AZ ÁRU FOGALMA,

CSOPORTOSÍTÁSA

Összeállította:
Friedrichné Irmai Tünde
 AZ ÁRU FOGALMA, CSOPORTOSÍTÁSA
 Az áru fogalma, csoportosítása
 Az áruk csoportosítása felhasználási cél szerint
 Az áru eladhatósága
 Árurendszerek
 Hagyományos árurendszerek
 Kód-típusú árurendszerek
 A vonalkód jelentősége, elterjedésének okai
 A vonalkód fajtái
 A vonalkód alkalmazása a kereskedelemben
 Az EPOS rendszer
 Az Auto-ID eszközök
 A vonalkód készítése
 A vonalkód elhelyezése 2
 A vonalkód jellemzői
 AZ ÁRU FOGALMA, CSOPORTOSÍTÁSA

Az áru minden, ami szükségletet elégít ki és

adásvétel tárgyává válhat.

Tárgyi formájuk szerint

Termék Szolgáltatás Információ

Termék: kézzel fogható, tárgyi alakot öltött,

forgalomképes áruk
3
Szolgáltatás: vevő számára hasznos tevékenység,
cselekvés, megfoghatatlan dolog
 ÁRUK CSOPORTOSÍTÁSA
FELHASZNÁLÁSI CÉL SZERINT
Fogyasztási cikkek Termelési eszközök

Napi Tartós
cikkek fogyasztási cikkek
Fogyasztási cikkek: azon termékek, melyeket a végső fogyasztó
szükségleteinek kielégítésére szánunk
Napi cikkek: (permanens áruk) azok a termékek, melyekre
folyamatosan szükségünk van a mindennapi életben (FMCG =
Fast Moving Consumer Goods = gyorsan forgó fogy.cikkek)
Tartós fogyasztási cikkek: tartós használatra szánt termékek,
melyek vásárlását hosszabb mérlegelés előzi meg
Termelési eszközök: azok a termékek, melyek más termékek 4
előállításához használatosak
FOGYASZTÁSI CIKK
 Minden olyan terméket és szolgáltatást
fogyasztási cikknek nevezünk, melynek a célja a
lakossági igények kielégítése.
 A fogyasztási cikkek köre a piac elvárásai szerint
változik.
 Azok a termékek és szolgáltatások piacképesek,
melyek iránt megfelelő mértékű kereslet
mutatkozik.
 A fogyasztási cikkek többféleképpen is
csoportosíthatók.
 A felhasználásuk szerint beszélhetünk tartós
fogyasztási cikkekről és napi tömegcikkekről.
NAPI TÖMEGCIKKEK
 Napi használatra gyártott termékek, melyeket a
napi alapszükségleteink kielégítése céljából
vásárolunk.
 Ezen cikkek jellemzője, hogy nagy mennyiségben
gyártják, nagy a raktározási igénye, és a gyártás
csak nagy tömegben éri meg.
 A napi tömegcikkek közé tartoznak például az
élelmiszerek.
TARTÓS FOGYASZTÁSI CIKKEK
 Azok a termékek, melyeket hosszú ideig történő
használatra gyártottak.
 Ilyen termékek például a szórakoztatóelektronikai
cikkek, háztartási gépek.
 A tartós cikkre jellemző, hogy egy megvásárolt
termék lecserélése csak huzamosabb használat után
történik meg.
 Árukat és minőségüket tekintve változatosak
lehetnek.
 A napi és a tartós cikkek között a különleges
igényeket kielégítő termékek a luxustermékek,
melyek drágábbak, általában kézzel vagy nagyon
fejlett technikával gyártott cikkek.
 A luxustermékeket különleges igények kielégítésére
készítik.
 Az ilyen termékeknél a használhatóság mellett
komoly szerepet kap a presztízshatás.
 A luxustermékeket leginkább a magas ár és a
kimagasló minőség jellemzi.
AZ ÁRU ELADHATÓSÁGA, FORGALOMKÉPESSÉGE
I.

A piacképes árunak alkalmasnak kell lennie a

cserére!

