RAJONGÓI FORDÍTÁS

Fordította: Jane & Aiden

Korrektor: Leelan

2021
 Fülszöveg

Egy ultimátum összetörheti a szíved…

Minden este, csupán a hangjával, Sed Lionheart egy őrületes
mámorba repít több ezer nőt. De a színpad az egyetlen hely,
ahol Sed szenvedélyt érez, amióta elveszítette Jessica-t…

Ha nem vagy hajlandó megszegni minden szabályt…

Miszlikbe szakadt a szíve a joghallgató Jessicanak, amikor
felbontotta az eljegyzését Seddel, de elhatározta, hogy a saját
játékszabályai és feltételei alapján lesz sikeres.
De egyetlen férfi sem érhet fel Sedhez…

Egy véletlen találkozás és a kínzó közelség, a szenvedély

fékezhetetlen fellángolásához és a nyilvános együttlétek
újrafelfedezéséhez vezet.

Most, amellett, hogy minden együttlétükkel a közös

szívfájdalmat kockáztatják meg, az a veszély is fenyegeti őket,
hogy botrányos nyilvános lebukásban legyen részük…
 Kurt Cobain emlékének szentelve, akinek tehetsége és
leleményessége zenészek egész generációját inspirálta,
számtalan rajongó szívét és lelkét megmozgatta, és
meggyőzött arról, hogy az "egy szúnyog, a libidóm" egy
nagyszerű szöveg.

Fordította: Jane & Aiden

 1.fejezet

Fordította: Aiden

Jessicavolt a legboldogabb nő a világon. Az élet ennél már

nem is lehetett volna tökéletesebb. Odalopakodott Sed háta
mögé, átölelte a nyakát és puszit nyomott a fülcimpájára.
– Hé, bébi, tudod, mi újság?
– Mi? – kérdezte a srác elgondolkodva.
Átlesett Sed válla felett, és látta, hogy a fiú egy halom számlát
bámul.
– Bejutottam!
A srác fintora zavarában elmélyült.
– Bejutottál? Hová?
A lány előhúzta a felvételi értesítőt a hátsó zsebéből és
megmutatta neki. Ez letörölte Sed helyes arcáról a grimaszt.
Míg olvasta, a lány a nemrégiben kapott eljegyzési gyűrűjét
nézegette. A sok kemény tanulás után végre valóra válnak az
álmai. Az, hogy egy dögös, feltörekvő rockénekes a vőlegénye,
csak hab volt a tortán.
 – Jogi egyetem? – A fiú mély hangja a hátán keresztül
dübörgött a lány mellkasának.
– Igen. Hát nem állati? Annyira izgatott vagyok. Ezt muszáj
megünnepelnünk – csókolta meg a srác halántékát és
megölelgette. – Felveszek egy szoknyát. Bemegyünk a városba.
Egy zsúfolt utcán akarok veled szerelmeskedni. Talán a Rodeo
Drive-on vagy a Hollywood Boulevardon. Mit szólsz?
– Nem engedhetem meg magamnak, hogy fizessem neked a
jogi egyetemet, Jess. Még a kibaszott turnébusz váltóját sincs
pénzem megjavíttatni. – A fiú a számla halom tetejére dobta a
levelet.
– Semmi gond – húzott elő egy második levelet, ami a
lehetséges pénzügyi támogatásokról szólt. – Ösztöndíjak,
támogatások, mentességek. Szemeszterenként csak 3000 dollárt
kell előteremtenem.
Sed elrúgta a székét az asztaltól és kinyitotta a viharvert
hűtőszekrényt. Nem volt benne semmi, így visszazárta.
– Háromezrem sincs, Jessica.
Nem értette. Nem az ő álma volt. A fiút arra bátorították, hogy
fusson a sajátja után. Miért ne tehetné ugyanezt a lány is?
Annak ellenére, hogy Sed zenekara, a Sinners valószínűleg soha
nem fog annyira befutni, mint ahogyan azt a frontembere
elképzelte, a lány hitt benne. Olyan nagy kérés lett volna, hogy
ez a dolog oda-vissza működjön?
– Nem várom el, hogy te fizesd ki, Sed. Meg fogom találni a
módját. Csak azt szeretném, ha velem együtt örülnél. Gratulálj
nekem. Valami. Ez a legfontosabb dolog a számomra, ami
valaha is történt velem.
A srác keresztbe fonta a karját a mellkasa előtt és nekidőlt a
konyhapultnak. Jess egy pillanatra elcsodálkozott, mennyire
attraktív a párja. Széles vállak, domború izmok, keskeny csípő.
Fekete haj, kék szemek. Filmvászonra illő arc. Aztán a fiú
megszólalt.
– Én vagyok a legfontosabb dolog, ami valaha is történt veled.
És te nem mész sehová.
– Hogy érted, hogy nem megyek?
– Nem mész egyetemre. Túlságosan elfoglalt leszel azzal, hogy
engem szórakoztass a hálószobában. Ha esetleg megunnád,
szülsz nekem öt-hat kölyköt és neveled őket, amíg turnézom a
bandával, és mindannyian gazdagok és híresek leszünk.
Ez volt az ő nagy terve a közös életükre? Ugye csak viccel?
– Kislány korom óta arról álmodozom, hogy ügyvéd leszek,
Sedric. Igenis jogi egyetemre fogok járni. És te nem szabod meg
nekem, hogyan éljem az életemet.
– Ha a feleségem akarsz lenni, akkor nem mész. Megtiltom.
A lány hitetlenkedve bámult rá.
– Ezt eddig nem mondtad.
– De. Mondtam.
– Akkor nem akarok a feleséged lenni.
– Ezt nem gondolod komolyan – gúnyolódott a fiú.
Az öntelt, magabiztos viselkedése miatt – pont, ami miatt a
lánynak elsőre megtetszett annak idején – Jess most a fogát
csikorgatta. Mérgében lerántotta a jegygyűrűt az ujjáról és
hozzávágta a fiúhoz. Pont a mellkasán találta el, elkapta és a
szívére szorította.
– Nesze! Add zálogba az olcsó szarodat, javíttasd meg a szájba
tekert turnébuszod, és futtasd fel a hülye bandádat, te seggfej.
A srác hitetlenkedve meredt rá.
– Végeztünk, Sed.
A fiú kék szeme elkerekedett.
– Te most szakítasz velem? – Négy hónapja tartó együtt járás
során Jessica most először vett észre horpadást a srác
magabiztosságának páncélján. – Még sosem szakított velem
senki. Soha.
Kurvára nem értette a lényeget.
– Mégis mit vártál? Hogy boldogan élek, mint a kis
játékbabád?
A pimasz vigyor visszatért.
– Hát nem? Sosem panaszkodtál az ágyban.
Ott valóban nem volt oka panaszra. A testüket egymásnak
teremtették. Szexuális étvágyuk teljesen szinkronban volt. De
semmi egyéb nem működött közöttük.
– Elhagylak, Sed.
A lány habozott. Ez volt Sed utolsó lehetősége, hogy
helyrehozza a dolgokat kettejük között. Csak annyit kellett volna
tennie, hogy beismeri, hogy hibázott, amikor megpróbált
uralkodni a lány élete fölött. Hiba volt tárgyként tekinteni rá,
nem pedig emberként. Egy olyan személyként, akit állítólag
szeretett annyira, hogy később elvegye feleségül.
A lány várt. Akarta őt. Úristen, hát mindig is őt akarta.
Akármilyen basáskodó és arrogáns is volt, akkor is. Bár nem
volt szüksége a fiúra.
– Nem hiszem, hogy megtennéd – vigyorgott Sed. – Nem vagy
te ahhoz elég erős, hogy elhagyj.
Jessica felkapta az asztalról a felvételi értesítőt és
bebizonyította, hogy a fiú téved.
 2. Fejezet

Fordította: Aiden

Jessica magabiztos mosolya szertefoszlott, amikor a záró

dolgozatának jegye ronda, vörös képet égetett a retinájára.
Egyes.
Elégtelen?
Nagy levegőt vett.
Egy karó! Kudarc. Bukás. Csőd. Pofáresés. Epikus… bukta.
A Jessica elfogadhatatlan jegye alá firkált feljegyzés tudatta:
Talán legközelebb fontolja meg, hogy a dolgozatát a feladatnak
megfelelően készítse el, Ms. Chase.
– Ezt nézd – mondta a mellette ülő srác. Egészen a lány
személyes terébe hajolt, és ujjával hátulról megkocogtatta a
lapját. – A Jégkirálynő ötös alát adott. Te mit kaptál, Csodaagy?
Az eddigi legjobb záró dolgozatért járó Pulitzer-díjat?
Jessica sietve gyömöszölte elégtelen dolgozatát a mappájába.
– Ezért ugyan nem osztogatnak Pulitzer-díjat.
– Ne már. Csak vicceltem. Szóval, belefáradtál már a
kikosarazásomba?
 A lány remegő térdekkel állt fel a székéről. Egy karó? Hogyan?
Hogyan? Valami tévedés történhetett.
A terem elején lévő katedra felé vette az irányt, ahol Dr.
Ellington állt. Ellington mindig tökéletesen összeszedettnek
tűnt. Simára nyírt, fülig érő, szőke haja enyhén lengedezett,
ahogy a táskájába pakolta a papírokat. Elegáns, tengerészkék
szoknyás kosztümje többe került, mint Jessica autója. Ellingtont
talán csinosnak is lehetett volna nevezni, ha nem nézne ki olyan
sunyin. És fenyegetően.
Jessica szorosabban markolta a mappáját.
Valaki megragadta Jessica karját. Megfordult, az ötös alát
kapott srác reménykedve nézett le rá. Helyes volt és jól állt neki
a kék pólója és a tornacipője. Kezével végigsimított homokszőke
haján.
– Megiszol velem egy kávét?
– Nem, köszönöm.
– Mozi? Vacsi?
– Ööö, nem… – vonta össze a lány a szemöldökét. – Mit is
mondtál, mi a neved?
A szépfiú arca megnyúlt.
– Doug. Négy hónapja ülök melletted és még a nevemre sem
emlékszel?
Hát, sok pasi ült mellette. Nem lehetett elvárni, hogy
emlékezzen a nevükre, mikor egyáltalán nem érdekelte egyik
sem.
 – Bocs, Doug. Most nem érek rá csevegni. Muszáj
megbeszélnem Dr. Ellingtonnal valami fontosat.
– Megvárlak.
– Nem szükséges.
– Persze, hogy nem. Téged senki nem érdekel. Csak
seggfejekkel randizol, igazam van?
Volt vőlegénye arca villant át a lány agyán. Sedric Lionheart
határozottan seggfejnek számított. De két éve szakított vele, így
már nem randizott seggfejekkel. Sem mással, ami azt illeti.
– Miféle kérdés ez?
– Kedves, okos és gyönyörű – sorolta a srác az ujjain. –
Tipikusan az a csaj, aki csak seggfejekkel randizik.
Jessica szeme összeszűkült.
– Akkor miért utasítalak vissza folyton?
Doug összerezzent és a szívéhez kapott.
– Jaj, a szépségnek karmai is vannak – kuncogta. – Megvárlak
odakint.
– Komolyan, Doug, ne fáradj.
– Várlak.
Lerázta magáról a srác kezét és a katedra felé indult. Amint
Jessica megállt Dr. Ellington előtt, a nő mosolyra húzta a száját,
ami olyan volt, mint egy bronz rúzsos kígyóé.
– Lenne rám egy perce, professzor? Szeretnék önnel pár szót
ejteni az osztályzatomról.
– Nincs miről beszélnünk, Chase.
 – Nem értem, hogy kaphattam… – Jessica nyelt egyet és
kipréselte magából a következő szót – …elégtelent. A
dolgozatom jó – húzta ki magát, olyan önbizalom után kutatva
belül, melyet nem érzett. – Kiváló.
Ellingtonmegvonta a vállát.
– Lehet, de ahogyan azt világosan jeleztem, nem követte az
utasításokat.
Ez nem így volt. Teljesen.
– Elemeztem a kijelölt esetet. Átnéztem az összes bírósági
dokumentumot. A kapcsolódó szakirodalmat. Megvizsgáltam a
védelem és a felperes álláspontját. Értékeltem az ítéletet, illetve
az ügynek a jövőbeli ügyekre gyakorolt hatását.
– Azt is megállapította, hogy a védelem rossz álláspontot
képviselt, és folytatta a per újrafelvételével, valamiféle
egoisztikus kísérletet téve arra, hogy bebizonyítsa, hogy nyerhet.
Egoisztikus? Jessica szóra nyitotta a száját. Aztán becsukta.
Vett egy nagy levegőt.
– A védelem azért veszített, mert rossz oldalról közelítette
meg az ügyet. Ha az én stratégiámat követte volna…
– Ms. Chase, ön egy másodéves joghallgató. Tényleg azt hiszi,
hogy meg tudna nyerni egy olyan pert, amit a hivatásos
ügyvédek nem?
– Igen, valójában meg. Ha vetne még egy pillantást…
Dr. Ellington a kezét felemelve csöndre intette a lányt.
 – Az osztályzat marad, Chase. Önnek komolyan el kell
gondolkodnia, hogy változtasson a hozzáállásán – mosolyodott
el hűvösen. – Kellemes nyarat kívánok.
Jessica megfogta a professzor karját.
– Várjon. Újraírom. Kitörlök belőle minden utalást az
alternatív stratégiámról.
– Eleve bele sem kellett volna írnia. – Ellington lesöpörte
magáról a lány kezét. – A hódolói hada már várja önt – intett a
fejével az ajtó felé. – Talán ők tudnak segíteni a kis
problémáján.
Jessica átpillantott a válla fölött, hat vagy hét fiú figyelte őt az
ajtóból. Mi közük volt nekik bármihez is? Fél kezével arcához
kapott, a könnyeivel küzdött.
– Jaj, ne bőgjön már, kis csinos Jessica. – Ellington szánakozó
arccal pillantott rá. – Ugye nem szeretné most ezzel elrontani a
napomat? – Megragadta a táskáját és otthagyta a katedrát.
Hirtelen megtorpant, mert majdnem nekiütközött a hallgatói
önkormányzat elnökének, Dr. Taylornak, aki épp belépett az
ajtón.
Taylor pont úgy nézett ki, mint Perry Mason, csak idős
kivitelben.
– Beszélhetnénk az irodámban egy pár perc erejéig?
Ellington megmerevedett, lehajtotta a fejét és bólintott.
Taylor ezután figyelmét Jessica felé fordította.
– Zaklatottnak tűnsz, Jessica. Minden rendben?
 Nem, határozottan semmi sem volt rendben. Rápillantott Dr.
Ellingtonra, valahogy nem érezte helyes dolognak, hogy
panaszkodjon a főnökének az osztályozási gyakorlata miatt.
Talán mégiscsak megérdemelte, hogy megbukjon. Nem követte
a feladat utasításait. Ehelyett briliáns stratégiájával próbálta
lenyűgözni professzorát, amiben nyilvánvalóan kudarcot vallott.
– Minden rendben – krákogott Jessica.
– Ha szeretnél valamit megvitatni velem négyszemközt, az
ajtóm mindig nyitva áll.
Kedves tőle, hogy felajánlotta, gondolta a lány. Felnézett a
férfira és észrevette, hogy az épp a melleit bámulja. A pasas
megnyalta a száját, miközben tekintete felfelé vándorolt a lány
nyakán, majd újra visszatért a melleire.
– Igen, neked mindig nyitva áll, Jessica Chase.
Ellington karon fogta.
– Induljunk akkor arra a megbeszélésre.
Dr. Taylor elvigyorodott.
– Ó, persze, a megbeszélésünk – megérintette Jessica arcát. –
Kellemes nyarat.
Mielőtt Jessica megakadályozhatta volna, hogy hozzáérjen,
megfordult és egyenesen a kijárat felé indult, Ellingtonnal a
sarkában.
Jessica kisomfordált az épületből, az őt követő osztálytársai
csevegése csupán háttérzajnak tűnt. Jövőre valószínűleg újra fel
kell vennie Ellington óráját. Harmadévesként. Végzetes
megaláztatás egy osztályelső számára. Vagyis csak volt
osztályelső. Most valahol a tanulmányi lista legalján kullogott.
Ahogy kilépett az épületből, felnézett a dél-kaliforniai párás
kék égboltra. A nap ragyogása éles kontrasztot alkotott a feje
fölött gyülekező viharfelhőkkel.
– Jess! – Beth, a szobatársa, aki szintén joghallgató volt,
lelkesen ugrott a nyakába. – A másodév utolsó napja. Kész vagy
megünnepelni?
Ő volt Jessica egyedüli barátnője. Az egyetlen személy, akiben
megbízott. Ha nem lett volna Beth, hogy támogassa őt, talán
még most is telezokogná a párnáját éjjelente. Jessica a
könnyeivel küszködve borult Beth nyakába. Beth eltolta
magától, lenézett rá, finoman megsimította a lány arcát.
– Ne már, valami nincs jól. Itt kérem, csokifagyira van
szükség. De rögtön.
Később, egy doboz csokoládés jégkrém kíséretében üldögéltek
Jessica ágyán, Beth a helyzetnek megfelelő barátnői hozzáállást
tanúsította.
– Olvastam azt az írást. Az simán ért egy ötöst. Sőt, csillagos
ötöst. Ellington kiakadt rád valamiért, vagy ilyesmi. Be kellene
menned Dr. Taylorhoz. Mondd el neki, mi történt. Talán ő tud
segíteni.
Jessica újabb kanál jégkrémet lapátolt a szájába, és minden
egyes falattal kicsit jobban érezte magát.
– Az a fickó egy mocskos állat. Állandóan csak a melleimet
bámulja.
 – Mindenki a melleidet bámulja, Jess.
– És én vagyok az egyetlen hallgató, akit név szerint ismer.
– Te tényleg nem érted, ugye?
– Mit nem értek?
– Te gyönyörű vagy. Az összes srác beléd van zúgva és veled
akar járni, te meg mindet elhajtod. És mondd csak, mikor
keféltél utoljára?
– Tudod, hogy nem, mióta…
– Dobtad azt a hülye faszt, akivel jegyben jártál.
Jessica bólintott. Fel nem tudta fogni, miért jár még mindig
Sed a fejében.
– Túl fogod tenni magad valaha is rajta?
– Túl vagyok rajta – gyűlölte azt a barmot. Leginkább amiatt,
mert olyan nagyon hiányzott neki.
– Mindegy is, szívem. Csak mit gondolsz, ki törölgette minden
este a könnyeidet az elmúlt fél évben?
– De többé már nem picsogok miatta.
Beth szánakozó pillantást vetett rá.
– Tudom. Sajnálom, hogy felhoztam – leszürcsölte a fagyit a
kanaláról. – Találtál már munkát?
– Nem.
Ez volt, ami legjobban aggasztotta a lányt. Az összes
normálisan fizető állás, amire jelentkezett nyári munkára, már
betelt. Választhatott volna a fizetetlen gyakornoki állások közül,
de pénzre volt szüksége, és az álláspiac pangott.
 – Legalább nyolcezer dollárt össze kell szednem ezen a
nyáron. Az egyik ösztöndíjam csak két évre volt hosszabbítható.
Valahogyan pótolnom kell azt a pénzt.
– Vegyél fel hitelt.
– Nem vagyok hajlandó adósságba verni magam. Láttad,
anyám is hogy járt. Sosem áll szándékomban követni a példáját
az anyagi csődbe. Kell egy pasi, aki eltart. Az önbecsülésnek meg
lőttek.
Ahogy eszébe jutott az anyja, Jessica egyszerre több kanál
fagyit lapátolt a szájába.
– Szerintem a kettő nem teljesen ugyanaz, Jess. Te az
oktatásodért fizetsz. Ellenben ő mire költi a pénzt?
Jessica a szemét forgatta.
– Mellimplantátumra. Orrplasztikára. Szoláriumra.
Testkezelésre. Fehérneműre. Csupa olyasmire, amivel gazdag
férjet foghat magának.
– Már hozzáment négy szerencsétlenhez – kuncogott Beth.
– Öthöz, ha a mostani szerencsétlent is beleszámolod.
– Látod, össze sem lehet hasonlítani. Csak vegyél fel hitelt és
töltsd a nyarat a tengerparton.
Jessica elmosolyodott.
– Rossz hatással vagy rám, Beth.
– Három hónap alatt csak illegális melóval kereshetsz ennyi
pénzt. – Bethnek elgondolkodó tekintet ült ki az arcára. –
Vagy…
– Miért nem tetszik nekem annyira ez a „vagy”?
 – Az unokatestvérem, Aggie, Las Vegasban dolgozik egy
Paradise Found nevű sztriptíz bárban.
– Egy sztriptíz bárban? És mi köze van ennek hozzám?
– Egy vagyont keres, Jessica. Amilyen szép vagy, jó tested van,
a pasik markostól szórnák rád a pénzt.
– Szó sem lehet róla, Beth.
– Miért nem? Mikor rúdtánc órára jártunk, született tehetség
voltál. Az oktató is azt mondta, hogy profinak kéne állnod. És
tudom, hogy jól érezted magad. Tetszett neked.
A rúdtánc jó móka volt, és tényleg szerette. Egész pontosan
imádta.
– Nem gondolod, hogy az erotikus táncikálás ártana a
karrieremnek, hogy normális állást szerezzek védőügyvédként?
– Nem. Nem igazán. Használj művésznevet. Senki nem fogja
megtudni.
– Na de Beth, a régebbi munkahelyeid simán lekérdezhetőek a
társadalombiztosítási számod alapján.
– Senkit nem fog érdekelni, hogy egy klubban melóztál
egyetemista korodban. Csak kifogásokat keresel, ismerd el. Ez
egy jó ötlet.
– Ez szóba sem jöhet. Engedd el.
– Szóval anyáddal, meg az új mostohaapáddal fogsz otthon
ülni egész nyáron – horkantott fel Beth szórakozottan. – Biztos
nagyon mókás lesz. Hogy van Ed?
 Jessica általában igyekezett nem gondolni a mostohaapjára,
Edre. Arra, hogyan bámulta őt dülledő szemekkel. Hogy
véletlenül hozzáért, nekidörgölőzött. Képes volt felfeszíteni a
fürdőszobaajtó zárját, hogy meglesse a lányt zuhanyzás közben.
Nézte, mikor aludt. „Tévedésből” használta a lány fogkeféjét.
Egy alkalommal rajtakapta, hogy a szekrényében masztizik,
miközben a bugyiját a csoffadt farkára tekerte. Jessica
beleborzongott. Ed egymaga elegendő ok volt arra, hogy a lány
ne menjen haza, és erre jött még rá az anyja álláspontja, hogy a
lányát hibáztassa drága férje esendősége miatt, ami neki már túl
sok volt.
Jessica felfordult gyomrára tette a kezét.
Az erotikus táncban nem is volt valójában semmi rossz.
Teljesen legális. Sok pénzt lehet vele keresni. Potenciális
bevétel. Talán eljött az ideje, hogy testi adottságait a
szorongáson kívül máshol is kamatoztassa.
– Mit is mondtál, Paradise Found? Megvan Aggie száma?
 3. Fejezet

Fordította: Aiden

A Sinners turnébuszának gyéren megvilágított hálófülkéjében

Sed lenézett a bombázó szőke lányra. Természetellenesen feszes
mellét a srác karjához nyomta, dögös rózsaszín ajkán szégyenlős
mosoly ült.
– De Sed, a koncertre már minden jegy elkelt – duzzogott a
csaj, kezét szemtelenül a fiú hasára téve. – Nincs pár extra
jegyed?
Amikor az nem válaszolt, a lány keze elindult a srác
csípőfarmerját tartó derékszíja felé. Ezek a csajok mind
egyformák voltak.
– Talán – dörzsölte meg Sed az állát. Borotválkoznia kéne,
még mielőtt elindulnak a klubba a szólógitárosuk
legénybúcsújára. De volt még idő.
– Megkaphatom őket?
– Az attól függ. Mit adsz cserébe?
A csaj keze megragadta a derékszíját és magához rántotta.
– Leszoplak.
 Azt bezzeg soha nem ajánlotta fel egyik sem, hogy kimossa a
szennyesét.
Sed előkotort néhány csomag óvszert a zsebéből és
megvizsgálta őket.
– Van cseresznyés vagy pina colada ízesítésű.
– Egy kondom? – ráncolta túl-tökéletes-hogy-Isten-adta-
volna orrát a leányzó. Bármennyire is tűnt tökéletesnek
platinaszőke hajával, bronzbarna bőrével és hosszú pink
műkörmeivel, lerítt róla, hogy nem valódi.
– Ki tudja, merre járt a szád.
Vállat vont és kikapott a srác kezéből egy óvszert.
– Mindegy.
Lehúzta a sliccét és kiszabadította félkemény farkát a
nadrágjából. Mire a csaj letekerte rajta az óvszert, már
kőkeményen állt, mint a cövek.
– Nem számítottam rá, hogy ilyen nagy lesz – mondta
ámulva.
– Félsz, hogy nem boldogulsz vele? – felelte a srác
félmosollyal a szája körül.
– Nem, azt hiszem, azt szeretném, hogy megdugj.
– Azt hiszed?
A csaj megmarkolta a farkát a tövénél, és makkját körbefogta
csillogó pink ajkaival. Túlságosan telt ajkakkal. Hogy is hívják
azt a szart, amit beléjük fecskendeznek? Kollagén?
Ilyenkor hiányzott neki nagyon Jessica. Neki mindene igazi
volt.
 A szöszi térdre ereszkedett, forró szájába szívta Sedet és
finoman szopni kezdte. A fiú lehunyta a szemét, Jessica képe
jelent meg előtte, miközben a pirított ribi dolgozott rajta. Kezét
a nő feje tetejére rakta, ami ragacsos volt a hajlakktól. Még a
nevét sem tudta ennek a cicának.
Alig tíz perce szólította le a turnébusz előtt, amikor Myrna '57-
es Thunderbirdjét tolatta le a trailerről. Myrna aranyos volt,
hogy kölcsönadta nekik a kocsiját, hogy elvigyék a pasiját egy
sztriptízbárba. Bármelyik másik leendő menyasszony azt
mondta volna, hogy menjenek gyalog.
A szöszi hátradőlt és kiengedte Sed farkát a szája fogságából.
Annak a ténye, hogy képes volt gondolkodni, azt jelentette, hogy
a csaj nem tudta lekötni a figyelmét. Kevés nőnek sikerült.
Kinyitotta a szemét és látta, hogy a szöszi bámul rá.
– Oké, most már tudom, hogy azt szeretném, hogy megdugj –
mondta.
Sed rápillantott a franciaágy melletti rádiós órára.
– Erre nincs időm. A srácok fél óra múlva indulni akarnak.
– Nem gond, ha sietsz.
Feltápászkodott és ledobta magáról a topot. Nem volt rajta
melltartó. Nem is volt rá szüksége. Csöcsei feszesebbek voltak,
mint a sárgadinnyék, amikre hasonlítottak. A fiú a tenyerébe
fogta őket, megszorította. Jól néztek ki, de puhábbnak kellett
volna lenniük és engedni a tenyerének. Egymáshoz nyomta,
majd elengedte őket, és figyelte, ahogy minimális mozdulattal
visszarendeződnek a helyükre.
 – Ahogy már mondtam, csak fél órám van – mondta Sed.
– Nekem nem kell előjáték.
Őszintén szólva nem hitte, hogy ezzel a csajjal el tudna menni.
Órákba telt volna.
– Várj egy percet – kinyitotta a háló ajtaját. – Eric! – kiáltott a
zenekar dobosának.
Eric kidugta a fejét a fürdőből. Haja már középen tüskékbe
volt lőve, egyik oldalon rövidre volt vágva, másik oldalon
hosszan hordta. A nyaka oldalán végighúzódó hosszú tincs
jelenleg bíborszínben pompázott. Eric sovány arcának egyik
felét borotvahab borította, a másik fele már frissen borotvált
volt. Gyakorlatilag indulásra készen állt, ami azt jelentette, hogy
Sednek iparkodnia kellett. A srácoknak már így is várniuk kell
rá, és azt szerette volna, ha Brian utolsó éjszakája facérként
emlékezetes maradna.
– Mi az? – szólt vissza Eric.
– Vannak még itt a közelben groupie-k? Ez a csaj azt akarja,
hogy megdugjam.
– Haver, mindjárt indulunk. Csak mondj neki nemet.
– Nem akarsz minket nézni?
– Nem érek rá – kocogtatta meg az óráját Eric a borotvája
nyelével. – Gyerünk már. Sietni kéne.
A szőke Sed hátának dőlt, karját a srác dereka köré fonta. A
keze a férfi farkát fogta át.
Egyszerűen nemet kellett volna mondania neki, ahogy Eric
mondta, de most mit kezdjen az álló farkával? Semmi értelme
nem lett volna kiverni, mikor itt volt a forró és készséges punci
erre a célra.
– Kösz a semmit, Eric.
Eric vállat vont és eltűnt a fürdőszobában. Sed visszalépett a
hálóba és bezárta az ajtót. Kompromisszumot kell kötni.
Megfordulva látta, hogy a szöszi már nekivetkőzött közben.
– Csináljuk azt, hogy negyedórán át megduglak – közölte –,
de azután lelkesen lerántasz.
– Tizenöt perc alatt nem tudsz elmenni?
– Egy csajjal? Nem.
Hacsak nem Jessicaról lenne szó. Sosem volt gondja az
élvezéssel, mióta találkozott a lánnyal, de mióta elhagyta…
– Hát jó. Ha nem mész el negyedórán belül, leszoplak.
Lelkesen – felelte, idézőjelbe téve a „lelkesen” szót.
Sed lerúgta magáról a nadrágot és átkarolta a lány vékony
derekát.
– Mondd csak, nedves vagy?
– Hogy a viharba ne lennék az – vigyorgott rá.
Derekánál fogva felemelte a padlóról.
– Akkor csusszanj rá.
Hosszú lábaival körbefogta a fiú derekát, előrenyúlt, hogy
szerszámát magába vezesse. Sed megmarkolta a lány fenekét,
megdöntötte a csípőjét és mélyebbre tolta magát. A szöszi
felsóhajtott, feje hátrahanyatlott.
– Ó, Sed.
A csajjal a farkán közelebb lépett az ágy széléhez.
 – Dőlj hátra.
A lány belekapaszkodott a vállába és hátradőlt.
– Messzebb – utasította.
– Le fogok esni.
– Pont azért.
A szöszi lassan hátrahajolt, láthatóan nem bízott benne. Mikor
elveszítette az egyensúlyát, hátrahanyatlott az ágyra, a vállára
érkezett, s a hátát begörbítette. Sed utána hajolt és zuhantában
még mélyebbre döfte a farkát.
– Úristen – kiáltott a leányzó. – Sed! Igen, bassz meg
keményen.
Legalább sikítozni jól tudott.
A srác megmarkolta a csaj medencéjét, masszívan tartotta,
miközben elmerült benne, közben a csípőjével körözött körbe-
körbe. Visszahúzódott, majd morogva újra mélyre döfte magát.
A ribik általában szerették, ha morgott. A színpadon is ezt
csinálta, így emlékeztette őket, kinek a farka jár bennük. Ez a
picsa sem volt kivétel.
– Igen, Sed! Igen! Istenem, annyira szexi a hangod – mondta,
miközben eljátszogatott a bimbijeivel, simogatta és cibálta őket,
zihált élvezetében.
Sed rávette, hogy forgassa a csípőjét, miközben továbbra is
teljes intenzitással, keményen kefélte. A lány felsikoltott, mikor
az orgazmus elemi erővel csapott le rá. Teste remegve feszült a
férfiéhoz, miközben görcsösen összeránduló puncija mohón
szívta a farkát. Sed újra megragadta a lány derekát és feljebb
tolta az ágyon, hogy saját ágyéka a matrac végével egyvonalban
legyen. A csaj elalélt, úgy vélhette, a pasi végzett vele. Pedig az ő
tizenöt perce még messze nem telt le.
Sed az oldalára fordította a lányt, és az egyik lábát átkulcsolta.
Oldalról hatolt belé, tekerte a csípőjét, hogy ingerelje a lány
csiklóját.
– Ó, Sed, te abszolút egy Isten vagy.
Tulajdonképpen unalmasnak találta a csajt. Az órára
pillantott, és azon tűnődött, vajon észrevenné-e, ha csalna kicsit
az idővel. Talán, ha becsukná a szemét, és valaki másra
gondolna...
Nem jött be. Jessica másképp viselkedett volna. Mozogna,
részt venne, tudná, hogyan tegyen a kedvére. Ő volt az, aki miatt
ráfüggött a szexre. Ez a lány (akárhogy is hívták) meg sem
próbálta kielégíteni.
Amikor a csaj elért a második orgazmusig és felkiáltott, Sed a
hátára fordította, és feljebb csúsztatta a matracon. Miért kellett
volna kicsit is megerőltetnie magát, hogy örömet szerezzen neki,
mikor a lány csak feküdt, mint egy darab fa?
A csaj combjai közé telepedett, lökései lazák és egyenletesek
voltak. Szemtől-szemben volt vele misszionárius pózban, így
volt a legkevésbé fárasztó a testének. Belenézett a lány szemébe.
Barna szemek néztek vissza rá, melyek csillogtak a gyönyörtől.
Jessicaé jádezöld színű, sűrű szempillákkal keretezettek.
A pirított műribi felemelte a fejét, hogy megcsókolja, de Sed
visszanyomta vállánál fogva az ágyra. Az elmúlt két évben egy
nőt sem csókolt meg. Ezzel a csajjal pedig végképp nem akart
személyeskedni.
Végigfuttatta ujjait a Sed hátán, mire az beleborzongott és
halkan felnyögött. A lány felfedezte a legérzékenyebb erogén
zónáját, de még csak észre sem vette vagy nem is érdekelte.
Helyette a fiú vállába kapaszkodott és torokhangon nyögdécselt,
hogy kifejezze örömét.
Pár perc múlva Sed közölte:
– Szerintem eljött a te időd, hogy leránts. Hamarosan
mennem kell.
– Hát jó – sóhajtotta a lány – Azért a gumit levennéd?
– Nem – húzta ki belőle a farkát Sed, és a lány mellé gurult.
– Attól félek, hogy lenyelem.
– Nem hiszem, hogy ez probléma lenne – kuncogott Sed.
Felsóhajtott, mikor a picsa mélyen a szájába szívta
legnemesebb szervét. Nem is csinálta olyan rosszul, bár kicsit
félénk volt.
– Szopd keményebben – utasította. – Keményebben. Úgy,
igen.
Általában addig tartotta vissza az orgazmust, ameddig csak
bírta, de ezúttal arra figyelt, hogy minél gyorsabban végezzenek.
Amikor elélvezett, az messze nem volt kielégítő, de legalább
vége volt.
– Na, milyen voltam? – vigyorgott fel rá a csaj.
– Elviselhető – felelte, kimászott az ágyból és lehúzta magáról
az óvszert. Csomót kötött a végére és a szemetesbe dobta.
 – Seggfej vagy.
Sed közben megtalálta a nadrágját és belebújt.
– Az. Szóval…ez probléma?
– Nekem nem – vihogott a lány. – Megkaphatom akkor a
jegyeket?
– Megnézem, Jake-nél akad-e még egy.– Jake, az egyik
legrégebbi roady, általában jegyeket és backstage-belépőket
osztogatott olyan csajoknak, akikről úgy vélte, érdekelheti a
banda tagjait. Jó szeme volt a jó puncikhoz.
– Egy? – duzzogott a csajszi.
– Ja, egy.
– És mi lesz a pasimmal?
Sednek felszaladt a szemöldöke.
– Komolyan azt hiszed, hogy el akar majd jönni a
koncertemre, ha megtudja, hogyan szerezted neki a jegyet?
– Persze. Óriási rajongód. Alig várja, hogy oda dughassa a
farkát, ahol a tiéd volt. – A csaj szemügyre vette magát a komód
fölötti tükörben és felborzolta a haját. – Kettő?
Sed belebújt egy fekete pólóba, majd végigsimított rövidre
nyírt haján.
– Hát őőő…Nem. Szerencséd van, ha egyet tudok keríteni.
Ahogy a srác elhagyta a szobát, a lány felöltözött és duzzogva
várta, hogy előkerüljön.
Eric utána szólt Sednek a folyosón.
– Mindenki rád vár.
 – Csak hadd borotválkozzam meg. És mondd meg Jake-nek,
hogy adjon annak a lánynak egy jegyet a holnap esti koncertre,
hogy eltűnjön.
– Nem hinném, hogy maradt nála. Az Exodus End
előzenekara leszünk. Nem a főzenekar.
– Akkor kérj egyet Dare-től. Majd ő ad.
Dare volt az Exodus End szólógitárosa. Mellesleg Sed
basszusgitárosának, Trey-nek a bátyja. Seddel régóta ismerték
egymást.
– Ugyan már, tesó, én magam mennék érte, de muszáj
megborotválkoznom. Te meg már kész vagy.
Eric hangos sóhajtás kíséretében sarkon fordult, hogy
leszálljon a buszról, közben mormogott valamit az orra alatt egy
kurva kifutófiúról.
Sed sietve megborotválkozott. Már majdnem végzett, amikor
Myrna – hamarosan Mrs. Brian Sinclair – megállt az ajtóban.
Nekitámaszkodott a keretnek és figyelte, ahogy Sed végighúzza
a pengét az álla alatt. Felvágott tweedszoknyát, lila felsőt és
magas sarkút viselt. Tarkóján összefogott hajából pár
vörösesbarna szál kiszabadult és csinos, szív alakú arca körül
repkedett. Előkelő és gyönyörű nő volt. Olyan, akit Sed
tisztelhetett. Teljesen megértette, miért vitte ágyba Brian pár
óránként. Volt benne valami megközelíthetetlen, ami fokozta a
srác kihívás érzetét. Kár, hogy csak a szólógitárosára vetett
szemet. Sed összes csábítási kísérlete kudarcba fulladt.
– Ígérd meg nekem, hogy épségben hazahozod – szólt Myrna.
 Sed elvigyorodott.
– Megígérem. Lehet, hogy annyira be lesz rúgva, hogy járni
nem bír majd, de biztonságban lesz.
Brian jelent meg az ajtóban, átkarolta Myrnat és hozzábújt.
– Azt hiszem, én inkább kihagynám a legénybúcsút –
mormolta. – Ünnepeljük meg a legényélet végét a hálószobában.
Sed a szemét forgatta.
– Nem tarthatsz legénybúcsút a menyasszonyoddal, te barom.
Az ajtóban álldogáló pár úgy nézett egymás szemébe, mintha
ők lennének az egyedüli két ember ezen a Földön. Sed nem
tudta eldönteni, hogy féltékeny legyen-e vagy viszolyogjon.
– Szeretlek – mormolta Brian.
Myrna megsimította Brian állkapcsát.
– Én is szeretlek.
– Tuti?
– Száz százalék.
Brian vigyorgott, mint valami eszelős és megcsókolta.
– Szeretlek.
– Én is szeretlek – súgta Myrna és beletúrt a pasi vállig érő,
fekete hajába. Csak pár centire volt egymástól a szájuk és nem
sokra attól, hogy mindketten elveszítsék az önuralmukat,
teljesen egymásra voltak kattanva.
– Hé, ti ketten hagyjátok már abba – szólt rájuk Sed. –
Cukorbeteg leszek tőletek.
– Holnaptól Mrs. Sinclairnek foglak hívni – közölte Brian
Myrnaval, rá sem bagózott Sedre.
 – Én minek nevezzelek téged?
– A Személyi Szexistenednek.
A lány elnevette magát.
– Adom.
Trey, Brian legjobb barátja és a banda basszusgitárosa
befurakodott kettejük közé.
– Nincs valami szabály arra, hogy a menyasszony és a
vőlegény nem találkozhat egymással az esküvő előtt? – eltakarta
Myrna szemét az egyik, Brianét a másik kezével. – Nincs
leskelődés!
Brian oldalbavágta.
Trey mindkét kezét odakapta.
– Láttad ezt, Myrna?
A lány kisöpörte Trey haját az arcából és homlokon puszilta.
– Szegény kisfiú.
Trey átölelte Myrna derekát és a vállára hajtotta a fejét.
– Ölelj meg – pislogott fel a lányra egyik smaragdzöld
szemével. Lelógó fekete frufruja eltakarta a másikat. Mindenki
tudta, hogy ártatlan tekintete teljesen kamu volt, de Myrna ezzel
kicsit sem törődött. Egykézzel megölelte és megsimizte a fiú
hátát.
– Kopj le róla – követelte Brian és a folyosóra lökte Treyt.
– Megyünk? – kérdezte a csapat egyetlen – nem született –
szőkesége, Jace. Sötét szakállat növesztett, hogy férfiasabbnak
tűnjön, de a hideg, csokoládébarna szeme volt az, ami
megakadályozta, hogy feltűnjön a népnek, milyen kurvára
imádnivaló.
– Csak Sedre várunk – felelte Trey. – Hová ment Eric?
– Jake-re vadászik – közölte Sed.
Brian magához szorította Myrnát és úgy csókolta, mintha a
száját oda akarná forrasztani az övéhez. Lassan feljebb tolta a
lány szoknyáját a combján, a fenekét masszírozta, és
hozzányomta a medencéjét.
Már most jobban be voltak indulva, mint Sed tíz perccel
ezelőtt. Nem tűnt igazságosnak.
– Trey, kezdj valamit a barátoddal – erősködött Sed.
Trey megragadta Briant a fülénél fogva és aljasul kirántotta
Myrna öleléséből.
– Ezt a nászútra tartogasd, csődör.
Brian előrehajolt, hogy enyhítse a fájdalmat, amit a füle tépése
okozott.
– Aú-aú-aú, jóóól van!
A pirított cica kikukucskált a hálóból, immáron teljesen
felöltözve.
– Mentek valahová, srácok? Jöhetek veletek?
– Nem – mondta mind a négy bandatag egybehangzóan.
Eric fellépett a busz lépcsőjére és egy jegyet nyújtott a szőke
lány felé.
– Tessék – mondta neki – Jó szórakozást.
 Befurakodott a többiek közé és Sedre meredt, aki épp a
borotvahab utolsó nyomait tüntette el egy törülköző
segítségével.
– Többet ne kérd, hogy a kifutófiúd legyek, Lionheart.
Sed elnevette magát.
– Tudod, hogy úgyis megteszed, amire megkérlek, Eric. Senki
más nem kényezteti a bizarr fétiseidet.
Eric hátrapillantott a többi srácra.
– Ja, hát, talán már belefáradtam abba, hogy nézzem, mikor
döglesz.
Trey és Brian nevetésben törtek ki.
– Jaja, igazad van, Eric – mondta Trey. – Sed, készen vagy
már?
– Indulhatunk.
Brian adott Myrnának egy búcsúcsókot.
– Velünk jöhetsz – súgta a lánynak.
– Egy sztriptízbárba? – szaladt a lány szemöldöke a haja
tövéig. – Köszi, de kihagyom. Amíg távol vagytok, legalább
tudok haladni egy kicsit a groupie-projektemmel. Érezd jól
magad a srácokkal.
Brian hátrált egy lépést.
– Szeretlek.
– Én is szeretlek – felelte Myrna. – Na, menj már!
Vonakodva megfordult és a többi fiú után csoszogott.
– Ne aggódj, Myrna. Rajta fogom tartani a szemem –
bizonygatta Sed.
 – Köszönöm. És megtennél nekem még egy szívességet?
– Bármit.
Myrna a pirított ribi felé intett a fejével, aki úgy figyelte az
eseményeket, mintha fizettek volna neki érte. Sed a könyökénél
fogva megfogta a szöszit és a busz eleje felé irányította.
– Gyere, ideje indulnod.
Hangos puffanás hallatszott a busz oldalán.
– Szeretlek, Myrna! – kiabált Brian odakintről.
Sed megcsóválta a fejét.
– Istenem, el sem hiszem, hogy józanul is ezt csinálja.
Myrna elnevette magát.
– Vigyázz rá. Melyik klubba mentek? Arra az esetre, ha meg
kell találnom titeket.
Sed eleresztette a szöszi könyökét, közelebb lépett Myrnához
és fölé tornyosult.
– Most nyaggat vagy húz, Szexprofesszor?
A lány állta sarat, és bosszúsan felvonta a szemöldökét a fiúra.
– Melyik az a klub, Sed?
A srác elnevette magát. Szerette azokat a csajokat, akiket nem
tudott megfélemlíteni.
– Paradise Found.
 4. Fejezet

Fordította: Aiden

Sed nyitva tartotta a krómozott lengőajtót Brian előtt, és

hátba veregette, amikor elhaladt mellette. Brian összerezzent,
bár Sed nem tudta megmondani, hogy a sok ütlegelés miatt,
vagy azért, mert belépve először egy topless csajt pillantott meg.
Még a pincérnők is teljes meztelenséggel kedveskedtek nekik.
Na, szép.

– Sed, de komolyan. Felesleges ez a legénybúcsú.

Brian megállt a küszöbön, és végigsimított a fekete haján. Ma
este úgy viselte, mint a színpadon – enyhén zselézve, és furcsa
szögbe állítva. Hála Istennek, hogy nem sminkelte ki magát.
– Inkább visszamegyek a turnébuszhoz, és Myrnával töltöm az
estét.
Sed megforgatta a szemét és a fejét ingatta.
– Haver, holnaptól egy életre egymás nyakán fogtok csüngeni.
Egy életre. Remek csaj, meg minden, de az kurva hosszú idő.
Élvezd ki az utolsó estédet agglegényként. Trey, csinálj valamit
ezzel a faszival – nézett Sed Brian mögé. Trey az előbb még ott
volt.
Most nem volt Trey sehol, csak a basszusgitárosuk, Jace.
– Hová tűnt Trey? Hát miféle legénybúcsú ez a legjobb arc
nélkül? – Jace a három ajtóval odébb lévő bár felé biccentett
szőke fejével.
Sed megpillantotta az ajtó feletti táblát és megdörzsölte az
arcát.
– Egy melegbár? Mikor dönti már el, hogy a faszt vagy a
puncit szereti?
– Szerintem az a gond, hogy mindkettőt – szólt Eric.
– Nagyon is – fűzte hozzá hozzá Brian.
– Egyformán – mondta Jace.
– Nyugi – szól közbe Eric – nem tarthat sokáig, míg felszed
pár farkat.
Sed felsóhajtott. Aggódott az együttese tagjaiért. Brian volt a
legnormálisabb a csapatban, de most, hogy házasodni készül,
totál úgy viselkedik, mint valami nyuszi.
– Nos, Brian, a döntés a tiéd.
– Rendben, akkor maradjunk. De csak akkor, ha megígéred,
hogy nem veszel nekem öltáncot.
– Cimbora, Myrna sosem tudná meg. Ugyan ki mondaná el
neki?
– Abban biztos vagyok, hogy Myrna nem bánná. Csak engem
nem érdekel a dolog.
 Eric megragadta Brian karját, és beljebb vezette a klubba.
– Lazítania kell, Mr. Karótnyelt von Kúrógép.
Sed követte őket a bárhoz. Rendelt egy whiskey-t jéggel,
megszemlélte a különböző színpadon riszáló táncosnőket,
keresve a leginkább kedvére valót. A középső színpadon két
szőke együtt dolgozott a rúdon, simogatták és csókolgatták
egymást, mikor a testük összeért tánc közben.
– Ezek dögösek – állapította meg Sed. Szép Sed-szendvicset
lehetne velük összehozni. Azon merengett, vajon rá tudná-e
venni őket, hogy az ő rúdján is együtt dolgozzanak. Felhajtotta a
whiskey-t, majd a pultra csapta a poharat utánpótlásért.
– Az ott dögösebb – bólintott Jace egy bőrruhás, fekete hajú
csaj felé, aki ostorral hadonászott a balkézre eső színpadon. A
fiú egész teste megrándult az izgalomtól, valahányszor a nő
ostora csattant.
Brian fogta a sörét, és a terem jobb szélén lévő színpad felé
vette az irányt. A három színpad közül ez tűnt a
legnyugisabbnak, egy szamócaszőke, fehér selyembe, csipkébe
és tollakba öltözött lány táncolt rajta. Széles selyemkendő
takarta a szemét és kiemelte nőies bájait. Bár a lány nem
láthatta, hová lép, tökéletesek voltak a mozdulatai, és cseppet
sem okozott neki gondot, hogy szórakoztassa a közönséget igéző
táncával anélkül, hogy leesett volna a színpadról. Hát, Brian úgy
gondolta, jó lesz nekik ott. Nem mintha Sed bánta volna,
gyengéi voltak a vörösesszőkék. Jessica haja is… Jézus, miért
nem bírja kiverni a lányt a fejéből? Az a picsa már két kibaszott
éve lelépett tőle.
A színpad melletti összes asztal foglalt volt. Brian
végigpásztázta a termet szabad hely után kutatva, de Eric
karonfogta és a színpad előtti asztalhoz irányította. Hat
főiskolás korú pasi üldögélt ott, látszólag nagyon jól elvoltak, de
Sed tudta, hogy Eric így vagy úgy, de megszerzi az asztalt. Italát
kortyolgatva Sed követte a cimboráit.

– Hé, skacok, a barátom holnap megnősül – szólt oda Eric a

suhancoknak. – Mi lenne, ha mindannyian felszívódnátok, hogy
ideülhessünk?
– Együttérzek a barátoddal, tényleg, de mi voltunk itt előbb –
mondta az egyik jólfésült csávó.
Ami igaz az igaz. De Sed és csapattársai nem úgy nézett ki,
mint akikkel okos dolog lenne baszakodni. Tetoválások.
Piercingek. Láncok. Fekete haj, kivéve Jace-t és az ő szőkített
taraját. Farmer és bőr. Valószínűleg jobban illenének egy
motoros kocsmába.
Magas és csupa izom, Sed volt a legnagyobb és
legfélelmetesebb a csapatból. Odaállt Eric mellé, hogy
engedjenek Eric kérésének. Sed nem akart velük harcolni, de
tudta, Ericnek kevés is elég, hogy elguruljon a gyógyszere.
– Szerintem ezt át kellene gondolnotok – nézett le Sed az
asztalnál ülő fiúkra.
 Eric megropogtatta hosszú ujjait.
– Jézusom, Eric, nehogy megint letartóztassanak minket –
Brian a homlokához kapott, mintha nagyon elkeseredett volna.
– Tudod, hogy nem lehet több halálos testi sértés a rendőrségi
aktánkban, különben sittre vágnak.
A suhancok szeme kikerekedett, felkapták az italaikat, majd a
terem hátsó részén lévő szabad asztalhoz menekültek.
– Szép volt, Sinclair Mester – vigyorgott Sed Brianre.
Brian megvonta a vállát és helyet foglalt az asztalnál. Belekortyolt a
sörébe. Sed leült Brian jobbjára. Eric a bal oldalára telepedett.
Jace eltűnt valahová. Valószínűleg elköltött pár ezer dollárt a
terem másik felén táncoló dominára. Sed lezúgatta a whiskey-ét,
majd intett a pincérnőnek, hogy töltse újra a poharát. Brian a
sörét kortyolgatva felpillantott a színpadon épp feléjük kúszó
táncosnőre és majdnem megfulladt.
– Baszki – szólt Eric és jobban megnézte magának a
táncoslányt. – Ez nem…
Sed a gyönyörű lányt bámulta, aki most a színpad elején
feküdt, haja lelógott a szélén, háta ívbe hajolt és tökéletes,
csupasz mellei szabadon meredeztek a levegőbe.
– Jessica.
Sed felugrott. Lekapta bőrdzsekijét és a lányra dobta. A pucér
testére. Jessica. Az ő Jessicaja meztelen volt. Meztelen. Itt, az
összes faszi szeme előtt.
 Mikor lerántotta a lányt a színpadról, az meglepetten
kapkodta a levegőt. Sed a mellkasához szorította, hogy megvédje
a kéjsóvár pillantásoktól.
Azonnal kidobók hada sereglett köréjük.
– Tilos a táncosnőkhöz érni – mondta az egyik hústorony.
Jessica Sed karjaiban vergődött, de a fiúnak esze ágában sem
volt őt elengedni. Nem akarta, hogy azok az emberek a testét
bámulják.
– Sed – fogta meg Brian a karját – Engedd el.
Jessica alig kapott levegőt.
– Sed?
Arcát a fiú vállának dörzsölte, hogy megszabaduljon a szemét
elfedő selyemsáltól. Az leesett az orra és a szája közé. A lány
szeme tágra nyílt. Azok a jádezöld szemek. Amelyek éjjel-nappal
kísértették. Hogyan lehetséges, hogy a lány méggyönyörűbb lett,
mióta utoljára látta?
Lehajtotta a fejét, hogy megcsókolja, és a szíve olyat dobbant,
hogy azt hitte, megfullad. Nem számított, hogy a sál
elválasztotta a szájukat. Túlságosan is jól emlékezett a lány
ajkának ízére.
Egy vastag kar hátulról Sed torkára fonódott és hátrarántotta
a fejét. Csizmáját a padlóra szegezte, nehogy hátraessen.
Jessica a vállával a nyakára lökte a kendőt. Sed meglátta a
lány ajkait. Úristen, olyan teltek és hívogatóak voltak! Muszáj
volt újra megcsókolnia. Soha többé nem szabad abbahagyniuk a
csókolózást.
 – Sed, tegyél le.
A lágy hangja…pont, ahogy az emlékeiben élt. Ahogy a lány
kimondta a nevét, elfacsarodott a szíve. Olyan rég hallotta már.
Túl régen. Az ajkába harapott. Nem tudta, hogy a kidobóember
szorításától vagy a szíve próbált utat törni magának, ami miatt
egyre jobban fájt a torka.
– Engedd el a torkát, te kibaszott kretén – ordította Eric – ő
egy profi énekes!
– Leszarom, kicsoda…
– Eric behúzott egyet a kidobónak, aki Sedet tartotta, így
engedett a szorításon. Egy pillanattal később mégjobban
megfeszült. Sed összerezzent. Ericre több kidobó csapott le
egyszerre, és erőszakkal elvezették a színpadtól.
– Vegyétek le rólam a mocskos kezeteket – tiltakozott Eric.
– Tűnjetek el, vagy hívjuk a zsarukat.
Eric még a hangos zene ellenére is hallotta, hogy öklök
csattannak a húson.
– Kurva anyátokat! – ez Jace volt? Újabb ökölcsapódások. Az
ajtó becsapódott.
Jessica Sed karjaiban vergődött. Nem volt kétsége afelől, hogy
ha a lány kezei szabadok lennének, a szart is kiverte volna
belőle.
Brian hangosan felsóhajtott mellette.
– Hát, azt hiszem, mostmár időszerű szétrúgnom pár segget.
Nem hagyhatom cserben a fiúkat – mondta és eltűnt a kijárat
irányában.
 Az ajtó ismét kinyílt.
– Mi a fasz folyik itt? – kiabált be Trey a klubba.
– Bellaway – szólt oda Jessica a Sed mögött álló pasasnak. –
Ismerem ezt a srácot. Nincs semmi gond. Komolyan, ne bántsd
a torkát – aztán Sedre nézett. – Te meg tegyél le, Sed. Most
azonnal.
Sed megpróbálta megrázni a fejét, de mozdulni sem bírt.
Hosszú másodpercek teltek el, majd a kar, ami Sed nyakát
szorította, engedett. A kidobó hátralépett.
Sed nyelt egyet. A torka lángolt, de nem volt hajlandó
elengedni Jessicát. Szó sem lehetett róla.
– Mi a szart keresel te itt? – kérdezte mérgesen, csakhogy a
szokásos bariton most elég reszelősre sikeredett.
– Tegyél már le, Sed – követelte a lány, orrlyukai fellángoltak
dühében, amitől Sed mindig beindult. Semmi nem volt szexibb
a világon ennél a csajnál, ha mérges volt. Még szerencse, hogy jó
természet párosult mellé.
– Válaszolj a kérdésemre és leteszlek.
– Hát nem nyilvánvaló? – vonta fel a szemöldökét a lány,
ahogy ránézett. – Táncolok.
– Azt hittem, jogi egyetemre mész. Nem az volt a kifogásod,
amikor elhagytál?
– Nem az volt az oka, hogy leléptem, és ezt te is tudod.
Különben pedig, a jogi egyetem nincs ingyen. Valahogy elő kell
teremtenem a rávalót. Na, tegyél már le. Választ kaptál a
kérdésedre.
 – Ha pénzre van szükséged, szólhattál volna – állította talpra
a lányt és a tárcájáért nyúlt. Kivett egy köteg pénzt és a lány felé
nyújtotta. – Fogd. Ez itt pár ezer dolcsi. Tudok többet is
szerezni. Amennyi csak kell neked.
– Nekem nem kell a pénzed, Sed.
– Ugyan miért, mert csak úgy odaadom? Fasza. Mennyi a
tarifád egy órára? Egy pár százas? Kifizetlek egész éjszakára.
Vagy az egész hétre.
Paff! A lány erre olyan pofont kevert le neki, hogy megérezte a
vér ízét a szájában.A srác összerezzent, a megnyalta a szája belső
felén keletkezett nyílást.
– Mennyire gyűlöllek! – sziszegett a lány, szemei veszélyesen
összeszűkűltek. Otthagyta a fenébe Sedet, mentében
földhözvágta a fiú dzsekijét. Tökéletes, csupasz feneke volt az
utolsó dolog, amit láthatott, amint a lány kiviharzott az életéből.
Újra.
 5. Fejezet

Fordította: Aiden

Jessica berontott a színfalak mögötti öltözőbe, halálra rémítve

a többi lányt, akik a következő számra készülődtek. Ledobta
magát a tükör előtti székre, lehúzta nyakáról a selyemsálat és
arcát a tenyerébe temette.
A világ összes sztriptízbárja közül Sednek pont az övében
kellett megjelennie.
Ne engedd, hogy a közeledbe férkőzzön. Túlvagy rajta.
Emlékszel?
Valaki egy köntöst terített a vállára. Felpillantott Beth
unokatestvérére, Agatha-ra, a feketehajú dominára, aki a déli
színpadon dolgozott.
– Jól vagy, cica?
Jessica bólintott és keze fejével letörölt egy elkóborolt
könnycseppet.
– Jól, csak nem számítottam rá, hogy összefutok itt valakivel a
múltamból, ez minden.
– Arra a fickóra gondolsz, aki lehúzott a színpadról?
– Aha. Régen jegyben jártunk.
 – Azt mondta, ezt adjam oda neked – Aggie odadobott egy
nagy köteg papírpénzt Jessica öltözőasztalára.
– Istenem, mekkora egy fasz! Látod már, miért nem mentem
hozzá? – nézett fel Aggie-ra, megértésért fohászkodva.
– Ö, nem igazán. Az a pasi forróbb, mint Phoenix júliusban.
Abszolút lehengerlő. Az a nagy, kőkemény test. És az az édes,
helyes pofi teljesen szembemegy a „ki-nem-szarja-e-mit-
gondolsz” kisugárzásával. Grrr – a csaj kivillantotta a fogait,
rubintvörös ajkai felfelé görbültek.
Aggie mindig kifejező arca mosolyra fakasztotta Jessicát. De
csak egy kicsit.
– Mindezt abból szűrted le, hogy dumáltál vele húsz
másodpercet?
– Hé, ha régóta űzöd ezt az ipart, gyorsan kiismered a
férfiakat. Ha ennyi pénzt hord magánál, tuti piszok gazdag.
Óóójeah! – boxolt Aggie a levegőbe.
– Nem. Nem Óóójeah! Nemcsak gazdag, de híres is, ami azt
jelenti, hogy az egója nagyobb, mint Alaszka.
Aggie összevonta a szemöldökét.
– Híres?
– A Sinners frontembere. Az együttesé.
– Szerintem hallottam már róluk. Rockzenét játszanak?
– Hard rockot. És kifelejtetted a leghírhedtebb
„tulajdonságát”. Kielégíthetetlen a szex iránti étvágya. Nem
tudod őt annyi időre kivonszolni az ágyból, hogy egy normális
beszélgetést lebonyolíts vele.
 Aggie felnevetett, kék szeme felcsillant.
– Ez a pasi egyre jobban tetszik nekem, baba.
– Sok boldogságot akkor.
Aggie tekintete a plafon felé vándorolt, miközben az
arckifejezése elgondolkodóvá vált.
– Nem hiszem, hogy jó buli lenne uralkodni rajta.
Valószínűleg csak kiakasztanám.
– Az tuti.
Jessica szeme megakadt az öltözőasztalán gúnyosan heverő
pénzkötegen. Hetekbe telne, hogy ennyi pénzt keressen, és Sed
csak úgy dobálta, mintha apró lenne. Számára az volt. A
szemétláda. Kérkedik a vagyonával. Azt hitte, ettől több lesz a
szemében.
Jessica bosszúsan megrázta a fejét, felpattant, és felkapta a
pénzt az öltözőasztalról. A karját a köntös ujjába csúsztatta, és
kisietett az öltözőből. A köntösét maga mögött lobogtatva
végigrohant a klubon, és berontott bejárati ajtókon, Sedric
Lionheart nyomát keresve. Úgy látszott, már régen távozott.
– A fene esne abba az emberbe – mormolta az orra alatt. Csak
le kellene valahogy vadásznia, hogy az arcába tolja a hülye
pénzét.
Mindig ezt csinálta. Úgy bánt vele, mintha a lány képtelen
lenne gondoskodni magáról. Mintha Mr. Egó nélkül a Nap sem
kelne fel. Sosem fogja fel. Hülye seggfej.
Valakinek meg kellene már leckéztetnie végre.
 6. Fejezet

Fordította: Aiden

Sed szállt fel először a turnébuszra, nyomában a kék-zöld

foltos, itt-ott vérző bandatársaival. Myrna a kis szögletes
ebédlőasztalnál üldögélt, a laptopján dolgozott. Felpillantott és
mogyorószín szemei elkerekedtek a meglepetéstől.
Sed megmasszírozta a tarkóját. Basszus, micsoda éjszaka! A
hab a tortán az volt, hogy muszáj elmondania Myrnának, hogy
megszegte ígéretét, nem volt képes vigyázni Brianre.
– Hogyhogy ilyen korán visszaértetek? – kérdezte Myrna. –
Azt hittem, pirkadat előtt nem jöttök.
Sed felfújta a képét, miközben a megfelelő magyarázaton
agyalt.
– Tartozom egy bocsánatkéréssel, Myrna.
A lány értetlenül ráncolta a homlokát, majd a Sed mögött
álldogáló Ericre pillantott.
– Úristen, Eric, mi történt? – nézett rá ijedten.
Felugrott a helyéről és félrelökte Sedet. Leültette Ericet a
krémszínű bőrkanapéra, és megvizsgálta a bal szeme fölötti
sebet, melyből szivárgott a vér. Megfordult, sietve benedvesített
egy konyharuhát a kis króm mosogatónál, és nekifogott
letörölgetni Eric állkapcsáról és arcáról a vért. Eric összerezzent,
de mosolyogva fogadta, hogy a nő körülötte tevékenykedett.
– Karamboloztatok? Várj… – nézett fel Sedre. – Miért kérsz
tőlem bocsánatot? Nem törted össze az autómat, ugye?
A fiú már nyitotta a száját, hogy magyarázatot adjon, de
Myrna egy legyintéssel csendre intette.
– Tudod, mit? Nem számít. Az csak egy kocsi. Végül is mind
jól vagytok. Hol van Brian? – pillantott Trey-re, aki a
fagyasztóban épp jeget keresett. Aztán Jace-re, aki az állkapcsát
próbálta helyrerakni szörnyen feldagadt, vérző kezével. – Hol
van Brian? – kérdezte még egyszer, ezúttal pánikközeli
állapotban.
– Semmi baja. Nem szenvedtünk balesetet, Myrna –
köszörülte meg Sed a torkát. Beszélni is fájt. Hogy a pokolba fog
holnap énekelni így?
– Akkor mi történt? – a lány a busz ajtaja felé vette az irányt,
aggodalom ült csinos kis arcán – Brian?
Brian Sed tükrös napszemüvegét viselve bukkant elő a
sarokról.
– Szia, Életem. Hogy telt az estéd? Sokat haladtál a melóddal?
Sed vigyorogva csóválta a fejét. Érdekelte, Brian miért akarta
annyira kölcsönvenni a napszemüvegét. Mintha Myrnának nem
tűnne fel a két hatalmas monoklija holnap az oltár előtt.
 Myrna Brian karjaiba röpült. A srác összerezzent fájdalmában,
mikor a lány arca a nyakához préselődött, így nem láthatta az
arckifejezését.
– Megijesztettél – mondta – azt hittem, megsérültél.
Brian megölelte a lányt és puszit nyomott a feje búbjára.
– Jól vagyok.
Sed Trey-re nézett, aki épp egy jéggel teli törölközőt nyomott
a tarkójához.
– Fel kell hívnod a tesódat. – Másnap este Trey bátyja
bandájának előzenekaraként léptek volna fel. Vagyis úgy volt,
hogy fellépnek. De jelenleg nem voltak erre alkalmas
állapotban.
– Erre a napra már kaptam elég seggberúgást, nagyon szépen
köszönöm – felelte Trey. – Hívd fel te.
Myrna levette Brianről a napszemüveget és felnézett rá. A
srác kerülte a tekintetét.
– Te verekedtél?
– Várj, Myrna. Meg tudom magyarázni.
A lány erősen vállba taszajtotta.
– Egy hetedikeshez készülök hozzámenni? Ezt nem hiszem
el.
Hirtelen sarkon fordult és a busz hátuljában lévő hálószoba
felé vette az irányt.
– Myrna – iramodott Brian utána.
– Ne szólj hozzám! – lökte félre a csaj Sedet. – A te dolgod
lett volna, hogy épségben hazahozd – puffogott.
 – Myrna – szólt Sed is, de a lány csak elviharzott mellette és
eltűnt a hálóban. Az ajtócsapódás keresztülvisszhangzott az
egész buszon.
Brian végigrohant a folyosón és bekopogott.
– Myrna? Szerelmem…
– Szerintem várd meg, míg lecsillapodik – tanácsolta Sed.
– Tűnj el! – ordította a lány a hálóból.
Valami nekivágódott belülről az ajtónak.
Brian kinyitotta, kitért egy repülő magassarkú elől, majd
bezárkózott a szobába a dühös tigrislánnyal. Percekig tartó,
magas hangú ordítozás hallatszott, majd Brian dörmögő,
nyugodt és engesztelő hangja. A csapat többi tagja csendben
üldögélt, és ápolgatta a sebeit.
– Mi lesz így a holnapi koncerttel? – kérdezte Eric. – Tudsz
énekelni, Sed?
Az vállat vont.
– Nem tudom. Fáj a torkom. Felhívhatom Dare-t, ha akarod,
Trey.
– Nem lesz idejük, hogy találjanak valakit a helyünkre.
Szerintem várnunk kéne reggelig, aztán meglátjuk, hogy alakul
– felelte Trey. – Baszki, de fáj a fejem. Van valahol Aspirin?
Az egyik kidobó egy alumíniumütővel tarkónvágta Trey-t.
Mire Sed odaért, már vége lett a harcnak. Mégcsak be sem
tudott húzni senkinek egyet.
– Nem kéne megnézetni orvossal? Pár percig KO voltál.
 – Az én fejem keményebb, mint az az ütő. Szerintem mégcsak
nem is vérzik – Trey kitapogatta a tarkóján lévő, libatojásnyi
huplit, ujjbegyeivel vérzés után kutatva. – Azért egy Aspirin jól
jönne.
Sed elővarázsolt egy gyógyszeresdobozt a háló melletti picike
fürdőszobából. A dühös kiabálást azóta felváltotta Myrna kéjes
nyögdécselése, ahogy Brian nevét kántálta. Sed vigyorogva
intett a fejével a vékony szobaajtó felé, miközben az Aspirint
Trey kezébe nyomta.
– Szerintem kibékültek.
Trey elnevette magát.
– Ugyan ki tudna haragudni Brianre? – lenyelt néhány
pirulát, majd a dobozt átpasszolta Ericnek.
– Örülök, hogy béke van – mondta Eric, továbbra is a
szemöldöke fölött tartva a törülközőt. – Szarul érezném magam,
ha emiatt lefújta volna az esküvőt.
– Szarul is érezheted – felelte Jace csendesen, barna szemét a
földre szegezve – Te kezdted az egészet.
– Hát, nem én kértem, hogy segítsetek, igaz, kisember? –
mondta Eric.
Jace összeszorította a száját, alig észrevehetően biccentett,
majd szó nélkül elhagyta a buszt. Odakinn felbőgött a Harley-ja,
majd pár pillanat múlva a motor hangját elnyelte az éjszaka.
– Miért kell állandóan basztatni őt, Eric? – kérdezte Sed.
Eric vállat vont.
 – Gondolkodás nélkül harcba szállt érted, mikor túlerőben
voltak.
Eric megdörzsölte összeszorított száját, majd két ujja közé
csippentette az állát.
– Ja, tudom. Én csak… Ő nem Jon, tudod?
Hála az égnek, nem az. Sed tudta, hogy Eric és az előző
basszusgitárosuk Jon közeli barátok voltak, de a srácnak rossz
híre volt. Sokkal jobban jártak Jace-szel a bandában.
Trey lenyalta a vért a szája sarkából.
– Láttad, Jace hogy darálta a népet? Még sosem láttam őt
verekedni. Csak lestem. Egyedül verte ki a szart három
kidobóból. A kisember simán szétrúgná a segged, ha akarná, az
tuti, Eric.
– Fogd be, Trey – morogta Eric.
Trey megvonta a vállát és felnézett Sedre, aki háttal a fülkének
támaszkodva álldogált.
– Nos, mit fogsz csinálni Jessicával?
Sed szíve nagyot dobbant a lány neve hallatán.
– Semmit. Nyilván semmit.
– Nyilván? – Trey megfordította a jeges törölközőt és a
tarkójához nyomta, majd összerezzent. – Lerángattad a csajt a
színpadról egy sztriptízbárban. Ebben tényleg nincsen semmi
nyilvánvaló.
– Én csak… meglepődtem. Leszarom, az ő élete.
– A-ha – felelte Trey és legalább annyira tűnt meggyőzöttnek,
mint ahogy Sed érezte magát.
 7. Fejezet

Fordította: Aiden

Jessica szíve összefacsarodott.

– Kirúgott? Emiatt nem rúghat ki. Nem csináltam semmi
rosszat.
Roy, a bár tulajdonosa megköszörülte a torkát, nagyon
ügyelve arra, nehogy a lány szemébe nézzen. Jessicát egy
felpuffadt Elvis imitátorra emlékeztette, leszámítva, hogy a
Király jóképű volt. Pasik nem hordhatnak fehér spandexet, meg
flittert – sem külön-külön, pláne nem egyszerre. Főleg nem, ha
szőrös, túlsúlyos emberekről van szó. – Láttad már, hogy
néznek ki a kidobó embereim? A barátaid…
– Ők nem a barátaim.
– Akkor miért véded őket?
Jessica szeme ártatlanul elkerekedett és megrázta a fejét.
– Nem védem.
– Mire a zsaruk ideértek tegnap este, már nyomuk sem volt.
Ha nem véded őket, mondd meg a nevüket és a tartózkodási
helyüket, hogy fel tudjam őket jelenteni.
 – Nem tudom, kicsodák.
– Én pedig nem hiszek neked – a pasas egy hosszú pillanatig a
lányra meredt. – Takarítsd le az öltözőasztalod, Feather. Nem
akarlak még egyszer a klubban látni.
– De nekem szükségem van erre a melóra – csak három hete
dolgozik itt. Még nem volt elég megtakarítása a tandíjra. Messze
nem. – Csak erre a nyárra.
– Sajnálom, bébi. Nem kell a balhé. Gyönyörű vagy és szexi,
de hosszú sorban állnak a jelentkezők, akik a helyedre várnak
anélkül, hogy a nyakamra hoznák a bűnözőket.
– Nem bűnözők.
– Azt hittem, nem ismered őket.
– Nem is.
A fickó egy borítékot csúsztatott az asztalon keresztül a lány
elé.
– Itt a fizetésed.
Jess felkapta a borítékot az asztalról, és kiviharzott Roy
irodájából.
Sed folyton elcseszi az életét.
Berontott az öltözőbe, belehajigálta a holmiját a táskájába.
Kifelé menet majdnem elsodorta Aggie-t. A fekete szépség a
karjaiba kapaszkodott, hogy visszatartsa.
– Hé, cica, hova ez a nagy rohanás?
– Roy épp most rúgott ki.
 Muszáj volt eltűnnie innen. A torkát égették az elfojtott
könnyek, és nem akarta, hogy bárki is lássa, mennyire feldúlt.
Ez csak egy hülye munka volt. Csak egy újabb kudarc.
– Micsoda? Hogy rúghatott ki? Máris te vagy a hely kedvence.
– Az egész Sed hibája – felelte a lány. –Ha meglátom,
szétrúgom a seggét.
– Szerintem már szétrúgták a seggfej piac sarkán, édes.
Jessica mosolyt erőltetett az arcára. Ebben is kudarcot vallott.
– Nem azt mondtad, hogy a Sinnersben énekel? – kérdi Aggie.
– De, miért?
– Mert ők lesznek ma este az Exodus End előzenekara a
Mandalay Bay-ben.
– Honnan veszed?
– Láttam valahol róla egy plakátot – vonta meg a vállát Aggie.
– Tökéletes – mondta Jessica és kezdte magát jobban érezni.
– Legalább megmondhatom neki, hova tömködje a pénzét. Sőt,
meg is mutatom neki, hová dugja a pénzét!
– Ha véletlenül összefutsz azzal a szőke sráccal, aki tegnap
este velük volt… azzal a jóképűvel, akinek olyan feszes kis segge
van…és olyan izmos…és az az arc…és azok a… – Aggie keze
ökölbe szorult és leplezetlen örömében megborzongott.
Szőke? Jessica a szemöldökét ráncolta.
– Jace Seymourra gondolsz?
– Jace – mosolyodott el Aggie, rubintvörös ajkai mögött
megvillantak tökéletes, hófehér fogai. – Mondd meg neki, hogy
még tartozom neki egy tánccal. Kifizette, de elrohant kidobókat
püfölni, mielőtt bevethettem volna az én spéci kínzásomat nála.
Jessica elnevette magát.
– Neked is van gyenge pontod, Aggie? Nem jellemző rád, hogy
így aggódnál egy kis könnyen jött zsebpénz miatt.
– Lehet – kacsintott Aggie.
– Megpróbálom nem elfelejteni, hogy átadjam az üzeneted,
mikor szétrúgom Sed seggét – szorult ökölbe a lány keze. Sedric
Lionheart még megbánja, hogy kirúgatta. Naná, de még hogy!
 8. Fejezet

Fordította: Aiden

Sed nagyot húzott a söréből és a tenyerében fekvő fotót

bámulta. Jessica adta neki pár évvel ezelőtt. Jól emlékezett a
lány mosolyára. Kételkedett benne, hogy valaha is így
mosolyogna rá. A lánynak baromira elege lett belőle. De akkor
ugyan miért üldögélt itt a sötétben, bámulva a képét és miért
itta le magát megint? Megszokásból, gondolta.
Letette a lány fotóját a sörös doboza mellé és kinyitotta a
noteszt, amibe a dalokat írta. Arra nem tudott kellőképp
koncentrálni, hogy valódi dalszöveget írjon, de némely szavak
beugrottak. Elképzelte, de leginkább érezte őket. Külön sorokba
firkálta a szavakat, üres sorokat hagyva köztük, hogy később
hozzájuk tudjon majd fűzni mondatokat.
Jadeszín szemek.
Egy elárult szív.
Gyötrelem. Nyugtalanság.
Fájdalom. Őrület.
Kőszív. Egyedül.
 Egyedül.
Vett egy szaggatott lélegzetet.
Egyedül.
Majd megjön a dal is később. Az érzéseket azonban nem
akarta elfeledni. Becsukta a noteszt, visszadugta a pad párnája
alatti rejtekhelyére és felvette Jessica képét, ujjait végighúzta a
megkopott széleken.
A turnébusz hátuljában kinyílt a háló ajtaja, majd a
fürdőszobáé bezáródott. Sed az asztalra hajította a fényképet,
majd újra nagyot kortyolt a söréből. Pár perccel később valaki
gyöngéden a vállára tette a kezét.
– Már megint egyedül ücsörögsz itt kinn? – kérdezte Myrna.
– Nem tudtam aludni – pillantott fel rá Sed.
– Leülhetek?
Amikor a srác megvonta a vállát, letelepedett a vele szemben
lévő padra.
– Sajnálom, hogy nem vigyáztam jobban Brianre múlt éjjel –
mondta Sed.
– Elmesélte, mi történt és nem hibáztatlak érte. Ő volt a
hülye, hogy belekeveredett – Myrna felvette Jessica fotóját és
megszemlélte.
– Elbűvölő, Sed. Ő Jessica? – pillantott fel rá és a srác
bólintott.
– Hogy vagy? – kérdezte Myrna.
 Visszaadta Sednek a képet, aki a zsebébe csúsztatta a vacak
eljegyzési gyűrű mellé, amelyett Jessica két évvel ezelőtt egy
pokoli délután dobott vissza neki.
– Én? – vonta meg Sed a vállát. – Mire kiértem, már
mindenki elmenekült a helyszínről. Még egy jól irányzott sallert
sem tudtam lekeverni senkinek. Csak felkaptam Trey-t a
járdáról, betuszkoltam a kocsiba Brian mellé és leléptünk.
– Úgy értem, hogy érzed magad miután találkoztál Jessicával?
A srác szíve minden alkalommal nagyot dobbant, mikor valaki
kiejtette a lány nevét. Ezúttal sem történt másképp. Vállat vont.
– Nem nagydolog. Még mindig utál engem. Én meg őt.
Myrna lehajtotta a fejét, de nem elég hamar ahhoz, hogy a fiú
ne lássa meg mindent értő mosolyát.
– Értem. Szóval nem mész vissza hozzá?
– Miért tenném?
Most Myrna vonta meg a vállát.
– Mert szeretsz szenvedni. És…mert még szereted őt.
– Nem. Én…
– Ő mindig is táncos volt?
– Tessék?
– Hát, én azt hittem, mivel kiakadtál, mikor megláttad
vetkőzni…
– Nem őrültem meg. Csak elvesztettem a fejemet –
összecsippentette hüvelyk- és mutatóujját – egy kicsit.
 – A-ha. De reagáltál. Szóval azért, mert nem számítottál rá,
hogy találkoztok, vagy azért, mert arra nem számítottál, hogy
meztelenül táncol idegeneknek?
Sed elnevette magát. Dr. Myrna Evans, humánszexualitás
professzor, aki fáradhatatlanul képes mindig mindenki
pszichéjébe belemászni.
– Ez volt a legutolsó hely a Földön, ahol arra számítanék, hogy
Jessicába botlom. Úgy mondanám, olyan független feminista
típus, mint te. Szóval, ja, le voltam döbbenve. Ezért is húztam le
a színpadról. Nem azért, mert különösebben érdekelt, hogy
tucatnyi mocskos faszfej előtt rázta a csöcseit.
A sörös doboz meggyűrődött a markában.
– Nincs azzal semmi gond, ha így érzel, Sed.
– Úgy beszélsz, mint valami pszichiáter.
A lány összerezzent.
– Csak gondoltam, talán segít, ha beszélünk róla.
– Nem, nem segít. Végre túltettem magam rajta, és aztán ez
van…
– Túl lennél rajta? – kacagott fel Myrna. – Nem hiszem, Sed.
Mit gondolsz, kivel beszélsz, hm?
Egy fontoskodó picsával, aki túl jól végzi a dolgát. De ezt
nem bírta hangosan megfogalmazni, így témát váltott.
– Ugye azért holnap hozzámész Brianhez?
– Persze, miért ne mennék? – ráncolta a szemöldökét a nő.
– Ki voltál akadva, mikor megtudtad, hogy verekedett.
 – Csak azért, mert dühös vagy valakire, még nem jelenti azt,
hogy már nem szereted.
– Akkor jó – bólintott Sed. Átnyúlt az asztal fölött és
megszorította a lány kezét. – Myr, örülök, hogy Brian rád talált.
Te pontosan az a nő vagy, akire szüksége van, de ha valaha is
rosszul bánik veled, nekem fog felelni érte.
– Meg nekem! – szólt ki Eric a bunkijából.
– Itt aztán nincs semmi magánélet – mordult fel Sed.
– Ha akarsz még egy utolsó legális numerát, mielőtt végleg
Sinclair mester nyakába varrnak, a matracomon van hely –
mondta Eric.
– Szeretnéd, hogy megüssem, Myr? – pattant fel Sed az asztal
mellől.
– Majd én – mondta Trey. Lehajolt a felső matracról és
hangos puffanás hallatszott az alatta lévő priccsről.
– Aú – jajgatott Eric.
Myrna lemászott a padról és megölelgette Sedet.
– Jó éjszakát, Sed.
A srác visszaölelte. Csoda egy érzés a karjaidban tartani egy
nőt bármiféle szexuális elvárás nélkül.
Elengedte a férfit, és visszatért a hálószobába. Myrna jó
asszony volt. Sed irigyelte Briant. Régebben ez fordítva
működött.
De ez akkor volt, mikor még Jessica nem utálta ennyire. Talán
meg kellene látogatnia a lányt.
Á, nem. Valószínűleg szétrúgná a mogyoróit.
 9. Fejezet

Fordította: Aiden

Hogyan lehet két ember ennyire boldog, mikor egy Elvis-

imitátor egy autósbüfében összeadja őket? Brian megállt az első
házasságkötőnél, ami az útjába került. Nem volt idő hosszú
szertartásra. Pár órán belül mindannyiuknak a színpadon kellett
lenniük.
Sed csak vigyorgott, mikor Myrna és Brian elmondták a
házassági fogadalmukat és gyűrűt cseréltek. Myrna gyűrűjében
a kő megszégyenítette Jessica olcsó vacakját, de Sed zsebét
mégiscsak húzta a súlya, míg Brian egy platina gyűrűt húzott
Myrna ujjára.
Hátracsapták a tetőt a lány pink'57-es Thunderbird kupéjának
kabrióján.
Brian az első ülés háttámláján ült, Myrna az ölében. Trey, a
vőfély, középen ült a boldog pár mellett. Sed az utasoldalon ült,
mint a második tanújuk. Feltételezte, hogy ezzel ő lett a tanú.
Mindig is tanúként volt jelen...
 – Ezennel férjnek és… ő… feleségnek nyilvánítom önöket –
jelentette ki Elvis ceremóniamester. – Azt mondom, ő,
megcsókolhatja a gyönyörű menyasszonyát.
Brian rátapadt Myrna szájára. A lány megkapaszkodott
újdonsült férje vállában, a vegasi napsütés úgy ragyogott a
haján, mint a tűz. Gyönyörűen festett hófehér ruhájában. Sed
azon tűnődött, vajon visszaérnek-e a turnébuszhoz, mielőtt
Brian letépné róla.
Eric, aki Jace mögött ült a motoron és az autó mellett
haladtak, ujjongott.
– Gratulálok – nyúlt Sed Trey mögé, hogy megveregesse
Briant.
A párocska folytatta a smúzolást. Tovább. És tovább. Egymás
ruháját húzkodták. És még akkor sem tudták elereszteni
egymást.
– Na de srácok – tiltakozott Trey. – Jace már tökre belepirult.
Az ifjú pár elhúzódott egymástól és egymás szemébe meredt,
Brian szeme alatt két szép, sötétlila monoklival tette ezt.
– Istenem, annyira szeretlek – mormolta Brian. Újra
megcsókolta Myrnát, mielőtt elhúzódott, de csak azért, hogy a
világ leghülyébb vigyorával az arcán bámulhassa tovább. A lány
ugyanolyan hülyén mosolygott, szeme szerelmesen csillogott.
Sednek is volt ilyen élményben része. Egyszer.
De többé már nem.
 Bolond Jessica. Sed keresztbefonta karjait a mellkasa előtt, és
mindent megpróbált, hogy örülni tudjon Brian boldogságának,
bármennyire is nyomorultul érezte magát az alkalom miatt.
– Egész álló nap itt fogunk ücsörögni? – kérdezte Trey.
– Úgy csinálsz, mintha hamburgert és sültkrumplit
rendeltünk volna – felelte Brian és rábámult Trey-re.
– Hát mit vártál? Egy autós büfében vagyunk, nem? Hé, Elvis!
– szólt ki Trey az ablakon. – Kaphatunk hozzá ketchupot is?
– Csak egy házassági igazolást kaphattok a Királytól.
Haladjunk, emberek – mondta Elvis, immáron akcentus nélkül.
– Ma nagy a sorbanállás.
Lecsúsztak a fehér bőrülésre, Myrna átült Trey ölébe, így
Brian visszavezethetett a turnébuszhoz.
Ahogy kihajtottak a parkolóból, Myrna beletúrt Trey hajába.
– Hogy van a buksid, drága?
– Fáj, mint a kurvaélet.
– Be kéne menned a kórházba, hogy megvizsgálják – mondta
Myrna. – Olyan sápadt vagy – tette a srác homlokára a kezét,
hogy megnézze, lázas-e.
– A vőfély mindig így néz ki, mikor a legjobb barátját épp
láncra verik és megbéklyózzák.
– Béklyó és lánc? – bökte oldalba a lány és átmászott Sed
ölébe, aki egykézzel rögtön át is ölelte a hátát. – Sed legalább
nem bánt.
– A szemedben nem – mormolta Trey. Hátradőlt és lehunyta
a szemét.
 Myrnának igaza volt. Trey nem nézett ki jól. Egyáltalán nem.
Myrna szája tátva maradt, odafordult Sedhez és nekiszegezte a
kérdést.
– Mit mondtál rólam?
– Soha nem mondtam rosszat rád, Myrna – vonta meg a
vállát. – Leszámítva azt, hogy rossz az ízlésed a férfiak terén.
– Ne sértegesd az uramat! – csípte meg a lány két ujjal Sed
állát.
– Ja – szólt közbe Brian is, fültől-fülig érő vigyorral az arcán.
– ne sértegesd az urát – jobb kezét a lány bokája köré fonta az
egyszerű menyasszonyi ruha alatt. Bal kezét a kormányon
tartotta, ujján megcsillant a széles platina karikagyűrű a
délutáni napfényben. Sed szótlanul bámulta. Az örökké együtt
szimbóluma volt.
Örökké.
– Á, csak a féltékenység beszél belőlem – mondta Sed
csöndesen. Finoman átölelte Myrnát, aki puszit nyomott a fiú
halántékára.
– Remélem, megtalálod a boldogságod, Sed – mondta a lány.
– Tényleg.
Egyetlen nő tette csak boldoggá. És az van, hogy az a nő
megveti őt.
Bár Sed soha nem tudta megvetni őt igazából. Remélte, hogy a
pénz, amit a lánynak adott elég arra, hogy kihúzza a bajból.
Bárcsak a Sinners harmadik albuma egy pár hónappal
hamarabb lett volna platinalemez. Akkor megengedhette volna
magának, hogy vegyen egy szép gyűrűt és kifizesse a lány jogi
tanulmányait.
Akkor soha nem szakítottak volna.
 10. Fejezet

