1.

Igaz-hamis állítások
I–H A marketing szükségleteket teremt a piacon.

I – H A marketing vezetési folyamat, amelynek során termékeket hoznak létre, megállapítják azok
árát, megszervezik forgalmazásukat, és meggyőzik a fogyasztót a vásárlás szükségességéről.

I–H A szolgáltatások olyan kézzel fogható termékek, amelyek nem igényelnek raktározást.

I–H A termék az a csatorna, amelyen keresztül előnyökhöz, szolgáltatásokhoz, megoldásokhoz,

élményekhez jutunk.

I–H A B2B piacon vállalati ügyfelek igényeit, míg a B2C piacon fogyasztói igényeket elégítünk ki.

I–H Az igények az alapvető szükségletek konkrét kielégítésére irányulnak.

I–H Referencia személy az, aki a fogyasztó magatartására közvetlen vagy közvetett hatással van.

I–H A multinacionális vállalatok főszerepet vállaltak a globalizációban, hiszen az egész világot a

piacuknak tekintik.

2. Mi a marketingmix?
a) A marketingmix azon marketingeszközök összessége, amelyeket a vállalat a célpiacon céljai
elérésére használ.
b) A marketingmix segítségével lehetőség nyílik a piacszegmentálásra és a célpiac kiválasztásra.
c) Olyan marketing stratégia, amelyben B2B és B2C eszközök egyaránt felhasználásra kerülnek.
d) A marketingmix a megkívánt termék megszerzésének az a változata, amikor viszonzásképpen
felajánlunk érte valamit.

3. Szakkifejezéssel élve, milyen piacon van jelen az eBay, a Jófogás vagy a Vatera?

a) B2C

b) B2B

c) C2C

1. Mit nevezünk piacpotenciálnak?

a) Nem a vásárlói szándékot mutatja, hanem az adott iparágban kialakuló valós helyzetet.
b) Az elvileg lehetséges eladások összessége.
c) A piaci összértékesítés egy vállalatra jutó hányada.
d) Közvetlenül hat a vállalat jövedelmezőségére.

2. Mikor célszerű alkalmazni a termelési koncepciót? (Két helyes válasz)

a) Amikor a termék kereslete meghaladja a kínálatot. A piacon hiány van.

b) Amikor a gyártó arra törekszik, hogy folyamatosan javítsa a termékek minőségét.
c) Amikor a kínálat a piacon meghaladja a keresletet.
d) Amikor magasak a termék költségei, és a gyártó a termelés fokozásával igyekszik csökkenteni a
költségeket, és ezen keresztül az árakat.
e) Amikor az eladó erőteljes reklámozással akarja termékeit értékesíteni.
3. Véleménye szerint hiánygazdasági viszonyok között melyik orientációt célszerű alkalmazni?

a) Termékorientáció
b) Marketingorientáció
c) Termelési orientáció
d) Értékesítési orientáció
e) Társadalomközpontú marketingorientáció

4. Marketing rövidlátás, ha:

a) az új termék piaci bevezetését nem előzi meg piackutatás.

b) az új termék piaci bevezetését nem előzi meg költségelemzés.
c) ha a cégvezetés ragaszkodik egy jónak ítélt termékhez, amit a vevők nem vásárolnak.
d) a vállalat nem különbözteti meg termékét a konkurenciától.

5. Az eladók (gyártók) általában mikor alkalmazzák az értékesítési koncepciót? (Két helyes válasz)

a) Amikor a cég termelési kapacitása kicsi, így nem tudja kielégíteni a termék iránti keresletet.
b) Amikor azt akarják eladni, amit előállítanak.
c) Amikor azt állítanak elő, amit el tudnak adni.
d) Amikor az eladó figyelembe veszi a társadalom általános érdekeit is.
e) Amikor a vállalat termelési kapacitása felülmúlja a piac felvevőképességét.