Eladható az a termék, ami iránt a fogyasztó

fizetőképes vásárlási szándékot mutat.

A fogyasztót, vásárlási döntésében befolyásoló

tényezők:

szükségletei pénzjövedelme áru

hasznossága 9
AZ ÁRU ELADHATÓSÁGA, FORGALOMKÉPESSÉGE
II.

Az árucikket vonzóbbá, eladhatóbbá teheti:

- a minőség
- a csomagolás
- a korszerűség
- az ár
- a védjegy

10
AZ ELADHATÓSÁG I.
 árucsoportonként más és más.
 A legnagyobb tömegben eladott termékek az
úgynevezett napi tömegcikkek.
 Mivel ezek a termékek a napi szükségleteket
elégítik ki, keresletük az esetleges áremelés
esetén sem csökken lényegesen.

 A tartós cikkek forgalmában nagy változást tud

okozni az esetleges áremelés vagy árcsökkentés.
 Mivel nem az alapszükségleteket elégítik ki (nem
létszükséglet), áremelés esetén a forgalom
csökken, árcsökkentés esetén viszont jelentősen
növekedhet.
AZ ELADHATÓSÁG II.
 A luxuscikkeket általában magas áron kínálják.
 Ezeknél a termékeknél komoly szerephez jut a
presztízs.
 Az ilyen cikkeknél nem a tömegárusítás a cél.

 A magas árat kevesen tudják megfizetni, az

árcsökkentés pedig többnyire elriasztja ezeket a
vásárlókat éppen a presztízshatás miatt.
 ÁRURENDSZEREK
 Rendszerezés: tárgyak, jelenségek, fogalmak
egységbe foglalása, elméleti törvényszerűségek,
gyakorlati szempontok alapján (pl. SI-
mértékrendszer, növény-, állatrendszertan,
számrendszer stb.).
 Az árurendszertan az áruismeret egyik speciális
területe, mely csoportosítja, egységbe foglalja a
termékeket.

 Célja, hogy segítsen:

 a készletgazdálkodásban
 az áruazonosításban 13
 felmérések, statisztikák készítésében
 ÁRURENDSZEREK

Hagyományos Kód típusú

Csoportosításuk szempontjai: Kódolás szerint:

 Felhasználási cél  EAN: Egységes

 Tulajdonság Áruazonosító Kódrendszer

 Megmunkálási fok  ETK: Egységes Termékkód

 Földrajzi eredet  BTO: Belföldi Termék

Osztályozás
 Áruszállítás és raktározási
mód  VTSZ: Vámtarifa Szám

 Speciális szempontok (pl.  Egyéb: pl.: PRODCOM

méret, technológia)
14
 HAGYOMÁNYOS ÁRURENDSZEREK I.
A hagyományos árurendszer legnagyobb előnye, hogy
mindegyik árucsoportnál alkalmazható.

Csoportosításuk szempontjai:

1. Felhasználási cél szerint

fogyasztási cikkek termelési eszközök

2. Az áru tulajdonságai szerint

A rendezés alapja az áruk alapvető jellemzői (pl.: az
15
áru fizikai, kémiai sajátosságok)
 HAGYOMÁNYOS ÁRURENDSZEREK II.
3. Megmunkálási fok szerint

nyersanyag félkész termék késztermék hulladék anyag

4. Földrajzi eredet szerint

Ezt a rendezési formát akkor alkalmazzuk, ha az

áru származása befolyással van a minőségre, vagy
védett áruról van szó.

Védett áru: az adott termék csak meghatározott

területen állítható elő (pl. tokaji aszú) 16
 HAGYOMÁNYOS ÁRURENDSZEREK III.
5. Áruszállítás és raktározási mód utalhat:

halmazállapotra árukezelésre kiszerelésre

(szilárd, folyékony, gáznemű) (törékeny, gyúlékony, mérgező) darabáru, ömlesztett áru)

6. Speciális szempontok
Az általános érvényű rendszerezésen belül különbséget
tehetnek méret, tömeg szerint (pl. gyümölcsök méret szerinti
osztályozása), korszerűség szerint (pl. hagyományos és
energia-takarékos tűzhely), technológia szerint (fésűs és
kártolt gyapjúszövet) stb.
17
HAGYOMÁNYOS ÁRURENDSZEREZÉS
SZERINTI CSOPORTOSÍTÁS
KÓD TÍPUSÚ ÁRURENDSZEREK I.

