Nyugat-magyarországi Egyetem

Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar

Sporttudományi Intézet

A magasugrás oktatásának gyakorlatai, az általános

iskola felső tagozatában

Atlétika SMDLTE2202

Szakács Tibor
HKND4Z
Testnevelő-egészségfejlesztő MSC I évf.
A magasugrás általános iskolában oktatott technikája
Magasugrásról általában: A magasugrás az ügyességi versenyszámokhoz tartozik, célja,
hogy az ugró egy bizonyos magasságra tett léc felett annak leverése nélkül jusson át. A
különböző technikák fejlődtek ki az évek során (guggoló, átlépő, flop, guruló, hasmánt).

A magasugrás technika fő részei:

- lendületszerzés

- felugrás

- légmunka

- leérkezés

Átlépő technika

„A legegyszerűbb, legkönnyebben elsajátítható technika, az erők felhasználása szempontjából

gazdaságtalan, ezért csak a kezdők felkészítésénél, olykor bemelegítő gyakorlatként
alkalmazzák.

- nekifutás a lendítőláb oldaláról, hegyes szögből, egyenes vonal mentén, a felugrás előtti
lépések felgyorsításával;

- lendítés megközelítően nyújtott lábbal;

- felugrás a léctől távolabbi lábról;

- repülés a léc felett ülőhelyzetben, lábcsere;

- talajra érkezés a lendítő lábra, boka és térd utánaengedéssel történik.” Az atlétika története,
technikája, oktatása, szabályai 2011 (Polgár, Béres)

A magasugrás legfontosabb versenyszabályai

Versenyzési szabályok

1. A versenyzőknek egy lábról kell elugraniuk.

2. A versenyző ugrását sikertelennek kell tekinteni, ha

(a) az ugrás után a léc nem marad a tartókon, mert a versenyző leverte;
(b) a lécnek az ugróhoz közelebbi síkján túl – akár a két állvány között, vagy azokon kívül – a
versenyző testének bármely részével megérinti a talajt, beleértve a leérkező helyet is anélkül,
hogy a lécet előbb átugrotta volna. Ha azonban ugrás közben a versenyző a lábával érinti a
leérkező helyet, de a versenybíró véleménye szerint ebből előnye nem származott, az ugrást
emiatt nem kell érvénytelennek tekinteni.

Általános feltételek

A verseny megkezdése előtt a szám főbírójának közölnie kell a versenyzőkkel a

kezdőmagasságot és a magasságemeléseket, amelyet addig a magasságig kell alkalmazni,
amíg már csak egy versenyző marad versenyben, és megnyerte azt, vagy az első helyen
holtverseny alakul ki.

Kísérletek

A versenyző a főbíró által előzetesen kihirdetett bármely magasságon kezdhet ugrani, és

bármely további magasságon folytathatja a versenyt. A magasságtól függetlenül három
egymást követő sikertelen kísérlet után az ugró kiesik a versenyből, kivéve azt az esetet, ha az
első helyen kialakult holtversenyt kell eldönteni.

A jelen szabály értelmében a versenyző egy bizonyos magasságon (az első vagy a második
sikertelen kísérlet után) lemondhat a második vagy a harmadik kísérletéről, és joga van egy
következő magasságon ugrani.

Ha a versenyző egy bizonyos magasságon kihagy egy ugrást, ezen a magasságon már nincs
joga újabb kísérlethez, kivéve, ha az az első helyért végzett szétugrás során történik.

A versenyben egyedül maradt versenyző addig ugorhat, amíg el nem veszti a további
versenyzéshez való jogát.

Amíg egy versenyző nem marad, aki már megnyerte a versenyt,

(a) a lécet miden sorozat után magasugrásnál legalább 2 cm-rel, rúdugrásnál legalább 5 cm-
rel kell emelni, és

(b) a léc emelésének mértéke nem lehet növekvő.

Mérések
A magasságot egész centiméterekben, merőlegesen kell mérni, a talajszinttől az ugróléc felső
részének legalacsonyabb pontjáig.

A léc magasságát minden emelés után, még az ugrások megkezdése előtt ellenőrizni kell. Ha
a lécet csúcsmagasságra teszik, mindig ellenőrizni kell a mérést akkor is, ha a legutolsó mérés
után hozzáértek a léchez.

