Gyűjtemény a magyar nyelv emelt szintű

oktatásához 11–12.
OH-MNY1112E
Tanmenetjavaslat

1
Bevezetés

Jelen tanmenetjavaslat a 2020-ban bevezetett Nemzeti alaptanterv és a kerettanterv elvárásait szem előtt tartva, a Gyűjtemény a magyar nyelv emelt szintű
oktatásához 11–12. című tankönyv (OH-MNY1112E) témáit dolgozza fel. A tankönyv elsődleges célja a magyar nyelv és irodalom tantárgy emelt szintű
érettségi vizsgájának magyar nyelvi részére való felkészítés, ezért a fejezetek, s így a tanmenetben közölt témák is, a 2024-ben bevezetendő új érettségi
részletes követelményeiben központilag meghatározott érettségi témaköröket követik. Az egyes leckék elsősorban azokra a tartalmakra összpontosítanak,
amelyek az emelt szintű vizsgán többletet jelentenek a középszinthez képest. A tanmenetben egy-egy tankönyvi leckére egy-egy órát szántunk, de tisztában
vagyunk azzal, hogy egy emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozás, illetve fakultáció keretében lehetetlen a könyv teljes anyagát tanórai körülmények
között feldolgozni. Ehhez, mint az emelt szintű érettségi vizsgák esetében jellemzően, mindenképp szükséges az egyéni felkészülés is, amely sok időt és
komoly erőfeszítést jelent. Tankönyvünket ezért úgy állítottuk össze, hogy az önálló tanulást is segítse, anyaga egyénileg is feldolgozható.

Témakörök szerinti felosztás

Témakör Leckék száma

I. Kommunikáció 4
II. A magyar nyelv története 8
III. Ember és nyelvhasználat 6
IV. A nyelvi rendszer 6
V. A szöveg 2
VI. A retorika alapjai 2
VII. Stílus és jelentés 4
VIII. Digitális kommunikáció 3

2
Az óra Javasolt
A kerettantervben megjelölt fejlesztési feladatok,
sorszá Az óra témája Új fogalmak tevékenységek,
ismeretek, tanulási eredmények
ma munkaformák

I. Kommunikáció

 a kommunikáció univerzalitása  egyéni munka

 tudományköziség (interdiszciplinaritás)  A nyelvhasználati és a kommunikációs készség fejlesztése  frontális munka
 írásrendszerek  A kommunikáció jellemzőinek tudatosítása, hatékony  egyéni kutatómunka
1.
Kommunikáció és  elektronikus kommunikáció alkalmazásának fejlesztése
társadalom  nyelvi és nem nyelvi jelek  A kommunikáció tényezői
 A kommunikációs célok és funkciók
 A kommunikáció jelei

 nyelv és nyelvhasználat  A nyelv működésének, a nyelvhasználat megfigyelése  egyéni munka

 a nyelv aspektusai különböző kontextusokban, eltérő célok elérésére nyelvi  frontális munka
 beszédaktus eszközökkel  páros munka
 konstatívum és performatívum  a nyelv mint jelrendszernek, az emberi nyelv egyediségének
2. megértése; a nyelv mint változó rendszer; a nyelv szerepe a
A nyelv működése  lokúció, illokúció, perlokúció
 asszertívum, direktívum, komisszívum, világról formált tudásunkban
expresszívum, deklaráció
 együttműködési elvek (mennyiség,
minőség, mód, kapcsolódás)

 vizuális kommunikáció  A digitális kommunikáció jellemzői, szövegtípusai  egyéni munka

 vizuális jelek  A nyelv működésének, a nyelvhasználat megfigyelése  frontális munka
3.  konvenció különböző kontextusokban, eltérő célok elérésére nyelvi  egyéni kutatómunka
Vizuális és nyelvi
 ikon, index, szimbólum eszközökkel
kommunikáció
 zaj  A jel és a nyelvi jel fogalma, összetevői
 A jel és a jelentés összefüggése, jelentéselemek

 interperszonalitás  A nyelvhasználati és a kommunikációs készség fejlesztése  egyéni munka

 közvetlen személyközi kommunikáció
 közvetett személyközi kommunikáció
 kommunikátum
4. Személyközi kommunikáció
 A kommunikáció jellemzőinek tudatosítása, hatékony  frontális munka
alkalmazásának fejlesztése  páros munka
 Aktív részvétel különböző kommunikációs helyzetekben  egyéni kutatómunka
 A nyelv működésének, a nyelvhasználat megfigyelése
különböző kontextusokban, eltérő célok elérésére nyelvi
eszközökkel