 A több millió cikkelemből álló árutömeg

nyilvántartásához szükséges, hogy egy adott áru
csak egyetlen helyre legyen besorolható,
 a raktárba érkezve azonnal a helyére kerüljön,

 eladása pedig a nyilvántartásban is

pillanatszerűen nyomon követhető legyen.
 Ezért az új rendszerek már nem áruismereti
elvek szerint csoportosítanak, hanem kódolnak.
 A kódolás valamely információ kifejezése
egyezményes jelekkel.
19
KÓD TÍPUSÚ ÁRURENDSZEREK II.
 Egyes kereskedelmi hálózatok saját belső
kódrendszert dolgoztak ki (Spar, Cora, Tesco
stb.).
 Ezek a kódrendszerek csak az üzlethálózat tagjai
számára hozzáférhetők, ők tudják az adatokat
feldolgozni és az a saját hálózatukban jól
használható.
 A nemzetközi kereskedelem törekvése már régóta
az, hogy a forgalomban lévő árucikkekre egységes
rendszert hozzanak létre úgy, hogy az az egész
világra érvényes legyen.
20
KÓD TÍPUSÚ ÁRURENDSZEREK III.

A kódolás többféle módon történhet.

 Formái:
 „alfás”kódrendszer: a latin ABC ékezet nélküli
26 betűjét alkalmazzák.
 „numerikus”kódrendszer: 0-9-ig terjedő arab
számok variációját alkalmazzák.
 „alfanumerikus” kódrendszer: betűk + számok
variációja.
 „vonalkód rendszer”: vonalkód + alatta 21
elhelyezett számkód
KÓD TÍPUSÚ ÁRURENDSZEREK IV.

Az áruk rendszerezéséhez elengedhetetlen egy

olyan mechanizmus megléte, mely pontosan
besorolja a termékeket.

A kereskedelmi munkát lerövidíti és egyben

megbízhatóvá teszi, ha az adott termék csak egy
bizonyos helyen jelenik meg a nyilvántartásban.

 Erre hivatottak a kódtípusú árurendszerek.

22
M.O.-ON LEGGYAKRABBAN ALKALMAZOTT
KÓDRENDSZEREK

23
EURÓPAI ÁRUAZONOSÍTÓ KÓDRENDSZER I.
(EAN)
 Jelentése: European Article Numbering
 1977-ben jegyezték be

 Az EAN egy nemzetközi társaság, melynek

székhelye Brüsszelben van, működésének alapja
a belga jogrendszer
 Az EAN rendszer nem csak Európában, hanem a
világszerte elterjedt

24
 EURÓPAI ÁRUAZONOSÍTÓ KÓDRENDSZER II.
(EAN)
 Az EAN célja, hogy szabályozza a termékazonosítás
rendszerét, összehangolja a különböző tagországokban
alkalmazott termékazonosító kódrendszereket.
 Az EAN kódrendszer a termék azonosítását szolgálja

 Nem ad felvilágosítást a tulajdonságairól

 13 számjegyből áll
 1-3. számjegyig: az ország azonosítószáma
 4-8. számjegyig: a gyártó (importáló) vállalat kódszáma
 9-12. számjegyig: a termék kódszáma
 13. számjegy: ellenőrző szám
 Magyarország azonosító
kódja: 599 25
EURÓPAI ÁRUAZONOSÍTÓ KÓDRENDSZER III.
(EAN)
 A kód könyvek esetében némiképp eltér, mivel
ott ún. ISBN kódot is alkalmaznak a
könyvkiadásban és a kereskedelmükben
(1-3. szám: könyvágazat, 4-12. szám: azonosító, 13. szám:
ellenőrző szám)
 A 8 számjegyű ún. rövid EAN kódot hazánkban
belső cikkszámozásnál alkalmazzák.
 A 13-as kódrendszerből lett lerövidítve, mégpedig úgy, hogy
a gyártó azonosító számából elveszik a 7-8. számjegyet,
valamint a termékazonosítóból a 9-11. számjegyet. Az
előzőeknek megfelelően az EAN-8 felépítése:
 1-3. számjegy: ország azonosító kód