Helyezések

Ha két vagy több versenyző ugrotta át ugyanazt az utolsó magasságot, a helyezéseket az

alábbiak szerint kell eldönteni:

(a) Az a versenyző ér el jobb helyezést, akinek az utolsó átugrott magasságon kevesebb

kísérlete volt.

(b) Ha az (a) szabály alkalmazását követően a versenyzők helyezése egyenlő, az a versenyző

kerül a másik elé, aki az egész versenyben az utolsó átugrott magasságig (azt is beleértve)
kevesebb sikertelen kísérletet tett.

(c) Ha a (b) szabály alkalmazását követően sincs döntés, az érintett versenyzők azonos
helyezést érnek el, hacsak nem az első helyről van szó.

(d) Amennyiben az első helyről van szó, a szétugrással kell a helyezéseket eldönteni, hacsak
másként nem határoztak, akár a verseny előtt a vonatkozó versenyszabályzat alapján, akár a
verseny közben a technikai delegátus vagy a vezetőbíró (ha nem jelöltek ki technikai
delegátust) által. Ha nincsen szétugrás, beleértve azt az esetet is amikor a versenyzők
bármikor úgy döntenek, hogy nem ugranak tovább, az első helyen megmarad a holtverseny.

Szétugrás

(a) Az érintett versenyzőknek minden magasságon végre kell hajtaniuk az ugrásokat, amíg
döntés nem születik, vagy amíg minden érintett versenyző úgy dönt, hogy nem ugrik tovább.

(b) Minden magasságon csak egy kísérletet végezhetnek a versenyzők.

(c) Az érintett versenyzőknek az utolsó átugrott magasságot követő, a 181.1 Szabály szerint
meghatározott magasságon kell kezdeniük a szétugrást.

(d) Ha nem születik döntés, a lécet emelni kell, ha az érintett versenyzők közül legalább
kettőnek a kísérlete sikeres volt, illetve süllyeszteni, ha mindegyikük sikertelen volt: a
magasugrásnál 2 cm-rel, a rúdugrásnál 5 cm-rel.

(e) Az a versenyző, amelyik nem tesz kísérletet valamelyik magasságon, automatikusan

elveszti az első hely megszerzésének lehetőségét. Ha ezt követően egyetlen versenyző marad
versenyben, ő lesz a győztes, függetlenül attól, hogy azon a magasságon tesz-e kísérletet.
Felhasznált irodalom: Az atlétika története, technikája, oktatása, szabályai 2011 (Polgár, Béres)

A magasugráshoz kapcsolódó tantervi előírások

5.-6. osztály
Tematika, nevelési-fejlesztési célok:

„Az egyszerű ugrógyakorlatok végrehajtása. Játékos feladatokban, játékban a közepes és nagy

intenzitású helyváltoztató mozgások többszöri, illetve hosszabb ideig történő végrehajtása. Az
átlépő magasugrás egyéni adottságoknak és képességeknek megfelelő bemutatása. Törekvés a
legjobb teljesítmény nyújtására versenyhelyzetekben.”

„Az atlétikai cselekvésminták elsajátítása, illetve azok alkalmazása az egyéni adottságoknak

megfelelően. Törekvés az atlétikai versenyszámok technikájának elsajátítására és a
teljesítménynövelésre. Fejlődés elérése a kondicionális képességek terén, különös tekintettel
az aerob állóképességre-, valamint az alsó- és felső végtag dinamikus erejére. Érdeklődés az
atlétika sportág iránt. Tehetséggondozás a versenysport iránt érdeklődők számára.”

Fejlesztési követelmények, mozgástanulás:

„6-8 lépésről átlépő technikával nyújtott vagy hajlított lábbal; magasugróversenyek.

Mozgásátállítódás képességének fejlesztése akadályfutásokkal. Kinesztétikus differenciáló
képesség fejlesztése iramváltásos futással. A láb dinamikus erejének növelése ugróiskolai
gyakorlatokkal. A dinamikus láberő és a ritmusérzék növelése ugrókötél-gyakorlatokkal.”

„Játékok, versengések: az atlétikai versenyszámok elsajátítását és begyakorlását segítő játékos

feladatmegoldások, testnevelési játékok és versenyek. Váltóversenyek. Távol- és magasugró
versenyek.”

