Szervezeti szocializáció

A szocializáció „klasszikus” elméletei

Szakaszelméletek:
Buchanan (1974)
Porter et al. (1975)
Feldman (1976, 1981)
„Integráló elméletek”
Schein (1978)
Wanous (1992)

További megközelítések:
A szocializációs feladatok: Morrison (1992)
Szocializáció és csoportfejlődés: Moreland & Levine (2001)
 Buchanan (1974)
Háromszintű szakaszelmélet
1: Első év - alapvető tréning és beavatás
•Az újonnan érkezők szerepének tisztázása
•(Csoport) kohézió kialakítása a csoporttársakkal
•Kollégákkal és szervezettel fenntartott kapcsolat tisztázása
•Elvárások megerősítése / elvetése
•Lojalitás, konfliktus: szervezeti és szervezeten kívüli érdekek
 Buchanan (1974)
2: Teljesítmény: 2-4. év a szervezetben
•Szervezeti elköteleződés kialakulása a normáknak megfelelően
•A szervezet megerősíti az énképet
•Konfliktusok megoldása, lezárása
•Személyes fontosság érzésének megszilárdulása
3: Szervezeti függőség
•A szervezetben eltöltött idő 5. Év feletti része ebbe a szakaszba
tartozik
•A szakaszon belüli folyamat-különbségek hátterében az egyéni
differenciák húzódnak meg.
 Porter et al. (1975)
1: Belépés előtti időszak (pre-arrival)
•Szervezetre vonatkozó elvárások kialakulása
•Viselkedésre vonatkozó jutalmazási és büntetési mintázatok
2: Találkozás (encouter)
•Elvárások megerősítése / elvárások elvetése
•Viselkedésre vonatkozó jutalmazási és büntetési mintázatok
3: Változás és akvizíció (change and acquisition)
•Az új belépő énképének átalakulása
•Új kapcsolatok kialakítása
•Új értékek elsajátítása, új viselkedésmódok kialakítása
 Feldman - a beilleszkedés
kontingencia-elmélete
Beilleszkedés: szervezeti „kívülállókból” szervezeti tagokká válni
(1976)
Feldman munkája előtt a terület irodalma döntően a vállalati kultúra és
az új munkakörnyezetben releváns értékek elsajátítására fókuszált.
Feldman továbblép és modelljébe integrálja a munkakörnyezethez
történő alkalmazkodást és a munkához kapcsolódó készségek fejlődését
is. Az elmélet erőssége a kapcsolódó empirikus vizsgálatok.
Szakaszelmélet: 3 jól elkülöníthető szakaszra osztja fel a beilleszkedési
folyamatot.
Empirikus irányú konceptualizáció: konkrét folyamat- és
eredményváltozók hozzákapcsolása az egyes szakaszokhoz.
!
 Feldman - a beilleszkedés
kontingencia-elmélete
Szakaszok Eredmény- Folyamat-
változók változók
Előzetes szocializáció Kongruencia
Realizmus
(Anticipatory socialization)

Akkomodáció Szerep-meghatározás
Beavatás a feladatba
(Accomodation) Értékelés kongruenciája
Beavatás a csoportba

Szerep-kezelés Munkához kapcsolódó

„Külső élet” konfliktusainak
(Role Management) megoldása ütköző követelmények
feloldása

Eredmények Kölcsönös hatás

Általános elégedettség
(Outcomes) Belső munkamotiváció
Bevonódás a munkába
 Feldman - a beilleszkedés
kontingencia-elmélete
Előzetes szocializáció (Anticipatory socialization)
A szervezeti belépést megelőző összes tanulási folyamat ide tartozik
Fő aktivitás ebben a fázisban:
Elvárások kialakítása a szervezetről (információcsere, információ-értékelés)
valamint a belépésre vonatkozó döntés
Folyamat-változók:
Realizmus: mennyire van pontos és teljes képük a szervezeten belüli életről?
Ez függ az információ-gyűjtés és kiértékelés sikerességétől.
Kongruencia: mennyire felelnek meg egymásnak a szervezet erőforrásai,
valamint az egyén igényei és képességei? A belépésre vonatkozó döntések
milyenségétől függ.

(„Getting In”: reális elvárások kialakítása)