 4-7. számjegy: a termék azonosító száma

 8. számjegy: ellenőrző szám

EURÓPAI ÁRUAZONOSÍTÓ KÓDRENDSZER IV.
(EAN)

Az EAN-számok könnyű leolvashatósága érdekében alkalmazzák a

vonalkódot.
 EGYSÉGES TERMÉKAZONOSÍTÓ KÓDRENDSZER
(ETK) I.
 1984 óta használják az EAN-rendszerbe
illeszkedő kódrendszert, az ETK-t (Egységes
Termék Kód).
Tulajdonképpen az EAN bevezetésével szerepét
vesztette, ugyanis az elve megegyezik az EAN
elvével, de nem tartalmazza az ország azonosítót és
az ellenőrző számot.
Magyarországon a termelő eszközöknél
alkalmazták először az egységes termékszámozást.
 Az ETK 9 elemű kód, azaz egy 9 számjegyből álló
számsor.
30
 EGYSÉGES TERMÉKAZONOSÍTÓ KÓDRENDSZER
(ETK) II.
 Az ETK egy numerikus kód.
 ETK 12345 6789 a helyes feltüntetési mód.

A rendszer feltételezi, hogy egy gyártónak nincs

10 000-nél több terméke és a termelők száma sem
haladja meg a 100 000-t.
 A vállalati számok kiadásáért a Magyar
Gazdasági Kamara Csomagolási és
Anyagmozgatási Országos Szövetsége
(CSAOSZ) a felelős.
 A kód legalább 2,4 mm magas, általában
5 és 8 mm között van a csomagolás fő oldalán.
31
 EGYSÉGES TERMÉKAZONOSÍTÓ KÓDRENDSZER
(ETK) III.
A hazai árunyilvántartás részeként, a
készletgazdálkodás problémáinak megoldására
hozták létre.
Elősegíti a termékek egységes jelölését a
vállalatok közötti információáramlásban, a
termékforgalomban és a készletgazdálkodásban.
Egyedüli feladata, hogy a termeléstől a
felhasználásig képes legyen azonosítani az adott
terméket.
Az árucikk jellemzőiről nem tartalmaz
információt.
32
 EGYSÉGES TERMÉKAZONOSÍTÓ KÓDRENDSZER
(ETK) IV.
 9 számjegyből áll:
 1-5. számjegyig: a gyártó vállalatot jelöli
 6-9. számjegyig: a termék azonosítószáma
 Az EAN kóddal szemben nem tartalmazza az
ország kódját és az ellenőrzésre szolgáló
számjegyet
 Kisebb változtatásokkal könnyen
átalakíthatnánk EAN kóddá
 Úgy dolgozták ki, hogy ne csak a hazai, hanem a
nemzetközi igényeknek is megfeleljen
33
 BELFÖLDI TERMÉK OSZTÁLYOZÁS (BTO) I.

 Magyar termékcsoportosítási rendszer

 1996-ban vezette be a Központi Statisztikai
Hivatal (KSH), a belföldön forgalmazott
mezőgazdasági és erdészeti termékek,
élelmiszerek és ipari termékek hivatalos
statisztikáiban.
 Kialakítása a nemzetközi szisztematika és az
itthoni gazdasági követelmények
figyelembevételével történt
 Szorosan összefügg az Európai Unió
rendszerével 34
 BELFÖLDI TERMÉK OSZTÁLYOZÁS (BTO) II.

