Vezetői Számvitel Előadásanyag 2024 Jav

Vezetői számvitel előadás
(Számvitel III.)
1. előadás
Bevezetés a vezetői számvitelbe
D R . H A B I L B E C S K Y- N A G Y PAT R Í C I A
EGYETEMI DOCENS
DE-GTK SZÁMVITELI ÉS PÉNZÜGYI INTÉZET

A félév teljesítésének feltétele
• Gyakorlaton való részvétel kötelező, három hiányzás lehetséges
• Írásbeli kollokviummal zárul a félév
• A félév során egy írásbeli dolgozat megírására kerül sor, a TVSZ

szerint három alkalommal lehet megpróbálni teljesíteni a vizsgát.
Sikeres dolgozat (legalább 60%) javítására csak egy alkalommal
van lehetőség.
Kötelező irodalom
• Előadásanyag és szemináriumi feladatsorok (e-Learningben elérhetőek!)
• Kardos Barbara – Sztanó Imre – Veress Attila [2012]: A vezetői számvitel alapjai
• Kardos Barbara – Miklósyné Ács Klára – Sisa Krisztina – Veress Attila [2012]:
Példatár a vezetői számvitel alapjaihoz
• Dr. Kardos Barbara, Miklósyné Ács Klára, Dr. Sisa Krisztina Andrea, Szabó
Szabolcs, Dr. Szekeres Bernadett, Szijártó Boglárka, Török Martina Zsófia, Dr.
Veress Attila, Zatykó Zsuzsanna: Vezetői számvitel feladatgyűjtemény, Saldo,
2016
• Dr. Kardos Barbara, Dr. Sisa Krisztina Andrea, Dr. Szekeres Bernadett, Dr. Veress
Attila: Vezetői számvitel elmélet, módszertan. Saldo, 2016
Ajánlott irodalom
• Himber Péter – Kapásiné Buza Mária [2008]: Számvitel-elemzés II.
• Kaplan, R. S. – Atkinson, A. A.: Vezetői üzleti gazdaságtan
• A SZAKMA témához kapcsolódó szakcikkei.
Miről lesz szó?
• Vezetői döntéshozatal megalapozása
• Vezetői számviteli információk a menedzsment kiszolgálására
• Mérlegre, eredménykimutatásra, cash-flow-ra gyakorolt hatás
vizsgálata
• Költség- önköltségszámítás
• Végső cél: tulajdonosi érték növelése (döntési kritériumok)
• Eredményszámítás
Pénzügyi és a vezetői számvitel kapcsolata
Szempontok Pénzügyi számvitel Vezetői számvitel
Feladata megfigyel, mér, rendszerezetten feljegyez a vezetői döntések megalapozása
a beszámoló összeállítása, illetve a megbízható valós a teljesítmény növelése, a költségek
Célja összkép kialakítása a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és csökkentése, és végső soron az eredmény
jövedelmi helyzetére vonatkozóan maximalizálása
könyvvezetés, bizonylati rend, beszámolórendszer, igazodnak a vállalat sajátosságaihoz,

értékelés és eredményszámítás, leltár, információk kialakítása a vezető feladata, hiszen a vezetői
Részei
ellenőrzése és könyvvizsgálat, beszámolók közzététele, számvitel a vezető információs rendszerének a
nyilvánosságra hozatala része
Külső és belső szereplők számára nyújt információt

Felhasználók Belső szereplőknek nyújt információt
(tulajdonosok, befektetők, hitelezők, partnerek,
köre (menedzsment), belső adatok alapján
környezet, vezetők, dolgozók)
Az információ szolgáltatás Standardizált és kötelező Gazdálkodó egységhez igazodó, opcionális
jellege
Az információ jellemzői Megbízható és valós Ésszerű és releváns
Az információ pontossága Követelmény a pontosság, precizitás Viszonylagos pontosság
Szabályozása A számviteli törvény szabályozza A vállalkozó szabályozza
Időorientáció múlt orientált múlt-, jelen-, és jövőorientált
Időhorizont üzleti év döntés függő
Beszámolás gyakorisága évente Igény szerint
Információk alapvető megbízható és valós, csak értékben ésszerű és releváns, mennyiségben és
jellemzői (analitikát kivéve) értékben
Információk köre pénzügyi nem csak pénzügyi
Információk fókusza, kisebb egységek, tevékenységek,
a vállalkozás egésze, átfogó kontroll
kontrollja szegmensek, tevékenység kontroll
Információ ellenőrzése külső ellenőrzés, könyvvizsgálat kizárólag belső ellenőrzés
Tudományos megközelítés hagyományos számviteli multidiszciplináris
Elkészítése kötelező (beszámolót készíteni) működtetése saját döntés
A vezetői számvitel szerepe, feladatai
• Információt szolgáltat a vezetői funkciókhoz
– Tervezés
• Tőkeráfordítás
• Termelés
• Értékesítés (rövid- és hosszú táv)
– Döntés: erőforrás allokáció, profit maximalizálás
– Ellenőrzés
• Fontos szerep a kommunikációs és motivációs folyamatokban
A vezetői számvitel szerepe, feladatai
• Figyelem irányítása
• Eredmények számbavétele
• Problémamegoldás
• Ehhez:
– Indikátorok helyes meghatározása
– Költségek, hozamok → eredmények
– Információk szolgáltatása időben
A termelési folyamat vázlata
TERMELŐ
TERMELÉSI ESZKÖZÖK
RÁFORDÍTÁS
(épület, gép, anyag,
állat stb.)
F SAJÁT
BEFEJEZETLEN O
TERMELÉS R
PÉNZ
R
IDEGEN
Á
S
Hozamok KÉSZTERMÉKEK
(búza, tej, zakó Értékesítés
cipő stb.)
2. előadás
Az eredmény fogalma,
csoportosítása, kimutatása
D R . H A B I L . B E C S K Y- N A G Y PAT R Í C I A
EGYETEMI DOCENS

VAGYON EREDMÉNY
• Fogalma: A vállalkozó • Fogalma: A saját vagyon
tulajdonában, kezelésében lévő változásának összege**
eszközök együttes értéke* • Csoportosítása:
• Csoportosítása: − Nyereség: saját vagyon növekedése
− Saját vagyon − Veszteség: saját vagyon csökkenése
− Idegen vagyon (kötelezettség)
Saját vagyon (saját tőke) = ** EGY IDŐSZAK ALATT (Pl. egy
vagyon – kötelezettség üzleti évben)
* EGY IDŐPONTBAN (Pl. az üzleti

év végén)
Az eredmény levezetése a gazdasági folyamatból*
• Eredmény ** = összes hozam – összes költség (ráfordítás)
− Összes hozam = bevétel ± saját előállítású eszközök állományváltozása
Bevétel: az értékesített eszközök és szolgáltatások ellenértéke (a kapott pénz,
vagy a vevő által elismert követelés).
− Összes költség: a felhasznált élő és holt munka pénzben kifejezett, tényleges
bekerülési értéke.
• Eredmény ** = bevétel – az értékesített eszközök (szolgáltatások) költsége,
ráfordítások
* Minden adat azonos időszakra vonatkozik.

** Mind a két módszerrel azonos eredményt kapunk.
Az eredmény fajtái*
• Számított eredmény = termelési érték – termelési költség
− Termelési érték: az előállított eszközök és a teljesített szolgáltatások piaci
áron számított értéke.
− Termelési költség: a felhasznált élő és holt munka pénzben kifejezett értéke.
• Realizált eredmény = bevétel – az értékesített eszközök (szolgáltatások)
költsége, ráfordítások
• Pénzügyileg is realizált eredmény = pénzügyileg is realizált bevétel (befolyt
pénzbevétel) – az értékesített eszközök (szolgáltatások) költsége, ráfordítások
* Minden adat azonos időszakra vonatkozik.

A bevételek csoportosítása
• Árbevétel: az értékesített készletek és szolgáltatások ellenértéke.
Készpénzben kifizetett, vagy a vevő által elfogadott, áfa-t nem
tartalmazó összeg.
• Pénzügyi műveletek bevétele: a pénzügyi műveletekből származó
bevétel. Kapott osztalék, árfolyamnyereség, kapott kamat stb.
• Egyéb bevétel: az árbevétel részét nem képező bevételek, amelyek
− a rendszeres tevékenység során keletkeznek,
− nem minősülnek pénzügyi bevételnek.
Eredménykategóriák
• Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (±)
• Pénzügyi műveletek eredménye (±)
• Adózás előtti eredmény (±)
• (Adófizetési kötelezettség: ̶ vagy 0)
• Adózott eredmény (±)
AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS MÓDJA
ÖSSZKÖLTSÉG FORGALMI KÖLTSÉG

ELJÁRÁSSAL ELJÁRÁSSAL
Az eredménykimutatás két módja közötti eltérés
ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁS FORGALMI KÖLTSÉG ELJÁRÁS
• ÖSSZES HOZAM: • ÖSSZES BEVÉTEL:

 Árbevétel +  Árbevétel +
 Aktivált saját teljesítmények értéke ±  Egyéb bevétel +
 Egyéb bevétel +
• ÖSSZES KÖLTSÉG: • FORGALMI KÖLTSÉG:

 Anyagjellegű ráfordítások –  Értékesítés közvetlen költségei –
 Személyi jellegű ráfordítások –  Értékesítés közvetett költségei –
 Értékcsökkenési leírás –  Egyéb ráfordítások –
 Egyéb ráfordítások –
ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSGÉG EREDMÉNYE (±)

A TOVÁBBIAKBAN A KÉT MÓDSZER AZONOS
Az eredménykimutatás két módja közötti azonosság
ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁS FORGALMI KÖLTSÉG ELJÁRÁS
• Pénzügyi műveletek bevételei +

• Pénzügyi műveletek ráfordításai -
PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (±)
ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY

(Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, pénzügyi műveletek eredménye) (±)
• Adófizetési kötelezettség -
(±)
ADÓZOTT EREDMÉNY (±)
Példa az üzemi (üzleti) tevékenység
eredményének levezetésére
ÖSSZKÖLTSÉG FORGALMI KÖLTSÉG
Az üzleti év: e Ft ELJÁRÁSSAL ELJÁRÁSSAL
• árbevétele: 1000 + 1000 Árbevétel + 1000