 Feldman - a beilleszkedés
kontingencia-elmélete
Akkomodáció (Accomodation)
Az egyén megtapasztalja, hogy valójában milyen az adott szervezet.
Fő aktivitás ebben a fázisban:
Új feladatok elsajátítása, új személyközi kapcsolatok kialakítása (munkatársak)
szerep-tisztázása a szervezeten belül, a szervezeten belüli „haladás” értékelése.
Folyamat-változók:
Beavatás a feladatba: kompetencia és a teljesértékű munkaerőként történő
elfogadtatás érzése. (Mennyire volt sikeres az új feladatok elsajátításában?)
Beavatás a csoportba: bizalom és elfogadottság érzése (Új személyközi kapcsolatok
kialakítása.)
Szerep-meghatározás: implicit v. explicit megegyezés a csoporttal arról, hogy milyen
feladatokat milyen időrendben és milyen prioritással fog végezni az egyén.(Szerep
tisztázása)
Értékelés kongruenciája: az újonc és szupervízora közötti egyetértés a beilleszkedés
előrehaladásának folyamatáról.
(„Breaking in”)
 Feldman - a beilleszkedés
kontingencia-elmélete
Szerep-kezelés (Role management)
Az egyén feloldja a munka és a más csoporttagságok (család, szervezeten
belüli egyéb csoportok) közötti konfliktusokat.
Folyamat-változók:
„Külső-élet” konfliktusainak megoldása: mennyire sikerült megoldani ezeket
a konfliktusokat, milyen stressz keletkezik jelenleg is ezekből?
Munkához kapcsolódó ütköző követelmények feloldása: Munkahelyi
csoportok közötti konfliktusok megélése, milyen döntéshozatali szabályokat
hozott az egyén ezen konfliktusok rendezésére?

(„Settling in”)
 Feldman - a beilleszkedés
kontingencia-elmélete
Eredmények (outcomes)
• Általános elégedettség
• Kölcsönös hatás: mennyire érez hatalmat arra az egyén, hogy változásokat
eszközöljön a munkahelyi környezetében?
• Belső munkamotiváció
• Munkába történő bevonódás

Sikeres és teljes szocializáció elkülönítése

 Feldman - a beilleszkedés
kontingencia-elmélete
Anticipatory soc. Accomodation Role management Outcomes

Initiation to Mutual
the task influence

Initiation to
the group
General
satisfaction
Congruence

Congruence
of evaluation Internal
work
Resolution of
Realism motivation
conflicting
Role demands
definition Job
Resolution of involvement
outside-life
conflicts
Feldman - a kiegészített elmélet (1981)
Tisztább, koncepciójában még pontosabb.
A szocializáció során tapasztalható változások meghatározása:
• Szocializáció, mint a szerepeknek megfelelő viselkedési mintázatok elsajátítása.
• Munkához kapcsolódó készségek és képességék kialakulása és fejlődése.
• Igazodás a munkacsoport normáihoz és értékeihez.
A beilleszkedési vizsgálatához kapcsolható viselkedéses és attitűd-kritériumok
Kimenetek közötti kapcsolatok pontos elemzése
Modell szakaszai közötti kapcsolatok azonosítása
Feldman - a kiegészített elmélet (1981)
A kiegészített modell szakaszai
Előzetes beilleszkedés (Anticipatory socialization) - mindazon tanulási folyamatok melyek
megelőzik a szervezeti belépést.
Szervezetre Munkára vonatkozó Értékek és szükségletek Készségek és képességek
vonatkozó realizmus realizmus kongruenciája kongruenciája

Találkozás (encounter) - a szervezet és az egyén találkozása: a a valós viszonyok meglátása, az

értékek, készségek és attitűdök átalakulásának kezdeti momentumai.

Élet-konfliktusok Csoportközi Szerep- Beavatás a Beavatás a

kezelése konfliktuskezelés meghatározás feladatba csoportba

Változás (change and acquisition): hosszútávú változások kialakulása, megfelelő kompetencia-

állapotok kialakulása.
Szerepelvárások Csoportnormákhoz és
kezelése „Task Mastery” értékekhez igazodás
Kimeneti változók
Viselkedéses változók: feladatok megbízható elvégzése, bennmarad a szervezetben, spontán
innováció és kooperáció: elérni a szervezeti célokat, átlépni a szerepek kereteit
Affektív változók: általános elégedettség, belső munkamotiváció, bevonódás a munkába.
Feldman - a kiegészített elmélet (1981)
 E. Schein (1978)
Schein (1978) modellje a szervezeti beilleszkedést szintén 3 szakasz keretében
írja le:
1. szakasz: Belépés
(a) Megbízható és releváns információk keresése
(b) Hibás elvárások kialakítása mindkét fél oldalán
(c) (A munkakör kiválasztása rendszerint elégtelen és pontatlan
információkon alapul.)
2. szakasz: Szocializáció
(a) Szervezeti realitás elfogadása
(b) Szervezeti normák és az egyéni szükségletek összehangolása
(c) A szervezet értékeli, minősíti az új belépő teljesítményét
(d) Megküzdés a túl sok bizonytalansággal, vagy a túlzottan szabályozott
rendszerrel
 E. Schein (1978)

