
kájával. De ezzel csak a cultura helyére barbárságot, a
humanitás helyére szívtelen kegyetlenséget, a szabadság
helyére csak teljes rabságot, a haladás helyére csak el-
Ny. a M. Polgár nyomd. K. Papp M, örök. Kolozsv.
1883. decz 23.
vadulást tesznek. A munkásnak lehetetlenné tették, hogy
legalább egyszer lietenkint egész heti munkája porát és
verejtékét lemoshassa. Ez erőszaktétel a munkáson, kinek
erejét hat napi munka után még a hetediken is ki me­
ntik. Pedig a munkásnak megvan természetes joga, hogy
erejét kímélje, egészségét ápolja. De kinyomják, mint a
czitromot. Á feudalista capitalismus századába^ a munkás
nem ember többé, a ki legalább vasárnaponkint emberi
méltósága tudatára juthat, hanem az állat alá van degra­
dálva. Szónok végül idézte Macaulay és Gladstone ide vá­
gó nyilatkozatait s az előadó javaslatát ajánlja elfogadás­
ra. E x n e r képviselő szintén pártolja a vasárnapi nyu­
galmat s csak annyiban gondol korlátolására, hogy a va­
sárnap a munkás műveltségének kiegészítésére és szak­
szerű és iparos oktatás szerzésére fordittassék. Tonklielő-
adó felemlité, hogy a vasárnapi nyugalom mindenekelőtt
v a l l á s o s mozzanat, mert a parasztságra az egyedüli
közművelődési intézet az egyház. Ez iskola nem érinti az
ember egész életét; ha az iskolakötelezettség egyszer le ­
telt, nem forog fenn további kényszer a művelődésre. Szük­
séges továbbá, hogy a munkás a hosszas munkából ki­
pihenjen, hogy családjának s nevelésének szentelje magát;
a parasztságra főleg a vasár- és ünnepnapok igazi ünnep­
napok és szünnapok ; a költészet napjainak lehetne őket
nevezni. A kérvények nagy száma, melyek ez irányban
érkeztek, bizonyítja, hogy a nép is érzi szükségletét. ■ —
A ház az előadó indítványát elfogadta.
— U ltra m o n tá n alaposság-. A „Nem zetiből
veszszük át e sorokat : A zsidóság és a szabadkőműves­
ség ellen a clericalismus tudvalevőleg sok helyütt gyűlölt
izgatást folytat. Ennek az izgatásnak egy „tudományos“
terméke az a „Francs-Maçons et Juifs“ czimü nagy k ö ­
tet, mely Párisban nem rég C. C. de Saint-André-től meg­
jelent. Ez az Apocalypsis alapján igyekszik megmagya­
rázni, hogy a támadás, melyben a szabadkőmivesség az
egyházat ez időszerűit részelteti, nem más, mint az Apo­
calypsis által előre jelzett stádium („a hatodik“), melyből
az egyház csak oly diadalmasan kerül ki, mint a többi­
ből. E fejtegetések közben bőven kijut a zsidóknak is,
kikről a tudós szerző egyebek közt következőket Írja: E
zsidóknak nincs más hazájuk, igazi hazájukon Palestinán
kívül. A zsidó nemzetnek visszatelepítése e hazába sze-
rintök nemcsak elfogadható és kivihető, hanem valószínű­
leg közelálló is. S ez általános óhajtásuk, ezt szükséges­
nek trrtják mind, mert akkor a héberek, az isten első
szülött fiai lesznek, s ismét Ők lesznek a többiek fölött
kivétel nélkül uralkodó és felettük csalhatatlanul ítélő ki­
választott nép. Ez a megtántorithatatlan remény magya­
rázza meg azt a határozati javaslatott, melyet a keleti
ügyek rendezésének alkalmából Istóczy ur egy zsidó kép-
vilelő nyújtott be a pesti parlamentben, fölszólítván az
osztrák-magyar kormányt Juda országának Palestinában
való visszaállítására. Az olvasó velünk együtt bizonyára
élvezni fogja a comicumot, mely abban rejlik, hogyama-
gyar antisemitismus megteremtőjének egy zsidó-gyűlölet­
től sugallt kezdeményezése úgy kerül a franczia zsidó-
gyülölo világ elé, mint zsidó kezdeményezés, zsidó elbi-
zakodttság s zsidó nagyravágyás. Nem tudjuk, Istóczy ur
nem fogja-e a kegyes C. C. de Saint-André-t is azzal gya­
núsítani, hogy az Alliance Izraelíte titkos szövetségese s
egész kilenczedfélszáz lapra terjedő könyvét csak azért
irta, hogy e curiosus tiz sorban őt compromittálja ; de an­
nyit tudunk, hogy a könyv, mely a rumi választókerület
érdemes képviselőjét ily, szerinte elivselhetetlen gonosz
hírbe hozni igyekszik, Párisban, Brüsselben és Genfben
a Société générale de Librairie catholique czége alatt je­
lent meg, s több európai nyelvre le van fordítva.
XIII. évfolyam . K olozsvárit, 1883. Deezember 30. 52. szám.

PROTESTÁNS KÖZLÖNY EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP.

KÉZIRATOK NEM ADATNAK VISSZA.

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. 7
Egész évre
ELŐFIZETÉSI ÁR:
6 frt, félévre 3 frt, évnegyedre 1
?
SZERKESZTŐSÉGI SZÁLLÁS: ! 1 frt 50 kr.
KIADÓHIVATAL:
b.-farkas-utcza IC. szám, hova a lap szellemi
ügyeit illető küldemények a szorkesztő nővére t HIRDETÉSI DÍJ: „Magyar Polgár“ nyomdája, b.-közép-utcza 2.
sz., hova az előfizetések és hirdetési dijak
\
czimzendők. Egy négyszög centiméternyi tér egyszeri hir­
detésnél 3 kr. í küidondők.
-A . / k ¿3

FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS LAPTULAJDONOS: SZÁSZ DOMOKOS. — KIADÓ: AJTAI K. ALBERT.

A „PROTESTÁNS KÖZLÖNY“
az 1884-ik évvel íönállásának XlV-ik évébe lépendő. E tény, magában véve, bizonyítékául
szolgál annak, h ogy nem a m ulékony életű és sek élyes értékű irodalmi vállalatok sorába tartozik,
hanem bír Eétjoggal, m ert hézagot pótol s szükség van rá. É s pedig szükség van rá azért, mert jó
ügyet szolgál, m agasrendü érdekeket k ép v isel: a magyar protestantismus megújhodásának, dicső múlt­
jához méltó jövendője biztosításának, belértéke által igazolt tekintélyének s küldetésével arányban
álló befolyásának nemes ügyét, fenséges érdekét.
