1694 elején Bécsbe, majd Magyarországra utazott, hogy május 25-én elfoglalja Sáros

vármegye örökös főispáni székét. Abban az évben a Rajna mellékére ment, a Franciaen
azon a napon, amelyen II. Károly spanyol király meghalt), levelet írt a Habsburgok
ellenségeként számon tartott XIV. Lajos francia királynak – akivel felesége révén
rokonságban is állt – és külügyminiszterének: „Franciaország jóléte és érdeke,
úgymond, azonos Magyarország jólétével és érdekeivel; a rendek elégedetlenek a
bécsi udvar törvénytelen eljárásával; most inkább, mint bármikor, célt lehet érni,
ha Franciaország a magyaroktól meg ne0 000 forintnyi vérdíj miatt, úgyhogy jónak
látta rokonánál, Sieniawski herceg koronahetman nejénél, Elżbieta Lubomirska
hercegnőnél elrejtőzködni.

Találkozott Bercsényivel Varsóban és újra felvették a kapcsolatot a francia

udvarral. XIV. Lajossal közölt tervük szerint, lengyel segítséggel tör be Rákóczi
Magyarországra, hogy seregeit a már Linzig előrenyomult bajor választófejedelmi
haddal egyesítse.