Professional Documents
Culture Documents
West Greene Sinister
West Greene Sinister
West Greene
MMM ROMANCE
MORE THAN TWO
BOOK 1
RAJONGÓI FORDÍTÁS
Fordította: Aemitt
Lektor: Jane
Korrektor: Sylvanis
2023
Fülszöveg
****
****
Megcsókolt.
SOS!
Mi van?
Ez most egy el kell rejtenünk egy hullát SOS, vagy azt hiszem,
valami hülyeséget fogok csinálni SOS?
Hol vagy?
Ott találkozunk.
Halkan kifújtam egy megkönnyebbült lélegzetet, és
felgyorsítottam a tempómat. Újabb pár perc múlva
benyomultam a kollégiumi épületünk üvegajtaján. Miután
beolvastam az iskolai igazolványomat a lépcsőház oldalán lévő
leolvasóba, felkocogtam a lépcsőn a második emeleti
szobánkhoz. Felnyögtem, ahogy arccal előre az ágyamra
zuhantam, és azon tűnődtem, mi a fenébe egyeztem bele.
Komolyan csak azt akartam, hogy újra megsérüljek? Mert ez
volt minden, ami történhetett. Kizárt, hogy két férfi, akiknek
már megalapozott kapcsolatuk van, nem akartak mást, mint
egy kis szórakozást. Egyértelmű volt, hogy mindketten nagyon
szerettek volna velem, rajtam, bennem lenni, vagy mi a faszom,
de ennél többet?
Csak vágyálom.
– Rendben, ki vele, mondd el – mondta Derrick, amikor
belépett a szobába, és becsukta maga mögött az ajtónkat. – Mi
a fenétől vagy kiborulva, és lógsz az órákról, Josh?
Felültem, és ujjaimmal beletúrtam a szőke hajamba, amitől
szerte szét felállt. – Leo megállított a Franklin Hall előtt –
mondtam neki. Hümmögött, és leült az ágyára, a mögötte lévő
falnak támaszkodva. – Ő és Burne több időt akarnak velem
tölteni.
– Mármint dugni, vagy veled akarnak lenni? – kérdezett rá
egy az egyben Derrick.
Megvonta a vállam. – Gondolom, csak dugni.
Derrick felsóhajtott. – Akkor menj és érezd jól magad, Josh.
És próbáld meg az érzéseidet minél jobban kihagyni belőle. De
harmadszorra... én nemet mondanék. Túl könnyen kötődsz,
tesó.
Bólintottam. – Tudom – motyogtam. – Mindkettőjüket
kedvelem... nagyon. Mi csak... összeillünk, azt hiszem. De
kettejüket együtt látni... – a hangom elakadt. Még abban sem
voltam biztos, hogy van-e szó arra, hogy leírjam, mennyire
összeillenek. Gyönyörű volt látni őket együtt.
– Érezd jól magad velük ma este. Holnap pedig fújd le, ha
nem akarnak többet – mondta Derrick, és közben szigorúan
rám nézett. – Ne törd össze a szíved, Josh. Mert akkor nagyon
dühös leszek.
– Rám? – kérdeztem.
Megrázta a fejét. – Rájuk – mondta őszintén. – Te vagy a
legjobb barátom és a kibaszott legjobb ember, akit ismerek.
Nem szeretem, ha az emberek baszakodnak veled.
– Óóó – cikiztem, mire a szemeit forgatta. – Olyan aranyos
vagy, Derrick.
Hozzám vágott egy párnát, amin felnevettem. – Kapd be,
Josh.
Kuncogtam, és visszadobtam hozzá a párnát. Elkapta, és
visszatette a falhoz. – Kaja? – kérdezte hirtelen Derrick, és
felkapta a telefonját a matracról. – Éhen halok. Az érzelmek
éhessé tesznek.
Felkacagtam. – Persze. Rendeld nekem a szokásosat,
bárhonnan is rendelsz. – Annyira sokszor rendeltünk kaját,
hogy szó szerint minden helyről tudta a rendelésemet az
egyetem tíz mérföldes körzetében.
