Állam é s e g y h á z e l v á l a s z t á s a - 380
A. a kereskedelmi minisztérium s vmegyei ügyek-
ben az alispán alá van rendelve.
Állam és egyház elválasztása, az állam
és egyház viszonyának oly rendezése, melyben
az állam az egyház belügyeibe való beavatkozás-
ról (a rendészeti intézkedések kivételével) lemond,
de másrészt az egyház céljait sem mozdítja elö.
Megszakítása ez az állam ós egyház közt a kö-
zépkor folyamán kifejlett viszonynak, melyben az
állam az «uralkodó vallás» egyházának érdekében
kényszerítő hatalmat fejtett ki, azt kiváltságokkal
halmozta el, viszont az egyház az állam tekinté-
lyét egyházi cselekményekkel emelte s a kultu-
rális feladatok teljesítését nagy részben átvállalta.
Az államszuverenitás teljesebb öntudata, az egy-
ház kulturális feladatának csökkenése, fokozódott
vallási közömbösség több vallásfelekezet egymás-
közti viszonyának szabályozása (interkonfesszio-
nális törvényhozás) s az ebből előálló nehézségek,
az uralkodó egyház részéről támasztott bizonyos
hatalmi túlkövetelések, az egyházak ellenállása
különösen a vegyesházasságok megkötése és az
ily házasságból származott gyermekeknek az ál-
lam törvényei szerinti anyakönyvezése körül és
az ezt nyomon követő ú. n. kulturküzdelmek ér-
lelték meg sok államban a gondolatot, hogy a
«szabad egyház szabad államban»jelszót követve,
az egyházak közjogi testületi jellegét megtagadva,
azokat többé-kevésbbé a magánjogi egyesületek
körébe utalják, gyakran az ingatlanszerzés meg-
tagadásával is védekezve az egyház befolyásának
esetleges túltengése ellen. Az Á.-át többé-kevésbbé
teljesen megvalósították: az északamerikai Egye-
sült-Államok az 1787. évi alkotmányban, Belgium
(1831), Olaszország (1871), Hollandia (1876),
Franciaország (1906), Genf (1907) s egyes dél-
amerikai államok.
Államíelség, az állam függetlensége, 1. Állam
és Felségiséq.
Államférfi, 1. Állambölcsész.
Államfogház, 1. Szabadságvesztés-büntetés.
Államfoglyok: a) az államfogházra elitéltek;
b) azok is, kiket nem a büntető bíróság ítélete,
hanem az állam állítólagos érdekéből a hatalom
önkénye fosztott meg szabadságuktól.
Államformák, 1. Állam.
Államfő, 1. Állam.
Államgazda ság, az a tevékenység, mely az ál-
lami (köz-) szükségletek kielégítésére megkiván-
tató anyagi eszközök beszerzésére, kezelésére ós
felhasználására irányul. Az Á.-ot máskép állami
pénzügynek, államháztartásnak vagy kormány-
gazdaságnak is nevezik. — A.-tan azon elveknek
rendszeres ismertetése, melyek szerint az állam
vagyoni élete rendezendő és igazgatandó. Ugyanez
a tárgya az állami pénzügytannak és államháztar-
tástannak is.
Államgyalázás v. rágalmazás (ném. Staatsver-
leumdung, Staatsschmáhung) a német birodalmi
büntető törvénykönyv 131. §-ában meghatározott
vétség. Tényállása: tudva oly valótlan adatoknak
állítása, melyek alkalmasak az állami intézmé-
nyek vagy hatósági intézkedések gyűlöletessé té-
telére. A magyar büntető törvénykönyv a törvény
által alkotott testületek, hatóságok, vagy azok
küldöttségei, tagjai ellen elkövetett nyilvános rá-
— Állami a l k a l m a z o t t a k illetményei
galmazást a «hatóságrágalmazást» emeli ki a
rágalmazás minősített esete gyanánt (1878. V.
261. §). Az államrágalmazást, mint ilyent nem
ismeri, csak az állam ellen engedetlenségre iz-
gatást.
