BABEȘ BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM

TÖRTÉNELEM ÉS FILOZÓFIA KAR

MAGYAR TÖRTÉNETI INTÉZET

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÉS EURÓPAI TANULMÁNYOK

A NÉPSZÖVETSÉG ÉS ANNAK KUDARCAI

HALLGATÓ:
DEMETER ORSOLYA

KOLOZSVÁR

2018
 A Népszövetség atyjának Woodrow Wilsont tekintjük. Ő nagymértékben hozzájárult a
Nemzetek Szövetségének a megalakulásához, hiszen különböző publicisztikai szövegeket
adott ki a Népszövetség megalakulásának pozitívumairól, és egy olyan szervezetről, ami
biztosítja a békét, illetve annak irányításáról, de ezek mellett a legfontosabb a (Wilsoni) 14
pontja, ami a Népszövetség alapja. Wilson tulajdonképpeni célja a világbéke kialakítása.
A Népszövetség megalakulását követően az elnök Wilson lesz, aki megtervezi a
Nemzetek Szövetségének a 3 alapokmányát. Az első a Közgyűlés, ami minden év
szeptemberében fog ülésezni, de rendkívüli esetekben is összehívható. A Közgyűlésben
minden tagországnak egy szavazata lesz, így érvényesül a tagországok közt a demokrácia
alapelve.
A Népszövetség első tagjai az I. világháború győztesei, de meghívják a semleges
országokat is. A vesztes feleket nem hívják meg. A későbbiekben beveszik az OMM, 22-ben
Magyarországot, és csak 26-ban veszik be Németországot a Népszövetségbe. 35-ben
beveszik a Szovjetuniót (majd kizárják). Az új tagokkal szemben bizonyos feltételeket
támasztanak (pl. Etiópia be kell szüntesse a rabszolga kereskedelmet, a gyerekkereskedelmet;
Balti államok pedig fel kell vállalják a területeken élő nemzeti kisebbségi jogokat). A törpe
államokat viszont nem veszik be (pl. Monaco, Liechtenstein).
A Népszövetségnek volt Tanács, amibe a győztes nagyhatalmak (Francia, Britt, Olasz,
Japán) és a választott hatalmak (középhatalmak) tartoztak bele. A Tanács, terv szerint azt
kellett volna ellensúlyozza, hogy a nagyhatalmak ne önkényesen határozzanak meg
különböző kérdéseket. (Igazából a lényege az lett, hogy ne érjen annyit pl. Liechtenstein
szavazata a nagyhatalmak valamelyikének a szavazatával, hiszen a békefenntartásának a
feladatát - nagyobb részét- a nagyhatalmak töltötték be)
A Népszövetség harmadik szerve a Titkárság. Ez az első olyan nemzetközi szervezet a
világon, aminek állandóan működő intézménye van. Feladata kidolgozni a közgyűlés,
bizottság vagy a Tanács számára a különböző dokumentációkat, tervezeteket kidolgozni,
menedzselni a költségvetést stb.
Nem rendelkezett hadsereggel, viszont rendelkezett különböző, más jellegű
fegyverekkel, mint pl.: Tényfeltáró Bizottság, gazdasági szankciók.

Mandzsúriai válság
 A japánok 1905. évi portsmouthi béke értelmében kizárólagos engedélyt szerzett a
dél-mandzsúriai vasútvonalra, és ezt követően egy nagyobb haderőt csoportosított át
Mandzsúriába. A japánoknak jól jött volna a nagy lakosság a piac szempontjából, illetve
gazdaságilag is jó pont lett volna, hiszen szükség lett volna a nyersanyagaikra, stratégiai
szempontból ütközőzóna lehetett volna az oroszokkal. A japánok megszállják. INCIDENS-
Mukdeni incidens- felrobbantották a vasutat. A japánok létrehoznak egy bábállamot, és élére
az utolsó kínai császárt tették, Pu-Jit (12 évesen lett császár, aztán elkergették, mert Kínában
köztársaság lett). Ennek következtében a hatalom a Mandzsúribán állomásozó japán
főparancsnok kezébe összpontosult. Mesterségesen létrehoztak egy mandzsukó államot, és
annak saját pénznemet, bélyeg, útlevelet. A háborúk a japánok és a kínaiak közt egy évig
tartottak, 38tól 39-ig. Ennek érdekében létrehoznak egy bizottságot: Lytton, aki kimegy és
megállapítja, hogy a japánok ebben a konfliktusban az agresszorok, és azt javasolja, hogy
vonják nemzetközi ellenőrzés alá (a népszövetség ellenőrzése alá). A Mandzsúriára
vonatkozó szankciók pedig szintén rossz döntés volt, hiszen nem ismerték el a mandzsúriai
útleveleket, bélyegeket. A Mandzsúriai megszállásnak az lett a következménye, hogy – az ún.
Stimson-doktrina értelmében, amely kimondja, hogy az erővel végrehajtott nemzetközi
területmódosítások nem ismerhetők el, az USA felrúgta a flottaegyezményüket, amit Japánnal
kötöttek. Erre válaszul 1933 Japán kilépett a Népszövetségből.

