A természetes szám

fogalmának előkészítése
Kurzus: Kognitív képességek fejlesztésének módszertana
Oktató: Ladányi Lili
2021.02.26
Velünk született és tanult matematikai
képességek
• Biológiailag elsődleges matematikai képességek:
• öröklött, fajspecifikus képességek
• Biológiailag másodlagos matematikai képességek
• Tanult képességek
A három-négy évesek figyelnek és tanulgatják
a számolást
• Hogyan kell számolni szóban, a megfelelő sorrendben.
• Elszámolnak háromig, négyig, ötig, akár tízig, és azon túl, de
ekkor már nem feltétlenül a helyes sorrendben.
• Mutatják az ujjaikon mennyi van előttük a kekszből.
• Ismerik, hogy az utolsó szám szó különös jelentőséggel bír, mert
ez jelenti az összes elemet a halmazban.
• Ha azt kérjük tőlük, hogy “adjanak három darabot”, akkor
egyesével számlálnak és odaadják.
• Ha megkérdezzük, hogy mennyi adtál meg is tudják mondani.
Az elemi számolási készség fejlődése jórészt
az óvodai évek alatt zajlik.
• A kisgyermek használja a „nagyobb” és a „kisebb”
fogalmakat a  nyilvánvalóan különböző méretű dolgokra
is. 
• Kicsit később a „több” és a  “kevesebb” kifejezéseket is
próbálgatja.
• Érti a “nagyobb szám elvét”, azaz, hogy a később
megjelenő szám a számlálásban a nagyobb mennyiséget
jelenti.
Az öt évesek kapacitása a matematikai
tudásra magas.
• A megszerzett tudásnak, a mindennapi tapasztalatoknak ebben az
életszakaszban nagyon nagy jelentősége van.
• Ha kellő számú ingerrel találkoznak, már fel is ismerik vagy fel is
olvassák az egyjegyű számokat
• A nonverbális  és mentális képességek meghatározzák, hogy képes-e
egy kisgyermek műveleteket végezni.  Ehhez gyakran az ujjukat is
használják.
A hat éves gyermeknek már rengeteg
matematikai tudása van. 
• Képes  használni a mentális számegyenesét, vagyis képes
lefelé és felfelé is számlálni sorban.
• Tudja, hogy ugyanarról a számsorról van szó, akkor is, ha
növekszik és akkor is, ha csökken. Képes meghatározni a
számsorban szereplő számok relatív közelségét az egyjegyű
számok esetében.
• Ismeri, hogy “öthöz” közelebb van a  “három”, mint a “kilenc”. 
• Képes egy labdára öt vagy  kilenc pöttyöt rajzolni, ha erre
kérjük.
• Tudja, hogy két tárgykupacban lévő elemek száma egyenlő-e
vagy sem. Azt is tudja, hogyan kell  egyenlővé alakítani két
halmazt. 
• Tudja például azt, hogy  “3 + 1”, “4 – 1”, “2 + 1”, “3 – 2 ” az
mennyi. Képes verbálisan, fejben számolással (mentálisan)
meghatározni ötig összeget, hatos körben különbséget. Ezeket
egyszerű szöveges feladatokban is alkalmazza.
• Természetes az, hogy ehhez gyakran konkrét számolási
stratégiákat választ, például az ujjon számolást. 
• De a gyakorlási helyzetek elegendőek arra, hogy kis idő
elteltével ezt hosszú távú memóriában tárolja, és csak előhívja,
felidézze.
• Képes a stratégiák választásakor logikusan keresgélni. 
• Tudja például “n + 0 = n “és az” n – 0 = n “.
• Tudja az  ún. “számszomszéd” szabályt, például ” 7 + 1 ”
megegyezik a hét után a számsorban következő számmal,
vagyis „8”-cal.
• A minimum stratégia ebben az életkorban kialakul, vagyis
könnyebb a nagyobb számhoz adnom a kisebbet, mint a
kisebbhez a nagyobbat, de ehhez érti a kommutativitást is. 
• Tudja, és használja, hogy  két azonos számmal, duplázással a
műveletvégzés gyorsabb folyamat, például “3 + 3 = 6”, “4 + 4 =
8”, “5 + 5 = 10”.
 Matematika az óvodáskorban
• A számfogalom kilakulása kétféle élménykörre épül
1.
- Az élőlényekből, tárgyakból, szervezetekből álló sokaságok egyértelműen
elkülönülő egységekből állnak. Az ilyen sokaságokat diszkrét
sokaságoknak nevezzük. 
- diszkrét mennyiségekhez kapcsolódó tapasztalatok: A diszkrét
mennyiségek esetében a gyermek először a térben tapasztalja meg az
elkülönült halmazelemeket. Azaz észleli, hogy két DARAB játékautó van
előtte.
 2.
• A képzett egységekből álló, ún. folytonos sokaságoknál az egységeket
önkényesen határozhatjuk meg.
• Pl. a sokaság egy egysége: 10 perc várakozás, 1 kg gyümölcsfogyasztás stb.
• Folytonos/folyamatos mennyiségek egyik legjobb érzékeltetési útja
maga az idő, ami nem különül el, csupán az emberi gondolkodás
eredménye, hogy egységekre bomlik

 A mennyiségek két típusát paralel módon érzékeltetjük a gyermekekkel

már óvodás korban az irányított foglalkozások és a spontán játék
alkalmával (kísérésével) is
óvodába lépő gyermek esetében eltűnik a differenciálatlan, a
diszkrét mennyiségekre folytonosként történő gondolás,
elindul a számosság diszkrét reprezentációja, s képes kisebb
számkörben műveletvégzésre
• Fejlesztés módja:
- Mesék útján – pl. sorrendiség (idői és téri) megfigyelése, értelmezése
mellett a mennyiségi elemek is tovább fűzhetőek, játékokba
rendezhetőek

VIDEO: óvodai fogl.1., 2.

