5. Warlas törvénye és a tétel legfontosabb következményei.

A termékpiac akkor van egyensúlyban, ha az egyenlet teljesül:

Warlas törvénye értelmében, ugyanis ha munka és a tőkepiacon egyensúly van, akkor a
termékpiacnak is feltétlenül egyensúlyban kell lennie. Igaz ugyan, hogy mind a háztartási
mind pedig a vállalati szektornak három-három döntési változója van.
Háztartások: fogyasztás(C), munkakínálat(Ns), megtakarítás(S)
Vállalatok: kibocsátás(Ys), munkakereslet(Nd), beruházás(I)
Minkét szektor csupán két szabadságfokkal rendelkezik. A háztartások döntési változóinak

ugyani ki kell elégíteniük a költségvetési egyenletet:

A vállalatoknak pedig figyelembe kell venniük a termelési technológia lehetőségeit:

Warlas törvényének levezetéséhez induljunk ki a profit definíciójából:

Másrészt a háztartások költségvetési korlátjából:

Hozzáadva a fenti két egyenlet összegéhez a triviális PI-PI=0 egyenlőséget:

termékpiaci túlkereslet értékpiaci túlkereslet munkapiaci túlkereslet

A negatív túlkeresletet túlkínálatnak tekintjük. A tőkepiac esetében az (1-i) korrekciós
tényezőre azért van szükség, mert a kötvények már abban a periódusban teljes kamatot
fizetnek amelyikben megvásárolták őket.
A bal oldalon szereplő három tag mindegyikének előjele tehát attól függ, hogy az illető piaci
kereslet- vagy kínálattúlsúlyos. Mivel a bal oldalon álló három tag összege zérus, a három
piacra érvényesek az alábbiak:
1. A piaci túlkeresletek értékösszege zérus. Ezt az állítást nevezik Warlas törvényének.
2. Ha bármelyik két piacon egyensúly van akkor a harmadik piacnak is egyensúlyban
kell lennie.
3. Ha a munka-, értékpapír-, illetve termékpiacok egyike kereslet/kínálattúlsúlyos, akkor
feltétlenül kell lennie egy másik piacnak, ahol kínálat/kereslettúlsúly áll fent.
Következmények:
A 2. és 3. állítás az 1. következménye. Warlas törvényének levezetéséhez a profit definíciót és
a háztartások költségvetési egyenesét használtuk fel. Warlas törvénye nem csak egyensúly
hanem egyensúlytalanság esetén is fennáll.
A beruházások és megtakarítások egyenlőségéből nem következik a termékpiac
egyensúlya(neoklasszikusoknál). A munkapiac egyensúlya meghatározza a reálbér egyensúlyi
nagyságát. Az aggregált kínálata reálbértől függ. Az aggregált kereslet, azaz a fogyasztás és a
beruházás összege a kamatláb szigorúan monoton csökkenő függvénye.