Távoktatásos tananyag, Egészségügyi alapmodul

a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára

WWW.KONNEKTIV.HU

Egészségügyi alapismeretek

1
 Távoktatásos tananyag, Egészségügyi alapmodul
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
WWW.KONNEKTIV.HU

Tartalomjegyzék
1. Anatómia – Élettan – Kórélettan ...................................................................................... 5
Az emberi test szövetei ........................................................................................................ 6
Szervek ................................................................................................................................. 7
Szervrendszerek ................................................................................................................... 7
Az öröklődés ........................................................................................................................ 8
Bevezetés az anatómiába ..................................................................................................... 8
Immunitástan...................................................................................................................... 12
Az immunrendszer kóros működése .................................................................................. 13
Járványtan .......................................................................................................................... 13
Kórtani alapismeretek ........................................................................................................ 14
2. Mozgásrendszer ................................................................................................................ 21
Az ember csontváza ........................................................................................................... 22
Csontvázrendszer ............................................................................................................... 24
A csont ............................................................................................................................... 25
Csontok közötti összeköttetések ........................................................................................ 25
Részletes csonttan .............................................................................................................. 29
Az izomrendszer ................................................................................................................ 35
Részletes izomtan............................................................................................................... 38
A mozgásrendszer megbetegedései.................................................................................... 42
3. A Keringés Szervrendszere.............................................................................................. 53
A szív anatómiája ............................................................................................................... 55
A szív ingerképző és ingervezető rendszere ...................................................................... 59
Vérerek - vérkörök ............................................................................................................. 61
Vér – sanguis...................................................................................................................... 62
Vérképző szervek ............................................................................................................... 65
A perifériás keringés élettana ............................................................................................. 66
Nyirokrendszer ................................................................................................................... 66
A vérkeringés kórtana és klinikuma ................................................................................... 68
A szív kórtana .................................................................................................................... 70
A vér kórtana és klinikuma ................................................................................................ 76
Az erek kórtana és klinikuma ............................................................................................. 79
A vénák betegségei ............................................................................................................ 84
4. A légzőrendszer................................................................................................................. 85
A légzőrendszer részei ....................................................................................................... 86
A légzés kórtana ................................................................................................................. 93
A légutak allergiás betegségei............................................................................................ 94
A légutak kórtana ............................................................................................................... 94
5. Az Emésztőrendszer ......................................................................................................... 99
Tápanyagok és építőanyagok ............................................................................................. 99
Az emésztőrendszer szakaszai ......................................................................................... 102
Anyagcsere és Energia-forgalom ..................................................................................... 114
Az emésztőrendszer kórtana és klinikuma ....................................................................... 115
A hashártya betegsége ...................................................................................................... 125
A járulékos emésztőszervek betegségei ........................................................................... 125
Anyagcserezavarok és betegségek ................................................................................... 128
6. A Kiválasztó Szervrendszer ........................................................................................... 133
A vizeletkiválasztó – és elvezető rendszer ....................................................................... 133
A kiválasztás kórtana ....................................................................................................... 141
Urológiai tünetek, tünetegyüttesek .............................................................................. 141
Oedema képződés kórtana ........................................................................................... 141
Vizeletkiválasztás kórtana ........................................................................................... 142

2
 Távoktatásos tananyag, Egészségügyi alapmodul
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
WWW.KONNEKTIV.HU

Fertőzések okozta vesebetegségek .............................................................................. 146