Fordította: Aiden

A Mandalay Bay rendezvényközpontja előtt Jessica

megkocogtatta egy biztonsági őr vállát.
– Elnézést, meg tudná mondani, hol találom Sed Lionheart-
öt?
A hatalmas, szakállas férfi megfordult, hogy ránézzen, de nem
szólt egy szót sem.
– Ő a Sinners együttes énekese. Sedric Lionheart – mondta,
lassan kiejtve a név szótagjait. – Ma este itt lépnek fel.
– Maradjon a kordon mögött – tolta fel az orrán
mutatóujjával a napszemüvegét a biztonsági őr.
– Feltétlenül oda kell adnom neki valamit. Fontos lenne.
– Maradjon a kordon mögött.
– Ott vagyok. Erre jön ki a műsor után?
– Nézze, hölgyem, fogalmam sincs. Azt az utasítást kaptam,
hogy az összes rajongót tartsam a kordonok mögött.
– Nem rajongó vagyok. Egy barátja vagyok.
– Persze.
 Egy vonzó, harmincas nő jelent meg a biztonsági őr mellett.
Jól szabott, tengerészkék szoknyás kosztümöt viselt, és egy
írótáblát tartott a kezében. Konzervatív kontyba tűzött hajával
legalább annyira illett a környezetébe, mint egy hivatásos
birkózó a balettelőadásba.
– Te vagy Jessica? – kérdezte a nő.
– Honnan tudod a nevem? – vonta össze a lány a
szemöldökét.
– Egyszer láttam rólad egy képet. Myrna Evans vagyok,
akarom mondani Sinclair. Myrna Sinclair. Brian…felesége – a
nő arckifejezése a hitetlenkedés és az elragadtatás között
ingadozott, amint kiejtette ezeket a szavakat.
Jessica szeme elkerekedett a meglepetéstől.
– Brian felesége? Mikor nősült meg?
A nő az órájára pillantott. Bal kezének gyűrűsujján lévő jókora
gyémánt szikrázott az utcai lámpák fényében.
– Úgy öt órája. Nos, mit keresel itt? Halálbiztos vagyok benne,
hogy Sed látni sem akar téged.
Jessicának valamiféle anyámasszony érzése támadt ettől a
Myrnától. Sed testőre lenne? Miért kellene Sednek védelem? Az
a barom remekül tudott vigyázni saját magára.
– Tegnap adott nekem egy nagy köteg pénzt. Azért jöttem,
hogy visszaadjam neki.
– Miért adod vissza?
– Nekem nem kell a pénze. Mindig ezt csinálja velem.
Szétcseszi az életemet, aztán megpróbálja helyrehozni. Nincs
szükségem arra, hogy mindent helyrehozzon. Tudok én
magamra vigyázni, oké? – szaladt fel Jessica szemöldöke.
Amikor Myrna erre egy szót sem szólt, a lány képe megnyúlt. –
Nem tudod, ugye?
– Sed védelmező személyiséggel lett megáldva – közölte
Myrna. – Ilyen a természete. Megpróbálja mindenki sorsát
megoldani – mosolyodott el a nő. – Igazából nagyon aranyos.
– Nem hiszem, hogy ugyanarról a Sedről beszélünk. Sedric
Lionheart. Magas srác. Széles vállú, kék szemű. Rövid, fekete
hajjal. Úgy néz ki, mint egy görög Isten. Énekel. La la la la.
Myrna elnevette magát.
– Nem tartod Sedet aranyosnak?
– Nem hát. Egy nagyképű seggfej, aki mindenki dolgába
beleüti az orrát.
– Azért, mert, ha valakinek baja esik, aki számára fontos, ő
személyes felelősséget érez iránta. Így mutatja ki, hogy törődik
vele.
A kordonon kívül összegyűlt tömeg hirtelen üdvrivalgásban
tört ki. Az Exodus End tagjai kiléptek a turnébuszukból és
elindultak az épület felé. Jessica felismerte köztük Trey bátyját,
Dare Millst. Régóta nem látta Dare-t. Kételkedett benne, hogy
egyáltalán emlékezne rá a fiú.
– Nagy a zaj idekinn – kiabálta Myrna. – Szeretnél beszélgetni
a buszon? – mutatott maga mögé a fekete-ezüst turnébuszra.
 Jessica gyomra összeugrott a gondolatra, hogy újra láthatja
Sedet. És attól, hogy csapdába eshet a buszban, ahonnan nem
tud majd olyan könnyen elmenekülni.
– Mi lenne, ha odaadnám neked a pénzt, te pedig átadnád
neki? – nyúlt bele a táskájába.
– Szerintem el kellene mondanod neki, miért nem szeretnéd
megtartani. Nem hiszem, hogy felfogná, hogy megsértődtél az
ajándéka miatt. Jó lecke lenne ez neki.
Jessica rábámult Myrnára. Honnan tudta ez a csaj, hogy Sed
pénze sértő volt a számára?
– Persze, érthető. Egy független nő találkozik egy védelmező
típusú pasival, és a személyiségek összeütköznek. Fogadok a
szexuális életetek olyan forró, hogy csak úgy sistereg – nevette
el magát Myrna.
Jessica elpirult. Egyszer régen volt része abban a forró,
sistergő viszonyban. És sosem hűlt ki. Csak felrobbant.
– Charlie, át tudnád segíteni Jessicát a kordonon?
A biztonsági őr megkapta Jessicát a derekánál fogva, és
egyszerűen átemelte a fémkorlát fölött.
– Teljesen össze vagyok zavarodva – simított végig a haján a
lány. Tudta, hogy szarul néz ki. Illett ehhez a szar naphoz.
Mintha nem lett volna elég baj, hogy ma kirúgták, annyi pénze
sem volt, hogy kifizesse a szobájának a bérleti díját. Roy, az a
seggfej, levonta a kidobó egészségügyi ellátásának költségeit is a
béréből. Mivel kizárt volt, hogy Sed pénzéből fizesse a lakbért, a
nap nagy részét azzal töltötte, hogy a holmiját bepakolta a
rozzant Nissan Sentrába. Úgy tűnt, a főbérlője inkább
olyasvalakinek adta ki a szobáját, akinek tényleg volt pénze.
Ami az alvást illeti... Az mi is? Amikor megpróbált elszundítani
kicsit a kocsijában, valami biciklis rendőr dörömbölt az ablakán,
és kioktatta arról, hogy milyen gyorsan halálos szintre
emelkedhet a hőmérséklet egy autóban. Mintha idióta lenne,
vagy ilyesmi.
Egyébként is, kit érdekelt, hogy néz ki? Nem kellett senkit sem
lenyűgöznie, és rossz kedve volt.
Jessica a füle mögé tűrte hosszú, hullámos haját, és követte
Myrnát a turnébuszhoz.
– Jessica, te vagy az?
A lány megtorpant és felpillantott Darren Millsre, az Exodus
End szólógitárosára. Talán még jobban nézett ki, mint az öccse,
Trey, ha ez lehetséges volt egyáltalán. Mindkettejüknek
egyformán álomszép zöld szeme volt, de Dare-t erősebb
állkapoccsal ajándékozta meg a genetika, melyet szexi borosta
fedett. Hosszú, egyenes, ragyogó fekete haját a samponmodellek
világszerte megirigyelhették volna.
Jessica kicsit elpirulva mosolygott rá. Nehéz volt
feltűnésmentesnek maradni, ha az emberek lépten-nyomon
felismerték. A terve, hogy elejti a zsákmányt és elhúz a pokolból
nem úgy alakult, ahogy arra számított.
– Szia Dare. Ja, én vagyok az.
– Azt hittem, dobtad Sedet. Megint jártok?
Jesica hevesen megrázta a fejét.
 – Még csak az kéne.
– Hé, Dare, mozogj már! Harminc perc múlva kezdünk –
kiáltotta az épület hátsó ajtajából az Exodus End dobosa, Steve
Aimes.
Dare elismerően csóválta a fejét, majd visszanézett Jessicára.
– Mennem kell bemelegíteni – mondta a lánynak. – Jó volt
újra látni téged.
– Igen, örülök, hogy leszólítottál. Kéz és lábtörést – felelte
Jess és finoman belebokszolt a srác karjába.
– Köszi – fordult meg Dare és a helyszín felé kocogott.
Jessica Myrnara pillantott, aki Dare tökéletes, bőrnaciba
bújtatott feneke után nézett.
– Ismered őt?
– Ő Dare – felelte Jessica. – Trey bátyja.
– Szóval az a Dare. Mmmmm. És én még azt hittem, hogy
Trey szexi.
Jess elnevette magát.
– És mi a helyzet Briannel? Nem azt mondtad, hogy nemrég
mentél hozzá feleségül?
– Hamarosan megkapja az osztatlan figyelmemet – Myrna
megfordult, hogy felszálljon a buszra. – Különben is, attól, hogy
hozzámentem, még nem vakultam meg.
Jessica követte Myrnát felfelé a busz lépcsőjén, és belépett a
vezetőülés mögötti nappaliba. Egy pillanatra azt hitte, rossz
buszra szálltak. A Sinners állandó kuplerájban élt, de ennek a
busznak a belseje makulátlanul tiszta volt, még a kötelező halom
koszos ruhakupac sem rontott az összképen. A vezetőülést
elválasztó fal mellett egy kényelmesnek tűnő, puha, krémszínű
bőrkanapé terpeszkedett, vele átellenben két hozzáillő
forgószékkel. A székek fölött egy nagyképernyős tévé volt a falra
szerelve, mellette pedig egy videojáték konzol és egy
hangfalszett helyezkedett el. Beljebb egy kis konyhasziget
töltötte ki az egyik falat, vele szemben pedig egy étkezőasztal állt
fülkés ülőhelyekkel. Szorosan, de kényelmesen.
– Mi történt ezzel a hellyel? – kérdezte Jessica.
Myrna továbbment a kis négyzet alakú asztalhoz a hálórész
közelébe, amely a folyosó két oldalán egymásra helyezett,
függönyös priccsekből állt.
– Hm? – pillantott át a válla fölött.
– A busz. Tiszta.
– Jaaa, rávettem a srácokat, hogy takarítsák ki. Nem tudnék
abban az udorító mocsokban létezni.
– Hihetetlen – Jessica semmire sem tudta „rávenni a
srácokat”, amikor két évvel ezelőtt egy rövid ideig velük
turnézott. És akkor még nem voltak ennyire híresek sem. És
kevésbé voltak hanyattesve önmaguktól.
– Foglalj helyet – ajánlotta Myrna. – Kérsz valamit inni?
– Köszi. Az jó lenne – Jessica becsusszant az egyik, kijárattal
átellenes fülkébe, és körülnézett a buszon. Ez sokkal szebb volt.
Még egy pár ajtót is észrevett, amelyek a hátsó rész közelében
lévő más helyiségekbe vezettek.
– Mivel szolgálhatok? – kérdezte Myrna.
 – Választhatok sör, sör, esetleg sör között? A Sinners egyetlen
létező táplálékcsoportja – kuncogott Jessica.
– Ezen a buszon nincs alkohol – felelte Myrna. – Ha sört
akarsz, át kell bátorkodnod a másik buszba, amit magunk között
csak disznóólnak becézünk. Többnyire az utazók tanyáznak ott.
Van üveges vizünk, narancs-, alma-, áfonya vagy szőlőlevünk. És
Trey új kedvence, fekete-cseresznyés Kool-Aid.
– Víz jó lesz.
Myrna kivett két üveg vizet a hűtőből, és leült Jessicával
szemben a fülkében. Jessica nagyot húzott a palackból.
– Brian mondta, hogy jogi egyetemre jársz – mondta Myrna.
Jessica szeme elkerekedett. Hogy került ő egyáltalán szóba?
– Igen, ez így van.
– Akkor miért dolgozol sztriptíztáncosnőként?
Ez a csaj ennyire konkrét, vagy mi van? A szentségit! Nem
csoda, hogy a srácok engedelmeskednek a parancsainak.
Valószínűleg halálosan megfélemlítette őket.
– Szerintem ez nem tartozik rád.
– Lehet – vonta meg a vállát Myrna kuncogva. – Sednek igaza
volt veled kapcsolatban, azt hiszem.
Jessica szemöldöke ráncba szaladt.
– Mit mondott Sed rólam? – tudta, hogy nem kellene ezzel
törődnie, de szíve majd’ kiugrott a helyéről.
Myrna közömbösen megrázta a fejét és belekortyolt a vizébe.
– Semmit.
 – Pénzre volt szükségem, ez minden. Miért, mesélte Sed, hogy
táncolok?
– Pénzre volt szükséged.
– Amúgy sincs már jelentősége. Hála annak a nagyképű
fasznak, kirúgtak.
– Sajnálattal hallom. Keresel másik melót?
– Nemtom. Nem tudtam kifizetni a lakbért, ezért
kilakoltattak. Valószínűleg hazamegyek anyámhoz. Tudod,
kurvaszar huszonnégy óra áll mögöttem. Az egész azzal
kezdődött, hogy Sed megjelent a klubban – a lány habozott.
Megfeledkezett róla, hogy Myrna tényleg kedveli Sedet. –
Bocsánat, hogy leterhellek. Még csak nem is ismersz.
Myrna kedvesen elmosolyodott.
– Semmi baj. Tudod, gondolkodtam azon, hogy felveszek egy
asszisztenst, aki segít nekem a kutatási projektemben.
– Miféle projekt?
– Emiatt turnézom a Sinnersel. Pszichológiai kutatást végzek
a rajongóikról. Megpróbálom kideríteni, hogy mi az, ami a
rocksztárok esetében bizonyos nőket alkalmivá tesz.
Tényleg hivatalos kutatást kellett végeznie, hogy ezt kiderítse?
– Érdekelt is, miért jársz-kelsz úgy, mint az egyik
jogászprofesszorom.
Myrna elnevette magát.
– Valójában azért öltözöm így, mert tudom, hogy ez felizgatja
Briant. De ne mondd el neki, hogy tőlem tudod – kacsintott rá a
nő. – Lényeg a lényeg: érdekel a munka?
 – Engem?
– Állást ajánlok. Neked munka kell. Nekem úgy tűnik, hogy
van értelme. Feltételezem, hogy intelligens ember vagy, ha jogi
egyetemre jársz. Milyenek a jegyeid?
– Majdnem mind ötös – kivéve azt az elégtelen dolgozatot
Ellington óráján. De most nem volt itt az ideje, hogy egy rossz
jegy miatt kezdjen el hiperventillálni. Valami nem volt rendben.
Jessica nem is ismerte ezt a nőt, és csak úgy a semmiből munkát
ajánl neki? – Mi a csapda?
– Nincs csapda. Tízezer dollár a tiszteletdíjad, ha végigviszed
a projektet.
Jessica álla leesett.
– Tíz ezer dollár? Meddig tart a projekt?
– Még körülbelül két hónapig. Az adatgyűjtés és - bevitel nagy
része rád hárul majd. Korábban nem tudtam lépést tartani, és
most úgy tűnik, sok lesz ez egy friss házasnak – vigyorodik el. –
Még mindig nem fogtam fel.
– Gratulálok egyébként – nevetett Jessica. – Brian remek
fogás.
– Köszönöm. Én is így érzem – Myrna arcán ábrándos,
sugárzóan boldog mosoly jelent meg.
Jessicának egyszer már volt ilyesmiben része. A hülye Sed és
az ő nevetséges ultimátumai.
– Szóval, mi a válaszod? – kérdezte Myrna.
– Kaphatnék előleget, hogy új albérletet találjak?
 – A csapattal fogsz turnézni, Jessica. Nincs szükséged
albérletre.
A megkönnyebbülés és a boldogság színes buborékjai azonnal
elpattantak.
– Nem utazhatok velük. Sed…
– Mi van Seddel?
Miért érezte úgy Jessica, hogy ez a nő manipulálja őt és a
vesztét tervezi?
– Nem jövünk ki jól.
– Ez egy munkakapcsolat, Jessica, nem személyes dolog.
Egyébként is nekem fogsz dolgozni. Sedet nyugodtan figyelmen
kívül hagyhatod.
Jessica nem hitte, hogy emberileg figyelmen kívül lehet
hagyni Sedet. Sed volt…Sed volt…hát, ő Sed. Hangosan
felsóhajtott.
– Én…
– Van jobb lehetőséged?
Jessica megrázta a fejét.
– Tényleg hálás vagyok ezért az ajánlatért, Myrna. De nem
hiszem, hogy kibírnám Sedet két hónapig.
– Miért nem? Még mindig érdekel? – kérdezte Myrna.
– Dehogyis! – vágta rá Jessica, kicsit túl gyorsan és hangosan.
– Akkor mi a gond?
– Nincs gond. Hálásan elfogadom a munkát. Köszönöm,
Myrna. Megmentetted az életemet.
Vagy esetleg tönkretette.
 – Szuper. Remélem, ma este tudsz kezdeni. Én indulok a
nászutamra úgy… – az órájára pillant – …tíz perc múlva.
Hát, mit is veszíthetett Jessica. A józan eszén és a már padlóra
tett önbecsülésén kívül.
– Ö, rendben. Jól hangzik. Csak mutasd meg, mi a feladatom.
Myrna épp azt magyarázta, hogyan kell felvinni a hatalmas
adathalmazt egy táblázatba, amikor a busz előtt várakozó tömeg
éljenzésben tört ki. Jessica szíve meglódult. A Sinners tagjai
valószínűleg épp erre tartottak. Vajon hogyan fogadja Sed a hírt,
hogy a lány is csatlakozik a zenekarához? Hogyan bírja ki, hogy
két hónapig össze lesznek zárva? A turnébuszban való együttélés
eléggé…intim volt.
Brian felszaladt a lépcsőn és belépett az utastérbe. Még csak
észre sem vette Jessicát. Egyenesen Myrnához lépett, izzadt
testéhez vonta és szenvedélyesen megcsókolta.
– Készen állsz az indulásra?
– Mindent bepakoltam – mormolta a lány. – Már csak néhány
dolgot kell elmagyaráznom az új asszisztensemnek, mielőtt
indulunk.
– Asszisztens? Brian szeme, amelyet lila zúzódások és vastag
fekete szemceruza-perem vett körül, Jessicán állapodtak meg. –
Jessica? – mondta lélegzetvisszafojtva. – Mi a faszt keresel te
itt?
A férfi ellenszenve meglepte a lányt. Brian olyan kedves fickó
volt. Érdekelte, miért akadt ki amiatt, hogy látja őt.
– Szia, Brian – intett neki a lány. – Rég láttalak.
 – Sed úton van ide. Jobb, ha elmész, mielőtt észrevesz.
Myrna végigsimított Brian izzadt pólóján.
– Pár hónapig marad. Épp most vettem fel asszisztensemnek.
Brian hitetlenkedve nézett le kedvesére.
– Hogy mit csináltál? Elment az eszed?
Myrna mosolyogva megrázta a fejét.
– Bízz bennem, jó? – mormolta, megpuszilva a férfi szája
sarkát. – Egyébként is, ha van egy asszisztensem, több időm jut
rád – ragadta meg Brian pólóját a derekánál.
A pasi úgy bámult rá, mint akit elvarázsoltak.
– Te jó ég, hát persze, határozottan szükséged van
asszisztensre. Szeretlek.
– Én is szeretlek – válaszolta Myrna.
Jessica elfordította a fejét. Ennyi nyálasságot hányinger volt
nézni.
– Foglaltál nekünk lakosztályt? – Brian ujjai úgy ragadták
meg Myrna zakójának szövetét, mintha alig várná, hogy letépje
róla.
– Persze. A Venetian-ban. Egy olyat, amiben van pezsgőfürdő.
Briannek elakadt a lélegzete.
– Király. Mmm, szeretlek. Mondtam már ezt ma?
– Alig milliószor – mosolygott rá a lány. – Kérlek, folytasd.
A pasi válaszul újra megcsókolta.
– Szeretlek – mormolta a lány ajkainak, mielőtt elengedte.
– Öt perc és kész leszek – felelte amaz. – Sietek, ígérem. Alig
várom, hogy kettesben legyünk.
 – Addig megyek, lemosom a színpadi sminket magamról.
– Egyelőre, hagyd csak – mormolta Myrna – ma este
mindkettőtöket szeretni akarlak. A rocksztárral fogom kezdeni,
és eljutok ahhoz az átlagos pasihoz, aki valahol a smink alatt
rejtőzik.
– Akkor örülök, hogy nem láttad a ma esti koncertünket –
vigyorodott el Brian. – Szarok voltunk. Sed képtelen volt
kiénekelni a magas hangokat. Jace keze úgy bedagadt, hogy alig
tud játszani. Trey-nek meg folyton le kellett ülnie, mert szédül.
Én meg nem tudtam figyelni, mert csak rád gondoltam. Eric
legalább tartotta a ritmust – megvakarta a fejét a füle mögött. –
vagyis legtöbbször.
– Biztos nem volt az annyira szar – bíztatta Myrna.
– De, elég rossz volt, bár leszarom. Siess már. Fel kell, hogy
faljalak.
– Előbb én téged – csókolta meg Myrna, majd visszafordult a
laptopjához. Határozottan szétszórt volt, miközben
elmagyarázta a többi adatbevitellel kapcsolatos dolgot
Jessicának. Szerencsére az adatok bevitele nem volt nehéz. Csak
időigényes.
– Csak csináld ezeket a következő pár napban – mondta
Myrna. – Hétfőn ismét útnak indulunk, akkor már segíthetsz a
groupie-k interjúztatásában is.
Groupie interjúk? Hát, ez nem hangzott túl szórakoztatónak,
de hülye lenne, ha visszautasítaná ezt a melót.
 – Rendben. Meg tudom oldani. Szeretnéd, hogy valami mást
is csináljak?
– Lehet, de most teljesen máshol jár az eszem. Várjunk ezzel
pár napot.
A busz környékén nagy lett a felfordulás. Több láb zaja
hallatszott a feljáró lépcsőjén. A csajok kórusban nevetgéltek,
ami csak egyet jelenthetett. Jessica megfogott egy kötegnyit
Myrna rögzítésre váró papírkupacából, hogy a lehető
legelfoglaltabbnak tűnjön, ha Sed befut. Mindent elkövetett,
hogy ne vegyen róla tudomást.
– Nem húznátok már el végre? – szólt Sed Brianhez és
Myrnához. – A háló ma este az enyém.
Így emlegesd az ördögöt…
Jessica képtelen volt elkerülni, hogy teste önkéntelenül
megfeszüljön, de le nem vette a szemét a munkájáról.
– Sed, légy oly drága, ne üldözd el az új asszisztensemet, amíg
távol vagyok. Szükségem van rá – szólt oda neki Myrna.
– Új assziszt…
Jessica felpillantott Sedre és szenvtelenül elmosolyodott.
– Helló.
Vajon a fiú észrevette, hogy keze mennyire remegett a laptop
billentyűzete felett?
Sed rábámult. A lány végigkövette szemével az arcán
végigfutó izzadságcseppeket. Jaj, Istenem! Miért kell ennek a
gazembernek ennyire kibaszottul dögösnek lennie?
 – Hogy mi van? – Sed szája úgy nyílt és csukódott, mint egy
aranyhalé. Brian lemenekült a buszról, de Myrna nem hagyta
magára Jessicát. Megragadta Sed karját, hogy magára vonja a
figyelmét.
– A tegnapi kis jeleneted miatt kirúgták.
Sed lassan Jessicáról Myrnára nézett, aki majdnem egy
méterrel alacsonyabb volt nála, de valahogy egyenrangúnak tűnt
mellette.
– Hogy mi van? – kérdezte mégegyszer.
– Munkára és szállásra volt szüksége, ezért felvettem, hogy
segítsen nekem a kutatásomban. Nem fogod zaklatni őt.
Sed elkomorult.
– Miért zaklatnám? Leszarom – pillantott Jessicára, majd
újra Myrnára. – Felvetted? Hogy érted, hogy felvetted?
– Sed – nyávogta a három csaj közül az egyik, aki felszállt
utána a buszra. – Most akkor bulizunk, vagy mi lesz?
– Ja, de kuss legyen – dörmögte Sed a csinos eperszőke
lánynak. – Egy perc és jövök.
A csajnak még a pillája se rezzent a durvaságára. Jessica az
ajkába harapott, hogy ne oltsa le Sedet. Nem az ő dolga volt. Sed
azt tehetett ezzel a csajjal, amit csak akart. Helyesbítek. Ezekkel
a csajokkal. Hárommal. Az ideg fort Jessica torkában. Miért
bosszantotta őt ennyire az a három készséges cicalány?
– Ő az alkalmazottam, Sed. Elvárom, hogy ugyanolyan
tisztelettel bánj vele, mint velem – mondta Myrna nyugodtan.
– Myrna, jössz már? – kiáltotta Brian kintről.
 – Mennem kell – Myrna cuppanós csókot nyomott Sed egyik
orcájára és megsimogatta a másikat. – Viselkedj. Hallod?
– Ahogy érzed – felelte Sed. – Ez baromság, Myrna. Szólhattál
volna…
– Tégy úgy, mintha nem is léteznék – szólalt meg Jessica. –
Én is ugyanezt fogom tenni veled.
Jessica visszatért az adatrögzítéshez és megpróbált tudomást
sem venni a csajról, aki Sedre cuppant és fel-alá jártatta kezét a
fiú ágyékán. Jessica nem tudta megállni, hogy ne vegye észre a
Sed nadrágjában egyre növekvő dudort. Keresztbe tette a lábát.
Nem, nem azért, mert tudta, mit tehet vele az a dudor. A padon
ülve egyszerűen nem volt túl kényelmes. Uh, igen...
– Jól hangzik – mondta Sed morcosan. Elvette a kiscsaj kezét
az ágyékától, és a busz hátsó részében lévő egyik ajtó felé húzta.
A hálóba, feltételezte Jessica.
– Kövessenek, hölgyeim – szólt oda Sed a másik két lánynak.
Az ajtó kinyílt, majd becsukódott négyük mögött.
Jessica elnyomta a késztetést, hogy megüssön valamit. Nem
feküdt le senkivel, mióta szakítottak. Azon tűnődött, vajon hány
órát várt a fiú, mielőtt megdugta volna az egyik groupie-ját.
Vagy hármat is.
Úristen, legszívesebben tört-zúzott volna. Legfőképp Sed
képét.
Eric feje bukkant fel a busz lépcsőjénél.
– Sed hol van? Csak nem kezdte el nélkülem?
Jessica felpillantott a számítógép homályos képernyőjéről.
 – Honnan a francból tudhatnám? – morogta, arca már fájt a
feszültségtől.
– Jessica? – Eric döbbenten meredt rá.
– Ja, személyesen.
Hangulata a rosszról borzalmasra váltott. A hálófülkéből
kiszűrődő folyamatos vihogás sem javított ezen.
Eric becsusszant a lánnyal szemközti fülkébe és odasúgta:
– Sed tudja, hogy itt vagy?
– Hm, ja. Erre kellett jönnie, hogy hátravigye a kis kurváit –
sértődötten a háló ajtajára mutatott.
– Úristen, Sed, te annyira tökéletes vagy – hallatszott egy
tompa hang az ajtón keresztül.
– Mindig mindent hallotok, ami abban a hálóban történik? –
kérdezte Jessica.
– Nagyon is – felelte Eric. – Ha azt hiszed, hogy Sed és a
rajongói hangosak, csak várd ki, míg Brian és Myrna visszatér a
nászútjáról. Ez semmi ahhoz képest. Olyan, mint…ááá, instant
merevedés az egész.
– Inkább átköltözöm a disznóólba – mondta Jessica,
felpattanva a padról. Lecsukta a laptop tetejét és összekapkodta
a papírjait.
– A helyedben én nem tenném – közölte Eric. – Az a hely
mérgező az épeszű nők számára.
– Jace esetleg nincs ott? Egy barátom megkért, hogy adjak át
neki egy üzenetet.
Eric elkomorult, szögletesen jóképű arcára kiült a bűntudat.
 – Nem tudom, hol lehet Jace.
Sed mély nyögése áthallatszott az ajtón.
– Szívd erősebben – követelte. – Ezaz, erősebben.
Keményebben. Így már jobb.
Jessica végigrohant a folyosón és kivágta a hálófülke ajtaját.
Az a falnak csapódott. Sed ott állt közvetlenül az ajtóban
teljesen pucéran, farkán cseresznyepiros óvszerrel. Három
cicája a vetkőzés különböző szakaszaiban volt. Az egyik előtte
térdelt, szájában Sed farkával. A másik mögötte térdelt,
nyalogatta az Isten-tudja-mit. A harmadik lány a mellkasának
és hasának feszes izmait taperolta, mintha csak a Dávid szobron
kutatna hibák után.
Sed félig lehunyt szemmel nézett Jessicára, jóképű arcán
gúnyos mosoly ült.
– Segíthetek?
Jessica dühös morgással a hajánál fogva megragadta a Sed
farkát szopó lányt és a földre rántotta. Sed fájdalmas felkiáltása
megérdemeltnek tűnt. És a lány? Jessica meg akarta ölni.
– Takarodj tőle, te kurva! – köpte Jessica. Elhajolt egy
fejberúgás elől, és a hajánál fogva a folyosóra dobta a sikítozó
fiatal picsát.
– Cicaharc – lelkesedett Eric és tovább lökdöste a csajt a
folyosón.
Jessica megpördült, felkészült, hogy levadássza a következő
Sed rajongót, de addigra a fiú mindkét lányt karon fogta és
kivezette őket a szobából. A kiscsajok zavartan néztek, ahogy
kitette őket a folyosóra. Eric a testéhez szorította őket.
– Óóó, Sed – mondta Eric csalódottan. – Úgy megnéztem
volna őket, ahogy egymás hajának esnek.
Sed bevágta az ajtót Eric orra előtt, összezárva magát
Jessicával a hálóban.
Egyedül.
Együtt.
Jessica nagyot nyelt, és felpillantott rá, megrettent a férfi
közelségétől. Hogy került ide? Éppen indult volna a buszról,
aztán...
Sed továbbra is figyelte a lányt, várva, hogy mondjon valamit.
– Gyűlöllek – ez volt a legjobb, amivel a lány elő tudott állni.
– Én jobban utállak.
– Senkit sem lehet annál jobban gyűlölni, mint én téged! –
Jessica megpróbálta kinyitni az ajtót, de a srác a kerethez
emelte a kezét, és zárva tartotta.
– Ha gyűlölsz, miért harcolsz az esti szórakozásom ellen?
Jó kérdés.
– Csak – képtelen volt levenni a szemét a fiú ragyogó kék
tekintetéről. Miért nézett így rá? Mintha tényleg érdekelné a
véleménye. Régen sosem számított neki.
– Csak?
– Csak mert én…utállak – suttogta a lány.
A fiú gúnyos mosolya visszatért.
 – Azt látom – hajtotta le a fejét és a szájával végigsimította a
lány ajkait. Pehelykönnyű csókja alig egy másodpercig tartott,
de a lány szíve majd kiugrott a helyéről. A térdei elgyengültek.
Egész teste megfeszült a vágytól. Sed nyelve végigsimított a lány
felső ajkán, aztán elhúzódott tőle.
Várta, hogy mit lép erre.
Ó, én…
A lány felocsúdott. Hogy merészelte őt megcsókolni? Ellökte
magától, kezét Sed forró, meztelen mellkasának nyomta.
Hiba volt. A férfi bőre égető emlékeket ébresztett benne.
Ki kellett jutnia innen, mielőtt... mielőtt... mielőtt...
Amikor a lány a kilincs után nyúlt, a férfi megragadta a
csuklóját.
– Bárcsak soha ne találkoztunk volna – mondta.
– Bárcsak meg sem születtél volna! – sziszegte Jessica.
Sed magához húzta a lány testét és forrón megcsókolta.
Ó, én, én, én…
Jessica felnyögött. Egész testében elgyengült. Sed hatalmas
kezei megtámasztották a hátát, nehogy a padlóra omoljon,
miközben szájával lebontotta a lány maradék ellenállását is. Ez
az ember. Tényleg gyűlölte őt. Pont ezért volt őrület, hogy
ennyire akarta őt. Bármennyire is próbálta, nem tudott neki
ellenállni.
Sed ujjai kioldották a melltartóját a vékony pólón keresztül,
végigsimított az oldalán és csak annyi időre engedte el a lány
száját, míg egy laza mozdulattal lekapta róla a pólójával együtt.
A lány torka mélyéről halk tiltakozó hang tört fel, mely
elenyészett Sed szájában, mikor az újra lehajolt és
szenvedélyesen megcsókolta.
Közelebb húzta magához a lányt, hogy csupasz mellei a
mellkasához érjenek. Erekciója a lány hasának nyomódott,
közvetlenül csípőfarmerjának szíja fölé. Jessica megfeszült,
majd a férfihoz simult. Karjai átkarolták Sed izmos testét, hogy
közelebb húzza magához, kezei végigsiklottak sima hátán.
Sednek elállt a lélegzete. A lány tudta, hogy a háta az egyik
érzékeny pontja. Mikor az ujjai elérték a vállát, lefelé húzta a
körmeit, végigsimítva a bőrén. A férfi hevesen összerándult, és
elszakította a száját az övétől. Sed lepillantott rá, hogy
megtudja, a lány is ugyanúgy vágyik rá. Jessica tisztában volt
vele, hogy ez az utolsó esélye, hogy nemet mondjon. Ez az
ember egy vadállat volt az ágyban. Ha egyszer belekezdett, nem
volt lehetősége...
Sed a derekánál fogva megragadta, megfordult, és az ágyra
dobta. Mielőtt Jessica észbekapott, Sed már kigombolta a
nadrágját, a bugyijával és a szandáljával egyetemben lehúzta
róla.
– Sed?
A szólított személy megmarkolta a lány combjait és széttárta a
lábát. Aki nem tiltakozott. Aki nem akarta, hogy Sed
szerelmeskedjen vele. Azt akarta, hogy bassza meg és a srácnak
ugyanilyen tervei voltak. Lenyúlt, megragadta Sed vastag,
ágaskodó farkát és nedves bejáratához illesztette.
 A férfi valami ősi, mélyről jövő hangon felmordult, amibe a
lány beleborzongott, majd egyetlen erős lökéssel mélyre tolta
magát.
Sed. Ó, Sed.
Úgy töltötte ki a lányt, ahogy csak ő tudta. Lassan
visszahúzódott.
Ó, Istenem...
Keményen és mélyen döfött belé. Ó, te jó ég...
A csípőjét forgatta.
Ó, Istenem...
A lány háta ívbe feszült, a könyökére támaszkodott, hogy
megtartsa magát. Sed szélesre tárt lábait megtartotta, lelépett az
ágyról és teljes súlyával beledőlt a lány vaginájába, hogy még
mélyebbre tolja magát. Újra körözni kezdett a csípőjével és a
lányhoz dörgölőzött. Jessica feje hátrahanyatlott és felkiáltott az
élvezettől.
– Jah – zihálta Sed és lassan hátradőlt. – Akarsz engem,
ugye?
Fogalma sem volt róla.
A lány válaszként mégjobban széttárta a lábait. Nagyon is
akarta.
Mélyebbre. Kérlek. Még mélyebbre. Ó… Sed. Tölts meg
engem. Olyan üres vagyok nélküled.
Fogta a lány lábait, hogy megtartsa és újra elmerült benne.
Szeméremcsontját a lüktető csiklójába őrölte. Majd kihúzódott
belőle. Aztán újra mélyre döfött. Visszahúzódott. Megint tövig
nyomta. Úristen, igen, Sed. Csináld még! Minden egyes lökéssel
egyre hangosabb lett, ahogy a férfi egyre közelebb és közelebb
hajszolta az orgazmushoz.
– Sed. Sed!
A férfi lélegzete minden egyes lökésnél elakadt, amitől a lány
testének minden egyes centimétere libabőrös lett.
– Jessica – suttogta.
A lány felemelte a fejét és ránézett. Ő pedig vissza a lányra. A
pillantásuk találkozott és Sed lehajtotta a fejét, de nem elég
hamar ahhoz, hogy Jessica ne látta volna meg a fájdalmat a
szemében. Mielőtt elgondolkodhatott volna azon, hogy mit is
jelentsen ez, Sed lökései áttolták a határon. A lány felsikoltott,
teste megfeszült, mikor a gyönyör hullámai végigfutottak rajta.
Miközben még remegett az élménytől, Sed feljebb tolta a
matracon és ő is feltérdelt az ágyra. Közelebb húzta a lány lábait
és a mély, ringó lökésekről gyorsabb, keményebb tempóra
váltott. Jessica felemelte egyik kezét, hogy megsimogassa az
arcát, de Sed megmarkolta a lány csuklóját és az ágyhoz szegezte
a feje mellé.
Nem akarta, hogy megérintse őt? Fasza. A lány látta, hogy
gyorsan akar könnyíteni magán. Olyan gyorsan, amilyen
gyorsan csak lehet. Valószínűleg őt is ki akarja dobni a folyosóra
a többi ribi mellé, ha végzett. A pokolba is, még annyi tisztelet
sem volt benne, hogy lecserélje az óvszert, mielőtt belé dugta
volna a farkát. Még mindig ugyanaz volt rajta, amit az a kis
kurva szopogatott az undorító szájával.
 Jessica lenyelte a torkában lévő gombócot, és ide-oda ringatta
a csípőjét, hogy Sed gyorsan a csúcsra jusson. Értette a módját,
hogyan kell elélveztetni a férfit. Nem felejtette el azokat a
trükköket, amelyeket a férfi kielégítésére elsajátított. Hogy
magáévá tegye. Magába szorította a férfit, szorosabban,
szorosabban, szorosabban, majd elernyedt, mielőtt
megismételte az összeszorítást és az elengedést.
Sed zihált, a lökései gyorsabbak lettek, de nem voltak olyan
mélyek.
– Jessica – suttogta Sed. – Ó, Jessica. Ezaz, bébi. Szorítsd! Ez
kell. Aagh.
Imádta nézni, ahogy a férfi elengedte magát. Hogy tanúja
lehet annak a pillanatnak, amikor Sed elvesztette minden
önuralmát, és elmerült benne, az arca eltorzult az extázistól. De
ezúttal, amikor a férfi megremegett a lányon, és diadalmasan
felkiáltott, a lány szorosan behunyta a szemét. Nem akart újra
beleveszni. Gyűlölte, amit érzett…gyengeséget, vágyat, függést.
Gyűlölt mindent, aminek köze volt Sedhez, kivéve azt, ahogy a
testét kényeztette.
Amikor a gyönyör hullámai lecsendesedtek, Sed rádőlt a
lányra és a karjaiba zárta. Csókott nyomott a halántékára, de
Jessicának nem kellett a színlelt gyöngédség. Kitépte magát Sed
öleléséből. A fiú felemelte a fejét és lenézett rá.
– Már leszállhatsz rólam – sziszegte a lány.
A bal szeme fölött megrándult egy izom. A férfi kihúzta magát,
és legurult róla, az oldalára dőlve telepedett mellé. Megcsókolta
a lány vállát, és egyik kezét a meztelen hasára téve elégedetten
sóhajtott fel. Jesica félresöpörte a kezét, legurult az ágyról, és a
ruhái után nyúlt.
– Örülök, hogy ezen is túl vagyunk – húzta fel a bugyiját.
Sed a hátára fordult és alkarjával eltakarta a szemét.
– Ja – a lány sietősen öltözködött, nem vacakolt a
melltartóval és a szandáljával. El kellett tűnnie. Gyorsan. Nem
engedhette, hogy Sed meglássa, mennyire fáj neki. Nem, hiszen
tudta, hogy a srác mennyire közömbös iránta. Hány tucatnyi nőt
dugott már meg ugyanúgy, ahogy most őt? Nem akarta tudni.
Kilépett a hálóból, csendesen bezárta maga mögött az ajtót.
Berontott az apró fürdőszobába és bezárkózott. A szívébe
nyilalló fájdalom váratlanul érte, dühösen szívta tele a tüdejét
levegővel.
Sed semmit nem jelentett neki. Semmit. Túltette magát rajta.
És gyűlölte őt. Annyira gyűlölte. Ököllel ütötte a vékony falat.
Utálta őt…utálta…
Az ajkába harapott, próbálta megállítani a remegését. Nem
jött be. A kezébe temette arcát, és hagyta, hogy a könnyei
kicsorduljanak, igyekezett a lehető leghalkabban zokogni.
Sed még biztosan sohasem érzett ehhez hasonló fájdalmat.
Csak egyetlen egyszer akarta vele éreztetni. Hogy a férfi úgy
szenvedjen, ahogy ő szenvedett. Hogy megfizessen azért, hogy
érzéketlenül semmibe veszi mások érzéseit. És nem csak róla
volt szó. Hány más nőt használt ki és dobott el?
 – Rohadék bosszú – mormolta az orra alatt a lány, miközben
könnyek potyogtak az álláról. – Lássuk, mennyire élvezed, ha
kihasználnak, Playboy.
 11. Fejezet

Fordította: Jane

Amikor Jessica becsukta maga mögött az ajtót, Sed elvette a

kezét az arcáról és a plafont bámulva próbálta az érzelmeit
irányítás alatt tartani. Már akkor is nehéz volt nem a nőre
gondolni, amikor több száz, akár ezer kilométerre volt tőle. Na,
de most? Hogy ennyire közel volt hozzá? Hogyan fogja túlélni?
És hogy tehette Myrna ezt vele? Azt hitte, hogy megértette, hogy
ez mennyire nehéz neki. Lehet azt gondolta, hogy szívességet
tesz vele.
Az ajtó kinyílt és Sed egy ezredmásodpercig felemelte a fejét,
mert azt hitte, hogy Jessica tért vissza. Eric kukucskált be.
– Végeztél?
– Sajnos – ha tudta volna, hogy egy szempillantás alatt itt
fogja hagyni, akkor hosszabbra fogta volna. Sed lehámozta
magáról az óvszert és kidobta, majd átgördült az ágyon és
felkapott egy rövidnadrágot.
– Csatlakozhatsz hozzánk, Sed – mondta egyik a három lány
közül, akik ott voltak a buszon.
 – Nem, köszi – válaszolta, majd elment a lány mellett. A lány
megvonta a vállát és elkapta Eric pólóját, és elkezdte berángatni
a hálószobába.
– Jól vagy, haver? – kérdezte Eric, élénk kék szemeiben
őszinte aggodalom csillogott.
– Ja, szundítok egyet.
Eric összeráncolt a homlokát.
– A másik két lány átmegy a disznóól buszba a roadi-ek mellé
– mondta, miközben a lány a karját rángatta már, de Eric
keményen kapaszkodott az ajtófélfába. – Azt hiszem Trey tart
bulit ott és valószínűleg Dare is nemsokára fel fog tűnni.
Jó lett volna Dare-el együtt lógni, Sed nem látta őt egy ideje,
de megrázta a fejét. Az utolsó dolog, amire vágyott az a társasági
élet.
– Fáradt vagyok, de ti szórakozzatok jól.
Eric elengedte az ajtófélfát és hagyta, hogy a lány berángassa a
hálóba, lábával becsukta az ajtót.
Sed bemászott az alsó ágyra, közel a mosdóhoz és behúzta a
függönyöket. Párszor megpaskolta a párnát, kényelmesen
elhelyezkedett és lehunyta a szemeit. Az elméje túlságosan tele
volt, ahhoz, hogy aludni tudjon, de legalább elég jól el tudott
bújni a függönyök mögött.
Sírás hangja ütötte meg a fülét a fal túloldaláról. Valaki
szipogott. Wc papír tépés hangja, majd valaki finoman kifújta az
orrát. Ki sírt a fürdőben? Biztos nem valamelyik groupie, mert
Eric azt mondta, hogy átmentek a másik buszba.
 Jessica?
A szíve összeszorult. Talán tényleg érzett valamit iránta. De
azonnal felpattant az ágyból, amint Sed gyengéd próbált lenni
vele. Annyira undorodott az együttlétüktől, hogy könnyekbe tört
ki? Mi másról lehet szó? Sed kicsusszant az ágyból és
bekopogott a fürdő ajtaján.
– Fo…foglalt – kiáltotta Jessica.
– Sírsz?
– Persze, hogy nem – hezitált.
Sed az ajtónak támaszkodott, keze ökölbe szorult.
– Hamarosan végzel? Használnom kell a mosdót.
– Igen, egy perc.
Víz zubogott a parányi kagylóba, hallotta, hogy újra szipog,
majd kinyitotta az ajtót. Lehajtott fejjel igyekezett elslisszolni a
férfi mellett. Sed megbökte az oldalát, ezért Jessica felnézett rá.
Ahogy sejtette. Szemei és orr vörös, duzzadt volt.
– Igenis sírtál.
– Csak hagyjál békén, Sed. Te vagy az utolsó ember a földön,
akit látni akarok most.
Viszont Sed csak és kizárólag őt akarta látni, mindig csak őt.
Hagyta, hogy elmenjen mellette, majd belépett a fürdőbe,
csendesen behúzva maga mögött az ajtót. Abszolút nem kellett
használnia a mosdót, csak a közelébe akart lenni. Még akkor is,
ha a nőből áradt az utálat. Az utálat több volt a semminél. Olyan
valami volt, amit kezelni tudott. A semmivel nem tudott
megbirkózni. Két évig próbálkozott megbirkózni a semmivel, de
soha nem sikerült megszabadulnia tőle. Ott maradt, a mellkasa
középén, mint egy nagy tátongó üres lyuk.
Sed lehúzta a wc-t, majd megmosta a kezét. Kinyitotta az ajtót
és megállt a küszöbön. Jessica vállára összepontosított, aki ott
ült az ebédlőasztalnál és Myrna laptopját püfölte. Szüksége volt
valamilyen kifogásra, hogy oda mehessen, bármire. A gyomra
hangosan megkordult.
Talált némi garnélarákot és tavaszi tészta salátát a hűtőben.
Maradék Myrna lakomájáról, amit Trey-nek készített, azon a
napom, amikor beleegyezett, hogy hozzá menjen Brianhoz.
Tényleg csupán három napja történt?
Sed hátra pillantott a válla fölött és elkapta Jessica tekintetét,
aki az ő meztelen hátát bámulta. Amikor egymás szemébe
néztek, a nő azonnal elkapta a tekintetét és gyorsan gépelni
kezdett.
– Éhes vagy?
– Egy kicsit – vallotta be halkan.
Amikor egy tányér meleg ételt letett a számítógép mellé, a nő
mosolyogva nézett fel rá. Sed szíve kihagyott egy ütemet.
– Köszi – motyogta.
Tekintete a férfi meztelen mellkasára esett, nyelve kisiklott az
ajkai közül. Enyhén megrázta a fejét és igyekezett a figyelmét az
ételre összepontosítani.
– Fenséges illata van. Te készítetted?
– Ha a készítés alatt a felmelegítést érted, akkor igen, de
máskülönben Myrna főzte. Meglágyul a szíve, ha Trey hasáról
van szó – kuncogott a férfi. – Mindenki gyomra jól jár, amikor
beveti a szerencsétlen kiskutya szemeket.
Jessica nevetni kezdett,
– Nem hiszem, hogy létezik olyan nő a Földön, aki ellen tud
állni annak a tekintetnek.
– Elég sok férfi sem.
Megint mosolygott, egy valódi mosoly, ami ellágyította az
arcvonásait és lángra lobbantotta a pillantását. Sed lélegzete
elakadt. Annyira hiányzott neki ez a mosoly, azok az ajkak,
főleg, hogy az övét érintsék.
– Trey még mindig mindkét kapura játszik? – kérdezte.
– Ha csak nem változott valami tegnap óta, akkor igen.
Elővett két villát a fiókból, egyiket átnyújtotta Jessicának,
aztán a tányérjával együtt leült a nővel szembe, aki óvatosan a
szájába helyezett egy falatot.
– Isteni! – szívta be a tésztát a szájába, amit néhány garnéla
követett. Izgatottan emelte fel a hüvelykujját.
Sed kuncogott.
– Éhes vagy? – általában ő volt a legkomótosabban evő
élőlény a bolygón, vagyis legalábbis az volt. Talán megváltozott.
Ez a gondolat nyugtalanítani kezdte.
– Elfelejtettem ma enni.
– Hogy lehet elfelejteni, enni?
– Mivel kirúgtak, kilakoltattak, elátkozott egy zsaru, és még
téged is le kellett vadásszalak, valahogy elsiklottam fölötte. Erről
jut eszembe – levette a hatalmas táskáját az asztalról és kivett
belőle egy ismerős köteg pénzt. – Nem kell ez nekem.
Mivel Sed nem vette el tőle a pénzt, ezért az asztalra dobta.
– Inkább lakoltassanak ki, mintsem elfogadd tőlem a pénzt?
– Igen.
Soha nem fogja megérteni ezt a nőt, soha. Úgy tett, mintha
nem engedhetné meg magának, hogy gondoskodjon róla. Pedig
csupán ezt szerette volna tenni. Elégedettséget érzett attól, hogy
segíthet azokon, akik fontosak neki, de Jessica soha nem adta
meg neki ezt az élvezetet, ezt a lehetőséget. Minden, amit Sed
adott neki, gyűrű, pénz, a szíve, nyilvánvaló volt, hogy nem
voltak elegendőek számára.
Amint nem volt már nála pénz, mintha a feszültség is
alábbhagyott volna, testtartása is megváltozott, mély levegőt
vett mielőtt megszólalt.
– Myrna azt mondta, hogy meg kellene mondanom, hogy
sértésnek vettem az ajándékodat.
Egy pillanatra a férfi szemébe nézett, arcát pír öntötte el.
– Sértésnek? – kínjába a fülét babrálta. – Miért sértenélek
meg? Csak próbáltam segíteni, nem nagy ügy.
– Számomra nagyon is nagy, dolog. Egyedül akarok
boldogulni, szükségem van rá.
– De minek kellene küszködnöd a pénzzel? Tudok adni…
Felemelte a kezét, hogy elhallgattassa.
– Nem azért hoztam fel, hogy vitát indítsak. Nem kell a
pénzed. És pont. Nagyon is elboldogulok a segítséged nélkül.
 Ez nagyon zavarta Sedet, úgy érezte a férfiúi mivoltát
becsmérli, főleg így, hogy az arcába dörgölte.
– Nos, akkor sajnálom, hogy kirúgattalak – hazudta.
– Amúgy is utáltam azt a melót – vonta meg a vállát.
A szíve nagyra duzzadt és szélesen vigyorgott.
– Miért vigyorogsz? – kérdezte Jessica, villáját rászegezve.
– Semmi különös – most, még hatalmasabb vigyorral.
– Előbújtak a gödröcskéid, Sedric.
Elpirult.
– És el is pirultál.
Sed fészkelődni kezdett.
– Nem is.
– Ne hagyd abba, aranyos.
Felhúzott szemöldökkel nézett a nőre.
– Sedric Lionheart nem aranyos.
– De az vagy, mármint aranyos, akkor, amikor előbújnak a
gödröcskéid és elpirulsz.
Lehetetlen volt, hogy ne vigyorodjon el, vagy ne piruljon el, ha
ilyeneket mondott. Mialatt a férfi úszott a bókok tengerén,
Jessica ellopott egy rákot a tányérjáról.
– Próbálod elterelni a figyelmem, hogy ellophasd a kajámat?
– Talán – lopott el még egyet, majd a szájába dobta.
– Hé!
Nevetve felszúrt még egy rákot a villájára. Sed a villájával a
lány villáját elkapta még az előtt, hogy a szájába tehette volna a
kaját. Most flörtölt vele? Vagy csak cukkolta? Nem épp az imént
mondta azt neki, hogy semmit nem akar tőle? Soha nem fogja
megérteni ezt a nőt. Azt sem tudta, hogy egyáltalán miért
próbálkozik.
– Ha a kajámat akarod, akkor csak kérned kell – mondta.
– Kaphatok még egy rákot? – nézett rá várakozóan. A férfi
semmit nem tudott megtagadni tőle, amikor úgy nézett rá
Jessica.
Felvett egyet a maradék rákok közül és felkínálta neki. A lány
áthajolt az asztal fölött és a férfi ujjait a szájához emelte. Amikor
a nyelve végig simított az ujjbegyein, a farka megmozdult a
nadrágjában, készen állva arra, hogy bármit elfogadjon, amit
Jessica hajlandó volt adni neki. Amikor erről a nőről volt szó,
akkor a testének eme része magasról tett rá, hogy éppen mi
zajlik a fejében vagy a lelkében.
Jessica visszadőlt a székébe és lehunyt szemekkel rágta a
falatot, kiélvezve az ízeket. Pontosan az ilyen dolgok miatt nem
bírt magával Sed, mert ez a nő kibaszott dögös volt.
– Annnnnyira jó – motyogta.
Sed szája kiszáradt. A nő meztelen lábfeje az övét súrolta az
asztal alatt. A férfi lábujjai begörbültek, mert arra számított,
hogy Jessica azonnal elhúzódik, de e helyett lábujjával a rüsztjét
simogatta. Sed gyomra összerándult a vágytól. Farka vad
lüktetésbe kezdett. Felfogta ez a nő, hogy mit tesz vele?
– Megeszed még azt? – kérdezte.
A tányérját a nő fele tolta.
 – Szükségem van egy italra – és egy jéghideg zuhanyra.
Kicsusszant a helyéről és kinyitotta a hűtőt. Miért ragaszkodott
Myrna ahhoz, hogy minden sört a másik buszba tároljanak?
Nem igazán volt kedve átmenni és hozni magának egyet, így
csak egy üveg vizet vett ki. Amikor a tarkójára simult egy kéz,
azonnal ledermedt.
– Van valami jó innivaló? – kérdezte Jessica, a teste mellett
kikukucskálva.
Gyümölcsös samponjának illata teljesen elbódította, szemeit
szorosan lehunyta. Mit is kérdezett? Ja, igen, az ital.
– Minden alkohol a másik buszon van.
Jessica benyúlt a hűtőbe és kivett egy üveg narancslevet, de
közben a hideg innivalót Sed hasának nyomta, aki eloldalazott
mellőle.
– Hideg!
Jessica nevetve próbálta kikerülni, de Sed elkapta a derekától
fogva és szembe fordította magával. Kinyitotta a narancslevet,
nagy kortyot ivott belőle, és mintha aggodalom tükröződött
volna az arcán a férfi közelsége miatt.
– Mit csinálsz?
Azokkal a mesés jáde-zöld szemeivel felnézett a férfira.
– Hogy érted?
– Erre gondolok, a flörtölésre.
– Akarod, hogy abba hagyjam?
– Attól függ mi a célod vele. Ha azért csinálod, hogy
összezavarj, akkor igen, kérlek, hagyd abba, mert kínzás. De ha
az a célod, hogy valami őrült szenvedélyt lobbants benne, hogy
ne tudjam távol tartani magam tőled…
– A második.
Sed szíve kihagyott egy ütemet, miközben Jessica ivott még
egy kortyot.
– Egy kortyot? – kínálta, miközben a férfi felé döntötte az
üveget, ezért a gyümölcslé a férfi mellkasán landolt. Végig
csörgedezett a hasán, egészen le a rövidnadrágjáig.
– Hoppácska – mondta a lány, majd előre hajolva elkezdte
felnyalogatni az italt a férfi bőréről.
Sed azt kívánta, hogy bárcsak jobban forogna az agya,
miközben a farka felállt. Mi történt, hogy Jessica csupán fél óra
alatt jéghidegből heves nővé változott?
– Úgy rémlik azt mondtad, hogy utálsz – mondta.
Jessica felegyenesedett, a testéhez simult, tenyerét a
dudorodó nadrágjára simította, amitől Sed élesen szívta be a
levegőt.
– Még mindig utállak – válaszolta. – De ez úgy tűnik, hogy
nem gátol meg abban, hogy kívánjalak.
– Szóval, ez csak…
– Szex, Sedric, semmi több.
Képes volt csak szexuális viszonyt ápolni Jessicával? Nem
okozott neki gondot több tucat másik nővel, szóval miért is
hezitált, ha erről a nőről volt szó? Mert más volt. Képes volt
fájdalmat okozni neki. Amit meg is tett. Még ránézni is fájt. Ha
nem láthatta, akkor az okozott fájdalmat. Ha rá gondolt is
megjelent a szívében a szorítás, ugyanakkor, ha igyekezett nem
rá gondolni, akkor is megjelent. Azt latolgatta, hogy melyik
fájdalom volt rosszabb, ha vele volt, vagy ha nélküle?
Mindvégig, míg a belső vívódása zajlott, Jessica csak nézte őt
és arra várt, hogy a férfi megtegye a következő lépést. És
megtette, remegő kézzel érintette meg a nő arcát.
Hüvelykujjával végig simított a nő ajkain. Vajon megcsókolja?
Nem jönne rá, hogy azóta nem csókolt meg más nőt, mióta
szerelmes lett belé. Lehet, hogy a teste megcsalta, de a szíve
sosem.
Lehunyta szemeit, ahogy közelebb hajolt, hezitált, amikor
csak egy hajszál választotta el az ajkaitól. Valami azt súgta neki,
hogy holnap ezt meg fogja bánni, de a most, a jelen pillanat
fontosabbnak tűnt. Nyelvét végighúzta a nő felső ajkán, amitől
hatalmas sóhaj robbant ki belőle, ajkain remegés futott végig,
ahogy szétnyíltak. Sed nyelve beljebb hatolt, a fogai vonalán
futott végig, majd a végig simított előbb a szájpadlásán, majd a
nyelvén. Jessica morogva markolta meg a merevedését.
Sed beleremegett az érintésbe és elmélyítette a csókot,
gyönyör cikázott végig a gerincén. A narancslé zamata még ott
volt a nő szájában, ahogy csókolta az ő szája is megtelt az ízével.
Ezt akarta, erre vágyott, a nő ízére. Szent ég, mennyire
hiányzott neki. Nem tudott betelni az ízével. Jessica a szájába
nyögött. A narancslés üveg hatalmas csattanással csúszott ki a
kezéből, a tartalma kiloccsant a padlóra. Jessica hátra húzódott.
– A francba!
 Lehajolt, felvette a félig üres üveget, letette az asztalra, majd
papírtörlőért nyúlt. A férfi beállt mögé, ujjai a pólója alá
siklottak.
– Hagyd.
– Egy másodperc és feltakarítom.
– Kizavarom Ericet a hálószobából.
Megrázta a fejét.
– Nem szükséges. Menj, vegyél elő egy takarót és terítsd le a
kanapéra. Készültem neked valamivel.
Nem igazán volt magánszféra a nappaliban. Bárki beléphetett
a buszba, de talán épp ezt is akarta. Részéről rendben volt. Míg
Jessica feltakarított, addig Sed takarókat vitt át az az ágyáról és
szétterítette őket a kanapén.
– Biztos vagy benne, hogy nem akarod, hogy kirakjam Ericet a
hálóból? – kérdezett rá Eric újra.
– Biztos vagyok benne.
Lassan közelített a férfi felé, mélyen a szemébe nézve. Amikor
megállt előtte és felé nyúlt, Jessica a mellkasára tette a kezét és
megrázta a fejét.
– Nem érhetsz a táncoshoz.
– Tessék?
Letolta a férfi rövidnadrágját a csípőjén, végig a lábain,
leguggolt elé. Sed kilépett a nadrágból, amit a nő egy laza
mozdulattal oldalra hajított, ezzel teljesen lecsupaszítva a férfit.
Ahogy felállt, kezeit végig húzta a férfi combjain, csípőjén,
hasán, mellkasán. Figyelemre vágyva, Sed farka megrándult.
 – Foglalj helyet – mondta kifulladva.
A férfi leült és a nő felé nyúlt, hogy lehúzza maga mellé, de ő
hátrált.
– Nincs érintés.
– Jess…
– Shhh…
Leejtette a kezét, miközben nézte, ahogy a lány a
zenelejátszóhoz megy. Némi kutakodás után bekapcsolta, és a
Sinners legújabb CD-je kelt életre a hangfalakban.
– Ez a kedvenc együttesem – mondta Jessica mosolyogva. – A
szóló énekes gyönyörű. Hallgasd csak a hangját. Mmmmmm –
szemeiben kendőzetlen rajongás csillogott.
– Úgy hallottam, hogy olyan kanos és akkora a farka, mint egy
lónak.
Jessica tekintete a keményen meredező farkára esett és
megnyalta az ajkait.
– A lovak megirigyelnék.
Sed nevetni kezdett, de mosolya elhalt, ahogy a lány csípője
ringatózni kezdett a zene dallamára. Kezei végig siklottak a
kívánatos seggén, és ahogy előre dőlt eperszőke haja a földet
söpörte. Körkörösen mozgatta a csípőjét, és noha még mindig
teljesen fel volt öltözve, a férfi nem tudta levenni a szemét az
ágyékáról. Kiegyenesedett, mesés hajkoronáját hátra dobva,
majd riszálva leguggolt, majd újra felállt. Sed felé fordult,
miközben csípője tovább tekergőzött. Kezét a cipzárjára tette,
kigombolta a felső gombot, minimálisan lehúzta a cipzárt,
mialatt csábítóan tovább táncolt. Kezei felsiklottak az oldalán,
ezzel kivillantva a feszes hasán a bőrt, ahogy a pólója feljebb
kúszott.
– Vedd le – dörmögte a férfi.
– Mit vegyek le?
– Látni akarom a cickóidat.
Még feljebb tolta a felsőjét, cukkolta őt, mert csak a mellei
alsó részét villantotta ki. Megfordult, feltárva a dereka kívánatos
görbületét, majd levette a felsőjét. Sed imádta, ahogy a dús,
hullámos haja végig söpört a meztelen bőrén, ahogy tovább
ringatózott. Elképzelte, ahogy a selymesen hullámzó fürtökbe
markol, hátra húzva a nő fejét, hogy jobb hozzáférést kapjon a
kulcscsontjához, a nyakához, az állához, füléhez…
Jessica oda dobta neki a felsőjét, ami mellkason találta, majd
leesett épp az ölébe. Felé fordulva kezeivel takarta el a melleit,
de rózsaszín mellbimbói kifurakodtak az ujjai között. Sed végig
akarta húzni rajtuk a nyelvét, olyan keménnyé varázsolva őket,
amilyen keményen meredezett az ő farka is. Remegéseket
kiváltani belőle, mélyről jövő nyögéseket.
Jess közelebb lépett hozzá, ezért Sed felé nyúlt, de a lány
megállt.
– Nem érintheted meg a táncost.
– Ez kínzás, Jessica.
– Azt hittem tetszeni fog – csücsörített.
– Tetszik, nagyon is, túlságosan is. Megőrjít.
– És még nem is végeztem – mosolygott rá a nő.
 Elhúzta a pólót az öléből, és amikor az anyag végig súrolta a
férfi érzékeny tagját, élesen szívta meg a levegőt. Jessica felállt a
kanapéra, és úgy guggolt le a férfi elé, hogy annak feje a lány
mellei között volt. Sed oldalra fordította a fejét és szájába kapta
a mellbimbóját, keményen szívni kezdte. A nő lélegzete is elállt,
majd elhúzódott tőle.
– Nincs érintés…
– Arról nem szólt a fáma, hogy nem is szívogathatom meg az
táncost – motyogta, majd újra lecsapott a mellbimbóra. Jessica
elhúzta Sed fejét és a másik mellét is odanyomta.
– Miért nem tudsz viselkedni? – suttogta, miközben jóleső
borzongás futott végig rajta, ahogy a férfi nyelvével megpöckölte
a meredező bimbót.
Sed hátradőlt és felnézett a nőre.
– Szeretnéd, hogy viselkedjek?
– Nem igazán – kuncogott a nő.
Elhúzódott tőle, háttal fordult, nadrágba bújtatott seggét a
meredező faroknak dörzsölte. A férfi elkapta a csípőjét, de
rácsapott a kezére és leszállt a kanapéról. Miközben ott táncolt
Sed előtt, kábító ritmusban izgatta a bimbóit, amelyek egyre
ágaskodóbbá és keményebbé váltak. Sed a takaróba markolt,
hogy valahogy megfékezze magát attól, hogy Jessicára ugorjon.
Szent ég, mennyire akarta őt. Kétségbeejtően, mintha soha
semmit nem akart volna jobban ebben az életben.
Jess egyik kezét végig húzta a hasán, majd becsúsztatta a
nadrágjába. Amint a keze eltűnt a farmerjába, fejét hátra vetette
az élvezettől. Simogatta magát, ujjait egyre mélyebbre
csúsztatta, majd nyögve kihúzta a kezét. Nedves ujjait a szájába
tette. Sed marokra fogta a farkát, mert már nem bírta sokáig.
Jess letolta a nadrágját a csípőjén, ezzel felfedte a vékony kis
szőr csíkot, ami a combjai között lapult. Hátra fordult, pucsítva
a falnak támaszkodott, így csúsztatta le a farmert a lábairól.
Sedből állatias hörgés tört ki, ahogy Jess felfedte a lábai között
lapuló titkát. Oldalra rúgta a nadrágját, majd duzzadt szemérem
ajkait széthúzta.
– Miattad vagyok nedves, Sed. Látod?
– Igen, látom. Meg akarom kóstolni.
Egy ujj tűnt el a bársonyos húsban. Ujja ki-be járt a puncijába,
majd kihúzta magából. Sed egész teste megremegett. Jess oda
lépett hozzá, ujjait a férfi szájába tette. A nőies íze körülölelte a
nyelvét.
– Hogy ízlik? – nézte, ahogy a férfi az ujjait szopogatta, szája
enyhén tátva az izgató látványtól.
– Közel sem elég.
Újra fellépett a kanapéra, egyik lábát a férfi válla fölé tette.
Sedet már az illata is az őrületbe kergette, muszáj volt éreznie
Jessicát. Bele fog halni, ha nem teheti magáévá.
Jess csípője ott vonaglott az arca előtt, ezért megragadta a
seggét, leszorítva őt, hogy éhesen rávesse magát a nedves
puncijára. A nő azonnal abba hagyta a vonaglást, pihegve
kapaszkodott meg a férfi fejébe, ujjaival a koponyájába vájt.
Combjai remegni kezdtek. Sed mosolyogva dőlt hátra.
 – Befejezted a táncot.
– Ú, bocsi, nem, még nem. Akarsz óvszert?
Most választási lehetőséget ad neki?
– Még mindig szedsz gyógyszert?
– Igen. Óvatos voltál?
– Mindig. És te?
– Igen.
– Akkor nem, nem akarok óvszert húzni.
– Helyes – vigyorgott Jessica.
Megbízott benne? Megtehette, hiszen soha nem hazudna egy
ilyen fontos dologról, de a bizalma azt is jelentette, hogy… Még
akkor is, ha azt mondta, hogy utálja, talán még így is… fontos
volt számára. Istenhez fohászkodott, hogy a bizalma többet
jelentsen.
Sed elengedte Jessicát, aki igyekezett visszanyerni az
egyensúlyát. Megint hátat fordított neki, öl táncot lejtett, de
ezúttal nem a durva farmer anyagot dörzsölte a farkához,
hanem a bársonyos, forrón lüktető punciját. Hátra nyúlt a
combjai között és Sed farkát a hüvelyéhez igazította, majd
bevezette, de csak a fejét.
– Áh – nyögött fel hangosan a férfi, küzdve magával, hogy ne
nyomuljon előre. Még nem fejezte be az érzékei felizgatását,
felkorbácsolását, és Sed nagyon is élvezte, hogy mindent meg
akar tenni, hogy teljesen az őrületbe kergesse, Olyan régóta nem
volt óvszer nélküli élménye, hogy teljesen elfelejtette, hogy
milyen is így érezni egy nőt. És most Jessica forró, lüktető húsa
ölelte körül. Jessica.
Folytatta a kínzó dörgölőzést, néha becsúsztatva a forró
nedvességébe, majd kiszorítva a farpofái közé, de soha nem
fogadta mélyen magába. Nem adta meg neki, amiért
vágyakozott.
A CD egy kattanással jelezte a végét. Lemászott az öléből és
szembe fordult vele. Lovagló ülésbe mászott vissza rá, közel
hajolt hozzá, lehelete a férfi fülét cirógatta. Haja a mellkasát
verdeste, és ettől Sed úgy érezte minden tagját elönti a
boldogság.
– Magamban akarlak érezni – suttogta Jessica. – Mélyen,
nagyon mélyen.
– Igen – dadogta a férfi.
– Akarsz engem, Sed?
– Istenem, igen!
– Csak engem? Senki mást?
– Igen, csak téged.
Létezett egyáltalán másvalaki a világon? Jess keményen
elkapta az állát és a szemébe nézett.
– Még mindig utállak.
Összeszorult a mellkasa, minden remény elhagyta.
– Tudom – lihegte, feszültsége egyre jobban nőtt, ahogy
küzdött az érzelmei ellen.
– Ezt tudva is akarsz engem?
Bólintott. Isten kegyelmezzen neki.
 – Igen, még mindig akarlak.
Hűvös mosolyt villantott a nő, és Sed eltűnődött, hogy hova
tűnt az ő édes, gyengéd Jessicája.
– Akkor tegyél magadévá, Sed, vedd el, amit akarsz.
Kínkeserves morgás tört fel belőle. Megfogta a farkát és a
mennyországot nyújtó bejárathoz igazította, másik kezével a
csiklóját dörzsölte. Ó, mennyire nedves volt. Sikamlós, forró.
Fejét hátra vetette, ahogy a nő ráereszkedett a farkára, végre
mélyen magába fogadta. Teljesen belemerült.
– Jessica – kapkodott levegő után. – Istenem, mennyire jó
érzés.
– Most már annyiszor megérintheted a táncost, ahányszor
csak akarod.
A melleit kezdte markolászni, majd a seggét, miközben a nő
egyre növekvő tempóba lovagolta.
– A legjobb sztriptíz tánc, amiben valaha is részem volt –
suttogta.
– Ez egy öl tánc volt, butus – mondta lenézve rá.
– Olyan érzésem van, mintha most az én rudamon is
táncolnál.
– Kettő egy áráért – nevetett a nő.
Sed finoman végighúzta ujjait Jess gerince mentén, amitől a
nő megborzongott.
– Annyira gyönyörű vagy.
 Teljes szívemből szeretlek. Gondolta, de nem mondhatta el
neki. Jessica utálta őt, utálta, de mégis úgy szeretkezett vele,
mint senki más. Ezzel be kell érni. Egyelőre.
Talán eljön az a nap is, amikor megengedi neki, hogy a szívét
is újra megérintse. Két ujját végighúzta a melle között. Itt bent,
ahol a szíve zakatolt az érintése alatt, emlékeztetve őt, hogy ott
volt vele. Testileg. Ez nem egy ábránd volt. Az ő nője, az ő szíve
és lelke. Újra itt volt. Soha többet nem engedi el.
Hüvelyével rászorított a farkára és Sednek elakadt a lélegzete.
Minden gondolata szertefoszlott. Oda hajolt és mélyen
megcsókolta, miközben továbbra is lovagolta a farkát. Ahogy
nőtt benne az izgalom, hangot is adott neki. Testén mintha
villám cikázott volna át, ahogy az orgazmus hatalmába kerítette.
Száját elszakította az övétől, hangosan felnyögött, fejét hátra
vetette, ahogy az extázis hullámait meglovagolta.
Gyorsabb tempóra váltott, üldözve egy újabb orgazmust. Még
mindig képes volt többször elélvezni, még mindig tökéletes volt.
Még mindig az a nő volt, aki képes volt Sedet kielégíteni.
Nézte Jessicát, imádta, hogy pontosan tudta, hogy mit tegyen,
hogy mozduljon ahhoz, hogy jó legyen neki. Hátra dőlt és
élvezte a pillanatot, hagyta, hogy olyan magasságokba röpítse,
mint soha senki más. Egy picit elmozdította a csípőjét, így a
csiklója éppen az ágyékához dörzsölődött akárhányszor rátolta
magát a farkára.
– Igen, Sed – suttogta, miközben forgatta a csípőjét, ahogy
lovagolta, minél szorosabban odatolva magát.
 Egyre gyorsabban és gyorsabban mozgott, testén remegés
cikázott át, reszketett.
– Sed, ó, Istenem, Sed!
Egy pár másodpercig nem mozdult, igyekezett levegőhöz
jutni, majd újra fel-alá kezdett el mozogni. Sed fejét hátra
vetette, igyekezett valami másra gondolni, figyelmen kívül
hagyni, ahogy a tökéletes meleg, bársonyos punci a farkát
masszírozza. De képtelen volt gondolkodni, csak érezni volt
képes. Hallani. Illatokat érezni. Annyiszor akadt el a lélegzete,
ahányszor a testük találkozott, minden sejtje éber volt és
tudatában a nő jelenlétének. Beletemetkezett.
Jessica összeszorította a hüvelye izmait a farka körül,
tökéletesen tisztában volt azzal, hogy hogyan tudja a csúcs
közelébe repíteni Sedet. De a férfi még nem akarta a kielégülést,
még nem. Még ne, Jessica. Hadd tartson még.
Erősebben rászorított. Sed morogni kezdett. Jól van, most.
– Jess. Jess? Nem tudom fékezni magam, ha ezt csinálod.
A nő megcsókolta a nyakát, orrával végig simított a fülén.
– Élvezz velem együtt, bébi! Megint közel vagyok. Nézz rám.
Tudni fogod, hogy mikor.
Sed felemelte a fejét és ránézett. Azzal, hogy nézte őt egyre
közelebb került a csúcshoz. Tényleg ott volt Jessica, nem
képzelődött. Ott volt, ő meg benne volt. Mélyen benne.
Egymás szemébe néztek, miközben testük továbbra is
egymásnak feszült.
 Jess az ajkába harapott, élesen, szaggatottan vette a levegőt. A
férfi vállára támaszkodott, ujjai fájdalmasan markoltak bele.
Fejét hátra billentette, amikor gyorsított a tempón. Bensőjével
satuként szorította a férfit. Hozzásimult, majd szorított.
Sed már nem bírta tovább, a lüktető nyomás már elért a
határát.
Igyekezz, Jessica, siess.
Nyögései egyre hangosabbak lettek, ahogy az extázis felé
hajszolta mindkettőjük testét. Egyszerre szorította, majd
engedte el a férfi farkát, majd egyre szorosabban feszült rá. Sed
már nem bírta, nem tudta visszafogni magát. Jess. Jess.
Jessica hirtelen abba hagyta a mozgás, már csak vonaglott a
férfin.
– Most, Sed, most.
Sed megemelte a csípőjét, mélyen belehatolt párszor, majd
felrobbant. Mélyről robbanó görcsös rándulások törtek fel
belőle, magját belelövellve, és Jess mindent magába szívott.
Szent ég, tényleg benne volt, eggyé vált vele, az ő Jessicájával.
Remegve kapaszkodtak egymásba, zihálva nyögtek,
nyöszörögtek. Amikor testüket már nem rázta az orgazmus
utóhatása, Jessica a férfi mellkasára borult. Átkarolta a nyakát,
szorosan hozzá bújt, elszórtan még néha megborzongva. A férfi
simogatta a hátát, még közelebb húzva magához.
Tapsvihar tört ki az étkező irányából.
– Ez csodás volt, srácok. Komolyan – mondta Eric.
 Sed elkapta a takaró szélét és Jessica köré tekerte. Ericre
bámult, aki Trey maradék cseresznyés pitéjét majszolta az
asztalnál.
– Húzz el a faszba!
Jessica teste rázkódni kezdett, és Sed aggódva nézett le rá, de
rádöbbent, hogy a nő nevet.
– Igaza van. Ez csodás volt. Piszkos jó numera vagy, Mister
Lionheart – mondta, majd megcsókolta, csípőjét megemelve
elszakadt a férfi testétől. Sed morogni kezdett tiltakozás
gyanánt. Imádott beletemetkezni, bele a forróságába, és örökre
ott maradt volna, ha a nő engedi. Oldalra fordulva dőlt neki a
nő, hagyta, hogy átkarolja. Most nem rohant el, mint legutóbb.
Hagyta, hogy a karjaiba tartsa, hogy fogja őt. Sed megcsókolta a
halántékát, szorosan magához ölelte. Hogy is volt képes egyetlen
napot is túlélni nélküle? Annyira fontos és nélkülözhetetlen volt
számára, mint maga a levegő.
– Szóval, ez azt jelenti, hogy újra együtt vagytok – mondta
Eric.
– Igen – motyogta Sed, nem érdekelte, hogy a vigyorától
előbukkannak a gödröcskéi.
– Nem – javította ki Jessica.
– Nem? – pillantott le rá a férfi.
– Csak szex, Sed.
A férfi karjai szorosabban zárultak köré.
– Igen, erre gondoltam. Csak szex.
 Bármit szívesen fogadott, amit a nő hajlandó volt adni neki. A
szívének csak addig kell hozzászokni ehhez a mély sajgáshoz,
ameddig vissza tudja szerezni őt.
 12. Fejezet

