Professional Documents
Culture Documents
Petőfi-Tétel
Petőfi-Tétel
Júlia válasza erre az volt, hogy: „Ezerszer”. Egy év múlva megkötötték a házasságot. Ez egy
népdaljellegű vers. Stílusirányzata a népiesség. Megjelenik a párhuzam a természet és az
emberi élet között, „reszket a bokor = reszket a lelkem”. Hangsúlyos verselésű a vers,
keresztrímekkel. A koltói mézeshetek első versek a Beszél a fákkal a bús őszi szél…. A cím
meghatározza a vers hangulatát. Költői jelzők halmozása a jellemző. Az ősz az elmúlást
sugallja, az ifjúság, a szerelem és az élet elmúlását. Ez szemben az áll az első vsz.
hangulatával, hiszen itt még idilli, boldog hangulat jelenik meg, s ezt támasztja alá a minden
vsz. végén megjelenő refrén:
„… ki téged
Még akkor is, ott is örökre szeret!”
Sajnos igaza lett, hiszen örökre eltűnt a segesvári csatában, Júlia viszont újra férjhez ment, de
fiatalon meghalt, Petőfitől született Zoltán fia is meghalt tüdőbetegségben. Júlia írói
ambíciókat táplált ő fordította magyarra Andersen meséit. A nemzet közvéleménye azt várta
volna Júliától, hogy egész életében gyászoljon, viszont nem akart a nemzet özvegye lenni.
Petőfi verseit megzenésítette Ferenciy György és a Rackajam. Minek nevezzelek? című verse
már nem a mézeshetek alatt született, de a hitvesi líra jellegzetes verse. Műfaja rapszódia,
szabálytalan formájú változó hosszúságú sorokkal. A cím utal a vers tartalmára, a költő versei
a megfelelő kifejezést, megszólítást amely illek felesége szépségéhez. Mindegyik vsz. 1-1
próbálkozást fejez ki költői képek segítségével.
Az 1. vsz.-ban:
A 2. vsz.-ban:
„Tekinteted,
Ezt a szelíd galambot,”
A 3. vsz.-ban:
A 4. vsz-ban:
Azonban a vers utolsó sora, amely megegyezik a vers címével illetve a vsz.-ok első és utolsó
sorával is, azt sugallja, hogy a próbálkozás mégis eredménytelen maradt, nincs megfelelő szó
Júlia szépségére. Időmértékes verselésű a mű, jambikus lejtéssel és rímtelen sorokkal.