Ez volt programmja eddig s ez lesz ezután is. Ennek valósításában lankadást nem ösmer,
az akadályoktól vissza nem döbben, sőt a győzelem bizonyos rem énységével, vívja a szellem har-
czát. Zászlója körül a szellem bajnokainak egész tábora sereglett össze, m ely az igének, az eszm ének
mindig diadalmas fegyverével küzd. E bajnokok nevét nincs miért egyen k én t fölsorolnunk; azok, kik
küzdelm ünket érdeklődő figyelem m el kisérik s tám ogatásuk által m inket segítettek eddig, ösmerik őket.
Részünkről csupán annak kijelentésére szorítkozunk, hogy jövőben is méltók igyekszünk len Ili
az eddig tapasztalt s ezután is remélt támogatásra. D e hogy m éltók lehessünk s a folyton fok ozó­
dó igényeknek az eddiginél is fokozottabb mérvben e le g e t tehessünk, mindazokat, kik barátai annak
az ügynek, m elynek szolgálni öröm ünknek s dicsőségünknek tartjuk, bizalom mal kérjük, hogy s e g e ­
delm ükkel istápoljanak s vállalatunknak nem csak szellemi, hanem anyagi erőt is nyújtsanak.
Ezt kérjük, ezt reméljük s ha kérésünk m eghallgattatik s rem ényünkben nem csalódunk, ak­
kor ki nem m aradhat a jó siker s a „Protestáns Közlöny“ továbbra is örömmel küzd s híven szolgál.
Kolozsvárt, 18S3. deezem ber hava. SZÁSZ DOM OKOS,
tulajdonos cs szerkesztő.
Mint a jelen szám tanúsítja, a „M agyar P o lg á r“ nyom dája a „Protestáns Közlöny“ kiadását
megkezdette, az eddiginél sokkal díszesebb alakban. Ez átalakulás azonban tetemes kiadási költsé­
geket vesz igénybe s fedezhetése nemcsak az eddigi előfizetők megmaradását, hanem e szám növekedését múl­
hatatlanul föltételezi.
Épen ez indokból alolivt, mint a „Protestáns K özlöny“ kiadója, teljes tisztelettel fölkéri e lap elő­
fizetőit, szíveskedjenek ismerőseik körében odahatni, hogy az előfizetők száma szives pártfogásuk s ajánlásuk folytán
minél nagyobb mérvben növekedjék, de fölkéri egyszersmind arra is, hogy — tekintve a tetemes kiadásokat — kö­
telezettségeiknek úg y a múltra, m int a jelenre nézve eleget tenni szíveskedjenek, az előfi­
zetési pénzek, s illetőleg hátralékok mihamarább való beküldésével.
Tudatja továbbá alólirott kiadó azt is, hogy a lap kedvezményes előfizetési á ra it továbbra is
fenntartja, — a múltra nézt avval a különbséggel, hogy — kifejezett kérelemre — a III. és IV. oszt. lelkészekre
nézt. egyenlő kedvezm ényi á rt állapit meg, a negyedosztályuaknak nyújtott múlt évi kedvezmény eltörlésével.
így tehát a „Protestáns Közlöny“ előfizetési ára lesz:
I. és II. oszt. lelkészeknek : Egész évre 6 frt. — Félévre 3 frt — kr. — Negyedévre I frt 50 kr.
III. és I V . oszt. lelkészeknek: Egész évre 5 frt. — Félévre 2 frt 50 kr. — Negyedévre I frt 25 kr.
Az előfizetések a „ M a g y a r P o lg ár“ nyomdájába (b.-közép-u. 2 sz.) küldendők.
Kolozsvárt, 1883. decz. 23.
____________________ ___________ ___ ____________AJTAI K. ALBERT._______
Mai számunkhoz van mellékelve a Franklln-Társulat kiadásában meojelenő hírlapok előfizetési fölhívása.
356 PROTESTÁNS KÖZLÖNY
T a r ta lo m : E l ő f i z e t é s i f e l h í v á s . — L e s z á m o l á s .
(L—t.) — H o l a t e I s t e n e d ? ( Be ö t h y Zsigmondiéi.) — J ó b
k ö n y v e . (Bibliai tanulmány; B e n kő Istvántól.) — Tanügyi ro­
vat. — A P a u l i c i a n u s o k s z e k t á j a . (Egyháztól t. tanulm ány;
N agy Józseftől.) — Külföld. (Anglia, Olaszország, Schweitz, Tö­
rökország, Japán.) — Különfélék. — Püspöki körözvények. — Gyász­
rovat. — A szerkesztő postája.
LESZÁMOLÁS.
V isszatekinteni m egtett útunkra; m egmérni
szem ünkkel a hátunk m ögött h agyott távolt s igy
szám ot vetni m agunkkal, a mit tettünk s a mit
tehettünk volna: az öntudatosan élni tudó em ber
szokása s valam int a számitó kereskedő m egvon ­
ja az év vég év el könyvében a zárvonalat, h ogy
m érlegét m egcsinálva, a n yereséget és v esztesé­
g e t összehasonlítsa s a tiszta eredm ényt kiszá­
m ítsa — mi is vessünk a m ost alkonyuló évre eg y
pillantást, hagyd lássuk, mit adott s mit v ett re­
formált egyházunknak s egyházunktól az 1883. év.
M indenekelőtt m eghozta s m egadta érnünk
egykor csak legjobbjaink s majd egész egyházunk
régi, forró vágya b e teljesü ltét: az e g y ség e s ma­
gyar reform ált egyház felségileg m egerősített tör­
vények szerinti szervezését, az összetartozó e le ­
m eknek szerves eg y ség b e foglalását s ennek út­
ján az életm űködés folyamatainak m egindulását, a
m elytől az erők egyesítéséb en rejlő fokozódását,
arányos b eosztását és igy czéltudatos hatását biz­
ton várjuk, reméljük.
É s nem csak belterjileg számíthatunk ez e g y e ­
sülés előnyös hatásaira, hanem a többi hazai fe­
lek ezetek s legfőképen az állam irányában tisz­
táztatott ez által egyházunk h ely zete; sokszoros
vitás, avagy sérelm es kérdések, időt és erőt pa-
zérló huzavonák s keserűségre, vagy legalább is
félreértésre alkalmat szolgáltató esetek nyervén
igy m egoldást, tétetvén a jövőre leh etetlenné s
biztosítván a rendszeres fejlődést, a term észetes
viszonyok állandósulását.