Fordította: Jane

Jessica hallgatta Sed szívverését. Nem igazán hitt abban, hogy

a férfi túl sok érzelmet táplálna iránta. Nem tudott neki
fájdalmat okozni egyelőre, de ezzel nem is volt semmi gond,
mert idővel bele fog fáradni abba, hogy egy darab húsként
kezelje. És micsoda első osztályú hús darab volt.
Te jó ég, elfelejtette már, hogy testük mennyire összhangban
volt egymással, milyen tökéletesen reagáltak egymásra.
Remélte, hogy időbe fog telni, míg kivitelezi a bosszúját, mert
nagyon élvezte ezt a kis játékot.
– Elmenjünk valahová? – kérdezte a férfi.
Borzongás futott át a gerincén a mély hangtól. Felnézett rá.
– Mármint most? Késő van.
– Nem Las Vegas az a város, amelyik soha nem alszik?
– Azt hiszem, hogy az New York.
– Igaz. Akkor ez Sin City, a bűnök városa – vigyorgott kajánul,
ujjaival a nő hajába túrt, miközben tekintete arcát simogatta. –
Gondoltam lenne kedved sétálni velem egyet – húzta fel a
szemöldökét Sed.
– Városnézés? – kérdezte a nő elakadó lélegzettel.
– Talán – nézett a nő szemébe, majd azt a csábos vigyort
villantotta, amitől Jess egész teste lüktetni kezdett. – Amikor
nyitva van a szemünk.
Jessica szíve őrült tempóban vert. Több, mint két éve nem
bóklászott a városban Seddel. A nyilvános együttlétek
lehetősége végtelen volt Las Vegasban.
– Van egy szoknya a kocsimban.
Lemászott az öléből, felnyalábolta a ruháit a földről, majd
megiramodott a busz hátuljában lévő parányi fürdőszobába.
Eric farkasüvöltéssel nyugtázta, amikor Jessica meztelenül
elhaladt mellette. Kinyújtotta rá a nyelvét, mielőtt magára zárta
volna a fürdőszoba ajtaját. Gyorsan megtisztálkodott, majd
sietve magára kapkodta farmerét és a pólóját. Kopogtattak az
ajtón.
– Bejövök – mondta Sed, majd bepréselte magát a kicsiny
fürdőbe és megnyitotta a csapot. Jess a wc és a zuhanyzó közötti
kis helyre szorította be magát. A férfi teljesen kitöltötte a teret.
Domináns alakja mindent elnyomott. Jessica tudta, hogy nem
tehet róla, de még mindig bosszantotta. Amióta Sed híres lett, a
befolyása már a privát szféráját is meghaladta, ami csak még
irritálóbbá tette őt a nő szemében. Elmosódott árnynak érezte
magát, amikor csak a közelében volt. Kivéve, amikor dugtak.
Csak akkor érezte magát egyenlő félnek.
 – Haragosan bámulsz – mondta a férfi, ahogy a nő tükörképét
nézte, miközben együttlétük nyomait mosta le magáról.
– Nem, nem is.
– De igen. Most mi rosszat tettem?
– Semmi olyat, amit jóvá tehetnél – a háta mögé állt, kezeivel
simogatni kezdte a hasa és a mellkasa kidolgozott izmait. –
Edzettél.
– Csak némi súlyozás, több fekvő, felülés, és húzódzkodás.
– Úgy tűnik, nagyon jó hatással vannak rád, dögösebb vagy,
mint valaha.
Arcát a férfi hátához szorította és beszívta bőre különleges
illatát. Mint minden más, ami ezzel a férfival kapcsolatos, ez is
felizgatta.
– Talán holnapra kellene halasszuk a városnézést – mondta,
és kezét a nőére simította. – Ma éjszaka jobb lenne, ha
elmennék egy hotelbe. Itt nincs semmi magán tér, és én
kettesben akarok lenni veled.
– Mi lenne, ha elmennék pár helyre, aztán ha elfáradunk,
kiveszünk egy szobát és holnap folytatjuk a túránkat?
A válla fölött mosolyogva nézett rá a nőre.
– Mindig is egy briliáns elme voltál.
Csókot nyomott a férfi vállára, majd megkerülve őt kiment a
fürdőből.
– Mindjárt jövök – szólt vissza.
Jessica elhagyta a buszt és a parkolóba sietett, ahol a kocsiját
hagyta. A csomagtartójából kihalászta a bőröndjét, amiben a
ruhái voltak és egy táskát, amiben a piperecikkek és személyes
tárgyak, majd visszasietett a buszhoz. A Sinners rajongói
elhagyták a területet, ezzel együtt a biztonsági őrök is. Ezúttal
nem okozott neki gondot a kordonok mögé bejutni. Sedet ott
találta a busznak támaszkodva. Széles karimájú kalapja mélyen
be volt húzva a fejébe, gyönyörű kék szemeit sötét napszemüveg
takarta el. Fekete bőr nadrágot viselt, fehér pólót és bőr hosszú
kabátot.
– Szerintem túl meleg van egy kabáthoz – mondta Jessica
felhúzott szemöldökkel.
– A stílusért hajlandó vagyok szenvedni.
A nő nevetni kezdett. Sed a bőröndért nyúlt, de a nő
megállította a mozdulatát, még mielőtt elvehette volna tőle.
– Megoldom.
Sed nagyot sóhajtott és üres kézzel követte a nőt a buszra.
Most már nem csak Eric volt ott, hanem Trey is ott pihent a
kanapén, a TV-t nézte, de smaragd zöld szemei inkább voltak
csukva, mintsem nyitva. Akkor pillantott fel, amikor a nő
elhaladt előtte.
– Jessica? – kérdezte hitetlenkedve.
– Hali, Trey! Hogy s mint?
– Voltam már jobban is – mondta halkan. – Hasogat a fejem.
– Elvigyelek a kórházba? – kérdezte Sed. – Az a seggfej
kidobó jó nagyot behúzott neked.
 – Jól vagyok – erősködött Trey. – Csak csendre van
szükségem. A másik buszon túl nagy a zaj. Már most jobban
érzem magam egy kicsit.
Jessica arcon csókolta Trey-t.
– Biztos vagy benne, édes? Elvihetünk a sürgősségire –
mondta, miközben ujját végighúzta a férfi szeplős orrán.
– Jól vagyok, csak pihennem kell, csendben.
– Eric majd szemmel tart – mondta Sed.
– Eric? Te most viccelsz, ugye? – kérdezte Jess.
– Nos, Brian nincs itt, Jace folyton lelép valahová, így ki más
maradt?
– Dare? Elvégre a testvére.
– Skacok, most mondtam, hogy jól vagyok. Csak pofa be,
húzzatok el a faszba és hagyjatok békén.
Jessica és Sed egymásra néztek, majd szinkronban mondták
ki a nyilvánvalót.
– Teljesen jól van.
– Elmegyek átöltözni – mondta a nő, majd becipelte a
bőröndöt a hálóhoz, aztán kopogtatott. Egy pillanattal később
Eric ajtót nyitott. Nem viselt mást csak egy fekete boxert és egy
mosolyt. Jess nagyon igyekezett, hogy tekintete ne kalandozzon
el a szexi V alakú izmára, ami eltűnt az alsója alatt, de
mindhiába.
– Igen, csatlakozhatsz hozzánk – mondta, majd a karjánál
fogva behúzta a nőt a szobába. Az ágyon elterülő lány gyorsan
betakarta magát a vörös takaróval, de nem volt elég gyors, mert
Jessica még elkapta a hatalmas vibrátor látványát, ami épp ki-
be siklott a lányba. Úgy tűnt, Ericet még mindig lázba hozza a
látvány.
– Át kell öltöznöm – közölte Jessica.
Eric csak bólintott, kezeit csípőre tette, ezzel megint oda vonta
a nő figyelmét, ahova nem lett volna szabad. Ez a férfi egy
izombomba volt. És az a laza, derekán csüngő boxer száz
százalékig elvonta a figyelmét.
– De a jelenléted nélkül – intett az ajtó felé Jessica.
– Hé, én voltam itt előbb.
– Az egyetlen dolog, amit figyelemmel kellene most követned,
az Trey. Aggódom miatta.
Eric kacér arckifejezése komollyá vált.
– Mi a baj Trey-el?
– Brian azt mondta, hogy Trey ma este szédült a színpadon.
És most hazudik a fejfájásáról. Szerintem eléggé komolyan
megsérült. Seddel próbáltuk rávenni, hogy menjen be a
kórházba, de ragaszkodik ahhoz a dumához, hogy jól van.
Eric felkapta a nadrágját a földről és beleugrott.
– Vigyázok rá – jelentette ki, majd elhagyta a szobát. Az
ágyon fekvő lány frusztráltan mordult fel.
– Mit kell tennie egy lánynak, hogy végre megdugják? – a
földre ejtette a hatalmas vibrátort, kimászott az ágyból és
elkezdte megkeresni a ruháit.
Jessica az ágyra dobta az őskori kemény fedeles bőröndjét,
majd kinyitotta.
 – Nincs mindig ilyen őrültek háza.
– Hé, nem te vagy az a ribanc, aki megráncigálta Margo haját,
amiért leszopta Sedet?
Jessica addig kotorászott a bőröndjében, ameddig meg nem
találta a lenge szoknyát és testre simuló felsőt, amit keresett.
Egy kicsit gyűröttek, de a célnak megfelelőek.
– Jól teszed, ha szétkürtölöd a hírt, hogy Sed az elkövetkező
két hónapra csak az enyém. Nem fogom eltűrni, hogy ti, ribanc
groupi-ek, hozzá érjetek.
A fiatal lány magára kapta a lila tangáját és a hozzá illő
parányi melltartót.
– Azt hiszem ez az ő döntése, nem pedig a tied.
– Szereti, amikor birtoklóan viselkedek. Most, pedig sipirc –
mondta Jessica, miközben azon vacillált, hogy vegyen-e fel
melltartót. A csavart felsőnek volt elég tartása, meg egy helyen
kellett csak a nyakába kötnie. Kilátszódnának a pántok és
fogalma sem volt, hogy hova pakolta be a pánt nélküli
melltartóját. Mivel végül úgy döntött, hogy nem vesz fel semmit,
belebújt a testhez simuló zöld felsőbe.
A másik lány befejezte az öltözködés és elhagyta a szobát,
nagy csattanással vágta be maga mögött az ajtót. Jessica csak
vállat vont és belebújt a kihívóan nagy mintás, lenge
szoknyájába. Három pántos szandállal egészítette ki az
öltözetet, meg néhány karkötővel és egy boka lánccal. Éppen
sminkelt, amikor Sed belépett a szobába.
– Mi tart ennyi ideig?
 – Majdnem kész vagyok – mondta, miközben felkente a
csillogó szájfényt.
– Mindig megéri rád várni. A francba is, nagyon dögös vagy.
– Itt inkább te vagy az, aki úgy néz ki, mint, aki megdöglik.
Biztos vagy benne, hogy viselni akarod azt a kabátot? – kérdezte
Jess vigyorogva.
– Biztos vagyok benne – kacsintott rá Sed.
Ujjaival beletúrt a hajába, megnézte magát a tükörbe, majd
oda ment az ajtóban álló férfihoz.
– Mehetünk.
A férfi elkapta a kezét és valósággal végig vonszolta a buszon.
Elhaladtak Eric mellett, aki a kanapén ült, és akinek az ölében
ott pihent Trey feje. Eric az ajkához szorított ujjával jelezte,
hogy maradjanak csendben, mert Trey mélyen aludt.
– Majd valamikor holnap érkezünk – suttogta Sed. Eric rájuk
kacsintott.
Jessica botladozva ment le a busz lépcsőjén, de Sed még
időben elkapta, így nem esett hasra.
– Lassíts – szólt rá panaszosan a férfira. – Nem tudok lépést
tartani veled ebben a cipőben.
– Majd én viszlek – azzal a lendülettel a karjaiba kapta és
mosolyogva nézett rá. – Hova menjünk első körben?
– Már láttam a kaszinókat. Válassz te.
 Még mindig a karjaiban tartva a nőt, átvágtatott a parkolón,
egyenesen a széles sétány fele haladt, ami a Vegas strip1 mellett
haladt el. Hosszú lépteinek köszönhetően gyorsan haladtak.
– Megnézzük a Bellagio-nál lévő szökőkutat? – kérdezte Sed.
Jess remélte, hogy célba fogják venni, mert imádta a hatalmas
szökőkutat. A zenére koreografált víz kilövések olyanok voltak,
mint egy igazi mozgó művészi alkotás. Romantikus.
Tapasztalatból tudta, hogy milyen érzés volt magányosan nézni
ezt a kutat. De nem ma este, ma este nem volt egyedül.
– Örülnék neki. Megtennéd, hogy leteszel, kérlek?
Sed megállt, lehajolt a nőhöz és megcsókolta. Jess átkarolta a
nyakát és viszonozta a csókot. Amikor ajkaik elváltak egymástól,
akkor leengedte a lányt, majd megfogta a kezét.
– Szólj, ha elfáradtál – mondta, miközben elindultak a
sétányon. A strip déli részén kevesebb volt a tömeg. Egész jó
időt futottak ez első pár tömb után.
– Körülbelül másfél mérföldre van a szökőkút.
Jessica szeretett itt sétálni, bámulni az extravagáns
kaszinókat, a váltakozó emberek sokaságát.
– Másfél mérföld ebben a cipőben nagyon hosszú lesz.
– Ha nem lennél ennyire magas, akkor nem kellene ilyeneket
viselnem.
Sed átkarolta, ujjai a dereka köré fonódtak.
– Ilyenkor azt kívánom, bárcsak olyan alacsony lennék, mint
Jace. Akkor jobban passzolnánk magasság terén.
1 Vegas Strip: Las Vegas sáv
 Biztosan lennének előnyei, de egy erős férfinek is meg volt a
maga fölénye. Hosszú pillanatig elmélázott a széles vállain, mire
bekúszott a gondolataiba Jace neve.
– A francba! Ha már szóba jött Jace. Át kell adnom neki egy
üzenetet egy ismerősömtől, de folyton elfelejtem.
Sed előhalászta a telefonját.
– Fel akarod hívni?
– Majd holnap elmondom neki – rázta meg a fejét a lány. –
Amúgy sem hiszem, hogy Aggie dolgozik ma este.
– Aggie?
– Táncos az egyik klubban, ahol dolgoztam.
–Hosszú fekete hajú Domina? – Sed a saját fejére mutatott,
mert neki is fekete haja volt, de mindig nagyon rövid, katonás
fazonra vágva.
– Honnan tudtad?
– Csak tippeltem – nevetett. – Ezer dollárban is fogadni
mernék, hogy Jace-nek már személyesen is átadták az üzenetet.
– Akkor ne várjátok el tőle, hogy képes legyen mozogni az
elkövetkezendő pár napban – vigyorgott Jessica. – Mikor van a
következő koncert?
– Jövő kedden megyünk Phoenixbe.
– Akkor ott is el kell menjünk várost nézni közösen.
Sed még jobban magához húzta a lányt.
– Akármelyik várost megnézem veled, amelyiket csak akarod.
Fogjunk egy taxit. Nem akarom, hogy túlságosan lefáraszd
magad a gyaloglással.
 Vajon a kényelme vagy a szexuális készenléte miatt aggódott?
Amúgy is mindegy volt.
– Rendben – mosolygott rá a nő.
A taxiban ülve, Sed a kezébe fogta Jess kezét. Mikor vált
ennyire érzelmessé? Gyengéd csókok. Kézfogás. Soha nem
viselkedett így, amikor jegyben jártak.
– Nos, hogy megy a suli? – kérdezte a férfi egy kicsit
közönyösen. Jess szíve kihagyott egy ütemet. Miért akarta
tudni? Soha nem akarta, hogy suliba járjon.
– Elmegy. Egy tanárom van, aki szívből gyűlöl, és nem akar
leszállni rólam.
– Miért gyűlölne bárki is téged?
Jessica vállat vont.
– Egyszerűen csak nem kedvel az a nő. Meghúzott… – Jess
összerezzent. – Meghúzott az utolsó dolgozatnál. Abszolút
pikkel rám. Legalábbis ezt gondolja Beth.
– Biztosan irigyli a csodás lábaidat – mondta Sed, és feltolta a
szoknyáját, hogy kivillanjon a combja. Majd még feljebb,
feltárva az ágyékát, majd megsimogatta az ott lapuló kis
szőrpamacsot. Jessica a szemét forgatva igazította meg a
szoknyáját.
– Szállj le rólam!
– Ki az a Beth?
Jessica elmosolyodott, mert arra gondolt, hogy reményei
szerint Bethnek jól telik a nyara.
– A szobatársam.
 – Van egy szobatársad?
A lány nem tudott rájönni, hogy miért volt ez olyan meglepő
dolog.
– Miért ne lehetne?
– Mert túl büszke vagy ahhoz, hogy megoszd a rezsit – vonta
meg a vállát a férfi. A nő morcosan nézett rá, Sed a fülét kezdte
el vakargatni kínjában.
– Felejtsd el, amit mondtam.
– Nem vagyok túl büszke ahhoz, hogy megosszam a rezsit, a
költségek megosztásával nincs bajom.
– Kiabálsz.
Persze, hogy kiabált. Miért ne kiabálna?
– Nem, természetesen nem akarom, hogy valaki úgy
viselkedjen velem, mintha inkompetens lennék, és úgy
irányítson, ahogyan neki tetszik, vagy megmondja, hogy hogyan
éljem az életem, de…
Sed a kezét a nő szájára tette.
– Még mindig kiabálsz.
– Hagyd, hogy befejezzem – csapott rá a kezére Jess.
– Ne legyél dühös.
– Ne mondd meg, hogy hogyan érezzek.
Sed az ölébe húzta, majd a hajába markolt, hátra húzta a fejét
és lecsapott az ajkaira. Jessica lefagyott, majd próbált
elhúzódni, de a férfi, erős karja a mellkasához szorította. Addig
csókolta, míg úgy kapaszkodott a vállába, mint valami
tehetetlen kiscica. Akkor elhúzódott és önelégült félmosolyt
villantott.
– Sokkal jobb.
Áh, néha mennyire utálta ezt a pasit. Néhány nyugtató és mély
levegőt vett, mert villámgyorsan össze kellett szednie magát. A
saját játékát kezdte ellene fordítani és a saját szabályai szerint
kezdett el játszadozni, ezért mielőbb vissza kellett szereznie az
irányítás, még mielőtt újra bele nem zúg a férfiba.
– Annyira dögös vagy, amikor dühös vagy – suttogta a fülébe.
–Nem tudtam megálljt parancsolni magamnak, muszáj volt,
hogy megcsókoljalak.
– Olyan seggfej vagy – csapott a mellkasára.
– Tudom – tenyerét a nő állára helyezte, hüvelykujjával az
orcáját simogatta. – Megbocsájtasz?
Nem, de el tudta játszani, hogy igen. Tenyerét a kemény
mellkasára szorította.
– Csókolj meg újra.
Sed hezitált, próbált rájönni a szándékaira.
– Sed, kérlek – suttogta elhaló hangon. – Akarlak.
Ez nem volt hazugság, mert tényleg akarta őt, ugyanakkor
legszívesebben a szart is kiverte volna belőle.
Előrehajolva újra birtokba vette a száját, nyelve incselkedve
cirógatta a nő ajkait. Jess keze a férfi kabátja alá siklott, majd a
pólója alá, simogatni kezdte a háta sima bőrét. Seden remegés
futott végig, ezért elszakította ajkait a nőtől.
 – Ha így folytatod, akkor lehet, hogy meg kell
botránkoztassam a sofőrt, mert itt duglak meg a taxiban.
– Akarsz engem?
– Mindig – húzta még közelebb magához a nőt.
Fészkelődni kezdett az ölében, a férfi egyre jobban ágaskodó
farka az oldalának feszült. Igen, pont ebben az állapotban akarta
őt tartani. Sed keze a szoknyája alá csúszott, fel a combján. Jess
széttárta a lábait, de a pasi egy pillanatra hezitálni kezdett, de
amikor jobban széttárta a combjait, akkor gondolkodás nélkül
két ujjával belehatolt a duzzadt puncijába. Jessicán remegés
futott át, ahogy ringatózni kezdett, egyre mélyebbre szippantva
be a férfi ujjait.
– El akarsz élvezni most, bébi? – morogta. – Eljuttatlak a
csúcsra.
Hüvelykujja a lüktető csiklójának feszült, amitől Jess élesen
szívta be a levegőt. A fenébe is, el is felejtette, hogy mennyire
izgató volt ilyen dolgokat csinálni a nyilvánosság előtt. De
váratlanul a férfi ujjai eltűntek a puncijából, majd a szoknyája
alól. Zavarodottan Jessica követte Sed pillantását. A sofőrjük
teljesen hátra volt fordulva úgy bámulta őket, egyáltalán nem
figyelte az utat. Amikor észrevette, hogy mindketten nézik őt,
akkor megköszörülte a torkát és visszahuppant a székébe.
– A Bellagio-ba, igaz?
Sed kurtán bólintott.
 A taxisofőr tett egy U kanyart a Vegas strip végén, hogy pont a
Bellagio előtt tudja kitenni őket. A víz táncát kísérő dallam épp
akkor halt el, amikor kiszálltak a kocsiból.
– Azt hiszem lemaradtunk róla – mondta Sed.
– Esténként tizenöt percenként újra indul. Mennyi az idő
most?
– Majdnem éjfél, azt hiszem.
– Remélem nem maradtunk le az utolsóról – megragadta a
férfi kezét és átvezette a tömegen. Megkerülte a mesterséges
tavat, amely körülölelte a szökőkutat és a hotel irányába indult.
A férfi nevetett.
– Mit csinálsz? Azt hittem, hogy megnézzük a szökőkutat,
mielőtt kiveszünk egy szobát.
– Ha átmegyünk erre az oldalra, akkor láthatjuk az Eiffel
tornyot a Párizs Hotelnél. Nagyon szép, ahogy így este ki van
világítva.
Sed hátra pillantott a válla fölött.
– Ó, wow, igazad van, lenyűgöző. Gyakran jössz ide? – tette
fel a kérdést bizonytalanul.
– Igen, szeretem ezt a szökőkutat. Főleg éjjel.
– Egy másik pasival?
Jess megállt és a férfira nézett.
– Van hozzá közöd? Nem mondhatod, hogy te nem keféltél
meg minden nőt, aki hajlandó volt széttenni neked a lábait.
– Igazad van, semmi közöm hozzám. Csak örülök, hogy most
én vagyok itt veled.
 Magához húzta a lányt és újra megcsókolta. Mintha éhezne a
csókjaiért. Régen soha nem csókolta meg így és ennyiszer. Nem
mintha zavarta volna Jessicát a dolog, csupán… Miért?
A puha pamut pólója alatt lapuló kemény izmaiba
kapaszkodott, miközben az járt a fejében, hogy nemsokára mi
fog történni, combjai beleremegtek a gondolattól. Sed
megszakította a csókot és csak nézte a nőt a halovány fények
sugarában. A szökőkút körül lévő utcai lámpák fénye sokkal
haloványabb volt, hogy ne vonják el a figyelmet a szökőkút fény
játékáról. Számukra ez csak jó volt, mert a sötétség elrejtette
őket. Közelebb hajolt és a nő fülébe suttogott.
– Készen állsz?
– Igen, forró, duzzadt és nagyon nedves vagyok – nem mintha
nem érezte volna a taxi hátsó ülésén.
Sed felhördült, amitől Jess bimbói feszessé váltak. A
szökőkutat körülvevő vastag beton kerítés olyan részéhez
vezette a nőt, ahol csak szórványosan fordult meg egy két
ember. Jess fellépet a keskeny párkányra, de nehezen tudta
megtartani magát, ahhoz, hogy egyedül képes legyen ott
megállni. Sed szorosan a háta mögé állt, karjai körülfonták és
tartotta őt. Hosszú kabátja és a testéből áradó hő, úgy fogta
körül a nőt, mint egy selyemburok. A saját illata, keveredve a
bőr illatával, teljesen megrészegítette. A cipzárjának hangjától
vágyakozóan összerándult az alhasa.
 – Emeld fel a szoknyádat nekem, bébi – suttogta. – Nem
fogod elhinni, hogy mennyire kemény vagyok, míg nem érzel
magadban.
– Mutasd meg – kérte, majd a fenekén felcsúsztatta a
szoknyát, de elől a testéhez simult, így, ha bárki véletlenül rájuk
pillantana, akkor nem láthatja, hogy mi is történik Sed hosszú
bőr kabátja alatt. Úgy néztek ki, mint bármelyik másik ölelkező
pár, aki a szökőkutat bámulja.
Sed előre dőlt, kőkemény farka bejutást keresett a nő testébe.
Amikor a finom döfése megtalálta a nő éhesen tátongó nyílását,
Jess az ajkába harapott és hátra feszítette magát. Lassan töltötte
ki, kínzó morgásától csak még keményebbé váltak a mellbimbói.
Lelépett a padkáról, ezzel még mélyebbre fogadta magába a
férfit. Egyszerre nyögtek fel. Sed még közelebb lépett, ezzel oda
szorítva a Jesst a kerítéshez, és tövig benyomta magát. Te szent
ég!
A fények felvillantak a kútban, ahogy a víz magasan a levegőbe
lövellt, majd lágy zene szólalt meg a háttérben. A víz teljesen
összhangban volt a zenével, a ritmust a víz felszínén felvillanó
fények tökéletesen követték.
Jessica lábujjhegyre állt, majd ringatózni kezdett előre hátra.
Sed nem tudott előre nyomulni, ahogy szerette volna. Csak az ő
korlátozott ringatózása okozott némi mozgást és súrlódást az
összeforrt testük között.
– Ez egy gyönyörű dal – suttogta Sed.
 – Igen – Jess kényszerítette magát, hogy kinyissa a szemét és
nézze a zenére felfele ívelő vizet. – Celine Dion.
– Igen – mondta, majd két oktávval mélyebben elkezdte
énekelni a romantikus dalt a nő féléhez közel. A hihetetlenül
csodás hangját hallani, olyan dalt énekelve, amely bármelyik nő
szívét elrabolná, majdnem olyan fenséges volt, mint a
nyilvánosság előtt benn lüktető farka. Majdnem.
– Meglep, hogy ismered ennek a dalnak a szövegét – suttogta
a lány, aki abban reménykedett, hogy nem volt feltűnő, ahogy
újra fellépett a beton kerítés szélére.
– Közel, távol, bárhol… – énekelte a férfi halkan.
Újra lelépett, ezzel megint mélyre belesiklott Sed farka, aki
előre dőlt, hogy még jobban és mélyebben érezhesse.
– Áh, Sed – suttogta.
– …a szívem csak megy tovább – abba hagyta az éneklést. –
Istenem, Jessica! Ez túl intenzív!
– Abba akarod hagyni?
Sed keze a lány felsője alá csúszott, hasának meztelen bőrét
cirógatta.
– Nem, csupán legszívesebben a vízbe dobnálak, és úgy
falnálak fel, mint egy állat a zsákmányát.
– Tetszene – vigyorgott Jess, aztán előre dőlt egy kicsit, ezzel
picit kicsúsztatta a férfit magából, de ő is követte a mozdulatot,
ezért előre hajolva mélyen és keményen bele lökte a farkát. Jess
az ajkába harapott, hogy el tudja nyomni a feltörekvő hangos
nyögést.
 Hirtelen, a szeme sarkából mozgásra lett figyelmes. Két fiatal
srác rá mutatott és suttogni kezdtek egymásnak valamit.
Egyikük tágra nyílt szemekkel pillantott újra rájuk, majd
mondott valamit a másiknak.
– Azt hiszem azok ketten épp minket kukkolnak – motyogta
Jessica. Sed átkarolta, közel húzva magához.
– Gondolod, hogy tudják, hogy mit csinálunk?
– Ha látták az arcomat, akkor biztos vagyok benne, hogy
rájöttek, mert annyira jó érzés, hogy bennem vagy, nem tudom
leplezni az élvezetem.
– Látni akarom az arcodat.
– Amint vége a zenének keresünk egy szobát.
Nézték a szökőkút előadását, néha egyenesen állva, máskor
együtt vagy külön mozogva, sosem egy azonos tempóra, de
mindig megtalálva a testük közötti érzéki ritmust. Sed továbbra
is énekelt a lány fülébe. Ezzel lángra lobbantva minden
idegvégződést a testében, valósággal zizegett az izgalomtól.
Semmi más nem létezett, csak Sed teste, részegítő hangja, és a
szökőkút vizének morajló hangja.
Vége lett a dalnak és a víz halk csobbanással csitult el. A kút
körüli terület sötétségbe borult. Ezt kihasználva, Sed keményen
bele döfött, nyelve egy érzéki pontot érintett a lány füle mögött,
leheletétől felálltak a kis pihék a nyakán. Melleit markolta,
addig dörzsölte az érzékeny bimbókat a felsője anyagához, míg
Jess úgy nem érezte, hogy menten megőrül. Háta ívbe feszült,
ahogy testét elárasztotta az orgazmus. Úgy söpört végig rajta,
hogy lábai nem bírták megtartani, a kerítésbe kapaszkodott,
száját szorosan összezárta, hogy elfojtsa az élvezet sikolyait.
A kút körüli utcai lámpák felvillantak, így Sed kihúzta merev
farkát és visszagyömöszölte a nadrágjába, míg Jess a szoknyáját
igazgatta. Kipirulva fogta meg a férfi kezét.
– Keressünk egy szobát.
– Menjünk el az Eiffel toronyhoz – intett fejével a briliánsan
kivilágított torony felé az út másik oldalán.
– Azt hiszem, fél egykor bezár.
– Akkor jobb, ha sietünk.
Puncija újult izgalommal lüktetett, ahogy több érdekes
lehetőség is átfutott a fején. Izgalomtól telítve kuncogott, ahogy
gyorsan lépkedett a férfi után, aki az utca végén lévő átjáróhoz
sietett. Félúton Sed egyszer csak felkapta a nőt a vállára és
szaladni kezdett vele. Jess nevetett és hagyta, hogy cipelje, míg ő
lefogta a szoknyáját, hogy ne libbenjen fel a combján, ezzel
feltárva a meztelen fenekét a járókelőknek. Csak akkor tette le a
földre, amikor elérték az Eiffel torony replikáját a Párizs Hotel
és kaszinónál.
– Éppen zárni készülünk – mondta nekik recepciós. – Jobb
lenne, ha várnának holnapig. Ha most mennek fel, akkor egy
rövid kört tehetnek, majd jöhetnek is le.
– Megfelel – mondta Sed és átnyújtott a fiatal srácnak egy
száz dolláros bankjegyet, majd a lift felé vette az irányt,
figyelmen kívül hagyva a fényképészt, aki képet akart készíteni
róluk.
 Csak ők ketten vártak arra, hogy feljussanak, de amikor kinyílt
a lift ajtaja több tucat ember szállt ki. Amikor végre félreálltak
az útból, Sed betuszkolta Jessicát az üvegfalú liftbe. Megnyomta
a gombot, és amint becsukódott az ajtó, a falhoz szorította a nőt.
Jess úgy tett, mintha nem hatná meg a férfi közelsége.
– A felfele vezető út lenyűgöző – mondta, de nem is nézte az
elé táruló távoli látványt, mert liftben lévő jobban lekötötte.
Levette Sed napszemüvegét, hogy belenézhessen az égszínkék
szemeibe. A kabátja zsebébe csúsztatta a szemüveget, de egy
pillanatra sem szakította meg a szemkontaktust. A férfi
szemeiben éhes vágy csillogott, ahogy lenézett rá.
– Szabadíts ki a nadrágomból – sietette. – Újra beléd akarok
temetkezni.
Kérésének eleget téve, Jess kigombolta a nadrágját, farka
szabadon tört magának utat. Sed megfogta a lány combját, a
derekához emelte, majd belehatolt. Morogva tolta bele magát,
keményen és gyorsan döfött, csípőjét mozgatva egyre nagyobb
lelkesedéssel hatolt bele újra és újra.
A lift gyors mozgásától Jessica bizonytalanul állt a lábán. A
férfi vállaiba kapaszkodott, míg hátát a falnak támasztotta, hogy
ne veszítse el az egyensúlyát, miközben a férfi mozgott benne.
Sed egyik kezével a meztelen combját simogatta, másikkal a
haját markolta, aztán hátra húzta a fejét és szívni kezdte a nyaka
finom bőrét. A lift kezdett lelassulni, ahogy a csúcs felé
közeledtek. Sed bűnbánóan sóhajtott és kihúzta magát a nőből,
megkínzott farkát megint a nadrágjába zárta.
 Amikor a liftajtó kinyílt, ott álltak egymás mellett, kézen
fogva, mint két ártatlan bárány. Elhaladtak a liftre váró tömeg
mellett, és a távollátóval felszerelt ponthoz mentek. Néhányan
még ott voltak, nézték a távolban és alattuk elhúzódó fények
sokaságát, de a legtöbben a liftre vártak. Sed egy csendes
sarokba húzta Jessicát, távol az egyre gyérülő tömeg elől,
testével eltakarva a lányt.
– Tudod jól, hogy nem bírok magammal a közeledben –
mondta. Jess remélte is, hogy így van, számított erre.
Sed keze újra a szoknyája alatt volt, meztelen seggét
markolászta, majd lecsapott az ajkaira, nyelvét a lány szájba
dugta, aki azonnal beszívta azt. Közelebb húzódtak egymáshoz,
ágyékuk összesimult, maguk közé szorítva a lüktető farkát. Sed
ujjai a farpofái között lefele kúsztak, míg rá nem találtak a
lüktető nyílásra, amelyet keresett és gyűrűs ujja ujjbegyét
bedugta. A lány megrándult és elszakította száját a férfiétól.
– Le akarlak nyelni – suttogta. – Azonnal kell találnunk egy
szobát.
Sed válla fölött körül nézett, senkit sem látott, csak ketten
voltak ott, ezért a csípőjére tette a kezét és egy kicsit lefele tolta.
Jess kikukkantott, ő is megbizonyosodva arról, hogy senki sincs
a láthatáron, majd leguggolt a férfi előtt. Hűvös szellő libbent be
a szoknyája alá, ami csak még inkább emlékeztette a combjai
között lüktető édes fájdalomra. Miért érezte mindig ezt a férfi
közelében? Mindig annyira nedvessé és vágyakozóvá tette. Egy
újabb ok, hogy utálja. És ugyanakkor akarja őt.
 Sed a drótkerítésbe kapaszkodott, amikor Jess kiszabadította
a nadrágjából és mélyen a szájába szívta a farkát. A férfi fejét
hátra vetette, kalapja a földre esett, állatias morgást hallatott,
amitől a nő puncija összerándult. Bőrbe bújtatott combjaiba
kapaszkodott, miközben szopta a farkát, finoman kiengedte a
szájából, majd újra visszaengedte a forró szájába, feje egyre
gyorsabban mozgott, ahogy keményebben és torkába engedve
szívta, mert tudta, hogy Sednek szüksége van a kielégülésre.
– Á, Jessica! Ó, igen! Ez tökéletes. Minden, amit csinálsz
velem az. Tökéletes.
– Elnézést, uram. A kilátó zárva van – szólalt meg egy óvatos
hang a hátuk mögül.
Jessica ledermedt, szíve őrült tempóban zakatolt a
mellkasában. A nyílt terepen történő együttlétek mindig
izgalomba hozták, de a rajtakapás? Az nem igazán.
Sed a válla fölött hátra nézett a nőre.
– Adok Önnek 1000 dollárt, ha elfelejti, hogy látott és
magamra hagy húsz percig.
– Ó, Istenem – sipákolta a nő izgatottan. – Sed Lionheart. Én
vagyok a legnagyobb rajongója!
Jessica egy cuppanással kiengedte a férfi farkát a szájából és
felállt. Sed elengedte a rácsot, átkarolta a nőt és a mellkasához
szorította, meredező hímveszője a nő hasát bökdöste.
– Egy kicsit elfoglaltak vagyunk – mondta Jessica a
mámorban úszó nőnek, akinek a pillantása Sedről az ő arcára
esett.
 – Azt hittem egyedül van – motyogta, majd a hirtelen tudatra
ébredéstől szemei nagyra nyíltak. – Ó, nem csinálhatják azt itt.
El kell menniük.
– Éppen azon voltunk – vágott neki vissza Jessica.
Sed hátra vetett fejjel nevetett, karja még szorosabban ölelte
Jessicát. Jessica marokra fogta a férfi farkát, amitől az
megrándult és még a nevetés is a torkára fagyott. Szegény pasi a
robbanás szélén volt. Jess kezébe vette Sed heréit, amelyek
forrón és feszesen lüktettek. Borzongás futott végig a pasin.
– Kedves, aláírok neked bármit, ha eltűnsz húsz percre –
mondta rekedten Sed.
– Ott voltam az esti koncerten – szólalt meg a lány, tekintete
úgy tapadt Sedre, mintha pillanatragasztó ragasztották volna
oda. – Hogy van a torkod?
– Még fáj egy kicsit, de egyre jobban vagyok. Szóval, Eiffel
tornyot őrző lány, kötünk üzletet? Magunkra hagysz egy rövid
időre?
– Ja, úgy húsz percig úgy fogok tenni, mintha nem láttam
volna semmit, de kérem a pólódat.
– Tied lehet.
– És az ezer dollárt is.
– Rendben.
– De most, azonnal.
Sed ledobta magáról a hosszú bőrkabátját, ami a földre
zuhant, majd áthúzta a fején a pólóját és a nő felé dobta. A fiatal
nő elkapta, a mellkasához szorította, majd mélyen beszívta a
felsőből áradó illatot. Sóhajtva rebegtette meg a pilláit. Jessica
dühösen fújtatott.
– A pénzt oda adom később – ígérte Sed. – Most menj el!
A nő bólintott, majd eltűnt.
– Néha nagyon utálom a rajongóidat – mondta Jessica,
miközben körülkémlelt, és csak ketten voltak a kilátónál,
minden turista eltűnt.
– Ha valaki más kapott volna rajta, akkor le kellett volna
mennünk.
– Ott a pont.
Sed kioldotta a nő nyakában lévő pántot, majd letolta a
felsőjét annyira, hogy feltárja a melleit.
– Azóta akarom ezt megtenni, amióta elhagytuk a buszt.
Lehajtotta a fejét, szájába szívta a mellét, nyelve a kemény
mellbimbót izgatta. Jessica belemarkolt, már amennyire tudott,
a férfi selymes hajába, másik kezével lassan verni kezdte a
farkát.
Kiengedte a szájából a fájdalmasan lüktető mellbimbót.
– Kapaszkodj meg a kerítésbe.
A kerítésbe? Mi járhatott a fejében? Jess a feje fölé emelte a
karjait és mindkét kezével a vastag karikákból összefonódó
kerítésbe kapaszkodott.
– Így?
– Igen, fogd szorosan – mondta, majd megmarkolta a csípőjét
és felemelte a levegőbe. Teljesen széttárta a lábait, ágyékát a
nőjéhez igazította.
 – Tudod tartani magad? – kérdezte.
– Egy kis ideig.
– Szólj, ha elfáradtak a karjaid – mondta, majd egy vad,
határozott döféssel már benne is volt. Jess háta akaratlanul is
ívbe feszült.
– Ó, Istenem, Sed.
Súlya nagy részét megtartotta, ahogy egyik kezével a nő
derekát ölelte másikkal a csípője alá nyúlt. Jessica lábaival
átkulcsolta a derekát, és még szorosabban markolta a kerítést,
miközben a férfi egyre mélyebbre tolta magát.
– Dőlj hátra – suttogta Sed.
Új pozíciót vett fel, és amikor kinyitotta a szemeit, Las Vegas
strip kúszott be a látómezejébe, igaz fejjel lefele. Maga alatt
látott elterülni több autót, a fények messze elértek. A távolban
egy mentő kék-piros fényei villantak fel, ezekhez csatlakoztak a
kaszinók káprázatos világításai. Függetlenül az elé táruló
látványtól, nem volt képes nyitva tartani a szemeit. Túl jó érzés
volt, hogy benn volt, ahogy a vastag farka kitöltötte,
hátrahúzódott, majd újra feszítően kitöltötte. Ebben a mesés,
ugyanakkor akrobatikus pózban, ahányszor csak kihúzódott
mindig súrolta a G pontját. Karjai remegni kezdtek az
erőfeszítéstől, de még nem akarta megállítani a férfit. Túl közel
volt.
– Sed, basszál meg keményen, el akarok élvezni, el akarok…
Nem kellett több a férfinak, egyre erősebben és gyorsabban
lökött, ujjai a nő húsába vájtak.
 – Ó, ó, ó igen! – adott hangot a nő egyre hangosabban a
felgyülemlő vágyának. Izgalma és élvezete egyre magasabbra
hágott, aztán teste nagy rángások közepette elérte a csúcsot. Sed
majdnem elejtette a hánykolódva élvező nőt, ezért szorosabban
kellett megtartania magát, miközben Jessica az éjszakába
nyögte a gyönyörét, lüktető bensőjéből szétáradó élvezet
hullámok teljesen bejárták a testét, a combjait, a hasát, a hátát.
Sed nem állt le, amilyen keményen csak tudott úgy nyomult
bele, ritmusosan mozgott, míg Jessica testét egy újabb
orgazmus meg nem rázta, aztán egy újabb.
Jess tudta, hogy úgy sikoltja Sed nevét, mint valami dicső
éneket, de nem érdekelte. Miután a negyedik orgazmus lüktetve
száguldott át rajta, Sed még egyet lökött, majd megállt, várva,
hogy a nő visszanyerje a lélekjelenlétét. Amikor Jess teste
ellazult, Sed berogyasztott és leengedte a lányt a földre.
– Jól vagy?
Jess egyik kezét levette a kerítésről és megdörzsölte az arcát.
Majdhogynem hisztérikus nevetés szakadt fel belőle.
– Ezt is mondhatjuk. Wow, ez…
– Csodás volt… – mondta Sed, majd összerezzenve kihúzta a
farkát. – Lábra tudsz állni? Nem hiszem, hogy még sokáig
tudlak tartani így. Fáradok, azt hiszem, többet kellene edzenem.
A legtöbb pasi nem is lett volna képes 15 másodpercnél tovább
tartani, nemhogy 15 percig. A kerítésbe kapaszkodva
kiegyenesedett. Sed ott állt előtte, arcát simogatta, majd
gyengéden megcsókolta, felkarját cirógatta.
 – Fordulj meg.
Nem zavarta, amikor ilyen helyzetekben parancsolgatott neki,
mert jobban bízott a férfi szexuális kreativitásában, mint a
sajátjában. Amikor megfordult a Vegas strip terült el a szeme
előtt. Sed a háta mögé állt, feltolta a derekára a szoknyáját, a
csípőjébe kapaszkodott és ezúttal hátulról hatolt belé. Térdeit be
kellett rogyasztania, mert még magas sarkúban sem volt elég
magas, hogy a férfi magasságához idomuljon. A nő fenekét
simogatta, a hasát, ahogy lassan és ütemesen hatolt belé. Mivel
még nem élvezett el, ezért a nő biztos volt benne, hogy nagyon a
végét járhatja, és mégis Jess kielégülését helyezte előtérbe, mert
újra kezdte a testében lángra lobbantani az orgazmus parazsát.
Ideje volt, hogy Jess visszavegye az irányítást. Egy kicsit előre
dőlt, ezzel megváltoztatva a behatolás és a súrlódás szögét. Sed
morogni kezdett, ahogy Jess körözött a csípőjével, majd még
jobban pucsítva, testével szorosan tartotta a farkát.
– Jessica, ez annyira…
– Csodálatos…
– Igen – Sed légzése szaggatottá vált, ahogy a lökései
gyorsabbak lettek. Ez tetszett Jessicának, hogy a férfi teljesen
elvesztette önmagát. Ezért még jobban előredőlt, hosszú haja a
földet söpörte, puncijával szorította, majd elengedte a férfi
farkát, majd újra rászorított. Sed minden lökését morgások és
mély nyögések követték. Jessica célja az volt, hogy Sed minél
nagyobbat élvezzen, hogy senki másra ne gondoljon csak rá,
mikor hüvelye izmaival szorosabban rácuppant a farkára, ezzel
még inkább stimulálva őt. Lassan megint megmozdult, ezzel
újra megváltoztatva a behatolás szögét. Amikor majdnem
teljesen felegyenesedett, újra pózt váltott.
Lökései egyre gyorsabbak, de ugyanakkor felszínesek lettek,
légzése kaotikus, hörgései mélyek és állatiasak. A lány csípőjébe
kapaszkodva próbálta megtartani magát, ahogy folytatta az
ostromolást. Gyorsabban, keményebben. Ó, igen, még egy mély
lökés, majd megállt.
– Ne mozogj, ne mozogj – kérlelte a nőt. Vett pár mély
lélegzetet, aztán lassabban kezdett el mozogni. Mélyebben
körözött benne, hogy fokozza a nő élvezetét. Jessica vigyorgott,
mert semmi nem volt jobb annál, mint, hogy a partnered a saját
élvezetét háttérbe szorítsa, ameddig csak tudja. A térdére
támaszkodott és nagy köröket írt le a csípőjével, szorosan hozzá
dörgölőzött, nagyon szórakozott azon, hogy mindent
megtegyen, hogy elérje, hogy elélvezzen a férfi.
– Jess, Jess!
Jessica újra oldalra billentette magát, amitől Sedből hatalmas
nyögés szakadt ki, a nő hajába markolt és felhúzta, minden
lökésével a kerítésnek szorította, örült tempóban dugta,
összefüggéstelen szavakat mormolt a fülébe. A férfi a
fémkerítésbe kapaszkodott, ami hatalmas zörejt adott ki, ahogy
megfeszült és hevesen rángások közepette a nőbe élvezett.
– Bassza meg, bassza meg – üvöltötte. – Istenem, Jess, Jess…
Semmi nem volt észveszejtőbb annál, mint látni, hogy ez a
férfi, aki mindig mindent az irányítása alatt tart, most
darabjaira hullik. Teste elernyedt, a kerítésnek szorította a nőt,
aki hagyta, hogy pár percig összeszedje magát, mielőtt
panaszkodni kezdett.
– Sed, nem kapok levegőt.
– Ne haragudj, bocsánat – pihegte. – Nem hiszem, hogy ki
tudok csusszanni, adj egy percet – kérte a hajába motyogva,
majd egy parányit hátra húzódott, éppen annyira, hogy a nő egy
kis levegőhöz jusson, de farka még mélyen benne lüktetett.
– Most már menniük kell – szólalt meg mögöttük az Eiffel
torony lány. Sed sóhajtva, szaggatott nyögéssel elhúzódott
Jesstől, majd betuszkolta a farkát a nadrágjába, míg a nő
megigazította a szoknyáját, meg felhúzta a felsőjét, megkötötte a
nyakánál, ezzel eltakarva a melleit. Sed felvette a kabátját a
földről és belebújt. A meztelen mellkasa és hasa, amely
kikandikált a kabátból, felkeltette Jess figyelmét. Nyami! Sed
megkereste a kalapját és azt is feltette, majd instabil lábakon
állva előhalászta a tárcáját, kivett belőle több száz dolláros
bankót és a fiatal lány kezébe nyomta.
– Köszönöm a diszkréciót – mondta. – Minden fillért megért.
A lány elpirult és megrázta a fejét.
– Tartsd meg, nem kell a pénzed. De szeretnék egy aláírást –
majd átnyújtott neki egy fekete filcet és a korábban elkért pólót.
Sed a combjára fektette a pólót, aláírta, majd visszaadta neki.
– És kaphatok egy ölelést is? – kérdezte, arcán reménykedő
mosollyal.
 Sed Jessicára nézett jóváhagyás gyanánt. Jess tudta, hogy
néha napján muszáj a rajongók kedvébe járni, ezért vállat vont.
Sed megpróbált egy félkezes, esetlen ölelést, de az Eiffel torony
rajongólánynak ez nem volt elég. Két kézzel átkarolt a férfi
derekát, arcával a vállhoz simult. A fiatal lányka egész teste
remegett, miközben még akkor is ott csüngött a férfin, amikor
az már rég levette róla a kezét. Jessica megkocogtatta a lányka
vállát. Nem azért, mert féltékenység lakózott benne, hanem
azért, mert tudta, hogy Sed kimerült volt, és készen állt lelépni
egy hotelbe.
– Elég is lesz, most már mennünk kell – mondta határozottan
Jessica.
A Rajongólány fejét oldalra fordította, tekintetéből mély
gyűlölet szikrázott, ahogy Jessicára nézett. Jess azon sem
lepődött volna meg, ha a kis barna tüzet okádott volna rá.
– Téged senki nem kérdezett, Jessica.
Jess elcsodálkozott.
– Igen, tudom, hogy ki vagy. Te vagy az a hülye kurva, aki
összetörte Sed…
Sed tenyerét a lány szájára tette és kényelmetlenül nevetett.
– Most már mennünk kell – mondta, majd kiszabadította
magát a lányka szorításából, megfogta Jessica kezét és a lift felé
botorkáltak. Sed a lift oldalának támaszkodott, amint lefele
tartottak.
– Honnan tudta a nevem? – kérdezte Jessica.
Sed vállat vont.
 – Biztos valami szennylapban olvasta, ne aggódj miatta.
Hogy a fenébe ne aggódjon? Ha ez a megszállott rajongólány
tudta a nevét, akkor nagyon utálhatta. A karján lévő karkötőket
babrálta és azon gondolkodott, hogy vajon hány Sedric
Lionheart rajongó gondolt rá úgy, mint egy hülye ribancra. Mert
úgy tűnt másoknak, mintha Sed semmi rosszra nem lenne
képes. De egyébként is miért érdekli mindez? Tisztában volt
vele, hogy mennyire önimádó seggfej volt a férfi, még akkor is,
ha a földkerekség többi lakójának fingja sem volt róla. Sed
átkarolta a vállát és magához húzta.
– Alig várom, hogy egy kényelmes ágyba fektesselek –
motyogta. Az elkövetkezendő napokban csakis misszionárius
póz jöhet szóba. Jess mosolyogva bújt hozzá, kezét a férfi
hasának forró bőrén pihentette. Igen, neki is erre kell
koncentrálnia. A csak és kizárólag szexen alapuló kapcsolatukra.
Nem ezekre a megalapozatlan fájdalmas érzésekre, amelyek Sed
rajongói táborától jöttek. Kit érdekelt, hogy mit gondoltak róla?
– Misszionárius? Hiszem, ha látom.
Sed megcsókolta a homlokát.
– Tudod, hogy mit utálok benned?
Jess fészkelődni kezdett, furcsa érzések kerítették hatalmába.
– Mit?
– Túl jól ismersz.
– És te tudod, hogy én mit utálok benned?
– Mit?
– Mindent.
 – Ó, igen?
Jess bólintott. Sed kuncogni kezdett.
– Bébi, ha így mutatod ki az utálatod, akkor alig várom, hogy
lássam, hogy milyen az, ha szeretsz.
 13. Fejezet

Fordította: Jane

Sed átvette a kártya kulcsot a Bellagio Hotel recepciósától a

pultnál. Megfogta Jessica kezét, szíve várakozással telve
dübörgött, ahogy a lift felé vették az irányt. Bármilyen játékot is
űzött vele a nő, ő hajlandó volt részt venni benne. Az u-betűs szó
minden egyes alkalommal összetörte a szívét, még akkor is, ha
nem hitte el, hogy a nő így érez, de nem kételkedett abban, hogy
képes lesz visszanyerni a szívét. Már most megingott néha. A
telefonja csörgése felriasztotta, hiszen alig páran ismerték a
magánszámát. Ki hívná hajnali egykor? Elővette a telefonját és a
kijelzőn villogó számra nézett. Eric?
– Igen? – szólt bele Sed.
– Utálom, hogy zavarnom kell téged, de nem tudtam, hogy kit
hívhatnék fel.
– Mi a baj? – Sed bedugta a másik fülét és elindult a kijárat
felé, a jobb térerő reményében.
 – Most fektették be Trey-t az intenzív osztályra és nem tudom
elérni Briant. Trey folyton őt hívja, de Brian biztosan
kikapcsolta a telefonját.
– Mi van? Miért van Trey kórházban?
– Rohama lett nem sokkal az után, hogy ti elmentetek, így
kihívtam a mentőt. Készítettek egy MRI-t és van egy szubdurális
hema valamilyen. Lyukat kell fúrniuk a koponyájába, hogy nem
is tudom, helyre hozzák. Meg tudod találni Briant? Dare ki van
akadva és most pokolian megijesztette Trey-t. Trey-nek rohadt
nagy szüksége lenne Brian nyugodtságára.
– Megtalálom Briant. Mennyire nehéz lehet? Fogalmam sincs,
hogy hol van és van körülbelül egy millió hotel szoba ebben a
városban.
Jessica elkapta a karját.
– Ő és Myrna a Venetian-ban vannak, jakuzzis apartmanban.
– Jessica azt mondja, hogy a Venetian-ban vannak. Trey
rendbe fog jönni?
– Az orvos azt mondta, hogy jó esélye van a teljes felépülésre,
ha az elkövetkezendő pár órában képesek lesznek csökkenteni
az agyában a duzzanatot.
– Ha? – Sed megdörzsölte az arcát. – Jézusom! Ez az én
hibám!
– Sed, ez marhaság. A kidobó hibája. Nem lenne szabad
alumínium ütővel csak úgy fejbe verni az embereket.
Sed lepillantott Jessicára, aki ott járkált fel és alá mellette,
idegesség honolt az arcán.
 – Ha nem úgy reagáltam volna, ahogy, amikor megláttam… –
kerülte a nő tekintetét és kinyitotta a közelben lévő taxi ajtaját.
– El tudna vinni a Venetian-ba? – kérdezte a sofőrt.
– Természetesen, haver.
Jessica bemászott a taxiba és Sed becsusszant mellé.
– Elmegyek megkeresni Briant, próbáld hívni a recepciót.
Hamarosan hívlak.
– Kösz, Sed – sóhajtott Eric megkönnyebbülten.
Sed bontotta a vonalat.
– Mi történt? – Jessica szorosan megragadta a kezét. Sed
próbálta figyelmen kívül hagyni. Ott kellett volna maradni Trey-
el, nem Jessicával kefélni a Vegas stripen. Először is, ha nem
veszi őt észre, akkor nem keveredtek volna verekedésbe és most
Trey nem lenne életveszélyes állapotban.
– Trey kórházban van. Meg kell találnom Briant.
– Mi történt Trey-el?
– Rohama volt. Duzzanat van az agyán. Nem tudom. Eric nem
magyarázta el rendesen – mondta, majd előre dőlt, hogy a
sofőrrel beszéljen. – Nem várost nézni akarunk, haver. Sietnél?
Sürgős eset van.
Elővette a tárcáját és pár száz dolláros bankót dobott az
ülésre. A sofőr beletaposott a gázba és habozás nélkül kezdett el
lavírozni a forgalomban. Pillanatokon belül leparkoltak a
Venetian hotel bejáratánál. Sed átnyújtott még egy százast neki.
– Itt maradna és megvárna?
 – Örömmel, haver – bekapcsolta a foglalt lámpát és leállította
a motort.
– Hogyan tudok segíteni? – kérdezte Jessica.
– Maradj itt. Csak lelassítanál.
Látszott a nőn, hogy rosszul estek a szavak, de bólintott. Sed
kiugrott a kocsiból és a bejárat felé rohant. Oda ment a
recepcióshoz, ahol az éjszakás portás parázs vitát folytatott
valakivel telefonon.
– Nem csöngethetek fel csak úgy valakihez hajnali egykor,
uram. Értem, hogy sürgős eset, de a vendég kifejezetten kérte,
hogy semmilyen szín alatt ne zavarják – mondta elpirulva a
férfi.
– Nem uram, a fejem nincs a seggembe dugva.
Sed kikapta a telefont a férfi kezéből.
– Eric?
– Kivel beszélek? – kérdezte valaki a vonal túlsó végén.
– Sed vagyok.
– Dare vagyok. Pofán vágod helyettem ezt a hülyét?
– Ha nem hívja fel Briant, akkor igen, pofán vágom helyetted.
Aztán magam miatt is, meg háromszor Trey miatt.
– Uram, le kell nyugodnia – mondta a recepciós, miközben
folyamatosan a biztonságiakat hívó gombot nyomkodta.
Jessica megjelent Sed mellett. Elvette tőle a telefont és
visszaadta a férfinak.
– Jean Carlo – üdvözölte a jóképű olasz beütésű férfit.
 Honnan a francból ismerte? Vajon randizott ezzel a seggfejjel?
Nézte vele a szökőkutat? Megengedte, hogy fogdossa?
Megdugja? Kedvelte őt? Könyörgött még többért? Sed kezei
ökölbe szorultak, igyekezett nem átugrani a pultot és megfojtani
a férfit.
A másik férfi szemei tágra nyíltak a felismeréstől és kedvesen
mosolygott Jessicara.
– Tollacska. Örülök, hogy látlak.
Tollacska?
– Ne haragudj, a barátom egy kicsit ideges – mondta a nő.
– Egy kicsit? Láttad, hogy mit művelt? Csak úgy kikapta a...
– Biztos vagyok benne, hogy nagyon sajnálja – nézett Sedre
keményen.
Nyilvánvaló volt, hogy nem fog semmit elérni a módszerével,
max azt, hogy seggen csúszva dobják ki a hotelből.
– Igen, sajnálom – mondta Sed. – Egyik itt tartózkodó
vendégnek a barátja bekerült a kórházba. Halál közeli
állapotban van. Megérti, ugye? Muszáj beszélnem Brian
Sinclairrel. Bízzon bennem, tudni akar erről.
– Önöknek is meg kell érteni, hogy Sinclair úr híresség, és …
– Tudom, hogy ki ő, hiszen a kibaszott bandában játszik.
Jézus…
Jessica kezét Sed szájára tette. Megérkeztek a biztonságiak.
– Ez a férfi okoz gondot, Jean Carlo?
Jessica a férfira nézett és megrázta a fejét. Jean Carlo is
hasonlóan tett.
 – Csak egy kis félreértés – mondta a férfi az őröknek. A négy
hatalmas termetű férfi oda állt a pult mellé és szemmel tartották
Sedet, aki éppen bőr nadrágban, meztelen felsőtestét hosszú
bőrkabáttal fedte el. Valószínűleg gyanakvásra méltó volt a
kinézete. Jessica ujjával intett a recepciós felé, és közel hajolt
hozzá. Sed teste megfeszült. Mintha nem akarná már így is
kicsinálni ezt a faszt, de amikor látta, ahogy a szépfiú mosolyog
miközben Jess a fülébe súg valamit, csak még idegesebb lett.
Lefirkantott valamit egy darab papírra, majd oda adta a nőnek.
Jess viszonzásul megpuszilta az arcát és elhúzódott.
– Holnap este találkozunk a klubban, Tollacska – mondta
Jean Carlo. – Ideje visszafizetni a szívességet – húzta fel a
szemöldökét sokat sejtetően. Sed ökölbe szorított ujjai csak úgy
ropogtak.
– Ó, ne haragudj, édes, de kirúgtak. Azt hittem, hogy tudod.
Jean Carlo fészkelődni kezdett, sötét vékony szemöldökét
összeráncolta.
– Kirúgtak? És hol dolgozol most?
– Jelenleg sehol, de, amint találok valamit, szólni fogok.
Jessica megragadta Sed karját és magával rángatta.
– Várj, még mindig nem hívta fel Briant.
– Pszt – szólt rá Jessica. Behúzta a férfit egy támasztó oszlop
mögé és oda adta neki a papír fecnit, amit a másik férfitól
kapott. – Ez Brian szoba száma. Jean Carlo nem hívhatja fel, de
mi felmehetünk és bekopoghatunk. És ha bajba kerülünk, akkor
őt kihagyjuk belőle. Megértetted?
 – Nem kell vendég kártya a lifthez?
A nő átnyújtotta neki.
– Más kérdés?
– Komolyan Tollacskának hívott?
A nő felhúzta az orrát, Sed legszívesebben megpuszilta volna a
hegyét.
– A fellépő nevem. Egyéb?
– Lefeküdtél vele? – intett a pult felé.
– Semmi közöd hozzá.
Lehet, de attól még meg akarta ölni.
– Menjünk, keressük meg Briant.
Perceken belül ott álltak Brian ajtaja előtt, Sed hangosan
dörömbölt. Semmi válasz.
– Lehet, hogy elmentek valahová? – kérdezte Jessica.
– Nem valószínű. Nászúton van Myrnával. Maximum ki van
ütve a fáradtságtól – mondta és ezúttal még hangosabban
dörömbölt. – Brian – kiabálta. – Nyisd ki az ajtót.
Hangos puffanás hallatszott az ajtó másik oldaláról, majd egy
pillanattal később Brian kinyitotta. Meztelen csípőjét alig
takarta valami. Teljes teste izzadtságban úszott, vállig érő fekete
haja a nyakár és az arcára tapadt.
– Ajánlom, hogy fontos legyen.
– Sed az? – jelent meg Myrna Brian mögött, miközben
igyekezett megkötni a köntösét.
– És Jessica – dörmögte Brian kényelmetlenül, de Myrna csak
vigyorgott.
 – Szerintem saját szobát kellene kivennetek, mert mi
kihasználjuk a sajátunk minden centiméterét.
Sed nem tudta, hogyan közölje hírt, ezért csak kimondta.
– Trey-ről van szó. Rohama volt, az intenzíven van. Folyton
Brian után kérdezősködik, így Eric elküldött, hogy
megkeresselek.
– Trey – kérdezett vissza Brain ledöbbenve.
– A fej sérülés miatt, igaz? – kérdezte Myrna, arcán nyoma
sem volt a korábbi jókedvnek.
– Igen, valami szubdermális hema…
– Szubdermális hematóma? – rezzent össze Myrna. –
Lecsapolják?
– Igen, azt hiszem – mondta Sed. – Nem tudom pontosan.
– Felöltözünk, és mindjárt indulhatunk is – ígérte Myrna,
majd behúzta Briant a szobába becsukva az ajtót. Sed a falnak
támaszkodott.
– Kösz, Jessica. Nélküled nem sikerült volna.
A nő mosolyogva bólintott.
– Valahogy felelősnek érzem magam az egész szituáció miatt.
– Miért? Az én hibám.
Jess megrázta a fejét.
– Fel kellene hívnod Ericet és szólni neki, hogy megtaláltuk
Briant.
Sed hívta is és Eric elsőre felvette.
– Megtaláltad?
– Ja, perceken belül indulunk. Melyik kórház?
 Eric megadta a címet. A hotel ajtó kinyílt, Brian még akkor
kapta magára a pólóját. Myrna becsukta az ajtót, botladozva
haladt a fal mellett, mert egyszerre húzta fel a cipőjét és haladt.
– Menjetek előre – mondta.
Amikor a liftben voltak Myrna Brianhoz simult, elsöpörte az
arcából a hajat.
– Minden rendben lesz, édes.
– Mi ez a szubdermális akármi? – kérdezte Myrnát, aki úgy
tűnt, hogy tudja, hogy mit jelenthet ez.
– Ez akkor van, amikor az agyat körülvevő hártya alatt vérzés
keletkezik. A vérnek nincs hova eltávoznia, ezért csak
felgyülemlik és nyomást helyez az agyra. Ezt okozta a sérülés,
ezért kell lecsapolni a vért, még mielőtt… – mondta, majd félre
pillantott. – Valószínűleg rendbe jön az agya.
–Valószínűleg? – kérdezte Brian elhulló hangon.
Myrna megcsókolta Brian állát.
– Többet tudunk majd, ha a kórházban leszünk, de napokat
töltött el ezzel a sérüléssel. Sok vér gyülemlett fel, így nem
hiszem, hogy vérzik már, vagy nincs belső vérzése.
– A rohadt Eric és a verekedései – mondta Brian. – És te –
nézett dühösen Sedre. – Ha néha a fejeddel is gondolkodnál,
nem csak a farkaddal, akkor ez soha nem történt volna meg –
vágta az arcába, majd Jessicára nézett. – És te egyáltalán mit
keresel itt?
 – Ő segített megtalálni téged – mondta Sed – Miért nem
mondtad el, hogy hova mész és mi a faszért kapcsoltad ki a
telefonodat?
Brian a lift falának dőlt, halántékára szorította a kezét.
– Nem tudom, hülye voltam, csak magamra gondoltam.
– Brian… – kezdett bele Jessica.
– Ne merj hozzám szólni. Fogalmad sincs, hogy milyen
romokat hagytál magad mögött, amikor elhagytad Sedet.
Jessica meglepődve és hitetlenkedve nézett Sedre.
Csodás. Pont erre volt szüksége, hogy Jessica megtudja, hogy
ő a legnagyobb gyengesége.
– Brian, tudom, hogy dühös vagy, szívem, de… – szólalt meg
Myrna.
– Ne merd a pártjukat fogni.
– Nem fogom senki pártját, de tudom, hogy zaklatott vagy és
nem akarom, hogy valami olyat mondj, amit megbánsz.
– Miért bánnám meg azt, ha elmondom az igazságot?
Kibaszottul tönkre tetted, amikor elmentél, Jessica. Mindenkit
megbánt maga körül, kivéve a saját libidóját.
Sed ezzel nem tudott vitába szállni. Briant bántotta meg a
leginkább, mert mivel egy romantikus alkat volt, így könnyen
megsértődött. Sed elcsábította Brian minden egyes nőjét, kivéve
Myrnát. Myrnával is lefeküdt volna, ha a nő benne lett volna.
– Gondolom keféltek – intett Jessica felé Brian, aki
összerezzent. Sed és Jessica nem néztek egymásra.
 – Istenem! Hogy te mekkora idióta vagy! – mondta, majd
lekevert egy fülest Sednek. – Megint tönkre fog tenni, ember.
Neked van a világon a legrövidebb memóriád.
Sed tisztában volt vele, hogy mire képes a nő. Tudta, és mégis
szerette őt. Mindig is szerette. Soha nem maradt abba az iránta
érzett szerelme, és akkor is szeretni fogja, amikor újra tőrt fog
döfni a szívébe. Még most is, amikor arra készül a nő, hogy újra
letarolja, őszintén nem érdekelte. Bármit is forgatott a fejében,
nem lehetett rosszabb, mint nélküle élni. Hacsak nem az volt a
terve, hogy újra elhagyja őt. Tekintete a rögeszméje tárgyára
fókuszált, aki éppen mereven bámulta a lábai előtti padlót. Nem
tenné meg újra, ugye? Biztos, hogy nem élné túl, ha még egyszer
végig kell néznie, hogy elmegy, hogy magára hagyja. A taxi ott
várt rájuk a hotel előtt. Sed beült a sofőr mellé, a többiek hátra
ültek. A kórházba vezető úton senki nem szólt egy szót sem.
Sed az ablakon bámult kifelé, miközben azon gondolkodott,
hogy hogyan tudná ezt az egészet helyrehozni. Bármit
megtenne, hogy minden rendben legyen. De vajon, mit tud
tenni? Nem volt orvos. Nem volt befolyása a kórházra. De
valamit tennie kell. Hátra dőlni és hagyni, hogy minden
alakuljon magától, soha nem volt jellemző rá.
A taxi leparkolt a sürgősségi bejáratnál. A pultnál
megmondták, hogy hol találják Trey-t. Amikor oda értek a
szobához, Eric ott sétált fel-alá, de amint meglátta Briant,
hatalmas öleléssel üdvözölte.
– Jaj, de jó, ideértél.
 – Itt van? – kérdezte Brian, miközben elhúzódott és belesett
az ablakon.
– Igen. Dare ott van vele. A koslatásom idegessé tette Trey-t,
így mondta, hogy kopjak le.
Brian kézen fogta Myrnát és bementek a szobába. Jessica a
folyóson maradt Ericcel, míg Sed követte a friss házasokat. Dare
ott ült Trey ágya szélén, halkan beszélt hozzá.
Trey felpillantott, amikor Brian belépett. Mosolygott, majd
Myrnára nézve az ajkába harapott és látszott, hogy
kényelmetlenül érzi magát.
– Ne haragudjatok, hogy megzavartam a nászutatokat. Olyan
kis rinya vagyok – mondta Trey elmosódott hangon. Arra
koncentrált, hogy nyeljen, és lassan pislogjon.
– Ez mindennél fontosabb – mondta Brian. Myrna
egyetértően bólintott.
– Nem Jessicával láttalak korábban? – kérdezte Dare Myrnát.
– Ő a feleséged? – kérdezte Briantól.
– Igen. Myrna, ő Trey bátyja, Darren – mutatta be Brian.
– Dare – javította ki a férfi, majd kezet rázott Myrnával.
– Kijönnél velem egy pillanatra? – kérdezte Myrna, miközben
Dare-t kezétől fogva elhúzta az ágytól.
– Ja, persze, rendben.
Sed nézte, ahogy Myrna kivezeti Dare-t a folyosóra, miközben
azon agyalt, hogy milyen furcsán viselkedik. Brian leült Dare
helyére. Trey Sedre pillantott.
 – Téged is megzavartak. A francba is, csak gondot okozok,
ugye?
Sed megrázta a fejét.
– Mit mondtak?
„Kérlek, mondd, hogy rendbe jössz, Trey, könyörgöm”
fohászkodott Sed magában.
– Elszakított egy vénát vagy valamit a fejében – mutatott a
füle mögötti részre. – Fúrniuk kell egy lyukat és kiszívják a vért.
Nem olyan rossz, mint, ahogy hangzik. Az MRI nem mutatott
annyira sok vért. Csak egy parányi lyuk a vénán. Nem lehet
olyan nehéz… – tekintete elrévedt. Brian a nővérhívó gombért
nyúlt, de Trey elkapta a kezét és megrázta a fejét óvatosan.
– Jól vagyok – erősködött. – Csak nem tudok olyan jól
gondolkodni.
– Nos, ebben nincs semmi szokatlan – mondta Brian. Trey
arcán megszokott ragályos vigyor jelent meg.
– Nem veszélyes lyukat fúrni valaki koponyájába? – kérdezte
Sed.
– Ha nem csinálják, akkor meghalok – Trey eltakarta az arcát
a kezével, torkán látszódott, hogy alig tud nyelni.
– Nem fogsz meghalni, Trey – mondta Brian. – Ha meghalsz,
megöllek.
Trey kuncogott. Sed rájött, hogy valószínűleg rosszul érzi
magát Trey miatta, de nem akart elmenni. Szüksége volt arra,
hogy lássa, hogy Trey mozog, él, levegőt vesz, viccelődik. Így
meg tudta győzni magát, hogy Trey rendbe fog jönni és a
tehetetlenség, amely marcangolta Sed bensőjét, valamelyest
enyhül.
– Mondtad az orvosnak, hogy másra sincs szükséged, mint
egy újabb lyukra fejeden? – Brian Trey lyukakkal díszített
füléhez nyúlt, amelyekben általában fülbevalók és egyebek
voltak, de úgy tűnt, hogy eltávolították az összes ékszerét.
– Nyelv piercing, két szemöldök piercing, orr karika, két ajak
és öt fül ékszer.
Trey elvette a kezét az arcáról. Sokkal fókuszáltabbnak tűnt,
mint korábban.
– Akkor már legalább egy tucat lesz – nevetett, de aztán
összerezzent, jobb szemöldöke rángatózni kezdett. Sedre
pillantott.
– Úgy nézel ki, mintha a temetésemen lennél.
– Mit tehetek érted, Trey? – kérdezte Sed. – Bármit
megteszek, amit csak kérsz.
– Mosolyogj.
Sed megpróbálta, de a mellkasa összeszorult a fájdalomtól.
Brian tekintete Sed meztelen felsőtestére esett.
– Elveszítetted a felsődet a kaszinóban, vagy mi?
– Ó, egy rajongónak ajándékoztam – pillantott le a mellkasára
Sed.
– Hát az biztos, hogy így sok felsőtől lehet megszabadulni –
vágott vissza Brian. Trey nevetni próbált. Sed is mosolygott.
Trey helyre fog jönni, muszáj neki.
 Myrna visszament a szobába, oda ment az ágyhoz, lehajolt
Trey arcához, gyengéden kisöpörte a fekete tincseket az arcából,
csókot lehelt a szemöldökére.
– Finom friss cseresznyés pitével foglak várni, amikor haza
jössz – mondta Myrna.
– Fantasztikus!
– Mikor jöhetsz haza? – kérdezte Sed.
– Holnap, remélem. Kibaszottul utálom a kórházakat.
– Komolyan úgy gondolod, hogy ilyen gyorsan ki fognak
engedni innen? Koponya műtét után? Térj észhez, ember.
– Koponya műtét? Nem olyan komoly, nem mintha
daganatom lenne. Csak kiszívnak némi vért. Nem nagydolog.
Egy takarítónő is meg tudná csinálni – szívó hangot adott ki,
miközben elmutogatta, hogyan szívná le a feje oldalsó részét.
Sed megrázta a fejét.
– Nem nagydolog, mi?
Öt perccel korábban a srác még a kiborulás szélén állt. Mi
változott meg? Aztán észrevette, hogy Trey két ujjával Brian
farmerének zsebébe kapaszkodik. Á, Brian. Trey mentsvára. Sed
kétségkívül boldog volt, hogy megkeresték és ide hozták.
– Ha olyan nagy lenne a gond, akkor nem gondolod, hogy már
műtenék? – kérdezte Brian.
– Egy agysebészre várnak – mondta Myrna. – Egy
specialistára. Dare azt mondta, hogy az apjuk telefonált és
személyesen ezt a doktornőt kérte. Hogy nem jutott ez Sed
eszébe? Trey apja, Dr. George Mills, híres plasztikai sebész
Beverly Hills-ben. Természetes, hogy Dr. Millsnek vannak
kapcsolatai és a legjobb ellátásban fogják Trey-t részesíteni.
– A legjobbra lesz szüksége. Mills doki tudja, hogy a fiának
nincsenek fölösleges agysejtjei, amiket be tudna áldozni –
mondta Brian, és beleöklözött Trey vállába. Trey durcásan
nézett Brianra.
– Miért is akartam, hogy itt legyél?
– Hogy elrontsd a jó kedvem, úgy tűnik legalábbis. El sem
tudod képzelni, hogy milyen fenséges dolgokat művelt velem
Myrna, amikor Sed megzavart.
– Jól van akkor. Menj el.
– Mielőtt látnám az új frizurádat? A világért sem hagynám ki,
haver.
– Frizura? – nézett körbe idegesen Trey. – Milyen frizura?
Brian vigyorogva nézett rá.
– Tisztában vagy vele, hogy le fogják borotválni az összes
hajad, mielőtt lyukakat fúrnak abba a kemény koponyádba.
Trey szemei nagyra nyíltak, Myrnára pillantott, aki parányit
bólintott.
– Vissza fog nőni, édeske.
– Bassza meg – Trey megpróbált kimászni az ágyból.
Sed elkapta a vállától fogva és erőnek erejével leszorította az
ágyra.
– Nem mész sehova, Mills. Ne akard, hogy rád üljek.
Dare lépett be a kórterembe.
 – Azt mondták, hogy az orvos hamarosan itt lesz. Már felfele
tart.
Sed elkapta Jessica kutakodó pillantását, miközben a mutató
ujja körmét rágcsálta. Megfordult a férfi fejében, hogy behívja
magukhoz, de tudta, hogy Brian biztosan megint
felbosszantaná, ezért csak rákacsintott. Úgy nézett rá a nő,
mintha épp elkapták volna, hogy valami rosszat tesz és eltűnt
valamerre a folyóson.
– Dare – szólalt meg Trey nyávogós kistesó hangon – Brian
azt mondja, hogy le fogják borotválni a fejem.
– Ja, alap, Trey. Azt hiszem, hogy ez egy standard procedúra
– mondta, majd felhúzott szemöldökkel nézett Sedre. – Miért
bántod a testvérem?
Sednek beletelt pár pillanatban, míg rájött, hogy még mindig
két kézzel szorítja Trey-t a kórházi ágyhoz. Elengedte Trey-t és
felegyenesedett.
– Mert el akart menekülni.
Dare zöld szemei az öccsére vetültek.
– Miért akarsz kiszállni az ágyból, kis szaros?
– Le akarják borotválni a fejem!
Dare kuncogva beletúrt Trey hajába.
– Most komolyan, ez a legnagyobb gondod?
– Azt hiszed, hogy egy igazi lúzerként akarok kinézni? –
kérdezte, majd Sedre mutatott. – Mint ő?
– Hé – lázadozott Sed. Tény, hogy nagyon rövidre vágva
hordta a haját, de nem nézett ki lúzernek. Vagy igen?
 – Nem bántásként. Sed – tette hozzá Trey.
Sed végig simított a puha szálakon, amelyek a koponyáját
fedték, majd a Trey egyik szemét eltakaró hosszú frufrura
nézett. Az biztos, hogy soha nem tudna egy ilyen emós
hajviselettel boldogulni. Túl sokat kell vele foglalkozni.
– Mire végeznek veled, azt fogod kívánni, hogy bárcsak lenne
annyi hajad – mondta Brian. – A billiárd golyók meg fogják
irigyelni a fényes fejtetődet.
Trey mindkét kezét a fejére tette, úgy takarta el magát.
– Pofa be!
Egy nővér furakodott át a baráti társaságon.
– El kell hagyniuk a szobát, mert elő kell készítenem a
műtétre.
Trey a nővér rémisztő eszközei közül a borotvával szemezett,
aztán elkezdett kimászni az ágyból. Sed határozottan oda lépett,
készen arra, hogy újra lefogja, ha szükséges.
– Ha megmozdulsz abból az ágyból, Terrance, elmondom
anyának, hogy miért mondott fel a legutóbbi medencetisztító fiú
– fenyegetőzött Dare. – Apával épp ide tartanak.
Trey meglepetten nézett rá, majd visszahuppant az ágyra.
–Ne hívj Terrancenek – motyogta. Brian kuncogott.
– Megint liliomtiprás történt, Trey?
– Élvezte – mondta Trey kacér vigyorral az arcán. – És én is
élveztem, de nem szeretném, ha ezt anyám megtudná – meredt
a bátyjára.
– Én is épp elég szarságot tudok rólad.
 Dare nevetett, Trey-hez hasonló vigyor jelent meg az arcán.
– Soha nem hinne neked. Anya azt gondolja, hogy egy angyali
fiú vagyok.
Brianból kiszakadt a nevetés, de Sed nem ismerte Dare-t
eléggé ahhoz, hogy tudja Brian min nevet ilyen hisztérikusan.
Ám el tudta képzelni, hogy milyen bujálkodásokban vett részt az
Exodus End gitárosa. A nővér befurakodott Sed mellé, hogy
megálljon az ágy mellett.
– Muszáj elkezdenem.
Trey csábos üzemmódba kapcsolt.
– Ja, tűnjetek el innen, nekünk van némi borotválnivalónk –
nagyon sokat sejtetően húzta fel a szemöldökét. A nővér félre
nézett és elpirult. Sed azon elmélkedett, hogy vajon képes lenne-
e meggyőzni a nőt arról, hogy ne borotválja le a fejét.
Valószínűleg nem, profi volt a hölgy. Sed elkapta Trey kezét, és
keményen megrázta, majd vállon veregette.
– Találkozunk a túloldalon.
Trey elsápadt, szeplői világítottak az elfehéredett bőrén. Sed
úgy vélte, hogy valószínűleg tudatosította Trey-ben, hogy mi vár
rá. Jobb lett volna, ha befogja a száját és hagyja, hogy Brian
beszéljen, aki tökéletesen képes volt lenyugtatni Trey-t. Myrna
érzelmes csókot adott Trey szájára.
– Cseresznyés pite és cseresznyés cobbler, amikor haza érsz.
– Ez a beszéd – mondta Trey.
Sed vigyorgott. Ezek a középnyugati nők, akik mindig étellel
próbálják átadni a szeretetüket. Neki tökéletesen megfelelt. Ez a
nő egy mesteri szakács volt. Egy olyan képesség, amellyel
Jessica nem rendelkezett. Jessica. A francba! Ott hagyta magára
a folyóson. Biztosan dühös lesz, de nem tudta, hogy ez a
gondolat miért hozta lázba.
Sed ott találta Jessicát Trey ajtaja előtt a falnak támaszkodva.
Eric ott állt mellette. A nő a férfi izmos felkarján pihentette a
fejét, míg az a hosszú, hullámos haját simogatta. Sedben
ésszerűtlen féltékenység lobbant. Tudta, hogy Eric nem
mozdulna rá a nőjére. Túlságosan féltette az életét.
– Ne haragudj, hogy ilyen sokáig magadra hagytalak –
mondta Sed Jessicának, erre Eric hangosan köhécselni kezdett.
– Semmi gond, Eric szórakoztatott.
– Bejöhettél volna.
Jess lassan megrázta a fejét.
– Nem akartam feldühíteni senkit.
Sed összeráncolt a homlokát.
– Például kit?
– Briant.
– Á, túl teszi magát rajta – vonta meg a vállát Sed.
– Nem vennék rá mérget – szólt közbe Eric.
– Miért utál ennyire, amúgy?
Sed gyűlölte a nő tekintetéből áradó fájdalmat, de annak örült,
hogy nem ő okozta.
– Gőzöm sincs róla – hazudta, hiszen nem akarta elmondani,
hogy elcsábította Brian barátnőit, ezzel kárpótolva saját magát,
hogy jobban érezze magát a magányos, bánatos mivoltával. Na,
persze, ezzel tuti, hogy vissza tudná hódítani…
Eric rosszalló pillantást vetett Sedre, megrázta a fejét, majd
ellépett a faltól.
– Megnézem Trey-t.
Jessica Sedhez fordult, a hosszú bőrkabátja alatt átkarolt a
derekát és fejét a meztelen mellkasára fektette.
– Helyre fog jönni Trey, igaz? – a hangja vékony volt, amitől
Sedben lángra lobbant a védelmező ösztön.
Csókot nyomott a feje búbjára.
– Rendbe fog jönni, garantálom – motyogta a nő selymes
hajába.
A folyosó végén lévő lift pittyent, majd ismétlődő csikorgás
közeledett feléjük. Jace bukkant fel a sarkon és egyenesen
feléjük vette az irányt. Sednek fogalma sem volt arról, hogy ez a
pasi képes ilyen gyorsan mozogni. Kifulladva állt meg Jace Sed
előtt.
– Most. Kaptam. Meg. Eric. Üzenetét – dadogta levegő után
kapkodva. – Trey?
– Most készítik elő a műtétre – intett a fejével az ajtó felé Sed.
– Műtét?
Eric lépett ki az ajtón, mögötte Trey többi látogatója.
– Jó sok időbe telt – Eric oda nyúlt Jace nyakához és levett
róla valamit. – Mi ez? Gyanta? Miben mesterkedtél, kisember?
Jace elpirult.
– Láthatom Trey-t?
 – Épp most raktak ki minket is – mondta Brian. –A
váróteremben kell maradnunk, amíg ki nem hozzák a műtőből –
mondta, majd fejével a liftek mellett lévő térre mutatott.
– Műtét? – kérdezte újra Jace. A máskor mesterien
érzelmeket leplező Jace, most úgy nézett ki, mint akit
gyomorszájon vágtak, seggre esett, majd valaki homlokon
hugyozta. – Nem hagyhatom, hogy elvigyék a műtőbe, míg nem
beszéltem vele.
Nem várt engedélyre, csak bemasírozott Trey szobájába.
– Mi a… Nem lehetsz olyan rossz állapotban, ha képes vagy
erre.
Sed a nyitott ajtó felé fordította a fejét. Mire képes?
Dare hirtelen megindult a másik irányba és izgatottan
karjaiba zárt egy parányi nőt, akin orvosi munkaruha volt.
Felkapta a karjaiba és fel-le himbálta.
– Dr. Angelo. Köszönöm, hogy ilyen gyorsan ide fáradt.
– Örömmel, Darren – mondta mosolyogva.
Sedben felmerült, hogy elkéri a nő hitelességét igazoló
okiratait, mielőtt hagyná, hogy Trey agyában turkáljon.
Bármennyire is nehéz volt, Sed tudta, hogy ezúttal a háttérbe
kell húzódnia.
– Jól vagy? – kérdezte Jessica.
Sed bólintott. Jess a meztelen mellkasa közepére adott egy
gyengéd csókot, ujjai a bordáit cirógatták. A férfi szíve zakatolt a
nő ajkai alatt. Tekintetét Jessicára szegezve, Brian frusztráltan
megindult a váróterem felé, Myrnával a nyomában. Mi a faszért
volt ennyire dühös?
Dr. Angelo belépett a kórterembe.
– Dr. Angelo! – hallatszott ki Trey üdvözlése.
– Miért nem borotválta még le a fejét? – kérdezte a doktornő
keményen. – És ki maga? Azonnal távoznia kell.
– Bo-bocsánat – mondta Jace, majd vörös fejjel megjelent a
folyóson. A doktornő szigorú, határozott jellemváltozása
megnyugtatta Sedet. Mosolyogva fogta meg Jessica kezét.
– Trey jó kezekben van – mondta, majd elindultak a
többiekhez.
– Persze, hogy igen.
– Gyerünk, kisember – Eric elkapta Jace nyakát és húzta
magával végig a folyóson. Amikor beléptek a váróterembe, Brian
éppen a pólója szélébe törölte meg könnyektől maszatos arcát.
Sed soha nem látta Briant sírni, noha temérdek szarságon
mentek keresztül közösen.
Brian korábbi lazasága, cukkolása, mind egy szerep volt, amit
Trey kedvéért vett fel. Sed szíve összeszorult. Ha a csapat
legnormálisabb tagja kezdett szétesni, akkor a dolgok elég
rosszul álltak. Myrna kezei közé fogta a férje arcát, ujjai a fülét
súrolták, homlokát a férfiéhoz szorította. Halkan beszélt hozzá.
– Rendbe fog jönni, édesem. Hinned kell ebben.
– De mi van akkor, ha nem? – csuklott el Brian hangja.
– Ne hagyd, hogy ilyen gondolatok bekússzanak a fejedbe.
Jó tanács volt, bárcsak olyan könnyű lenne megfogadni.
 Brian nagyot sóhajtott, majd közel húzta magához Myrnát.
Jessica óvatosan megérintette Sed hasát, aki lenézett a nőre.
– Biztos vagy benne, hogy jól vagy? – kérdezte Jess.
Miért kérdezte ezt tőle? És mióta érdekli egyáltalán, hogy
hogyan érzi magát? Nem, nem volt jól. Nem tudta, hogy mit
csináljon. Semmit sem tudott tenni. Legszívesebben felmászott
volna a steril, fehér falra, csak, hogy lekösse magát.
– Itt vagyok, ha kellek – suttogta, zöld szemeiben könny
csillogott. Ha volt valaha nő, aki a legjobb pillanatban mondta
ki, amire szüksége volt, akkor ez az volt. Sed úgy érezte, hogy
bármit megtenne, hogy Jess újra szeresse őt. A pokolba is
Briannal vagy azzal, hogy más mit gondolt. Ezúttal nem fog
lemondani a nőről. Újra az övé lesz. És nem csak testileg.
Tisztában volt vele, hogy soha nem lenne elég csak a testiség.
Szorosan magához ölelte Jessicát, aki eleinte hezitált, majd
átkarolta a férfi testét. Apró kezei a meztelen hátára simultak,
fejét a mellkasához szorította. Sed szíve ott zakatolt a fülénél,
annyira, hogy attól félt, felrobban. Dare belépett a váróterembe.
– Rendben, akkor melyikőtök kezdte a verekedést, hogy
tudjam, kit kell tönkre tennem, ha Trey nem épül fel tökéletesen
ebből?
Minden szem Ericre szegeződött, aki úgy nézett ki, mint akit
leforráztak.
– ÉN? És mi van Seddel? Ő volt az, aki lerángatta Jessicát a
színpadról, amitől begőzöltek a kidobók.
Sed bólintott.
 – Igaza van, én kezdtem.
Dare lerogyott a székre, hatalmas sóhaj szakad ki belőle,
homlokát a tenyerébe temette.
– Persze, hogy a nagydarabnak kellett lennie – motyogta. –
Egy újabb ok, amiért a kis seggfejnek meg kell, úsznia ezt az
egészet.
 14. Fejezet

Fordította: Jane

Jessica felriadt és felemelte a fejét Sed válláról. Mikor

szundított el? Sed keze a csuklójára feszült, ő pedig ujjaival
próbálta lefejteni a kezét, hogy enyhítsen a nyomáson.
– Aú – felnézett rá, de rájött, hogy nem vette észre, hogy
fájdalmat okoz neki, mert zavart tekintete az ajtóra szegeződött.
Dr. Angelo állt ott. Jessica azonnal kiegyenesedett a
kényelmetlen székben, és még a lélegzete is elállt, amikor
meglátta a műtős ruha ujján lévő vérfoltot. Trey vére?
Kényszerítette magát, hogy a nő arcára nézzen. Kimerülten, de
nem legyőzötten, Dr. Angelo, lehúzta az álla alá a maszkot.
– Trey túl van a műtéten.
– Hála az Égnek! – mondta Dare, majd elkapta azt, aki éppen
mellette állt, aki nem volt más, mint Jace, és csonttörő
szorítással megölelte. Jace összerándult fájdalmában, és
esetlenül megpaskolta Dare hátát.
– De volt néhány komplikáció.
 Jessica visszatartotta a lélegzetét, Sed szorítása újra
felerősödött.
– Eltávolítottam a vérömlenyt, meg leszívtam a fölösleges
vért, elzártam a megsérült vénát, de Trey rosszabb állapotban
volt, mint ahogy azt az MRI kimutatta. Úgy tűnik, hogy a roham
egy második vérzést is okozott, ami csak növelte a nyomást a
fejében és az agyán, gyorsabban, mint azt megjósolhattuk volna.
Dare felpattant a székből.
– De jól van, igaz? Igaz? Jól van?
– Túléli, ebben nem kételkedem. Átvitték a megfigyelőbe. Még
mindig nincs magánál. Súlyos, de stabil állapotban van –
mondta Dr. Angelo a földre pillantva, majd kihúzta magát és
egyenesen Dare szemébe nézett. – Szeretném azt mondani, hogy
se perc alatt vissza fog térni a normális állapotba, kölyök, és
őszintén remélem, hogy így is lesz, mert fiatal és erős, de
semmit nem tudunk biztosan, ameddig fel nem ébred. Az
agyában lévő duzzanat lehet, hogy végleges kárt okozott. Az
ágysérülések… kiszámíthatatlanok.
Jessica együttérzően megszorította Sed kezét. Tudta, hogy a
férfi felelősnek érzi magát a verekedés miatt. Mindig mindenért
próbált felelősséget vállalni, mintha az lett volna az életcélja,
hogy más problémáit cipelje a széles vállain. Ezt próbálta neki
elmondani Myrna még a buszban. Talán azért próbált
gondoskodni róla, mert gyengének találta őt. Vagy talán azért,
mert…
 Nem. Már meg volt róla a véleménye, és esze ágában sem volt
megváltoztatni azt. Sed Lionheart olyan volt, mint a méreg. Egy
függőséget okozó méreg, de nem olyan valaki, akire szüksége
van az életében. Csak olyan valaki, akit a lábai közé enged.
– Mikor láthatjuk őt? – kérdezte Sed.
Az orvos ránézett és megrázta a fejét.
– Több órás zavartalan pihenésre van szüksége. Nagyon el van
kábítva, szóval egy ideig most nem fog magához térni. Miért
nem mennek el aludni, és visszajönnek reggel? Addigra többet
tudunk.
– Valakinek itt kellene maradnia, ha netán felébred – mondta
Dare. – Nem fogom magára hagyni.
– Én is maradok – mondta Jace.
– És én is – válaszolta Brian.
Dr. Angelo mosolygott.
– Örülök, hogy ennyien vannak, akik igazán aggódnak érte.
Mindenkire szüksége lesz a felépülés során, de nem fognak azzal
segíteni, ha kialvatlanok.
– Miért nem maradunk vele felváltva? – kérdezte Myrna.
Osszuk fel az időt négy részre. Amikor felébred, egy
telefonhívás, és mind ide tudunk érni elég gyorsan.
Jessicát lenyűgözte Myrna, mert ezek a férfiak a tenyeréből
ettek.
– Én maradok elsőnek – ajánlkozott Dare.
– Én itt maradok vele – mondta Jace. – Teljesen éber vagyok.
– Én is – vágta rá Eric.
 – Rendben. Briannal visszajövünk… – Myrna az órájára
pillantott. – Reggel nyolcra.
– Aztán Sed és én jövünk délre – szól közbe Jessica. Brian
rábámult, akiből sütött a gyűlölet, de Sed megszorította a kezét.
– Jól hangzik – mondta Myrna és könyökével bordán vágta a
férjét.
Dr. Angelo tovább mosolygott.
– Vissza fogják vinni az intenzívre, amint ki megy belőle az
altató hatása. Nagy reményeim vannak azt illetően, hogy teljes
mértékben fel fog épülni. Volt egy enyhe zúzódás az agyi
szöveten, de semmi elhaló szövetet nem láttam. És ez jó jel –
mondta az orvos, majd gyengéden megölelte Dare-t. – Fel a
fejjel, kölyök – suttogta.
Dare bólintott, Dr. Angelo megsimogatta az arcát, majd
elment. Jessica felállt és talpra húzta Sedet.
– Gyere, menjünk a hotelbe és aludjunk, mert úgy nézel ki,
mint egy zombi.
Sed lassan bólintott. Brian nem nézett senkire. Kezet fogott
Dare-l, Jace-l és Erickel, de hátat fordított Sednek, majd
megfogta Myrna könyökét és kifelé vezette a feleségét a
szobából. A válla fölött Myrna hátra szól Sednek.
– Beszélek vele – tátogta, mielőtt eltűntek volna szem elől.
– Brian borzasztóan pipa – mondta tök fölöslegesen Eric.
Minden tekintet Jessicára szegeződött. A nő szíve
összeszorult.
– Igen, tudom. Minden az én hibám. Jobb, ha távol maradok.
 Elengedte Sed kezét és összefonta karjait a mellkasa előtt.
Miért utálták őt ennyire? Mit vétett ellenük? Azt még meg tudta
érteni, hogy Sed ki volt bukva rá, amiért elhagyta, de a többiek?
Semmi értelme nem volt. Sed elindult a kijárat felé, és Jessica
követte őt. A liftnél várakozva Myrna épp Briant ölelte, halkan a
fülébe suttogott. Jessica azt kívánta, hogy bárcsak elmentek
volna már. Úgy tűnt, hogy Briantől indul minden ellenszenv,
amit a többiek irányába mutatnak, de nem most jött el az idő,
hogy szembeszálljon vele.
– Tudom – mondta Brian Myrnának. – Csak nem tudom a
helyén kezelni, főleg most nem.
Myrna elhúzódott, majd kezébe fogta a férfi arcát.
– Majd megoldjuk, ha Trey jobban lesz.
Brian bólintott, amit a nő egy gyengéd csókkal jutalmazott.
Sed a háta mögött terelte Jessicát, ahogy közeledtek a lifthez.
Jess idegesen a fejét vakarta, mert komolyan azt gondolta Sed,
hogy ha nem látják, akkor megfeledkeznek róla?
– Hali – mondta Sed halkan.
– Hali – válaszolta Brian.
– Tudom, hogy engem hibáztatsz…
– Tévedés.
– Akkor mi ez a viselkedés? – kérdezte Sed bizonytalanul.
– Komolyan kérdezed?
Jessica nem tudott tovább csendben maradni, így oda állt Sed
mellé.
 – A kapcsolatunkhoz semmi közöd, Brian, szóval mi lenne, ha
leszállnál rólunk?
– Normális esetben egyet értenék, de nem gondolkodik
normálisan, ha a közelében vagy, szóval valakinek észhez kell
térítenie – mondta, majd elkapta Sed gallérját. – Mondd csak,
Sed, melyik volt életed legboldogabb pillanata?
Sed idegesen Jessicára nézett.
– Ne csináld ezt, ember.
– Csak válaszolj a kérdésre.
– Tudod a választ. Ott voltál.
– Myrnát érdekli.
Myrna grimaszolt, mert nyilvánvaló volt, hogy nem akarta,
hogy belerángassák ebbe az egészbe.
– Post-Gazette Pavilion, Pittsburgh, Pennsylvania – suttogta
Sed.
Jessica szíve jéggé dermedt a mellkasában. Az volt az ő élete
legboldogabb pillanat is.
– Térden állva, több ezer ember előtt megkértem Jessica kezét
és ő igent mondott – Sed arcán hatalmas mosoly terült szét.
– De nem gondolta komolyan – tette hozzá Brian.
– De nagyon is komolyan gondoltam! – vágott közbe Jessica
dühösen.
– Ah-ha! És akkor is komolyan gondoltad, amikor az arcába
dobtad a gyűrűt és úgy léptél le, hogy vissza se néztél? Mikor is?
Három héttel később? – kérdezte Brian, majd újra Sedre nézett.
– És melyik volt életed legnehezebb pillanata, Sed?
 Sed nagyot nyelt. Az állkapcsa izmai megfeszültek, ahogy
összeszorította a fogait.
– Az épp a mostani lenne, te rohadt szemétláda.
Brian szorosabban ragadta meg, tekintete kétkedő volt.
– Lószart – mondta, majd a liftajtónak taszította Sedet. – Még
mindig véded őt? Azok után, hogy miken mentél keresztül
miatta?
– Ne kezd el, Brian, nem vagyok olyan hangulatban –
egyenesedett ki Sed és ő is meglökte a Briant. Kinyílt a lift ajtó
és Sed belépett. Myrna belökte Briant, majd megfogta Jessica
karját.
– Lent találkozunk. Beszéljétek meg, vagy vezessétek le.
Bármelyik opció jó.
– Hogy fogadhattad vissza? – üvöltötte Brian Sednek. – Fel
tudod te fogni, hogy mennyi rossz dolgot kellett nekem átélnem
miközben te próbáltad túltenni magad rajta?
– Az én hibám, hogy a csajok inkább dugnának velem,
mintsem veled?
Brian behúzott neki egyet, az ütés Sed állát érte, ami hangosat
roppant. Sed a lift hátsó felének tántorodott. Jessica próbálta
kiszabadítani magát Myrna szorításából, de a nő nem engedte
el. Sed keze ökölbe szorult és Brian felé lépett, de az gyorsabban
lecsapott rá. Ekkor a lift ajók becsukódtak. Jessica dermedten
fordult Myrna felé.
– Normális vagy? Meg fogják ölni egymást.
– Férfiak. Csak kiadják magukból.
 Jessica elszakította magát a nőtől és vadul kezdte el
nyomogatni a liftgombot.
– És most, hogy egyedül vagyunk meg kell kérdeznem valamit
– mondta Myrna. – Mi a francot képzeltél?
Jessica az általában nyugodt nőre pillantott, de most mást
sem látott, csak iszonyatos dühöt. Myrna folytatta.
– Brian most Seden vezeti le, aki nem érdemli meg, mert úgy
érzi, hogy nem képes szembeszegülni veled. De nekem
nincsenek ilyen gátlásaim.
– Mi van? Meg fogsz ütni?
Myrna feszült arckifejezése megenyhült.
– Természetesen nem. Csak azt szeretném, ha nem
önmagadra, hanem Sedre gondolnál. Nem használhatod ki így,
Jessica. Nem bírná el a szíve.
Jessicának egyáltalán nem tetszett a nő hangjában lévő
vádaskodás. Honnan tudta Myrna, hogy csak kihasználja?
Ennyire átlátszó volt?
– Csak, hogy tudd, van egy megállapodásunk.
– Az a megállapodásotok, hogy átbaszod? Nem hinném.
– Az a közös megállapodás, hogy baszunk. És pont. Folyton
szexre használja a nőket. Nem látom, hogy ez most miért lenne
más.
– Akkor hülye vagy.
Hülye? A lift ajtaja kinyílt és Jessica dühösen betrappolt.
Myrna követte őt.
 – Felnőtt férfi, Myrna. Tud magára vigyázni. Te és a túlbuzgó
férjed inkább foglalkozzatok a saját dolgotokkal.
– Talán ti ketten megérdemlitek egymást – mondta halkan
Myrna. – Csak próbáld nem megbántani túlságosan. Tudom,
hogy úgy tesz, mintha kemény lenne és egy igazi Don Juan
Casanova, de neki van a legérzékenyebb szíve, amivel valaha is
találkoztam.
Jessica nevetett.
– Akkor úgy tűnik, hogy nem ismered túl jól.
– És te akkor abszolút nem ismered őt – rázta meg a fejét
Myrna.
Jessica kényelmetlenül karba fonta a kezeit. Miről beszélt ez a
nő? Hogy ne ismerné? Hello! Majdnem férjhez ment hozzá.
Aztán kinyílt a lift ajtó és ott volt Brian meg Sed két biztonsági
őr kíséretében. Kifulladva, véresen és zúzódásokkal, a két banda
tag úgy tűnt, hogy jobban van, mint amikor beléptek a liftbe.
Myrna hátulról átkarolta a férjét, kezét a férfi hasán
pihentette.
– Jobban érzed magad? – lehelt csókot a férfi vállára.
– Ja, menjünk aludni.
– Vagy befejezhetjük azt, amit elkezdtünk, mielőtt Sed
megzavart.
– És mi van Trey-el?
– Tudod, hogy ő is azt akarná, hogy elégedett legyél. Majd
alszunk is valamikor közben – ígérte a nő.
– Később, Sed – küldött egy félmosolyt a férfi felé.
 – Később!
A friss házaspár egyik tagja se pillantott Jessicára, amikor
elmentek. Nem mintha érdekelte volna. A pokolba velük!
– Készen állsz? – kérdezte Sed.
– Nem dobsz? – nézett rá a nő gyanakvóan.
– Nem dobhatlak, ha nincs köztünk komoly kapcsolat. Van
egy üres szoba a Bellagio-ba. Kár lenne üresen hagyni.
– Részedről rendben van? – kérdezte a nő. – Hogy csak szex
legyen köztünk?
– Miért ne lenne?
– Myrna azt mondta…
– Mit tud ő rólam? Semmit.
Jessica beleegyezően bólintott, de a tudatalattijába kételyek
ütötték fel a fejüket. Fogtak egy taxit, és Jessica minden
fáradtsága odalett, amikor a taxi hátsó ülésén Sed az ölébe
húzta, majd szenvedélyesen megcsókolta. Jess vér ízét érezte a
szájában. Amikor elhúzódott a férfi, akkor Jess az ujjbegyével
letörölte Sed szája szegletéről a vért.
– Bántott Brian?
– Nem vészesen – motyogta.
– Visszafogtad magad?
– Sértés lett volna.
Kuncogni kezdett Jessica.
– A pasik olyan furák. Hogy jutnak el a legjobb barátok az
ökölharcig, majd aztán pillanatokon belül mindent
megbocsájtanak?
 – Kevesebb beszéd – mondta a férfi, majd újra megcsókolta.
Kezét felcsúsztatta a nő combjára, akinek a testén eluralkodott a
feszültség. Jess végigsimított a férfi izmos hasán, majd az
ágyékára. Meglepetten tapasztalta, hogy nem ágaskodik semmit
a nadrágjában. Sed elhúzódott és letette az öléből a nőt. Jess
kérdőn nézett rá. Soha nem tapasztalta, hogy Sed egy fikarcnyit
se álljon készen a szexre.
– Bocsánat. Csak folyton Trey jár az eszemben. És igazán
fáradt vagyok. Lehet arról szó, hogy csak alszunk, ha
visszaérünk a szobába? Egyszerűen nincs hangulatom hozzá.
Érted?
Talán ez volt az igazság, vagy az is lehet, hogy Brian miatt
megkérdőjelezte a kapcsolatukat. Talán Sed meggondolta magát
és már nem akarja őt. Ettől nem kellene fájdalmat éreznie, de
mégis így volt.
– Persze – mondta. – Én sem vagyok abban a hangulatban.
Mindkettőnkre ránk fér az alvás.
Sed elővette a telefonját és ellenőrizte az üzeneteit. Jessica
nézte, ahogy a férfi a telefont bűvöli, aggodalmas arckifejezése
egyre jobban láthatóvá vált. Megfogta a férfi kezét.
– Az orvos azt mondta, hogy nagyon jó esély van arra, hogy
teljesen felépüljön.
Sed bólintott.
– Remélem, hogy ez mielőbb lesz, mert úgy érzem, menten
megfulladok.
 A mellkasa közepét dörzsölte, mintha ezzel enyhíteni tudna az
ott keletkezett fájdalmon. A legérzékenyebb szív, amivel
találkozta. Myrna szavai bekúsztak Jessica gondolataiba.
Megfogta a férfi kezét és ajkaihoz emelte, majd a csuklójánál
lüktető véna fölé csókot lehelt.
– Köszönöm, hogy velem maradtál a kórházban – motyogta
Sed, miközben kibámult az ablakon. Jess mosolygott magában,
mert tudta, hogy milyen nehezére eshetett a férfinak ezt
kimondani. Talán tényleg felülemelkedett a saját beképzelt
seggfejségén.
– Szívesen.
A hotelhez érve átvágtak a majdnem üres kaszinón, lépteik
zaját csak a szerencsejáték gépek csörrenő hangja nyomta el. A
liftben Sed a falnak dőlt, szemeit lehunyta, ahogy közeledtek az
emeletre. Jessicának fel kellett ráznia őt, amikor célba értek. Szó
szerint elaludt a lábán. Úgy tűnt, hogy nem az volt a gond, hogy
nem akarta a nőt, hanem tényleg hulla fáradt volt. Sed
kinyitotta a műanyag kártyával az ajtót, Jessica belépett, majd
szájtátva nézett körül. A lakosztálynak márvány bejárata volt,
élénk barna és szürkésbarna színű dekorációval. A beltér másik
oldalának egy hatalmas méretű francia ágy terült el a plafontól a
földig érő ablak előtt, amely az alattuk elterülő Vegas stripre
nyújtott rálátást. Sed kitette a „Ne zavarjanak!” táblát, míg
Jessica oda ment az ablakokhoz, hogy lenézzen a fényekre. A
szökőkút pihenő állásban volt, de reggel majd láthatja, ahogy a
víz táncol alattuk.
 – Milyen lenyűgöző kilátás!
Sed felé indult, de ahelyett, hogy megállt volna mellette az
ablaknál, arccal előre rázuhant az ágyra.
– Felhívod a recepcióst és meghosszabbítod egy nappal a
foglalásunkat? Későig fogok aludni. Ha csak nem hívnak Trey
miatt.
Jess felé fordult. Sed arca a párnába fúródott, szemei csukva
voltak.
– Persze.
A hotel szívesen fogadta a kérésüket, és mire Sed felé fordult,
a férfi már csendesen horkolt. Szegény pasi borzalmasan
kényelmetlen pózban volt. Megsajnálta őt, ezért levette a
csizmáját és a zokniját. Tiltakozva morogni kezdett, amikor arra
kényszerítette, hogy felálljon, hogy le tudja venni a kabátját. A
nadrágja követte, és amikor már teljesen meztelen volt, akkor
ágyba bújtatta a férfi csodás testét.
– Köszönöm – motyogta, majd újra álomba merült. – Most
rajtad a sor, hogy levetkőzz, gyönyörűség.
Addig nyitva tartotta a szemét, míg Jess ki nem bújt a
ruháiból és le nem vette az ékszereit. Felemelte a takarót és a nő
bebújt mellé. Mindig is bújós férfi volt, ezért nem zavarta
Jessicát, amikor Sed a hátához simult, karjával és lábával is
átkarolta őt. Csókot nyomott a nő tarkójára, majd sóhajtott.
– Hiányzott ez – suttogta.
– Nekem is – vallotta be a nő.
 Jess hosszú ideig feküdt ott, míg a férfi el nem aludt, meleg
lehelete a fülét cirógatta. Bármennyire is igyekezett meggyőzni
magát, hogy csak szexet akar, tudta, hogy a régi megszokások
kezdenek újra előtörni. Holnap jobban fog vigyázni a szívére, de
ma este engedni fogja, hogy Sed a karjaiban tartsa, míg alszik,
és úgy tesz, mintha szeretné őt. Pedig természetesen nem
szerette.
 15. Fejezet

Fordította: Jane

A Sinners Twisted dallama ébresztette fel Jessicát álmából.

