Molière, eredeti nevén Jean-Baptiste Poquelin (1622-1673), francia drámaíró, színész és

színházigazgató volt. Ő a francia klasszikus komédia egyik legnagyobb alakja, művei pedig a
mai napig a francia drámairodalom alapkövei közé tartoznak.
Molière színháza és társadalmi környezete szorosan összefüggött egymással. Ő és társulata,
a Molière-társulat, a 17. századi Franciaországban élt, amikor a királyi udvar rendkívül fontos
szerepet játszott a kulturális életben. Molière a színházat és a komédiát új szintre emelte, és
nagy sikert aratott a királyi udvarban és a párizsi közönség előtt egyaránt.
Azonban Molière drámáinak társadalmi témái, szatirikus stílusa és kritikája miatt gyakran
szembekerült a társadalommal, köztük az egyházzal és az arisztokráciával. Műveiben
gyakran szatirikusan ábrázolta az akkori társadalmi viszonyokat, a társadalmi osztályok
közötti ellentéteket, a képmutatást és a társadalmi konvenciókat.
Egyik legismertebb műve, a "Tartuffe" különösen nagy vitákat váltott ki, mivel kritikát
fogalmazott meg az egyházi intézményekkel és a vallási képmutatással szemben. Az egyház
és az erkölcsi normák védelmezői Molière-t istenkáromlással vádolták, és a mű előadását is
betiltották egy ideig.
Molière műveiben a társadalom különböző rétegeit, beleértve az arisztokratákat, a
polgárokat és a parasztokat is bemutatta. Szatirikus stílusával gyakran a hatalommal és az
erkölccsel kapcsolatos problémákra hívta fel a figyelmet. Kritikus megjegyzései és szatírái a
társadalom általános problémáit érintették, és sokszor az emberi gyengeségeket és hibákat
bírálta.
Molière sikere a királyi udvarban és a párizsi közönség előtt megmutatta, hogy a színház
milyen hatással lehet a társadalomra és a közönségre. Művei nemcsak a kortársakat
szórakoztatták, hanem felhívták a figyelmet a társadalom kritikus kérdéseire és
elgondolkodtatták az embereket a szokásaikról és viselkedésükről.

"Tartuffe" Molière egyik legismertebb és legbefolyásosabb műve, amelyben a

társadalommal és vallással kapcsolatos kérdéseket kritizálja és szatirikusan ábrázolja. A
dráma központi figura Tartuffe, egy képmutató vallási fanatikus, aki beférkőzik egy gazdag
polgár, Orgon házába, és megpróbálja megszerezni vagyona és lánya iránti hatalmát.
A "Tartuffe" jelentősebb elemei, társadalmi és vallási kérdései:
1. Vallási képmutatás: Molière a vallás képmutatását és a vallásos emberek álságos
viselkedését kritizálja a műben. Tartuffe álszent módon viselkedik, vallási
 fanatizmussal és állandó imádkozással igyekszik befolyásolni Orgont és családját,
miközben saját érdekeit szem előtt tartja.
2. Társadalmi hatalom és korlátok: Orgon, a főszereplő, megvakul Tartuffe
manipulációja miatt, és hatalmas hatalmat ruház rá. Ez azonban arra mutat rá, hogy
a társadalomban a vallási személyek nagy befolyással bírnak és kihasználhatják az
emberek jóhiszeműségét.
3. Családi értékek és erkölcs: Molière bemutatja a családi értékeket és a helyes erkölcsi
normákat, amelyeket Tartuffe megkérdőjelez. A családtagok közötti szeretet és
hűség a műben a képmutató vallási alakokkal szemben áll.
4. Satíra és komédia: Molière művei gyakran a szatíra és a komédia eszközeivel
dolgoznak. A "Tartuffe" is humoros és élénk párbeszédekkel, helyzetkomikummal és
átverésekkel van tele, ami a közönség szórakoztatására és a társadalmi problémák
kritikájára szolgál.
5. Vallási intézmények kritikája: Molière nem csak egy egyéni személy, Tartuffe
karakterén keresztül, hanem a vallási intézmények és az egyház általános szerepét is
kritizálja. A dráma által felvetett kérdések és a vallásos emberek ábrázolása
provokatív volt, és ellentmondásokat váltott ki a kortárs közönség és a hatalom
képviselői között.

Molière "Don Juan" című drámája egy másik ikonikus műve, amelyben a címszereplő Don
Juan, a hírhedt nőcsábász és szélhámos figura áll a középpontban. A darabban Molière a
társadalom és az erkölcs kérdéseit feszegeti, különös tekintettel a szerelem, az önfegyelem
és a vallásos normákra.
A "Don Juan" jelentősebb elemei, társadalmi és erkölcsi kérdései:
1. Nőcsábítás és szerelem: Don Juan karaktere a hírhedt nőcsábász, aki számtalan nővel
jár, és azt hiszi, hogy a szerelem és a vágy kielégítése a boldogság forrása. Molière
kérdéseket vet fel a nőcsábítás természetéről, a nők kihasználásáról és a
felelősségről a kapcsolatokban.
2. Vallás és erkölcs: A darabban Molière a vallás és az erkölcs kérdéseivel is foglalkozik.
Don Juan egy cinikus személy, aki gúnyolja a vallási normákat és az erkölcsi elveket.
Ez a karakter a társadalom által elfogadott konvenciókkal és az erkölcsi korlátokkal
való szembeszállást jelképezi.
3. Önfegyelem és felelősség: Don Juan karaktere a totális szabadságra és önfegyelem
nélküli életre törekszik. Molière azzal konfrontálja a nézőket, hogy az önfegyelem és
a felelősség hiánya milyen következményekkel járhat az egyénekre és a társadalomra
nézve.
4. Komédia és karakterek: Molière a "Don Juan" drámában is ügyesen használja a
komédia eszközeit és karaktereit. A darabban szereplő szereplők sokszínűek és
érdekesek, akik különböző társadalmi rétegekből érkeznek, és reprezentálják a
különböző szemléleteket és értékrendeket.
5. Társadalmi konvenciók és hierarchia: Molière a darabban a társadalmi konvenciók és
a hierarchikus struktúrák kritikáját is megfogalmazza. A szereplők és a társadalmi
helyzetek révén a dráma bemutatja az arisztokrácia és a polgárság közötti
feszültségeket és ellentmondásokat.