Váladékok megfigyelése

1
 Bevezetés
A váladékok nélkülözhetetlen ismereteket közvetítenek az adott
szervek állapotáról és egyben lehetőséget nyújtanak az ápolónak
az önálló gondolkodásra, következtetések levonására, a döntés-
készség fejlesztésére a változások figyelemmel kísérése révén.

Az élő szervezet építő és bontó működése sorén számtalan összetételű

salakanyagot képes termelni.
A szervek állapotának változásai hatással vannak a keletkező váladékok
mennyiségi és minőségi változásaira egyaránt.
Ezek ismerete biztosít tájékozódási pont a megfelelő diagnózis felállítá-
sában.
2
 A széklet megfigyelése:

Széklet /faeces/: a vastagbél működésének eredményeként kiala-

kuló salakanyag, amely az emésztési folyamat végtermékeként
jön létre.

A széklet keletkezése: A vékonybélből érkező bélsár / chymus/

besűrűsödik és a bélbaktériumok a tápanyag-maradványokat el-
rohasztják.

3
 A székletürítés mechanizmusa
• Székletürítés: defecatio- reflexfolyamat
• Reflexközpont: gerincvelő alsó szakaszában található, a
receptorok a végbél falában vannak.

Ürítés mechanizmusa:
• A felgyülemlő széklet feszíti a végbél falát.
• A receptorokban ingerület keletkezik.
• Az inger az idegeken keresztül eljut a reflexközpontba.
• A végbél gyűrűs izomzata elernyed.
• A hasizmok összehúzódnak (hasprés)
• Bekövetkezik az ürítés.
4
 A normál széklet összetétele:

• Szterkobilin (Az epefestékek bélből fel nem szívódó részét

szterkobilinogénnek hívjuk, ebből szterkobilin lesz, ez adja a széklet
természetes színét.)
• Víz
• Cellulóz
• Kötőszöveti rostok
• Emésztetlen tápanyagok
• Baktériumok
• Bélhámsejtek

5
 A székletürítést befolyásoló
tényezők:
• Életkor
• Táplálkozás
• Folyadékfogyasztás
• Aktivitás
• Egyéni szokások
• Lelki állapot
• Ürítési szokások
• Fájdalom
• Gyógyszerek
• Terhesség
6
 A széklet megfigyelésének
szempontjai:
Az ápolóknak a következőket kell megfigyelni a székletürítésre
vonatkozóan, a normál és a kóros összetevőket figyelembe véve:

• A széklet mennyiségi változásai: ürítések száma, ürítés

mennyisége
• A széklet minőségi változásai: színe, szaga, összetétele, állaga.

7
 Mennyiségi változások:
• Normál ürítés esetén: felnőtt – naponta 1-2
alkalommal, gyakorlatilag azonos időben, 200-
500gramm mennyiségben
Csecsemő- szoptatáskor: napi 5-8esetben
-mesterséges tápláláskor: napi 1-2esetben

• Kóros esetben: -hasmenés (diarrhoea)

- tartási képtelenség (széklet incontinentia)
- székrekedés (obstipatio)
- székletbeékelődés (faecalis impactatio)
- bélszél( flatulencia) 8
 Minőségi változások:
A széklet színe:
• Normál esetben: Felnőtt- barnás színű formált.
Csecsemő- általában sárgás színű.
• Kóros estben:
✔
Acholia (színtelen): epeút elzáródás miatt nem jut epefesték a
belekbe.
✔
Malaena: szurokszéklet, a nyelőcső alsó szakaszából és a
gyomorból eredő vérzés miatt. Okai: erek ruptúrája,
gyomorfekély, daganat, gyulladás.
✔
Alvadékos vérzés: a tápcsatorna alsó szakaszából (vastagbél
szakaszai) ürülhet. Okai: vastagbélfekély, gyulladás, daganat.
✔
Friss, piros vérzés: a végbél asló szakaszából származik. Okai:
aranyeres csomó, végbél berepedése, sérülés, daganat.
9
 A széklet szaga:
• Normálisan: kellemetlen átható szagú, melynek
változása az elfogyasztott ételektől függ.