Sed morgolódni kezdett mellette, miközben közelebb húzta a
nőt a mellkasához. Végtagok és ágynemű gabalyította össze a
testüket. A dallam újra betört a csendes szobába. Mi van?
Sed az éjjeliszekrényhez nyúlt és felvettem a telefont.
– Trey? – kérdezte álomittasan.
Jessica lerugdosta magáról a takarót és azonnal éberen felült
az ágyban.
– Azonnal indulunk – mondta Sed és bontotta a hívást.
– Jól van?
– Még nincs teljesen magánál, de elkezdett mozgolódni.
Öltözz.
Jessica belebújt a tegnapi gyűrött ruháiba. Ó, hurrá, bugyi
mentes nap. Sednek is ugyanez volt a gondja.
– Nincs ingem – mondta, de kifejezetten dögös volt csak úgy
bőr nadrágban is.
 – Megállhatnánk a busznál és átöltözhetnénk – mondta
Jessica.
– Nincs rá idő – vágta rá Sed, majd belebújt a kabátjába és a
csizmái után kutatott.
Legalább hagyta, hogy Jess kimenjen a mosdóba, még mielőtt
kirángatta őt a szobából és be a legközelebb eső taxiba. Jessica
meglepődött, hogy milyen világos volt.
– Mennyi az idő? – kérdezte Sedtől, miközben arra gondolt,
hogy biztos van valami törvény, ami tiltja a reggeli ébredést kávé
nélkül. Sed lepillantott a telefonjára.
– Majdnem dél.
– Dél? Jesszum, úgy aludtam, mint egy mormota.
Sed rámosolygott.
– Én is. Már nem is emlékszem, hogy legutoljára mikor
aludtam ilyen jól. Hónapok óta? Két éve, talán? – tette fel
magának a kérdést, majd megdörzsölte a fejét. – Éhes vagy?
Kihagytuk a reggelit.
– Jól vagyok. Most az a legfontosabb, hogy lássuk Trey-t.
Sed bólintott, majd megcsókolta a nő kezét.
– Brian nagyon izgatott volt, amikor felhívott. Valami olyat
mondott, hogy Trey megrándult.
Az intenzíven ott találták Briant és Myrnát Trey ágyánál. Dare
az ágy végében lévő székben aludt. Jessica biztos volt benne,
hogy az egész éjszakát ott töltötte. Gyűrött ruhák, kócos haj,
borosta szegélyezte határozott állát és kb. olyan megviseltnek
tűnt, mint, ahogy Jessica érezte magát.
 Myrna épp valamin kuncogott, amit a férje mondott neki,
miközben megpaskolta Trey kezét.
– Ha nem térsz magadhoz mielőbb, édes, akkor Brian el fogja
mondani az összes kis piszkos titkodat.
A fekete kapcsok, amelyek Trey fejének bal oldalán félkörben
ívelték körül a fejét, erős kontrasztban voltak a koponyája
hófehér bőrével. Jessica észrevette, hogy nem borotválták le az
egész fejét, csak egy sávban. Vajon, hogy érte el, hogy ezt
megússza? Ó, hát ez volt Trey, és ez mindent megmagyarázott.
Jessica rápillantott Trey monitorjára, és amennyire meg tudta
állapítani minden jónak tűnt. Kivéve az orrában lévő csövet.
– Szerintem még Brian sem ismeri Trey összes piszkos titkát
– szólalt meg Sed. – Hogy van? Brian azt mondta, hogy
ébredezik.
Brian megdörzsölte a tarkóját.
– Egy kicsit túlreagáltam.
Mryan egy üdvözlő mosolyt villantott Sedre.
– Amikor Brian elmesélte, hogy Trey hogyan veszítette el a
szüzességét, akkor Trey mozdult. Ez az egyetlen reakció, amit
eddig láttunk.
Sed összerezzent.
– Nem csodálkozom rajta. Jézusom, Brian, ne kínozd
szegényt, most volt agyműtéte.
Jessica kíváncsisága utat tört.
– Hogy veszítette el Trey a szüzességét?
 – Maradjunk annyiban, hogy egy idősebb nővel – mondta
Sed.
– Sokkal idősebbel – tette hozzá Brian.
– Nincs semmi kivetnivaló az idősebb nőkben – védekezett
Myrna, majd megint megsimogatta Trey kezét. – E mellett,
nagyon aranyos dolog volt, hogy a nagymamája barátnője
kisegítette ebben a problémámban.
Brian és Sed egyszerre borzongtak meg.
– Sajnálom, hogy egyáltalán rákérdeztem – motyogta Jessica.
Sed Dare– re pillantott, akinek biztosan szüksége lesz egy
csontkovácsra a póz után, amiben a székben aludt.
– Dare halott vagy mi?
– Folyton összeesik a fáradtságtól, de nem hajlandó haza
menni – mondta Myrna. – A bandája tagjai sem tudták rávenni,
sőt a szülei sem. Még az orvos és a nővérek sem tudtak mit
kezdeni vele. Az egyedüli, aki ki tudja robbantani abból a
székből, az Trey.
– Trey, te önző dög – mondta Sed. – Ébredj! Nézd, mit teszel
a testvéreddel. Olyan, mint egy mosott szar.
Trey szemöldöke megrándult.
– Látod, mondtam én, hogy próbál magához térni – mondta
Brian. – Ugye, haver? Mit szólnál, ha mesélnénk mindenkinek a
három évvel ezelőtti Szilveszterről? Még mindig nem vagyok
biztos benne, hogy a rendőrségnek meg van minden részlet.
Dare hirtelen felült a székben.
– Ébren van?
 – Nem, csak mozgolódott egy kicsit – mondta Myrna.
Dare átvágódott a szobán és elkapta Trey vállait.
– Terrance, hallasz engem? Ébredj fel! Terrance!
– Ne hívj kibaszott Terrancenek – motyogta Trey, hangja
elmosódott suttogás volt. – Tudod, hogy mennyire utálom a
nevem.
– Hála Istennek – suttogta Dare, feje lehanyatlott Trey
vállára, teste kontrolálhatatlanul remegni kezdett.
– Te sírsz? Jézusom, Dare! Ki cserélte ki a bátyámat egy
rinyapicsára? – kérdezte Trey, majd kezét Dare fejéra tette és
gyengéden, de megnyugtatóan megsimogatta.
– Hogy érzed magad? – kérdezte Brian, miközben Myrna
mosolyogva megnyomta a nővérhívó gombot. Mosolya ragályos
volt, mert noha teljesen kívülállónak is érezte magát Jessica, de
még ő is elmosolyodott. Sed csak állt ott, mintha villám csapott
volna bele.
– Nem érzek fájdalmat – vigyorodott el Trey. – Jó bogyók!
Egy orvos lépett be a szobába.
– Szóval a mi gitár hősünk végre magához tért?
Dare felemelte a fejét, megtörölte az arcát, majd a
legszigorúbb arckifejezéssel nézett rá az öccsére.
– Ha még egyszer így rám hozod a frászt, akkor kibaszottul
kicsinállak.
Trey vigyorgott.
– Megpróbálom minimálisra csökkenteni az agyi
problémáimat, főnök.
 Dare hatalmas nyálas puszit adott Trey homlokára.
– Jobb, ha szólok anyáéknak. Lementek kajáért.
Az orvos egy halom kérdést tett fel Trey-nek, a válaszait felírta
az írótáblán lebegő papírra. Teljes neve. Milyen nap van. Ki az
elnök. Mi az utolsó emléke. A doki mosolygott és el is pirult
minden válasznál. Azt leszámítva, hogy a dátumnál tévedett egy
napot, Trey nem látszott zavarodottnak. Jessica ezt jó jelnek
tekintette.
– Most rajtam a sor, hogy feltegyek egy kérdést – mondta
Trey a vonzó barna nőnek, aki megállt írás közben.
– Tessék?
– Mikor fürdet meg azzal a kis szivaccsal?
Kuncogva megpaskolta Trey vállát.
– Mr. Mills, az a nővér dolga – nézett körbe elpirulva.
– Hívjon Trey-nek. És nem feltételeztem, hogy az ön
munkakörébe tartozik.
A nő megrázta a fejét.
– Mindig ilyen? – kérdezte Briantől, akinek olyan vigyor terült
szét az arcán, amit lehetetlen lett volna levakarni.
– Bizony.
A doki kitakarta Trey lábait.
– Meg tudja mozgatni a lábujjait.
Trey fészkelődni kezdett, miközben nagyon koncentrált, hogy
megmozgassa a lábujjait. A mozdulataienyhék voltak.
– Semmi gond – biztosított az orvos. – Próbálja meg ökölbe
szorítani a kezét.
 Trey ujjai begörbültek, de nem eléggé ahhoz, hogy teljesen
összezáruljanak. A szobába mindenki lélegzetvisszafojtva állt.
– Nem vagyok képes rá – mondta kifulladva, miközben
ellazította az ujjait.
– Csak most tért magához. Biztos vagyok benne, hogy idővel
vissza fogja nyerni a mobilitását. Addig is próbálkozzon vele.
Edzenie kell az agyát, hogy képes legyen tudatosítania benne,
hogy mit akar tenni az ujjaival – biztosította az orvos.
– Edzeni? – Trey hitetlenkedő pillantása Brianra szegeződött.
Hangja pár oktávval elvékonyodott. – Mi van?
– Biztos vagyok benne, hogy nem lesz semmi az ujjaiddal –
mondta Brian. – Minden rendben.
– Hogy lehetne minden rendben? – szorította össze ujjait
Trey. – így nem tudok gitározni.
A doki megfogta Trey kezét és megszorította.
– Ne pánikoljon, Trey. Adjon magának időt a felépülésre.
Csak most tért magához.
Elhúzta a kezét a nőtől, majd oldalra fordult, teljesen háttal
mindenkinek.
– Most nem akarok senkivel beszélgetni.
– Trey – lépett oda Brian és megérintette a barátja vállát.
– Menj el – mondta. – Kibaszottul komolyan mondom!
– Mi lenne, ha egy kicsit magára hagynánk? – mondta a doki
és mindenkit az ajtó fele terelt.
– Szerintem nem okos ötlet most magára hagyni őt – mondta
Jessica, a szíve majd megszakadt a férfiért. Vajon mit érezhet?
És Brian? És Sed? Ő maga csak egy kelletlen kiegészítő volt a
banda életében. De nagy tét forgott kockán, ami Trey felépülését
illette. Végig nézni, ahogy egy barát küszködik, már az borzasztó
volt, de ha a fizikai probléma tartós marad, akkor az
veszélyeztetné a teljes zenekar megélhetését.
Az orvos kiterelte őket a folyosóra. Jessica felpillantott Sedre,
aki azóta nem szólalt meg, hogy Trey kinyitotta a szemét. Úgy
nézett ki, mint akit gyomorszájon vágtak.
– Jól vagy?
Sed lassan megrázta a fejét. Dare elvette a fülétől a telefont és
megragadta Sed karját.
– Nem mosolyogsz, miért hagytad abba a mosolygást?
Sed újra megrázta a fejét.
– Trey-nek gondjai vannak a mozgással – mondta Jessica. –
De semmi komoly.
Mi fog történni a Sinnersel, ha Trey nem tud gitározni? Nem
hagyják magára attól, igaz? Ahogy nézte a Sed arcán végigfutó
érzelmek sokaságát, be kellett látnia, hogy azért nem volt ebben
annyira biztos.
 16. Fejezet

Fordította: Jane

Sed a váróterem ablakán bámult kifele, de szemei nem

fókuszáltak semmire, csak a semmibe révedtek. Az elméje tele
volt, a szíve viszont üres. Jessica a hátára fektette a tenyerét,
majd a karjának dőlt. Lepillantott rá, képtelen volt kifejezni a
háláját. Órákig ült mellette, még a kórház ajándék boltjába is
elment, hogy egy kórházi lógóval ellátott pólót vegyen neki, meg
kávét. Nem tudta biztosan, hogy miért nem tágított mellőle.
Brian, Myrna, Trey szülei, sőt még Dare is elment, amikor Trey
folyamatosan visszautasította a társaságukat. De Sed nem adta
fel. Várni akart Trey-re. Mennyi időbe telhet?
– Menj, beszélj vele – mondta Jessica.
– Senkit sem akar látni.
– És te mióta fogadsz szót bárkinek is?
– Sohasem.
– Pontosan – szorította meg a férfi karját. – Menj, beszélj
vele. Jobban fogod érezni magad.
– Nem tudom, hogy mit mondjak neki.
 – Biztos, hogy kitalálsz valamit.
Igaza volt, mint általában. Ellépett az ablaktól, megcsókolta a
nő homlokát, majd elindult Trey szobája felé. Amikor belépett
először csak körbekémlelt. Trey ülő pozícióban volt az ágyban,
az eddig orrában ékeskedő cső eltűnt. Haladás. Trey
folyamatosan a tálcán heverő kanalat próbálta felvenni, nyelvét
is kidugta hozzá. Annak ellenére, hogy nagyon összpontosított,
végül nem sikerült felvennie az evőeszközt.
Sed tett pár lépést hátra, majd kopogtatni kezdett.
– Vállalható állapotban vagy, haver? Bejövök – amikor Sed
újra belépett, akkor Trey tekintetét a legtávolabbi falra szegezte,
kezeit a takaró alá rejtette.
– Azt mondtam, hogy egyedül akarok lenni.
– Te meg tudhatod, hogy soha nem teszem azt, amit kérnek
tőlem – mondta, majd fogott egy széket és fülsiketítő
nyikorgással oda vonszolta az ágyhoz és leült.
– Sed, én őszintén…
– Tök menően néznek ki a kapcsok a fejedben. Végérvényesen
megtarthatnád őket.
Trey végig futtatta ujjait a leborotvált fején, mutató ujja kicsit
begörbült, ahogy a fekete kapcsokat simogatta.
– Nem is tudom, úgy érzem, hogy ez a frizura nem az én
világom.
Sed kuncogni kezdett.
– Inkább Eric stílusa – mondta, majd Trey szemébe nézett. –
Gondolkodtam.
 – Az mindig rosszul végződik.
Trey leengedte a kezét maga mellé. Sed kényszerítette magát,
hogy ne bámulja Trey ujjait, amelyeket folyamatosan összezárt,
majd ellazított. Nagyon igyekezett, de Sed nem látott esélyt arra,
hogy a közeljövőben nagy szólókat adjon elő. És a banda épp a
turné kellős közepén volt. Szükségük volt rá, most azonnal. Nem
egy hónap múlva, sem fél év múlva, hanem most.
Trey újra elrejtette a kezét a takaró alá és Sed a másik férfi
arcára összpontosított.
– Azt szeretném, ha arra koncentrálnál, hogy felépülj. Ne
aggódj a banda miatt – mondta Sed. – Várni fogunk rád.
Lemondjuk a turné további állomásait. Felfüggesztjük egy időre
az új albumot. Bármit, ami csak szükséges. Nem beszéltem még
a fiúkkal, de szerintem ők is hasonlóan éreznek.
– Jézusom, Sed, még csak három órája vagyok ébren és te már
azt akarod eldönteni, hogy kirúgtok-e vagy sem?
– Egyáltalán nem így értettem. Én csak… – A francba is,
mennyire rossz volt a komoly beszélgetések terén. – Nem
akarom, hogy úgy érezd, hogy nyomás van rajtad. Jobban
teszed, ha kidolgozod a beled, hogy helyre gyere, mert
szükségünk van rád, de egyébként nincs miért aggódnod. Várni
fogunk rád!
– Nagyon rossz vagy a lelkizős dumák terén!
– Igen, tudom. Bassza meg! –sóhajtott Sed. – Elértem, hogy
szarabbul érezd magad? Ne haragudj, haver!
Trey óvatosan megrázta a fejét.
 – Nem. Szerinted meddig tartanak még itt?
– Unatkozol?
– Kurvára unatkozom. És majd megőrülök egy cseresznyés
nyalókáért.
Sed vigyorogni kezdett. Ebben tudott segíteni, még ha ez egy
parányi dolog is volt.
– Cseresznyés nyalóka rendelve. Utána pihenned kell, mert
holnap mindenki itt fog zsongani körülötted.
Óvatosan elmosolyodott.
– Lehet, hogy igazad van.
– Tudom, hogy igen – Sed felállt, hogy elmenjen.
– Sed?
– Igen, haver?
– Mit fogok csinálni, ha nem épülök fel? – kérdezte Trey
elcsukló hangon.
Sed megállt, szíve a torkában dobogott.
– Ne mondj ilyent, ember! Helyre fogsz jönni!
– A gitár, a zenekar, ez minden, amim van, amihez értek. Nem
tudom, hogy tudnék mást csinálni.
– Nem is kell máshoz értened. Nem mész sehova, érted?
Trey félre pillantott, majd bólintott.
– Itt van még Brian?
– Nem, nemrég ment el. Szeretnéd, hogy felhívjam?
– Nem – rázta meg a fejét. – Most már ott van neki Myrna.
 Sed nem tudta, hogy viselkedjen valakivel, aki ennyire
elkeseredett. Egyszerűen csak nem voltak meg hozzá a
képességei.
– Elmegyek a nyalókádért – mondta, hátha az segíteni fog.
Habár abban sem volt biztos, hogy Trey hallotta, amit mondott
neki, mert tekintete a távolba révedt. Sed a lift irányába indult,
hogy keressen egy helyet, ahol cseresznyés nyalókát tud venni.
Az ajándék bolt be volt zárva, a büfében nem árultak cukorkát.
Talált egy automatát, amelyben Life Saver2 rudakat árultak, így
minden apróját felhasználva, annyi cukorkát vett, amennyit
csak tudott. Amikor elindul visszafele felhívta Ericet.
– Szia! Hamarosan visszajössz?
– Azt hittem Trey nem akar látni senkit.
– Érdekel az minket? Borzalmasan el van keseredve. Hozzál
nyalókát, amikor jössz. Elvonási tünetei vannak.
– Rendben. Hogy van? Beszéltem vele, de nehéz telefonon
keresztül leszűrni.
– Jobban, azt hiszem. A kapcsok a fejében brutálisan néznek
ki. A rajongók imádni fogják. Tudod a szitut a kezével, igaz?
– Ja, Brian elmondta. Nemsokára érkezem a nyalókákkal.
Jace megint eltűnt. Esküszöm, szétrúgom a seggét, ha elkapom.
Hát nincs tisztában vele, hogy kell egy fuvar?
– Hívhatnál egy taxit.
– Talán. Dave is el akar jönni. Szerinted Trey örülne?

2Life Saver: öt ízű, kemény cukorka karika

 – Nem tudom. Valaki olyanra van szüksége, aki felvidítja – a
hangosítónk nem a szuper humoráról volt híres, de attól még
rendes pasi volt.
– Intézem. Később!
Sed bontotta a hívást, majd Trey szobájába ment, hogy
felajánlja a Life Savereket. Öt íz volt? És egyik sem garantálta,
hogy bármelyik cseresznyés.
Sed kopogtatás nélkül lépett be a szobába.
– Nem találtam cseresznyés nyalókát, de…
Trey karjaiban a szép kis barna doki volt, és úgy csókolóztak,
mintha a világvége jönne.
– Hú! Bocsánat – Sed sarkon fordult, hogy elmenjen, de a nő
úgy elviharzott mellette, mintha az élete függne rajta. Sed hátra
pillantott, Trey nagyon elégedettnek tűnt önmagával.
– Még nyomorékon is vonzó vagyok – simított végig a
szemöldökén. Sednek nem tetszett a megbélyegzés, amit
használt, de nem tudta, hogy mit mondjon.
– Nos, remélem, hogy ezek a Life Saverek lekötnek, míg Eric
ide nem ér a nyalókákkal.
– Jön Eric?
– Igen és jön vele Dave is.
– Szuper! Miért nem hívod fel Jake-t és kéred meg, hogy
szerezzen nekem pár groupie-t?
– He? – kérdezte Sed zavarodottan.
Trey kibontott egy cukorkát, majd egyesével kipattintotta őket
a csomagból, míg a piroshoz nem ért, aztán azt fogta és a
szájába tette. Egy kicsit koncentrálnia kellett, hogy a kezeit
használni tudja, de már egy fél órával azelőtti állapotához képest
is sokkal jobban boldogult. Mi változott? Sed úgy vélte, hogy
inkább dühös, mintsem sajnáltatja magát.
– Mondtam, hogy unatkozom. Egy kis csoportos szex mindent
megoldana.
– Honnan jön ez a szarság?
– Nos, te most visszakaptad Jessicát, Brian kibaszottul nős,
ezért több punci marad nekem és Ericnek, nem igaz?
– Trey …
– Amúgy is hol van Jessica? Elviszed és játszadozni fogtok a
Vegas stripen, ahogy legutóbb? Megadta, amit akartál?
Lefogadom, hogy igen. Akármikor cserélnék azzal, mint egy
szubdermális hema-kibaszott-tomával.
Trey elkezdte elhajigálni a nem cseresznye ízű cukorkákat,
némelyik a falon csattant, majd apró cukor szilánkokra esve
borította be a padlót.
– Bejöhetek? – kérdezte Jessica az ajtóból.
– Csak meg kellett említeni a jó segget. Biztos magányos lett.
Talán épp megkívánt.
Sednek fogalma sem volt, hogy hogyan reagáljon, mert ez nem
Trey volt, hanem egy tini fiú, és Trey anno pont ilyen volt,
leszart mindent, úgy gondolta, hogy a világ ellene van. De az
elmúlt évtizedben lenyugodott és elégedett volt.
– Gyere be, édes – mondta Sed. – Segíts Trey-t szórakoztatni.
 – Biztos vagy benne? – kérdezte Jess, de csak óvatosan lépett
be a szobába.
Sed nagyon is biztos volt benne, mert abban reménykedett,
hogy hátha a nő le tudja nyugtatni Trey-t, nem, mint ő, aki
totálisan elbukott.
– Természetesen – szólalt meg Trey. – Csatlakozz a bulihoz.
Jelenleg egy meglepetés vérömlenyre várok, beütetésképpen,
amiért hamisított cukorkát eszek. Húzz egy széket. Biztosan
szórakozató lesz, ahogy egy újabb kínszenvedés sújt le rám.
– Trey, mi a fasz bajod van? – kérdezte Sed.
– Nem is tudom, Sed. Talán valami agybajom van – vágta rá,
majd sokkal keményebben, mint kellett volna fejbe csapta saját
magát. Sed összerándult. Hol volt Brian? Brian tudná, hogy mit
kell tenni. Jessica közelebb lépett, leült Trey ágyára.
– Mi a baj, édeske?
Ujjaival végig simított a férfi szemöldökén, annyira közel
hajolt hozzá, hogy csak centik választották el őket. Jádé-zöld
szemek meredtek smaragd zöldekbe. Ha a földkerekségen bárki
más lenne, akkor Sed féltékeny lenne, de ez Trey volt. Soha nem
érdekelte más férfi nője, mert nők végtelen tárháza közül tudott
válogatni.
– Ne bánj velem gyerekként – durcázott Trey.
– Nem bánok úgy veled. Aggódom érted. Nem gondolod
komolyan, hogy itt fogsz ragadni örökre a kórházban, igaz?
Trey összefonta karjait, kórházi ruhája feszült a vállain.
– Talán.
 – Magácska azt akarja, hogy Seddel megszöktessük innét?
Trey vigyorgott a poénon, miközben félszemmel a nőre nézett.
– Talán.
– Sed – suttogta Jessica.
– Mi van?
– Kezd el egymáshoz kötözni a lepedőket – mondta Jess, majd
felállt, az ablakhoz sietette, két kézzel próbálta kinyitni. – Én
majd ezt próbálom meg kinyitni.
– A 15. emeleten vagyunk – emlékeztette a férfi.
– Szóval jó hosszú kötélre lesz szükségünk. Szereznünk kell
ellátmányt. Ugye nem félsz a magasban? – kérdezte Trey-t. Trey
vigyorogva rázta meg a fejét
– Helyes – mondta, majd lenézett. – Nem vagyok biztos
benne, hogy tudunk szerezni elegendő lepedőt, nagggggyon
hosszú az út lefelé. Lehet, hogy inkább ejtőernyőt kellene
használnunk. Mit szólsz hozzá, esetleg bázis ugrás?
– Ú, nem – kuncogott Trey, feszültsége alább hagyott. – Azt
hiszem, inkább marad itt ebben a lyukban, mintsem
megpróbálkozzak a te briliáns szökési terveiddel.
– Ha túl akarod élni – motyogta Sed komolysággal.
Trey és Jessica egymásra néztek és kitört belőlük a nevetés.
– Ó, Jézus – mondta Trey, szeme sarkában a nevetéstől
könnycsepp jelent meg. – Azt hitte komolyan beszélsz.
Sed az ajkába harapott, hülyének érezte magát. Mindent túl
komolyan vett. Nem csoda, hogy Trey ennyire feszült volt.
– Nem is, csak belementem a játékba.
 – Na, perssssssze – mondta Trey röhögve.
Jessica Sedre nézett, mosolyogva rákacsintott. És csak úgy,
minden feszültség, ami eddig a szobában honolt, tovaillant. Ez a
nő, az ő nője, csodálatos volt. Úgy tűnt Jess szívesen vigyáz
Trey-re. Fellazította a párnáját, beállított az ágyát,
megmasszírozta Trey csuklóit, mert azt állította, hogy
begörcsöltek. Sed biztos volt benne, hogy Trey jó pár dolgot csak
azért talált ki, hogy foglalkozzanak vele. Sed már azt fontolgatta,
hogy ő is kitalál valami mondvacsinált dolgokat, mert Jess
teljesen figyelmen kívül hagyta őt, és ez nem tetszett neki.
Egyáltalán nem.
Kis idő után Eric jelent meg, kezében szemeteszsákot
szorongatva.
– Már itt volt az ideje, hogy felébredj, lustaság – mondta Trey-
nek. – Azt hiszed, hogy nyaralni vagy? – Pár hosszú lépéssel át
is szelte a szobát, majd kinyitott a zsákot és beterítette Trey ölét
nyalókákkal. – Remélem, nem tartanak itt egy napnál tovább,
mert nem tudok lépést tartani a függőségeddel. Megérkezett
Dave is, kezében egy laptoppal, amit Trey ölébe tett.
– Haver, belefáradtam, hogy válaszolgassak a rajongói
leveleidre, csináld meg magad.
– Micsoda? – Trey elkezdett lefele görgetni, ujjai esetlenül
mozogta az érzékelőn.
– Ezer jobbulást kívánó levél és még nem fejezetem be a
számlálást – mondta Dave.
– Mindig is hűséges rajongóid voltak.
 – És őrültek is – tette hozzá Eric. – Egy egész csapatnyi van
belőlük letáborozva a kórház köré. Átvergődni a biztonságiakon
kész rémálom volt.
– Mesés! Rám fér egy kis rajongói szeretet.
– Ó, éppen elég szeretet van a levelek között is – mondta
Dave. – Bízz bennem!
– Valami érdekes fénykép?
– Úgy érted kurvás? – kocogtatta meg az állát Eric.
– Természetesen – vigyorgott komiszan Trey.
Dave, a legnormálisabb roadie a földön, leült az ágy mellett
lévő székre.
– Betettem őket egy külön mappába.
– Azt hiszem, hogy szeretlek, Dave – mondta Trey és ujjai a
billentyűzeten kopogtak.
– Elmehetünk enni? – kérdezte Sed Jessicától. – Eric és Dave
majd szemmel tartják Trey-t. Biztosan éhes lehetsz, mert én
nagyon az vagyok.
Jess bólintott, Sed átkarolta a vállát és az ajtó fele vezette.
– Később találkozunk, Trey. Este fele beugrunk még.
– Később! – szólt oda Trey, de teljesen el volt foglalva, mert
éppen valamit mutatott Ericnek és mindketten nagyon nevettek.
– Igaza van a csajnak. Ettől tényleg jobban érzem magam, de
nem hiszem, hogy ennek a bikininek a viselete legális lenne.
Még egy pucér parton sem.
– Haver, írj vissza neki. Várj. Hadd készítsek a fejedről egy
képet – mondta Eric, majd lőtt egy képet Trey leborotvált
fejéről. – Kibaszottul brutális. Annyi együtt érző punciban lesz
részed, hogy csoda!
Sed vigyorogni kezdett. Igen, pont erre volt szüksége Trey-
nek, Ericre és rajongói szeretetre. Sed örült, hogy felhívta őt.
– Szóval, hol szeretnél enni? – kérdezte Jessicától, miközben
a liftek fele tartottak. A nő vállat vont és közelebb bújt hozzá.
Keze diszkréten végig simult a férfi ágyékán, ahogy a nadrágja
szélébe kapaszkodott.
– Valami sötét helyen, ahol boksz is van.
A fancba is, igen, totálisan tetszett neki a sötét boksz ötlete.
 17. Fejezet

Fordította: Jane

Jessica belemártott egy hatalmas garnélarákot a szószba és

Sed szájához emelte. A férfi beleharapott, a megmaradt farok
részt a tányérra tette.
– Milyen? – dorombolta a nő.
– Pikáns – válaszolta Sed miután lenyelte a falatot. – Mi ez?
Torma?
Jessica megcsókolta, nyelvével végig simított a férfién, majd
elhúzódva Sed égkék szemeibe nézett.
– Azt hiszem, igazad van, torma.
Nagyon alulöltözöttek voltak ehhez az étteremhez, de a
hostess felismerte Sedet, akinek a kérésére egy félkör alakú
bokszba ültette le őket távol a világ szemétől. Délután lévén a
hely eléggé elhagyatott volt és a bőr olíva zöld bokszok
elegendőek voltak arra, hogy elzárják a világ szeme elől.
Mindkét tény kapóra jött Jessica tervéhez. Azt remélte, hogy el
tudja terelni Sed gondolatait. Jessica becsúsztatta a kezét a
fehér abrosz alá, Sed öléhez, aki azonnal ledermedt, ahogy a nő
ujjai az ágyékához értek. A farka megrándult a nő érintésétől.
– Jess…
Jessica egy újabb garnéláért nyúlt, leharapta a felét, majd a
másik felét a férfinak adta, aki a fogával letépte a húst az
ehetetlen farokról. A lány keze végigsiklott a férfi bőrbe
bújtatott combján. Sed fészkelődni kezdett.
– Vissza akarsz menni a szobába?
Jess kigombolta a nadrágját, majd lecsúsztatta a cipzárját.
– Abszolút nem. És te? – kérdezte, miközben kihúzta a farkát
a nyílt cipzáron, ügyelve arra, hogy a szalvéta továbbra is takarja
a férfi ágyékát. Sed élesen szívta be a levegőt.
– Eléggé – mondta, két oktávval hangosabban, mint a
szokásos baritonja. Jessica hüvelykujjával végig simított Sed
makkján, imádta, ahogy a farka reagált az érintésére,
megrándult és megkeményedett a kezében.
– Biztos vagy benne? Itt is szórakozhatunk egy kicsit.
– Megőrjít, amikor huncut vagy – morogta a nő fülébe.
Jessica mást sem szeretett volna, minthogy az őrületbe
kergesse. Megjelent a pincérnő, arcán hatalmas mosollyal.
– Hogy ízlik a rák?
Sed úgy megijedt tőle, hogy megugrott.
– Finom, nagyon finom. Tökéletes, igen, tökéletes. Ízlik,
ízletes.
A pincérnő vigyorogni kezdett látva a túlzott izgatottságot és
egy üveg bort kínált fel nekik.
 – Szeretnének még bort?
Jessica gyengéden ujjbegyeivel végig simított Sed bársonyos
farkán, majd szabad kezével felemelte a poharát.
– Én kérek még.
– Igen, még, kérem – motyogta Sed. A pincérnő újra töltötte a
poharaikat.
– Az előételeik hamarosan elkészülnek.
Jessica ivott egy korty bort, miközben rászorított Sed farkára
az asztal alatt.
– Csak nyugodtan – pihegte Sed. – Nem sietünk sehova.
A fiatal nő mosolygott, majd magukra hagyta őket. Sed a
boráért nyúlt, nagy igyekezetében majdnem felborította. Három
korttyal letolta a pohár bort. Jessica körülnézett, hogy
megbizonyosodjon, hogy senki nem látja őket, majd lelökte a
szalvétát Sed öléből.
– Hoppácska, hadd vegyem fel neked – mondta, majd lebújt
az asztal alá, a nagy fehér abrosz eltakarta. Egyik kezével felvette
Sed szalvétáját, másikkal a kemény farkát a szájába irányította.
Mélyen a torkába szívta. Az étkészlet csörömpölő hangot adott
ki, ahogy Sed az asztal szélébe kapaszkodott. Jess hátrább
húzódott, keményen megszívta a makkját, fejét az asztalszélének
támasztotta. Nyelve körültáncolta a makkot, simogatta, izgatta,
míg Sed megkínzottan fel nem nyögött. Újra a torkára engedte,
hiszen tudta, hogy azt szereti, ha szorosan rácuppan a farkára,
miközben fel-le mozog a szája rajta, ezért megadta neki, amit
szeretett. Újra, meg újra. Az étkészlet újra csörömpölni kezdett,
hosszú lábait kinyújtotta, majd megfeszült, ahogy a testében
növekvő izgalom egy több akaratlan mozdulatot idézett elő.
Gyorsabban és keményebben szopta, makkja a manduláját
súrolta. Sed belemarkolt Jess hajába, majd lenyomta a fejét.
Szaggatottan nyögni kezdett, ahogy elélvezett. Nedve lüktetve
öntötte el a nő torkát, aki nagyot nyelt, majd újra megszívta a
sós nedűt lövellő tagot, majd újra nagyot nyelt. Amikor végre
kicuppantotta a szájából, akkor ráfújt a nedves farkára, majd
visszatakarta az ölét a szalvétával. Jessica felbukkant az asztal
alól, majd felnézett a férfira, hogy lássa a reakcióját. Sed teljesen
leforrázva ült, sőt a nő abban sem volt biztos, hogy a férfi
egyáltalán lélegzik-e. Jessica lazán megigazította a haját, majd
elvett egy újabb garnélát. Mielőtt Sed magához tért volna, Jess
már elfogyasztott két tengeri herkentyűt. Sed kifújta a bent
tartott levegőt.
– El sem hiszem, hogy ezt csináltad.
– Dehogynem – kacsintott rá a nő.
A férfi közelebb húzta magához, vállait átkarolva a fülét
cirógatta. Jesst kirázta a hideg.
– Egy kibaszott rocksztár vagy, bébi – motyogta.
– Nem, te baszol rocksztárként, bébi.
Sed nevetni kezdett, majd kezét a nő combjára tette. Jessica
mozdulatlanná vált.
– Kemények a bimbóid – suttogta a fülébe. Nagyon is jól
tudta. Tekintete a lány mellkasára szegeződött. – Felizgulsz
attól, hogy nyilvánosan rosszalkodsz?
 Pokolian, gondolta a nő, de nem mondta ki.
– Egy kicsit hűvös van a légkonditól.
– Fel tudnálak melegíteni, megszívni őket – mondta, ahogy
szemeivel falta a kemény bimbók látványát, miközben keze még
inkább becsúszott a szoknyája alá. – Megnyalni – simított végig
a punciján. – Itt – az biztosan felmelegítené, de Jess kételkedett
benne, hogy le is nyugtatná-e. Ajkai megduzzadtad, ahogy Sed
ujjai gyengéden simogatták, egyre többet és többet akart.
Tompa hangja éppen annyira felizgatta, mint az érintése.
– Később, még mindig rajtad van a sor – ígérte a nő.
Keze újra a szalvéta alá siklott, amikor hozzáért a férfi
meztelen bőréhez, Sed alig kapott levegőt, testén remegés futott
át, ahogy Jess simogatni kezdte, dörzsölte a már ernyedt farkát,
lassú, gyengéd mozdulatokkal, mert újra keménynek akart
érezni, hogy még több élvezetbe részesítse. Sed ujjai a lábai
között kutakodtak, érinteni akarta, de még mielőtt sikerülhetett
volna neki, megjelent a pincérnő az ételeikkel, meg egy kis
tálalóval, amit felállítva az asztalra tett, míg felszolgálta nekik az
ételt. Sed kihúzta a kezét Jessica szoknyája alól és az asztalba
kapaszkodva bűnös mosolyt villantott. Jess tovább folytatta a
kényeztetést, figyelve arra, hogy csak a csuklóját mozgassa, hogy
pincérnő ne jöjjön rá, hogy mit művel az asztal alatt. Az, hogy
ott volt a másik nő is nyilvánvalóan felizgatta Sedet. A farka
azonnal keményen duzzadt Jessica tenyerében. A tudatlan
pincérnő letette Jess elé a vargányás tortellonit, Sed viszont
tartotta a tányért, míg a pincérnő felszolgálta neki a lasagnét.
 – Finomnak néz ki – mondta kissé bizonytalan hangon.
A pincérnő szégyenlősen mosolygott.
– Szükségük van még valamire?
– Nekem nem – nézett Sed Jessre, aki mosolyogva bólintott,
mialatt lassú mozdulatokkal tovább simogatta a farkát.
– Nos, ha valami még kellene…
– Rendben.
Jessica felvette a villáját és bekapott egy falat tésztát. Az
egzotikus, földes ízek elárasztották az ízlelő bimbóit, annyira,
hogy még a szemét is lehunyta.
– Ó, Istenem, ez mennyei – még egy falatot falt, majd egy
újabb követte. Sed meg sem moccant mióta a pincérnő elment,
amikor Jess rápillantott akkor látta, hogy az extázis környékén
lebeg, de semmi köze nem volt a mesésen illatozó, ámbár
érintetlen lasagnéhoz, ami előtte volt. Lehunyt szemekkel,
szaggatott lélegzettel ült ott, mialatt Jess keze lassú
mozdulatokkal ingerelte a farkát. Úgy fordította a kezét, hogy a
makkját tudja dörzsölni, körkörösen dolgozott rajta, finoman
meghúzta a férfi legérzékenyebb testrészét. Seden borzongás
futott végig és mély, torokból jövő morgást hallatott. Régen
nehezebben lehetett elcsábítani, most nem is állt ellen a nőnek.
Átadta magát neki, teljes kontrollt, és Jess be kellett, hogy
vallja, tetszett neki a dolog.
– Meggondoltad magad a lasagnéval kapcsolatban? –
kérdezte, miközben a sikamlós előnedvét szétkente a makkján.
Felszúrt egy gombát a villájára és a férfi felé nyújtotta. – Kérsz
inkább az enyémből? Fenséges.
– Ez annyira jó érzés – suttogta lélegzetvisszafojtva.
Jess közelebb hajolt és a férfi fülébe suttogott.
– El akarsz megint élvezni? El tudlak repíteni. Szeretnéd?
Hogy a kezembe élvezz és végig nézd, ahogy mindenki előtt
lenyalogatom?
Ennek csak a gondolata már annyira felizgatta Jesst, hogy
nedvei megáradtak a duzzadt, reménytelenül és fájdalmasan
üres puncijából. Sed lassan megrázta a fejét.
– Beléd akarok élvezni ezúttal.
Jessnek is jobban tetszett az a verzió, de esélytelen volt
kivitelezni ezen a helyen, legalábbis diszkréten. Hagynia kellene,
hogy a férfi lenyugodjon és majd folytatni valahol, miután ettek,
de imádott játszadozni vele, ezért egyre gyorsabban kezdte verni
a farkát, miközben éberen körbekémlelt. Ha bárki látta Sed
arckifejezését, akkor egyből rájött volna, hogy mi folyik az asztal
alatt. Csak elképzelni tudta, hogy milyen arcot vágott, amikor tíz
perccel korábban a szájába élvezett. Sed magához húzta a nőt,
testük egymáshoz simult. Kutakodó ajkai a nő nyakára
tapadtak, kétségbe esve igyekezett a nő érzékeny bőrébe rejteni
a zihálását. Azok a mély morgó hangok, amiket kiadott…
teljesen elvadították Jesst. Talán az ölébe ülhetne,
becsúsztathatná a farkát a forró puncijába, és senki sem venné
észre, hogy éppen vadló módjára lovagolja meg az asztalnál.
 – Te jó ég, ha ezt így folytatod, akkor megint elélvezek – kapta
el a nő kezét Sed. – Abba kell hagynod, ez nem igazságos veled
szemben – mondta a férfi miközben igyekezett lenyugodni,
borostájával a nő vállát karcolta, puha ajkai gyengéd csókokkal
hintették be Jess nyakának érzékeny pontjait.
– Rendben, azt hiszem, tudok most még várni.
– Én azt hiszem, hogy nem – mondta Jess, majd ráfogott a
farkára és a tövétől a makkjáig dörzsölte. Sed csak úgy kapkodta
a levegőt.
– Kérlek, ne. Nem leszek képes uralkodni magamon, ha újra
felizgatsz.
Eddig uralkodott magán? Mit tenne, ha nem így lenne?
– Megígéred?
Sed elhúzta a nő kezét a farkától és felemelve azt gyengéd
csókot lehelt rá.
– Nagyon illegális dolgokat szeretnék művelni veled itt, szóval
ne kísérts még jobban, asszony – mondta Sed mély, dögös
morgással, amitől Jess bimbói újra megkeményedtek. Nem
tudott mást tenni, csak ült ott és bámulta a férfit, miközben a
szíve vadul zakatolt. Sed elengedte a nő kezét, begombolta a
nadrágját, megigazította magát és picit távolabb húzódott, majd
éhesen falni kezdte a lasagnét.
– Jobban teszed, ha nem csak üldögélsz ott és piszkálod az
ételedet egy órán át – mondta két falat között. – Felfedező útra
kell indulnunk, dolgokat látni, testeket felcsigázni – suttogta a
nő fülébe.
 Jessica élete során még nem volt ennyire kiéhezve, de nem az
étel iránt epekedett, mert a tányérját oldalra tolva elkapta Sedet
és kifelé tessékelte a boxból. Míg Jessica nagyon is készen állt
arra, hogy felfedezzék a legközelebbi ágyat és lerendezzék
egymást, Sed úgy gondolta, hogy szeretne egy előzetes nyilvános
előjátékot. A bejárathoz vezette Jesst, a gondolákhoz, amelyek
végig haladtak a Venetian Hotel bevásárló központján. Kezét az
ajkához emelte, majd csuklójára gyengéd csókot adott.
– Romantikus lesz.
Hogy tudott volna Jess nemet mondani egy nagy, kemény
fickónak, aki éppen romantikus dolgot készült tenni? Sehogy.
Oda kucorodott mellé a csónakba, és nem tudta, hogy mi
lobbantotta lángra jobban, az, hogy mély bársonyos hangján
kamu olaszul énekelt neki a gondolással karöltve vagy az, hogy
az ölébe terített kabát alatt éppen hogyan kényeztette a
csiklóját. Egy dologban biztos volt. Sed képes volt az őrületbe
kergetni őt, bárhol is voltak. Jess csak ki akart szállni és
rámászni a pasira. Úgy tűnt, hogy nem csak őt csábította el a
szerenádja, mert abban a pillanatban, hogy vége lett a körútnak
őrjöngő rajongó picsák tömkelege rohamozta meg őket.
– Ó, Sed itt és Sed ott…
Jessica azon kapta magát, hogy a tömeg szélére sodródik,
miközben csicsergő rajongók akartak autógrammot és fényképet
Sedtől. Folyton tapogatták őt, mindenhol megérintették és ő
nem próbálta megállítani őket.
 Füstölögve, Jessica követte a tömeget, mert hát mi más
választása lett volna? Gondolatban feljegyezte az összes idegen
kezet, amely megérintett. Sed beszélgetett és nevetgélt minden
nővel, miközben a legközelebb eső kijárat felé vette az irányt,
aláírásokat osztogatva menet közben, majd egy újabb mosolyt
villantott a sokadik képhez, úgy viselkedett, mintha ez annyira
természetes lett volna számára, mint a lélegzés. A rajongó
lányok úgy gyűltek köré, mint a hangyák a leejtett cukorkára.
Csak éppen ő nem egy elhullajtott cukorka volt. Ő Jessica
cukorkája volt, aki nem állt készen arra, hogy eldobja magától.
Még. Mire elérték az utca sarkán parkoló taxit és Sed végre
becsusszant a hátsó ülésre anélkül, hogy egy rajongó a nyakában
lógott volna, Jessica már iszonyatosan pipa volt.
– Hová? – kérdezte a sofőr.
– Vissza kellene mennünk a buszhoz, tiszta ruhákért és
zuhanyozni – mondta Sed.
– Felőlem.
Sed összeráncolt homlokkal nézett a nőre.
– Most haragszol valamiért?
– Ó, nem, imádom, amikor totálisan figyelmen kívül hagysz
miközben több tucat nő van a nyomodban.
Még volt pofája a nőre vigyorogni, gödröcskéi jól láthatóan
megjelentek. A seggfej!
– Merre megyünk? – ismételte meg a taxis.
– Mandalay Bay. Van pár fekete és szürke turnébusz a
rendezvényközpont mögött. Ott tegyen ki minket.
 Jessica összekulcsolta a karjait. Talán nem akart visszamenni
a buszhoz. Egyáltalán gondolt erre a férfi?
– Nem hagytalak figyelmen kívül, bébi – mondta Sed. – Soha
nem tudnék ilyet tenni.
– Kibaszott biztos, hogy azokat a fogdosó – tapogatózó nőket
sem ráztad le.
Sed kuncogni kezdett.
– Szent ég, Jess, te tényleg féltékeny vagy.
– Nem is!
Sed elkapta a nőt és maga alá gyűrte a hátsó ülésen, lecsapva a
szájára, aminek minden zegzugát felkutatta és megízlelte,
elrabolva minden érzékét. Amikor megmarkolta a mellét, Jess
vállon csapta. Sed elhúzódott, majd egymásra néztek.
– Mindig ennyire állatiasnak kell lenned?
Egy gödröcskéje megjelent, ahogy egy félmosolyt villantott a
nőre.
– Amikor ilyen dühös és féltékeny vagy? Igen, akkor nekem
állatnak kell lennem.
– Szállj le rólam!
– Te akarsz felül lenni? – azzal egy mozdulattal máris az ölébe
húzta a nőt. Keze a szoknyája alá csúszott, simogatta feneke
meztelen bőrét. – Én benne vagyok.
– Nem így értettem.
Sed csókolgatni kezdte Jess nyakát, a nő ujjai a férfi
koponyájába vájtak, azzal a tervvel, hogy eltolja magától, de a
férfi pont azt az érzékeny pontot találta meg a nyakán, amelyet
imádott, így még közelebb húzta magához. A fenébe is, miért
nem tud a teste ellenállni neki? Néha egyenesen idegesítő volt
ez a tény. Dühösnek kellene lennie, hogy ennyire
ellenállhatatlan volt a bugyuta rajongó nők szemében. Testének
hirtelen rándulása visszarepítette a földre, el a gondolataitól.
Sed abba hagyta nyaka kényeztetését, és kipillantott az ablakon.
– Megjöttünk.
Sed fizetett, majd kipréselte hatalmas testét a kocsiból,
magával rángatva Jessicát. A nő tudta, hogy haragudnia kellene
rá, de csókolózni vele, miközben felmentek a busz lépcsőin,
izgalmasabbnak tűnt. Akarta ezt. Akarta a férfit.
Sed a függönyökkel elzárt bunkerek előtt lábra állította, ajkait
elszakítva a nőtől. Jessica vágytól fűtve nézte, ahogy Sed
megszabadul a ruháitól, tekintete a meztelen bőrére siklott,
széles vállak, keskeny csípő, kőkemény farok. Az izmai csak úgy
duzzadtak. Az izgalom végigfutott a gerincén. Amikor tekintete
végre megállapodott az arcán, a férfi elmosolyodott.
– Tetszik, amit látsz?
– Nem – mondta, de majd megfulladt a saját hazugságától.
Kényszerítette magát, hogy elszakítsa a tekintetét a minden
figyelmét felemésztő testtől, Jessica a laptopra nézett, amely ott
feküdt a kupac papírmunka alatt, amelyet meg kellett volna
csinálnia Myrnának. Eszébe sem jutott a munka, mióta
belemerült Sed bűvkörébe előző este. Majdnem bűnösnek érezte
magát, de csak majdnem.
 – Most, hogy itt vagyunk, jó lenne, ha tudnék dolgozni –
mondta, majd Sedre nézett, hogy lássa a reakcióját. A férfi vállat
vont, majd megfordult és bement a fürdőszobába. Egyedül. Mi
van?
Nem igazán volt kedve dolgozni, azt akarta, hogy ő is épp
annyira elvonja a férfi figyelmét, mint Sed az övét. Jessica
követte a pasit, teljesen el volt varázsolva. Sed ott állt a
mosdókagylónál, borotvahabot kent az arcára. Jess nézte váll és
hát izmainak játékát, ahogy mozgott. Vajon volt ennek a férfinak
fogalma arról, hogy mennyire dögös? Ja, valószínűleg. Amikor
felemelte a pengét az arcához, Jessica beállt mögé, ujjait végig
húzta a férfi gerince mentén, amitől Sed teste megfeszült, de
ezen kívül semmilyen más jelét nem adta annak, hogy tudja, a
nő ott áll mögötte. Jess kibújt a felsőjéből és kidobta a folyósóra,
ezt követte a szoknyája is. Meztelenül közelebb húzódott a
férfihoz, melleit a hátának nyomta, átkarolta a testét. Nem
vesztegette az időt, egyenesen a tárgyra tért, két tenyerébe fogta
Sed farkát, majd satuként tartva fel-le mozgatta rajta,
hüvelykujjaival makkja érzékeny nyílását dörzsölte, míg
kőkeménnyé nem vált. Sed abba hagyta a borotválkozást, míg a
női kezei simogatták, de amint belépett a zuhanyzóba, folytatta
az elkezdett műveletet. Lemosta a pengét, a maradékot
kikocogtatta belőle, majd a következő bőrfelület következett.
Most miért ignorálta a férfi? A fene essen belé, hogy ennyire
felhúzta, most meg játssza az érzéketlent. Ő is tudja ezt játszani.
Megengedte a vizet és bevizezte a haját. Úgy gondolta, hogy
mire végez a hajmosással, addigra a férfi csatlakozik hozzá.
Ahogy a kezei a feje fölött voltak, biztos volt benne, hogy Sed
figyeli a mozdulatait, a kitárulkozott testét, a melleit, ahogy a víz
körülöleli. Akkor meg miért zuhanyozott még mindig egyedül?
Amikor kinézett a fülkéből, Sed frissen borotválkozva a
kagylónak támaszkodott, széles mellkasa előtt karba font
kezekkel. Figyelte Jessicát. Hatalmas farka ott meredezett
előtte, kemény volt, és mégsem foglalkozott vele.
– Nem csatlakozol? – kérdezte Jess.
– Akarod, hogy csatlakozzak?
– Nem gondolod, hogy eleget húztad az időt?
– Nem vagyok biztos benne, még nem másztál rám – mondta
Sed, amikor belépett a nő mellé.
– Arra vársz?
– Talán.
Jessica hozzásimult, melleit a férfi mellkasához préselte, kezei
a kemény fenekébe markoltak.
– Talán én is pont ugyanerre vártam.
– Úgy tűnik holtponthoz érkeztünk.
– Nincsen semmi halott a mi pontjainkban.
Sed kuncogva a falhoz szorította Jesst, felfelé csúsztatta a
testét a síkos falon, míg a csípőjük egy magasságba került. Farka
a combjának feszült. Elfordította a csípőjét, hogy rátaláljon a nő
bejáratára. Szent ég, alig tudta Jess kivárni, mert már így is túl
sokáig várakozott. Benyúlt a combjai közé és a puncijához
igazította Sed farkát, aki egy mozdulattal belecsusszant, teljesen
magáévá téve a nőt, miközben fenségesen kitöltötte.
Hagyta, hogy Jess egy pár centit lefele csússzon, míg olyan
mélyre nem hatolt belé, mint még soha, Igen, végre, Jess zihált
a gyönyörtől és egy picit mozdított a csípőjén, hogy a végletekig
be tudja fogadni a férfit. Ó, Sed! Vess véget a kínzó
szenvedésnek! Sed megragadta Jess csípőjét, hogy egyhelyben
tartsa, miközben elkezdett hátra húzódni a testéből, a nyakát
csókolgatta, közben valamit motyogott, amit Jess nem értett.
– Tessék?
A férfi előrenyomult, majd úja kihúzta magát.
– Semmi – suttogta, majd elzárta vizet és kihúzta a farkát,
amit Jess egy morgással nyugtázott. Beburkolta a nő testét egy
fürdőlepedőbe és a karjaiba vette.
– Mit csinálsz? – kérdezte.
– Csakis misszionárius póz – mondta. – Én betartom az
ígéretem.
Jessica nevetett.
– És meg is borotválkoztam miattad.
A nő kiszabadította a kezét a törölköző fogságából és
megsimogatta a férfi sima arcát.
– Értékelem.
– Egy percen belül még inkább értékelni fogod – nyújtotta ki
felé a nyelvét, miközben a hálószoba felé haladtak. Sed
kinyitotta az ajtót, majd megrökönyödve megállt, majdnem
elejtve Jessicát. Nem voltak egyedül a buszban. Az ágy mellől
Jace nézett hátra a válla fölött, feszesen izmos háta és segge
premier plánban volt. Amikor megfordul Jessica próbált nem a
hatalmas farkára pillantani, de szent ég… még Sedet is
megszégyenítette Jace mérete. Elszégyellve magát Jessica
tekintete az ágy közepén térdelő nőre esett, amitől még jobban
elpirult. Aggie csuklói össze voltak kötözve és a mennyezethez
erősítve, szemkötő volt rajta és az élvezet mámorában úszott.

***

– Bocs – tátogta Sed Jace-nek, akinek arcáról olyan

önbizalom sugárzott, amilyet Sed még nem látott korábban.
Biztosan köze volt ahhoz, hogy a domináját az élvezet határára
tolta és ott hagyta lebegni a hullámain. A nő vonaglott az
extázistól, telt idomú teste könyörgött a megkönnyebbülésért.
Jace valamit betett Aggie szájába, majd türelmetlenül
elhessegette Sedet, aki óvatosan és halkan becsukta maguk
mögött az ajtót.
Szóval a hálószoba kiesett a lehetséges opciók listájáról, de
egyáltalán nem állt készen arra, hogy feladja. A rajongók iránt
mutatott féltékenysége, teljesen feltüzelte, főleg úgy, hogy eddig
nagy ívben leszarta a dolgot. Talán Jessica nem szerette, még,
de több mindenre volt hatással, mintsem csak a testére.
Tisztában volt vele, és pont ezért nem akarta engedni a
felgyülemlett feszültségen. Nem most, amikor olyan közel van
ahhoz, hogy érzelmeket is kicsikarjon belőle. Még akkor is, ha a
szerelmi vallomását a nyakába torzított és elfojtott hangon
kellett kimondania. A hálóhelyére vitte Jessicát. Dupla ágyas
volt és minden oldalról zárt, kivéve a folyósora néző részt,
mondjuk nem igazán felelt meg az akrobatikus szex
mutatványaikhoz, de a misszionárius pózhoz pont jó volt. És ha
lefekteti Jesst egy bizonyos szögbe és a padlóra térdel, akkor…
Lefektette a gyönyörű testét az ágyra, feje a legtávolabbi
sarokba került, majd széttárta a lábait, hogy hozzá férjen a
mámorító illatához. Az ízéhez. A combja hajlatába csókokat
lehelt, szívni kezdte a finom bőrt, majd nyelve valóságos táncot
járt a sikamlós punciján, édes nedvei a szájába özönlöttek. Jess
nyöszörgött, háta ívbe feszült, ahogy Sed nyelve rátalált a
csiklójára, ajkai közé szívta a kemény kis kéjgombot, addig
pöckölgetve a nyelvével, míg Jess sikítani nem kezdett.
– Ne kínozz tovább, Sed – kérlelte, a füleibe kapaszkodott,
miközben a férfi nyelvét a hüvelyébe fúrta. – Ó!
Körbehordozta nyelvét a forró puncijába, mélyen benyalva,
majd újra a csiklójára fordította a figyelmét, azt kezdte el
kényeztetni.
– Ú, az őrületbe kergetsz – lihegte.
Addig szívta a csiklóját, míg testén úrrá nem lett az orgazmus
közeli feszültség, ekkor viszont megint a nedves, forrón
sikamlós punciját vette célba. Jess frusztráltan morgott. Sed két
ujjával nyomást helyezett a csiklójára, miközben a duzzadt
ajkait szívta. Vonaglani kezdett, punciját Sed ujjaihoz nyomta,
hajszolta a megkönnyebbülést. Amikor az első élvezet löket
átszáguldott rajta, Sed elhúzódott tőle, lefogta a csípőjét,
gyengéd csókokat hintett a puncijától a hasáig.
– Ne, ne hagyd abba, nem élveztem el – kezével eltakarta a
szemét, és kétségbeesetten megrázta a fejét. – Közel, annyira
közel.
Sed teljesen tisztába volt vele, azt akarta, hogy benne legyen,
amikor Jess elélvez, de előbb még egy kis kényeztetés és
incselkedés. Végig simított az oldalán, szája a mellére tapadt,
Jess a fejét markolászta, háta behajlott, ágaskodó mellbimbóit a
férfi szájához nyomta felajánlva magát neki.
– Ó, Istenem, Sed! Tedd már be! Kérlek, már nem tudom
elviselni!
Sed vigyorogva tovább haladt felfele a nő testén, valamelyest
elfoglalva a helyét az ágyon. Egyik lába még mindig a földön
volt, de csípőjével elhelyezkedett a combjai között, a nyaka
finom bőrét szívta, vállaiba kapaszkodott. Amikor Jess ujjai
végig cirógatták a férfi hátát, akkor Sed teste vált feszessé.
Tovább akart incselkedni a nővel, de ha tovább simogatja, akkor
nem tudja visszafogni magát. Jes körmei a hátába vájtak,
fészkelődött, hogy még jobban szét tudja tárni a lábait,
hívogatóan csalogatta magába. Elfogadta a meghívást, makkját
a puncijához nyomta.
– Igen – kapkodott levegő után Jess.
 Nem, még nem, mivel Sed kihúzódott belőle és most lefelé
haladva kezdte el csókolgatni a testét. Jess élesen szívta be a
levegőt. Sed úgy érezte még nem volt elég a nő ízéből.
Lecsusszant az ágyról, térdre ereszkedett és beletemette a fejét
a combjai közé, szívta és nyalta a nő nedveit, amelyek ékes
bizonyítékai volt izgalmának. Ez teljesen feltüzelte Sedet, ahogy
Jess ficánkolt és lihegett, csípője önkéntelenül is ide-oda
hánykolódott, ahogy egyre jobban nőtt az izgalma. Amikor
hangot is adott ennek, akkor Sed ajkai a combjára vándoroltak,
amitől Jess frusztráltan felhördült, lemászott az ágyról, hanyatt
lökte Sedet. A hasára ült, miközben a férfi hagyta, hogy mindkét
kezét a feje mellett a földre szegezze. Mindketten tudták, hogy
akár fél kézzel is le tudná győzni a nőt, de Sednek tetszett, hogy
Jessica annyira fel volt izgulva, hogy elkezdett vele
keménykedni. Sednek pontosan ez volt a terve.
– Gyilkossági kísérlettel vagy megvádolva – mondta a nő.
– Igen? – kérdezte meglepetten Sed.
– Igen, ha nem hagyod abba a kínzásomat, akkor belehalok.
Sed, látva Jess komoly ábrázatát, kuncogni kezdett.
– És te a védelmemre kelsz? Mert meg tudom mutatni a
bizonyítékom – mondta, majd fejével a lüktető erekciója felé
intett. Jess felhorkantva ajkába harapott, hogy megállíts a
nevetést, majd a legkomolyabb arcát mutatva megrázta a fejét.
– Én vagyok az ügyész és már megvizsgáltam a bizonyítékot,
amit nem találok eléggé meggyőzőnek.
 – Nem vagyok ártatlan, míg be nem bizonyított a
bűnösségem?
– Az áldozattal beszélsz. És a bíróval. És az esküdtszékkel.
Bűnösnek talállak, Sedric Lionheart – mondta határozottan,
majd lecsúszott a testén, míg a férfi bizonyítéka a lábai közé
nem került.
– Kiszabta már a büntetésem, bírónő?
– Szemet szemért, Lionheart.
– Bármilyen büntetést kibírok, amit rám szabsz, Chase.
– Ó, igen? – kérdezte incselkedően vigyorogva Jess.
– Tégy próbára.
Talán nem kellett volna ezt mondania, mert a nő ismerte
testének minden zegzugát, mind érzékeny pontot, és nem félt
ezt kiszanálni. Azonnal a csiklandozós területre tévedt a bordái
körül és bele mélyesztette az ujjait, amitől Sed máris tekergőzve
hahotázni kezdett.
– Nem igazságos – tiltakozott kifulladva. Miközben folytatta a
csikizést, Jess előre dőlt és ajkát a férfi füle alatti érzékeny
pontra tapasztotta. Az izgalomtól Sed heréi összerándultak és
hörögni kezdett, miközben a nő folytatta a nyaka ostromolását,
majd felült.
– Azt hiszem meg kell vizsgálnom a bizonyítékot – mondta,
azzal úgy mozdult, hogy mélyen magába szippantotta a férfi
farkát.
– Ó, igen, ez aztán a kemény bizonyíték.
 Sed akár büszkélkedhetett volna azzal, hogy
győzedelmeskedett, ha nem érezte volna olyan fenségesen
magát, ahogy elmerült a selymes forróságban. Jess lassan
mozgott rajta, hozzá préselte a testét, ujjait a hasán pihentette.
– Még mindig nem vagyok meggyőzve – dorombolta, majd
felemelte a csípőjét, míg Sed farka ki nem csusszant belőle. A
férfi úgy érezte menten darabjaira hullik, és kezdte megérteni a
gyilkossági szándék vádját.
– Ó, Istenem, csupa nedves lett a bizonyíték – mondta
kacsintva, majd leguggolt, feje egy vonalba került a nedves
bizonyítékkal, aztán gyors nyelvcsapkodásokkal elkezdte
lenyalogatni a saját nedveit Sed farkáról. A férfi felkönyökölt,
hogy lássa, és nem tudta megmagyarázni, hogy ez a tisztogatás
miért volt olyan kibaszottul dögös. Talán a nőből kitörő
elégedettség hangjai okozták vagy a kínzóan izgató
nyelvcsapások a kemény farkán, vagy az, hogy ő maga is tudta
milyen jó íze volt a nőnek, amit most biztosan ő is konstatált.
– Szép száraz – állapította meg hosszadalmas kínzás után.
– Azt hiszem, újra rám kellene másznod, hogy még egyszer
megvizsgáld.
– Ne légy nevetséges. Akkor megint újra meg kellene
szárítanom, de azt hiszem látok még némi bizonyítékot idelent –
mondta, majd lehajtotta a fejét és szájába szívta a férfi egyik
heréjét. Sed karjai nem bírták már és hatalmas puffanással
hanyatt vágódott.
 – Ó, Jess, ne tedd ezt – tiltakozása csak még inkább feltüzelte
a nőt, mert nyelvével valóságos táncot járt, miközben finoman
szívogatta az érzékeny pontot. Sed alig tudott uralkodni magán,
és ha tovább folytatja, akkor a saját hasára fog élvezni. Hasa
összerándult, félig ülő pozícióba húzta magát. Lenyúlt a lábai
közé és a nő hajába markolt.
– Állj, állj, rendben, nyertél. Soha többet nem incselkedek
veled.
– Hazudsz – nevetett a nő.
– Nem, komolyan gondolom.
Jess beszívta a golyóját a szájába.
– Jess!
Sed aközött őrlődött, hogy szerette volna, ha a nő abba hagyja,
ugyanakkor a folytatást is nagyon élvezte volna, mert nagyon jó
érzés volt. Fészkelődni kezdett, mert más tagja is elviselte volna
figyelmet, hiszen farka kifogásolva a helyzetet lüktetni kezdett.
Jess nagy kegyesen abba hagyta az édes kínzást és felemelte a
fejét, amitől Sed nagy megkönnyebbült sóhajt hallatott, levegő
után kapkodva kényszerítette háttérbe szorítani a feltörekvő
orgazmust.
– Miért sóhajtozol? Még nincs vége a büntetésednek –
jelentette ki Jessica, aztán azzal a lendülettel a farkára cuppant,
szívni kezdte az érzékeny makkot, nyelve körözött a teljes
hosszán. Sed izgalma egyre csak fokozódott, miközben a nő
nevét motyogta.
 – Jessica – annyira, de annyira közel járt már és akkor… Jess
abba hagyta, apró csókokat kezdet elszórni a hasára és köldöke
köré.
– Ó, Istenem, nem állj meg, szopjál le, kérlek!
– Szemet szemért – mondta a nő, miközben tovább
csókolgatta.
Sed képtelen volt már elviselni a gyengéd érintést, a hátára
gördítette Jesst és egy lökéssel elmerült benne. A nő felkiáltott.
Vagy nem, mert az nem Jess volt, hanem a hálószobából jött a
hang, Aggie extázisának hangja bejárta a buszt.
– Istenem, végre, igen! Köszönöm, Jace! Jace!
Sed elképedve nézett le Jessicára, mindkettejük arcán ámulat.
– Te jó ég, vajon mit csinál vele? – suttogta.
– Nem tudom, de szerintem élvezte – vigyorgott Sed.
– Gondolod te is el tudod érni, hogy én is ennyire hangos
legyek?
Sed azzal a lendülettel megmozdította a csípőjét, körbejárva a
nő bensőjét, amitől a háta ívbe feszült és egy dögös nyögés
hagyta el a száját.
– Addig nem állok le, míg nem következik be – mondta, majd
kihúzta a farkát és felemelte Jesst a földről.
– Mit akarsz…
Elhallgattatta egy csókkal, majd letette a konyha pultra. Lábai
közé guggolt és addig szívta a csiklóját, míg Jess punciját az
arcába nem nyomta, ujjai a koponyájába mélyedtek, nyögései
egymás után töltötték be a teret. Nem volt kiáltás, még.
Kiegyenesedett és egyetlen határozott mozdulattal betolta a
farkát. Jess, ahogy hátra vetette magát, feje hangosat koppant a
szekrényen, de úgy tűnt észre sem vette, mert átkarolta Sed
nyakát és minden lökésnél előre tolta magát. Amikor puncijának
izmai ráfeszült a farkára, Sed kényszerítette magát, hogy
kihúzza magát belőle. Nem akart a saját élvezetére koncentrálni,
csak a nőjére. Jess kinyitotta a szemét és ránézett a férfira.
– Miért álltál meg?
Sed nem válaszolt, a helyett két ujjai közé csippentette a
csiklóját és addig dörzsölte, míg a nő ajkai elnyíltak és vonaglani
nem kezdett.
– Mmmmmm – morogta, míg Sed finoman a bejáratához
igazította magát, de Jess előre csúszott a pulton így máris
magába szippantotta, a forrósága körülölelte, ahogy Sed hátrább
tolta, farkát mélyen beletemetve. Lökései lassúak és gyengédek
voltak, de Jess izgalma egyre jobban fokozódott, ahogy
gyorsított a ritmuson. Fejét hátra döntötte, punciját
odaszorította a férfi öléhez, hogy növelje az élvezetet. Már
majdnem ott volt, ahol a férfi szerette volna, hogy legyen, de
csak majdnem. Jess kinyitotta a szemét és összeszorította
hüvelyének izmait Sed farka körül, amire a férfi lassan kihúzta
magát.
– Ne – kapkodott levegő után Jess.
Sed újra leguggolt, szájába szívta a lüktető csiklót, a nő
puncijának mámorító illatától teljesen megrészegült, ahogy
egyre közelebb és közelebb sodorta őt a varázslat földjére. Még
akkor is folytatta a kényeztetést, amikor Jess orgazmustól
lehengerelve felkiáltott. Hangja egyre erősebb és hangosabb
volt, ahogy egy újabb kiteljesedés felé hajszolta.
– Teljesen ki akarsz csinálni? – lihegte.
– Csak ideiglenesen – nézett rá vigyorogva a férfi.
– Az ideiglenes őrültség ritkán állja meg a helyét a
tárgyalóteremben – motyogta Jess, arca ki volt pirulva,
tekintetében a vágy tüze égett, ahogy lenézett a férfira. Sed
imádta, hogy ő érte el, hogy így nézzen rá a nő, de még nem volt
teljes a dolog, hiszen még összefüggően tudott beszélni.
– Nem a tárgyalóterembe akarlak repíteni.
Felemelte és a kanapéhoz vitte, majd eléje térdelt. Jess
megfogta a farkát és magába vezette, teste remegett, ahogy a
férfi farka kitöltötte. Sed lenézett arra a pontra, ahol testük
összeért, igyekezett nem túlságosan felizgatni magát a
látványtól, ahogy Jess puncija minden egyes lökésnél magába
fogta, nedveivel beterítette őt. Úgy érezte még mindig nem
repítette a nőt oda, ahova szerette volna, de közel járt hozzá.
Felemelte a lábait és vállának támasztotta őket, majd
felemelkedve a térdéről, belenyomta magát.
– Ó – sóhajtotta Jess, majd a lábai közé nyúlva izgatni kezdte
a csiklóját, majd addig dörzsölte magát, míg eget rengető
zihálással el nem élvezett.
– Ó, Istenem, Sed! Basszál meg!
Sed magában vigyorgott, mert most végre ott volt, ahol akarta,
hogy legyen. Jessicából kapzsi vágy szörny lett, aki csak a saját
orgazmusát hajtott, egyiket a másik után, teljesen figyelmen
kívül hagyva a férfit.
– Még, még! Ne állj meg! Ne hagyd abba!
– És itt van az én csajom – motyogta. – Már tűnődtem is,
hogy hol lehet.
Jess lábaival hanyatt lökte Sedet, aki a földre puffant és azt
hitte, hogy talán a nő dühös rá, de amikor felmászott az ölébe,
és mélyen magába fogadta őt, miközben győzedelmesen nyögött
és zihált, megnyugodott. Keményen lovagolt rajta, körmeit a
férfi mellkasába mélyesztette, extázistól elborulva kiabált, a szex
démonját szabadjára engedve lovagolt egyik orgazmus után a
másikba. Most, hogy Jessica teljesen elveszítette az önuralmát,
Sed megengedte magának, hogy ő is kiélvezzen mindent, amit a
nő adott neki. Jess puncijának feszes izmai szívták és húzták
Sed farkát, ahogy fel-le mozgott rajta. A beteljesülés kapujában
Sed a nő nevét skandálta, de nem akarta, hogy vége legyen, nem
most, amikor végre teljesen a bűvkörében volt. Teste rázkódni
kezdett, ahogy leemelte magáról a nőt, a kanapéra dobta, fejét
újra a combjai közé temette, szívta és nyalta a csiklóját,
miközben két ujját beletolta. Majd egy harmadikat is, és minden
egyes kemény lökéssel, hangosabbá váltak Jess kiáltásai.
Remegve markolta a fejét, ahogy egy újabb orgazmus száguldott
át a testén. Még mindig reszketett, amikor Sed hatalmas
csókokkal lepte el a punciját, nyelve a sikamlósan nedves
punciján táncolt. Aztán ráhanyatlott és beletolta magát a nedves
mámorba. Jess a hátát simogatta, csípőjével körzött, fokozva
Sed élvezetét, aki ezúttal nem tudta rávenni magát, hogy
kihúzódjon belőle. Készen állt, hogy csatlakozzon hozzá az
extázis földjén.
– Jessica, Istenem, olyan vagy, mint maga a mennyország.
Jess teste remegett a kimerültségtől, de folytatta a könyörgést.
– Még, még, még – és Sed nem tudott ellenállni neki. Kivette
a farkát és lépcsőhöz vezette a nőt. A Falnak nyomta a nő hátát,
majd a lábai közé kúszott. Jess lába az első lépcsőfokon volt,
míg Sed a legalsón állt és hagyta, hogy elő törjön belőle az állat,
mert vadul kezdte el dugni a nőt. És annak ellenére, hogy
minden lökéssel a saját orgazmusát hajtott, úgy tűnt, hogy
Jessicát kifejezetten lázba hozza ez az ösztönös vadság.
Ellentartott neki, a mellkasába kapaszkodott, majd a vállába,
hátába, mintha nem tudna betelni az érintésével. Jess ajkai Sed
állát cirógatták, a nyakát, mintha teljesen fel akarná falni őt.
Amikor már az orgazmus kapujában volt, Sed elkapta Jess
mindkét karját és a feje fölé szegezte őket, leszorítva őt. Jess
küzdött ellene, de ezzel csak növelte Sed vágyát, hogy
ledominálja őt. Hogy keményebben bassza, még keményebben.
– Ez az enyém – morogta a fülébe. – Mondd ki.
Keményebben, még keményebben. Már nagyon közel volt.
– Mondd ki, Jessica, mondd ki!
– Tied – mondta Jess kifulladva.
– Igen, enyém, és ezt kibaszottul ne felejtsd el, soha!
Arcát a nő nyakához nyomta, amikor végre elélvezett, teste
kontrolálhatatlanul remegett. Egy kicsit kihúzódott, majd újra
előre tolta magát, még mindig élvezett, magját mélyen a nőbe
lövellte. Nedvei csak úgy beterítették a nőt, összekeveredve az
övével. Megjelölte és magának követelte őt. Az övé.
– Ó, Istenem, enyém! – akadt el a lélegzete.
Még egy utolsó lökés után már nem bírta és összecsuklott
alatt, ahogy az orgazmus utóhullámai még mindig átjárták a
testét. Elengedte a nő kezeit, aki simogatni kezdte a hátát, az
érzékeny érintéstől csak még tovább remegett és reszketett, még
percekig lüktetve. Hátra húzódva ránézett a nőre. Talán azért
mondta ki, mert elvakította a vágy, de akkor is kimondta, hogy
hozzá tartózik, hogy az övé. Vadul megcsókolta. Az ajkait, az
arcát, az állát, a nyakát, a mellkasát. Minden egyes centimétert
bejárt, amit csak elért. Jess izgatottan kuncogni kezdett.
– Istenem, mennyire hiányoztál – érintette megy gyengéden a
nő orcáját, el akarta mondani neki, hogy szereti, hogy mindig is
szerette, de úgy gondolta, hogy még nem áll készen, hogy hallja
az igazságot. Jess elpirulva és elérzékenyülve nézett a férfira.
– Engem hiányoltál… vagy a testem?
Mielőtt Sed válaszolhatott volna a hálószoba ajtaja kinyílt.
– Most már biztonságos a terep? Kijöhetünk? – kérdezte Jace.
 18. Fejezet

Fordította: Jane

Sed szorosan maga mellett tartotta Jessicát, ahogy átvágtak a

kórházat körülvevő tömegen. Körülbelül félúton lehettünk,
amikor Jace kiabálni kezdett, mert megrekedt a tömeg felénél.
Sed megindult hátrafelé, miközben sikeresen magához
szorította Jesst, és kiszabadította Jace-t két túlbuzgó
rajongólány karmai közül. Úgy tűnt, hogy Jace annyira cuki volt,
hogy a két nő nem tudta kordában tartani magát. Az egyik lány a
hatalmas mellei közé húzta Jace fejét és izgatottan vihorászott,
míg a férfi próbált kimenekülni a helyzetből. Sed még azelőtt
megmentette őt, még mielőtt sikerült volna megfojtania. Jace-
nek nem volt tapasztalata abban, hogy hogyan verekedje át
magát a tömegen, de Sed profi volt, és bármennyire is utálta
bevallani, szükség volt a biztonságiakra.
– Van valami hír Trey-ről? – kiáltotta valaki.
– Magához tért Trey? – egy másik kérdés.
– Azt hallottam, hogy amputálniuk kellett a karját. Kérlek,
mondd, hogy ez nem igaz.
 A Sinnersnek muszáj volt sajtótájékoztatót tartania, hogy
megállítsa az ilyesfajta pletykákat.
– Trey ébren van és felépül! – kiáltotta Sed. – Tudnának adni
némi helyet, kérem?
A tömeg egy kicsit oldalra húzódott.
– Most csakis Jessicával randizol? – kérdezte valaki a bal
oldalán.
– Persze, együtt vannak. Láttad a videójukat, nem?
– Láttam – érkezett a válasz. – Kibaszottul erotikus volt,
haver.
Jessica ujjai Sed alkarjába vájtak.
– Miről beszélnek ezek?
– Dögöljek meg, ha tudom – vonta meg a vállát Sed.
Elő kellett venniük a személyijüket, hogy bizonyítsák, hogy
rajta vannak Trey látogatói listáján, mielőtt felmehettek a
szobájába. A bejárati pultnál ülő emberek ziláltnak és
kimerültnek néztek ki, a kórház biztonsági emberei készen
álltak, hogy könnygázbombát dobjanak a népre. Miközben Sed,
Jessica és Jace a lifteknél várakoztak, addig egy biztonsági őr
egy rajongót elkapott, majd kituszkolt az ajtón.
– Mindörökké Sinners! – kiáltotta, ahogy a tömegbe zuhant.
– Ez őrületes – mondta Jace, miközben a fülében lógó
ezüstkarikát dörzsölte.
– Lefogadom a kórház alkalmazottai nagyon boldogok
lesznek, amikor Trey-t kiengedik – kuncogott Sed.
 – Milyen videó? – kérdezte Jessica, még mindig azon rágódva,
amit a rajongó mondott.
– Remélem, hogy Trey jobb passzban van – mondta Sed,
miközben Jace a földet bámulta.
– Amióta magához tért, azóta nem láttam.
– Milyen videó? – kapta el Sed karját Jessica és megrázta.
– Biztos vagyok benne, hogy semmiség. Nyugodj meg –
mondta Sed, majd kezét a hátára téve bevezette a liftbe.
– Nem fogok lenyugodni. Ez a fickó azt mondta, hogy
„kibaszott erotikus volt, haver”. Mit értett ez alatt?
– Talán a zenei videóra gondolt, amit múlt héten adtunk ki –
mondta Jace. – Sed jelenetei azzal a csajjal, eléggé fülledtre
sikeredtek.
– Milyen csajjal? – fújtatott Jessica.
– Igen, lehet, hogy valaki azt hitte, hogy a videóban szereplő
színésznő te vagy. Ennyi az egész.
Jace összeráncolta a szemöldökét zavarodottságában.
– Az a nő abszolút nem hasonlít Jessicára. Az a csaj nem
ázsiai volt?
Dolgozzunk össze, Jace!
– Ja, de némelyik rajongó hülye és vak, szóval oly mindegy.
– Egy zenei videó? – Jessica összekulcsolta a kezét és mély
levegőt vett. – Remélem, hogy igazad van.
Mi másról lehetne szó? Amikor beléptek Trey virággal és
lufikkal borított szobájába, Trey, Eric és Dave egymás mellett
kucorogtak Trey ágyán a laptop képernyőjét bámulták szájtátva.
Valami pornót nézhettek, mivel éppen egy nő élvezettől hangos
nyögései töltötték be a teret.
– Mit néztek ennyire? – kérdezte Sed.
Trey felpillantott a képernyőről, majd Jessicára nézett, majd
hipergyorsasággal lecsapta a tetejét, odacsípve Eric kezét.
– Ó, bassza meg! – rántotta el a kezét Eric, majd bekapta a
fájós ujját. Éppen egy tockost akart Trey-nek adni, de látva a
kapcsokkal borított fejét, inkább meggondolta magát.
– Se-semmit – mondta Trey.
– Nos, valami nagyon jó lehetett, mert mindhármatok állán
ott csillog a nyálatok – cukkolta őket Sed, de mindhárman
egyszerre törölték az állukat a vállukba. Dave esetlenül állt fel,
Eric még taszított is rajta egyet, hogy sikerüljön neki.
– Mennem kell – mondta Dave, majd úgy viharzott ki a
szobából, mintha Trey túl sok babos burritótól telefingta volna a
helyet. Eric a hasához szorította a laptopot és lekecmergett az
ágyról
– Igen, szerintem is itt az idő menni.
– Ja – mondta Trey, küszködve emelkedett fel, az infúziós
állványba kapaszkodva. Jace elkapta a karját.
– Nehogy megsérülj, feküdj vissza.
– Jól van, mi a fasz folyik itt? – kérdezte Sed, miközben hol
Trey-re, hol Ericre nézett. – Nem mintha Jessica nem tudná,
hogy pornót néztek. Tudja, és nem érdekli, szóval magyarázatot!
Eric és Trey Jessicára néztek. Eric úgy fordította a laptopot,
hogy eltakarja vele a meredező farkát.
 – Ez a videó érdekelni fogja – mondta Trey.
– Videó? – Jessica odamasírozott Erichez, és próbálta kitépni
a kezéből a laptopot. – Mutasd meg!
– Ezt nem akarod látni! – rázta meg hevesen a fejét a férfit.
– Mutasd meg, Eric! Most!
– Nem kell megmutatnia, mert ott voltál – mondta Trey,
miközben hagyta, hogy Jace visszatuszkolja az ágyba.
– Ó, Istenem, ne mondd…
– Rendben, akkor nem mondom.
Jessica kikapta Eric kezéből a gépet és felpattintotta a fedelét.
Sed oda állt mögé, hogy lássa, miről van szó, mert fogalma sem
volt mi dühítette fel a nőt.
– Mi a jelszó? – követelte a nő.
– Hát a jelszó az jelszó – vágta rá Trey.
– Jessica, ne tedd ezt magaddal – szorította meg a vállát Eric,
miközben együtt érzően nézett rá.
Jessica elindította a videót és a nő nyögései újra betöltötték a
teret. Egy pillanat után rájött, hogy ez nem akármilyen nő,
hanem ez ő maga. Sedből a düh vulkánként robbant. Most már
nem csak táncos volt, hanem pornó színésznő is. Mi a francot
titkol még előle? És nem érdekelte, hogy ez csak munka vagy
sem. Megöli azt a seggfejt, aki épp keményen dugja, miközben
Jessica a kerítésbe kapaszkodik a Las Vegas strip fölött. Az a
faszkalap, aki épp belé nyomul… Álljunk csak meg, miért
hasonlított az a valaki ennyire hozzá?
 Ó! Ez ő maga volt. És Jessica. Amikor épp egymásnak estek az
Eiffel torony tetején. A francba! Ezért soha nem bocsájt meg
neki a nő. Egy millió év múlva sem!
– Ötszáztizenkétezer megtekintés! – hüledezett Jess. – És ez
tegnap este történt. Hogy a… Nem hiszem el…Ki posztolta ezt?
És honnan szerezték?
– Van egy lány a videó elején… – Eric megpróbálta elvenni a
laptopot. – Nem kellene ezt nézned, édes.
Jessica gyomron vágta.
– Miért nem? Te is nézted.
– Igen, de…
– És még ötszázezer másik ember is.
– Szerintem némelyik többszöri megtekintés – mondta Trey.
– Úgy értem, mi is megnéztük, talán ötször?
– Hatszor, azt hiszem.
Általában Sed iszonyatosan dögösnek találta Jessicát
feldühödve, de ez a dühös Jessica nem volt dögös, hanem
félelmetes volt. Hátralépett és hagyta, hogy Ericre rásújtson a
dühe.
– Ti ezt megnéztétek hatszor? – üvöltötte. – Hat alkalommal?
– Biztos vagyok benne, hogy öt és fél alkalom volt, mivel
elkaptad a laptopot, még mielőtt befejezhettük volna a hatodik
alkalommal – mondta Trey.
– Ó, Jézusom, Trey ettől mindjárt jobban is érzem magam,
köszi – csapta le a gépet Trey lábához, majd az elejére tekerte a
videót. – Van egy nagyon jó sejtésem arról, hogy ki filmezte,
majd posztolta ezt a videót – mondta, majd átható tekintetét
Sedre irányította. – Az egyik hülye rajongód, kétségtelenül az,
aki magunkra hagyott cserében a pólódért. Fogadunk?
– Valószínűleg – hajtotta le a fejét Sed. Legszívesebben
megnyugtatta volna, mert tudta, hogy a düh mély érzelmekből
fakad, de nem tudta, hogy mit tegyen. Nem csinálhatta ezt
vissza. El sem rejthette. Nem tűntethette el. Hogy fognak
boldogulni egy ilyen videóval szemben? Jessica elindította a
videót és a lány a toronyból megjelent a képernyőn. A fehér póló
volt rajta, amit Sed adott neki, bal mellén az aláírásával.
– Tudtam – motyogta Jessica. Aztán a lány elkezdett beszélni.
– Tudom, hogy sok Sedric Lionheart rajongó van, aki épp
annyira utálja ezt a ribancot, mint én, ezért kérlek benneteket,
hogy másoljátok le ezt a videót és szórjátok szét. Sed, ha látod
ezt, akkor tudd, hogy egy isten vagy és sokkal jobbat érdemelsz,
mint Jessica Chase. Ő egy igazi riherongy – mondta, majd
telefont formálva a kezéből megint megszólalt. – Hívj fel! Én
majd megadom neked, ami kell. Élvezzétek a showt, rajongók!
– Riherongy? – köpött Jessica. – Hogy merészel így nevezni
ez a kis ribanc?
A videó felvétel elindult, eléggé zavaros volt, de nem a
legrosszabb minőség és a hangok, szent ég, a hangok. Sed nem
tudta megállni, hogy ne érezzen némi izgalmat, ahogy ott látta
Jessicát lehúzott felsővel és feltolt szoknyával, miközben ő
belehatol a vágyakozó testébe. És tökéletesen felismerhető volt
Jessica, hiszen a közönségük folyamatosan ráközelített Jessica
arcára. És ha a cím nem lett volna eléggé rossz, Sedric
Lionheart megdugja a szajhát a Las Vegas Strip fölött, még ott
volt a leírás is, Jessica Chase orgazmus számláló, és volt
mellette egy számláló is, ami éppen kettőt mutatott. Amikor
Jessica hangosan felnyögve remegni kezdett, ahogy az orgazmus
hatalmába kerítette, a szám háromra változott. Három? Sed
meg volt győződve, hogy az már a negyedik volt, de nem is ez
volt a lényeg az egészben.
– Istenem, Jessica, ez rossz – suttogta Sed. Átnyúlt a válla
fölött és megállította a videót. A gyönyörű arca dermedten
maradt a képernyőn, ahogy éppen az extázis hullámain lebegett.
Jessicából fájdalmas morgás szakadt ki, de valószínűleg nem
is látta a videót a záporozó könnyeitől. Bármilyen félelmetes is
volt a haragja, a ledöbbent arckifejezése még rosszabb volt.
Oldalra döntötte a fejét, hogy megakadályozza a könnyei
potyogását.
– Rossz? Nem mondod – vágta rá élesen, majd karba font
kezekkel és összeszorított állkapoccsal igyekezett elengedni a
fájdalmat és újra erőt nyerni a dühből. – Bassza meg – mondta.
– Kit érdekel? Nem mintha lettek volna álmaim vagy valami.
Nem mintha tervezgettem volna magamnak egy jövőt vagy egy
életet.
Sed rákattintott egy jelre, ami helytelennek titulálta a videót.
– Tessék, le fogják venni – mondta. – Minden rendben lesz.
– Hogy érted, hogy rendben lesz? – üvöltötte Jess. Sed
összerándult. – Több mint fél millió megtekintés egy nap alatt
és ez a kis kurva azt kérte, hogy másolják és terjesszék a videót.
Ember nem tudja megmondani, hogy hány másolat kering
máris a nagyvilágban.
– Nem a világvége, Jessica. Szexeltél, nagy dolog. Mindenki
szokott – vigyorgott. – Talán nem fejjel lefele lógva a Vegas
stripen mint egy rocksztár…
Jess keményen összeszorította a száját és a földet bámulta.
– Ettől nem érzem magam jobban.
– Egy próbát megért – mondta, majd álla alá nyúlt, hogy
felemelje a fejét, de a nő elhúzódott.
– Talán megtorolhatnánk azzal, hogy életünk végéig minden
nap felteszünk egy szexvideót – javasolta Sed, igyekezve viccet
csinálni a dologból, hogy hátha jobban fel tudja dolgozni
Jessica, de jelenleg esélytelen volt. Apró öklével bordán vágta
Sedet.
– Hogy segíthet most ez rajtam?
– Garantálni fogja, hogy napi szinten kielégülünk – kuncogott
a férfi.
– Ó, igen, tetszik ez az ötlet – mondta Trey. – Fogadtok külön
kéréseket?
Sed várta, hogy Jessica valami csípős megjegyzéssel vágjon
vissza, de nem érkezett, hanem ehelyett arcát a kezébe temetve
kiviharzott a szobából. Sed döbbenten állt. Zaklatottság? Jess
sosem volt zaklatott. Pont ezért szerette ennyire. Soha nem
kellett a hisztis oldalával megküzdenie. Dühössel?
Természetesen. Véleménykifejtővel és hangossal? Kurvára igen.
De a totálisan kiborulttal abszolút nem. Jessica általában
mindent normálisan kezelt. Nevetve lesöpörte magáról.
Valamilyen okból kifolyólag ez a helyzet más volt. Őszintén nem
értette, hogy miért kerekített ekkora feneket neki. Mesésen
nézett ki a videóban és ő is nagyon jól szerepelt. Büszke kellene,
hogy legyen. Eric nagyot lökött Seden, hogy visszarepítse a
földre.
– Mire vársz? Menj utána, te barom!
Utána menni, igen, persze…
 19. Fejezet