• aktivált saját teljesítmények
értéke: 300 + 300 Aktivált saját
teljesítmények értéke
• összes költsége: 900
• az értékesítés költsége - 900 Összes költség
(900-300): 600 Értékesítés költsége - 600
• egyéb bevétele: 200
• egyéb ráfordítása: 170 + 200 Egyéb bevételek + 200
- 170 Egyéb ráfordítások - 170
+ 430 ÜZEMI (ÜZLETI) + 430
TEVÉKENYSÉG
EREDMÉNYE
Az eredménykimutatás előírt 05. Anyagköltség
06. Igénybe vett szolgáltatások értéke
tagolása összköltség eljárással 07. Egyéb szolgáltatások értéke
08. Eladott áruk beszerzési értéke
09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
IV. ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK
01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele (05+06+07+08+09)
02. Exportértékesítés nettó árbevétele
I. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE 10. Bérköltség
(01+02) 11. Személyi jellegű egyéb kifizetések
12. Bérjárulékok
03. Saját termelésű készletek állományváltozása V. SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK
04. Saját előállítású eszközök aktivált (10+11+12)
értéke
II. AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK VI. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS
ÉRTÉKE (±03+04)
VII. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK
III. EGYÉB BEVÉTELEK Ebből: értékvesztés
Ebből: Visszaírt értékvesztés
A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE
(I±II+III-IV-V-VI-VII)
Az eredménykimutatás előírt 18. Részesedésekből származó ráfordítások,
árfolyamveszteségek
tagolása összköltség eljárással Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott
19. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból,
kölcsönökből) származó ráfordítások, árfolyamveszteségek
13. Kapott (járó) osztalék és részesedés 20. Fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott
14. Részesedésekből származó bevételek, 21. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése
árfolyamnyereségek 22. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Ebből: értékelési különbözet
15. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, IX. PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI
kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek (18+19±20+21)
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott
16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű B. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VIII-IX)
bevételek
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott C. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (±A±B)
17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei
Ebből: értékelési különbözet X. ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG
VIII. PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI X/1. Halasztott adókülönbözet
(13+14+15+16+17)
D. ADÓZOTT EREDMÉNY (±C-X)
Az eredménykimutatás előírt tagolása
forgalmi költség eljárással
01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 06. Értékesítési, forgalmazási költségek
02. Exportértékesítés nettó árbevétele 07. Igazgatási költségek
I. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE 08. Egyéb általános költségek
(01+02) IV. ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETETT KÖLTSÉGEI
03. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége (06+07+08)
04. Eladott áruk beszerzési értéke V. EGYÉB BEVÉTELEK
05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Ebből: visszaírt értékvesztés
II. ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETLEN KÖLTSÉGEI VI. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK
(03+04+05) Ebből: értékvesztés
A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG
III. ÉRTÉKESÍTÉS BRUTTÓ EREDMÉNYE (I-II)
EREDMÉNYE (±III-IV+V-VI)
A következő sorok értelemszerűen megegyeznek az összköltség

eljárás „A” változat 13-23. és VIII-XII., valamint a B-G. soraival.
Két eredménykimutatás közti összefüggés
Összköltség eljárás Forgalmi költség eljárás
Összes költség – ASTÉ
= Közvetlen ktg + Közvetett ktg
Ahol: Ahol:
• Összes költség = Költségnemek • Közvetlen költség = értékesített T/SZ
szerinti költségek (anyagjell., bekerülési értéke
személyi jell., ÉCS) • Közvetett költség = összes költség –
• ASTÉ = Záró – Nyitó tárgyévben aktivált saját
• Záró = Nyitó + Tárgyévi – Eladott teljesítmények értéke*
* T/SZ, beruházással kapcsolatban

tárgyévben felmerült felmerült közvetlen
költségek
3. előadás
Cash-flow
EGYETEMI DOCENS

Cash-flow
• Fogalma: a cash-flow a vállalkozás egy meghatározott időtartamon
belül realizált pénzbevételeinek és pénzkiadásainak különbsége. (A
vállalkozás pénzeszközeiben bekövetkezett változás, ami a
mérlegből is meg-állapítható.)
• A cash flow-kimutatás előre meghatározott szerkezetben,
tartalommal mutatja be a pénzmozgásokat
− a bevételeket,
− a kiadásokat
befolyásoló, előidéző tényezőket.
Cash flow-kimutatás szerkezete
• Szokásos tevékenységből származó A kimutatás összeállítható
pénzeszközváltozás (MŰKÖDÉSI • forgalmi adatokból:
CASH FLOW)
KÖZVETLEN MÓDSZER,
• Befektetési tevékenységből származó • állományi adatokból,
pénzeszközváltozás (BEFEKTETÉSI • forgalmi és állományi adatokból:
CASH FLOW) KÖZVETETT MÓDSZER.
• Pénzügyi műveletekből származó
pénzeszközváltozás
(FINANSZÍROZÁSI CASH FLOW)
Cash flow-kimutatás összeállítása
• Direkt (közvetlen) módszer: pénzmozgások követése
– Befektetési és Finanszírozási Cash Flow
• Indirekt (közvetett) módszer: eredménykorrekciók

– Működési Cash flow
Működési tevékenységek
PÉNZESZKÖZ-BEVÉTELEK PÉNZESZKÖZ-KIADÁSOK
• Készpénzes értékesítés bevételei, • Az anyag- és áruszállítók részére,
• a vevők átutalásai, • működési költségekre,
• kapott kamatok, • munkavállalóknak,
• működéssel kapcsolatos egyéb • fizetett kamatok,
bevételek. • (fizetett osztalék),
• fizetett adók,
• működéssel kapcsolatos egyéb
kifizetések.
E pénzeszköz-bevételek- és kiadások különbözete a

MŰKÖDÉSI CASH FLOW
Befektetési tevékenységek
• Tárgyi eszközök, • Tárgyi eszközök,
• immateriális javak, • immateriális javak,
• pénzügyi befektetések, értékpapírok • pénzügyi befektetések,
értékesítéséből, értékpapírok beszerzésére,
• adott kölcsönök törlesztéséből befolyt • kölcsönök nyújtására kiadott pénz.
pénz,
• kapott osztalék.
BEFEKTETÉSI CASH FLOW

Pénzügyi műveletek
• Részvények eladásából, • Hitelek,
• törzstőke befizetésből, • kötvények,
• Hitelfelvételből, • saját részvények, üzletrészek
• kötvények kibocsátásából, visszavásárlására kiadott pénz.
• saját részvények, üzletrészek
értékesítéséből befolyt pénz.
FINANSZÍROZÁSI CASH FLOW

Pénzeszköz-mozgással nem járó
befektetési és finanszírozási tevékenységek
• Nem pénzbeli betéttel megvalósuló tőkeemelés (pl. apport)
• Kötelezettségek vállalása fejében történő eszközbeszerzés (pl. készlet
vásárlás halasztott fizetéssel)
• Eszközbeszerzés pénzügyi lízing keretében (pl. gépvásárlás pénzügyi
lízing kötelezettség keletkezése mellett)
• Kötelezettségek átváltása alaptőkére (pl. átváltoztatható kötvény)
• Eszközök cseréje (pl. barter)
• Eszközök átvétele térítés nélkül (pl. adomány)
Az indirekt módszer
• Eredménykimutatáshoz kapcsolódó tételek
– Ellentétes előjellel korrigáljuk az eredményt
– Ami eredményt csökkent, de pénzmozgással nem jár, hozzáadjuk (pl. ÉCS, értékvesztés, CT
képzés)
– Ami eredményt növel, de pénzmozgással nem jár, kivonjuk (pl. értékvesztés visszaírása, CT
feloldása)
• Mérleghez kapcsolódó tételek
– Eszköz oldalon ellentétel előjellel korrigálunk (pl. vevőkövetelés növekedése negatív előjellel,
csökkenése pozitív előjellel)
– Forrás oldalon azonos előjellel korrigálunk (pl. szállítók növekedése pozitív előjellel,
csökkenése negatív előjellel)
Példa gazdasági események könyvelésére
MŰKÖDÉSI CASH FLOW-T ÉRINTŐ ESEMÉNYEK
1. Vásárlás
2. Kötelezettségek kifizetése
3. Anyagköltség elszámolása
4. Késztermék bevételezése
5. Értékesítés költsége
6. Árbevétel elszámolása
7. A vevők átutalásának elszámolása
8. Az értékcsökkenési leírás elszámolása
BEFEKTETÉSI CASH FLOW-T ÉRINTŐ ESEMÉNYEK

9. Beruházás
Példa megoldása
Az eredménylevezetés és a cash-flow kapcsolata
1. T21 K454 100 (anyagvétel) 6. T311 K9 120 (árbevétel)
→ Eredmény: +20
2. T454 K38 100 (fizetés)
7. T38 K311 120 (fizet a vevő)
3. T 51-57 K21 100 (felhasználás) → Cash- flow +20
4. T25 K58 100 (raktárra vétel) 8. T57 K129-159 (ÉCS)
5. T8 K25 100 (kivezetés) 9. T1 K38 (beruházás)

Cash flow-kimutatás tagolása
I. SZOKÁSOS TEVÉKENYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ PÉNZESZKÖZ-VÁLTOZÁS (±)
Működési cash flow, 1-13. sorok
1a. Adózás előtti eredmény +
ebből: működésre kapott, pénzügyileg rendezett támogatás,
1b. Korrekciók az adózás előtti eredményben +
1. Korrigált adózás előtti eredmény (1a+1b) +
2. Elszámolt amortizáció +
3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás +
4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete +
5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye +
6. Szállítói kötelezettség változása +
7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása +
8. Passzív időbeli elhatárolások változása +
9. Vevőkövetelés változása +
10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása +
11. Aktív időbeli elhatárolások változása +
12. Fizetett adó (nyereség után) -
13. Fizetett osztalék, részesedés -
II. BEFEKTETÉSI TEVÉKENYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ PÉNZESZKÖZ-VÁLTOZÁS (±)
Befektetési cash flow, 14-18. sorok
14. Befektetett eszközök beszerzése -

15. Befektetett eszközök eladása +
16. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása +
17. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek -
18. Kapott osztalék, részesedés +
III. PÉNZÜGYI MŰVELETEKBŐL SZÁRMAZÓ PÉNZESZKÖZ-VÁLTOZÁS (±)
Finanszírozási cash flow, 17-26. sorok
19. Részvénykibocsátás, tőkebevonás (tőkeemelés) bevétele +
20. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele +
21. Hitel és kölcsön felvétele +
22. Véglegesen kapott pénzeszköz +
23. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) -
24. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése -
25. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése -
26. Véglegesen átadott pénzeszköz -
IV. PÉNZESZKÖZÖK VÁLTOZÁSA (± I. ± II. ± III. sorok) (±)
27. Devizás pénzeszközök átértékelése +/ –
V. PÉNZESZKÖZÖK MÉRLEG SZERINTI VÁLTOZÁSA

(± I. ± II. ± III. +-IV. sorok) (±)
A cash flow-kimutatás sorai tartalmának
értelmezése, magyarázata
1. A kapott osztalékkal, részesedéssel, apportba adott eszközökön elért eredménnyel, fejlesztési
céllal véglegesen kapott, véglegesen átadott pénzeszközökkel, az eszközhöz kapcsolódó
elengedett kötelezettségekkel csökkentett.
2. Terv szerinti és az egyösszegű értékcsökkenési leírás.
3. Az elszámolt értékvesztés és terven felüli értékcsökkenési leírás összege + azok visszaírása -.

A halmozódás elkerülése érdekében ezzel az összeggel korrigálni kell az érintett eszközök
változását is.
4. Ha a képzés > felhasználás, akkor a különbözet +. Ha a képzés < felhasználás, akkor a

különbözet -.
5. Nyereség -, Veszteség +.
6., 8. A befektetési és a finanszírozási cash flow-val kapcsolatos tételek kivételével, a növekedés
+, a csökkenés –
7. Vevőktől kapott előlegek, váltótartozások, egyéb rövid lejáratú kötelezettségek növekedése +,

csökkenése –
9., 10., 11. A befektetési és a finanszírozási cash flow-val kapcsolatos tételek kivételével, a
növekedés –, a csökkenés +
12. Az eredménykimutatásban szereplő összeg.
13. Az adott időszak után fizetett, fizetendő összeg.

14. A pénzügyileg rendezett beszerzési érték
15. Az eladási árnak pénzügyileg is rendezett értéke. A kamatozó értékpapír esetében az eladási
árban lévő kamattal csökkentett összegben.
16. A hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök, elhelyezett bankbetétek adott időszakban való
törlesztéséből, beváltásából, megszüntetéséből befolyt pénzösszeg.
17. A nyújtott kölcsön, az elhelyezett bankbetét összege.
18. Az adózás előtti eredménynél csökkentő tételként elszámolt összeg.