3
Az óra Javasolt
A kerettantervben megjelölt fejlesztési feladatok,
sorszá Az óra témája Új fogalmak tevékenységek,
ismeretek, tanulási eredmények
ma munkaformák

II. A magyar nyelv története

 szinkrón és diakrón nyelvszemlélet  A szinkrón és diakrón nyelvszemlélet fejlesztése  egyéni munka

 összehasonlító nyelvészet  Nyelvi változások és nyelvváltozatok megkülönböztetése,  frontális munka
Szinkrón, diakrón és  történeti összehasonlítás viszonyuk értelmezése  kooperatív
5.
összehasonlító  tipológiai összehasonlítás  Az összehasonlító nyelvszemlélet fejlesztése csoportmunka
nyelvszemlélet  történeti változások  egyéni kutatómunka
 nyelvjárási változatok  csoportos
kutatómunka
 nyelvrokonság  Nyelvünk helye a világban  frontális munka
 tipológiai rokonság  A nyelvrokonság kialakulásának módjai  egyéni munka
 alapszókincs  Nyelvrokonság és nyelvcsaládok vizsgálata, az uráli (finnugor)  csoportos munka
 szabályos hangmegfelelés nyelvek összehasonlító vizsgálatának módszerei  egyéni kutatómunka
 nyelvtani és szókészleti egyezések  A nyelvi családfa problematikája, az evolucionista
 nyelvi családfa nyelvszemlélet problémája
6.  Az interdiszciplináris tudatosság fejlesztése
 darwinizmus
A nyelvrokonság-kutatás
 nyelvek szétválása és nyelvi egységesülési  Nyelvtörténet és őstörténet viszonya: komplex,
folyamatok interdiszciplináris közelítések
 lingua franca
 nyelvi kapcsolatok
 kétnyelvűség
 eredeti szókincs és jövevényszók
 interdiszciplináris őstörténeti kutatás
 ősmagyar kor  A nyelvtörténet forrásai  csoportos munka
 eredeti (ősi, uráli) szókészlet  A nyelvi változások lényegének megértése  frontális munka
 indoiráni, ótörök és alán  A nyelvi kapcsolatok lényegének megértése  csoportos
jövevényszórétegek  A nyelvhasonlítás nyelven belüli lehetőségei kutatómunka
7. Az ősmagyar korszak  külső és belső nyelvhasonlítás  Az ősmagyar kor jellemzőinek, nyelvtörténeti folyamatainak  egyéni munka
 belső rekonstrukció részletesebb ismerete  egyéni kutatómunka
 a nomád pásztorkodás szókincse
 magánhangzó- és mássalhangzókészlet
 mellékmondat-értékű igenévi szerkezetek
8. Az ómagyar korszak  ómagyar kor  A nyelvemlékek legfontosabb típusai  frontális munka
 szórványemlékek  A Halotti beszéd és könyörgés és az Ómagyar Mária-siralom  egyéni munka
 szövegemlékek alaposabb ismerete  egyéni munka
 glosszák, szójegyzékek  Az ómagyar korszakot jellemző hangváltozások egyes  kooperatív