Fordította: Jane

Jessica úgy nyomkodta a lift gombját, mint egy ütve fúró, ami
a betont töri fel éppen. Szüksége volt egy pillanatra, hogy
összeszedje magát. Egy mosdó, vagy… Hátrafordulva
körbenézett, útmutató jelzéseket keresve, de a lift pittyent
mögötte és Sed (a hatalmas seggfej) épp felé indult. Belépett a
liftbe és nyomkodni kezdte az ajtózáró gombot.
– Jessica – kiáltotta Sed és szaladni kezdett felé. – Várj,
beszélnünk kell!
Azt ajtók épp az orra előtt csukódtak be, Jessica hallotta,
ahogy Sed rácsap az ajtókra, amint a lift megindult lefelé.
Beszélni? Abszolút nem állt szándékában beszélni Seddel, soha
többet. Okosabbnak kellett volna lennie, tudnia, hogy ne
keveredjen bele megint ilyenekbe. A falnak dőlt és pár mély
lélegzetet vett, ahogy a lift az előtér felé közeledett. Valaki
feltűnt a háta mögött, ezért nem engedhette meg magának, hogy
sírni kezdjen. Nyilvánosan semmiképpen sem. Miért nem tűnik
el a világ körülötte és hagyják őt rohadtul békén?
 – Jessica Chase?
A szíve hevesen verni kezdett, mert nem ismert elég embert
Vegasban ahhoz, hogy csak úgy felismerjék, és a nevén szólítsák.
Megfordult és ott állt egy átlagos fickó, akit soha nem látott
ezelőtt.
– Honnan tudja a nevem? – kérdezte majdnem félve. A férfi
hezitált, majd közelebb hajolt, forró lehelete a fülét érintette.
– Láttam ma a videódat, dögöske. Megfontolnád, hogy el
gyere velem is a toronyba egy repetára? Fizetek neked
Franciaországig és vissza. Veszek neked szép holmikat, adok
pénzt. Bármit, amit csak akarsz – szürke szemei minden
centiméterét átvizslatták. – Csak meg akarom baszni azt a
feszes kis tested.
Jessica túlságosan ledöbbent ahhoz, hogy válaszolni tudjon,
túlságosan szédült ahhoz, hogy sikítani tudjon, túlságosan
megalázott, hogy megmoccanjon.
– Mit mondasz? – kérdezte, majd elkapta a karjait, nyelvét
végig húzta a lány fülén. Jess elrántotta a karját, de beszorult a
sarokba. Talán ösztönből, de térde fellendült, és lecsapott a
férfira.
– Nem – üvöltötte. – Ezt mondom, te kibaszott seggfej!
A lift ajtaja kinyílt és Jess kirohant az előtérbe, otthagyva a
seggfejet a lift padlóján, miközben a sajgó mogyoróit markolt és
nyögött a fájdalomtól. Nem tett két lépést sem, amikor két kéz
elkapta a vállát és a kemény mellkasához szorította. Küzdött
ellene, készen állva, hogy egy újabb mogyorózúzó mutatványt
előadjon, míg fel nem ismerte a fogva tartóját. Sed? Hogy ért le
ilyen hamar a tizenötödik emeletről?
– Gyere, édesem. Visszaviszlek a hotelbe – mondta kifulladva.
– Nem megyek veled sehova.
– Tudom, hogy dühös vagy. Biztos vagyok benne, hogy el
akarsz rejtőzni és sírni – Tűnjünk el innen, rendben?
Jess levegő után kapkodott, mert el akart bújni és sírni, de
nem egy időre, hanem örökre.
– Elviszlek a hotelbe és magadra hagylak, vagy hagyhatod,
hogy a karomba vegyelek, amit csak akarsz.
A gond az volt, hogy ő sem tudta, hogy mit akar, egyedül
lenni, nagyon jól hangzott, ugyanakkor borzalmasan is, Sed erős
karjaiban lenni nagyon jóötletnet tűnt, ugyanakkor
borzalmasnak is, de végül bólintott és hagyta, hogy egy várakozó
taxihoz vezesse. Vakon bámult kifelé az ablakon, ahogy végig
kocsikáztak a városon. Mi a fenét fog csinálni? Esélytelen volt,
hogy elrejtse ezt a videót az ismerősei, tanárai, családja, barátai,
vagy akár a liftben tanyázó seggfejek elől. Ezek a dolgok teljesen
tönkreteszik a hitelességét. Vajon ez a karrierje végét jelenti?
Már azelőtt véget ért, hogy elkezdődött volna? Az álmai teljesen
tönkrementek egy pát perc mámorért? Ez hihetetlenül
igazságtalannak tűnt. Valami forró csorgott végig az arcán. A
kézfejével letörölte a könnyét, majd felpillantott Sedre, hogy
vajon észrevette-e. Amikor tekintetük találkozott, Sed
szomorúan elmosolyodott és az ölébe ejtett kezét bámulta. Egy
újabb könnycsepp, majd egy újabb. A pólója szélébe törölte az
arcát.
A francba. Ez az egész nem érdemelte meg a könnyeit, mert ő
egy erős nő volt, aki képes túllendülni ezen. Még mindig lehet
belőle remete és elmehet, a mamutfenyő erdőbe, ahol ágakat
gyűjtöget és ott a fák nem tudnák, hogy ki ő, hogy ki volt ő…egy
riherongy.
Jessica mély levegőt vett, ami megsebzett zokogásba fulladt.
Sed megérintette a vállát, és ez az apróérintés olyan volt, mint
egy zsilip, ami felnyílt az áradat előtt. Éppen csak elkapta a férfi
riadt tekintetét, amikor a karjaiba vetette magát. Olyan szorosan
tartott a nőt, mintha attól félne, hogy a könnyek elmossák, és
semmi esélyt nem akart adni az örvényeknek, hogy elragadják
tőle. Biztonságban érezve magát, hagyta, hogy a megalázottság
úrrá legyen rajta. Szent ég, az emberek látni fogják őt, úgy fogják
látni, és… és… azt fogják gondolni róla, hogy egy kurva. Egy
ribanc. Egy trampli…
– Minden rendben, édes – motyogta Sed, magához ölelve a
lányt. – Helyre fogom hozni, ígérem.
Jess kikászálódott az öleléséből és felnézett rá.
– Nem tudod helyrehozni ezt, Sed. Nem tudod. Ez egy
helyrehozhatatlan szituáció.
Sed kezébe fogta az arcát és lecsókolta a könnyeit.
– Azt mondtam, hogy helyrehozom és így is lesz. Ne sírj!
A taxi megállt a Bellagio hotel mellett és Jessica kikecmergett
a kocsiból. A taxira várók megrohamozták az újonnan érkező
taxit, de közben Jessicára bámultak, míg Jess besurrant a
hotelbe. Biztosan mind látták a videóját. Vagy éppen a
könnyektől áztatott arcát vagy taknyos orrát nagyon érdekesnek
találták. Bármelyik verzió is volt az igaz, azt kívánta bárcsak a
fejére húzhatna egy tasakot. Amikor a szobába értek, Sed
bevezette a fürdőbe. Megengedte a csapot, hogy a hatalmas kád
megteljen vízzel.
– Mit csinálsz?
– Kényeztetlek. Szállj be a kádba. Hívom a szobaszervizt.
– Nem akarok kényeztetést.
– Így jártál, mégis meg kapod.
Az a nagy kád igazán csábítónak tűnt, főleg, hogy ott díszelgett
a sarkán egy nagy üveg habfürdő is.
– Rendben.
Sed megkönnyebbülten sóhajtott, mert talán azt gondolta,
hogy ezzel mindent helyre hozott, nos, nem így volt.
– Visszajövök – mondta, majd megcsókolta Jessicát, és egy
pillanatra a nőúgy érezte, hogy talán tényleg minden rendben
lesz. Húsz perccel később már majdnem teljesen önmaga volt.
Illatos buborékok csiklandozták a válla meztelen bőrét,
miközben előre dőlve Sed csokoládé habot tett a szájába. Arcán
élvezet tükröződött, ahogy minden dekadens édesség
maradványt lenyalt a kanálról. Selymes, édes, és ízekben
gazdag. A habot a szájpadlása és a nyelve között tartotta, nem
akarta lenyelni. A csokoládé mindent jobbá tett. Még az ő
elcseszett életét is. Jessica morogni kezdett.
 – Annyira jó.
– Közel sem lehet olyan jó, mint nézni, ahogy eszed –
vigyorgott rá Sed és egy újabb adag édességet kanalazott fel.
– Te nem eszel belőle? – kérdezet Jess, miközben vágyakozva
várta a következő falatot. Sed szélesebben vigyorgott
elővillantva egyik dögös gödröcskéjét.
– Azt hiszem, én megvárom a desszertet.
– Tudod, hogy bemászhatnál ide mellém.
A szex Seddel még inkább elterelte volna a gondolatait, mint a
csokoládé. És mi több, leginkább az üres gondolatokra vágyott
igazán. Még mindig teljesen felöltözve, Sed a kád mellett ült, és
megrázta a fejét.
– Mindketten tudjuk, hogy ez hova vezetne. Nehéz napod volt,
kedvesem. Szeretném, ha lazítanál.
Jess már el is felejtette, hogy Sed mennyire édes tud lenni.
– Nehéz lazítani, ha folyamatosan arra a hülye vid…
Sed elhallgattatta egy nagy szem eperrel. Jess rágni kezdett, a
gyümölcs savanykás íze kontrasztban volt a csokoládé
édességével, ami felpezsdítette az ízlelőbimbóit.
– Akkor ne gondolj rá – mondta, majd a liliom illatú hab
fölött előre nyúlt és elsöpört egy hajtincset Jess arcáról.
– Eltereled a figyelmemet.
Ezúttal mindkét gödröcskéje megjelent Sednek, amitől Jess
szíve kihagyott egy ütemet. Miért nem viselkedik így mindig?
– Igen?
 – Nos, te és a csokoládé – tátotta ki a száját, készen a
következő falatra.
Sed nevetni kezdett.
– Ízig-vérig őszinte. Biztos vagy benne, hogy ügyvéd akarsz
lenni?
Jess szíve a gyógyulás fázisából az elkeseredés medrébe
zuhant egy szempillantás alatt.
– Abban sem vagyok biztos, hogy már lehetséges. Tönkre
tettem a hírnevemet.
– Pár hét múlva már lejárt lemez lesz. Senki nem fog
emlékezni rá.
– Én igen.
Sajnálkozó pillantást vetett rá, majd az oldalánál lévő fém
tálból kivette a pezsgőt, töltött egy pohárral és átnyújtotta
Jessnek.
– Még pezsgőt?
Jess bólintva elvette a poharat, míg Sed egy nagyot kortyolt az
üvegből. Jess nézte, ahogy Sed nagyokat nyel, és összeszorította
a combjait, hogy csitítani tudja a lábai között felgyülemlő
lüktetést. Valószínűleg nem lenne szabad, hogy egy ilyen nap
után vágyat érezzen a férfi iránt, de mégis így érzett. Mi volt
ebben a férfiban, ami ennyire elvette az eszét? Ennyire
ribancossá változtatta? Te jó ég, most már az egész világ tudja,
hogy mennyire szeret vele dugni, hogy bármit megtenni, hogy
szexuálisan kielégítse ezt a férfit, és ez mégsem állította meg őt?
Nem. Sed letette az üveget, vissza a jeges tartályba, amelyben az
olvadó jegek csak úgy csörömpöltek. Eltakarta a száját és
csuklott egyet.
– Ez a szar egyenesen a fejedbe száll.
– Nem hiszem, hogy egy húzásra le kellene tolnod a fél
üveggel – mondta Jess, holott már ő is túl volt három pohár
italon. A kád szélére támaszkodott, a félig töltött poharat
óvatosan fogta.
– Szóval, mivel visszautasítasz, és nem dugsz meg, legalább
adnál még egy kis csokit?
– Nem utasítalak vissza, csak szerintem nem a szex az, amire
igazán vágysz.
– Kurvára fogalmad sincs arról, hogy mit akarok – Jess
tekintete könnyes lett. – Miért nem hallgatsz rám sosem? – Ha
a szex Sed ötlete lett volna, akkor már hanyatt döntötte volna a
nőt és éppen belehatolna a kurvás, vágyakozó testébe. Sed
letörölte a könnyét.
– Shhh, szívem, nem foglak kihasználni, amikor ennyire
zaklatott vagy – mondta, majd egy újabb kanál csoki habot
nyújtott felé.
Ó, igen? Nos, ha nem akarja önszántából megtenni azt, amire
kéri, akkor majd elcsábítja. Addig várt, míg a kanál az alsó
ajkához nem ért és akkor nyelvével csak éppen végig simított
rajta. Újra és újra megismételte a mozdulatot, tudván, hogy
milyen jellegű gondolatokat ébreszt nyelvének játéka. Sed nézte,
ahogy az általa felkínált finomság rétegenként tűnik el, nem
tudta levenni a szemét a nő ajkairól és nyelvének játékáról.
Végül Jess a szájába szívta a maradék habot.
– Mmmmm…
Sed reakciója az élvezettől fűtött dorombolásra egy halk
szitkozódás volt. Jess szemei csak úgy falták a férfi testének
látványát, azt kívánva, hogy bárcsak meztelen lenne. A csoki és a
pezsgő nem volt elegendő számára, mert még mindig tudott
gondolkodni. Szemei megállapodta a férfi ölén, és azt vizslatta,
hogy vajon készen áll-e? Közeledett, de még csak fél úton járt.
Sokkal többre képes.
– Mit nézel? – kérdezte a férfi. Jess rápillantott.
– Többet akarok.
– Több mit?
– Tudod, hogy mit akarok, Sed. Add meg nekem – mondta,
majd kinyitotta a száját, amire Sed egy újabb kanál csokit emelt
ki a pohárból.
– Ha nem hagyod ezt abba, akkor nagyon keményen meg
fogom adni neked egy percen belül. Aztán meg majd dühös
leszel rám, amiért kihasználtam a helyzetet.
– Miért lennék dühös azért, mert megadod, amire szükségem
van?
– Jess, nem gondolkodsz tisztán. Az utolsó dolog, amire most
szükséged van, az a szex.
Jess abszolút nem értett vele egyet, ami nem volt meglepő.
Jessica ajkait végig hordozta a lágy édességen, majd élvezettel
nyalta le a szájába a csokoládét. Szemeit lehunyta, de biztos volt
benne, hogy a férfi rendületlenül nézi őt. Nyelvét végig hordozta
a kanál oldalán, majd a tetején lévő habba fúrta.
– Bárcsak lehetnék a kanál helyében – morogta a férfi.
Miután lenyalta a maradékot a kanálról, Jess nyögni kezdett.
– Még, Sed, még többet akarok.
Sed további kanál édességgel kínálta.
– Igen, Sed, adj még, még többet.
Kikanalazva a maradék habot a pohár oldaláról, az utolsó
falatot kínálta fel a nőnek, aki miután elfogyasztotta a férfira
nézett. Sed megkocogtatta az üres poharat.
– Mind elfogyott.
Jess a pohárra pillantott és észrevette, hogy egy kevés maradt
szétkenődve benne.
– Még van egy kevés benne, ne hagyd kárba veszni.
Sed ujjával kimártotta a pohár falára tapadt csokit és
felajánlotta Jessnek. A lélegzete is elállt, amikor a nő az ujját
körbenyalva a szájába szívta azt. Bőrének sós íze és a
csokoládéédes, gazdag aromája összekeveredett a szájában.
– Jess – nyögte a férfi.
Jessica gyengéden szopta szájába az ujját, ajkát végig húzva a
hosszán, miközben nyelvével az ujja peremét cirógatta, majd
tövig a szájába szívta. Cuppanással engedte ki a szájából, majd
ivott egy korty pezsgőt.
– Biztos vagy benne, hogy nem maradt több? – tekintete
megint a férfi ölére vetült. Sed farka keményen feszült a
nadrágja elejének. Hogy létezik, hogy még nem volt bent
mellette a kádban?
– Rendelhetek még.
– Azt hiszem elég csokoládét kaptam. Mit tudsz még
felajánlani? – kérdezte, majd nyilvánvalóan az ölére nézett.
Mintha Sed észre sem vette volna.
– Pezsgőt.
– Mesés pezsgő– mondta a nő, majd még egyet kortyolt a
gyöngyöző italból.
– Eper – emelte fel a tároló tetejét, ami mellette volt a földön.
Marhahús és zsír szaga kezdett el keringeni a levegőben. –És
egy hamburger.
Jess kuncogott.
– Nem gondolod, hogy megenném azt, ugye?
– Magamnak rendeltem, de ha szeretnél belőle…. – harapott
bele Sed. – Osztozok rajta – mondta tele szájjal.
– Elbűvölő, Sed, de add ide az epret.
A férfi átnyújtott neki egy hatalmas tálat, amiben friss eprek
voltak. Jess pár kottyal kiürítette a pezsgős poharát és a kád
mellett lévő törölközőre ejtette a poharát, majd a hűvös tálat a
mellkasára téve beleharapott egy eperbe, majd úgy tett, mintha
nem vennéészre, hogy a leve lefolyt az állán. Épp olyan
meggyőző volt, mint amilyen makacs. Sed letette a félig
megevett hamburgert a tányérra, majd elvette a nő poharát és
újra töltötte.
 – Azt hiszem, szükséged van még némi pezsgőre – nyújtotta
át neki a tele poharat.
– Igazad van, még nem vagyok részeg – négy nagy korttyal
kiitta a pohár tartalmát, majd újra ledobta azt, aztán újabb
eperért nyúlt. – Azon tűnődöm, hogy a jogot oktató
professzorom vajon tud-e már az amatőr pornódebütálásomról.
– Nem kellene ezen gondolkodnod – falta be a maradék kaját
Sed elég malac módjára. Jessnek fogalma sem volt róla, hogy ez
miért izgatta fel.
– Ez egy nagy mérföldkő az életemben, Sed. Mire kellene
gondolnom?
Sed kibújt a pólójából és a földre dobta.
– Rám.
Mintha képes lenne bármire is gondolni, ha meztelen
felsőtesttel látta.
– Épp most ettél, Sed. Nem jöhetsz be a vízbe még legalább
húsz percig.
A cukkolása ellenére, Jess végighordozta a tekintetét a férfi
kidolgozott, meztelen mellkasán és hasán. Gyönyörű férfi. Ideje
volt már, hogy megadja neki, amire ténylegesen vágyott. Sed
elvette tőle az epres tálat és a földre tette.
– Nem tervezek úszni – mondta, majd hátra húzta a nő testét,
csak a kád pereme választotta el őket egymástól. Átkarolta a nőt,
hatalmas tenyerét a mellére fektette, miközben szívni kezdte
nyaka érzékeny bőrét.
– Ez az, amit szeretnél?
 – Igen – nyögött a lány.
Két ujja közé szorította a mellbimbóját, majd dörzsölni
kezdte, amivel remegést váltott ki a nőből. Nyakától a füléig
csókolgatta, majd fülcimpáját a szájába szívta, fogaival
csócsálta. Jessica libabőrős lett, és hallva Sed gyors, ziháló
lélegzetét a fülében, csak még inkább feltüzelte a vágyát.
– Az őrületbe kergetsz, asszony – mély hangja egyenesen Jess
bensőjébe hatolt.
– Fogalmam sincs, hogy miért.
Sed keze a nő bordáira siklott, ahol megállt, mély levegőt vett,
hogy lenyugtassa magát. Úgy tűnt, hogy még mindig azt hitte,
hogy Jess nem akarja, hogy beüljön mellé a kádba, kiszabadítsa
a farkát, majd a testébe hatoljon. A kád szélén lévő kis
szappanért nyúlt és kicsomagolta.
– Hol szeretnéd, hogy megmossam? – suttogta a nő fülébe,
amitől az vigyorogni kezdett.
– A bal kezem.
Sed felemelte a nő bal kezét, beszappanozta, majd gyengéden
elkezdte masszírozni. Az érintése erőssége tökéletes volt,
határozott, mégis gyengéd.
– Tiszta már? – motyogta.
– Még nem.
Sed folytatta a mosdatást, a kéz fejét, az ujjait, a tenyerét, a
csuklóját. Ha az éneklés mégsem lesz kifizetődő számára, akkor
simán elmehet kéz masszőrnek.
– Jobb kéz – suttogta a nő.
 Sed leengedte a bal kezét a vízbe, lemosta róla a maradék
szappant, majd a jobb kezével végezte el ugyanezt a műveletet.
Jess igyekezett az ujjai erős nyomására koncentrálni, mert ha ez
nem terelte el a gondolatait, akkor semmi sem. Nem akart arra a
hülye videóra gondolni és arra sem, hogy húsz perc mámor
képes tönkretenni az életét, vagy arra, hogy mi lesz, ha Trey
nem épül fel, vagy arra, hogy Brian mennyire gyűlöli, vagy ha a
Sinners nem turnézik többet, akkor ő munkanélküli lesz megint,
vagy arra, hogy újra be kell iratkoznia Ellington órájára jövőre
vagy…
– Lazítanod kellene –suttogta Sed a fülébe.
– Lazítok.
– Tudom, hogy mikor száguldoznak a fejedben a gondolatok
körülbelül millió km/órával – csókolta meg a halántékát a férfi.
– Nemsokára majd csak rád fogok gondolni.
– Én az idő többségében csak rád gondolod. Ez valahol nem
igazságos, ugye?
Jess mosolyogva hátra fordult.
– Fürdető fiú– mondta eljátszott brit akcentussal – a melleim
mocskosak. Elhanyagolod a munkádat.
Sed vigyorogva elkezdte beszappanozni a jobb, majd a bal
mellét. A szappan kicsusszant a kezéből és a vízbe pottyant, de
nem mozdította el a kezét a melleiről, hogy utána nyúljon.
Simogatni, gyúrni, húzni kezdte a melleit, majd a bimbóit.
Zihálva vetette hátra a fejét a nőt.
 – Keresd meg a szappant – suttogta Sed, és hangjától Jess
testét kirázta a hideg. Keresgélni kezdte a szappant a vízben, és
végül a csípője mellett rátalált. Sed elvette tőle, majd alaposan
beszappanozta a melleit, majd a kád szélére tette a szappant.
Ujjai végig siklottak a mellén, újra és újra dörzsölték az
ágaskodó halmokat, amivel az őrületbe kergette Jessicát.
– Fürdető fiú, a lábaim között is piszkos vagyok – sóhajtotta.
– Az vagy? – cirógatta meg a fülcimpáját.
– Igen – remegett a lány.
Sed fogta a szappant és a hasán végig csúsztatta, a
várakozástól Jess széttárta a lábait, de Sed csak a hasát, majd a
combja belső részét simogatta.
– Biztos vagy benne, hogy a hátad nem szorul tisztogatásra? –
morogta. Jess azon tűnődött, hogy miért nem lendül már
akcióba a férfi.
– Azt akarod, hogy az is koszos legyen?
– Segíteni akarok neked ellazulni.
– Én pedig azt akarom, hogy felfald a testem.
– Az a tervem, miután megfürödtél.
Jess frusztráltan sóhajtott.
– Erre a kényeztetésre semmi szükség, Sedric. Mindig
széttárom a lábaimat neked, nem igaz? Dugunk. Ezt csináljuk.
Csupán csak ennyit. Más szempontból nincs rád szükségem.
Felfogtad?
 Sed elvette a kezeit a testéről és a vízbe engedte. Egy perc
néma csend után Jess hátra pillantott rá. Mogorva arca
majdnem elrejtette a kétségbeesését. Jess dühösen ráförmedt.
– Most mi bajod?
– Csak ennyit jelentek számodra? – hezitált Sed. – Egy
játékszer a saját szórakoztatásodra?
– Igen, csak ennyit jelentesz nekem, Sed. Ennyit is fogsz. Egy
szórakoztató játék maradsz.
Sed lehunyta a szemét, mély levegőt vett, jóképű arca eltorzult
a sértettségtől. Ott ült még egy percig, majd felállt, megtörölte a
kezeit, felvette a pólóját a földről, belebújt és egy szó nélkül
távozott. Jessica várt rá, hogy visszajön, hallgatta, ahogy jár-kel
a szobában, majd a bejárati ajtó kinyílt és becsapódott. Tényleg
magára hagyta? Csak mert játékszernek nevezte? Csak ennyi
kellett ahhoz, hogy megbántsa? Túl könnyű volt. A
pezsgősüvegért nyúlt és nagyot kortyolt belőle.
Vissza fog jönni.
Egy órával később, amikor az üveg kiürült és eltűntek a
buborékok is, a víz hideg volt, de Sed még mindig sehol. Nos, a
francba is. Mit várt el tőle? Mindketten abban egyeztek meg,
hogy ez a „kapcsolat” egy játék. Csak a szexről szól. És most Sed
dühös volt, mert tartani akarta magát ehhez a megállapodáshoz.
Rendben. Nem számít. Akár vége is lehet. Miért kellene, hogy
érdekelje? Nem jelentett semmit. Ahogy mondta is, az egyetlen
dolog, amire szüksége volt a férfitól, az a szex. Ha bármilyen
kételye is lenne e felől, akkor megkérdezhetné a több, mint
ötszáz ezer embert, aki látta, hogy mennyire ki van éhezve rá.
Kihúzta a dugót és kimászott a kádból, dülöngélve nyúlt a
törölköző után. A teste köré csavarta, majd elment megkeresni a
ruháit. Talán meg kellene keressnie Sedet és bocsánatot kellene
kérnie, jóvá tennie. Nem az ő hibája volt, hogy Jess egy
riherongy. Kézfejével letörölte a könnyét.
Látása homályossá vált, ahogy a világos fürdőből belépett a
sötét nappaliba. Nem volt képes egyenes vonalban haladni,
folyton jobbra dülöngélt. Túl sok pezsgőt fogyasztott. A
nappaliban botladozott, karjait előre nyújtva próbálta
megtartani az egyensúlyát, de nekicsapódott az asztalnak és
lehorzsolta a bőrét. A fájdalom átjárta.
– Áú!
Elugrabugrált a bántalmazó bútordarab mellől, de most a
kanapé lábába rúgott bele.
– Áú! A fenébe! – a fájdalomtól könnyek szöktek a szemébe.
Lehuppant a nagy karosszékbe, két kezével a lüktető nagy
lábujját markolta. Jessica élesen szívta be a levegőt, míg a
lüktető fájdalom alább nem hagyott. Egyébként miért kell egy
nagylábujjnak ennyi idegvégződéssel rendelkeznie?
Kényelmes szék… Laposakat pislogott, fejét a szék karfájára
hajtotta. Lábait maga alá húzta, hogy melegben legyen, a
törölközőt is szorosabbra tekerte.
Annyira álmos… Sed… Kérlek, ne haragudj rám…
Megtalállak… Sajnálom, hogy megbántottalak… Szükségem
van rád… Kérlek, ölelj át… Ne hagyj magamra…
 20. Fejezet

Fordította: Jane

Sed végigsétált a széles járdán, a Vegas stripen lézengő

emberek mind felfigyeltek rá, úgy váltak szét előtte a tömegek,
mint a vörös tenger. Nyilvánvaló volt, hogy a felbőszített aurája,
ami körüllengte jelzés volt számukra, hogy takarodjanak az
útjából. Azt sem tudta, hogy hova megy. Talán vissza a buszhoz.
Vagy egy bárba. Ráférne egy ital. De nem arra a felvizezett
szarra, amit a kaszinókban adnak.
– Ó, Istenem, ez Sedric Lionheart! – sikította egy női hang.
Sed ledermedt. Nem volt olyan lelkiállapotban, hogy az őrült
rajongókat kezelni tudja. Körülnézett, egy kiutat keresve vagy
egy búvóhelyet.
– Ez ő. Sed! – egy másik hang. – Sed! Sed! Szeretlek!
Hátra fordult, és összerándult, amikor megpillantotta az
irányába igyekvő fiatal nőkből álló csoportot. Az egyetlen
menekülési lehetősége a zsúfolt utca volt. Elindult abba az
irányba, de megtorpant a sarkon. Az autók épp, hogy csak el
tudták kerülni. Több ember is neki csapódott hátulról, ezért
megbotlott és lelépett a járdáról. Egy autó hangosan rádudált,
miközben milliméterekre tudta elkerülni az ütközést. Talán a
rajongólányok csak nem küldenék a halálba. Több kéz is
megmarkolta a pólóját és visszahúzták a járdára. Az anyag
elszakadt a hátán. Miközben visszanyerte az egyensúlyát,
másodperceken belül, elveszítette a pólóját. Megint. Miért
kellett mindig letépniük a felsőjét? Jézus! Okkal volt rövid a
haja és sosem viselt ékszert, mert a rajongók simán szabad
prédának tekintenék és megszereznék a gyűjteményükbe.
Kezek, amelyek több nőhöz tartóztak, megérintették,
simogatták, húzták és nyúzták a meztelen bőrét, amennyire csak
tudták. A bátrabbak még a seggét is megmarkolták. Egy másik
az ágyékát is megmarkolta.
– Nos, az a videó nem volt trükkös – suttogta valaki a fülébe.
– Egy igazi vadállat vagy.
Elhúzta a kezét, de egy újabb került a helyére. Kamerák
villantak körülötte. Az éles sikító hangoktól kavarogni kezdett a
feje. Normális esetben, nem zavarta, ha a női rajongók ennyire
körülveszik, de éppen eléggé kihasználtnak érezte magát arra a
napra. Jessica játékszerként tekintett rá, és az összes nő is
valami szórakoztató tárgyként kezelte.
Senkit nem érdekelt, mindenki leszarta őt, az igazi énjét.
Igyekezett normális pasi lenni. Jól bánni Jessel és akkor ő még
emlékeztette rá, hogy milyen keveset jelent számára? Baszódjon
meg! Nem volt rá szüksége. Senkire sem.
– Vissza! – üvöltötte.
 Mindenki ledöbbent, pár másodpercig hezitált, majd újra
kezdték a játékot, hogy ki tudja minél provokatív módon
megérinteni Sedet.
– Sed! – hála Istennek, egy ismerős férfihang csapta meg a
fülét, ami a rajongók körén kívülről érkezett. Egy motor hangja
élesen felbőgött és a nők elugrottak az útból, ahogy a Harley
Davidson felgördült a járdára. A motor Sed mellett megállt, a
vezetője meg előbbre csusszant. Jace. Basszusgitáros.
Megmentő.
– Szállj fel – mondta Jace, sisakba bújtatott fejével intett. Sed
lefejtette magáról a rajongó lányok pióca kezeit, és felmászott
mögé.
– Kaphatok egy autogramot, kérlek? – kérdezte egy fiatal nő,
aki satuként szorult a kezére. – Kérlek!
– Majd máskor! – mondta Sed és elrántotta a kezét. A motor
meglendült, leugrott a járdáról és befarolt a forgalomba. Több
dudaszó is felcsendült, ahogy át vágott három sávon.
– Ember, megmentetted az életemet. Éppen erre jártál?
– Láttam az örült nők tömegét és tudtam, hogy vagy te állsz a
közepén, vagy Brad Pitt.
Sed kuncogni kezdett.
– Azt hittem, hogy Trey-nél vagy.
– Eric nem akarja, hogy ott legyek – a motor felbődült, ahogy
Jace gyorsított, átcikázva a kocsik között. A pasi egy őrült volt.
Sednek a szíve hevesen zakatolt az első fatális ütközés után. A
harmadik manőver után már csak le akart szállni.
 – Hé, lassíts. A picsába, haver, meg akarsz ölni minket?
– Csak nem akarom, hogy egy félmeztelen pasi társaságában
lássanak.
Sed olyan erősen nevetett, hogy majdnem leesett a motorról.
Átkarolta Jace derekát, akinek a hűvös, sima bőr kabátja Sed
meztelen testéhez simult, állát Jace vállára támasztotta.
– Ez így jobb, kedvesem?
– Fúj – Jace előbbre húzódott, de Sed szorosabban ölelte,
hogy ne tudjon a fényes tank felé kúszni. – Menj hátrébb!
– Lassíts és elengedlek – horkantott Sed. Jace lassított és
óvatosan átváltott a járdához közelebb lévő sávba. Ahogy ígérte,
Sed elengedte őt és hátra csúszott az ülésen. Egy pillanattal
később befordultak a pakolóba, ahol a buszok parkoltak.
– Otthon, édes otthon – motyogta Sed, ahogy Jace leparkolt a
busz elé.
– Valahová máshova mennél?
– Ebben a szerelésben? – Sed lemászott a motorról, és
bement az üres buszba. Jace követte. Sed talált egy váltás pólót
a hálószobában, aminek nem volt pocsolya szaga. Felvette és
kiment a közös térbe. Jace, aki az étkező asztalnál ült, úgy nézett
Sedre, mint aki beszélgetni akarna, ami nagyon furcsa volt Jace-
től, így Sed kedvére tett, ezért leült vele szembe.
– Nos, mit csináltál mostanában? – kérdezte Sed. – Nem
láttalak erre felé. Folyton eltűnsz a motoroddal.
Jace vállat vont, a fülében lévő kis karikát dörzsölte.
– Semmi különöst.
 – Valószínűleg, eleged van Eric folyamatos baszogatásából.
Jace vállat vont.
– Eric jó fej, ő volt itt előbb.
– Eric igazi seggfej tud lenni, tudod? Ne hagyd, hogy a fejedbe
másszon.
– Nem, tényleg jó fej. Egy kicsit lazábbnak kellene lenned
vele.
– Én?
– Az a pasi bálványoz téged, te pedig folyton lekoptatod, amit
nevetéssel próbál leplezni, de… – Jace megint vállat vont.
A csendes emberek mindig meglepik a titkaikkal. Vajon
tényleg olyan keményen bánt Erickel? Sed megvakarta a
homlokát, gondolataiba került. Tényleg lekoptatta Ericet, de
Ericnek szüksége volt erre ahhoz, hogy stabilan a lábán álljon.
Vagy nem? Ja, kívülállóként, Jace nem érthette az ők
dinamikájukat. De miért is gondolt Jace-re kívülállóként? Ő is
tagja volt a bandának, pont, mint a többiek. Csak azért, mert két
éve volt velük…
– Azt éreztetjük veled, hogy kívülálló vagy? –kérdezte Sed.
Jace pillantását az földre szegezte. Hosszú idő után szólalt meg.
– Nem éppen.
– Ha van valami, amit…
– Hol van a barátnőd? – vágott közbe Jace.
–A hotelben hagytam. Felbosszantott. – Valójában
megbántotta, de az, hogy megtette, még inkább felbosszantotta.
– Akarod, hogy visszavigyelek?
 Sed sóhajtott, bosszantotta a saját gyengesége. Csak távol
kellene tartania magát tőle, annyival könnyebb lenne minden.
Tudta, hogy azért akadt ki rá, mert szenvedett. Sed nem tudta,
hogyan szabadítsa meg a fájdalmától, de meg kellett próbálnia.
– Igen, ha nem okoz túl nagy gondot, de előbb meg kell
tennem valamit.
Elővette a dalszöveges füzetét a párnája alól, és elkezdett írni
bele. Jó lenne, ha megszabadulhatna ezektől az érzelmektől,
mert felőrölték legbelül. Megjelölte a lapot: Kihasznált
Aztán a cím alá elkezdett olvashatatlan írással körmölni.
Nem látsz engem.
Az igazi énem rejtve van.
Nem az vagyok, akinek hiszel.
De nem lehetek olyan, aki nem vagyok.
Megállt, a tolla végét rágta.
Próbálok az lenni, akire szükséged van.
Amire szükséged van,
Újra el fogok bukni,
tépj szét, törj szét, hadd vérezzek,
ha ezzel feltárod a szíved előttem.
Csak ne hagyj magamra, ne vegyél el mindent.
A teljes megfosztottság.
Ahogyan legutóbb.
Használj ki.
Az is jobb, mint nélküled élni.
Becsukta a füzetet és visszatette az ülés alá.
 – Dalszöveget írsz? – izgalmában, Jace fiatalabbnak nézett ki
24-nél. Barna szemei tágra nyíltak az izgalomtól, a tipikus
fagyos énje pár pillanatra feloldódott.
– Csak néhány gondolat, ami inspirációként beugrott –
csusszant ki az ülésről Sed. – Készen állsz, indulhatunk?
– Mi? Ja, igen. Szóval van elegendő egy új dalhoz?
– Többhöz is, igazából. A legtöbb dalszöveget leírtam, de kell
Eric, hogy megcsinálja az átiratokat.
– Eric?
– Kibaszottul tehetséges az átiratokkal, arany füle van. Képes
egy halom összefüggéstelen riffből, szólóból és dalszövegből egy
varázsütésre dalt csinálni, kiegészítve egyik csodálatos dob
játékával. Láttad valaha alkotni?
Tágra nyílt szemekkel Jace megrázta a fejét és követte Sedet le
a buszról.
– Ő és Jon Mallory összedolgoztak régen. Eltűntek egy
hétvégére egy halom zenei alapanyaggal, Brian gitár játéka, az
én dalszövegeim, aztán visszatértek 15 vagy 20 új dallal, készen,
hogy felvegyük őket. A legutóbbi albumot így hoztuk össze. Nem
tudom, hogy hogyan fog boldogulni most, hogy Jon már nincs
itt – aggodalmaskodott Sed. Talán tényleg gondot fog okozni
nekik ez az helyzet, eddig fel sem tűnt neki. – Ericnek ezúttal be
kell érnie velem és veled.
– Velem? – hadarta Jace. – Abszolút nem értek a zene
íráshoz.
Sed nevetett.
 – Én sem, de ez nem állít meg.
Jace vigyorgott.
– Megpróbálok nem Eric útjába lenni, de szeretném látni őt
munka közben.
Sednek nem tűnt fel korábban, de Jace csodálta Ericet. Annak
ellenére, hogy Eric gyerekként bánt vele és folyamatosan
piszkálta a magassága miatt. Fura
Semmi előjel nélkül egy hatalmas fény villant Sed arcába,
majd egy mikrofon jelent meg a szája előtt.
– Sed Lionheart, minden zenerajongó tudni akarja, hogy ez
most a Sinners végét jelenti-e?
Éles fények villantak körülötte. Átkozott paparazzik. Honnan
tudták, hogy hol van? Sed felemelte a kezét, hogy eltakarja a
szemét.
– Mi van?
– Most, hogy Trey Mills kiesett a körforgásból, a banda fel fog
oszlani? – üvöltötte a riporter.
– Micsoda? Nem. Trey rendbe fog jönni. Jézus, adjanak neki
pár napot, hogy összeszedje magát, még mielőtt a banda
szétválásáról kérdezősködnének.
– Értem. És gyakran kezdeményez nyilvános szexuális
aktivitást prostituáltakkal, majd posztolja a videót online?
– Prostituáltakkal? – Sed túl döbbent volt, hogy bármit is
mondjon elsőre. A következő dolog az volt, hogy szét akarta
rúgni valaki seggét. – Jessica nem prostituált, te seggfej. Ő az...
Ő… – Mi is volt ő számára? Nem volt biztos benne, de azt tudta,
hogy mit szeretne tőle. – Ő a mennyasszonyom! – Sed
megpróbált behúzni egyet a pasinak, de Jace elkapta a karját és
az oldalához szorította.
– Ne tedd még rosszabbá a helyzetet – mondta Jace. –
Tűnjünk el innen.
– Ha bármi rosszat írsz róla, kicsinállak, hallottad? –
üvöltötte Sed az újságírónak, miközben Jace a motor irányába
terelte. Jó pár groupie és a Sinners biztonsági felelőse kilépett a
másik buszból. Hamar eltérítették az újságírót és a fotósokat,
hogy Sed és Jace el tudjanak menekülni – Jace felszállt a
Harleyra és bekapcsolta a motort, ami életre kelt a lábai között.
– Induljunk.
Sed leginkább szétrúgta volna a riporter seggét, aki prostinak
nevezte Jessicát, de nagy nehezen összeszedte magát és
felmászott Jace mögé a motorra, igyekezett megkapaszkodni,
hogy ne boruljon le a járműről, ahogy elhajtottak. Amikor a
tesztoszteron és adrenalin löket kezdett lecsitulni a
szervezetében, rájött, hogy azt mondta a riporternek, hogy
Jessica a mennyasszonya. Ez azért megoldja a dolgokat, nem?
Nagyon reménykedett, hogy igen.
– Minden rendben ott hátul? – kérdezte Jace.
– Ja, csak jutass el a Bellagio-hoz.
A Vegas strippel párhuzamos úton mentek, és Sed perceken
belül a hotelnél találta magát.
– Köszi, a fuvart. Elmész Aggie-hez?
 – Talán – vonta meg a vállát Jace, majd olyan gyorsan hajtott
el, hogy Sed fel sem fogta a válaszát. Sednek az volt a terve, hogy
meghívja Jace-t egy italra, még egy darabig elkerülte a
hotelszobát. Azon tűnődött, hogy Jessica mennyire lehetett
mérges, amiért egy szó nélkül ott hagyta. Ha találgatnia kellett,
akkor kifejezetten dühösnek gondolta. Megállt a Blackjack
asztalnál, ahogy áthaladt a kaszinón. Játszott pár kört. Egymás
után itta a felvizezett Jacket és egy Colát. Még mindig nem állt
készen, hogy visszamenjen a szobába. Nem volt olyan
hangulatban, hogy elviselje a kiabálást, és közel sem volt elég
részeg ahhoz, hogy ne érdekelje a dolog. Mire elég részeg lett,
már majdnem hajnali kettő volt. Beváltotta a zsetonjait,
meglepődött, hogy nyert pár ezer dollárt, így a lifttel elindult az
emeletre. Az ajtó előtt hezitált, valószínűleg tartotta, hogy Jess
is lelépett rögtön utána. A szoba feltehetően üres és magányos
volt. Talán soha többé nem fogja látni. De semmi értelme nem
volt, hogy veszni hagyjon egy teljesen kényelmes ágyat. Nem
akart visszamenni a buszba, hogy ott üldögéljen magányosan.
Vagy, hogy valami idióta riporter a nyomába eredjen megint.
Lemehetne még egy pár kört kártyázni. Az osztók
szórakoztatnák.
Beszari, vádaskodott egy kis hang a fejében. Igen. És mi van
vele? Mély levegőt vett, becsúsztatta a kártyát a zárba, majd
kinyitotta az ajtót. A fürdőben és az ágy melletti lámpák égtek.
Fényük éppen elegendő volt ahhoz, hogy feltárja a törölközőbe
burkolózó alvó Jessicát. Elaludt miközben rá várt?
 Sed kitette a „Ne zavarjanak” táblát, becsukta az ajtót,
áttrappolt a szobán és megállt a szék mellett. Pár pillanatig
nézte, ahogy Jess alszik. Arca a szék oldalának nyomódott, nyála
kifolyt a szája szélén. Vonzó? Nem, nem igazán. Megnyerő?
Teljes mértékben. Sed a nő meztelen vállához nyúlt, bőre
jéghideg volt. Vajon mióta ült itt a székben?
– Jess, hadd fektesselek az ágyba.
Jess kinyitotta a szemét és álmosan elvigyorodott, amikor
felismerte őt.
– Sed – motyogta. – Kerestelek – hangja és szavai
elmosódottak voltak.
– A székben? – vigyorgott Sed.
– Megsebesült a lábujjam. Bocsi – mondta, mintha ez bármit
is megmagyarázna.
– Miért kérsz bocsánatot? – kérdezte, majd karjaiba vette és
az ágyhoz vitte a nőt.
– Amiért szórakoztató játékszernek neveztelek.
Vigyorogva nézett rá. Egy bocsánatkérés? Megfelelt neki.
– Nem vagyok szórakoztató?
– Nem – rázta meg a fejét kuncogva a nő. – Úgy értem, de
igen, az vagy, csak nem vagy… – sóhajtott kifejezéstelen arccal.
Átkarolta a férfi nyakát és közel bújt hozzá. – Tudod, hogy
értem. Kedvellek – mondta, majd megcsókolta a kulcscsontját a
pólóján keresztül. – Kedvellek téged. Téged.
Nos, ez egy jó kezdet volt. Messzemenően jobb, mint az utálat.
– Ön, Ms. Chase, nagyon részeg.
 – Igen, az vagyok – értett egyet, majd hangos hahotázó
nevetésbe tört ki. Sed vigyorogva fektette le az ágyra. Kibontotta
a teste köré tekert törölközőt, felfedve a meztelen testét, aminek
látványát csak úgy szívta magába.
– Mit bámulsz, Sedric? – mondta kuncogva, majd horkantva.
Eltakarta kezével a száját és tovább nevetett.
– A legszebb élő nőt a földön – mondta, majd felmászott a nő
mellé az ágyba, elnyúlva mellette. Felkönyökölve nézte a nőt,
ujjai a hasát simogatták, amitől Jesst kirázta a hideg.
– Most fel fogsz falni, Mr. Lionheart? – kérdezte vágytól fűtött
hangon.
– Minden centiméteredet – morogta, majd gyengéden
megcsókolta a nő vállát.
– Már éppen ideje volt!
Tovább kuncogott, de nevetése elhalt, ahogy Sed ujjai a
hasáról a csípője felé vándoroltak. Simogatta, előre-hátra húzta
a kezét, miközben nézte, ahogy libabőrős lesz a teste,
mellbimbói feszesen megkeményedtek a vágytól. Előre dőlt és
csókot nyomott a vágyakozó ajkaira. Pezsgő és eper íze volt.
Élvezte felfedezni minden zegzugát. Ajkait, kezeit, körmeit,
alkarja puha bőrét, fogait, nyelvét, minden különböző felületű
testrészét használta, hogy életre keltse a nő bőrét. Jess
homlokánál kezdte, majd végig haladt a testén egészen le a
lábujjáig. Jess nem ellenkezett, amikor Sed hasra fordította,
majd ugyanazt a műveletet kezdte el, a talpától haladt fel
egészen a hátáig, majd a nyaka érzékeny pontjáig. Amikor
megállt, észrevette, hogy Jess alig moccant, csak elégedetten
sóhajtozott. Elsöpörte a haját az arcáról és látta, hogy szemeit
lehunyta.
– Jess? – rázta meg a vállát, amitől a nő megriadva
felhorkantott, ahogy magához tért. – Nem igazán vagy benne,
ugye?
– Olyan jól esette, hogy elaludtam – motyogta. – Fáradt…
– Soha nem bírtad jól a piát.
Lehúzta a takarót és Jess testét betakarta vele, egészen állig.
Bebugyolálva elhelyezkedett és azonnal elaludt. A legkevesebb,
amit megtehetett volna az volt, hogy kihasználja őt szórakozás
képen, mielőtt részeg álomba merült. Nos, csak egyetlen dolgot
lehetett tenni, amikor ilyen szexuális frusztrációval találta
szembe magát az ember. Sed felállt, levette a pólóját és lefeküdt
a földre, majd fekvőtámaszokat kezdett csinálni.
 21. Fejezet

Fordította: Aiden

Másnap reggel, miután lezavart egy intenzív meztelen

jógaórát, hogy megnyugodjon, és Sedet a combjai közé
csalogassa, ahová az tartozott, Jessica elkísérte Sedet,
meglátogatták Trey-t a kórházban. Trey-t új szobába
költöztették, de ő ezt nem volt hajlandó tudomásul venni. Heves
vitába bonyolódott az osztályos orvossal, aki átvette a
gondozását.
– Semmi okom sincs arra, hogy itt maradjak – mondta Trey a
dokinak. – A CT-vizsgálat nem mutatott ki duzzanatot, sem
vérzést. Már bebizonyítottam, hogy tudok járni, használni a
mosdót, szilárd ételt enni. Mit akar még? – fonta keresztbe
karját a mellkasán. Észre sem vette, hogy a két fiatal éppen az
ajtóban áll, és tanúi a dührohamának, de Jessica kételkedett
abban, hogy ez megváltoztatta volna a viselkedését.
– Szeretném, hogy megnyugodjon, Mister Mills – mondta az
orvos erős indiai akcentussal. – Még mindig könnyen
előfordulhat, hogy a sebe újra felnyílik, és további belső vérzést
okoz. Ez egy nagyon súlyos állapot az ön számára. Még legalább
három napig folytatnia kell a kezelést. Minimum.
– Még három nap? – hanyatlott Trey a párnájára. – Addigra
beledöglöm az unalomba. Jól vagyok. Miért nem hisz nekem?
Egy pillanatra elgondolkodott, arcára kiült az „aha” kifejezés,
majd az ágytálcáján pihenő mobiljáért nyúlt.
– Felhívom az apámat. Meglátjuk, mit szól hozzá.
Trey nagyon erősen koncentrált a mutatóujja kinyújtására, és
több gombot is megbökött, mielőtt „majd én megmutatom”
arckifejezéssel a füléhez emelte a telefont.
Jessica elvigyorodott magában. A fickó imádnivaló volt. Mint
a kistestvér, akire mindenki vágyott, de örültek, hogy nincs.
Miközben Trey az apját győzködte telefonon, észrevette
Jessicát és Sedet az ajtóban. Boldogan elmosolyodott, és intett
nekik, hogy menjenek be.
Az orvos feléjük fordult, zavartan és idegesen nézett rájuk.
– Remélem, azért jöttek, hogy észhez térítsék a barátjukat.
– Eleve nem volt olyanja – mondta Sed dübörgő baritonján.
– Hallottam ám, Lionheart – mondta Trey. Kárörvendő
tekintettel a telefonjába szólt – Igen, persze, apa. Bármi áron
kijutok innen. Az itteni orvosok sarlatánok.
Az orvosa megcsóválta a fejét, és kiment a szobából.
Jessica alig hitt a szemének, milyen jól néz ki Trey. Visszatért
a színe. A smaragdzöld szemébe visszatért az a szikrázó
elevenség. Ha nem lettek volna a kapcsok a feje oldalán, és nem
tartotta volna olyan esetlenül a kezét, szinte azt hihette volna,
hogy egyáltalán nem is sérült meg.
– Szóval, apád ki fog vinni innen? – kérdezte Sed, és
leereszkedett a Trey ágya melletti székre. Jessicát a térdére
ültette.
– Ja-ja. Hála Istennek.
– Ma már jobban nézel ki – mondta Jessica. – Hogy érzed
magad?
– Egész jól. A fejem még fáj.
– Mindig is az volt a leggyengébb részed – viccelődött Sed.
– Baszódj meg.
– Látod, mondom én – nevetett Sed.
– Hogy van a kezed? – Jessica oldalba könyökölte Sedet.
Trey öntudatosan a takaró alá dugta a kezét, mosolya
mogorvaságba fakult.
– Azt hiszem, egyre jobban.
– Az fasza. Minél hamarabb vissza kell térnünk a turnéra.
Jessica ismét oldalba könyökölte Sedet. A férfi észre sem
vette, hogy mennyire érzéketlen.
– Most mi van? – ráncolta össze Sed a szemöldökét.
A lány nem válaszolt. Nem akarta, hogy Trey rosszabbul
érezze magát amiatt, hogy kioktatja Sedet.
– A szüleiddel maradsz, amíg felépülsz? – érdeklődött
Jessica, remélve, hogy témát vált.
 – Csak így tudtam rávenni apát, hogy beleegyezzen, hogy
elvisz innen. Nekik legalább van medencéjük. – ráncolta Trey az
orrát.
– Szerintem dolgozhatunk a stúdióban, amíg felépülsz –
mondta Sed, elmerülve a saját kis jövőtervezős világában. –
Valószínűleg pár hét alatt mindent felvehetünk. Kivéve a te
részeidet, Trey. Hacsak nem akarod, hogy Brian vegye fel
helyetted a ritmusgitár-részeket.
Trey olyan képet vágott, mintha valaki kitépte volna a még
mindig dobogó szívét a mellkasából, kidobta volna a linóleumra,
és rátaposott.
– Ezt nem gondolja ám komolyan, Trey – Jessica lemászott
Sed térdéről, és megragadta a mellbimbóját, erősen
megcsavarta és húzta, hogy talpra kényszerítse a fiút.
– Jaj! Jézusom, asszony! Mit művelsz? – tiltakozott Sed,
miközben felállt a székről.
– Pár szót váltanék veled a folyosón – sziszegte a lány. –
Most!
Elengedte a férfi mellbimbóját, és az ajtó felé indult.
– Mit tettem? – kérdezte Sed, a lány nyomába eredve.
Amikor hallótávolságon kívül értek Trey nyitott ajtajától,
megfordult, hogy szembeszálljon vele.
– Hogy lehetsz ennyire érzéketlen, Sed? Láttad, milyen képet
vágott?
Sed arckifejezéséről tanácstalanságot olvasott ki.
– He?
 – Trey, te hülye. Megbántottad. Egy napja van eszméleténél,
és máris Brian veszi át a munkáját ritmusgitárosként az új
albumon. Mégis mit gondoltál?
– Nem úgy értettem, hogy végleg. Csak a felvételek idejére.
– Az album várni fog, amíg Trey jobban lesz.
– Szóval csak üljünk itt és forgassuk az ujjainkat, amíg ő
felépül? Nélküle nem tudunk turnézni – elgondolkodva
pillantott a lányra – hacsak nem találunk valakit, aki beugrik
helyette.
– Nem hiszem el, hogy ilyet mondtál! – bokszolt bele Jessica
Sed mellkasába.
– Ez nem Trey ellen szól. Ha most megállunk, elveszítjük a
lendületünket. Végre ott tartunk, ahol zenekarként lenni
akartunk, és most, bumm, ez történik.
A lány tudta, hogy nem lehet lebeszélni Sedet a siker
hajszolásáról, ezért taktikát váltott.
– Tényleg azt hiszed, hogy Brian beleegyezik, hogy Trey
nélkül játsszon? Tudod, hogy egységként dolgoznak. Briant is le
akarod cserélni?
– Sajnálom, hogy megbántottam őt – sóhajtott Sed hangosan.
– Csak aggódom. Rengeteg ember fizetése függ tőlünk, tudod?
Tehát nem csak magára gondolt, ahogy a lány először
gyanította. Most már rosszul érezte magát, amiért kiabált vele.
– Minden rendben lesz. Garantálom.
Sed elvigyorodott.
– Ezt írásba is adnád?
 – Persze. Miért ne? – felelte a lány.
Sed felhúzta a pólóját, felfedve bal mellbimbója körüli piros
foltokat.
– És azt hiszem, tartozol egy bocsánatkéréssel ennek a
fickónak.
A lány forgatta a szemét, és Trey szobája felé indult.
– Jessica – szólt utána Sed. – Kaphatnék egy időpontot két
óra múlva békülős szexre?
Több, a folyosón sétáló ember megállt, hogy megbámulja
őket.
A lány megállt, és a válla fölött a férfira pillantott, a
szemöldökét dühösen összevonta.
– Sedric!
– Tessék? – vonta meg a vállát és a lány után ballagott.
– Nincs szükséged időpontra.
A srác felnevetett, átkarolta a derekát, ölbe kapta és becipelte
Trey szobájába. Dühkitörés közepette találták, mivel többször is
félreütötte a tévé távirányítóját az alulreagáló kezével.
 22. Fejezet

Fordította: Aiden

Jessica felpillantott a számítógép képernyőjéről Brianre.

Myrna épp most dobott az ölébe egy hatalmas adathalmazt, és
Jessica lelkesen rögzítette a gépen, készen arra, hogy
bebizonyítsa, megérdemli a kapott fizetésemelést.
– Hol van Sed? – kérdezte Brian. – Úgy volt, hogy most
azonnal indulunk Los Angelesbe.
Trey előző nap a szüleivel távozott a BMW-vel. A másik
turnébusz és a kamion a felszerelésekkel már úton volt. Amint
Sed előkerül, ők is indulhatnak.
– Azt mondta, hogy gyorsan el kell intéznie valamit. Azt
hittem, mostanra már visszaér.
– Nem mondta, hogy hová megy?
Jessica megrázta a fejét.
– Nem én vagyok az ura és parancsolója.
– Heh. Engem is bolondnak nézel – forgatta Brian a szemét,
és épp ott akarta hagyni a lányt, de Jessica megragadta a karját.
 – Komolyan, Brian, nem értem, mi bajod van velem.
Régebben nem voltál ilyen sértő.
– Talán köze van ahhoz, amit Seddel műveltél.
– Amit Seddel műveltem? Szerinted pontosan mit tettem
vele?
– Tönkretetted, amikor ok nélkül elhagytad.
– Ok nélkül? Fogalmad sincs, miért hagytam el, igaz?
– Mindent elmesélt nekünk. Azért mentél el, mert nem
engedhette meg magának, hogy kifizesse a tandíjadat.
Jessica álla leesett.
– Te csak egy aranyásó vagy...
– Ezt mondta nektek? – fröcsögte a lány.
– Tán tagadod?
Brian azt hitte, hogy ő is olyan aranyásó, mint az anyja? Mint
a sajátanyja? Jessica levegőt is alig kapott, nemhogy szólni
tudott volna a saját védelmében.
– Én is így gondoltam – rántotta ki a karját a lány
szorításából Brian, és a fürdőszoba felé indult.
– Nem! Nem ezért mentem el – pattant fel Jessica, és utána
eredt. Brian megállt a fürdőszoba ajtaja előtt. – Azért mentem
el, mert azt mondta, nem vesz feleségül, ha jogi egyetemre
megyek. Én fizettem, de ő megtiltotta, hogy menjek. Ezért
mentem el. Nem akartam, hogy ő irányítsa az életemet. Nem
volt joga arra kényszeríteni, hogy válasszak aközött, amit, és akit
szeretek.
 Brian megfordult, és elgondolkodva bámulta a lányt, amíg az
állta a férfi intenzív, barna pillantását. – Na hallod, ezt
elhiszem. Tizenkét évvel ezelőtt pontosan ugyanezt tette Erickel
is.
– Nem teljesen ugyanezt – szólt ki Eric a priccséről, ahol egy
csöcsös magazint olvasgatva heverészett. – Otthagyhattam
volna a zenekart. A dobra váltás nem is volt olyan rossz. Bírom.
– vakarta meg a füle tövét. – Úgy értem, most már bírom.
Akkoriban nem annyira.
– Sed azt hiszi, tudja, mi a legjobb mindenkinek – mondta
Brian.
– Az a dühítő, hogy általában igaza is van – felelte Eric.
– Sajnálom, hogy ilyen szigorúan ítélkeztem feletted, Jessica
– közölte Brian. – Örülök, hogy szembeszálltál vele. Nem is
értem, miért adsz neki második esélyt. Valószínűleg nem
érdemli meg. De meg fog változni miattad. Mindent megtesz,
hogy helyrehozza a dolgokat. Annyira szeret téged.
Sed szerette őt? Ezt nem nagyon hitte. Talán azt szerette,
ahogyan kinézett. Vagy azt, ahogyan örömet okozott a testének,
és ahogyan örömét lelte az övében. De azt, hogy ki volt belülről?
Kételkedett benne, hogy a férfi egy rendőrségi szembesítésen is
ki tudná őt választani, ha arról kellene dönteni, hogy ki is ő
valójában.
– Menj! – dübörgött Sed hangja kívülről.
– Nem akarooom.
 Volt valami ismerős ebben a nyafogó női hangban. Jessica
biztos volt benne, hogy nemrég hallotta egy rémálmában.
– Vagy bemész és megteszed bent, vagy itt kint a parkolóban
fogod, mindenki szeme láttára.
Jessica összeráncolta a szemöldökét. Valami groupie-t ment
felszedni? Pontosan mire kényszerítette szegény csajt? Jessica
elindult a busz lépcsője felé, hogy közbelépjen.
– Jól van, naa!
A fiatal lány Seddel a háta mögött felfelé trappolt a lépcsőn.
Jessica megtorpant, amint felismerte.
Az a kísérő volt, akivel az Eiffel-toronynál találkoztak. Hogy
képzeli, hogy idehozza ezt a kis videokamerás ribancot? Azt
akarta talán, hogy a halála az ő nevén száradjon? Jessica
határozottan készen állt, hogy megfojtsa a kiscsajt.
– Haladjál – parancsolta Sed.
– Bocsánat – motyogta a lány Jessica lábujjkörmeinek.
– Szerintem nem hallotta jól – mondta Sed. –És nézz rá, ha
hozzá beszélsz.
A lány felemelte a fejét. Arcán potyogtak a könnyek.
– Sajnálom, rendben? Bocsánat. Csak azért tettem, mert
féltékeny voltam. Mert őt akartam. És ő csak téged akar. Mindig
is csak téged akart. Nem is érdemled meg őt – a lány keze
ökölbe szorult. – De sajnálom, hogy felvettem azt a videót. És
sajnálom, hogy feltettem. Sajnálom, mert mindig úgy fog rám
gondolni, mint a ribancra, aki bántott téged. Komolyan azt
kívánom, bárcsak holtan esnél össze, te kibaszott kurva.
 Nos, ez volt a legrosszabb bocsánatkérés, amit Jessica valaha
is hallott, de bocsánatkérés volt. Sedre pillantott, aki teljesen
tanácstalannak tűnt a rajongó lány tirádája miatt.
– Te levadásztad és idehoztad, hogy bocsánatot kérjen tőlem?
– kérdezte Jessica.
– Nem így kellett volna mondania – bökte meg a lány vállát.
– Nem így kellett volna mondanod, hallod? Elpróbáltuk...
A kiscsaj mindkét kezével eltakarta az arcát, teste rázkódott a
zokogástól.
– Ne kelljen még egyszer elmondanom. Kérlek.
– Hé, megígérted nekem – bökte meg Sed ismét a lányt.
– Semmi baj, Sed – mondta Jessica. – Nem kell bocsánatot
kérnie, ha nem akar. Nekem elég a tudat, hogy van valamim,
amire vágyik, de soha nem kapja meg. Mindig azon fog agyalni,
hogy talán másképp alakultak volna a dolgok, ha nem lett volna
ilyen bosszúálló kis ribi.
– Én inkább alázatot és bocsánatért való esedezést képzeltem
el, de ha elégedett vagy... – vonta meg Sed a vállát. Megfogta a
lány könyökét, és a kijárat felé vezette. – Akkor tipli.
– Várj, Sed. Kérlek, ne gyűlölj meg. Nem bírom elviselni a
gondolatot, hogy gyűlölsz engem. Kérlek, Sed. Kérlek, Sed.
Annyira sajnálom – a kiscsaj tovább jajveszékelt a lépcsőn
lefelé.
– Ilyen bocsánatkéréssel Jessicának tartozol, nem nekem.
 De Jessicának nem volt szüksége a lány bocsánatkérésére.
Sed mindent megtett, hogy megpróbálja felvidítani. Ez igazán
kedves dolog volt tőle. A lány meghatódott a gesztusán.
– A módszerei teljesen szokatlanok – közölte Myrna –, de
ugye tudod, hogy jót akar?
Jessica elmosolyodott és bólintott. Megpróbálta helyrehozni a
dolgokat. Ilyen volt a természete.
Sed becsapta az ajtót és odaszólt a sofőrnek.
– Menjünk, Dave – kiáltotta – mielőtt megpróbál
felkapaszkodni a busz oldalára.
Dave beindította a buszt, és könnyedén elindult vele,
miközben Sed aggódva lesett ki a sötétített ablakon.
Jessica a férfi mögé lépett, és átkarolta a derekát.
– Köszönöm.
A férfi átpillantott a válla fölött, és ránézett.
– Gondoltam, ha bocsánatot kér, talán jobban fogod érezni
magad. Úgy értem, tudom, hogy ez nem sokat segít, de...
A lány felemelte a kezét, ujját Sed szájára tette, hogy
elhallgattassa.
– Segített. Sokkal jobban érzem magam.
Ahogy a lány ujja alatt elvigyorodott, Sednek mindkét
gödröcskéje kivillant.
– Akkor megérte odaadni Brian kedvenc gitárját.
– Micsodaa? – hördült fel Brian. – Nekiadtad a gityómat?
Sed elnevette magát.
– Viccelek.
 Visszafordult Jessicához, tekintete elkomolyodott.
– Velem maradsz L.A-ben, ugye?
A lány nem igazán gondolkodott azon, hogy mit fog csinálni,
ha Los Angelesbe érnek.
– Biztos, hogy a srácok nem bánják?
Sed zavartan pillantott a társaira.
– Miért érdekelné őket?
– Hát, mert elég szűkös a hely, nem?
– Miért lenne szűkös?
– Az a tetőtér a vegytisztító üzlet felett nem túl nagy.
– Ó, Istenem, ugye nem gondolod komolyan, hogy még
mindig ott lakunk? Az borzasztó volt. Most már van egy lakásom
a tengerparton.
– Na, szép – motyogta a lány. Sikerült meggazdagodnia azóta,
hogy utoljára együtt laktak. Jessica elkomorult a gondolatra.
– A szüleimnél is lakhatnék – a lány fintora még mélyebb lett.
Beth, aki nyáron a családjánál lakott, ugyan még nem tért vissza
a városba, és Myrna sem fizette még ki Jessicát, így a
lehetőségei korlátozottak voltak.
– Nem akarsz velem maradni? – kérdezte Sed.
– Nem akarok púp lenni a hátadon. Vagy egy szajha.
– Nem lennél sem púp, sem szajha. Azt szeretném, hogy
velem maradj – Sed lehajolt és a lány fülébe súgta – Rengeteg
magánélet, plusz rengeteg hely, egyenlő rengeteg szenzációs
szexszel.
A lány elvigyorodott.
 – Hát, ha tényleg így van, akkor igent kell mondanom,
szeretnék veled maradni L.A-ben. Persze, amíg Trey fel nem
épül, és vissza nem megyünk turnézni.
Az, hogy Sed lakásában lakott, csak átmeneti volt, tehát ez
nem jelentette azt, hogy együtt is élnek. Ugye? Igen, vagyis
csak... ideiglenesen. A lány hozzáadta a lakbérpénzt az egyre
növekvő számlához, amivel tartozott neki.
– Szuper – ölelte meg Sed a lányt, és megcsókolta a feje
búbját. – Alig várom, hogy meglásd a kérót. Imádni fogod.
– Ne értsd félre, Sed. Ettől nem fog változni a kapcsolat
köztünk. Ez még nem jelenti azt, hogy komolyan gondoljuk.
– Az eljegyzés nem komoly? – szólt közbe Jace.
Jessica megpördült és ránézett.
– Te miről beszélsz?
Jace Sedre pillantott, majd lesütötte a szemét.
– Mindegy – felelte.
– Miért gondolod, hogy eljegyeztük egymást, Jace? – kérdezte
Jessica.
– Sed azt mondta annak az újságírónak...
Sed figyelmeztetően felmordult.
– Semmit – mondta Jace.
– Milyen újságíró? – nézett fel a lány Sedre. – Mit műveltél,
Sed? Ugye nem kamuztál a kapcsolatunkról?
– Nem akartam, csak úgy jött. Nem hagyhattam, hogy azt
higgye, hogy valójában prostituált vagy.
– Prostituált? Valaki azt hitte, hogy kurva vagyok?
 – Igen, de helyreraktam. Azt mondtam neki, hogy a
menyasszonyom vagy, hogy megvédjelek.
– Hogy mit mondtál neki?
– Kiabálsz!
– Persze, hogy kiabálok! Hazudtál valamiről, ami komolyan
befolyásolja az életemet. Ha a sztori elterjed, az emberek el
fogják hinni, bármennyire is nevetséges.
– Nevetséges?
– Hogy mondhattad neki, hogy a menyasszonyod vagyok?
Mintha valaha is fontolóra venném, hogy hozzádmenjek.
– Hát, mit akartál, mit mondjak, Jessica, hogy te csak valami
picsa vagy, akit szeretek megdöngetni? Hogy nem vagy több
számomra, mint egy jó csaj? Azzal semmit sem tettél volna a
jóhíredért.
– És ki tette tönkre egyáltalán? Ó, hát persze. Te voltál! –
Jessica felkapott egy halom adatlapot és a laptopot az
étkezőasztalról. Mindent az egyik hóna alá gyömöszölte. – Nem
tudok dolgozni, ha ez az idióta itt van – közölte Myrnával, aki
felvonta mindkét szemöldökét, de nem szólt semmit. – Küldj e-
mailt, ha bármire szükséged van – Jessica megindult előre a
folyosón. – Állítsd meg a buszt! – kiáltotta oda a sofőrnek.
Dave rálépett a fékre. Jessica megragadta a vezetőülés
melletti oszlopot, hogy ne essen el.
– Jézusom, ne ijesztgess – motyogta Dave.
Jessica átvetette a vállán a táskáját, és elindult a kijárat felé.
– Engedj ki – morgott Dave-re.
 A férfi kapkodva engedelmeskedett neki, és a busz ajtaja
kilendült.
Sed követte őt a lépcsőn.
– Most meg hová mész? Azt hittem, velem maradsz, amíg
vissza nem indulunk a turnéra.
A lány annyira dühös volt, hogy nem látott tisztán.
– Inkább... inkább... inkább... anyámnál maradok.
Ami körülbelül a legrosszabb dolog volt, ami eszébe jutott.
Elsietett a Mandalay Bay parkolóházba és a rozzant Nissan
Sentra felé, amely még mindig ott parkolt.
– Jessica? –szólt utána Sed.
– Elegem van abból, hogy elcseszed az életemet, Sed! Hívj fel,
ha a banda újra turnézni indul. Addig nem akarok hallani rólad,
nem akarlak látni, és azt sem akarom tudni, hogy élsz-e
egyáltalán.
– Igen? Akkor legközelebb, ha valaki prostituáltnak nevez,
nem fogom kijavítani – kiabálta a fiú.
– Még az is jobb, mintha a világ azt hinné, hogy egy olyan
önző szemétláda jegyese vagyok, mint amilyen te vagy.

*****

Sed a torkában dobogó szívvel nézett Jessica után. Volt annál

rosszabb, mint látni, ahogy a lány elhagyja őt? Nem. Utána
indult, de Myrna megragadta a karját.
– Hagyd most, hadd menjen – mondta.
 A férfi hevesen megrázta a fejét.
– Nem hagyom.
– Muszáj, Sed. Rá kell jönnie, hogy ki vagy te. És hogy miért
cselekszel úgy, ahogy. Ő nem érti. Azt hiszi, hogy megpróbálod
irányítani az életét. Amíg rá nem jön, hogy nem ez a szándékod,
addig csak az őrületbe kergeted. Adj neki időt, hogy megértse,
miért tetted, amit tettél. Pár percet, hogy hiányozz neki, életke –
simogatta meg együttérzően Sed arcát. – Hiányozni fogsz neki,
tudod.
–De hát elmegy! – mutatott a fiú Jessica egyre zsugorodó
alakjára, mintha ez megmagyarázná minden belső zűrzavarát.
– Majd visszajön. Azt mondta, hogy hívjam fel, amikor a
banda újra turnéra indul. Ha tényleg soha többé nem akart
volna látni téged, nem kért volna ilyet.
– Csak mert szüksége van arra a pénzre.
Myrna felhorkant.
– Nem hiszem el, hogy ezt gondolod. Három napot adok neki
– maximum – és ott fog állni a küszöbödön, hogy
visszakéredzkedjen. Csak bízz bennem, oké? Tudom, hogy
szereted őt. Ezért próbálod olyan keményen rendbe hozni a
dolgait. Erre még nem jött rá. Annyira összezavartad szegény
lányt, hogy sosem fogja felfogni. És bármennyire is akarod, nem
tudod rávenni, hogy belássa. Saját magának kell rájönnie.
Jessica eltűnt a szemük elől, és magával vitte Sed szívét.
– Ígérd meg, hogy nem mész utána, Sed. Legyél türelemmel.
Adj neki pár napot, hogy levegőhöz jusson.
 – Megpróbálom.
– Sed? – szólt rá Myrna szemrehányóan.
– Jól van. Tökmindegy. A pszichológus tudja a legjobban.
Még mielőtt a busz felhajtott volna az autópályára, Sednek
már három ok is eszébe jutott, amiért kapcsolatba kell lépnie
Jessicával, amint megérkeztek L. A-be. A lány a buszon hagyta a
bőröndjét. Több halom Myrna-adatot hagyott hátra. És
hiányzott neki. Máris.
 23. Fejezet

Fordította: Aiden

Az ártalmatlan zöldeskék bungalót bámulva Jessica

rettegéssel telve ült anyja kocsifelhajtóján. Ezt nem tehette.
Nem maradhatott abban a házban. A biztos, az anyja púp volt a
hátán, és az őrületbe kergette az állandó nyaggatásával, de a
mostohaapja, Ed... Már a gondolatától is megborzongott.
Az ötórás autóút a Mojave-sivatagon keresztül sokat segített
abban, hogy a dolgok új megvilágításba kerüljenek. Meglepő
volt, mennyivel jobban működött az agya, amikor egy bizonyos
pasi nem kavarta fel az érzelmeit, mint valami óriási turmixgép.
Kicsit szarul érezte magát, amiért Sedre támadt, csak mert
rosszul reagált a sajtóra. Nem volt biztos benne, hogy ő mit
mondott volna ugyanebben a helyzetben. Biztosan nem állította
volna, hogy a menyasszonya. Valószínűbb, hogy elutasította
volna a kérdést. A maga ostoba, macsó módján Sed megpróbálta
jobbá tenni a dolgokat. Nem járt sikerrel. Egyáltalán nem. De a
szándék megvolt. Néha ez fontosabb, mint az eredmény. Nem
igaz? Fogalma sem volt.
 Jessica elővette a zsebéből a mobilját, és jó tíz percig bámulta,
mielőtt tárcsázta Sed számát.
– Jessica? – szólt bele Sed lélegzetvisszafojtva. – Szia.
– Szia.
Egy hosszú percig csend következett.
– Szükséged van valamire? – kérdezte végül a fiú.
A lány felpillantott az anyja házára, majd a műszerfalra.
– Egy helyre, ahol megszállhatok – mondta durcásan.
Újabb hosszú csend.
– Szeretnél velem maradni?
A lány bólintott, a szíve összeszorult. Miért volt sírhatnékja?
– Jessica?
Rájött, hogy a fiú nem hallotta a fejében csörömpölő
üveggolyókat, amikor bólintott.
– Igen. Ha nem bánod.
– Dehogy bánom.
– Sajnálom, hogy Vegasban kiakadtam rád. Tudom, hogy
csak helyre akartad hozni a dolgokat.
– Néha elég nagy baromságokat mondok.
– Néha? – kacagott fel a lány. Jól esett. Nem értette, miért
zavarja annyira, hogy veszekszik vele. Nem volt ínyére, hogy
ilyen rövid idő alatt újra elkezdett törődni vele. Vagy talán
sosem szűnt meg törődni vele. Ki tudja. Egyszerűen csak vele
akart lenni. Még ha ez azt is jelentette, hogy le kellett nyelnie a
büszkeségét, fel kellett hívnia, és szállást kellett kérnie. Hülye
vagy Jessica. Annyira hülye vagy.
 – Tudod, hol lakom? Vagy szeretnéd, hogy érted menjek?
– Add meg a címed. Megtalálom.
Miközben a lány felírta a címét egy nyugtára, amit a
táskájában talált, kinyílt a bejárati ajtó, és Ed lépett ki a
verandára. Szeme felcsillant, amikor észrevette, hogy a lány a
kocsifelhajtón áll. A telefonját a feje és a válla közé szorította,
hátramenetbe kapcsolta a kocsit, és elindult vissza Sed felé. Két
rossz közül a kisebbik, mondta magának, ami semmiképpen
sem volt hajlandó tudomást venni repeső szívéről.
 24. Fejezet