A BTO összetételében harmonizál az Európai

Unióban alkalmazott tevékenységi
osztályozással, tevékenységek szerinti
termékosztályozással, termékcsoportok,
konkrét termékek meghatározásával.
 A BTO alkalmassá tette a termelésben,
anyaggazdálkodásban, a bel- és
külkereskedelemben a termékek azonosítását.
 Lehetővé vált a termékek egységes (SI-rendszer
szerinti) mértékegységben történő
nyilvántartása. 35
BELFÖLDI TERMÉK OSZTÁLYOZÁS (BTO) III.

 Az anyagi formában megjelenő termékeket

fajtájuk szerint csoportosítja és megfelelő
kódszámmal látja el.

 Előnyei:
 Megkönnyíti a hazai előállítású termékek
összehasonlítását, azonosítását nemzetközi
szinten
 Segíti a külkereskedelem és a termelés
kapcsolatának vizsgálatát árucsoportonként
36
 BELFÖLDI TERMÉK OSZTÁLYOZÁS (BTO) IV.
 10 számjegyből áll
 1-4. számjegyig: előállító szakágazat EU-kódja (megfelel
a magyar TEÁOR, azaz Tevékenységek Egységes Ágazati
Osztályozási Rendszere) besorolásnak.
 5-6. számjegyig: tevékenység szerinti egységes EU-kód
 7-10. számjegyig: termék azonosító kódja
 Pl.: 1561 31 3300 Búzadara durumbúzából
1561 31 3500 Búzadara közönséges búzából és tönkölyből

37
 KERESKEDELMI VÁMTARIFA SZÁM (VTSZ) I.

 1997. január 1-jétől került bevezetésre a

kereskedelmi vámtarifaszám rendszer, ami a hazai
gazdaság védelme, a nemzetközi kötelezettségek
összhangjának megteremtése érdekében jött létre.

 A kereskedelemben folyó adás-vételről számlát

kell kiállítani.
 Annak érdekében, hogy a számláról
egyértelműen kiderülhessen milyen termékről van
szó, szükség van egy átfogó kódrendszerre,
melyben azonosítószámok alkalmazásával
38
felismerhetővé válik az árucikk.
 KERESKEDELMI VÁMTARIFA SZÁM (VTSZ) II.

A Vám- és Pénzügyőrség által kialakított,

10 számjegyből álló Kereskedelmi Vámtarifa Szám
21 áruosztályba
sorolta a termékeket, mely 1997 januárjától
érvényes.

 A Kereskedelmi Vámtarifaszám felépítése:

 1-4 HS-rendszer száma
 5-6 HS-rendszer kötelező alszáma
 7-8 CN-rendszer alszáma
 9-10 a magyar autonóm bontást tartalmazza. 39
 KERESKEDELMI VÁMTARIFA SZÁM III.
(VTSZ)
Bevezetésének céljai:
 Nemzetközi összhang megteremtése
 A hazai gazdaság védelme
 Nemzetgazdaság fejlesztése
 Mindenkori áruazonosítás
 Egyéb kereskedelempolitikai célok

A VTSZ használatával a termékek akkor is

beazonosíthatóvá válnak ha a számla nehezen
olvasható, vagy idegen nyelven írták. Törvényi
szabályozás esetén is hivatkozási alap a termék
40
VTSZ száma.
 A VONALKÓD

 Az EAN-számok könnyű leolvashatósága érdekében

alkalmazzák a vonalkódot.
 A vonalkód az EAN-kód gépi értelmezése.