S leg e lső sorban létbe hívta ez év az or­
szágos segélyalapot, a jövő em ez erőforrását,
m elynek legm agasabb értékét az adta m eg, hogy
magunk szerezzük m eg m agunknak igy igazi
tükre és valósága annak az autonóm iának, m e­
lyet bármily m agasra tartsunk is, m ég is csak in­
gyen örökségképen bírunk, ha érette a puszta
élvezésénél eg y eb et tenni vonakodnánk.
A honi törvényeinkbe igtatott, sőt legújab­
ban kiegészítő határozm ányokkal is erősbitett
autonóm iáért mi, a mai s a jövő nem zedékek,
aránytalanul keveseb bet tudunk tenni, mint azok
a dicső elődök, a kik kivívták és m egvédették.
Ok hívták életre, tették a nem zet vérévé, áldoz­
tak érette s hagyták utódaik örökéül — kik csak
épen élvezzük s legfőlebb, ha megtartjuk. A z or­
1883. decz. 3 0.
szágos segélyalap, a m ellett, h ogy m ateriális és
ez által szellem i erejét gyarapítja az anyaszent-
egyháznak, m ég m agasabb elvi jelen tő ség et is
hordoz magában, a midőn áldozatainkat folyton
igénybe véve egyházunk javára, evei szorosab­
ban fűz ez áldozatba kerülő szervezethez, a tu­
lajdon oly hatalmas elvét fekteti az anyaszent-
egyház intézm ényébe s ez által m ég inkább édes
mindnyájunkévá teszi azt.
Ez oly annyira m esszivágó tényező létesülé-
sét szintén a m ost letűnő évnek köszönjük.
Igaz, a mit az e g y ség e s szervezet és a s e ­
gélyalap rendjén létesítettünk, az egym ással és
önmagunkkal vívott küzdelem árán szereztük meg,
A hazafias aggodalom s részben a pártpolitika
közbevegyitése, valamint saját hajlamaink s indi­
viduális törekvéseink korlátozása jelzik az utat,
m ely a magyar reformált anyaszentegyházat a
zsinati törvényekhez vezette. D e ár nélkül érték
nincs s ezt az árt szívesen m egfizethettük ezért
az értékért, mert a m űködés, vállvetett, e g y e sí­
tett erőkifejtés oly terét biztosítottuk benne és
általa magunknak, a m elyen, úgy szólván csak
magunk tétlen sége, avagy szükkeblüsége, ha út­
ját állja haladásunknak, fejlődésünknek, mig más
oldalról jöhető minden támadás, avagy ellenhatás
ellenében biztosan számíthatunk a törvényes v é­
delemre.
A z Ur 1883-ik éve, tehát, elmondhatjuk, m é­
lyen érzett hálával mondhatjuk el, anyaszentegy-
házunknak gazdag áldást juttatott részébe s im­
már mi rajtunk a sor, m agunkat ez áldásra m él­
tóknak bizonyítanunk a jövőben, a hiv munka,
az áldozatok és k ö telesség teljesités hosszú, hosszú
sorozatai által.
D e a gondviselés b ölcsesége súlyos próbák
elé is állította egyházát — oly férfiak e ls z ó l á s á ­
val, a kiknek helye soká, soká betöltetlenül ma­
rad anyaszentegyházunk számos m unkakörében,
de a kikre m ég csak visszaem lékeznünk is jól esik,
mert kimagasló alakjok buzdítva, biztatva s em elt
karral mutat előre, a fölfelé vivő út m agas czél-
ja felé.
Eltem ettük gró f D egen feld Imrét, a hiv, a
nagy, az áldozatra mindig kész s eg y szerű ség é­
ben oly mély tiszteletet keltő főgondnokot; és
eltem ettük a püspökök nesztorát, az alkotásra hi­
vatott, valóban Pál akaraterejével bíró, v ég leh e­
letéig lángoló T örök Pált, ki, mint a m agyar re­
formált egyház első m egalapítói, majdnem a sem ­
miből épített s a szívós munka sikerének örökre
fenmaradó fényes példáját hagyta egyházának
örökségül, m egalkotásainál is drágább, értékesebb
hagyom ányt képezvén m aga e példa, m ely min­
den öltők lelkesitőjekép marad fönn az idők vé-
crpio*
1883. decz. 30. PROTESTÁNS KÖZLÖNY.
É s elveszítettük, de reméljük istentől, csak
rövid időre, gró f Lónyai M enyhért főgondnokot,
kit súlyos b e te g sé g e kényszeritett hosszan, híven,
sikerrel végzett m unkálkodásának részben félbe­
hagyására, a Baldácsi-alap gazgatóságának elnöki
tisztéről való lem ondásra. Vajha, csak id eiglen es
lenne e visszavonulás s a következő év visszaadná
b ölcseségét, buzgóságát anyaszentegyházun knak!
D e a bús visszaem lékezés és az alig rem élt
óhaj ez érzelm ei m ellett áz öröm, a hála szavai
is ajkunkra tolulnak, midőn arra gondolunk, h ogy
az években és érdem ekben egyk én t leggazdagab b
főgondnok, b. V ay Miklós, m ég migdig ifjúi erő­
ben s agg bölcseségb en áll anyaszentegyházunk
élén, kit nekünk az isteni gon d viselés jó k ed v é­
ben ajándékozott és tartott m eg ily sokáig, ki
Sim eonnál is szerencsésebb, mert nem csak látta
az új kor hajnalát, hanem vezérünk m aradhatott
továbbra is. Vajha m ég sok, sok éven át evei a
hálaérzettel zárhatnék az e sz te n d ő t!
S evei búcsút veszünk 1883-tól, kérve a gon d ­
viselést, hogy ajándékaival és próbáival jövőre is
anyaszentegyházunk őre, seg éd e és nevelője ma­
radjon !
L -t.
HOL A TE ISTENED?
Toiit annonce eVun Dieu l’éternelle existence,
La voix de Tűni vers atteste sa présence.
Vol t ai re.
Ez a gúny kérkedik sok aj alton;
Ne vedd, halandó, e kérdést zokon.
Gúny s szidalom bizony nem újak itt,
S nem uj, ha ember Istennel szakit.
Irigység volt az első bűnnek anyja;
Volt s lesz még a világnak több Kainja;
Ősrégi e bűn s a gúny egykorú,
Mint az első ég s rajt’ fény és ború.
Hivalkodás s tévelygés nagy kevélyen,
Nyargalnak együtt gyarló szenvedélyen.
Épitni nem, de rontni, zúzni tudnak,
Gunyérzetével bősz diadaluknak.
Hol a te Istened ? földön vagy égben,
Közel, vagy láthatatlan messzeségben ?