7. A Szaporodás Szervrendszere ....................................................................................... 147
A férfi nemi szervek ......................................................................................................... 147
A férfi nemi működés élettana ......................................................................................... 150
A férfi nemi működés kórtana ......................................................................................... 150
A nő nemi szervei ............................................................................................................ 152
A szaporodás élettana....................................................................................................... 155
A fogamzás, a terhesség ................................................................................................... 156
A női nemi működés kórtana ........................................................................................... 157
7. A Neuroendokrin Rendszer ........................................................................................... 163
Agyalapi mirigy (Hypophysis)......................................................................................... 164
Pajzsmirigy (glandula thyroidea) ..................................................................................... 166
Mellékpajzsmirigy (glandula parathyroidea) ................................................................... 166
Mellékvese (glandula suprarenalis).................................................................................. 167
Here (testis) ...................................................................................................................... 168
Petefészek (ovarium)........................................................................................................ 168
Csecsemőmirigy (thymus) ............................................................................................... 168
Tobozmirigy (glandula pinealis, epiphysis) ..................................................................... 168
A hasnyálmirigy szigetszervei ......................................................................................... 169
Hormonrendszer kórtana és klinikuma ............................................................................ 169
8. Az Idegrendszer .............................................................................................................. 173
I. Az idegrendszer feladata: a szervezet működésének irányítása ................................. 173
II. Az idegszövet – a neuron............................................................................................ 174
Idegélettani alapfogalmak ................................................................................................ 177
III. Az idegrendszer felosztása ......................................................................................... 178
Az agyvelő (encephalon) ............................................................................................. 181
Az agyidegek ............................................................................................................... 185
Külső határok (az agyhártyák) ..................................................................................... 187
IV. Automatikus tevékenységek (vegetatív idegrendszer) ............................................... 188
Az idegrendszer kórtana................................................................................................... 189
9. Az Érzékszervek ............................................................................................................. 201
Látószerv (organum visus) ............................................................................................... 201
Szembetegségek........................................................................................................... 206
A halló és egyensúlyozó szerv ......................................................................................... 210
A halló és egyensúlyozó szerv betegségei ................................................................... 213
Szaglószerv ...................................................................................................................... 216
Az ízlelőszerv................................................................................................................... 219
Tapintás ............................................................................................................................ 221
10. Az Elsősegélynyújtás .................................................................................................... 229
A sérült mozgatása, fektetése ........................................................................................... 230
Újraélesztés (reanimatio) ................................................................................................. 231
Heveny rosszullétek ......................................................................................................... 234
Mérgezések ...................................................................................................................... 237
Hő és hideghatások .......................................................................................................... 241
A sebek, vérzések, törések és ellátásuk............................................................................ 244

3
 Távoktatásos tananyag, Egészségügyi alapmodul
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
WWW.KONNEKTIV.HU

Bevezető
Kedves Hallgatónk!

A Konnektív Felnőttképző Kft. Természetgyógyászati Iskola minden dolgozója üdvözli Önt

és gratulál a döntéséhez.
A távoktatási program a legrugalmasabb, és leghatékonyabb tanulási forma. Az ön részére
nagy szabadságot biztosít, hiszen úgy és annyit foglalkozik a tananyaggal, amennyit tud, vagy
jónak lát, vagy amennyinek szükségét érzi. Ebben rejlik a veszélye is. A halogatás a
tanfolyam végére megbosszulja magát. Ez a módszer kitartást, rendszerességet, szorgalmat és
nem utolsósorban nagy önfegyelmet igényel.

Engedje meg, hogy az eredményes tanulás érdekében néhány javaslatot tegyek.

Készítsen magának saját ütemtervet, amitől lehetőleg nem tér el. Biztosítson magának hetente
legalább 2-3 óra egybefüggő tanulást. Először a hanganyagot érdemes meghallgatni, ezt
kövesse az írott anyag feldolgozása, a lényeg kiemelése, esetleg jegyzetek készítése. Ha van
lehetősége, tanulmányozza az ajánlott irodalmat.
Ha sikerült feldolgozni az adott témakört, oldja meg a feladatlapot, majd a megoldó kulcs
alapján ellenőrizze és értékelje önmagát!
Ha kérdése van, vagy elakadt, nyugodtan keressen minket, szívesen segítünk.

Jó munkát, jó tanulást kíván az iskola minden munkatársa.

4
 Távoktatásos tananyag, Egészségügyi alapmodul
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
WWW.KONNEKTIV.HU

1. Anatómia – Élettan – Kórélettan

Az emberi test anyagi szerkezete (a középiskolás anyag ismétlése)
Ez az anyagrész tájékoztató jellegű, a tananyag alapjait fekteti le, vizsgakérdésekben nem
szerepel.

Atomok
Az anyag legyen az szilárd, folyékony, vagy légnemű, minden esetben az
atomoknak nevezett apró egységekből épül fel.
Az atomok egy központi magból, valamint a körülötte keringő tömeg nélküli
negatív töltésű elektronokból állnak.
A magban legalább két újabb részecske található, mégpedig a töltés nélküli neutron és a
pozitív töltésű proton. Az egész rendszert a töltés egyensúlya tartja fenn.

Elemek
Az azonos típusú atomok csoportját elemeknek
nevezzük, az élő anyag 4 fő elemből épül fel. Ezek
a szén, a hidrogén, a nitrogén és az oxigén.

Vegyületek
A különböző elemek vegyületekké szerveződnek
ezeknek legkisebb egységei a molekulák. A legegyszerűbb molekula a víz, mely 2 hidrogén és
1 oxigénatomból áll. Az elő anyagot alkotó vegyületeknek 2 típusa lehet: szerves és
szervetlen.
A szerves vegyületekben megtalálható a szénatom, míg a szervetlenekben nem.
Szerves vegyületek: a fehérjék, a szénhidrátok, a zsírok stb..
Szervetlen vegyületek: a víz, a sósav stb…

A sejt (cellula)
Fogalma: az élőlények olyan legkisebb önálló egysége, amely a fő életjelenségeket
mutatja pl.: anyagcsere, növekedés, ingerlékenység, szaporodás stb…
Az emberi sejtek eukarioták, ami azt jelenti, hogy a sejtben membránnal
körülhatárolt sejtszervek, valamint membránnal körülhatárolt sejtmag található.

