Professional Documents
Culture Documents
Közjegyzőség Története, A Közjegyzői Okirat, Őrzési Tevékenységek
Közjegyzőség Története, A Közjegyzői Okirat, Őrzési Tevékenységek
Közjegyzőség története, a
közjegyzői okirat, őrzési
tevékenységek (Kjtv.)
IGAZSÁGÜGYI IGAZGATÁSI SZAK
ELTE-ÁJK
Közjegyzőség története
Római jogi gyökerek. 3
Császárkor
Tabellio – nem közjegyző, írástudó, aki felkérésre okiratokat készít, okirata nem
közokirat (nem közhiteles)
a különbségek ellenére a mai latin típusú közjegyzők előképének tekinthető
Notarius – fő feladata a császári meghallgatások összefoglalóinak leírása –
bár a középkorban a közjegyzők latin neve notarius, a római forrásokban a notarius szó
teljesen mást jelöl
Közokirat – magánokirat
Közokiratokat közhivatalokban készítik, és közhitelességet (publica fides) élvez m
A közjegyzői intézmény kialakulása 4
és fejlődése Nyugat-Európában
Közjegyző (notarius) intézményének megjelenése a XI-XIII. századra tehető
Eredetileg bírósági írnok, titkár (VI. sz-tól)
Írásbeliség iránti igény
X-XI. sz.: bírók esetileg majd általánosan megbízzák a notariust okiratok
elkészítésére – közhiteles okirat
Később az is közhiteles, amit nem bírói felhatalmazásra készít
XI-XII. sz. bíróságtól független közjegyző, kinevezés
A független közjegyzők szabályozása a római jogi tabelliok szabályozásán alapul
– ezért latin típusú közjegyzőség
5
Katolikus egyház szerepe a közjegyzőség elterjedésében
1180 III. Sándor pápa közjegyzői okiratot, mint érvényes bizonyító eszközt ismerte el
1215-ben, a 4. lateráni zsinat 38. kánonja elrendelte, hogy az eljárásokról készült
jegyzőkönyveket lehetőleg közhiteles személy jegyezze le
Ars Notarialis – közjegyzői ismeretek oktatása számos egyetemen
Formuláskönyv
Közjegyzői okiratkészítés meghatározott szabályai
Közjegyzői okirat közvetlen végrehajthatósága (XIV. sz. általánossá válik
Itáliában, Fr.o-ban, Sp.o-ban, XVI. Sz.-ban Németo.ban széles körben elterjed)
Európai közjegyzőség történetének 6
lényeges eseményei
Németország
1498 Freiburg-i Német Birodalmi Gyűlés: közjegyzőség egységes szabályozásának
elhatározása
1512 - I. Miksa birodalmi közjegyzői rendtartás
DE! területi sajátosságok miatt a mai napig vegyes rendszer jellemzi
Franciaország
IX. (Szt.) Lajos (1226-1270) király peren kívüli eljárásokat teljes egészében a közjegyző
hatáskörébe utalta ez utóbbiakat, egyúttal megszüntette a közjegyzőknek a bíróságoktól való
függését
Szép Fülöp: maximalizálta a párizsi közjegyzők számát, király nevezhet ki közjegyzőt,
ügykönyv
1803. közjegyzői tv. – modern közjegyzőség eredete.