Mutasd meg őt, ha látod valahol,
S ha lelked oly nagy, hogy hozzá hatol,
így gúnyolódnak a vakok s kevélyek,
Hivői az erő s anyag .hitének.
Hol a te Istened ? felelj nekik,
Ha róla nem tudnának lelkeik.
Feleld, hogy az, ki által itt mi lettünk :
El s őrködik körültünk és felettünk;
Hogy ott van mindenütt, nem látva bár,
357
Mert nincs előtte gát, tér vagy határ;
Hogy a midőn a zöld tavasz virágzik,
S arany fényével a nap reá sugárzik.
Midőn reng a kalász s érik gyümölcse,
Hogy a munkás kezek csűrét betöltse:
Ki mindezekben téged igy megáldott,
Isten, ki a munkát megőrzi, volt ott.
S hogy a midőn a tenger elsötétül
A csattogó ég sürü fellegétül,
S habok, hullámok tornya nő, dagad,
Hogy a hajó rajt’ széttörik, szakad;
Szélvész üvölt, zúg és hajt felleget,
Melyből halál villáma fenyeget,
És mégis, a mig tenger habja dúl,
Az ember egy roncs deszkán szabadul:
Itt a te Istened, ki embert igy megóvott,
Látatlanul az Urnák karja volt ott.
Hogy a midőn árvák és özvegyek
Étien s ruhátlanul könyürgenek ;
Hideg falak közt nyögnek és sóhajtnak,
S tövisét érzik testi s lelki bajnak;
S esdő kezekkel kérnek segedelmet
Abból, mi jut mások bősége mellett;
S midőn már csüggedten rimánkodának
Fájdalmai közt a kinzó éhhalálnak ;
Megnyílik a szív áldozatra készen,
Hogy özvegyet és árvákat segéljen,
S az éhezőnek halvány arczulatja
Pirul, a mint a részvét simogatja ;
S az élet visszajő, a kar hálára tárva,
Nincs éhező özvegy s ruhátlan árva;
Itt a te Istened, ki szivet oldott,
Részvétében az Ő részvéte volt ott.
S hogy a midőn — mert emberek vagyunk,
S bűnben születtünk s korlátolt agyunk —■
Parancsolunk haragnak s megbocsátunk,
Hogy a ki sirt, ismét legyen barátunk ;
Midőn a férfi és nő frigyre lépnek,
S meleg fészkében a családi létnek,
S zív szivén ég, dobog, kar kari)a hull,
S szeretet lángol olthatatlanul;
Szeretet, melyet hűség kapcsa tart,
S nem ismer változást, nem zivatart,
— Oh, nem lehet mélyen nem érezned,
Hogy itt van, itt van a te Istened ;
Ott, a hol a bocsánat nyújt vigaszt,
És ott, hol a hű szeretet virraszt.
BEÖTHY ZSIGMOND. *)
<) Felolvastatott a »Kisfaludy-társaság« legutóbbi ülésén.
3 58 PROTESTÁNS KÖZLÖNY.
JÓB KÖNYVE-
— Bibliai tanulmány. —
Irta:
Benkő István.
(Folytatás.)
8) A könyv szerzésének ideje és helye.
b) A költemény eszméje a héber nép vallásos fej­
lődésében szintén ezen időre mutat. Ez eszme nem volt
uj, de ily merészen sehol sem tárgy altatott, itt egész ki-
fejlettségében, mint uj tűnik fel. A példabeszédekben, zsol­
tárokban és korábbi prófétákban vitatva van a könyv
problémája, azonban itt terjedelmesebben és oly irányú
fejlődésben, mely a Salamon utáni későbbi időre utal. Ezt
igazolja azon körülmény, hogy a 37, 49. 73-ik zsoltárok­
ban azon gondolatok, kérdések tárgyaltatnak és pedig be-
végzettebb alakban, melyek a Jób könyvében, már pedig
ezen zsoltárok a későbbi királyok idejében keletkeztek.
c) E könyv, melyben a költőnek a látható és lát­
hatatlan világ feletti szemlélődése fejlett drámai alakban
jelenik meg, teljesen különbözik a kezdetleges dramati­
záló népköltészettől, milyen pl. az Énekek Éneke ; és mi­
vel a Jób könyve a vallásos tanitói költészetnek legszebb
műdarabja, semmi esetre sem keletkezhetett addig, mig
a lyrai és közmondásos költészet hosszas fejlődése után
elő nem volt készitve az út, mig nem volt kiművelve az
alak, hogy ilyen műdarab létre jöhessen. így e mű az
Énekek Énekénél későbbi termék s keletkezése a 7-ik
százévre mutat.
d) Több oly hely van a könyvben, melyből látszik,
hogy a héberek többé nem egyedüli birtokosai hazájuk­
nak, hanem más idegenek nyomultak az országba és ki­
szorították őket az atyáknak adott földről; „és olyanok
ritkán valának találhatók, a kiknél az atyák bölcsessége
tisztán és vegyitetlen megmaradt volna.“ (Hirzel) így 9: 24
„A föld pedig adatik a hitetlen ember birodalmába, ki
az Ő biráinak orczájokat elíedezi“ ; 12 6; 1 5 :1 8 etc.
„melyet a bölcsek is hirdettek, mint atyáiktól vett dol­
got és nem titkolták el azt, kiknek egyedül adatott vala
a föld és közöttük semmi idegen ellenség által nem me­
gyen vala.t( Az erkölcsök megromlottak, hitetlenség, val-
lástalanság lép fel, gonoszság, igazságtalanság mindenütt.
Ilyen állapotokra vonatkoznak e kérdések: 21 7. „Mi
az oka, hogy a gonoszok élnek, vénséget érnek, ennek
felette jó erővel bírnak“ ; 24: 1 stb. Vannak továbbá fes­
tések, mint a 21. és 24. fejezetek, melyek azon időre mu­
tatnak, melyben az állami rend felbomlott és a rendes
állapotok rendetlenekké lettek; 12 14—25. „K iaztcse-
lekszi, hogy a tanácsadók megbolonduljanak és a bírákat
megbolonditja (17), a ki megszaporitja a népeket és is ­
mét elveszti őket és ki elterjeszti a népeket és elveszti
azokat (23); ki a föld népe fejedelmeinek eszeket elveszi
és azt cselekszi, hogy bujdossanak kietlen pusztában“ stb.
