6.

tétel

Az óvodáskorú gyermekek kognitív fejlődését meghatározó tényezők és

fejlesztésének fő kérdései, szempontjai

 Kogníció = Az észlelést, érvelést és emlékezést felölelő gondolkodási folyamat.

Kognitív képességeink kihatnak mindenre, amit csinálunk, hogy sikeresek leszünk-e

munkánkban, céljaink elérésében, az nagyban azon múlik, hogy szellemi kapacitásunk jó
formában van-e.

Piaget elmélete:

Piaget elmélete szerint a gyermekek értelmi fejlődésében négy szakasz különíthető el. Ezek
sorrendje meghatározott, és minden gyermek végigmegy mindegyik szakaszon. Nincs mód
arra, hogy a gyermek egy-egy szakaszt átugorjon, a sorrend mindenkinél ugyanaz, de egyes
szakaszok hossza egyénenként eltérhet.

A négy szakasz:

1. Szenzomotoros szakasz: 0-2 éves korig

 Érzékszervi-mozgásos szakasz (szenzomotoros periódus); cselekvéses
helyzetmegoldás jellemzi;
2. Műveletek előtti szakasz: 2-6 éves korig
 Szemléletvezérlésű (intuitív) gondolkodás és nagyfokú egocentrizmus jellemzi;
3. Konkrét műveletek szakasza: 6- 12 éves korig
 Internalizált, reverzibilis cselekvésekkel megjelenő gondolkodási műveletek jellemzik;
4.  Formális műveletek szakasza: 12 – 19 éves korig
 A kombinatorikus gondolkodás, a hipotézis-alkotás és dedukció kialakulása.

A négy szakasz bővebben kifejtve:

1. Szenzomotoros szakasz: A fejlődést az érzékelés és mozgás koordinációja adja.

(szenzoros+motoros) pl. tárgy után nyúlás

A csecsemő elkezdi felismerni a körülötte lévő világot, szándékosan kapcsolatba lép vele.
Kialakul saját teste és a környezet megkülönböztetésének képessége, és
a tárgyállandóság tudatosulása (a tárgyak akkor is léteznek, ha nem látjuk őket).

2. Műveletek előtti szakasz: „Műveletnek egy információ átalakítására vonatkozó

mentális szabályt nevezünk, amely megfordítható. Minden műveletnek megvan a
maga ellentettje.” 
 Erre a szakaszra jellemző az egocentrizmus: egyszerre csak egy szempontot tud
figyelembe venni. Nem önzőséget jelent, hanem az „ego” nézőpontját. „Mások is azt
látják/tudják, amit én”
Ebben a szakaszban a 2-4 éves kor közötti gyerekekre az érzékszervi-mozgásos,
gyakorló játékok a jellemzők. A gyerekek a szabálymegértés fejlődésének az elején járnak. ők
még gyakran és önkényesen váltogatják a szabályokat. Még hiányzik a versengés és az
együttműködés közöttük.
Az 5-6 éves gyerekeknél már a szimbolikus játék az uralkodó, melyben bármi
szolgálhat egy másik tárgy helyettesítőjeként A szimbolikus funkció megerősödését
nagymértékben befolyásolja a nyelv gyors fejlődése is.
Ebben az alszakaszban Piaget az egocentrikus gondolkodást hangsúlyozza. Ebben a
korban a gyerekek a szabályok betartására törekednek. Számukra a szabályok állandóak, nem
módosíthatók. A szabályokat erkölcsi parancsként értelmezik, nem tesznek különbséget a
szándékos hazugságok és az ártalmatlan túlzások vagy tévedések között.
Piaget úgy gondolta, hogy az erkölcsi szabályok és a szociális konvenciók
megértésének meg kell felelnie a kognitív fejlődés általános szintjének. A szabálymegértés
fejlődésének négy szintjét alakította ki. Az első két szint az imént tárgyalt műveletek előtti
szakaszba esik.

A másik két szint a konkrét műveleti szakaszban található.  

3. Konkrét műveleti szakasz: „A gyermek már képes általánosítani, de csak konkrét

tapasztalatok alapján.”

Ebben a szakaszban már kezdenek sikeresen logikai műveleteket is végrehajtani.