• Kóros esetben: a betegségtől függő, erősen

befolyásolja az étkezésés az adott betegség.
Jellegzetes elváltozások:

Rothadásos bűzös: fehérje emésztési zavarban

Erjedéses, savanykás: szénhidrát emésztési zavar.

Édeskés, rendkívül bűzös: melaenában.
10
 A széklet állaga, összetétele:
• Állaga: Normál esetben- formált
Hasmenésben, emésztési zavarban- híg
Felszívódási zavarnál- pépes
Daganat- ceruzaszéklet
Székrekedés- kemény, rögös
• Összetétel: Norm. esetben : lásd. Feljebb.
Kóros esetben:
✗
Nyálkás
✗
Gennyes
✗
Véres
✗
Zsíros
✗
Férges
✗
Emésztetlen ételdarabok 11
 A széklet felfogásának eszközei:
A széklet felfogása és vizsgálatra küldése során kötelező betartani a
higiénés szabályokat. Alapvető hogy minden váladék fertőzöttnek
tekintendő.
A lehetséges fertőzések elkerülése érdekében védőfelszerelés alkalma-
zása kötelező.

Ezek: - egyszer használatos köpeny

- gumikesztyű

Az ápolónak ügyelnie kell arra, hogy a felfogás és a mintavétel során

ne fertőződhessen meg, és ne terjeszthesse a fertőzést más
személyekre.

12
 Eszközök:
• Csecsmők és újszülött:
- Pelenka: testtömeg és életkor függvényében eltérő méretű,
egyszer használatos, eldobható.

• Gyermek- felnőtt:
- angol WC
- Ágytál: műanyag/ egyszer használatos,
- WC-és szék (szoba WC): korlátozott mozgás esetén a betegágy
mellé gördíthető.
-Éjjeli edény: főleg gyerekeknél alkalmazzák
- Stoma zsák: amikor a széklet normális úton történő ürítése nem
oldható meg, ezért a belet a hasfalra vezetik ki. 13
 A széklet vizsgálatra küldésének eszközei:

• F- tartály (faeces- székely tartály): a széklet összetételének

meghatározásához használt steril mintavételi eszköz, amely a
normál és a kóros alkotók kimutatását szolgálja. Alkalmas a
bakterológiai vizsgálatokhoz szükséges mintavételre, és
szterkobilinogén kimutatására.
• Haemoccult- teszt: rejtett vérzés kimutatására szolgáló
tesztpapír. Tápcsatornát érintő vérzés van-e.
• Féreg- féregpete kimutatása: vagy a végbél környékén vagy
a székletben találhatóak. Felfogásukhoz anorektalis kaparék
szükséges. A kaparékot celofáncsík segítségével nyerik,
amelyet 1 éjszakára helyeznek a végbél környékére és a
levétel végeztével Petri csészében küldik vizsgálatra.

14
 A vizelet megfigyelése:
Vizelet- urina: a vese működésének az eredménye.
Keletkezése: a végleges vizelet a vesecsatornák működé-
Sének eredményeként alakul ki, melynek eredményeként megtör-
ténik az elsődleges vizeletből történő visszaszívás és kiválasztás.
A veseműködés során, a szervezetbe keletkező vízben oldódó
anyagok kiválasztása és ürítése történik.

A vizeletürítés (diuresis)- reflexfolyamat.

Reflexközpont: a gerincvelő alsó szakaszában, a receptorok a
húgyhólyag falában található.
A vizeletkiválasztó- és elvezető rendszer feladata: hogy a
vízben oldódó, a szervezet számára hasznosíthatatlan salak-
anyagokat kiválassza és kiürítse a szervezetből.