Államhatalom, 1. Állam.
Államhatár, 1. Állam.
Államhatóság, 1. Állam.
Államháztartás, 1. Pénzügy.
Államhitel, alanyi értelemben az állam hitel-
képessége, mely az államnak hitelezőivel szem-
ben a múltban tanúsított magatartásán kívül az
államszervezet szilárdságától, valamint a nemzet
vagyonosságától, főleg azonban az egész állam-
háztartás miként való vitelétől függ. Az Á. minő-
sége legjobban a kamatlábban jut kifejezésre, mely
mellett az állam kölcsönt kap. Az állam ós ház-
tartásának sajátlagos helyzete következtében az
Á. sokban különbözik a magánhiteltől. így az
állam, állandó jellegénél fogva, oly kölcsönt is
vehet fel, melynél a tőke visszafizetése nem fon-r
tos, elegendő a kamatok pontos fizetésének meg-
igérése, másrészt az állam szükség esetén kény-
szer útján is vehet kölcsönt az állampolgároktól.
Az Á. a szó tárgyi értelmében annyi, mint állam-
adósság (1. o.).
Államhivatalnok, 1. Állami tisztviselő.
Állami abszolutizmus, annak kifejezése, hogy
az állam a magán egyének életviszonyainak nagy
tömegét maga intézi s nem engedi át az egyéni
vagy társadalmi tevékenységnek.
Állami adó, 1. Adó.
Állami alapok, 1. Alapítvány.
Állami alkalmazottak azok, kiknek tevékeny -
ségét az állam állandóan v. ideiglenesen igénybe
veszi. Ide tartoznak tehát nemcsak a tisztviselők,
altisztek, szolgák és napidíjasok, hanem az idő-
legesen vagy csak bizonyos állami szolgálatokra
alkalmazott tanárok, mérnökök, orvosok, lelkészek
tanítók stb. is. Az Á. közt megkülönböztetjük első
sorban azokat az államtisztviselőket, akik hiva-
tali imperiummal birnak, vagyis a hivataluk kö-
rébe tartozó tennivalókat a szabályok korlátai
közt szabad önelhatározással látják el (közigazga-
tási hivatalok vezetői,előadók,birák,ügyészek stb.),
másodsorban azokat, akik csupán segédei a föléjük
rendelt tisztviselőknek, önálló hivatali hatalom-
mal pedig nem bírnak (altisztek, kezelők, díjno-
kok, szolgák), harmadsorban pedig azokat, akik-
nek az állam végrehajtó hatalmában részük nincs
ugyan, tulajdonképeni tisztviselői tennivalót nem
is végeznek, azonban kiknek szaktudását az állam
alkalmilag vagy állandóan igénybe veszi (tanárok,
tanítók, kórházi orvosok és lelkészek, mérnökök,
vegyészek, munkások stb.), 1. Állami tisztviselő,
Altisztek és Díjnok alatt. Az Á. létszáma Ma-
gyarországon az Í909. évben összesen 271,429 volt.
Ezek között tisztviselő 50,253, tiszteletdíjas ke-
zelőnő és díjnok 11,395, altiszt 63,799, szolga
12,201, állandó munkás és egyéb alkalmazott pe-
dig 133,781.
Állami alkalmazottak illetményei, mindazok
a járandóságok, amelyek az állami akalmazottat
tényleges szolgálatának tartama alatt megilletik.
Ide tartoznak a működése ellenszolgáltatásaként
jelentkező fizetés, fizetés jellegével bíró személyi
Állami alkalmazottak illetményei — 331
pótlék, korpótlók, működési vagy egyéb pótlékok,
lakpénz, továbbá a költségmegtérítós jellegé-
vel bíró napidijak, útiköltségek és átköltözkööósi
költségek és átalányok.
Az Á.-nek alapja az 1893. évi fizetésrendezés.