„Műveleti gondolkodásuk olyan tárgyakra korlátozódik, amelyek aktuálisan jelen vannak.”
Ebben a szakaszban megtörténik, (9-10 év) a súly állandóságának megértése, valamint
a térfogat állandóságának megértése (11-12 év), mely átnyúlik a következő műveleti
szakaszba.  A konkrét tárgyakon végrehajtott mentális műveletek lényege ebben az
időszakban a szemlélettől való függetlenedés.
Az erkölcsi szabályok megértésének harmadik szakasza ekkor kezdődik. Kezdi
megérteni, hogy néhány szabály megegyezésen alapszik, amely önkényesen megváltoztatható,
ha ebben mindenki egyetért. Pl. iskolai körjátékok

4. Formális műveleti szakasz:

„Ezt a periódust elérve a gyerek képessé válik elvont állításokról gondolkodni, hipotéziseket
felállítani, eszközrendszere tehát kombinatív. A probléma megoldásának kritériuma már az
ellentmondás-mentesség.”  A formális műveletek szakaszának a kezdete egybeesik az erkölcsi
szabályok megértésének negyedik szintjével. Az erkölcsi gondolkodás ideologikus módja
jellemzi.  

Logikai kapcsolatokat módszeresen átgondolja.

• Identitás kialakításában fontos, hogy mások hogyan ítélik meg őket.

• Kedvelik az elvont eszméket  

Piaget elméletével sokan nem értettek egyet. Egyes pszichológusok szerint Piaget
alábecsülte a gyerekek képességeit, ugyanis úgy vélték, hogy az általa alkalmazott feladatok
túl bonyolultak voltak, messzemenően nem olyanok, amelyekkel a gyermekek a valóságos
életben találkoznak.
Az utóbbi évtizedekben a művelet előtti gondolkodásra irányuló kutatások azt
bizonyítják, hogy ebben a korban a gyermekek gondolkodása több területen fejlettebb annál,
mint ahogyan Piaget leírta. Bizonyítékok merültek fel arra nézve is, hogy Piaget túlbecsülte a
serdülőkori formális gondolkodás színvonalát.
Az újabb empirikus kutatás fényében a négy szakasz nem látszik annyira
különállónak, ahogy azt Piaget gondolta. Mindezen kritikák ellenére Piaget elmélete
kétségkívül nagy segítségünkre lehet abban, hogy a gyermekek gondolkodását megértsük, és
szakszerűen felkészüljünk.
Piaget szerint a pedagógus feladata, hogy lehetővé tegye, hogy a gyermekek
többféleképpen lépjenek tárgyakkal, szituációkkal, egymással interakcióba. Mihelyt erre
módot adnak, az önjutalmazás megteszi a maga hatását. A kognitív pszichológusok által az
ilyen módon való tanulás sokkal eredményesebb, mint amikor az ismeretelsajátítás a mások
által felfedezett, összegyűjtött és a készen tálalt dolgok memorizálására szorítkozik. Piaget-
nak az ismeretelsajátításra vonatkozó elképzeléséből fejlődött ki a nyitott oktatás koncepciója.

Piaget kognitív fejlődéselmélete összefoglalva:

• A gyermek egy minden iránt érdeklődő tudós, aki kísérleteket végez a környezetében, hogy
megnézze, mi történik.
• Ezek eredményeiből elméleteket /sémákat/ állít fel.
• Ha egy új tárggyal, eseménnyel találkozik, megpróbálja a meglévő sémáival megérteni. Ezt
asszimilációnak nevezte.
• Ha a régi séma nem alkalmas az új jelenség befogadására átalakítja. Ezt akkomodációnak
nevezte.

Érzékelés, észlelés:
A gyermek érzékelése nagyon, észlelése kevésbé jó, mivel az gyakorlás közben fejlődik. Az
érzékszervi ingerek lesznek a legfontosabbak, a látás elsődlegessé válik.
 Színfelismerés: differenciált színmegnevezést kell fejleszteni.
 Alaklátás (kiemelkedik az alak a háttérből): csak iskoláskor kezdetén alakul ki.
Szinkretizmus és pointillizmus előzi meg.
 A taktilis élmények nagyon lényegesek a vizuális észlelésben, javítják a térészlelést. A
taktilis felismerésnek teret kell adni!
 Formaészlelés – konstanciák (alak, szín, nagyság):5-6 éves korra alakul ki, fontos az aktív
mozgás és a mintázott környezet szerepe.
 Térészlelés (tájékozódás térben): feltétele a testséma kialakulása. A jobb és bal oldal, a
középszimmetria és a keresztirányok ismeretéhez sok mozgás és szóbeli megerősítés
szükséges.
 Időészlelés (tájékozódás az időben)
o élménygondolkodás – karácsonyhoz szülinaphoz viszonyít
o napirendhez viszonyít, pl. „alvás után”
o kisiskolás korra várjuk el, hogy ez objektivizálódjon.
o Szinkretikus látásmód – elveszik a részletekben