19. Az adott időszakban jegyzett tőke emeléséből ténylegesen befolyt pénzösszeg.
20. Az adott időszakban rövid és hosszú lejáratú kötvények és más hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírok kibocsátásából származó, befolyt pénzösszeg.
21. Az adott időszakban befolyt pénzösszeg.
22. Az adott időszakban a tőke- illetve eredménytartalék és az eredmény javára fejlesztési célból
kapott (befolyt) pénzösszeg.
23. Adott időszakban jegyzett tőke leszállítása miatt a tulajdonosok részére kifizetett összeg,
valamint részvény bevonás esetén a saját részvény, üzletrész névértéke. Ha a saját részvény
visszavásárlása és bevonása nem egy üzleti évben történik, akkor bevonáskor az eredményt
korrigálni kell, mert a bevonáskor nincs pénzmozgás.
24. A visszafizetett összeg.
25. A törlesztett összeg.
26. A véglegesen átadott pénzösszeg. Ha az átadás eredményágon történt, akkor a halmozás

megszüntetése érdekében az adózás előtti eredményhez hozzá kell adni az itt kimutatott összeget.
27. Növekedés +. Csökkenés -.

Példa az értékvesztés és visszaírás miatti korrekcióra
Vevőkövetelés értékvesztése: 20
Készletek visszaírt értékvesztése: 120
Könyvelés: Cash flow

Vevők értékvesztése:
Adózás előtti eredmény 100
T86 K315 20
Készlet értékvesztés Elszámolt értékvesztés +20
visszaírása: T2 K96 visszaírása -120
Vevőkövetelés változás 0 (-20+20*)
FE (vevő, …) 0 (+120-120*)
Működési cash flow 0
Pénzeszközök változása 0
* Értékvesztés miatti korrekció

Példa a kapott fejlesztési támogatás korrekciójára
(minden érték ezer Ft-ban) Könyvelés:
1. év:
Támogatás: 750 (2.-3. évben 2 részletben: 550, 200) T39 K96 750 (várható támogatás elhatárolása)
T96 K483 750 (támogatás időbeli elhatárolása)
Feloldott támogatás ÉCS arányosan:
ÉCS: gép bruttó értéke 1200, maradványérték 200, 10 T571 K139 100 (ÉCS)
év, lineáris leírás: (1200-200)/10 = 100 T483 K96 62,5 (ÉCS arányos feloldás)
Cash flow
Arány = támogatás/ gép bruttó: 750/1200=62,5%
Adózás előtti eredmény -37,5
Feloldott támogatás = ÉCS * arány: 100*62,5%=62,5 ÉCS +100
PIE változása +687,5
AIE változása -750
Könyvelés:
2. év: 3. év:
T38 K96 550 (befolyt támogatás) T38 K96 200 (befolyt támogatás)
T96 K39 550 (befolyt támogatás feloldása) T96 K39 200 (befolyt támogatás feloldása)
T571 K139 100 (ÉCS) T571 K139 100 (ÉCS)
T483 K96 62,5 (ÉCS arányos feloldás) T483 K96 62,5 (ÉCS arányos feloldás)
Cash flow Adózás előtti eredmény -37,5 Cash flow Adózás előtti eredmény -37,5
Korrekció -550 Korrekció -200
ÉCS +100 ÉCS +100
PIE változása -62,5 PIE változása -62,5
AIE változása +550 AIE változása +200
Működési cash flow 0 Működési cash flow 0
Véglegesen kapott pénzeszköz 550 Véglegesen kapott pénzeszköz 200
Finanszírozási cash flow 550 Finanszírozási cash flow 200
Pénzeszközök változása 550 Pénzeszközök változása 200

4. évtől 10. évig: Adózás előtti eredmény -37,5
T571 K139 100 (ÉCS)
T483 K96 62,5 (ÉCS arányos feloldás) ÉCS +100
PIE változása -62,5
Példa a részvénybevonás miatti korrekcióra
A visszavásárolt részvény
névértéke 100
visszavásárlási ára 120

Vásárlás (visszavét áron): Adózás előtti eredmény 0
T374 K38 120
Bevonás (visszavét áron): Működési cash flow 0
T413 K374 120 Részvénybevonás -120
JT csökken (névértéken): Finanszírozási cash flow -120
T411 K413 100
Pénzeszközök változása -120
A részvény visszavásárlása előző üzleti évben történt,
tehát ebben az évben nincs pénzeszköz változás

Bevonás (visszavét áron): Adózás előtti eredmény
T413 K373 120
Működési cash flow
JT csökken (névértéken):
T411 K413 100 Részvénybevonás
Finanszírozási cash flow
Példa az eredményágon átadott pénzösszeg korrekciójára

Átadás: T86 K38 1000 Adózás előtti eredmény -1000
Korrekció +1000
Véglegesen átadott pénzeszköz -1000
Finanszírozási cash flow -1000
Pénzeszközök változása -1000
A Cash flow becslése
• Adott időszaki pénzáram legegyszerűbb becslése: Adózott
eredmény + Értékcsökkenési leírás
• Finanszírozási erő = Adózott eredmény + Értékcsökkenési

leírás + Céltartalék változása + Eredménytartalék változása
̶ Ahol: változás = tárgyévi – előző évi
4. előadás
A késztermék termelés
elszámolásának sajátosságai
EGYETEMI DOCENS

A késztermékek mozgásának és elszámolásának sajátosságai
1) Analitikus nyilvántartást mennyiségben és értékben sem vezet
• Nincs év közben könyvelés a 2-es számlaosztályon
• Zárókészlet:
o mennyiség: tényleges felvétel, érték: általában norma szerinti önköltség
2) Analitikus nyilvántartást csak mennyiségben vezet
Összköltség eljárás
• Nincs év közben könyvelés a 2-es számlaosztályon

• Zárókészlet
o mennyiség: nyt. alapján (leltár→ ellenőrzés), érték: általában norma szerinti önköltség
3a) Analitikus nyilvántartást mennyiségben és értékben is vezet, nincs elszámolási egységár
• Folyamatos a könyvelés év közben a 2-es számlaosztályon (FIFO vagy átlagár)
• Zárókészlet:
o mennyiség: nyt. alapján, érték: 2-es számlaosztály mutatja
3b) Analitikus nyilvántartást mennyiségben és értékben is vezet, van elszámolási egységár
• Folyamatos a könyvelés év közben a 2-es számlaosztályon
• Zárókészlet
o mennyiség: nyt. alapján, érték: utókalkuláció és helyesbítések→ tényleges előállítási ktg
A késztermékek mozgásának és elszámolásának sajátosságai
3a) Analitikus nyilvántartást mennyiségben és értékben is vezet, nincs elszámolási egységár

• Folyamatos a könyvelés év közben a 2-es számlaosztályon (FIFO vagy átlagár)
Forgalmiköltség
• Zárókészlet:
eljárás
o mennyiség: nyt alapján, érték: 2-es számlaosztály mutatja

3b) Analitikus nyilvántartást mennyiségben és értékben is vezet, van elszámolási egységár
• Folyamatos a könyvelés év közben a 2-es számlaosztályon
• Zárókészlet
o mennyiség: nyt alapján, érték: utókalkuláció és helyesbítések→ tényleges előállítási ktg
6-7 könyvelés alapjai:
Elsődlegesen 5, másodlagosan 6-7
Megnevezés Esemény Elsődleges könyvelés Másodlagos könyvelés Összeg
T K T K
anyagköltség 51 21 71 59 800
bérköltség 54 471 71 59 400
Közvetlen ktg 1392
bérjárulék 56 473 71 59 52 (400*13%)
ÉCS 57 119-159 71 59 140
bérköltség 54 471 6 59 40
Közvetett ktg
bérjárulék 56 473 6 59 5,2 (40*13%)
ÉCS 57 119-159 6 59 30
Hozam STKÁV 25 581 59 79 1392
Zárások összköltség eljárás esetén
• Csak 5-ös számlaosztály
− 51, 52, 53 → 81
− 54, 55, 56 → 82
− 57 → 83
− 81, 82, 83, 86, 87, 581, 582, 91-94, 96, 97 → 493
• Elsődlegesen 5, másodlagosan 6-7
− 5-ösök, 8-asok, 9-esek lásd: fentebb
− 71, 6, 79 → 59
• Az eredménykimutatásba csak a 493-as számlára zárt összegek kerülnek!!
6-7 könyvelés alapjai:
Elsődlegesen 6-7, másodlagosan 5
Megnevezés Esemény Elsődleges könyvelés Másodlagos könyvelés Összeg
T K T K
bérköltség 71 471 54 59 400
Közvetlen ktg 1392
bérjárulék 71 473 56 59 52 (400*13%)
ÉCS 71 119-159 57 59 140
bérköltség 6 471 54 59 40
Közvetett ktg
bérjárulék 6 473 56 59 5,2 (40*13%)
ÉCS 6 119-159 57 59 30
Hozam STKÁV 25 79 59 581 1392
Zárások forgalmi költség eljárás esetén
• Csak 5-ös számlaosztály
− Közvetett ktg: 51, 52, 53, 54, 55, 56, 57 → 85
− Közvetlen ktg: 51, 52, 53, 54, 55, 56, 57 → 59
− 81-84, 85, 86, 87, 91-94, 96, 97→ 493
• Elsődlegesen 6-7, másodlagosan 5
− Összes ktg: 51, 52, 53, 54, 55, 56, 57 → 59
− 7 → 59
− 581, 582, 79 → 59
− 6 → 85
− 85, 81-84, 86, 87, 91-94, 96, 97 → 493
• Az eredménykimutatásba csak a 493-as számlára zárt összegek kerülnek!!
I. Összköltség eljárás, csak 5-ös számlaosztály, nem
vezet készletnyilvántartást
• A költségek elszámolása: T 51-57 K 1-4
• A költségek átvezetése: T 81-83 K 51-57
• Saját termelésű készletek növekedésének elszámolása előállítási költségen: T 23-25 K 581*
• A készletek csökkenésének elszámolása előállítási költségen: T 581 K 23-25*
• Az értékesítés miatti követelés és az árbevétel elszámolása: T 311 K 91-94
* Könyvelés csak év végén a tényleges előállítási költségen, Z-Ny alapján

Adatok: Könyvelés:
1. A termelési költség: 1200 1a: T 51-57 K 1-4 1200
2. A termelés előállítási költsége: 1000 1b: T 81-83 K 51-57 1200
2: T 23-25 K 581 1000
EREDMÉNYKIMUTATÁS
II. Aktivált saját teljesítmény értéke (581) 1000
IV., V., VI. Költségnemek (termelési költség) (81-83) 1200
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye - 200
A KIMUTATOTT VESZTESÉG ÉRTELMEZÉSE

Termelési költség 1200
Előállítási költség 1000
Fel nem osztott költség* - 200
* A terméket „terhelő”, - várhatóan az értékesítéskor megtérülő - fel

nem osztott költség.
2. A termelés előállítási költsége: 1000* 1b: T 81-83 K 51-57 1200
3. Az értékesített termék előállítási költsége: 1000* 2: T 311 K 91-94 1300
4. Az értékesítés árbevétele: 1300
* A saját termelésű készletek növekedése
és csökkenése azonos összegű, ezért a
készletek értéke nem változott.
EREDMÉNYKIMUTATÁS
I. Árbevétel (91-94) 1300
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 100
A KIMUTATOTT NYERESÉG ÉRTELMEZÉSE