Közjegyző olyan közhivatalnok, aki azokról az ügyletekről és szerződésekről, melyeknek a felek közhiteles
jelleget kívánnak biztosítani a közhitelességi tekintélyt ad, s az ügyletek biztosítása céljából azokat letétben
megőrzi
7
Ausztria
1512. évi birodalmi közjegyzői rendtartás
Többször korlátozzák a működési körüket, majd 1850. évi, 1855. évi közjegyzői
rendtartással visszaállítják a közjegyzőséget
1871. évi közjegyzői rendtartás
Anglia
Nem nyert elismerést a latin típusú közjegyzőség
A tényeket elsősorban tanúk igénybevételével kell bizonyítani, írásbeli bizonyíték
kivételesen (pl. affidavit)
Latin közjegyzőségek nemzetközi együttműködése:
Latin Közjegyzők Nemzetközi Uniója [Union International du Notariat Latin (UINL)]
1948. október 2-i Buenos Aires-i megalakulása
Magyarország 8
Poroszlók
XI-XII. sz., de a XIV. sz. már végleg eltűntek magyar jogéletből
hatósági megbízott és közhitelű tanú
Nem okiratot készít, szóbeli ügyletről tanúskodik
Hitelességét rontotta, hogy ajándékot fogadhattak el
Hiteleshelyek
Nagy tekintélyű káptalanok vagy konvent
1231. évi XXI. Törvénycikk közhitelességű feladatok ellátásával bízza meg
Okiratszerkesztés
Peren kívüli eljárás
9
Közjegyzők
Anjou házi királyok, Közjegyzői okirat készül Károly Róbert királlyá koronázásáról
Egyházi bíróságok eljárásában jelentős szerep
Okiratszerkesztés, gyakran együttműködnek a hiteleshelyekkel
Kétfajta okirat: 1. mint közhiteles személy 2. mit az egyházi bíróság jegyzője
1526 után a török hódoltság alatt eltűnnek
Abszolutizmus: Osztrák közjegyzői rendtartás
1861. február 15. Országbírói értekezlet hatályon kívül helyezte hiteleshelyek régi
jogát visszaállította
1875-1949 10
a királyi közjegyzőkről szóló 1874. évi XXXV. Törvény magyar polgári
közjegyzőség megalkotása
Közjegyzői okirati kényszer (házastársak és jegyesek közötti meghatalmazás, öröklési
szerződés, halál esetére szóló meghatalmazás), magánokiratot nem készíthet.
a hagyatékok tárgyalása a közjegyzők kizárólagos hatásköre (1894. évi XVI. tc. )
1895: a közjegyzőség első szakmai folyóirata (Charmant Oszkár fiumei királyi
közjegyző szerkesztésében „Folyóirat a perenkívüli törvénykezés és a közjegyzői
gyakorlat számára” címmel)
1907. december 15.: megalakították a Magyarországi Királyi Közjegyzőhelyettesek
Országos Egyesületét
1. vh után Magyarországon csak 139 közjegyzői székhely maradt meg, míg 190
székhely az utódállamok területére került
Törekvések közjegyzői okirat kényszer kiterjesztésére ügyvédi kar sérelmezi
1944 szovjet bevonulás felmerül a közjegyzői kar megszüntetésének kérdése is
Államosított közjegyzőség (1950-1991) 11
kapcsolódó jogszabályok
1991. évi XLI. törvény a közjegyzőkről (Kjtv.)
az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (Kjnp.) – a Kjtv. háttérjogszabálya
2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról (Pp.) - a Kjnp. háttérjogszabálya
13/1991. (XI. 26.) IM rendelet a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról (Vhr.) – 6. sz.
melléklete: „felkérő nyomtatvány”
22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet a közjegyzői díjszabásról (Díjrendelet)
29/2019. (XII. 20.) IM rendelet a közjegyzői ügyvitel szabályairól (Küsz.)
4/2009. (III. 6.) IRM rendelet a Végrendeletek Országos Nyilvántartásáról (VONY rendelet)
MOKK Szabályzatok
1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról (Vht.)
2017. évi LIII. Törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
(Pmt.)
A közjegyző jogállása a Kjtv. alapján 13
Közjegyzői okiratok
„111. § (1) közjegyzői okiratok az ügyleti okirat és a ténytanúsító okirat (közjegyzői tanúsítvány).
