Görög mindennapok, művészetek és tudományok

Ház és berendezése:
Ház jellemzői:
 külvilág felé zárt → kevés ablak
 egyemeletes
 vályogból épül, cseréppel fedik
 belső udvar → házi szentély
Berendezés: asztal, szék, kerevet (heverő), láda (tárolásra)
Díszítés: faliszőnyegek, falfestmények, színes mozaikpadló
Étkezés és öltözködés:
Étkezés: a) lakosság többsége: kása, kenyér, hal, sajt, gyümölcsök
(olajbogyó, szőlő), kevés hús
b) gazdagok: búzakenyér, több hús
c) ital: bor, vízzel keverve
Öltözködés: a) nők: khitón (négyszögletes szövetdarab)
b) férfiak: négyszögletes szövetdarab → fiatalok: rövidebb
c) lábbeli: mezítláb (otthon), saru (ünnepek), bőrcsizma (lovaglás)
Hajviselet: divat szabja meg
a) nők: hosszú haj → szalagok → hullámos
b) férfiak: hosszú haj, szakáll → rövid haj, borotvált áll
Építészet és szobrászat:
Építészet: központi hely: agora (piac)
 épületek: templomok, stadionok, színházak, oszlopsorok (sztoák)
 építőanyag: mészkő, márvány
 oszlopok jelentősége → nincs boltozat
 oszloptípusok: dór, jón, korinthoszi
 timpanon (háromszög alakú homlokfelület)
Szobrászat:
 épületeken díszítés → frízek (domborműsor) → festik
 önálló művészeti ág
 jellemzők: merevség → mozgalmasság
 híres szobrász: Mürón → diszkoszvető szobra
Színház:
Színjátszás:
 eredet: Dionüszosz istennek tartott előadások
 önálló művészeti ág
 politikai és nevelő célzat
 versenyek rendezése → gazdagoké a költség
Helyszín:
 kezdetben: agora → később: szabadtéri színház
 színház: félkör alakú, hegyoldalakba vájják
Színészek:
 csak férfiak
 feltűnő jelmezek
 álarcok viselése

Görög tudomány kezdetei:

Filozófia kialakulása:
 rendszerező, okokat, összefüggéseket kereső tudományos gondolkodás
kialakulása (mitológiától való elszakadás) → Milétosz (Kr. e. 6. század)
 tudományágak még nem váltak szét → összetett vizsgálódás
 a tudomány: filozófia → bölcselet (bölcsesség szeretete)
 legfőbb kérdések: világ keletkezése, ember kialakulása, változások okai
Milétoszi filozófusok:
 4 őselem (föld, víz, levegő, tűz) → világ eredete (Thalész: víz)
 Hérakleitosz: minden változik → ellentétek kölcsönhatása
Szofisták:
Előzmény:
demokrácia mindenki részt vehet műveltség hivatásos
kiteljesedése a politikai életben kell hozzá értelmiség
létrejötte
szofisták (bölcsek)

Feladatuk: szónoklás és vitatkozás megtanítása → bárminek a bebizonyítása

Elvük: minden viszonylagos (Prótagórász: „Mindennek mértéke az ember”)
Klasszikus görög filozófia:
Szókratész (Kr. e. 469-399):
 szofisták ellen lép fel → vannak örökérvényű értékek (pl. igazság, szeretet)
 feladat: fogalmak megismerése → cél: példás élet
Platón (Kr. e. 428-348): Szókratész tanítványa
 idea tana: tökéletlen világunk árnyképe az örök és változatlan ideák
(fogalmak) világának
 államelmélete: csoportok (képesség szerint): 1.) bölcsek (irányítás)
2.) harcosok (védelem)
3.) dolgozók (termelők)
Arisztotelész (Kr. e. 384-322): Platón tanítványa
 anyagi és a szellemi világ is létező → szellemi magasabb rendű
 Isten („első mozgató”) → fenntartja a világot
 államelmélete: igazságos egyeduralom az ideális
 Athénban tudományos műhelyet hoz létre:
 szaktudományok (matematika, csillagászat, földrajz, biológia)
alapjainak lerakása
Történetírás:
Kezdetben:
 időrendi leírás
 mitologikus magyarázatok
 elfogult (szubjektív) leírás
Később:
 oknyomozó történetírás → események mozgatórugóinak keresése
 elfogulatlan (objektív) leírás
Történetírók (Kr. e. 5. század):
 Hérodotosz → „a történetírás atyja”
 görög-perzsa háborúk feldolgozása
 körforgás van a történelemben
 Thuküdidész → „a görögök legnagyobb történetírója”
 peloponnészoszi háború feldolgozása
 dokumentumokra való alapozás
 összefüggések feltárása