Felemelte a hüvelykujját, mielőtt a képernyőjére
koncentrált. Hanyatt dőltem az ágyon, a plafont bámultam, és
kicsit nyugodtabbnak éreztem magam, most, hogy ezt már
sikerült kiadnom magamból.
Fogalmam sem volt, mihez kezdenék Derrick nélkül.
De egy dolgot biztosan tudtam – elveszett lennék.
Nyolcadik fejezet
Josh
Még mindig nem tudtam, mire számítsak Leo kérésével
kapcsolatban, hogy iskola után menjek át hozzájuk, és az
ismeretlenség az idegeimet és a szorongásomat a maximumra
tornázta. Nem igazán számítottam rá, hogy többet akarnak
tőlem, főleg nem annyira, hogy ténylegesen kövessenek az
óráról, hogy leszólítsanak. De Leo addig futott utánam, míg be
nem ért, de annyira kifulladt, hogy egy pillanatra kapkodnia
kellett a levegőt, mielőtt megszólalt.
Éreztem, hogy egész órán engem bámultak, de nem
foglalkoztam vele túlzottan. Feltételeztem, hogy az együtt
töltött őrülten szexi pillanatokra emlékeznek vissza. Mert az
rohadtul biztos, hogy én már számtalanszor újrajátszottam a
fejemben. Nem is tudtam, hányszor kellett Derricknek
kizökkentenie a gondolataimból. A legjobb barátom szerint ez
vicces volt, de én tudtam, hogy ez mennyire veszélyes az
érzelmi jólétemre.
És milyen rosszul végződne ez számomra, ha tényleg csak
több szórakozást akarnának, és nem valami komolyabbat. Saját
magamat toltam a szenvedés irányába. De a fenébe is,
egyszerűen úgy tűnt, hogy rajongok a szenvedésért és a
büntetésért.
Most, ahogy követtem a GPS-emet a címhez, amit Leo
küldött nekem a Burne-nel folytatott csoportos
csevegésünkben, olyan átkozottul ideges voltam, hogy alig
tudtam egyik lábamat a másik elé tenni. A kezem remegett a
mobilom szorításában.
Csak azért jöttem ide, hogy még több szexet kapjak?
Bárcsak tudtam volna, hogy felkészülhessek arra, ami
előttem áll. Utáltam vakon belemenni a helyzetekbe. És még
jobban utáltam, hogy nagy valószínűséggel csak a fájdalom és a
szomorúság útjába állítottam önmagam.
Idegességem egy részét lenyelve, a telefonom csipogott, és
tudatta velem, hogy eljutottam a célállomásomhoz. Bámultam
az előttem álló kis ikerházra. Sima tégla volt, de a B lakás
felhajtóján két autó állt, amelyekről feltételeztem, hogy Leo és
Burne járművei.
Mély, egyenletes lélegzetet véve, és összeszedve azt a
csekélyke bátorságot, ami még bennem volt, felmentem a
betonlépcsőn, és bekopogtam az ajtón. Őszintén szólva kissé
meglepett, hogy itt laknak; tudtam, hogy az ilyen kétlakásos
lakások bérleti díja nem olcsó, különösen ilyen közel a
főiskolához.
– Szia! – kiáltott fel Leo, amikor kinyitotta a bejárati ajtót.
Elmosolyodott, amikor meglátott, és a boldogságának látványa
kicsit megdöbbentett. A szívem kihagyott egy ütemet a
mellkasomban.
Miért kellett ilyen átkozottul gyönyörűnek lennie?
– Egy percig azt hittem, hogy nem fogsz eljönni – vallotta
be, és egy kicsit levertnek tűnt erre a gondolatra, mielőtt újra
felderült. – Gyere be. Csak kérlek, vedd le a cipődet. Burne
szigorúan vigyáz a padlóra.
Elmosolyodtam. Leo... normálisan viselkedett? Szóval, úgy
gondoltam, én is az lehetek. Ez annyira más érzés volt, mint a
Halloween éjszakája. Tudtam, hogy mire számíthatok
halloweenkor. Akkor a szexről szólt. És most?
