Ez a mű egy novella, azaz rövid, prózában írt epikai műfaj.

Általában
egy főszereplője és viszonylag kevés mellékszereplője van: gyakran
egy fordulópontot mutat be a főhős életéből. Cselekménye általában
egy szálon fut, rövid idő alatt, kevés helyszínen játszódik.
A cím egy témajelölő cím, azon belül is konkrétan megnevezi
Pereszlényi Józsefet, mint autóvezetőt. A mű szempontjából ez egy
kulcs fontosságú szerep, hiszen erre a szereplőre épül fel az egész
novella.
Ez a mű humoreszkkel keresztezett példázat novella. Egyszerre
megjelenik benne a humoros, csattanó lezárás, miközben fontos
üzenetet is próbál átadni az olvasó számára a mulandóságról.
A történet a Pereszlényi Józsefről szól, aki egy újságosnál az napi
újságot szerette volna megvenni, de sem az napi, sem a tegnapi lapot
nem tudta beszerezni, így a következő napit vette meg. A moziműsor
kínálatát nézte meg, majd kiválasztva egy neki tetsző filmet, el is
indult meg nézni azt. Útban a mozi felé, egy cikket olvasott egy
bizonyos balesetről, ami saját magáról szólt. Ezt figyelmen kívül
hagyva, ment is tovább a mozihoz, amikor is bekövetkezett az a
bizonyos baleset. A leírása tömör, nem cselekménydús, csak két
szereplőt ismerhetünk meg.
A cselekmény lineárisan halad, egy napi történést ír le, mely
csattanóval zárul.
Az elbeszélő első szám harmadik személy, nem mindentudó, és nem is
egy szereplő szemszögéből beszéli el a történetet. Az olvasóhoz nem
intéz szavakat, belső monológ sem hangzik el.
Ahogy a novelláknál szokott lenni, itt is kevés szereplőt ismerhetünk.
A főszereplőt Józsefet, és az újságost, akinek nevét nem tudjuk meg.
Józsefről nem kapunk részletesen leírást, nevén kívül nem tudunk meg
semmit, kivéve, az autójáról.
A történet egy szálon futó cselekmény, nem ékelődnek be más
epizódok. Az idősíkok keveredése történik, hiszen a másnapi lapban
már a jövőben történtek jelennek meg, de a főszereplő eszében meg
sem fordul, hogy esetleg megakadályozza a borzalmas balesetet.
A novellában egy fontos szimbólum az újság, mely jelképezi a múltat,
jelent, és a jövőt. A múltat már nem formálhatjuk, csak értelmezhetjük
és tanulhatunk belőle. A jelent csak meg élni és formálni tudjuk, mely
hatással van a jövőre, ami ismeretlen számunkra. József számára
megadatott az a lehetőség, hogy megváltoztathatja saját sorsát, kezébe
veheti azt, és saját kedve szerint írja át a jövőjét.
A műben felvetül a kérdés, hogy mit tennének az emberek, hogyha
kezükben lenne a jövő átírásának lehetősége. Vajon az emberek
lennének e olyan bátrak, és saját kényük kedvük szerint változtatnák
meg, vagy követnék Pereszlényi József példáját, és semmibe vennék,
esetleg félnének ekkora erőtől.