Felépítése:
Kívülről sejthártya határolja, amely egy kettős falú lipidréteg, melyben fehérje jelfogó
receptorok vannak. Feladata a sejthártyán keresztüli transzport folyamatok (átáramlás)
biztosítása.

Sejtplazma: A sejthártyán belül elhelyezkedő folyadék. Alkotóelemei: víz, protein, zsírnemű

anyagok, szénhidrátok, itt helyezkednek el a sejtszervecskék, a sejtorganellumok.
Sejtorganellumok: Golgi-készülék feladata a kiválasztás, az anyagok mozgatása a sejten
belül, illetve a sejten kívülre.

5
 Távoktatásos tananyag, Egészségügyi alapmodul
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
WWW.KONNEKTIV.HU

Mitokondriumok: kettős membránnal rendelkező hengeres csöves struktúrák, önálló

örökítőanyaggal rendelkeznek. Feladatuk: a sejtlégzés és az energiatermelés biztosítása.
Oxigén jelenlétében az égési folyamatok során bonyolult biokémiai folyamatban előállítja a
sejt energia valutáját, az adenozin – trifoszfátot (ATP) a folyamat során CO2 és víz keletkezik.
Lizoszómák: emésztőenzimekkel telt hólyagocskák. Feldolgozzák a sejt számára hasznos
tápanyagokat, a bomlástermékeket pedig kiválasztják.
Endoplazmatikus retikulum: Funkciójuk glikoproteinek és lipidek előállítása.
Maghártya: kettős réteg, melynek felépítése lehetővé teszi a kapcsolat biztosítását a plazma
és a sejtmag között.
Sejtmag (nucleus): A sejt teljes genetikai állományát őrzi egy örökletes kóddal, melynek
fontos irányító szerepe van a reprodukció, a növekedés és a sejtanyagcsere biztosításában.

Az emberi test szövetei

A szervezet sejtjei egymással összekapcsolódva hozzák létre a szöveteket.

Hámszövet: ezek a szövetek borítják be a test külső felszínét, valamint az üreges szervek
belsejét. Lehetnek egyrétegűek, többrétegűek.

Mirigyszövet: hormonok és egyéb testnedvek kiválasztására specializálódott szövet.

Izomszövet: Lehetővé teszi az összehúzódásokat ezáltal az izmokat mechanikus

munkavégzésre alkalmassá teszi.
Két típusa ismeretes az egyik a sima izom, mely az akarattól független mozgásokat hajtja
végre és a belső szerveink alkotó eleme.
A másik a harántcsíkolt izom, mely az akarattól függő mozgásokat végzi, megtalálható
végtagokon, mellkason stb…
Különleges izomszövet a szívizom, mely az előbbi kettő keveréke. Nagy teherbírású és
kevésbé fáradékony.

Idegszövet: speciális szövet, mely képes az idegrendszerben végbemenő ideg elektromos

irányító folyamatok fenntartására és működtetésére. E szövetből épül fel az agy, a gerincvelő
és a szervezetet behálózó idegek.

Kötőszövet: Laza szerkezetű kötőszövet, mely a szervezet egyik fő szövete, mivel a legtöbb
szervünk ebből épül fel pl.: máj, tüdő stb…
Tömör kötőszövet, támasztószövet: ez a kötőszövet végzi el a test alátámasztását ezért a
csontok, inak, szalagok, vérerek alapanyaga.
Zsírszövet: Raktár és energiatároló szövet, mindemellett a belső szerveket védő réteg.

6
 Távoktatásos tananyag, Egészségügyi alapmodul
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
WWW.KONNEKTIV.HU

Vér: Ez a szövet a szervezet szállítóeszköze, mely a test legtávolabbi zugába is eljuttatja a

fenntartásához szükséges oxigént és tápanyagot, valamint eltávolítja az anyagcsere során
felhalmozódott salakanyagokat.
A vérszövet két fő alkotóelemből, a folyékony plazmából és a szilárd alakos elemekből áll.

Nyirokszövet: ez a szervezetet kívülről megtámadó mikroorganizmusok elleni védekezést

biztosító sejtek termelését végző speciális szövet, mely a nyirokszervek alkotórésze.