Árbevétel (összes hozam) 1300
Előállítási költség (közvetlen költség) 1000
Fedezeti összeg 300
Fel nem osztott költség (1200-1000) - 200
Realizált nyereség 100
1. Az üzleti év elején meglévő termék előállítási 1: T 23-25 K 491 500
költsége: 500 2a: T51-57 K 1-4 1200
2. A termelési költség: 1200 2b: T 81-83 K 51-57 1200
3. A termelt termék előállítási költsége: 1000 3: T 311 K 91-94 1950
4. Az értékesített termék előállítási költsége: 1500 4: T 581 K 23-25 500*
5. Az értékesítés árbevétele: 1950
* Az üzleti évben a termék értéke 1000-
el nőtt, 1500-zal csökkent, ezért év
végén 500-as csökkenést kell elszámolni
EREDMÉNYKIMUTATÁS
II. Aktivált saját teljesítmények értéke (581) - 500
A folyó üzleti év hozama (árbevétele)* 1300
A folyó üzleti év összes költsége 1200
A folyó üzleti év realizált eredménye 100
Az előző üzleti évi termék árbevétele 650
Az előző üzleti évi termék előállítási költsége 500
Az előző üzleti évi termék ebben az évben realizált
fedezeti hozzájárulása [nyeresége, (50), fel nem
osztott költsége (100)] 150
*Ha feltételezzük, hogy azonos költségen, ill. áron történt az előző év és a folyó üzleti
év termésének előállítása és értékesítése.
1. A termelési költségek: 1200 1a: T51-57 K 1-4 1200
2. A termelt termék előállítási költsége: 1000 1b: T 81-83 K 51-57 1200
3. A felhasznált termék előállítási költsége: 600 2: T 311 K 91-94 390
4. Az értékesített termék előállítási költsége: 300 3: T 24 K 581 600
5. Az értékesítés árbevétele: 390 4: T 23-25 K 581 100*
6. Az összetett termék értékének növekedése a
felhasznált termék értékével: 600 * Az üzleti évben a termék értéke 1000-
el nőtt, 900-zal (600+300) csökkent,
ezért év végén 100 növekedést kell
elszámolni, azaz a készleten lévő
kukoricát állományba kell venni
EREDMÉNYKIMUTATÁS
II. Aktivált saját teljesítmények (termék 100 +
+ összetett termék 600) értéke (581)
700
Fel nem osztott költség - 200
Az értékesített kukoricában megtérült (390-300)
fel nem osztott költség: 90
A készleteket (termék, összetett termék) „terhelő” – a készletek
értékében nem szereplő - (várhatóan a jövőben megtérülő)
fel nem osztott költség: - 110
II. Összköltség eljárás, csak 5-ös számlaosztály,
tervezett önköltségen vezet készletnyilvántartást
• A költségek elszámolása: T 51-57 K 1-4
• A költségek átvezetése: T 81-83 K 51-57
• Saját termelésű készletek növekedésének elszámolása tervezett önköltségen: T 23-25 K 581
• A készletek csökkenésének elszámolása tervezett önköltségen: T 581 K 23-25
• A növekedés tartozik KÉK-jének, illetve a csökkenésre jutó követel KÉK elszámolása:
T 238, 248, 258 K581
• A növekedés követel KÉK-jének, illetve a csökkenésre jutó tartozik KÉK elszámolása:
T 581 K 238, 248, 258
1. A termelési költség: 1200 1a: T51-57 K 1-4 1200
2. A termelt termék TERVEZETT előállítási 1b: T 81-83 K 51-57 1200
költsége (önköltsége): 950 2: T 23-25 K 581 950
3. A termelt termék TÉNYLEGES előállítási 3: T 238, 248, 258 K 581 50
költsége (önköltsége): 1000
4. Készletérték különbözet (KÉK) (1000-950): 50
3. A termelt termék TÉNYLEGES előállítási 3: T 581 K 238, 248, 258 30
4. Készletérték különbözet (KÉK) (1000-1030): -30
3. Az értékesített termék TERVEZETT előállítási 3: T 581 K23-25 950
költsége (önköltsége): 950 4: T311 K 91-94 1300
4. Az értékesítés árbevétele: 1300 5: T 238, 248, 258 K 581 50
5. A termelt termék TÉNYLEGES előállítási 6: T 581 K 238, 248, 258 50
7. Az értékesítésre jutó KÉK (100%): 50
1. Az üzleti év elején meglévő termék TERVEZETT 1: T 23-25 K 491 500
önköltsége: 500 2: T 491 K 238,248,258 20
2. Az üzleti év elején meglévő termék TÉNYLEGES 3a: T 51-57 K 1-4 1250
önköltsége: 480 3b: T 81-83 K 51-57 1250
3. A nyitó készlet KÉK-je (480-500): - 20 4: T 23-25 K 581 1000
4. A termelési költség: 1250 5: T 581 K 23-25 1000
5. A termelt termék TERVEZETT önköltsége: 1000 6: T 311 K 91-94 1300
6. Az értékesített termék TERVEZETT önköltsége: 1000 7: T 238, 248,258 K 581 50
7. Az értékesítés árbevétele: 1300 8: T 581 K 238, 248, 258 20
8. A termelt termék TÉNYLEGES önköltsége: 1050
30
10. Az értékesítésre jutó KÉK: 20 1500 · 1000
EREDMÉNYKIMUTATÁS
II. Aktivált saját teljesítmények értéke (581)
(az előállítási költség növekedés miatt) 30
A KIMUTATOTT EREDMÉNY ÉRTELMEZÉSE

A folyó üzleti év hozama (árbevétele) 1300
Az átlagos készletérték számítás miatti készletérték
növekedés 30
2. A termelt termék TERVEZETT önköltsége: 1000 1b: T 81-83 K 51-57 1150
3. A felhasznált termék TERVEZETT önköltsége: 600 2: T 23-25 K 581 1000
4. Az értékesített termék TERVEZETT önköltsége: 300 3: T 581 K 23-25 600
5. Az értékesítés árbevétele: 390 4: T 581 K 23-25 300
6. A termelt termék TÉNYLEGES önköltsége: 950 5: T 311 K 91-94 390
7. Készletérték különbözet (KÉK) (950-1000): - 50 6: T 581 K 238, 248, 258 50
- 50
8. A felhasználásra jutó KÉK: – 30 1000 · 600 7: T238, 248, 258 K 581 30
- 50 · 300 8: T238, 248, 258 K 581 15
9. Az értékesítésre jutó KÉK: – 15 1000 9: T 24 K 581 570
10. A összetett termékállomány értékének növekedése a
felhasznált termék TÉNYLEGES előállítási költségével:
570
EREDMÉNYKIMUTATÁS
II. Aktivált saját teljesítmények [termék (95),
összetett termék (570)] értéke (581)
665
Az értékesített termékben megtérült (390-285) fel
nem osztott költség: 105
értékében nem szereplő - (várhatóan a jövőben megtérülő)
fel nem osztott költség: - 95
III. Forgalmi költség eljárás, elsődlegesen 6-os, 7-es
számlaosztály, nem vezet készletnyilvántartást
• Általános költségek: T 6 K 1-4
• Költségnem elszámolás: T 51-57 K 59
• Felosztott költségek: T 71-77 K 6
• Fel nem osztott költségek: T 85 K 6
• Közvetlen költségek: T 71-77 K 1-4
• Felhasznált készletek: T 71-77 K 23-25*
• Hozamok bevételezése: T 23-25 K 79*
• Az értékesítés költségei: T 81-84 K 23-25*
* Könyvelés csak év végén a tényleges előállítási költségen

1. A közvetlen költség: 900 1a: T 71 K 1-4 900
2. Általános költség: 300 1b: T 51-57 K 59 900
3. Az általános költségből felosztott költség: 100 2a: T 6 K 1-4 300
4. Az általános költségből fel nem osztott költség: 200 2b: T 51-57 K 59 300
5. A termelt termék bevételezése előállítási költségen: 1000 3: T 71 K 6 100
4: T 85 K6 200
5: T 251 K 791 1000
EREDMÉNYKIMUTATÁS
IV. Értékesítés közvetett költségei (85) 200

A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye -200
Fel nem osztott (a termék előállítási költségében

nem szereplő) költség 200
1. Közvetlen költség: 900 1a: T 71 K 1-4 900
4. Az általános költségből fel nem osztott költség: 200 2b: T 51-57 K59 300
6. A teljes mennyiség értékesítése, eladási ár: 1300 4: T 85 K 6 200
6: T 311 K 91 1300
7: T 81 K 251 1000
EREDMÉNYKIMUTATÁS
I. Árbevétel (91) 1300

II. Értékesítés közvetlen költsége (81) 1000
III. Értékesítés bruttó eredménye (I.-II.) 300
IV. Értékesítés közvetett költsége (85) 200
Árbevétel (összes hozam) 1300

Fedezeti összeg (bruttó eredmény) 300
Realizált nyereség 100
1. Az üzleti év elején meglévő termék előállítási költsége: 500 1: T 251 K 491 500
7. A teljes mennyiség értékesítése, eladási ár: 1950 5: T 85 K 6 200
7: T 311 K 91 1950
8: T 81 K 251 1500
EREDMÉNYKIMUTATÁS
A folyó üzleti év hozama (árbevétele) * 1300
Az előző üzleti évi termék árbevétele 650
Az előző üzleti évi termék előállítási költsége 500
Az előző üzleti évi termék ebben az évben realizált
fedezeti hozzájárulása [nyeresége, (50) fel nem
osztott költsége (100) ] 150
* Ha feltételezzük, hogy azonos költségen, illetve áron történt az előző és a folyó üzleti év
termésének előállítása és értékesítése
6. A felhasznált termék előállítási költsége: 600 4: T 85 K 6 200
7. Az értékesítés árbevétele: 390 5: T 251 K 791 1000
9. A összetett termékállomány értékének növekedése a 7: T 311 K 91 390
felhasznált termék értékével: 600 8: T 81 K 251 300
9: T 241 K 792 600
EREDMÉNYKIMUTATÁS
Az értékesített kukoricában megtérült
(390-300) fel nem osztott költség 90
értékében nem szereplő – (várhatóan a jövőben megtérülő)
fel nem osztott költség: -110
A késztermékek hiányának; káresemény, apport
miatti csökkenésének elszámolása
• Saját termelésű készletek állományának növekedése: T 23-25 K 581
• Hiány, káresemény: T 86 K 23-25
• Apportált készletek eredménye: T 86 K 368 (t) vagy T 368 (t) K 96
• Hiány, káresemény, apportálás miatti készletcsökkenés: T 581 K 5823
• (58-ra csak összköltség eljárással készülő eredménykimutatás esetén kell könyvelni)
• Az apportált készlet társasági szerződésben elismert értéke: T 17 K 366
A késztermékek értékvesztésének elszámolása és visszaírása
• Saját termelésű készletek állományának növekedése: T 251 K 581
• Értékvesztés:
T 8661 K 259
T 581 K 5823*
• Visszaírt értékvesztés:
T 259 K 966
T 5823 K 581*
*58-ra csak összköltség eljárással készülő eredménykimutatás esetén kell könyvelni

Késztermékek értékvesztése: összköltség eljárás, csak 5-ös
2. A termelt termék előállítási költsége: 1000 1b: T 81-83 K 51-57 1200
3. A termék piaci ára: 700 2: T 251 K 581 1000
4. Az elszámolt értékvesztés: 300 3a: T 8661 K 259 300
3b: T 581 K 5823 300
EREDMÉNYKIMUTATÁS
II/03. Saját termelésű készletek állományváltozása
(581) 700
II/04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke (5823) 300
IV.,V.,VI. Költségnemek (81-83) 1200
VII. Egyéb ráfordítások (8661) 300

Fel nem osztott költség -200
Elszámolt értékvesztés -300
1. A termék nyitó készletének értéke előállítási 1: T 251 K 491 1000
költségen: 1000 2: T 491 K 259 300
2. A nyitó készlet elszámolt értékvesztése: 300 3a: T 259 K 966 300
3. A termék piaci ára meghaladja az előállítási 3b: T 5823 K 581 300
költséget, ezért év végén az értékvesztés
visszaírásra kerül: 300
EREDMÉNYKIMUTATÁS
II/03. Saját termelésű készletek állományváltozása (581) 300
II/04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke (5823) - 300
III. Egyéb bevételek (966) 300