Ilyen és hasonló helyek és festések, melyekben oly élénk
sziliekkel Írja le az idegen uralom alatti állapotokat, a
1883. decz. 30.
mikor semmivé van téve a nemzet hatalma, száműzve a
nép és főbbjei, mikor nincs tanácsadó, nincs világosság,
hanem setétben tévelyegnek; szerencsétlenség, nyomor
pusztít stb., világosan arra enged következtetni, hogy a
költő saját tapasztalataiból beszél és e tapasztalatait az
assyr uralvm alatt szerezte, igy hát azt átélte.
e) Mint már fennebb láttuk, Jób könyvének szer­
zője ismerte Amos és Ézsaiás iratait, valamint használja
továbbá e prófétai kifejezést: „Az Istennek napja“ (Jób
24: 1); tehát munkáját az- említett próféták ideje után irta.
f) A csillagimádásra való vonatkozás Jób 31 :26—
28-ban az Ahaz és Manasse idejére enged némileg követ­
keztetni, a mikor ezen bálványimádás, keletről jőve, a
héber nép között elterjedt.
g) A későbbi királyok idejére mutat könyvünknek
a sátánról és az angyalokról való sajátos nézete. A sátán,
a mint az 1. és 2. fejezetben rajzolva van, bál* mindig a
gonosz elv személyesitője és képviselője gyanánt tekintetett
s lényegileg mindig ugyanaz volt, mindazáital itteni meg­
jelenése lényegesen különbözik úgy az előbbi idők gonosz
elvétől, mint a későbbi idők gonosz szellemétől. Régebbi
időkben ugyanis majd képletesen (Gén. III.), majd titok-
szerű név alatt (Lev. XVI.), majd ismét mint tisztátalan,
hazug lélek (I. Ivir. 2 2 :1 9 —23.) jelenik meg. Jób köny­
vében már a sátán-eszme fejlődése jelentékenyen túlha­
ladta az előbbi időket, itt már a keletázsiai vallások be­
folyása láthatók, habár nem annyira, mint a fogság után.
Könyvünkben van ugyanis először határozottan a gonosz
szellem, s á t á n néven nevezve és körvonalozva van fo­
galma is. A sátán, mint Istennek többi szolgái, megjele­
nik az angyalok között az égi gyűlésben Isten előtt, mint
gonosz és gyanakodó, mint az emberek vádlója. Hatalma
saját magának nincsen, hanem engedélyt Istentől nyer ;
nem önálló, önhatalmú lény; csak egyedül jelenik meg,
nincsen szolgálatában a gonosz lelkek serege. Nincs kü­
lön birodalma, a mely végetlen űr által volna elkülönítve a
jó lelkek birodalmától, a melyben függetlenül, önhatalmú­
lag uralkodnék, hanem együtt van az angyalokkal, mint
a kik szintén nem tökéletes lények Isten előtt, hanem té­
vedésnek, elesésnek vannak alávetve, a mint látható 4 :1 8 -
ban : „íme az ő szolgáinak is nem adott változhatlan erős­
séget és az ő angyaliban is talált bűnt.“ 15 15. „íme
az Ő szentire tökéletes alázatosságot nem bízott és az
angyalok is nem tökéletes tiszták az ő szemei előtt.“
2 5 :4 —6. A különböző szellemek és égi hatalmak mind
Istennek vannak alávetve és neki szolgálnak, 9 : 13 ; 21 : 22;
25 : 2—3; 26 12. A sátánnak eszerint ezen könyvben
adott leírása lényegesen eltér a későbbi idők felfogásától,
a mint az látható a később keletkezett könyvekben. Mint­
egy központján áll a régi mózesi és az idegen befolyás
miatt uj és fejlettebb alakot öltött felfogásnak. A ké­
sőbbi képzet szerint ugyanis a sátán úgy jelenik meg,
mint a gonosz szellemek birodalmának feje: birodalma
áthathatlan űr által teljesen el van választva a jó lelke-
kótol és a jó lelkek, szellemek társaságában nincs helye
a rosszaknak. Hatalma, függetlensége, gonoszsága nagyobb.
1883. cleez. 30. PROTESTÁNS KÖZLÖNY.
Szóval a későbbi sátán-képzet sokban különbözik attól,
melylyel a Jób könyvének szerzője birt és felfogása en­
nélfogva azon időre mutat, midőn a gonosz szellemről
való régi képzet idegen befolyás következtében kezdett
átalakulni; de ez átalakulás már a fogság előtt megkez­
dődött, különben nem jelentetné meg szerzőnk a sátánt a
jó angyalok között, mint azokhoz hasonlót, a mennyben
és nem hajtatná végre vele az isteni akaratot. Az idő
teliát, melyben könyvünk keletkezett, a sátán-eszme fej­
lődési állapotából Ítélve is, a mi feltételünkkel megegyez,
sőt a mellett bizonyít.
(Vége köv.)
TANÜGYI ROVAT.
Az orsz. középisk. tanáregyesület múlt választm.
ülésében azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy a tanár-
egyesület mikép nyilatkozzék a két fontos szőnyegen lévő
középisk. kérdésről: az é r e t t s é g i s z a b á l y z a t r ó l
s a r e á l i s k . t a n t e r v r ő l . Abban állapodtak meg,
hogy formulázott javaslatok kidolgozására bizottságokat
küldenek ki, a javaslatok tárgyalására pedig január első
felében összes üléseket tartanak, melyekre a budapesti
tanárokat tömeges megjelenésre szólítják föl. — Az ifjú­
sági iratok tára“ ez. vállalatra kibocsátott fölszólitások a
fővárosi intézetekben igen szép sikerrel jártak. Ha a vi­
dék is hasonló buzgósággal karolja föl a vállalatot, úgy
a siker biztosítva van. Tudvalevőleg a vállalat első év­
folyamában a következő müvek jelennek' meg: „Magyar
Föld“ J ó k a i Mórtól, „Odysseus viszontagságai« S z á s z
Károlytól „Az állatország páriái“ He r ma n Ot t ó t ó l , „Zrí­
nyi a költő“ B e ö t h y Zsolttól. Mind a négy kötet csak
2 írtba kerül.