Az ügyleti okirat közhitelesen tanúsítja a jogügyletre vonatkozó akaratnyilvánítás tényét, a 20
ténytanúsító okiratban a közjegyző a jogi jelentőségű tényeket közhitelesen tanúsítja jegyzőkönyvi
vagy záradéki formában.”
készítésénél
a) meggyőződjék a fél ügyleti képességéről és jogosultságáról, továbbá ügyleti szándékáról,
b) jogi tájékoztatást nyújtson a fél számára a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről,
c) világosan és egyértelműen írásba foglalja a fél nyilatkozatait,
d) felolvassa a közjegyzői okiratot – a képlet, ábra, rajz, kép kivételével – a fél, képviselő útján történő
eljárás esetén a képviselő előtt, valamint a felolvasás kezdő és befejező időpontját az okiratban óra,
perc pontossággal rögzítse; a közjegyzői tanúsítványt csak akkor kell felolvasni, ha e törvény
kifejezetten így rendelkezik,
e) a fél nyilatkozata alapján meggyőződjék arról, hogy a közjegyzői okiratban foglaltak
megfelelnek a fél ügyleti akaratának,
f) előzetesen tájékoztassa a személyazonosság ellenőrzésével érintett személyt az ellenőrzés céljáról,
módjáról és tartalmáról, a közjegyzői közreműködés megtagadásának kötelezettségéről és a 122. § (8)
bekezdésében megjelölt bejelentési kötelezettségéről, valamint az ellenőrzés során megismert adatok
kezeléséről,
g) ha a fél a közjegyzői okirat felolvasásánál, aláírásánál képviselő útján jár el, meggyőződjék a fél
képviselőjének képviseleti jogosultságáról.
Ügyleti képesség és jogosultság, továbbá 33
ügyleti szándék
120. § a) és e)
Kérdések (meddig terjedhetnek)
Zavaró személyek kiküldése (ingatlanos, örökös)
Kik lehetnek jelen
Előzetes megbeszélés (családjogi, gyermekkel kapcsolatos ügyek)
Adatlapok (sablonügyek, bérleti, adásvételi, ajándékozási, meghatalmazások,
befogadó, eltartói)
Szövegtervezet (mennyire használható?)
Gondnokoltak nyilvántartásának ellenőrzése
Jogi tájékoztatás 34
Garanciális elem
Óra, perc pontossággal rögzíteni (kb. 3-4 perc egy magyar oldal)
Többórás/többnapos felolvasások
Felolvasás mellőzés együttes feltételei:
Mindegyik fél jogi személy
Mindegyik félnek van jogi képviselője
„jogi személy felek akkor tekinthetők jogi képviselővel eljárónak, ha a jognyilatkozatot a felek nevében a jogi
képviselő teszi, és a közjegyzői okiratot a jogi képviselő írja alá. A jogi képviselő meghatalmazását a Kjtv.
132. §-ában foglaltak szerint a közjegyzői okirathoz kell fűzni.” (a közjegyzői okiratok felolvasásáról szóló
12/2021. (VI. 7.) MOKK szabályzat)
Együttesen kijelentik, hogy a tervezetet megismerték
És kérik a felolvasás mellőzését
Írásbeli tervezet
DE! a tervezeten eszközölt változtatást fel kell olvasni
Nem lehet mellőzni, ha valamelyik jogi képviselő miatt ügyleti tanút kell alkalmazni
Személyazonosság ellenőrzése 36
Kötelező tartalmaznia:
az eljárás helyét – a közjegyző hivatali helyiségén kívüli eljárása esetén az eljárás helyének pontos
megjelölését –, évét, hónapját és napját,
a közjegyző családi és utónevét, továbbá székhelyét,
a természetes személy fél, az azonossági és az ügyleti tanúk, valamint az eljárt természetes személy képviselő
és a tolmács családi és utónevét, illetve a nem természetes személy fél és az eljárt nem természetes személy
képviselő elnevezését,
a jogügylet tartalmát, utalva az esetleges meghatalmazásra és az olyan mellékletre, amely nincs a
közjegyzői okirathoz hozzáfűzve,
a közjegyzői okirat felolvasásának, illetve az ezt helyettesítő eljárásnak a megtörténtét, vagy a felolvasás
mellőzésének tényét és a feleknek ezt indítványozó nyilatkozatát,
azt, hogy a fél a közjegyzői okiratban foglaltakat az akaratával megegyezőnek találta,
a személyesen eljárt felek, az azonossági és az ügyleti tanúk, valamint az eljárt képviselő és a tolmács
aláírását vagy kézjegyét, [KIVÉTEL! fél/képviselő aláírásánál: nem képes aláírni: közjegyző aláírása pótolja]
a közjegyző hivatali aláírását
Helyszíni eljárás 40
akkor hitelesítheti az okirat másolatát, ha jól olvasható az az okirat, amelyről a másolat készült.
