A bágyi csoda

A bágyi csoda a jó palócok című novelláskötetének hetedik novellája. Műfaja novella, ami a
kisepikaiába tartozik. Jellemző a novellákra, hogy tömör, rövid, csattanóra épül, nem a cselekmény a
fontos, hanem az, hogy az események milyen hatással vannak a szereplőkre. A novella szerkezete
metaforikus és metonimikus (sőt szerkeztésmódját tekintve anekdotikus), emellett egyszerre realista
és romantikus jegyeket is hordoz.

A cím egy metaforikus megfogalmazása, a feleség hűtlenségének. A mű elején megismerjük a

konfliktusok alapját: a Bágy patak kezd kiszáradni és ezért a malom nem tud őrölni (vagy csak nagyon
lassan) „Vér Klára jár-kel mosolyogva az őrlök között, pedig neki van a legnagyobb kárára az idei
szárazság. Ha így megy, elpusztul a bágyi molnár”. Aztán elkezd esni az eső, ami a szereplők sorsának
változását sejteti. Egyépként csak egy helyszín van Bágy és a cselekmény időtartama is rövid csupán 3
nap. Mikszáth szubjektív elbeszélő, korlátozott tudású, de mégis úgy ír róla mintha ott lenne ő is. Az
időszerkeztését tekintve végig jelen időben ír, de olykor belesző egy két részletet a múltról „Kocsispál
Gyuri, a molnárlegény már Szent Mihály lovát is ellopta a majornoki temetőből.”. Erősen kötődik a
palóc nép hagyományaihoz, és szimbólumként a búza, ami az életet szimbolizálja, és a víz, ami pedig
a tisztaságot. Klára férje elmegy a háborúba, és Klára megígéri neki, hogy hű marad hozzá, ám ez nem
így lesz mivel az eső után újra tudnak őrölni a malomban és feltűnik Klára régi szerelme és elkezdődik
kettőjük között a szóban „udvarlás”. Vér Klára hűtlen feleség, és vöröshajú is, amit egy párbeszédből
tudunk meg. Ez utalhat Klára a boszorkányságra. Kocsi Gyuriszintén démoni erővel rendelkezik, mert
kapcsolatot tart a túlvilággal is hiszen elégeti a kocsit, amit a temetőből lopott. Gélyi János a sötét
erőkkel áll kapcsolatban és Vér Klára hajától megzavarodva viszi véghez tettét. A természet itt is nagy
szerepet kap, mivel bágyi patak képével kezdődik a mű és azzal is zárul le. Amikor Kára beengedi
szeretőjét a házba, akkor kezd el a patak visszafelé folyni, így nem tudjuk meg végül mi történt a
szerelmespárral, ezt Mikszáth az olvasó fantáziájára bízza. Elbeszélés módja a szabad függő beszéd
jellemzi. Mikszáth nem jelzi, hogy ezt az egyik szereplője mondja, csupán az olvasó érzi, hogy az egyik
szereplő gondolata „Vajon kivel beszélget?”.

Mikszáthot szokták Jókai utódjának is nevezni, mivel mind a két költőben meg volt a mesélőkedv. Az
irodalomban meg is jelent egy ilyen kifejezés, hogy mikszáthi elbeszélésmód (anekdotikus művek,
ahol a narrátor egyszerre külsőleg és belsőleg láttatja a cselekményt, és ahol az elbeszélő szólama
élőbeszédszerű, ironikus, és megjelenik a szabad függő beszéd).