Professional Documents
Culture Documents
Művészeti Beadandó Fel
Művészeti Beadandó Fel
0. OLDAL
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÉS ............................................................................................................................ 1
ÖSSZEFOGLALÁS................................................................................................................. 7
IRODALOMJEGYZÉK ......................................................................................................... 8
1. OLDAL
BEVEZETÉS
A gyermekek rajzainak megfigyelése során egy fejlődési folyamat figyelhető meg. Ezt a
fejlődési folyamatot a 19. század végén, 20. század elején kezdték el vizsgálni. Victor
Löwenfeld 6 szakaszt különített el. Rajzfejlődési szakaszolása a pszichomotoros működés
megfigyelésén és a rajzok technikai, esztétikai és ikonográfiai vizsgálatán nyugszik, még nem
foglalkozott a pedagógiai munka é a kulturális környezet vizsgálatával (Kárpáti, 2019).
1. Firkálás szakasz (2-4 év): rendezetlen, körkörös, hosszanti vonalak, melyeket meg is
nevez a gyermek a tevékenység végén. A forma az elsődleges, a szín másodlagos
(ösztönös).
2. Presematikus szakasz (4-6 év): korai szimbólumok kialakulása, a kezdetleges emberi
alakok megjelenése. Sajátos szimbolikus térábrázolás.
3. Sematikus szakasz (7-8 év): az előző szakaszban kialakult szimbólumok, sémák tovább
fejlődése, kompozíciók, tárgyak, figurák, színek sémáinak kialakulása, alapvonal
megjelenése.
2. OLDAL
4. Bontakozó realizmus szakasza (realizmus hajnala) (9-12 év): a térkihasználás fejlődése,
színábrázolási konvenciók elsajátítása, kísérletezés, az emberrajz már kifejezi a kort,
nemet, hangulatot.
5. Pszeudo-naturalista szakasz (12-14 év): kritikai szemlélet (ember, környezet), részletek
számának bővülése, karikatúrák, háromdimenziós térábrázolás, valósághűségre való
törekvés, árnyalatokban gazdag színhasználat.
6. Döntések szakasza (serdülőkor, 14-17 év): részletesebb kidolgozás, vissza a
gyermekkori vizuális nyelvhez (firka, graffiti), közvetlen önkifejezés helyett
szimbólumok használata, hullámzó teljesítmény jellemzi (tehetségek mélypontja).
3. OLDAL
- körvonalas firka: „gyakorlás” hatására a csuklóízület lazul, a könyök és csukló mozgása
finomodik, folyamatos, körkörös mozdulatokkal firkál a gyermek.
Cyril Burt a szándék szerint csoportosította a firkákat, négy féle csoportot különböztet meg:
- szándék nélküli firka: elsősorban vállból történik a rajzolás, általában jobbról balra,
tiszta izommozgás.
- szándékos firka: a gyermek már megnevezi a firkát, ugyan még lehet, hogy ma kutyát
nevez meg, holnap lovat.
- utánzó firka: az izommozgás már csuklóból történik, és megjelenik az ujjakra
koncentrálódó mozgás.
- lokalizált firka: a gyermek megpróbálja egy bizonyos tárgy adott részeit megjeleníteni,
növekvő vizuális kontroll jellemzi.
4. OLDAL
1.2. A FIRKÁK SZAKASZOLÁSA FEJLŐDÉSLÉLEKTANI SZEMPONTBÓL
A kezdeti időszakban a firkálással létrejövő jel még nem emelkedik ki a síkból a gyermek
észlelésében. Ez a síkból történő kiemelkedés a folttá záruló korszakban történik meg. A folt
összekapcsolása a látott dolgokkal gyorsan létrejön, az észlelés leszűkül a legjellemzőbb
jegyekre, vagyis megjelenik az absztrakciós képesség. Ezáltal egy adott folt bizonyos
karakterjegyek alapján lehet kutya, egy másik karakterjegy alapján akár valami más. Ezt a
foltokba történő belelátást később felváltja tudatos, irányított rajzolás. Majd kialakul az
összhang a képzelet és a mozgásvezérlés között.