Nos, már nem voltam benne biztos. Az ismeretlentől
megborzongott a bőröm, még akkor is, amikor a remény
összeszorította a szívemet, és egy pillanatra összenyomta.
A bejárati ajtónál levettem a cipőmet, és követtem Leot a
konyhába. Burne a pultnál állt, és hagymának látszó valamit
aprított. Hátat fordított nekünk, de tudtam, hogy tudja, hogy
ott állok. – Te főzöl? – böktem ki.
Burne a válla fölött rám nézett, és bólintott, mielőtt újra arra
koncentrált, amit csinált. – Igen. Leo szart se tud főzni. – A
kérdéses férfi játékosan rápillantott. – Az anyja azért bérli
nekünk ezt a lakást, hogy biztosan tudja, hogy rendes ételeket
eszik a szemét helyett, amit az egyetemen etetnek velünk.
Leo arca valóban elvörösödött, ami meglepett. Szégyenlősen
megdörzsölte a tarkóját, miközben helyet foglalt a bárpult alatt
elrejtett egyik székre. – Nem téved. Tényleg nem tudok főzni.
Katasztrófa vagyok a konyhában. De azért megpróbáltam. Csak
valahogy... el lettem tiltva.
Nevettem, és Leo rám mosolygott. Burne is rám pillantott,
bár az arckifejezése nem változott. – Anyám sosem tanult meg
főzni – mondtam nekik, miközben leültem egy bárszékre Leo
mellé. Leo a combomra telepítette a kezét, és az ott lévő izom
kissé megugrott. Sikerült másképp elrejtenem a
meglepettségemet az érintésére. – Apa főzött mindent, és ő
tanított meg rá. – Megvonogattam a vállamat. – De
elképesztően szereti a történelmet. Mindannyian jók vagyunk
bizonyos dolgokban, másokban pedig borzalmasak.
Burne egy fazékba dobta a hagymát, amit éppen vágott,
majd bekapcsolta a tűzhelyet, mielőtt szembefordult velem.
Nekidőlt a mögötte lévő pultnak. – Tulajdonképpen okkal
kértük, hogy gyere ide – kezdte Burne.
– És reméltem, hogy előbb megpuhítunk egy finom
vacsorával, de úgy tűnik, Burne ezt a részt kihagyja – motyogta
Leo, és vádló pillantást lövelt Burne felé.
Homlokom ráncolva néztem közéjük, és azt kívántam,
bárcsak tudnám, mi a fene folyik itt. A menekülés vágya
telepedett meg az ereimben. Nem tetszett ez nekem. Nem
szerettem így érezni magam.
Burne megköszörülte a torkát. – Nagyon tetszett a
Halloween-est, és nem csak a szex miatt, bár az is kurvára
fenomenális volt – mondta. Összepréseltem a kezemet a
combjaim között, hogy ne doboljanak az előttem lévő pulton.
Leo keze megfeszült a lábamon. Láthatóan ugyanolyan ideges
volt, mint én. – Mi... ööö... bassza meg, nem vagyok jó ebben –
motyogta, ujjait a hajába túrva, izgatottság színezte a vonásait.
Tehetetlenül nézett Leora, és a szívem összeszorult a
mellkasomban miatta.
– Szeretnénk kipróbálni egy kapcsolatot... veled – fejezte be
Leo, felém fordítva sötét szemeit. Nem tudtam leplezni a
döbbenetemet. A szemeim tágra nyíltak, ahogy bámultam. –
Mármint, ha neked nem gond az ilyesmi. Ez egy kapcsolat
lenne hármunk között. Mindannyian egymáséi lennénk.
Megnyaltam az ajkaimat, és felváltva rájuk néztem.
Mindketten engem tanulmányoztak, a válaszomra várva. El
kellett ismernem, hogy kettőjükkel együtt lenni varázslatosan
hangzott. A középiskola óta nem volt rendes kapcsolatom. Ha
velük lehetnék, az újra egy kapcsolat stabilitását adná nekem.