A magyar iskolaegyesület, miután alapszabályait a
belügyminisztérium megerősítette, fölhívást bocsátott ki,
melyben támogatásra szólítja föl a közönséget. Alapitó
tagdij egyszer mindenkorra 5 forint, rendes tagdij havon-
kint 30 kr, pártoló tagdij havonkint 10 kr. Az egyesü­
let czáljának ismertetésére ide Írjuk az alapszabályok 4.
pontját: Az egyesület czélja. A magyarosodásnak társa­
dalmi utón lendületet adni. Különösen a fővárosnak ide­
gen ajkuaktól lakott részeiben jutalmak kiosztása és ösz­
töndijak alapítása oly elemi, ipar és alsóbb kereskedelmi
iskolákat látogató idegenajka tanulók részére — különös
tekintettel a szegény sorsuakra — kik a magyar nvelv-
ben aránylag a legnagyobb előmenetelt tanúsították, és
ez által odahatni, hogy az idegenajku tanulók édes ma­
gyar nyelvünket megkedveljék, megszeressék és minél ha­
marább megtanulják. Ha az egyesület vagyoni viszonyai
engedni fogják, figyelmét a vidékre is kiterjeszteni, és az
idegen ajkuakkal lakott vidéki városokban és hasonló
irányban fog működni. — Az alakuló közgyűlés deczem-
ber vagy január havában tartatik. Elnöknek kijelölték Ger-
lóczy Károlyt, alelnöknek báró Kaas Ivört, titkárnak Ko-
moróczy Sándort, pénztárnoknak Sigray Pált, ellenőrök­
nek Hindy Kálmánt és Ney Bélát, Azonkívül kijelöltek
központi felügyelő bizottságot s minden fővárosi kerület
számára elnökséget s választmányi tagokat. A nemes ezé-
359
lu egyesületet ajánljuk olvasóink figyelmébe s pártolásá­
ba. A tagdij oly csekély, hogy az egyesületnek sok ezer
tagra van szüksége, hogy czélját elérhesse. Hogy e czél
megközelítése mennyire kívánatos, mindenki átlátja, ki
főleg a jobb parton levő városrész nyelvi viszonyaira gon­
dol. Talán nem ártana, ha az egyesület a felnőttekre is
kiterjesztené figyelmét. Itt még üdvösebb akzcióra nyílik
tere, mert népiskoláink magyarositó irányának támogatá­
sa mindenesetre igen fontos, de a felnőttek magyarosítása
is szükséges s mellőzhetetlen föladat.
A PAULICIANUSOK SZEKTÁJA.
— A paulioianismus
(Egy h á z t ü v t é n el m i t a n u l m á n y.)
Irta Nagy József.
(Folytatás.)
Ebben az időben Thomas püspököt, a másik eretnek
vadászt, Cynoscharaban saját hitnyelvükön Laodiceaban
megtámadták és megölték. A miért ezen rajongók több
társaikkal együtt, a büntetést elkerülendők, a községből
elmenekültek. Sergius is, kinek élete veszélyeztetve volt,
saracén területre menekült. Monocherares, az Eufrates
mellett levő Melitene (ma Malatyah) emirje tárt karokkal
fogadd és az Anti-Touerus hegység lábánál Argaum vagy
Arkas határszéli várost jelölte ki számára lakó-helyül. Ser­
gius az arcasi paulicianus községnek, Colosse nevet adott.
Sergius védenczével Manocheraressel szoros összeköttetésbe
jött, s bizonyosan akarata ellenére, hívei bízva az erőben,
fegyveres erővel megtámadták a római tartományokat s
az elfogott katholikus papokat híveikkel együtt, hozzájuk
átállani kényszeritették. Sergius hívei erőszakos eljárásá­
nak meggátolására mindent elkövetett s a megtérített
katolikusokat igyekezett meggyőzni afelől, hogy a ka­
landos hittéritésnek mennyire nem barátja. S bármennyi­
re nyugodt volt új hazájában, de működésének külsole-
ges sikere nem elégítette ki, s az erőszakos térítési buz­
galomra vonatkozólag igy nyilatkozik: én ártatlan vagyok
minden rosszban, sokszor intettem Őket, hogy hagyjanak
fel a rómaiak foglyul ejtésével, de Ők nem hallgattak reám.
A paulicianusok üldözése kevés időre ugyan szünetelt, de
ezen kedvező alkalmat czélszerüen használni elmulasztot­
ták, mert. Sergius minden ékesszólása és fáradhatatlan
buzgalma daczára sem volt képes őket kellőleg szervezni,
s igy a Paulicianusokat egyedül a saracénok védelmez­
ték, kik mivelés végett nekik egy darab területet aján­
dékoztak. Azonban a szervezetlen állapot tarthatatlanná
lett s kénytelenek voltak a görög birodalomba visszatér­
ni. Ilyen körülmények között azon viszály és czivódás da­
czára, is, a mely a keresztyének között csaknem folyto­
nosan tartott, a paulicianusok nem fejthettek ki kellő
erélyt hatalmuk megszilárdítására, s igy a legsanyarubb
helyzetbe jutottak.
Sergius Tychicus életének végső szakát Arcasban
élte lo, hol mint mesterember kereste meg mindennapi
360 PROTESTÁNS KÖZLÖNY.
kenyerét, de e mellett egész erélylyel és odaadással foly­
tatta tanítói pályáját is. Életének ezen szakára eső ta­
nítói működéséről nagyon kevés adatunk van. Valószínű,
hogy Kis-Ázsiában olykor-olykor körutat is tett. Meghalt
erőszakos halállal 835-ben, K. u., vagy mint Phatius mond­
ja, a világ teremtése után 6343-ban Theophilus alatt.
A pauliciánusok Sergius Tychicus elöljárójukban
a legméltóbb és legbölcsebb főnöküket, hitüknek koroná­
ját veszítették el, mert halála után a szent lélek által
kiválasztott vezető többé nem állott a szekta élére, mert
ennek vezetése az összes synekdemen testületre lett biz-
Ya, hihetőleg az összes község határozatából, a további
egyenetlenség kikerülése végett. A synekdemen testület
a maga kebeléből a legkitűnőbbeket: Mihályt, Canacarist,
*) Aorhtos Jánost, Theodatust, Basiliust, Zosimust bízta meg
különlegesen a szekta vezetésével, segédekül adván mel­
léjük a natarii-kat.
Sergius nyilvános szereplésének első felében, Bá-
nes követői közül többeket megnyert a maga részére; ez
a körülmény, valamint a szekta vezetőire vonatkozólag
a szentlélek adománya felett kifejlődött viták, a paulicia-
nusokat nagyon szétosztotta, ugyannyira, hogy egész ha­
tározottsággal elmondhatjuk, hogy a paulicianismus soha­
sem alkotott egy szektát. A görög birodalom keleti tar­
tományaiban különböző szekták és heterador testületek,
egyesületek alakultak, nevezetesen: elnyomott képrombo-
lók, Maronitak, a Monatheletak maradékai a syriai he­
gyek között, a manicheusok és a gnosticusok maradékai,
a zsidó irányú atheneiek Phygiaban, a kik mindnyájan
összeköttetésben állottak a paulicianásokkal. Helyesen
jegyzi meg Neander: In Asien, besonders Armenien und
den angránzenden Gegenden, blieb immer dér frische Iíeerd
dieser Secten, wo sie nie untergingen und durcli neue
Vermiscliungen christlicher Elemen te mit dér altorientali-
schen Religionen immer neue Anregungen erhielten.