Fordította: Aiden

Sed kinyitotta lakása bejárati ajtaját, és Jessica ott ácsorgott a

küszöbén. Myrna három napot adott a lánynak, aki hat órát sem
bírt ki. Kényszerítette magát, hogy ne legyen kárörvendő.
Fontos volt a lánynak. Törődött vele, különben nem lenne ott. A
világért sem említette volna meg, hogy már a kocsijában ült és a
lány anyjának háza felé tartott, amikor a lány hívta.
– Bújj be – intett Jessicának. A lány körbepillantott, ahogy
belépett az ajtón, kezében az egyik táskával, amit a kocsijából
cipelt be. Szeme hitetlenkedve nyílt tágra.
– Ez a hely hatalmas! – hangja kissé visszhangzott a
kétszintes előcsarnokban.
– Remek üzletet csináltam vele. Elárverezés alatt állt.
Körülbelül a felét fizettem, mint amennyit valójában ér.
Továbbhaladt, és körbepillantott az ízléses berendezésen. A
bútorainak nagy része fehér volt, a párnák, szőnyegek, a
dísztárgyak és a műalkotások vörösek és feketék.
– Gondolom, fogadtál egy lakberendezőt.
 A srác megvakarta a fejét. Nem egészen. Tanya szexuális
szívességekben vette fel a fizetségét. Több mint egy hétig. De ez
már egy éve volt.
– Ööö... Egy barátom intézte nekem.
Jessica szemrehányó pillantást vetett rá, de nem erőltette a
részleteket.
– Hol van a vendégszoba?
Persze, mintha oda akarta volna betenni a lányt.
– A hálószobám fent van a második emeleten.
A lány követte a férfit az öntöttvas csigalépcsőn, fel a második
emeletre. A lépcső tetején egy nyitott tetőtér volt – Sed
barlangja és szórakozóhelye. Masszázsfotelek, házimozi, hifi,
videojátékok, darts-tábla, biliárdasztal, bár, és egy franciaajtón
keresztül egy hatalmas tetőterasz, pezsgőfürdővel, grillezővel és
az óceánra nyíló, káprázatos kilátással.
Jessica körülnézett és újfent tátva maradt a szája.
– Valóságos agglegénymennyország.
– Nem tetszik?
– Csodás, Sed. Hogy tudsz a turnébuszban élni, mikor itthon
ez vár rád?
– Tudod, hogy imádok turnézni. Ez éltet. De ha nem tudok
úton lenni, itt elvagyok pár napig – felelte Sed, elvette a lánytól
a táskáját, és átdobta a vállán, majd kézenfogta. – Hadd
mutassam meg a hálószobát.
Egy kis békülős szexet akart. Méghozzá rögtön.
 Sed végigvezette a lányt a tágas tetőtéren, a túlsó fal mentén
lévő fehér kétszárnyú ajtókig. Lenyomta a kilincset, és az ajtó
kinyílt. Jessica lélegzete elakadt. A szobát súlyos, mahagóniból
készült bútorokkal rendezték be, kivéve a szoba sarkában lévő
kis szerelmi ülőkét, amelyet krémszínű szövetkárpit borított.
Királyi méretű, hatalmas ágy uralta a szobát. A vastag
tengerészkék és csokoládébarna ágynemű hívogatónak tűnt, de
Sed nem épp azt tervezte, hogy szundikáljon egyet.
Jessica megkerülte az ágyat, és a kandallóra pillantott. Sed
sosem értette, miért van szüksége kandallóra Dél-Kaliforniában,
de Tanya ragaszkodott hozzá. És amikor Jessica letérdelt a
vastag szőnyegre, és közelebb hajolt hozzá, hogy alaposabban
szemügyre vegye, néma hálát rebegett a telhetetlen
lakberendezőnek.
– Óvatosan! – Sed komódon lévő távirányítóért nyúlt. – Majd
én bekapcsolom. A lány figyelte, ahogy a berendezés
meggyújtotta a gázrudakat a rostélyban.
– Menő – ült vissza a sarkára. – Még sosem volt kandallóm,
de mindig is szerettem volna. Bár ez egyfajta konkurencia a
légkondicionálóval.
A fiút, ez cseppet sem érdekelte. Letette a táskáját a padlóra, a
távirányítót pedig a komódra. Átment a szobán, és leült a lány
mellé a szőnyegre. Vastag párnázat volt alatta, és puhább, mint
a legtöbb ágy, amelyen valaha is aludt. Tökéletes volt...
 – Szeretnél szeretkezni? – kérdezte, és a lány jáde-zöld
szemébe nézett. A tűz fénye ragyogó mézszínűre festette a lány
bőrét.
– Te?
Sed megvonta a vállát.
– Nem igazán – hajolt oda Jessicához és éhesen megcsókolta.
A lány lehúzta róla a pólót, és kis meleg kezét Sed mellkasára
tette, tenyerével a férfi bőrét kutatva mohón.
– Én sem – mormolta, és lehajolt, hogy megcsókolja Sed
nyakát. – De pár óra hosszat csókolózhatunk.
– Olvasol a gondolataimban – mosolyodott el a fiú.
Most az egyszer a világon minden idejük megvolt arra, hogy
élvezzék egymást. Nem kellett aggódniuk. Semmi megszakítás.
Teljes egyedüllét. Sed hátradőlt a puha szőnyegen, és lehunyta a
szemét, hagyta, hogy a nő annyit csókolja, simogassa és
szívogassa csupasz bőrét, amennyit csak szeretné. A lány nem
hagyta ki felsőtestének egyetlen négyzetcentiméterét sem, nem
tudott betelni a férfi érintésével. Nem tudta megmondani,
melyikük élvezi jobban. Amikor a lány arra ösztökélte, hogy
forduljon meg, és feküdjön a hasára, tudta, hogy a többórás
hancúrozásuk hamarosan őrjítő szexben fog végződni. Jessica
tudta, mit tesz vele a hátának érintése.
Gyengéden megszeretgette a hátának minden pontját. Sed
testének minden izma megfeszült a vágytól. A mellbimbói feszes
gyöngyökké keményedtek. Mellkasát a szőnyeg puha
műszőrméjéhez dörzsölte, próbálta lenyugtatni magát. Nem
sikerült.
– Olyan feszült vagy, édes – suttogta a lány, miközben
megcsókolta a vállát.
Feszült? Mindjárt megmutatja, mennyire feszült, de mielőtt
maga alá teperhette volna, a lány átkarolta a combjait, és
határozott, de gyengéd masszázzsal gyúrni kezdte a hátának
izmait. Hamarosan átdolgozta a vállától a hát alsó részéig,
hústócsává változtatta, az izmai olyanok lettek, mint az olvadt
vaj. Ágyéka alatt összenyomott farka szüntelen lüktetéssel
tiltakozott az elhanyagolás ellen. Istenem, milyen kemény volt,
de a lány keze olyan jól esett, hogy nem akarta, hogy
abbahagyja.
Jessica fölé hajolt, hosszú haja csiklandozta a gerincét.
Csókolgatta és szívogatta a hátán végigfutó izmokat. Sed
megrándult és felnyögött, nem tudta, meddig bírja még.
Amikor felért a nyakáig, a fiú fülébe súgta:
– Akarsz szeretkezni?
Sed a hátára gördült, magára rántotta a lányt, és lázasan
megcsókolta. Keze a lány fenekére vándorolt, a medencéjét az
övéhez szorította, hogy a lány saját maga is pontosan érezze,
mennyire akar szeretkezni.
Jessica, megszakította a csókot, és vigyorogva nézett le Sedre.
– Az ott egy anakonda a zsebedben, vagy csak örülsz, hogy
látsz?
– Miért nem nézed meg?
 Lecsúszott a férfi testén, és az övéért nyúlt.
– Ha kiderül, hogy egy nagy, vastag kígyó, akkor nagyon
mérges leszek.
Kiszabadította Sed farkát a nadrágjából, és gyengéd csókot
nyomott a végére. Az megrándult, szigorúbb figyelemre vágyva.
Egyik kezét a töve köré fonta, majd a farkát a szájába szívta. A
keze gyengéden simogatta felfelé, míg a szája lefelé vándorolt,
hogy találkozzon a kezével. Amikor a férfi farkának makkja a
torka hátsó részéhez ért, a lány nyelt egyet.
Sednek elakadt a lélegzete.
Jessica hátrahúzta a fejét, a keze ugyanakkor lefelé csúszott.
Furcsa érzés volt, hogy a farkát egyszerre két irányba
dolgoztatta. Furcsa és csodálatos. Igyekezett meg sem mozdulni,
és az örömtől való zihálását a minimumon tartani, miközben a
lány ugyanilyen őrjítő módon folytatta a férfi kényeztetését.
Nem akarta, hogy Jessica észrevegye, milyen közel van ahhoz,
hogy elélvezzen. Azt akarta, hogy magja a lány szájába kerüljön.
Azt akarta, hogy lenyelje.
A nyilvánvaló lelkesedés hiánya felszította a lány
versenyszellemét, és gyorsabban simogatta, keményebben
szopta, mélyebbre nyelte.
Sed szorosan lehunyta a szemét, ujjperceit harapdálta, szabad
kezével a szőnyegbe kapaszkodott. Nem tudta azonban elrejteni,
ahogy gerince önkéntelenül ívbe feszült. A lány lerántotta a
nadrágját a combjáról, és a szabad keze megindult, hogy
gyengéden masszírozza a golyóit, miközben a szája és a keze
együtt mozgott, szétvált, majd újra együtt mozgott a farkán.
Sed alig bírta megállni, hogy ne árassza el forró száját a
nedvével. Felemelte a fejét, és kinyitotta a szemét, hogy nézze,
ahogy a lány szopja. Ah, Istenem!
Vége volt. Visszaejtette a fejét a padlóra, miközben kemény
görcs rántotta össze farkának tövét. Jessica meglepődve
kapkodta a levegőt, amikor első lövésével telitöltötte a lány
száját. Ő nyelt és erősebben szopott, egyre többet fogadott be a
férfiból, az utolsó cseppig lenyelte, amit kapott. Még azután is,
hogy Sed teljesen kiürült, tovább szopta, hogy meghosszabbítsa
az élvezetét, míg végül az nem bírta tovább.
– Ó Jess, hagyd abba, kérlek.
– A-a – motyogta a lány, kissé megrázva a fejét, Sed farkát
még mindig a szájában tartva.
A srác beleremegett, és lassan egyre puhább lett a szájában.
Jessica csak annyi időre engedte el, míg levette a ruhájukat, és
nem nyugodott, amíg a farka újra kőkemény nem lett. Amikor a
lány szája szabadon eresztette, Sed kinyitotta a szemét, de a
látása annyira elhomályosult, hogy kénytelen volt újra becsukni.
Jessica ekkor fölé guggolt, lábait a csípője mellé helyezte, és
lassan leereszkedett rá, csöpögő, nedves puncijába fogadva Sed
farkát.
– Ülj fel – sürgette a lány.
Még mindig a megélt vágy kábulatában kényszerítette magát,
hogy felegyenesedjen, súlyát a kezére támasztva, hogy ülő
helyzetben tartsa magát. A lány Sed vállába kapaszkodott,
lábujjhegyre emelkedett, majd keményen meglovagolta.
– Nagyon kellesz. Lángolok érted, Sed.
Érezte, ahogy a lány olvadt forrósága és nedvei lecsöpögnek,
hogy megfürdessék a lágyékát.
– Vedd el.
A nő elfogadta. Felemelkedett és olyan keményen lovagolta
meg Sedet, hogy szinte fájt, de a nő könyörtelen volt. Ahogy
felcsúszott, csípőjét csavarta, majd újra lecsapott rá, a forgatta a
medencéjét, hogy a férfit egyre mélyebbre, egyre mélyebbre
hajtsa. Így folytatta, amíg a lábai már feladták, és féltérdre nem
kellett ereszkednie. Oldalra dőlt, és testét ferdén a férfi testére
hajtotta.
– Vedd el, Jess. Vegyél el mindent.
Keményebb és gyorsabb tempóra váltott, amíg a másik lába is
elvesztette erejét, és mindkét térdére támaszkodva kellett
lovagolnia. Ekkor a belső izmait hívta segítségül,
összeszorította, miközben felfelé húzódott. Bassza meg, ha nem
hagyja abba, újra el fog élvezni, futott át Sed agyán, és tudta,
hogy a nő még nem fejezte be. Kinyitotta a szemét, és
rápillantott Jessicára. Félig frusztráltnak, félig elkeseredettnek
tűnt, és az energiája gyorsan fogyott.
Átkarolta, és a hátára fordította. A lány meglepetten kapkodta
a levegőt.
– Keményen és mélyen akarod?
A lány félszegen bólintott. Sed kihúzódott belőle.
 – Ne – tiltakozott Jessica.
Sed felemelte a földről, és az ágyhoz vitte. Odahúzta a matrac
széléhez, és széttárta a lábait. A pasi tekintete megakadt a nőies
ráncok szépségén. Úgy nyíltak meg előtte, mint a selymes
virágszirmok. Hívogatóan. Finom húsa duzzadt, kipirult és
nedves volt. Lehajtotta a fejét, és belenyalt a lányba.
Olyan édes volt. És az illata? Elképesztő.
Egyik kezével megragadta a farkát, hogy lenyugtassa magát,
miközben élvezte a lány ízét, illatát, melegét. Belenyalt a lány
szűk puncijába, mire a lány hangosan felnyögött a kéjtől.
– Sed – sóhajtotta, ujjai a fiú hajába túrtak. Ahogy
meghallotta nevét a lány ajkaiból, örömhullámok futottak végig
a gerincén.
– Sed, nagyon akarlak. Rakd belém. Kérlek.
Jessica ujjai a lábai közé vándoroltak, és a csiklóját
kényeztette, remegve a beteljesületlen vágytól. A férfi hátradőlve
figyelte, ahogy simogatja magát. Két ujjal dolgozta meg azt az
apró húsbimbót, körkörös mozdulatokkal, fel-le, előre-hátra,
fel-le. Megint körkörösen. A csípője együtt mozgott az ujjaival.
Sóhajtozott a kéjtől, miközben a felszabadulást kereste.
Sed a farkát simogatta, miközben figyelte a lányt, nem akarta
megzavarni, mert olyan kibaszott szexi volt nézni. A lány
megborzongott, és gyorsabban, erősebben dörzsölte, a háta ívbe
feszült. A puncija olyan duzzadt volt, olyan forró, olyan nedves,
olyan hihetetlenül üres.
 Sed felállt, mindkét kezével megragadta a csípőjét, és a
farkára húzta. A lány háta addig ívelt, amíg csak a válla érintette
a matracot.
– Ó, Istenem, Sed. Ez az – kiáltotta. – Bassz meg keményen.
Ujjai a lány fenekébe vájtak, hogy mozdulatlanul tartsa, és
mélyen belédöfött.
– Igen – sikoltotta a lány. – Igen. Igen. Igen!
A férfi keményebben dugta a lányt. Majd annál is
keményebben. Jessica elvette a kezét a csiklójáról, és a teste
megremegett, amikor végre elérte a kielégülést. Sed erősebb
fokozatra kapcsolt. Mégerősebbre. Vedd el, Jess. Érezz
magadban. A részed vagyok. A részed. Érezd. A lány ráfeszült a
férfira, miközben az továbbra is úgy nyomult belé, mint valami
megszállott. Amikor a lány remegése kezdett alábbhagyni, Sed a
testük közé nyúlt, és megsimogatta a lány csiklóját, utánozva a
technikát, amit a lánytól látott. A nő puncija újult izgalommal
rándult össze a férfi farka körül. Amikor a lány nyöszörögni
kezdett a túlzott ingerléstől, a férfi az oldalára fordította anélkül,
hogy megszakította volna a testük közötti kapcsolatot, és
egyenletes ritmust vett fel.
Egyik kezével a lány telt mellét, a másikkal bársonyos hátát
simogatta. Figyelte, hogy lány remegett, szemei csukva, ajkai
szétnyíltak, fejét hátrahajtotta az esztelen gyönyörtől. Azon
tűnődött, vajon hányszor tudja elélveztetni a lányt, mielőtt újra
engedi magát elélvezni. Imádta a jó versenyt, még ha önmagával
is kellett versenyezni.
 Még mindig az oldalán fekvő lány combjait összezárta, a farka
körül egymáshoz szorította. De ez nem az ő örömére történt,
hanem a lányéra. Majd a fenti lábát a vállára vette, mélyen
belédöfött, és megforgatta a csípőjét, hogy több irányba
ingerelje a lányt.
Jessicának elakadt a lélegzete.
Sed a mozdulataira koncentrált, visszahúzódott belőle
egészen addig, amíg csak a makkja volt benne, majd
egyenletesen és mélyen előrenyomta magát, megforgatta a
csípőjét és ismét visszahúzódott.
– Ez elképesztő érzés, bébi – suttogta a lány.
A férfi számtalanszor megismételte ezt a mozdulatot, lassan
és módszeresen az őrület határáig izgatva a nőt. A lány felvette a
ritmusát, a csípőjét a férfiéval együtt mozgatta, nyöszörgött,
amikor az visszahúzódott, zihált, amikor mélyre hatolt. A
hüvelyi orgazmushoz sok munkára és koncentrációra volt
szükség. Sed tudta, hogy a lány azonnal elmenne, ha csak
hozzáérne a csiklójához, ezért hihetetlenül óvatos volt, hogy az
élvezetet belülre összpontosítsa. Végül a lány csípője rángatózni
kezdett.
– Sed, Sed, mi történik?
– Szoríts rá a farkamra, bébi. Próbálj meg kilökni.
– Jézusom – sóhajtotta a lány.
Minden izma összehúzódott a srác farka körül, ahogy
megpróbálta kiszorítani a testéből. Ekkor Jessica meglepetten
kezdte kapkodni a levegőt, önkéntelen görcsök rázkódtak a
belsejében. Sed érezte, hogy a nő orgazmusa végigjárja az egész
farkát.
– Ó, Istenem, Sed. Ah. Aaaah – a lány hangja egyre
magasabbra és hangosabbra váltott, ahogy elélvezett. Sed lassan
pumpálta, meghosszabbítva a lány gyönyörét, mígnem egész
teste önkéntelenül vonaglott.
– Ez mi volt? – motyogta Jessica kábultan. – Soha nem
éreztem még ilyet.
– Ez babám, a második menet volt.
– Második?
Sed kihúzta belőle a farkát, és hasrafordította, majd
négykézlábra állította a lányt.
– Készen állsz a harmadikra? – térdelt fel mögé Sed az ágyra.
– Három mire?
A férfi azzal válaszolt, hogy előre lökte magát, és újra
kitöltötte. A lány karjai megremegtek, és a felsőteste az ágyra
hanyatlott. A férfi belemarkolt a hajába és annál fogva
visszahúzta a testét négykézlábra.
A lány felsikoltott, a fájdalom és a gyönyör egyszerre járta át.
Sed tétovázott. Túl messzire ment?
– Ne hagyd abba! Húzzad. Kínozz meg, Sed.
Újra megrántotta a haját, ezúttal még erősebben. A lány
nyaka ördögi szögben rándult hátra.
A lány halkan felnevetett.
– Ezaz, most keféld meg a mocskos ribancod, mint egy kutya.
Baszd meg jó keményen, ahogy akarja.
 Akkor történt az, hogy Sed majdnem elélvezett. A lány nem
hagyott neki időt, hogy összeszedje magát. Előre-hátra ringatta
a csípőjét, mozgásra sarkallta Sedet. A férfi felvette a ritmusát,
keményen nyomta, és minden egyes behatolásnál megrántotta a
lány haját. Előrehajolt, és szabad kezével megragadta gömbölyű
mellét, keményen megszorította a mellbimbóját a hüvelykujja és
a mutatóujja között, megmorzsolta, majd a tenyerével
masszírozva csillapította a fájdalmat.
– Úristen – zihálta a lány.
A férfi a melléről a csiklójához vezette a kezét, két ujja közé
csippentette, elölről és hátulról simogatva. Ugyanilyen
ritmusban nyomta bele a farkát a lányba, és meghúzta a haját. A
lány zihált, amikor harmadszor is elélvezett. A férfi elengedte a
haját, és a lány az arcára rogyott, még mindig remegve a gyors
és mocskos kielégülés utóhatásaként. Sed kihúzódott belőle, és
hasra fektette. Előretolta a lány testét a puha, csokoládébarna
paplanon, amíg az át nem billent az ágy szélén.
– Mit csinálsz? – kérdezte a lány, és a tenyerét a padlóhoz
nyomta, hogy le ne essen.
– Felkészítelek a negyedikre.
– A negyedikre?
A férfi ismét hátulról hatolt belé, a kezét a combjára
tapasztotta, nehogy az leessen az ágyról. Rendkívüli
koncentrációt igényelt, hogy a lányt fejjel lefelé lógva tartsa az
ágy szélén anélkül, hogy a padlóra zuhant volna, de imádta,
hogy a golyóit minden egyes behatoláskor a lány csiklójához
dörzsölhette. Jessica mozdulatlanul maradt, csak befogadta a
férfit. Rabul ejtette érzékeit. Engedte, hogy a testébe hatoljon.
Elfogadta a férfi birtoklását. Az uralmát.
Sed golyói megfeszültek. Még ne, gondolta.
Nem volt hajlandó elengedni magát, fejébe vette, hogy addig
nem, amíg tízszer el nem élveztette a lányt. Tízszer egymás után.
Vissza kellett fognia magát. Mélyen beléhatolt, és mozdulatlanul
tartotta magát, enyhén ringatózva, hagyta, hogy a gyönyör
görcsei elragadják, de összeszorította az izmokat a farkának
tövében, miközben magja vulkánként próbált kitörni. Ne, még
ne! Még nem…
Jessica tökéletesen mozdulatlan maradt, hagyta, hogy Sed
visszanyerje az irányítást. Amikor újra ura lett a testének, ismét
mozogni kezdett benne.
– Azt hiszem, mindjárt elájulok – mondta Jessica. – Kezdek
szédülni.
– Akkor jobb, ha gyorsan elélvezel.
– Énekelj nekem – kérte a lány.
A férfi elvigyorodott, és golyóit ismét a nőhöz dörzsölte,
mielőtt visszahúzódott volna.
– Van valami kérésed?
– Valami romantikusat.
– Akkor semmiképp sem Sinners dalt – nevetett fel. Továbbra
is következetes és könyörtelen tempóban ostromolta a lányt.
– A G-good-bye Is Not Forever’jó lenne…óóó, te jó ég, megint
közel vagyok. Keményebben, Sed.
 – Nemnem. Ennyit kapsz.
Énekelni kezdett, bár Sed ugyanezt a lassú tempót tartotta, a
golyói a lány csiklóját dörzsölték, a farka mélyen betöltötte.
„A holnap lett volna a második esélyem, hogy helyrehozzam
a dolgokat, de a holnap nem jött el. Sajnálom, hogy sosem
becsültem meg az időt, amit együtt töltöttünk, ezért vállalom a
felelősséget. Mindent beleadtál, amid volt. Elvettem anélkül,
hogy adtam volna cserébe bármit is.” – Sed szünetet tartott a
nótában, nevetségesnek érezte magát, amiért ezt énekelte a
lánynak, miközben szeretkeztek.
– Babám, ugye tudod, hogy ez a dal Trey halott kutyájáról
szól?
– Nem baj. Csak énekelj. Olyan közel vagyok. Elképzellek a
színpadon. Olyan észbontó vagy, amikor tízezres közönségnek
énekelsz.
– Tizenötezer – helyesbített Sed.
– Jó. De ne hagyd abba az éneklést. Énekelj valami mást, ha
akarsz.
Tulajdonképpen írt egy dalt pár éve a lánynak. Vajon most is
ki merte volna tenni a szívét a tűzre, és elénekelni neki? Miért
ne? „Amikor először rájöttem, hogy...”
– Ó Sed, ujjazd meg a seggem, kérlek. Olyan üresnek érzem
magam ott – vágott közbe a lány.
– Ha elengedem a lábad, fejre fogsz esni.
 A lány arrébb húzódott, egész súlyát az egyik kezére
támasztotta, majd ujjával, körkörös mozdulatokkal simogatni
kezdte az ánuszát.
– Ahh, el fogok menni. El fogok...
Sed figyelte, ahogy a lány mélyen a hátsó bejáratába
csúsztatja az ujját, és majdnem ő is elélvezett, amikor Jessica
felsikoltott. Az ujját a fenekében jártatta ki-be, miközben a
puncija a férfi farkára szorult.
– A szentségit, ez őrült szexi, bébi. Jó érzés?
Válaszként egy rekedt kiáltás hagyta el Jessica ajkait. Addig
ujjazta magát, amíg remegése le nem csillapodott, majd kihúzta,
és újra mindkét kezére osztotta a súlyát. Sed kihúzta belőle a
farkát, és a lány kecsesen a hátára gördült le, a padlószőnyegre.
A fiú utánamászott a szőnyegre, és maga alá gyűrte a lányt,
gyengéden végigcsókolgatta a bőrét az ajkától a melléig. A
szájába vette mellbimbóját, és finoman megszívta. A lány
felsóhajtott, ujjai a férfi hajába túrtak.
Annyira imádta Jessicát. Vajon készen állt már arra, hogy
hallja? Félt, hogy a lány elmegy, ha felhozza a témát.
– Teljesen kielégültem – mormolta Jessica. – Belém
élvezhetsz.
Sed felemelte a fejét, és lepillantott rá.
– Biztos vagy benne?
A lány bólintott, és széttárta a lábait a férfi előtt. Farka ismét
belesiklott a lányba, és esze ágában sem volt elélvezni. Ezzel az
eggyel még csak ötnél tartanának. A terv szerint még hat
orgazmus volt hátra. A lány nem volt könyörületes, miközben a
férfi belé hatolt, bevetette azokat a csodálatos izmokat a
testében, amelyek úgy izgatták Sed farkát, mint semmi más.
Előbb azonban megadta magát az őrjítő kéjnek, és valamivel
később megremegett a férfi alatt.
– Még mindig visszafogod magad? – suttogta a lány, szeme
majd leragadt a kielégüléstől.
– Dehogyis – hazudta a férfi. – Próbáljuk ki a szerelemszéket.
Sed a szék háttámlájára hajolt, és ujjait a lány fenekébe
nyomta, miközben a farkát a puncijába döfte. A lány így öt
percig sem bírta. Ahogy a hatodik orgazmusa végigsöpört rajta,
Sed elvigyorodott magában. Úristen, de imádta ezt a csajt.
– Még mindig nem mentél el? – kapkodta a levegőt a lány,
miközben a férfi kivezette a hálószobából a tetőtérbe.
– Talán, ha te lennél felül – mondta Sed és leült a széles és
kényelmes nyugágyra, a lány pedig felmászott az ölébe. A srác
bekapcsolta a fotel rezgését, ami rettenetesen jólesett fáradt
izmainak. Rendesen megdugni a lányt kemény meló volt, de a
jutalom megérte a fáradságot. Jessica beleült Sed farkába.
Soha nem volt olyan, hogy a lány ennyire keményen dolgozott
volna a kielégítésén. A puncija könyörtelenül fejte Sed farkát,
miközben arra koncentrált, hogy elélvezzen. Mivel, a srác volt a
főnök, hátradőlhetett, és visszaszámolhatott ezerről visszafelé.
Folyton elvesztette a fonalat, és zihált az örömtől. A lány eltökélt
volt, hogy sikerülni fog. Egyik kezét a testük közé csúsztatta, és a
csiklóját simogatta, miközben az felemelkedett és leereszkedett.
 – Megint el fogok élvezni – panaszkodott Jessica.
– Csinálhatnánk egyszerre – mormolta a fiú.
– Igen – értett egyet a lány. – Tudni fogod, mikor.
De, amikor a lány megremegett az újabb orgazmustól, a férfi
még mindig visszafogta magát.
– Nem értem – suttogta a lány, majdnem sírva. – Neked nem
jó, Sed? Nem tetszik?
Sed nem akarta felzaklatni a lányt.
– Ez volt a hetedik – felelte, és kisimította a haját Jessica
arcából. – Előbb kapsz tízet, mint én egyet.
– Ne légy bolond. Kimerültem.
– Akkor csak feküdj oda.
– Hova?
– A biliárdasztalra.
Sed az ujjaival és a szájával a nyolcadik orgazmusáig űzte a
lányt, miközben az a biliárdasztal zöld filcén vonaglott. Aztán
kivezette Jessicát az erkélyre.
– Valaki meg fog látni – tiltakozott a lány, miközben a férfi a
korláthoz szorította meztelen testét.
– A legfelső emeleten vagyunk. Senki sem láthat meg.
Sed a lány hátához simult, és hátulról hatolt belé.
Megszívogatta a nyakát, és végigsimított a kezével a tökéletes
melleken, a lapos hasán, a kerek csípője ívén. Nézték a
naplementét az óceánban, miközben a hullámok ritmusára
szeretkeztek. Alkonyodott, mire a nő újra felszabadult.
– Még egy? – suttogta a lány, láthatóan kimerülten.
 – Persze. A jakuzzinak kellemes melegnek kell lennie – Sed
örült, hogy eszébejutott bekapcsolni, mielőtt a lány megérkezett.
Beléptek a hatalmas kádba, és Jessica beleült Sed ölébe, vele
szemben. A fiú a farkát annyira megerőszakoltnak érezte ezen a
ponton, hogy nem volt biztos benne, hogy egyáltalán el tudna
élvezni. A lány valahonnan erőt merített és lovagolni kezdett
Sed farkán, közben hüvelyével folyamatosan megszorította,
majd ellazult körülötte. A srác ezúttal hagyta magát érezni.
Hagyta, hogy a sürgető érzés felerősödjön. Nem tartotta vissza
magát. Vagy talán egy kicsit.
– Megint közel jársz, babám? – kérdezte a lánytól, próbálva
nyitva tartani a szemét.
A lány úgy nézett ki, mint egy istennő, a bőre nedves és
rózsás, keblei a víz fölé emelkedtek, majd alábuktak, ahogy
lovagolt a férfin.
– Igen, jön a következő – harapott Jessica az ajkába,
megcsavargatta a csípőjét. Sed egész farka lüktetett, a duzzadt
fejétől a testében elrejtett részekig.
– Jó. Jól van. Aztakurva – az orgazmus váratlanul érte, a
magja úgy tört ki belőle, mint egy tomboló vulkán. Megtöltötte a
lányt, a görcsök intenzívek, a gyönyör hihetetlen volt. Sed zihált,
még mindig spriccelt, még mindig betöltötte a lány testét, még
mindig elvakította a gyönyör. – Jessica. Ó, Istenem, Jessica –
alig kapott levegőt. Csak élvezni és élvezni és élvezni tudott. Még
azután is, hogy az ondója elfogyott, az izmai továbbra is
összehúzódtak a farkának tövében. Megmarkolta a lány fenekét,
és lefogta, miközben az eksztázis és a kín közötti mélységben
nyögött. Amikor végre alábbhagyott, mély levegőt vett, és a
forró kád szélének dőlt.
– Megint elmentél? – kérdezte a férfi. Túlságosan elmerült a
saját gyönyörében ahhoz, hogy a lány reakcióira figyeljen.
– Kilenc orgazmus bőven elég, Sed – mormolta a lány a férfi
mellkasához simulva.
Sed lazán átkarolta a lányt, közelebb húzta magához. A másik
karjával eltakarta a szemét.
– Akkor majd legközelebb.
– Ühüm – felelte a lány kábultan. A víz alatt ujjai gyengéden
végigsimítottak a férfi bordái fölötti bőrön. Megcsókolta a
kulcscsontját. Ha fele annyira kimerült volt, mint ő, egyszerűen
nem volt elég energiája ahhoz, hogy megtalálja a férfi száját.
Hosszú ideig ültek ott, testük még mindig egymásba fonódva a
forró vízben, és próbáltak újra összeszedni magukat.
– Hiányoztam neked, babám? Azért hívtál fel, hogy kikunyizz
egy helyet, ahol meghúzhatod magad? – motyogta Sed, az agya
nyilvánvalóan nem működött.
Jessica megmerevedett, felkelt az öléből, és elkezdett
kimászni a forró kádból.
Sed kinyitotta a szemét, és ránézett a lányra.
– Jess, hová mész?
A pillantás, amit a lány vetett rá, talán a körülötte gőzölgő
vizet is képes lett volna megfagyasztani.
 – Nem azért hívtalak fel, hogy lakhatásért kuncsorogjak –
fröcsögte a lány.
Csúszós, nedves bőrét a fiú legszívesebben végigcsókolta
volna, amikor Jessica kiszállt a jakuzziból, és a nyitott üvegajtón
át a lakásba sietett. Sed hangosan felsóhajtott, és kényszerítette
magát, hogy felálljon, a víz patakokban folyt a testéről. Nem így
értette. Vajon rendbehozhatná ezt valaha is? Őszintén szólva,
nem tudta, miképp fogjon hozzá, és ez végtelenül frusztrálta.
Sed visszabotorkált a házba. Amikor rálelt a lányra a
hálószobában, az már félig fel volt öltözve. Ruhája a nedves
testéhez tapadt, de úgy tűnt, nem igyekezett eléggé az
öltözködéssel.
– Jess, ne menj el! Nem úgy értettem, hogy tényleg
könyörögtél. Rosszul jött ki. Örülök, hogy itt vagy – muszáj volt
meggyőznie a lányt, hogy maradjon. Bármi áron. Kizárt dolog,
hogy egy nap alatt kétszer is hagyta volna, hogy a lány elsétáljon
előle.
– Megyek anyámhoz– közölte a lány, miközben belebújt a
szandáljába, és átvetette a vállán a táskáját.
– Inkább maradsz a beteg Eddel, mint itt velem? – Sed
képtelen volt elhinni, hogy a lány hajlandó a perverz
mostohaapja közelébe menni.
Jessica arcából kiszaladt a vér, és egyik kezével a gyomrához
kapott.
– Ne tedd ezt velem – kérte a lány. – Ne hagyd, hogy
csapdában érezzem magam itt.
 Ha ez kellett, megtette.
– Az anyád még mindig annak a pöcsnek a felesége, ugye?
Jessica bólintott, a táskája a válláról a könyökhajlatába
csúszott.
– Fogadok, hogy pucéran bemászik az ágyadba, amíg nem
vagy ott. Hozzádörzsöli a testét az ágyneműdhöz. A párnáddal
csókolózik. Játszik magával, miközben rád gondol, és elélvez a
matracodon.
– Hagyd abba!
– Hát, akkor jó mulatást a családi összejövetelhez – mondta
Sed és a fürdőszobába indult törölközőért.
A lány követte őt.
– Te mekkora egy seggfej vagy! Bármire képes vagy, hogy
elérd, amit akarsz, ugye?
– Nem tudom, miért akarsz elmenni. Már mondtam, hogy
nem úgy értettem. De csak csináld. Menjél – közölte Sed, és
egyáltalán fogalma sem volt, hogy mihez kezd, ha a lány tényleg
elmegy.
A könyörgés jutott eszébe. Meg a fizikai korlátozás is.
– Biztos találok valakit, aki elszórakoztat, amíg a zenekar újra
turnéra indul – mondta cinikusan. A hazugság néha jól
működött, de tudta, hogy a lány vonakodása a legjobb
megoldás. – És tudom, hogy anyukád és Ed örülni fog, hogy lát
téged.
 Jessica táskája a földre esett. Sápadt volt, mint aki rögtön
elájul. – Maradok, de a vendégszobádban alszom, és amint
Myrna kifizet, lesz pénzem a bérleti díjra is.
Heh, én nyertem.
– Nem kell a pénzed, Jessica. Ha mindenképp ragaszkodsz a
fizetséghez, csak szopj le naponta kétszer és rendben vagyunk –
kötekedett a srác.
Sed a lány után nyúlt, de az hátrált egy lépést. Kérdően
felvonta a szemöldökét, orrcimpái mérgesen kitágultak.
– Amikor már kezdeném azt hinni, hogy mégsem te vagy a
legnagyobb seggfej a világon, akkor jössz és elrontod azzal, hogy
kinyitod a szádat.
Hát, bakker! Mi rosszat mondott már megint?
 25. Fejezet

Fordította: Aiden

Sed kezet fogott Erickel, és hátba veregette.

– Elhoztad?
– Persze – nyújtott át Eric Sednek egy hatalmas köteg
gitárkottát. Kottákat, amiket Brian írt, miközben Myrnával
szeretkezett. A puszta mennyiség is félelmetes volt. A minőség?
Tökéletes.
– Nagyon fasza – mondta Sed. – Egyébként elhívtam Jace-t
is.
Eric a szemét forgatta.
– Minek?
– Mivel ő a basszusgitárosunk – Sed az egyik hóna alá tolta a
kottahalmazt, és beljebb lépett a lakásba, bekísérve Ericet. – Ő
már a stúdióban van.
– Ha felbasz, haza kell küldened. Nem tudok komponálni, ha
ideges vagyok – közölte Eric.
– Nem fog, idegesíteni. Legfeljebb duzzogni.
 Eric követte Sedet a vendégszobába, amelyet stúdióvá
alakíttatott. Ez lesz az első alkalom, hogy használni tudják.
– Van söröd? – kérdezte Eric.
– Mindig van söröm.
– És dalszöveged?
– Néhány. Megmutatom, mi van nálam. Valószínűleg ki kell
majd egészítenünk őket.
– Én is hoztam pár ötletet – halászott elő Eric egy apró,
drótkötésű jegyzetfüzetet a mellénye belső zsebéből.
– Majd megnézzük.
Eric belépett a stúdióba, és szemügyre vette a hangfalakat, a
felvételi berendezéseket és a különböző hangszerek
felszerelését. Nem tervezték, hogy ténylegesen itt fognak
felvenni bármit is, de ha egyszer úgy döntenének, hogy dobják a
lemezkiadójukat, ez a hely fel volt szerelve minden szükséges
dologgal. Eric leült a Jace mellett álló szögletes
dohányzóasztallal szembeni székre.
– Szia, kisember. Elvagy?
Jace medörzsölte fülbevalóját két ujja között.
– Nem. Mennék már vissza turnézni.
– Jah, ne viccelj. Remélem Trey hamar felépül.
– Nem lesz jobban, amíg nem tesz érte semmit. Az, hogy
egész nap az ősei medencéjénél döglik, nem segít rajta – közölte
Sed mogorván. – Azt hiszem, meglátogatom és ráncbakapom a
csávót.
– Szerintem ez Briannek jobban menne. Bízd rá – felelte Eric.
 – Ehhez az kellene, hogy Brian öt percnél hosszabb időre
elhagyja Myrna ágyát. Az meg nem fog megtörténni.
– Ami az ágyasokat illeti, hol van Jess?
– Elment jógaórára, majd a postájáért az anyjához. Biztosan
rosszkedvű lesz, mire hazaér, úgyhogy lássunk neki a
munkának.
Jessicának egy hétbe telt, mire összeszedte a bátorságát, hogy
meglátogassa az anyját, és csak azért egyezett bele, mert Ed
üzleti úton volt.
– Ez biztos jó lesz – húzta ki magát Jace, hogy láthassa az
összes kottafoszlányt a dohányzóasztalon.
Sed és Jace figyelte, ahogy Eric a gitárkották halmát
lapozgatja.
– Tegnap este megnéztem párat ezek közül – mondta Eric. –
Sok jó anyag van itt.
Körülbelül húsz kupacba válogatta a kottákat, amelyekkel tele
lett a nagy, négyzet alakú dohányzóasztal. Odanyújtotta a kezét
Sednek.
– Dalszövegek? – kérdezte Eric.
Sed átnyújtotta neki a dalszövegfüzetét. Fura, ideges
rándulásokat érzett a gyomrában, ahogy Eric elolvasta a
szövegeit.
Eric kitépett egy oldalt, és az asztal közepén lévő
kottahalomra tette.
– Kínlódtál mostanában, Sed? – kérdezte Eric. – Sok itt a
szorongás.
 Sed zavartan megvonta a vállát. A dalszövegei mindig nagyon
személyesek voltak. Olyan volt, mintha kitárta volna a lelkét a
világnak.
– A rajongók imádni fogják – tépett ki Eric egy újabb oldalt,
és átnyújtotta Jace-nek. – Olvasd csak el!
Kezét a combjára téve Sed a farmerja szövetét markolta, hogy
ne kapja ki a lapot Jace kezéből. Sokkal egyszerűbb volt, amikor
nem neki kellett dalokat írnia. A múltban csak néhány szöveget
szállított, és a kész produktumot dalnak tekintette.
– Félelmetes – mondta Jace. – Miről szól?
Sed elvette tőle a lapot, és elolvasta a címet. „Sever” Ezt
azután írta, hogy látott egy filmet, amiben egy kapitány a
hajójával együtt süllyedt el. Azt gondolta, hogy a fickó egy
idióta.
– Vágd el a köteleket.
– Kezdjük ezzel – ajánlotta Eric, és félretette a füzetet. –
Tudok hozzá illő zenét. Kemény és súlyos. Végigpásztázta az
asztalon lévő kottasorokat, felemelt egy kupacot, és a térdére
tette. – Itt is van. Jace, add ide a gitárt. Hallanom kell.
Jace körülnézett a szobában, és meglátott a sarokban egy
állványon álló akusztikus hangszert. Felvette, és odaadta
Ericnek. Eric a Brianre jellemző D-re hangolta a gitárt, majd
eljátszott néhány ütemet a riffből. Nem rendelkezett Brian
veleszületett szólótehetségével, de Eric tudott játszani.
 – Ahaa – mondta, és a másik térdére tolta a kottát. Elolvasta
a következő lapot, és féltempóban eljátszott néhány ütemet a
szólóból. – Ez lesz az átkötő.
– Egy szóló átkötésnek? – álmélkodott Jace.
– Fasza lesz. Brian imádni fogja a strófák közötti díszítéseket.
Ismered, hogy milyen – válaszolta Eric, majd előhúzott egy
tollat a zsebéből, és kihúzott néhány sort a kottából, a helyükre
néhány hangjegyet illesztett.
– Jaaa – pislogott döbbenten Jace.
Eric többször átrendezte a szakaszokat, majd bólintott.
– Oké, a gitárzenét már kidolgoztam. Most már csak a
basszusgitár kell – pillantott Jace-re.
Jace felpattant, és elővette a bőrkanapé mögötti táskából a
basszusgitárját. Eric két dobverőt húzott elő a zsebéből. Sed
azon tűnődött, vajon van-e dobfelszerelés is a zsebében. Eric egy
ritmust kopogtatott az asztalon a botokkal.
– Kísérjed.
Jace bedugta a basszusgitárját a gyakorlóerősítőbe, és egy
határozottan Sinners-es stílusú akkordot pengetett el. Mégis,
valahogy más lett. Sokkal jobb. Hogyan sikerült tökéletesítenie a
tökéletességet? Sednek feltűnt, hogy a következő szintre
készülnek emelni a zenéjüket. Méghozzá a basszusgitárosukkal.
Ericre pillantott, hátha ő is észreveszi.
– Nem rossz – bólintott elismerően Eric. Talán nem hallotta,
mit művelt a fickó? Egy igazi jelenség volt. Sokkal gazdagabban
játszott, mint Jon valaha is, mintha nem is ugyanazon a
hangszeren tolták volna. Az új albumon ki kellett aknázniuk
Jace tehetségét.
– Készen állsz énekelni? – pillantott Eric Sedre.
– Hogyne lennék készen – felelte Sed, ezzel elindulva a
haladó szintű hírnév felé. Megköszörülte a torkát. Bár már hetek
teltek el, mióta az a kidobó elkapta a nyakát a sztriptízbárban, a
torka még mindig nem volt az igazi. A hangján nem hallatszott
ugyan, de ő érezte. Fájt. Különösen a magas hangoknál.
– Mutatom, figyelj – szólt Eric. Elénekelte a dal refrénjét,
ahogy ő elképzelte.
„Tépd szét, soha ne hagyd, hogy elragadjon. 3
Tépd szét, mielőtt magával ránt.
Tépd szét, gúzsba köt,
torkodra forr és elveszejt.
Tépd szét,
nincs értelme alámerülni.
Hagyd.
Engedd
csak
el.”

3“Severit,neverletittakeyoudown.

Severit,beforeittakesyouunder.Severit,tied,gaggedandbound.Severit,nosenseingo
ingunder.Let.
It.
Go.”
 Eric az utolsó hangot több ütemig vitte, és abbahagyta az
asztalon dobolást.
– Na, milyen volt?
– Tökéletes – felelte Sed.
– Most énekeld te – mondta Eric.
– Én nem tudok ilyen magas oktávot kiénekelni, te énekelsz.
– Én a dobos vagyok, nem az énekes.
– Nem baj, régen az voltál. Szóval énekeld el a refrént, és a
háttérben én majd ordítom, hogy:
Tépd szét. Tépd széééét
Tépd!
Szakítsd eeeelll.
Sed hagyta, hogy minden üvöltés egyre hosszabb és
hangosabb legyen.
– Énekeljétek együtt – ajánlotta Jace, feléjük hajolt,
basszusgitárját a térdére támasztotta.
– Nem én vagyok az énekes – erősködött Eric. – Helóóóó –
bökött magára. – Dobos. Do-boooss.
– Humorbonbon – mondta Sed.
– Seggnek érzem magam – forgatta Eric a szemét.
– Hát mert az vagy – vigyorodott el Sed. – de tökéletes
hangszíned van a refrénhez. Énekelj.
Eric nagyot sóhajtott, majd elénekelte a refrént, akárcsak
korábban. Sed a dübörgő üvöltését belevitte Eric dallamosabb
énekébe. Amikor abbahagyták, meglepetten néztek egymásra.
– Ez. Kurvajó. Volt – bökte ki Jace. – Szent szar. Mégegyszer!
 – Én nem tudok énekelni, Sed – rinyált Eric.
– Most énekeltél.
– Nincs meg a megfelelő színpadi jelenlétem, hogy énekes
legyek.
Sed emlékezett, hogy tizenkét évvel ezelőtt is valami ilyesmit
mondott. Az ember azt hinné, hogy a pasi mostanra már túltette
magát ezen.
– Haver, nem adom át neked a szólóéneklést. De semmi okod
nincs rá, hogy ne énekeld el a refrént a dobok mögül. Szuperül
hangzott.
– Ja, szuper volt – értett egyet Jace. – Baszki, Eric.
Elképesztő vagy.
Sed Jace-re pillantott.
– Valami van az orrodon – mutatta ujját az orrához
dörzsölve. – Ott ni.
Jace utánozta Sed mozdulatát.
– Na, lejött?
– Nem – felelte Sed – még mindig barna.
Jace megcsóválta a fejét és felröhögött.
– Seggfej.
Sed Ericre pillantott, aki nagyon csöndben volt.
– Ne gondolkodj túl sokat – szólt oda Sed a dobosnak. – Még
bajod esik.
– Tényleg azt akarod, hogy én énekeljem a refrént? Nem
akarok a területedre törni, vagy ilyesmi.
– Mintha ez egyáltalán szóba jöhetne.
 – Az igaz. Oké, gondolkodtam – nevetett Eric.
– Most komoly bajban vagyunk – súgta Sed Jace-nek a szája
sarkából.
– Nem, figyelj – mondta Eric. – Régebben hegedültél, ugye?
Sed elfintorodott.
– Ja, még gyerekkoromban.
– Szereznünk kéne neked egy elektromos hegedűt, hogy
hozzáadhass pár szólamot.
– Mi a picsát szívtál? Biztos jó szar lehetett a cucc.
– Csak próbáld ki. Én is ki fogok valami mást próbálni. Te is
megteheted.
– Én is kipróbálhatok mást? – lelkendezett Jace.
– Nem – közölte Eric.
Jace elkomorult.
Mielőtt azonban Sed rohadt retardáltnak nevezhette volna
Ericet, amiért nem ismerte fel Jace képességeit, Eric így szólt:
– Hát, talán. Több díszítést kellene hozzátenned a
basszusgitár vonalakhoz, hogy kiegészítsd Briant. Te jobb
basszusgitáros vagy, mint Jon volt. Szerintem az új albumon
még jobban ki kell emelned a tudásodat. Biztos kurvára unod
már azt a repetitív szart játszani, amit Jon komponált, mielőtt
leszerződtél.
Jace arca felragyogott, és Ericről Sedre, majd vissza Ericre
lesett.
– Jó.
 – Ne dagadjon be a fejed, kisember – mondta Eric alig
leplezett vigyorral. – Még felborulsz.
– Hé, izmos vagyok, és szuper az egyensúlyérzékem. Nem
úgy, mint egy bizonyos csontos dobosnak – felelte Jace
vigyorogva.
Eric felröhögött, átnyúlt az asztal túloldalára, és vállon vágta
Jace-t. Sed örült, hogy eszébe jutott meghívni Jace-t. A
dobosának és a basszusgitárosának egységben kellett működnie.
A ritmusgitárosára pedig, aki jelenleg semmi erőfeszítést nem
tett a felépülése érdekében, azért volt szüksége, hogy átkösse a
szólógitárt az ütőhangszerekkel és a basszusgitárral.
– Megyek, felhívom Trey-t – mondta Sed. – Neki sokkal
nagyobb szüksége van rá, mint nekem. A dalszövegeket
hagyjátok a végére. Folytassátok! Mindjárt visszajövök.
– Hé, nem érek ám rá egész nap. Volna mit csinálnom – szólt
utána Eric.
Sed kilépett a stúdióból és az előszobában a telefonért nyúlt.
Ám mielőtt tárcsázhatta volna a számot, Jessica lépett be az
ajtón. Mikor a lány meglátta Sedet, könnyekben tört ki.
A srác letette a telefont és a karjába vonta.
– Mi baj van?
Jessica egy darab papírt nyomott a kezébe.
– Elbuktam az ösztöndíjamat.
– Micsoda? De miért? – Sed első gondolata az volt, hogy
rábukkantak a kis szexvideójukra. Lenézett a gyűrött papírlapra
a kezében és elolvasta az első pár sort.
 – Egyetemi próbaidő? Miért vagy egyetemi próbaidőn?
– Mert Ellington meghúzott a záródolgozatom miatt, és így
tavaly hármast kaptam írásbelin Jogi kutatásból. Egy hármas
alá-t – a lány nagy levegőt vett és kifújta az orrát. – Ahhoz, hogy
megtarthassam az ösztöndíjamat, nem kaphatok négyesnél
rosszabb jegyet. Általában adnak egy esélyt a diáknak, hogy
ismét nekifusson a tárgynak, mielőtt megfosztanák az
ösztöndíjától. Főleg olyasvalakinek, aki minden más tárgyból
ötös.
– Neked nem adnak még egy esélyt?
A lány megrázta a fejét.
– A levél szerint volt egy dékáni értekezletük, és mivel nem
tudtak kapcsolatba lépni velem, az oktató szavára hallgattak. Ő
megvet engem, Sed. Ki tudja, mit mondott nekik.
– Miért nem hívtak egyszerűen a mobilodon?
– Nekik a régi számom van meg – emelte fel a lány a kezét
megadóan. – Jó, persze, tudom.
Sed megvonta a vállát.
– Akkor menj, beszélj a dékánokkal, és próbáld meg elérni,
hogy visszavonják a döntésüket.
– Nem fognak rám hallgatni. Dr. Ellington az egyetem egyik
legelismertebb professzora. A zsebében hordja a dékánok
golyóit.
– Nem hagyom, hogy ilyen könnyen feladd, Jessica.
– Nem hagyod, hogy feladjam? – szűkült össze a lány szeme.
 – Nem – fogta meg Sed a karjánál fogva. – Menjünk. Most
rögtön beviszlek az egyetemre.
A lány kirántotta a karját a fiú szorításából.
– Pontosan ez az oka annak, amiért felbontottam az
eljegyzésünket. Te nem mondhatod meg nekem, hogy mit
csináljak, Sed.
– De megmondom, mit csinálsz. Szállj be a kocsiba.
– Nem megyek veled sehová.
– Szállj be, azt mondtam.
– Vagy különben mit teszel?
A srác pontosan tudta, mi akasztaná ki a lányt a legjobban.
– Írok egy csekket a tandíjadról, és elküldöm anyádnak.
– Ezt nem teheted! – esett le Jessica álla.
– Nem? – vonta fel Sed a szemöldökét.
– Néha annyira utállak – fröcsögte a lány.
– Csak néha? Akkor haladunk.
– Tudom, hogy mire készülsz. Ezt nem tudod helyettem
megoldani, rendben? Úgyhogy ne avatkozz bele a dolgomba.
– Nem terveztem, hogy helyetted oldom meg. Csak el
szeretnélek vinni az egyetemre, és odakinn megvárni, míg te
megoldod.
A lány úgy bámult Sedre, mintha a srácnak harmadik szeme
nőtt volna.
– Nem tudom megoldani – mondta végül. – És nem
engedhetek meg magamnak még húszezer dollárt évente a
sulira, ha elveszítem az ösztöndíjamat.
 A lány arckifejezése töprengővé változott.
– De? – bökte ki a fiú.
– De talán, ha megmutatnám a dékánnak a félévi
dolgozatomat, belátja, hogy dr. Ellington igazságtalanul járt el
az osztályzásnál. Nem érdemeltem meg, hogy megbuktasson
amiatt a dolgozat miatt. Tudom, hogy nem – húzta el Jessica a
száját rosszallóan és keresztbe fonta a karját a melle előtt.
Annyira imádnivaló volt, mikor hisztizett. Sed nem volt benne
biztos, hogy ezt pont most akarná hallani.
– Jól van. És ha tegyük fel, ez a terv nem működik?
– Akkor veszek fel hitelt – sóhajtott nagyot a lány.
– Na, ez az én csajom – simította meg Sed az arcát
gyengéden, mire a lány felpillantott rá.
– Néha tényleg egy basáskodó pöcs vagy, ugye tudod?
– Igen, tudom. A te érdekedben teszem, úgyhogy
megbocsáthatod nekem, igaz?
– Heh. Aligha.
– Hé, Sed, mi tart ilyen sokáig? – szólt Eric a folyosó végéről.
– Trey átjön, vagy mi lesz?
Sednek teljesen kiment a fejéből, hogy fel kellett volna hívnia
Trey-t.
– Változott a terv, haver. Gyorsan el kell intéznem valamit
Jessicával.
Eric megforgatta a szemét, és bosszúsan felmordult.
– Tudod, hogy a zenekarok nem véletlenül oszlanak fel az
énekeseik barátnői miatt.
 Ha Eric lőtávolságon belül lett volna, Sed lecsapott volna rá.
– Csak maradj itt, és fejezd be a dolgod a srácokkal – mondta
Jessica. – Majd megyek egyedül.
– Mondtam, hogy elviszlek – makacskodott Sed.
– Én is képes vagyok vezetni, tudod.
– Ott szeretnék lenni. Abban a valószínűtlen esetben, ha
netán szükséged lenne rám.
A lány habozott, aztán sarkon fordult, és kisétált a kocsihoz.
Még azt is hagyta, hogy Sed vezessen, és nem húzódott el,
amikor a fiú odanyúlt a kezéért, és az ajkához szorította az
ujjperceit.
 26. Fejezet

Fordította: Aiden

Jessica belesüppedt a dékánnal szemközti bőrszékbe. Örült,

hogy elegáns szoknyát és pulóvert öltött, amikor beugrott az
anyjához a félévi értesítőjéért. Szüksége volt az önbizalom-
erősítésre.
Dr. Taylor az asztalára támasztotta a könyökét, az álla előtt
összekulcsolta a kezét, miközben szúrós kék szemével, ívelt
szürke szemöldöke alatt végignézett a lányon. Jessica elképzelte,
hogy fiatalon nagyon vonzó férfi lehetett. Még mindig az volt, a
maga előkelő, idősebb úriember módján.
– Miben segíthetek, Ms. Chase?
– Ezt a levelet kaptam a postán, mialatt... nem voltam a
városban. Azt írja, hogy a dékáni tanács úgy döntött, hogy
visszavonja az ösztöndíjamat a következő félévre.
– Így van. Dr. Ellington világossá tette, hogy nem érdemelsz
meg egy ilyen előkelő díjat.
Jessica gondolta, hogy valami ilyesmi történhetett. Miért
akart Dr. Ellington baszakodni vele?
 – A többi jegyem példás – mondta Jessica. – Szeretném, ha
esélyt kaphatnék a bizonyításra.
– Miféle esélyt?
– Újra felveszem az óráját.
– Dr. Ellington nem szeretné, hogy az osztályába járj.
Tehát nem csak képzelődött.
– Megtudhatom ennek az okát?
– Talán úgy gondolja, hogy nem éltél kellőképpen a
lehetőségeiddel.
– Szóval megbuktat a jegyem ötven százalékát érő
záródolgozaton? Ennek semmi értelme – húzta elő a lány a
mappából az osztályozott dolgozatot. A borítólapon díszelgő
hatalmas piros egyestől összerezzent. – Olvassa el, kérem!
Mondja meg, hogy ön szerint megérdemlem-e a bukást.
– Nem kérdőjelezem meg a kollégáim osztályozási módszereit.
Ha ő úgy gondolta, hogy megérdemelted a bukást, akkor
bizonyára így van.
– Felvehetem a tantárgyat önállóan? Vagy van másik oktató,
aki tanítja?
– Nem és nem – válaszolta Dr. Taylor.
Kezdte azt hinni, hogy idejönni csak időpocsékolás volt. Talán
hathatna a férfi igazságérzetére. Ő elsősorban jogászprofesszor
volt, másodsorban dékán.
– A többi, hozzám hasonló helyzetben lévő diáknak egy félévet
adnak arra, hogy javítsanak a jegyeiken, mielőtt visszavonják az
ösztöndíjukat. Miért nem vonatkozik ez a rendelkezés az én
esetemre?
– Más hallgatók részt vesznek a próbaidő alatti
meghallgatásokon.
– Én nem tudtam erről. Elmentem volna a meghallgatásra, ha
lett volna róla tudomásom.
A férfi tekintete a lány szeméről a nyakára vándorolt, és a
keblén állapodott meg. Odahajolt a lányhoz.
– Élvezted a Las Vegasban eltöltött időt, amikor ott dolgoztál?
– a férfi tekintete visszavándorolt a lány arcára.
A lány szemei tágra nyíltak.
– Honnan tudja... – emlékeztette magát, hogy nem csinált
semmi rosszat. – Egy nyári munka miatt voltam ott.
– Feltételezem, egy ügyvédi irodában gyakornokoskodtál.
A lány lesütötte a szemét, elvörösödött.
– Nos, nem így történt. Pénzt kellett keresnem, és a
gyakornoki állás nem fizet. De már nem dolgozom Vegasban.
Egy pszichológiaprofesszor számára végzek kutatást.
– Milyen jellegű kutatást?
A lány arca még forróbban lángolt. Nem tudta rávenni magát,
hogy a dékán szemébe nézzen.
– Ööö... nos, a hölgy zenekarok bandatagjainak
promiszkuitását tanulmányozza – felelte a lány nyikorgó
hangon. – Uram.
 – Érdekes. Te lennél az egyik kísérleti alany? Az a fickó, akivel
az Eiffel-torony tetején szerelmeskedtél, egy zenekarban játszik,
ugye? Te vagy az egyik rajongója?
Jessica torkában felszökött az epe. Dean Taylor tudott a
videóról? Most lenne itt az ideje, hogy egy fekete lyuk nyíljon
meg mellette, és beszippantsa a feledésbe.
– Mennyire szeretnéd ezt az ösztöndíjat?
A lány felnézett. Kap egy második esélyt?
– Bármit megtennék – felelte reménykedve.
– Bármit? Mondjuk... – vonta meg a vállát közömbösen a férfi
– ...leszopnál?
A lány biztos rosszul hallotta.
– Tessék?
– Egy aláírással megvétózhatom ezt a döntést. Csak a
megfelelő motivációra van szükségem.
Jessica képtelen volt elhinni, amit hallott. Felszegett állal,
összeszorított fogakkal azt morogta:
– Biztos vagyok benne, hogy tisztában van vele, hogy a
szexuális zaklatás törvényellenes.
A férfi kihúzta magát a székében, és kényelmetlenül
fészkelődni kezdett. – Ez csak egy feltételes kérdés volt, Ms.
Chase. Tudnom kellett, mennyire gondolja komolyan a
tanulmányai folytatását.
– Ennyire azért mégsem gondolom komolyan – pattant fel a
lány, és visszagyömöszölte a megbukott félévi dolgozatát a
fóliába.
 – Hagyd a dolgozatot az asztalomon, és majd jelentkezem a
döntésemmel.
Szünetet tartott. Nyelje le a büszkeségét, és adja át a
dolgozatot? Felejtős. A férfi azt hinné, hogy ő nyert.
– Inkább tájékoztatom a többi dékánt arról, amit az imént
mondott nekem. És az egyetem rektorát is. És a feleségét."
– Most adtam meg az egyetlen esélyt, Jessica. Ne makacskodj
– vigyorgott férfi. – Mindannyian látták a videódat. Ne utasítsd
vissza az egyetlen lehetőségedet, hogy mindent megváltoztass.
Úgy tehetünk, mintha a zseniális dolgozatod megváltoztatta
volna a véleményemet.
A férfi keze eltűnt az íróasztal alatt, és a lány hallotta, ahogy
kigombolja a sliccét.
– Húszezer dolláros ösztöndíj öt percért, Ms. Chase.
A lány hátán végigfutott a hideg.
– Ezért feljelentem magát.
A férfi elnevette magát.
– A te szavad az enyémmel szemben. Mit gondolsz, kinek
fognak hinni? Egy tekintélyes jogászprofesszornak, akinek
makulátlan az előélete, vagy egy sztriptíz táncos szexcicának a
város szegénynegyedéből?
– Na, húzzon a picsába!
A dékán ismét közömbösen megvonta a vállát.
– Ha inkább dugni akarsz, mint szopni, nem ellenezném.
A mappa magától kirepült a lány kezéből. Oké, lehet, hogy
hozzávágta a dékánhoz. Sajnos a fószer elhajolt, így önelégült
arca helyett a széktámláját találta el. Jessica sarkon fordult,
kivágta az iroda ajtaját, és végigsietett a külső irodán, miközben
a megdöbbent titkárnőre nézett, amint távozott.
Jessica kint találta Sedet a járdaszegélyen, Mercedesének első
sárvédőjének támaszkodva az utas oldalon. Valami vékony
ázsiai csaj, rózsaszín hajzuhataggal a fején állt előtte, és
vihogott, mint egy idióta. Amikor Sed észrevette, hogy Jessica
felé tart, sugárzóan elmosolyodott. Abba is hagyta, amikor
meglátta a lány arckifejezését.
– Gondolom, ez nem ment jól.
A lány bemászott az autó utas oldali ülésére, és gyilkos
pillantást küldött az ázsiai kislány felé, miközben Sed
megkerülte a kocsit, és becsúszott a kormány mögé.
– Jól vagy?
– Indíts! – harsogta a lány, dühös könnyeivel küzdve.
– Jess?
– Csak tűnjünk el innen, oké? Induljunk!
Sed beindította a kocsit, és besorolt a forgalomba.
– Hová megyünk?
– Nem érdekel. Bárhová, csak el innen – a lány mindkét
öklével a műszerfalra csapott. – Az a fasz. Az a hihetetlen fasz.
Hogy merészeli? Hogy merészeli?
– Mi történt? – szorította meg a lány térdét.
Nem tudta elmondani neki. Egyszerűen képtelen volt.
– Semmi.
 – Valami csak történt. Van esélyed arra, hogy visszakapd az
ösztöndíjadat?
– Már nincs – Jessica elkezdett szédülni. Tudta, hogy
hiperventillál, de nem tudott megnyugodni.
– Miért nincs?
– Mert nem voltam hajlandó leszopni a dékán farkát, azért
nincs! – a lány mély levegőt vett, remélve, hogy visszaszívhatja a
szavakat, amelyeket gondolkodás nélkül kibökött.
Sed rátaposott a fékre. A biztonsági öv Jessica vállába
fúródott, majd feje a fejtámlába csapódott. Az autók dühösen
dudáltak, ahogy kikerülték őket.
– Hogy micsoda?
Sed autója megpördült, szembefordult a forgalommal. Újabb
dudaszó hallatszott.
– Meg akarsz ölni minket? – sikította Jessica mindkét kezével
az ajtókilincset markolva, összeszorítva a szemét.
– Tényleg gyilkosság jár a fejemben. Igen.
– Sed, ne csináld ezt.
– Mit ne csináljak?
Megállt az épület előtt, amelyet Jessica nemrég hagyott el,
szabálytalanul megállt az autóval az utca közepén, két kerékkel a
középső útpadkán, és kinyitotta az ajtaját. Jessica megragadta a
karját, mielőtt kimászhatott volna a kocsiból.
– Ne rontsd tovább a helyzetet. Elintéztem a dolgot, oké? Nem
fog többé zaklatni. Megmondtam neki, hogy húzzon a picsába.
 Istenem, azt mondtam a dékánnak, hogy húzzon a picsába.
Annyira megszívtam.
– Csak biztos akarok lenni benne, hogy visszavonja az
elutasításod. Azt hiszem, az öklöm meg tudja erről győzni.
Megroppantotta az ujjperceit, az alkarjában lévő izmok
megfeszültek a bőrén.
– Sed, nem teheted ezt.
– Miért nem? Megérdemli az a fasz.
– Jó, talán mégis…
– Köszönöm.
– …de nem akarom, hogy te vívd meg a csatáimat. Amikor
idehoztál, és hagytad, hogy egyedül menjek be, azt hittem, végre
felfogtad. De egyáltalán nem érted.
– Amit igazán nem értek, az az, hogy a pasik miért gondolják,
hogy így beszélhetnek veled.
– Tudta, hogy Vegasban táncolok – mondta a lány – , és látta
a videónkat, Sed. Jaj, Istenem. Mindenki látta – Jessica alig
kapott levegőt.
– Ennek ehhez semmi köze nem kellene, hogy legyen – csapta
be Sed a kocsi ajtaját, és egyesbe kapcsolt. A kerekek
csikorogtak, ahogy a kocsi meglódult előre.
– Miért vezetsz úgy, mint egy őrült?
– Mert dühös vagyok, és nem hagyod, hogy bárkit is elüssek.
– Nem kellett volna mondanom semmit – motyogta a lány. –
mindig túlreagálod.
 – Tényleg azt hiszed, hogy túlreagálom? – csapott Sed
mindkét tenyerével a kormánykerékre – valami rohadék azt
mondja a barátnőmnek, hogy szopja le a faszát, és én
túlreagálom!
– Csakhogy én nem vagyok a barátnőd.
Sed morgott, a szeme összeszűkült, az állkapcsa megfeszült.
– Persze, hogy nem vagy az. Hogy is felejthetném el?
 27. Fejezet

Fordította: Aiden

Sed megvárta, amíg az első reklámblokk megszakítja a

focimeccset, aztán kivette a sört Trey kezéből, és letette a
kisasztalra. Trey levette a szemét a tévéről, és Sedre bámult.
– Mikor vetted utoljára a kezedbe a gitárt? – kérdezte Sed.
Trey megvonta a vállát.
– Nem mindegy? Úgysem tudok rajta játszani.
– Soha többé nem fogsz tudni játszani, ha meg sem próbálod.
Azt várod, hogy egy reggel felébredsz, és minden erőfeszítés
nélkül újra százszázalékos leszel?
– Hagyd abba, Sed. Azt hittem, egy sörre és egy meccsnézésre
hívtál át, nem azért, hogy basztass.
– Valakinek muszáj. Rengeteg ember fizetése függ tőlünk.
Hogy fogjuk kifizetni őket, ha folyton lemondjuk a fellépéseket?
És mit gondolsz, meddig támogatnak a rajongók, ha folyton
elküldjük őket?
– A rajongóink fantasztikusak, Sed. A végsőkig kitartanak –
kapta fel Trey a sörét, és kiitta.
 – Ha továbbra is lemondjuk a koncertek időpontjait, a vég
sokkal hamarabb eljön, mint gondolnád. Nincs több fellépés.
Nincs új album. Azt akarod, hogy vége legyen? Kurvára
megdolgoztunk azért, hogy idáig eljussunk. Harc nélkül adjuk
fel?
– Én harcolok.
– Nem látom, hogy harcolsz. Azt látom, hogy bepunnyadtál.
Jessica kisétált a fürdőszobából, a haját törölközővel
szárítgatta. Az egyetlen törölközőjével.
– Elmegyünk ma este valahova? Vagy lazulhatok
rövidnadrágban? – kérdezte Sedet.
– Szerintem jó vagy így is – mondta Trey.
Jessica kikukucskált a törölközője alól.
– A francba – motyogta, és a törölközőt a meztelen teste köré
tekerte.
– Semmi gáz. Láttam már. Én és még pár millió másik ember.
Jessica megcsóválta a fejét.
– Baszódj meg, Trey.
– Ha ragaszkodsz hozzá.
– Elfelejtettem szólni, hogy meghívtam Trey-t? – vakarta meg
Sed a fejét, miközben felpillantott Jessicára a nyugágyából.
– Igen, elfelejtettél szólni róla – a lány a hálószoba felé vette
az irányt. – Megyek, belebújok valami... többe.
Sed képtelen volt levenni a szemét a lány karcsú lábairól, és
addig bámult utána, amíg az el nem tűnt a hálószobába, majd
figyelmét ismét Trey-re fordította. Hol is tartottak? Ja, igen.
 – Tudod, hogy nem erőltetném a dolgot, ha nem hinnék
benne, hogy képes vagy rá.
– Baromság.
Oké, ő szólt. Valakinek muszáj volt.
– Jártál egyáltalán fizikoterápiára?
– Járok – felelte Trey komoran.
– Hadd találjam ki, hogy megy ez. Egy órán át flörtölsz a
terapeutáddal, aztán hazamész.
Trey plafonra nézett, és elvigyorodott.
– Lehet.
– Nyilvánvaló, hogy már nem érdekel a zenekar. Mit gondolsz,
mit kellene lépnem ez ügyben?
Trey nemrég szerzett barnasága egy árnyalatnyit
kivilágosodott.
– Ez meg mit akar jelenteni?
– Szerinted mit jelent?
– Te azt fontolgatod, hogy lecserélsz?
– Ilyet nem mondtam.
– De gondoltál rá – Trey lenyomta a nyugágy lábtámláját, és
felállt.
– Meddig kell még várnunk rád, Trey? Mondd meg te.
Trey a lépcső felé vette az irányt. Sed felpattant a székéből, és
utána lódult.
– Ne menekülj! – követelte Sed. – Tudnom kell, hogy
befejezted-e. Abból ítélve, hogy mekkora erőfeszítéseket teszel a
felépülésedért, azt mondanám, hogy szerinted nem éri meg a
banda a fáradtságot.
Trey megfordult, és teljes erőből meglökte Sedet. Sed
hátratántorodott, és a derekát a biliárdasztalnak ütötte.
Megkapaszkodott, nagy ívben kitérve Trey elől.
– Tudod, hogy nem így gondolom! – ordította Trey. – A
zenekar jelent nekem mindent. Mindent!
– Bizonyítsd be.
Trey kissé megrázta a fejét, megfordult, és kettesével szedte a
lépcsőfokokat felfelé. Kiviharzott a lakásból, és becsapta maga
mögött a bejárati ajtót. Sed nagy levegőt vett, és mindkét
kezével megdörzsölte az arcát.
Jessica jelent meg a könyöklőnél.
– Kiabálást hallottam? Hová ment Trey?
– El kellett mennie, gyakorolni a gitárján vagy valami
hasonló.
– Ugye nem bántottad? – nézett rá Jessica gyanakodva.
– Én? – vette fel Sed az legártatlanabb ábrázatát. – Persze,
hogy nem.
 28. Fejezet

Fordította: Aiden

Egy héttel később a színfalak mögött Sed kezét Trey vállára

szorította.
– Biztos, hogy készen állsz erre?
– Kicsit késő már meggondolni magam, nem? – Trey a
gitárszíját kényelmesebb helyzetbe igazította a vállán, majd a
bal kezében lévő pengetőt bámulta. Néhány napnál tovább nem
bírta fogni, de felhívta a menedzserüket, Jerry-t, hogy ütemezze
át a koncertek időpontjait, annak ellenére, hogy mindenki
ragaszkodott hozzá, hogy több időre van szüksége a
felépüléshez.
Most meg itt van ez a teltházas koncert. Tizenötezer ember,
teltház. Trey-nek tehát igaza van, már túl késő volt meggondolni
magát.
– Kicsit rozsdásnak érzem magam – panaszkodott Brian. –
Remélem, emlékszem a futamokra. Majdnem három hete nem
léptünk színpadra, és ma délután nem is volt időnk próbálni.
 – Olyan, mintha elnyalnál bicajjal – bólogatott Sed. – kínos és
fájdalmas?
– Pontosan.
A színpadon elvégezték a hangpróbát, Jake megpengette
Brian gitárját, és eljátszott egy bonyolult riffet, hogy
megbizonyosodjon róla, hogy a hangszer jól van-e hangolva, és
reagál-e az erősítőre. Ezzel bezsebelt néhány éljenzést a
várakozó közönségtől. A roadok imádtak rocksztárt játszani.
Sed a válla fölött arra pillantott, ahol Jessica megígérte, hogy
állni fog, és végignézi az előadást. A lány rámosolygott, és intett
neki. A férfi visszaintett. A rajongók, akik backstage belépőt
kaptak a roadiek-tól, rávillantottak.
Sed Trey-re pillantott, aki éppen az ujjait lazította. Még
mindig nem volt teljesen mozgékony, de már tudott akkordokat
játszani. Brian figyelte őt, és megfeszült, amikor Trey
megpróbálkozott az egyik párbajszólójuk egy részével, és
minden hangot elhibázott.
– Ha ma este nem tudsz lépést tartani, akkor hagyd, hogy én
vigyem az összes szólót – kérte Brian.
– Kurvára nem vagyok rokkant – vágott pofákat Trey.
– Nem is mondta senki – közölte Brian. – Túlságosan is
erőlteted magad.
Trey Sedre pillantott, aki lesütötte a szemét. Igen, ez
leginkább Sed hibája volt, és ezt ő is tudta, de a rajongók csak
ideig-óráig maradtak hűségesek, és bár a legtöbbjük megértette,
miért mondták le a koncertidőpontokat és fizették vissza a
jegyeket, ez nem tette őket boldoggá.
– Nem lesz semmi bajom – mondta Trey.
Jake jelezte nekik, hogy álljanak a helyükre. Sed a jobb fülébe
dugta a fülhallgatóját, a bal fülébe pedig egy hangtompító
füldugót. A fülhallgatóból hallani fogja a zenekart és a hangosító
személyzet utasításait. Most leginkább azt hallotta, hogy: Check.
Pipa. Check. Egy hüvelykujjal felfelé mutatott Dave-nek, hogy
tudassa vele, jól hallja őt.
Brian és Jace a hangszereikért nyúltak, és a színpad oldalára
húzódtak. A kissé zöldellő Trey követte őket. Eric közvetlenül a
dobszerkó mögött állt, készen arra, hogy elfoglalja a helyét,
amint a fények kialszanak. Valaki egy mikrofont nyomott Sed
kezébe. Az adrenalinlöket úgy csapott le rá, mint a világ
legerősebb stimulánsa.
Ezért élt. A zenéért. A közönség rajongásáért. Az
energiájukért. Az övé volt, és az ő energiája a közönségéé.
A stadion fényei kialudtak, és a tömeg éljenzett. Egy újabb
roham, amely erősebb volt az elsőnél, még egy fokozattal feljebb
rúgta Sed szívverését.
A három gitáros végigvonult a színpadon a sötétben. A
nagydob üteme Sed mellkasában dübörgött. Egy gyenge kék
fény világította meg a padlót, eléggé megvilágítva a színpadot
ahhoz, hogy Brian és Trey megtalálja a lábpedálokat,
amelyekkel a különböző erősítőiket kapcsolták, és hogy Sed
meglássa a padlóra ragasztott díszletutasításokat. Az első dal
zenei intrója meglehetősen hosszú volt, időt adva Sednek, hogy
dúdoljon és bemelegítse a hangszálait az első üvöltésre.
Brianhez hasonlóan ő is kissé berozsdásodottnak érezte magát.
A hangja egy kicsit karcos volt.
Trey remekül tépte az akkordokat az intróban, és a közönség
éljenzett. Bár jó volt, Trey játéka visszafogottabb volt a
szokásosnál. Gyenge.
Túl kevés volt a ritmusgitár az egyensúlyhoz, így Jace
basszusgitár riffje sokkal hangsúlyosabban szólt. De amikor
Brian belépett a jellegzetes, húrokat égető dallamával, a
rajongók észre sem vették, hogy Trey játékából hiányzott bármi
is.
Brian intrójának végén Sed végigrohant a színpadon, halk
morgása egyre hangosabb lett, mígnem hangos csatakiáltásba
csapott át. A tömeg sikoltozott, amikor a fények hirtelen
felgyulladtak, és meglátták, hogy Sed a színpadon van. Úristen,
de imádta ezeket az embereket! Mind a tizenötezret.
Sed a tőle megszokott lelkesedéssel énekelt, a színpad egyik
végéből a másikba sétálva, kezét felemelve, hogy a tömeget
részvételre buzdítsa. Mindeközben a fülében felcsendült a zene.
Nem borzasztóan, csak valahogy nem volt az igazi. Trey-re
pillantott, aki már izzadt, mint a ló. Ez nem volt jellemző rá.
Általában a sarkán ringatózott, és élvezettel pengetett minden
akkordot. Ma este nehezen tudta tartani a lépést.
Basszameg. Nem kellett volna ennyire erőltetni. Sed tudta,
hogy ő a felelős ezért az egész káoszért. Elérte, hogy Trey
bűntudatot érezzen, és elbizonytalanította a helyét a
zenekarban. Sed csak bátorítani próbálta, nem pedig olyan
lépésre kényszeríteni, amire még nem állt készen. De végig
kellett nyomni a koncertet, nincs mese. Remélte, hogy Trey még
kilenc dal erejéig kitart. Senki sem várta el tőle, hogy olyan jó
legyen, mint amilyen általában volt. Csak legyen ott. Az alkalmi
háttérvokálját énekelte. Pengette az akkordokat, ahogy csak
tudta.
Brian befejezte a szólóját, és az a rész, ahol Trey általában
kísérte őt, teljesen üresen hangzott. Sed átpillantott a
színpadon, és látta, hogy Trey úgy bámulja a kezét, mintha
lángolna. Brian is észrevette. Gyorsan átment a színpad bal
oldaláról a jobb oldalra, és a mikrofon hallótávolságán kívül
mondott valamit Trey-nek. Trey megrázta a fejét. Brian
mondott még valamit, és Trey bólintott. Trey lehúzott egy
gitárpengetőt a mikrofonállványon lévő szalagról, és belekezdett
az akkordok sorozatába, amelyek a ritmusgitár-szekció nagy
részét alkották. Sikerült következetesen eljátszania a végéig.
– Hogy állunk ma este, Salt Lake City? – szólt bele Sed a
mikrofonjába. A mikrofont a tömeg felé tartotta, és a füléhez
tette a kezét.
A tömeg hangos éljenzéssel válaszolt.
– Készen álltok belecsapni a lecsóba?
Még nagyobb éljenzés. Sed Trey-re pillantott, aki szeretett a
tömeghez szólni. Ő és Brian elmélyülten beszélgettek a
dobszerkó mellett. Trey idegesnek tűnt.
 Brian, aki mindig is Trey mentsvára volt, csak folytatta a
beszélgetést.
– Ahogy valószínűleg hallottátok, az elmúlt hetekben tíz
koncertet kellett lemondanunk, de a Sinners visszatért, hogy
lebontsa Salt Lake-et. Mit szóltok ehhez?
Még nagyobb ováció.
– Hé, Trey, miért nem jössz és mondasz valamit a
rajongóknak? Szerintem aggódtak érted.
Trey savanyú pillantást vetett rá, és a mikrofonhoz lépett.
– Sziasztok.
A tömeg üvöltése fülsiketítő volt.
– Még mindig nem az igazi a fickó, de azt mondta, nem bírja
ki, hogy még egy koncertet kihagyjon. Így volt, Trey?
– Igen – mondta halkan az illetékes.
Brian átkarolta Trey vállát, és a mikrofonba beszélt.
– Mostanában elég lassúnak érzi magát. Azt hiszem, a fején
lévő lyukon keresztül kiszívták a fél agyát – mutatott Brian a
csúnya sebhelyre, amely félkörívben futott végig Trey feje
oldalán. Legalább a kapcsok már eltűntek.
Trey nem reagált az oltásra. Igen, valami nem stimmelt. Jobb,
ha békénhagyják. Akár folytathatják is a zenélést, és túleshetnek
rajta.
– Tudjátok, mit gondolok? – szólt bele Sed a mikrofonba. –
Azt hiszem, itt az ideje, hogy felmásszunk a pokol kapujára.
Brian a színpadon a saját felére rohant, hogy megtapossa a
lábpedált, amely megváltoztatta az erősítő beállításait. Eric egy
cintányért kopogtatott mögöttük. A „Gates of Hell” intrója
őrületes volt, és míg Brian a szokásos látványos lángolással adta
elő, Trey kihagyott egy teljes progressziót, és a gitárja elnémult.
Egy borzalmasan hangos csattanás következett, amit visító
visszacsatolás követett Sed fülében. Sed összerezzent, egyik
kezével kikapta a fülhallgatóját. Megfordult, hogy lássa, amint
Trey lesétált a színpadról. Trey kedvenc gitárja darabokban
hevert a színpad közepén, a nyaka törötten hevert a sárga-fekete
test mellett.
Brian abbahagyta a gitározást, és utána iramodott. Sed újra a
tömeg felé fordította a figyelmét.
– Mindjárt jövünk, emberek. Ne menjetek sehova – mondta,
aztán átnyújtotta a Jace-nek a mikrofont, és a két gitáros után
indult – Szórakoztassátok a tömeget, amíg vissza nem jövök.
Jace köpni-nyelni nem tudott, de Sednek nem volt ideje
aggódni amiatt, hogy Jace képes-e megmukkanni annyi ember
előtt. Trey épp most tett tönkre egy hatezer dolláros gitárt, és
leviharzott a színpadról. A dolgok nem álltak túl jól a visszatérő
koncertjükön.
Brian a színfalak mögött a vállánál fogva tartotta Treyt.
– Hé, semmi baj – mondta Brian. – Lemondjuk a koncertet,
osz’ kész...
– Nem mondjuk le a koncertet – közölte Sed.
Trey Sedre nézett.
– Hallottad, mit mondtam odakint. Nem tudok játszani.
– Jól csináltad.
 – Figyeltél egyáltalán? Szarul játszom.
– Brian átveheti a helyed. Csak csináld, ahogy tudod. És menj
vissza a színpadra – mondta Sed, és amikor Trey nem mozdult,
hozzátette: – Most – és a közönség felé mutatott.
– Nem megyek vissza – makacsolta meg magát Trey. – még a
kibaszott pengetőmet sem tudom megtartani.
– Azt mondtad, készen állsz, úgyhogy húzz vissza, és játssz egy
kis zenét. Tényleg nem érdekel, mennyire vagy béna.
– Sed – tiltakozott Brian.
– Mivan? Meddig fogod babusgatni? Férfiként kell
viselkednie, és a legjobbat kell nyújtania. Ha továbbra is
hagyod, hogy megússza ezt a szart, soha nem lesz jobban.
– Helló, itt állok – mondta Trey. – mindent hallok, amit
mondasz.
Sed szeme Trey-re villant.
– Igazam van?
Trey lesütötte a szemét.
– Csak több idő kell, hogy megerősödjek.
– Mindannyian próbáltuk ezt elmondani, eltáncolni, lerajzolni
neked, de te nem hallgattál ránk. Meghoztad a döntésed, és
most ragaszkodni fogsz hozzá, még akkor is, ha vissza kell,
rugdossalak a színpadra.
– Trey, nem muszáj ezt tenned – mondta Brian. – komolyan,
a rajongók biztosan meg fogják érteni, ha hazaküldjük őket.
 – Ennél nagyobbat nem is tévedhetnél, Sinclair – közölte Sed.
– Én most visszamegyek oda. Még akkor is, ha ez azt jelenti,
hogy acapellát kell énekelnem egy megafonba.
Sed megfordult, és elindult a színpad felé. Meglátta Jace-t, aki
a színpad közepén állt, arca áfonyaszínben pompázott, és
favicceket mesélt. Meglepő módon úgy tűnt, hogy a közönség
élvezi lányos zavarát. Különösen a kiscsajok, akik gyakorlatilag
elájultak, bármit nyögött is be.
– Kopp-kopp – suttogta Jace a mikrofonba.
– Ki van ott? – kiabálta a tömeg.
Jace észrevette, hogy Sed átgyalogol a színpadon.
– Ó, hála az égnek, Sed visszatért – Jace átadta Sednek a
mikrofont, és a dobfelszerelés felé vette az irányt, hogy elbújjon.
– Ó, hála az égnek, Sed visszajött, kicsoda? – kiabálta a
tömeg.
– Ó, hála az égnek, Sed visszatért, hogy felpörgesse a bulit.
Készen álltok a zúzásra?
A tömeg egyöntetűen helyeselt.
– Elnézést a nem tervezett szünetért, emberek. Trey úgy
gondolja, hogy túlságosan szar ahhoz, hogy nektek, fantasztikus
embereknek játsszon. Ha egyetértetek, maradjatok csendben, de
ha úgy gondoljátok, hogy ki kéne ide vonszolnia a súlyosan
sérült kis énjét, és a legjobbat kihozni belőle, akkor ezt
tudassátok vele.
Eric ismétlődő ütembe fogott a nagydobon, és a tömeg
elfogadta a kihívást.
 – Mills, Mills, Mills – skandálták.
Egy percen belül Brian visszatért a színpadra, őt követte Trey,
aki hihetetlenül szégyenlősnek tűnt. Trey a
mikrofonállványához lépett.
– Nem tudom, mivel érdemeltem ki ilyen nagyszerű
rajongókat, de megpróbálom túlélni, ha úgy tesztek, mintha
nem hallanátok azokat a triolákat, amiket nem tudok jelenleg
eljátszani.
– Meg tudsz ujjazni, Trey! – kiabált be valami csaj a
közönségből.
Trey elnevette magát.
– Valószínűleg abban sem lennék túl jó, drága, de boldogan
kipróbálnám.
Sed elvigyorodott. Megjött Trey. Azon tűnődött, hogy eddig
ugyan merre járt.
– Ráadásul a kedvenc gitáromat is valahogy sikerült
szétbaszni, úgyhogy még ha tudnék is játszani, semmi sem
szólna jól – folytatta Trey.
– Van tartalékod – mondta Brian a mikrofonba. – A másiknak
sincs komoly baja.
Jake átrohant a színpadon, és átadta Trey-nek a piros-fehér
Schecterét. A roadie ezután összeszedte a tönkrement sárga-
fekete darabjait.
Sed meghallotta Dave-et a fülesében:
– Menjen Gates of Hell az elejétől, srácok. Trey, csak
improvizálj. Játssz egy kurva nyitott E akkordot az egész dal
alatt, ha kell. Valamit. Brian, duplázd meg az outrót, és próbáld
meg betölteni a szólót. Meg tudod oldani?
Trey és Brian felemelte Dave felé a hüvelykujját. Eric
megkocogtatta a cintányérját, hogy újra elkezdje a dalt. Sed
mély levegőt vett, és belemordult a mikrofonjába.
A következő négy dal nagyjából ugyanolyan rosszul szólt, mint
az első, de végigcsinálták. Úgy tűnt, a közönség inkább örült
Trey kínlódásának, mintsem kritizálta volna. Sed egyszer még
azon is rajtakapta Trey-t, hogy mosolyog.
Amikor eljött a szünet ideje, Briant egyedül hagyták a
színpadon, hogy játsszon néhány új szólót a közönségnek, míg a
zenekar többi tagja a színpad mögé ment. Eric, akinek vörös volt
az arca, és tetőtől talpig izzadságban úszott, több üveg vizet
borított a fejére. Egy roadie átnyújtott neki egy tiszta pólót, hogy
átöltözhessen.
Sed felkapott egy törülközőt, és letörölte az izzadságot az
arcáról. Intett a színpad mellett épp látótávolságban álló
Jessicának, miközben elrágcsált néhány darab piros
édesgyökeret, hogy megkenje a hangszálait. A torka ma este
nagyon fájt. Biztos attól lehetett, hogy hetek óta nem használta.
Az éneklés nem okozott gondot, de a szokásos üvöltések fájtak.
Jessica elmosolyodott és visszaintett. Valami vörös hajú csaj,
aki a lány mellett állt, beszólt valamit, erre Jessica olyan
pillantást vetett rá, amitől a Karib-tenger is befagyott volna.
Jessica csókot dobott Sednek, ami arra ösztökélte a csajt, hogy
lekopjon Jessicáról. A csaj sarkon fordult, és lelépett. Myrna
súgott valamit Jessicának, aki erre felnevetett.
Sed elmosolyodott magában. Nem volt biztos benne, miért
aggódik ennyire Jessica miatt. Nyilvánvalóan tudott vigyázni
magára. Az apja mindig is ragaszkodott hozzá, hogy a férfi
feladata az, hogy megvédje a nőket, akiket szeret – legyen az
anya, nővér, feleség, vagy szerető. Apa ezen, szabály szerint élt,
és példamutatással érvényesítette, úgyhogy Sednek ez nem
olyan dolog volt, amit könnyen feledhetett volna. Mélyen belé
ivódott, és nem akarta feltétlenül feladni. De Jessicát szerette,
és ahhoz, hogy megtartsa a lányt, rájött, hogy hagynia kell, hogy
a saját problémáit saját maga oldja meg. Alkalmanként.
Jace és Trey elvonultak egy sarokba, és halkan beszélgettek.
Sed odalépett hozzájuk, remélve, hogy bátorítást nyújthat Trey-
nek. Vagy megint felbosszantja. Bármelyik is jött be.
– Nem ugyanúgy szól pengető nélkül – panaszkodott Trey
Jace-nek.
– Tudom, de úgy tudsz játszani. Próbáld ki.
Trey a fogai közé szorította a pengetőt, felszabadítva a bal
keze ujjait. Megpróbált pengetni a mutatóujjával és a
hüvelykujjával.
– Furcsa érzés.
– Nem végleges – mondta Jace. – Csak addig, amíg meg nem
tudod tartani a pengetőt.
– Ez is furcsán hangzik.
 – Talán szerezhetnénk neked egy bendzsó pengetőt –
javasolta Jace.
– Egy bendzsó pengetőt?
– Igen, az rá kell húzni az ujjad hegyére. Nem kell tartanod.
Trey felsóhajtott.
– Baaaaaszki, ez mekkora szívás – csóválta a fejét. – Szar
vagyok.
Sed erőteljesen hátba veregette.
– Már évekkel ezelőtt fejbe kellett volna csapnunk téged. A
rajongók imádják.
– A rajongók imádják, hogy szopok?
Sed megrázta a kezét.
– A rajongók imádják az odaadásodat. Tudják, hogy értük
állsz ki.
– Miattad van kint, te idióta – szólt be Eric. Sed összevonta a
szemöldökét, de mielőtt magyarázatot követelhetett volna, Eric
témát váltott.
– Brian a szokásosnál is nyúzottabbnak tűnik a sok rögtönzött
szólótól és riffkitöltéstől. Vissza kéne mennünk, és elengedni
szünetre – Eric megölelte Trey-t, és megszorította a vállát. –
Készen állsz?
– Átveheted a helyemet – felelte Trey, elsápadt a színpadra
való visszatérés gondolatára.
– Megtehetném. De akkor ki fog dobolni?
Trey mély levegőt vett, majd lassan kiengedte.
– Oké, essünk túl rajta.
 Eric visszavezette Trey-t a színpadra, a karja még mindig a
vállán nyugodott.
– Remélem, ma este van kedved pár puncihoz. Ugye nem
bánod, ha nézem? Persze, hogy nem.
– Igazából ma este nincs kedvem semmilyen puncihoz.
Eric karja Trey nyaka köré szorult, és nagy kezével eltakarta
Trey homlokát.
– Úristen, biztos haldokolsz. Nem érzem, hogy lázad lenne –
bohóckodott és megfogta Trey állát. – Mondd, hogy áááááá.
Trey felnevetett és kinyitotta a száját.
– Áááááá.
Eric előrehajolt a fejét, hogy belenézzen Trey szájába.
– A mandulák normálisnak tűnnek. Hűű, basszus… – Eric
rettentő komolyan nézett. Sed nem tudta megállni, hogy ne
röhögjön a bohóckodásán.
– Mi van? – kérdezte Trey.
– Rossz műtétet hajtottak végre. Neked... – hunyta le Eric a
szemét, mintha túl nehéz lenne elviselni még a gondolatot is. –
...vaginaplasztikád volt.
Trey elkomorult, és elhajtotta a dobost.
– Á, baszd meg, Eric.
– Nem bocs, haver, én nem vagyok bi, de úgy hallottam, ha
eléggé leitatod Briant...
Trey szeme csészealjnyira kerekedett.
– Ezt meg hol hallottad?
– Ne reménykedj. Myrna nem szeret másokkal osztozkodni.
 – Néha igen – kacsintott Trey.
Eric és Jace meglepetten nézett össze.
– Csak nem voltatok hármasban? – kérdezte Eric.
– Talán.
– Aztadurva. Mekkora máker vagy.
Sed a színpad feletti kötélzetet bámulta, és úgy tett, mintha
nem érdekelné. Brian hagyta, hogy Trey megdugja Myrnát?
Hogy a faszba sikerült ez Trey-nek? Sed ha csak három lépésnél
közelebb ment a nőhöz, Brian teljesen kiborult.
– Később minden részletre kíváncsi vagyok – engedte el Eric
Trey vállát a színpad szélén, és a dobfelszerelés mögé ment.
Amikor Sed újra megjelent a színpadon, Brian
megkönnyebbülten nézett rá. Sed levette a mikrofont az
állványról, és a közönség felé indult.
– Sinclair mester! – jelentette be, kezét Brian felé nyújtva.
A tömeg fütyült, tapsolt vagy kiabált, hogy elismerje Brian
tudását. Brian enyhe meghajlással bólintott, és elindult, hogy
megnézze, mi van Trey-el.
– Nem gondolja valaki, hogy Sinclair mester kissé
kimerültnek tűnik? – kérdezte Sed.
– Szerintem az – szólt bele Jace Trey mikrofonjába.
– Sinclair, nem érzed magad fáradtnak mostanában?
– Ööö, nem, Sed, nem igazán – felelte Brian, szintén Trey
mikrofonjába. – Nem érzed kicsit rosszul magad ott, hátul?
– Nem.
– Görcsöl a bal gyűrűsujjad?
 Brian elnevette magát.
– Ó, már értem, mire gondolsz.
Sed elmosolyodott a legördögibb vigyorával.
Brian felemelte a bal kezét a közönség felé, megmutatva
vastag platina jegygyűrűjét.
– Körülbelül egy hónapja házasodtam meg.
– Elnézést, hölgyeim – mondta Trey, és megborzolta Brian
haját. – Már foglalt.
– Jah, foglalt vagyok – értett egyet Brian, tekintete a színpad
mögé vándorolt, ahol Myrna állt, és Jessica mellett nézte a
műsort. Myrna csókot dobott Briannek.
A hír többnyire éljenzést váltott ki a tömegből, de volt néhány
női fújolás is. Sed remélte, hogy a figyelem egy része elterelődik
Trey-ről, és segít neki egy kicsit jobban feldolgozni a helyzetét.
Nem tudta, mi mást tehetne érte.
– Veled mi van, Sed? – kiáltotta valaki a közönség elején. –
Még mindig jegyben jársz azzal a dögös vegasi csajjal? Mikor
kapunk újabb videót arról, ahogy megdugod?
Sed feje a közönség felé fordult, a szíve hevesen dobogott, a
vére felforrt.
– Ki mondta ezt?
A nagyszájú seggfej körül állók kissé hátrébb húzódtak, üres
kört hagyva körülötte.
– Szétrúgom a kurva segged – harsogta Sed. Mielőtt
leugorhatott volna a színpadról, és kiverte volna a szart is a
parasztból, valaki megragadta a pólója hátulját.
 Brian megrázta a fejét.
– Ne veszítsd el a hidegvéred, haver.
Túl késő. Belefáradt már abba, hogy mindenki úgy bánik
Jessicával, mint egy darab hússal. A lány sokkal több volt, mint
a tökéletes külső burok. Jessica megjelent mellette, és kirántotta
a mikrofont a kezéből. Sed meglepetten nézett rá.
– Tudod, mi lenne jó? – szólt a lány a mikrofonba, és Sedre
nézett. A srác azonnal elveszett a lány kerek, jáde-zöld
szemeiben. – Ha ez a sok sánta pöcs találna magának egy csajt,
és időnként megdugná. Talán akkor kevesebb idejük lenne, hogy
a mi szexuális kalandjainkra verjék a farkukat.
Megcsókolta a fiú állát, visszaadta neki a mikrofont, és
visszatért a színpad melletti helyére. Sed kuncogott, és
megdörzsölte a homlokát. A lány biztosan jobban kezelte a
dolgokat, mint ő.
– A legjobb fekhely a világon, és még okos is – mormolta a
mikrofonba. A válla fölött Trey-re pillantott, aki szélesen
mosolygott.
– Készen álltok? – szólította a bandát.
Trey-nek sikerült lépést tartania, most, hogy felhagyott a
pengetővel, és megmaradt a riffeknél és a daraboknál. Nem a
legjobb előadásuk ugyan, de a rajongók remekül érezték
magukat, és csak ez számított. A Twisted őrületes zenei outrója
alatt Sed hagyta, hogy elragadja a pillanat, és belevetette magát
a tömegbe.
 Kezüket a magasba emelve egy körülbelül húszfős rajongói
csoport a feje fölött elkapta Sedet. Kézről kézre adták őt körbe a
tömegben, és végül a színpad felé küldték. Amikor már
karnyújtásnyira volt a kordonkerítéstől, az egyik biztonsági őr
kihúzta a karmaik közül. Évek óta nem szörfözött a tömegben.
Már elfelejtette, milyen jó móka is volt. A biztonsági őr
segítségével Sed talpraállt a betonpadlón, és hasával a
fémkorlátnak támaszkodva állt meg a tömeggel szemben.
Mindkét kezét a levegőbe lökte, hagyva, hogy az általános
belépőjegyes box első soraiban csápoló rajongók megérintsék,
megragadják és lelkesen megöleljék. Pacsizott több tucat
rajongóval, és minden egyes kezet megszorított, mielőtt a
következőhöz lépett volna.
A biztonsági őr folyamatosan próbálta Sedet a pólójánál fogva
elrángatni a tömegtől. De ő teljesen jól volt. Lehet, hogy néhány
zúzódást elszenvedett a tömeggel való szemtelen interakciója
miatt, de megérte az adrenalinlöketet, amit a rajongás és az
izgalom okozott.
– Öhm, Sed? A dalnak vége – szólalt meg Brian hangja a
hangszórókon át.
Komolyan, észre sem vette.
– Adj egy mikrofont – mondta a biztonsági őrnek.
Egy perccel később egy mikrofont nyomtak a kezébe.
– Hogy vagy ma este, Salt Lake? Jól érzed magad?
A hangszórón keresztül a tömeg közeli zaja hallatszott.
 – Tudjátok, egész este fájt a torkom, és eléggé lustának érzem
magam. Ismeri valamelyikőtök a Reformáció című dalunkat?
A dal refrénje szétterjedt a tömegben, ahogy a többség
énekelni kezdett. Természetesen mindenki ismerte a
Reformációt. Tavaly télen több mint egy hónapig vezette a
slágerlistákat.
– Talán valamelyikőtök segíthetne elénekelni a színpadon.
Az egész kordonkerítés előrenyomult az izgatott tömegtől,
hogy csatlakozzon hozzá.
– No, nem akárki. Ha a színpadomon akarsz szerepelni, előbb
meg kell felelned egy meghallgatáson.
Elfordította a fejét, hogy a zenekarra nézzen, akik feszülten
figyelték.
– Introt kérek a Reformációhoz. Csak az első üvöltés végéig.
Sed meghallotta Dave hangját a fülhallgatójában:
– Mit csinálsz, Sed? Ez nem része a műsornak.
Ma este az, gondolta a fiú.
– Te itt – szólt a közvetlenül előtte álló, tüskés hajú fickónak.
– Szeretnél jönni meghallgatásra?
– Hogy a viharba ne!
Sed jelzett a zenekarnak, és elkezdték a dalt. A mikrofont a
fickó szájához tartotta, és ő üvöltötte az intrót. Sed nagyjából öt
másodpercnyi vérfagyasztó ordítás után összerezzent, és elhúzta
a mikrofont.
– Ennyi. Ennyi. Ennyi.
A zenekar félúton abbahagyta a játékot.
 – Haver, te lenyeltél egy haldokló macskát? Mi a fasz volt ez a
hang, ami az előbb kijött a szádból?
A srác felnevetett, nem neheztelt rá.
– Következő – mondta Sed, és a közönség egy másik tagjához
lépett. Haladt végig a kordon mentén, hagyta, hogy öt-hat srác
is kipróbálja a hangját, amíg nem talált egy olyan fickót, aki
olyan hangot volt képes produkálni, amitől Sed nem akart
ceruzát döfni a dobhártyájába.
– Ez már jobban tetszik. Mi a neved?
– Justin.
– Justin, fel vagy véve.
– Ezazzz! Kapok fizetést?
– Mennyit kérsz? – érdeklődött Sed.
A srác tétovázott.
– Kaphatok egy csókot a csajodtól?
– Következő! – rikkantotta el magát Sed.
– Csak vicceltem. Jézusom! – közölte Justin.
– Sednek nincs humorérzéke, ha Jessicáról van szó – mondta
Brian a mikrofonba.
Sed elgondolkodva lehajtotta a fejét, és bólintott.
– Teljesen igazad van, Brian. Következő!
Sed átsegítette a következő jelentkezőt a sorompón.
Feleannyira sem volt jó hangja, mint annak a Justin nevű
köcsögnek, de Sednek nem volt kedve eltűrni a Jessicával
kapcsolatos baromságokat, még viccből sem. Ő és segítője, akit
egyébként Lance-nek hívtak, a színpadra léptek. A közönség
abszolút imádta Lance-t, aki teljesen hülyét csinált magából
azzal, hogy úgy énekelt, mint egy tónussüket részeg egy karaoke
bárban. Trey a dal felénél abbahagyta a zenélést, de nem
frusztrációból. Annyira röhögött, hogy nem találta a fogólapját.
A dal végén Sed kezet fogott Lance-szel. Lance egy teljes
percig áradozott példaképéről, Sinclair mesterről, mielőtt
lement a színpadról. Integetett a tömegnek.
– Tapsoljuk meg Lance-t! – szólt Sed a mikrofonjába, és a
levegőbe emelte a kezét. A tömeg éljenzett. – Szerezz neki egy
backstage belépőt, Jake. Megnevetteti Trey-t.
Trey letörölte a könnyeket a szeme sarkából.
– Ja, ez igaz.
A koncert után Sed a színpadról lefelé menet átadta a
mikrofonját és a fülhallgatóját egy roadie-nak. Jessica a lépcső
alján várta, és megölelte.
– Csodálatos voltál, bébi – motyogta.
– Köszi – mosolyodott el Sed, és lesimította az izzadtságot,
amit a lány csupasz karján hagyott. Imádta, amikor a lány szexi
kis spagettipántos ruhákat viselt. És a zöld különösen jól állt
neki. A pokolba is, mindig szenzációsan nézett ki. – Teljesen
leizzadtam miattad.
– Miattam ugyan nem – felelte halkan a lány – de remélem,
ez hamarosan megváltozik. Sed erre lehajtotta a fejét, és
szenvedélyesen megcsókolta, a nyelve végigsimított a lány felső
ajkán. Tucatnyi fényképezőgép vakuja villant fel ezzel egy
időben. Jessica megmerevedett és elhúzódott.
 – A buszon találkozunk – mormolta a fiú a fülébe.
A lány elkomorult, de bólintott. Sed levette a pólóját, letörölte
vele az arcáról az izzadtságot, és a stadion széksorában ülő,
bámészkodó rajongók felé hajította. Dulakodás tört ki két csaj és
a srác között, aki elkapta. Mire Sed elhagyta a színpad
környékét, a biztonságiak már egy teljes verekedést oszlattak fel
a lelátón.
Sed elsétált az öltöző mellett, rá sem hederítve az
előzenekarok afterpartyjára. Egyenesen a busz és a nője felé
tartott. Remélte, hogy Jessica készen áll egy kis hempergésre,
mert ő készen állt arra, hogy felrázza a világát.

