ÚJVIDÉK, VMPE,

2022.

Autodestruktív
magatartásformák fiataloknál
és gyerekeknél

Mengyán Pletikoszity Ildikó

okl. pszichológus
 Statisztika
Gyermekeink szörnyű mentális állapotban vannak!
(Victoria Prooday, Torontó)
A legutóbbi 15 év statisztikájából egyértelműen
kiviláglik, hogy a gyermekek pszichológiai
rendellenességei egészen elképesztő mértéket
öltenek:

- minden ötödik gyerek mentális rendellenességben

szenved,
- a figyelemhiányos rendellenességek száma 43%-kal
nőtt,
- a serdülőkori depressziós betegségek száma 37%-kal
nőtt,
- a 10-14 évesek gyermekek körében az öngyilkossági
arány 200%-kal nőtt.
 Kifejezések

• - autodestrukció, önsértés, önkárosítás, öncsonkítás (NSSI)

Az autodestrukció olyan szándékos magatartás, amelyet önmagára nézve ártalmasnak

tartanak)

• önkárosító magatartásformák

(káros szenvedélyek, egészségmagatartás hiánya)

• kockázatos viselkedés (közlekedés, szex ...)

• szuicid gondolatok, szuicid viselkedés This Photo by Unknown Autor is licensed

under CC BY-SA-NC
Korábbi szemlélet:
SZUICIDIUM ÉS ÖNKÁROSÍTÁS

• Nagyon fontos a szuicidium elkülönítése az

önkárosítástól!
• Az önkárosítás sérülés okozása önmagának
tudatos szuicid motiváció nélkül
• Ennek ellenére könnyen vezethet halálhoz
• Az öngyilkosság sérülés okozása önmagának
szuicid motivációval
• Kísérlet, vagy befejezett öngyilkosság.
Habár az NSSI és az öngyilkos magatartás bizonyos szempontok mentén
elkülöníthető (például a DSM-5 által javasolt Nem-Szuicidális Önsértés Zavar és
Öngyilkos Magatartás Zavar diagnózisok mentén), ugyanakkor a kurrens
kutatások a két jelenség összefüggéseire hívják inkább fel a figyelmet, egymástól
elválaszthatatlan jelenségeknek tekintve őket (pl. az NSSI mint az öngyilkos
magatartás prediktora).

Az eddig született kevés átfogó modell leginkább a két jelenség lehetséges

összefüggéseit magyarázza, többségük az NSSI-re egy, az öngyilkosságra
hajlamosító tényezőként, annak rizikófaktoraként tekint. Ezenkívül napjaink
szakirodalmában a spektrumszemlélet terjedt el, amely a két jelenséget (NSSI és
öngyilkos magatartás) egy spektrum két végpontjaként képzeli el.
Önkárosítás formái
• felszínes, repetitív, csonkításos
• falcolás, nyelés, égetés,
tűbeszúrás
• tipikusan kamaszkorban
kezdődő
• újabban egyre korábbra tolódó

• Egy új forma: kockázatvállalás

kihívásként közösségi hálóról
 .... A fele
ceruzával,
mert fájt....

A nővérének küldte telefonon.

modern scarification
(köpölyözés)
Osztály nem Családi Szoc.st átlag Szociom.st Depr Egy helyi
felmérés
str. (isk.vég., becslés
anyagi st)
5 hsz N mozaik ái 2 átlagos nem

2014
alacsony

6 ff N teljes egyetem 5 magas igen

jó

6 dá F teljes közép 4 alacsony igen

közepes

7 szb N teljes közép 5 - igen

közepes

7 hzs N teljes ái 4 - nem

jó

7 vz F csonka ái 2 - igen
rossz

8 ma F csonka ái 2 - igen
közepes
Az önkárosítás funkciója
A környezet befolyálosolása:
- Odafordulás kiváltása
- Bűntudatkeltés
- Kommunikáció

Érzelmi reeguláció:
- Gyors megkönnyebbülés
- Azonnali feszültséglevezetés
- A lelki fájdalom fizikai
fájdalommal történő
„felváltása”
 • Korai pubertás, elhúzódó adoleszcencia
Társadalmi okok • Nincs társadalmi kontroll, a családé marad
a kontrollszerep

• Értékrend-nélküliség

• Elhanyagoló, szabados minták

• Konkrét feladatok hiánya

• Az iskola nem tart lépést a társadlami

változásokkal

• Kevés testmozgás – profi sport v.

Rekreáció
This Photo by Unknown Author is licensed under CC BY-SA-NC
• Jövőkép hiánya

• Egyre nagyobb médiahatás

 Milyen rituálékhoz
köthető a felnőttéválás a
modern
társadalmakban?
• Nincs értékrend, vagy nagyon Családi héttér
Diszfunkcionális
konfúz, esetleg a szülőké teljesen
eltérő és/vagy nem összehangolt

családok
• Rigid, rugalmatlan szabályok
• Nincs őszinteség
• Nincsenek határok
• Szerepcserék és szerepzavarok
• Látszatdolgok fenntartása
• Áldozati bárány a családban
• Családi titkok és tabuk
• Transzgenerációs mintázatok
• Feldolgozatlan traumák

(film „Virtualna stvarnost”)

 Komorbiditás

• Abúzus
(megváltozott fájdalomérzet)
• Depresszió
• Személyiségzavarok
(borderline, antiszociális)
• Kompulzív oralitás
• Börtön
 Mit tehetünk?

• Figyelünk a jelekre!

• Megváltozott viselkedés, sérülések, elzárkózás, egykedvűség ...

• Beszélünk az érzékeny témákról, nem minősítünk, helyet hagyunk az

érzelmi megosztásnak

• Jelezzük szakembernek, kapcsolatba lépünk a családdal

 Önkárosítás formái

Funkciói
ÖSSZEGZÉS
Társadalmi okai

Családi háttere

Pedagógiai feladatok
Források
• Magyar Pszichológiai Szemle, 77 (2022) 1, 99–123 DOI: 10.1556/0016.2022.00005 © 2022 A szerző(k) * Levelező szerző,
ORCID: https://orcid.org/0000-0002-3930-4293 A NEM-SZUICIDÁLIS ÖNSÉRTÉS ÉS AZ ÖNGYILKOS MAGATARTÁS
KAPCSOLATA: FÜGGETLEN VAGY ÖSSZEFÜGGŐ JELENSÉGEK? DRUBINA BOGLÁRKA1,2,3 – DR. KÖKÖNYEI
GYÖNGYI2,4,5 – DR. REINHARDT MELINDA2,6

• Direkt és indirekt önpusztítás, avagy hogyan lehet a „szuicidogén klímát” csökkenteni? TEMESVÁRY BEÁTA Szegedi
Tudományegyetem, Pszichiátriai Klinika

• http://www.ifjusagi-
lelkisegely.hu/cikkek_layout.php?element_id=154&fbclid=IwAR2ir8TEiLByOoI17ztu0xu_2lJPwY52Ukm9gAoR3YZCQQnVsvr
qNSvbPkU