Feldolgozás
** 5
Munkalap:
Tisztázzuk a gyerekekkel, mit is jelent az „igaz” és „hamis” szavak tartalma! Mi a helyes
döntések jelentõsége az ember életében? Mivel a döntés mindig személyes kell hogy legyen,
engedjük, hogy a feladatot önállóan végezzék el a gyerekek! Az utolsó elõtti állításnál –
megfelelõ indoklással – mindkét válasz elfogadható (lásd 1Móz 6,19 és 7,2).
Aranymondás / tanulnivaló:
* Nóé és fiai: Sém, Hám és Jáfet.
* Nóé igaz ember volt... Az Istennel járt Nóé. (1Móz 6,9)
Üzenet elmélyítése / beszélgetés:
* Nóé „igaz”-sága:
Beszéljünk arról, hogy Nóé sem volt bûntelen (a bûnbeesés óta bûnben születik minden
ember), hiszen Isten kegyelmére szorult õ is (lásd 6,8). Ám „feddhetetlen” életet élt, vagyis
igyekezett Isten akarata, útmutatása szerint élni: ezt jelenti az, hogy „Istennel járt”.
Mi igazolja a történetben, hogy valóban „Istennel járt” Nóé?
Milyen döntést (döntéseket) kellett meghoznia? (Képzeld el a szárazföldön való bárkaépítés
következményeit!)
* A mi „igaz”-ságunk:
Mi is kegyelmet kaptunk Jézus Krisztus (az egyetlen bûntelen ember, Isten Fia) által, s így
Istennel járhatunk.
Hogyan dönthetünk mi mindennapi életünkben Isten mellett?
Hogyan (és honnan) ismerhetjük meg, mi az „igaz” és „hamis”, mi az Õ akarata?
Ha mégis vétkezünk (ami óhatatlan), mit kell tennünk?
Egyéb ötletek:
* Bárkaépítés:
• Beszélgessünk arról, mi mindenre volt szükség a bárkaépítéshez!
– eszközök: fûrész, balta, vésõ stb.
– anyagok: fa, szurok
– mûveletek: fûrészelés, faragás, ácsolás, összeerõsítés faszeggel vagy csapolással,
vízhatlanná tétel szurokkal stb.
Mit tudunk a bárka méretérõl, beosztásáról? Hogyan férhetett el benne annyi állat?
• A gyerekeket kb. 8 fõs csoportokra osztjuk. Minden csoport egy-egy „család”, akik részt
vesznek a „bárka” építésében. A terem – maga a „bárka”. A gyerekek „családi” kötelékben
munkálkodnak a „bárka” valamelyik részén. Fúrnak, faragnak, fûrészelnek, beverik a faszöget,
és melegítik, öntik a szurkot. Mindez jelzésszerûen, rögtönzött párbeszédekkel. Nem
elõadásszerûen, hanem „családonként” párhuzamosan, egymás mellett.
• Írjanak elbeszélõ fogalmazást a bárkaépítésrõl, mint akik maguk is részt vettek benne! De
megfogalmazhatják az eseményeket tömörebben, hír formájában is. Készítsenek
fogalmazásukhoz illusztrációt!
• Készítsék el a bárka elképzelt modelljét gyurmából, agyagból vagy hosszúkás papírdobozból!
* Az állatok:
• Beszélgessünk arról, hogy milyen állatok mehettek be a bárkába! Miért ment be (legalább)
2–2 minden állatból?
Mutassunk a gyerekeknek képeket hím és nõstény állatokról! Egy-egy jellegzetes állattípusnál
beszéljük meg az alkati különbségeket!
• Formázzanak a gyerekek gyurmából vagy agyagból különbözõ állatpárokat! „Családonként”
dolgozzanak össze, s próbáljanak minél többféle állatfajt megjeleníteni, „bevinni a bárkába”!
A „bárka” lehet egy papírdoboz, vagy egyik emelete egy polc, amire elhelyezhetik állataikat.
• Testnevelés órán természetes, de a hittanóra elõtt vagy után sem árt egy kis mozgás,
különösen, ha a témához kapcsolódik.
Rendezzünk sorversenyt, amiben állatok mozgását kell utánozni! (nyusziugrás, békaugrás,
négykézláb járás, pókjárás, rákjárás stb.) A versenyt nehezíthetjük azzal, hogy az „állatok”
páronként indulnak, s így is kell visszaérniük.