Nem kellene többé csak azért ágyba bújni, hogy lefeküdjek
valakivel, amit kurvára utáltam.
És ez azt jelentette, hogy nem azért jöttem ide, hogy
összetörjék a szívem. Gyakorlatilag azt kaptam, amiben
reménykedtem. Az izmaim ellazultak, és egy óvatos mosoly
terült el az ajkamon. Leo szeme felcsillant, Burne feszült vállai
pedig megkönnyebbülten megereszkedtek.
– Igen – mondtam végül.
Burne teljesen ellazult. Leo elvigyorodott. – Tényleg? – Leo
úgy kérdezte, mintha nem tudná elhinni, hogy beleegyeztem.
Bólintottam, és kinyitottam a számat, hogy hangosan
megerősítsem a válaszomat, de Leo a nyakam köré kulcsolta a
kezét, és a számhoz szorította a száját, mielőtt egyetlen
átkozott szót is kiejthettem volna. Belenyögtem a csókjába, az
ajkaim könnyedén megnyíltak az övéi alatt. Beszívta a
nyelvemet a szájába, és egy pillanattal később Burne jelenlétét
éreztem a hátam mögött. Megborzongtam, amikor az ajkai
végigsimítottak a nyakam bőrén.
– Ó, a francba – lihegte Leo a számba. Lenéztem, és
felnyögtem a látványra, ahogy Burne a kezét Leo melegítőjébe
csúsztatta, és körbejárta az erekcióját. A légzésem felgyorsult.
– Csókold meg – parancsolta Burne.
Leo gyorsan a kezébe fogta az arcomat, és újra megcsókolt,
ezúttal erősebben. Követelőzőbb volt, a nyelve a számat dugta.
Mély nyögés morajlott fel a mellkasomból. Burne a nyakamon
dolgozott az ajkaival, szabad kezével a farmeremet gombolta
ki, miközben Leo farkán dolgozott.
– Baszki – nyögtem ki, amikor Burne keze körém fonódott.
Egyszerre izgatott mindkettőnket, és én már csillagokat láttam.
A csókom Leoval egészen felületessé vált, mindketten
elvesztünk a kéj homályában. Belekapaszkodtam Leoba, a
kezeim eszeveszetten siklottak a pólója alá, hogy érezzék a
felhevült bőrét. Ő is megérintett engem, mindketten ziháltunk.
– Mindketten olyan kibaszott gyönyörűek vagytok így –
dicsért Burne, a hangja karcosnak tűnt. Én nyöszörögtem, Leo
pedig felnyögött.
– Burne, baszd meg, k-kérlek – könyörgött Leo, a feje
hátraesett. – El fogok élvezni.
Egy pillanattal később már Burne kezére spriccelt,
összemaszatolva a pólóját és a melegítőjét. Felrántottam a
pólómat, és lejjebb toltam a nadrágomat, a látásom elsötétült.
Hátrahajtottam a fejemet Burne vállára, és a spermától nedves
kezét használva elfordította a fejemet, és birtokba vette a
számat.
Széthullottam, remegtem alatta, ahogy az ondó a hasamra és
a mellkasomra ömlött. Burne a számba morgott, erősebben
csókolt, ökle lassan dolgozott rajtam, amíg gyengén el nem
löktem a kezét.
– Bassza meg – ziháltam, a fejemet a pultra ejtettem, és nem
is érdekelt, hogy Leo ondója az arcomra tapadt. Burne levette a
pólómat, és a fejem mellé tette.
– Ha már tudtok mozogni – cukkolt Burne, és visszatért a
főzéshez, mintha nem is az imént dolgozott volna meg
mindkettünket, hogy elélvezzünk –, akkor mosakodjatok meg.
A vacsora hamarosan kész lesz.
Sikerült felemelnem a hüvelykujjamat, Leo pedig kuncogott,
és ugyanolyan boldognak tűnt, mint amilyennek én éreztem
magam.
Kilencedik fejezet
Josh
****