az okirattal való megegyezést a másolaton hitelesítési záradékkal tanúsítja.
A hitelesítési záradékban fel kell tüntetni, hogy
a) a másolat eredeti okiratról, kiadmányról vagy másolatról készült (ha egyszerű
rátekintéssel nem állapítható meg, hogy az az okirat, amelyről a másolat készült eredeti okirat,
kiadmány vagy másolat, a hitelesítési záradékban ezt kell feltüntetni),
b) a másolat csak egy része annak az okiratnak, amelyről készült,
c) azon az okiraton, amelyről a másolat készült – egyszerű rátekintéssel – változtatás, sérülés
vagy aggályt keltő más körülmény észlelhető.
A hitelesítési záradékban csak a fél írásbeli kérésére kell feltüntetni az okiratot felmutató
személy, valamint az eljárást kezdeményező fél, illetve képviselője adatait.
Készíthető papír alapú okiratról elektronikus hiteles másolat és fordítva. Részletszabályok
(13/2021. (VI. 7.) MOKK szabályzat)
Hiteles fordítás 47
ha a fél az okiratot a közjegyző előtt írja alá, vagy az okiraton levő aláírást a közjegyző
előtt a sajátjának ismeri el
őrzése
Bizalmi őrzésbe speciális tárgyakat: pénzt, értéktárgyat és közforgalomban levő
értékpapírt lehet venni.
„a közjegyző akkor jogosult, ha a fél közjegyzői okirat készítése során és azzal
összefüggésben felkérte a közjegyzőt a felsorolt értékeknek a másik fél vagy a
feleken kívül álló (harmadik) személy részére történő átadásával, illetőleg
bíróságnál vagy más hatóságnál való letétbe helyezésével.”
Értéktárgy átvételéhez a közjegyző szakértői vélemény csatolását kérheti.
Az eljárásról jegyzőkönyvet készít, és elismervényt ad a félnek
Közjegyzőnek bizalmi őrzési számlával kell rendelkeznie
Pl.: adásvételnél vételár már rendelkezésre áll, de később szeretné teljesíteni az
eladónak (pl. ha tehermentesítésre kerül az ingatlan)
Díjszabás 54
Pmt. 73. § (2) bek. Az e törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség a közjegyzőt – a
(4) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor terheli, ha bizalmi őrzést végez, vagy a Kjtv.-ben meghatározott más
polgári nemperes eljárást folytat le a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatban:
a) gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) tulajdonának
átruházása,
b) ingatlan tulajdonának átruházása,
c) gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése;
d) bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú jognyilatkozat.
(4) Az e törvényben előírt bejelentési kötelezettség, illetve a 75. § (3) bekezdésében meghatározott, a pénzügyi
információs egység megkeresésére vonatkozó válaszadási kötelezettség a közjegyzőt nem terheli, ha
a) a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény az eljárás megindításának a szükségességével összefüggésben
a felek kioktatása során jutott a tudomására,
b) a közjegyző – a Kjtv.-ben szabályozott polgári nemperes eljárásokon kívüli – nemperes eljárást folytat le.
57
Köszönöm a figyelmet!
Elérhetőség: bozso.ildiko@notar.hu