Szervek
A különböző szövetek szerveket hoznak létre, melyek mind egyedi feladatok végrehajtására
szakosodtak.
Szív, tüdő, máj, vese stb…

Szervrendszerek
Az azonos életjelenségek szolgálatában álló szervek hozzák létre a szervrendszereket

I. Mozgásrendszer

csontvázrendszer

izomrendszer
II. Keringési szervek rendszere
III. Zsigeri rendszerek

emésztőrendszer

légzőrendszer

vizeletkiválasztó rendszer

nemi szervek rendszere
IV. A szabályozási szervek rendszere

belső elválasztású mirigyek

idegrendszer
V. Az érzékszervek rendszere

7
 Távoktatásos tananyag, Egészségügyi alapmodul
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
WWW.KONNEKTIV.HU

Az öröklődés
filogenezis – fajfejlődés (evolúció)
ontogenezis – egyedfejlődés (a megtermékenyítésből a születésig)

1. ábra: Az egyed fejlődése

Bevezetés az anatómiába
Az anatómia az élő szervezet felépítését (a struktúrát), az élettan az élő szervezet működését
(a funkciót) vizsgálja.
A kórtan (patológia) foglalkozik a betegségek keletkezésével, indító okaival, kifejlődésével,
kórfolyamatával.

Minden élőlény létfeltétele szervezetének, testi integritásának épsége és a környezetéhez való

alkalmazkodóképessége.

Az élőlények életjelenségei:

anyagcsere

kiválasztás

ingerlékenység

mozgás

szaporodás

Az életjelenségek szolgálatában álló sejtek szövetekké (hám, izom, ideg, kötő-támasztó), a

szövetek szervekké és a szervek szervrendszerekké alakulnak.

8
 Távoktatásos tananyag, Egészségügyi alapmodul
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
WWW.KONNEKTIV.HU

A szervrendszerek bonyolult összműködésének eredménye az élő szervezet.

A szerkezeti felépítés (struktúra) és működés (funkció) között szoros kölcsönhatás áll fenn:

az eredményes, jó funkció alapfeltétele az ép szerkezet

a működtetés visszahat a szerkezetre, alakítja azt.

Az emberi test részei:

fej (caput v. cranium)

nyak (collum)

törzs (truncus)
- mellkas (thorax)
- has (abdomen v. venter)
- medence (pelvis)

végtagok (extremitates v. membrum)
- felső végtag (membrum superior)
- alsó végtag (membrum inferior)

Az emberi test felépítésének jellemzői:

a kétoldali részarányosság (szimmetria)

a szelvényezettség (szegmentáció)
- módosul a végtagokon
- nem érvényesül a fejen

Az evolúció során bekövetkező felegyenesedés a következő anatómiai és élettani

jellemzőkben nyilvánul meg:

a gerincoszlopon S alakú görbületek, hajlatok kialakulása

a mellkas haránt-ovális keresztmetszete

a felső végtag felszabadult, alkalmassá vált munkára

az alsó végtag váza, izomzata erősebbé vált, a lábboltozat három ponton támaszkodik

a zsigerek helyzete megváltozott, a hasüreg irányába süllyedt

az érrendszer helyzete is megváltozott (vízszintes lefutás helyett függőleges lett)

de a vénabillentyűk megmaradtak.

Az emberi egyedfejlődésben egy-egy szervrendszer lényegileg ugyanabból a csíralemezből

származik.

9
 Távoktatásos tananyag, Egészségügyi alapmodul
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
WWW.KONNEKTIV.HU

Az emberi test

Az emberi testet alkotó szerkezeti elemek helye és egymáshoz való viszonya a térben síkok és
irányok segítségével határozható meg.

Síkok:

nyílirányú (sagittalis)

homlokirányú (frontalis)

vízszintes (horizontális v. transversalis)

a középvonalban elhelyezkedő (median-sagittalis)sík kiemelt jelentőségű

Téri irányok:

fejvégi (cranialis)

farokvégi (caudalis)

felfelé (superior)

lefelé (inferior)

középfelé (medialis)

szél - v. oldalirányú (laterális)

központi (centralis)

környéki (perifériás)

elülső (anterior)

hátul levő (posterior)

a hát felé (dorsalis)

hasi irányú (ventralis)

mélyen levő (profundus)

felületes (superficialis)

a végtagokon törzshöz közeli rész (proximalis); törzstől távoli rész (distalis)

tenyér felé eső (palmaris v. volaris)

talp felé eső (plantaris)

10
Távoktatásos tananyag, Egészségügyi alapmodul
a Konnektív Felnőttképző
F Kft. hallgatói számára
WWW.KONNEKTIV.HU

Az emberi test fő
f síkjai és irányai

2.. ábra Az emberi test fő

f síkjai és irányai [1]