 A vonalkód: szélesebb és keskenyebb csíkok, és

ezeket a csíkokat szélesebb és keskenyebb üres
közökkel megjelenített szimbólum.
 A vonalak hosszúsága változó lehet, információt a
vonalak és az elválasztó közök hordoznak, ezért az
olvashatóságot a vonalkód hosszúsága nem
befolyásolja.
41
 A VONALKÓD JELENTŐSÉGE,
ELTERJEDÉSÉNEK OKAI

 A vonalkódok segítségével a termék pontosan

beazonosítható gyártási helytől függetlenül
 A vonalkódjel eltérő szélességű fekete és
fehér csíkokból, valamint alatta elhelyezett,
szemmel is látható számokból áll.
 A fekete és fehér csíkok eltérő mértékben verik
vissza a fényt, melyet a vonalkód leolvasó
értelmez, vagyis dekódolja az adatokat, majd
továbbítja a számítógépnek
 A sikeres leolvasást hang- és fényjelzés kíséri

42
 A VONALKÓD FAJTÁI
 Lehet:
 Diszkrét: csak a sötét vonalak hordoznak információt
 Folyamatos: a vonalközök is hordoznak információt

43
 A VONALKÓD ALKALMAZÁSA A
KERESKEDELEMBEN I.

A vonalkód technika a kereskedelem valamennyi

szintjén megtalálható, legyen szó nagy- vagy
kiskereskedelemről, raktáráruházról, vagy
benzinkutakról.

A vonalkódok kereskedelmi elterjedésének legfőbb

okai:
 A vonalkód bármely csomagolóanyagon elhelyezhető
 Jól elkülönül a termék csomagolásán látható egyéb

információktól
 Leegyszerűsíti az ellenérték elszámolását

 Pontos és megbízható termékazonosítást tesz lehetővé

44
 A termék követhetővé válik a termeléstől az értékesítésig
 A VONALKÓD ALKALMAZÁSA A
KERESKEDELEMBEN II.

A vonalkód alkalmazásával
megkönnyíthető és meggyorsítható a
kereskedelmi munka.
 A pénztárak áteresztőképessége nő, a
vásárlónak ezáltal kellemesebb lesz a
vásárlás, a pénztárosok hibázási
lehetősége tulajdonképpen minimális lesz.
 A vonalkód alkalmazásának előnyei:
 Nem szükséges a termékek egyedi árazása, de
fontos, hogy a vásárló megfelelően
tájékoztatva legyen az árakról. Ez
ártájékoztató táblákkal, polcsínbe 45
elhelyezett etikettcímkével történhet.
 A VONALKÓD ALKALMAZÁSA A
KERESKEDELEMBEN III.

 A téves árbeütések száma megszűnhet, ha mégis

túlszámlázás van, az nem a pénztáros hibája, hanem a
termék adatrögzítésénél (bevételezésénél) hibáztak.
 A vonalkódok gyorsan és hibátlanul olvashatók a
vonalkód helyzetétől függetlenül.
 Vonalkód minden csomagolóanyag-típusra
nyomtatható (papír, műanyag, fa, fém, üveg,
kombinált, textil).
 A vonalkód jól elkülönül és megkülönböztethető
minden egyéb információtól. A vonalkódok
elhelyezésére ajánlásokat dolgoztak ki, ennek
megfelelően a legkedvezőbb a csomagolás talpán, ha
ez nem lehetséges, akkor a csomagolás hátoldalán,
oldalán. 46
A vonalkód semmilyen információt nem takarhat!
 A VONALKÓD ALKALMAZÁSA A
KERESKEDELEMBEN IV.
Alkalmazásának előnyei még:
 Pontos, azonnal elérhető készletnyilvántartást tesznek
lehetővé
 Használatukkal a kereskedelmi hálózatoknál
egyszerűsíthető a rendelés, leltározás
 Segítségükkel statisztikák készíthetők
 Alkalmazásukkal nyomon követhető a forgalom
nagysága, összetétele
 Előre jelezhetővé válik a kereslet a korábbi adatok
alapján
 Automatikussá tehető az utánrendelés
 A pénztáros munkáját gyorsítja és pontossá teszi
 Nő az üzlet áteresztőképessége
 Áruvédelemre is alkalmazható
 Elkerülhető, hogy a raktárakban lejárt szavatosságú
termékek maradjanak
47
 A VONALKÓD ALKALMAZÁSA A
KERESKEDELEMBEN V.