6. Jellemezze a marketingkoncepciót alkalmazó vezetői (vállalati) mentalitást! (Négy helyes válasz)

a) A vevői igények határozzák meg a vállalati terveket.

b) A vevő örüljön, hogy a fejlesztések eredményeként jobb és olcsóbb terméket kap.
c) Azt gyárt a vállalat, amit el lehet adni.
d) Azt ad el a vállalat, amit képes előállítani.
e) Az innovációpolitika az új piaci lehetőségek kiaknázására koncentrál.
f) A vállalati innováció a technológiára és a költségekre irányul.
g) Az értékesítő személyzet feladata a vevő vásárlásra ösztönzése.
h) Az értékesítési személyzet feladata a vásárló kellő mélységű informálása és segítése a
vásárlásban.

7. Melyik a helyes megfogalmazás?

a) A marketingkoncepció belülről kifele halad, azaz kiindulópontja a gyár, a vállalat meglévő

termékeire összpontosít, és a termékeket erőteljesen értékesíti.
b) Az értékesítési koncepció messzemenően figyelembe veszi a fogyasztók és a társadalom
érdekeit.
c) A marketingkoncepció kívülről befelé halad. A jól meghatározott célpiacból indul ki, a
fogyasztói szükségletekre koncentrál, koordinálja a fogyasztót érintő valamennyi tevékenységet és a
nyereséget a fogyasztói szükségletek kielégítésén keresztül éri el.
d) A marketingkoncepció fő törekvése a termék készpénzzé konvertálása.

8. A társadalom-orientált marketingkoncepció a fogyasztók rövid távú igényei és .......... között

keres egyensúlyt.

a) rövid távú költségei

b) jelenlegi egészsége

c) elégedettsége

d) hosszú távú jóléte

9. Hogyan lehet elkerülni a marketing rövidlátást?

a) több reklámmal

b) a versenytársak stratégiájának megismerésével

c) jobb és jobb termékek fejlesztésével

d) a vevőigények és elvárások figyelembevételével

I–H A primer kutatás minden esetben reprezentatív valamire.

I–H A szekunder adatok bármilyen információs forrásból származhatnak.

I – H A szűrőkérdéseket a kérdőív elején érdemes feltenni, hogy a kutatás szempontjából

inkompetens kitöltőket kiszűrhessük.

I – H A véletlen séta (random walking) a terepmunka egy olyan típusa, mikor a kitöltőket a
kérdezőbiztosok személyesen kérik fel az utcán a kérdőív kitöltésére. Fontos része, hogy
véletlenszerűen szólítsák meg a járókelőket.

I–H Ez egy szelektív zárt kérdés: Fogyaszt-e Ön bort?

I – H A kvalitatív kutatás során mennyiségileg mérhető eredményeket kapunk, amelyek

véletlenszerű mintavétel esetén kivetíthetők a vizsgált alapsokaság egészére.

I – H A marketingkutatás az információk folyamatos, tervezett gyűjtése, értékelése és a konkrét

piaci szituációra vonatkozó legjobb vállalati döntésvariációk kidolgozása.

I–H Az információgyűjtés előtt meg kell határoznunk a problémát és a kutatás tárgyát.

I–H A primer kutatás elősegíti, hogy a megfelelő szekunder forrásokat válasszuk ki a kutatáshoz.

I–H A mystery shopping a megfigyelés egyik formája, amikor a dolgozók a vásárlók

reakcióit alaposan megfigyelik és írásban rögzítik a megfelelő szolgáltatás kialakításának érdekében.

I–H Tanácsos mindig nyitott kérdéseket feltenni, mert azokra inkább válaszolnak a
kitöltők.

I–H Az ok-okozati kérdésekre és a miértekre a kvalitatív kutatás adhat leginkább alapos

választ, hosszabban írják le véleményüket.

I–H A proaktív technika alkalmazásakor a válaszadót nem arra kérik, hogy saját
magatartását írja le, hanem arra, hogy mások magatartását értelmezze.

I–H A nagymintás kérdőíves megkérdezésből kapott eredmények jellemzően leíró

jellegűek, és az adatok statisztikai elemzésre alkalmasak..