4
Az óra Javasolt
A kerettantervben megjelölt fejlesztési feladatok,
sorszá Az óra témája Új fogalmak tevékenységek,
ismeretek, tanulási eredmények
ma munkaformák
 kódexirodalom jellegzetes példái csoportmunka
 hangváltozások  Az ómagyar kor jellemzőinek, nyelvtörténeti folyamatainak
 tővéghangzó-lekopás részletesebb ismerete
 szláv, latin és német jövevényszavak  A magyar nyelv jövevényszavai és a magyar nyelvből más
 keresztény művelődés szókincse Kárpát-medencei nyelvekbe került jövevényszavak
 Az életmód, történelem és a szókincs összefüggései
 középmagyar kor  A középmagyar kor jellemzőinek, nyelvtörténeti folyamatainak  egyéni munka
 könyvnyomtatás részletesebb ismerete  frontális munka
 irodalmi nyelv kezdetei  Kódexirodalmunk gyöngyszemei: néhány kiemelkedő kódex  egyéni kutatómunka
9. A középmagyar korszak  szótárak, nyelvtanok, bibliafordítás cím szerinti ismerete  kooperatív
 mellékjeles magánhangzók  Legkorábbi bibliafordításaink és nyelvtanaink történelmi és csoportmunka
 török és neolatin jövevényszavak nyelvi háttere, keletkezési ideje
 nyelvi-etnikai térszerkezet  Az életmód, történelem és a szókincs összefüggései
 újmagyar kor  Az újmagyar kor jellemzőinek, nyelvtörténeti folyamatainak  egyéni munka
 felvilágosodás részletesebb ismerete  frontális munka
 nyelvújítás  A nyelvújítás története és hatása  egyéni kutatómunka
 ortológia és neológia  Az ortológus -neológus vita főbb állomásai és lezárása  kooperatív
10. Az újmagyar kor  szóalkotás  A magyar nyelvi standardizáció kezdetei csoportmunka
 nyelvi egységesülés  Az életmód, történelem, szókincs és Kárpát-medencei magyar
 Mondolat-pör nyelvhasználat összefüggései: megújuló etnikai-nyelvi
 magyar mint környezeti nyelv térszerkezet
 két- és többnyelvűség
 egynyelvű szótárak  A fontosabb egynyelvű papír alapú és digitális szótárfajták  egyéni kutatómunka
 etimológiai, értelmező és tájszótárak megismerése és tanulmányozása  egyéni munka
Nyelvtörténeti-
 lexikon  A magyar szókészlet lexikográfiai alapú rendszerezése  frontális munka
11. nyelvtudományi
 szinonímia és antonímia  A lexikográfia jelentéstani kérdései: homonímia és poliszémia  csoportos
kézikönyvek
 homonímia és poliszémia kutatómunka
 két- és többnyelvű szótárak
 írói stílus  Régi magyar irodalmi szövegek értelmezése  egyéni munka
 archaikus nyelvi jegyek  A nyelvi archaizmusok felismerése és csoportosítása  egyéni kutatómunka
12.
Régi magyar irodalmi  nyelvi archaizmus kiemelkedő jelentőségű régi magyar irodalmi szövegekben  páros munka
szövegek nyelvi jellemzői  nyelvjárási vonások az irodalomban  Néhány jellegzetes nyelvjárási vonás felismerése régi magyar
irodalmi és folklórszövegekben

