Klinik

F60-F69 A felnőtt személyiség és viselkedés zavarai
2022. szeptember 19., hétfő 12:09
I. F60: Specifikus személyiségi zavarok:

○ Gyakran klinikai zavarokkal párhuzamosan van jelen=komorbid állapot
○ Általában (régebben karakter neurózisnak hívták):
▪ Élmény, viselkedés specifikus, tartós zavara
▪ Jelentősen eltér az adott, kulturálisan elfogadott normáktól
▪ Ezzel nő fel, teljes személyiséget jellemzik a zavarok
▪ Minimum 2 területen megnyilvánuló probléma (folyamatosan jelen van):
 Kogníció
 Affektus
 Interperszonális kapcsolat
 Impulzivitás
○ Főbb jellemzői:
▪ Gyakori zavar
▪ Szerinte vele minden rendben, csak a világ nem érti meg
▪ Nehezen tud kapcsolódni
▪ Terápiája jól kidolgozott, de hosszú terápiáról beszélünk
▪ Gyakran rejtve marad a fő zavar mögött
▪ Gyakori korai halálozás
○ Közös jellemzők:
▪ 18 éves kor előtt lehet tünet, de nem adható ki diagnózis
▪ Személyes határ figyelmen kívül hagyása
▪ Gyakori kapcsolódási problémák
○ Típusai:
▪ A cluster: excentrikus=különc: paranoid, szkizoid, szkizotíp
▪ B cluster: dramatikusok: antiszociális (régen: pszichopátia), borderline,
hisztrionikus, nárcisztikus
▪ C cluster: kényszeres, elkerülő, dependens
○ F60.0: Paranoid személyiségzavar:
▪ Kora felnőttkortól kezdve különböző helyzetekben bizalmatlan, gyanakvó
▪ Úgy érzi, hogy az emberek kihasználják, rosszindulatúak vele
▪ Minimum 4 kritérium teljesülése szükséges (tartósan):
 Alaptalan feltevés, hogy kihasználják
 Indokolatlan kétségei vannak mások lojalitásához
 Ha van partnere, rendszeresen jogtalanul kételkedik hűsége felől
 Alapvető bizalmatlanság mindenki iránt
 Jóindulatú, semleges megnyilvánulásnak is rosszindulatot tulajdonít
 Olyan támadást is érzékel, amit más nem tart nyilvánvalónak
 Tartós neheztelés jellemzi=ha sérelem éri, dédelgeti, nem tud
megbocsátani, folyamatosan felhozza sérelmét
 Érzékeny a kudarcokra
▪ Klinikai kép:
 Szeret vitatkozni, kverullens hajlam
 Kritikus, vádaskodik
 Magát sosem hibáztatja
 Nem tud együttműködni
 Rugalmatlan
 Nem éri el a pszichotikus szintet (ha igen, akkor paranoid zavarról
beszélünk)
Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába – 1. lap

beszélünk)
▪ Etiológia:
 Freud: szülő iránt elfojtott agresszió projekciója (követelő családi
háttér)
 Kezdeti nehézség átlendülése után (bizalom megnyerése) alapvetően
pszichoanalitikus technika hatékony módszer
○ F60.1: Szkizoid személyiségzavar:
▪ Nem pszichotikus
▪ Korai felnőttkortól kezdve különféle helyzetben elkülönül
▪ Nem akar szociális kapcsolatban lenni
▪ Érzelemkifejezés, interperszonális kapcsolat sérül
▪ Minimum 4 terület sérül:
 Nem akar szoros kapcsolatot létesíteni (családdal sem)
 Magányos tevékenységet választ
 Ritka szexuális érdeklődés
 Nem talál örömet tevékenységeiben
 Dicséretre közömbös
 Hideg, elzárkózott, sivár affektus
▪ Szociális fóbiás akar emberek között lenni, de nem mer, szkizoid nem is akar
emberek között lenni
▪ Hobbi, tevékenység: informatika, otthonról dolgozó mérnök, magányos
hobbi, számítógéphez kapcsolódik
▪ Klinikai kép:
 Apatikus
 Anhedonikus
 Fél az elutasítástól
 Maximum egy barátja van
 Néha misztikus jelenség: elidegenedés, deperszonalizáció,
derealizáció, telepatikus képességgel rendelkezőnek gondolja magát
▪ Etiológia:
 Rideg nevelés
 Mesterségesen távol tartja magát szeretetkapcsolataitól
 Nehéz a terápiás kötődés kialakítása=ha sikerül, kiválóan lehet
pszichoanalitikus technikával javulást elérni
○ Szkizotip személyiségzavar (DSM):
▪ Kora felnőttkortól kezdve, számos különféle helyzetben akut diszkomforttal
járó szociális és interperszonális deficit általános mintája, szoros
kapcsolatok fenntartásának csökkent kapacitása, kognitív vagy perceptív
torzítások, viselkedésbeli különbségek
▪ 5 jellemző az alábbiakból:
 Kóros vonatkoztatások
 Viselkedést befolyásoló szokatlan hiedelmek, mágikus gondolkodás,
ami nem egyeztethető össze az adott szubkultúra normáival
 Szokatlan perceptív élmények
 Szokatlan gondolkodás és beszéd
 Gyanakvás, paranoid elképzelések
 Nem megfelelő, beszűkült affektusok
 Szokatlan, excentrikus, sajátságos magatartás, megjelenés
 Közvetlen rokonain kívül nincs bizalmasa
 Túlzott szorongás szociális helyzetekben
○ F60.2: Disszociális személyiségzavar (antiszociális, pszichopata):
▪ Kegyetlen, agresszió, vagyonrongálás, csalás, lopás=súlyos
szabálysértéseket követ el

szabálysértéseket követ el
▪ Nem gyógyítható!!
▪ "Nekem mindent lehet" hozzáállás
▪ 3 jellemzője:
 Nem szeret senkit
 Nem szorong, nincs bűntudata
 Nem tanul a hibáiból
▪ 15 éves kortól megnyilvánuló általános sajátosság mások jogainak
megsértése vagy 3 vagy több jellemző:
 Nem tartja be a törvényt
 Képtelen alkalmazkodni a szociális normákhoz=ismételten olyan
cselekményt követ el, amiért megbüntetik
 Csalásra, hazudozásra hajlamos, személyes előny vagy öröm
érdekében csap be másokat
 Impulzív
 Nem érdeklik a következmények
 Jellemző agresszió
 Saját vagy mások biztonságának semmibe vétele
 Gyakran felelőtlen=folyamatos munkavégzési vagy pénzügyi
kötelezettségek megszegésében nyilvánul meg
 Lelkiismeretfurdalás hiánya
▪ Klinikai kép:
 Agresszíven érvényesíti önmagát
 Manipulál, ellenséges
 Nem lehet vele semmit kezdeni
 Terapeutának is megterhelő
 Nincs empátia, moralitás
▪ Etiológia:
 Genetikai gyökere is lehet
 Súlyos nevelési elv=kegyetlen büntetés
○ F60.3: Érzelmileg labilis személyiségzavar
▪ F60.30: Impulzív személyiségzavar: érzelmi instabilitás, impulzuskontroll
hiánya
▪ F60.31: Borderline személyiségzavar:
 Korai felnőttkortól kezdve énkép, interperszonális kapcsolatok,
indulatszabályzás labilis
 Legalább 5 kritérium teljesülése szükséges:
 Instabil kapcsolatok
 Retteg a vélt/valós elhagyástól, próbálja elkerülni
 Idealizálás és lebecsülés szélsőséges váltakozása jellemzi
személyes kapcsolatait
 Szélsőséges látásmód
 Bizonytalan énkép, önérték=identitászavar
 Gyakori impulzivitás, önveszélyeztető viselkedés legalább 2
területen pl.: fokozott szerhasználat, falcolás=paraszuicid
cselekmény
◊ Vagdosás, intenzív élmény nélküli állapotot tölt fel
fájdalomélménnyel
 Gyakori öncsonkítás
 Különféle hangulati reaktivitás társul hozzá pl.: ha pozitívat kap,
jobb hangulat
 Nem bírja elviselni az egyedüllétet=belső krónikus ürességérzés
miatt

miatt
 Inadekvát harag, annak kontrollálási nehézsége
 Átmeneti, stresszhez kapcsolódóan paranoid elképzelések, néha
súlyos disszociatív tünet
▪ Etiológia:
 Háttérben gyakran kötődési kapcsolati sérülés (gyakran bántalmazás)
 Genetikai faktor
 Agyi abnormalitás
 96%-nál súlyos, visszatérő traumatikus kóreredet (kiemelkedik a
szexuális abúzus)
 10% öngyilkos, gyakran hangoztatja is szándékát
 Minden öngyilkossági jelzést komolyan kell venni
○ F60.4: Hisztrionikus személyiségzavar:
▪ Freud: hisztéria-koncepció
▪ Kora felnőttkortól fokozott érzelmet mutat, túlzott emocionalitás
▪ Súlyos figyelemfelkeltő tendencia
▪ Társaság középpontja
▪ Minimum 5 kritérium teljesülése:
 Kényelmetlenül érzi magát, ha nem ő van a középpontban
 Szexuálisan csábító, provokatív viselkedés jellemzi
 Valójában nem a csábítás a cél, hanem a középpontba
kerülés=szeretetet, figyelmet akar
 Felszínes, gyorsan váltakozó érzelmeket mutat
 Külső megjelenést folyamatosan a figyelem felkeltésére használja
 Túlzóan hangulatkeltő, részletekre nem figyelő beszédstílusa van
 Dramatizál, teátrális, felfokozott érzelmeket fejez ki
 Mások vagy körülmények által könnyen befolyásolható
 Kapcsolatait intimebbnek tekinti, mint amilyenek azok valójában
▪ Klinikai kép:
 Olyanná válik, amilyennek szeretnénk látni
 Felszínes
 Nem tud logikusan gondolkodni
 Külső visszajelzésektől dependens
 Nem tűri a csalódást
 Terápia elején könnyű vele a munka, konfrontáció után nehezebbé
válik
○ F60.5: Kényszeres (anancasticus, obszesszív-kompulzív) személyiségzavar:
▪ Kora felnőttkortól kezdve számos helyzetben nagyfokú rendszeretetben,
perfekcionizmusban, rugalmasság, nyíltság, hatékonyság kárára vezető
mentális és interperszonális kontrollban megnyilvánuló általános
sajátosság
▪ Szigorú környezetével és önmagával
▪ Anális fázisbeli fixáció
▪ Gyakran használ stimuláló pszichoaktív szereket
▪ 4 vagy több kritérium teljesülése szükséges:
 A tevékenységek lényegét elvesztően kötődik a részletekhez,
szabályokhoz, listákhoz, rendhez stb.
 A feladat befejezését akadályozó mértékben perfekcionista=képtelen
befejezni
 Szélsőségesen odaadó a munka és produktivitás iránt, kirekesztve a
szabadidős elfoglaltságokat és baráti kapcsolatokat
 Iszonyatos munka-és teherbírás
 Gyakran infarktus=megelőzése érdekében fontos az elengedés,

 Gyakran infarktus=megelőzése érdekében fontos az elengedés,
relaxáció
 Aggályoskodó, lelkiismeretes és rugalmatlan elvi, erkölcsi
kérdésekben=erős szuperego
 Képtelen kidobni a tönkrement, értéktelen tárgyakat="majd jó lesz
valamire"
 Minden csak akkor jó, ha ő csinálja=kelletlenül bíz meg feladattal
másokat
 Maga és mások felé is fukar
 Merev és makacs
▪ Fontos: társadalom jutalmazza őket a teherbírásuk miatt=nagyon jó
munkabírásúak
○ F60.6: Szorongó (elkerülő, averzív) személyiségzavar:
▪ Komorbid: fóbiás zavaroknál jelennek meg=szorong és elkerül
▪ Nagyfokú kritikára való érzékenység=túl szenzitíven reagál, nem bírja az
elutasítást
▪ Kerüli az olyan kapcsolatokat, munkákat, ahol nagyon sok visszajelzést
kaphat
▪ Csak úgy tud kapcsolatokat kialakítani, ha biztos a pozitív
visszajelzésben=elfogadják
 Sóvárgás a szeretet után
 Csökkentértékűség: Én nem vagyok elég jó <-> paranoid: mások
ellenségesek
▪ Intim kapcsolatban zárkózott=fél a megszégyenüléstől
 Sokkal zárkózottabb, mint az introvertált
▪ Hosszú ideig rágódik
▪ Folyamatos gátoltság érzés, meg nem felelés, alárendeltnek látja magát
▪ Minden új dolgot elkerül=kockázatcsökkentés
▪ Beszűkült élettér, de imád terápiára járni=biztonság, odafigyelnek
rá=kötődés nagyon hamar kialakul
 Leválás a legnehezebb náluk=szorong, szomorú már az első
alkalomtól készíteni kell a leválásra
▪ Önállóvá kell válnia
▪ Hisztriónikussal ellentétben ő nem manipulál
○ F60.7: Dependens személyiségzavar:
▪ Kora felnőttkortól kezdődően különféle helyzetben általános és túlzott
igény arra, hogy gondját viseljék, ami:
 Önmagát alárendelő, kapaszkodó magatartáshoz,
 Szeparációtól való félelemhez vezet
▪ Gondoskodjanak róla
▪ Mindig legyen mellette valaki, soha ne legyen egyedül
▪ Főleg nőkre jellemző
▪ Reménytelenség
▪ Inkompetencia
▪ Függőség más személyektől
▪ 5 kritérium teljesülte szükséges:
 Mások tanácsa és biztatása nélkül nehézségei vannak a mindennapi
döntéshozatalban=nem hajlandó egyedül dönteni semmiről
 Másokra van szüksége ahhoz, hogy felelősséget vállaljon az élet
többi területén
 Nehezen fejezi ki másokkal szemben a véleményét, mert fél, hogy
támogatásukat veszti
Képtelen bármit önállóan kezdeményezni vagy egyedül elvégezni

 Képtelen bármit önállóan kezdeményezni vagy egyedül elvégezni
 Mások támogatásának túlzott mértékű megnyerése érdekében odáig
jut, hogy önként ajánlkozik számára kellemetlen feladatok
elvégzésére=aszertivitás hiánya, nem mer nemet mondani,
ellentmondani
 Kényelmetlenül vagy gyámoltalanul érzi magát egyedül=fél attól, hogy
nem tudja magát megvédeni
 Ha egy szoros kapcsolata megszakad, sürgősen új kapcsolatot kell
keresnie, hogy a védelem és támogatás forrása meg ne szakadjon pl.:
kapcsolatfüggő, párkapcsolatba menekül, nem mer szingli lenni
 Irreálisan foglalkoztatja az egyedülléttől való félelem=fél a támogatás
elvesztésétől
▪ Etiológia:
 Pszichodinamikus modell: személyiségzavarokat a kora gyerekkor
fejlődési konfliktusaira vezeti vissza
 Eredeti terminológiában a karakterneurózis diagnózist
használnánk
 Egyes személyiségzavaroknak jellegzetes elhárító
mechanizmusai vannak
▪ Kormorbiditás: agorafóbia, szociális fóbia, OCD
○ F60.8: Egyéb specifikus (meghatározott) személyiségzavar: nárcisztikus
személyiségzavar:
▪ Laikus diskurzusokban legtöbbet ez fordul elő
▪ Kora felnőttkortól sokféle helyzetben nagyzásban, csodálat igénylésében
és az empátia hiányában megnyilvánuló sajátosság
▪ Határtalan siker, szépség, tudás
▪ Ő különleges, csak az értheti meg, aki olyan különleges, mint ő=ilyen
terapeutát keres
▪ Sok értelmezési dimenzió
▪ Vastagbőrű kategória van benne a diagnosztikus rendszerben, a többieket
nem lehet egyszerűen diagnosztizálni
▪ Típusai:
 Grandiózus:
 Elvárja, hogy csodálják, mindig kivételezzenek vele
 Kapcsolataiban gyakran önző, kihasznál másokat
 Mély irigység azokkal szemben, akiknek megvan az, amit
szeretne
 Szerinte mások irigyek rá=nagyképű
 Sérülékeny:
 Nem nagyképű, szerény
 Gátolt
 Várja, hogy megdicsérjék
 Gyakran depressziós=dicsérettől egyből jobban lesz=nem
szokásos depresszió (claster szorongóknál központi elem a
szorongás)
▪ Az alábbiakból 5 vagy több kritérium teljesülte:
 Saját fontosságáról nagyzoló érzése van
 Azt hiszi, hogy különleges teremtmény, akit csak a hozzá hasonló
emberek érthetnek meg
 Túlzó mértékű csodálatot vár el
 Interperszonálisan önző, kapcsolataiban másokat kihasznál
 Empátiája hiányzik
Sokszor és mélyen érez irigységet, vagy azt hiszi, hogy mások

 Sokszor és mélyen érez irigységet, vagy azt hiszi, hogy mások
irigykednek rá
 Gőgös, fennhéjázó magatartás
○ F60.9: K.m.n. személyiségzavar
II. F61: Kevert és egyéb személyiségzavarok

III. F62: Nem agyi károsodás vagy betegség okozta tartós személyiségváltozás:
○ F62.0: Személyiség tartós változása katasztrófa átélése után
○ F62.1: Személyiség tartós változása pszichiátriai megbetegedés után
○ F62.8: Egyéb tartós személyiségváltozás
○ F62.9: K.m.n. tartós személyiségváltozás
IV. F63: Kóros szokások és impulzuskontroll zavarok:

○ Nem képes ellenállni késztetéseinek, ösztöneinek, olyan dolgokban, amik
ártalmasak magára vagy másokra nézve
○ Tudatosan nem tudja gátolni késztetéseit
○ Nem tervezi meg cselekedeteit
○ Cselekvés előtt növekvő feszültség, cselekvés után örömet, kielégülést,
felszabadulást él meg+ megbánás jelentkezik
○ Besorolható addiktív vagy kényszerbetegség spektrumába
○ Intermittáló (ismétlődő) explozív zavar (DSM-IV):
▪ Visszatérő agresszív impulzus, rohamszerű
▪ Gyorsan, spontán megszűnik
▪ Súlyos tettlegesség, destrukció
▪ Nincs generalizált agresszivitás az epizódok között
▪ Megbánja tetteit, szégyelli viselkedését az eseményt követően
○ F63.0: Kóros játékszenvedély:
▪ Perzisztens, ismétlődő, maladaptív szerencsejátékos viselkedés
▪ Sikertelen kísérlet, hogy abbahagyja=nincs kiút
▪ Személyes kapcsolat és munka deteriorizációja
▪ Egyre nagyobb összeget rak fel=izgalmat lel benne, percepciója téves
 "mindjárt nyerni fogok"=nincs különbség a "majdnem nyertem" és a
"veszítettem" között
▪ Erőteljes addiktív viselkedés
▪ Általában öngyilkossággal végződik
▪ Diagnózis:
 Szerencsejátékkal intenzíven foglalkozik
 Nagyobb összeg=elveszti a kontrollt
 Ha nem játszik, irritábilis
 Titkolja a bevonódás mértékét
 Hazudozással szerez pénzt
 Gyakori az antiszocialitás, kriminalitás
▪ Prognózis:
 Általában férfiaknál gyakoribb
 1.nyerési fázis (nagy pénz)
 2.progresszív vesztési fázis (élete a játék köré szerveződik)
 3.kétségbeesési fázis (nagy tartozás, kétes ügy)
○ F63.1: Pirománia:
▪ Szándékos és céltudatos tűzgyújtás több mint egy alkalommal
▪ Cselekvés előtti feszültség
▪ Előkészületet tesz a tűzgyújtásra
▪ Csodálat, érdeklődés, kíváncsiság tűzzel, tűzgyújtással kapcsolatban
▪ Nem megy el a helyszínről

▪ Nem megy el a helyszínről
▪ Diagnózis:
 Nincs megbánás, közönyös
 Jellemzően kielégül tűzgyújtás közben
 Valami rá jellemző jelet hagy=nárcisztikus kielégülés
 Addiktív spektrum
○ F63.2: Kleptománia:
▪ Értéktelen, szükségtelen dolgok ellopása
 Általában meg is vehetné, nem az motiválja, hogy drága tárgyakról
van szó
▪ Lebukás izgalma
▪ Lopás előtt nő a feszültség, utána kielégülést él meg
▪ Nincs bűntudat
▪ Nem számol a következményekkel
▪ Nagy gyakorisággal jelenik meg, bolti lopások 5%-a
▪ Büntetőjogi kategória
○ F63.3: Trichotillománia:
▪ Haj kitépése egyfajta önsértési célból, jelentős haj vagy szőrzetvesztés
▪ Kényszerspektrum
▪ Feszültség, majd kielégülés, megkönnyebbülés
▪ Gyakran el is fogyasztja (szőr műtéti úton távolítható el)
▪ Epidemiológia:
 Nőknél gyakoribb
 Érintetteknél 5-19%-ban családi előfordulás
 Gyakran társul OCD-vel, borderline vagy depresszív zavarral
▪ Diagnózis:
 Nagy területen pl.: hajas fejbőrön látványos hajvesztés
 Lehet szemöldök, szempilla, szakáll, ritkán törzs, hónalj
 Megpróbálja takargatni
○ F63.8: Egyéb szokás és impulzuskontroll zavarok
○ F63.9: K.m.n. szokás-és impulzuskontroll zavarok
▪ Kényszeres szexuális viselkedés
▪ Kényszeres öncsonkítás
▪ Kényszeres vásárlás (szükségtelen, anyagi helyzete nem engedheti meg)
▪ Videójáték szenvedély (megvonás hatására nyűgös, irritábilis)
 Inkább addikció, sokakat érint
V. F64: A nemi identitás zavarai:

○ Anatómiai szexuális jelleg és nemi hovatartozás érzés közötti inkongruencia
○ Etiológia:
▪ Nem tisztázott
▪ Bizonyos alkati tényezők
▪ Szociális hatások
○ Terápia:
▪ Specifikus "kigyógyító" terápia nem létezik=öngyilkossággal reagálhat rá
▪ Cél: másodlagosan kialakuló zavarok kezelése pl.: szociális fóbia,
depresszív kórállapot; pszichoterápiás támogatás biztosítása
○ F64.0: Transzszexualizmus:
▪ Saját anatómiai nemét kényelmetlennek, nem megfelelőnek érzi
▪ Nemi szervétől szeretne megszabadulni, másik nemhez pedig
hasonlatossá válni=hormonkezelés, sebészeti beavatkozás
 Hátterében nincs mentális zavar
EU törvény szerint az eshet át sebészeti beavatkozáson, aki:

 EU törvény szerint az eshet át sebészeti beavatkozáson, aki:
 18 év feletti, szakvéleménnyel alátámasztott
 Megkezdés előtt kötelező pszichoterápián részt venni
○ F64.1: Kettős szerepű transzvesztitizmus:
▪ Ellenkező nem ruháit viseli, de nem akar az ellenkező nem tagjává válni
▪ Nem parafília=ruhahordáshoz nem társul izgalmi állapot
▪ Főként férfiakra jellemző
○ F64.2: Gyermekkori nemi identitászavar:
▪ Jóval pubertás előtt (általában óvodás korban jelenik meg)
▪ Állandó distressz saját anatómiai neme miatt
▪ Ellenkező nemhez való tartozás szüntelen vágya=ellenkező nem ruháinak
viselése, tevékenységeivel való foglalkozás, ellenkező nemű barátok
preferálása
▪ Diagnózishoz folyamatos, kifejezett distressz szükséges, némi "lányos" vagy
"fiús" viselkedés nem elegendő
○ F64.8: Nemi identitás egyéb zavarai
○ F64.9: K.m.n. nemi identitászavar
VI. F65: A szexuális preferencia rendellenességei:

○ Parafília:
▪ Nemi aberráció, perverzió
▪ Szexuális izgalom és/vagy orgazmus kizárólag szokatlanul bizarr képzet,
cselekmény révén=ennek hiányában elmarad az orgazmus
▪ Több mint 50%-ban 18 éves kor előtt kezdődik
▪ Gyakori, hogy egyszerre több parafíliás viselkedés jellemzi
▪ Jellegzetesen férfiaknál fordul elő
▪ Társadalmi rétegtől, kultúrától független
▪ 15-25 éves korban éri el gyakorisági csúcspontját, tünetek később
ritkulhatnak
○ Etiológia:
▪ Nem tisztázott
▪ Oki szerepet tulajdonít pszichoszexuális fejlődés zavarának
○ Terápia: kevés adatunk van!
▪ Büntetőjogi kategória esetén nincs jelentés
▪ Megtalálja a közeget, ahol a betegségigénye kielégíthető (terápia helyett)
○ F65.0: Fetisizmus:
▪ Freud: 3 értekezés a szexualitásról
▪ Élettelen tárgy (általában ruhadarab) használata szexuális vágy
felkeltésére, szexuális örömszerzésre, aminek hiányában izgalom és
orgazmus nem alakul ki
▪ Enyhébb formában hagyományos módon elérhető izgalomfokozás
▪ Minimum 6 hónapos fennállás
○ F65.1: Fetisisztikus transzvesztitizmus:
▪ Ellenkező nem ruháit viseli, csak ez okoz orgazmust=ezután késztetést
érez a ruha levételére
○ F65.2: Exhibicionizmus:
▪ Állandó, ismétlődő késztetés, hogy nemiszervét idegeneknek (általában
gyanútlan emberek) exponálja
▪ Orgazmust ijesztgetéssel ér el
▪ Maszturbáció általi ejakulációval ér véget
○ F65.3: Voyeurismus=kukkolás:
▪ Gyanútlan, meztelen, vetkőző személy meglesése=szexuális izgalomhoz

▪ Gyanútlan, meztelen, vetkőző személy meglesése=szexuális izgalomhoz
vezet, maszturbációval ér véget
▪ Büntetőjogi eset
○ F65.4: Pedophilia:
▪ Serdületlen gyerek iránti (13 év előtt) szexuális érdeklődés
▪ Enyhébb: képnézegetés, simogatás
▪ Súlyosabb: erőszakos szexuális cselekedet
▪ Kritérium: elkövető legalább 16 éves, legalább 5 évvel idősebb áldozatánál
○ F65.5: Szadomazochizmus:
▪ Olyan szexuális aktivitás kedvelése, amely pszichés vagy fizikai fájdalom
okozásával, annak elviselésével, megaláztatással, megkötözéssel jár=csak
így ér el orgazmust
▪ Gyakori a kevert forma
○ F65.6: Szexuális preferencia multiplex zavara
○ F65.8: Szexuális preferencia egyéb zavarai:
▪ Frotteuerizmus: zsúfolt helyen gyanútlan idegenhez dörzsöli a
nemiszervét=büntetőjogi kategória
▪ Zoofília: állattal létesített szexuális viszony
 Mivel az állatnak nincs beleegyezése a szexuális
viszonyba=büntetőjogi kategória
▪ Obszcén telefonhívás
▪ Oxigénhiány általi izgalom
○ F65.9: Szexuális preferencia k.m.n. zavara:
▪ Necrophilia: kegyeleti törvénysértés
▪ Coprophilia: széklettel, vizelettel kapcsolatos
VII. F66: A szexuális fejlődéshez és orientációhoz társuló pszichológiai és viselkedési

zavarok:
○ F66.0: Szexuális érés zavara: szenved a bizonytalanságtól, hogy melyik nemhez
tartozik, milyen az orientációja=depresszió, szorongás felléphet, ennek kezelése
elsődleges
○ F66.1: Ego-dystoniás szexuális (=énidegen) orientáció: nemi identitás-és
szexuális orientáció nem kérdés, de valamilyen oknál fogva meg szeretné
változtatni azt
VIII. F68: Felnőtt személyiség és viselkedés egyéb zavarai:

○ F68.0: Aggravatio (fizikai tünetek előidéze pszichés okból)
○ F68.1: Facticiosus zavar (pszichés vagy testi tünetek vagy rokkantság szándékos
produkciója, vagy erről való meggyőződés)
○ F68.8: A felnőtt személyiség és viselkedés egyéb meghatározott zavara
IX. F69: A felnőtt személyiség és viselkedés k.m.n. zavara

F50-F59 Viselkedészavar szindrómák, fiziológiai zavarokkal
és fizikai tényezőkkel társulva
I. F50: Evési zavarok (táplálkozási zavarok):

○ Jellegzetesen fiatal lányok betegsége
○ Felső-középső társadalmi osztályok betegsége
○ Fokozott kockázati csoport: diákok, karcsúság következményének kitett
csoportok pl.: modellek; diabetes mellitusban szenvedők, férfiak közül a
homoszexuálisok
○ Komorbiditás: depresszió, magas a kényszerbetegség, szociális fóbia,
alkoholizmus, drogfogyasztás élettartam prevalenciája, tizenéves korban
megfigyelhető dohányzás (anorexia esetén)
○ Anorexiásnál nincs menstruáció=nőiességéről való lemondás
○ Etiológia:
▪ Pszichoanalitikus elméletek: orális regresszió
 Bulimiás tünetek az orál-szadisztikus fázis jegyének felelhetnek meg
 Patológiás anya-gyerek kapcsolatra a csecsemőkori etetésben
felfedhető eltérések is utalhatnak
▪ Kognitív-behaviorista modellek: testképzavar jelentősége a
legfontosabb=más embert reálisan értékel, magát nem (kognitív deficit)
▪ Családdinamikai modell: serdülőkorban jelenik meg, gyerek tünete tartja
fenn a dinamikát
 Evés megtagadása gyakran a családon belüli dac megnyilvánulása
lehet=vita ezzel állítható le
 Elmosódott határok a családon belül
○ F50.0: Anorexia nervosa:
▪ 12-18 éves korban kezdődik
▪ 3.leggyakoribb betegség az obezitás, asthma brochiale után
▪ Akaratlagos súlyvesztés
▪ Páciens kezdi el, tartja fenn
▪ Kórkezdet korábbra tolódik
▪ 17,5 alatti BMI
▪ Testsúly 15%-kal kevesebb az ideálisnál
▪ Menstruáció nem alakul ki, vagy nem marad fenn a zsírszövet hiányában
▪ Önindukált fogyás=mindent megtesz annak érdekében, hogy súlyt
veszítsen pl.: önhánytatás, intenzív edzés, vízhajtó, hashajtó,
étvágycsökkentő, zsíros ételek elkerülése
▪ Testséma zavara=meghatározott pszichopatológiai képet mutat
▪ Zsírfóbia=retteg a kövérségtől, nem megfelelő testarányoktól
▪ Nem tud mással foglalkozni
▪ Különféle anyagcserezavar/endokrin eltérés észlelhető pl.: hypothalamikus-
hypophysis-gonádok tengelyén, ami amenorrhoea formájában is
jelentkezhet
○ F50.2: Bulimia nervosa:
▪ 17-25 éves korban kezdődik
▪ 2-3-szor gyakoribb, mint az anorexia
▪ Testsúly viszonylag normál
▪ Páciensek 20-30%-nál előfordul szuicid kísérlet

▪ Páciensek 20-30%-nál előfordul szuicid kísérlet
▪ Zsíros étel preferenciája
▪ Állandóan az evéssel foglalkozik, falási roham, zabálási
periódusok=hatalmas mennyiségű étel elfogyasztása rövid idő alatt
 Disszociatív amnéziával társul
▪ Ételek hizlaló hatását próbálja elkerülni: hashajtó, vízhajtó, böjtöt tart,
étvágycsökkentő gyógyszerek
▪ Testsúlykontrollálással való folyamatos foglalatosság
▪ Önhánytatás (nem kötelező tünet)
▪ Anorexia nervosa átmehet bulimia nervosába
 AN eleinte javulni látszik, visszatér a menstruáció, gyarapodik a
páciens súlya=később egyre stabilabbá válik a túlevésekkel és
hánytatással járó káros viselkedésminta
 Ismételt hánytatás=ionháztartás zavara, testi szövődmények, később
súlyos fogyás alakulhat ki
▪ Pszichopatológiából kiemelendő:
 Rettegés az elhízástól
 Páciens maga számára pontosan meghatározza testsúlyának a határát
▪ Gyakori szívritmus elégtelenség, alkalmi konvulzió, izomgyengeség, később
súlyos fogyás
▪ Kézen Russel-tünet+teljes fogzománc sérül
▪ DSM-IV szerint: falási roham lehet:
 Purgáló: rendszeres önhánytatás
 Nem purgáló: rendszeresen kompenzáló viselkedést használ pl.:
koplal, önsanyargat
II. F51: Nem organikus alvási zavarok:

○ Sok embert érint, sok gondot okoz
○ 2 csoport:
▪ Insomnia, hypersomnia
▪ Paraszomnia: somnabulismus, pavor nocturnus, incubus
 Nincs hiány, nincs többlet, hanem az alvási jelenség furcsasága
jelentkezik
○ F51.0: Nem organikus insomnia:
▪ Alvás nehezített, vagy éjszakai alvás felületes, gyakori ébredésekkel
megszakított, ébredés túl korai, alvás nem elég pihentető
▪ Lehet önálló kórkép, amikor nem jelentkezik más, csak az alvászavar
▪ Prevalenciája 15-30%
▪ Lehet:
 Elalvási zavar
 Átalvási zavar (fel-fel ébred, fáradtan kel)
 Felébresztési zavar (korán kel)
▪ Rémálom, paraszomnia megjelenhet fóbiánál, pánikzavarnál, PTSD-nél
▪ Insomnia megjelenési valószínűsége életkorral nő
 40 éves kor körül, főként nőknél gyakoribb
○ F51.1: Nem organikus hyspersomnia=túlalvás:
▪ Nappali álmosság
▪ Alvásroham, roham formájában el-elalszik
▪ Ébredéskor hosszú átmenet van a teljes éberségig
▪ Minimum 1 hónap fennállás
▪ Hipnogóg állapot
▪ Lehet pl.: narcolepszia (amikor átmenet nélkül elalszik)
F51.2: Az alvás-ébrenlét (cirkadián) ciklusának nem organikus zavara:

○ F51.2: Az alvás-ébrenlét (cirkadián) ciklusának nem organikus zavara:
▪ Alvás-ébrenlét ciklus zavart szenved
▪ Környezet által elfogadható ritmus között szinkronhiány van
▪ Vezethet insomniához, hypersomniához
▪ Okozhatja organikus zavar=azonnali neurológiai vizsgálat szüksége
▪ Pl.: jet-lag, shift working=egyes kórkép esetén nem támogatott pl.:
skizofrénia, depresszió
○ F51.3: Somnabulismus (alvajárás):
▪ 4-8 éves kor között gyakori (főképp fiúknál)
▪ Módosult tudatállapot, alvás-ébrenlét kombinálódott
▪ Felkel ágyából és járkál (alvási periódus első harmada)
▪ Néha válaszol=tudatos-tudattalan határa elmosódik
▪ Válaszkészséget és motoros ügyességet mutat
▪ Intervenció nélkül visszatérhet ágyába
▪ Ébredés után nem emlékszik
○ F51.4: Pavor nocturnus (alvási rémület zavara):
▪ Mély alvásból hirtelen felriadó ébredés (üvölt, sikít, ordít)
▪ Vegetatív tünetek kísérik
▪ Álmában csak felül, ritkábban ki is kel az ágyból
▪ Általában dezorientált külső ingerekre, nem reagál rájuk
▪ Nem ébreszthető=epizódot amnézia követi
▪ Gyermekkorban a gyakoribb, főleg férfiakra lehet még jellemző
▪ Alvási periódus első harmadában jelentkezik (éjfél előtt)
▪ Hamar elmúlik
○ F51.5: Incubus ("lidércnyomás"):
▪ Álmodás szorongásteli, rémálom megjelenése
▪ Részletesen, mozaikszerűen mindenre emlékszik
▪ Pl.: menekülünk és nem visz a lábunk, megszégyenülünk, veszélybe kerülünk
▪ Gyakran ismétlődnek
▪ Alvási periódus második felében jelentkezik
▪ 3-7 éves kor körül jellemző, életkor előrehaladtával csökken=realitás
megjelenik, világ lehet ijesztő hely
III. F52: Nem szervi rendellenesség vagy betegség okozta szexuális diszfunkció:
○ Pszichoszexuális zavar alcsoportja:
▪ Nemi identitás zavarai
▪ Szexuális preferencia rendellenesség (parafília)
▪ Pszichoszexuális diszfunkció
▪ Szexuális fejlődéshez az orientációhoz társuló pszichológiai és viselkedési
rendellenességek (BNO kategória)
○ Szexuális reakció valamilyen fázisa (vágy, izgalom, orgazmus, relaxáció)
elégtelen, kóros működésű
▪ Izgalmi fázisnál vágyfenntartás zavara
▪ Ernyedési fázisnál aktus közbeni, vagy utáni fájdalom szindróma
○ Szexuális aktivitás görbe

○ Lehet:
▪ Elsődleges (mindig is jelen volt)
▪ Másodlagos (normális funkcionálást követően)
▪ Szubjektív: vágy, illetve öröm zavara, élményháttér zavarok
▪ Objektív: "teljesítményzavar" pl.: merevedési zavar
▪ Teljes
▪ Részleges
○ Általános, szituáció-, illetve partnerfüggő is lehet
○ Epidemiológia:
▪ Leggyakoribb:
 Nőknél csökkent szexuális vágy (20%), kielégületlenség (20-30%)
 Férfiaknál potenciazavarok révén összefoglalt erekciós (10-20%), és
ejakulációs (35%) zavarok
○ Etiológia: oki szerepet különböző pszichés tényezők játsszák pl.: hiányos szexuális
edukáció, teljesítményszorongás, mélyebb intrapszichés okok
○ Terápia: pszichoterápiák szerepe kiemelt
▪ Dinamikusan orientált rövid terápiák, elsősorban az élményháttér zavara
esetén
○ F52.0: A szexuális vágy hiánya vagy elvesztése:
▪ Izgalmi fázis elégtelensége
▪ Nincs szexuális aktivitás, arra való vágy, erotikus álom, fantázia deficitje,
ami nem másodlagosan alakul ki más szexuális nehézségek következtében
mint pl.: merevedési zavar után
○ F52.1: Szexuális averzió:
▪ Tartós, ismétlődő averzió, elkerülő magatartás a szexuális partnerrel
történő minden vagy majdnem minden genitális érintkezéstől
▪ Undorról számol be
○ F52.11: Szexuális élvezet hiánya:
▪ Kapcsolat nem örömteli=szexuális anhedonia
▪ Mély pszichodinamikai összefüggés
○ F52.2: A nemi szervek válaszképességének csökkenése:
▪ Pl.: platófázis elégtelensége kapcsán pszichogén impotencia, merevedési
zavar, nők esetében pedig a lubrikáció teljes, vagy részleges hiánya
○ F52.3: Orgazmuszavar:
▪ Női: orgazmus tartós vagy ismétlődően előforduló késése vagy elmaradása
megtartott szexuális excitációt követően
 Oka: pl.: teherbeeséstől való félelem, gyógyszerszedés, rossz
partnerkapcsolat
▪ Férfi: normális izgalmi/platófázis után az orgazmus tartós vagy ismétlődő
késése, elmaradása megtartott szexuális excitációt követően
○ F52.4: Ejaculatio praecox (korai ejakuláció): orgazmus minimális stimulációra, a
személy akarata ellenére, még a penetráció előtt, közben vagy közvetlen utána

személy akarata ellenére, még a penetráció előtt, közben vagy közvetlen utána
▪ Akadályozza, hogy mindkét partner számára élvezhető legyen a szexuális
együttlét
○ F52.5: Nem organikus vaginizmus: vagina külső harmadának akaratlan
izomkontrakciója, coitust ismételten, tartósan lehetetlenné teszi
○ F52.6: Nem organikus dyspareunia (genitális fájdalmak): ismételt vagy tartós
genitális fájdalom coitus során akár nőben, akár férfiban, szomatikus okot
(gyulladás, sérülés, tumor)+primer nem organikus szexuális diszfunkciót minden
esetben ki kell zárni
○ F52.7: Túlzott (excessiv) szexuális vágy: szubjektív zavarnak tekinthető
▪ Nymphomania
▪ Satyriasis
○ F52.8: Egyéb szexuális diszfunkció (nem organikus elváltozás okozta)
○ F52.9: K.m.n. szexuális diszfunkció (nem organikus elváltozás okozta)
IV. F53: Gyermekágyhoz társuló, m.n.o. mentális és viselkedészavarok:

○ F53.0: Puerperiumhoz társuló enyhe mentális és viselkedészavar
○ F53.1: Puerperiumhoz társuló súlyos mentális és viselkedészavar
○ F53.8: Egyéb, máshol nem osztályozott, puerperiummal társuló mentális és
magatartászavar
○ F53.9: K.m.n. puerperiummal társuló mentális zavar
V. F54: Máshova osztályozott rendellenességhez vagy betegséghez társuló pszichológiai
tényezők és viselkedésformák:
VI. F55: Dependenciát nem okozó anyagok abúzusa:
VII. F59: Fiziológiai zavarokkal és fizikai faktorokkal társuló k.m.n. magatartási
szindrómák:
○ Pszichogén fiziológiai funkciók

F40-F48 Neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform
zavarok
I. Szorongásos zavarok:
○ Neurózisok
○ Félelemnek van tárgya, szorongásnak nincs!
▪ Nincs tárgy=nehezebb reagálni rá, nehezebb elkerülni
 Tárgyat keres, amihez kötődhet=elkerülő magatartás!
▪ Más a struktúrát képző eleme a szorongásnak
 Pl.: fóbiás zavar (akrofóbia) esetén a tér bizonyos jellemzője a
struktúraképző elem
 DE! generalizált szorongásnál nincs struktúraképző elem=szabadon
lebegő félelem
 Pl.: pánikzavarnál a szorongás kialakító elem az idő!
 Maga a pánikroham
 Anticipációs szorongás=2 roham közötti elővételezett szorongás
II. F40: Fóbiás szorongás zavarok:

○ Olyan tárgytól fél, ami alapvetően nem veszélyes=elkerüli az ilyen helyzeteket
▪ Pl.: galambot nehezen kerül el nagyvárosban=nem megy ki, beszűkíti saját
életterét=depresszió=ha mégis kimegy, pánikrohammal reagál
○ Kiváltott szorongás fiziológiailag, viselkedéses szinten elkülöníthetetlen más
szorongásoktól
○ Helyzetbe való belépés gondolata is szorongást vált ki
○ Nagy az idetartozó zavarban szenvedők száma
▪ DE! nem kérnek segítséget, inkább elkerülnek pl.: nem ül fel repülőre
○ Szembeötlő komorbiditás más pszichiátriai betegséggel
○ Jelentős más szakterületekkel való átfedés
○ Benzodiazepin óvatlan használata kedvezőtlen mellékhatással+kockázattal jár
○ Hosszútávon agresszióval társul
○ Szorongásos modell:
▪ Freud: pszichodinamikus modell:
 Konfliktus az id+szuperego között=szorongás tartja féken
 Szignálszorongás elmélet: szorongás nem csupán transzformált libidó,
hanem az ego által eredményezett szignál=elfojtásos folyamatokat
indítja be
 Különböző fejlődési szakaszban különféle szorongás jellemző
 Sullivan és Horney: szorongás interperszonális kontextusaira
koncentráltak
 Cél: biztonságérzet fenntartása
▪ Beck: kognitív viselkedésterápiás modell:
 Zavar lényege a sérülékenységben van (külső-belső fenyegetés)
 Megoldásához nincs, vagy nem elégséges a rendelkezésre álló
erőforrás
 Bizonyos diszfunkcionális kognitív folyamatok felerősítik a
sebezhetőség érzését:
 Minimalizálás: saját erőforrásai pozitív oldalának alábecsülése
 Szelektív absztrakció: sebezhetőség maximalizálása, elsősorban
gyengeségre koncentrál
 Szelektív absztrakció eredménye a katasztrofizáció: minden hiba
katasztrófa előjele

katasztrófa előjele
– Gondolkodás hozza létre a pánikot=nyugtatni kell őket
 Formális gondolkodási folyamat károsodott
 Objektív nézőpontot nem tudja megőrizni=maladaptív
kogníció=vegetatív szintű szorongásos zavar fokozása
▪ Családterápiás megközelítés:
 Sok interperszonális komponens
 Családtagok át tudják venni egymástól az adott viselkedésmintát
(Bandura modellkövetés)
 Szorongás következtében kialakult korlátozás a családon belüli
kötődési és függőségi viszonyokat megváltoztathatja=új patológiás
egyensúly kialakulásához vezethet
 Később ezen egyensúly fenntartására irányuló családi
törekvések válhatnak a kezelés egyik fő akadályává
 Patológia is átvehető
 Torz diszfunkcionális egyensúly kialakulásához vezethet
 Más családi dinamika pl.: overprotektivitás azt váltja ki az egyénből,
hogy semmire nem képes
 Cél:
 Család egy másik tagjának védelme
 Tünetmentesség biztosítása
 Pozitív visszajelzésekkel lássa el
 Szorongás egyik rejtett, tudattalan forrása: intim kapcsolat
elvesztésétől való félelem
○ Pszichoterápia a kognitív viselkedésterápia óta rendelkezésre áll (Wolpe:
szisztematikus deszenzitizáció)
○ Képzeletbeli és virtuális valóságos módszer között nincs különbség
▪ Élő valóság hamarabb kioltódik
▪ Virtuális valóság: felhasználja képzeletét, felépíti azt a világot, amitől fér
○ Etiológia: pszichodinamikus modell:
▪ Freud: eredetileg szorongásos hisztériának tekintette
▪ Szexuális és agresszív törekvések, szigorúan büntető szülői magatartás is
vezethet fóbiás szorongások kialakulásához
▪ Koragyerekkori szorongás kihat későbbi kapcsolatokra=gyermek
fokozatosan dependenssé, visszahúzódóvá válhat, attól fél, hogy vágyai
teljesülése esetén elveszítheti a szeretett személyt
 Veszélyek elkerülése=elhárító mechanizmus működtetése: elfojtás,
áttolás, szimbolizáció, elkerülő viselkedés
○ F40.--: Agorafóbia:
▪ Nyílt tér, tömeg, biztonságot nyújtó tér elhagyása, közlekedési eszközön
történő egyedüli utazástól való félelem=bármi, ami a tér jellemzőjével
kapcsolatos
 Pl.: van jogsija, de nem mer egyedül vezetni
▪ Azonnali menekülés lehetőségének hiánya alapvető tulajdonság=ilyen
helyzeteket rendszeresen kerüli
▪ Megnyugtató tárgy jelenlétét igényli pl.: xanax, vezetéskor
csecsemő/gyermek=nem tud tényleges segítséget nyújtani, csak a puszta
jelenlét nyújt biztonságot
▪ Fiatalkorban kezdődik, főleg nőket érint
▪ Gyakran jár pánikrohammal
▪ Kezelés nélkül képes teljes izolációban leélni életét=életminősége csökken,
depresszió megjelenik
F40.1: Szociális fóbia:

