Ember idegrendszere

I. Idegrendszer típusai
1. Nem központosult: hálózatos (csalánozók)
2. Központosult: dúc (gerinctelenek) és cső
(grincesek)
• Az ember idegrendszere központosult
csőidegrendszer
– Központosult: van központi és környéki része
– Cső: a központi része (az agyvelő és a gerincvelő)
az embrionális velőcsőből származik
 II. Kialakulása
• a test hátoldalán az ektoderma
betüremkedésével alakul ki.
• A létrejövő velőlemez majd velőbarázda
velőcsővé módosul, majd leválva alakul ki a
csőidegrendszer.
• feji vég tágulatából az agyhólyagból agy (agy
velő), a többi részből a gerincvelő fejlődik ki
Az agyvelő egyedfejlődéstani felosztása:
• előagy:
– nagyagy
– köztiagy:
talamusz,
hipotalamusz
• Középagy
• utóagy:
– Kisagy
– Híd
– nyúltagy
5 hetes, 1cm
III. Anatómiai felosztás
• Központi idegrendszer:
– agyvelő (koponyaagy,
agy)
– gerincvelő (gerincagy)
• Környéki idegrendszer:
– Idegdúcok
– Idegek (12 pár agyideg,
31 pár gv ideg)
 Központi idegrendszerben
Idegsejtek teste
• Szürkeállomány:
– nagyagy és kisagy külső része (agykéreg),
– gv. belső része,
– agytörzsben hálózatosan
• mag (idegmag):
– idegsejtek
velőshüvelyes axon
• Fehérállomány – idegpályákból áll
– nagyagy és kisagy belső része
– gv. külső része
– idegpálya: idegrostok együttese
• Felszálló (érző, afferens, szenzoros): perifériáról
szállítja a receptorok ingerületeit az agyba
• Leszálló (mozgató, efferens, motorikus): az agy
ingerületeit a gv mozgató szarva felé szállítja
• Társító (asszociációs p): azonos félteke
különböző működési területeit köti össze
• Összekötő (komisszurális p): két agyfélteke
azonos működési területeit köti össze
 Környéki idegrendszerben
Idegsejtek teste
• idegdúc
velőshüvelyes axon
• Ideg (12 pár agyidef, 31 pár gv ideg)
– Felépítése: kötegekbe rendeződött idegrostok
(idegrost=axon+velőshüvely)
– Működése: érzőidegek (híreket hoz a központba) vagy
mozgatóidegek (parancsot visz a központból)

Háromosztatú ideg
(V. agyideg)
 IV. Működés szerinti felosztás
• Szomatikus idegrendszer: (szóma= test)
– Akaratunktól függő érző (látás, hallás, ízlelés, szaglás, bőrérzékelés)-
és mozgató (izommozgás) működések megvalósítója
– Szerepe: az ember és a környezete közötti kapcsolat biztosítása
• Vegetatív idegrendszer (zsigeri ir.)
– Vegetatív (létfenntartó) működések irányítója
– Akaratunktól független érző- és mozgató működések megvalósítója
– A zsigerek (a belső szervek) működéseinek irányítója
– Szerepe: a belső környezet állandóságának biztosítása (a
hormonális szabályozással együtt)
• Magasabb rendű idegi tevékenységek (gondolkodás, tanulás)
 V. Hierarchikus szerveződése
Az egyes központok emeletszerűen egymásra épülnek
• Gerincvelő: a „földszinten” a legegyszerűbb mozgató
működések központja pl. szomatikus illetve vegetatív
gerincvelői reflexek központja (a nem szándékos
reflexmozgások központja)
• Agytörzs: az „emeleten” már fontosabb és bonyolultabb
működésék szabályozója (pl. izomtónus, légzés, vérkeringés,
táplálkozás szabályozása)
• Nagyagy: a „legfelső emeleten” mindenről tud, és mindenbe
van beleszólása, irányítja az akaratunktól függő (vázizom)
mozgásokat
 VI. Központi rész védelme
1. Csontos védelem: agykoponya, gerincoszlop
2. Hártyás védelem: agyhártyák (kötőszövetes burkok)
3. Folyadékos védelem: agy- gerincvelő folyadék (agyvíz, liquor), erekből
4. Vér-agy gát
 1. Csontos védelem
Agykoponya gerincoszlop
 2. Hártyás védelem
agyhártyák (kötőszövetes burkok)
• Kemény agyhártya (kívül,
csonthoz rögzít)
• Pókhálóhártya (középen,
dús érhálózata van)
• Lágy agyhártya (belül,
agy és gv felületére
tapad)
szerepe: mechanikai
védelem
 3. Folyadékos védelem
agy- gerincvelő folyadék (agyvíz, liquor),
erekből préselődik ki
• elhelyezkedése:
– Pókhálóhártya és a lágy agyhártya közötti
térben (külső folyadéktér)
– Agykamrákban (I., II., III., IV. agykamra) és a
központi csatornában (ezek az embrionális
velőcső üregének a maradványai; belső
folyadéktér)
• szerepe: mechanikai- és hővédelem,
összetétele utal az irsz állapotára (SM
kimutatható belőle)
• Lumbal punkció:
https://www.youtube.com/watch?v=R2_0gOI8uV0&fe
ature=related
Vízfejűség: Az agyfolyadék
túlzott felszaporodása esetén
nyomást gyakorol az agyra és a
koponyára. Csecsemőkorban,
míg a koponyacsontok
eltávolodhatnak egymástól, a
koponya hatalmasra tágulhat
 4. Vér-agy gát
• Az erek egyrétegű laphámja
(endothel) és a gliasejtek (astrociták)
együttműködese a vér-agy gát.
• Jelentősége: idegszövetbe nem
hatolnak be a fehérvérsejtek,
vagyis a bejutott kórokozók ellen
már hatékony védelem nincs