Az előző időszakban veszteségként elszámolt értékvesztés
visszaírásának eredményt növelő hatása 300
1. A termék nyitó készletének értéke előállítási költségen: 1000 1: T 251 K 491 1000
2. A nyitó készlet elszámolt értékvesztése: 300 2: T 491 K 259 300
3. A nyitókészlet értékesítése, az eladási ár: 1350 3: T 311 K 91-94 1350
4. Az értékvesztés visszaírása: 300 4a: T 259 K 966 300
5. Az eladott termék előállítási költségének kivezetése: 1000 4b: T 5823 K 581 300
5: T 581 K 251 1000
EREDMÉNYKIMUTATÁS
II/03. Saját termelésű készletek állományváltozása (581) - 700
II/04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke (5823) - 300
III. Egyéb bevételek (966) 300

Az előző évben veszteségként kimutatott fel
nem osztott költség 200
Az előző évben veszteségként kimutatott értékvesztés 300
A realizált tényleges nyereség (árbevétel – az előállítás
összes költsége) (1350-1200) 150
Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 650
5. előadás
Költségek, ráfordítások
EGYETEMI DOCENS

Költség, ráfordítás, kiadás
• Költség: erőforrás-felhasználás pénzben kifejezett értéke
– erőforrás: munkaerő, munkatárgy, munkaeszköz
– termék előállításhoz, szolgáltatáshoz kapcsolódik
• Kiadás, pénzkiadás:
– Eszközcsökkenés (üzemgazdasági értelmezésben),
pl. anyagfelhasználás
– Pénzeszközcsökkenés (pénzügyi értelmezés)
• Ráfordítás: kibocsátáshoz, eredményképződéshez kapcsolódik
– Az időszaki értékesítés bekerülési költsége (értékesítéssel ráfordítássá válik)
– Az értékesítéstől független költségek (értékesítéstől függetlenül ráfordítássá
válik, a tárgyidőszak eredménye terhére)
– az eredmény terhére elszámolt ráfordítások
Kiadás = Költség
Minden költség kiadással jár, de nem minden kiadás költség (pl. hitel
visszafizetés)
1. A pénzkiadás megelőzi a költség felmerülését

– Pl.: anyagvásárlás készpénzért (kiadás), anyagfelhasználás (költség)
2. A költség megelőzi a kiadást
– Pl.: munkaerő költsége (költség), bérfizetés (kiadás)
3. Kiadás és költség egy időben
– Anyagvásárlás készpénzért, azonnal felhasználva
Költség, ráfordítás, kiadás röviden
• Költség: erőforrás-felhasználás pénzben kifejezett értéke
• Kiadás, pénzkiadás: pénz vagy erőforrás fogyás
• Ráfordítás: eredményt csökkentő tétel
Költségek, kiadások, ráfordítások
Hitel törlesztés
Kiadás, de nem
költség
Pénzforgalmi Ráfordítás, de Bírság
szemlélet nem költség
Kötbér
Ráfordítás,
Költség
nem költség
Bérelszámolás Anyag kp-ért
Költség,
KÖLTSÉG
egyben kiadás
Könyvviteli
Költség, nem ÉCS elszámolás
kiadás alapján
A költség
megfigyelés
rendszere
A késztermékbe beépülő anyagköltségek.
Közvetlen anyag költségek A késztermék gyártása érdekében felhasznált anyagköltségek.
Tisztán, egyértelműen késztermékhez rendelhető anyagköltségek.
Az anyagokat végtermékké konvertáló dolgozók foglalkoztatása
érdekében kifizetett munkaköltségek.
A végtermékhez tisztán és egyértelműen hozzárendelhető
Közvetlen munka költségek
munkaköltségek.
Gyártási A gyár által termelt termékek volumenével egyenes arányban
költségek változó munkaköltségek.
Azon anyagköltségek, amelyeket gyakorlati okok, vagy gyakorlati
Közvetett
Össz-költség nehézségek miatt nem tudunk, vagy nem akarunk közvetlenül a
anyagköltségek
megtermelt késztermékhez rendelni.
Gyártási
Azon munkaköltségek, amelyeket gyakorlati okok, vagy gyakorlati
általános Közvetett
nehézségek miatt nem tudunk, vagy nem akarunk közvetlenül a
költségek munkaköltségek
megtermelt késztermékhez rendelni.
Egyéb gyártási
Gyári gépek amortizációja, biztosításai, stb.
költségek
Azok a költségek, amelyek a vevők megrendeléseinek megszerzése
Értékesítési költségek érdekében merülnek fel, illetve azért, hogy a késztermékek a vevők
Nem gyártási tulajdonába kerüljenek.
költségek
A szervezet működtetéséhez, illetve a személyzet
Irányítási költségek
munkafeltételeinek ellátásához szükséges költségek.
A költség fogalma, tartalma
Költségkategóriák:
Elszámolt közvetlen költség
+ Felosztásra kerülő közvetett költség
Kalkulált közvetlen költség*
+ Felosztásra nem kerülő költségek
(értékesítési, előállítással közvetlenül kapcsolatba
nem hozható igazgatási és egyéb költség)
Teljes költség
* önköltség, szűkített önköltség, egységköltség, mérlegérték

• Részköltség = értékesítés alapjául szolgáló költség
= közvetlen önköltség
• (= változó költség) = (készletek bekerülési, előállítási
értéke)
• Egységönköltség=összes önköltség / előállított mennyiség
Elvégzett, nyújtott, teljesített szolgáltatások
Eszközök bekerülési (előállítási) értékét
bekerülési (előállítási) értékét képző
képző költségek
költségek
Közvetlenül felmerült: Közvetlenül felmerült a szolgáltatás
- előállítás - végzése,
- üzembe helyezés - nyújtása,
- rendeltetés megváltoztatása - teljesítése
- átalakítása során.
- eredeti állagának helyreállítása során,
Az előállítással bizonyíthatóan szoros Azokkal szoros kapcsolatban áll
kapcsolatban áll
Az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, A szolgáltatásra megfelelő mutatók, jellemzők
jellemzők segítségével elszámolható. segítségével elszámolható.
Költségek költségnemek szerint
Anyagjellegű ráfordítások Anyagköltség
Igénybe vett szolgáltatások értéke
Egyéb szolgáltatások értéke
Eladott áruk beszerzési értéke
Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
Személyi jellegű ráfordítások Bérköltség
Személyi jellegű egyéb kifizetések
Bérjárulékok
Értékcsökkenési leírás Értékcsökkenési leírás
Költségek összetételük, összetettségük szerint
• Elemi költségek:
– Egyszerű költség, egy költségnemből áll (pl. anyagköltség)
• Összetett költségek:
– Komplex költség, több elemi költségből tevődik össze (pl.:
segédüzemi költség, általános költség)
Költségek elszámolhatóságuk, tervezésük,
utalványozásuk szerint
• Közvetlen (változó): a felmerülés időpontjában meghatározható,
hogy mely termékkel/ szolgáltatással kapcsolatos, általában a
volumen változásával összefügg, költségviselőre utalványozható
• Közvetett (általános): csak a költséghely ismert, nincs kapcsolata a
költségviselővel
– Üzemi általános költségek
– Vállalati általános költségek
• Termelési költségek: termelési folyamatonként, termékenként is el
kell egymástól határolni a költségokozati elv alapján
Költségek felmerülési helyük szerint
• Költséghelyenkénti osztályozás
• Jellemzően közvetett költségek
• Egy részük felosztásra kerül
– Pótlékkulcs: felosztható összes költség / vetítési alap (pl.
értékadat, természetes mértékegység)
• A fel nem osztott költségek az eredmény terhére
elszámolásra kerülnek
Költségek költségviselők szerint
• Költségviselő: az a termék/szolgáltatás, amelynek
érdekében a költség felmerül, amelynek terhére a költséget
elszámolják
• 7. számlaosztály
• A költségviselőket a vállalkozás jelöli ki
• Önköltség megállapítása
• Befejezetlen termelés megállapítása
Költségek termelési folyamattal való
kapcsolatuk szerint
• Alapköltség:
– az adott termelési folyamat közvetlen ráfordításai
– Szorosan kapcsolódnak a technológiai folyamatokhoz
– Jellemzően közvetlen költségek
• Járulékos költség:
– a termelés kiszolgálásával, irányításával kapcsolatos ráfordítások
– Jellemzően általános költségként kerülnek elszámolásra
Költségek a termelés terjedelmének
változásával való összefüggés szerint
• Állandó költségek
• Változó költségek (abszolút nagyság vagy termékegységre
jutó hányad)
• Reagálási fok: Költségváltozás %-a / termelés
volumenváltozás %-a
Költségek befolyásolhatóságuk szerint
• Gazdasági döntések hatása gazdasági haszna, áldozata
– Befolyásolható költségek: ide tartoznak azok a
költségek, amelyek a döntés következtében
megváltoznak, megváltoztathatók (pl. anyagköltség)
– Befolyásolhatatlan költségek: a döntés nem változtatja
meg, vagyis erre nincs hatással a döntés (pl.
értékcsökkenés)
Költségek utalványozásuk szerint
• Külön költség: Előfordulhat olyan, hogy egy termelési folyamatban
több termék is keletkezik. Ha meg akarjuk szabni, hogy egy termékre
mennyi költség jutott, akkor ki kell emelni azt a költséget, ami az
adott termékre elkülöníthető, ezt hívjuk külön költségnek.
• Együttes költség: A külön költségek kiemelése után fennmaradó
költséget, együttes költségnek nevezzük. Ezt valamilyen vetítési
alappal tudjuk termékekre lebontani.
• Külön költség+ Együttes költség= TERMÉK ÖSSZES KÖLTSÉGE
6. előadás
Költségtani ismeretek
EGYETEMI DOCENS

A költségváltozási tényező (reagálási fok)
• A termelés mennyiségének (a kapacitás kihasználásának) változása és az egyes
költségcsoportok közötti összefüggést fejezi ki
• Mutatószám, amely megmutatja, hogy a termelés volumenének egy %-os
változása hány %-os változást eredményez a költségekben
• Költségcsoportok költségváltozási tényezőinek (kvt.) súlyozott átlaga az összes
költség kvt.-je
• A költségek hány %-a (redukált) proporcionális és hány %-a (redukált) fix költség
költségváltozás % − ban
termelés volumenváltozása % − ban
Állandó költségek
• A termelési volumen változásának egy-egy szakaszában ezek a költségek
függetlenek a termelés volumenétől
• Egy szint után a termelés csak az állandó költségek ugrásszerű növelésével
valósítható meg
• Pl. tárgyi eszközök értékcsökkenési leírás, rezsi, stb.
• Kapacitásbővítés  Lépcsőzetesen változó költségek vagy viszonylag állandó
költségek
• Költségváltozási tényezője nulla, mert termelés változását nem követi
• Termékegységre vetítve degresszívek  eredménynövelés
• Költségremanencia (visszamaradás): állandó költség, melynek nincs
termékfedezete
Állandó költségek
A) Állandó költség B) Lépcsőzetesen változó állandó költség
Költség Költség
Értékesített mennyiség Értékesített mennyiség