○ F40.1: Szociális fóbia:
▪ Társak jelenlététől tart, ismétlődő félelem nyilvános helyzetektől,
cselekvésektől, ahol mások figyelmének, esetleges megítélésének lehet
kitéve
 Alacsony önértékeléssel, kritikával való félelemmel társul
▪ Más vélt vagy valós figyelme
 Pl.: előadás során valós figyelemről beszélünk, vélt figyelem akkor áll
fenn, ha étteremben attól fél, hogy mindenki őt figyeli majd evés
közben
▪ Megszégyenüléstől való félelem
▪ Társas helyzet azonnali szorongást provokál, esetenként szituatív
pánikroham formájában
▪ Elkerülő magatartással társul a félelem
▪ Van, amikor kizárólag egy társas helyzetre vonatkozik pl.: nyilvános evés
○ F40.2: Meghatározott, körülírt fóbia (phobia simplex):
▪ Állatoktól, beavatkozásoktól
▪ Meghatározott, körülírt helyzetben jön létre pl.: bizonyos állat közelsége,
vihar, repülés, zárt tér
▪ Körülírt, DE! helyzettel való találkozás rosszullétet vált ki
▪ Gyerekkorban, felnőttkor elején alakul ki
▪ 1-2 szinte mindenkinél előfordul
 Ha nem okoz gondot, nem kell különösebben foglalkozni vele
 Kezelés nélkül évtizedekig is fennállhat
▪ Jól, könnyen gyógyítható
▪ Pl.: vértől, tűtől, sérüléstől való félelem jelentős problémát jelent
○ F40.8: Egyéb fóbiás szorongászavar
○ F40.9: K.m.n. fóbiás szorongászavar
III. F41: Egyéb szorongásos zavar:

○ Szorongás a legfőbb tünet, nem körülhatárolt helyzetben jelenik meg
○ F41.00: Pánikzavar (szindróma):
▪ Pánik:
 Jól meghatározott időszak alatt jelentkező intenzív félelem, heves
diszkomfortérzés
 Többé-kevésbé meghatározott
 Van kezdete és vége=roham maga
 Nőknél dominál
 20-as években jelenik meg, nem mutat kapcsolatot szociáldemográfiai
változókkal
 15-20 perc alatt lecseng
 Változatos tünettan: 13 közül 4 együttes jelenléte:
 Palpitáció a leggyakoribb
 Remegés
 Izzadás
 Megfulladás-érzés
 Mellkasi fájdalom
 Fuldoklás
 Szédülés
 Paresztézia: zsibbadás, érzékenység, bizsergés
 Hányinger
 Hasi diszkomfortérzés (akár hasmenésig is elmehet)
 Derealizáció: valósággal való kapcsolat elvesztésének érzése pl.:
fákat távolinak lát

fákat távolinak lát
 Deperszonalizáció: mintha elvált, elszakadt volna saját testétől
pl.: magától idegenedik el
 Hidegrázás
 Hevülés
 Halálfélelem
 Megőrüléstől való félelem
 +kontrollvesztéstől való félelem
 Pánikroham önmagában nem kódolható diagnózis, hanem csak a
pánikzavar nem specifikus összetevője
 Meghatározott időszakon belül elér egy szintet=pánikzavar
▪ Etiológia:
 Pszichodinamikus modell: szorongást provokáló impulzusok
sikertelen elhárítási kísérlete (iddel kapcsolatos)
 Nem tudatosul, mert a roham elnyomja
 Háttérben ambivalens dependencia igény, illetve
dependenciakonfliktus
– Dependenciakonfliktus esetén gyakori a túlkontrollált
szeparációs félelem szimbolikáját bemutató
partnerkapcsolat mintázat="Maradjunk, de ne maradjunk"
 CBT=kognitív modell:
 Testi modellből alakult ki
 Fokozott pszichofiziológiai hajlam a vészreakció
kiváltódására+fokozott érzékenység hiperventillációra
 Testi érzés maladaptív interpretációja, katasztrofizálása mint
kognitív zavar
– Szorongás pszichológiai tünetek észlelése=katasztrofizáció
fokozza a szorongást=tünet erősödik
 Anticipált szorongás: fokozott önmegfigyelés jellemzi
– 2 roham között folyamatosan retteg
– Fokozottan figyeli testi történéseit=olyan érzet is
tudatosul, amelyet a beteg korábban észre sem vett,
mindent a betegség tüneteként interpretál
 Hiperventillációnál be lehet avatkozni=itt kap kontrollt
 Elkerülő viselkedés fenntartja a negatív interpretációt=szorongás
rögzülése, fokozódása
– Meggátolja, hogy olyan élményhez jusson, ami ellentétes
negatív hiedelmével és megkérdőjelezi azt
▪ Struktúraképző elem: idő (rohamos+roham nélküli)
 Legrosszabbként azt éli meg, amikor nincs baja, hiszen folyamatosan
azt várja, hogy legyen
▪ Sikertelen elhárítási kísérlete letiltott vágyak pl.: vonzó személy
megjelenésekor
○ F41.1: Generalizált szorongás:
▪ Folyamatos, állandó szorongás
▪ Nem korlátozódik, nem váltódik ki meghatározott helyzetben
▪ Nincs struktúraképző elem=nem elkerülhető a szorongás
▪ Gyakori:
 Idegesség
 Remegés
 Izomfeszülés
 Izzadás
Szédülés

 Szédülés
 Szívdobogás
 Gyomorpanaszok
 Feledékenység
▪ Kritériumai:
 Túlzott szorongás, aggodalom legalább 6 hónapon keresztül
 Személy nehezen tudja a szorongást kontrollálni
 Motoros feszültség (nyugtalanság, tenziós fejfájás=két oldali,
abroncsszerű, reszketés)
 Vegetatív izgalmi állapot
▪ Elsőfokú rokonokban a zavar valószínűsége 15%=genetikai
prediszpozíció+biológiai patomechanizmus
▪ Kora felnőttkorban kezdődik
▪ Tünet lassan, fokozatosan fejlődik ki
▪ Feszültség perzisztáló, életet megnehezítő állapot
▪ Kialakulása: pszichológiai (szuperego anxietas, szeparációs szorongás, id
eredetű szorongás)+biológiai ok
▪ Valóságos mechanizmusa nem ismert
▪ Kezelés: pszichoterápiás módszer+nagypotenciálú benzodiazepin
○ F41.2: Kevert szorongásos és depressziós zavar:
▪ Ha a depresszió és szorongás tünetei egyaránt előfordulnak, de egyik sem
dominálja a klinikai képet, önmagában egyik tünet sem elegendően súlyos a
diagnózis felállításához
▪ Pl.: szorongásos depresszió
○ F41.3: Egyéb kevert szorongásos zavar
○ F41.8: Egyéb meghatározott szorongásos zavar
○ F41.9: K.m.n. szorongás
IV. F42: Kényszeres (obszesszív-kompulzív) zavar (OCD):

○ Kényszeres tünet, minden ember viselkedésében előfordulhat
▪ Rituálék, de ez még nem jelent betegséget pl.: szerencsét hozó tárgy
○ Tünetegyüttes: kényszergondolat+kényszercselekvés
○ Legalább 2 héten keresztül tartósan fennáll, napi minimum 1 órát lefoglal
○ Mindennapi életet akadályozza
○ 2 megjelenés:
▪ Meg nem történté tevés, korai elhárító mechanizmus=múlt jóvátétele
▪ Jövőmegelőzés pl.: kabala, babona folyamatos alkalmazása esetén jelent
problémát
○ Obszesszió: visszatérő, kellemetlen gondolat, késztetés, képzet=szorongást
okoz
▪ Igyekszik lenyomni, más gondolattal semlegesíteni
▪ Felismeri, hogy pszichéjének terméke, nem kívülről ered
▪ Leggyakoribb obszesszió:
 Beszennyeződéssel kapcsolatos (obszesszió)=túltisztálkodási
cselekedetek (kompulzió)
 Háttere: rideg nevelés eredményezhet szexualitással kapcsolatos
bűntudatot
 Megfertőzési obszesszió: tisztálkodási kényszer
 Kóros kételkedés
 Háttere: patológiás felelősségérzet, külső-belső
biztonságérzet=ellenőrzési/számolási kompenzációt vált ki=úgy
gondolja, minden az ő felelőssége
Szomatikus tünet, halállal kapcsolatos obszesszió=minden betegség

 Szomatikus tünet, halállal kapcsolatos obszesszió=minden betegség
előtünet lehet DE! nem hypochonder
 Rendre és szimmetriára vonatkozó kényszergondolat: elrendezési
kényszercselekedet
 Feszültség esetén takarít, pakol
 Agresszív tartalmú gondolat=bevallási, meggyónási
kényszercselekedetek
▪ Csoportosítása:
 Formai: obszesszív gondolat félelem, képzet, meggyőződés
 Tartalmi: vallás, halál, betegség, szexualitás, ártalom, agresszivitás,
múlt, élettelen, személytelen dolog
○ Kompulzió: repetitív cselekvés pl.: kézmosás, ellenőrzés vagy gondolati rituálé
pl.: imádkozás, szavak néma ismételgetése, kényszercselekedet,
kényszergondolat feszültségét csökkenti
▪ Mozgással járó tevékenység=oldja a szorongást
 Célja: obszesszió kiváltotta szorongás csökkentése=magatartásforma
nincs realitáskapcsolatban azzal, aminek megelőzésére jön létre
vagy nyilvánvalóan eltúlzottak
▪ Betegségtudat megtartott
▪ Leggyakoribb:
 Tisztálkodás, tisztogatás, bizonygatás
 Ellenőrzés
 Gyűjtögetési kényszer
 Nem tud megszabadulni értéktelen dolgoktól, maga a tárgy
kidobása okoz feszültséget=inadekvát gyűjtögetés
 Adekvát gyűjtögetés nem feltétlen obszesszió
 Kérdezési kényszer
 Számolási tünet
 Bevallási, meggyónási
 Szimmetria, rend, precizitás
○ Epidemiológia:
▪ Férfiak és nők egyforma arányban betegednek meg, csak betegség
kezdetében van eltérés a nemek között
 Férfiaknál 11-18 év között indul
 Nőknél gyakran első szülés után (20-24 éves kor között)
○ Etiológia:
▪ Pszichodinamikus:
 Kényszerneurózis kialakulásának leglényegesebb elemei a
pszichoszexuális fejlődés anális-szadisztikus fázisára történő
regresszió
 Szorongással szemben jellegzetes elhárító mechanizmusokkal próbál
védekezni az egyén (eltolás, meg nem történté tevés, reakcióképzés,
izolálás, ellentétbe fordítás, intellektualizálás, racionalizálás)
▪ Tanuláselmélet:
 Kényszeres tünet a szorongásra adott aktív elkerülő viselkedés, tanult
magatartásforma=szorongáscsökkentő hatása révén erősítődik meg,
rögzül
○ F42.0: Elsősorban kényszergondolatok vagy ruminatio
○ F42.1: Főként kényszeres cselekedetek (rögeszmés rítusok)
○ F42.2: Kevert kényszeres gondolatok és cselekedetek
○ F42.8: Egyéb obszesszív-kompulzív zavar
○ F.42.9: K.m.n. obszesszív-kompulzív zavar

V. F43: Súlyos stressz által kiváltott reakció és alkalmazkodási zavarok:
○ Kialakulása:
▪ 1 vagy több esemény játszik oki szerepet=stresszel teli életesemény akut
stresszreakciót vált ki, lényeges változás az életben kellemetlen
körülményekhez vezet=alkalmazkodási zavart eredményez
▪ Nehezen alkalmazkodik, nincs megfelelő coping, maladaptív reakció
figyelhető meg=szociális funkció zavara
○ Stresszhez való alkalmazkodás folyamata:
▪ Megváltozón életkörülmény, amihez megpróbál alkalmazkodni=alarm
reakció keretében mozgósítja védekezési erőit
▪ Ellenállás periódusa=adaptáció fenntartása
▪ Fennálló változás hatására kimerültség jelenik meg=védekező mechanizmus
összeomlása
○ F43.00: Akut stresszreakció: súlyos, rendkívüli fizikai vagy mentális stresszre
kialakuló átmeneti zavar, olyan egyénnél alakul ki, akinek nincs más mentális
zavara
▪ Stresszor hatása rövid időn belül csökken, akár 1 hét alatt megszűnhet a
tünet
▪ Teljes lefagyottság, kétségbeesés
▪ Céltalanul csinál valamit=kontrollt szerez afelett, amit nem tud
kontrollálni
▪ Krónikus fennállása esetén alkalmazkodási zavarról beszélhetünk
▪ Pl.: háborús helyzetben fordul elő, vagy természeti katasztrófa esetén
○ F43.1: Poszttraumás stressz zavar (PTSD):
▪ Halasztott vagy késői válasz egy olyan fenyegetettségre, stresszre, ami a
normál kereten túlmutat
▪ Akár évekkel később a stresszel-teli esemény után is fennállhat
▪ A vietnámi háború után, a 70-es években nevezték el PTSD-nek
▪ Tünetegyüttes extrém traumás stresszorral kapcsolatos személyes élmény
hatására fejlődik ki
▪ Kevés beszámoló van róla=nem akarja elmondani
▪ Folyamatosan készen kell lennie, hogy reagáljon az esetleges félelemkeltő
életeseményekre
▪ Reakció:
 Intenzív félelem
 Tehetetlenség
 Rémület: dezorganizált, agitált viselkedés
▪ Extrém trauma hatására kifejlődő tünetek jellegzetesen tartalmazzák:
 Ismételt újra élés: legalább 1 hónapon keresztül több mint 1 jellemző:
 Ruminatív gondolat: kényszeresen jelenik meg a PTSD-s fejében
 Kínzó álmok
 Olyan cselekedet, élmény jelenik meg flashback formájában,
amiben újraéli a történteket
 Hallucinatórikus gondolatátvitel
 Olyan érzése van, mintha még mindig tartana, jelen idejű lenne
a fenyegetés
 Intenzív pszichés szenvedés olyan külső helyzetben vagy belső
történésben, ami a traumás élményt szimbolizálja pl.: hang,
filmrészlet=azonnal nyugtalanná válik, ha eszébe jut
 Vegetatív reakció pl.: szédülés, remegés, esetleg pszichogén
amnézia (töredékes emlékek)
Tartós elkerülés: minden, ami eszébe juttatja a traumás stresszort, az

 Tartós elkerülés: minden, ami eszébe juttatja a traumás stresszort, az
alábbiak közül legalább 1 hónapig szükséges 3 tünet fennállása:
 Traumával összefüggő érzés, gondolat elkerülése
 Traumával összefüggő emléket ébresztő tevékenység, hely,
személy elkerülése
 Másoktól való elszakadás=elidegenedés élménye, amiben
benne lehet az esetleges kapcsolódási zavar is
 Érdeklődés, részvétel lecsökken=nem zárul le a múlt=folyton
fenyegetettnek érzi magát
 Fontos részletre való visszaemlékezés képtelensége
 Érzelem beszűkül pl.: nem tud, nem akar szeretetet érezni
 Jövő beszűkülése pl.: nem remél házasságot, karriert
 Tartós, fokozott készenléti állapot: minimum 2 tünet, legalább 1
hónapig
 Elalvási, átalvási zavar: átalvási zavarról beszélünk, amikor
folyamatosan felébred, rémálommal, nem tekinthető
pihentetőnek az alvás
 Irritabilitás, dühkitörés (nyűgös, mogorva, könnyen
felbosszantható)
 Koncentrálási nehézség
 Hypervigilitás: ébren őrködik, folyamatosan résen van=túlzott
figyelem, kognitív kapacitása hamar kifárad, mindig veszélyt sejt
 Felfokozott alarm reakció=ijedősebb
▪ Epidemiológia:
 Népesség 3-6%
 Emberek 1/3-a él át intenzív stresszélményt, DE! csak 10-20%-
nál fejlődik ki betegség
 Számtalan körülmény befolyásolja kialakulását
 Stresszintenzitás mértéke, személyes jelentés meghatározó
 Egyén személyisége, életkora, érzelmi érettsége
meghatározó+fontos korábbi stresszel kapcsolatos tapasztalat
 Pszichésen teljesen egészséges embernél is kialakulhat súlyos
trauma következtében
– Minél biztonságosabban kötődik valaki, annál
valószínűbben hathat rá=trauma megingatja belső
biztonságát
 Nincs premorbid személyiség, aminél biztosan
kialakulhat=aktuális reakciótól függ
○ F43.2: Alkalmazkodási zavar:
▪ Normatív, paranormatív helyzetben nem tud alkalmazkodni
▪ Diagnosztikai kritérium:
 Érzelmi, viselkedési tünet (új életesemény, stresszt okozó
életesemény)
 Fellépő stresszortól elvárható mértéket meghaladó, észrevehető
szenvedés, szociális, foglalkozási funkció romlása
 3 hónapon belül jelentkezik a stresszor felléptét követően
 Ha a stresszor megszűnik, tünet sem marad fenn max. 6hónapig
 Stresszor érinti:
 Személy szociális hálózatát pl.: párja külföldre költözik, válás,
gyász
 Szociális támogatás, értékrend szélesebb körét pl.: emigráció,
menekült státusz
 Egyén életútjában létrejövő változást vagy krízist pl.: iskolába

 Egyén életútjában létrejövő változást vagy krízist pl.: iskolába
menés, szülővé válás, vágyott cél elérésének képtelensége,
nyugdíjazás, nagyszülővé válás
▪ Pszichoszociális tünet:
 Arányaiban eltúlzott érzelmi viselkedési tünet
 Visszahúzódás
 Szociális-foglalkozásbeli funkció súlyos romlása
 Önpusztítás
 Pszichoaktív szerhasználat, alkohol
 Végső eset: szuicidium
▪ Rizikófaktor: vulnerabilitás=egyén személyisége, életkora, érzelmi
érettsége, iskolázottsága, anyagi biztonsága aktuális rizikókonstelláció
▪ Klinikai kép, diagnosztikai kritérium:
 Depresszív érzés
 Szorongás, aggódás
 Nem tud megbirkózni a felmerülő nehézségekkel
 Nem tudja fenntartani hétköznapi rutinját
 Gyerekeknél regresszív forma pl.: ujjszopás, ágybavizelés
 1 hónapon belül kialakul
 Akut tünet: 1-6 hónap
 6 hónap után krónikus
○ F43.8: Súlyos stresszre adott egyéb reakció
○ F43.9: Súlyos stresszre adott k.m.n. válasz
VI. F44: Disszociatív (konverziós) zavarok:

○ Freud: csábításelmélet: "Minden hisztériás eset mélyén egy vagy több idő előtti
szexuális élmény rejtőzik."
▪ Elméletét a társadalmi ellenállás miatt nyilvánosan visszavonta, majd
Ferenczi nyelvzavaraival került vissza a köztudatba
○ Disszociáció: asszociatív folyamat gátolva van, élmény nem egészül ki
▪ Normál tudati kontroll elválasztódik
▪ Memória, identitástudat, pillanatnyi érzések, szenzoros-motoros
integráció szétválik
○ Konverzió: fizikai tünetbe vált át pl.: lebénul, megsüketül
○ Szomatoform zavar: feszültség a testet érinti pl.: hypochondria, krónikus
fájdalom
▪ Orvosilag nem megmagyarázható testi panasz, tünetegyüttes
○ Hisztéria a méhre utal=husterikós=uterus=gyermek után vágyódó méh
vándorol a testben, ez okozza a tüneteket
▪ Nőkre jellemző, de férfiaknál is megnyilvánulhat (borda alatti szerv
megbetegedése=hypochondria=férfi hisztériás megnyilvánulása)
○ Charcot: nem ismerte fel pszichológiai tényezők jelentőségét
○ Janet: tudattalan fogalma, disszociáció
○ Freud: nem a disszociáció a legfőbb jellemzője a hisztériának, lehet konverzió,
szomatoform zavar is
▪ Trauma adott pillanatban nem tudja kifejteni hatását=azonnal tünetté
vált át=leválasztódás történik, élmény+asszociáció külön tart (vertikális
hasítás)
▪ Testi tünet esetén van jelen konverzió
○ Ma: disszociációnál az élmény trauma hatása nem adaptív=megvéd a
megterhelő esemény átélésétől (élménnyel való kiegészülés)
▪ Pl.: erőszak esetén befelé menekül, mert kifelé nem tud=trauma
leválasztása magáról, disszociáció az egyetlen megoldás (disszociáció

leválasztása magáról, disszociáció az egyetlen megoldás (disszociáció
megmarad, később is gátolja az élménykiegészítést=generalizálódik=több
mindent választ le a tudatból)
○ F44.00: Disszociatív amnézia:
▪ Vezető tünete, hogy valamely fontos eseménnyel kapcsolatos emlékek
elvesznek, zavar nem magyarázható szervi megbetegedéssel, vagy
pszichoaktív szer használatával
 Mindig pszichés okra vezethető vissza (régen pszichogén amnéziának
nevezték)
▪ Már elraktározott emlékanyag időszakos felidézés képtelensége=nem
magyarázható feledékenységgel
▪ Általában napokig áll fenn, spontán oldódik
▪ Középpontban traumatizáló esemény
 Traumatikus élményre vonatkozik maga az amnézia=mivel
traumatikus, ezért rendkívüli, extrém, kiszolgáltatott az egyén, nem
akarja annak megtörténtét, valamit rákényszerítenek
 Várnunk kell, hogy beszélni akarjon róla, ne hozzuk fel mi
 Fellépését megelőzheti megrázó természeti katasztrófa, háború,
veszteség
▪ Emlékezet egyéb vonatkozásban megtartott
○ F44.1: Disszociatív fuga:
▪ Látszólag céltalan elvándorlás=vágyteljesítő szerepe van, ami múltjából
érzelmileg hangsúlyos
▪ Váratlanul lép fel
▪ Óráktól napokig tart, esetleg hetekig
▪ Hirtelen szűnik meg, egyén számára idegen környezetben=nem emlékszik
rá, miért ment oda, ahova
▪ Terminális alvásból való felébredéssel oldódik=nem tudja, hogy került
oda=zavart lesz
▪ Előtte-utána éber
▪ Emlékezet más vonatkozása megtartott
▪ Megjelenhet önsebzéses késztetés
▪ Disszociatív autoszuggesszív állapot
▪ Fokozott hipnabilitás, alvásmegvonás, alkoholfogyasztás provokálja
○ F44.2: Disszociatív stupor:
▪ Egyén megmerevedik
▪ Akaratlagos mozgás, válaszkészség csökkenése, teljes hiánya (kataton
skizofréniától megkülönböztetendő, időben és oldódásban más)
 Hátterében nem állnak organikus okok
 Mosdóig kimegy, hoz egy pohár vizet, ha kell, de utána vissza is
felszik/ül
▪ Nem reagál a környezeti ingerekre
▪ Eszméleténél van
▪ Háttere: súlyos érzelmi megrázkódtatás, egyén számára elviselhetetlen,
megoldhatatlan konfliktus
▪ Kezdeményezés hiányzik, minimális mozgás, szükségletkielégítés
megtartott, nincs beszéd
▪ Érzelmi bénulás=emocionális közöny, érzéketlen, tudat beszűkül
▪ Emocionális túltelítettség=nem képes dönteni
▪ Súlyos kényszerítés hatására gyakran jelenik meg
 Spontán feltisztul, ha megszűnik a kényszerítés
▪ Ritka állapot
F44.3: Transz(szerű) megszállottsági zavar:

○ F44.3: Transz(szerű) megszállottsági zavar:
▪ Személyi identitásérzés, környezettel kapcsolatos tudatosság időszakosan
megszűnik
▪ Külső erő hatalmába került
▪ Autohipnózissal, szuggesztióval előidézett tudatszűk állapot=átmenetileg
csökken, vagy megszűnik a személyes identitástudat, az egyén valamilyen
külső erő hatalmába kerül
▪ Nem reagál a környezetre
▪ Néha vizuális hallucinációval társul (dekompenzál pszichotikus szintre)
▪ Kiváltó tényezők közül kényszerítés áll előtérben
▪ Identitászavarhoz hasonló, de hiányzik a deperszonalizáció, derealizáció
jelen van
▪ Tudatállapot mérsékelten változik
▪ Pl.: szektáknál gyakori megjelenése
○ F44.4: Disszociatív mozgászavar:
▪ Emocionálisan megélt bénulás=szimbolikája van
▪ Mozgásképtelenség a végtagon, vagy annak egy részén
▪ Gyengévé, lassúvá válik, vagy teljesen lebénul
▪ Teljes testen remegés jelentkezik
▪ Általában nincs más tünet
▪ Érzés, élmény disszociált
○ F44.5: Disszociatív konvulziók:
▪ Hisztéria esetén hisztériás nagyroham
▪ Epilepsziás roham utánzása, de a nyelv elharapása, egyéb sérülés nem jön
létre
▪ Tudat megtartott, bevizelés ritka
▪ Stupor vagy transzállapot válthatja fel
▪ Nem szimulál, hiszen nem tudatosan csinálja
○ F44.6: Disszociatív anaesthesia (érzéskiesés):
▪ Pl.: nem érzi a karját
▪ Érzéketlenné váló terület elhelyezkedése irányadó abban, hogy ez a páciens
betegségről való elképzeléseit és nem a valós orvosi viszonyokat tükrözi
▪ Rendszerint paraesthesiával=fonákérzéssel párosul
○ F44.7: Kevert disszociatív (konverziós) zavar
○ F44.8: Egyéb disszociatív (konverziós) zavar
▪ F44.80: Ganser szindróma: börtönökben fordul elő elsősorban
 Sajátos, hiszteroid, ködös állapot
 Látszólag megérti a kérdést, de csak közelítő mellékválaszadásról
beszélhetünk pl.: 2+2=5
 Pszichózis+neurózis, betegség+színlelés határán van
 Személyiség bizonyos fokú megváltozottsága
 Világ vágyteljesítő átszínezése
 Kognitív működés megváltozása
 Órákig, napokig tart, általában feltisztulás után amnézia követi
 Infantilis viselkedés jellemzi
 Főleg totális intézményben fordul elő pl.: börtön, katonaság
 Gyakran elfogadhatatlan helyzetből való kikerülést szolgálja
 Nincs tudati kontroll
▪ F44.81: Multiplex személyiségzavar: identitás disszociálódik (disszociatív
identitászavar=DID)
 2 vagy több külön személyiség (alterego) határozza meg az egyén
viselkedését
 Akár más képességekkel is rendelkezhetnek

 Akár más képességekkel is rendelkezhetnek
 Krónikus kórlefolyás
 Megfelelő terápiás intervenció hiányában ritka a feltisztulás
 Adott alterego uralja a személyiséget=kontrollpozícióban van,
végrehajtó funkciók feletti kontrollal rendelkezik
 Kaotikus életvezetés, promiszkuitás, addikció, szuicid kísérlet gyakori
 Visszahúzódó, infantilis viselkedés
 Hirtelen váltás figyelhető meg
 Személyiség változat egymástól független jelenik meg, de tudhatnak
egymásról
 Fiúk inkább antiszociálisak, náluk ritkán jellemző női alter, nőknél
annál gyakoribb a férfi alter megjelenése
 Váratlan, stresszteli esemény provokálja a váltást
 Mindegyik személyiség integrált, egyéni emléksorokkal,
személyes viszonyulással, magatartásmintával
 Egyes esetekben megmarad az emlékkép, más esetekben
amnéziát hagy maga után pl.: reflektorfény technika=azt a
személyiséget kezeli, amelyik adott esetben elő szeretne jönni
 Sokszor félrekezelik őket
 DSM:
 Általában van egy mag személyisége=személyes névmással
nevezi meg
 Fontos, személyes információra való visszaemlékezési
képtelenség=szokásos feledékenységgel nem magyarázható
 Nem tulajdonítható pszichoaktív szer közvetlen élettani
hatásának vagy organikus elváltozásnak
 Gyerekkori tünet nem tulajdonítható képzeletbeli játszótársnak,
fantáziajátéknak
 Háttere: súlyos traumatizáció
 Bonyolult, hosszú terápia (4-8 év), hipnózissal hozzáférhető=egy
személyiségen belüli csoportterápia
 Alszemélyiségek között leggyakrabban megjelenő személyiséget
gyakran nevezik gazdaszemélyiségnek (elsődleges személyiségnek)
 Alszemélyiségek között többféle kapcsolat lehet:
– Kölcsönösen amnéziások, egyiknek sincs tudomása a
másikról
– Mindegyike tudomással bír egymásról pl.: alterek
hallhatják egymás gondolatait
– Egyes alszemélyiségek tudatában vannak a másiknak, de ez
visszafelé már nem igaz
 Alszemélyiség leválása az elsődleges személyiségből indul ki
 Alszemélyiségnek lehet más neve, életkora, képessége, szokása
 Gyakran szemantikus emlékezet is eltér pl.: egyik tud autót
vezetni, másik nem
 Epidemiológia:
 Nem függ sem nemtől, sem családi állapottól, sem nemzeti
hovatartozástól, sem iskolai végzettségtől=egyedül az életkorral
mutat összefüggést=életkor előrehaladtával csökken
 Nagy latencia
 1% disszociatív zavarban szenvedők aránya
 Etiológia:
 Traumatikus élmény meghatározó szerepe
– Hatása alatt a disszociáció adaptív, de hosszú távon, az

– Hatása alatt a disszociáció adaptív, de hosszú távon, az
integráció elmaradása miatt, maladaptívvá válik
 Disszociáció: olyan mechanizmus, ami megóvja az egyént a
számára megterhelő külső körülményektől, megkíméli az
elviselhetetlennek érzett belső feszültségektől, egyén nem
tudatos függésigényét szolgálja a környezettel való kapcsolat
szabályozásában
– Egyén számára ellentmondásos, elfogadhatatlan
emlékeket, késztetéseket, konfliktusokat választja le a
tudatos énképről a személy=extrém formája a személyiség
megtöbbszöröződése
○ F44.9: K.m.n. disszociatív (konverziós) zavarok
VII. F45: Szomatoform zavarok:

○ Kevés pszichés betegségbelátás=testi tünet
○ Szomatoform tünetcsoport: gyötrődést, szenvedést okozó testi tünet, melynek
hátterében nincs organikus elváltozás, létrejöttükben pszichológiai tényezők
feltételezhetők
 Ha van, akkor is csak banális=nem lehet a betegség okozója
▪ Nem tudja önszántából sem előidézni, sem megszüntetni a tüneteket
○ F45.00: Szomatizációs zavar: (régen: konverziós hisztéria)
▪ Briquet nevéhez fűződik
▪ Krónikus hisztériás neurózis (folyamatosan fennáll)
▪ Nincs organikus elváltozás
▪ Orvosi vizsgálat nem nyugtatja meg
▪ Jelentős teljesítménycsökkentést okoz
▪ Klinikai kép:
 Számos szomatikus panasz, amelyeket súlyos betegség tüneteinek
tart=hiszteroid módon ad elő
 Egocentrikusnak, dependensnek, manipulatívnak tűnik
 Megjelenése túlnyomóan 30 éves kor előtt
 Legalább 2 évig fenn kell állniuk a tüneteknek
 DSM-IV tünetlistája szerint: legalább 4 fájdalom (fej, ízületi, hasi,
mellkasi, gerincfájdalom), 2 gasztroenterális (pl.: hányinger, hányás,
hasmenés, felfúvódás), 1 szexuális (pl.: egyensúlyzavar, ejakulációs
zavar, szexuális érdeklődés csökken), 1 pszeudoneurológiai tünet
meglétét (pl.: globus histericus=gombócérzés a torokban, kettős látás,
vakság, amnézia, egyensúlyzavar, végtaggyengeség) kívánja meg a
kórisme felállításához
▪ Tünetcsoportra jellemző:
 Akarattal nem idézhető elő
 Betegségelőny előtérben áll
 Rezisztens a pszichiátriai kezelésre
 Szomatoform tünetcsoportnál mielőbbi:
 Terápiás kötődés kialakítása
 Tünetredukció
 Feltáró terápia, konfrontálni a pácienst, hogy feladja a
betegszerepet
▪ Általános elvek:
 Empatikus kapcsolat fontossága
 Tünet nehezen értelmezhető számukra
 Felesleges gyógyszeres kezelés leépítése (szorongáscsökkentő)
F45.1: Nem differenciált szomatoform zavar

○ F45.1: Nem differenciált szomatoform zavar
○ F45.2: Hypochondriasis=hypochondria:
▪ Beteg percepciójával van gond
 Szüntelen aggódás egy vagy több súlyos, feltáratlan betegség
miatt=saját testi tünet félreértelmezése, betegséggel való irreális
foglalkozás=élettere beszűkül
▪ Orvosi véleményt elutasítja, illetve a panaszok pszichikai lehetőségét
▪ Kétségbeesett, hogy bele fog halni
 Legerősebb félelem: daganatos megbetegedésben való elhalálozás
(kultúrától függ)
▪ Fluktuáló lefolyás, hónapokon, éveken át tarthat (pszichoszociális
faktor+tünet megjelenése között összefüggés van)
▪ Szenvedést okoz a kliensnek és a környezetének egyaránt
▪ Kezelés nélkül folyamatosan fennáll
▪ Klinikai tünet:
 A panasz általában egy szervrendszerre lokalizálódik
 Kulcstünet:
 Sajátos kognitív séma a betegségről
 Viszcerális szenzitivitás
 Prominens betegszerep viselkedés
 Nehezen vonható érzelmi kapcsolatba
 Orvost leértékeli
 Paranoia előszobája=ha a mögötte levő dinamika nincs kezelve, azaz,
hogy "valami nem jó velem", ebből alakulhat ki a "valami nem jó a
külvilágban"=üldöz engem
○ F45.3: Szomatoform vegetatív (autonóm) diszfunkció:
▪ Vegetatív idegrendszer tünete, erre vonatkozó szubjektív panasz képezi a
betegségtudat alapját
▪ Érzés-és működészavarok, melyek hasonlóak az eddigiekhez, de egyikbe
sem illenek bele pl.: zsibbadás, spasztikus izomgörcs (torticollis), pszichogén
bőrviszketés
○ F45.4: Állandó szomatoform fájdalom zavar:
▪ Nincs organikus elváltozás, legfeljebb banális elváltozás
 Változatos pl.: gerincfájdalom, kismedencei fájdalom, fejfájás, ízületi
fájdalom gyakori
▪ Krónikus fájdalom, intenzitása fluktuálhat
▪ Diagnózis:
 Elegendően fájdalmas ahhoz, hogy korlátozza mindennapi
tevékenységeiben
 Nincs testi betegség=pszichológiai tényező fontossága
 Akarattól független szimuláció kizárható
▪ Etiológia: Freud konverzió fogalmát használta erre a folyamatra, amikor a
nem tudatos, elfojtott ösztöntörekvéseket testi tünetek formáját öltik,
szimbolikusan utalnak az eredeti problémára
○ F45.8: Egyéb szomatoform zavarok
○ F45.9: K.m.n. szomatoform zavarok
VIII. F48: Egyéb neurotikus zavarok:

○ F48.00: Neurasthenia: krónikus fáradtság szindróma
▪ Fokozott szellemi igénybevétel utáni munkatevékenység csökken:
hétköznapi feladat ellátásának nehézsége
▪ Testi: kisebb megterhelés esetén is teljes kimerültség
F48.1: Deperszonalizációs-derealizációs szindróma: érzelmeik elvesztéséről

○ F48.1: Deperszonalizációs-derealizációs szindróma: érzelmeik elvesztéséről
panaszkodnak, eltávolodva érzik magukat gondolataiktól, a világtól
▪ Deperszonalizáció: személye elidegenedett, nem valódi személy (neurotikus
szint)
 Pl.: robotnak érzi magát, valóságtól távoli
▪ Derealizáció: világ idegen, újszerű, nem tud vele mit kezdeni, nem tud rá
reagálni
▪ Mindkettő megjelenhet hallucinogén hatására is (nem ide kódolandó),
továbbá epilepsziát, aurás migrént jellemző kórállapotban is előfordul
 Aura tünet: külső élmény megélése
○ F48.8: Egyéb meghatározott neurotikus zavar
○ F48.9: K.m.n. neurotikus zavar

F30-F39 Hangulat- (affektív) zavarok
• 2 fő kategória:
○ Unipoláris: depresszió
○ Bipoláris: mániás+depressziós epizód váltakozása
I. Hangulatzavarok:
• Hangulat szélsőséges irányba tolódik el=környezet történései nem vagy alig
befolyásolják
• Hangulat megváltozása együtt jár a magatartás, érzelmi reakció, kognitív,
vegetatív funkciók zavarával
• Általános közérzet megváltozása
• Gyakori kórkép: WHO szerint az unipoláris zavar a 3. leggyakoribb
• Nem behatárolható, hogy pszichózis vagy neurózis
• Majdnem mindig károsodik az interperszonális+szociális kapcsolat
• Hatással van a munkahelyi teljesítményre
• Pszichés, szubjektíven megélt kellemetlenség+szomatikus diszfunkció+szociális,
interperszonális nehézség hármasa
• Öngyilkosság legerősebb prediktora
• Nem vagy alig tart kapcsolatot a külső környezettel a hangulat=akármennyi jó
dolgot él meg, még mélyebbre tolja a rossz hangulatot
• Érzelemszabályozás sérül pl.: depressziós esetében folyamatosan nyomott, rossz
érzés
• Epidemiológia:
○ Felnőtt populáció esetében élettartam prevalenciája 8,3%-os valószínűség
▪ Felső határ: 24-25%-os valószínűség
○ Gyermekkorban azonos arányban figyelhető meg a két nem esetében
▪ Különbség: adoleszcensz korban kezdődik
○ Betegségkezdet 20-30 éves korban, de nem ritka gyermekkori kezdet
▪ Nőknél kétszer, háromszor gyakoribb előfordulás
○ Befejezett öngyilkosság férfiaknál háromszor gyakoribb=hátterében
depresszió
▪ Nők hamarabb kérnek segítséget
▪ Férfiaknál externáló tünetek jelentkeznek pl.: maladaptív módok:
rizikókereső magatartás, több dohányzás, alkoholfogyasztás, vezetési
stílus megváltozása, fokozódó agresszió=ennek eredménye az
öngyilkosság
○ Időskorban első epizód elvétve észlelhető
○ Meglassultsággal jár=idős korban ez inkább neurodegeneratív kórképre
utalhat
○ Bipoláris zavar prevalenciája 0,5-1,5 %
▪ Nemek között nem észlelhető különbség
▪ Gyakori a városi lakosság és a magasabb szociális osztály körében
▪ Betegségkezdet: késői 10-as, korai 20-as évek, DE! előfordulhat
gyerekkorban és 50 éves kor felett is
II. F30: Mániás epizód:

○ Nincs önálló mániás jelenség!!
Klinikai megjelenése:

○ Klinikai megjelenése:
▪ Emelkedett, expanzív, irritált hangulat
▪ Hiperaktivitás
▪ Fokozott önértékelés
▪ Gyengült ítélőképesség, gátlás felszabadulása
▪ Fizikális, szellemi tevékenység felgyorsul
▪ Szociális kapcsolat kifejezett igénye
○ F30.00: Hipománia:
▪ Hangulat tartós, mérsékelt emelkedése
▪ Jólét érzése, fizikális, szellemi hatékonyság
▪ Fokozott szociabilitás, beszédesség, barátságosság
▪ Megnövekedett szexuális energia
▪ Csökkent alvásigény anélkül, hogy jelentős problémát okozna a
munkavégzésben
▪ Munkahelyi teljesítmény javulhat (nem bonyolult feladatok esetén)
▪ Depresszív állapotváltozással jellemezhető
▪ Nincs patológia
▪ Enyhébb állapot pl.: veszteség esetén hárítás=később lehet szubklinikai
állapot
○ F30.--: Mánia:
▪ Kifejezettebb állapot
▪ Szociális gátlás elvész+szociális kapcsolat sérül
▪ Beteg ingerlékeny, gyanakvóvá válik
▪ Teljesítményt és szociális aktivitást jelentős mértékben károsítja
▪ Nehezen követhető
▪ Válogatás nélküli szexuális kapcsolat, akár abúzus is megjelenhet
○ Tünetek:
▪ Hangulatemelkedés: indokolatlan optimista, másokat is megejtő, magával
ragadó jókedv, vidámság, izgatottság fokozódik
▪ Örömérzet és az örömszerző tevékenység iránti érdeklődés fokozott:
kifejezett törekvés, hogy örömszerző helyzetbe kerüljön, kóros vagy
veszélyes következménnyel járó tevékenység
▪ Kognitív működés megváltozása: felgyorsult beszéd
 Disztraktibilitás=nem lehet lekötni a figyelmét, mindig másról beszél
 Súlyos esetben inkoherencia
 Ingerfelvétel, feldolgozás megélénkül, emlékezet élénkebb,
könnyebb=pozitív emlék ragadja meg
 Pozitív énkép, fokozott önértékelés
 Expanzív, grandiózus tartalom
 Károsodott ítéletalkotás, szociális gátlás fellazul
 Betegségbelátás károsodott vagy nincs=jól vannak, nem értik, miért
akarunk neki segíteni
 Kényszerrel utalható kórházba
 Környezet nem jelzi vissza a problémáját
▪ Pszichomotilitás:
 Felgyorsult, mániás beteg tele van energiával
 Egyre aktívabbá, gátlástalanabbá válik
 Munkateljesítmény fokozódhat, dekoncentráltság következtében
pontatlanná válik
 Sok mindent elkezd, de befejezetlenül hagy=képzeletét állandóan új
dolgok ragadják meg
 Felgyorsult beszéd=asszociáció felgyorsul, követhetetlen
 Másodlagos inkoherencia is lehet

 Másodlagos inkoherencia is lehet
▪ Megjelenése fiatalos, súlyos állapotban rendezetlen
▪ Irritábilitás megjelenésével akár tettlegesség is megjelenthet (ritka)
▪ Vegetatív tünetek:
 Csökkent alvásidő, alvásigény
 5 óránál kevesebb alvás a fázisváltás megjelenését jelezheti
előre
 Korán ébred, tele energiával
 Fokozott étvágy
 Fokozott szexuális késztetés, gátlástalan viselkedés
 Irritábilitás következményeként könnyen jön létre interperszonális
konfliktushelyzet
 Emelkedett fájdalomküszöb
○ Mánia diagnosztikai kritériumai a DSM-IV szerint:
▪ Minimum 1 hétig fennálló, jól körül határolt periódus, abnormálisan,
állandó emelkedett expanzív hangulat
▪ Továbbá minimum 4 kritérium teljesülése szükséges:
 Grandiozitás, fokozott önértékelés=nincs betegségbelátás
 Csökkent alvásigény pl.: 3 óra alvástól is friss
 Szokatlan beszédesség, beszédkényszer=nem viseli el, ha más beszél
 Gondolat rohanás, gondolat torlódás szubjektív élménye
 Disztraktibilitás: irreleváns külső inger könnyen eltereli
figyelmét=figyelemzavarból származik
 Pszichomotoros agitáció=mindent gyorsan csinál
 Erős intenció minden örömszerző, de káros/veszélyes
következménnyel járó tevékenységre pl.: szexuális kaland, ésszerűtlen
pénzügyi befektetés, mértéktelen vásárlás
○ Súlyossági jellemzők:
▪ Enyhe: minimális tünet
▪ Mérsékelt: fokozódó aktivitás, ítéletalkotás gyengül
▪ Kifejezett:
 Pszichotikus tünetek nélkül: folytonos felügyeletet igényel annak
érdekében, hogy ne tegyen kárt önmagában vagy másokban
 Pszichotikus tünetekkel: hangulattal kongruens téveszme, hallucináció
 Kórházi ellátás szükségszerű
▪ Részleges remisszió: visszahúzódó kórkép, de néhány tünet észlelhető
▪ Teljes remisszió: elmúlt 2 hónapban tünetmentes
III. F31: Bipoláris affektív zavar:

○ Két vagy több, a hangulati élet és az aktivitás szignifikáns változásával járó
epizód=változás magában foglal hangulati emelkedést, energia növekedést,
aktivitás fokozódását, ezek ellenkezőjét
○ Depressziós epizód+mániás/hipomániás/kevert epizód megjelenése
▪ Depressziós epizódot felváltva vagy keverten jelentkezik
○ Epizódok!=nem áll fenn folyamatosan
○ Bipoláris I: mánia+depresszió
○ Bipoláris II: hipománia+depresszió
▪ Nincs pszichotikus szint
○ Etiológia: bipoláris zavarban szenvedők gyakran választják egymást házastársul
▪ Genetikai faktor (öröklés):
 8-10-szer gyakoribb bipoláris zavar
 2-10-szer gyakoribb unipoláris zavar
▪ Erőteljes környezeti faktor