„Ismeret-, és személyiségfejlesztés: El- és felugrásoknál az erőteljes kar- és láblendítés

jelentősége. A nekifutás sebességének és az el-, illetve felugrás nagysága közti kapcsolat. A
fejlesztő folyamat során alkalmazott játékok, játékos feladatmegoldások céljának és
jelentőségének tisztázása az atlétikára jellemző cselekvésminták elsajátításában. Az alapvető
versenyszabályok ismerete és betartása. Törekvés a tanulók önmagukhoz viszonyított
teljesítményének emelésére, egymás teljesítményének elismerése.”

7.-8. osztály
Tematika, nevelési-fejlesztési célok:

„A tanult ugrógyakorlatokban jártasság. Tapasztalat a nekifutás távolságának és sebességének

megválasztásában. A kar- és láblendítés szerepe az el- és felugrások eredményességében. Az
atlétikai versenyek lényeges szabályai. Szervezési feladatok vállalása a tanórai versenyek
lebonyolításában”

„Az atlétikai cselekvésminták sokoldalú és célszerű alkalmazása. Az ugrógyakorlatok

képességeknek megfelelő elsajátítása és a versenyszabályoknak megfelelő alkalmazása. Az
atlétika versenyszámainak eredményes tanulását és a teljesítmények javulását megalapozó
motoros képességekben mérhető fejlődés elérése. Ugrásoknál az optimális nekifutás, valamint
az erőteljes kar- és láblendítés kialakítása. Az ugrások alapvető fizikai törvényszerűségek
ismerete. Az érdeklődés cselekvésekben történő kinyilvánítása az atlétikai mozgások,
valamint a sportolás és a rendszeres testedzés iránt.”

Fejlesztési követelmények, mozgástanulás:

” Szökdelő és ugróiskolai gyakorlatok. Sorozat el- és felugrások. Magasugrás átlépő és guruló

technikával. A nekifutás és a felugrás iskolázása. Az ugrásokhoz szükséges gyorserő
fejlesztése szökdelő és ugróiskolai gyakorlatokkal, valamint sorozat el- és felugrásokkal. „

„Játékok, versengések: Az atlétikai versenyszámok eredményes elsajátítását és az azokban

elérhető teljesítmény fokozását elősegítő adekvát játékos feladatok és testnevelési játékok
alkalmazása, versenyszerűen is. Az atlétikai versenyszámokban lebonyolított versenyek.”

„Ismeret és személyiségfejlesztés: Az ugrásoknál érvényesülő alapvető fizikai

törvényszerűségek. Az „aktív elugrás” értelmezése. Az ugrások eredményes elsajátításához
szükséges erő fajták, információk a passzív mozgatórendszer megterhelését, károsodását
okozó erőedzésekről. A mozgáskoordináció szerepének tudatosítása az állóképességi és
gyorsasági teljesítményekben. Az akarati tényezők szerepe az állóképességet igénylő
teljesítményekben Alapvető ismeretek a terhelési összetevőkről. Ismeretek a tartós terhelések
hatásáról a keringési rendszerre, a szervek és szervrendszerek szabályozására, működésük
gazdaságosságára és a tanulásban érvényesülő teljesítőképességre. Az atlétikai képzéssel
pozitív magatartásbeli tulajdonságok fejlesztése.”

Testnevelés és sport nemzeti kerettanterv 2014:

Az átlépő technika előkészítő gyakorlatai

A magasugrás oktatásához szükséges legfontosabb képességek:

erő,gyorserő,egyensúlyérzék,térbeli tájékozódás,ritmusérzék,hajlékonyság,ruganyosság,ugró
állóképesség.

Ezeket a képességeket előkészítő gyakorlatok segítségével fejlesztjük tovább.