Ürítés mechanizmusa:A felgyülemlő vizelet feszíti a húgyhólyag

falát, a receptorokban ingerület keletkezik, mely idegeken keresztül
eljut a reflexközpontba és hatására a húgyhólyag gyűrűs izomzata el-
ernyed , bekövetkezik az ürítés. Ez az akaratunktól független
szabályozás mechanizmusa. Az akaratlagos szabályozás az agykéreg
gátló működésének eredménye (1-2 éves kórban, szoktatással alakul
ki a vizelet visszatartási szabályozás).
A vizeletürítést befolyásoló
tényezők:

1) folyadékfogyasztás
2) szociokulturális tényezők
3) egyéni szokások
4) kóros állapotok
5) fájdalom
6) gyógyszerek (vízhajtók)
7) terhesség
8) sebészi beavatkozások
9) izomtónus
10)pszichés hatások
A normál vizelet összetétele:
•urobilinogén
•víz, kreatinin
•karbamid
•ásványi sók
•húgysav

A vizelet megfigyelése:az ápolónak két dolgot kell megfigyel-

nie a vizeletürítésre vonatkozóan, a normál és a kóros összetevő-
ket figyelembe véve:
•a vizelet mennyiségi változásai: ürítés mennyisége
•a vizelet minőségi változásai: színe, szaga, összetétele, sűrűsége
 A vizelet megfigyelése
1. Mennyiségi változások:
• Anuria: A vizelet mennyisége napi kb. 100ML
Okai: Álanurai – a vizelet megrekedése, melynek a hátterében a vizelet
kiürítésé-
nek képtelensége áll (kő, dagant, gyógyszer).
Valódi anuria: a vesék nem választanak ki, ezért nem ürül vizelet.

• Oliguria: a napi vizeletürítés mennyisége 500ML-re korlátozódik

Okai: Csökkent folyadékfogyasztás, vizenyők (oedémák) keletkezése, fokozott
folyadékveszteség, meleg éghajlat, veseelégtelenség.

• Polyuria: A napi ürítés mennyisége több, mint 2000ML.

Okai: Fokozott folyadékbevitel, vízhajtók szedése, oedemak kiürülése, veseelég-
telenség diabetes insipidus
 A vizelet ürítésének zavarai:

• vizeletretenció: (retentio urinae) a vizelet megragad a hólyagban és

nem tud kiürülni (prostata megnagyobbodás, érzéstelenítés, műtéti
beavatkozás, bénulás, szorongás, terhesség, eszméletlenség).
• Vizelet inkontinencia: a vizelés feletti kontroll elvesztése ( többszö-
ri szülés, kismedencei műtét utáni állapot, hólyagizomzat renyhesé-
ge, nyugtatók- fájdalomcsillapítók szedése).
Típusai: teljes (bénulás miatt), funkcionalis (környezeti változás),
megterheléses (köhögés, nevetés elhízás) sürgős szükség
( alkohol, koffein stb) reflexes (gerincvelő sérülés)
2. Minőségi változások:
Kóros esetben tartalmaz olyan alkotókat, amelyek normál esetben
nem lehetnének benne, ilyenek:
• Bilirubin: a máj működési zavara miatt-bilirubinuria: bilirubin vizelése
• Cukor , aceton: a máj rendellenes működése miatt alakul ki, amikor a szén-
hidrát anyagcserét befolyásoló működésével befolyásolja a vér-cukorszint válto-
zásait. (Glikosuria- cukor vizelése, Acetonuria- Aceton vizelés)
• Fehérje, genny: a vese gyulladásos működése- és a patológiás terhesség
miatt
jöhetnek létre. (albuminuria: fehérjevizelés, Pyuria: Gennyvizelés).

A vizelet színe: norm. esetben : szalmasárga.

Kórosan lehet:
1. sárgásbarna: a máj betegsége miatt fokozott bilirubin ürítés.
2. piros, véres: oksa lehet vesekő, daganat, májelégtelenség.
Egyes gyógyszerek megfestik a vizeletet( B- vitamin ).
Vörös szín: Cékla
A vizelet átlátszósága:
•piros: vértől
•Opál: fehérjétől
•Zavaros: gennytől, nyiroktól, oldhatatlan sóktól
•Színtelen: polyuria
•Téglavörös: fokozott urobilinogén kiválasztáskor

A vizelet szaga:
•Normál esetben: aromás szagú
•Állott vizelet: ammóniára emlékeztető
•Cukorbetegségben: Savanykás, aceton szagú
•Májbetegségben: májszagú a vizelet szaga

