1.

Közigazgatás meghatározása:

A közigazgatás kialakulása az államok kialakulásához köthető. A korai városállamokat a fennmaradásért

folytatott küzdelem arra kényszerítette, hogy igazgatásukat megszervezzék.

Oka: közösségi feladatok ellátásának szükségessége. ↔ Létfenntartáshoz szükséges.

Klasszikus feladatok: - közmunka: folyószabályozás, építkezés,

- adók és vámok szedése, rendfenntartás

- nyilvántartások (pl. népesség összeírás)

Szervezetek megjelenése: - fegyveres

- írástudó

Nem a jog határozta meg a közigazgatást, hanem a funkció. A XVII-XVIII. században kezdenek foglalkozni a
közigazgatással. A közigazgatással kezdetben az államtudomány, a kameralisztika és a rendészettudomány
foglalkozott. A definícióban kezdetben a közhatalmi jelleg dominált,azaz a hatalomgyakorlás. Később a nem
jogi megközelítés, a nem jogi elemek vizsgálata került előtérbe. Európában a közigazgatás meghatározásakor a
központi elem a közigazgatás és jogviszonya volt.

Mi a közigazgatás? A meghatározások között vannak pozitív és negatív fogalmak.

1.Negatív definíció: arra keresi a választ, hogy mi az, ami nem tartozik a közigazgatás fogalmába. Közigazgatás
mindaz, ami megmaradt.

-Az egyik tipikus meghatározás az alkotmány és a közigazgatás viszonyából alakul ki. Közigazgatás mindaz,
ami nem szerepel az Alkotmányban.

-Másik irányzat a hatalmi ágak elválasztásának elvéből alakul ki. Az a közigazgatás, ami nem tartozik a
törvényhozáshoz, és az igazságszolgáltatáshoz. Minden közigazgatás, ami nem törvényhozás.

2.Pozitív definíció: arra keresi a választ, hogy mi a közigazgatás. Három fogalmi elem köré épülve határozza
meg:

- szervezet: a közigazgatás lényegében szervezeti rendszert jelent

- tevékenység: lényegében döntésorientált tevékenységi formát jelent

- személyzet: a benne dolgozók alapján határozható meg

Az institúcionális közigazgatás-fogalom szerint a közigazgatás mindazon szervek összessége, amelyeket

közfeladatok ellátásával bíztak meg.

A közigazgatás meghatározásával kapcsolatban a jogi szempontból történő vizsgálódás mellett más

tudományágak eredményeinek hasznosítása is bekövetkezett. Idővel újabb közigazgatás-fogalmak is
megjelentek.

1.Materiális értelemben a közigazgatás a politikai döntések célirányos végrehajtását jelenti. Ez a funkció

alapvetően meghatározza a politika és a közigazgatás viszonyát.

2.Az organikus értelemben vett közigazgatás a feladatok ellátására hivatott szervezetrendszert és a közigazgatás
személyzetét foglalja magába.

3.A közigazgatásnak funkcionális értelemben az emberi tevékenység az alapja, e tevékenység pedig döntésekben
ölt testet.

A definíciókban az a közös, hogy a közigazgatást mindegyik a végrehajtó hatalom részének tekinti,és fő feladatát
a közfeladatok ellátásában látja.
A közigazgatás meghatározása az igazgatás fogalmán keresztül

Az igazgatás nem más, mint működő szervezet. Az igazgatás is alanyán, tárgyán, célján és tartalmán keresztül
ismerhető meg.

- az igazgatás alanya - aki igazgat – a legtágabb értelemben a társadalom valamely szervezete

- az igazgatás tárgya – akit igazgatnak – emberi közösség

Az igazgatást végző szervezet az igazgatott közösségnek, az igazgatási tevékenység pedig a szerv működésének
része. Nincs szervezet igazgatás nélkül. Az igazgatás nem öncélú tevékenység, egyetlen szervezetben sem
kizárólagos.

Az igazgatás célja:

- hatékonyság

- gazdaságosság az egész szervezet működésének is

-lex minimi (legkisebb költség) elvének megteremtése a céljai

-szükségletkielégítés

A működő szervezet előbb-utóbb leáll, vagy működése szervezetlenné válik, ha megszűnnek a működéséhez
szükséges személyi és tárgyi feltételek. Az igazgatás célja tehát a működési feltételek garantálása.

Szamel az igazgatás tartalmát a következőkben határozta meg:

- tájékozódás, információ szerzés, feldolgozás, elemzés

- tervezés

- munkamegosztás

- koordináció

- végrehajtás és ennek ellenőrzése

Más felfogások szerint az igazgatási folyamat legfontosabb eleme a döntés. A vezetés a szervezet (igazgatás)
csúcsán helyezkedik el, és része a szervezetnek. Meghatározó szerepe a döntési kompetenciában fejeződik ki.

A közigazgatás szervezeti és intézményi rendszere a modern államban a legnagyobb, legátfogóbb igazgatási

szervezet. Ide tartoznak:

- államigazgatási szervek

- helyi önkormányzatok

- közintézmények

- azon nem állami szervek, melyek közigazgatási feladatokat látnak el, jogszabályi felhatalmazás alapján

A közigazgatás tárgya az államilag szervezett társadalom. A közigazgatás a településeken, területi egységekben a

közszolgáltatások biztosításán és a szervező tevékenységen keresztül jut el az emberekhez.

A közigazgatás célja megegyezik az igazgatás céljával azzal az eltéréssel, hogy a közigazgatásban a közhatalmi
jelleg érezteti hatását.

A közigazgatás célja tehát a közfeladatok maradéktalan ellátása. A közfeladatok ellátásához a közigazgatási

szerv közhatalmat, legitim állami kényszert is igénybe vehet.

A közigazgatás tartalma a külső környezet. Az állampolgár számára a közigazgatási szerv elsősorban döntéshozó
egységként jelenik meg.