Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról

Illyés Gyula

 1902 (Rácegrespuszta) – 1983 (Budapest)

 1919 vörös katonának áll
 1921-ben emigrál Párizsba – francia avantgárd (Tristan Tzara, Breton) = inspiráció
 Dokumentum című folyóírat – Kassákkal szerkeszti
 Nyugat – Babitscsal közösen – baráti viszony – Babits halála után a Nyugat utúdlapját: a
Magyar Csillag-ot Illyés szerkeszti
 20-30-as évek – szociológiai érdeklődés - szociográfiák megjelenése = csoportok, néprétegek,
tájegységek tudományos leírása ( a közösség működése) – irodalmi szociográfia: Puszták
népe = Illyés gyerekkori otthonáról

Egy mondat a zsarnokságról

 Cím:
o azt sugallja, hogy rövid lesz (“egy mondat”) – tényleg csak egy mondat, de
sokszorosan összetett, elkezdi a gondolatmenetet és csak ömlenek belőle a
gondolatok
o témamegjelölés: zsarnokság
 Inspiráció: Éluard – Szabadság című verse alapján – Illyés Gyula verse ennek ellentétverse
 Műfaj: litánia (egyházi műfaj) – ahol a mondat első sorai azonosak – alapmondata a versnek:
“Hol zsarnokság van,/ ott zsarnokság van”
 Tartalmi egységek:
I. Igazságszolgáltatás: pl.: bíróság, vallató, puskacső, börtön, rabok, ítélet, “tűz”
 Nincsen, aki a “bűnösök” oldalán álljon – nincsenek védve az emberek
 A zsarnoksággal szemben sincsenek védve
 “hullát a gödörbe” – méltóságtól való megfosztottság
 Klasszikus zsarnokság
II. Hangok, beszéd, közlés az emberek között
 Némaság: pl.: besugott, pisszt jelző, vergődő jajsikoly, csönd, néma
 Az igazság nem kimondható, mert a zsarnokság tiltja
 Egyes emberek találkozási szintje + nonverbális szinten is jelen vannak
 Fárasztó mindig fenttartani a fegyelmet (némaságot)
 Közélet: pl.: harsogó, hurrák, énekek, taps, kürt, opera, zengő
 Tömeg + hatalom
 Propaganda – a művészetben is megjelenik – művészek is a zsarnokság mellé
állnak
 Hangos, de hamis kommunikáció
III. Privátszféra
 Minden generáció érintett – ovistól a felnőttig
 Minden színtéren megjelenik a zsarnokság – szülő + gyerek, gyerek + idegen,
férj + feleség, szeretők kapcsolatában – legdrasztikusabb = a nászi ágyon sem
tudhatot, hogy egy besúgóval vagy-e együtt, mindig fennáll a bizonytalanság
IV. Testen belül – az érzékszerveken át
 Undorító ami bejut: légy a borban, dögszag
 Egyén belsejét is átitatja a zsarnokság, visszataszító
  Kilépés: “fönt a Tejút is már más/ […] / egyetlen munkatábor” – az
egzisztenciális keret is börtönné, munkatáborrá válik, megmásított
univerzum - a zsarnokság azt is átformálja
 Nem lehet emberként – SZABADON – élni
 A természetes jelenségekben is a bezártság idéződik fel: hóesés = cellafal,
zápor = égig érő rács
V. FORDULAT (nagy szakadás)
 “Te” vagy a zsarnokság: “fogoly vagy, s egyben foglár”; “mindenki szem a
láncban” – közös a felelősség
 “Ő néz rád vissza a ükörből” = azonosulás a zsarnoksággal, mindenki tehet
arról, hogy itt és most zsarnokság van
 Nem tiporták el az emberek, amikor megadatott nekik a lehetőség – ez a
bűnük az embereknek: “s már közben lángol/ erdőtűz gyufaszálból// mert
amikor ledobtad/ el nem tiportad;”
VI. Lezárás (utolsó két versszak)
 A “hű dal” is meghamisítódik, mert a költő is a zsarnokságban él: “mert ahol
zsarnokság van,/ minden hiában,/ a dal is, az ilyen hű,/ akármilyen mű”
 A rendszer által átértelmeződik, mindenki aki a rendszerben van a
rendszerért van – akarata ellenére is – még a halálával is a rendszert
szolgálja: “porod is neki szolgál”