 Alkalmazásának hátrányai többek között:

 A kisebb üzleteknek túl magas beruházási költséggel
jár
 Hosszú a vonalkód-technika kialakításának
megtérülési ideje
 Üzemeltetése speciális szakembert igényel

 A forgalomba kerülő termékek több mint 80%-án

van vonalkód.
 A többi termékre vagy a nagykereskedelem vagy
a kiskereskedelem helyezi rá a vonalkódot.
48
 A VONALKÓD ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI
 Előnyei:
 megbízhatóság,
 pontos, gyors pénztári munka,
 „percre kész leltár”,
 elektronikus áruvédelmi (EAS) rendszer és elektronikus,
önkiszolgáló áruházi (EPOS) rendszer kialakítását lehetővé
teszi,
 árváltoztatás egyszerű,
 utórendelés automatikussá tehető,
 speciális vonalkód áruvédelmi eszköz is.
 Hátrányai:
 magas beruházási költség,
 néha nehéz elhelyezni az áru csomagolásán,
 sérülékeny, nyomtatása nehézkes,
 védelem nélkül fénymásolható vagy számítógéppel újraírható.
 A CÍMKENYOMTATÁS
 (etikett címke) öntapadós
címkére ofszetnyomtatási
vagy termonyomtatási
eljárással készülhet.
 Leggyakrabban fehér alapon
fekete vonalakkal készülnek
a vonalkódok, de sokfajta
színkombináció létezik.

Vannak színek, melyeket nehezen tud értelmezni

a vonalkód-leolvasó, ezért ezeket a
színkombinációkat kerülik.
Ilyen színek pl. a piros, lila, bordó vonalak, 50

valamint a nagyon halvány színek.

 A VONALKÓD KÉSZÍTÉSE
Vonalkód előállításához elsősorban vonalkód
szoftverre és nyomtatóra van szükség. A szoftver
lehetővé teszi többféle kódolású vonalkód-címke
létrehozását. Változatos betűtípusokat tartalmaz,
és alkalmas más szoftverekkel való
együttműködésre.

51
 A VONALKÓD ELHELYEZÉSE
A vonalkód-címke rossz elhelyezéséből leolvasási hibák
adódhatnak!

Leggyakoribb helyek a csomagoláson:

 Hátoldal
 Talpazat
 Valamely oldal
 Bármely felület bal alsó sarka
 Az alkotó irányára merőlegesen
 Tasakon a leglaposabb helyen

52
 VONALKÓD JELLEMZŐI
Vonalkód mérete

29,8 X 20,7 mm (EAN 13)

Színek

Vonal esetén: fekete, kék, sötétbarna, zöld

53
Köz esetén: fehér, sárga, narancssárga, vörös
 AZ EPOS RENDSZER
A vonalkód alkalmazásával lehetőség nyílt a
kereskedelmi munka automatizálására.

Az EPOS (Electonic Point Of Sale) – Elektronikus

Értékesítési Pont, szűkebb értelemben egy
összetett rendszer, mely gyakorlatban működteti
az elektronikus hálózatot.

Tágabb értelmezésben az EPOS olyan értékesítési

hely, mely fel van szerelve elektronikus
berendezéssel árazáshoz, tranzakciók rögzítéséhez
és/vagy elektronikus pénzátutalási funkciója van
54
(bankkártya elfogadóhely).
EPOS- RENDSZER FELTÉTELEI
 vonalkód
 AUTO ID- eszköz

 optikai: fényceruza, szkenner, lézeres pisztoly a

vonalkódok felismerésére
 elektromágneses (rádiófrekvenciás): a digitális
kódolt jelek adó- vevőn alapuló azonosítása,
alkalmazása: áruvédelem, internetkereskedelem.
 mágneses: alkalmazása beléptetésnél,
áruvédelemnél.
 biometriai: hang, ujjlenyomat, szemretina stb.;
alkalmazása adatvédelemnél.
 elektronikus pénztárgép
 EPOS RENDSZER MŰKÖDÉSE

Azonosítja Átküldi Kijelzi az árat,

a terméket adatokat fizetendő
a vonalkód a pénztárgépbe összeget
alapján

Gépi nyugtát Az eladott termék-

készít mennyiséggel
csökkenti 56
a készletet
 AZ AUTO-ID ESZKÖZÖK
Az Auto-ID (Automatic Identification) automatikus
azonosítást jelent. Olyan technológiák összessége, melyek
automatizált módon teszik lehetővé, hogy bármilyen
objektumról adatokat nyerjünk és azokat felhasználható
formává alakítják át.

