Reflexió a zenei nevelés tevékenység tervezethez

A kisgyermeknevelő neve: Horváth – Brenner Dóra

Csoport: Csiga - Biga csoport

Gyermekek életkora: vegyes (14-30 hónaposak)

Nemek aránya: 6 lány, 1 fiú

Tevékenység dátuma: 2022.09.06.

A tervezett tevékenység előtt a gyerekek a bölcsődei napirendnek megfelelően

megreggeliztek és a szükség szerinti fürdőszoba használatot követően játszani indultak.
Biztosítottam számukra a szabad játéktevékenység lehetőségét. Megvártam, hogy minden
kisgyermek befejezze a reggelizést, majd elkezdtem előkészíteni a helyet a zenei nevelés
tevékenységhez. Közben bíztattam a gyerekeket, hogy segítsenek szabaddá tenni a szőnyeget,
mert most valami érdekes dolgot fogunk csinálni. Több kislány is lelkesen, érdeklődve jött,
segítettek, pakoltak. Elhoztuk a puha sarokból a szivacsokat és körberaktuk azokat. Az egyik
kislány már reggeli után mutatta, kérte a botocskákat, pedig aznap még nem említettem nekik,
hogy azokkal fogunk zenélni. Levettem a polcról a mandzsu fűzből készült botokat, amelyek
egyforma hosszúak, viszont különböző vastagságúak. A kislányok érdeklődve, örömmel ültek
le körém. A kisfiú tovább folytatta addigi tevékenységét, a szőnyegen autózott. A
gyerekeknek kiosztottam a botokat. Megkérdeztem, hogy ki milyen vastagságút szeretne,
választhattak. Megnéztük, megfigyeltük a botokat. Elkezdtem összeütögetni, meghallgattuk és
megbeszéltük, hogy a vastagnak erősebb, mélyebb hangja van, a vékonyaknak magasabb
hangja van. Életkoruknál fogva a gyerekek többsége még nincs tisztában a mély-magas
fogalmával, ezáltal is igyekeztem ismereteiket bővíteni. Először mondókákat kezdtem
mondani, miközben ritmusosan összeütögettem a botokat. A gyerekek is rögtön
bekapcsolódtak. Két-három kislány hamarabb elvesztette érdeklődését, ők elmentek mással
játszani. Akik maradtak, ők lelkesen, ügyesen vettek részt. Az egyik kislány ráütött az ujjára a
botocskával, sírni kezdett. Játékosan, egy kis „varázslattal” , a „Múlj el múlj el zokogás…”-
mondókával sikerült megvigasztalni és jobb kedvre deríteni, így folytathattuk
tevékenységünket. Az Őszhöz kapcsolódó dalocskákat is énekeltünk, előtte megbeszéltük,
hogy Ősz van .A „Szúrós gombóc..” még új dal a gyerekek számára. Tetszett nekik, próbálták
velem énekelni. A „Fújja a szél a fákat…” mondókát már jól ismerték, többször el kellett
ismételnünk, tetszett nekik a mondóka ritmusa, lüktetése. A zenei nevelés tevékenységgel
célom volt a gyermekeket magyar mondókákkal, dalokkal megismertetni, kedvet kelteni és
mintát adni az önkéntes utánzásra, a dúdolgatásra, énekelgetésre. A tevékenységhez, énekhez,
mondókához tartozó ismétlődő mozdulatokkal a gyermekek összerendezett mozgásra
késztetése, a ritmusérzék, a figyelem fejlesztése. A zene, a mondókázás, ritmusos lüktetés
öröme.

Amikor éreztem, hogy a gyerekek kezdik érdeklődésüket veszíteni és várják, hogy még mi
fog történni, felajánlottam nekik, hogy zenét kapcsolok, amire táncolhatnak. A kislányok
azonnal elkezdték elővenni a szoknyákat és szívesen jöttek táncolni. Összeségében sikeresnek
éreztem a délelőttöt, a zenei nevelés, amit terveztem sikeresen megvalósult.

Csepreg, 2022.09.06. Horváth-Brenner Dóra