A vizelet sűrűségének illetve fajsúlyának változásait a bennük lévő anyagok meny-

nyisége és a víz aránya határozza meg. Amikor a vese nem képes szűrni és kiválasz-
tani tehát teljesen leáll, akkor a vizelet fajsúlya azonos az elsődleges vizelet fajsúly-
ával, tehát a vérplazmával.
 A vizelet felfogásának eszközei:

• Újszülött, csecsemő:
Pelenka
• Gyermek felnőtt: angol-
WC, szoba-WC, pelenka,
ágytál, vizeletgyűjtő edény,
kathéter, kondomkatéter
 A vizelet vizsgálatra küldésének eszközei:
Steril kémcső: a vizelet középsugaras mintavételből, ketéterből,
vagy kondomkatéterből származhat.
A mintából kimutatható a vizelet összetétele, és a kórokozó
jelenléte
is, tehát alkalmas bacteriológiai vizsgálatra is.
Vizelőpohár: a vizelet általános vizsgálatára alkalmas mintavételi
eszköz, rutin eljárásra szolgál.
Tesztcsík: kimutathatóak vele a vizelet minőségi változásai.
 A köpet megfigyelése:
Köpet- sputum: a légutak nyálkahártyájának váladéka, amely tüsz-
szentéssel és köhögéssel ürül.
A légúti váladék kiürülését szolgáló tüsszentés és köhögés védekező reflexek.
Egészséges ember nem ürít köpetet!!!!!!!!
A köpet változásai tájékoztatnak a légzőrendszer egyes betegségeiről.
Hosszan tartó ártalom (dohányzás, por, kórokozó, allergén) hatására a légző-
rendszerben váladék képződhet.

•Tüsszentés: a légutak felső szakaszából távolítja el a váladékot. A receptorok

az orrüregben és a garatban találhatók.
•Köhögés: a légutak középső-alsó szakaszából távolítja el a váladékot.
A receptorok a garat, gége, légcső és a bronchusok falában, és a mellhártyában
vannak.
A köhögés lehet: Inproduktív-száraz, nincs köpet, ugató jellegű.
Produktív- köpetürítéssel jár, hangja szörcsölő
 Minőségi és mennyiségi változások:
1. Mennyiségi változások: 1-2ml-től - 1literig terjedhet.
Oka: hörgőtágulat, tüdőtályog

2. Minőségi változások: a köpet színét, szagát, konzisztenciáját és

tartalmát figyeljük meg.

A köpet színe: - normál esetben: színtelen , nyálkás.

- Fehér, habos : tüdővizenyő
- Sárgás, zöldes: gyulladásos
- Élénk piros, habos: tüdővérzés, tuberculosis
- Kékes-vörös, alvadékos: tüdőinfarctus
- Vércsíkos: tüdődaganat, erőlködéssel járó köhögés
- Tapadós, üvegszerű:tüdőasthma
A köpet szaga: - Normál estben : szagtalan
-Bűzös , rothadásos: tüdőgangrena ( a tüdő szövete elhal).

A köpet konzisztenciája lehet: -hígan folyó, -erősen tapadó,

üvegszerű

A köpet rétegződése: nagy mennyiségű köpet állás közben

rétegződik.

A köpet tartalma: nyálka, sejtmaradvány, mikroorganizmus, vér, por.

 A köpet felfogásának eszközei
• Köpőcsésze:
Fajansz, egyszer használatos
papír, műanyag, vesetál.

A köpet ürítésekor az ápolónak

fokozottan ügyelnie kell a higi-
énés szabályok betartására.
Köpőcsésze alkalmazásakor az
aljára fertőtlenítő oldatot kell
tölteni.
Célszerű az egyszer használatos
eszköz alkalmazása a fertőzés
elkerülése érdekében.
 A köpet vizsgálatra küldése:
• Dy- tartály: (dyphtaria tartály)
légúti váladék mintavételére
szolgál: alkalmassági vizsgálat,
vagy kórokozó kimutatására-
steril kémcső.

• Petri- csésze: gyűjtött köpet

vizsgálatára szolgál, összetétel
meghatározás.