Változó költségek
• A termelés volumenének változásával valamilyen arányban
megváltoznak
– Teljesen arányosan (proporcionális): az egységköltség állandó,
költségváltozási tényező: 1
– Arány alatt (degresszíven): költségváltozási tényező 0-1 között
– Arány felett (progresszíven): költségváltozási tényező: >1,
túlórák, pótlékok  önköltségnövelő
– Regresszíven (volumen nő, költség csökken, önköltség
degresszíven csökken): -1 < költségváltozási tényező < 0
A költségek összegének alakulásának szemléltetése
Termelés Állandó költség Proporcionális Progresszív Degresszív Regresszív
volumene összege költség összege költség összege költség összege költség összege
10 300 200 200 200 200
20 300 400 440 360 190
30 300 600 750 450 180
40 300 800 1120 520 160
50 300 1000 1500 600 150
Mennyi az egységköltség?
Megoldás: következő dián

Egységköltség (önköltség) alakulásának szemléltetése
Termelés Állandó költség Proporcionális Progresszív Degresszív Regresszív
volumene összege költség összege költség összege költség összege költség összege
10 30 20 20 20 20
20 15 20 22 18 9,5
30 10 20 25 15 6
40 7,5 20 28 13 4
50 6 20 30 12 3
Állandó: 300/10 = 30 Ft/db, 300/50 = 6 Ft/db (költség ugyanannyi, 1 db-ra jutó ktg csökken)
Proporcionális: 200/10 = 20 Ft/db, 1000/50= 20 Ft/db (vol. nő, 1 db-ra jutó ktg nem változik)
Progresszív: 200/10 = 20 Ft/db, 1500/50 = 30 Ft/db (vol. nő, 1 db-ra jutó ktg nő)
Degresszív: 200/10 = 20 Ft/db, 600/50 = 12 Ft/db (vol. nő, 1 db-ra jutó ktg kisebb mértékben csökken)
Regresszív: 200/10 = 20 Ft/db, 150/50 = 3 Ft/db (vol. nő, 1 db-ra jutó ktg nagyobb mértékben csökken)
Költségváltozási tényező- Példa
Adatok eFt-ban 20X1 20X2 Változás %-ban
Üzemi költség 7000 7700 (7700-7000)/7000 = +10%
Termelési érték 70000 87500 (87500-70000)/70000 = +25%
Üzemi költségek költségváltozási tényezője:

üzemi költség változása %-ban / termelési érték változása %-ban, azaz:
10% / 25% = 0,4  1%-os termelésnövekedés 0,4%-os költségnövekedéssel jár
 további költségcsoportok vizsgálata  átlagolás  költségtervezés,

költségelemzés, proporcionális és fix költségekre bontás
Költségváltozási tényezők súlyozása- Példa
Adatok eFt-ban Költségek összege Költségváltozási tényező

Arányosan változó költség 2 800 000 1
Degresszíven változó költség 700 000 0,8
Degresszíven változó költség 1 400 000 0,5
Degresszíven változó költség 700 000 0,2
Fix költség 1 400 000 0
Összesen 7 000 000
Költségváltozási tényező átlaga a költségek összegével súlyozva:
Költségek összege * költségváltozási tényező:
2 800 000 * 1 = 2 800 000
700 000 * 0,8 = 560 000
1 400 000 * 0,5 = 700 000
700 000 * 0,2 = 140 000
1 400 000 * 0 = 0
Összesen: 4 200 000
Súlyozott összesen / összes költség: 4 200 000 / 7 000 000 = 0,6
Költségváltozási tényező átlaga a költségek megoszlásával súlyozva:
(költségek összege / összes költség) * költségváltozási tényező:
40% * 1 = 0,4
10% * 0,8 = 0,08 Költségek redukálása:
20% * 0,5 = 0,1 A költségek 60%-a minősíthető
10% * 0,2 = 0,02 proporcionális költségnek,
20% * 0 = 0 40%-a pedig fix költségnek:
Összesen: 0,6
Redukált proporcionális költség: 4 200eFt
Redukált fix költség: 2 800eFt
Redukált proporcionális és fix költség (példa folyt.)
Költségek Költségváltozási Redukált Redukált fix
Adatok eFt-ban
összege tényező proporcionális költség költség
Arányosan változó költség 2 800 000 1 2 800 000 0
Degresszíven változó költség 700 000 0,8 560 000* 140 000**
Degresszíven változó költség 1 400 000 0,5 700 000 700 000
Degresszíven változó költség 700 000 0,2 140 000 560 000
Fix költség 1 400 000 0 1 400 000
Összesen 7 000 000 4 200 000 2 800 000
Redukált proporcionális költség = költségek összege * költségváltozási tényező

Redukált fix költség = költségek összege – redukált proporcionális ktg
* 700 000 * 0,8 = 560 000

** 700 000 – 560 000 = 140 000
Fedezeti pont (példa folyt.)
• Minimális termelés:
– A fedezeti ponthoz tartozó termelés,
– A termelés kritikus pontja
– sem nyeresége, se vesztesége nincs
Árbevétel (S) 90 000
Proporcionális költség (VC) 45 000
Fix költség (FC) 27 000
A vállalkozás eredménye (P) 18 000
Fedezeti összeg (S-VC) 45 000
Fedezeti pont (példa folyt.)
FC 27 000 P 18 000
= = 0,6 Vagy = = 0,4
S − VC 45 000 S − VC 45 000
90 000 ∗ 0,6 = 54 000 90 000 − 90 000 ∗ 0,4 = 54 000
FC P
Árbevétel * ( ) Árbevétel − (Árbevétel * ( ))
S−VC S−VC
Átlagos hozam, határhozam- Példa
20X1:
1. termék:
6 300 000 Ft fix költséget jelentő kapacitáson
1 260 db-ot termeltek és értékesítettek
Eladási ár: 37 500 Ft/db
Nyereség: 7 500 Ft/db
2. termék:
12 320 000 Ft fix költséget jelentő kapacitáson
1 120 db-ot termeltek és értékesítettek
Eladási ár: 51 000 Ft/db
Nyereség: 6 000 Ft/db
20X2-ben a vállalkozás fokozni kívánja a termelését és a felmérések szerint vagy az 1-es vagy a
2-es termék értékesítését tudja 140 db-bal növelni. Melyiket válassza?
Átlagos hozam alapján- Példa
1. termék
ára 37 500Ft/db
nyeresége 7 500Ft/db 7 500 / 37 500 = 20%
2. termék
ára 51 000 Ft/db
nyeresége 6 000 Ft/db 6 000 / 51 000 = 11,7%
Ez alapján az 1. termék tűnik kedvezőbbnek, hiszen a

termékenkénti nyeresége magasabb.
A termelés (értékesítés) eredménye mennyivel változtatja
termék átlagos eredményét?
1. termék:
– A 20X1-es termelésnél:
6 300 000 𝐹𝑡
= 5 000𝐹𝑡/𝑑𝑏
1 260 𝑑𝑏
6 300 000 𝐹𝑡
= 4 500𝐹𝑡/𝑑𝑏
1 400 𝑑𝑏
Tehát a költség csökkentése, vagyis az eredmény növelése (5 000 – 4 500 =)
500Ft/db lesz, az eredmény átlagosan (7 500 + 500 =) 8 000Ft/db lesz.
A termelés (értékesítés) eredménye mennyivel változtatja
termék átlagos eredményét?
2. termék:
12 320 000𝐹𝑡
= 11 000𝐹𝑡/𝑑𝑏
1 120 𝑑𝑏
12 320 000𝐹𝑡
= 9 778𝐹𝑡/𝑑𝑏
1 260𝑑𝑏
Tehát a költség csökkentése, vagyis az eredmény növelése (11 000 – 9778 =)

1 222Ft/db lesz, az eredmény átlagosan (6 000 + 1 222=) 7 222Ft/db lesz.
Határhozam alapján- Példa
1. termék
20X1-es nyeresége 7 500Ft/db
Elmaradó fix költség 20X1-es szinten 5 000Ft/db
(a rétegtermelésnél már nem kell vele kalkulálni, mert már a
20X1-es szinten fedezve lett egységenként 5000Ft/db, így a
teljes fix költség le lett fedve)
Növekmény eredménye (p-v) (Határhozam) 12 500 Ft/db
2. termék
20X1-es nyeresége 6 000 Ft/db
Elmaradó fix költség 20X1-es szinten 11 000 Ft/db
Növekmény eredménye (p-v) (Határhozam) 17 000Ft/db
Eredmények értelmezése- Példa
• Az átlaghozam alapján az 1. termék értékesítésének
növeléséről döntene a vezető.
• A határhozam alapján a 2. termék a kedvezőbb.
• A helyes döntést a határhozam alapján hozhatjuk meg.
Rétegtermelés, rétegköltség
• Rétegtermelés: a termelés pótlólagos növekménye, amely
pótlólagos hozamot termel
• Rétegköltség: a rétegtermelés pótlólagos költsége
• Differenciálköltség: a rétegtermelés egységköltsége
Megnevezés Me. 1. termék 2. termék
20X1 20X2 Eltérés 20X1 20X2 Eltérés
Mennyiség db 1260 1400 140 1120 1260 140
Árbevétel Ft 47 250 000 52 500 000 5 250 000 57 120 000 64 260 000 7 140 000
Proporcionális költség Ft 31 500 000 35 000 000 3 500 000 38 080 000 42 840 000 4 760 000
Fedezeti összeg Ft 15 750 000 17 500 000 1 750 000 19 040 000 21 420 000 2 380 000
Fix költség Ft 6 300 000 6 300 000 12 320 000 12 320 000
Eredmény Ft 9 450 000 11 200 000 1 750 000 6 720 000 9 100 000 2 380 000
Eredményhányad % 20,0% 21,3% 33,3% 11,8% 14,2% 33,3%
Eredmény összegének
változása Ft 1 750 000 2 380 000
1 db nyeresége Ft 7 500 8 000 12 500 6 000 7 222 17 000
Átlagköltség – határköltség, ha a fix költség 0
Termelt mennyiség
Sorszám (tonna) Összes termelési költség Átlagköltség Határköltség
1 0 0 0 0
2 1 300 300 300
3 2 630 315 330
4 3 900 300 270
5 4 1200 300 300
6 5 1350 270 150
7 6 1440 240 90
8 7 1365 195 -75
Összefüggések az átlagköltség és a határköltség között
• Az átlagköltség akkor nő, ha a határköltség nagyobb az

átlagköltségnél.
• Az átlagköltség változatlan, ha az átlagköltség és a
határköltség megegyezik.
• Az átlagköltség csökken, ha a határköltség kisebb az
átlagköltségnél.
Átlagköltség – határköltség, ha a fix költség 300
Termelt mennyiség
Sorszám (tonna) Összes termelési költség Átlagköltség Határköltség
1 0 300 0 0
2 1 600 600 300
3 2 930 465 330
4 3 1200 400 270
5 4 1500 375 300
6 5 1650 330 150
7 6 1740 290 90
8 7 1665 238 -75
7. előadás
Kalkuláció, önköltség
EGYETEMI DOCENS

Eredménytöbblet
• Áremeléssel
• Volumennöveléssel
• Önköltség csökkentésével
• Közvetett költségek csökkentésével
Kalkuláció
• Műszaki-gazdasági tevékenység, gazdasági számítás
• Termék vagy tevékenység erőforrásigényét számba veszi, összegzi
• (Eredményességét méri)
• Célja: tevékenység, termék paraméterének előzetes vagy utólagos
meghatározása
• Tárgya: pl. vállalkozás egésze, egy termék, egy termékcsoport
• Feladata: vállalati döntések előkészítése, ellenőrzése, elemzése
Gazdasági kalkuláció
• Vezetői döntéseket előkészítő
• Döntések végrehajtását ellenőrző, elemző
• Gazdaságossági számítások
• Célja:
– Termékek eladási ára
– Termékösszetétel és kibocsátás volumene
– Lehetséges beruházási döntések
– Gyártási eljárások
– Gyártmányfejlesztések
– Értékelési relációk
– Stb. meghatározása, döntések meghozatala, inzézkedések
Gazdasági kalkuláció területei
• Várható eredmény
• Eredménynövelés, új termék, beruházás megtérülési ideje
• Kapacitás kihasználás
• Árkalkuláció
• Eredmény meghatározása
• Stb.
• (Esettanulmány: Kardos-Sztanó-Veres 2007, 131. old.)
Gazdasági kalkuláció területei-
Esettanulmány (Kardos-Sztanó-Veres 2007, 131. old.)
Gépekkel kapcsolatos információk 1. gép 2. gép
Bekerülési érték eFt 60 000 90 000
Várható hasznos élettartam 5 év 6 év
Leírás Lineáris Lineáris
Gép üzemeltetés rezsi költsége eFt/év 4 000 5 500
Karbantartási költség eFt/hó 90 110
Teljesítménynormája db/év 10 000 15 000
Melyik gép beszerzése lenne a célszerűbb?