III. Ember és nyelvhasználat

5
Az óra Javasolt
A kerettantervben megjelölt fejlesztési feladatok,
sorszá Az óra témája Új fogalmak tevékenységek,
ismeretek, tanulási eredmények
ma munkaformák
 kidolgozott és korlátozott kódú nyelvek  A kommunikáció kódok vizsgálata, a korlátozott és a  egyéni munka
 teljesértékű kommunikáció kidolgozott kód; gesztusnyelvek, jelnyelvek  frontális munka
 gesztusnyelv  A nyelvhasználati és a kommunikációs készség fejlesztése  egyéni kutatómunka
13. Korlátozott kódú nyelvek  jelnyelv  A kommunikáció jellemzőinek tudatosítása, hatékony
 daktil és fonomimikai ábécé alkalmazásának fejlesztése
 Braille-írás
 nyelvi hátrány
 a beszéd forradalma  A nyelv és a megismerés viszonyának tanulmányozása: az  egyéni munka
 az írás forradalma emberiség információs forradalmai; a nyelv és a kultúra  frontális munka
 a könyvnyomtatás viszonya  egyéni kutatómunka
 forradalma  A nyelv mint jelrendszernek, az emberi nyelv egyediségének
Az emberiség információs  a távközlés és a tömegkommunikáció megértése; a nyelv mint változó rendszer; a nyelv szerepe a
14. világról formált tudásunkban
forradalmai  forradalma
 az informatika és információ  A kommunikáció jellemzőinek tudatosítása, hatékony
 forradalma alkalmazásának fejlesztése
 elsődleges szóbeliség és írásbeliség  A digitális kommunikáció jellemzői, szövegtípusai
 másodlagos szóbeliség és írásbeliség
 jel  A nyelvi és nem nyelvi jel megkülönböztetése  egyéni munka
 jeltípusok: nyelvi és nem nyelvi jel  A nyelv mint emberi jelrendszer egyedisége  egyéni kutatómunka
 jelrendszer  A nyelvi jel sajátosságai 1.: Jelölő és a jelölt (denotátum,  frontális munka
 jelölő és jeltárgy vagy jelölt vagy deno- jeltárgy) kapcsolata
15. A jeltípusok és a nyelvi jel
tátum  A nyelvi jel sajátosságai 2.: Önkényes és motivált nyelvi jelek
 konvencionalitás és önkényesség megkülönböztetése
 motiváltság, motiváció  A hangalaki motiváltság formái: hangutánzás, hangulatfestés,
 ikonicitás szócsaládok, deixis
 nyelvi norma és nyelvi standard  A norma, a standard és a nyelvváltozat, normatív nyelvváltozat  egyéni munka
 köznyelv és regionális köznyelv fogalmainak megkülönböztetése  frontális munka
 írott és beszélt nyelvváltozatok  A Kárpát-medencei magyar nyelvjárásterület főbb  egyéni kutatómunka
 területi és társadalmi nyelvváltozatok csoportjainak ismerete  csoportos munka
Nyelvjárások és a nyelvi
16.  nyelvjárások  Egy adott nyelvjárás(terület) és a standard magyar közötti  egyéni projektmunka
norma
 nyelvjárási hangtani, alaktani és hangtani, alaktani és lexikai eltérések néhány jellegzetes
lexikai változatok példájának ismerete
 jelenséghatárok  A nyelvi variáció (a nyelvváltozatok) gazdagságának
fontossága
 hozzáadó és felcserélő kétnyelvűség  A magyar nyelv helyzete a Kárpát-medencében  egyéni munka
Nyelvközösség és  Kárpát-medencei nyelvi kisebbségek  A Kárpát-medence nyelvi-etnikai térszerkezete: nyelvi  frontális munka
17.
nyelvhasználat  nyelvi jogok sokszínűség, nyelvi identitás  egyéni kutatómunka

6
Az óra Javasolt
A kerettantervben megjelölt fejlesztési feladatok,
sorszá Az óra témája Új fogalmak tevékenységek,
ismeretek, tanulási eredmények
ma munkaformák
 nyelvcsere  A nyelvhasználat társadalmi és nyelvpolitikai kérdései  csoportos
 asszimiláció és disszimiláció  A hozzáadó kétnyelvűség előnyei a nyelvi-kulturális projektmunka
 külső és belső nyelvi attitűd sokszínűség megőrzése szempontjából  egyéni projektmunka
 nyelvi norma  A nyelv társadalmi tagozódásának vizsgálata  egyéni munka
 nyelvközpontú nyelvművelés  A nyelvi tervezés elveinek és feladatainak megismertetése  frontális munka
 emberközpontú nyelvművelés  Az önálló véleményalkotás, az önreflexió fejlesztése  páros kutatómunka
 nyelvhelyesség
A nyelvművelés és a nyelv
18.  adekvátság
változása
 kodifikáció
 standardizáció
 nyelvi változás
 nyelvváltozatok