Soroljanak feladatokat, lehetőségeket a diszkrét és folytonos
mennyiségek észlelésének fejlesztésére a videókból!
Mennyiségállandóság kialakulása
• Ideális esetben az óvodáskor úgy zárul le, s a gyermek úgy kerül
iskolába, hogy a mennyiségállandóság biztos birtokosa. Ehhez
azonban hosszú út vezet.
• Ezen az úton a friss kutatási eredmények szerint is igen eltérő módon
haladnak végig a gyermekek, nagyjából annyiféleképpen, ahogyan a
valóságban is tennénk egy rögös úton: ki szökdelve, ki bandukolva, ki
kerülőkkel.
A mennyiségállandóság kialakulása
1. a mennyiségi észleletek véletlenszerű (pl.: érzelmi töltetű)
megállapítása
Pl. (Négy labda van a szőnyegen.)
- Hány labdát látsz a szőnyegen? (Láthatóan tekintete végigköveti mind
a négy labdát.)
- Kettő.
- Szerintem több.
- Szerintem nem, nekem is két testvérem van és van labdájuk.
2. a gyermekek bizonyos (általában jól ismert, sokat látott, hallott stb.)
elemek számosságának megállapításakor már helyes eredményre
jutnak, bizonyos esetekben (általában kevéssé ismert tárgyak,
tényezők felmérésekor) azonban ítéletük még mindig véletlenszerű

3. az invariancia (invariance) fázisában a gyermek teljesen biztos a

halmaz elemeinek megállapításában ill. a változás hiányának
felmérésében
Piaget kísérlet: https://www.youtube.com/watch?v=gnArvcWaH6I

Mikor beszélhetünk folytonos és mikor diszkrét mennyiségekről a

kísérletek esetében?
A számfogalom kialakulásához szükséges
tudások

• A gyermekek tipikus fejlődés esetén iskolába kerülésük idején

bizonyos elvek mentén képesek rendezni mennyiségi
gondolkodásukat.
• A tanulásban akadályozott gyermekek fejlődésük során legtöbbször
nem rendelkeznek ezen „elvek”-kel, így a számfogalmi gondolkodás
alakítása során az előkészítő időszakuk hosszabbra nyúlik, s
támogatást igényel.
A számfogalom kialakulásához szükséges
tudások
• Fontos, hogy a műveletvégzéshez, azaz a számfogalmi gondolkodás
adott szintjének elsajátításához az alábbiak feltétlenül szükségesek, az
oktatás során hierarchikusan építjük fel a számfogalom kialakítását,
fejlesztését (10-es, majd nagyobb számkörben).
A számfogalom kialakulásához szükséges
előtudások
1. Stabil rendezés elve: a számok sora
meghatározott és mindenkor ismételhető
rendet alkot
5-10 db LEGO-t teszek ki a gyerek elé. Építs egy
tornyot! Számold meg hány LEGO-ból áll.
Cseréld meg a felső és az alsó LEGOT, számold
meg újra, hány LEGO-ból áll a torony. Vegyél ki
2 LEGO-t, számold meg hány LEGO-ból áll a
torony?
 A számfogalom kialakulásához szükséges
előtudások
2. Az egyértelmű hozzárendelés elve: a megszámlált elemek és hozzá tartozó
számnév konstans állapotára vonatkozó ismeretek
• Mutasd meg, hányat tapsolsz, ha azt mondom, hogy 3!
• És hányat dobbantasz?
• Hányat ugrasz?
• Többféle számmal is kipróbáljuk.

3. Az összes elem meghatározásának elve: a megszámláláskor legutoljára

kimondott számnév a halmaz összmennyiségi jellemzője
• Játsszunk ugróiskolát!
• Melyik számra ugrottál legutoljára?
• Mennyit ugrottál összesen?
A számfogalom kialakulásához szükséges
előtudások
4. A kvalitatív tulajdonságok elvonatkoztatásának elve: a fenti
elvek minden tárgyra érvényesek, ha a halmazelemek
elkülöníthetők egymástól és megszámlálhatók
• Dobókockával dob a gyermek, tegyél ki annyi pamacsot, pálcikát, ceruzát
ahányat dobtál. Mutasd meg az ujjadon is mennyit dobtál.
• Egymás mellé kiteszünk öt pálcikát, öt korongot, egy ötös oldalú
dobókockát, egy öt pöttyös dominót, egy kezet papírból az öt ujjával:
“Számoljuk meg mindegyiket! Ebből is öt van, meg ebből, meg ebből is…”
• Kiöntünk egy edénybe 5 dl vizet: “Meg tudod számolni a decilitereket
egyesével?”
A számfogalom kialakulásához szükséges
előtudások
5. A téri elrendezéstől való elvonatkoztatás elve: a fenti elvek a
megszámlálandó tárgyak téri elrendezésétől függetlenül érvényesek
Választható előadások a következő alkalomra
• 1. Stabil rendezés elve
• 2. Az egyértelmű hozzárendelés elve
• 3. Az összes elem meghatározásának elve
• 4. A kvalitatív tulajdonságok elvonatkoztatásának elve
• 5. A téri elrendezéstől való elvonatkoztatás elve
Irodalom
• Vargáné dr. Molnár M. (2012): A kognitív képességek fejlesztésének
módszertana. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2009-0007_a_ko
gnitiv_kepessegek_fejlesztesenek_modszertana/TANANYAG/02_0.html
• https://dyscalculine.com/szamolas-fejlodese-3-6-eves-korban-az-ovod
aban/