E szerint az állami tisztviselők 11 fizetési osz-
tályba vannak sorozva, amelyek közül az V. és
VI. 2, a VII—-XI. 3 fokozatban vannak a fizetések
megállapítva. A fizetések mértékét az 1904-iki pót-
lóktörvény alapján rendelet állapította meg. A fize-
tés a személyi pótlékokkal együtt az I. fizetési osz-
tályban 40 ezer korona, a II. fizetési osztályban
24 ezer korona, a III. fizetési osztályban 16 ezer
korona, a IV. fizetési osztályban 14 ezer korona.
Az V. fizetési osztályban öt év múlva egyszer,
a VII—VIII. fizetési osztályban öt évenkint két-
szer, a IX—XI. fizetési osztályban pedig négy
évenkint négyszer emelkedik a fizetés. Az
V. fiz. oszt, a kezdő fizetés 10,000 K, a legmag. 12,000 K,
VI. . . . « « 6,400 . « « 8,000 «
VII. . . . . . 4,800 « • « 6,000 «
VIII. « . . . « 3,600 « . « 4,400 «
IX. « • « « « 2,600 . i « 3,600 «
X. « « « « , 2,000 «• r . 2,800 «
XI. . . . . . 1,400 . « r 2,200 «
áll. altiszt, és szolg. « « 600 » t « 1,400 «
A székesfővárosi állami rendőrségi nem tisztvise-
lői alkalmazottak legkisebb fizetése 800, legmaga-
sabb pedig 2400 korona.
A gyakornokok segélydíja, előképzettségük foka
szerint 600—1000 korona.
Az állami díjnokok napidíját az 1908. évi rende-
zéskor a lakáspénzosztályok figyelembe vételével
három csoportban állapították meg.
A kezdő napidíj úgy férfi-, mint nődíjnokoknál
2'60, vidéken 2"10 K, ez az Öt évenkint emelkedő
napidíj férfldíjnoknál 5, illetve 4 K-ig, nődíjnok-
nál 4'20, illetve 3 70 K-ig emelkedhetik.
Az állami alkalmazottak egy része nincs fize-
tési osztályokba sorozva. Ezeknek illetményei v.
állandó összegben vagy megállapodásszerű tiszte-
letdíjban van megállapítva. Az Á.-t szolgálatuk
tartama alatt csak a fegyelmi bíróság határozata
alapján lehet felfüggeszteni vagy leszállítani. A
fizetés általában, ha a kinevezés a hó első felében
törtónt, ugyanazon hónap 15-ótől, más esetben a
következő hó l-jétől jár ós előzetes havi részletek-
ben utalványoztatik. A fizetésből a köztartozások
és büntetéspénzek korlátlanul, egyéb megítélt tar-
tozások azonban csak a fizetés egyharmada erejéig
foglalhatók le, de akkor is 2000 K-nak érintetle-
nül kell maradnia. Az Á. tekintetében felmerülő
kérdésekben, valamint ezen igényből folyólag az
államkincstárral szemben támasztott követelések
fölött a miniszterek és az állami számvevőszék
elnöke által hozott határozatok ellen panasznak
van helye a m. kir. közigazgatási bírósághoz.
Az állami alkalmazottak lakpénze az 1908. évi
állami költségvetési törvényben van hét osztály-
ban megállapítva. Az első osztályba Budapest és
Fiume tartozik; ezeken az állomáshelyeken a lak-
pénz a II. fiz. osztályban 4000, a Ill-ban 3500, a
IV.-ben 3000, az V.-ben 2500, a Vl.-ban 2000, a
VIL-ben 1600, a VlII.-ban 1300, a IX.-ben 1000,
a X.-ben 900, a Xl.-ben 800 K, altiszteknél ós
szolgáknál pedig 400 K. A többi állomáshelyeken
az első osztályra nézve megállapított lakpénzek
— Állami a l k a l m a z o t t a k illetményei
90, 80, 70, 60, 50 ós 40 százalékában vannak a
lakpónzek meghatározva. AII—VII. osztályba so-
rozott állomáshelyeket tíz évről tíz évre a minisz-
térium osztja be abba az osztályba, melyben a IX.