Az őskorban Armeniaban egy Arevurd nevű szekta
jött létre, a manicheusok. Zarathustraféle Ormuzd tiszte­
lete— és a keresztyén vallás elemeiből. A név a napimá-
dásra mutat, mivel Arevurd a nap fijait jelenti. 833 után,
de mindenesetre 854 előtt, egy bizonyos Sembat nevű
paulicianus a napimádó keresztyének **) közé lépett olyan
czélból, hogy a szektát új életre ébressze__ Működését
Ararat tartományában kezdette meg, mint egy Medschu-
sik nevű persa orvos és csillagvizsgáló segéde, s mivel
Thondrak környékén fejtett ki legnagyobb erélyt, követői
thondracenusoknak neveztettek s lassanként Arménia
északi részén is elterjedtek. Hittételük, — mivel titokban
tartották, — kevésbé ismeretes, azonban kétséget nem szen­
ved, hogy a naptisztelet épen Sembat befolyása követ­
keztében, paulicianus tanokkal vegyült össze. E szekta
rövid történelmi vázlata világosan kimutatja, hogy miként*
*) Aoratos láthatatlant jelent; kövülbelől azért kapta e mel­
léknevet, mert csel és ügyesség által nagyon könnyen elmenekült
az üldöző ellonség kezei közül.
* ) A mint forrásaink nevezik.
1883. decz. 30.
alakúit az egyház kebelén kívül, egyik ayagy másik szekta
a különböző pártokból és pártárnyalatokból.
A heterodoxianak és a katharísmusnak tévelygő űtai
mindig keresztezték egymást, törekvésűit ugyan a véget-
len felé irányúit, de 'a végeredmény mégis a sötétségben
való elmerülés lett. S hogy ezen sötétségben a Sembat-
féle szekta egészen korunkig fenmaradt, az jórészben a
benne levő jézusi elveknek köszönhető.
(Folyt, köv.)
KÜLFÖLD.
Anglia. WiJdefJ-jubileum. Angolországban mozga­
lom indult meg Wikleff halála 500-dos évfordulójának,
1884. deczember 31-kén leendő megünneplésére. A Lu-
ther-jubileum alkalmából, mely Angolországban is sokszo­
ros részvétre talált, a vallásos társulat kiadta Luther rö­
vid életrajzát, mely temérdek lenyomatot ért, egy példány
ára 1 penny (10 fillér vagyis 2 o. é. kr.) volt. Igen ügye­
sen volt összeállítva az életrajz, Luther számos kitűnő
mondata is van közölve.
Olaszország. A német trónörökös a 'pápánál. A
trónörökös Rómába érkezését Schlözer, a német biroda­
lom vatikáni követe tudatta a pápával e hó 17-ikén.
Erre XIII. Leó üdvözletét küldte. Az üdvözletre már úgy
hozta magával az udvariasság, hogy a trónörökös meglá­
togassa a pápát. Miről folyt a beszéd Németország leen­
dő császára és a pápa közt, azt, természetesen, nem lehet
tudni. Semmi esetre sem volt az valami tárgyalás, hanem
hogy szóba jött Németország és a Vatikán közti viszony,
az kétségtelen
Schweicz. „Az adó hadserege“ Helvécziában rö­
vidre fogták a dolgot az üdvhadsereg tábornokával, Boothtal,
mert Neufchatelben fogságba vetették. A börtönbe-vetés-
nek, mint előre látható volt, diplomácziai jegyzékváltás
lett az eredménye Angolország és a scliweiczi szövetség­
tanács közt. Booth generálnak a külügyi hivatal előtt
emelt panaszára azon felelet érkezett, hogy az ügy fon­
tolóra fog vétetni.
A hadsereg különben most ünnepli alapittatása 18-ik
évét. Az ez alkalomból kiadott ünnepélyes tudósítás sze­
rint, a hadsereg jelenleg 591 hadtestet számlál, 1419
tiszttel és állítólag 3.000,000 altiszttel és katonával.
Ausztráliában, Uj-Zélandban és Indiában meglepő sikert
vivott ki, a mint az értesítés m ondja; Helvécziában pe­
dig: „az üldözés nyomása alatt oly kitünően virágzik“,
hogy „majdan győzedelmeskedve fog Helvéczián keresztül
masírozni.“ Folyó évi szeptember 11-kén ünnepelte az
„üdvhadsereg“ az Exeter-csarnokban, Londonban egy uj
hadtest felállítását.
Törökország. Furcsa állapotok. A fényes porta és
a konstantinápolyi patriarchatus közt konfliktus ütött
ki. Ennek egyik oka az, hogy a porta a patriarchatus és
az egyházközségek által a községi iskolák fölött eddig
gyakorolt felügyeleti jogot egy állami közegre bízta, a
kit az iskola esetleges bezárásának joga is illet. A vi­
szony ma oly feszült, hogy a patriarcha állásáról lemon­
dani szándékozik.
Japán. A z ifjú japánt misszió is megtartotta ez
évi ápril havában Osakában első e g y e t e m e s é r t e ­
k e z l e t é t . 110 küldött által nem kevesebb, mint 15
misszió- és 3 bibliatársaság volt képviselve, egy angolul
beszélő japániakból álló nagyszámú tömeg, kik mint ven-
1883. decz. 30. PROTESTÁNS KÖZLÖNY.
elegek voltak jelen, nem számmittatva a küldöttekhez.
Japán most már 5000 benszülött keresztyént számlál,
kik 1882-ben összesen 21,112 forintot fizettek egyházi
czólokra. Tanácskoztak azon különös akadályok felett,
melyek Japánban a keresztyénség behozatalának ellenál­
lának, továbbá: az oktatásügy felett, a benszülött köz­
ségek pénzügyi és erkölcsi önállósága felett, a misszioná­
riusok egészsége felett, szünidejük és üdítő utazásaik fe­
lett. Az utolsó napon ezt a kérdést beszélték m eg: kell-e
a japáni hittérítők számát nevelni vagy nem? Fontolóra
vették itt azok nézetét, kik azon reményüket fejezték ki,
hogy Japán, ha elég munkások jönnek, még ezen század
folyamában egészen keresztyénné lesz. Egy valaki azt vélte,
hogy a történelemben soha se volt még olyan nagy nem­
zetség, mint a japáni, mely úgy megért volna az evan-
gyéliom számára, mint ez. Ennélfogva tehát (épen úgy,
mint a kalkuttai értekezletből) itt is egy felhívás bocsát­
tatott ki, Európa és Amérika minden evangélikus egyhá­
zához, több hittérítők kiküldése végett. Nevezetesen igen
kívánatosnak látszott nők kiküldése, nemcsak iskolai
czélokra, hanem keresztyén betegápolónők és hasonló se-
gitőnők képzésére is.
