2022. 01. 30.

Ozmózis, plazmolízis vizsgálata Diffúzió

Diffúzió: olyan (külső hatás nélkül bekövetkező) anyagáramlás,
melynek következtében egy anyaghalmazban a kezdetben
meglévő koncentrációkülönbségek kiegyenlítődnek.
A kiegyenlítődés a nagyobb koncentrációjú hely felől a kisebb
felé halad.
Ha egy rendszerben az anyag nem egyenletesen oszlik el, akkor
a részecskék rendezetlen, lökdösődő mozgása előbb-utóbb
magától is egyenletes anyageloszlást fog létrehozni.

Ozmózis Ozmózis
Ozmózis az a jelenség, amikor az oldószer (általában víz) Ozmózisnyomás: az a nyomás, amelyet az oldatra kell
féligáteresztő hártyán keresztül a hígabb oldatrész felől a kifejteni ahhoz, hogy dinamikus egyensúly jöjjön létre (vagyis
töményebb oldatrész felé áramlik. megakadályozzuk az ozmózist) a tiszta oldószerrel szemben.
Vagyis az az oldószer diffúziója féligáteresztő hártyán keresztül a Ha egy oldat ozmotikus nyomása nagyobb, mint egy másiké, akkor
kisebb koncentrációjú oldat felől a nagyobb felé. az azt is jelentheti, hogy nagyobb benne az oldott részecskék
koncentrációja.
A féligáteresztő hártyák
olyan résekkel
rendelkeznek, amelyek csak
bizonyos mérethatár alatti
részecskéket engednek át.
Ez azt eredményezi, hogy a
hártya a nagyobb
molekulák diffúzióját
akadályozza, a kisebbekét
Ozmózisoson alapuló víztisztítás
viszont nem

Sejten belül – és kívül Sejtek vízforgalma eltérő koncentrációjú

 Izotóniás oldat : külső és a belső közeg só-koncentrációja azonos oldatban
Biológiai értelemben az olyan oldat, amelynek ozmózisos nyomása a
sejten belüli ozmózisos nyomással azonos.
Tehát a sejten belül és a sejt közötti térben (vagyis a sejten kívül) azonos
a só koncentráció. Az emberi sejtek 0,9% NaCl-t tartalmaznak, ez hívjuk
fiziológiás oldatnak.
 Hipertóniás oldat (hiperozmotikus oldat): a külső közeg
töményebb. Amennyiben a sejteken kívüli oldat sókoncentrációja
töményebb mint a sejten belüli oldaté, a sejtek vizet vesztenek és
zsugorodnak.  Tartósítási eljárás; kisózás a húsiperben, v. a
gyümölcsök cukrozással való tartósítása
 Hipotóniás oldat (hipoozmotikus oldat): külső közeg hígabb.
Amennyiben a sejteken kívüli oldat hígabb mint a sejten belüli oldat, a
sejtek vizet vesznek fel és megduzzadnak. Szélsőséges esetben a sejt
Vörösvértestek viselkedése különböző
szétpukkan. (pl. hemolízis)
ozmózisnyomású oldatokban

1

Sejtek vízforgalma eltérő cc oldatban
Hemolízis: a vörösvérsejteket
hipotóniás oldatba helyezve
(megfelelően híg oldat esetén) a
vörösvérsejtek megduzzadnak
és szétpukkadnak.
Ozmózis vizsgálata
 Az ozmózis törvényei szerint a növényi sejt és a környezete
Szükséges anyagok, eszközök: sárgarépaszeletek melyekbe
mélyedést vájtunk,
Cukor, keményítő, Petri csésze, víz
 Turgornyomás: Ha a külső közeg hígabb (hipotóniás), a víz a
Összeállítás: Az egyik répadarab mélyedést megtöltöttük
cukorral, a másikat keményítővel, majd vizes edénybe állítottuk.
Megfigyelés: A cukor mellett néhány óra múlva víz jelenik meg
cukoroldat alakul ki. A keményítőnél ezt nem tapasztaltuk.
Plazmolízis
Plazmolízis: Ha a külső közeg töményebb (hipertóniás),
mint a növényi sejt, a sejtben lévő víz ozmózis útján kifelé
mozog, mely oly mértékű lehet, hogy a citoplazma elválik
a sejtfaltól és összezsugorodik.
2022. 01. 30.
Ozmózis vizsgálata
Szükséges anyagok, eszközök: sárgarépaszeletek melyekbe
mélyedést vájtunk,
Cukor, keményítő, Petri csésze, víz
Összeállítás: Az egyik répadarab mélyedést megtöltöttük
cukorral, a másikat keményítővel, majd vizes edénybe állítottuk.
Ozmózis szerepe a sejtekben
közötti koncentrációkülönbség meghatározza a víz
mozgásának irányát.
sejtbe áramlik, a citoplazma – a vakuolum - vízzel telítődik,
térfogata megnő, a sejt megduzzad. A citoplazma nekifeszül a
sejtfalnak, ami ellenáll a sejt térfogatnövekedésének. Ekkor
citoplazma sejtfalra gyakorolt nyomását turgornyomásnak
nevezünk.
A turgornak szerepe van:
• a növényi test alakjának fenntartásában
• az anyagok szállításában
• a gázcserenyíllások működésében és szabályozásában, így a
gázcserében, ill. a párologtatásban
Plazmolízis vizsgálata
Készíts három vizsgálható nyúzatot a lilahagyma húsos alleveléből és
helyezd tárgylemezre!
1. Kontrol: a nyúzatot tedd mikroszkópba és rajzold le a látottakat!
2. A 2. nyúzatra cseppents KCl-oldatot
3. a 3. nyúzatra cseppents CaCl2-oldatot
Helyezz a mintára fedőlemezt, és vizsgáld meg fénymikroszkóppal!
A mintát rajzold le azonnal, majd 4-5 percig inkubálási idő után!
A rajzodon nevezd meg a sejtalkotókat (sejtfal, sejthártya,
sejtplazma, sejtmag)!
A sejt zsugorodását az antocián
tartalmú vakuólum színe miatt
lehet jól nyomon követni.
2
 2022. 01. 30.

Plazmolízis vizsgálata - Tapasztalat Plazmolízis vizsgálata - Tapasztalat

• A kezeletlen sejt sejtplazmája vízzel telt, nekifeszül a sejtfalnak.  Az alkálifémsók (KCl, NaCl) oldata konvex plazmolízist okoz. A
sejtplazma legömbölyödve válik le a sejtfalról. Ennek valószínű oka
• A CaCl2 és KCl-oldattal kezelt sejtben plazmolízis figyelhető meg,
az, hogy a sejthártya és a sejtfal kapcsolata az alkálifém-ionok
azaz a sejtplazma összehúzódik és elválik a sejtfaltól.
hatására megszűnik.
A jelenség oka, hogy a CaCl2 és a KCl-oldat töményebb mint a
sejt plazmája, ezért ozmózis lép fel, azaz víz áramlik ki a
sejtplazmából a töményebb oldat irányába.
A sejtplazma vizet veszít és elválik a
sejtfaltól.  Konkáv plazmolízis jön létre akkor, ha a plazmolitikumként
A plazmolizált sejtet desztillált vízbe téve alkalmazott oldat alkáli földfém ionjait (pl. Ca++ → CaCl2)
a folyamat fordított irányba megy végbe, tartalmazza. A citoplazma csipkés széllel, szakadozottan válik el a
a jelenség a deplazmolízis! sejtfaltól.