Hasznos tudnivalók

 A hivatalos nevezéktanban a mentális retardáció kifejezést már nem nagyon használják,

egyes helyeken már markánsan törölték, más területeken még nem annyira. Ma már inkább
a szellemi fogyatékokkal vagy szellemi elmaradással élő kifejezések használata az
elfogadottabb, amelyeknek felső IQ határa 69. Magának a szellemi fogyatékosságnak
különböző szintjei vannak: lehet enyhe, közepes, súlyos, igen súlyos vagy legsúlyosabb. Az
enyhe fokozatba tartozókat nevezték régen debilisnek, a közepesbe tartozókat imbecillisnek,
míg a súlyos és igen súlyosba sorolhatóakat idiótának

 A demenciát és a szellemi fogyatékosságot fontos megkülönböztetni, a kettő nem jelenti

ugyanazt. A demencia szellemi leépülést jelent, azaz ilyen esetekben a kezdeti értelmi szint
egyszer már megvolt, és onnan történt leépülés. Utóbbinál eleve nincs meg a normál értelmi
képesség szintje. Egy Alzheimer-beteg például akár viselkedhet úgy, mint egy szellemi
fogyatékos, de attól még nem nevezhető annak, hiszen nem az, hanem demens.

 Nem ritka, hogy valaki pszeudodebil szinten teljesít, tehát nem

szellemi fogyatékos, de az IQ tesztekkel mért teljesítménye alapján
annak tűnik. Itt az ok az, hogy ezeket a teszteket a többségi
társadalomra sztenderdizálták, így nem feltétlen alkalmasak arra,
hogy minden kultúrkörből származó személyt ugyanúgy mérjenek.
Például előnytelen körülmények közül származó gyerekek csak azért
rosszabbul teljesíthetnek egyes teszteken, mert nincsenek
hozzászokva a módszerhez, addigi életükben nem találkoztak még a
képességeiket ily módon felmérő feladatokkal. Emiatt keltik szellemi
fogyatékosság látszatát. Pszeudodebilitást a gyermekkori
elhanyagolás is előidézhet.

 Ismert az a jelenség is, hogy a teljesítményszorongás debilizál. Ez

azt jelenti, hogy hiába átlagos vagy akár magasabb szintű valakinek
az IQ-ja, erős vizsgadrukk esetén az izgulása miatt adott
helyzetekben gátlódik vagy leromlik a teljesítménye. Ez az
úgynevezett debilizáló szorongás.