A jelenlegi technológiák az automatikus azonosítás terén:

 Optikai alapúak
 Elektromágneses elvűek
 Mágneses alapúak
 Biometrikusak
57
 Rádiófrekvenciás alapúak
 A KERESKEDELEMBEN A
LEGELTERJEDTEBB AUTO-ID ESZKÖZÖK

 Fényceruzák
 Beépített vonalkód-olvasók

 Olvasópisztolyok

59
A KERESKEDELEMBEN A LEGELTERJEDTEBB
AUTO-ID ESZKÖZÖK - FÉNYCERUZA
 A legegyszerűbb, de ritkán
alkalmazott eszköz.
 Alig nagyobb egy töltőtollnál,
működtetése gyorsan
megtanulható.
 A kódok leolvasásakor a
fényceruza hegyét végig kell
húzni a kód teljes
hosszúságán úgy, hogy a
mozgatás során minden
függőleges vonalat és közt
metsszen.
A KERESKEDELEMBEN A LEGELTERJEDTEBB
AUTO-ID ESZKÖZÖK - FÉNYCERUZA
 A kézi leolvasás hátránya, hogy az alkalmazónak
mindkét kezét igénybe veszi: egyik kezével az
árut fogja, a másikkal a fényceruzát.
 Másik hátránya, hogy a sérült, szennyezett kódot
nem tudja értelmezni, gyakran az ép kód
leolvasása is csak két-három leolvasás után jön
létre.
 A ceruza végén egy rubingolyó (fehér fényt bocsát
ki) van, ami a leolvasás miatt állandó kopásnak
van kitéve, valamint gyorsan elszennyeződik.
 A pénztáros szempontjából sem kényelmes
eszköz, mert az áru továbbítását csak egy kézzel
tudja végezni.
A KERESKEDELEMBEN A LEGELTERJEDTEBB
AUTO-ID ESZKÖZÖK - OLVASÓPISZTOLY
 Az érintés nélküli kódolvasás
tipikus eszköze.
 Elnevezése pisztolyhoz hasonló
alakjából származik.
 Segítségével mozgó vagy
mozdulatlan tárgyakon levő
vonalkódok egyaránt
leolvashatók.

Vörös színű lézerfényt bocsátanak ki.

Messzebbről és több irányból is olvasni tudják a
vonalkódot, így nem szükséges ahhoz hozzáérinteni.
Kevésbé sérülékenyek.
A KERESKEDELEMBEN A LEGELTERJEDTEBB
AUTO-ID ESZKÖZÖK – PULTBA ÉPÍTHETŐ SZKENNER
 Beépített vonalkód-olvasó esetén
az olvasó berendezést beépítik a
pénztárgép pultjába.
 Ilyenkor a kódot hordozó árucikk
mozog el az olvasó előtt bizonyos
távolságban.
 Az infravörös vonalkód-
leolvasóval, mely hálószerűen
bocsátja ki a lézerfényt, egy
vonalkód leolvasása fél
másodpercig tart.
 A leolvasott vonalkódot vagy
begépelt EAN-kódot a
pénztárgép értelmezi, a vásárló
felé jelzi a termék nevét, árát,
fizetendő összeget, blokkot
készít, a bolti nyilvántartás felé
pedig jelzi a készlet mennyiségi
és értékbeni változását.
 A készletváltozást a
pénztárgépek rögzíthetik a
saját memóriájukba, vagy
rögtön továbbítják a központi
számítógép felé.
 Ha a saját memóriába rögzítik,
de van hozzákapcsolt központi
számítógép, akkor záráskor
továbbítják az adatokat.