Származása, ifjúkora

Coat of arms of Baden.svg

Badeni Lajos őrgróf (korabeli metszet).

Baden-Baden, az új kastély homlokzata

Lajos Vilmos őrgróf hét évvel a harmincéves háború befejezése után, 1655. április
8-án született Párizsban, az Hôtel de Soissons palotában. Édesapja Ferdinánd Miksa
badeni őrgróf (1625–1669) volt, I. Vilmos badeni őrgrófnak (1593–1677) és Katharina
Ursula von Hohenzollern-Hechingen hercegnőnek (1610–1640) fia. Keresztneveit
nagyapja, Vilmos őrgróf és keresztapja, XIV. Lajos francia király választották ki.
Apjának örökletes birtoka a katolikus baden-badeni őrgrófság volt, Baden-Baden
(vagy röviden Baden) székvárossal, amelyet hivatalosan csak 1939 óta neveznek
Baden-Badennek, megkülönböztetésül a svájci Badentől és az alsó-ausztriai Baden bei
Wien-től.[1][2]

Édesanyja Lujza Krisztina savoya-carignani hercegnő (Louise Christine de Savoie-

Carignan, 1627–1689) volt, Tamás Ferenc savoya-carignani hercegnek (1595–1656) és
Marie de Bourbon-Condé hercegnőnek, soissons-i grófnőnek (1606–1692) leánya, Jenő
Móric savoya-carignani herceg húga, Savoyai Jenő herceg nagynénje.

Lajos Vilmos őrgróf volt a házaspár egyetlen közös gyermeke. Alig volt fél éves,
amikor szüleinek viszonya végzetesen megromlott. Apja könnyelműen valami sértő
megjegyzést tett feleségére. A befolyásos anyós, Marie de Bourbon-Condé hercegnő
elérte, hogy rokona, XIV. Lajos király Versailles elhagyására szólítsa fel
keresztfiát. Ráadásul Lujza Krisztina őrgrófné, aki teljesen anyjának befolyása
alatt állott, megtagadta, hogy elhagyja a versailles-i kastély fényes világát, és
kijelentette, hogy nem hajlandó férjével a „hideg és ködös Germániába” utazni.
Ferdinánd Miksa őrgróf így csak félesztendős fiát vihette haza székvárosába,
Badenbe. Az anyjától elszakadt kisfiút nagyapjának, Vilmos őrgrófnak második
felesége, Mária Magdaléna öttingeni grófnő