fizetési osztályra nézve megállapított lakpénz meg-
felel az illető állomáshelyen a tisztviselői laká-
sokra alkalmas három szobás lakásokért tényleg
fizetett lakbérek átlagának. A tanítók lakpénzei-
nek megállapítására az itt megállapított osztályba-
sorozás nem vonatkozik. A lakpónz általában a
kinevezés napját követő hó első napjától, olyanok
kinevezésénél vagy áthelyezésénél pedig, akik
korábbi állásukban már élveztek lakpénzt, a ki-
nevezés vagy áthelyezés napját követő lakbórne-
gyed első napjától előleges évnegyedes részletek-
ben tétetik folyóvá. Lakpénz helyett némely állami
alkalmazott természetbeni lakást nyer. Ebben az
esetben az állami alkalmazottnak a lakásra azon
naptól kezdve van igénye, melyen a természetbeni
lakás élvezetével egybekötött állását elfoglalta. A
hivatalos működés megszűntétől számított hat
hétig azonban az illető v. hozzátartozói a lakás
élvezetében meghagyatnak. Természetbeni lakás
esetén az állami alkalmazottaknak a mellékhelyi-
ségeken kivül az V. és VI. fiz. osztályban 5 szobás
lakásra, a VII. és VIII. fiz. osztályban 4 szobás, a
IX. fiz. osztályban 3 szobás, a X. és XI. fiz. osz-
tályban pedig 2 szobás lakásra van igényük.
Egyes közigazgatási ágban alkalmazottak egyéb
természetbeni járandóságokat is élveznek. Ilyenek
a fa-, termény-, világítási és só-illetmények, a föld-
járandóságok. Ide tartoznak a szolgák egyenruha-
járandóságai is. Ezeken az ingyenes szolgáltatá-
sokon kívül egyes szolgálati ágakban az állami
alkalmazottaknak az állami üzemekben előállított
nyerstermények és iparcikkek (kőszén, fa, zománc-
edény stb.) mérsékelt (félárú) beszerzése is bizto-
sítva van.
Az Á. kiegészítő részét a pótlékok képezik. Az
állandó jellegű, fizetés természetével bíró személyi
pótlékról, mely a nyugdíj alapját képező összegbe
beszámíttatik, a fizetések közt történt említés.
Külön csoportot képez a nyugdíjba szintén be-
számítható korpótlék, amelyre egyes állami al-
kalmazottak azon a címen tarthatnak igényt,
hogy bizonyos számú szolgálati évet egy és ugyan-
abban az állásban töltöttek (ötödéves ós tízedéves
pótlékok), mint pl. a tanárok. A többi pótlék ideig-
lenes vagy alkalmi jellegű, mely csak bizonyos
helyen vagy bizonyos működés tartamára jár. Ez
utóbbiak közé tartoznak a fizetés természetével
nem bíró személyi és működési pótlékok, a drága-
sági pótlékok ós a lakpénzpótlék.
Hivatalos kiküldetések esetében az állami alkal-
mazottnak igénye van napidíjakra és az útikölt-
ség megtérítésére, annak pedig, aki hivatalból más
állomásra helyeztetik át és fizetésben, illetőleg
nyugdíjba leszámítható illetményben nem nyer, át-
költözködési illetményre van igénye. A napidíjaz
I. fiz. osztályba tartozók részére 40, a II. osztály-
ban 35, a IIL-ban 30, a IV.-ben 25, az V.-ben 21,
a Vl.-ban 16. a VÍI.-ben 13, a Vni.-ban 10, a
IX.-ben 8, a X.-ben 7, a XI. fiz. osztályba tartozók,
valamint a gyakornokok részére 6 K-ban, az al-
tiszteknek és díjnokoknak 4, a szolgáknak pedig
3 K-ban van megállapítva. Ausztriába, Bosznia és
Állami alkalmazottak illetményei — 382
Hercegovinába történt kiküldetés esetén a napi-
díj másfélszerese, külföldön pedig kétszerese jár.
