Anaerob bioremediáció

Juhász Eszter (F8RKJ8)

Környezetmérnök BSc
2009. 12.
Bioremediáció
 Szennyezett talaj, talajvíz vagy felszíni vízi üledék környezeti
kockázatának csökkentése biológiai módszerekkel
 A technológia középpontja: élő sejtek vagy szervezetek,
esetleg azok valamely termékének biodegradációs,
bioakkumulációs vagy biológiai stabilizáló képessége
 Optimális körülményeket biztosít a biológiai folyamatoknak az
alkalmazott technológiai paraméterekkel, adalékanyagokkal
 Gyakran alkalmazott bioremediációs technológiák:
természetes biológiai folymatok aktiválása, bioágyas vagy
prizmás talaj/üledékkezelés, talajkezelés agrotechnikai
módszerekkel, bioventilláció, iszapfázísú üledék/talajkezelés,
fitoremediáció.
 In situ és ex situ technológiaként is alkalmazható.
Anaerob bioremediáció
 A szennyezőanyag tömegét csökkentő természetes folyamatok
elősegítésének biológiai módszerei
 Mikroorganizmusok által katalizált biodegradációs folyamat.
 Egyik típus: a szennyezőanyag bontásával a
mikroorganizmusok energiát nyernek.
 Másik típus: kometabolizmus.
 A mikroorganizmusok nitrát-, szulfát-, illetve karbonátlégzésén
alapszik.
 Adalékanyagok alkalmazásával a természetesen jelenlévő
mikroorganizmusok stimulálása, a meglévő degradációs
aktivitás mértékének növelésére.
 Bibiodegradáción alapuló remediációs technológia.
 Kivitelezés szerint lehet in situ, és ex situ technológia is.
Anaerob biodegradációs folyamat
 Ha a technológia nitrátlégzésen vagy szulfátlégzésen
alapul:
a mikroorganizmusok számára kedvező redoxpotenciált
biztosítani kell NO3 vagy SO4 adagolással, vas 0 és vas
II szint beállítással. Az elektrondonor pótlás nélkül idővel
elfogy és a redoxpotenciál csökken, végül negatív lesz.
 Ha a technológia karbonátlégzésen alapul:
negatív redoxpotenciált kell biztosítanunk a talajban,
ami elsősorban szulfátlégzés segítségével könnyen
oxidálható szubsztrátfelesleg biztosításával elérhető. A
könnyen bontható szubsztrát oxidációjához
elhasználódik a rendszerbe kerülő szulfát (esetleg még
maradék nitrát).
Metántermelés biológiai hulladékból

Nem csak szennyezőanyag, de akár szerves hulladék bontására és

metánná alakítására is képesek a talaj anaerob bontó mikroorganizmusai
 Alkalmazhatóság, néhány anaerob
úton bontható szennyezőanyag
 Aromás vegyületek (pl. benzol) anaerob
bontása: hidrolízist követő dehidrogenáz és
dekarboxiláz enzimműködés révén.
 Alifás klórozott szénhidrogének (tetraklór-
etilén, triklór-etilén ): a lebontást reduktív
dehalogénezéssel különböző anaerob
baktériumok végzik.
 TNT, RDX: dimetilhidrazin keletkezik,
előnytelen átalakulás!
 BTEX: központi intermedier benzoil coA
Oxigénlimitált környezetben kialakuló anaerob zónák

Felszín alatti
szerves anyag
forrás

Metanogén zóna

Szulfát
redukció
FeIII
redukció Nitrát és
MnIV
redukció aerob
 A mikroorganizmusok lebontó
képességének legfontosabb tényezői

 Mikroorganizmusok, tiszta- és keverékkultúrák

 A bontandó anyag kémiai szerkezete
 Biológiai hozzáférhetőség és anyagátadás
 N- és P-forrás, H-akceptorok
 Szubsztrátok kometabolizmushoz
 Xenobiotikum-koncentrációk
Anaerob bioremediációs technológia
előnyei:
 Mind in situ, mind ex situ technológiaként
alkalmazható.
 Viszonylag olcsón, nagy területek kezelése.
 Talaj tulajdonságait, élővilágát, biológiai
aktivitását megőrzi.
 In situ kezelés esetén megengedi a terület
munkálatok közbeni használatát.
 Kicsi a másodlagos környezeti kockázat,
technológiából való kibocsátás, energiahasználat
 Alkalmazható elő- és utókezelésként, vagy
kombinált technológia részeként.
Hátrányai:
 Viszonylag időigényes.
 Időjárás- és klímafüggő.
 Számolni lehet szennyezőanyag
maradékkal.
 Enyhe fizikai-kémiai beavatkozásoknál
is számítanunk kell biológiai
következményekre (élő talaj esetében).
 SWOT elemzés
 Erősségek: kis költségvetésből nagy területek
kezelése, környzetbarát, ökológiailag hatékony.
 Gyengeségek: időigény, szakértelem-igény.
 Lehetőségek: nincs oxigénigény; in situ
kezelésként is alkalmazható.
 Veszélyek: szennyezőanyag maradék lehet; a
kiindulási anyagnál lényegesen kockázatosabb
metabolitok keletkezhetnek a mikrobiológiai
átalakító tevékenység során. A folyamatok
megismerésével és monitorozással kivédhető.
Bioaugmentáció
 Amikor az endogén talajmikroflóra nem megfelelő mennyiségű,
összetételű vagy aktivitású és így a szennyezőanyag
biodegradációját vagy más módon történő ártalmatlanítását
nem képes elvégezni, talajoltóanyagot alkalmazunk.
 Őslakos baktériumok felszaporítása, szelekció.
 In situ biológiai remediációs technológia.
 Alkalmazás: ha a szennyezőanyagot bontani képes őslakos
baktériumok száma kicsi a talajban vagy talajvízben, illetve
komplex szennyezések esetén
 Konkrét eset: 1970, Az Exxon Valdez katasztrófája, hatalmas
olajszennyezés; őslakos baktériumok segítettek a probléma
megoldásában.
Talajoltóanyag beinjektálása:

Mikroorganizmus injektálás

forrás
Háromfázisú, Mikrobiális
Oxigén/levegő
telítetlen talaj gát
injektálás

Szennyezett
Kétfázisú, talajvízcsóva
telített talaj
Felszín alatti víz áramlási iránya
Valdez-i olajszennyezést követő folyamatok

fotolízis

párolgás
Felszíni olajréteg

tengerfelszín

szedimentáció tengeri szervezetek

tengerfenék mélytengeri szervezetek

 Forrás:
 http://www.bay.u-szeged.hu/Alkalmazott_Mikrobiologia
 Mokkka lexikon
 Gruiz Katalin: Biodegradáción alapuló remediáció;
Szerves szennyezőanyagok biodegradációja
 http://biotech.szbk.u-szeged.hu/
KatiKornytudNappaliea/bachelor