11
 Távoktatásos tananyag, Egészségügyi alapmodul
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
WWW.KONNEKTIV.HU

Immunitástan
A szervezet védekező rendszere
A szervezet belső önállóságának a megóvására az életfolyamatok szerveződése során speciális
védekező rendszert hozott létre. A szervezet védekező rendszerét immunrendszernek
nevezzük.
Feladata: a szervezetbe került idegen anyagok felismerése, közömbösítése és lebontása.
Részei: a vérben keringő fehérvérsejtek (vándorsejtek) és a kötőszöveti (fix) sejtek.
Vannak az immunrendszernek külön szervei is, ilyenek a nyirokcsomók, csecsemőmirigy és a
lép.
Az immunrendszert gyakran RES rendszernek reticuloendotheliális systemának is szoktuk
nevezni.
Azokat az anyagokat, amelyek a szervezetbe jutva a szervezet immunrendszerét védekező
reakcióra késztetik antigéneknek nevezzük.
Az antigén az immunrendszer sejtjeit aktiválja és azokat a felületükön megkötik,
közömbösítik az antigént, vagy az immunrendszer sejtjei ellenanyagokat, antitestet termelnek
és ezek a vérbe jutva közömbösítik az antigént.
A legtöbb antigén fehérje természetű anyag, de lehet antigén nagymolekula súlyú szénhidrát,
vagy a kórokozó baktérium testének anyaga, vagy a baktérium toxinja.
A toxin a baktérium által előállított mérgező hatású anyag. A toxin ellen termelt ellenanyagot
antitoxinnak nevezzük.
Az antigén által létrehozott immunválasz specifikus.
Amikor a kórokozó bekerül a szervezetbe, az antigén hatás azonnal érvényesül. Az összes
antigént közömbösítő ellenanyag termelődéséhez idő kell. Az antigén hatására vagy
ellenanyag tartalmú fehérjék (immunglobulinok) kerülnek a vérbe, vagy az antigén a
fehérvérsejteket aktivizálja, és azok az antigént bekebelezik (fagocitozis) és sejten belül
lebontják.
Az immunglobulin képződéshez egészséges szervezet esetén kb. 1 hét szükséges. Ha viszont
már ismert antigén jut be, akkor az immunrendszer azonnal képes lesz közömbösíteni. Ez a
magyarázata annak, hogy egyes betegségeket csak egyszer lehet elkapni.
Az immunitás formái: veleszületett immunitás
Ennek két formája van a faji immunitás, mely azt jelenti, hogy az élőlények szervezete csak
bizonyos fertőzésekre fogékony, míg más kórokozókra veleszületetten védett.(az állatvilág
betegségei)
A veleszületett immunitás másik formája az anyai immunitás. Az intrauterin (méhen belüli)
életben az anyai ellenanyagok védik a magzatot.
A szerzett immunitás az élet során alakul ki úgy, hogy a külvilágból sok antigén hatás éri a
szervezetet és ezek hatására az immunrendszer felkészül az antigén közömbösítésére. Ez
történhet észlelhető megbetegedés nélkül, vagy átesve a fertőző betegségen annak során
immunizálódik a szervezet.
Védőoltás: az aktív immunizálás szervezett formája, melynek során a kórokozó antigénjét
veszélytelen formában bejuttatva a szervezetbe azt a természetes fertőzéshez hasonlóan
immunválaszra késztetjük.
A cél tehát a betegség megelőzése.

12
 Távoktatásos tananyag, Egészségügyi alapmodul
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
WWW.KONNEKTIV.HU

Passzív immunizálás: kész ellenanyagot viszünk a szervezetbe

Célja: a már kialakult betegség gyógyítása, illetve a fertőzésnek kitett ember időleges
védelme.

Az immunrendszer kóros működése

Allergia
Az antigének egyes szervezetek immunrendszerére olyan hatással vannak, hogy a szokásosnál
jóval nagyobb mértékű immunválaszt indítanak meg.
Amikor az antigén újra a szervezetbe kerül, a nagyobb mennyiségű ellenanyaggal az antigén
heves reakcióba lép. E reakció hatására hisztamin szabadul fel, mely a szervezetben káros
hatásokat képes kiváltani. (bőrkiütés, vizenyő, hasmenés, életveszélyes perifériás keringési
elégtelenség (anaphylaxiás shock), vagy asztma.)
Azt az antigént, amelyik ilyen hatást vált ki allergénnek nevezzük. Azt az időt, amíg az
allergénnel szemben a szervezet túlérzékenységi reakciója kialakul szenzibilizációs időnek
nevezzük. Magát a jelenséget szenzibilizációnak nevezzük.

Autoimmun kórképek
A szervezet védekező rendszere téves működése, melynek során saját sejtjeit, szöveteit
idegenként értékeli, és ellenük immunválasszal reagál.

Immunhiányos állapotok
A szervezet védekező rendszere nem képes az immunválaszra.
Az immunhiányos az immundeficiens ember állandó veszélyben van.