▪ Erőteljes környezeti faktor
○ Neurobiokémiai elmélet: csökkent centrális szerotonin aktivitás (depresszióra
specifikus)
○ Pszichoszociális faktor:
▪ Premorbid személyiség: nincs olyan személyiségtípus, ami egyértelmű
kapcsolatot mutat a hangulatzavarral
 Bizonyos személyiségzavarban (kényszeres, hisztrionikus, borderline)
szenvedők kockázata depressziós megbetegedésekre fokozott.
▪ Életesemény:
 Korai életév tapasztalata
 Családi légkör, neveltetés
 Szülő esetleges pszichiátriai betegségének nem genetikai hatása
 Depressziós epizód gyakran stresszt okozó életesemény után alakul ki
 Fenyegető életesemény pl.: veszteség
▪ Alacsony szociális támasz, énerősítő tényező hiánya
▪ Intim kapcsolat, szociális interakció hiánya=erősödő depressziós hajlam
○ Pszichodinamikus elméletek:
▪ Abraham, Freud: pszichoszexuális fejlődés orális fázisában keletkező
problémák (elsősorban az anyai szeretettől és támasztól való
megfosztás)=érzelmi fejlődés elakadása
 Felnőttkori depresszió=valós, fenyegető, vélt veszteséggel való
szembenézéskor
 Aktuális veszteség kapcsán újra éli az egyén a nem tudatos korai
veszteséget
 Depressziós személy hajlamos ambivalens kapcsolatok kialakítására
 Abraham: melankóliás a veszteséget követően a külső kapcsolatok
többségét feladja=orál-kannibalisztikus fejlődési fázisra regrediál
 Érzelmi ambivalencia: gyűlölet+szeretet (depresszióra hajlamos
személy nem éli meg a gyűlöletet, elfojtja, tudatból kiszorítja)
 Freud: egy fontos személy, képesség, tulajdonság elvesztése által
kiváltott gyászreakció tünetei hasonlítanak a depresszió tüneteihez
 Melankóliában az önértékelés súlyos zavara, bűntudat,
önvádlás, értéktelenség érzése áll a klinikai kép
előterében=veszteség beteg számára gyakran tudattalan
 Veszteséget patognómiás introjekció követ: depresszió
elvesztett tárgytól visszavonja a lelki energiát, ahelyett, hogy
másik tárgyra helyezné át a felszabadult energiát, az ego
introjekció és orális bekebelezés útján azonosul az elvesztett
tárggyal
– Tárgyvesztés=énvesztés
 Melankóliára hajlamos személyek regressziós készsége
nagy=személyiségük éretlen
▪ Klein: velünk születetten létezik egy kezdetleges én=képes szorongást átélni
és elhárító mechanizmusokat működtetni
 Pszichés fejlődésre csecsemőkorban a paranoid-skizofrén és
depresszív pozíciók jellemzők=megoldása későbbi
személyiségfejlődés és integráció, interperszonális kapcsolatok és
pszichés betegségek iránti fogékonyság szempontjából
 Csecsemő inkorporáció, introjekció révén folyamatosan internalizálja
a külvilág összetevőit, projekció révén externalizálja belső világának
tartalmát
 Jellemző a hasítás=tárgy jó és rossz részekre való szétválása
Gondoskodás, szeretet, anyával kapcsolatos jó tapasztalatok enyhítik

 Gondoskodás, szeretet, anyával kapcsolatos jó tapasztalatok enyhítik
a szorongást, csökkentik a hasadási folyamatot
 Paranoid fázis 4-5 hónapos korban véget ér=depresszív pozíció követi
 Depressziós beteg erre az életkorra regrediál
 Csecsemő ebben az életkorban környezetét, benne az anyát,
mint egész személyt képes felfogni, másoktól elkülöníteni=eddig
egymástól elkülönülten létező jó és rossz részeket, mint én
részeit, egységbe foglalja
 Depresszív időszakra szorongás jellemző=ambivalenciából fakad
– Fél, hogy agressziói megsemmisítik a szeretett tárgyat,
destruktív vágyai miatt bűntudata erősödik
– Állandó ambivalencia=én bizonytalan saját és internalizált
tárgy jóságában is, bizonytalan abban, hogy képes és méltó
a szeretetre
– Próbálkozás kudarcot vall=helyébe lép az omnipotens
mániás elhárítás
 Depresszióra hajlamos személy későbbiekben elveszít egy
számára fontos személyt=depresszív pozíció újraéled korai
minták alapján=erős gyűlölet ébred benne elhagyója iránt
○ Tanuláselmélet:
▪ Selingman (1972): depresszió kialakulásának behaviorista elméletét
modellkísérlettel igazolta
 Tanult tehetetlenség: állatok viselkedésüktől függetlenül,
véletlenszerűen elektromos áramütést kaptak, kutyák kezdetben
próbálták elhárítani az őket érő kellemetlen ingereket, később újabb
és újabb kudarcok hatására megtanulták, hogy aktivitással nem
képesek mérsékelni a fájdalmas ingereket=passzívvá, közömbössé
váltak, rezignáltan tűrték az ismételt áramütést
 Reakció általánossá válik, különböző helyzetekben visszatérően
jelentkezik=apátia, depresszió jön létre
▪ Lewinson (1974): probléma interperszonális interakciókban
van=depressziós egyén szociális jártasságának hiányosságából ered
 Jellemző:
 Szociális helyzetekben érzett diszkomfort
 Szociális viselkedés repertoárja szűk
 Egyén fokozottan érzékeny mások kritikai megnyilvánulásaira
▪ Beck (1963): depressziós tünetegyüttes összetevői:
 Diszfunkcionális attitűdök
 Kognitív torzulások
 Minden depressziósra jellemző a kognitív triász: automatikus,
visszatérő, nehezen kontrollálható negatív szemlélet önmagáról, a
világról és a jövőről
 Gondolkodási minta tartós, egyénre jellemző, de csak
stresszhelyzetben aktiválódik
IV. F32: Depressziós epizód:

○ Alaptünet:
▪ Hangulati nyomottság mindig jelen van, reggeli órákban a legrosszabb
 Külső történés nem vagy alig befolyásolja
 Előfordulhat irritabilitás=apró kérésre is nyűgössé válik
▪ Anhedonia=örömképtelenség, érdeklődésképtelenség:
 Nem tud pozitív érzelmet átélni vagy csak keveset, rövid ideig
Nem lelkesedik korábbi érdeklődéséért

 Nem lelkesedik korábbi érdeklődéséért
 Anergia=nincs kedve, ereje felkelni
 Szociális kapcsolatait nem örömforrásként éli meg=dopaminerg
rendszer hibás működése
 Pozitív stimulánsra csökken, negatívra nem változik vagy nő a
válaszkészsége
 Arckifejezése negatív érzelmet tükröz
 Omega alakzat: gondterhelt ráncolás (két szemöldökemelő izom
állandó ráncolása)+szájív lefelé görbülése
 Epizódokban zajlik
○ További tünetek:
▪ Energiacsökkenés=anergia: csaknem minden esetben jellemző
 Nehezíti az iskolai, munkahelyi teljesítményt
 Kevésbé fog bele új dolgokba
 Feladatait nem képes ellátni
 Motiváció hatására változhat
 Előzetes exploráció szükséges, hogy tudjuk, mi váltja ki a
demotiváltságot
 Szociális aktivitása csökken
▪ Negatív kognitív séma: percepcióra, információfeldolgozásra, értékítéletre
hat
 Nem lehet kimozdítani ebből az állapotból
 Negatív szűrő alkalmazása önmagára, a külvilágra, jövőjére
 Értéktelenség érzése
 Inadekvát önvádlás
▪ Pszichomotorium változása: gátoltság/agitáció formájában
 Mindent lassabban csinál
 Kognitív lelassulás=lassabban beszél, elhalkul
 Agitált beteg nyugtalan, kéztördelés, lábmozgatás figyelhető meg,
nem képes egy helyben ülni=meggyorsult sebesség
 Csökkent döntési képesség
▪ Aktivitás csökkenésével párhuzamosan beszűkül szociális tevékenysége,
interperszonális kapcsolatai
 Társas támaszt kizárja+érzelmi kommunikációja károsul
▪ Vegetatív tünetek gyakoriak, de nem szükségszerűen vannak jelen
 Leggyakoribb: alvászavar
 Nem tud aludni=nincs kipihenve
 Lehet insomnia vagy hypersomnia=nem akar találkozni a saját
negatív történéseivel=alvásba menekül
 Sokszor alvás megváltozása bevezető tünet
 Étvágy, testsúly megváltozhat
 Nem eszik=súlyt veszít
 Kevésbé jellemző a túlevés=egyetlen örömforrás az étel=hízás
 Szexuális érdeklődés, aktivitás csökken
 Esetekben tünetek napszaki ingadozása
▪ Gyakori a halál gondolatával való foglalkozás
○ Fizikális tünetek:
▪ Közérzet, szomatikus érzet megváltozása
▪ Saját testéről érkező érzetet másképp észleli
▪ Diszkomfort felnagyítódik
▪ Gyakori fejfájás
○ Megjelenése:
▪ Koránál idősebbnek tűnik

▪ Koránál idősebbnek tűnik
▪ Tónustalan tartás
▪ Lelassult mozgás
▪ Mimikaszegény arc
▪ Csökken a gesztikuláció
▪ Kevésbé választékos öltözködés=gyakran hord sötét színt
▪ Testi higiéné elhanyagolása=súlyos eset
○ Súlyossági jellemzők:
▪ Enyhe depressziós epizód: néhány tünet (általában 2-3), de pl.: szociális
károsodás nem érintett
▪ Mérsékelt depressziós epizód: kifejezettebb tünet, több, erőteljesebb
mértékben, teljesítményromlás figyelhető meg
▪ Kifejezett depressziós epizód:
 Pszichotikus tünetek nélkül: jelentős romlás, nem tudja ellátni
tevékenységeit, de nincs tünet
 Pszichotikus tünetekkel: súlyos, van tünet, megjelenhet doxazma,
hallucináció=hangulattal kongruens
 Ha inkongruens: hosszútávon pszichotikus zavar
▪ Részleges remisszió: visszahúzódó kórkép, de néhány tünet észlelhető
▪ Teljes remisszió: 2 hónapja tünetmentes
○ Differenciáldiagnózis:
▪ Sok kórképpel megjelenhet
▪ Gyász: egyén attitűdje a világhoz hasonló lehet, de belső világa különböző
 Depressziónál nincs egyértelmű külső ok, gyásznál van pl.: másik
személy elvesztése
 Veszteségérzés, levertség dominál
 "Gyászban a világ szegényedik el, a depresszióban az én"-Freud
▪ Skizofrénia kezdetén jelenhet meg, 15-81%-ban
 Diagnózisnak minimum 6 hónapig kell fennállnia
 Negatív tünet nehezen különíthető el a depresszió tünetétől
▪ Szorongásos zavar pl.: fóbia, PTSD, OCD, evészavar, pszichoaktív
szerhasználat gyakran társul depressziós tünettel
▪ Számos általános (hipotireózis) vagy agyi eredetű pl.: Parkinson,
cerebrovascularis megbetegedés, demencia szomatikus betegséghez is
társulhat
○ Időskori depresszió:
▪ Depressziós hangulat nem mindig jelenik meg
▪ Életerő-energiacsökkenés idős korra normál, DE! annak hirtelen változása,
továbbá:
 Pihenéskor is észlelt folyamatos kimerültség érzés
 Anhedonia
 Önmaga-környezetének elhanyagolása
 Étkezési szokás megváltozása
▪ Kognitív károsodás vs. Depresszió megállapítása feladattal:
 Kognitív károsodás: motiválható, de nem tudja megoldani a feladatot
 Depresszió: nem motiválható, ha mégis megoldja a feladatot, akkor
kiválóan teljesít
▪ Elszegényedési téboly
▪ Gyakran vegetatív tünet áll előtérben
○ Nők speciális hangulatzavara:
▪ Premenstruális diszfória: menstruáció előtt 7-10 napon belül jellemző
jellegzetes panaszegyüttes
Tünet:

 Tünet:
 Feszültség, irritáltság
 Vegetatív tünet pl.: görcsök
 Hangulati nyomottság, diszfória
 Életminőséget+aktivitást jelentősen befolyásolja
 Menstruáció megindulásával, illetve azt követően 1-2 nappal elmúlnak
a tünetek
 Súlyos esetben: major depresszióhoz hasonló állapot
 Befolyásolja a várandóság alatti és utáni depresszió megjelenésének
valószínűségét
▪ Perinatális depresszió:
 Antenatális (születés előtti):
 1.trimeszter: gyakori a minor depresszió, szubdepresszív állapot
– Csak súlyos esetben kezelendő
 2.trimeszter: szomatikus változás összefüggésbe hozható a
másodlagos hangulatváltozás megjelenésével
– Transzgenerációs depresszió áttevődési pontja: hirtelen
jelentkező depressziós állapot komoly figyelmet igényel
– Van valódi interakció a magzat és az anya között=ritka a
depresszív zavar
– Ha mégis van depresszív zavar: anya saját kötődési
problémájából ered
 3.trimeszter:
– Szorongás megszaporodik=szüléstől való félelem, melynek
megszűntetésével a tünetek csökkenése figyelhető meg
– Major depresszió
– Közvetlen szülés körül súlyos pszichotikus állapot (fizikai
tünet megjelenése)
– Ha kialakul depresszió: anya+baba védelme (nem biztos,
hogy az anya el tudja látni a babát)
 Posztnatális (születés utáni):
 Postpartum blues (gyermekágyi depresszió): általában pár nap
alatt elmúlik
– 2 hétnél hosszabb fennállás esetén beszélhetünk
depresszióról
– Apánál is megfigyelhető=nem hormonális befolyás
eredményezi
▪ Perimenopauzális depresszió:
 40-55 éves kor körül
 Háttere: hormonális változás+ezzel járó testi, vegetatív tünet mellett
kialakult depressziós fázis
 Pszichoszociális faktorok
 Gyászélmény=nőiesség elvesztése
 "üres fészek szindróma": nőket inkább megviseli=funkció,
szerepvesztett állapot
 Szendvics generáció: gyerek már felnőtt+idős szülőről való
gondoskodás
V. F33: Recurrens (ismétlődő) depressziós zavarok:

○ F32-ben leírt depresszió ismétlődő epizódjai jellemzik anélkül, hogy a depressziós
epizódtól függetlenül a hangulat emelkedése vagy az energiák növekedése lenne
észlelhető (mánia)
Lehetnek enyhe hangulati emelkedések, túlzott aktivitás (hipománia)

○ Lehetnek enyhe hangulati emelkedések, túlzott aktivitás (hipománia)
▪ Különösen a depressziós epizód végén, antidepresszívum hatására
VI. F34: Perzisztáló hangulati zavar:

○ Állandóan fluktuáló hangulatzavar, általában hosszú évekig tart
○ F34.00: Cyclothymia=hangulat enyhe hullámzása
▪ Epidemiológia:
 Felnőtt populáció 1%-a
 Borderline személyiségzavar gyakran társul hozzá
 Betegségkezdet: késői 10-es évek=legtöbb zavar megjelenésének
ideje
 Genetikai kutatás szoros kapcsolata a ciklotímia+bipoláris I.zavar
között
 30%-nak a családban előfordul bipoláris I. betegség
▪ Klinikai kép:
 Váltakozó depressziós, irritábilis, hipomán tünet
 Évszakfüggő hangulatváltozás
 Életeseményhez nem kapcsolódó hangulatváltozás
 Nem kér szakembertől segítséget
 Soha nem éri el a major depresszió vagy hipomán epizód súlyosságát
 Gyakori alkoholabúzus, drogdependencia
 Nehéz elkülöníteni a normális hangulatingadozástól
 Hipománia-ciklotímia közötti határ bizonytalan
 2 éves fennállása szükséges a diagnózishoz!
○ F34.10: Dysthymia=krónikus rosszhangulatúság
▪ Epidemiológia:
 Felnőttkori populáció 3-5%
 Nőknél gyakoribb
 Nincs mániás időszak, csak nyomott hangulat
 Betegségkezdet: fiatalkor (75%-ban 25 éves kor alatt)
 Gyakran társul más betegséggel pl.: borderline, elkerülő, dependens,
kényszeres
 Családkutatás: hangulatzavar halmozódásának genetikai háttere
 Érzelemszabályozás-kötődés problémája
 Gyakori instabil gyerekkori családi légkör+negatív emóciót okozó
életesemény
▪ Klinikai kórkép:
 Enyhe, krónikusan fennálló hangulati nyomottság
 Nincs epizód!
 Kezdete: serdülőkor eleje=személyiség részévé válhat pl.: "Én
szerencsétlen ember vagyok."
 Nagyobb fogékonyság negatív affektivitásra
 Komor, mélabús, letargikus
 Alacsony önbizalom, késztetés, örömre való képesség
 Inkább dependens, szereti az egyértelmű szabályokat
 Megjelenhet depressziós epizód
 Krónikus anhedónia
VII. F38: Egyéb affektív zavar:

○ Minden egyéb affektív zavar, melyik nem illeszthető be a F30-F34 klasszifikációi
közé, mert súlyosságuk vagy időtartamuk nem teszi lehetővé
VIII. F39: K.m.n hangulati zavar pl.: affektív pszichózis

VIII. F39: K.m.n hangulati zavar pl.: affektív pszichózis

F20-F29 Szkizofrénia, szkizotípiás és paranoid (téveszmés)
zavarok
I. Pszichózis:
○ Állapot (lehet pszichotikus)
○ Percepciózavar (hallucináció, főleg akusztikus)
○ Gondolkodás tartalmi zavara (mit gondol?) pl.: doxazma
○ Gondolkodás alaki zavara (felgyorsult, töredezett, lassult; beszédben nyilvánul
meg)
○ Affektus üres, sivár, inadekvát pl.: szomorú hírre hirtelen jókedv
○ Viselkedés bizarr, inadekvát
○ Pszichomotorium érintettsége pl.: kataton, szélsőséges izgatottság
○ Szociális funkciók beszűkülnek
○ Személyiség változása
○ Crow felosztás: subok alatt zajló tünetek:
▪ + tünet: normál működéshez többlettünet
 Hallucináció
 Doxazma
 Gondolkodási zavar
▪ -tünet: normál működéshez képest alul működés=hiánytünet
 Anhedonia
 Anergia
 Apátia
 Alogia
 Figyelemzavar
 Szociális visszahúzódás
○ Pszichózist okozó medikális zavar: pszichoaktív szer elvonása vagy abúzus,
epilepszia, tumor (frontális/limbikus), fertőzések (AIDS, szifilisz, Creutzfeld-Jakob,
enkephalitisz), CO mérgezés, B12 hiány, endokrin betegség
II. F20: Szkizofrénia:

○ Általános gondolkodás és percepció torzulása (fragmentációja), valamint nem
megfelelő vagy elsivárosodott affektusok jellemzik
▪ Tiszta tudatállapot
▪ Intellektuális képességek megtartottak, de nem explorálhatók (nem tudok
vele tesztet felvenni az adott pillanatban)
▪ Lefolyás során meghatározott kognitív deficit alakulhat ki
▪ Alapvetően minden lelki szféra érintett
○ Görög szóképzés: szkizo=hasítás, phren=elme
▪ Elmehasadás teljesen helytelen!
 Az érzelmek, gondolkodás, viselkedés között hasadás jön létre=nem
állnak összefüggésben, nem kongruensek=szkizofrénia név
 Nem használjuk a többszörös személyiséget!!
 Nem az a baj, hogy több személyiségük van a betegeknek,
hanem az, hogy nem rendelkeznek egy integrált
személyiséggel!
○ Epidemiológia:
▪ Átlag népesség kb. 1%-át érinti
 Izlandon szokatlanul magas (1,1%)=kisebb népesség, jobban kiütközik
▪ 20-35 évesek között a leggyakoribb, 18 éves kor után jelentkezik általában
▪ Nagyon erős biológiai, genetikai megalapozottsága van
▪ Nagyon erős biológiai, genetikai megalapozottsága van
▪ Intrauterin történések is valószínűleg közrejátszanak
▪ Férfiaknál és nőknél egyenlő arányban jelentkezik
 A férfiaknál korábban kezdődik a betegség+sokkal rosszabb a
prognózis a nőkhöz képest
▪ Prevalenciában az egyes kultúrák, vallások, társadalmi berendezkedés
szerint nincs különbség
▪ Stupor állapot: a pszichomotorium olyan szinten lelassul, hogy a páciens
nem csinál semmit és megmered egy pillanatban
▪ Érzelmi elbutulás: a személy az adott eseményekhez nem tudja
hozzáigazítani az érzelmeit
▪ Bleuer: nevéhez kötődik a szkizofrénia szó és annak megnevezése
○ Alaptünetek: A négy „A”
▪ Asszociáció zavara=nem követhetőek
▪ Affektus zavara
▪ Autizmus=egyszemélyes világban él a páciens
▪ Ambivalencia=érzelmekből fakadt
▪ Hallucináció és téveseszme nem alaptünetek
▪ Járulékos tünetek: érzékcsalódások, magatartási tünetek
○ Tünetek:
▪ Gondolkodás tartalmi zavarai: téveseszmék
 Gondolat visszhangosodása
 Gondolatok betoldása
 Üldöztetéses
 Vonatkoztatási=„minden rám vonatkozik”
 Gondolatokat "tesznek" a fejébe, irányítják őt
 Tünetek mindig az adott kultúrát, a gazdasági fejlettséget követik pl.:
régen féltek az ördögtől, ma már attól, hogy lehallgatják a
telefonjukat
▪ Gondolkodás alaki zavarai:
 Formája zavaros
 Inkoherencia jellemzi
 Irreális következtetések
 Gondolat áramlás/elakadás
 A gondolatmenetben gyakoriak a szünetek és
betoldások=beszéd inkoherenssé válik, vagy neologizmákkal
tarkítottá
 Fellazult asszociációk
▪ Beszéd jellegzetességei:
 Konkretizálás=mindent CSAK konkrétan ért meg
 Szimbolizmus: elvont beszéd, nem lehet érteni
 Inkoherencia
 Szegényes beszédtartalom: lefoglalják a fejében történtek
 Neologizmák: új kifejezéseket talál ki, amiket azonnal úgy kezd el
használni, mintha mindenki értené
 Mutizmus=elnémulás: órákig vagy napokig elnémul, szűkszavú (stupor
állapottal áll összefüggésben)
 Echolalia: visszhangválasz: ugyanazt ismételgeti, azt válaszolja, ami a
kérdés volt
 Verbigeratio: ugyanazt a szót ismételgeti napokig is
(ritka)=kényszeresen ismétli, nem tudja abbahagyni
 Szavaknak nem lesz számára jelentése
Mesterkélt beszéd: régimódi, túl formális