***

Miután elhagyta a backstage területét, Jessica végigsétált a

széles folyosón, amely kifelé vezetett. Harsány nevetés keltette
fel a figyelmét, amikor elhaladt az egyik öltöző nyitott ajtaja
mellett. Valami csaj a fejére húzta a ruháját, és fekete bugyiját,
valamint melltartójának hiányát mutogatta mindenkinek, aki
csak egy kicsit is figyelt rá. Az előzenekar egyik tagja sört locsolt
a mellére, a lány pedig visított, és mozdulatlanul tűrte, hogy a
pasi lenyalja az alkoholt a melléről és a hasáról. Jessica azon
tűnődött, vajon Sed is így bulizik-e, amikor ő nincs a közelben.
Biztos volt benne, hogy igen. Valószínűleg örülne, ha a lány
elhúzna, hogy visszatérhessen a...
 Hirtelen valami az arcába csapódott. A fájdalom végigsöpört a
jobb arcán és a szemén. A falnak botlott, a karját védekezően
felemelte.
Valaki megragadta két kézzel a haját, és a falhoz csapta, majd
arccal a padlóra rántotta.
– Most már nem vagy olyan nagyképű, mi, ribanc? – morogta
rá egy szuka. Jessica oldalra lendítette a lábát, elkapta támadója
bokáját, és felrúgta a csajt. Az még mindig erősen markolta
Jessica haját. Jessica felkiáltott, és megragadta a ribi csuklóját,
addig szorította, amíg végül elengedte a haját. Jessica ellökte
magától a csajt, és feltápászkodott.
Az arca lüktetett a fájdalomtól, de túl dühös volt ahhoz, hogy
törődjön vele.
– Mi a fasz bajod van? – ordította Jessica. Ugyanaz a nő volt
az, aki azzal hencegett, hogy a koncert után meg fogja dugni
Sedric Lionheartot. Jessica már egyszer helyretette a hülye
picsát. Amikor a ribi elviharzott, Jessica azt hitte, hogy ezzel
vége.
– A semmiért szoptam le annak a roadnak a farkát – mondta
a nő, és megindult Jessica felé.
Sed végigszáguldott a folyosón, és elkapta a csajt a derekánál
fogva, mielőtt az belerohant volna Jessicába.
– Mi a fene folyik itt? – kérdezte, miközben a szeme Jessica
arcát kutatta. – Mi történt az arcoddal?
– Megütött ez a faszszopó. Nem is láttam, hogy jön.
 Jessica valójában elég hülyén érezte magát. Ha nem aggódott
volna annyira, hogy Sed úgy bulizik, mint egy rocksztár, talán
idejében észreveszi, hogy meg akarják támadni és kivédte volna.
Az előzenekar, a Kickstart énekese kitántorgott az öltözőből a
folyosóra.
– Mi... mi... mi folyik itt kint – pislogott nagyokat, és tágra
nyitotta a szemét, amikor észrevette Sedet. – Ah, ez csak Sed.
Jól van. Csak két csajod van ma este? Nekem van egy pár...
hukk!... egy pár tartalékban, ha kell még – nekidőlt a falnak,
sötét szemei fel-alá jártak Jessica testén. – Ezért az egyért
elcserélek az enyémből tízet – böfögött hangosan és megvakarta
a golyóit.
Hogyne!
Sed megforgatta a szemét Jessica felé.
– Hívnál valakit a biztonságiaktól? – kérdezte a fickótól,
akinek az arcán és a nyakán minden elképzelhető helyen
fémszegecsek voltak átszúrva.
– Biztonságiak? Valami gond van? – kérdezte egy másik
rocker, aki kikukucskált a folyosóra. Jessica felismerte a
Kickstart szólógitárosát, vagy talán basszusgitárosát. Legalább
nem esett össze részegen. Egyik kezével hosszú, fonott szakállát
simogatta, miközben egyik emberről a másikra nézett.
– Ez a csaj megtámadta a barátnőmet... – tekintete ismét
Jessica arcára siklott. – Öhm...
– A farokmelegítődet – segítette ki Jessica.
Sed felröhögött.
 – Ha ezt mondanám, azonnal kést döfnél a bordáim közé,
amint ma este elalszom.
Jessica megvonta a vállát.
– Majd én intézem – közölte a szakállas fickó.
– Te nem kellesz. Sedet akarom – erősködött a csaj.
Jessica észrevette, hogy a nő önelégült fejet vág Sed karjában.
Jessica orrlyuka kitágult. Utálta a rajongókat. Abszolút
gyűlölte őket.
– Figyelj, ribanc, már megmondtam, Sed addig kúr velem és
csak velem, amíg nem szólunk, hogy abbahagytuk. Nem tűröm a
hűtlenséggel kapcsolatos szarságokat, és ezzel ő is tisztában van.
Szóval, ha tényleg meg akar dugni téged, csak szólnia kell, és
felőlem utána azt csinál, amit akar. Persze soha többé nem
fogom engedni, hogy egy ujjal is hozzám érjen – a lány tekintete
Sed arcára siklott, kíváncsi volt, hogyan fog reagálni a
szövegére. Ugyanolyan béna volt, mint ő, ha az igényeiket kellett
érvényesíteni. – Nos, Sed, válassz!
A férfi habozott. Jessica el sem tudta hinni, hogy habozott.
Sed odalökte a másik csajt a részeg énekes karjaiba, tett két
lépést, és megragadta Jessicát. A lány meglepetten sikkantott
fel, amikor Sed megmarkolta a fenekét, és szeméremdombját
vastag farkához szorította.
– Imádom, amikor ilyen vagy – mormolta Sed. – Kurvára
feláll tőle a farkam.
 A lány puncija lüktetett válaszul. A mellbimbói megfeszültek.
Libabőrös lett. A férfi végigdörzsölte a kezét a karján, teljes
gőzre kapcsolva testének minden idegvégződését.
Ujjai a férfi meztelen mellkasára siklottak.
– Akkor miért nem csinálsz valamit?
Sed a fenekénél fogva felemelte a földről, és a lány a dereka
köré kulcsolta a lábait, karjait pedig a nyaka köré fonta.
Megsimogatta a fiú selymes, puha haját, és megcsókolta,
miközben Sed végigvitte a folyosón, ki a stadion mögötti meleg
éjszakai levegőre. Halványan érzékelte, hogy a busz felé vezető
útjukon fényképezőgépek vakui villognak, de ebben a
pillanatban nem igazán érdekelte. Csak azt akarta, hogy a férfi
vigye el. Minél hamarabb, annál jobb.
Sed felcipelte a busz lépcsőjén, és a kanapéra dobta, a ruhája
alá nyúlt, hogy letépje a testéről a lány nedves bugyiját. Jessica
lehunyt szemmel hátradőlt, és a fejét valaki combján találta.
Felnézett, és Trey álmosan mosolygott rá.
– Ne is törődj velem – motyogta.
Sed beledöfte magát, és a lány felsikoltott, a szemei
lecsukódtak, a háta ívbe feszült. Megemelte a csípőjét, miközben
Sed kefélte, már izgatottan zihált. Sed csak nyögött és nyögött, a
lány nevét kántálva, miközben elvesztette az önuralmát. Trey
keze lesöpörte a lány válláról a spagettipántot, és a derekára
tolta a ruha szövetét. Amikor Trey a legfinomabb érintéssel
megsimogatta a melle alját, Jessicának elakadt a lélegzete is.
 A lány kényszerítette magát, hogy kinyissa a szemét, és
felnézett Sedre. Vajon tudta, hogy Trey mit csinál? Észrevette
egyáltalán, hogy Trey a kanapé végében ül? Sed lehunyta a
szemét, és teljesen arra koncentrált, hogy a lány punciját
őrületesen megdolgozza. Átkozottul jó munkát végzett. Jessica
összeszorította Sed farkát odabenn, és a férfi belefeszült.
– Ezaz, bébi. Szoríts!
A lány szorosan tartotta a farkát, miközben Sed könyörtelen
ritmusban beléje nyomult. Trey keze átfogta a lány mellét,
hüvelykujja végigsimított a mellbimbóján. A lány hátrahajtotta a
fejét, és ránézett. A férfi bágyadt tekintete a mellére szegeződött.
Többször megsimogatta a mellbimbóját, amíg az
elégedettségére meg nem keményedett.
– Csodaszép – suttogta Trey.
Feje hátrahanyatlott a kanapén, és becsukta a szemét. Jessica
észrevette Trey szabad kezében a vényköteles gyógyszeres
üveget. A fájdalomcsillapítóitól mindig fáradt volt, de nem
gondolta volna, hogy képes elaludni egy csaj mellett, akit épp az
ölében dugnak. Különben is, miféle gyógyszert szedett?
 29. Fejezet

Fordította: Aiden

Sed figyelte, ahogy Trey kilép a mosdóból, és a busz elejére

botorkál. Trey mondott valamit Dave-nek, aki egy hágón
keresztül vezette őket a Középnyugat felé vezető úton.
Sed alig hallotta Dave válaszát a motorzajtól, ahogy a busz
kapaszkodott felfelé a meredek emelkedőn.
– Eléggé a semmi közepén vagyunk, ember, de megpróbálok
találni egy helyet, ahol megállhatunk.
– Kösz, haver – mondta Trey.
Trey visszament a kanapéhoz, és lehuppant Brian mellé. Sed
egy pillanatig Jessicát figyelte az asztal túloldalán, amint
gépelgette az előző estéről származó adatokat Myrna laptopjába.
Jessica végre utolérte magát a gépelésben, és nem volt hajlandó
megint lemaradni. Sed megérintette a csuklóját, hogy magára
vonja a figyelmét, és a lány felpillantott. Sed Trey felé biccentett,
az előző esti dolguk járt az eszében. A lány megvonta a vállát,
nem értette a fiú néma üzenetét.
– Hé Trey, miért kell megállnunk? – kérdezte Sed.
Trey szélesen elmosolyodott.
 – Már majdnem elfogyott a gyógyszerem – közölte.
– Már megint? Nem most kaptál új dobozzal pár napja? –
tudakolta Sed. Trey kerülte a tekintetét.
– Kiborítottam az üveg felét a mosogatóba. Én...olyan
ügyetlen vagyok a műtétem óta – simított végig a haja alatt lévő
hegen. Nem is lehetett látni, hacsak nem fogta fel a haját.
– Szörnyen hazudós vagy.
– Nem hazudok.
– Sed, szállj le róla. Miért hazudna arról, hogy ügyetlen? –
nyújtott át Brian Trey-nek néhány kottát. – Mit gondolsz?
Szerinted, el tudod játszani? Sok benne a triola, és tudom, hogy
azok még mindig nehezen mennek.
Trey a homlokát ráncolta, miközben átolvasta a kottasorokat.
– Majd valahogy megoldom. Egyre jobban vagyok.
– Igen, tudom – Brian megveregette Trey combját. – Nem
akarsz gyakorolni egy kicsit?
– De, persze. Vedd elő a gitáromat. Egy perc múlva
visszajövök. Ki kell mennem a mosdóba – feltápászkodott, és
elindult a busz hátsó része felé.
Sed ismét Jessicára pillantott. A lány bólintott, szomorú
arccal figyelte, ahogy Trey elmegy mellette, és ismét bezárkózik
a mosdóba.
– Valamit tennünk kell, Jess – mormolta a férfi.
– Szerintem is – suttogta a lány úgy, hogy csak Sed hallja –,
de mit?
 – Hadd beszéljek először a többiekkel. Meglátjuk, ők hogyan
akarják kezelni a dolgot.
A lány bólintott.
– Segítek, ahogy csak tudok.
Sed átnyúlt az asztalon, és megszorította a lány kezét.
– Köszönöm.
Sed kicsúszott a fülkéből, és leült Brian mellé, aki Trey
akusztikus gitárját hangolta a kanapén.
– Csinálnunk kell valamit Trey-el.
– Megtesz minden tőle telhetőt, Sed. Az ujjai napról napra
erősebbek. Ne légy vele olyan szigorú.
– Nem a gitározásról beszélek. Hanem a fájdalomcsillapító
függőségéről.
Brian ujjai megálltak a húrokon, és Sedre nézett.
– Ezt hogy érted?
– Te vagy a legjobb barátja. Hogyhogy nem veszed észre?
Most is épp a fürdőszobában van, és bekap még vagy három
tablettát. A végén megöli magát.
– Csak a mosdót használja, Sed. Nem kell hívni a
szövetségieket.
– Tíz perce ment ki a mosdóba. És tényleg beveszed a sztorit,
hogy a mosdókagylóba önti a tablettáit? Ugyan már, Brian,
figyeld a jeleket. Láttuk, hogy ez történt Jonnal is, és nem
vettünk róla tudomást, amíg nem volt túl késő. Nem fogom
hagyni, hogy ez Trey-t is tönkretegye.
 – Ha elfelejtetted volna, Trey receptre felírt gyógyszereket
szed. Jon illegális drogokkal élt vissza.
– A függőség az függőség. A percocet egy kábítószer. Csak két
hétig kellett volna szednie, de már több mint egy hónapja szedi.
Hogy kaphatott másik dobozzal? Valami itt nem stimmel.
– Ha ettől jobban érzed magad, megkérdezem tőle.
Sed nem hitte, hogy Brian nagyon komolyan venné őt. A
fürdőszoba ajtaja kinyílt, és Trey lépett ki rajta. Megállt Sed
mellett, bizonytalanul dűlöngélt a lábán.
– Jól vagy, barátom? – kérdezte Sed.
– Csak egy kicsit szédülök. Le kell ülnöm.
Trey közelebb tolta Sedet Brianhez, és leroskadt mellé a
kanapéra.
– Szóval Jessica segít neked dalokat írni, ahogy Myrna segít
Briannek? Gondolom, nem így van, hiszen egész nyáron nem
fejeztél be egy dalt sem. Kifogytál a mondanivalóból, vagy mi
van? – Trey láthatóan nem gondolkodott tisztán.
– Valójában, mint azt te is tudod, több dalt is írtunk az új
albumra. Biztos, hogy jól érzed magad?
– Fantasztikusan érzem magam. Brian, add ide a gitáromat.
Lássuk, hogy a hülye ujjaim hajlandóak-e ma együttműködni.
– Látod, Sed. Mondtam, hogy kutya baja – mondta Brian és
átnyújtotta Trey-nek a gitárját.
– A hátam mögött dumálsz rólam? – pillantott Trey Sedre.
– Szerintem le kéne állnod a fájdalomcsillapítókkal.
– Nem tudok játszani nélkülük – hajtotta le Trey a fejét.
 – Honnan tudod? Még nem is próbáltad. Már nem fáj a fejed,
igaz?
– Azért nem fáj, mert szedem a tablettáimat.
– Hányat vettél be ma?
– Kettőt.
– Ma, Trey, nem az elmúlt tíz percben.
– Szállj le rólam, Sed. Ha nem lennének a tabletták,
egyáltalán nem tudnék játszani. Ha nem tudok játszani, kirúgsz
a zenekarból.
– Ha bedrogozol, akkor rúglak ki a zenekarból.
– Nem vagyok drogos!
Jessica jelent meg Sed előtt, és megfogta a kezét.
– Van egy bajom, amit csak te tudsz orvosolni, csődör.
– Most eléggé elfoglalt vagyok – alig hitte el, hogy a lány csak
úgy berontott a Trey-el folytatott beszélgetés közepébe.
A lány célzottan a hálószoba felé pillantott.
– Tényleg szeretném, ha kettesben maradnál velem – húzta
Sedet a karjánál fogva, amíg az engedett, és feltápászkodott.
– Jessica, most pont nem alkalmas az idő...
A lány a szájára tette a kezét.
– Gyere velem.
Sed lerántotta a kezét a szájáról.
– Ezt nem hagyom annyiban, Trey – szólt Sed, miközben
hagyta, hogy Jessica a hálószobába húzza.
A nő becsukta mögöttük az ajtót.
– Remélem, nem a szex miatt rángattál ide – mondta Sed.
 – Persze, hogy nem – lépett az ágyhoz, és gyengéden megrázta
Myrna vállát. – Myrna, ébren vagy? Beszélnünk kell veled.
Myrna mély levegőt vett, és kinyitotta a szemét.
– Jessica?
– Igen, és Sed.
Myrna nagyokat pislogott, és felült, meztelen mellei elé húzva
a lepedőt. Mi a fenét csinált vele Brian, hogy a nő ennyire
kimerült állapotban van?
– Mi a helyzet?
– Azt reméltük, hogy tudsz egy kis értelmet verni Brian fejébe
– kezdte Jessica.
Myrna teljesen összezavarodottnak tűnt.
– Tessék?
Sed leült mellé az ágyra.
– Szerintünk Trey visszaél a fájdalomcsillapítóival. Úgy tűnik,
Brian nem fogja fel.
– Visszaél? Van bizonyítékotok?
– Folyton új gyógyszereket szerez – mondta a lány.
– És az új dobozhoz recept kell, tehát nyilvánvalóan szüksége
van rá.
– Valami nem stimmel, Myrna.
Myrna visszahanyatlott a matracra, és a fejére húzta a párnát.
– Már meg is vádoltad, Sed? Jézusom, mit képzelsz?
– Nem fogom hagyni, hogy a drogok miatt dobja el az életét.
– Nagyon nehéz időszakon megy keresztül. Ha tudatod vele,
hogy nem bízol benne, az csak ront a helyzeten.
 – Ugye csak viccelsz? – morogta Sed. – Te sem látod ezt
problémának? Azt hittem, pont te ismered fel, hogy elindult a
lejtőn.
– Sed, Trey-nek receptje van. Nem tudom, miért teszed ezt
egyenlővé a problémával.
– Többet szed, mint amennyit szabadna. Sokkal többet.
– Hol van erre a bizonyítékod? – húzta le Myrna a párnát az
arcáról, és felnézett Sedre. – Hajlamos vagy elhamarkodott
következtetéseket levonni, és azt feltételezni, hogy mindig
igazad van. Lehet, hogy tévedsz. És tudod, hogy én mit látok?
Azt látom, hogy Trey kezd visszatérni a normális kerékvágásba.
Olyannak, amilyen régen volt. Te ezt nem látod?
– Csak azt látom, hogy állandóan a fürdőszobába járkál, hogy
titokban bekapjon még egy bogyót, ha valami zavarja. Még apró
dolgok is. Nem foglalkozik a problémáival. Megpróbálja
elnyomni őket.
– Láttad őt a fürdőben tablettákat szedni? – firtatta Myrna.
Sed csalódottan felsóhajtott.
– Nem konkrétan. Nem.
– Talán csak szüksége van egy kis időre egyedül.
– Lehet.
Sed tudta, hogy nem erről van szó, de Myrna nem hallgatott
rá. Már eldöntötte, hogy a srác tévedett. Számított a nő
támogatására, hogy Briant a sarkára állítsa, mert Trey hallgatna
Brianre. Most mit fog tenni Sed?
 – Myrna – szólalt meg Jessica – Trey szerintem is visszaél a
fájdalomcsillapítóival. Minél tovább várunk, annál inkább
függővé fog válni.
– A receptje előbb-utóbb elfogy, és akkor már nem lesz miért
aggódnod. Most már visszaaludhatok?
– Persze, rendben. Hagyjuk – Sed felállt, megfogta Jessica
kezét, és az ajtó felé indult. Legalább Jessica az ő pártját fogta.
Ettől egy kicsit jobban érezte magát, hogy megtegye, amit tudta,
hogy meg kell tennie. Senkinek sem fog tetszeni. Legkevésbé
Trey-nek.

***

Jessica becsukta maga mögött a hálószoba ajtaját, és megfogta

Sed karját, remélve, hogy senki sem hallja meg őket. Trey és
Brian halkan pengették a gitárjukat, miközben Jace és Eric
hallgatta őket. A busz lassított, amikor behajtott egy közepes
méretű városba.
– Bemegyek Trey-jel a gyógyszertárba – suttogta Jessica. –
velem szemben kevésbé lesz gyanakvó.
– Persze, óvatosnak kell lennünk, különben még jobban el
fogja titkolni előlünk, ami megnehezíti a dolgot – bólintott Sed.
A lány megsimította a srác arcát. Tényleg mélyen törődött az
emberekkel. Nem tudta, miért nem látta ezt korábban. Jessica
nekidőlt, arcát a mellkasának támasztotta, és azt mormolta:
– Te jó ember vagy.
 Sed kuncogott.
– Mármint kotnyeles.
A lány elmosolyodott.
– Így is lehet mondani. És igazságos is.
– Öntörvényű? – felelte a fiú.
– Nem így értettem, de igen, néha az – nevetett a lány.
– Tényleg nem tudom, hogy most sértegetsz vagy bókolsz.
Jessica hátradőlt, és felnézett rá.
– Szeretem, amikor azt teszed, amit helyesnek tartasz, még
akkor is, ha egyedül kell végigcsinálnod. Ettől tűnsz olyan
erősnek.
Sed a lány a szemébe nézett, és füle mögé simított egy
hajtincset. A lány hátrahajtotta a fejét egy csókért, de a busz
zökkenve megállt. Jessica megtámaszkodott, nehogy elessen a
lendülettől.
– Megpróbálom kideríteni, hogyan szerzi a gyógyszert.
– Ne bukj le – csókolta meg Sed a lány homlokát, majd
besurrant a fürdőszoba ajtaján, és becsukta maga mögött.
Trey félretette a gitárját, és feltápászkodott.
– Mindjárt jövök. Szüksége van valakinek valamire?
– Nekem igen – lépett elő Jessica – Csak pár csajos dologra.
Tamponra, éjszakai betétre, tisztasági betétre, tusfürdőre,
gyantára. Valószínűleg értékelitek majd, ha van nálam egy kis
Midol, és...
Trey összerezzent.
 – Én ezeket ugyan meg nem veszem. Szerezzétek be
magatoknak.
Jessica bosszúsan fújt egyet.
– Rendben. Nem értem, mi ebben a nagy ügy. Nem mintha az
eladó azt hinné, hogy neked kell.
Trey kinyitotta a busz ajtaját, és Jessica követte.
– A végén még rosszat vennék, és visszaküldenél újakért –
borzongott bele a fiú.
– Az tuti – nevetett Jesica. Nos, most már volt indoka, hogy
vele menjen a gyógyszertárba. Csak remélte, hogy a folyosók
megfelelően vannak elrendezve a hallgatózáshoz. Trey mellett
lépkedett a parkolóban, és próbált kitalálni valamit, amivel
ráveheti a férfit, hogy eláruljon valamit.
– Hallgattam, ahogy a buszon játszottál. Remek volt.
Trey megvakarta a szemöldökét.
– Úgy gondolod? A középső ujjamat még mindig nem tudom
rávenni, hogy oda menjen, ahova akarom, de a többi helyreállt.
Nagyjából.
– Gondolj csak bele, hol tartottál egy hónappal ezelőtt. Egyik
ujjad sem ment oda, ahová akartad.
– Azt hiszem, igazad van. Talán gyorsabban javulok, mint
gondoltam – mosolyodott el halványan Trey.
– Nagyszerűen csinálod, szívem – lapogatta meg Jessica
bátorítólag a hátát. – Elképesztő, hogy milyen keményen
dolgozol. Nem is tudom, honnan veszed az akaratot, hogy
folytasd. Biztosan idegőrlő lehet.
 Trey elfordította a tekintetét. A lány meglátta a bűntudat
villanását az arcán, mielőtt elmosolyodott.
– Ja, hát, tudom, hogy a srácok számítanak rám. És a stáb...
Az előzenekarok... A rajongók... A lemezkiadó...
– Ez borzasztó nagy nyomás – mondta Jessica, ám amikor a
srác a csípőjén lógó lánccal kezdett babrálni, úgy döntött,
inkább ejti a témát.
Beléptek egy tolóajtón a drogériába. Trey megleste az üzlet
alaprajzát, és megtalálta a gyógyszertári pultot hátul.
– Nem muszáj megvárnod – közölte a lánnyal. – Ha csak a
cuccodat akarod megvenni, és menni akarsz, az is rendben van.
A lány bólintott, úgy döntött, gyanúsnak tűnne, ha ott
lődörögne, amíg Trey a receptjére vár. Miközben úgy tett,
mintha vitaminokat vásárolna a receptes pult mellett, a szeme
sarkából a férfit figyelte.
Trey kinyitotta a pénztárcáját, és bemutatta a pultnál álló
gyógyszerésznek a receptet.
– Ezt szeretném kiváltani.
A gyógyszerész elolvasta a receptet. A csaj szeme elkerekedett,
és Trey-re bámult.
– Fejsérülés közölte a srác, félrehúzva a haját, hogy
megmutassa neki a csúnya heget, amely a feje oldalán ívelt. –
Gyorsan szükségem van a gyógyszerre. Az utolsó szem, pár órája
fogyott el, és a következő adagot néhány perc múlva kellene
bevennem.
 – Óvatosnak kell lenned, ha kifogynak ezek a dolgok. Úgy
hallottam, az elvonási tünetek szörnyűek.
– Igen. Hétfőig akartam várni, de a dokim azt mondta, hogy
keressem fel a legközelebbi gyógyszertárat, és váltsam ki.
– Van TAJ-kártyád?
Trey többször is átkutatta a tárcáját.
– A francba. Úgy tűnik, elvesztettem – sóhajtott, és a
homlokát a kezébe temette. – Most mit csináljak?
– Ha van hitelkártyád...
Trey újra átnézte a tárcáját.
– Biztos vagyok benne, hogy van nálam elég készpénz, csak
nem szeretném, ha a biztosítóm kibújna a számla rá eső
részének kifizetése alól. – vigyorgott rá a csajra – Piócák.
A nő elmosolyodott.
– Talán, ha megtartod a blokkot, megtérítik a kárt. Vagy
felhívhatod őket, és elkérheted a TAJ-kártyád számát.
– Azt hiszem, hétvégén pont zárva vannak, de nagyon kedves
vagy, hogy kisegítesz – sóhajtott és igéző szemekkel a lányra
bámult, de Jessica tudta, hogy a pult mögött álló édes kislány
nem tudja, mi ütött belé.
A gyógyszerész elpirult.
– Csak felhívom az orvosát, hogy megbizonyosodjam róla,
hogy minden szabályos és már adom is.
Trey arca megnyúlt.
 – Tudom, hogy az orvosom szombatonként nem dolgozik. Van
rá valami mód, hogy ezt megkerüljük? Nekem most tényleg
nagyon kell a szer.
– Ez céges szabályzat – lépett a csaj egyik lábáról a másikra.
Trey hátrasimította a haját a sebhelyéről. Egy mozdulat, amely
véletlennek tűnt, de Jessica értette.
A csaj Trey fejének oldalát bámulva a melléhez szorította a
receptet, és együttérzően összerezzent.
– Tudom, hogy szorult helyzetben vagy. Majd elintézem –
mondta végül, beírt valamit a számítógépbe, és rákacsintott
Trey-re.
Hálás mosolya valószínűleg lángra lobbantotta a csaj zokniját
is.
– Köszönöm. Te egy tündér vagy.
Az alsó ajkát harapdálva Trey az ujjaival megkocogtatta a
pultot, és mindkét kezével ellökte magát tőle. Megfordult, és a
tekintete Jessicán állapodott meg. A lány meglódult, és azzal a
lendülettel fél tucat vitamint levert a polcról. Leguggolt, hogy
felszedje őket.
Trey keze, jelent meg a lány látómezejében, ahogy az felvette
az egyik dobozt.
– A prosztata egészségéért – olvasta le a csomagolásról. –
Vagy te, vagy a legjobb transzvesztita, akit valaha láttam, vagy
kémkedsz utánam, Jessica Chase. Sed vette rá erre?
A nő kikapta a dobozt a férfi kezéből.
 – Nem, én csak... csak a... ööö... vaspótlót kerestem. Eléggé
vérszegény vagyok, mikor megjön – pillantott fel a férfira, és
elmosolyodott. – Vérveszteség. Tudod, hogy megy ez.
Trey elsápadt és összerezzent.
– Nem, igazából nem tudom. Hála Istennek – felelte a fiú,
majd felállt, és végigpásztázta a polcot. Gyorsan megtalálta a
vaspótlókat, lekapott egy üveggel a polcról, és a lány kezébe
nyomta. – Tessék. Most menj, keresd meg a többi csajos cuccot,
és irány vissza a buszhoz.
Jessica megvásárolta az összes dolgot, amiről Trey-nek azt
mondta, hogy szüksége van. Próbálta megnézni, mire készül,
miközben a pénztárban állt, de a kilátást elzárta egy olcsó
plüssállatokból álló kirakat.
Sed a busz előtt várta, amikor kilépett az üzletből.
– Na? Mit tudtál meg?
– Nem sokat – sóhajtotta a lány. – Volt egy új receptje, és
nem volt nála a biztosítási kártyája, ezért készpénzzel fizetett.
Valahogy rábeszélte azt a szegény csajt, hogy ne hívja fel az
orvosát, hogy ellenőrizze. Valószínűleg ki fogják rúgni.
– Volt egy új receptje? Nem próbálta a régit újratölteni vagy
átverni őket azzal a hülye történettel, hogy kiszórta a tablettáit a
mosdóba?
– Nem. Átadott a gyógyszerésznek egy új receptet.
Sed egy pillanatra elgondolkodott.
– Vajon hány ilyenje van?
 – Sed, elég rosszul érzem magam, hogy megpróbálom
rajtakapni, hogy valami rosszat csinál. Sok mindenen ment
keresztül.
– Igen, tudom. De ha drogozik, akkor még sokkal több
mindenen fog keresztülmenni.
 30. Fejezet

Fordította: Aiden

Sed a tenyerébe szórta a kis barackszínű tablettákat a

gyógyszeres üvegből, és megszámolta őket. Harminchatot.
Tegnap még ötvenkettő volt. A címkén egyértelműen az állt,
hogy hatóránként egy-két tablettát, de naponta legfeljebb nyolc
tablettát szabad bevenni. Bár a matek nem volt Sed erőssége,
tudta, hogy Trey az előírt adag több mint kétszeresét szedi.
Vajon ez elég bizonyíték lesz ahhoz, hogy a banda többi tagját
rávegye, hogy lépjenek fel ellene? Sed nem akart több időt
vesztegetni. A zsigereiben érezte, hogy Trey-nek segítségre van
szüksége, és nem akarta megvárni, amíg túladagolva találnak rá
a priccsen, utolsó jelként, hogy tenniük kell valamit.
Sed óvatosan visszarakta a maradék tablettákat az üvegbe,
lezárta a fedelet, és a zsebébe dugta a borostyánszínű dobozt.
Kilépett fürdőszobából, és letelepedett a kanapéra Trey mellé.
Trey ismét elbóbiskolt, a feje furcsa szögben a kanapé
háttámlájának dőlt. Mostanában sosem csinált egyebet, csak
aludt.
 – Fáradt vagy, Trey? – kérdezte Sed, és oldalba bökte, hogy
felébressze.
– Hadd aludjon – mondta Brian, aki Trey másik oldalán ült és
tévét nézett. – A koncertek nagyon kimerítik.
– Ja, a koncertek mostanában tényleg nagyon kikészítik –
rázta meg Sed Trey vállát. – Hé, álomszuszék, ébredj fel.
Trey felnyögött, és mindkét kezével eltakarta a szemét.
– Bassza meg, cimbora, hagyjál már békén.
– Miért nem fekszel le? Nem lehet túl kényelmes így aludni.
Trey egy hosszú pillanatig úgy ült, mintha fizikailag képtelen
lenne felemelni a fejét a kanapé háttámlájáról. Végül
feltápászkodott, és egyenesen a fürdőszoba felé vette az irányt. A
Sed zsebében lévő gyógyszeres dobozt hirtelen nagyon
feltűnőnek érezte.
A fürdőszobából hangos csörömpölés és káromkodás
hallatszott. Trey kinyitotta a fürdőszoba ajtaját.
– Nem látta valaki a gyógyszerem?
– Megnézted a véredben? – kérdezte Sed a füle tövét vakarva.
– Te nyúltad le, mi? – meredt rá Trey.
– Lehet.
– Jézusom, Sed, add vissza a gyógyszerét. Mi bajod van? –
mondta Brian.
– Semmi bajom sincs – nézett farkasszemet Sed Trey-el. –
Miért nem mondod el Briannek, hány tablettát vettél be ma?
– Add ide a kurva gyógyszeremet, Sed.
 Sed felemelte a csípőjét a kanapéról, és előhúzta a zsebéből az
üveget. Trey megpróbálta kikapni a kezéből, de Sed erősen
fogta.
– Ezen a címkén az áll, hogy napi négy tablettát kell
bevenned. Maximum nyolcat. Mennyit vettél be tegnap este óta,
Trey? Tudod egyáltalán?
Trey megragadta Sed csuklóját, és megpróbálta kicsavarni az
üveget a kezéből. Amikor ez nem sikerült, megfogta Sed kisujját,
és gonoszul visszahajlította.
– Aú, a fenébe. Akkor vedd el a kurva cuccod! – engedte át
Sed Trey-nek a dobozt.
– Nem volt vicces – vett többször remegve levegőt az orrán
keresztül Trey, miközben próbálta visszanyerni a nyugalmát. –
Nem érted a fájdalmamat. Fogalmad sincs róla.
Sed szíve összeszorult. Tudta, hogy Trey-nek fáj, de ez nem az
a fajta fájdalom volt, amin a percocet segítene.
– Hány tablettát vettél be ma, Trey?
– Nem tudom – ordította – hatot vagy hetet.
– Hatot? – rázta meg Sed a fejét. – Talán tizenhatot.
– Honnan tudod te ezt? – komorult el Trey.
– Megszámoltam őket tegnap este, meg az előbb is.
– Párat elejtettem. Nem tudok... nem tudom megtartani a
dolgokat... és én... ezek… – sarkon fordult, és a hálószoba felé
indult. Becsapta az ajtót, de semmit sem ért, nem tompította
frusztrált sikolyának hangját.
 – Jézusom, Sed, mekkora egy seggfej vagy – Brian felállt a
kanapéról, és a folyosó végéhez ment. Myrna figyelte, ahogy a
férje elhalad az étkezőasztal mellett, láthatóan elképedve az
egész jelenettől. Jessica leült Myrnával szemben, és a kézfejével
törölgette a kóbor könnyeket a szeméből.
Brian bekopogott a hálószoba ajtaján.
– Tűnj el! – kiabált ki Trey.
– Trey, Brian vagyok. Engedj be!
Türelmesen várt néhány percig. Végül kinyílt az ajtó, és Brian
besurrant.
– Miért vagy ilyen kemény vele, Sed? – kérdezte Myrna. –
Nem gondolod, hogy nem szenved eleget?
Sed mély levegőt vett. Azt hitték, neki tetszik, hogy mindig a
csoport seggfejének kell lennie? Szívesen szemet hunyt volna
felette, és úgy tett volna, mintha minden rendben lenne, de
egyszerűen nem volt meg benne ez a képesség. Akkor nem,
amikor valaki, akivel törődött, az önpusztítás útjára lépett.
 31. Fejezet

Fordította: Aiden

A hátsó hálószobában az ágyon heverészve Sed végigcirógatta

Jessica meztelen vállát. Egy koncert után általában kielégítette a
vágyát, és rögtön elaludt, de ma este túlságosan tele volt az agya
mindennel. Valamivel kevesebb, mint három hét leforgása alatt
tíz egymást követő koncertet adtak, és egyik jobb volt, mint a
másik. Sed torka még mindig nem volt az igazi (áténekelte a
fájdalmat), de Trey javulása csodával határos volt. Sed meg volt
győződve, hogy ez volt az oka, hogy a zenekar többi tagja nem
volt hajlandó észrevenni, mi zajlik az orruk előtt. De Sed látta,
és nem tudta annyiban hagyni.
– Rá kell jönnünk, honnan szerzi az új recepteket – közölte
Sed. – Már rég ki kellett volna fogynia a papírokból. Ugyan
mennyit adott neki az apja abból a szarból?
– A tárcájában tartja őket – mondta Jessica álmosan. Sed
eltolta a lányt a mellkasától, és felült.
– Hová mész? – kérdezte a lány.
– Még ma éjjel a végére járok ennek.
 Felkelt, és magára kapott egy rövidnadrágot. Kisurrant a
hálóból, és Trey priccséhez osont. Normális esetben ilyentájt
Trey a roadokkal bulizott, vagy éppen valami szerencsés
groupie-t dugott volna a másik buszon, de most túl sokat aludt
ahhoz, hogy kivegye a részét az effajta szórakozásból. Sed a
lehető leghalkabban húzta el a függönyt. Ahogy, arra számított,
Trey aludt, bár még mindig teljesen fel volt öltözve. Sed az
oldalára fordította Trey-t, és elővette a tárcát a farzsebéből.
Kinyitotta és totális seggfejnek érezte magát, amíg meg nem
látta a benne lapuló rengeteg receptet. Mind üres volt, kivéve az
apja aláírását az alján.
Sed ereiben fellángolt a harag. Hogy adhatott neki Dr. Mills
csak úgy bianco kártyát a világ vényköteles
gyógyszerszekrényéhez? Trey szülei mindig mindent megadtak
neki, amire a szíve vágyott, de azért ezzel már túl messzire
ment.
– A barom állat!
Trey megfordult, és kinyitotta a szemét.
– Mit csinálsz?
– Megtaláltam a dugireceptjeidet – Sed kihúzott egyet belőlük
Trey tárcájából, és odadobta neki, aztán még egyet és még egyet.
– Érdekelt, hogyan tudsz még többet szerezni abból a fosból.
Mit tudsz felhozni a mentségedre?
Trey szeme összeszűkült.
– Kopj le a dolgaimról, Sed.
 – A te dolgod az enyém is, Trey. Olyannyira, hogy még az
unokáid is engem fognak emlegetni.
Trey morgott valamit, ellökte Sedet és levetette magát a
priccséről. Sed hagyta, hogy Trey többször megüsse, remélve,
hogy a fájdalom és a düh egy részének kiadása észhez téríti és
belátja majd, segítségre van szüksége.
– Miért nem bírsz békén hagyni? Miért? – húzott be Trey
Sednek újra. Meg újra. – Miért? Miért?
Sed arccal a padlónak nyomta Trey-t, és a hátára
támaszkodott, amíg Trey abba nem hagyta a vergődést.
– Miért?
– Mert te vagy az egyetlen Trey Mills, aki hozzám tartozik, és
nem hagyom, hogy ugyanazt az utat kövesd, amit Jon is bejárt.
Nem hagyom, hogy a drogok tönkretegyenek téged, ahogy őt is
tönkretették."
– Nem szedek semmilyen drogot – nyöszörögte, és erősen
kapkodta a levegőt.
– De igen, Trey. Nem számít, hogy vénykötelesek. Függő vagy.
Ezt muszáj beismerned magadnak, csak úgy tudok segíteni.
– Nem vagyok függő. Szükségem van rá, hogy játszhassak.
Nélküle... nem tudok... egyszerűen nem tudok...
– Honnan tudod, hogy tudsz-e játszani nélküle? Próbáltad
már? – kérdezte Sed, mire Trey teste remegni kezdett. Bár a
busz folyosóján félhomály volt...
Sed tudta, hogy sír. Sed leült mellé a földre, és adott Trey-nek
időt, hogy összeszedje magát.
 Néhány hosszú perc után Trey feltápászkodott, Sed mellé ült,
és nekitámasztotta hátát a priccsnek. Sed félrenézett, miközben
Trey az inge szegélyébe törölgette a könnyeit.
– Nem akarom, hogy szükségem legyen rá, Sed, de nem tudok
másra gondolni, mint arra az érzésre, amit közvetlenül azután
kapok, hogy bevettem egyet. Az érzés, hogy minden rendben
van. Minden – csóválta a fejét. – Persze, tudom, hogy nincs
minden rendben, de néhány percig úgy érzem, hogy igen. Közel
sem tart elég sokáig, és aztán... – vett Trey egy nagy levegőt –
kell egy újabb pirula.
– Szóval felfogtad, hogy a gyógyszerek nem segítenek rajtad –
jelentette ki Sed.
Trey alig észrevehetően bólintott.
– És abba akarod hagyni a szedésüket.
Trey tétovázott ugyan, de ismét bólintott.
– Van egy rehabilitációs központ...
– Nem – jelentette ki határozottan Trey.
– Nem? – vonta fel Sed a szemöldökét.
– Nem megyek elvonóra. Nem akarom, hogy a sajtó kavarja
körülöttem a szart. Nem akarom, hogy bárki megtudja. Oké?
Sed egy hosszú pillanatig bámult rá. Csak elképzelni tudta,
mit érezhetett Trey, de meg tudta érteni, hogy nem akarja, hogy
a sajtó és a rajongók megtudják, mi folyik itt. Néha szívás volt
hírességnek lenni.
– Oké. Akkor most mit fogsz tenni? Nem hiszem, hogy csak
úgy, hideg fejjel abbahagyhatod ezeket a dolgokat.
 – Borzasztóan érzem magam, ha csak átalszom az éjszakát
anélkül, hogy bevenném.
– Talán apád meg tudja mondani, mit tegyünk.
Trey meglepő erővel megragadta Sed alkarját.
– El ne merd mondani apámnak!
– Ő volt, aki korlátlanul felírta neked a gyógyszert. Tudnia
kellett, mi történhet. Bassza meg, Trey, mindenki tudja, hogy
addiktív személyiség vagy.
Trey lehajtotta a fejét.
– Nem az apámtól kaptam. Az irodájából nyúltam le. Nem tud
róla.
Sed szíve elszorult a csalódástól.
– Baszki, Trey. Nem is tudom, mit mondjak erre.
Trey a padlót bámulta.
– Ne mondd meg Briannek, hogy hazudtam neki – suttogta.
– Ezt nem tarthatod titokban a hozzád közel álló emberek
előtt. Szükséged van a támogatásukra.
– Csak lépjünk le. Húzzunk el valahova, ahol nem vagyunk
szem előtt, és leállok a gyógyszerrel. Úgyis te vagy az egyetlen,
aki segíthet rajtam.
– Nem tudom, mit tegyek, Trey. Nem vagyok orvos. Nem
hiszem, hogy csak úgy abba tudod hagyni ezt a szart – Sed
csettintett egyet. – Bejelentkezhetünk az elvonóra álnéven. Ők
tudnák, hogy mi a teendő. Nem arról van szó, hogy nem akarok
neked segíteni. Csak nem tudom, hogyan. Sed megszorította
Trey vállát.
 – Sajnálom.
– Nem megyek elvonóra. Ha nem akarsz segíteni, akkor ennyi
– söpörte félre magáról Sed kezét, feltápászkodott, és elindult a
fürdőszoba felé.
Sed a fejét fogta. Mit kellene tennie? Talán Jessicának van
ötlete. Visszament a hálószobába, ahol felöltözve találta a lányt,
aki épp egy bőröndbe pakolt.
– Mit csinálsz? – kérdezte.
– Elvisszük Trey-t, és segítünk neki, mielőtt meggondolja
magát.
– Mindent hallottál?
– Igen, hallgatóztam. Hívd fel az apját.
– Nem akarja, hogy az apja megtudja.
Jessica csípőre tette a kezét.
– Vagy ő hívja fel, vagy felhívod te, ha te sem, akkor én fogom.
Az egyetlen másik lehetőségünk, hogy bejelentjük elvonóra.
– Majd én felhívom – szólalt meg Trey Sed mögött – de nem
itt. Minél előbb el kell tűnnöm innen.
Jessica félretolta Sedet, és szorosan megölelte Trey-t.
– Büszke vagyok rád, szívem. Át fogunk vinni ezen az egészen.
Rendben?
Trey bólintott, úgy kapaszkodott a lányba, mint egy rémült
kisgyerek.
– Ti ketten jó csapatot alkottok. Pillanatok alatt formába
hoztok.
Csapat? Sednek tetszett ez a szó.
 32. Fejezet

Fordította: Aiden

Jessica bekúszott Sed mögé az ágyba, átölelte a derekát, és

megcsókolta a nyakát közvetlenül a füle mögött.
– Tudom, hogy ez kemény, bébi – suttogta. Trey végre elaludt
az elvonási tünetekkel teli, borzalmas hajnal után. –, de te vagy
az egyetlen, aki elég erős ahhoz, hogy mellette légy.
Sed a lányéra tette a kezét.
– Csak akkor vagyok erős, ha mellettem vagy.
A lány erősebben átölelte Sedet.
– Ezt kétlem. Te mindig erős vagy. Ezért függ tőled mindenki
annyira.
– Soha nem láthattad milyen az, amikor nem vagyok veled.
A lány gondolkodva összevonta a szemöldökét.
– Gondolom, így van, de...
A férfi oldalra fordult, és az ölébe húzta a lányt.
– Nélküled semmi vagyok. Hát nem érted?
Megcsókolta, mielőtt a lány tiltakozhatott volna. Amikor
elhúzódott tőle, megsimította a lány arcát.
– Aludjunk, mielőtt Trey megint felébred.
 Szerette ezt az együtt töltött időt. Az elmúlt napok olyan
kemények voltak. Fárasztóak. Alig volt egy percük kettesben.
Gyakorlatilag most sem voltak egyedül. A lány a másik szállodai
ágyra pillantott. Trey nem volt magánál. A hajnali remegés
elcsendesedett. Dr. Millsnek igaza volt a kezeléssel
kapcsolatban. Csak nem tűnt igazságosnak, hogy Sednek kellett
gyógyszerezni. El tudta képzelni, hogy Trey mennyire
szenvedett, és valószínűleg egész hátralévő életében Sedet fogja
hibáztatni ezért a fájdalomért.
Felnézett Sedre, és elmosolyodott, ujja hegyével körberajzolta
Sed fáradt szemét.
– Előbb csókolj meg mégegyszer.
Látszott rajta, hogy a férfi kimerült, de engedett a
kívánságának, és megcsókolta úgy, hogy a lány lábujjai
begörbültek. Amikor elhúzódott tőle, letette a lányt az ágy
szélére, és felállt. Levetkőzött anyaszült meztelenre, felkínálta
Jessica ragyogó tekintetének a széles vállakat, a keskeny csípőt
és a domború izmokat, majd becsúszott a paplan alá.
– Gyere, melegíts fel!
A lány bemászott hozzá az ágyba, és nyakig betakarózott.
– Mi ez a sok ruha? – kérdezte Sed, miközben végigsimított a
lány puha, pamut hálóingén.
– Hm...
Lehúzta a lányról a hálóingét, és a párna alá gyömöszölte.
– Azt hittem, lefekszünk – mondta Jessica.
 – Már ágyban vagyunk – mormolta Sed és végigsimított az
ajkával a lány állán. – Szükségem van rád, édesem. Te nem
akarod?
Dehogynem, és nem tudott ellenérvet felhozni. Hát, igazából
lett volna. Elfordította a fejét, és néhány pillanatig figyelte,
ahogy Trey alszik.
– És ha Trey felébred?
– Csendben leszünk. Majd átalussza az egészet. És ha
mégsem, hát... én nem vagyok szégyenlős. És te?
– Talán.
Sed lehúzta a lány bugyiját, és azt is a párna alá gyömöszölte.
– Csak lassan, csak csendben.
Soha nem csináltak semmi lassú és csendes dolgot az együtt
töltött idő alatt. Érdekes változatosságnak tűnt. Ha egyáltalán
lehetséges volt.
– Csak lassan, csak csendben – simított végig a lány a férfi
kemény mellizmain, és megállt, hogy megsimogassa az egyik
mellbimbó apró gyöngyét.
– Ez kihívás lesz – suttogta Sed. – Belegondoltál, hogy már 68
órája nem voltál velem?
A nő kuncogott. Tudta, hogy órára pontosan mennyi idő telt
el?
– Hány perc is az?
– Kurvasok.
Sed ráfordult a lányra. Jessica megfeszült.
– Várj, még nem vagyok kész.
 – Shhhh. Nincs duma.
A férfi a lány hajába túrt, és hátra billentette a fejét, szája
elindult védtelen nyakán. A lány felsóhajtott, és lehunyta a
szemét, ellazult a férfi alatt. Tudnia kellett volna, hogy Sed nem
fogja csak úgy megdugni, minden előjáték nélkül. Ez volt Sed.
Egy cseppet sem volt önző. Legalábbis a legtöbb esetben nem.
Kinyitotta a szemét, a plafont bámulta, a szíve csordultig telt
érzelemmel. Olyan sokáig tévedett a férfival kapcsolatban.
Hogyan tudja ezt valaha is jóvátenni? Sed gyengéden
megsimogatta a bőrét, és feljebb tolta, hogy a szemébe
nézhessen.
– Unatkozol?
Valószínűleg tényleg úgy tűnt. A lány a semmibe bámult,
miközben Sed azon munkálkodott, hogy felizgassa.
– Soha – húzta ki a kezét a takaró alól, hogy megérintse a férfi
arcát. – Sed?
– Figyelj, ha nem akarod…
A lány elhallgattatta a férfit azzal, hogy egy ujját az ajkára
nyomta.
– Nem akarom, hogy ez már csak a szexről szóljon. Azt
akarom... – mit is? – Azt akarom, hogy szeretkezz velem.
– Az nem csak szex?
A lány megrázta a fejét.
– Nem, az nem. Sokkal több annál.
– Jess, kimerültem, nem vagyok biztos benne, hogy meg bírok
felelni az elvárásaidnak.
 Sednek fogalma sem volt, mire gondol a lány. És túlságosan
félt tisztázni. Talán, ha összeszedte a bátorságát, és egy későbbi
időpontban újra felhozza a témát. Jessica képtelen volt annyira
leküzdeni a büszkeségét, hogy szavakba öntse a férfival
kapcsolatos hibáit. Tévedtem, Sed. Akkorát tévedtem. Miért
nem tudta kimondani? Érezte. Bűntudatot érzett, amiért
megbántotta őt. Sajnálatot a kettejük között elvesztegetett idő
miatt.
– Semmi baj – mondta ehelyett. – Biztos vagyok benne, hogy
bármit is tervezel, az csodálatos lesz.
Sed ujjai a lány combjai közé vándoroltak, és gyorsan
izgalomba hozták.
– Csak benned akarok lenni – suttogta. – Ahová tartozom.
Jessica megmarkolta a farkát, és gyengéden fel-le húzta teljes
hosszán a kezét. Sed ettől mégjobban beindult. Ujjai
belemerültek a lányba, hogy megtudja, mennyire áll készen
befogadni őt. Jessica széttárta a lábait, ösztönözve ezzel, hogy
csípőjét a combjai közé nyomuljon. Sed a könyökére
támaszkodva nézett le a lányra a lámpafényben.
– Segíts nekem megtalálni téged, Jess.
Miért érezte úgy, hogy ezek a szavak több jelentéssel bírnak?
A lány a testébe vezette a férfit, aki lassan csúszott belé, le sem
véve a szemét az övéről. Megfogta a lány csuklóit, és az ágyhoz
nyomta a feje két oldalán. Miért tette ezt? Jessica nem szerette,
ha a férfi uralkodik rajta.
– Ne fogj le!
 – Nem téged foglak le, hanem magamat – engedte el a lány
csuklóját, és megcsókolta a halántékát. – Hogyan szeretnéd,
hogy fogjalak?
– Nem tudom. Egyenrangúan.
Egyenrangúan? Még Jessica maga sem volt biztos benne,
hogy mit értett ez alatt.
Sed a feje fölé nyújtotta a karját, és összekulcsolta az ujjait a
lányéval.
– Így jó lesz?
A férfi kissé hátrahajolt a lány testétől, és mélyebbre nyomta
magát. A lány háta ívbe hajlott.
– Nagyon.
Egymás szemébe néztek, miközben Sed kínzóan lassú
ritmusra diktált. Jessica nem tudta eldönteni, hogy a testük
vagy a lelkük közötti kapcsolat okozta-e a nagyobb élvezetet.
Képtelen volt elfordulni attól a kék szempártól. És nem akart
elmenni. Csak vele lenni. Örökké, így. Együtt.
– Mindig a részed akarok lenni – suttogta Sed.
A lány szeme megtelt könnyel. Nem tehetett róla.
– Te mindig a részem leszel, Sed. Még akkor is, amikor nem
vagyunk együtt.
– Igen, én is így érzem.
Jessica kihúzta kezét a férfiéból és Sed tarkójára támasztotta.
Felemelte a fejét, és szenvedélyesen megcsókolta. Amikor
elhúzódott, Sed félmosolyra húzta a száját.
– Most próbálsz felizgatni?
 – Eddig nem voltál felizgulva?
– Hát... – pislogot Sed, mint akit hazugságon kaptak.
A lány elnevette magát.
– Bocsánat, nem próbállak tovább izgatni.
– Egész máshol vagyok izgatott – pillantott lefelé Sed, amerre
testük összeért.
– Az mindig izgatott, ha a közelben vagy. De más dolgok is
felizgatnak – mondta Jessica és megszorította hüvelyét Sed
farka körül. Ringatni kezdte a csípőjét, masszírozta Sed farkát
odabenn.
Sed lélegzete elakadt és lehunyta a szemét.
– Á, oké, már értem a lényeget.
A férfi lökései azonban nem erősödtek.
– Ha nem baj – kezdte Sed – csak arra szeretnék
koncentrálni, hogy érezzelek magam körül. Tudni, hogy a részed
vagyok.
– Teljesen jó így – felelte a lány. Tetszett neki ez a közelség.
Nagyban különbözött a szokásos izgalom és intenzív gyönyör
iránti igényüktől, mégis olyan módon elégítette ki, amit nem
tudott megmagyarázni.
Jessica elvesztette az időérzékét, de legalább egy óra is eltelt,
amikor végre együtt keresték a feloldozást. A gyönyör lassan
épült fel, így amikor végre elszabadult, egész teste extázisban
vonaglott Sed alatt. Nagy nehezen visszatartotta, hogy
felkiáltson, de izgatott zihálását nem tudta elnyomni. Egy
pillanattal később Sed is elélvezett, de nem a szokásos morgó,
káromkodó őrületes módján. A szája tátva az ámulttól, fejét
hátrahajtotta. Visszatartotta a lélegzetét, a lány szemébe nézett
és elmerült benne.
Magához húzta, és megcsókolta a halántékát.
– Szeretlek – suttogta Sed. – Nem bírom tovább magamban
tartani. Tudom, hogy te nem érzel ugyanígy – képes vagyok
ezzel együttélni –, de ez semmitsem változtat azon, ahogyan
érzek. Annyira szeretlek, hogy néha levegőt sem kapok.
Jessica átölelte a férfit, a szíve túlságosan tele volt ahhoz, hogy
ő is kimondja. Majd megvallja, ha levegőhöz jut. Igyekezett
ellazulni, de egész teste feszült maradt Sed karjai között pár
pillanatig. Nem hitte, hogy készen áll. Pedig dolgozott rajta.
Komolyan dolgozott rajta. De még mindig nem érezte magát
Seddel egyenrangúnak, és neki erre szüksége volt, hogy boldog
lehessen. Társat akart, nem pedig diktátort.
A szomszédos ágyból gyötrődő nyögés hallatszott. Trey hangja
inkább valami sebesült állatnak, mintsem embernek tűnt. Sed
kiugrott az ágyból, és felkapta a nadrágját. Rávette Trey-t, hogy
igyon egy korty vizet. Trey szürcsölgetett a pohárból, majd
megfogta Sed csuklóját.
– Úristen, Sed, ölj meg! Még a csontjaim is fájnak. Kérlek,
csak lőj le!
– Nem lehet, cimbi – válaszolt Sed. – Szükségem van rád. És
mindketten tudjuk, hogy ez az egész rólam szól.
A válla fölött Jessicára pillantott, és rákacsintott.
 Oké, nem tagadhatta tovább. Szerelmes volt Sedbe. Fülig. El
kellett mondania neki. El akarta mondani neki. Mégsem tette.
De el akarta. Ha eljön a megfelelő pillanat. És ez nem volt az.
Előbb Trey-t kellett rendbe hozniuk, hogy eldönthessék, mihez
kezdjenek ezekkel az érzésekkel.
Trey a szája elé kapta a kezét.
– Mindjárt hányok.
Sed kikapta Trey-t az ágyból, és egészen a fürdőszoba
küszöbéig ért vele, mielőtt a padlóra hányt volna. Jessica
belebújt a hálóingébe, és kimászott az ágyból, hogy segítsen.
– Bocsánat. Bocsánat – nyögte Trey, és megint rosszul lett.
Ezúttal a vécében.
– Nincs semmi baj, cimbora.
Sed lehúzott egy törölközőt a vécé feletti állványról, de Jessica
elvette tőle. – Majd én intézem.
Sed hálásan elmosolyodott, a lány pedig lehajolt, hogy
feltakarítsa Trey hányását.
– Ne neki kelljen feltakarítania. Majd én elintézem – suttogta
Trey. Újra hányt.
– Nem nagy ügy, Trey – vigasztalta Jessica. Egész nap nem
evett semmit, úgyhogy tényleg nem volt nagy ügy. Kiöblítette a
törülközőt a mosdóban, és még egyszer felmosta a padlót. –
Azért örülök, hogy kihagytad a szőnyeget.
– Kérsz még egy pohár vizet? – kérdezte Sed.
Trey szeme tágra nyílt, és erőteljesen megrázta a fejét.
 – Attól okiztam – felelte. Leült a padlóra, nekitámaszkodott a
kádnak, és a homlokát a behajlított térdére fektette. – Kaphatok
még egy tablettát?
– Fél adagot – emlékeztette Sed. A fürdőszoba ajtaján át az
éjjeliszekrényen álló rádiós órára pillantott. – Két óra múlva.
– Addigra meghalok – suttogta, majd elhallgatott.
Jessica aggódva figyelte Trey-t. A srác meg sem moccant. Úgy
festett, mintha tényleg meghalt volna.
– Elaludt?
– Azt hiszem.
Mindketten percekig bámulták Trey-t. Annyira
mozdulatlanná vált, hogy Jessica nem volt biztos benne, hogy
még lélegzik.
A fogaival az alsó ajkát harapdálta, amíg már képtelen volt
tovább tétlenül állni az ajtóban. Megragadta Sed könyökét.
– Sed, nézd már meg!
Sed odahajolt, és megrázta Trey vállát.
– Trey. Ha aludni akarsz, menj vissza az ágyba.
Trey mély levegőt vett, és felemelte a fejét.
– Jó – motyogta. Sed talpra segítette, Jessica félreállt, amikor
elindultak kifelé a fürdőszobából az egyik franciaágy felé. Sed
lefektette Trey-t az ágyra. Jessica benedvesített egy kéztörlőt a
mosdókagylóban, és kicsavarta a felesleges vizet, mielőtt leült
Trey ágyának szélére. A férfi felriadt, amikor a lány az
összehajtogatott hűvös kendőt a tarkójához érintette.
 – Ettől mindig jobb lett, amikor beteg voltam – mondta a
lány. – Ha zavar, akkor békén hagylak.
Trey kissé ellazult.
– Semmi baj.
Jessica a nyakán hagyta a kendőt, és a kezével könnyedén fel-
le simogatta a puha pólót Trey hátán. A fiú bágyadtan pislogott.
– Ez jó érzés – motyogta, és lehunyta a szemét.
A lány felnézett Sedre, aki tyúkanyóként vigyázott rájuk.
– Hagyj a simiből nekem is – mondta vigyorogva.
A lány bólintott, még mindig Trey hátát dörzsölgetve.
– A te részedet nem hiszem, hogy plátói szinten fogom tudni
tartani.
– Majd feldolgozom valahogy.
– Mikorra várható, hogy jobban lesz?
– Az apja azt mondta, hogy ez akár egy hétig is eltarthat,
szóval még legalább pár nap. Lehet fel kéne hívnom a srácokat.
Biztosan aggódnak már.
– Igen. Csak elraboltuk és eltűntünk vele.
– Ha nem ezt tettük volna, akkor megsajnálják, és több
gyógyszert adtak volna neki. Hát nézz csak rá. Teljesen szét van
csúszva. És mindig is nagyon jó volt abban, hogy elérje, amit
akar.
– Mert kis cuki – mondta Jessica és kisimította Trey arcából
hosszú frufruját. Napok óta nem borotválkozott. Az
ápolatlanság nem állt jól neki.
 – Én meg egy seggfej vagyok, ezért kell nekem végezni a
mocskos melót.
– Már mondtam neked. Azért kell neked, mert erős vagy, Sed.
Megbízható.
– Nem, igazi seggfej – mormolta Trey. – Megpróbál megölni,
és még jól is jön ki belőle.
– Jó legyél – paskolta meg Jessica Trey fenekét.
Trey magzati pózba gömbölyödött mellette.
– Simizd még a hátamat – kérte bágyadt, mégis huncut
hangon.
A lány megforgatta a szemét, de gyengéden megdörzsölte a
hátát. Trey teste lassan újra ellazult. A törölközőt a hűvös
oldalára fordította, és felpillantott Sedre. A férfi a
mobiltelefonjával a kezében és értetlen arckifejezéssel nézett
vissza rá.
– Valami baj van? – kérdezte a lány.
Sed megrázta a fejét.
– Nem, mindjárt visszajövök.
Jessica figyelte, ahogy Sed elhagyja a szállodai szobát, és azon
tűnődött, vajon mitől fordult be így.
 33. Fejezet

Fordította: Aiden

Sed kilépett a hotelszobából, megállt a vele szemben futó

lépcsősoron, és kibámult a parkolóra. Mit szeretne Jessica?
Egyszerűen nem értette, mit vár el a lány tőle. Nem úgy volt,
hogy elege van a basáskodó természetéből? Abból, ahogyan
átvette az irányítást anélkül, hogy figyelembe vette volna, hogy
ki mit szeretne? Azt mondta, hogy ez volt az oka annak, hogy
szakítottak. De, amikor Trey fölött érvényesítette az akaratát,
megdicsérte érte. Mintha ez jó tulajdonság lenne. Hogy tudta
egyszerre dicsérni és gyűlölni érte?
Sóhajtott, és megtörölte az arcát. Ha létezne Jessica Chase-
hez használati utasítás, akkor az visszafelé lenne írva arab
nyelven, és tizenkétezer oldal hosszú lenne, véletlenszerűen
hiányzó oldalakkal. Néha azt kívánta, bárcsak ne lenne ilyen
átkozottul bonyolult a nő. De most nem volt idő erre; fel kellett
hívnia Briant, hogy lecseszhesse, amiért elrabolta Trey-t az orra
elől.
 Megnézte a telefonját. Okkal volt kikapcsolva. Huszonhárom
nem fogadott hívás. Tíz hangposta üzenet. Tizenhat sms. Mind
Brian és Myrna küldte. Még egy pár Erictől is. Felhívta Briant.
– Hol a faszba vagy? – vette fel Brian első csörgésre.
– Szép üdvözlés – mormolta Sed.
– Trey veled van?
– Igen, itt van velünk. Most szoktatjuk le a
fájdalomcsillapítóról. Ha ez beválik, talán tényleg felismered,
amikor legközelebb találkozol vele.
– Mégis, hogy képzeled ezt? Nem lehet csak úgy lehozni
valakit a narkotikus fájdalomcsillapítókról orvosi konzultáció
nélkül. Myrna azt mondta, hogy mindenféle szörnyű elvonási
tüneteken fog átesni.
– Konzultáltam az apjával. Dr. Mills rám bízta a fiát, és
elmondta, hogyan kell ezt szakszerűen csinálni. Trey nem
akarja, hogy a média tudomást szerezzen a függőségéről, ezért
diszkréten magunk intézzük el. Ha bármi rosszul sülne el, azt
mondom, hogy a pokolba azzal, mit akar, és beviszem a
kórházba, de egyelőre ezt próbáljuk ki.
– Hadd beszéljek vele.
– Nem. Tíz percen belül úgy zabálná a Percocetet, mintha
cukorka lenne. Csak azért hívtalak, hogy tudj róla, biztonságban
van velem és Jessicával. Pár nap múlva hívlak, hogy mik a
fejlemények.
– Ne merd megint kikapcsolni a kibaszott telefonodat, Sed.
– Legyen szép napod.
 – Sed!
Sed befejezte a hívást, kikapcsolta a telefonját, és visszadugta
a zsebébe. Feltételezte, hogy ha legközelebb találkoznak
Briannel, Brian lekever majd neki egyet. És valószínűleg meg is
érdemelné. Sed remekül értett mások felidegesítéséhez.
Most mit kezdjen Jessicával? Azt hitte, a lány ki fog akadni,
amikor elmondja neki, hogy szereti, de ehelyett lefagyott. A
teste teljesen megmerevedett, és egy szót sem szólt. Ez nem
lehetett jó jel, ugye? Nem kellett volna elmondania neki, hogy
mit érez, de már túl késő volt visszavonni. Talán majd elfelejti a
dolgot.
Kurvára nem valószínű. Ha Trey nem kiáltott volna fel a
fájdalomtól rögtön azután, hogy kimondta, a nő valószínűleg
már dobta volna.
– Hogy lehetek ekkora idióta? – kérdezte hangosan, mielőtt
visszament volna a hotelszobába. A „barátság extrákkal”
kapcsolatuk remekül működött, és neki oda kellett csörtetni és
elrontani egy szerelmi vallomással. Hülye vagy, Sedric. Nagyon
hülye.
Jessica még mindig Trey mellett ült az ágyon, és nyugtatóan
simogatta a hátát. Sed szinte azt kívánta, bárcsak beteg lenne,
hogy őt is így ápolja. Imádta a lánynak ezt a gyengéd, törődő
oldalát. Ez annyira lényeges része volt a személyiségének, és a
lány annyira keményen dolgozott, hogy elrejtse. Mintha ez
gyengeség lenne, nem pedig az egyik legnagyobb erőssége. Sed
becsukta az ajtót, és átment a szobán, leült Jessicával szemben
az üres ágyra.
– Hát, akkor Brian is felkerülhet azoknak a listájára, akik
seggfejnek tartanak.
– Ez nem egy lista, Sed. Ezt már nyugodtan hívhatjuk
telefonkönyvnek – viccelődött Trey, még mindig csukott
szemmel.
– Úgy tűnik, már jobban érzed magad – mondta Sed.
– Soha életemben nem voltam szarabbul, de Jessicának
varázsereje van – vigyorgott Sed Jessicára, aki belepirult.
– Ez pontosan így van.
– Egy kicsit lejjebb, légyszi – motyogta Trey. Jessica a fiú
hátának alsó részére tolta a kezét. – Lejjebb.
Éppen a farmerja derékszíja alá.
– Méglejjebb.
– Trey!
– Ott, jó, és most kezd el mozgatni a kezed és dörzsölgesd –
mondta Trey olyan hangon, mint aki mindjárt jobb létre
szenderül. – Simogasd.
Jessica ehelyett rácsapott egyet a seggére.
– Nagyon huncut vagy, Trey Millls.
– Ó, ez az, fenekelj el, bébi. Huncut vagyok.
A fiú hirtelen elkomorult, és fájdalmában nyöszörögni
kezdett. Teste még szorosabb magzatpózba gömbölyödött.
Zihálva próbált lélegezni a fájdalomtól, ökölbe szorított kézzel.
 – Kérlek, Sed. Szükségem van... muszáj... Te nem tudod,
milyen érzés ez. Kérlek, adj egy tablettát. Egy felet.
Akármennyit. Csak mulaszd el a fájdalmat.
– Másfél órád van még a következő adagig – emlékeztette Sed,
bár tudta, hogy úgysem lesz képes ennyi ideig nézni Trey
szenvedését.
– Nem bírom ki addig. Kérlek. Úgy érzem, mintha
haldokolnék. Mintha valaki szögeket verne a csontjaimba. Nem
bírom... Nem bírom...
Jessica levette a kendőt Trey nyakáról, és letörölte az
izzadságot az arcáról. Úgy nézett ki, mint aki bármelyik
pillanatban elsírja magát.
– Meddig bírsz várni? – Sed a zsebébe nyúlt, ahol egy kis
borítékban fél adag tabletta volt. Dr. Mills azt mondta neki,
hogy soha ne vágja félbe a Percocetet, mert túl gyorsan
feloldódik, és halálos túladagolást okozhat. Így hát alacsony
dózisú receptet írt fel a fiának, és úgy volt, hogy addig osztják
szét őket, amíg Trey-nek már nem lesz rá szüksége.
– Egyáltalán nem bírok várni. Most van rá szükségem –
erősködött Trey.
– Harminc perc – közölte Sed.
– Adj egy kurva tablettát, Sed.
– Talán most kéne neki adni egyet – mondta Jessica.
– Köszönöm! – hálálkodott Trey a lánynak.
– Tizenöt perc.
 – Olyan átkozottul makacs vagy – mondta a lány Sedre
grimaszolva.
Makacs? Megalkudott. Miért lett ettől makacs?
Jessica megsimogatta Trey hátát.
– Tizenöt perc múlva ad neked egy tablettát – vigasztalta. –
Az nem olyan sok idő. Meg tudod csinálni. Kemény legény vagy.
– Kemény legény? – horkantott fel Trey. – Miből jöttél rá? A
nyafogásból vagy a sírásból?
– A sírásból.
Elvigyorodott, majd a hátára dőlt, karját a szemére tette. Újra
magzati pózba görnyedt. Majd hasrafordult. Visszakucorodott
magzatpózba. Sápadtan és izzadtan. Zihált. A hasát szorongatta.
Teljesen nyomorultul nézett ki.
Sed megnézte az órát. Még csak öt perc telt el. Egy ovális
alakú, rózsaszínű tablettát halászott ki a borítékból, és
átnyújtotta Jessicának.
– Tessék. Gyerünk, add be neki.
– Még van tíz perce – adta vissza a tablettát Sednek.
– Ja, még tíz perc – zihált Trey. – Meg bírom csinálni.
– Mióta lettem én a legpuhányabb a szobában? – kérdezte
Sed. – Mióta azt mondtad Jessicának, hogy annyira szereted,
hogy levegőt sem kapsz néha – kuncogott Trey félszegen. Sed
összevonta a szemöldökét.
– Hallottad, mi?
Jessica ráhúzott Trey-re egy párnával.
– Mióta vagy ébren?
 – Több mint két napja nem aludtam – vigyorgott Trey
kínjában.
– Seggfej – csóválta a fejét hitetlenkedve Sed. Ezekszerint
Trey sokkal többet hallott, mint egy szerelmi vallomást.
– Letelt már a tíz perc? – jajgatott Trey.
– Még van egy órád és tíz perced – mondta Sed, és visszatette
a tablettát a borítékba.
– Ember, ezzel nem kéne viccelni!
– Ki viccel?
 34. Fejezet

Fordította: Aiden

– Van kedved ma este elugrani, vacsorázni? – kérdezte Sed

Trey-től.
– Miért nem viszed el Jessicát? Biztos unod már, hogy engem
bámulsz.
Az igazság az volt, hogy Sed szeretett volna már egy kis időt
kettesben tölteni Jessicával, de Trey még csak negyvennyolc
órája volt tiszta. Sed nem volt benne biztos, hogy még egyedül
szabadna hagyniuk.
– Rendelhetnénk pizzát – javasolta Jessica az asztalnál ülve,
előtte a laptopjával, amin egy folyóirathoz szerkesztett kutatási
cikket, amelyet Myrna küldött neki e-mailben.
– Holnap visszamegyünk, ugye? – kérdezte Trey.
– Készen állsz rá? – firtatta Sed.
– Hogy a viharba ne! Hiányzik Bri... a gitárom. Jól megleszek
itt egyedül is. Ti meg húzzatok el. Most komolyan. Hozzatok
nekem valami kaját. Megnézek egy filmet. Alszom egyet.
– Nézd meg az e-mailjeidet – tette hozzá Sed.
 Trey Jessicára pillantott, aki már két napja el sem szakadt a
laptoptól. Huncutul elvigyorodott.
– Oké, most már értem. Meg kell néznem a
szerelmesleveleimet.
– Mind a húszat – kötekedett Sed. – legalább.
– Biztos, hogy nem bánod? – adott még neki Sed egy utolsó
esélyt, hogy meggondolja magát, mielőtt talpra állította Jessicát.
– Muszáj kirúgnom téged a szobából, és bezárnom az ajtót?
Sed előrehajolt, és összeborzolta Trey haját.
– Örülök, hogy újra a régi vagy.
Sed meglepődött, amikor könnyeket látott megcsillanni Trey
smaragdzöld szemében.
– Köszönöm, Sed. Megmentettél. Ezt soha nem fogom
elfelejteni.
Sed a vállába vágott, aztán mindketten zokogásban törtek ki.
Trey visszaütött.
– Húzz már innen, te seggfej!
Sedelnevette magát.
– Akkor lennék igazi seggfej, ha bezárnálak a fürdőszobába,
amíg a szexuális frusztrációmat a csajomon vezetem le pár órán
keresztül.
– Ne dumálj nekem szexuális frusztrációról – felelte Trey. –
Ha lenne egy kis energiám, elmennék vadászni valakit a saját
farkamra. Talán majd holnap.
 És Sed ebben a pillanatban elhitte, hogy Trey tényleg
visszazökkent a normális kerékvágásba. Sed odalépett Jessica
széke mögé, és a kezét a lány vállára tette.
Jessica felnézett rá.
– Ezt muszáj elintéznem Myrnának.
– Holnap is ott lesz.
– Nincs mit felvennem.
A férfi tekintete végigsiklott a lány szexi csupasz lábán, bő,
rózsaszín melegítőjén, szürke pólóján és kócos lófarkán.
– Gyönyörű vagy.
A lány a szemét forgatta.
– Ha szerinted gyönyörű vagyok, akkor bizonyára szexuálisan
frusztrált vagy. Az okoz hallucinációt.
– Te mindig gyönyörű vagy – férfi előrehajolt, hogy
megcsókolja a halántékát, a keze pedig a lány válláról a dereka
köré fonódott. – Akkor készen állsz az indulásra?
A lány a kezére tette a sajátját, és elmosolyodott.
– Az attól függ. Hová megyünk?
– Nem számít. Bárhová. Semmi extra. Csak... el – Sed ismét
megcsókolta a lány halántékát. – Húzd a cipődet.
– A flip-flop cipőnek számít?
– Nekem, annak.
Sed elengedte a lányt, és a komódhoz ment, és kivette belőle a
sapkáját. Sültjével hátrafelé a fejére húzta, majd felvette hozzá a
napszemüvegét. Nem akarta, hogy ma este bárki is felismerje.
Csak egy átlagos Joe akart lenni a barátnőjével. A pénztárcáját a
farzsebébe csúsztatta, és a láncot a farmerja övbújtatójára
erősítette.
Megfordult, és látta, hogy Trey és Jessica a laptopon
civakodnak.
– Le kell mentenem ezt a fájlt – erősködött a lány.
– Most én jövök.
A lány oldalba bökte Trey-t, aki megtekeredett, de nem
engedte el a képernyő szélét.
– Össze fogod törni – mondta Jessica. – Már majdnem kész
vagyok. Nyughass már.
Trey elengedte a laptopot, és drámaian felsóhajtott. Sed
észrevette a huncut csillogást a szemében, és tudta, hogy csak
szórakozik a lánnyal. Sed elmosolyodott magában. Igen, Trey
visszatért. Talán Brian most már megbocsátana neki.
Miközben lementette a fájlját, Jessica a Final Jeopardy-t
dúdolta az orra alatt. Ugyanolyan makacs volt, mint Trey.
Istenem, de szerette ezt a lányt. Még mindig nem mondott
semmit a szerelmi vallomásáról. Arra számított, hogy a lány
dobja, amit talán könnyebb lett volna feldolgozni, mintha
három napig egy rohadt szót sem szólt volna róla.
A lány mosolygó arca zökkentette ki a gondolataiból.
– Menjünk enni, és szórakozzunk egy kicsit – nyomott játékos
puszit Sed állára.
– Miféle szórakozásra gondoltál?
– Biztos vagyok benne, hogy kitalálunk valamit.
 Sed kézen fogta Jessicát, és az ajtó felé indult. Minél
gyorsabban tudott szerezni a lánynak egy kis ételt, annál
gyorsabban tudtak továbblépni a mókához.
– Majd jövünk, Trey.
– Ne tegyél olyat, amit én nem tennék.
– Nos, ez a lehetőségek széles tárházát nyitja meg –
viccelődött Jessica.
– Neked is szól! – mondta Trey.
Sed kivonszolta Jessicát a hotelszobából, és becsukta
mögöttük az ajtót. A karjába vonta a lányt, és a parkolóban lévő
utcai lámpa vakító sárga fényében bámult le rá.
– Végre egyedül – hajtotta le a fejét, és mélyen megcsókolta a
lányt. Arra számított, hogy a lány tiltakozni fog, de Jessica karja
átkarolta a hátát, és feszes kis testét a férfihoz szorította. Sed
minden érzéke kiélesedett, keze a lány fenekének ívére
vándorolt, és megszorította.
A lány a levegőt kapkodta, és elszakította a száját Sedétől.
– Előbb a kaja, aztán a szórakozás.
Szerencsére az utca túloldalán volt egy étteremlánc.

***

Jessica a salátáját eszegette, és Sedet figyelte a szempillái alól.

Mikor mondhatná el neki, hogy szerelmes belé?
Most?
A szíve megdobbant.
 Nem, nem most. Talán később.
– Mi a baj? Nagyon csendes vagy – dobott Sed egy lerágott
bordacsontot a tányérjára.
– Semmi – füllentette a lány. – Egyenesen visszamegyünk a
szobába, miután ettünk?
– Trey már várja a vacsorát. De őt ismerve, mostanra már
rendelt magának valami kaját, és elcsábította a futárt.
Jessica beletörölte izzadt tenyerét a nadrágjába.
– Talán megnézhetnénk a várost.
Sed keze, félúton a szája felé tartó sült oldalassal megállt a
levegőben.
– Azt gondoltam, hogy a múltkori eset után nem akarsz majd
újra ilyet csinálni.
A lány rosszallóan fintorgott. Miért pont most kellett
felhoznia Vegast?
– Hát igen, de nem dőlt össze a világ. Viszont nem olyan
élmény, amit szívesen megismételnék.
– Neked nem volt jó?
A lány felpillantott Sedre, és elkapta a férfi mindenttudó
vigyorát.
– Ó, ne érts félre, a szex mesés volt, csak a videó minősége lett
silány.
– Ismerek egy remek filmes stábot. Ők csinálják a Sinners
összes klipjét. Talán a következő nyilvános randinkon
hozzáadhatnánk néhány speciális effektet. Heavy metal
hangsáv. Óriás robotok. Robbanások a háttérben, amikor beléd
hatolok. Ilyesmik.
Jessica felkapta az egyik sült krumplit, és megdobta vele
Sedet. Az arcon találta, és az asztalon landolt.
– Csak óvatosabbnak kell lennünk.
Sed bólintott, és eltüntette a grillezett oldalast.
– Egyél gyorsabban – rendelkezett a fiú teli szájjal.
A lány elvigyorodott, és a salátát félretolta a tányérján.
– Van egy kis gond – mondta. – Nincs rajtam szoknya.
– Sötét van odakint – felelte Sed, és egyszerre tízet tömött a
szájába a sült krumpliból. – Senki sem fog látni semmit.
– És errefelé nincs igazán semmi, amit érdemes lenne
megnézni – folytatta a lány.
– Akkor bepattanunk egy taxiba, és addig kocsikázunk, amíg
nem találunk valami érdekes helyet.
Jessica ellopta az egyik sült krumplit, és elrágcsálta.
– Nem eszel gyorsabban – mutatott rá a férfi.
Megpróbált gyorsabban enni, de ma este ideges volt Sed
közelében. Amióta a srác szerelmet vallott neki, minden más
lett. Zavarba ejtően más.
– Kérdezhetek valamit?
– Micsodát? – kérdezte Sed gyanakodva.
– Miért hagyod, hogy Eric végignézze, ahogy a rajongóiddal
szexelsz?
A fiú hátradőlt, és megdörzsölte a fordítva felvett baseball
sapkáját.
 – Tudsz róla, mi?
– Igen, tudok. Elmondanád, hogy miért?
Sed kibámult a mellettük lévő sötét ablakon.
– Ezt nem akarod tudni.
– Csak gondoltam... arra gondoltam, ha ennyire tetszik, nem
bánnám, ha Eric nézne minket együtt. Ha te is szeretnéd –
Jessica érezte, ahogy a forróság felszáll a nyakán az arcáig, de
kényszerítette magát, hogy ne nézzen félre, hogy Sed láthassa:
komolyan gondolja.
A férfi tekintete rá szegeződött.
– Ez most komoly? – kérdezte, majd egy pillanattal később
megrázta a fejét. – Nincs rá szükségem, hogy nézzen minket.
A lány összevonta a szemöldökét. Szüksége van rá? Sednek
szüksége volt Ericre, hogy nézze? Egész idő alatt azt hitte, hogy
Ericnek van szüksége erre a bizarr dologra.
– Hogy érted, hogy nincs szükséged rá?
– Nekem nem okoz gondot, hogy eljussak az orgazmusig
veled, Jessica. Valami volt abban, hogy nézi, ahogy unalmas
csajokat keféltem, segített elélvezni. Nélküle egyszerűen nem
tudtam... eléggé felizgulni – Sed egy pillanatig Jessicán felejtette
a szemét, majd lesütötte. – Látod, szóltam előre, hogy ezt nem
akarod tudni.
– Más nőkkel nem tudsz ellazulni? – lány annyira
megdöbbent a gondolattól, hogy csak kavarogtak a fejében a
gondolatok.
– Miért hiszed, hogy egyszerre kettőt-hármat is megkefélek?
 A lány összerezzent. Oké, nem volt szüksége erre az
emlékeztetőre.
– Mióta elhagytál, nehezemre esik, tudod mi – vetett a lányra
metsző pillantást Sed.
– Honnan tudnám.
– Kielégülést találni – felelte habozva. – Befejeznéd már végre
a salátádat?
A lány elmosolyodott, és furcsán kivételesnek érezte magát.
– Én vagyok az egyetlen csaj, aki felizgat? – üttette.
Sed rosszallóan nézett rá.
– Tudod, milyen szörnyű ez valakinek, aki annyira rajong a
szexért, mint én? Két évig így éltem. A szex kínszenvedés volt,
hogy tíz másodpercnyi kielégülést találjak. Néha azt gondoltam,
hogy jobb lenne, ha cölibátusban élnék.
– Szegénykém – vigasztalta Jessica, azonban cseppet sem
sajnálta a fiút. Csak örült magának. – Pár perc múlva
kárpótollak.
– Jobban is teszed – morogta Sed. – az ügy Trey-jel
lehetetlenné tette a dolgokat. Mindig mellettem vagy, de nem
lenne helyes, ha pár óránként rád vetném magam.
Jessica elvigyorodott.
– Miért ne lenne az?
– Ennél inkább gyorsabban? – nyögte Sed.
 35. Fejezet

Fordította: Aiden

– Itt álljon meg, legyen szíves – mondta Sed a taxisofőrnek.