Járványtan
A járvány azt jelenti, hogy egy időben, egy földrajzi egységen belül tömeges megbetegedés
fordul elő.
A járvány: epidemia
A járványtan: epidemiológia

A fertőzés
Kórokozó mikrobák (patogének) az emberi szervezetbe jutva betegséget okoznak.
Fertőzés: infectio
1. Fertőző forrás: Az a beteg vagy tünetmentes ember, vagy állat, akinek a szervezetében
kórokozók vannak és a külvilágba jutva megteremtik a fertőzés lehetőségét.
2. A fertőzés terjedése közvetlen érintkezés, cseppfertőzés, tárgyak és talaj közvetítésével,
élelmiszerrel, vízzel, állatok közvetítésével történhet.
3. A fogékony emberek, a gyenge immunrendszer a járvány létrejöttének a harmadik alapvető
feltétele.

A fertőző betegségek megelőzése

Ide tartozik az egészséges és higiénikus magatartás és környezet biztosítása és a védőoltások
biztosítása.

13
 Távoktatásos tananyag, Egészségügyi alapmodul
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
WWW.KONNEKTIV.HU

Járványügyi teendők:
1. teendők a beteggel (elkülönítés)
2. teendők a beteg környezetével (fertőtlenítés, védőoltás)
3. hivatalos teendők (jelentési kötelezettség és gondoskodni a gyógyításról)

Kórtani alapismeretek
A kórtan (patológia) foglalkozik a betegségek

keletkezésével

indító okaival (kóroktan: etiológia)

kifejlődésével

kórfolyamatával (kórfejlődés: patogenesis)

Az egészség fogalma:

(WHO szerint) a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota

dinamikusan változó egyensúlyi állapot, a szervezet alkalmazkodóképessége a
természeti és társadalmi környezet változásaihoz

A betegség (morbus) fogalma:

olyan állapot, amelyben az életfolyamatok a normálistól tartósan és jelentősen eltérnek

az egyén és környezete közötti egyensúly felbomlása,

az alkalmazkodóképesség elvesztése

A betegség fajtái:
Szervi (organikus) betegség: kimutatható elváltozásokkal jár
Működési (funkcionális) betegség: nincs szervi elváltozás

Kórokozó tényezők

1. Belső kórokok:

alkat (normosteniás, hypersteniás, asteniás típus)

hajlam

öröklés

2. Külső kórokok:
a. élettelen kórokok

mechanikai ártalmak
- rázkódás (commotio)
- zúzódás (contusio)
- összenyomás (compressio)
- törés (fractura)
- rándulás (dystorsio)
- ficam (luxatio)
- seb (vulnus)
- mozgási betegség (kinetosis)

14
 Távoktatásos tananyag, Egészségügyi alapmodul
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
WWW.KONNEKTIV.HU

elektromos ártalmak
- villámcsapás
- hálózati áramütés

sugárzási ártalmak:
- fényártalom
- hőártalom
meleg okozta: helyi károsodás (égés)
általános károsodás (hőpangás)
hideg okozta helyi károsodás (fagyás)
általános károsodás (lehűlés)
- ionizáló sugárártalom

légköri ártalmak
- légnyomás fokozódása v. csökkenése, magassági betegség keszonbetegség,

kémiai ártalmak
- ipari-, mezőgazdasági-, gyógyszermérgezések

b. élő kórokozók

vírusok a mikrobiológia

baktériumok körébe tartoznak

egysejtű állatok

gombák (belső szervek, bór. köröm, haj)

férgek (fonalférgek, laposférgek)

ízeltlábúak (tetvek, bolhák, legyek, szúnyogok, atkák, kullancsok)

A kórfolyamatokról általában
A kórokozó tényező a szervezetben kóros folyamatot indít el. A betegség megjelenését,
kifejlődését tünetek jelzik.

1. A kórlefolyást befolyásolják

a behatolás helye, kapuja: az a hely, amelyen keresztül a kórokozó a
szervezetbe jut
Lehet:
- bőr, nyálkahártya
- légutak
- vér

hajlam, ellenállóképesség (milyen betegségre fogékony a szervezet)

Befolyásolják:
- társadalmi, szociális körülmények
- lezajlott betegség
- nem, életkor
- alkat
- öröklés