 Mesterkélt beszéd: régimódi, túl formális
▪ Percepció zavarai:
 Percepció kóros értelmezése
 Vizuális
 Olfaktorikus
 Akusztikus
 Kinesztéziás
 Hallucináció minden modalitásban jelen van (főleg akusztikus)+meg
van róla győződve, hogy ezek valódiak
 A hangok általában E/3-ban beszélnek róla, utasításokat adnak
a páciensnek, kommentálják cselekedeteit
 Külső irányítottságról való meggyőződés, befolyásolás
▪ Affektus zavarai:
 Közöny
 Apátia
 Oda nem illő érzelmi reakció
 Furcsa érzelmi reakciók pl.: mindenhatóság érzés,
összeolvadás/széthullás; nevet amikor rossz hírt kap; amire gondol, az
megtörténik
▪ Énérzet zavarai: saját azonosság elvesztése, énhatárok elvesztése
▪ Szándék és akarat zavarai: célirányos tevékenység zavara, nem tud egy
cselekvéssort végig vinni
▪ Külvilággal való kapcsolat zavara: visszavonul a saját gondolataiba,
autisztikus
 Negatív tünetek, szűkszavúság, szociális visszahúzódás, közösségi
tevékenység csökkenése=csoportos terápia fontossága!
▪ Pszichomotoros viselkedéses zavar:
 Csökkent vagy túl izgatott modorosság
 Stupor: mindent észlel, de nem reagál=megmerevedik
 Katatóniás izgatottság jellemzi pl.: nyugtalanság, pózolás, flexibilitas
cerea (a végtagokat abban a helyzetben tartja meg, amelyikbe valaki
elmozgatta)
 Echopraxia: lemásolja a másik mozdulatait, mindent úgy csinál, ahogy
a másik
 Automatikus engedelmeskedés
 Negativizmus: látszólag értelmetlen ellenállás minden utasításnak,
visszautasítja a környezetével való kapcsolatot
 Sztereotip viselkedés
 Megjelenés és modor leromlik
▪ Testi tünetek: nincsenek kórspecifikus tünetek!
▪ Szétesett, kataton viselkedés
▪ Legalább fél évig fenn kell állnia
○ Betegséglefolyás: subokban zajlik! (vagyis epizódokban=nem áll fenn
folyamatosan)
▪ Prodromális szakasz: korábbi működési színvonal több területen hanyatlik
 Különös viselkedés, ápoltság csökken, szokatlan percepciók,
élmények, affektusok bizonytalanokká válnak
▪ Aktív szakasz (sub): konkrét pszichotikus tünetek pl.: téveszmék, hallucin
fellazult asszociációk, társas elszegényesedés, illogikus gondolkodás
 Pozitív és negatív tünetek
▪ Reziduális szakasz: hasonlít az elsőhöz, már lezajlott szakasz, elkezd
tisztulni, visszaáll, de nem ugyanoda!+ elsivárosodás (lejjebb megy a
színvonal)

színvonal)
 Hosszmetszeti diagnózis kell, legalább fél év szükséges a
megállapításhoz
▪ Minél több sub van, annál jobban hanyatlik=nem szabad beleengedni a
subba, éveket lehet nyerni vele
 Folyamatosan egyre lejjebb kerülnek ezek az állapotok
○ Differenciáldiagnózis: negatív tünetek

▪ Szomatikus és toxikus betegségek: pszichotikus tünetek előfordulhatnak
elsősorban neurológiai kórképekben és drogok által kiváltott pszichózisban.
 Különösen temporális lebeny-epilepsziával társulhat
 Pl.: agytumor, cerebrovaszkuláris betegségek, fejtrauma
▪ Pszichiátriai betegségek:
 Szkizofreniform zavarban ugyanaz a tünettan, mint skizofréniában, az
elkülönítés alapja a DSM szerint 6 hónapnál rövidebb ideig fennálló
tünetek.
 Rövid pszichotikus zavar
 A tünetek 1 hónapig állnak fenn
 Szkizoaffektív pszichózisban a skizofrén tünettan mellett mániás
és/vagy depressziós tünetek jelenléte és az epizodikus kórlefolyás
segítenek az elkülönítésben.
 Téveszmés (paranoid) zavarok: a nem bizarr, rendszerezett
téveszmék tartós jelenléte és a skizofrénia egyéb tüneteinek hiánya
jellemző
 A hangulatzavaroktól való elkülönítés gyakran problémát jelent,
különösen az első mániás epizód esetén
 Terápia szempontjából fontos a pontos kórismézés
 Személyiségzavarok közül a szkizotipiás, szkizoid, borderline
személyiségzavar járhat hasonló tünetekkel, azonban ezek rendszerint
jóval enyhébbek, pontos kezdet nélkül, a személyiséget tartósan
kísérő formában
○ Típusai:
▪ Keresztmetszeti klinikai szindrómákat tükröznek
▪ Egyes típusok időben kevésbé stabilak, mint mások+eltérő prognosztikai,
valamint terápiás jellegzetességekkel rendelkeznek
▪ F20.0: Paranoid skizofrénia: stabil paranoid téves eszméi vannak,
melyekhez akusztikus hallucinációk és percepció zavarok társulnak pl.: TV
nézés közben a bemondó hangja mögött megszólal egy másik hang, aki őt
szidalmazza
 Kifejezetten központi elem az üldöztetés érzése
 Nagyzásos téveszme pl.: azt hiszi, vannak olyan ősei, akik királyok, ő
kiválasztott stb.
 Kísérő tünet:
 Tárgy nélküli szorongás
 Harag

 Harag
 Erőszakosság
 Vitatkozási készség
 Nem jellemző:
 Inkoherens beszéd
 Szétesett vagy katatón magatartás
 Eltompult vagy inadekvát érzelmek (ezek mind kizáró
kritériumok)
 Viszonylag későn kezdődik, kb. 30 évesen
▪ F20.1: Hebephrenia (dezorganizált): hangulatzavar kifejezett, téveszmék
és hallucinációk átmenetiek, fragmentáltak, viselkedés felelőtlen és
kiszámíthatatlan, manierizmus (mozgási modorosság) általános
 Nagyon hamar kezdődik
 Kifejezett regresszió jellemzi
 Nincs rendszerezett téveszme
 Realitáskontroll itt a legkevésbé aktív
 Beszédet tekintve erős inkoherencia, alig van kapcsolatban a
realitással
 A beteg rendszerint aktív, de céltalan pl.: csak járja a várost
 Érzelmi válaszaik nem adekvátak, gyakoriak a grimaszok, vigyorgás,
viselkedésük kívülállók számára feltűnő=affektus elsivárosodása
 Személyes megjelenése és szociális viselkedése szétesett
 Primitív, gátlástalan, szervezetlen
 Kísérő tünet: hipochondiás panaszok, szélsőséges szociális elzárkózás
 Súlyos prognózis=gyorsan alakul ki a tünet
 Krónikus lefolyás
▪ F20.2: Kataton szkizofrénia:
 Pszichomotorium súlyos zavarai (lehet pl.: stupor, extrém
negativizmus, merevség)
 Kísérő tünetek: viaszhajlékonyság, modorosság, sztereotípia
 Szélsőséges és céltalan izgalmi állapotok
 Zárkózott katatonia: vagy a teljes stupor állapotában van.
 Gyakran teljesen megnémul, lebénul pl.: csak pisilni jár ki
 Megkülönböztetetten mutatkozhatnak a teljes negatívizmus,
echopraxia, és automatikus engedelmesség tünetei
 Akár hetekig tartó mozdulatlan állás vagy ülés után is
előfordulhat a hirtelen rövid ideig tartó destruktív erőszakosság
megjelenése
 Ritkán, de másokban is tehetnek kárt ebben az állapotban
 Izgatott katatonia: folyamatosan beszél, kiabál, magában beszél
 Szélsőséges pszichomotoros nyugtalanság
 Verbális produktum inkoherens=nem a külső ingereknek
szólnak, hanem a belső történéseknek
 Könnyen kárt tehetnek magukban és másokban is
 Akár el is ájulhatnak, amikor nagyon túlpörgetik magukat.
▪ F20.6: Szkizofrénia simplex (egyszerű szkizofrénia):
 Pubertás alatt vagy után jelentkezik
 Hirtelen alakul ki, szinte észrevétlenül
 Korai leépüléshez vezet
 Teljesen elzárkózik másoktól
 Különc magatartás, közösségi szociális elvárásokban nehezen tud
megfelelni
 Látszólag közönyös a környezetével szemben, de a családtagok

 Látszólag közönyös a környezetével szemben, de a családtagok
nyaggatására hirtelen dühkitöréssel reagálhat
 Alaptünet: késztetések, érdeklődés, ambíció és kezdeményezőkészség
zavara
 Általában nincs téves eszme, hallucináció, ha mégis, akkor is rövid
ideig
 Munkahelyi, tanulmányi teljesítménye hanyatlik
 A betegség korai szakaszában a betegnek sokféle testi panasza lehet
 Emocionális válaszok egyre sivárabban
 A végén már csak negatív tünetek állnak fenn
○ Kezelés:
▪ Sakel (1930): hypoglikémiás kóma=cukorkóma kezelés: epilepsziások nem
szenvednek skizofréniában=görcsrohamokat váltottak ki a szkizofrén
betegekben ezzel a kezeléssel=subok miatt javulás volt megfigyelhető
▪ Elektrosokk (elektrokonvulzív kezelés): a mai napig létezik, csak akkor
használjuk, ha teljesen terápia rezisztens az egyén!!
 Memóriára gyakorol hatást
 Súlyos depresszió esetén alkalmazzák=nem eszik, nem iszik.
▪ 1950-es évektől előrelépés: neuroleptikus gyógyszerelés=klórpromazin
(dopaminreceptor antagonistája, mind a négy dopaminreceptorra hat)
 Tünetek szabályozhatókká váltak, pszichoterápiás erőfeszítések
fokozódtak
 Pozitív tünetekre gyakorolt hatást pl.: téveseszmékre
○ Terápia:
A. Antipszichotikummal:
 Pl.: haloperidol a többlet tünetek kezelésére, gyorsan hat, azonban sok
a mellékhatása
 Atípusos szerek: negatív tünetekre is hat pl.: leponex, risperdal,
zyprexa, seroquel
 Egyebek: anxiolytikum, antiparkinson szerek
 Fontos a gyógyszer folyamatossága
 Mellékhatással foglalkozni kell!
B. Pszichoterápiák:
1) Szupportív terápia: legjobb, leghatékonyabb
 Támogató közeget teremtünk
 Nem a tünet kialakulásával foglalkozunk, hanem a biztonságot
nyújtó, teherbíró terápiás kapcsolattal=kialakítása időigényes,
élethosszig tart
2) Magatartásterápia: önmagában nem lényeges
 Kognitív, szociális készségek és deficitek feltérképezése
 Token economy=jutalmazás növeli az önértékelést, személyközi
kommunikáció hatékonyabb
3) Csoportterápia: alapvetően szupportív
 Reális élethelyzetre, reális életproblémára irányul
 Csoport megtartó erő segít a szociális izoláció hatékony
csökkentésében
 Szorongásmentes, biztonságos légkör
4) Családterápia: diagnózis megtudása után
 Szociális beilleszkedés javításában hatékony=család kimondhatja
érzéseit, gondolatait
 Családnak meg kell tanulnia, hogy mi tünet és mi nem
 Pl.: hangulati motiváció esetén nincs kedve felkelni
 Optimális alanyegyensúly megtalálása

 Optimális alanyegyensúly megtalálása
○ Etiológia:
▪ Biológiai elméletek: gyógyszeres kezelés fontossága
▪ Genetikai elméletek: valamilyen genetikailag determinált anyagcserezavar
áll a háttérben.
 Továbbra is vezető szerepet játszik a dopamin-hipotézis (túlműködés)
▪ Családvizsgálatok: skizofréniának megnő a rizikója elsőfokú rokonok között
▪ Idegfejlődési elmélet: az intrauterin életben, feltehetően az első két
trimeszterben elszenvedett károsodás következtében nem alakul ki normál
idegrendszeri architektúra+ normális agyműködésre jellemző szinaptikus
kapcsolatrendszer=dopaminrendszer zavara
 Mindezek etológiájában:
 Megváltozott génexpresszió
 Vírusinfekció
 Hipoxiás (dohányzás)
 Neurotoxikus (gyógyszerek, pszichoaktív szerek) hatások szerepe
feltételezhető.
▪ Biokémiai elmélet: limbikus rendszer fokozott dopaminerg transzmissziója
▪ Neuropatológia: elsősorban a prefrontális kéregre, oldalkamrákra, limbikus
rendszerre és törzsdúcokra irányulnak a vizsgálatok
 Az amygdala, hippocampus és parahippokampális gyrus kisebb
○ Pszichológiai elméletek:
▪ Pszichodinamikus (elmélet): vezető szerepet kap a regresszió, mint közös,
tüneti sajátosság
 Pszichotikus tünetképződés
 Regresszió elindítója valamilyen intrapszichés vagy interperszonális
konfliktus
 Visszacsúszik preödipális szintre=regresszió értéke nem
adaptív=feladja a realitáselvet, pszichózisba menekül, DE!
Konfliktustól megszabadul
 Nincs megkülönböztetve a tárgy és a szelf
 Pszichoanalízissel nem kezelhető
 Éretlen elhárító mechanizmusokat aktivál: tagadás, hasítás, primitív
idealizáció, omnipotencia, projektív identifikáció
▪ Kernberg, Mahler: pszichotikus állapotok
▪ Családpatológiai elméletek=rendszerszemlélet: overprotektív, domináló,
manipulatív anya jelenléte
 Double-bind jelenség (inkongruencia áll fenn):
 Oki szerepet tételeztek fel szkizofrénia jelenlétében=nem igaz
 Van szerepe a szkizofréniában, de önmagában nem ez hozza
létre
 Sok zavar hátterében áll
○ Szocioökonómiai elmélet:
▪ Nagyobb arányban fordul elő alacsony iskolázottságú, alacsony munkahelyi
képzettségű rétegekben=minél alacsonyabban van, annál kevésbé fér hozzá
a megfelelő egészségügyi ellátáshoz
▪ Szocioökonómia, mint rizikófaktor
▪ Goffman, Szász Tamás ("antipszichiátria atyja"): címkézés+szociális
minősítés szerepe: szkizofrénia címkéje elindít egy olyan folyamatot, amikor
a páciens dehumanizálódik, maga a szkizofrénia nem létezik=rossz
bánásmód eredménye
▪ Nem a diagnózissal hozzuk létre a betegséget
▪ Stigmatizáció jelenlétének vizsgálata

▪ Stigmatizáció jelenlétének vizsgálata
 Első antistigma mozgalmak=mentális zavarok elfogadása
○ Biológiai+pszichoszociális determináns egyik sem alkalmas önmagában arra, hogy
magyarázatot adjon=nem egységes a kórkép
III. F21: Szkizotípiás zavar:

○ Radó Sándor nevéhez fűzhető: szkizofrén genotípus nem pszichotikus
fenotípusos variánsa
○ DSM személyiségzavar közé sorolja, BNO10 szkizofrén spektrum részeként
○ Szkizofrén premorbid személyiségnek felel meg
○ Fő jellemzője: különc viselkedés, gondolkodás és affektus különböző anomáliái,
de nem jelenik meg egyértelmű pszichotikus állapot
▪ Nem odaillő vagy beszűkült affektusok
▪ Anhedonia
▪ Szociális izoláció tendenciája=nem teremt kapcsolatot
▪ Furcsa hiedelmek, mágikus gondolkodás (paranoid, bizarr gondolatok)
▪ Deperszonalizáció: önmagát nem éli meg személyiségként
▪ Derealizáció: világot nem éli meg valóságosnak
▪ Rumináció: kényszeres rágódás, belső ellenállás nélkül
▪ Nincs hallucináció
▪ Szokatlan érzékszervi élmény (illúzió szintjén)
▪ Körülményesen beszél
▪ Rövid ideig tartó pszichotikus állapot felléphet
▪ Hosszútávon átmenet szkizofréniába
▪ Gyanakvás
○ Nincs határozott kezdete és kifejlődése
○ Lefolyása megegyezik a személyiségzavarokéval
IV. F22: Perzisztáló deluzív zavarok:

○ Paranoid kórkép lényegi vonása
○ F22.0: Paranoid zavar: egyértelmű a pszichotikus komponens, de nem áll fenn
szkizofrénia
▪ Állandósult tüneti kép: valamilyen paranoid téves eszméhez kapcsolódik,
általában üldöztetéses vagy féltékenységi
▪ Jellemzői:
 Téves eszme jelen van, de nem bizarr
 Nem töredezett, követhető
 Kulcsélményből indul ki=jól megtalálható, rossz bánásmódból ered,
amikben megtalálja a logikai kapcsolódásokat
 Adekvát=olyan az érzelme, mint a téves eszme pl.: ha azt képzeli,
megcsalják, dühös és szomorú lesz
 Személyiség minimálisan hanyatlik pl.: megcsalás csak a
párkapcsolatra gyakorol hatást, azt érinti
▪ 1918: Heinroth: paranoia
▪ 1938: Esquirol: monománia (mániás megszállottja egy gondolatnak)
▪ Kraepelin: paranoidok azok, akik nem hallucinálnak, téveszméjük rendezett
▪ Epidemiológia: erős disszimmulatív tendencia
 Nők nagyobb arányban
 Késői betegségkezdet, általában 40 éves kor körül
 Előny: fiatalkori személyiség érintetlen
 Kender: pszichiátriai osztályra fektetettek 4%-a az
▪ Etiológia:
Freud: elméletben foglalkozott vele Schreber önéletrajza alapján

 Freud: elméletben foglalkozott vele Schreber önéletrajza alapján
 Fő elhárító mechanizmus: projekció=saját félelmét megteremti
 Megjelenik a reakcióképzés, "én szeretem őt", helyett "nem
szeretem őt, ő sem szeret engem" DE! "ő gyűlöl engem"="ő
üldöz engem"
 Tudatosan azt gyűlöli, aki szerinte őt gyűlöli
 Féltékenységi téveszme: tudattalan homoszexualitás (férfiakra
jellemzőbb), fenyegető vágy kizárása
 Bizalom hiánya: preverbális korban nem volt megfelelő szülői
viszonyulás
▪ Klinikai kép:
 Tartósan fennálló üldöztetéses vagy féltékenységi téves eszme, nem
tulajdonítható más betegségnek
 Lehet egyszerű vagy kidolgozott
 Rendszerint egyetlen téma köré szerveződik (lehet több téma is, de
ezen esetben összefüggőkről beszélhetünk)
 Sérelmek felnagyítása központi jelentőségű
 Kísérő tünet:
 Sértettség, düh=erőszakos cselekvés
 Gyakori vonatkoztatásos téveseszme
 Szociális izoláció, magányosság
 Folyamatos gyanakvás=generalizált, bizonyos egyénre fókuszálva
 Prognózis: ritkán hanyatló napi funkciók, intellektus+munkaköri
funkció ép marad (társadalmi+háztartási funkcionálás erősen romlik)
▪ Paranoia diagnosztikai kritériumai a BNO 10 mentén:
 Minimum 3 hónapos fennállás
 Téveseszme (legszembetűnőbb patológiás kép)
 Depresszív tünet, depressziós epizód (téveseszme hangulatzavar
hiányában is észlelhető)
 Nem észlelhető hallucináció, legfeljebb átmenetileg
 Szkizofrénia tünete sosem fordul elő
▪ Jelölendő típus:
 Féltékenységi: házastársra vonatkozik, téveszme szerint a beteg
szexuális partnere hűtlen
 Othello-szindróma: kisebb elégedetlenség=gyanakvás=téves
eszme (évek alatt épül fel)
 Meg kell különböztetni a kóros féltékenységtől
 Hipochondriás/szomatikus tünetekkel jellemzett: hasi panasz
uralkodó, de bármilyen testrészre kiterjedhet
 Megváltozott, megváltoztatott testi funkciók
 Ellenséges viselkedés az orvosokkal szemben=dühös és
ellenséges lesz vele (orvos maga az összeesküvés része)
 Túlzott módon leköti saját tünete=abbahagyja munkáját,
megszakíthatja a kapcsolatot barátaival
 Erotomániás: ritka, híres emberekre vonatkozóan alakul ki, aki
elvilegesen szereti az illetőt, de azt rajta kívül álló okok miatt nem
hozhatja tudtára
 Minden cselekedet mögött rá vonatkozó üzenetet lát=apró
jelekkel vallja be szerelmét
 Nagyzásos/grandiózus: korai gyermekkor nárcisztikus mindenhatóság
érzés szintjére történő regresszió
 Téveszmetéma: környező kultúrákról, közismert történetből
származik

származik
 Beteg tudósnak, prófétának hiszi magát
 Üldöztetéses=persecutoros: beteggel rosszakaróan bánnak
 Leggyakoribb
 Másokkal szembeni mély bizalmatlanságból fakad, agresszió
megtagadására irányul, szokatlan erős késztetésből fejlődik ki
 Környezetükre vetítik saját ellenségességüket=paranoid
álközösség létrejötte
 Doxazma alapú
 Perlekedő=kverulens:
 Makacs embereknél alakul ki
 Vélt jogaihoz ragaszkodik
 Eredeti kiindulópont sem mindig a realitásból származik
 Igazságkereső tevékenység gyakran csak azután jelentkezik,
hogy a beteggel milyen, számára nem kielégítő jogi eredmény
történik
▪ Kezelése:
 Egy része járóbetegként kezelendő
 Farmakoterápia: antipszichotikum adása
 Indikált, súlyosan nyugtalan, agresszív páciens esetén
haloperidol
 Bizalmatlanság miatt nehezebben alkalmazható pszichoterápia
 Bizalom megnyerése után viszont hatékony
 Elkerülendő: téveszme megerősítése, azzal való konfrontálódás
 Stabil, megbízható, folyamatosan elérhető terápiás kapcsolat
 Hatékony a dinamikusan orientált módszer=múltra, gyerekkorra
fókuszál
 Egyéni terápia!
▪ Téveszme kialakulásában szerepet játszó énvédő mechanizmus:
projekció=belső pszichés egyensúly biztosítása=lassan bonthatók le
interpretációk segítségével
V. F23: Akut és átmeneti pszichotikus zavar:

○ Akut kezdet=2 héten belül fokozatosan erősödő kialakulása
○ Tipikus szindrómák
○ Téveszme
○ Hallucináció
○ Percepciózavar
○ Megszokott viselkedés jelentősen megváltozik
○ Társuló akut stressz
○ Azonosítható az extrém stresszforrás
○ Szervi eredet jele nem lelhető fel
VI. F24: Indukált deluzív zavarok:

○ Egy időben két vagy több embert érint, akiket érzelmi szálak kötnek össze
▪ Csak egyiküknek van valódi pszichózisa, téveszmék a többiekben csak
indukáltak=paranoid álközösség=indukált tünetek megszűnnek, ha
elkülönítjük őket
○ Domináns fél a paranoid, az ő hatása alá kerül a családtag, házastárs stb., aki a
szubmisszív fél
○ Kezelése:
▪ Indukált paranoid kivétele a közösségből: feltisztul 1-2 hét alatt
▪ Beteg kezelése (ritkább)

▪ Beteg kezelése (ritkább)
VII. F25: Szkizoaffektív zavarok:

○ Jól kezelhető
○ Mind a szkizofrénia, mind az affektív zavarok tünetei érzékelhetők egy időben
▪ Szkizofréniánál a subok közötti időszakoknál a nyugalmi állapotot a
bipoláris váltja fel
○ Etiológia:
▪ Oka ismeretlen
▪ Szkizofrénia+affektív zavar együtt nyilvánul meg, külön nem elegendők
○ Klinikai tünetek:
▪ Mind szkizofrénia, mind mánia és depresszió megannyi tünete variációra
▪ Együttes vagy alternáló tünetek
▪ Téveseszme, érzékcsalódás tartalma nincs összhangban a hangulati
állapottal
VIII. F28: Egyéb nem-organikus pszichotikus zavarok:

○ Téveszmékkel vagy hallucinációkkal járó zavarok
○ Nem illeszthető a szkizofrénia (F20), a perzisztáló paranoid zavar (F22), akut és
átmeneti pszichózisok (F23), a mánia pszichotikus típusába (F302), vagy súlyos
depressziós epizód (F32.2) tételeibe
○ Pl.: krónikus hallucinátoros pszichózis
IX. F29: Nem organikus pszichózis:

F10-F19 Pszichoaktív szerek használata által okozott
mentális és viselkedési zavarok
• Addikció: drogok, drogfogyasztással egyenértékű izgalmi helyzetek keresésének,

drogok fogyasztásának kényszeres viselkedésmintája=leküzdhetetlen vágy, erős
tendencia az elvonás utáni visszaesésre jellemez
○ Drogok idővel kiszorítják a fogyasztó életéből a természetes
megerősítőket=csak ettől lesz boldog
○ Pl.: alkoholista fél5-kor iszik, azután már nem megy sehova, kiszorítja a társas
támaszt, élete a szerfogyasztás köré szerveződik
○ Rendszeres fogyasztás eredményez addikciót=beszerzésre és elfogyasztásra szánt
idő uralja idejét
• Tolerancia: adott szer hatása csökken a folyamatos fogyasztás során=egyre nagyobb
dózisra van szüksége
• Szenzitizáció: szer hatásának növekedése ismételt adagolás következtében
○ Alapja: tanulási folyamat, erős élménnyel jár, idegrendszer megtanulja, majd
kialakul a kívánt hatás pl.: hallucinogén, cannabi származék
○ Alacsony addiktív potenciál=ritka hozzászokás
• Dependencia: szertől való kényelmetlen megválás, fiziológiás és pszichológiai tünetek,
néhány szer esetén elvonási tünet
○ Egyes szerek képesek csillapítani más drogok elvonása során jelentkező
tüneteket pl.: heroin helyett metadon
○ Lelki függőség tovább tart pl.: dohányzás
I. A drog fogalmi kontinuuma:

○ Kémiai anyag, amely megváltoztatja a központi idegrendszer működését
○ Állati és emberi fogyasztás: + és - megerősítést nyer különböző biológiai
mechanizmusok révén
○ Rendszeres fogyasztása dependenciát, toleranciát, szenzitivitást vált ki=addikciót
okoz
○ Rövid távon kevés averzív hatása van, hosszabb távon jelentősebb az averzió
hatása=hamar alakul ki a tolerancia
▪ Abuzív módon uralkodó normáktól eltérően fogyasztható pl.: alkohol
▪ Természetes megerősítés hosszabb távon helyettesíti, jutalmazó, pozitív
megerősítő hatását megszünteti
II. A drogok felosztása:

○ Drog helyett pszichoaktív szernek nevezzük
○ 3 csoport:
▪ Pszichostimuláns=pörget, gyorsít: kokain, amfetamin, nikotin, koffein
▪ Hallucinogén: LSD, meszkalin
▪ Központi idegrendszer depresszívumai=lenyom: alkohol, opioid,
benzodiazepin pl.: rivotril, barbiturát
○ Szerhasználat szempontjából farmakológiailag nincs jelentősége a legalitás-
illegalitásnak, csak jogi vonatkozásban
III. F10: Alkohol okozta mentális és viselkedészavar:

○ WHO: az alkoholista személy erős ivó, akinek szeszfogyasztása olyan mértéket ér
el, hogy az már észlelhető szellemi zavarral, károsodással, testi és szellemi
egészségromlással, interperszonális viszonyok romlásával jár, károsítja az ivó

egészségromlással, interperszonális viszonyok romlásával jár, károsítja az ivó
szociális és anyagi helyzetét
○ Függőség tünetei:
▪ Testi:
 Toleranciafokozódás
 Megvonási tünet pl.: remegő kéz
 Máj, idegrendszer támadva van
▪ Pszichés:
 Kontrollvesztés=nem tudja a határt
 Alkoholra való koncentrálás
 Nyilvánvaló káros következmény ellenére is folytatott italozás
○ Hosszantartó, évtizedeken át alakuló alkoholbetegség fázisai:
▪ Kezdeti (prealkoholos és prodromális)
▪ Kritikus (kontrollvesztés)
▪ Krónikus (függőségi)
○ Női szervezetben hamarabb alakul ki a testi, lelki probléma
○ Maga a szer a saját belső érzelemszabályozást helyettesíti=mindig a háttérben
levő struktúra kezelésére kell helyeznünk a hangsúlyt
○ Epidemiológia:
▪ Férfiak körében elterjedtebb
▪ Rendszeres fogyasztás 16-18 éves korban indul el, leggyakoribb a 30-45
éves kor
▪ Hazánkban 1 millióra tehető az alkoholproblémások száma
▪ Nőkön az alkoholfogyasztással járó károsodás hamarabb alakul ki
 Szokásuk egyre jobban hasonlít a férfiakéhoz
○ Kezelés: kórházban!!!
▪ Oka: testi tünet komplex beavatkozást igényel (anyagcserének alkohol
bontásról vissza kell állnia a cukorbontásra)
▪ Fázisai:
 Kontaktus létesítése: célja a diagnózis megállapítása, a motiváció
kialakítása a kezelésre
 Méregtelenítési szakasz (orvosi): szomatikus betegség és
megvonásos tünet kezelése
 Leszoktatás: hetekig, hónapokig (minimum fél évig) absztinencia
biztosítása, egyensúlyi állapot fenntartása, szomato-pszicho-
szocioterápiás stratégia segít a megvonási tünet enyhítésében
 Pszichoterápiás repertoár: csoportterápia, egyéni, családterápia,
magatartásterápia eljárás, munkaterápia
 Utógondozás, rehabilitáció: évekig tartó ambuláns egészségügyi és
szociális feladat, célja a pszicho-szociális helyzet javítása, absztinens
életmód stabilizálása, munkahelyre történő beilleszkedés elősegítése
IV. F11: Opiátok használata okozta mentális és viselkedészavar:

V. F12: Cannabis és származékai által okozott mentális és viselkedészavar pl.: fű
VI. F13: Nyugtató és altató használata által okozott mentális és viselkedészavar pl.:
frontin, xanax
VII. F14: Kokain használata által okozott mentális és viselkedészavar:
VIII. F15: Egyéb stimulánsok (koffein) által okozott mentális és viselkedészavar: pörgetők,
minden, ami amfetamin származék
IX. F16: Hallucinogének használata által okozott mentális és viselkedészavar pl.: LSD,
varázsgomba
X. F17: Dohányzás okozta mentális és viselkedészavarok: nikotin enyhe stimuláns
XI. F18: Illékony oldószer okozta mentális és viselkedészavarok pl.: hígító, "szipózás"

XI. F18: Illékony oldószer okozta mentális és viselkedészavarok pl.: hígító, "szipózás"
XII. F19: Többféle drog/egyéb pszichoaktív anyag használata által okozott mentális és
viselkedészavarok:
○ Legalább két vagy több pszichoaktív szer használata során alkalmazható, vagy, ha
a használt pszichoaktív szerek biztonsággal nem azonosíthatók vagy ismeretlenek
▪ Nem állapítható meg, melyik felelős a domináns tünetért
XIII. Tovább jelölendő:

○ Akut intoxikáció=jelenleg is hatás alatt van: pszichoaktív szer adását követően
kialakuló tudat-és percepciózavar, affektív vagy viselkedési zavar, illetve más
pszicho-fiziológiai funkció és válasz zavara
▪ Szövődménye lehet pl.: trauma, aspiráció, delírium, coma
▪ Idővel oldódik
○ Káros használat (abúzus): a pszichoaktív szer használatának egészségkárosodást
okozó módja
▪ Lehet fizikai pl.: hepatitis a pszichoaktív szerek injekciós adagolásától vagy
mentális károsodás pl.: nagy mennyiségű alkohol fogyasztását követő
depressziós időszakok
○ Dependencia (szindróma)=hozzászokott állapot: viselkedési, kognitív és élettani
tünetek, ismételt szerhasználathoz köthető együttese; kialakulhat egy
meghatározott szerre pl.: dohányzás, alkohol vagy szerek csoportjára pl.: opiátok,
vagy farmakológiailag különböző gyógyszerek számos fajtáira
▪ Erős vágy a gyógyszer bevételére
▪ Használat kontrollálásának nehézsége
▪ Káros következmény ellenére a szedés folytatása
▪ Drog szedésének előnyben részesítése más aktivitásokkal szemben
▪ Hiányérzet
▪ Megnövekedett tolerancia
▪ Néha fizikai megvonási tünet
○ Megvonási szindróma: szer állandó használatát követően relatív vagy teljes
megvonás után kialakuló különböző, változatos csoportjai a tüneteknek
▪ Kezdete, befolyása időben behatárolt, szertípustól függ
○ Megvonási szindróma delíriummal: az az állapot, amikor a megvonási szindróma
szövődik delíriummal (F05 pontban leírt kritérium szerint)
○ Pszichotikus zavar: pszichotikus tünetek egy csoportja észlelhető pszichoaktív
szer használata alatt vagy azt követően, és a tünetek nem magyarázhatók akut
intoxikációval vagy megvonással
▪ Hallucinációk (tipikusan akusztikus, de gyakori a több mint egy érzékszervi
modalitás)
▪ Percepció zavarai
▪ Gyakran üldöztetéses tartalmú téveszmék
▪ Pszichomotorium zavara: nyugtalanság, stupor
▪ Abnormális affektusok jellemzik
○ Amnesztikus szindróma: a megőrző emlékezés (LTM és STM) krónikus és
kifejezett károsodása jellemzi, azonnali felidézés megkímélt, közeli emlék
nagyobb mértékben károsodott
▪ Alkohol vagy pszichoaktív szer indukálta változás a kognitív funkciókban,
affektusokban, személyiségben viselkedésben tovább tart, mint ahogy
észszerűen pszichoaktív szer hatás esetén várható volna
▪ Kezdete a pszichoaktív szer fogyasztásával egybeesik
○ Reziduális és késői (kezdetű) pszichotikus zavar
○ Egyéb zavar:
▪ Pszichoaktív szer okozta szexuális diszfunkció

▪ Pszichoaktív szer okozta szexuális diszfunkció
▪ Pszichoaktív szer okozta alvászavar
▪ Pszichoaktív szer okozta szorongászavar

F00-F09 Organikus és szimptomás mentális zavarok
• Mentális zavarok azon csoportja, amelynek okaként ideggyógyászati betegséget, agyi

sérülést, más inzultust tételezünk fel, ami cerebrális diszfunkcióhoz vezethet
○ Elsődleges diszfunkció: közvetlen a központi idegrendszert érinti a sérülés
○ Másodlagos diszfunkció: agy csak egy a szisztémás megbetegedés vagy zavar által
érintett szervek közül pl.: HIV, szifilisz
• Két típus különböztethető meg:
○ Kognitív funkciók károsodása dominál pl.: emlékezet, tanulás, tudat, figyelem,
intellektuális funkció
▪ Delíriumnál fluktuáló tudati állapot
○ Percepciózavar (típusa: hallucináció, illúzió), gondolkodás (téves eszmék),
hangulat, az egész személyiség zavara, de a kognitív funkciók tudat működése
megtartott
▪ Centripetális folyamat: percepció alapú
▪ Centrális folyamat: figyelem, emlékezet, tudat, intellektus, érzelem,
affektus
▪ Centrifugális folyamat: gondolatot beszéddé/írássá fordítunk vagy
bármilyen viselkedéssé
I. F00-F03: Demencia
○ Krónikus=nem gyógyítható, csak prevenció!
○ Központi idegrendszert érinti
○ Progrediáló
○ Magasabb kérgi funkció zavara (főleg memória, orientáció, gondolkodás,
megértés, számolás)=előrehaladtával nem emlékszik legfrissebb emlékre
○ Megelőzheti emocionális kontroll, szociális viselkedés és motiváció károsodása
○ F00: Demencia Alzheimer a leggyakoribb
○ F01: Vascularis demencia: központi idegrendszert ért infarktus következménye,
melyet vascularis betegség okozott (érszűkület)=nem jut elég vér az agyba
▪ Prevenció: túlsúly előfordulási gyakoriságának csökkentése
○ F02: Demencia egyéb és máshová osztályozott betegségekben: olyan eset,
amelyet nem vagy feltehetően nem Alzheimer kór vagy cerebrovascularis
megbetegedés okozott
▪ Creutzfeldt-Jakob szindróma ("kergemarhakór")
▪ Parkinson kór (mozgatókéreg)
▪ HIV-megbetegedésben
▪ Huntington-betegségben
▪ Demencia Pick-betegségben
II. F04: Organikus amnesztikus szindróma, melyet nem alkohol vagy más pszichoaktív
szer okozott:
○ Megőrző emlékezés károsodása
○ Új ismeret elsajátításának nehézsége
○ Anterográd, retrográd amnézia megjelenése
○ Korábbi emlékek felidézésének nehézsége, azonnali felidézés megtartott
○ Központi idegrendszer sérülésének, betegségének szembetűnő
○ Nincs tudatzavar (azonnali felidézés, figyelemműködés sértetlen)
○ Confabulatio, belátás hiánya, érzelmi változás járulékos tünet lehet
▪ Confabulatio: memóriában levő hézag kitöltése (heteroamnézis fontossága)

▪ Confabulatio: memóriában levő hézag kitöltése (heteroamnézis fontossága)
III. F05: Delírium, amelyet nem alkohol vagy más pszichoaktív szer okozott:
○ Tudatzavar megjelenése
○ Globális kognitív deficittünetekkel jár (tudatzavar, figyelemzavar, tudat éberségi
szintje csökken)
▪ Kognitív folyamatok globális zavara: észrevevési zavar, illúziók,
hallucinációk, absztrakt gondolkodás és felfogás zavara téveszmékkel vagy
anélkül, megjegyző emlékezés zavara, de a megőrző emlékezés megtartott,
időbeni, térbeni, allopszichés dezorientáció
○ Pszichomotoros zavar: hipoaktivitás-hiperaktivitás, megnövekedett reakcióidő,
beszéd sebességének lelassulása-felgyorsulása
○ Alvás-ébrenlét ciklusának zavara: insomnia vagy alvásképtelenség, ciklus
megfordulása, napközbeni álmosság, tünetek éjszakai rosszabbodása
○ Ítéletalkotási képesség csökken
○ Nem tud absztrakt módon gondolkodni
○ Saját testén nem tud tájékozódni pl.: nem tudja hol van az orra
○ Emocionális zavar pl.: depresszió, szorongás, irritabilitás, eufória, apátia
○ Gyorsan alakul ki, napszaki ingadozás
○ Kevesebb mint 6 hónapig áll fent
○ Epidemiológia: 65 éves korban vagy afelett

▪ Oka: széles orvosi spektrum
 Belgyógyászati megbetegedés
 Gyógyszer túladagolás, gyógyszermegvonás
 Elektrolit zavar
 Nem fogyaszt elég folyadékot
 Infekció
 Alvásmegvonás
 Kardiovaszkuláris betegség
 Anyagcserezavar
 Ritka: 40,5°C feletti láz esetén lázgörcsben is megjelenhet
IV. F06: Egyéb mentális zavar, amelyeket agyi károsodás és diszfunkció vagy testi
megbetegedés okozott:
○ Primer cerebrális megbetegedés következtében kialakult központi idegrendszeri
zavar, vagy
○ Központi idegrendszert másodlagosan értintő szisztémás megbetegedés, exogén
toxikus anyagok vagy hormonok, vagy endokrin zavarok, esetleg más szomatikus
megbetegedések okoznak
○ Közös: önmagában egyik sem szerepelhet
○ F06.0: Organikus hallucinózis: állandó/visszatérő, rendszerint vizuális vagy
akusztikus hallucináció jellemzi, melyek tiszta tudat mellett jelentkeznek és az
egyén felismerheti őket
▪ Pl.: agytumor esetén szaglással kapcsolatos
○ F06.1: Organikus katatonia: csökkent (stupor) vagy fokozott (nyugtalanság)
pszichomotoros aktivitás, kataton tünetekkel.
▪ Pszichomotoriumot érinti
○ F06.2: Organikus paranoid zavar: állandó vagy visszatérő téveszmék uralják a
klinikai képet. A téveszmékhez hallucinációk társulhatnak. Előfordulhat néhány
tünet, amelyik a szkizofréniára emlékeztet, mint a bizarr hallucinációk vagy a
gondolkodászavar
F06.3: Organikus hangulatzavar: a hangulat vagy az érzelmek, valamint az

○ F06.3: Organikus hangulatzavar: a hangulat vagy az érzelmek, valamint az
általános aktivitási szint változása jellemzi. Depressziós, mániás vagy bipoláros
zavar lehet (F30-F32), de organikus megbetegedés következtében alakul ki.
○ F06.4: Organikus szorongászavar: generalizált szorongás vagy "pánikbetegség"
tünetei vagy a kettő kombinációja jellemzi, de organikus megbetegedés
következtében alakult ki.
○ F06.5: Organikus disszociatív zavar: az emlékek, az identitástudat és a pillanatnyi
érzések, valamint a testmozgások kontrollálása közötti normális integráció
részleges vagy teljes megszakadása, ami organikus megbetegedés
eredményeként alakul ki.
○ F06.6: Organikus emocionális labilitás (asthenia): jellemzője az emocionális
labilitás vagy incontinentia, fáradékonyság és számos különböző kellemetlen testi
érzet pl.: szédülés és fájdalmak, de organikus megbetegedés okozza
○ F06.7: Enyhe kognitív zavar: jellemzője a memória károsodása, figyelem,
orientáció, egyéb kognitív funkciók esetén is minimális eltérés észlelhető
▪ Később Alzheimer demenciát alakíthat ki
V. F07: Agyi betegség, károsodás és diszfunkció által okozott személyiség-és

viselkedészavarok:
○ Személyiség és a viselkedés megváltozása, ami reziduális vagy járulékos központi
idegrendszeri betegségnek, sérülésnek és diszfunkciónak tulajdonítható
○ F07.0: Organikus személyiségzavar: premorbid=betegség előtti személyiséghez
képest a megszokott viselkedésminták jelentős megváltozása=érzelmek,
impulzus, szükségletek módosulását foglalja magában
▪ Kognitív funkciók és a gondolkodás károsodása, a szexualitás megváltozása
szintén a klinikai kép része lehet
○ F07.1: Postencephalitikus szindróma: vírusos vagy bakteriális encephalitisből való
felépülés után észlelhető nem specifikus viselkedésmódosulás
▪ Reverzibilis=ha kezelve van, eltűnik a pszichés tünet
○ F07.2: Postcommotios szindróma: fejtraumát követő változatos
tünetegyüttes=szédülés, fáradtság, irritabilitás, koncentrálási és szellemi
munkavégzési nehézség, emlékezetzavar, alvászavar, csökkent stressztolerancia
▪ Pl.: boxolóknál gyakori fejsérülés eredményezheti

Normalitás-abnormalitás
• Nem lehet pontosan meghatározni a normalitást

• Igény megjelenése: egységes betegségkategória létrehozása: kutatási, oktatási, jogi,
financiális szempontból
○ Kutatási: ha nincs egyezség, nincs összehasonlítható adat, nem kutatható
○ Oktatási
○ Jogi: Van realitáskontroll vagy nincs? Nem beszámítható pl.: mentális retardáció
miatt más a joghatály
○ Financiális: Mennyit fordítunk az ellátásra?
• Nozológiai rendszer kidolgozása (BNO-10, DSM5)
I. Normalitás fogalma:
• Orvosi szempontból: átlagos környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodóképesség
• Társadalmi fejlődés: társadalomban neki jutó szerepeket jól betölti pl.: szülői
szerep, munkában való kiteljesedés, társadalmi újratermelésben eredményesen
részt vesz (szociológiai megközelítés)
• Egyén szempontjából: egyén optimális gyarapodását és boldogságát kell
figyelembe venni=szubjektív jólét
○ A változó hangulat tekinthető egészségesnek, ha ez elvész=hangulatzavar
• Preston (1943): normális az, aki képes:
○ Fizikai adottságainak megfelelően
○ Más emberekkel együttműködve
○ Boldogságot, örömöt érezve
○ Képességeit kibontakoztatva, alkotó módon
○ Önállóan élni anélkül, hogy másnak terhére lenne
• Allport: normális: érett személyiségű ember, aki saját szükségleteit kielégítően
dolgozik, egész életvezetését meghatározó életszemlélet szerint tevékenykedik,
gondolkodik, él, örül
• Burnham: első megengedő definíció
• Hoffmann: "a normalitás csak konvenció kérdése"
II. Normalitás kritériumai:

1. Általános adaptivitás: rugalmas, legyőzi a környezet nehézségeit, megfogalmazza
és eredményesen eléri céljait, sikernek, kudarcnak megfelelően változik
viselkedése
2. Élvezet, örömképesség: van szexuális örömképessége, kielégíti saját egyéni
szükségleteit, nem túlzott mértékben feszült, lelazulásra képes viselkedése,
kedveli a társadalmi szereppel járó tevékenységet, munkatevékenységet
3. Kompetens interperszonális viselkedés: megfelel társadalmi szerepeinek,
beilleszkedik társas kapcsolatokba, aktívan részt vesz közösségi
tevékenységekben, elfogadja a számára releváns segítséget, másokkal szemben
elkötelezett, van társadalmi felelősségtudata, állandó munkája van, viszonylag
huzamos időn át ugyanott dolgozik
4. Intellektuális képesség: pontosan észlel, hatékonyan gondolkodik, józan az
ítélőképessége, megfelelőek a logikai funkciói, realitáskontrollal rendelkezik,
önismerete megfelelő szintű, problémamegoldó képessége hatékony,
tudatossága megfelelő szintű, tapasztalatokat megérti, képes felhasználásukra
5. Érzelmi és motivációs kontroll: jó a frusztrációtűrő képessége, tud bánni a
szorongással, van erkölcsi érzéke=fejlett szuperego funkciókkal rendelkezik,
szorongással, van erkölcsi érzéke=fejlett szuperego funkciókkal rendelkezik,
bátor, van önuralma, ellenálló a stresszel szemben, van lelkiismerete, fejlett
közösségi gondolkodása
6. Szociális attitűd: önzetlen, bizalmas, aggódik másokért, szívélyes, képes az
átélésre, beleélésre
7. Produktivitás: társadalomnak hasznos tevékenységet végez, kreatív,
kezdeményezőkészséggel rendelkezik
8. Autonómia: érzelmileg független, tárgyilagos, van identitása, jó az önbizalma
9. Integráltság: képes az önmegvalósításra, életszemlélete egységes, egyensúlyi
állapotban van, motívumai összeegyeztethetők, képes hasznossá válni, képes
integráltan kezelni ösztönös késztetéseit, energiáit, konfliktusait, érett,
személyisége tulajdonságaira bizonyos fokú konzisztencia jellemző
10. Kedvező énkép: képes megbirkózni feladataival, elégedett eredményeivel,
elfogadja önmagát, jó véleménnyel van magáról, bízik abban, hogy képes
szembenézni problémáival, optimista, boldog, nincs kisebbségi érzése
III. Mentális egészség (WHO):

