Pfalz–Neuburgi Eleonóra Magdolna (teljes nevén Eleonóra Magdolna Teréza, németül: Eleonore Magdalene von

Pfalz-Neuburg; Düsseldorf, 1655. január 6. – Bécs, 1720. január 19.), a Wittelsbach-házból származó pfalz–neuburgi
hercegnő, Fülöp Vilmos pfalzi választófejedelem leánya, aki I. Lipót császár harmadik feleségeként német-római
császárné, német, magyar és cseh királyné. Gyermekei között két további uralkodó is megtalálható, I. József és VI.
Károly császárok.

Élete[szerkesztés]
Származása[szerkesztés]
A Wittelsbach hercegi családból származott, édesapja Fülöp Vilmos pfalzi választófejedelem és neuburgi herceg (1615–
1690), édesanyja Erzsébet Amália hessen-darmstadti tartománygrófnő (1635–1709) volt.

Házassága[szerkesztés]
Bár Eleonóra többre tartotta a kolostori életet a bécsi császári udvar pompájánál, családja nyomására elfogadta I. Lipót
császár házassági ajánlatát, aki ekkorra már kétszer özvegyült meg. 1676. december 14-én Passauban ment férjhez
Lipóthoz, 1681. november 9-én Sopronban magyar királynévá, majd 1689-ben Mainzban német-római császárnévá
koronázták. A rendkívül művelt asszony lett Lipót egyik legfontosabb segítője, s erős befolyást gyakorolt a politikára és
az udvari életre. 1686 és 1705 között a Gonzaga Eleonóra királyné által alapított Csillagkeresztes
Rend védnökasszonya volt, ami a katolikus, jótékonykodó nemes asszonyok kitüntetése és szervezete volt.