Emlékezet:
 Cselekvésbe ágyazva fejlődik még a verbális emlékezet is, később a vizuális emlékezet
uralma lesz meghatározó.
 Önkéntelen majd szándékos emlékezés
 A verbális emlékezet fejlesztése kiemelt fontosságú.
 Intenzív képzeleti aktivitás jellemzi a gyermeket
 Gyermeki realizmus: A belső és külső benyomásokat nem képes teljesen elkülöníteni
egymástól, az óvodapedagógus feladata egyrészt a gyermek fantáziájának táplálása (játék,
mese, rajz, báb, stb.) másrészt a valóságelv érvényesítése.
 Önkéntelen majd szándékos figyelem.
 Könnyen felkelthető, elterelhető, fluktuáló (csapongó), rövid időtartamú fenntartása,
átvitele, megosztása nehéz

Világkép, ismeretek (Hermann Alice vizsgálata)

 Az óvodáskorú gyermek számos reális ismerettel rendelkezik, ám tudása labilis, mivel nem
képes ismereteinek egységes szervezésére. Ismeretei vágyai alapján szerveződnek, élményei
köré csoportosulnak, kognitív rendszerük még nem strukturált.
 Gyermekközpontúság: saját maga köré szervezi a világot pl. inkább boci, mint tehén
 Gyermekmitológia: pl. Jézuska, mikulás
 Gyermeki etimológia: önkényes jelentésadás, vagy amit nem ismer, egy ismert szóval váltja
ki.
 Végletes ellentétek kiemelése
 Ultrajelenségek (amit a gyermek nem tapasztal meg)
o Animizmus (megelevenítő gondolkodás) – mindennek lelke van, pl. azért kell fel a
nap, mert felébredt.

o Artificializmus (művi előállítás) – amit nem tudunk megmagyarázni, hogyan

keletkezett, azt az ember alkotta.
 o Finalizmus (cél okság) - valami azért teremtődött, mert célja van, pl. azért van a
tehén, hogy kapjunk tejet

o Gyermeki realizmus – észlelt és valóság összekeverése.

Szociális funkciók

Tudatelmélet: Az alkalmazkodás, az empátia alapja, a társas kapcsolatok fontos

összetevője.

Az érzelmek megértése: Az érzelemmegértés segít bejósolni a másik viselkedését,

ily módon befolyásolhatók általa az események. A gyermek ennek alapján szabályozhatja
viselkedését, kontrollálhatja érzelmeit. Eleinte a nonverbális érzelmi jelek megértése jelenik
meg (öröm, bánat, fájdalom, harag, félelem, csodálkozás, undor). Ezután jelennek meg a
szavak, mint az érzelem verbális kifejezőeszközei, de ezek még szituációhoz tapadnak, külső
ingerhez kötődnek, nem tükröznek belső állapotot. Hét éves korra már gazdag repertoárral
rendelkezik a gyermek, ekkor jelennek meg az összetett és ambivalens érzelmek.

A szándék megértése: Az attribúciós folyamatok, vagyis az okok megértése a felnőtt

számára is nehézséget okoznak. A három éves gyermek már képes lehet a véletlen és a
szándékos megkülönböztetésére. A személyiségvonások, belső állapotok, külső körülmények
beszámítása rendkívül fontosak, mert ezek talaján alakul ki a tolerancia. Óvodás korban a
pedagógus feladata ezt megtanítani!

A személyközi észlelés pontossága: A kedveltség észlelése viszonylag pontos. Az

elfogadott gyerekek saját magukról való tudása pontosabb, hiszen több visszajelzést kapnak.
Szociometriai felmérések alapján, a négy éves gyermek már tudja, ki kedveli őt, és ki nem. A
rekurzív gondolkodás (tudom, hogy tudod, hogy tudom) csak iskolás korra alakul ki.

1. A figyelem, megfigyelőképesség fejlesztése:

Célok

 A gyerekek környezet iránti érdeklődésének kialakulása.

 Új és régi, megszokott ingerek közötti különbségtétel képességének kialakulása.
 Új inger jelentkezésekor spontán odafordulás kialakulása.
 Egy-egy tevékenységnél való elidőzés.
 Lehetőség szerint az összes érzékszerv használata egy-egy dolog alapos
megfigyelésekor.
 Az adott helyzet, tevékenység szempontjából fontos és jelentéktelen ingerek
elkülönítése.
Feladatok

 A megismerési kedv felkeltése.

 A figyelem tartósságának, elmélyültségének, terjedelmének fejlesztése.
  Az akaratlagos, szelektív figyelmi funkciók fejlesztése.
 A megosztott figyelem kialakítása (távlati cél).
2.Az érzékelés, észlelés fejlesztése

Célok

 Érzékleti – észleleti tapasztalatok szerzésével az önmagukról és a szűkebb

környezetükről való ismereteik bővülése.
 A világ érzékszerveken keresztül megragadható tartalmainak segítségével a tanulók
gazdagabb, intenzívebb, a környezettel interaktívabb, ahhoz jobban alkalmazkodó,
jobb minőségű életet élhessenek.