3. szakasz: Kölcsönös elfogadás

(a) A szervezeti elfogadás jelzései az új belépők felé
(b) Az új belépő elkötelezettsége a szervezettel
(c) Elégedettség a munkával
E. W. Morrison (1992)
Nem részletes szocializációs-folyamat elmélet. Meghatározza azokat a
feladatokat amelyeket egy új munkaszervezetbe belépő egyénnek teljesítenie
kell a sikeres integráció eléréséhez.
• Betanulás a munkába (Task Mastery): a munkafeladat végrehajtásához
szükséges ismeretek és speciális készségek elsajátítása - a munkaköri
követelményeknek megfelelően.
• Szerep tisztázás (Role Clarification): a szervezeti tagok által támasztott
(szerep)elvárások tudatosítása. A felismerés mellett fontos az azonosulás.
• Kultúraátvétel (Acculturation): a szervezetre jellemző norma rendszer
(tágabban: szervezeti kultúra) elsajátítása.
• Társas-szervezeti integráció (Social Integration): a szervezeten belüli
emberi kapcsolatok szélesítése (kapcsolati háló mennyiségi növelése) és
mélyítése (kapcsolati háló minőségi fejlesztése).
Morrison kutatói munkássága során az információáramlást és az
információkereséshez kapcsolódó viselkedést tanulmányozta a szocializációban.
J. P. Wanous (1992)
Tágabb időbeli perspektívában kezeli a szervezeti belépés
folyamatát és az egyén-szervezet kapcsolatot
Az egyén és a szervezet, a belépési folyamat különböző
stádiumaiban különböző célokkal és feladatokkal rendelkeznek.
Az egyén-szervezet kapcsolat időbeli alakulásának fázisai:
•Toborzás - a kölcsönös vonzás folyamata
•Kiválasztás - a kölcsönös vonzás folyamata
•Orientáció - a kezdeti alkalmazkodás folyamata
•Szocializáció - a kölcsönös alkalmazkodás folyamata
A szocializációra vonatkozó szakaszelméletében integrálja a
korábbi elméletalkotók munkáit.
 J. P. Wanous (1992)
Szervezeti Kinek a perspektívája?
belépés
Az újonc A befogadó szervezet
fázisa
Toborzás Információforrások felkutatása Új munkavállalók „forrásának”
Adott szervezetre vonatkozó azonosítása
információk értékelése Toborzási stratégia kialakítása
Kiválasztás Megküzdés a felmérő Jelöltek felmérése:
eszközökkel megbízhatóság,
Döntés a belépésről teljesítmény és egyéb
Választás az ajánlatok közül szempontok
Orientáció Megküzdés a belépés okozta Az újoncok érzelmi és
stresszel információs igényeinek
kezelése
Szocializáció Végigjárni a tipikus fázisokat Az újoncok befolyásolása
Értékelni a sikert és a kudarcot taktikákkal és stratégiákkal
A meggyőzés pszichológiájának
használata.
J. P. Wanous (1992)
A szocializációs folyamat szakaszai:
1: A szervezeti realitással való konfrontáció és annak
elfogadása
(a) Elvárások igazolása / elvetése
(b) Szervezeti tagok és az egyéni munka-igények konfliktusa
(c) Felderíteni, hogy a szervezet az egyén mely jellemző
tulajdonságait és készségeit (aspektusait) erősíti meg, melyeket
nem erősít meg és melyeket bünteti.
J. P. Wanous (1992)
2. szakasz: Szerep tisztázásának elérése
(a) Beavatás az új munkakör feladataiba
(b) Az egyén interperszonális szerepeinek meghatározása
(i) a kollégák viszonylatában
(ii) a vezetők viszonylatában
(c) A változással szembeni ellenállás kezelésének elsajátítása
(d) Kongruencia az újonnan érkezett személy saját teljesítmény-
értékelése és a szervezet által nyújtott teljesítményértékelés között
(e) Elsajátítani azt, hogy miként dolgozhat az egyén az adott
strukturális és bizonytalansági viszonyok között.
J. P. Wanous (1992)
3. szakasz: Elhelyezkedni a szervezeti kontextusban
(a) Elsajátítani a szervezeti kontextussal kongruens viselkedési
mintázatokat.
(b) Lezárni a munkahelyi és a munkahelyen kívüli (releváns)
konfliktusokat
(c) A munka és a szervezet iránti elköteleződés - amit az első év
által biztosított kihívások facilitálnak
(d) Egy átalakított énkép elfogadása, új interperszonális
kapcsolatok kialakítása, új értékek internalizálása.
J. P. Wanous (1992)
4. szakasz: a sikeres szocializáció útjelzői
(a) A szervezeti kötődés és elköteleződés elérése
(b) Általában vett magas megelégedettség
(c) Kölcsönös elfogadás érzése
(d) Munkába történő bevonódás, belső motiváció
(e) A szervezet és az egyén közötti jelzések a kölcsönös elfogadás
jelzésére.

A szocializációs folyamat lezajlásának sebessége döntően az újonnan érkező

személy és a szervezet közötti kapcsolatok mennyiségén múlik: minél
gyakoribb és intenzívebb a kontaktus annál nagyobb lesz a sebesség.
 Moreland, Levine (2001)
A szocializációban a munkacsoportok szerepét hangsúlyozza:
- a munkacsoport keretében történik a szocializáció
- a munkacsoportba történő beilleszkedés fontosabb az egyén
számára mint a szervezeti szintű szocializáció
Az idői perspektíva kihangsúlyozása: szocializációs ciklusok
Egyén - csoport viszonylat időbeli leképezése
Kulcsfogalmak:
értékelés
elköteleződés
szerep-átformálás (role-transition)
Moreland, Levine (2001)