15
 Távoktatásos tananyag, Egészségügyi alapmodul
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
WWW.KONNEKTIV.HU

2. A betegség lefolyása

heveny (acut): rövid ideig tart (1-2 naptól 2-4 hét), heves tünetekkel jár pl.
fertőző betegségek

félheveny (subacut): elhúzódó lefolyású (max. 4-6 hét) nem jár viharos
tünetekkel pl. szívbelhártya-gyulladás

idült (chronicus): hosszantartó (évek, évtizedek) váltakozóan nyugalmi és aktív
szakaszokkal jár pl. tuberculosis, lues
3. A kórlefolyás szakaszai

lappangási szakasz (incubatio): a kórok behatolásától a tünetek megjelenéséig
tart

bevezető szakasz (prodroma): általános tünetek megjelenése, amelyek még
nem jellemzőek a betegségre (pl. láz, elesettség, fejfájás stb.)

kifejlődési szakasz (manifestatio): betegségre jellemző tünetek megjelenése,
lehetővé teszi a kórisme (diagnosis) megállapítását

kimeneteli időszak:
- gyógyulás (sanatio):
teljes (restitutio ad intergrum)
részleges:
visszamaradhat szervi elváltozás (organikus defectus)
működésbeli elváltozás (functioialis defectus)
- a szervezet végleges károsodása (rokkantság)
- halál (mors)
haldoklás (agonia) előzi meg
klinikai halál (reverzibilis folyamat)
biológiai halál (irreverzibilis folyamat)

A szervezet reakciói
A kórokok a szervezetben reakciókat váltanak ki

Jelző reakciók:

A fájdalom védi a szervezetet a károsító hatásoktól
A tünet oka lehet: - szöveti folytonosság megszakadása
- túlzott feszülés, oedema
- mechanikus ártalom az idegvégződések helyén
- vérellátás csökkenése, oxigénhiány
A fájdalom megélése szubjektív, hatására súlyosbodhat a kóros állapot (sokk).

Diagnózis felállítása előtti fájdalomcsillapítás elfedheti a jellegzetes tüneteket (pl. akut hasi
folyamatok esetében), ezért életveszélyes állapotot idézhet elő.

Agykéreg zsigerek közötti (corticovisceralis) kapcsolatok lehetővé teszik, hogy a

szervezet állapotváltozásairól az agykéreg tájékozott legyen.
Tehát minden kóros folyamat érinti a központi idegrendszert is és viszont, ez utóbbi
tartós izgalmi állapota zavarokat okozhat a zsigeri szervekben (vegetatív betegségek),
pl. stressz.

16
 Távoktatásos tananyag, Egészségügyi alapmodul
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
WWW.KONNEKTIV.HU

A szervezet védekező reakciói:

A fehérvérsejtek, nyirokrendszer, vérképzőszervek szöveteinek szerepe a kórokozók
ártalmatlanná tétele, az ellenanyagok termelése (antigén-ellenanyag kötődés)
Ez a válasz lehet: normális (normergiás)
csökkent (hypergiás)
hiányzó (anergiás)
túlzott (hyperergiás)

Allergia - normergiás első válasz után a testidegen fehérjével (allergénnel - antigénnel)
való újabb találkozás utáni túlérzékenység

Gyulladás (inflammatio) az egész szervezetet érintő jelenség, védekezés a kórokkal
szemben.
Helyi tünetei:
- duzzanat (tumor)
- pirosság (rubor)
- melegség (calor)
- fájdalom (dolor)
- működéskiesés (functio laesa)
Általános tünetei:
- láz
- fehérvérsejt-szaporodás
- vörösvértest-süllyedés felgyorsulása
Mechanizmusa:
Kórok (szövetkárosítás)
- hisztamin, szerotonin felszabadulás
- vérbőség (hyperaemia)
- az érfalak áteresztővé válnak, a vérből folyadék áramlik a gyulladásos góc felé
(exsudatio)
- a folyadék aktív ellenanyagokat és az idegen anyagokat bekebelező
(fagocitózist végző) sejteket tartalmaz
- felszabadulnak a hőközpontot izgató, a szöveti izgalmat okozó anyagok
- hőemelkedés és fájdalom
- működéskiesés
A gyulladások csoportosítása

heveny
- izzadmányos (exsudativ):
savós
rostonyás (fibrines)
gennyes:
körülírt: szőrtüszők környéki gyulladása (furunculus),
tályog (abscessus), üreges szervek gennygyüleme (empyema)
szétfolyó (diffúz): bőr alatti szövetekben (phlegmone),
vér-, nyirokerek útján a szervezetet elárasztják a kórokozók (sepsis)
száraz ás nedves üszkös
vérzéses

17
 Távoktatásos tananyag, Egészségügyi alapmodul
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
WWW.KONNEKTIV.HU

- sarjadzásos (szövethiány gyógyulása):

elsődleges (nyom nélkül)
másodlagos (heges)

idült (tuberculosis, lues v. vérbaj)

A szövetek kóros elváltozásai

A kórokok a sejtek, szövetek szerkezetében elváltozásokat okoznak.

