ESETTANULMÁNY EGY ISKOLÁSKORÚ GYERMEKRŐL

A dolgozat célja: alaposan megismerni egy iskoláskorú gyermeket. Kipróbálni, gyakorolni, hogy:
- hogyan lehet megtalálni a hangot egy iskoláskorú gyermekkel (lehetőség szerint beszélgetni vele)
- hogyan lehet megfigyelni, megvizsgálni az iskoláskor jellegzetességeit egy gyermek
megfigyelésén keresztül
- hogyan lehet több szempontból információt gyűjtve komplex képet „rajzolni” egy iskoláskorú
gyermekről.
Az esettanulmány elkészítése során többféle forrásból és többféle módon kell tapasztalatokat, élményeket,
ismereteket, információkat gyűjteni a megfigyelt gyermekről.
Ha teheted ne hagyd ki az alábbi forrásokat és szempontokat!
- környezettanulmány, azaz annak megfigyelése, hogy hol, hogyan, milyen iskolai környezetben él a
gyermek
- beszélgetés a tanárral a gyermekről
- beszélgetés a gyermekkel
- gyermek iskolai tevékenységének megfigyelése
- társakhoz való viszony megfigyelése az iskolában, szabadidős tevékenység során
- a gyermek életkori és egyéni tulajdonságainak a megfigyelése és leírása
- a gyermek érzelemvilágának megismerése (lehetőség szerint)
- a gyermek érdeklődésének megismerése
- a gyermek napirendje, kedvelt tevékenységei
- a gyermek kognitív fejlődésének (észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás) és érdeklődésének
megismerése
- a gyermek kommunikációjának jellemzése
- a gyermek mozgásának megfigyelése

A KÖRNYEZET MEGFIGYELÉSÉNEK SZEMPONTJAI

Ez is minél természetesebb legyen, nem járni-kelni jegyzettömbbel, írószerrel a kézben!

Élettér megfigyelése
- milyen a környék (városrész, iskola környéke: utca, játszótér, zöld terület, közlekedés)
- mi veszi körül a gyermeket az iskolában: könyvek, számítógép stb.
- a gyerek saját élettere: padja, szekrénye, a tanulás feltételei
- benyomásaink a gyermekről, ruházatáról, jólétéről
- Az esettanulmányban nem írjuk ki a gyermek teljes nevét lakcímét stb.!!!!

A tanárral való beszélgetés témakörei

Módszer: irányított beszélgetés - lásd hozzá a kérdéseket, de ezek csak iránymutatóak

Rögzítés: lejegyzés közben + közvetlenül utána a személyes benyomások, gondolatok lejegyzése
Jó kezdés lehet: meséljen kicsit a gyermekről! (Mióta ismeri, milyen a temperamentuma stb.)
A beszélgetés vázlata lehet:
- Hogy emlékszik vissza a gyermek első napjaira az iskolában?
- Hogy szokott megérkezni a gyermek az iskolába? Ki hozza reggelente? Hogy válik el reggelente a
szülejétől?
- Milyen tevékenységeket kedvel különösen? Melyeket kevésbé?
- Hogyan teljesíti az iskolai feladatait?
- Milyen a gyermek temperamentuma?
- Hogy reagál a sikerekre, kudarcokra?
- Mennyire tájékozott a gyermek a világ dolgairól? Milyen a gondolkodása?
- Milyen a képzeletvilága, kreativitása?
- Mi érdekli különösen a gyermeket?
 - Mit szeret játszani, mit játszik gyakran? Milyen játékokkal játszik? Hoz-e otthoni játékokat?
Tudja-e, hogy mi a kedvenc játéka?
- Kikkel szeret együtt játszani? Milyen a többiekkel való kapcsolata? Milyen a szerepe az osztályon
belül? Szokott-e konfliktusba keveredni a többiekkel? Hogy viselkedik ilyenkor?
- Milyen a gyermek szünetekben?
- Szeret-e mozogni? Milyen a gyermek mozgása?
- Milyen a kommunikációja?
- Mennyire önálló?
- Mennyire alkalmazkodik az iskolai szokásokhoz?
- Szót fogad-e önnek? Mesél-e önnek az élményeiről? Milyen kapcsolatban van vele?
- Amióta ismeri a gyermeket, miben változott a gyermek?
- Mikor szoktak érte jönni? Ki jön érte? Hogy szokott elmenni a gyermek az iskolából? Milyen
élményekkel?
- Ön szokott-e beszélgetni a szülőkkel? Milyen a szülőkkel való kapcsolata?
stb.

A DOLGOZAT FELÉPÍTÉSE:

- a környezet megfigyelésének tapasztalatait kell leírni, valamint azt, hogy milyen szempontokból és
milyen módon fogjátok még megismerni a gyermeket a továbbiakban.
A leírás során arra kell törekedni, hogy egy összefüggő kép alakuljon ki a gyermekről.
Természetesen a dolgozatot tagolni kell a megfelelő részek szerint.

Formai követelmények: gépelve leadott dolgozat (12-es betűméret, Times New Roman betűtípus,
1,5-es sortáv), jól követhető tagolás, borítólap (név, évfolyam, csoport, tantárgy, tanár, dátum, cím)

A dolgozatban feltétlenül írjátok majd le az esettanulmány készítésének menetét is:

- hogyan választottátok ki a gyermeket
- milyen beszélgetéseket, vizsgálatokat, megfigyeléseket végeztetek pontosan stb.
Az esettanulmány megírása során törekedjetek az objektivitásra. A kutatások során szerzett ismereteket
rendezzétek, mutassátok be.
Inkább csak a dolgozat végén írjatok a szubjektív benyomásaitokról a gyermekkel kapcsolatban.
Kíváncsiak vagyok arra is a legvégén, hogy milyen volt számodra ez a munka, az esettanulmány
elkészítése, mivel volt esetlegesen problémád, nehézséged.