1. Maslow-hierarchiája szerint, logikusan milyen sorrendben elégítik ki a fogyasztók a

szükségleteiket (alulról felfelé haladva)?
a) fiziológiai, szeretet, biztonság, önbecsülés, önmegvalósítás

b) fiziológiai, biztonság, szeretet, önmegvalósítás, önbecsülés

c) filozófiai, biztonság, szeretet, önbecsülés, önmegvalósítás

d) fiziológiai, biztonság, szeretet, önbecsülés, önmegvalósítás

2. Milyen vásárlói döntési típusra utal a csekély érzelmi töltet és a márkák között érzékelt kis
különbség?

a) komplex

b) disszonanciát csökkentő

c) változatosságot kereső

d) rutin

3. A fogyasztói piacot azok az egyének és _________________(1) alkotják, akik/amelyek

termékeket és szolgáltatásokat __________________ (2) ___________________ (3).

a) vállalatok – üzleti céllal – cserélnek

b) háztartások – egymással – cserélnek

c) háztartások – személyes fogyasztásra – vásárolnak

d) vállalatok – értékteremtő céllal – átadnak

4. Határozza meg, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!

I–H A disszonancia jelentése összhang hiánya, egyenetlenség, nézeteltérés.

I – H Az észlelés az a folyamat, amely által az emberek kiválasztják, rendezik és értelmezik a

termékeket.

I–H A vásárlói döntés folyamata a probléma felismerésével kezdődik.

I–H A szelektív figyelem az érzékszervek túlterheltsége miatt alakul ki.

I–H A kereskedőválasztásra hatnak a külső ingerek többek között a marketing eszközök által.

I–H Egy átlagos embert a vásárlás során 400-600 inger érhet maximum.

I–H Az illatok és színek erősen befolyásolják a fogyasztói magatartást.

I – H A szelektív torzítás egy olyan hajlam, hogy az információkat oly módon értelmezzük, amely
összhangban áll előzetes elképzeléseinkkel.

I – H Ha a fogyasztók egy márkát – például a Coca-Colát – jobban szeretik, mint egy másik
márkánál, finomabbnak érzékelik a másiknál, még ha korábban a vakteszten rosszabb ízűnek is
mondták.
I–H A piacszegmentálás során a homogén piacot heterogén csoportokra osztjuk.

I–H A piacszegmentálás a marketingorientált vállalatok gyakorlata.

I–H Az életkor ma már kevésbé jó ismérv a piaci szegmentációra, mint korábban.

I–H Maximum 3 megkülönböztetés használható a hatékony pozicionáláshoz.

I–H A differenciálatlan marketing egyik fajtája a teljes piaclefedés.

I–H A Ford T-modellje jól differenciált termék volt.

I–H A differenciált marketing többe kerül a vállalatnak, mint a tömegmarketing.

I–H Értelmetlen a sófogyasztókat szőke-, illetve barnahajúakra osztani.

I–H A pozicionálás nem a termékre, hanem a célszemélyek tudatára irányul.

I–H Minden vállalat a nagy és vonzó szegmenseket választja célpiacának.

I–H A tömegmarketing alkalmazása esetében minimálisra szűkül a vállalat marketing

tevékenysége.

I–H A differenciálatlan célpiaci marketinget folytató vállalatok nem foglalkoznak

számottevően a vevői szegmensek közötti különbségekkel.

2. A fogyasztói piacon leggyakrabban használt szegmentációs gyakorlat a

a) geográfiai (területi)
b) demográfiai
c) pszichográfiai
d) magatartási

3. Mely esetben nem érdemes a piacot szegmentálni? Karikázd be a megfelelő(ke)t!

a) Ha a termék piacán csak egy szegmens létezik.

b) Ha nagy a piac.
c) Ha a piacot nagyfogyasztók uralják.
d) Ha a vevők egyedi termékeket igényelnek.
e) Ha jól meghatározható a fogyasztói szegmensünk nem és életkor alapján.