Gazdasági kalkuláció területei-
Esettanulmány megoldása (Kardos-Sztanó-Veres 2007, 131. old.)
Költségtételek 1. gép 2. gép
ÉCS eFt/év 12 000 15 000
Gép üzemeltetés rezsi költsége eFt/év 4 000 5 500
Karbantartási költség eFt/év 1 080 1 320
Összes gépköltség eFt/év 17 080 21 820
Megnevezés 1. gép 2. gép

1 db termékre jutó gépktg 17 080 eFt/10 000db = 21 820 eFt/15 000db =
1 708 Ft/db 1 455 Ft/db
Önköltségszámítás
• Kalkulációs tevékenység
– Törvényi előírás miatt
– Vállalati belső információigény miatt (döntés
előkészítés tervezés, előkalkuláció; utólagos
ellenőrzés, elemzés, utókalkuláció)
• Önköltség:
– Saját termelésű készletek
– vagy teljesített szolgáltatás előállítási költsége
Önköltségszámítás tárgya
• Kalkulációs egység:
– Adott időszak alatt legyártott termék mennyisége  időszaki
kalkuláció
– Egy nagyobb termék  egyedi kalkuláció
– Meghatározott naturáliában kifejezett sorozat sorozat-kalkuláció
– Adott időszak alatt legyártott termékek egy termékcsoporton belül 
termékcsoport kalkuláció
– Jól elkülöníthető munkafázisok  munkafázis-kalkuláció
– Rendelésre gyártás esetén  rendelésenkénti kalkuláció
– Szolgáltatások: önálló kalkulációs egységenkénti kalkuláció
Előkalkuláció
• A megkezdett időszak előtt készül
• Célja a döntés előkészítése
– Eredménytervezet
– Új termékek, új típusok árainak kialakítása
– A kialakított árak ellenőrzése
– Gyártmány-, gyártásfejlesztés
– Stb.
• Terv-tény elemzés alapja
• Gazadási kalkuláció előkészítése
Kalkulációs időszak
• Egy olyan időintervallum, amely alatt a mérhető teljesítményegység előállításra kerül
– Óra,
– nap,
– hét,
– hónap,
– negyedév,
– naptári év,
– üzleti év,
– termelési ciklus,
– rotáció
Önköltség törvényi szabályozása
51. § (1) Az eszköz bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a költségek, amelyek
a) az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása,
eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek,
b) az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbá
c) az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók (együttesen: közvetlen
önköltség).
(2) Az elvégzett, a nyújtott, a teljesített szolgáltatás bekerülési (előállítási) értékének részét azok a költségek
képezik, amelyek
a) a szolgáltatás végzése, nyújtása, teljesítése során közvetlenül felmerültek,
b) a szolgáltatás végzésével, nyújtásával, teljesítésével szoros kapcsolatban voltak, továbbá
c) a szolgáltatásra megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók (együttesen: közvetlen önköltség).
(3) Az előállítási költségek között kell elszámolni [és így a bekerülési (előállítási) érték részét képezi] az idegen
vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a beruházó által biztosított (az idegen vállalkozó felé nem számlázott)
vásárolt anyag bekerülési (beszerzési) értékét, továbbá a saját előállítású termék, nyújtott szolgáltatás közvetlen
önköltségét a vásárolt anyag, a saját előállítású termék tényleges beépítésekor, a szolgáltatásnyújtással
egyidejűleg.
(4) Értékesítési költségeket és az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános
költségeket - az eszközértékelés alapjául szolgáló - közvetlen önköltség nem tartalmazhat.
Közvetlen önköltség
• Közvetlenül felmerült: mutató, jellemző segítsége nélkül
egyértelműen a termékhez kapcsolódik (pl. anyagköltség, fizikai
dolgozók bére)
• Szoros kapcsolat: a költség kiváltója a kalkuláció tárgya, (pl. Licenc

díj, egy éven belül elhasználódó gyártóeszköz értéke, szállítási költség
két munkafázis között, stb.)
• Mutató segítségével felosztható: (pl. gépköltség)

Ami nem része a közvetlen önköltségnek
• Igazgatással kapcsolatos,
– Központ, gyár, üzem irányítási költségei (dologi, személyi, épületek
écs., egyéb, pl.: bankköltség, könyvvizsgáló, stb.)
• Egyéb általános költség
• Ártékesítéssel kapcsolatos,
– (pl. csomagolás, vevőnek történő szállítás, raktározás, bizományosi
díj)
– (szállítási költség csak a raktárba történő szállításig)
– Piackutatás költségei
Gépköltség
• Az üzemi általános költségeknek egy jól elkülöníthető, összetett
költségcsoportja
– Gépek fenntartási költségei
• adott időszakban változatlan, állandó költség
• pl. adott mennyiségű termék után esedékes változó költség
– gépek üzemeltetési díja (gép energia)  felmerüléséért a gyártás
felelős, a termelés függvényében változó költség (felosztás pl.
gépóra, közvetlen munkaóra, közvetlen bérköltség, stb. alapján)
– Gépek értékcsökkenése: állandó költség, kivéve a
teljesítményarányos
Önköltségszámítás egy lehetséges sémája
1. Közvetlen anyagköltség
2. Igénybe vett szolgáltatás értéke
3. Közvetlen bérköltség
4. Kiegészítő fizetések, bérpótlékok, egyéb bér, prémium jutalom
5. Személyi jellegű egyéb kifizetések
6. Bérjárulékok
7. Félkész termék továbbfelhasználása
8. Gyártási külön költség
9. ELSZÁMOLT KÖZVETLEN ÖNKÖLTSÉG
10. Felosztásra került, elszámolás szempontjából közvetett költségek
11. Melléktermékek (-)
12. KALKULÁLT KÖZVETLEN ÖNKÖLTSÉG
13. Értékesítési költségek, egyéb általános költségek, felosztásra nem került igazgatási költségek
14. TELJES ÖNKÖLTSÉG
Közvetlen anyagköltség
• Bruttó norma: előre ismert anyagigénye, (anyagnormája) alapján
meghatározott anyag mennyisége (pl. egy bútorlap) közvetlen
anyagköltség
– Hulladék felhasználása esetén a hulladékmegtérüléssel
csökkenteni kell a közvetlen anyagköltséget
• Nettó norma: a termékbe beépülő anyagköltség
• A korábban közvetett, felosztott anyagköltség nem ide kerül
Önköltségszámítás alapelvei
• Költségokozat elve (mutatók, jellemzők)
• Költségvalódiság elve (döntések megalapozása)
• Költségteljesség elve (halmozódás elkerülése)
• Az önköltség meghatározásának következetesség elve
(összehasonlítás elve)
• A lökésszerűen jelentkező költségek elhatárolásának elve (pl.
gépköltség negyedévekre)
• Költségviselő-képesség elve (magyar gyakorlatban nem
alkalmazható, sérti a valódiság elvét)
Önköltségszámítással szembeni követelmények
• A közvetlen anyag- és munkaidő ráfordításokat terv-, normaadatokkal is célszerű kimutatni
• A vetítési alapok helyes megválasztása
• A teljes önköltség számításának biztosítása
• Bizonylati rend, fegyelem biztosítása
• Végrehajtásához a szemlélet kialakítása
• Kalkulálás a bizonylat kiállítása előtt
• Gyors, célnak megfelelő kalkuláció
• Igazodás a vállalkozás sajátosságaihoz
• Résztvevők összhangjának biztosítása
• Szervezettség a hatékonyság növeléséhez
• Megfelelő utalványozás és gazdasági fegyelem
• Megfelelő bizonylatolás
• Minden kalkuláció annyit ér, amennyit hasznosítanak belőle
Önköltségszámítás fajtái
• Előkalkuláció: a vállalkozó a termelés megkezdése előtt
meghatározza a termék várható önköltségét.
• Közbenső kalkuláció: lényege, hogy a kalkulációs időszak
közben (a termelési folyamat befejezése előtt) ellenőrzési és
beavatkozási célból meghatározzuk a termék önköltségét.
• Utókalkuláció: a vállalkozó a tevékenység befejezése után
határozza meg a termék (szolgáltatás) tényleges közvetlen
önköltségét kiszámítja.
Önköltségszámítás módszerei
• Osztókalkuláció (egy-, kétlépcsős)
– Egyszerű osztókalkuláció
– Egyenértékszámos osztókalkuláció
• Pótlékoló kalkuláció
– Egyszerű/globális, válogató
– Diktált pótlékkulcs, tényleges pótlékkulcs
• Tevékenységalapú kalkuláció
• Normatív kalkuláció
• Vegyes kalkuláció
Főtermék, ikertermék, melléktermék
A termékek csoportosítása:
• főtermék: a termelés célja, amelyre a termelési tevékenység irányul
• ikertermék: a termelés során előállított közel azonos értékű termék
• melléktermék: a főtermék és melléktermék mellett képződő alacsonyabb
használati értékű produktum
• Ha iker és melléktermékek egyaránt képződnek a termelés során, akkor
kétféle eljárást alkalmazhatunk:
o arányszámos osztókalkuláció alkalmazása esetén a nettó termelési költséget előre
meghatározott arányszám alapján osztjuk fel, vagy
o egyenértékszámos osztókalkulációt is alkalmazhatunk
Osztókalkuláció- Példa és megoldás
Egyszerű osztókalkuláció
• Az időszak összes költsége 100.000 Ft, nyitó befejezetlen termelés
értéke 50.000 Ft, a záró befejezetlen termelés értéke 70.000 Ft. Az
időszakban 100 db termék készült el. Határozza meg a termék
önköltségét!
• Önköltség = (100.000Ft + 50.000Ft – 70.000Ft) / 100db = 800Ft/db
Osztókalkuláció- Példa és megoldás
Egyenértékszámos osztókalkuláció
• Egy vállalkozás 15.000 db terméket állított elő 2.000.000 Ft költséggel. Az
„A” termékből 8.000 db-ot (egyenértékszám 0,7), a „B” termékből 5.500 db-
ot (egyenértékszám 1,0), a „C” termékből 1.500 db-ot (egyenértékszám 1,2).
Vezértermék a „B” termék. Határozza meg a termékek önköltségét!
• Összes termelés vezértermékben= 8.000 x 0,7 + 5.500 x 1,0 + 1.500 x 1,2 =
12.900 db
• Vezértermék önköltsége = 2.000.000 Ft / 12.900 db = 155 Ft/db
• „A” termék önköltsége 155 Ft/db x 0,7 = 108,5 Ft/db
• „B” termék önköltsége 155 Ft/db x 1,0 = 155 Ft/db
• „C” termék önköltsége 155 Ft/db x 1,2 = 186 Ft/db
Pótlékoló kalkuláció- Példa
• Egy vállalkozás kétféle terméket állít elő. A termékek gépköltség nélküli
közvetlen költsége 4.000 illetve 5.000 eFt. A termelt mennyiség 250 illetve
350 db.
• A termékeket két üzemben állítják elő. Az üzemek gépköltsége 3.000,
valamint 2.500 eFt. Az egyes termékek előállítási idejéről az alábbi adatok
állnak rendelkezésre:
Gépóraigény 1. termék 2. termék
(gó/db)
1. üzem 5 4
2. üzem 2 3
• Határozza meg a termékek önköltségét!