Abesszíniai háború

1896-ban el akarták foglalni az olaszok, de kikaptak tőlük. Mussolini ragaszkodott Etiópia

elfoglalásához, ezért később újabb kísérletet tett. Mussolini ennek következtében el kezdik
provokálni az etiópokat (határincidensek- Val-Val incidens 1934- kecskepásztorok). Anglia
és Franciaország próbált közvetíteni és felajánlották kétharmadát az olaszoknak, és ebbe
Mussolini bele is ment, de ez kiderült a sajtóban és ennek következtében megbukott francia
és angol a kormány. Ezért Mussolini megtámadta Etiópiát. Légierőt és gyalogosokat
szállítottak Eritreában és Olasz-Szomáliföldre. A csapatokat vezető tábornok Emilio de Bono
volt. Az olasz támadás két irányból zajlott: Eritrea felől (Bono tábornok), és olasz
Szomáliföld felől (Graziani). Az etióp hadsereg nagyon gyenge nem volt, nem rendelkeztek
kellő katonai potenciállal. Csak a császári gárdának voltak fegyverei. Olaszok mérgesgázakat
dobtak a falvakra. Az egyik repülőgépnek elromlott a motora és kényszerleszállást hajtott
végre. Az etiópok meglincselték az olasz pilótákat, és kihurcolták. Ez kijutott a nyugati
sajtóhoz, és Mussolini bosszúból, az etiópok civilizálásának címén el akarta foglalni, így
folytatta az offenzívat. Egy 1 év után elfoglalják Addisz-Abebat, a fővárost. Revánsként az
etiópok gránát bombákat dobnak az olasz tábornokra, de ő nem hal meg. Az olaszok erre
válaszként 90 ezer Addisz-Abeba-i etióp lakost gyilkolnak meg. A Népszövetség erre
lépésként gazdasági szankciókkal sújtja Olaszországot (kőolaj embargó – USA - semlegesség
megszegése lett volna részükről, szén, vas).

Orosz támadás (Finn- Téli háború)

1939. nov. 30-án kezdődött. Oka: mainilai incidens (Mainilt - határ menti Finn város-
elkezdték ágyúkkal lőni). A konfliktus a moszkvai békeszerződés zárja le. A Népszövetség
Oroszországot az agressziója és illegális támadása következtében kizárja.
A támadás előzményei (orosz): Az I. világháborút lezáróan Oroszország teljesen
elszigetelődött, emberi és anyagi károkat szenvedett és jelentős területeket vesztett
(Finnország- „cordon sanitaire”). (Rappallói egyezmény-> Ribbentrop- Molotov paktum->
párizsi békekonferencia által előírtak eltörlése a cél-> Lengyelország megtámadása-> Breszt-
litovszki béke-> Észt, Lett, Litván segítségnyújtási paktum). Okt. 5-én a Szovjetunió
felajánlotta Finnország számára is a „segítségnyújtási” szerződést (átadja Karéliai földszoros,
Finn öböl bejárata- Hankó félsziget, Petsamo kikötő).
Az incidenst követően az oroszok felszólították a finneket a bocsánatkérésre, de ők
nem tettek eleget a kéréseiknek, ezért felbontották a szovjet-finn megnemtámadási
szerződést. Helsinkit bombázták először (ekkor már Észtországból is indíthattak repülőket).
A szovjetek Terijokiban egy szovjet kormányt hoztak létre, a „Finnországi Demokratikus
Köztársaság Népi Kormánya”. A szovjetek 5 irányból támadtak, de ellenállásba ütköztek
(svéd rejtjelfejtő iroda). A Finnek a jó taktikájuk és stratégiaismeretük következtében
visszaverték az oroszokat, és még előre is nyomultak, de februárban az oroszok megindítják a
Vorosilov-offenzívát és áttörik a harcvonalat. A oroszok megkezdik Viipurt ostromolni
(Mannerheim vonal), és ennek következtében a finnek megadják magukat. 1940-ben kezdtek
tárgyalni Finnországgal. Az oroszok háborús bűnösöknek tekintette, ezért megnövelte a
feltételeit (le kellett mondani területének a 10%-ról, 40 000 négyzetkm.)