• TBC kimutatására szolgáló

eszköz: steril, speciális.
 A hányadék megfigyelése:
A hányás esetén az emésztőrendszer tartalma szájon keresztül ürül,
amelyet a traktus antiperisztaltikus ( a béltraktus ellentétes irányú
mozgást végez ) mozgása tesz lehetővé.
Hányadék, hányás során (vomitus, emesis), a tápcsatorna tartalma a
szájon keresztül kiürül.
A hányás mechanizmusa: A hányás reflexfolyamat.
Kiváltó ok lehet:-az agyi központot ért inger ( láz, gyógyszer,mérgezés)
-a szervezet különböző pontjain lévő receptorok ingerlése: szaginger,
látvány
-gyomorban lévő receptorok ingerlése , amelyet hányinger vezet be.

Az idegrendszeri eredetű hányásokat nem vezeti be hányinger.

A hányás önmagában tünet, melyben megfigyeljük a hányás
módját, számát, mennyiségét, tartalmát és vegyhatását.

A hányás módja: 1, bevezeti hányinger: emésztőszervi

eredetű, látvány, vagy szag estén is kialakulhat.
2, nem vezeti be hányinger: idegrendszeri hányás vagy
sugárhányás.

A hányás száma lehet: egyszeri, vagy egymást követően

többször is (bukás: újszülött kórban fordulhat elő, mohó
étkezésnél, gyomorkapu szűkület).

A hányás mennyisége néhány millilitertől, néhány literig

terjedhet. Fontos a mennyiség mérése, mert a nagyfokú
folyadék és só veszteség súlyos állapotot idézhet elő.
A hányadék vegyhatása lehet:
•savas: gyomorból származik, de ürülhet a patkóbél területéről is (reflux betegségnél)
•lúgos: kitágult nyelőcsőből ürül, ilyenkor bűzös és ételmaradékot is tartalmaz.

A hányadék színe és tartalma:

•víztiszta, fehéres, habos: gyomorból ered pl: terhesség, alkoholizmus savtúltengés
•sárgás, zöldes: epehólyag gyulladás esetén.
•friss piros vagy véralvadékos: vérzésesetén pl.: gyomordaganat, gyomorfekély,
nyelőcső vérzése miatt. Vérhányás: haematemesis.
•kávéalj szerű, barna: gyomorvérzés esetén a sósav emésztő hatására a vér festék-
anyaga megváltozik.
•sötétbarna színű:bélelzáródáskor (ileus), ilyenkor nagy mennyiségű bélsár ürül,
amely széklet szagú. Bélsárhányás: miserere.
•ritka esetben a hányás tartalmazhat növényi részeket, bélférget, gyógyszert, idegen
anyagokat (főleg gyerekek).
A hányadék felfogásának eszközei: hánytál,
vesetál.

A hányadék vizsgálatra küldése:

•Mérőhenger: gyomornedv szekréció
vizsgálata miatt, ha fontos a mennyiség.
•Kémcső: gyomornedv szekréció
vizsgálatában , ha a gyűjtés szakaszosan
történik.
•mintavételes pohár, vagy műanyagfedeles
tartály: a hányadék tartalmának
kimutatására.

•Gastroccult vizsgálat: alkalmas a vér ki-

mutatására. (hányadék, gyomortartalom)
 A hüvelyváladék megfigyelése:
A hüvely belső felszínét bélelő hámban található egy-egy nyálkás
váladékot termelő mirigy, amely a hüvely tisztaságáért felelős.
Kóros esetben ennek a váladéknak a mennyisége és minősége változik.

Mennyiségi változás: gyulladás, fertőzés vagy daganat miatt a váladék

mennyisége megnő, így ez a hüvelyből kifolyik.( hüvelyfolyás=fluor).

Minőségi változás: tartalmát és szagát kell megfigyelni.