A firkák igazi felfedezőjének Rhoda Kellogot tartjuk, még pedig azért, mert elődei ugyan
elismerték, és osztályozták is a rajzolást megelőző szakaszt, de nem fektettek túl nagy hangsúlyt
vizsgálatukra, nem értékelték nagyra a firkák jelentőségét. A firkát tökéletlen rajznak
tekintették, az 1900-as évek elején íródott könyvek a firkálást „haszontalan” tevékenységnek
tartották. Kellog óvónőként kezdte el gyűjteni, és megfigyelni 2-6 éves gyermekek rajzait és
arra a következtetésre jutott, hogy a firka a vizuális nyelv elsajátításának legfontosabb szakasza.
I. Firkakorszak (1−4 év):
o alapfirkák (1,5−2 év): a gyermek számára a mozgás öröme számít, tépi,
ceruzával szurkálja a papírt, véletlenszerűen húz vonalakat, vállból rajzol,
lengővonalas firka jellemzi a tevékenységet.
o motívumszakasz (2 év körül): lengővonalas és körfirka korszaka. Jellemző két
vagy több firka összekapcsolása, alapfirkák kombinálása, kombinátumok
létrehozása.
o formaszakasz (2−3 év körül): már megnevezik mit rajzolnak, de ezek a
megnevezések még önkényesen változnak, nem feltétlenül illeszkednek a firka
tényleges tartalmához. Felismerik, hogy ok-okozati összefüggés van a firka és
az eszköz között. Firkáikban megjelennek ősi motívumok (őskör,
mandalaforma). A körforma megjelenése kiemelt jelentőségű, később az
emberábrázolásnál fontos szerepet tölt be. A szakasz végére összekapcsolják a
vonalak végét, zárt alakzatokat hoznak létre. Azonban az alakzatok, tárgyak még
nem feltétlenül ismerhetők fel.
o kompozíciós szakasz (4 év körül): már nem alapfirkákból, hanem diagramokból,
kombinátumokból alakítják a gyerekek a formákat, Kellogg ezeket a formákat
5. OLDAL
aggregátumoknak hívja (félig kép, félig firka). A formákra még az aránytalanság
jellemző.
II. Képalkotó szakasz (3,5−5 év körül)
o fejes-lábas figura: egy nagy kör, mely a fejet ábrázolja, ehhez kapcsolódnak a
lábak, karok (vonalak), az arcon szem, száj, fejen haj ábrázolása figyelhető meg,
mindig szembe nézetből készül a rajz.
o vonalséma: a gyermek a törzshöz kapcsolja a végtagokat egy-egy vonallal, az
arcon már megjelenik az orr is.
o körvonalséma: a végtagokat már körvonallal jeleníti meg a gyermek, arc és ruha
részletei is ábrázolásra kerülnek.
o kevertprofilos-séma: a gyermekek az arcot még szemből jelenítik meg, azonban
az orrot már profilból.
o teljes profil: a fejet profilból ábrázolják már a gyermekek, de a test, és végtagok
még részben szemből kerülnek ábrázolásra.
o jelenségszerű ábrázolás: kidolgozott részletek, élethű megjelenítés. 8 éves kor
alatt nem jellemző.
1.3. A FIRKATESZTEK
Ma már tudjuk, hogy a firkálásnak fontos szerepe van az ábrázolás kialakulásában, a firkálgató
gyermek magát fejlesztve jut el az egyik fázisból a másikba. Feltételezzük ma már azt is, hogy
a firkálás hatással van az olvasástanulásra is. Azonban nem csak a kisgyermekek firkálnak, és
nem csak a 4 év allati firkáknak van jelentősége, hanem a nagyobb gyermekek, felnőttek
„firkái” is elemezhetők, tesztek során felhasználhatók. A firkák értékét érintetlenségük adja,
tudattalan tartalmakra utalhatnak, és őszinték. Jellemzően a firkát projektív tesztként nem
alkalmazzák, a firkának a fejlődéslélektanban és az analitikus pszichoterápiában van nagy
jelentősége.