Feladatok

 A tanulók hozzásegítése ahhoz, hogy önmagukról és a szűkebb értelemben vett

személyi, tárgyi és természeti környezetükből érzékelési – észlelési tapasztalatokat
szerezzenek.
 Ezek segítségével az önmagukról és a környezetükről való ismereteik bővítése.

Részfeladatok:

 A tapasztalt érzékelési – észlelési zavarok mögött rejlő okok (lásd: előzmények)

társszakemberekkel (pl.: szemész, audiológus, neurológus) együtt történő
feltérképezése és a velük közösen történő kezelése.
 Az aktiváció, a motiváció erősítése.
 A mozgásfejlesztés feladataihoz tartozóan az érzékelés, észlelés mozgásos
feltételeinek javítása (a fejkontroll javítása a fixálás elősegítésére, kóros reflexek
gátlása, leépítése; a manipuláció mozgásos feltételeinek javítása.), megfelelő
testhelyzet biztosítása.
 Az egyes érzékelési – észlelési területek fejlesztése:
o látás
o hallás
o bőrérzékelés (tapintás, hő- és fájdalomérzékelés)
o szaglás
o ízlelés
o egyensúlyérzékelés
o kinesztetikus érzékelés
o testérzékelés
o térérzékelés
o az idő érzékelése.
3.Az emlékezet fejlesztése

Célok:
A gyermekek olyan fejlettségi szintre való eljuttatása, hogy emlékezzenek:
 a mindennapos események egymást követő mozzanataira,
 kialakult szokásokra a családban, a csoportban,
 a begyakorolt korrekciós mozgásformákra, a testhelyzetekre,
 korábbi élményekre, tapasztalatokra,
 a napirendre
 egy adott dolog (szűkebb–tágabb környezetünk tárgya, jelensége, stb.) megismerése
során szerzett különböző érzékletekre, észleletekre.

Feladatok

 A fejlettségi szintet figyelembe vevő bevésés,

 a fejlettségi szintet figyelembe vevő felidézés,
 a rövid, majd a hosszú távú emlékezet fejlesztése.
 A különböző érzékelési területek érzékletei és észleletei megőrzésének elősegítése:
o látás
o hallás
o bőrérzékelés
o szaglás
o ízlelés
o egyensúly
o kinesztézia
o térészlelés
o az idő észlelése.

A különböző érzékletek és észleletek összekapcsolódásának, integrálódásának

elősegítésével a felidézés megkönnyítése.

 Egyszerű összefüggések felismertetése, megtanítása a felidézés elősegítése céljából.

 A kommunikáció fejlesztése, amely lehetővé teszi az emlékképek kifejezését.
 A cselekvések mozgásos feltételeinek javítása, amelyek szintén az emlékképek
kifejezését szolgálják.
  Jelek, szimbólumok kialakítása, melyekkel bonyolultabb eseményeket, történéseket
idézhetünk fel egyszerűbben.
 Szoros kapcsolattartás a szülőkkel az üzenő füzeten keresztül az iskolai és a hétvégi
eseményekről, hogy ezek később is felidézhetők legyenek.

4.A gondolkodás fejlesztése

Célok:

 Önmaguk megismerése, azonosságtudatok és én identitásuk kialakulása.

 Szűkebb és egyre bővülő környezetükben való eligazodás.
 Tárgyi környezetük birtokba vétele.
 Személyi és tárgyi környezetükre való hatás gyakorlása.
 A környezet változásaihoz való alkalmazkodás.
 Egyszerű probléma-megoldási módozatok megismerése és alkalmazása
(kommunikációs problémáikra, céljaik elérésére, akaratuk keresztülvitelére, stb.).

Feladatok:

 A környezet megismertetése, felfedeztetése.

 Elemi fogalomrendszer kialakítása, ismereteik rendszerezése, új ismeretek
elhelyezése, színek, formák megismertetése.
 Főfogalom alá rendelés.
 Különbségek megfigyeltetése.
 Változás megfigyeltetése.
 (Logikai)- funkcionális összefüggések megfigyeltetése.
 Analizáló - szintetizáló képesség fejlesztése.
 Hiányok pótlása
o szimmetria
o rész-egész viszony.
 Általánosítás, konkretizálás.
 Analógiás gondolkodás fejlesztése.
 Téri, idői tájékozódás fejlesztése.
 Testfogalom fejlesztése.
 Szám- és mennyiségfogalom fejlesztése.
 Társadalmi szokások, elemi szabályok megismertetése, elsajátíttatása.
 Hangulatok, érzelmek felismertetése.
 Kreatív gondolkodás, képzelet fejlesztése