Saját területén belül kiküldetéskor mérsékelt napi-
díj, ha pedig a kiküldetés idegen helyen ideigle-
nes alkalmazással jár, a napidíj 50—75%-át ki-
levő kiküldetési pótlék jár. Vasúton tett utazásnál
útiköltségként az I—VII. fiz. osztályba sorozott
tisztviselőket az I. osztály, a VIH—XI, fiz. osz-
tályba tartozó tisztviselőket a II. osztály, altiszteket
és szolgákat pedig a III. osztály szerinti menetár
illeti meg. Hajóútnál a tisztviselő és a díjnok az
I. oszt., altiszt és szolga a n. oszt. szerinti díjakat
jogosult felszámítani. Három napnál tovább tartó
kiküldetés esetében 50 kg. podgyász dija is jár.
Kocsin tett utazás esetében az I—III. fiz. osztályba
tartozó tisztviselőnek miriaméterenkint 10—12
K, a IV—VH. fiz. osztályban 7—9 K, a V I H - X I .
fiz. osztályban 5—6 K fuvarpénzre van igénye.
A tisztviselő működése kerületén belül tett uta-
záskor mérsékelt fuvarpénz jár. Igénye van to-
vábbá a vasúti vagy hajóállomástól vagy ahhoz
kétfogatú bérkocsi dijára, podgyász vitelbérre és
a netán fizetett vámok megtérítésére.
Az átköltözködési illetményekhez tartoznak a
napidíjak, útiköltségek ós a bútorkárpótlás. Napi-
díj a tisztviselőnek csak saját személyére ós
az utazás tartamára jár, útiköltség azonban úgy
a saját, mint a vele tényleg átköltözködő család-
tagok és cselédség részére is jár. Bútorkárpótlás
fejében a nőtlen tisztviselőnek vagy gyermektelen
özvegynek egy havi, az egy-két családtaggal köl-
tözködőnek három havi fizetésre van igénye. Jár
neki ezenfelül 50—200 kg. málhatúlsúly megtérí-
tése. Gyakornoknak bútorkárpótlás nem jár. Al-
tisztek és szolgák átköltözködés címén legfölebb
100 K erejéig tarthatnak igényt.
A felmerült útiköltségekről és napidíjakról úti-
számlát kell szerkeszteni és azt 14 nap alatt a
kiküldő hatósághoz beterjeszteni, melynek szám-
vevősége érvényesíti. A kiküldött tisztviselőnek
a valószínűleg felmerülendő napidíjak ós útikölt-
ségek 2/a-a erejéig előleg utalványozható, amelyet
az útiszámla összegéből levonnak.
Az A. a hadkötelezettség teljesítése alatt a kö-
vetkező szabályok alatt állnak: A mozgósított áll.
alkalmazott a katonai szolgálat tartama alatt meg-
tartja állását és illetményeit, sőt a katonai szol-
gálat a magasabb fizetési fokozatba jutásra meg-
állapított szolgálati időt sem szakítja meg. Ha a
mozgósított a legénységi állományba tartozik,
megmaradnak az áll. ellátásnál számításba vehető
összes illetményei. Akinek neje ós gyermeke
van és háztartást visz, húzza az összes il-
letményeket is. A katonai illetmény-szabályzat
által nyújtott ellátásra a család azonban nem bír
igénnyel. Ha a mozgósított a katonai havidíjasok
sorába tartozik, húzza az áll. ellátásnál számba-
vehető illetmények J/s -át, ha pedig a katonai havi-
díj évi összege kevesebb a polg. illetménynél,
akkor a jelzett Vs" on főiül a polgári illetményből
a különbözetet is megkapja. Ezenfölül, ha a moz-
gósítottnak neje és gyermeke van és háztartást
visz: a lakpénz és a természetbeni illetmények
élvezetében is megmarad, családja azonban a ka-
tonai illetményszabályzat által nyújtott ellátásra
nem bír igénnyel. Ha ily esetben a katonai havi-
— Állami b e a v a t k o z á s
díj és a polgári illetmény VS"a együttvéve 2400
koronát nem tesz ki, arra a polgári illetményből
a különbözet kifizetendő.
