Professional Documents
Culture Documents
Luca napjához több népszokás is kapcsolódik. Luca-napon régen tilos volt fonni, sütni, mosni. Nem
volt ajánlatos kölcsönadni sem, mert az elkért dolgok boszorkányok kezére kerülhettek. A babona
szerint a kulcslyukba fokhagymát kellett dugni, a kést a bal ajtófélfába vágni, a söprűt pedig keresztbe
állítani, hogy minden rontástól védve legyenek.
A lucaszék vagy Luca széke készítése a Luca-napi szokások egyike. Régi faluhelyen december 13-
án, Luca napján kezdték el faragni a Luca székét. Mindennap dolgoztak rajta egy keveset. Éppen
annyit, hogy a négylábú, támlátlan székecske elkészüljön karácsonyra. A hiedelem szerint, aki az éjféli
misén ráült vagy ráállt erre a székre, az megláthatta, kik a boszorkányok a faluban. Hazafelé aztán a
széken ülőnek szaladnia kellett, és mákot kellett szórnia maga után, mert a boszorkányok üldözőbe
vették. A boszorkányoknak kötelességük volt összeszedni a mákot, így megmenekülhetett, aki a
széken ült. A Luca-széket pedig el kellett égetni.
A következő év termését próbálták megjósolni a Luca-búza keltetéssel. Luca
napján búzaszemeket kezdtek csíráztatni a kemence közelében, amelyek karácsony tájára zöldültek ki.
Később a kikelt búzával az adventi oltárt díszítették.
Luca napjának hajnalán a gyerekek körbejárták a házakat, és fadarabon vagy szalmán térdepelve
mondókákkal bő termést és jószágszaporulatot ígértek kisebb ajándékokért cserébe, és átkokat, ha
nem kapnak ajándékot. Úgy mondták, a gyerekek „kotyolni” jártak.
(forrás: Wikipédia)
Luca-napi népszokások
Luca napjához több népszokás is kapcsolódik. Luca-napon régen tilos volt fonni, sütni, mosni. Nem
volt ajánlatos kölcsönadni sem, mert az elkért dolgok boszorkányok kezére kerülhettek. A babona
szerint a kulcslyukba fokhagymát kellett dugni, a kést a bal ajtófélfába vágni, a söprűt pedig keresztbe
állítani, hogy minden rontástól védve legyenek.
A lucaszék vagy Luca széke készítése a Luca-napi szokások egyike. Régi faluhelyen december 13-
án, Luca napján kezdték el faragni a Luca székét. Mindennap dolgoztak rajta egy keveset. Éppen
annyit, hogy a négylábú, támlátlan székecske elkészüljön karácsonyra. A hiedelem szerint, aki az éjféli
misén ráült vagy ráállt erre a székre, az megláthatta, kik a boszorkányok a faluban. Hazafelé aztán a
széken ülőnek szaladnia kellett, és mákot kellett szórnia maga után, mert a boszorkányok üldözőbe
vették. A boszorkányoknak kötelességük volt összeszedni a mákot, így megmenekülhetett, aki a
széken ült. A Luca-széket pedig el kellett égetni.
A következő év termését próbálták megjósolni a Luca-búza keltetéssel. Luca
napján búzaszemeket kezdtek csíráztatni a kemence közelében, amelyek karácsony tájára zöldültek ki.
Később a kikelt búzával az adventi oltárt díszítették.
Luca napjának hajnalán a gyerekek körbejárták a házakat, és fadarabon vagy szalmán térdepelve
mondókákkal bő termést és jószágszaporulatot ígértek kisebb ajándékokért cserébe, és átkokat, ha
nem kapnak ajándékot. Úgy mondták, a gyerekek „kotyolni” jártak.
(forrás: Wikipédia)
Szövegértés a Luca-napi népszokások című szöveghez
2. Melyik vázlatcím melyik bekezdéshez kapcsolódik? Írd a számokat a megfelelő bekezdések elé! 4/ …
5. Igaz? Hamis? 5/
…