Pótlékoló kalkuláció- Példa megoldás
• Pótlékkulcsok
o 1. üzem = 3.000 eFt / (5gó/db * 100db + 4gó/db * 250db) = 2 eFt/gó
o 2. üzem = 2.500 eFt / (2gó/db * 100 db + 3 gó/db * 250db) = 2,6 eFt/gó
• Gépköltség nélküli közvetlen önköltség
o 1. termék = 4.000 eFt / 250 db = 16 eFt/db
o 2. termék = 5.000 eFt / 350 db = 14,3 eFt/db
• Felosztott gépköltség:
o 1. termék = 2 eFt/gó * 5 gó/db + 2,6 eFt/gó * 2 gó/db = 15,2 eFt/db (1. + 2. üzem)
o 2. termék = 2 eFt/gó * 4 gó/db + 2,6 eFt/gó * 3 gó/db= 15,8 eFt/db (1. + 2. üzem)
• Termékek önköltsége:
o 1. termék = 16 eFt/db + 15,2 eFt/db = 31,2 eFt/db
o 2. termék = 14,3 eFt/db + 15,8 eFt/db = 30,1 eFt/db
Tevékenységalapú kalkuláció (ABC)- Példa
(Kardos-Sztanó-Veress 2007. 182-183. oldal)
KÉPLET:
• Tevékenység központok pótlékkulcsa = tevékenységhez rendelt közvetett költségek /
tevékenységek legjellemzőbb költségokozója
Példa:
Megnevezés 1. termék 2. termék 3. termék
Elszámolt közvetlen önktg 18 000 Ft/db 22 000 Ft/db 27 000
Termelt mennyiség 1 000 Ft 6 000 Ft 5 600
Gépóra igény 3 gó 4 gó 5 gó
Termeléshez felhasznált 2 200 db 25 000 db 18 000 db
alkatrészek száma
Gépátállások száma 20 db 60 db 80 db
A termelőüzem összes közvetett költsége 320 000 eFt

Példa folytatása:
Megnevezés Tevékenységközponthoz Vetítési alap
rendelt költség
Gépköltség 181 500 eFt Gépóra
Üzemi adminisztráció 79 100 eFt Alkatrészek száma
Termelés ütemezése 59 400 eFt Gépátállások száma
Határozza meg a termékek kalkulált közvetlen önköltségét!

megoldás
Gépóra felhasználás: 1 000 db * 3 gó/db + 6 000 db * 4 gó/db + 5 600 db * 5 gó/db = 55 000 gó
Felhasznált alkatrészek száma: 2 200 db + 25 000 db + 18 000 db = 45 200 db
Gépátállások száma: 20 db + 60 db + 8 0db = 160 db
Tevékenységi központok pótlékkulcsai:

Gépköltség: 181 500 eFt / 55 000 gó = 3 300 Ft/gó
Üzemi adminisztráció: 79 100 eFt / 45 200 db = 1750 eFt/db
Termelés ütemezése: 59 400 eFt / 160 db = 371,2 5eFt/db
Tevékenységek költségeinek felosztása a termékekre

Gépköltség felosztása
1. termékre: 3 gó/db * 3 300 Ft/gó = 9 900 Ft/db
2. termékre: 4 gó/db * 3 300 Ft/gó = 13 200 Ft/db
3. termékre: 5 gó/db * 3 300 Ft/gó = 16 500 Ft/gó
megoldás
Megoldás folytatása:
Tevékenységek költségeinek felosztása a termékekre (folyt.)

Üzemi adminisztráció költségeinek felosztása:
1. termékre: (2 200 db alkatrész * 1 750 Ft/db) / 1 000 db termék = 3 850 Ft/db
Termelés ütemezéséhez kapcsolódó költségek felosztása:

1. termékre: (20 db gépátállás * 371,25 eFt/db) / 1 000 db termék = 7 425 Ft/db
2. termékre: (60 db gépátállás * 371,25 eFt/db) / 6 000 db termék = 3 712,5 Ft/db
3. termékre: (80 db gépátállás * 371,25 eFt/db) / 5 600 termék = 5 303,6 Ft/db
megoldás
Megoldás folytatása:
Termékek önköltsége:
Megnevezés 1. termék 2. termék 3. termék

Elszámolt közvetlen önktg 18 000 22 000 27 000
Felosztott gépktg 9 900 13 200 16 500
Felosztott üzemi adminisztrációs ktg 3 850 7 291 5 625
Felosztott termelés ütemezési ktg 7 425 3 712,5 5 303,6
Kalkulált közvetlen önktg 39 175 Ft/db 46 203,5 Ft/db 54 428,6 Ft/db
Normatív kalkuláció- Példa
KÉPLETEK:
• norma szerinti önköltség ± normálváltozások = folyó norma
• folyó norma ± normaeltérések = tényleges önköltség
Példa:
• Normaadatok: közvetlen anyagköltség 20.000 Ft/db, közvetlen bérköltség 10.000 Ft/db,
közvetlen bérek járulékai 1.800 Ft/db, felosztott üzemi általános költség 15.000 Ft/db.
• Normaváltozások: az alapanyagár-változás következtében a közvetlen anyagköltség 3%-kal
csökkent, a bérek 2%-kal emelkedtek, a bérjárulékok 5% ponttal csökkentek, az üzemi
általános költségek 7%-kal emelkedtek.
• Normaeltérések: az anyagkihozatal 2.500 Ft/db-bal romlott, a bérköltség 2.000 Ft/db-bal
csökkent.
• Határozza meg a termék önköltségét!
Normatív kalkuláció- Példa megoldás
Megnevezés Norma Normaváltozás Folyónorma Normaeltérés Tényleges ök.
Közvetlen anyag 20.000 - 20.000*3% = 20.000-600 = + 2.500 (romlott = 19.400+2.500 =
- 600 19.400 nőtt a ktg) 21.900
Közvetlen bér 10.000 + 10.000*2% = 10.000+200 = - 2.000 10.200-2.000 =
+200 10.200 8.200
Közvetlen bérjárulék 1.800 * 1.800-1.300 = *1.300 **1066-1300 = **1.066
- 500 -234
Felosztott üzemi ált. 15.000 + 15.000 *7% = 15.000+1050 = 0 16.050
+ 1050 16.050
Összesen 46.300 - 46.950 - 47.216
* Norma szerint: 1.800/10.000 = 18% ** Normaeltérés miatt közvetlen bér: 8.200, aminek
Normaváltozással = 18%-5% = 13% járuléka 8.200 * 13% = 1.066
1. lépés: folyónorma = 10.000*13% = 1.300 1. lépés: tényleges ök → 2. lépés: normaeltérés
→ 2. lépés: normaváltozás

Vezetői Számvitel Előadásanyag 2024 Jav

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Vezetői Számvitel Előadásanyag 2024 Jav

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Vezetői számvitel előadás

DE-GTK SZÁMVITELI ÉS PÉNZÜGYI INTÉZET

• Írásbeli kollokviummal zárul a félév

• A félév során egy írásbeli dolgozat megírására kerül sor, a TVSZ

könyvvezetés, bizonylati rend, beszámolórendszer, igazodnak a vállalat sajátosságaihoz,

Külső és belső szereplők számára nyújt információt

DE-GTK SZÁMVITELI ÉS PÉNZÜGYI INTÉZET

* EGY IDŐPONTBAN (Pl. az üzleti

* Minden adat azonos időszakra vonatkozik.

* Minden adat azonos időszakra vonatkozik.

ÖSSZKÖLTSÉG FORGALMI KÖLTSÉG

• ÖSSZES HOZAM: • ÖSSZES BEVÉTEL:

• ÖSSZES KÖLTSÉG: • FORGALMI KÖLTSÉG:

ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSGÉG EREDMÉNYE (±)

• Pénzügyi műveletek bevételei +

PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (±)

ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY

• árbevétele: 1000 + 1000 Árbevétel + 1000

A következő sorok értelemszerűen megegyeznek az összköltség

* T/SZ, beruházással kapcsolatban

DE-GTK SZÁMVITELI ÉS PÉNZÜGYI INTÉZET

• Indirekt (közvetett) módszer: eredménykorrekciók

E pénzeszköz-bevételek- és kiadások különbözete a

E pénzeszköz-bevételek- és kiadások különbözete a

BEFEKTETÉSI CASH FLOW

E pénzeszköz-bevételek- és kiadások különbözete a

FINANSZÍROZÁSI CASH FLOW

BEFEKTETÉSI CASH FLOW-T ÉRINTŐ ESEMÉNYEK

4. T25 K58 100 (raktárra vétel) 8. T57 K129-159 (ÉCS)

5. T8 K25 100 (kivezetés) 9. T1 K38 (beruházás)

Befektetési cash flow, 14-18. sorok

14. Befektetett eszközök beszerzése -

IV. PÉNZESZKÖZÖK VÁLTOZÁSA (± I. ± II. ± III. sorok) (±)

27. Devizás pénzeszközök átértékelése +/ –

V. PÉNZESZKÖZÖK MÉRLEG SZERINTI VÁLTOZÁSA

2. Terv szerinti és az egyösszegű értékcsökkenési leírás.

3. Az elszámolt értékvesztés és terven felüli értékcsökkenési leírás összege + azok visszaírása -.

4. Ha a képzés > felhasználás, akkor a különbözet +. Ha a képzés < felhasználás, akkor a

7. Vevőktől kapott előlegek, váltótartozások, egyéb rövid lejáratú kötelezettségek növekedése +,

12. Az eredménykimutatásban szereplő összeg.

13. Az adott időszak után fizetett, fizetendő összeg.

17. A nyújtott kölcsön, az elhelyezett bankbetét összege.

18. Az adózás előtti eredménynél csökkentő tételként elszámolt összeg.

21. Az adott időszakban befolyt pénzösszeg.

25. A törlesztett összeg.

26. A véglegesen átadott pénzösszeg. Ha az átadás eredményágon történt, akkor a halmozás

27. Növekedés +. Csökkenés -.

Könyvelés: Cash flow

* Értékvesztés miatti korrekció

Könyvelés: Cash flow

Könyvelés: Cash flow

Könyvelés: Cash flow

Könyvelés: Cash flow

• Finanszírozási erő = Adózott eredmény + Értékcsökkenési

DE-GTK SZÁMVITELI ÉS PÉNZÜGYI INTÉZET

• Nincs év közben könyvelés a 2-es számlaosztályon

3a) Analitikus nyilvántartást mennyiségben és értékben is vezet, nincs elszámolási egységár

o mennyiség: nyt alapján, érték: 2-es számlaosztály mutatja

* Könyvelés csak év végén a tényleges előállítási költségen, Z-Ny alapján

A KIMUTATOTT VESZTESÉG ÉRTELMEZÉSE

* A terméket „terhelő”, - várhatóan az értékesítéskor megtérülő - fel

A KIMUTATOTT NYERESÉG ÉRTELMEZÉSE

A KIMUTATOTT EREDMÉNY ÉRTELMEZÉSE

* Könyvelés csak év végén a tényleges előállítási költségen