4. A termékpozicionálás

a) a célpiaci marketing második – és egyben legfontosabb – lépése.

b) feladata a termék abszolút előnyeinek megfogalmazása.
c) bármikor elvégezhető.
d) célja a termék versenytársaihoz való viszonyának meghatározása és tudatosítása.

5. Amikor a vállalat világos pozicionálási stratégiája rendelkezésre áll, akkor

a) lehet piacprognózist készíteni.

b) piackutatást kell készíteni a célcsoporttal.
c) a menedzsment már nem foglalkozik marketingtervezéssel, csak végrehajtással.
d) azt a marketingmixen keresztül lehet hatékonyan bemutatni.
6. Milyen szempontok szerint értékel a vállalat a szegmensek kiválasztásakor?

a) Általános keresleti tényezők

b) Szegmens általános vonzereje

c) Közösségi média eszközök vonzereje

d) Cég céljai

e) Cég erőforrásai

Válassza ki a következő lehetőségek közül a HIBÁS választ/válaszokat!

1. A termék-életciklus...
a) a termék versenyhelyzetét leíró modell.
b) egyes szakaszaiban a profit emelkedik és csökken.
c) alapján megállapítható, hogy minden termék élettartalma korlátozott.
d) növekedési szakaszában a legmagasabb a termék által elérhető profit szintje.

2. A klasszikus termékgörbe szakaszai közé tartozik...

a) bevezetés
b) telítődés
c) érettség
d) kivezetés

3. A termék 5 szintjének az elemei közé sorolható a(z)...

a) látens termék
b) alaptermék
c) elemi haszon
d) potenciális termék

4. Az elvárt minőség...
a) szubjektív teljesítmény színvonal,
b) objektív teljesítmény színvonal, melyet a termék tervezése és gyártása során a szakemberek
létrehoznak
c) az a minőség, amelyet a fogyasztó, felhasználó a terméktől előzetesen elvár.
d) az a minőség, amelyet a fogyasztó, felhasználó a terméktől a használat, fogyasztás során elvár.

5. A márka lehet egy...

a) név
b) kifejezés
c) szín
d) szimbólum

6. A márkaérték összetevői a következők lehetnek...

a) márkaismertség
b) elvárt minőség
c) márkaasszociációk
 d) egyéb márkaérték-összetevők

7. Termelői márkák közé tartozik a

a) egyedi márkanév (Ráma)
b) egyetlen családnév (Philips)
c) versenyző kereskedelmi márkák (DM-Alverede)
d) vállalati és egyedi név együtt (Pick Rákóczi)

8. A marketingkommunikáció eszközcsoportjai közé tartozik a...

a) reklám
b) értékesítésösztönzés
c) PR
d) személyes eladás
e) indirekt marketing

Válassza ki a következő lehetőségek közül a HELYES megoldást!

9. Az ár az a „pénzben” kifejezett érték, amelyet a vevő...

a) a termékért hajlandó fizetni.
b) a termékért képes fizetni.
c) a termékért, illetve a szolgáltatásért hajlandó fizetni.
d) a termékért, illetve a szolgáltatásért hajlandó és képes fizetni.

10. A gyakorlatban jellemzően a(z) ... árazás érvényesül.

a) költségcentrikus
b) vevőorientált
c) igazodó
d) pszichológiai

11. Zérószintű csatornánál NEM jellemző, hogy ... (Több jó válasz is lehet.)
a) a gyártó egyben a felhasználó is
b) a gyártó közvetlenül a fogyasztónak értékesít
c) a gyártó a nagykereskedelem felé továbbítja a termékét, és nem foglalkozik az értékesítéssel
d) saját boltban adják el a termelők az árut
e) kiskereskedelmi társulásokban működhet

12. Az ipari termékek piacán ______ a vevő, rendszerint vállalatok, amelyek földrajzilag _______
helyezkednek el.

a) több – koncentráltabban
b) kevesebb – koncentráltabban
c) több – szórtan
d) kevesebb – szórtan

