A női versenytorna szereinek bemutatása

Gerenda:
Ez a gyakorlat az egyetlen, amely nem található meg a férfi tornaszerek között. A női
tornában először az 1936-os berlini olimpián jelent meg. A gerendagyakorlatot egy 10 cm
széles 5m hosszú gerendán kell elvégezni, melynek felülete filcréteggel van bevonva. A
gerenda a talajtól 120 cm-re helyezkedik el. A gerendán hasonló gyakorlatok végezhetőek el,
mint a talajtorna során, csak sokkal nagyobb egyensúlyérzék szükséges. Emellett még több,
változatos gyakorlat végezhető el, mint talajon, például a fel-és leugrások. Sok akrobatikus és
balett gyakorlatot lehet végrehajtani a gerendán, amiket gimnasztikus gyakorlatoknak
nevezünk.

Felemás korlát
Ez a szer is először az 1936-os berlini olimpián szerepelt. A szer két különböző magasságú
(155 és 240 cm) karfából áll, melyek egymás mellett párhuzamosan helyezkednek el. Az ezen
történő gyakorlatok végrehajtását folyamatos mozgás, lendület jellemzi. Ezen a szeren a
nyújtógyakorlatok szinte mindegyike végezhető. A legnagyobb nehezítés a két karfa külön
magassága és az egymástól eltérő távolsága.

Talaj
A ma ismert talajtorna az 1950-es években kezdett kialakulni. Az ehhez tartozó gyakorlatokat
egy 12*12 m-es rugalmas, keményhabból készült szőnyegen kell elvégezni, a nőknél zenére.
A talajtorna jelenti az összes többi tornagyakorlat alapját, így lehet elsajátítani a
legkönnyebben azokat a képességeket, amelyet a versenytorna leginkább igényel, ezért is
alkalmazzák a szeren történő gyakorlatok elsajátítása előtti gyakorlásként a talajtornát. A
többi tornaszertől az különbözteti meg, hogy a gyakorlat során itt saját testrészre kell
támaszkodni. A gyakorlatokat főleg ugrások, forgások, körözések és kézállások jellemzik.

Lóugrás
A lólengés mai képének kialakításában nagy szerepe volt a magyar sportolóknak is. Magyar
Sándor és Sivadó János nevéhez is kötődik egy-egy gyakorlat (Magyar Vándor, Sivadó-
vándor). A ló hossza 1,6 m és 1,1 m magas, a rajta elhelyezett kápák magassága 12cm,
egymástól való távolságuk 40-45 cm. A gyakorlatok csak lendületi elemekből és leugrásokból
állhatnak. A lógyakorlat alatt folyamatosan egy vagy két kézen támaszkodik a tornász, a szer
különböző részén úgy, hogy a szer bármilyen más testrésszel történő megérintése hibának
számít. A lógyakorlatok végrehajtásához speciális gyorsasági és állóképességi erőre van
szükség. Fontos, hogy a vállöv izomzata különösen fejlett legyen. A lógyakorlatok
látványosságát, értékét emeli a különböző irányokba végzett egylábas, vagy páros lábbal
végzett munka.