Ezek lehetnek:

visszafordíthatók (reverzibilisek)

tartós, végleges állapotok (irreverzibilisek):
- elfajulás (degeneratio): minőségi vagy mennyiségi anyagcserezavar
anyagcseretermék felhalmozódása által okozott sejtkárosodás
- elhalás (necrosis): élő szövetek körülírt részének pusztulása
bőrön, nyálkahártyán (fekély - ulcus)
tüdő, lép, vese, agy, szív szövetében artériás érelzáródás okozta ék alakú
elhalás (infarctus)
üszkösödés (gangraena) Két típusa ismeretes a száraz és a nedves
üszkösödés. Rothadási folyamatok zajlanak a szervezetben, melyet
baktériumok idéznek elő.
a bőr és alatta levő szövetek elhalása (felfekvés - decubitus)

sorvadás (atrophia): a szövetek, szervek tömege következményesen csökken az egész
szervezet vagy egyes részeinek elégtelen tápanyagellátása miatt

sorvadáshoz hasonló állapot, ha a szerv a megszületéstől kezdve kisebb (hypoplasia)
illetve előfordul a teljes hiány is (aplasia)

túltengés (hypertrophia): a szöveti sejtek megnagyobbodnak, teljesítőképességük
fokozódik, az eredeti szerkezet megmarad

túlburjánzás (hyperplasia): a működő elemek száma is megnő, működtetés fokozódhat

A szövetek újraképződése (regeneratio)

A szervezet tulajdonsága az elpusztult sejtek, szövetek pótlása. Alapvetően fontos a vér és

nyirokszövetek pótlása. Jól regenerálódik a hámszövet és a laza rostos kötőszövet. Csekély
mértékben regenerálódik az izomszövet. Nem képesek regenerálódásra az idegsejtek és a bőr
járulékos képletei (szőrtüszők, faggyú- és verejtékmirigyek).

Daganatképződés
Kimutatható ok nélküli kóros szövetburjánzás (tumor, neoplasma, blastoma)
Jellemző tulajdonság:
Az autonóm növekedési forma (anyagcseréje nem a szervezet szükségletei szerint
szabályozódik), és az eltérő mikroszkopikus szerkezet.
A daganatok kiindulhatnak:

hámszövetből

kötő- és támasztószövetből

ér- és vérképző szövetből

izomszövetből

idegszövetből

18
 Távoktatásos tananyag, Egészségügyi alapmodul
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
WWW.KONNEKTIV.HU

1. Táblázat A jóindulatú és rosszindulatú daganatok tulajdonságai [2]

Benignus (jóindulatú) daganatok
növekedése lassú
a környezettől élesen elhatárolódik, széttolja a
környező ép szöveteket
sejtjei és szerkezete hasonlít a kiinduló szövet
sejtjeihez
nem okoz metastasist(áttétet)
nem fekélyesedik ki
nem recidivál (nem újul ki)
Malignus (rosszindulatú) daganatok
növekedése gyors
átszövi a környező szöveteket, összenő velük
sejtjeinek szerkezete eltér az ép szövetekétől
metastasist (áttétet) okoznak
eltávolítás után recidivál (kiújul)
a szervezet leromlását (cachexíás állapotát)
okozza

Jóindulatú daganatok
- hámszöveti:
papilloma (szájüreg, gége, húgyutak, húgyhólyag) rákmegelőző
(praecancerosus) állapot!
adenoma: (mirigyeket tartalmazó nyálkahártyától ill. mirigyes szervekből
kiinduló)
adenoma polyposum (vastagbél, méh, orrnyálkahártya)
cystadenoma (petefészek, nyálmirigyek)

- kötő és támasztószöveti:
fibroma (rostos kötőszöveti)
lipoma (zsírszöveti)
chondroma (porcszöveti)
osteoma (csontszöveti)

- izomszöveti:
myoma
Érdaganat (angioma) általában nem valódi daganat, hanem szövet-fejlődési
rendellenesség.

Rosszindulatú daganatok
- kötő- és támasztószöveti
sarcoma -(korai időszakban a vérerek útján áttéteket metastasisokat - képez,
leggyakrabban a tüdőben.
- hámszöveti
carcinoma - a környezetbe törve fejlődik, károsítva helyileg is a szervet, a
nyirokutakon át a nyirokcsomókban képez áttétet.
Terápia

A tudományos orvoslásban a terápia 3 pilléren nyugszik.

1. Műtét
2. Radiológiai kezelés (sugárterápia)
3. Kemoterápia (citosztatikus terápia)

A kezelés onkológiai központokban történik. Lehetőség szerint személyre szabott a terápia.

19
Távoktatásos tananyag, Egészségügyi alapmodul
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
WWW.KONNEKTIV.HU

20