Lehetséges eltérések:
1.Fehér- folyás: fluor, albus leggyakoribb elváltozás, amely ideges,
legyengült, vagy vashiányos fiatal nőknél fordul elő, nem társul kóros
helyi elváltozással.
2.Mérsékelten megszaporodott szürkés –fehér színű váladék: gomba
3. Gennyes folyás: fehéres bűzös váladék ürül a hüvelyből, melynek
oka lehet a hüvelyben, a méhnyálkahártyán vagy a méhürben zajló
gyulladásos folyamat.
4. Véres folyás: lehet friss piros, alvadékos vagy barnás és bűzös.
Hátterében vérzési rendellenesség, vetélés, súlyos esetben daganat
áll.
5. Bő hígan folyó tejszerű elváltozás: nemi fertőzés következménye,
amely erősen viszket is.

A hüvelyváladék felfogására tisztasági betétet kell használni.

Használatakor ügyelni kell a higiénés szabályok betartására.

A váladék vizsgálatra küldése:

I. tárgylemez: az orvos által levett mintát kenik tárgylemezre.
II. steril kémcső: kórokozó kimutatása céljából.
 Az agyvíz megfigyelése:

Az agyvíz (liquor cerebrospinalis) az agykamrák által termelt testnedv,

amely a vérből szűrés révén képződik. Normál körülmények között az
agyat és a gerincvelőt táplálja, védi és biztosítja azok állandó hőmér-
sékletét.
Kóros esetben mennyisége és összetétele is változhat.

•Mennyiségi változások: Normál esetben : napi 130ml termelődik.

Fejlődési rendellenességben, újszülött korban előfordulhat, hogy a
liquertermelés- és a felszívódás egyensúlya felborul és ez az
agykamrák
tágulatát eredményezi, az agyállomány sorvad, az agy térfogata nő és
vízfejűség (hydrocephalus) alakul ki.
• Az összetétel változásai: - kóros esetben fordul elő.

1. Zavaros jellegű: agyhártya és agyvelő gyulladás esetén .

2. Véres-zavaros: vérbajban (lues, nemi betegség), agyvérzés, tumorok.

Vizsgálatra küldés: minta vétele a gerinccsatornából (lumbalpunctio)

vagy a nyakszirtcsont és a nyakcsigolya közötti résből (cysterna magna)
történik.

A mintát steril kémcsőben küldik vizsgálatra.

 A sebváladék megfigyelése:
A kültakaró védi a szervezetet a kórokozókkal szemben. A bőr
sérülése ennek a védelmi funkciónak az elvesztésével jár. Ilyen
esetben a mikroorganizmusokkal szemben csökken a szervezet
ellenálló képessége, fokozódik a fertőzés veszély kockázata. A bőr
folytonossága megszakad, a korokozó a bőr mélyebb rétegeibe jut.

A sebeket : a bőr épségi foka, a kiváltó tényező, a szöveti roncsolás

súlyossága, a seb tisztasági állapota, vagy a seb leírható jellemzői
szerint lehet felosztani.
A seb létrejöhet éles, szúró, vagy tompa eszköztől, csavaró, feszülő
vagy súrlódó erőtől.
A sebek lehetnek tiszták- műtéti sebzés, és szenyezettek.

A sebek ellátása során az asszepszis-antiszepszis szabályainak

megfelelően kell eljárni.
 A sebek megfigyelése:
Abban az esetben, ha váladékozik a seb, fontos megfigyelni a
sebváladék mennyiségét, színét, szagát állagát állagát és jellegét.

A váladék színe, állaga: összetételétől függ.

1.Savós (serosus): tiszta, híg plazma: a seb gyulladásos reakciójától
függ.
2.Halvány, vércsíkos, savós: vér és plazma található benne.
3.Véres: friss piros (sanguinolens):sebszétválás, érsérülés.
4.Gennyes vagy purulens: sűrű, sárgás-zöldes színű, bűzös: fertőzés
5.Barnás-fekete színű: elhalt szövetrészek esetén.
 Sebváladék mintavétele:
Steril mintavételi cső: táptalajt tartalmaz, a sebváladék tenyésztéses
vizsgálata céljából alkalmazható.

Anaerob és aerob korokozók kimutatására alkalmas cső vagy

üveg: szintén táptalajt tartalmaz. Aerob korokozó kimutatásánál a
mintát a seb felületéről nyerjük, míg az anaerob korokozó esetén a
váladékot a seb mélyebb rétegeiből vesszük.

