Professional Documents
Culture Documents
Luca-Nap Szovegertes
Luca-Nap Szovegertes
feladatokat!
Bár a téli napforduló valójában december 21-én van, a néphagyomány szerint Luca
napján van az év legrövidebb nappala és leghosszabb éjszakája. Emiatt gonoszjáró napként
tartották számon, amikor a boszorkányok tevékenykednek. Ez a nap bővelkedik a
népszokásokban.
A tilalmak napja volt. Tilos volt varrni, mert büntetésből Luca bevarrja a tyúkok
„tojókáját", és a következő évben kevés tojás lesz. Tilos volt fonni, szőni, főzni, kenyeret
sütni, sőt tüzet gyújtani is, mert különben Luca elcsúfítja őket, ezért az asszonyok igyekeztek
betartani a szigorú munkatilalmakat.
Luca napján kezdik készíteni a férfiak kilenc féle fából a Luca székét. Készítője
minden nap farag rajta egy kicsit, s így 24-ére el is készül. Karácsony napján aztán az éjféli
misén a Luca székére állva fel lehet ismerni a tömegben a boszorkányokat. Ezután azonban
haza kell szaladni, és a széket tűzbe kell vetni, mert különben a boszorkányok ellátják a baját
a Luca-szék tulajdonosának. A menekülő időnyerés céljából mákot szórt maga mögé, mert a
boszorkányok addig nem üldözhették leleplezőjüket, amíg a mákot fel nem szedegették.
A Luca-nap a bőségjóslások ideje is. A Luca-búzához egy edénybe 100 szem magot
kell tenni. Ez karácsonyig kicsírázik, kibújik és a zöldellő búza sűrűsége megmutatja, hogy
milyen lesz a jövő évi termés. Karácsony után ezt nem szabad kidobni, hanem meg kell etetni
a tyúkokkal, hogy jobban tojjanak.
Luca napja „házasságszerző” nap is volt. A lányok Luca-cédulát készítettek, a fiúneveket
szilvásgombócokba gyúrták bele, s amelyik gombóc a kifőzéskor először feljött, a benne levő
cédula megmutatta, milyen nevű lesz a jövendőbelijük.
Magyarország déli részén, Luca-nap estéjén úgynevezett alakoskodó csoportok jártak
házról házra. A fehér ruhába öltözött lucázó gyerekek szalmát vittek a kezükben, letérdeltek
az ajtók elé, és úgy mondtak bőségvarázsló verseket.