Az átlépő technika végrehajtásához szükséges izmok:

Lábszár izmok:

lábszárfeszítők (Mm. extensores crusis)

elülső sípcsonti izom (musculus tibialis anterior)

háromfejű lábikraizom (musculus triceps surae)

hosszú szárkapcsi izom (musculus peroneus longus et brevis)

lábszárhajlítók (Mm flexores crusis profundi)

Achilles-ín (tendo achillis)

Combizmok:

négyfejű combizom (musculus quadriceps femoris)

kétfejű combizom (musculus biceps femoris)

hosszú combközelítő izom (musculus adductor longus)

Csípőizmok:

külső és belső csípőizmok (musculus iliopsoas)

csípőhorpasz izom (musculus iliopsoas)

kis-középső és nagy farizom (musculus gluteus minimus-medius ésmaximus)

1. Gyakorlat: Utánzó fogó

Alkalmazási terület: Általános iskola 5-6. osztály, futások, kitámasztások,

irányváltások, futásokból induló különböző mozdulatok, térérzékelés

Eszközök: tornaterem, sportpálya, jelzőmez

Részvevők száma: egész osztály

Gyakorlat leírása: Létszámtól függően kijelölünk egy vagy több fogót, akinek a
feladata megfogni valakit majd átadja a jelzőmezt. Az üldözött, úgy védekezhet a fogó
ellen, hogy bármilyen mozdulatot tesz (felugrik, leguggol, lefekszik stb.), ezt a
fogónak utánoznia kell, és utána vagy a mozdulat közben foghatja meg az üldözöttet.
 Megjegyzés: Tanulók figyelmének felhívása egymás oda figyelésére, és hogy a fogók
csak pontos utánzás után, vagy közben foghatják meg az üldözöttet.

Változatok: Több fogó kiválasztása, mozdulatok megkötése

2. Gyakorlat: Fészek fogó

Alkalmazási terület: Általános iskola 5.-8. osztály, futások, futás közben

szökkenések, karizom, csípőizom fejlesztés, reakciógyorsaság fejlesztés

Eszközök: tornaterem, sportpálya

Résztvevők száma: egész osztály

Gyakorlat leírása: A tanulók egy körben lefekszenek párosával, a párok egymás

mellett szorosan fekszenek. A párosok között legyen legalább 4-5m széles hely. Két
tanuló nem fekszik le, közülük az egyik a fogó. A fogó feladata megfogni a nem fekvő
tanulót. Az üldözött lefeküdhet a talajon fekvő tanuló párok mellé ez a ház, de a páros
másik szélső tagjának fel kell állni és keresni egy másik helyet ahova lefekszik mielőtt
megfogják.

Kritikus momentum: Csak a körön kívül van a játéktér, a fekvőket át lehet ugrani.
Baleset veszélyre felhívni a figyelmet.

Megjegyzés: Ha páratlan az osztály, vagy a csoport, lehet játszani egy fogó, két
menekülővel, vagy két fogó egy menekülővel is.

Forrás: Sportjátékok I.: Iskola és népi játékok 1992 (Pásztory,Rákos)

3. Gyakorlat: „Állatkert”

Alkalmazási terület: Általános iskola 5.-8. osztály, kar-,láb-, csípőizom erejének

fejlesztése

Eszközök: tornaterem

Résztvevők száma: egész osztály

Gyakorlat leírása: Utánzó mozgásokkal haladás: pókjárás, rákjárás,békaügetés,

nyuszi ugrás, sánta róka, törpe járás, medvejárás, kúszások, mászások

Kritikus momentum: Gyakorlatok helyes végrehajtására való törekedés.

Megjegyzés: A kijelölt szakaszig dolgozzanak a tanulók, ne álljanak fel előbb.

Változatok: Ezeket a mozgásokat meg lehet csinálni, fogó játékként, vagy

váltóverseny keretein belül labdák, szerek szállításával, hogy érdekesebb legyen, de
nem menjen a technikai végrehajtás rovására.
4. Gyakorlat: Küzdő játékok

Alkalmazási terület: 5.-8. osztály, láb és kar erő-állóképességének fejlesztés

Eszközök: tornaterem, karikák, labda

Részvevők száma: Párokban való munkavégzés

Gyakorlat leírása: A társ eltolás, elhúzása különböző helyzetekből:

- állásból eltolás vállaknál a kéz
- állásból társ elhúzása alkarfogással (vagy valamilyen kötél, szalag segítségével),
- ülésből eltolás hát összeér,
- ülésből elhúzás, összekulcsolt karral
Labdával: Tanulóknak a karikába kell helyezni a labdát, a másiknak ezt meg kell
akadályoznia, pontszerzés után a másiknál a labda.