IV. A nyelvi rendszer

 artikuláció  A nyelv szerkezeti egységeinek és azok funkcióinak tudatosítása  páros munka

 mondat- és szövegfonetikai eszközök  A nyelvi elemzőkészség fejlesztése  egyéni munka
 hosszú–rövid pár  Kreatív nyelvi fejlesztés  frontális munka
 tőbelseji magánhangzó  A nyelvi szintek, a nyelv alkotóelemei  csoportmunka
 betűrendbe sorolás  Nyelvi játékok, kreatív feladatok  egyéni kutatómunka
Hangrendszerünk jellemzői
19.  zöngés–zöngétlen pár
és fejlődésének története
 hangfejlődési tendenciák
 kettőshangzók (diftongusok)
 magánhangzó-harmónia
 pótlónyúlás
 kétnyíltszótagos tendencia
 betűkombináció  A nyelv szerkezeti egységeinek és azok funkcióinak tudatosítása  páros munka
 mellékjeles betűk  Nyomtatott és digitális helyesírási segédletek használatának  frontális munka
A helyesírás stilisztikai
20.  betűkettőzés gyakorlása  egyéni kutatómunka
változatai
 katolikus és protestáns helyesírás  Kreatív nyelvi fejlesztés  csoportmunka
 ypszilonista–jottista vita  Nyelvi játékok, kreatív feladatok
21. Szófajok kölcsönhatása  kettős szófajúság  A nyelv szerkezeti egységeinek és azok funkcióinak tudatosítása  egyéni munka
 átmeneti szófajok  A nyelvi elemzőkészség fejlesztése  frontális munka
 teljes szófajváltás  Kreatív nyelvi fejlesztés  egyéni kutatómunka
 alkalmi (aktuális szófajváltás)  A nyelvi szintek, a nyelv alkotóelemei  csoportos
 A szavak és osztályozásuk projektmunka
 A szavak jelentésbeli és pragmatikai szerepe a kommunikációban
7
Az óra Javasolt
A kerettantervben megjelölt fejlesztési feladatok,
sorszá Az óra témája Új fogalmak tevékenységek,
ismeretek, tanulási eredmények
ma munkaformák
 Nyelvi játékok, kreatív feladatok
 szabad és kötött bővítmények  A nyelv szerkezeti egységeinek és azok funkcióinak tudatosítása  egyéni munka
 kötelező és fakultatív vonzatok  A nyelvi elemzőkészség fejlesztése  frontális munka
 régens  Kreatív nyelvi fejlesztés  csoportmunka
 alanytalan mondat  A nyelvi szintek, a nyelv alkotóelemei  egyéni projektmunka
22. Vonzatok és bővítmények  állandósult szókapcsolat  A szavak jelentésbeli és pragmatikai szerepe a kommunikációban
 A szószerkezetek
 A mondatrészek
 Szórend és jelentés
 Nyelvi játékok, kreatív feladatok
 rendszermondat  A nyelv szerkezeti egységeinek és azok funkcióinak tudatosítása  egyéni munka
 szövegmondat (nyilatkozat)  A nyelvi elemzőkészség fejlesztése  frontális munka
 topik  Kreatív nyelvi fejlesztés  kooperatív
 komment  A nyelvi szintek, a nyelv alkotóelemei csoportmunka
 fókusz  A szószerkezetek  egyéni projektmunka
23. Mondatvariánsok  mondatvariáns  A mondatrészek  önálló kutatómunka
 A mondatok csoportosítása
 Szórend és jelentés
 Nyelvi játékok, kreatív feladatok
 A magyar szórend megváltozása és az üzenet je-lentésváltozása
közötti összefüggés tudatosítása
 mondatszint  A nyelv szerkezeti egységeinek és azok funkcióinak tudatosítása  egyéni munka
 szószerkezetlánc  A nyelvi elemzőkészség fejlesztése  frontális munka
 szószerkezetsor  Kreatív nyelvi fejlesztés  csoportmunka
 szószerkezetbokor  A nyelvi szintek, a nyelv alkotóelemei  önálló kutatómunka
Szinteződés, tömbösödés a  tagmondatlánc  A szavak jelentésbeli és pragmatikai szerepe a kommunikációban
24.
mondatban  tagmondatsor  A szószerkezetek
 tagmondatbokor  A mondatrészek
 A mondatok csoportosítása
 Szórend és jelentés
 Nyelvi játékok, kreatív feladatok