• Önálló életvezetésre képes
• Élethelyzetéből fakadó szerepeit elfogadja
• Képességeinek megfelelő munkát végez
• Közben örömszerzésre képes
• Életét más emberekkel együtt közösségi, társadalmi céloknak megfelelően éli
• Egészség (WHO): teljes testi, lelki, szociális jólét állapota, nem csupán a betegség
vagy fogyatékosság hiánya
IV. Pszichés zavarok eredetének elméleti paradigmái:

• Modellek: pszichopatológiai modell tartalmazza:
○ Viselkedés hogyan fejlődik ki?
○ Hogyan vélik problematikussá?
○ Hogyan lehet vizsgálni a lelki jelenségeket? (diagnosztika)
○ Hogyan lehet kezelni és kutatni a lelki jelenségeket? (terápia)
○ Szerepe: eligazít abban, milyen jelenséget tekintsünk fontosnak, milyen
adatgyűjtési rendszer releváns, milyen terápiás technika eredményes
▪ Egyetlen elméleti paradigma sem nyújt tökéletes, problémamentes
gondolkodási rendszert, többi modellt ugyanígy érvényesnek kell
tekinteni=legmegfelelőbb, leghatékonyabb kiválasztása
▪ Pl.: pókfóbia=szülői vita megállítása a cél (nem kezelhető
szisztematikus deszenzitizációval)
• Elméleti paradigma legfőbb értéke: szisztematikus gondolkodás, komplex emberi
viselkedés szisztematikus megközelítése
A. Pszichoanalitikus (pszicho-dinamikus): mélyebb tartalomtól a felszínesig vizsgál
○ Emberi viselkedés, fejlődés intrapszichés tényezők függvénye (impulzus,
vágy, motívum, konfliktus)
○ Külső szociális tényező szerepe csak közvetett, másodlagos
○ Intrapszichés faktor képezi a viselkedés okait
▪ Generalizált szorongás hátterében valamilyen kielégítetlen szükséglet,
megoldatlan konfliktus áll
○ Eseménynek, lelki jelenségeknek "itt és most" megértésének mindig a
mélyen fekvő alapoknak a megismerése segít hozzá (áttétel fontossága!)
○ "genetikus modell": viselkedés és viselkedési zavarok kialakulásában
alapvető tényező a koragyerekkori szükséglet kielégítése vagy
frusztrációja
frusztrációja
○ Belátás fontossága intellektuális, emocionális módon=gyógyít (nem
feltétlen következik be katarzis)
▪ Belátáshoz értelmezés kell!
▪ "belátásos terápiák"!
○ Klinikai vizsgálatnak, kezelésnek, kutatásnak ezekre az intrapszichés
jelenségekre kell irányulnia, alaposan elemezni kell őket, meg kell érteni a
közöttük levő összefüggéseket, pácienssel is meg kell értetni azokat ahhoz,
hogy a problémája megoldható legyen
B. Tanuláselméleti:
○ Behaviorista+kognitív nézet=CBT, sématerápia
○ Ember+környezete közötti kapcsolat vizsgálata
○ Nem foglalkozik a mentális egészség és betegség kérdésével, csakis
kizárólag a környezettel való kapcsolat milyenségével
○ Inger-válasz (S-R) vizsgálata
○ Mentális folyamatok:
▪ Centripetális folyamat (bejövő információ) pl.: percepció
▪ Centrális folyamat (központ) pl.: gondolkodás, emlékezés, figyelem,
emóció, motiváció
▪ Centrifugális folyamat (kifelé irányul) pl.: beszéd, írás,
viselkedés=kapcsolatba kerülünk másokkal
○ Alapfeltevések:
▪ Pszichopatológia jelensége maga a megfigyelhető viselkedés
▪ Örökletes tényezők csak potenciális kerete a viselkedésnek, maga a
konkrét viselkedés mindig a környezeti tényezők hatására kialakult
tanult viselkedés=viselkedéssel foglalkozunk
▪ Környezeti tényező hatására létrejött tanulás a központi
idegrendszer funkciója
▪ Viselkedésproblémával rendelkező személy "hibásan
programozott"=személy jelenlegi nehézségei hogyan, milyen
körülmények között alakultak ki, hogyan tanulta azt meg, hogyan
lehetne tanulással új, adaptívabb viselkedést kialakítani
○ Skinner
○ Bandura: szociális tanulás elmélet
○ Terapeuta döntő szerepe
○ Kognitív fordulat a pszichoterápiában
▪ Ellis
▪ Beck
○ Festinger: kognitív disszonancia
▪ Minden hátterében kognitív folyamat áll, mi a jelentésadási folyamat?
▪ Patológia a jelentésadási folyamatból ered
○ Kognitív viselkedésterápia: felszínestől a mélyrehatóig vizsgál
▪ Spontán negatív automatikus gondolat azonosítása, annak
fennmaradásának megvizsgálása
▪ Logikai hibák
▪ Diszfunkcionális attitűd fenntartása generalizálással=eddig tart a
terápia
▪ Alatta:
 Attitűd
 Hiedelmek
 Magséma (sématerápiával kezelhető)
 Saját szerethetőség
 Kompetencia

 Kompetencia
C. Fenomenológiai (1950-es évek):
○ Humanisztikusok pl.: Rogers
○ Középpontban az ember szubjektív megélése
○ Az ember a mód, ahogy észleli a világot
▪ Ember aktív, gondolkodó lény, egyénileg felelős azért, amit csinál,
lehetőségében áll tervet készíteni, választani, viselkedést megszabni
▪ Mindenki egy bizonyos fejlődési potenciállal születik, terápia során
terapeuta ennek kiteljesedésében segít, de nem változtat meg
 Olyannak fogad el, amilyen vagy (kertész-virág hasonlat)
▪ Feltétel nélküli elfogadás hatására a kliens is elfogadja önmagát
▪ Terapeuta jelenre összpontosít
▪ Kliens nem beteg/rendellenes/deviáns/abnormális, hanem feltételezi,
hogy abból a nézőpontból, ahonnan a kezelt nézi a világot, az ő
viselkedése természetes, érthető, normális=páciens!
○ Nem specifikus pszichoterápiás hatótényező, ami a terapeuta birtokában
van: minden terápiában jelen kell lennie=feltárás nő
▪ Empátia
▪ Kongruencia
▪ Feltétel nélküli elfogadás=ennek hatására fokozódik a kliens
önelfogadása
○ Kapcsolat milyenségén múlik a gyógyulás
▪ Alapvető munkaeszköz a saját személyiségünk=ember-ember
kapcsolatban lehet változást létrehozni
○ Elméletek, terápiák:
▪ Rogers: kliens centrikus terápia
D. Organikus modellek: (medicinális, biológiai)
○ Abnormalitás szervezetben levő rendellenesség következménye
○ Erősen redukcionista, önmagában nem működőképes
○ Irányzatok:
▪ Biologisztikus álláspont
▪ Organizmikus irányzat
▪ Neuropszichológia
○ Szomatikus-organikus elváltozás kezelése
○ Pl.: poszt-partum depressziót nem a hormonális tényező hozza létre, hiszen
az apánál is jelentkezhet annak ellenére, hogy nem ő volt várandós

Klinikai pszichológia története
2022. szeptember 3., szombat 11:05
I. Klinikai pszichológia: pszichológia tudományok alkalmazott ága, amely a rendellenes

lelki jelenségekkel foglalkozik (Szakács, 2001)
• Rendellenes: normálistól eltérő
• Alkalmazott: gyakorlatban használt pl.: pszichoterápia, prevenció,
pszichodiagnosztika
• Klinikai szakpszichológus tevékenységének törvényi meghatározása:
○ Lelki egészség megőrzése=prevenció; helyreállítása=terápia
○ Lelki zavarok megállapítására, vizsgálatára, okainak feltárására irányul
▪ Cél: megtalálni azt a pontot, ahol a leghatékonyabban be tudunk
avatkozni
○ Egyes betegségek diagnosztizálásához szükséges pszichodiagnosztikai
vizsgálat végzése pl.: kérdőíves, projektív módszer (Rorschach),
teljesítményteszt (IQ)
○ Lelki zavarok pszichológiai módszerekkel történő korrekciójára
irányul=adott zavar kezelése pszichológiai módszerrel
○ 1997.évi CLIV. Törvény az egészségügyről
II. Klinikai pszichológia története:

• Ókori görögök: időszámítás előtt bölcselkedtek az emberi gondolkodásról,
érzékelésről, akkor is kórosnak tartott pszichológiai jelenségek természetéről;
normalitás-abnormalitás leírása
○ Thalész, Arisztotelész=érzékelés, érzékelési torzítások
○ Hippokratész=típustan, személyiségdiagnosztika alapja
• Ókor: egyiptomiak, zsidók, kínaiak
○ Társadalom által abnormálisnak tartott viselkedés kóros állapot
▪ Vallási keretbe helyezték=rossz szellemek szállták meg
 Pozitív viselkedés jó szellem, negatív viselkedés pedig rossz
szellem eredménye
▪ Ördögűzés (=egzorcizmus), koponyafúrás=tudománytalan módszer
alkalmazása annak érdekében, hogy a rossz szellemek elhagyják az
egyént
• Középkori Európa: lelkészek veszik át az elmebetegekről való
"gondoskodást"=nem volt olyan módon kezelés
○ Beteg az ördög szövetségese, aki természetfeletti hatalommal rendelkezik
○ Test sanyargatása=benne lakó ördög kínzása
▪ Pl.: hisztériás nők máglyára kerültek
• Inkvizíció korszaka (12-13.századtól): egyház bírósága számtalan elmebeteget
kerget a halálba
○ Rendszeres verések, éheztetés
• Reneszánsz: nagy változást hozott!
○ Elmebetegeket betegnek és nem megszállottnak tekintették
○ Philippe Pinel (1793): francia orvos
▪ Sokkolta a kórházak brutalitása
▪ Kineveztette magát a Salpetriére főorvosának
▪ "levette az elmebetegek láncait"=első intézményi forradalom
○ Pinel kortársai:
▪ William Tuke (Anglia): kórházat alapított=modell értékű a zavart

▪ William Tuke (Anglia): kórházat alapított=modell értékű a zavart
személyek ellátása szempontjából
 Emberi méltóság kiemelt fontossága
▪ Eli Todd: USA szanatórium
 Gondoskodás, tisztelet, moralitás hangsúlyozása
▪ Dorothea Dix: szociális munka anyja (USA)
 Kampányolt
 Felvilágosítást tartott arról, ki a mentális beteg
 Mentális betegek ellátása
III. Klinikai diagnosztika és felmérés kezdete (1850-1899):

• Diagnosztika: információt adni úgy, hogy a többi emberhez viszonyítunk
• Emberek közötti különbség megállapítása (intelligenciavizsgálat előfutára):
Galton, Cattel munkássága
• Kraepelin: mentális betegség (pszichózis) kategorizációja
• Modern kor kezdete:

○ Binet (1905): kötelező közoktatás miatt első
intelligenciateszt=iskolaérettség vizsgálata
▪ Terman és Spearman tovább fejleszti
○ Jung: szó-asszociációs módszer kidolgozása
○ 1.vh.: besorozottak szűrése
▪ APA 5 fős bizottsága katonai alfa tesztet (verbális) + béta tesztet (nem
verbális) dolgozott ki
○ 2 vh.között:
▪ Tesztelés virágzása (főleg teljesítményteszt)
▪ Goodenough: emberrajz technika intellektus mérésére
▪ Wechsler IQ tesztje
 Magyar változata: MAWI
▪ Első projektív teszt megjelenése (1921): Rorschach teszt publikációja
 Strukturálatlan ingerbe saját személyiség működésének
projektálása
 Magyarországon a legelterjedtebb (Mérei újította meg)
▪ Frank: projektív technika fogalma a klinikai pszichológiában
(ekkortól terjedt el a Rorschach)
▪ Murray: TAT (1935)
 Ma már kevésbé használt
○ 2.vh-tól napjainkig:
▪ Hathaway (1943): MMPI
 Nagy kérdőíves módszer
 540 tételben próbálja szűrni a mentális zavarokat
 Állítás: igen, nem, nem tudom
 Gyorsan, sok ember szűrhető vele
 Memória terjedelmen túli kérdésszám
 Hátrány: magas homlokzati validitás, könnyű szimulálni
(=olyan betegség mutatása, ami nincs), disszimulálni
(=meglévő zavar eltüntetése)
 Projektív teszt időigényes, költséges, nem szűrhető nagy
populáció
IV. Nozológiai rendszerek megjelenése:

• 1952: Amerikai Pszichiátriai Társaság: Mentális zavar diagnosztikai és statisztikai
kézikönyve (DSM-I)=további kutatást orientál

kézikönyve (DSM-I)=további kutatást orientál
○ Több pszicho-dinamikát tartalmaz, mint a BNO
○ Normalitás sok mindentől függ, nehezen definiálható
V. Neuropszichológia korszaka:
• Sérült agyi funkció vizsgálata egyre jobban az érdeklődés középpontjába kerül
• Lelki folyamatok hatása pl.: motiváció hiánya, érzelemzavar
• Phineas Gage: vasúti munkás
○ Hosszú vasútrúd fúródott a fejébe, agyának bal frontális lebenyét
nagymértékben elpusztítva
• 1947: Lurija: orosz neuropszichológus
○ Első neuropszichológiai tesztbattéria bevezetése különböző agyi
terület+mentális funkció vizsgálata
• 70-es évek: viselkedésdiagnosztika megjelenése (erős behaviorista hatás)
○ Később: kognitív irányzatba fejlődik
○ Ma: kognitív viselkedésterápia
▪ Gyors, hatékony, könnyen tanulható, hatékony gyógyítás
VI. Klinikai pszichológiai/pszichiátriai beavatkozás kezdete:

• Kraepelin: pszichózis osztályozása
○ Dementia praecox elkülönítése a psychosis maniaco depressiva-tól
▪ Skizofréniával foglalkozott: dementia praecox=hanyatlás miatt
○ Elindult a pszichózis tanulmányozása
• Mások: neurotikus páciens új kezelési módja: szuggesztiók és hipnózis kutatása
• Charcot: hipnotizált hisztériás betegekkel való látványos klinikai demonstrációk
nagy mestere
○ Intézményigazgatója (Salpetriére)
○ Hipnotizált: látványos testi-lelki tünet kifejezetté tétele
○ Betegek tünetein szórakozott a közönség (szélsőségesen kihasználta a
betegeket)
▪ Manökeneknek nevezte őket
• Bernheim és Janet: kritikusan álltak Charcot munkáihoz
○ Janet: hisztériát öröklött degenerációnak tekintette pedig valójában
traumatizált állapot eredménye
○ Bernheim: szuggesztibilitás a hisztéria tünettana
• Freud és Breuer: Tanulmányok a hisztériáról című esettanulmány=megszületik a
pszichoanalízis
○ Benne 4 eset, közte Anna O. esete
VII. Behaviorizmus és terápia:

• Wolpe: szisztematikus deszenzitizáció=fóbiás páciensek viselkedésterápiája
• Skinner: operáns kondicionálás: osztályozós zseton módszer
○ Másodlagos megerősítéssel változik a viselkedés
• Bandura: modelltanulás (asszertivitás tréningekben érhető nyomon)
VIII. Humanisztikusok:
• Rogers (1951): kliensközpontú pszichoterápia című könyv publikálása
○ 3 nem specifikus hatótényező a
pszichoterápiában=empátia+kongruencia+feltétel nélküli
elfogadás=gyógyulás feltétele
○ Nem a módszer a legfontosabb, hanem a viszony milyensége
• Humanisztikus pszichoterápia megjelenése

• Humanisztikus pszichoterápia megjelenése
IX. Klinikai pszichológia önálló megszületése:

• Lighter Whitmer: "klinikai pszichológia atyja"
○ Szerepe volt a klinikai pszichológiában:
▪ 1896: létrehozza az első pszichológiai rendelőt gyerekeknek,
serdülőknek
▪ 1907: új szakma=klinikai pszichológia
▪ Első folyóirat megalapítása (The Psychological Clima)
▪ Első klinikai pszichológiai képzési program

Nozológiai rendszerek
I. Klasszifikáció típusai:
• "Nagy professzorok elve": nagy professzorok körül alakultak ki, szűk körre, akár
csak egy városra korlátozódik
• "Szakértői konszenzus" (1950-es évek): tudományos rendszerezési igény nyomán
kerültek előtérbe, BNO, DSM
○ Adott kornak megfelelő módon bővítjük
○ Közös lényeg, információ sűrítése=közös nyelv
○ Tudományos alapon szervezett oktatásnak, kutatásnak, ami később
visszaíródik a klinikai gyakorlatba
II. Kutatási célú klasszifikációs rendszer:

• St.Louis kritérium rendszer (1972): endogén pszichózis néhány típusos formáját
foglalta magában
○ Elsősorban kutatási alap
• Research Diagnostic Criteria
III. "Klasszikus betegségegység" jellemzői: ritkán teljesül mind az 5

• Meghatározott etiológiája van =meghatározott kóreredet
• Jól körvonalazható tünettannal rendelkezik
• Jellemző kórlefolyása van
○ Sok minden befolyásolhatja pl.: rizikó vagy protektív faktorok
• Körvonalazható prognózisa
• Szervezetben kimutatható patológiai elváltozásokkal jár
IV. BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása=International Classification of Diseases):

• Széles nemzetközi szakértői konszenzuson alapul
○ 32 ország több száz kutatója vett részt létrehozásában
• 1948: BNO6-ban jelentek meg először a mentális betegségek (rövid fejezetben)
• BNO10: jelenleg egész világon érvényben levő
○ 5.főcsoport F kategória: klinikai pszichológia, pszichiátria
V. DSM (1952):
• Pszicho-dinamikus alap
• DSM III-ig:
○ Ateoretikus=nincs módszerspecifikus fogalom
○ Multiaxiális
○ Minden diagnózis tételes operacionális kritériumrendszerre épül
○ Leveszi a neurózis túl általános fogalmát
• DSM5 (2013): 11 fő kategória
○ Eltűnik a multiaxiális értékelés!!
○ Főbb változás:
▪ Major depresszív zavar (pszichikus bármely súlyossági fokon, gyász
esetén adható depr.dg.)
▪ Szkizofrénia (vallási hallucináció és téveszme nem dg.kat.=eltörli a
típusokat)
▪ Alkoholhasználati zavar (ideg élettani alapot használ pl.: agyi
jutalmazó kp. Aktivációja miatt a szerencsejáték és a szerhasználati
jutalmazó kp. Aktivációja miatt a szerencsejáték és a szerhasználati
zavar ugyanoda kerül; eltörölték a szerabúzus és a deprendencia
közötti különböző tételt)
▪ Személyiségzavar: személyiségvonásokon alapuló dimenzionális
megközelítésre törekszik
 Eltávolított 4 személyiségzavart: paranoid, szkizoid,
hisztrionikus, dependens
 Dimenziók: kettőnek tartósan sérülnie kell
 Kogníció
 Emóció és affektus
 Impulzuskontroll
 Interpeszonális viszony
VI. Pszichózis: realitáskontrollal nem rendelkezik, nincs betegségbelátása (akut

állapotban ez mindig igaz)=kényszergyógykezelés alkalmazható
• Pl.: szkizofrénia
• Átmeneti pszichotikus zavar: neurotikus személyeknél pszichózis is megjelenik
○ Pl.: disszociatív identitászavar (normális működés kompenzált, lecsúszás
esetén pszichotikus dekompenzáció lép fel)
○ Hangulatzavar nem behatárolható, hogy pszichózis vagy neurózis
▪ Depressziósnál az érzelemszabályozás elvész
▪ Enyhe depresszió
▪ Mérsékelt depresszió
▪ Súlyos depresszió:
 Nincs pszichotikus tünet
 Rendelkezik pszichotikus tünettel
○ Személyiségzavar lehet pszichotikus eredetű, azonban a dekompenzáció
miatt inkább neurózisnak tekinthető
▪ Pl.: borderline személyiségzavar
VII. Neurózis=szorongásos zavar: van realitáskontrollja, illetve

betegbelátása=büntethető, hiszen beszámíthatónak tekinthető
• Pl.: generalizált szorongás, fóbia (páciens tudja, hogy a pszichéjének terméke)
• Személyiségzavar esetén beszélhetünk karakterneurózisról=egész személyiség
működése neurotikus

Klinik

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Klinik

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

F60-F69 A felnőtt személyiség és viselkedés zavarai

2022. szeptember 19., hétfő 12:09

I. F60: Specifikus személyiségi zavarok:

Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába – 1. lap

Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába – 2. lap

Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába – 3. lap

Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába – 4. lap

Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába – 5. lap

Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába – 6. lap

II. F61: Kevert és egyéb személyiségzavarok

IV. F63: Kóros szokások és impulzuskontroll zavarok:

Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába – 7. lap

V. F64: A nemi identitás zavarai:

Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába – 8. lap

VI. F65: A szexuális preferencia rendellenességei:

Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába – 9. lap

VII. F66: A szexuális fejlődéshez és orientációhoz társuló pszichológiai és viselkedési

VIII. F68: Felnőtt személyiség és viselkedés egyéb zavarai:

Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába – 10. lap

I. F50: Evési zavarok (táplálkozási zavarok):

Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába – 1. lap

II. F51: Nem organikus alvási zavarok:

Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába – 2. lap

Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába – 3. lap

Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába – 4. lap

IV. F53: Gyermekágyhoz társuló, m.n.o. mentális és viselkedészavarok:

Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába – 5. lap

II. F40: Fóbiás szorongás zavarok:

Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába – 1. lap

Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába – 2. lap

III. F41: Egyéb szorongásos zavar:

Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába – 3. lap

Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába – 4. lap

IV. F42: Kényszeres (obszesszív-kompulzív) zavar (OCD):

Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába – 5. lap

Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába – 6. lap

Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába – 7. lap

Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába – 8. lap

VI. F44: Disszociatív (konverziós) zavarok:

Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába – 9. lap

Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába – 10. lap

Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába – 11. lap

Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába – 12. lap

VII. F45: Szomatoform zavarok:

Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába – 13. lap

VIII. F48: Egyéb neurotikus zavarok:

Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába – 14. lap

Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába – 15. lap

II. F30: Mániás epizód:

Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába – 1. lap

Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába – 2. lap

III. F31: Bipoláris affektív zavar:

Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába – 3. lap

Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába – 4. lap

IV. F32: Depressziós epizód:

Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába – 5. lap

Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába – 6. lap

Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába – 7. lap

V. F33: Recurrens (ismétlődő) depressziós zavarok:

Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába – 8. lap

VI. F34: Perzisztáló hangulati zavar:

VII. F38: Egyéb affektív zavar:

VIII. F39: K.m.n hangulati zavar pl.: affektív pszichózis