13. A direkt marketing közvetlen kommunikáció konkrét vagy potenciális fogyasztókkal, amely
történhet... (Több jó válasz is lehet.)
 a) postai úton
b) telefonon
c) személyes eladás alkalmával
d) rendezvényeken
e) televízión keresztül

14. Milyen promóciós eszköz kategóriába tartoznak az arculati elemek?

a) reklám

b) eladásösztönzés

c) PR(propaganda)

d) személyes eladás

15. Melyik a legdrágább és egyben a legrugalmatlanabb kommunikációs mód?

a) reklám

b) eladásösztönzés

c) PR

d) személyes eladás

16. Párosítsa össze az elemeket!

Generikus termék Tej

Licenc márkanevek Disney ruházat
Termelői márkák Magnum
Kereskedelmi márkák Milfina
a) Disney ruházat b) Magnum c) Tej d) Milfina

17. Karikázza be a megfelelő jelzést az állítások előtt aszerint, hogy igaz (I) vagy hamis (H)!

I – H A termékelőnyök olyan kézzelfogható tulajdonságokon keresztül válnak ismertté és

megtapasztalhatóvá, mint a minőség, a márkázás és a csomagolás.
I – H Marketingpolitikára a klasszikus termék-életgörbe bevezetési szakaszában van csak szükség,
hiszen ekkor a fogyasztók még nem ismerik a terméket.
I – H A minőséget három szempontból lehet értékelni: gyártói minőség, elvárt minőség és észlelt
(fogyasztói) minőség.
I – H Az észlelt minőség az a szubjektív teljesítmény-színvonal, melyet a vásárló, felhasználó a
termék vásárlása során tapasztal.
I – H A márka célja, hogy adott eladó vagy eladók termékeit (szolgáltatásait) azonosítsa és
megkülönböztesse a versenytársaktól.
I – H A márkaérték a márka nevéhez és szimbólumaihoz kapcsolódó aktívák és passzívák
összessége, amely a termékek és szolgáltatások által képviselt értéket minden esetben növeli a vállalat
és/vagy a fogyasztók számára.
I–H B2B piacokon a csomagolás marketing szerepe erősebb, mint a kereskedelmi szerepe.
I – H A csomagolást részben a termékmixbe, részben a marketingkommunikációs mixbe
sorolhatjuk.
I – H A vállalatok többsége ritkán vizsgálja felül a korábban kiszámított árakat, így azok sokszor
elszakadnak a piaci kereslettől, így az árpolitika rugalmatlanná válik.
I–H A túlzottan alacsony ár a miatt a fogyasztók gyenge minőségűnek észlelik a terméket.

18. Karikázza be a megfelelő jelzést az állítások előtt aszerint, hogy igaz (I) vagy hamis (H)!

I – H A kereskedő olyan közvetítőcég, amely továbbadja az árut, anélkül, hogy az a tulajdonába

került volna.
I – H A nagykereskedő – mint amilyen a Tesco is – közvetlenül a végső felhasználónak (háztartás,
fogyasztó) értékesít árukat vagy szolgáltatásokat.
I–H Zérószintű csatorna lehet a saját boltban történő értékesítés, vagy a házhoz szállítás.
I–H Rövidebb elosztási csatorna jellemző az ipari termékek és a szolgáltatások esetében.
I – H A marketingkommunikációs mix négy eleme – azaz a 4P – a termék, az ár, az értékesítési
csatorna és a promóció.
I – H ATL (above the line – vonal feletti) kommunikációs eszközök közé tartozik a
vásárlásösztönzés, személyes eladás, PR. ((ATL:TV, RÁDIÓ BTL:promóció, saját felület))

I – H Az üzleti kommunikációban egyre nagyobb hangsúlyt kap a személyes kapcsolat kialakítása a

vevőkkel, miközben a tömegkommunikáció szerepe gyengül.

I – H A toló (push) promóciós stratégiát folytató vállalatok a végső fogyasztókat célozzák meg
kommunikációs tevékenységükkel.