iskola egykorú tanulókat egy helyen nevelő központi jellegű intézmény, ahol a tanárok, tanulók

együttműködve, összehangoltan, egy közös cél elérése érdekében tevékenykednek

iskola célja tanulók értelmi, érzelmi és testi fejlődésének elősegítése

iskola funkciója szocializáció, nevelés segítése, kultúra újratermelése más társadalmi intézményekkel
(család, médiumok, sport) együttműködve; ÉS különféle emberek (pedagógus, segítő szakember,
diákok) szándékosan összehangolt tevékenysége a gyermekek nevelése, oktatása érdekében

iskola funkciói 1.) hivatalos – manifeszt (individualizációs, szocializációs, kvalifikációs, szelekciós

funkció); 2.) nem hivatalos – látens/rejtett (rejtett funkció, diszfunkció)

individualizációs funkció zene, művészetek, sport + képzési feladatok (jártasság: fokozott

ellenőrzés mellett; készség: tevékenység automatizálása; képesség: belső pszichikus feltétel 
valamely tevékenység elvégzéséhez szükséges)

szocializációs funkció szocializál (társadalomba beilleszt), közvetíti a társadalom elvárásait, rendjét,

normáit, értékeit, elsajátíttatja, begyakoroltatja az ezeknek megfelelő magatartást és cselekvésmódot
(folytatja a család nevelési, szocializációs tevékenységét); rejtett tanterv: tartalma a hivatalos
tantervben nincs megfogalmazva – a rituálék uniformizálnak = mindenkire érvényesek

rejtett tanterv nincs benne az official tanrendben, de mégis érvényesül; pl. illem, jó modor,
viselkedés egy közösségben, munkavégzés rendje, kommunikáció a tanárokkal, együttműködés
másokkal

kvalifikációs funkció továbbtanulás elősegítése (to qualify for higher education), szakmai
kvalifikáció; munkamorál + vonások kialakítása (következetesség, pontosság, önellenőrzés)

szelekciós funkció kiválogatás (jók, rosszak), a társadalomban betöltendő hely meghatározása;

ezáltal a társadalmi esélyegyenlőtlenség újratermelődik, és ezen egyenlőtlenségek nem javíthatók,
megmerevednek, még a felsőoktatásban is hatnak

iskola diszfunkciói agresszió, antiszociális viselkedés, spontán kirekesztődés, konfliktusok

szocializáció olyan tanulási folyamat, amely a születéstől a halálig tart – „a társadalomba való
beilleszkedés folyamata, amely során az egyén megtanulja megismerni önmagát és a környezetét,
elsajátítja az együttélés szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedésmódokat” (Bagdy, 1986)

szocializáció megvalósulása normák, értékek, hagyományok, nézetek, attitűdök, amelyek azt

adott kultúrában, környezetben használatosak. szocializáció első színtere a család, majd egyre
nagyobb szerepe lesz a tágabb környezetnek, a kortársaknak, az óvodának, az iskolának, még tágabb
értelemben az egész társadalomnak

Sieber és Gordon szerint a szocializáció két színtere totális intézmények (pl. börtön,
elmegyógyintézet, bentlakásos intézmény) és kevésbé merev szabályozású intézmények (pl. nyári
tábor, iskola)

szocializáció színterei (nevelési + reszoc.) nevelési célzatú szocializációs rendszer (pl. család,
iskola) és reszocializáló rendszer (célja a korábbi szocializációs rendszerek hibáinak a kijavítása, pl.
javítóintézet)

szocializáció színterei (szerep az egyén életében) elsődleges szocializációs színtér: család,

másodlagos szocializációs színtér: iskola és összes többi későbbi szocializációs intézmény (Tóth 2000)
formális nevelés hierarchikus struktúrába rendezett iskolarendszerű képzés, ami az elemi
iskola alsó évfolyamától kezdődik, és az egyetemi képzés legmagasabb szintjéig tart

formális nevelés Durkó szerint „direkt nevelési célú intézmények által kezdeményezett, hosszabb
időtartamú, zárt rendszerű, meghatározott norma- és követelménytámasztással, valamint
teljesítményértékeléssel összekapcsolódó nevelés”

nonformális nevelés oktatási rendszeren kívül zajlik; olyan rendszeres, szervezett oktatási formák,
amelyeket a népesség meghatározott csoportjai (akár felnőttek, akár gyerekek) vesznek igénybe,
különböző célokból (pl. autóvezetői tanfolyam, virágkötészet tanulása, grafológia tanulása)

nonformális nevelés Durkó szerint más elsődleges célú; és járulékosan nevelő hatást is kifejtő
szervezetek, intézmények által szervezett, és a nevelés hatására ideiglenesebb, nyitott
személyiségfejlesztés következik be

informális nevelés informális képzés bárhol folyhat (családban, munkahelyen, szórakozás

területén), és azokat az alkalmakat jelöli, amikor az egyén új ismereteket szerez, vagy amelynek során
képességei, készségei fejlődnek (autonóm tanulás folyamata)

informális nevelés Durkó szerint mindenféle nem céltudatosan szervezett, környezeti hatásra
történt spontán személyiségformálási válaszreakció

Durkó: andragógia (felnőttképzés) formális nevelés – céltudatos nevelés, művelés; nonformális

nevelés – regeneratív szórakozó művelődés (rekreáció, szórakozás – művelés és információ);
informális nevelés – spontán formálódás