Tüszőrepedés

A tüszőrepedés (ovulatio) a ciklus közepén (kb. 14. napján) következik be. (A testhőmérséklet
emelkedése is jelzi, lásd a sémás ábrát). Ilyenkorra a FSH hatása a negatív visszaszabályozás miatt
visszaszorul, és a hirtelen megemelkedő LH hatására a petefészek vérellátása úgy változik, hogy fokozódik
a tüszőre kifejtett nyomás. A fokozott nyomás hatására a tüsző megreped, és a hirtelen kiáramló
tüszőfolyadék a petesejtet és az azt közvetlenül körülvevő sejteket kisodorják a hashártyaüregbe (cavum
peritoneale), a méhkürt (tuba uterina) hashártyaüregi nyílásának közelébe. A petesejt a méhkürt „szívó”
hatásának következtében bekerül a méhkürtbe, és - a méhkürt mechanizmusainak köszönhetően -
megkezdi lassú vándorlását a méhüreg felé. (A folyamat időzítése olyan, hogy oda akkorra érkezik, amikor
a sárgatesthormon hatására a méhnyálkahártya éppen a beágyazódásra legalkalmasabb (szekréciós)
fázisában van. A beágyazódáshoz persze az is szükséges, hogy a petesejt közben megtermékenyüljön (ez
a felhatoló hímivarsejtek közreműködésével a méhkürtben történik), fejlődésnek induljon, és a
méhüregbe éppen beágyazódásra képes állapotban kerüljön. (A terhesség bekövetkezéséhez így egy
természetes módon időzített, bonyolult folyamatokból álló rendszer összehangolt működésére van
szükség.)

Sárgatest

A sárgatest (corpus luteum) a LH hatására a visszamaradt tüszőhám és a belső tok sejtjeinek

átalakulásával jön létre. (Ennek megfelelően theca és granulosa eredetű lutein sejtekből áll.) A LH hatása
tovább is fennmarad, ami fokozza a sárgatesthormon (progeszteron) termelődését. A progeszteron
hatására a méhnyálkahártya tovább vastagodik, tápanyagokat halmoz fel, jól megkülönböztethetővé válik
a felszínesebb tömör és a mélyebb szivacsos réteg, mirigyei váladékot termelnek. Összességében:
felkészül a megtermékenyített petesejt befogadására. Közben a sárgatesthormon a negatív visszacsatolás
mechanizmusán keresztül visszaszorítja a FSH és LH termelődését. Ha bekövetkezik a terhesség a
kialakuló magzatburkok hormonális hatására a sárgatest még kb. három hónapig fennmarad (terhességi
sárgatest), majd szerepét átveszi a méhlepény hormontermelése. Ha terhesség nem következik be, a
visszacsatolási mechanizmus következtében leeső LH szint miatt a sárgatest tönkremegy, a progeszteron
termelés lecsökken, a méhnyálkahártya nem képes tovább fennmaradni, és egy vékony alapi réteg
kivételével vérzés kíséretében leválik és kiürül (menstruáció). Az FSH termelés blokkolódása a
progeszteron szint leesésével megszűnik, ezzel az egész ciklus újrakezdődik.

Méhnyálkahártya

A méhnyálkahártya (endometrium) közvetlenül tapad a méhizomzathoz (myometrium), nincs

nyálkahártya alatti rétege. A méhizomzattal közvetlenül érintkező, sőt abba részben beterjedő alapi
rétege a (stratum basale) nem vesz részt a menstruációval járó változásokban és lelökődésben. Ez az a
réteg, amiből menstruáció után a méhnyálkahártya újraképződik. Az e fölött lévő réteg (stratum
functionale) mutatja azokat a változásokat, amelyek a menstruációs ciklussal összefüggésben fentebb
tárgyalásra kerültek. Terhesség esetén az endometrium tovább fejlődik és alapvető szerepe van a
megtermékenyített petesejt táplálásában, részt vesz a méhlepény anyai részének kialakításában, és ezzel
a magzat táplálásában. Szüléskor a placentát és magzatburkot képző része leválik, és a szülés placentáris
szakaszában a méhlepénnyel együtt kiürül.

A női nemi ciklus összefoglalása

A menstruációt követően a tüszőérést serkentő hormon (FSH – follikuluszstimuláló hormon) szintje

lassan emelkedni kezd, új tüsző érését segítve.

A ciklus közepe táján az ösztrogének szintje is emelkedik, amit hamarosan követ a luteinizáló hormon
(LH) mennyiségének ugrásszerű növekedése (a grafikonon ezt spike-nak hívják – angolul tüskét jelent), ez
az érett petesejt kilökődését idézi elő.

A petesejt bekerül a petevezetőbe, közben a felrepedt tüszőből kialakul a sárgatest (corpus luteum),
amely a ciklus hátralévő részében, egészen a menstruációig termeli a progeszteront. Ebben az
időszakban a legnagyobb a megtermékenyítés esélye.

Közben a méh nyálkahártyája megvastagszik, dúsan erezetté és mirigyessé válik, felkészül a

megtermékenyített petesejt (zigóta) beágyazódására.

Amennyiben ez nem történik meg, a sárgatest elsorvad, progeszterontermelése leáll, és vérzés

kíséretében megkezdődik a nyálkahártya leválása.

Az ovuláció során a nemileg érett női testben egy petesejt érik meg (esetenként kettő, ami kétpetéjű
ikrek születéséhez vezethet).

A méh nyálkahártyája, az endometrium folyamatosan vastagszik. Ovuláció után a méhfal megváltozik

(izomzata ellazul), képessé válik a megtermékenyített petesejt befogadására.

Kapcsolódó szócikkek

Egészségügyi betét

Hipotalamusz

Hormon

Méh (anatómia)

Menstruációs csésze

Premenstruációs szindróma (PMS)

Női nemi szervek

Tampon

Források

Donáth Tibor: Anatómiai nevek (Medicina Kiadó 2005) (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel
szerepel) ISBN 963-243-178-7, helyes ISBN 963-242-178-7

Henry Gray: Anatomy of the Human Body (Bartleby.com; Great Books Online)
Lampé László: Szülészet-nőgyógyászat (Medicina kiadó Budapest 1987) ISBN 963-241-588-4

Szentágothai János - Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia (Medicina Kiadó 1989) ISBN 963-241-789-5.)

Eldra P. Solomon - Richard R. Schmidt - Peter J. Adragna : Human Anatomy & Physiology Ed. 2nd 1990
(Sunders College Publishing, Philadelphia) ISBN 0-03-011914-6

Külső linkek

Commons:Category:Menstrual_cycle

A Wikimédia Commons tartalmaz Menstruációs ciklus témájú médiaállományokat.

Menstruációs/ovulációs naptár a Naptár Portálon... Archiválva 2011. február 11-i dátummal a Wayback
Machine-ben

Blue Histology Archiválva 2010. december 1-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)

A menstruációs ciklus

Nőgyógyászat Portál

Menstruáció.lap.hu

Életmód a menstruáció során[halott link]

Menstruációs fájdalmak (dysmenorrhoea) Archiválva 2017. július 21-i dátummal a Wayback Machine-
ben

Jegyzetek