Forrás: Küzdelem és játék (Váradi István)

5. Gyakorlat: Szökdelő akadálypálya

Alkalmazási terület: Általános iskola 6.-8. osztály, láb robbanékonyságának és gyors

erejének fejlesztése, ritmusérzék fejlesztés

Eszközök: tornaterem, sportpálya, karikák (16-24), zsámoly (4-6), bója (2-3)

Résztvevők száma: 2-3 csoportra osztás

Gyakorlat leírása: Akadálypályán különböző szökdeléssel,vagy lépés ritmussal végig

menni
1. feladat: karikáig futás, karikákba páros lábon szökdelés, zsámolyra fel-le szökkenés,
 bója kerüléssel futás oldalt vissza
2. feladat: ua. mint az előző csak egy lábon szökdeléssel
3. feladat: karikákba futás (egy lépés,egy karika), zsámoly felett átugrani egy lábbal,
leérkezés karikába, másik lábbal átugrani a második zsámoly felett, kifutás a
karikákból, bója kerülés
4. feladat: futás a karikáig, karikának oldalt állva magas térdemeléssel haladunk
oldalra a karikákban, zsámoly fölött lépő technikával átugrás, bója kerülés
5. feladat(8. osztályosoknak): ua. mint az első feladat, minden szökkenés közben 90
fokos fordulás.

Kritikus momentum: A páros lábas szökkenések zárt lábbal történjenek, karlendítés

fontosságára felhívni a figyelmet, a lépéseket maximális gyorsasággal végezzük.

Megjegyzés: Három csoportot képességek szerint szétosztani, az ügyesebbeknek akár

szekrény felsővel lehet nehezíteni a gyakorlatot.

Változatok: Több féle variációja lehet az akadálypályának, attól függ, hogy melyik
képességeket szeretnénk lényegeses fejleszteni ( lehet csak szökdelés, csak lépések,
vagy ezek kombinációja). A karikákba különböző be-és kilépések történhetnek, akár
csak a zsámolyra. Pl.: Mind a két lábbal egymás után belépés a karikába, oldalt
kilépés, visszalépés a karikába, és a karikából előre haladás a következő karikába,
zsámolyra két lábbal fel és lelépés.
Forrás: Mozgásos játékok és oktatásuk 1988 (Becsy,Esküdtné)

6. Gyakorlat: „Szivacs ugrálás”

Alkalmazási terület: 5.-8. osztály, lábak erő-állóképességének növelése,

 Eszközök: nagy magasugró szivacs, tornaszőnyeg (4-5 db)

Résztvevők száma: egész osztály, vagy két csoportra osztva

Gyakorlat leírása: A tanulók folyamatosan szökdelnek a magasugró szivacson, előre

meghatározott ideig (30 másodpercig) páros lábon (ügyesebbek megpróbálhatják egy
lábon is).

Kritikus momentum: Fontos hogy a meghatározott időd folyamatosan végig

szökdeljék a tanulók

Megjegyzés: Ha valaki megáll, vagy leesik a szivacsról, újra lehet kezdeni a

gyakorlatot, tornaszőnyegekkel tegyük körbe a nagy szivacsot beleset megelőzés
céljából

Változatok: Játékosabbá lehet tenni, ki tud a legtovább szökdelni a szivacson, vagy ki

marad a legtovább fent a szivacson (páros lábon szökdelés közben a társak lelökése).

7. Gyakorlat: Izmok, ízületek nyújtása

Alkalmazási terület: Általános iskola 5.-8. osztály, ízületi lazaság fejlesztése, láb
izmainak, csípő izmainak nyújtása

Eszközök: bordásfal

Részvevők száma: egész osztály, egyénileg

Gyakorlat leírás: Bordásfalnál különböző nyújtó gyakorlatok végzése:

- bordásfallal szemben, fokfogás vállmagasságban, támadó állás, sarok lefele
nyomása.
- bordásfallal szembe, csípőmagasságban fokfogás, első fokra fellépés a láb elülső
 részével, folyamatos sarok leengedés és lábujjhegyre állás
- bordásfalnak háttal, lábak fenék hozzáér a bordásfalhoz, nyújtott lábbal hajlítás előre,
fokok megfogása,
- bordásfallal szemben állás, egyik láb csípőmagasságban beakasztva, másik talajon,
hajlítás támaszkodó, majd beakasztott lábhoz, lábtartás cserével
- bordásfallal szemben első fokon állás terpeszállásban, folyamatos csípő
leengedés,kéz mászással lefele
- bordásfallal szemben terpeszállásban, döntés bordásfal fogással, döntés közben
fordítások bordásfal fogással

Kritikus momentum: Pontos végrehajtás

Megjegyzés: Mindenki maradjon a saját ízületi lazaságának a határán belül

8. Gyakorlat: „Repülő mozdulat”

Alkalmazási terület: Általános iskola 7.-8. osztály, levegőben való egyensúlyérzék

fejlesztése, térérzékelés fejlesztése

Eszközök: dobbantó vagy kis trambulin, magasugró szivacs

Résztvevők száma: egész osztály, egyénileg

 Gyakorlat leírása: A tanulók elugranak a dobbantóról, és a levegőben csinálnak egy
saját általuk kitalált mozdulatot (taps hát mögött láb alatt, lábollózás, taps láb alatt
stb), úgy hogy a leérkezés talpra történjen. Másik variáció, egy tanuló mutat egy
mozdulatot, és a többi megpróbálja megcsinálni, mindig más mutat mozdulatot.

Megjegyzés: Csak talpra ékezéssel tekinthető teljesítettnek a mozdulat. Később lehet

egy lábas elrugaszkodás, felugrás

Változatok: Akár akadály átugrással, vagy meghatározott mozdulatokkal is végezhető

9. Gyakorlat: „Babzsák egyensúly”

Alkalmazási terület: 5.-8. osztályig, egyensúlyérzék fejlesztés, láb erő-állóképesség

fejlesztés

Eszközök: Babzsák, tornapad, gumilabda

Résztvevők száma: párosával

Gyakorlat leírása: Először a földön végezzük a gyakorlatokat (10 átadásig tart egy
gyakorlat):
- babzsákkal a fejen egyensúlyozva, labda átadása a társnak
- babzsák a fejen, egy lábon állás közben labda átadása a társnak
- babzsák a térden egy lában felhúzott térdel állás, labda átadás a tásnak
- babzsák a lábszáron (vádlin) felhúzott sarok állás, labda átadás a társnak
- babzsák lábfejen egy lábon állás. labda átadása a társnak
- az előző gyakorlatokat megismételhetjük, lefordított torna padon állva

Kritikus momentum: Babzsák leesése, lábletétel nélkül, végezzük a gyakorlatot

 Megjegyzés: Lábtartás csere legyen, hogy mind a két lábon egyensúlyozzanak

Változatok: Labda helyett lábbal babzsák átadása, és elkapása, először lábfejjel, majd
térdel, földön, ki lehet próbálni a lefordított padon is.

10. Gyakorlat: „Babzsák váltó”

Alkalmazási terület: Általános iskola 6.-8. osztály, láb gyorsaságának, gyors

erejének, robbanékonyságának fejlesztése, egyensúly fejlesztés

Eszközök: babzsák, bóják

Résztvevők száma: egész osztály, 2-3 csapatra bontás

Gyakorlat leírása: Váltó verseny formájában, babzsák szállítása különböző testrészen

különböző szökdelés közben
- babzsák a fejen, futás
- babzsák a fejen, páros lábon szökdelés
- babzsák a fejen, páros lábon szökdelés hátra
- babzsák a fejen, egy lábon szökdelés
- babzsák a fejen terpesz zár szökdelés

Kritikus momentum: babzsák ne essen le, páros lábas szökdelések zárt lábbal
történjenek

Változatok: Lehet ennek a gyakorlatnak is sok féle változata :

- más testrészre tesszük a babzsákot pl.: vállra, karra, térdre, lábfejre, sarokra
- akadályokat tehetünk bele ,karikák, bója,zsámoly
Az átlépő technika rávezető gyakorlatai:

1. Gyakorlat: Szökdelések egy lábon

Alkalmazási terület: 5.-6. osztály, ugróláb kiválasztása, elrugaszkodás, felugrás

gyakorlása, lendítések oktatása

Eszközök: tornaterem, szabadtéri pálya

Résztvevők száma: egész osztály egyszerre dolgozik

Gyakorlat leírása: Állóhelyben sípszóra egy lábas felugrás a magasba váltott lábbal.
- karlendítéssel
- láblendítéssel
- nyújtott láblendítéssel, taps a nyújtott láb alatt
- kar- és láblendítéssel, egylábas leérkezéssel

Kritikus momentum: A tanulók törekedjenek a fel és, ne az előre ugrásra

Megjegyzés: Amelyik lábról úgy érzik, hogy nagyobbat ugranak, és kényelmesebb a

felugrás legyen az elugró lábuk

Változatok: Lassú futás közben is végezhetőek a gyakorlatok

2. Gyakorlat

Alkalmazási terület: Általános iskola 5.-6. osztály, elrugaszkodás, felugrás oldal

irányba gyakorlása, lendítések oktatása

Eszközök: minden tanulónál egy tornabot, vagy szalag

Részvevők száma: egész osztály egyszerre dolgozik

Gyakorlat leírása: A tanuló maga mellé merőlegesen leteszi a torna botot. az előző
gyakorlat leírásban felsorolt gyakorlatokat megismételjük, azzal a különbséggel,
hogy minden elugrás után a bot túloldalára kell átugrani.

Kritikus momentum: Fel fele irányuljon az ugrás és úgy érkezzenek a tanulók a

másik oldalra

Megjegyzés: Figyelem felhívása, hogy ne ugorjanak rá a botra, baleset veszélyes

3. Gyakorlat: Láblendítés akadály fölött

Alkalmazási terület: Általános iskola 6.-8. osztály, nyújtott láblendítés gyakorlása

Eszközök: bóják, zsámolyok

Részvevők száma: egész osztály, egyenként

Gyakorlat leírás: A tanulók oldalazó szökdelés, vagy oldalazó magas térdemelés

közben a bóják és a zsámoly fölött átemelik az egyik lábukat.

Kritikus momentum: A lábat végig nyújtva emeljék a tanulók, és nyújtva tegyék le

a földre

Megjegyzés: Mind a két lábbal mind a két oldalról végezzük a gyakorlatot.

Változatok: Lendítő láb után, a másik lábat is emeljék át az akadályon. Zsámoly

tetejére rátehetünk bóját, a bójára pedig egy kisebb labdát. Cél a labda lerúgása, úgy
hogy a bója ne essen le a zsámolyról

4. Gyakorlat: Kéz érintő

Alkalmazási terület: Általános iskola 5.-7. osztály, felugrás, karlendítés gyakorlása

Eszközök: zsámolyok
 Résztvevők száma: egész osztály, párosával

Gyakorlat leírása: Az egyik tanuló a zsámolyon állva, kiteszi a kezét, a másik

tanulónak, helyből, majd 2-3 lépésből, felugorva meg kell érintenie a társa kezét.

Kritikus momentum: Figyeljünk a karlendítésre, minél aktívabban használjuk a

kart, annál magasabbra ugrunk.

Változatok: A zsámolyon álló tegye magasabbra a kezét, vagy álljon két zsámolyra.
Neki futásból és végezhetjük a gyakorlatot, ha már megy helyből.

5. Gyakorlat: Bot fölött lendítés

Alkalmazási terület: Általános iskola 7.-8. osztály, láblendítés, elugró láb

lendítése, lendítő lábra érkezés gyakorlása

Eszközök: torna bot

Részvevők száma: egész osztály, párosával

Gyakorlat leírása: Az egyik tanuló tarja a torna botot egyenesen (az elején még
alacsonyabban), a másik tanuló megpróbálja lendítő, majd az elugró lábát is a bot
 fölött átvinni.

Kritikus momentum: Nyújtott lábbal vigyék, át a lábukat a bot fölött

Megjegyzés: Minden sikeres kísérlet után, magasabbra tegyük a botot. Folyamatos

cserével tartsák a botot.