KÜLÖNFÉLÉK.
Kolozsvár, 1883. decz. 29.
— A k irá ly k a rá c so n y i a já n d o k a . Ősi k e ­
resztyén szokás, hogy a M egváltó földrejövetelé-
nek nagy ünnepén a család feje karácsonyfát ál­
lít övéi számára és m egrakja azt szeretetének
adományaival. M agyarország* néptanítói a czélok
és feladatok közösségéb en szintén egy nagy csa­
ládot alkotnak és e családnak földi öröm ekben
eléggé szerény karácsonyfájára az idén nem más,
mint ránk nézve a világi igazságszolgáltatás és
kegyelm ek legfőbb osztogatója, M agyarország
A p ostoli Királya tűz fel két valóban királyi aján­
dékot. A vallás- és közoktatásügyi m. k. minis-
tér, a m agyar néptanítók sorsa iránti m eleg ér­
dek lőd ésétől indíttatva, saját kezdem ényezése foly­
tán előterjesztést intézett Ő Felségéhez, le g ­
m agasabb figyelm ébe és k egyeib e ajánlván eb­
ben a hazai néptanítóknak saját anyagi sorsuk
javítására irányuló két egyesü letét, az „Eötvös-
alap “ és a „M agyarországi Tanítók O rszágos Á r­
vaháza“ gyűjtő egyesületeit. A z ezen előterjesz­
tésre leérkezett válasz legfontosabb részét szóról
szóra közöljük, a mint következik
„Ezen előterjesztés tartalmát tudomásul vévén, a benn
elintett két alap mindegyike javára magánpénztáramból
e z e r ü t s z á z, azaz összesen h á r o m e z e r forintot en­
gedélyezek s e részben az említett pénztáram igazgatóját
kellően utasítom.“
Kelt Becsben, 188.' évi decz. hó 18-án.
F e r e n c z J ó z s e f , s. k.
— A h a rm a d ik eg yetem ügyében a képvi­
selőház közoktatási bizottságából kiküldött albizottság
előtt megtartott szakértői tanácskozmány naplója már
361
kikerült a sajtó alól. E napló a tanácskozmány egész le­
folyását, a összes szakértői nyilatkozatokat és felszólalá­
sokat egész terjedelműkben tartalmazza s a képviselőim
összes tagjai, úgyszintén a megbízott szakértők között
ki fog osztatni. A kiküldött albizottság tagjai már most
tanulmány tárgyává teszik a naplót, s az ünnepi szün­
idő leteltével megállapítják az ez ügyben a teljes bizott­
ság elé terjesztendő véleményes jelentésük tartalmát, mely
a további eljárás alapjául fog szolgálni.
A pesti re fo rm á tu s p a p sá g ra beadott
szavazatokat jövő január hó 3-dikán szedi össze Pomá-
zon, mint közömbös helyen, a kiküldött kandidáló bi­
zottság, Sípos Pál, pesti főesperes és fóthi lelkész elnök­
lete alatt. Eddig mindössze egy pályázó jelentkezett P a p
Károly, sziget-szent-miklósi lelkész személyében, kinek
egyhangú kandidálása és megválasztása nem szenved két­
séget. Félreértések elkerülése végett megjegyezzük, hogy
az újon szervezett e l s ő p a p s á g a megválasztandó
s z u p e r i n t e n d e n s számára tartatik fenn.
— A z isk o la i ta k a ré k p é n z tá ra k ró l. Az
országos magyar gazdasági egyesület két dolgot visz most
véghez az általa vezetett iskolai takarékpénztárak ügyé­
ben: a) szétküldi azon igazgatóknak, tanároknak, taní­
tóknak stb., a kiknek neveik a múlt hóban történt sor­
solásnál nyereménnyel kihúzattak, a rájok eső összeget
és pedig egy főnyeremény 100 írttal és 137 nyeremény
25—25 forinttal, összesen 3475 írtta l; b) szétküld ugyan­
azon 40 tagnak, a kik már öt év — azaz 1879 óta
folytonosan anyagi és erkölcsi sikerrel kezelték iskoláik­
ban több osztályban a takarékpénztárt, — egy-egy igen
csinos, nevére szóló elismerő diszokmányt, aláírva az „O.
M. Gazdasági Egyesület“ részéről gróf Szapáry Gyula eh
nők és Korizmics László alelnök által, az „iskolai taka­
rékpénztárak“ szakosztálya részéről gróf Károlyi Sándor
elnök és Weisz Bernát Ferenc alelnök által. Méltán éri
közelismerés az „O. M. Gazdasági Egyesület“-et és kü­
lönösen annak ez ügyben fáradozó tagjait.
— A k o lo zsv á ri ip a ris k o lá k 1882—83-ik
tanévi állásáról közelebbről kiadott jelentés ez intézmény
fokozatos fejlődéséről tesz tanúságot. E jelentésben kö­
zölve van az iparos tanulók munkakiállitásának szabály­
zata. Az 1882—83-ik tanév főbb mozzanataiból kiemel­
jük a következőket A kolozsvári ipariskolák életében —
fennállásuk óta — alig múlt ol év, melyben a szerzett
tapasztalatok, vagy a felismert közszükség folytán valami
hasznosnak bizonyult újítás, a szervezetnek valamely tö­
kéletesítése ne fordult volna elő. Es e szempontból a
legutóbbi tanév eredményeit felette gazdagnak mondhat­
juk, mert három oly reform megvalósítása vétetett mun­
kába, melyek mindenike a legnagyobb mértékben érde­
mes az iparos tanulók kiképeztetése iránt érdeklődők fi­
gyelmére. Ezek pedig: az iparos tanulók munkakiállitása,
a valláserkölcsi oktatás s a rajztanitásnak a rendszeres
oktatás szünete alatt való fenntartása. Részletesen meg­
emlékezik a jelentés ezek mindenikéről. Az intézet 11
osztályból állott, melyekbe a tanév folyamán 495 tanuló
járt. A tanári kar 19 tagból állott. Az intézet igazgatója
Kiss Sándor, a felsőbb kereskedelmi iskola igazgatója volt.
— A tisza -e sz lá ri b ün p ör vége. A kir.
tábla büntető tanácsa öt napi tárgyalás után mondott
ítéletet az oly sok izgalmat okozott tisza-eszlári bünpör-
ben. Nagy részletességgel tárgyalta a por okiratait, melye­
ket Széli Farkas előadó terjesztett elő. A tárgyaláson