V. A szöveg

25. Szövegelemzés  szövegtani elemzés  A szövegről való tudás és gyakorlati alkalmazásának fejlesztése  egyéni munka
 stíluselemzés  A szövegszervező erők megismertetése  frontális munka
 nonverbális eszközök  A szövegelemző képességek fejlesztése  kooperatív
8
Az óra Javasolt
A kerettantervben megjelölt fejlesztési feladatok,
sorszá Az óra témája Új fogalmak tevékenységek,
ismeretek, tanulási eredmények
ma munkaformák
 ismeretterjesztő szöveg  A szöveg fogalma, jellemzői csoportmunka
 A szöveg főbb megjelenési formái, típusai, műfajai, korának és  csoportos
összetettségének jellemzői projektmunka
 A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat viszonya,  egyéni kutatómunka
szövegegységek
 A szövegértelem összetevői: pragmatikai, jelentésbeli és
nyelvtani szintje
 Szövegek összefüggése, értelemhálózata; intertextualitás
 Az írásbeli és a szóbeli szövegértés és szövegalkotás fejlesztése
 A szövegolvasási típusok és szövegértési stratégiák
 Szövegtípusok
 esszé  A szövegről való tudás és gyakorlati alkalmazásának fejlesztése  egyéni munka
 tétel  A szövegszervező erők megismertetése és alkalmazása a  frontális munka
 bevezetés gyakorlatban  csoportmunka
 tárgyalás  A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat viszonya,  egyéni kutatómunka
 befejezés szövegegységek
 elbeszélés  A szövegértelem összetevői: pragmatikai, jelentésbeli és
 részletezés nyelvtani szintje
 bizonyítás  Az írásbeli szövegértés és szövegalkotás fejlesztése
 cáfolás  A helyesírási készség fejlesztése
 definícióból származó érv  Szövegtípusok
26. Az érvelő esszé  ok-okozati összefüggésből származó érv  Az esszé
 körülményekből származó érv  A hatásos érvelés technikájának, a legfőbb érvelési hibáknak a
 összehasonlításból származó érv megismertetése
 tényekből, adatokból származó érv  Az érv, érvelés, cáfolat megértése
 valószínűségből származó érv  Az érvelési hibák felfedeztetése
 tapasztalatból származó érv  Érvelési gyakorlatok: kulturált vita, véleménynyilvánítás
 ellentétből származó érv gyakorlása
 összegzés
 visszautalás
 kitekintés
 szónoki kérdés

VI. A retorika alapjai

27. A szónoklás tudománya  szónoklattan  A retorika alapfogalmainak megismertetése, azok alkalmazása  egyéni munka
 techné retoriké és ars rhetorica a tanulók életével, mindennapjaival összefüggő nyilvános  frontális munka
9
Az óra Javasolt
A kerettantervben megjelölt fejlesztési feladatok,
sorszá Az óra témája Új fogalmak tevékenységek,
ismeretek, tanulási eredmények
ma munkaformák
 meggyőzés és érvelés megszólalásokban  egyéni kutatómunka
 gyönyörködtetés  Önálló beszéd megírásához, annak hatásos előadásához
 figyelemfelkeltés szükséges nyelvi, gondolkodási képességek fejlesztése
 étosz, pátosz, logosz  A szónok tulajdonságai, feladatai
 A szónoki beszéd felépítése, a beszéd megszerkesztésének
menete az anyaggyűjtéstől a megszólalásig
 A stílus szerepének tudatosítása
 A stiláris különbségek felfedeztetése
 Értelmezési gyakorlatok különböző beszédhelyzetekben
 írásbeli és szóbeli meggyőzés  A retorika alapfogalmainak megismertetése, azok alkalmazása  egyéni munka
 szemléltetés a tanulók életével, mindennapjaival összefüggő nyilvános  páros munka
 reáliák megszólalásokban  csoportmunka
 nyelvi-logikai eszközök  A hatásos érvelés technikájának, a legfőbb érvelési hibáknak a  páros kutatómunka
 tétel megismertetése
 bizonyítás  Önálló beszéd megírásához, annak hatásos előadásához
 cáfolás szükséges nyelvi, gondolkodási képességek fejlesztése
28. A meggyőzés eszközei  érvelési  Az érv, érvelés, cáfolat megértése
 hibák  Az érvelési hibák felfedeztetése
 A hatásos előadásmód eszközeinek tanítása, gyakoroltatása
 Érvelési gyakorlatok: kulturált vita, véleménynyilvánítás
gyakorlása
 A stílus szerepének tudatosítása
 A stiláris különbségek felfedeztetése
 Értelmezési gyakorlatok különböző beszédhelyzetekben