6. Gyakorlat: „Lég labda”

Alkalmazási terület: Általános iskola 5.-8. osztályig, láb- és karlendítés gyakorlása,

Eszközök: háló, bármilyen labda, kosárpalánk, magasugró léctartó,

Résztvevők száma: egész osztály, egyénileg

Gyakorlat leírása: Egy hálóba tett labdát leengedünk a kosárpalánkon keresztül,

amit hozzákötünk a magasugró léctartóhoz. A tanulóknak helyből láblendítéssel fel
kell ugrani és a lendítő lábbal meg kell érinteni a leeresztett labdát, az nyer, aki a
legmagasabban tudja megérinteni a labdát.

Kritikus momentum: Tartsa meg a tanuló a láblendítés helyzetét, ne rúgni akarjon

Változatok: Folyamatosan növeljük a magasságot. Nekifutásból, akadály

átugrásával nehezítető a feladat. Verseny helyzet kialakítása, 3 sikertelen kísérlet
után kiesik a tanuló.
7. Gyakorlat: Padugrás

Alkalmazási terület: Általános iskola 7.-8. osztály, láblendítés, leérkezés,

lendületszerzés, ráfutás gyakorlása

Eszközök: tornapadok

Résztvevők száma: egész osztály, egyesével

Gyakorlat leírása: A tornapadok egymástól 5 méterre, párhuzamosan

helyezkednek el. A tanulók a padhoz képest 30 fokos szögben egyenes vonalon
rásétálnak, később ráfutnak a padra, és átlépő technikával átugranak a másik
oldalára

Kritikus momentum: A lendítő láb párhuzamos legyen a paddal, megfelelő

lépéshosszok megválasztása

Változatok: 5.-6. osztályba is végezhető a feladat, bójákra helyezett torna bottal

8. Gyakorlat: „Dobbantás”

Alkalmazási terület: Általános iskola 5-8. osztály, nekifutás, felugrás, légmunka

gyakorlása

Eszközök: dobbantó, magasugró szőnyeg, bója, tornabot

Résztvevők száma: egész osztály, egyenként

Gyakorlat leírása: A diákok három lépéssel, majd nekifutással felugranak a

szőnyeg előtt lévő dobbantóról, átlépő technikával a szőnyegre. Majd akadályokat
átugorva (szőnyegre helyezett bóják, kisgát, bójákon lévő tornabot fölött)

Kritikus momentum: Felugrás során a kar és a láb megfelelő helyen való

megtartása, megfeszítése.

9. Gyakorlat: Szőnyegre ugrás

Alkalmazási terület: Általános iskola 6.-8. osztály, lendületszerzés, talajfogás

gyakorlása, lépésritmus kialakítása

Eszközök: magasugró szőnyeg, bóják

Résztvevők száma: egész osztály, egyenként

Gyakorlat leírása: Bójákkal kirakom a ráfutási egyenest. A tanulók ezen az

egyenesen először 3 lépésből, majd nekifutásból, lépő technikával felugranak a
szőnyegre.

Kritikus momentum: A megfelelő lépés hossz kialakítása, ne legyen hosszú és

rövid se. Lábbal történjen a talajfogás
10. Gyakorlat: Szőnyegre
őnyegre ugrás, kötél fölött

Alkalmazási
azási terület: 6.-8. osztály, átlépő technikai elemeinek összehangolása

Eszközök: magasugró szőnyeg,

sz gumikötél,

Részvevők száma: egész osztály, egyenként

Gyakorlat leírása: Két tanuló, vagy magasugró állvány tartja a kötelet. Előző
El
feladathoz hasonlóan, nekifutásból kötél fölött ugrás lépő
lépő technikával. A kötél
érintése nélkül próbálják meg átugrani a tanulók.

Kritikus momentum: A tanuló mielőtt

tt neki fut az ugrásnak, gondolja végig a
mozgását.

Változatok: Magasugró versenyek, növekvő

növekv magassággal.
Irodalom:

http://tesiasszisztens.hu/kepzes/files/file/atletika-1-2resz-web.pdf

Az atlétika története, technikája, oktatása, szabályai 2011 (Polgár, Béres) Dialóg

Campus Kiadó

Testnevelés és sport nemzeti kerettanterv 2014

Koltai Jenő: Az atlétika oktatása, Budapest,1975

Sportjátékok I.: Iskola és népi játékok 1992 (Pásztory,Rákos)

Mozgásos játékok és oktatásuk 1988 (Becsy,Esküdtné)