A 3 évi hadseregbeli vagy egyévi önkéntesi,
illetve 4 évi haditengerészeti v. 2 évi honvéd-
ségi tényleges szolgálatra behivottak illetményeik
(tehát egyszersmind pótlékaik, lakpénzük) élveze-
tében a 8 heti kiképeztetési időre meghagyatnak,
a 8 hét letelte után azonban rangjuknak ós hi-
vatali minőségüknek megtartása mellett szám-
felettiekké válnak, állomásuk betölthető és illet-
ményeik beszüntetendők.
A fegyvergyakorlatra bevonultak fizetésüket és
lakpénzüket ezen idő alatt változatlanul meg-
kapják.
Állami anyakönyvek, 1. Anyakönyv.
Állami bányászat, az állam kezelésében levő
bányászat; különösen fontosabb jelentőségű a fém-
bányászat, köszénbányászat és kohászat. A magyar
kincstári bányászat mórlege az 1909. évi előirány-
zat szerint: fómbányászat: bevétel 5"66, kiadás
7'58; fémkohászat: bevétel 9'25, kiadás 9-26;
köszénbányászat bevétel 5'46 millió korona, kiadás
ugyanannyi. Az állami bányászatot kót bánya-
igazgatóság, egy aranybányamüigazgatóság, nyolc
bányakapitányság és a m. kir. állami szénbányák
központi igazgatósága kezeli. Mindezen hatóságok
a pénzügyminisztérium alá tartoznak.
Állami beavatkozás (Protekcionalizmus, State
Interfb'ence), az államhatalomnak többé-kevésbbó
kiterjedt belenyúlása a polgárok életviszonyaiba,
a társadalom életébe. Lehet ez a beavatkozás ab-
szolutisztikus, merő zsarnoki kényszer, amilyen az
abszolút monarchiák idején volt, pl. XIV. Lajos
korában Franciaországban, s lehet a polgárok
hozzájárulásán alapuló, aminőre a modern parla-
mentáris országok nyújtanak példákat. A kényúri,
az egyes egyéneket és osztályokat a legapróíéko-
sabb rendszabályokkal lenyűgöző Á.-sal szemben
a francia forradalom révén a XIX. sz. derekáig az
egyéni szabadság, az individualizmus elvét han-
goztatták a laissez-faire jelszavával. Az állam-
hatalom beavatkozása a társadalom életébe a lehető
legkisebb legyen, ne kormányozzon, ne gyámkod-
jók túlságosan («ne gouvernez pas trop»); az egyéni
érdekek szabad küzdelme, versenye, a társadalmi
erők szabad játéka hozza létre az államban a leg-
szebb harmóniát. Különösen a társadalmi gazda-
ságtan klasszikus iskolája (a francia fiziokraták
után Smith Ádám, az ú. n. manchesterizmus stb.)
karolta föl ezt az elvet, amelynek diadalra jutása
a politikai liberalizmus (1. o.) útján csakugyan
sok elavult korlátot ledöntött (pl. a céhrendszer
maradványait). Azonban az individualizmus, a
szabadjára bocsátott érdekharc ós verseny nem-
sokára éreztetni kezdte hátrányait, a gyengéb-
bek elnyomását, kizsákmányolását, amellyel szem-
ben ismét sürgetni kezdték az állam beavat-
kozását, különösen a gyengébbek érdekében, s az
Á. azért nem látszott már gyűlöletesnek, minthogy
mód nyílott arra, hogy az állampolgárok hozzá-
járulása (népképviseleti törvényhozás, parlamen-
táris felelős kormányok stb.) útján történjók. Kü-
lönösen a szocializmus az (1. o.), amely ilyen
kiterjedt Á.-t sürget, míg ezzel szemben sok mo-
dern társadalomtudós (pl. Spencer, s az anarchis-