Firkatesztek a teljesség igénye nélkül:
1. Spontán firka
Nem instrukció mentén keletkeznek, hanem valamilyen más tevékenység során (telefonálás,
értekezlet….). Ugyan nem instrukcióra készülnek, de létrejöttüket elő lehet segíteni a környezet
kialakításával pl. Auerbach a terápiás (pszichoanalitikus) ülések során adott a pácienseinek egy
jegyzettömböt és ceruzát. A terápiás ülés végén az így keletkezett firkákhoz asszociációkat kért.
6. OLDAL
Nem javasolt, hogy szótárszerű értelmezéseket használjunk a spontán firkák értelmezéséhez
(Vass, 2011).
2. Meurisse firkateszt
A vizsgált egyén egy A4-es lap közepére felírja a nevét, majd a ceruzát a nevét alkotó utolsó
betűjének utolsó pontjára helyeztetik. Majd azt az instrukciót kapja, hogy kezdjen el firkálni,
amíg a vizsgálatvezető meg nem állítja (kb.2 perc). Nagyon különböző firkákat kaphatunk az
egyes vizsgált személyeknél, pl. extravertált személy erős nyomatékkal keresztülvág a teljes
lapon, a szorongó személy apró, bizonytalan körmozgással firkál a neve körül maradva.
3. Grätz-féle firkateszt
4 db A4-es lapot függőleges kétszeri hajtogatással négy részre osztunk. A vizsgált személyt
megkérjük, hogy ábrázolja a kimondott szó által keltett benyomást spontán vonalakkal,
formákkal. Minden szóhoz egy hajtogatással jelzett terület tartozik, a rajz befejezése után írja
arra területre a szót. Az alkalmazott ingerszavak pl. harag, félelem, gyűlölet, megbocsátás
(Vass, 2011). A teszt értelmezése a vizsgált személlyel történő beszélgetés alapján történik,
mert az számít, amit a rajzoló a teszt közben átél.
4. Psychogalaxy firkateszt
A vizsgált személynek 15 fogalmat kell ábrázolni nem figuratív módon, olyan vonalakkal,
formákkal, amely nem ábrázol semmilyen konkrét dolgot. Ingerszavak: düh, félelem, öröm....
A Psychologalaxy-kutatásról kapta ez a módszer a nevét, a kutatás meghatározta mindegyik
ingerszó prototípusait.
Például a düh prototípusai:
7. OLDAL
1-2. egyenes vonalakkal történő erős satírozás, nem tölti ki teljesen a felületet,
3. az egész felületet kitöltő firka,
4. olyan sok satírozás, amitől fekete lesz a firka egy része,
5. egy vagy több hegyes, és élesen megtört vonal,
6. spirál alakú formák,
7. középen kereszteződő vonalak,
8. középpont és hozzá tartozó sugarak, vonalak (Nap vagy ahhoz hasonlít),
9. emelkedő vagy lejtő, egyszeres vagy többszörös vonal,
10. arc vagy emberfigura,
11. kevés vonal, bármilyen alakban,
12. kitörésre vagy lángra emlékeztető firka,
13. konkrét dolgot ábrázoló, figuratív firkák, bármilyen tartalommal,
14. előbb egy tisztán kivehető ábra készül, majd ezt összefirkálja a rajzoló,
15. apró pacák, foltok (Vass, 2011)
ÖSSZEFOGLALÁS
8. OLDAL
IRODALOMJEGYZÉK
Kárpáti Andrea (2004): Firkák, formák, figurák – a vizuális nyelv fejlődése a kisgyermekkortól
a kamaszkorig, Pécs, Dialóg Campus Kiadó
9. OLDAL