A mintavételekhez steril mintavételi eszközre és gumikesztyűre

van szükség.
 A punctatumok megfigyelése:
A mellhártya lemezi között néhány csepp folyadék található, mely a
két lemez súrlódásmentes elmozdulását teszi lehetővé.
A hasüregben normál körülmények között nincs folyadék, de kóros
esetben a mellhártya között és a hasüregben is felszaporodhat.

A szaporulat létrejöhet:
1.Fokozott vénás pangás
2.Gyulladásos folyamat
3.Daganat
4.Tüdögümőkór következtében

Megfigyeljük a mennyiségét és az összetételét.

• Minőségi eltérés:
1. Sárgás színű: ha a folyadék szaporulatot nem kórokozó okozza:
keringési elégtelenség, májcirrózis, veseelégtelenség).
2. Zavaros: gyulladásos elváltozások (pleuritis, peritonitis).
Tumoroknál.
3. Az ascites tartalmazhat: vért, epét, gennyet.

A váladékok felfogása:
A mellkasi csapolás esetén: mérőhengert használunk.
Has csapolás esetén: vödör (több liter esetén csak ebben fér el.)

Vizsgálatra küldés: steril kémcsőben.

 A váladékok jelölési módjai.
A váladékok dokumentálását a lázlapon, illetve külön lapon végezzük.
Minden dokumentum a kórtörténet részét képezi , ezért bennük javítás
nem megengedett.
Az adatvédelem és a titoktartási kötelezettség a dokumentációra is
vonatkozik.
A váladékok jelölésére használt jelek egységesek.

A széklet jelölése:
Mennyiségi változások- a lázlap megfelelő rovatában (függőleges
vonal) , hasmenés esetén a vonalak ferdék, ürítés hiánya esetén
áthúzott karika. Véres széklet esetén piros vonal vagy piros H,
melaena esetén fekete M.

Vizelet esetén:
A lázlap megfelelő rovatában ml-ben megadott mennyiség.
Köpet jelölése:
A lázlap megfelelő rovatában a mennyiség milliliterben meghatározva.
Véres köpet esetén piros H.

Hányadékok jelölése:
A lázlap megfelelő rovatába számát függőleges vonallal jelezzük, a
mennyiségét milliliterben adjuk meg. Véres piros vonal, vagy piros H.

Az egyéb váladékok vizsgálati eredményeit leletösszesítő lapon lehet

feltüntetni.
 A váladékok felfogásának, mintavételének és
vizsgálatra küldésének szabályai.
• Az ápolói munka során az egyik legfontosabb teendő a fertőzések
kialakulásának megelőzése, és a hatékony küzdelem ellene.
A fertőzések létrejöttében és terjesztésében a betegeket ellátó
személyzetnek jelentős szerep jut. A kórházi fertőzések
nosocomialis (kórházi körülmények között terjedő) fertőzések,
melynek közvetítésében az ellátó személyzetnek, a nem steril
eszközöknek, a nem megfelelő korházi környezetnek óriási szerep jut.

A testváladékot minden esetben fertőzöttnek kell tekinteni, ezért

kötelező az aszepszis- antiszepszis szabályainak betartása.

A váladékot mindig elkülönítve kell tartani.

A testváladékok potenciálisan fertőző anyagok, ezért védőfelszerelés

kötelező.
• Aszepszis szabályai: a betegellátás során alkalmazott
eljárásoknak, tevékenységeknek a célja, hogy megakadályozza a
kórokozók szervezetbe jutását. Steril eszközök.
• Módszerek: a felfogás eszközeinek tisztítása- víz, kefe használata
- Öblítés fertőtlenítő oldat használatával. (virulencia miatt )
- Öblítés
- Szárítás
- Sterilezés

A mintavételi eszközöknek nem kell feltétlenül sterilnek lennie.

Steril eszközt kórokozó kimutatásához alkalmazunk.

Megfelelő környezet: elegendő helyiség, elkülönítési lehetőség,

könnyű tisztíthatóság, felületek és a légtér fertőtlenítése.
47