VII. Stílus és jelentés

29. Szóhasználat és stílus  expresszivitás  A stílus szerepének tudatosítása  egyéni munka

 konnotáció  A stiláris különbségek felfedeztetése  frontális munka
 jelentésárnyalat  Az alakzatok és szóképek hatásának, szerepének vizsgálata  csoportmunka
 tömörítés szövegelemzéskor  kooperatív
 eufemizmus  A stílusérték csoportmunka
 kakofemizmus  A stílushatás  önálló kutatómunka
 gúny  Stílusgyakorlatok  egyéni projektmunka
 túlzás  A hangalak és jelentés viszonyának felismertetése
 nagyítás  Értelmezési gyakorlatok
 kicsinyítés  A mondat- és szövegjelentést meghatározó tényezők

10
Az óra Javasolt
A kerettantervben megjelölt fejlesztési feladatok,
sorszá Az óra témája Új fogalmak tevékenységek,
ismeretek, tanulási eredmények
ma munkaformák
 irónia felismertetése, tudatosítása
 verbális stílus  A magyar szórend megváltozása és az üzenet jelentésváltozása
 nominális stílus közötti összefüggés tudatosítása
 szleng  A mindennapi kommunikáció gyakori metaforikus kifejezéseinek
 stílusnorma és használati körének megfigyelése, értelmezése
 stílusparódia  A metaforikus kifejezések szerkezete, jellemző típusai,
 stílustörés használatuk
 terminus technicus  A szavak és osztályozásuk
 jellemzés  A szavak jelentésbeli és pragmatikai szerepe a kommunikációban
 tájszó
 archaizmus
 korfestés
 neologizmus
 jelentésmező  A stiláris különbségek felfedeztetése  egyéni munka
 jelentéstérkép  A hangalak és jelentés viszonyának felismertetése  frontális munka
 motivált szavak  Értelmezési gyakorlatok különböző beszédhelyzetekben  páros munka
 motiválatlan szavak  A magyar szórend megváltozása és az üzenet jelentésváltozása  egyéni kutatómunka
 hangutánzó szavak közötti összefüggés tudatosítása
 hangulatfestő szavak  A szótárhasználat fejlesztése
 homonímia  A jel és a nyelvi jel fogalma, összetevői
30. A szójelentés
 alakpárok  A jel és a jelentés összefüggése, jelentéselemek
 poliszémia  A hangalak és a jelentés viszonya, jelentésmező
 alapjelentés  Motivált és motiválatlan jelentés
 mellékjelentés  A szavak és osztályozásuk
 állandósult (denotatív) jelentés  A szavak jelentésbeli és pragmatikai szerepe a kommunikációban
 járulékos (konnotatív) jelentés
 kettős kódolás
31. A stílushatás  hiperbola  A stílus szerepének tudatosítása  egyéni munka
 többlettartalom  A stiláris különbségek felfedeztetése  frontális munka
 aktuális jelentés  Az alakzatok és szóképek hatásának, szerepének vizsgálata  egyéni kutatómunka
 választás és elrendezés szövegelemzéskor  csoportmunka
 A stílusérték
 A stílushatás
 Stílusgyakorlatok
 Értelmezési gyakorlatok különböző beszédhelyzetekben
 A mondat- és szövegjelentést meghatározó tényezők
felismertetése, tudatosítása

11
Az óra Javasolt
A kerettantervben megjelölt fejlesztési feladatok,
sorszá Az óra témája Új fogalmak tevékenységek,
ismeretek, tanulási eredmények
ma munkaformák
 A mindennapi kommunikáció gyakori metaforikus kifejezéseinek
és használati körének megfigyelése, értelmezése
 A jel és a jelentés összefüggése, jelentéselemek
 Motivált és motiválatlan jelentés
 A metaforikus kifejezések szerkezete, jellemző típusai,
használatuk
 A mondat- és szövegjelentés
 A szavak jelentésbeli és pragmatikai szerepe a kommunikációban
 látens norma  A kulturált nyelvi magatartás fejlesztése  egyéni munka
 kodifikált norma  A nyelvhasználat megfigyelése különböző kontextusokban, eltérő  frontális munka
 normateremtő tevékenység célok elérése nyelvi eszközökkel  egyéni projektmunka
 sztenderd nyelvváltozat  A nyelv mint változó rendszer  csoportmunka
 szépirodalmi stílus  A nyelvi sokszínűség, nyelvi tolerancia tudatosítása  egyéni kutatómunka
 „fentebb stíl”  A nyelvi tervezés elveinek és feladatainak megismertetése
 nyelvváltozatok  A nyelv társadalmi tagozódásának vizsgálata
 társalgási nyelv
 népnyelv
 köznyelv
A nyelvi norma koronkénti  nyelvművelés
32.
változatai  nyelvközpontú nyelvművelés
 emberközpontú nyelvművelés
 purista nyelv- és normaszemlélet
 nyelvművelő műsorok
 kereskedelmi média
 szubsztenderd nyelvváltozatok
 közösségi média
 köznyelvi norma
 pluralista normaszemlélet
 mintanorma
 használati norma

VIII. Digitális kommunikáció

33. Internet, plágium,  az információ hitelessége  Szövegköziség, az internetes szövegek jellemzői  egyéni munka
adatvédelem  hivatkozás  Szövegtípusok: digitális és hagyományos, folyamatos és nem  egyéni projektmunka
 álhír folyamatos  egyéni kutatómunka
 plágium  A digitális kommunikáció jellemzői, szövegtípusai
12
Az óra Javasolt
A kerettantervben megjelölt fejlesztési feladatok,
sorszá Az óra témája Új fogalmak tevékenységek,
ismeretek, tanulási eredmények
ma munkaformák
 szó szerinti átemelés  Szövegek összefüggése, értelemhálózata; intertextualitás
 parafrazálás
 fércmunka
 fogalomhasználat eltulajdonítása
 szerzői jog
 szellemi tulajdon
 adatvédelem
 demonstráció – bemutatás  Szövegtípusok: digitális és hagyományos, folyamatos és nem  egyéni munka
 prezentáció folyamatos  egyéni projektmunka
 multimédiás eszközök  Összefüggő szóbeli szöveg: felelet, kiselőadás, hozzászólás,  egyéni kutatómunka
 interaktív anyagok felszólalás  páros munka
34. Digitális szemléltetés
 előkészületek  A digitális kommunikáció jellemzői, szövegtípusai  páros projektmunka
 formai szempontok  Kreatív nyelvi fejlesztés
 előadói szempontok  Önálló beszéd megírásához, annak hatásos előadásához
szükséges nyelvi, gondolkodási képességek fejlesztése
 másodlagos írásbeliség  Szövegtípusok: digitális és hagyományos, folyamatos és nem  egyéni munka
 digitális szövegek folyamatos  egyéni kutatómunka
 elektronikus  Összefüggő szóbeli szöveg: felelet, kiselőadás, hozzászólás,  páros munka
 tömegkommunikáció felszólalás
 a digitális szöveg elemzési szempontjai  A digitális kommunikáció jellemzői, szövegtípusai
35. Digitális szövegalkotás
 publicisztikai műfajok  Kreatív nyelvi fejlesztés
 információs műfajok  Önálló beszéd megírásához, annak hatásos előadásához
 konzervműsor szükséges nyelvi, gondolkodási képességek fejlesztése
 hangos anyagok
 írott anyagot előadó műfajok

13