A taxi megállt a járdaszegély mellett, és kiengedte őket.
Jessica zavart arckifejezéssel nézett körbe. A lánckerítés
túloldalán élénk színű csúszdák lejtettek és kanyarogtak mély
medencék körül. Egy hamis vulkán narancssárga fényű vizet
okádott a levegőbe. Az emberek kiabáltak és nevettek odabenn.
– Egy vízi park? – ámult el a lány. – Tuti teltház lesz.
Valójában, mivel már lement a nap, a parkoló szinte üres volt.
– Azt hittem, kalandra vágysz.
– Arra, de nem hoztam fürdőruhát.
– Biztosan árulnak bent ilyesmit.
– Diszkrétnek kell lennünk, Sed. Nem ismételjük meg Vegas-
t.
– Egyetértek.
Ahogy kéz a kézben sétáltak a bejárat felé, Jessica még mindig
nyugtalannak tűnt.
– Valami zavar téged – állapította meg Sed.
 – Ez olyan, mint valami családi hely. Telis-tele kisgyerekkel.
– Senki sem fogja tudni, hogy mit csinálunk – nyugtatta meg
Sed a lányt. Megpillantott egy táblát a pénztárgép mellett.
Sötétedés után 16 éven aluliak nem léphetnek be!
– Ettől jobban érzed magad? – mutatott rá a táblára.
– Egy kicsit.
– Kettőt kérek – mondta a srác a pénztárosnak, és a tárcájáért
nyúlt.
– Egy óra múlva zárunk – közölte jegyárus.
Csak egy óra? Hát, végül is Jessicával volt. Egy óra bőven elég
lesz.
– Rendben.
Először az ajándékboltba mentek. Jessica átválogatta a
méretének megfelelő fürdőruhákat. Sed lehúzott a pultról egy
fehér zsinóros bikinit, és átnyújtotta a lánynak.
– Próbáld fel ezt – morogta a fülébe.
A lány szemmagasságba emelte a falatnyi anyagot.
– Ez eléggé... kihívó.
A férfi a nyakába morgott valamit. A lány beleborzongott, és a
bikinivel a kezében a próbafülke felé indult. Sed felkapta a
legközelebbi, az ő méretének megfelelő úszónadrágot, és az
üzlet hátsó részében lévő, függönnyel eltakart öltöző előtt
megállt, hogy megvárja Jessicát. Hallotta a lány ruháinak
zizegését, ahogy a függöny túloldalán leveszi őket. Felnézett a
biztonsági kamerára, és az ágaskodó merevedése elé húzta a
nadrágot. Istenem, alig várta, hogy a lány forró húsában
lehessen.
– Na, milyen? – kérdezte Sed durcásan. Ha nem lett volna az
az átkozott biztonsági kamera, már csatlakozott volna a lányhoz
a próbafülkében, hogy a saját szemével láthassa.
– Kicsi rám.
– Hadd nézzem.
Jessica elhúzta a függönyt, és Sed eldobta a gatyáját.
– Azta – nyögte ki Sed, és szeme végigsiklott a lány kerekded
keblein, amelyek kibuggyantak a szövet alól, a hasán, a fehér
anyagból készült háromszögön, amely elrejtette a ... Inkább
kényszerítette magát, hogy másfelé nézzen. A combjaira.
A lány megfordult, és a válla fölött Sedre pillantott. A férfi
tekintete végigvándorolt a lány szexi hátán, a fürdőruha alól
kikukucskáló két kerek gömb alsó ívén, a combján. Istenem, a
combjai. És a karcsú vádlija. A segge. És a...
– Hmmm.
– Nos? – kérdezte Jessica. Újra szembefordult vele, és
bizonytalanul nézett végig magán. Kezével végigsimított a
csípőjén. – Tetszik?
Azt szerette volna, hogy Sed valódi szavakat formáljon?
– Szép – nyögte ki Sed nagy nehezen.
Miaz, hogy szép? Kibaszottul jól nézett ki. Mondd ki, Sed.
Mielőtt a csaj behúzza a függönyt.
Túl késő.
 A férfi a vörös gyapjúfüggönyt bámulta, amely eltakarta a
lányt a mohó tekintete elől. Az agya lassan újra működni
kezdett.
– Remekül áll, bébi. Tökéletes. Tökéletesen nézel ki benne.
Szerintem meg kellene venned. Úgy értem, nagyon, nagyon jól
áll neked. Csodás. Említettem már, hogy szexi?
A lány nevetett, és a függönyön keresztül odaszólt neki:
– Láttam az arcodat, édes. Persze, hogy megveszem.
Ezaz!
– Találtál magadnak valamit?
Kit érdekel?
– Persze – felelte Sed, körbelesett, és azon tűnődött, mi
történt a kezében tartott úszónadrággal. Észrevette, hogy a
földön hever, ezért lehajolt érte.
Jessica visszavette a melegítőnadrágját és pólóját, majd kijött
az öltözőből. Most, hogy a lány emlékeztette rá, mi rejtőzik a bő
ruhák alatt, Sed alig várta, hogy végigtapogassa. Ezek a
gondolatok azonban kihívássá tették a normális járást.
Kifizette a lány fürdőruháját és a sajátját, valamint néhány
strandtörülközőt. Kiléptek az üzletből, és az olimpiai méretű
úszómedence melletti öltözők felé vették az irányt. Sed a falhoz
nyomta a lányt egy izzó fáklya mellett, és szenvedélyesen
megcsókolta. Egy pillanat múlva, mikor szája elvált a lányétól,
lepillantott rá. Merevedése majdnem szétfeszítette a nadrágját,
ahogy a lány hasának alsó részéhez nyomta.
 – Van valami ötleted, hogyan tudnám ezt az erekciót a
medencébe juttatni anélkül, hogy az egész világ észrevenné a
sátortetős rövidnadrágomat?
– Kérsz egy törülközőt a derekad köré? Így tervezem elrejteni
a combom belsejéről csöpögő nedveket.
A férfi kínkeservesen morgott, várakozással teli borzongást
csalva elő a lányból. – Ínycsiklandóan gonosz vagy.
A lány halkan nevetett.
– De leginkább finom – kotorta elő Sed a bikini darabjait és az
egyik strandtörülközőt a zsákból, és átnyújtotta a lánynak. –
Találkozunk a túloldalon – közölte. – Igyekezz!
– Igenis – felelte Jessica.
Sed végignézte, ahogy a lány belép a női öltözőbe, majd ő
maga a férfiöltözőbe ment. Sikeresen belebújt az
úszónadrágjába, bezárta a holmiját egy bérelt szekrénybe, és a
törülközőjét a dereka köré tekerte. Sikerült a sátortetős
rövidnadrágját kevésbé feltűnővé varázsolni, különösen, ha
kissé behajlította a derekát. Legalábbis ezt mondta magának.
Türelmetlenül várakozott a női öltöző előtt. Figyelmen kívül
hagyva a közelben álló nők elismerő pillantásait, keresztbe fonta
a karját a mellkasán, és a látványosságokat fürkészve keresett
valamit, ami diszkréciót biztosítana számukra, de nem
csökkentené a nyílt pajzánkodásuk izgalmát. Hullámmedence.
Mindenképpen a hullámmedence. A ritmikusan csobogó víz
hangja teljes figyelmét megragadta.
 Jessica kilépett az öltözőből, és forróbbnak tűnt, mint a nap.
Leengedte a haját, és ahogy tervezte, a törölközőjét a dereka
köré tekerte. Ez eltakarta a combját a szem elől, de nem
akadályozta meg abban, hogy a lány nedveire gondoljon, és arra,
hogy mennyire meg akarja kóstolni.
– Hullámmedence? – kérdezte Sed, és a kezét nyújtotta a lány
felé. A lány a szokásosnál kicsit szorosabban fogta meg.
Végignéztek a betonból, medencékből és szökőkutakból álló
hatalmas területen a hullámmedencéig. A látványosság a park
legtávolabbi sarkában volt eldugva, és csak néhány ember
szörfözött a hullámok között belső csöveken és deszkákon. A
homokba tűzött alkalmi fáklyák fényét leszámítva a medence
teljes jobb fele sötétben maradt. Rengeteg árnyékot nyújtva a
diszkrécióhoz.
– Hullámmedence – értett egyet Jessica lélegzetvisszafojtva.
Sed a medence árnyékos oldalához kísérte. Férfifejek
fordultak a lány után, ahogy elhaladt mellettük. Úgy tűnt, kicsit
sem zavarta őket, hogy Seddel van.
Amikor elérték a hullámmedence oldalán lévő kétméteres
jelzést, Sed a földre dobta a törölközőjét, és lábbal előre a vízbe
ugrott. Addig haladt a mélyvíz felé, amíg a víz a válla tetején
csobogott, és kinyújtotta a kezét, hogy elkapja Jessicát. A lány
ledobta a törölközőjét, megfogta a kezét, és a férfi előtt a vízbe
siklott. Elengedte a kezét, és megkapaszkodott Sed vállában.
– Itt nem ér le a lábam – közölte a lány, lába Sedét súrolta,
miközben taposta a vizet, hogy a felszínen maradjon.
 – Csak kapaszkodj belém – mormolta Sed. – A vízben nincs
magasságkülönbség.
A változatosság kedvéért szemtől szembe álltak, és elvesztek a
másik tekintetében, ahogy bámulták egymást.
– Örülök, hogy levetted a napszemüveget mondta a lány, és
nedves kezét felemelve megérintette a férfi arcát. – Amikor
rajtad van, hiányzik, hogy belenézzek a gyönyörű kék szemedbe.
– Remélem, senki sem ismer fel. Vennem kellett volna
úszószemüveget, hogy helyettesítsem az álcámat.
A nő felnevetett.
– Az olyan szexi lett volna, bébi.
A strand harminc perc múlva bezár, hirdette a
hangosbemondó. Sed Jessica nyakába simult.
– Muszáj benned lennem.
A lány közelebb húzódott, a karját a férfi nyaka köré
szorította, a lábát pedig a dereka köré fonta.
– Szükségem van rád, hogy magamban érezzelek.
Sed a testük közé nyúlt, és lenyomta a rövidnadrágja elejét. A
farkát szabadon engedte, kőkeményen és tettre készen.
Óvatosan oldalra húzta a lány bikinibugyiját, és belevezette
magát Jessicába. A lány felnyögött a kéjtől, ahogy megérezte
magában Sedet, mélyen magába engedte a férfit, amitől Sed
golyói megrándultak. A férfi összerezzent, a szemei lecsukódtak,
a szája tátva maradt. A lány melegsége körülvette, annyira
puhán és hívogatóan ölelte körül. A kéj intenzíven csapott le rá.
Vágya elsöprő volt.
 A férfi keze a lány fenekének csúszós bőrére siklott, közelebb
húzta, és mélyebbre nyomta magát. A víz az arcába fröccsent,
ahogy a hullámok egyre nőttek. Most, hogy a testük egyesült,
lett magasságkülönbség. Sed a sekélyebb víz felé húzódott.
Jessica hátradőlt, ujjhegyei a férfi vállába markoltak. A
lábszárát Sed oldalához szorította, és hátrabillentette a csípőjét,
mielőtt újra mélyen magába szívta a férfit.
Sed figyelte, ahogy a lány átvette az irányítást az egyesülésük
felett. Úgy tűnt, teljesen megfeledkezett mindenről, csak arra az
érzésre koncentrált, ahogy a férfi farka kitölti, visszahúzódik, és
újra kitölti. Sed hagyta, hogy a lány meglovagolja, élvezte
Jessica nyilvánvaló örömét, de időnként kényszerítenie kellett
magát, hogy a környezetükre is figyeljen. Muszáj volt ébernek
maradnia, hogy ki figyelhetett rá. Nem akarta megkockáztatni,
hogy a lány megint egy videokamerás idióta áldozatául essen.
Inkább azt nézte volna szívesebben, ahogy a lány elélvez rajta
– a fejét hátrahajtotta, haja legyezőként terült szét körülötte a
víz tetején. A szemei csukva voltak, de az ajkai továbbra is
szétnyíltak, miközben zihált és nyögött és zihált és nyögött és
sóhajtozott.
Ezaz, bébi. Érezz engem. A részed vagyok.
– Sed – szólította Jessica, a hullámok zúgása elnyomta a
könyörgés nagy részét. – Érints meg. Érints meg. Kérlek, érj
hozzám.
Határozottan úgy tűnt, el akart menni. Sed a melleire tette a
kezét, a hüvelykujjai a lány apró bikinifelsője alá nyúltak, és
megkeményedett mellbimbóit súrolták. A lány megborzongott,
selymes hüvelye satuként szorult a férfi farkára, miközben
türelmetlenül vonaglott a csípőjével. Sed felnyögött.
– Érints meg ott – követelte a lány.
– Hol, bébi? – mormolta a srác, ajkait a lány nyakához
dörzsölve. – Hol szeretnéd, hogy megérintselek?
– A csiklóm. Kérlek. Szükségem van rá. Belehalok, ha nem...
Sed a lány combjai közé nyúlt, és a középső ujjával gyorsan
végigsimított rajta. A lány összerándult, és hangosan elélvezett.
Hüvelye görcsösen összeszorult a férfi körül, ahogy Jessica
ráfeszült Sed farkára. Teljesen kicsúszott a valóságból, nem is
tudta, hol van. Sed szenvedélyesen megcsókolta a lányt, és
elfojtotta gyönyörének hangjait.
Jessica percekig remegett az orgazmus utóhatása miatt, aztán
teste megmerevedett a félelemtől, ahogy visszanyerte tudatát.
Elfordította a fejét, elszakítva ajkát Sedétől, és körbenézett.
– Látott valaki? – kérdezte.
– Érdekel szerinted?
A hullámok mostanra elcsitultak, és a medence viszonylag
csendes volt. Miután Jessica szemügyre vette a környezetüket,
és felismerte, hogy senki sem figyel rájuk, Sedre nézett.
– Istenem, akkorát élveztem tőled – nyögte, és a szemeit
égnek emelte – Semmi sem izgatóbb annál, mint nyilvánosan
dugni veled.
– Most én következem – szólt Sed.
– Igen, te – helyeselt a lány szórakozott hangon.
 – Tudnál lazítani a lábfogásodon? Holnapra az oldalam teli
lesz zúzódásokkal.
Szép jáde-zöld szemei elkerekedtek, és lazított a szorításán.
– Jaj, Istenem, sajnálom, édes. Nem tudtam, hogy fájdalmat
okozok neked.
– Megérte. Most csak lazíts. Kivéve azt a feszítő dolgot, amit
belül csinálsz. Azt imádom.
A nő megszorította hüvelyét Sed farka körül. Szorosabban,
egyre szorosabban tartotta. Majd ellazította. A gyönyör Sed
ágyékában szinte elviselhetetlen volt. A szempillája megrebbent.
– Így megfelel? – kérdezte a nő, mindentudó mosollyal az
arcán.
– Ah, igen, pont így.
Sed megmarkolta a lány csípőjét, mozdulatlanul tartotta, és
belé nyomult, kihúzta, belé hatolt, minden mozdulatot a víz
felszíne alatt tartva. A lány belül összeszorította a farkát, amikor
Sed kifelé húzta, ellazult, amikor előre nyomult. Sed golyói majd
felrobbantak a feszültségtől, és tudta, nem bírja már sokáig.
Mégis küzdött a közelgő felszabadulás ellen, a farka tövénél
összeszoruló izmok követelték, hogy magját önkéntelenül is a
lányba szórja. Sed Jessica nyakába nyögött, nehezen tudta
kiélvezni az első orgazmust anélkül, hogy elengedte volna
magát. A gyönyör görcsei egy hosszú pillanat után alábbhagytak,
és a férfi újra elkezdte pumpálni a lányt, azon munkálkodva,
hogy felépítse a következő hullámot.
 – Te vagy az egyetlen férfi, akit ismerek, aki képes erre –
suttogta Jessica, finoman harapdálva Sed fülét, lehelete
melegen érintette a nyakán lévő nedves bőrt, ujjai a fiú gerince
két oldalán lévő érzékeny bőrt simogatták.
– Mire?
– Elélvezni magömlés nélkül.
A férfi hátradőlt, és a lányra vigyorgott.
– Hát észrevetted? Nagy koncentrációra van szükség. És
Kegel-gyakorlatokra.
– Ugyanaz, amit én is csinálok, hogy ezt megtehessem? –
Jessica még erősebben szorította magába a férfit, mint
korábban, amitől Sed összerezzent.
– Igen, az a Kegel egy zseni volt. De nem beszélhetnénk ezt
meg máskor?
– Bocsi – motyogta a lány.
A strand tizenöt perc múlva bezár. Kérjük, győződjön meg
róla, hogy minden holmiját összeszedte, mielőtt távozik–
hirdette a hangosbemondó.
– A francba! Hamarosan kirúgnak innen – mondta Sed. Nem
kellett volna visszafognia magát az előbb.
Jessica keze a fiú mellkasára vándorolt, ujjai végigsimítottak a
bőrén.
– Csak szoríts a falhoz, és dugj meg, mint állat, Sed. Tudom,
hogy ezt szeretnéd.
Valójában ez nem jutott az eszébe, de ez gyorsan megtette
volna a hatását. – Nem bánod?
 A lány felvonta a szemöldökét.
– Említettem volna, hogy bánnám?
Úristen, de szerette ezt a nőt. És nem csak azért, mert
szexuálisan illett hozzá. De most? Leginkább emiatt. Sed
közelebb lépett a falhoz, és a lány hátát a medence falához
nyomta.
– Szólj, ha fáj, és megpróbálok lenyugodni.
A nő bólintott, a tekintetéből áradt a feltétlen bizalom. Lábát
lazán a férfi dereka köré kulcsolta, hogy annak bőven legyen
mozgástere, és a csípőjét továbbra is meg tudja dönteni a
könnyű behatoláshoz.
Szabad kezet adott a kéjnek.
Sed szó szerint a farkára húzta a lányt, aki mindenben
készséges volt, csípőjét ringatva és farkát magába szorítva
fokozta a fiú élvezetét. Az ő tökéletes Istennője. Jessica. Sed
gyors tempóra váltott. Mélyre döfött, majd visszahúzódott.
Minden egyes lökéssel egyre erősebben. Az őrületbe hajszolta a
vágy, hogy megszállja, magáénak vallja, megjelölje a lányt.
– Enyém vagy – morogta a lány nyakába, a szájába szívta
annak húsát, hogy nyomot hagyjon a bőrén.
– Igen, Sed. A tiéd. Tégy magadévá.
Keményen megbaszta a lányt. Azt akarta, hogy érezze őt.
Ismerje meg. Hogy eggyé váljon vele. Hogy teljesen az övé
legyen. Csak az övé.
– Jessica – nyögte a férfi. Már közel volt ahhoz, hogy
felrobbanjon benne, tudnia kellett– Érzel engem?
 – Igen. Érezlek. És te is érzel engem?
– Igen. Az enyém vagy. Mondd, hogy az enyém vagy.
– Én a tied, te az enyém.
– Én a tiéd, te az enyém – sóhajtotta Sed egyetértően, és
összerándult, ahogy elveszítette az irányítást, és a lányba
ömlött, a gyönyör intenzív, az érzelmek elsöprőek voltak. –
Fogadj be, Jessica – hörögte, még mindig élvezve, még mindig
töltve magjával a lányt. – Vedd el az egészet. Vegyél el mindent,
ami vagyok.
– Mindenem vagy – suttogta a lány, átkarolta a férfit, és
magához húzta. Gyengéden megcsókolta a halántékát. –
Szeretlek, Sed – Az orrával megcirógatta a férfi arcát. – Én is
szeretlek.
A férfi zihált, és mély, remegő lélegzetet vett, a mellkasa
feszült, a látása elhomályosult a könnyektől.
– Szeretlek – suttogta Sed is torkában gombóccal, és közelebb
húzta magához a lányt. Küszködött, hogy visszafogja a könnyeit,
de nem tudta megállítani őket. Reménykedett, hogy a lány azt
hiszi, hogy azok a medence vizének cseppjei, amelyek az álláról
csöpögnek, és a vállára folynak.
 36. Fejezet

Fordította: Aiden

Sed kinyitotta a turnébusz ajtaját, és felcipelt egy bőröndöt a

lépcsőn. Mielőtt letehette volna, Brian a vezetőteret a főfülkétől
elválasztó válaszfalnak lökte.
– Te rohadék, mindig azt hiszed, hogy csak te tudod, mi a
legjobb, és azt csinálsz, amit akarsz, mindenféle megfontolás
nélkül...
Trey megragadta Briant a derekánál fogva, és elrántotta Sed
elől.
– Hagyd békén Sedet – mondta. – Az életemmel tartozom
neki.
– Trey! – ölelte meg Brian mindkét karjával. A kis
testvériségük néha zavarta Sedet, különösen most, hogy Brian
megnősült. – Hogy érzed magad?
– Úgy nézek ki, mintha egyáltalán érezném magam? –
bontakozott ki Trey Brian fojtogató öleléséből.
Brian végignézett rajta.
– Remekül nézel ki...
 Jessica felsétált a lépcsőn, a laptop-táskát és a mamut méretű
bőröndjét cipelve.
– Naná, hogy jól néz ki.
Myrna félrelökte a férjét, és átölelte Trey-t.
– Úgy hiányoztál nekünk, szívem. Megyek, sütök neked
meggyes pitét. Mit szólsz?
Trey boldogan forgatta a szemét.
– Csodálatos. Sed tegnap este megpróbált éhen halasztani.
– Tényleg soványnak tűnsz – mondta Myrna rosszallóan.
Kiment a konyhába, kinyitott egy szekrényt, és elkezdte
előszedni a hozzávalókat.
– Azt hittük, hogy rendelsz valamit magadnak – mondta
Jessica, arcán bűntudattal.
Sed azonban nem érzett ilyesmit, amiért egy éjszakára magára
hagyta Trey-t. Csak boldogságot. Jessica szerette őt. Semmi más
nem számított.

***

Jessica felpillantott Myrna újságcikkének utolsó

piszkozatából. Sed odanyújtotta neki a mobilját.
– Anyád az.
Jessica szíve kihagyott egy ütemet. Az anyjának megtiltotta,
hogy hívja, hacsak nem vészhelyzetről van szó. Jessica felkapta
a telefont.
– Anya? Mi a baj? Történt valami?
 – Gondoltam, tudni szeretnéd, hogy ma levelet kaptál az
egyetemtől. A dékáni hivataltól.
– Felbontottad?
– Azok után, hogy a múltkor berágtál, persze, hogy fel.
Jessica összerezzent.
– És?
Valami belül azt súgta, hogy a levél megtagadja tőle az esélyt,
hogy visszanyerje az ösztöndíját. Egyszerűen nem volt benne
biztos, hogy egyáltalán még ügyvéd akar lenni. Elsősorban azért,
mert megint távol kellett volna lennie Sedtől, de azért is, mert a
kudarc nem esett jól neki, és a gondolattól, hogy Taylor
dékánnal egy intézményben kell lennie, a hideg futkosott a
hátán.
– A próbaidőd maradt – olvasta az anyja –, de ha átmész
abból a tárgyból, amiből megbuktál...
– Nem buktam meg, anya.
– Ha ötöst kapsz az ismételt szigorlaton, megtarthatod az
ösztöndíjadat.
Jessica nem tudta, hogy örüljön vagy csalódott legyen. Nos,
azt tudta, hogy örülnie kellene, de most nehéz döntést kellett
hoznia. Felnézett Sedre, aki olyan aggódva figyelte őt,
amennyire Sed képes volt aggódni. Vajon újra el tudná hagyni
őt? Akár csak ideiglenesen is?
– Azt hittem, boldog leszel – mondta anya.
– Az vagyok – hazudta, mert nem volt az. – Megírták, hogy
mit kell tennem?
 – A szokásos harmadéves óráid mellett a bukott órát is fel kell
venned.
– Még valamit?
– A pótórát saját zsebből kell kifizetned. Az ösztöndíjad nem
fedezi. Ugye nem várod el, hogy én álljam a számlát? Tudod,
hogy nem engedhetem meg magamnak...
– Nem, anya. Ne aggódj emiatt. Tudok szerezni egy kis pénzt.
Köszönöm, hogy felhívtál és szóltál.
– A barátod fogja fizetni?
Jessica elkomorult.
– Nem. Mit gondolsz, mit csináltam egész nyáron?
Dolgoztam.
– Ha hozzámennél ahhoz a gazdag rocksztár pasihoz, soha
nem kellene dolgoznod. Akkor nem kellene aggódnod emiatt a
suliba járós hülyeség miatt.
Jessica megforgatta a szemét. Hányszor folytatták már le ezt a
beszélgetést? Ezerszer? Milliószor?
– Viszlát, anya.
– Vigyázz magadra – mondta vidáman az asszony.
Jessica befejezte a hívást, és átadta a telefont Sednek.
A férfi megölelte a lányt.
– Sajnálom, hogy nem kaptad vissza az ösztöndíjadat.
– De, visszakaptam. Csak azt az órát kell kifizetnem, amit újra
fel kell vennem.
 – Visszakaptad? – Sed a vállánál fogva rántotta hátra, hogy
lenézzen az arcára. – Akkor meg miért nem táncolsz
örömödben?
A lány megvonta a vállát. Két hét múlva kezdődött a félév, és a
Seddel töltött ideje véget ért. Myrna projektje is a végéhez
közeleg, és az őszi szemeszter kezdetére visszaindul Kansas
Citybe. Jessicának nem volt oka maradni. Semmi oka, kivéve az
érzéseit Sed iránt.
– Szeretlek – suttogta gombóccal a torkában. A férfi
elvigyorodott, mindkét gödröcskéje kirajzolódott.
– Én is szeretlek.
Mélyen megcsókolta a férfit, azt akarta, hogy néhány órára
elfeledtesse vele minden gondját, és elmerüljön benne. Sed
kézenfogta, és a hátsó hálószobába vezette, képtelen volt
csalódást okozni neki.
 37. Fejezet

Fordította: Aiden

Jessica idegesen az ajkát harapdálta, miközben ő és Myrna a

kihalt öltözőben várták, hogy a fiúk színpadra lépjenek a texasi
Dallasban. Myrna már nem gyűjtött adatokat, így ezen a héten
minden előadást megnéztek. Holnap Myrna felszállt a Kansas
Citybe tartó gépre, és a következő nap... Jessica nem akart erre
gondolni.
– Mi bánt? – kérdezte tőle Myrna.
Jessica felpillantott.
– Nem állok készen arra, hogy vége legyen ennek a nyárnak.
Myrna bólintott.
– Ismerem az érzést. De ne aggódj, Sed majd meglátogat, ha a
zenekar szünetet tart.
– Persze, pár havonta.
Myrna összevonta a szemöldökét.
– Ez akkora szívás lesz. Új hivatást kell találnom.
– Ismerős az érzés.
– Nem ez az egyetlen dolog, ami zavar, ugye?
 Jessica megvonta a vállát.
– Általában izgulok, amikor új szemeszter kezdődik. De most
már abban sem vagyok biztos, hogy ügyvéd szeretnék lenni.
– Mindig is nehezen tudtalak elképzelni ügyvédként.
Túlságosan... – Myrna egy hosszú pillanatig elgondolkodva
nézett. – ...jó vagy.
– Nincs szükség jó ügyvédekre?
– Hogyne lenne. Csak te nem illesz bele a kapzsi, korrupt
sztereotípiába.
– Mióta melleim nőttek, sztereotípiákban élek. Senki sem vesz
komolyan. Úgy ítélnek meg, hogy... – nem tudta, hogyan
magyarázza el. A férfiak bámulták őt. A nők első látásra utálták.
– Túl szexi vagy.
Jessica megvonta a vállát.
– Igen, azt hiszem. Szerinted az öltözködésem miatt van, vagy
mi?
– Jess, a napjaid nagy részét melegítőben és flip-flopban
töltöd. Nem az öltözködéseddel van baj, csak szexi vagy. A
tested. Az arcod. A mozdulataid. Ne szégyelld magad emiatt. A
nők rengeteg pénzt fizetnek a plasztikai sebészeknek, hogy
elérjék a természetes adottságaidat.
– Nem szégyellem, de belefáradtam, hogy árucikként
kezelnek. Azt hittem, ha ügyvéd leszek, végre kiérdemlek némi
tiszteletet.
 – Ezért akarsz ügyvéd lenni? Édesem, nem hiszem, hogy sok
olyan szakma van, amelyet kevésbé tisztelnek, mint az
ügyvédeket.
– A tisztelet csak része a dolognak. Igazából csak segíteni
akarok az embereknek. Megóvni őket a rossz dolgoktól, amik a
világban történnek.
Myrna felkacagott.
– Jobban hasonlítasz Sedre, mint gondoltam.
Jessica szkeptikus arcot vágott.
– Tényleg? Én nem vettem észre.
– Sok olyan pálya van, ami segíthet az embereknek. Senki
nem mondta, hogy ügyvédnek kell menned. Még
meggondolhatod magad.
Jessica hirtelen könnyebbnek érezte a vállát. Nem is tudta,
mennyire nyomasztja a gondolat, hogy visszamegy abba az
iskolába.
– Tényleg?
– Miért ne gondolhatnád?
Igen, miért ne?
– A srácok pár perc múlva színpadra lépnek. Készen állsz?
Jessica rámosolygott Myrnára, és erőteljesen bólintott. Csak a
gondolattól, hogy Sedet láthatja a színpadon, a hevesebben
dobogott. Különösen most, hogy tudta, vele maradhat. A fiú
biztosan örülne neki. Ugye?
 38. Fejezet

Fordította: Aiden

Jessica még mindig nem mondta Sednek, hogy ott akarja

hagyni a jogi egyetemet. És fogalma sem volt arról, hogy Sed
hogyan reagálna az ötletére. Remélte, hogy a férfi megérti, mire
akar kilyukadni, és nem gondolja, hogy csapdába akarja csalni,
vagy, hogy feladja az álmát (egyszerűen már nem ez volt az
álma). Szerette Sedet. Nem állt készen arra, hogy elhagyja, hogy
olyasmiért dolgozzon, amit már nem akart. Nem, amikor itt volt
mindaz, amire vágyott.
A busz megállt a reptéri terminál előtt. Sed kinyitotta a
hálószoba ajtaját. Mély levegőt vett.
– Mindent összepakoltál?
– Nem megyek.
A férfi összeráncolta a szemöldökét.
– Micsoda?
Lemászott az ágyról, amelyen szerteszét hevertek a holmijai és
a nyitott, de még félig üres bőröndje. Átkarolta a férfit, és
felnézett a fáradt szemébe. Az elmúlt néhány éjszaka nem aludt
jól. Folyton az étkezőasztalnál ülve találta a sötétben, egyedül
sörözve.
– Nem megyek vissza. Nem akarok többé jogi egyetemre járni.
Veled akarok maradni egy darabig a turnén, aztán...
– Szó sem lehet róla – mondta Sed határozottan. Lerázta
magáról a lány karját, és félrelökte.
Jessica megállt, a férfi szavai mintha a szívébe vágtak volna.
Egyszerűen nem tudta, mire vélje a dolgot. Jobban el kellett
magyaráznia az okot.
– Hagynád, hogy befejezzem?
– Ez nem a mi dolgunk, Jessica. Lejárt a két hónapunk, és
most el kell menned.
Megegyeztünk?
Elmenni? De...
– Nem akarsz már engem? – a lány hangja recsegett, ahogy a
torka összeszorult az érzelmektől.
– A játéknak már vége. Menj vissza az iskolába, Jessica.
Miaz, hogy vége?
Nem. Ezt nem tudta elfogadni. Nem tudta. Nem. Ő... ő... ő...
– Nem akarok visszamenni az iskolába. Meghallgatnál, Sed? –
könnyek homályosították el a látását. Hülye könnyek. Soha
nem működtek Sednél. Felbosszantották, és ezt a lány tudta jól.
Ujjával megtörölte a szemét. – Sed, kérlek. Csak figyelj rám.
A srác elkezdte betuszkolni Jessica holmiját az ágyon álló
nyitott bőröndbe.
– Nem, nem figyelek. Nem fogsz meghátrálni. Visszamész.
 – Te ezt nem érted. Nem ezért...
A férfi becsapta a bőröndjét, és a mellkasához szorította.
– Viszlát.
– Még nem fejeztem be a beszélgetést! – csapta a bőröndöt a
lány a padlóra, az orrlyukai kitágultak, és a szemei
összeszűkültek.
– Befejeztem a beszélgetést veled. Kifelé!
– Sed... Te ezt nem érted. Meghallgatnál végre? – Jessica
frusztráltan vállon ütögette a férfit. – Figyelj már rám!
A férfi felkapta a bőröndjét, karon ragadta a lányt, és a busz
eleje felé húzta. Kidobta a bőröndjét a nyitott ajtón. A zár
felpattant, és a lány ruhái szétszóródtak a terminál melletti
széles járdán.
– Sed, ne...
A férfi megragadta, és magához szorította, amíg a lány azt
hitte, hogy a bordái megrepednek. Jessica visszaölelte őt, a
tüdeje fájt az el nem fojtott könnyektől.
Sed meggondolta magát. Hála Istennek. Nem tudott volna
megint elválni tőle. Egyszerűen... képtelen volt...
Sed hirtelen elengedte, majd kilökte az ajtón. A lány
megbotlott a nyitott bőröndjében, és igyekezett visszanyerni az
egyensúlyát. A táskája a lába mellett landolt a földön. A busz
ajtaja becsukódott, majd a jármű eltávolodott a járdaszegélytől,
magára hagyva Jessicát.
Teljesen.
 39. Fejezet

Fordította: Aiden

Beth karjaiba kapta Jessicát, amint az belépett a terminálba.

– Hiányoztál – mondta Beth kifulladva. – Mesélj el mindent a
nyaradról. Jól kerestél a sztriptízzel, mielőtt kirúgtak?
– Nem – felelte Jessica.
– Te és Sed újra együtt vagytok?
– Nem.
– Nem? Hogy érted, hogy nem? Azt hittem, jól mennek a
dolgok. Mi történt?
– Majd otthon megbeszéljük. Fáradt vagyok.
Jessica tényleg fáradt volt, és nem gondolta, hogy most képes
lenne Sedről beszélni. A férfi elutasítása még túl friss volt. Túl...
friss. Azt hitte, hogy végre csapatként dolgoznak, ahelyett, hogy
állandóan egymásnak feszülnének, aztán jött… ez.
Jessica végigsietett a terminálon a poggyászkiadó felé.
– El kell mennünk fagyizni és csokit enni – szólt hátra Jessica
Bethnek a válla fölött.
 Mire a közös lakásukhoz értek, Jessicának már nem volt
kedve sem a fagyihoz, sem a csokoládéhoz. Igazából csak össze
akart gömbölyödni az ágyán, és álomba sírni magát. Beth
hallani sem akart erről. Két hatalmas adag süteménytésztás
fagylaltot vitt be Jessica szobájába, és félbeszakította a
kicsomagolást.
– Mesélj el mindent! – Beth egy falatot szürcsölt a szájába a
desszertből.
Jessica ígyhát mindent elmesélt neki. Vagyis majdnem
mindent. Attól kezdve, hogy Sed megtalálta őt Vegasban,
egészen addig, hogy aznap reggel kirúgta a buszból.
Kényelmesen kihagyott néhány önvádló történetet.
– Miért tűröd el ezt? Akkora egy seggfej. Komolyan, Jess,
kapsz te jobbat is. Megérdemled, hogy boldog légy.
– Szeretem őt, Beth. Ez ellen nem tudok mit tenni. Próbáltam
elmondani neki, miért akarom otthagyni a jogi egyetemet...
– Micsoda? – Beth kanala kicsúszott a markából, és
megzörrent a tálkájában. – Otthagyod a jogi egyetemet? Miért
tennél ilyet?
– Mondtam, hogy tanulmányi próbaidőn vagyok.
– De visszakaptad az ösztöndíjadat.
– Arra gondoltam, hogy – ne nevess – ápolónő leszek.
Beth barna szemei akkorára nyíltak, hogy Jessica attól félt,
hogy kigurulnak a fejéből, aztán nevetve eldőlt az ágyon.
– Egy pillanatra még el is hittem, Jess.
– Komolyan mondom. A legtöbb órát online is felvehetem.
 – Elment az eszed? Micsoda szörnyű, hálátlan munka.
Jessica elkomorult.
– Nem hiszem. Ennél csodálatra méltóbb munkát el sem
tudok képzelni.
– Egész idő alatt a drogos körül...
– Trey-nek hívják.
– Az a sok idő... meg Trey... biztos megzavarta az agyadat, és
valami nevetséges Florence Nightingale-szindrómát kaptál tőle.
Nagyszerű ügyvéd leszel, Jess. Olyan okos vagy, és nagyon jól
tudsz logikusan érvelni.
Jessica gúnyosan felhorkant. Látszott rajta, hogy Beth még
sosem látta őt, amikor Sed közelében volt. Semmi logikus nem
volt a férfival való interakcióiban.
Beth megveregette a kezét.
– Nehéz napod volt. Aludj rá egyet. Biztos vagyok benne, hogy
be fogod látni, hogy a jogi egyetem folytatása a legjobb neked.
– Komolyan elegem van abból, hogy mindenki azt hiszi, tudja,
mi a legjobb nekem. Ez az én életem, és azt kell tennem vele,
amit én akarok.
– Csak aludj rá egyet, oké? És ígérd meg, hogy elmész az első
tanítási napra. A legjobb, legjobb barátodért – Beth egy eltúlzott
fintort küldött felé.
– Persze, jó, mindegy. Most pedig tűnj el a szobámból, és vidd
magaddal a rémálomba illő éjféli nassolnivalódat.
 Jessica elmegy az első tanítási napra, de csak azért, hogy
bebizonyítsa magának, hogy a jogi egyetem nem neki való.
Semmi köze nem volt Sedhez. Ahhoz a nagy bunkóhoz.
Istenem, máris hiányzott neki.
 40. Fejezet

Fordította: Aiden

Jessica az előadóterem elejéhez közel talált helyet. A régi

szokásokat nehezen növi ki az ember. Mivel Ellington órájára
egy évvel későbbi diákokkal járt, nem ismert senkit. De ez nem
volt baj. Nem azért volt ott, hogy ismerkedjen, hanem azért,
hogy eldöntse, hogy kimarad-e, vagy megdolgozik azért, hogy ez
a jegy ötösre javuljon. Mintha ilyen könnyű lenne. Kizárt, hogy
Ellington valaha is ötöst adna neki. Jessica tudta, hogy ezzel a
kudarcra készíti fel magát. Ez a gondolat megtelepedett a
gyomra mélyén, és pokoli gyomorfekélybe kezdett fejlődni. Hiba
volna kárba veszni a kemény munkáját. És azt a sok pénzt. Csak
azért, hogy... elbukjon. Vett egy mély lélegzetet. Meg tudod
csinálni, Jessica. Meg tudod csinálni. Nem vagy lúzer. Mégis
annak érezte magát. Nagy lelkierő kellett ahhoz, hogy a helyén
maradjon. Ha nem vett volna éppen egy inspiráló büntetőjogi
szemináriumon részt az egyik kedvenc professzorával, aki
emlékeztette Jessicát arra, mennyire szeret jogot tanulni, már
rég kisurrant volna az ajtón.
 Egy vonzó fiatalember ült le mellé.
– Helló – mondta – Curtis vagyok. Te is ebbe az osztályba
jársz?
Jessica bólintott, nem akart Curtisszel beszélgetni. Jelenleg
nem nagyon kedvelte a férfiakat, főleg nem a vonzó férfiakat.
Hamarosan egy másik fiatalember ült vele szemben.
– Curt zavar téged?
– Nem igazán – felelte a lány, elővette a laptopját a
hátizsákjából, és bekapcsolta. Halvány sejtése volt, hogy Dr.
Ellington éppen ezért utálja őt annyira. A férfiak túlzott
figyelme. Nem kérte a fiúkat az osztályban, hogy vegyék körül,
hajoljanak közelebb, próbálják beszélgetésbe vonni, de mindig
megtették. Mindig is megtették. Valószínűleg mindig is ezt
tették volna. Fontolgatta, hogy feláll, és átvonul egy üres
sarokba, de kétkedett benne, hogy ezzel távol tartaná őket.
– Szeretnél meginni velem egy kávét óra után? – kérdezte
Curt.
– Nem, köszönöm – felelte Jessica.
– De velem lenne kedved eljönni, ugye? – kérdezte a srác a
másik oldalán.
– Nem, van barátom – hárított a lány. Vagyis csak volt
barátja. Lenyelte a torkában lévő gombócot. – Egy nagy, izmos
barátom, aki nagyon féltékeny lenne – egészítette ki. És minden
ok nélkül dobott engem, tette hozzá gondolatban.
A srác kuncogott.
– Megértem, miért.
 A Jessica mögött ülő fiatalember előrehajolt, és megérintette a
vállát.
– Szerintem hárman csak elbírunk vele.
Dr. Ellington belépett az előadóterembe, a jelenléte azonnali
figyelmet követelt. A Jessicát körülvevő fiatalemberek
egyenesebben ültek a helyükön. Jessica kényszerítette magát,
hogy ne bújjon a széke alá.
Dr. Ellington körbepillantott a teremben. Amikor a tekintete
Jessicára esett, hidegen elmosolyodott.
– Jó reggelt, osztály – mondta. – Remélem, készen állnak a
kemény munkára. Nem tűrök el semmiféle ostobaságot az
órámon – szögezte. Előhúzta a laptopját a tokjából, és a
kivetítőhöz csatlakoztatta. – Gondolom, mindannyian
kipihentek az egész nyári lustálkodás után.
Senki sem szólt egy szót sem. Már meg voltak szeppenve
mindannyian, pont, ahogyan Dr. Ellington szerette őket.
– Milyen volt a nyara, Ms. Chase? – kérdezte Dr. Ellington,
kék szeme keményen és büntetően meredt Jessicára.
– Remek. Köszönöm, hogy megkérdezte.
– Jó? Azt hiszem, talán még annál is jobb volt. Nekem úgy
tűnik, elég kalandos nyara volt. Egyfajta debütálás a képernyőn.
Megosztaná az internetes sikereit az osztálytársaival? Biztos
vagyok benne, hogy érdekelné őket, hogyan töltötte Jessica
Chase a nyarát.
Jessica lelke a plafon felé kalandozott. Ez nem történhetett
meg.
 – Nem, köszönöm. Inkább nem.
– Hát, biztos vagyok benne, hogy óra után utánanéznek a
neten. Ellington hátat fordított, és írni kezdett a táblára.
Miközben a professzor figyelme máshol járt, az osztályban
mindenki kinyitotta a laptopját.
Csak készülnek jegyzetelni az órára, próbálta Jessica
bebeszélni magának.
Egy pillanatnyi szünet után döbbent zihálás visszhangzott a
lépcsőzetes padsorokban. Miért nem volt levegő ebben a
teremben?
– Na, osztály, ez nem az a hely, ahol az efféle mocskos
anyagokat nézegetünk – csattant fel Ellington kegyetlen
mosollyal.
Jessica mély levegőt vett. Tisztában volt vele, hogy ezzel a
dologgal foglalkoznia kell majd – ezzel már megbékélt –, de
nem így. Ez már túl sok volt. Miért hívná fel Ellington
szándékosan rá a figyelmüket?
Jessica elkapta a videót a mellette lévő számítógép
képernyőjén. Sed a testébe nyomult a Vegas strip felett. A
gyönyör hangja egyre hangosabb lett, ahogy Curt
felhangosította a hangerőt. Kínjában felnyögött.
– Ó, Istenem! Ez a legszexibb dolog, amit valaha is láttam
életemben.
Jessica becsukta a laptopját, és beletuszkolta a hátizsákjába.
Felpattant a helyéről.
Curt megragadta a karját.
 – Hé, cica, kihagyhatjuk a kávézást, és rögtön az akcióra
térhetünk, ha szeretnéd.
Jessica kirántotta a karját a férfi szorításából, és kirohant a
teremből. Sikerült kordában tartania a könnyeit, amíg össze
nem rogyott a rozzant Nissan Sentra vezetőülésén. Soha nem
hibázott. Még ha nem is volt jelen, Sednek mindig sikerült
elkúrnia az életét.
 41. Fejezet

Fordította: Jane

A turné buszon Sed az étkező asztalnál ülve nézte Jessica

fényképét. Szent ég, mennyire hiányzott neki. Tudta, hogy a
szakításuk volt a legjobb opció, mert Jess megérdemelte, hogy a
legjobbat hozza ki az életéből és Sed csak hátráltatta benne.
Talán egy nap működni fog közöttük a dolog. Miután befejezi az
iskolát és olyan irányba indul el a karrierje, amilyenbe szeretne
és amilyent megérdemel. Sed ebbe a reménybe kapaszkodott.
Brian leült vele szemben.
– Hé, jól vagy?
– Még egy kicsit szarul érint, de túlélem – mondta bólintva.
– Akarsz róla beszélni?
– Nem. Hogy viseled, hogy Myrna visszatért dolgozni?
– Utálom.
Mindketten nyomorúságosan bámulták az asztalt.
– Itt az idő, hogy felmenjünk a színpadra? – kérdezte Sed.
– Van egy pár percünk. Lefoglalta Jerry jövő hétre a stúdiót?
 – Igen, az első pár dalt fel is tudjuk venni. Mielőbb a polcokon
akarja látni az új lemezt a legújabb dallal.
– Akkor belevesszük a show-ba?
– Nem tudom. Talán kellene, hogy ezzel is segítsük az eladást
– egy új dal begyakorlásának ugyanakkor nem volt túl nagy
vonzereje. Eric előbukkant a fürdőszobából.
– Miért bujkál mindenki a buszon?
– Brian és én a groupie-k elől menekülünk – kuncogott Sed. –
Nem tudom, hogy mi van a többiekkel.
– Eléggé lehangoltság volt itt az elmúlt három napban –
mondta Eric.
– Bocs, hogy elrontottuk a szórakozásod, Sticks – vágott
vissza Sed, majd betette Jessica fényképét a zsebébe, leszállt a
buszról és a koncert helyszín felé vette az irányt. Egy kis csapat
rajongó, akik a busz mögött álltak, sikolyokba törtek ki.
Normális esetben Sed oda menne beszélgetni velük, de nem volt
túl jó passzban. Brian átvette a helyét és elindult a rajongók felé,
míg Sedet beengedték a stadion backstagebe. Megtalálta a
Sinners feliratú öltözőt és bement.
– Na, végre – mondta egy gyönyörű barna lány, lehetetlenül
rövid szoknyában. – Már egy ideje várok rád.
Ismerősnek tűnt, és Sed biztos volt benne, hogy már
megdugta párszor, de a nevére nem emlékezett.
– Jól esne egy sör.
– Semmi akadálya.
 Egy percen belül meg is jelent egy hideg sörrel és egy meleg
mosollyal az arcán.
– Nem emlékszel rám, igaz?
– De, emlékszem rád, csak rossz a név memóriám.
– Jillian.

Sed bólintott, de így sem tudta beazonosítani a nőt, ezért

inkább ivott egy nagy kortyot a sörből.
– Elkezdek bemelegíteni most.
– Segíthetek benne?
– Hacsak nem az a terved, hogy húsz percen keresztül
kiabáljak.
– Valójában, pont ez volt a tervem.
Sed megállt, fontolóra vette az ajánlatát, mert tudta, hogy
nem fog kelleni sok idő és máris vissza fog térni a régi
szokásaihoz. A Jessica miatt érzett fájdalmát azzal kompenzálni,
hogy bármelyik hajlandó meleg punciba beletegye a farkát, de
egyelőre még nem volt itt az ideje. A gondolat, hogy egy másik
nővel dugjon teljesen hidegen hagyta.
– Ma este nem, Jillian.
Kiitta a sörét, evett pár piros édesgyökeret. A glycerol segített
nedvesen tartani a torkát, amire mostanában nagyon nagy
szüksége volt. Bemelegített. Először mély morgásokkal, aztán
haladt felfele az oktávokkal, felkészítve a hangját a büntető élő
show végig éneklésére. A hangszálai elfáradtak, szüksége volt
pár nap szünetre. Nagyon megérezte a hangjában lévő
különbséget, amikor több koncertet is lenyomtak egymás után.
Az aznap esti koncert volt az utolsó a héten, de több napig a
stúdióban lesz majd, ami egy újabb kínzás a torkára nézve.
Többet kellene énekelnie és kevesebbet kiabálnia, de a rajongók
elvártak tőle egy bizonyos stílust. Nem sokkal később
megérkezett a banda többi tagja is, majd felhívták őket a
színpadra. Sed igyekezett eléggé lelkes lenni, hogy előadja, amit
kellett, de valójában eléggé zsibbadt volt. Abban reménykedett,
hogy Jessica első sulis napja jobb volt, mint az ő nyomorult,
magányos napja.
 42. Fejezet

Fordította: Jane

Jessica ott állt a koncert helyszíne előtt és azon tűnődött, hogy

vajon miért vezetett három órát, hogy lásson egy olyan férfit, aki
nem volt rá kíváncsi. De ő így is akarta a férfit. Nem tudta
megmagyarázni, hogy miért.
Jake, az egyik Sinners roadie, végig rohant a korlát mellet,
majd bepattant a kocsiba, ami a banda felszerelését tárolta. Pár
másodperccel később felbukkant újra, felpillantott és meglátta
Jessicát. Meglepődve bámult rá.
– Mit keresel itt?
– Nem tudom.
– Be akarsz jönni?
Jess bólintott. Jake végig vezette a korlát mellett, majd beszélt
a biztonságiakkal és ott hagyta a folyóson, ami a színpad felé
vezetett. Jessica hallotta, ahogy Sed a színpadon énekelt. A
tömeg kiabálása és a banda zenéje olyan volt, mintha csak
háttér zaj lenne. Mennyire szerette és mennyire hiányzott neki.
Látnia kellett őt. Még akkor is, ha Sed nem akarta őt látni.
Elrejtőzik szem elől és csak nézi. Elég is lesz. Felment a színpad
mellé és leguggolt a dobfelszerelés mögé. Eric éppen elrontott
egy ütemet, amikor felnézett és a férfi döbbenten nézett le rá.
Jess ujját az ajka elé tette, csak látni akarta Sedet. Nem akarta,
hogy tudja, hogy ott van. Eric megrántotta a vállát és folytatta a
dobok és a cintányérok püffölését a szokásos izgatott
lendülettel. Jessica nem tudta levenni a szemét Sedről, aki a
színpad elején fel-alá járkált énekelve, kiabálva, kezét a
magasba emelve bíztatta a közönséget.
Miért nem tudom elengedni? Nem akar engem.
A hirtelen legördülő könnyét a vállába törölte, szipogni
kezdett. Mit csinálhatott volna másként? Nem állt készen, hogy
a férfi nélkül éljen. Azt hitte, hogy minden jól megy, aztán
mintha valamit átkapcsoltak volna, Sed kijelentette, hogy vége a
kapcsolatuknak. Miért? Miért tett ilyent? Hazudott, amikor azt
mondta, hogy szereti őt? Talán, hogy megbántsa? Ahogy ő
tervezte a kezdetekben. Vajon ez az egész csak egy játék volt a
férfi számára? Akkor Sed jobb játékos volt, mint ő.
Brian a színpad széléhez ment és elkezdte eljátszani a szólóját.
Sed hátra ment, hogy igyon egy kis vizet. Egy fél üveg víz után a
palackot a dob felszerelés mellé tette le. Akkor vette észre
Jessicát. Döbbenten dermedt le. Amikor vége lett Brian
szólójának és Sednek folytatni kellett volna az éneklést, a férfi
meg sem tudott mozdulni. Jace meglökte, így kizökkent a
transzból. Sed megfordult és a refrén közepén csatlakozott az
énekléshez. A tömeg egyébként is hangosan énekelt, úgy tűnt
nem zavarta őket, hogy kihagyott pár ütemet.
Amikor vége lett a dalnak, akkor oda adta a mikrofonját Trey-
nek és átvetődve a dobok fölött, Jessica búvóhelyére ment. Jess
botladozva hátrált és Sed épp időben kapta el ahhoz, hogy ne
essen hanyatt a huzalok sokaságában és még mielőtt eltűnhetett
volna.
– Mit keresel itt?
Nem tudott válaszolni a nő, mert még ő maga sem tudta.
Megrázta a fejét, könnyek záporoztak végig az arcán.
– Nem akarlak látni – kiáltott a férfi. – Nem fogod fel? Tűnj
el!
Még erősebben rázta a fejét Jess, könnyei szanaszét
potyogtak.
– Nem, nem fogom fel! Egyáltalán nem! Mi változott, Sed?
Mi… nem értem… Kérlek, Sed, kérlek!
– Könyörögni fogsz, Jess? Könyörögni, mint valami groupie
kurvám? Hajrá! Könyörögj! Könyörögj, hogy fogadjalak vissza.
Semmin nem fog változtatni.
– Szeretlek – mondta Jess, de nem látta a férfi arcát, mert a
könnyek eltorzították a látását. – Szeretlek!
– Te és még ötvenezer másik nő!
Elengedte a nő karját, aki nagy huppanással seggre ült.
Térdeit a mellkasához húzta, átkarolta a sípcsontjánál, zokogva
arcát a térdeire fektette. Sed hangja pár pillanat múlva a
kihangosítóból üvöltött.
 – Mit mondasz, Fresno? Készen álltok, hogy megnyissuk a
Pokol kapuját?
 43. Fejezet

Fordította: Jane

Sedet váratlanul érte Jessica felbukkanása ilyen hamar a

szakításuk után. Rosszul érezte magát, hogy ennyire keményen
bánt vele, de úgy gondolta, hogy másként nem fog elmenni.
Nem akart ő lenni a bűnbak azért, hogy feladja a jogi iskolát és
az álmait. A dolgok soha nem lennének normálisak, ha ezt
hagyná. De a gonosz dolgok után, amit mondott, valószínűleg
már soha nem lesz semmi sem ugyanolyan. A fenébe is, nem
kapott levegőt. Ami eléggé nehézzé tette az éneklést. De fel sem
ért ahhoz, hogy koncentrálni tudjon, miközben tudta, hogy ott
hagyta zokogva az egyetlen nőt, akit életében szeretett. Valahogy
túljutott a Gates of Hell és Good-bye Is Not Forever dalokon,
aztán engedélyezett magának egy pillantást a dobok irányába.
Jessica eltűnt. Hatalmas űr tátogott azon a helyen, ahol egy pár
nappal ezelőtt még a szíve dobogott. Ez volt a legjobb döntés a
nő számára. Sednek hinnie kellett ebben, mert kibaszottul
biztos volt abban, hogy számára ez pokol volt.
 Amikor a banda elment szünetre Sinclair Mesterre hagyva a
közönséget, hogy szórakoztassa őket a szólóival, Sed elvett egy
édesgyökér rudat és a földet bámulta, lassan rágott és próbált
nem túl sokat gondolkodni. Nem engedhette meg magának,
hogy Jessica után kajtasson, bocsánatot kérjen azért, amiért
seggfejként viselkedett. Tartania kellett magát.
– Hol van Eric? – kérdezte Jace.
Sed felpillantott. Általában Eric agyon izzadva próbált
ilyenkor megszabadulni a felsőjétől és belebújni egy szárazba,
de most feltűnően köddé vált. Sed megkerülte a dob készletet és
ott találta Ericet, aki éppen két doboz közül próbálta kihúzni
Jessicát. Hogy a fenébe volt képes betuszkolni magát egy olyan
parányi helyre? Sed hezitált. Ki nem állhatta, hogy így látja a
nőt, tudva, hogy ezért ő a felelős. Miért jött vissza? Biztosan
nem gondolkodott higgadtan. Tökéletes kiutat biztosított
számára. Bassza meg!
Sed félretolta Ericet és kezét Jessica felé nyújtotta.
– Gyere ki onnan!
– Menj el a közelemből, te seggfej! – üvöltötte. – Gyűlöllek!
Szóval akkor itt tartottak. Azt hitte, hogy könnyebb lesz így, de
tévedett.
– Az rendben van, hogy utálsz, csak valahol biztonságosabb
helyen tedd.
– Miért érdekel az téged?
Sed benyúlt a két tároló közé és elkapta Jess bokáját, attól
fogva próbálta kihúzni a rejtekhelyéről.
 – Ne érj hozzám – rúgott felé a nő. A tárolók imbolyogni
kezdtek, ezért Sed elengedte a lábát és hátra lépett.
– Rendben, békén hagylak. De gyere ki Eric kedvéért. Aggódni
fog miatta, ha odalent vagy.
– Ja – mondta Eric, miközben lehámozta magáról a csatakos
pólóját. – És ha nem teszed, akkor az izzadt felsőmet bedobom
oda hozzád.
Sed megkerült a dob felszerelést és amint nem volt
látóhatáron belül, megállt és nézte, ahogy Jessica kikecmereg a
búvóhelyéről. Amikor megbizonyosodott róla, hogy
biztonságban van, akkor oda ment Brianhez és vállon veregette,
ezzel is bíztatva a tömeget, hogy éljenezzék a gitár hős eszement
szólóját. Trey felé intett, aki csatlakozott Brianhez és így
kettejük játéka még jobban szólt. A második kör éljenzés Trey-
nek szólt. Sed a következő dal közepén is ivott. A torka kapart,
hangszálai fájdalmasan túlerőltetettek voltak. Nem fogyasztott
elég glycerolt a szünet alatt, de nem lett volna szabad, hogy
számítson. A következő magas hang közben rekedt köhögésbe
tört ki. Talán le fog betegedni. Befejezte a dalt, s hangját a mély
mederben tartotta, hogy boldogulni tudjon az egyre jobban
égető fájdalommal a torkában. Ott hagyta Trey-t, hogy vegye át
az irányítást, miközben lement a színpadról, hogy elrágjon még
némi piros édesgyökeret. Travis, egyik régi roadiejük, vállon
veregette.
– Jól vagy, Sed?
 – Kapar a torkom – bólintott Sed. Körbe pillantott, nem akart
Jessica után kutakodni, de nem tudta visszafogni magát.
– Akarod, hogy hozzak némi zsibbasztó sprayt?
– Igen, az talán segítene. Twisted után visszajövök érte –
mondta, majd visszament a színpadra, ahol Trey és Jace valami
bugyi miatt civakodtak, amit egyik csaj a színpadra dobott.
– Lemaradtam valamiről? – kérdezte Sed.
– Azokat nekem szánták – erősködött Jace.
– Ó, Trey, hagyd, hogy a kölyöké legyen a bugyi – cukkolta
Sed.
Trey átdobta Jace feje fölött a bugyit egyenesen Briannak, aki
elkapta és egyik ujján lengetni kezdte.
– Ó, rendben, mindegy – dörmögte Jace és hátrament a
színpad végébe a dobokhoz.
Brian a szemét forgatta.
– Úgy tűnik, hogy Jacenek nem kell a telefonszámod, Édes –
mondta a lánynak, aki a bugyit dobta. – Legközelebb próbáld
meg melltartóval, azok messzebb repülnek.
Sed kuncogni kezdett, de még az is fájdalmat okozott neki.
Megköszörülte a torkát.
– Ki érzi egy kicsit becsavarodottnak magát ma este?
A tömeg ujjongva válaszolt, tudták, hogy ez azt jelentette,
hogy a Sinners a legenergikusabb dalukat fogja hozni, a
Twisted-et. Eric elkezdte ritmusra püfölni a dobot, ahogy a
bevezető ütemek felcsendültek. Sed rekedten kiabált. Amikor az
első hangot kiénekelte valami sűrű és forró folyt a torkába.
Fuldokolni kezdett a folyadékon, kezével eltakarta a száját, de
amikor elhúzta, csupa vér volt a keze.
Vér?
Hitetlenül nézte az ujjait, majd minden kezdett
elhomályosodni. Aztán minden elsötétült, ahogy elájult.
 44. Fejezet

Fordította: Jane

Jessica a Sinners öltözője mellett lévő falat támasztotta.

Amikor eléggé lehiggadt ahhoz, hogy abbahagyja a sírást, úgy
döntött, hogy nem megy el, míg nem beszél Seddel. El akarta
mondani neki, hogy egy seggfej és soha többé nem akarja látni.
Na, persze. Pont ezért akarta látni. Hogy el tudja küldeni.
A színpadon elcsendesült a zene. Fura. Épp most kezdték el a
következő dalt. Egy pillanattal később egy roadie rohant el
mellette, eszement tempóban beszélt telefonon. Jessica szíve
zakatolni kezdett, amikor a hátsó bejárat mögött megjelent a
mentő. A rohammentősök elszáguldottak mellette a nagy
felszerelésükkel. Egy rajongó? Egy roadie? Valami történt Trey-
el? Legutóbb, amikor látta úgy tűnt, hogy jól van. Aggódva a
mentősök után ment. Amikor a színpad szélére ért, földbe
gyökerezett a lába. Trey kezét vér borította, de nem a sajátja.
– Sed!
Átvágtatott a színpadon, de Brian a derekánál fogva elkapta,
viszont addig küzdött, ameddig el nem engedte. Térdre zuhant
Sed mellett. Vér. Vér mindenhol. És ez a sok vér mind Sed
szájából jött.
– Intubáljuk? – kérdezte az egyik orvos.
– Istenem, nem tudom. Honnan jön ez a sok vér? Meg fog
fulladni tőle.
Oldalra fordították Sedet, és egy egész tócsa vér keletkezett a
padlón, ahogy kifolyt a szájából.
– Segítsenek neki – siettette őket Jess.
– Lépjen hátrább, hölgyem – egyik mentős megvizsgálta Sed
torkát egy apró lámpával. – A légcsöve nem omlott össze, de
elpattant egy ér a torkában. Tartsd az oldalára fektetve és vigyük
a kórházba. Ezt nem tudjuk itt megoldani.
Feltették egy hordágyra. Mindenki döbbenten állt, néma
csend honolt. A roadie-k segítettek vinni a hordágyat, ahogy a
mentő felé igyekeztek nyomukban Jessicával. Jess hallotta maga
mögött a tömeget, de semmire sem tudott figyelni, csak Sedre.
Eszméletlen volt. Alig lélegzett. Sápadt. Vér csordogált a szája
széléből. Annyira sápadt volt.
Istenem, kérlek, ne engedd, hogy baja essen!
Jessica megvárta, míg beteszik Sedet a mentőbe és minden
habozás nélkül bemászott utánuk.
– Hölgyem?
– A felesége vagyok – hazudta.
Sed lábához ült, a lábszárába kapaszkodott, míg a mentősök
igyekeztek megállítani a vérzést a kórházba vezető úton.
Odaérve Jessica kifejezetten kiemelte a sürgősségi orvosnak,
hogy mennyire fontos, hogy óvatosan és nagy figyelemmel
kezeljék Sed torkát.
– Hivatásos énekes. Kérem, vegyék ezt figyelembe, amikor
dolgoznak rajta.
– Azt akarja, hogy énekeljen vagy, hogy éljen?
– Természetesen azt, hogy éljen. Próbálok arra gondolni, hogy
ő mit akarna.
Miközben ellátták, Jessica ott állt a függöny mögött a kezeit
tördelve. Hogy történhetett ez? Gondolatai folyton visszatértek
ahhoz az estéhez, amikor a kidobó torkon ragadta Sedet.
Biztosan helyre jött már eddig, de talán a sok üvöltözés és
énekelés megakadályozta, hogy teljes mértékben felépüljön. Egy
nővér kitessékelte Jessicát a váróterembe. A hely zsúfolásig tele
volt ismerős arcokkal. Trey két kézzel elkapta Jess karját.
– Helyre fog jönni?
– Azt hiszem. Elállították a vérzést, de nem tudom, hogy
mennyire bántak óvatosan a hangszálaival.
Mit kezdene Sed magával, ha nem tudna énekelni? Az éneklés
volt az élete. Több, mint egy órán keresztül vártak az orvosra.
Amikor végre megjelent, hogy beszámoljon Sed állapotáról,
akkor Jessicához ment.
– A férje sok vért veszített, de rendbe fog jönni. Amint
felébred, bemehet hozzá.
– Hogy van a torka? – kérdezte Trey. – Képes lesz énekelni?
 – Hosszú lesz a felépülés és lehet, hogy lesz némi hegesedés.
De nem tudjuk biztosra, ameddig le nem megy a duzzanat.
Jelenleg intubálva van, hogy nyitva tartsa a légjáratokat.
– Biztos vagyok benne, hogy rendbe lesz – mondta Eric. –
Sedről beszélünk. Nem fogja engedni, hogy bármi az útjába
álljon, és nem fogad el semmi szarságot. Még a saját testétől
sem.
Sedet felvitték az emeletre és a bandatagok meg roadie-k
csapata elindult az emelet várótermébe.
– Bent lehetek vele, míg alszik? – kérdezte Jess a nővért.
– Már lejárt a látogatási idő, jobb, ha holnap jönnek vissza.
– Ki fog akadni, ha felébred, és nem tudja, hogy hol van.
– Tudom, hogy aggódik, de a szabály, az szabály.
– Mikor van a látogatási idő?
– Reggel 8-tól.
Elfogadhatatlan, nem fog kibírni 7 órát a nélkül, hogy lássa,
hogy érintse.
– Melyik szobában van?
A nővér sanda pillantást vetett rá.
– Csak, hogy tudjam, hogy hova menjek reggel.
A nővér megnézte a számítógépet.
– 2117 szoba. Most menjenek haza, pihenjenek egy keveset.
Biztos vagyok benne, hogy nagyon fog örülni maguknak reggel.
Jessica óvatosan elmosolyodott és bólintott. Elmondta a
többieknek, akik a váróban voltak, hogy mit mondott a nővér.
 – Alapból kibaszottul utálom a kórházakat – mondta Trey. –
Vajon meddig fogják bent tartani?
– Minimum addig, míg ki nem veszik a csövet a torkából.
– Egy cső van a torkában? – suttogta Brian, elsápadva a
sminkje alatt.
– Be fogok surranni a szobájába és vele maradok, míg alszik –
mondta nekik Jessica. – Elterelnétek a nővér figyelmét?
– Dögös? – kérdezte Trey.
– Nem tudom – mondta Jess fáradtan.
– Ez nemet jelent – mondta Trey. – De Sedért megteszem,
mert szüksége van rád Jess, bármilyen faszságot is mesélt be
neked.
Jessica hálásan mosolygott, még akkor is, ha nem volt biztos
benne, hogy Trey-nek igaza van, de amúgy sem fogja olyan
könnyen elengedni Sedet. És most, hogy nem képes beszélni,
legalább végre valahára meg fogja hallgatni őt. Trey oda ment
smúzolni a nővérhez. Még egy csörgőkígyóról is le tudta
csábítani a bugyit, és talán meg is tette nem egyszer. Míg a
nővér más irányba fordult, Jess beslisszolt Sed szobájába. Az
egyetlen fényforrás a fürdőszobából jött, és amikor Jess szemei
hozzászoktak a fényhez, halkan oda húzott egy széket az ágy
mellé és leült. Nem tudta elhinni, hogy egy ekkora, tiszteletet
követelő férfi ilyen kis törékenynek tűnhet. Megfogta a kezét,
azt, amiben az infúzió volt bekötve és az orcájához emelte.
– Itt vagyok, Sed. Minden rendben lesz.
 Nem válaszolt, meg sem rándult, de jó is volt így. Együtt
voltak. És csak ez számított neki.
 45. Fejezet

Fordította: Jane

Sed úgy érezte magát, mint akin átment egy úthenger.

Kinyitotta a szemeit, de minden homályos volt, ezért inkább
becsukta őket. Próbált visszaemlékezni arra, hogy mi történt.
Emlékezett, hogy a színpadon állt, a fájdalomra a torkában, és
hogy fuldokolt a vértől, de utána semmire.
Felemelte a kezét, de összerándult, ahogy valami
hátrarántotta. Megpróbálta a másik kezét is, de abba meg valaki
kapaszkodott. A torkában fura érzés volt. Nem tudott rendesen
nyelni és be sem tudta csukni a száját – Pánikolva a szíve
zakatolni kezdett a mellkasában. Elrántotta a kezét az
ismeretlen látogatótól, és a torkához nyúlt, de valaki megállított
a mozdulat közben. Jessica suttogása.
– Sed, Jessica vagyok. Kórházban vagy. Hallasz engem?
Próbált beszélni, de a szavak nem hagyták el a száját. Egyetlen
hang sem.
 – Ne ess pánikba. Van egy cső a torkodban, hogy nyitva
maradjanak a légjáratok. Amint lemegy a duzzanat, ki fogják
venni. Hogy érzed magad?
A szemét forgatta, mire a nő elmosolyodott és a haját kezdte el
simogatni. Próbálta egy arckifejezéssel a tudtára adni, hogy
mennyire szarul van, de úgy tűnt nem vesz róla tudomást. Mit
keresett itt? Iskolában lenne a helye.
– Kezd visszatérni a színed – mondta. – El sem tudom hinni,
hogy mennyi vért veszítettél. Vérátömlesztésen estél át.
Sed kiszabadított a kezét a nő szorításából és a nyakára tette,
várva, hogy elmondja mi történt. Remélte, hogy meg fogja érteni
a jelbeszédét, mert millió kérdése volt.
– Minden rendben lesz – ígérte a nő. – Felrobbantottál egy
véreret a torkodban. Nincs a hangszálaid közvetlen közelében,
de hagynod kell, hogy meggyógyuljon. Ez azt jelenti, hogy nincs
éneklés és beszéd legalább egy hétig.
Ahogy csak tudta, Sed eltátogta a „Mi van?” kifejezést.
– Nem lesz olyan vészes. Vigyázok rád.
Szigorúan nézett rá a férfi és az ajtó irányába intett.
– Nem megyek sehová, Sed. És nem tudod megmondani, hogy
mit tegyek, mert beszélni sem tudsz – vigyorgott rá a nő
önelégülten. – Ott hagyom a sulit, hogy ápoljalak.
Vehemens fejrázásba kezdett Sed, de abba kellett hagyni, mert
igencsak erős fájdalom hullámokat eredményezett a torkában.
– Beszélnünk kell, nos, nekem kell, te meg meghallgatsz.
 – Jess… – próbálkozott a férfi, de csak egy apró sóhaj szökött
ki a száján.
– Soha nem fogok átmenni Dr. Ellingtonnál és hadd mondjam
el miért.
Ahogy elmesélte, hogy a professzor közönyösen megmutatta
az osztálytársainak a videóját, Sed keze egyre szorosabb ökölbe
szorult. Miért bántak ennyire igazságtalanul vele? Nem látták,
hogy mennyire csodálatos nő? Utálta annak a gondolatát, hogy
valaki más miatt fel kell adni az álmait. Átkarolta a nőt és
lehúzta magához, hogy simogatni tudja a hátát és a haját.
– Szóval, azt hiszem nem számított, hogy visszaszereztem az
ösztöndíjamat.
Sed számára hihetetlen volt, hogy milyen nyugodtsággal
beszél a helyzetről. Nem kellene foggal-körömmel küzdeni ez
ellen a Dr. Ellington ellen? Úgy gondolta, hogy mindenkinél
meg van a határa, ami a megalázás szintjét illeti, de Jessica nem
az a típus volt, aki csak úgy feladta. Ez volt egyike azoknak a
dolgoknak, amit szeretett a nőben.
Egy nővér lépett be a szobába.
– Örülök, hogy felébredt, Mr. Lionheart – mondta. –
Kényelmesen érzi magát? Egy pislogás igen, kettő a nem.
Kényelmesen érezte magát? Egy kibaszott cső volt a torkában.
Tényleg válaszolnia kellett erre a kérdésre? Egyszer pislogott.
– Később ki fogjuk venni a csövet, hogy lássuk képes-e
egyedül nyelni, de meg kell ígérnie, hogy nem próbál meg
beszélni. Nagyon sok a sérülés odabent, és ha nem pihenteti
teljes mértékben a hangját, akkor van rá esély, hogy elveszíti
végérvényesen. Érti, amit mondok Önnek?
Pislogott, de tisztában volt vele, hogy lehetetlen volt az, hogy
ne szólaljon meg. Főleg most, hogy Jessica élete egyik legbutább
döntését hozta meg. Jess hátradőlt és lenézett rá.
– Nem fogsz még egyszer elüldözni – mondta. – Nem érdekel,
hogy mekkora seggfejnek tetteted magad, tudom, hogy nem
vagy ilyen.
Sed a szemét forgatta a nő pedig elmosolyodott.
– Biztosítom róla, hogy nem fog beszélni – mondta Jessica a
nővérnek. – Még akkor is, ha be kell ragasztószalagozzam a
száját ehhez.
A nővér vigyorogni kezdett.
– Helyes, mert van egy olyan érzésem, hogy ez az ember nem
igazán követi a szabályokat.
Sed próbált ellenkezni, de rájött, hogy hasztalan.
– Az orvos nemsokára jönni fog és mindent jobban
elmagyaráz, ami az állapotát illeti.
Sed felemelte a hüvelykujját. Amikor a nővér elment, Jess az
ágy szélére kuporodott.
– Megoldottam kettőnk kapcsolatát – mondta. – Ezentúl
másként lesznek a dolgok közöttünk.
Ó, igen? Sed kíváncsi volt, hogy hogyan volt képes megoldani
egy lehetetlen helyzetet.
 – Először is, csak egymással járunk. Semmi kilengés egyik
oldalon sem, semmi játszadozás. Egyetértesz? Egy pislogás igen.
Nemleges választ nem fogadok el.
Sed próbált vigyorogni a csővel a szájában, de ettől fájdalmat
érzett, így csak pislogott, egyszer. Gyönyörű mosoly jelent meg
Jess arcán.
– Szuper! Beköltözöm hozzád a lakásba, míg befejezem a
sulit… – egy pislogás. – De lakbért fizetek – két pislogás.
– Nem áll jogodban veszekedni velem, Sedric. Én hozom a
döntéseket. Ugyanakkor, ott hagyom a jogi sulit.
De az imént azt mondta, hogy befejezi a tanulmányait.
– Rájöttem, hogy nem ezzel akarok foglalkozni. Még mindig
segíteni akarok az embereken, ezért is akartam ügyvéd lenni, de
más szeretnék lenni – mondta elpirulva. – Nővér. Ne röhögj ki!
Akkor sem tudott volna nevetni, ha akart volna, de amúgy
sem tette volna, hiszen csodálatos nővér válna belőle. Kedves
volt és odaadó, ugyanakkor elég kemény és edzett ahhoz, hogy
tökéletesen el tudja végezni a feladatot. De jelenleg ez nem
számított. Hirtelen annak, hogy feladta az ezeréves álmát,
semmi köze nem volt ahhoz, hogy megváltozott az érdeklődési
köre, hanem ahhoz volt köze, hogy az embereknek hatalmuk
volt fölötte. És amint Sed újra talpra állhatott, akkor azokra,
akik az iskola keretein belül nyomást és hatást gyakoroltak
Jessre, meg fogják tudni, hogy milyen, ha majd ő, Sed, gyakorol
nyomást rájuk, még akkor is, ha ezt a lépést Jess soha nem fogja
megbocsájtani.
 – Hivatalos panaszt fogok benyújtani a dékán és Dr. Ellington
ellen. Nem akarom, hogy azt higgye bárki is, hogy miattuk adom
fel vagy, hogy ők üldöztek el.
Sed megszorította a kezét. De hiszen miattunk adta fel. Nem
fogta fel? Nem szerette így látni a nőt. Legyőzve. Tudta, hogy
mit kellene tennie. Támogatnia a döntésében. Hátra lépni és
hagyni, hogy azt tegye, amit úgy gondolt, hogy szükséges. Annak
ellenére, hogy egy kórházi ágyon feküdt, az ilyen dolgokat nem
tűrte el. És normális esetben Jess sem. Akkor most mitől félt
ennyire?
– De holnap be kell mennem órára, nyilvánosan meg kell
mondanom a magamét annak a ribancnak.
Ez az én csajom! Örömmel látta, hogy a harc tüze még ott
lobog benne.
– Annak ellenére, hogy panaszt teszek, kétlem, hogy bármi is
változna – motyogta, majd a férfira nézett. – Taylor dékánnak
igaza volt. Nincs hitelességem.
Sed összerándult. Mikor mondta neki ezt az a fasz?
– Gondolod, hogy megéri? Egyáltalán fárasszam magam a
panasszal?
Sed együtt érzően pislogott. Legalábbis remélte, hogy empátia
tükröződött az arcáról és nem úgy nézett ki, mint akinek sav
marta a szemét.
– Igazad van, be fogok menni. Soha nem fogom lezártnak
tekinteni a témát, ha nem próbálom meg helyrehozni a
dolgokat.
 Sed mosolyogva pislogott rá.
– Eléggé kedvellek ilyen állapotban –mondta Jessica. – Békés
és előzékeny vagy.
Ne szokj hozzá!
– Magadra kellene, hagyjalak, hogy tudjál pihenni.
Sed kettős pislogott. Semmilyen szín alatt nem akarta, hogy
elmenjen a közeléből. Most, hogy hivatalosan is egy pár voltak,
azt tervezte, hogy teljes mértékben kihasználja a jelenlétét.
Jessica közelebb húzódott hozzá, kézfejével a friss borostáját
cirógatta. Odabújva ajkait végig hordozta a halántékán és az
állán.
– Alig várom, hogy hazavigyelek és minden lehető módon
kényeztesselek.
Kifejezetten készen állt a kényeztetésre, fantáziája azonnal
beindult. Valaki megköszörülte a torkát és Sed felnézett az ősz
hajú fehér köpenyes férfira. Feltételezhetően az orvosa volt az.
Jessica is felpillantott rá, majd vissza Sedre.
– Később még beszélünk róla. Jobban mondva, majd én.
Sed úgy döntött, hogy igencsak kedveli, amikor Jess beszél
hozzá. Meghoz minden erőfeszítést, hogy többször meghallgassa
a nőt. Jess megcsókolta az orra hegyét és leszállt az ágyról. Az
orvos közelebb lépett.
– Dr. Jarvis vagyok fül-orr-gégész specialista. Nagyon gyorsan
a lényegre térek. Mr. Lionheart, nem büntetheti folyamatosan a
torkát ilyen mértékben. Az a sok morgás, hörgés és kiabálás
elkoptatták a hangszálait és olyan sérülést okoztak a gégefalon,
amely úgy felsértette a torkát, hogy elszakadt egy artériája. Egy
artéria, Mr. Lionheart. Soha nem láttam ilyen jellegű sérülést.
Ha nem tudnám, hogy mi az igazság, akkor azt mondanám,
hogy kardokat nyel hivatásszerűen. Egy hétre szigorúan
megtiltom a hang használatot. Nincs beszéd, éneklés és főként
semmi kiabálás. Egy hét után meglátjuk, de fel kell keresnie egy
specialistát és reménykednie abban, hogy jelentős lesz a javulás.
Ha nem ad önmagának időt a gyógyulásra, akkor lehet, hogy
soha többet nem fog énekelni. Megértette, amit mondtam?
Sed alig kapott levegőt. Nem gondolta, hogy ennyire súlyos az
állapota. A torkában lévő csőtől majdnem megfulladt.
– Megértette? – ismételte meg Dr. Jarvis.
Levegő után kapkodva, Sed egyet pislogott.
– Most ki fogjuk venni a csövet, hogy lássuk mivel is van
dolgunk.
Egy nővér jelent meg az ágy mellett, kezét Sed homlokára
tette és finoman leszorította.
– Nyugalom, Mr. Lionheart. Ez nem lesz kellemes, de gyorsan
vége.
Próbált nyugodt maradni, de nem volt könnyű. Amint a csövet
kihúzták, olyan volt, mintha a torkát kitépték volna és
kifordították a helyéről. Aztán már meg is volt. Égett és fájt a
torka, de legalább meg tudta mozdítani a nyakát. Az első
ösztöne az volt, hogy megpróbáljon beszélni, de az orvos máris
lenyomta a nyelvét.
– Kinyitni.
 A nővér jegyzetelt, miközben az orvos lediktálta neki, hogy mit
is lát. Nem hangzott valami jól.
– Ma délután tükrözzék meg, látni akarom, hogy mi van
azokkal a hangszálakkal – mondta Dr. Jarvis.
– Igen, doktor úr – mondta a nővér.
Az orvos Sedre nézett.
– Jobban néz ki, mint vártam. Tud nyelni?
Sed nyelt egyet, de a mozdulattól könnyek szöktek a szemébe.
– Csak lassan. Semmi beszéd és csak puha, pépes ételek.
Sed bólintott. Az orvos elvette a táblát a nővértől, ráírt még
pár megjegyzést és elhagyta a szobát. Jessica oda állt mellé, és
megcsókolta a homlokát.
– Azt mondta, hogy jobban néz ki, mint amire számított. Ez jó
hír, nem?
Sed lehunyta a szemét és parányit bólintott. Hogy tudja
felvenni a Sinners az új albumot jövő héten, ha a szólistájuk
nem tud énekelni?
 46. Fejezet

Fordította: Aiden

Sed szeme könnyedén felpattant és Eric aggódó

arckifejezésével találta magát szemben.
– Ó, jó, felébredtél – mondta Eric.
Hogyan is tudott volna aludni, ha Eric ilyen hátborzongatóan
bámulja?
– Tűnjünk el innen, cimbi – mondta Eric. – Megolajoztam a
kerekes székedet, kigurulhatsz vele.
Bár a torka égett, de kurvára nem volt szüksége kibaszott
tolószékre.
– Mi a … – kezdte, Eric azonban csöndre intette.
– Ne beszélj. Jessica engem bízott meg.
Hol lehet Jessica? Akkor még itt volt, amikor azt a nyugtatót
beadták neki előző este.
– Azt mondta, hogy otthon találkozunk. Elment, hogy
elintézzen valamit az egyetemen.
 Az jó. Remélte, hogy kikaparja annak a professzornak a
szemét. Sed Eric karja segítségével felült az ágyban, majd
ingatag lábakon felállt.
– Remélem, van kedved beugrani a stúdióba – közölte Eric,
miközben Sed felöltözött. – Brian és Trey ma felvételt
készítenek.
Sed szíve kihagyott egy ütemet. Nélküle vesznek fel?
– Úgy gondoltuk, jobb, ha megcsinálunk egy felvételt, mielőtt
valami más történik. Valahányszor megpróbálunk az új
albumon dolgozni, valamelyikünk megsérül. Először Myrna ex-
férje törte össze Brian ujjait, aztán Trey fejsérülése, most meg te
vágtad gallyra a torkodat. Jace meg én már félünk kikelni az
ágyból. Szerintem az új album el van átkozva.
Sed elvigyorodott.
– Ennyire babonás vagy? – kérdezte és hangjának reszelős éle
meglepte.
– Hé, ne beszélj!
– Nem érzem túl rossznak a torkomat.
Fájt a beszéd, de nem volt elviselhetetlen. Ami az üvöltést és
az éneklést illeti, Sednek ma nem volt erre terve. Talán majd
holnap.
Eric előhúzott egy tekercs ragasztószalagot a bőrmellénye
feneketlen zsebéből. Letekert egy darab szürke csíkot, letépte a
fogával, és Sed szájára tapasztotta.
– Jess azt mondta, erre valószínűleg szükségem lesz.
Megígértem neki, hogy nem hagylak beszélni.
 Sed lerántotta a ragasztószalagot néhány szál szakállszőrével
együtt, és beleragasztotta Eric hajába.
– Na, ez teljesen szükségtelen volt – Eric grimaszolva tépte ki
a szalagot a hajából. – Nézd ezt a szart – mutatta meg Sednek a
különböző hosszúságú fekete hajszálakkal borított szalagot.
Sed arra mutatott, ahol valaha a bajusza volt.
– Tűnjünk el innen – mondta Eric.
Miután kijutottak az épületből, Sed követte Ericet a
parkolóházba. Eric átugrott a vezetőoldali ajtón a 68-as Corvette
Sting Ray kabriójába. Szép, mély smaragdzöldre festett autó
volt, de a belseje elég ramaty, a motor pedig teljes felújításra
szorult. Eric már több mint egy évtizede próbálta megjavítani
ezt az autót. A probléma az volt, hogy ragaszkodott hozzá, hogy
minden munkát maga végezzen el. Ami hiányzott neki az időből,
az hiányzott neki a szerelői képességekből is.
– Beindul? – kérdezte Sed halkan, miközben beült az
anyósülésre.
– Hát nem édes?
– Kétlem, hogy visszaérne L.A.-be.
– Nem úgy értette, bébi – gügyögte Eric a kocsijának, és
szeretettel simogatta a kormánykereket. Fintorogva nézett
Sedre. – Neked pedig nem kellene beszélned, Bunkó von
Pesszimista Uraság.
Eric elfordította a kulcsot, és a motor felköhögött. Többször
felzúgott, de nem indult.
 – Gyerünk, bébi. Veszek neked egy új szívócsövet – biztatta
Eric a járgányt. Megnyomta a gázpedált, és újra beindította. A
motor fröcsögött, beakadt, visszasült, majd újra leállt. – Úgy
hangzik, mintha inkább új gyertyákat szeretnél.
Sed eltakarta a száját a kézfejével, és azt mormolta:
– Haver, a kocsid egy darab...
Eric a zsebébe nyúlt, és elővette a ragasztószalagot.
– Ne akard, hogy ezt használjam.
– Talán a motor köré kéne tekerned egy kicsit. Nem árthat.
– Fogd be – Eric frusztráltan a kormánykerékre csapott, és
újra elfordította a kulcsot. Azonnal beindult.
– Gondolom, durván szerette volna.
Délnyugatnak tartottak Fresnóból kifelé. A nap könyörtelenül
sütött rájuk, de a kabriótető szét volt tépve, így nem lett volna
értelme felhúzni.
– Szóval, kipróbálod a hegedülős ötletet? – kérdezte Eric,
miközben a szél az amúgy is kócos, fekete haját valami egész
őrült módon összeborzolta. – Kiválthatnál vele némi üvöltést.
Sed nem sokat gondolkodott ezen a több mint egy hónappal
ezelőtti rövid dalszerző ülésük óta, de bólintott. Nem igazán
akarta feladni a jellegzetes stílusát, de nem volt biztos benne,
hogy lenne más választása.
– Bízz bennem. Király lesz! – pillantott rá Eric a szeme
sarkából. – Néhány dalhoz zongoradarabot is hozzáadtam.
Tudtad, hogy Jace tud zongorázni?
 Sed megrázta a fejét. Jace basszusgitáros képességein túl Sed
szinte semmit nem tudott róla.
– Játszott nekem pár számot a stúdiótokban. Elképesztő.
Teljes mértékben ki kell aknáznunk a tehetségét. Úgy tűnik, azt
hiszi, hogy még mindig meghallgatáson van a zenekarban. Nem
akar a sarkára állni.
Sed elkomorult. Miért gondolná ezt Jace? A
próbaidőszakának már régen vége volt. Eric minden
figyelmeztetés nélkül beleállt a fékbe, és a Corvette becsúszott
egy parkolóba. Sed megragadta a műszerfalat, és imádkozott,
hogy ne törjön el a tengely, amikor átrepültek egy
fekvőrendőrön.
– Kérsz fagyit?
Az élete kockáztatásával? Nem. De mivel már besoroltak az
autós kiszolgálónál, a fagylalt csodásan hangzott.
Eric rendelt egy tölcséres fagyit, egy pár hamburgert, sült
krumplit és egy kólát.
Hála az égnek. Sed már majdnem éhen halt.
Az ételkiadó ablaknál Eric átnyújtotta Sednek a lágy
fagylaltot. Eric egy szívószálat dugott az italába, a kólát a lába
közé vette, és az egész zacskó ételt a csípője és a vezetőoldali ajtó
közé rakta.
Sed megnyalta a vaníliafagyiját. Minden nyeléskor
összerezzent, de a fenyegető fájdalom ellenére alig várta, hogy
beleharapjon egy nagy, szaftos hamburgerbe. A gyomra
hangosan korgással helyeselt. Eric belenyúlt a zacskóba, és
néhány sült krumplit tömött a szájába, miközben visszasorolt a
forgalomba.
– Add már ide – erősködött Sed.
Eric nyelt egyet, és belekortyolt az italába.
– Mit adjak oda?
– A hamburgeremet. Éhen halok.
– Neked nincs hamburger, tesó. Éppen pépes diétán vagy.
Vagy elfelejtetted?
– Lószart vagyok.
Átnyúlt Eric fölött, és a papírzacskóra rakta a kezét, aztán egy
éles könyököst kapott az oldalába.
– El innen! Jessica azt mondta, hogy csak pépes ételeket
kaphatsz.
– Mióta hallgatsz te Jessicára?
– Ööö, az elejétől. Azt mondta, ha elkezdesz úgy viselkedni,
mint egy kisbaba, emlékeztesselek, hogy a jövő heti koncertre
meg kell gyógyulnod.
– Mint egy kisbaba?
– És ha jó kisfiú leszel, azt is mondta, lesz egy meglepetése
számodra.
Meglepetés? Sednek ez már jobban tetszett.
– Most pedig fogd be. Nem beszélhetsz – vigyorodott el Eric
gonoszul, fél kézzel kicsomagolt egy deluxe hamburgert,
miközben könnyedén felhajtott az autópályára –Én meg enni
szeretnék végre.
 Sed hangosan felsóhajtott, és belekortyolt a fagylaltjába. Bár
utálta beismerni, Ericnek igaza volt. Óvatosan kellett bánnia a
torkával, és esélyt kellett adnia a gyógyulásra. Megfogadta, hogy
a nap hátralévő részében meg sem szólal. Akármennyire is
szerette volna kiátkozni Ericet.
Eric boldogan felnyögött.
– Ez a kurva hambi a legjobb, amit valaha ettem.
És olyan illata volt, mint a mennyországnak azon a zsemlén.
– Akarsz egy falatot? Eric ide-oda lóbálta a hamburgert Sed
orra előtt. – Nem kapsz – húzta el és beleharapott. – Mmmmm,
fincsi.
Sed belevágott egyet az Eric combjai között lévő kólás
pohárba. Az szétrobbant Eric ölében, eláztatva az ágyékát, az
ülést és a műszerfalat.
– Te seggfej!
Sed beletörölte nedves kezét Eric vállába, majd szürcsölt egy
kis olvadó jégkrémet a szájába. Jobb, ha Jessica meglepetése
látványos lesz. Eric gondjaira bízta őt. Mégis mit képzelt?
Eric egy csomó szalvétát tömött a lába közé, hogy felszívja az
üdítőtócsát. A hamburgere most valahol a padlódeszkán pihent.
– Ha nem lennél beteg, szétrúgnám a segged ezért.
Sed kételkedve húzta fel a szemöldökét.
– Jobb, ha vigyázol magadra, Lionheart.
Sed úgy tett, mintha reszketne a félelemtől.
– Én pedig elmondom Jessicának.
 Sed fogta a tölcsére maradékát, és fejjel lefelé Eric vállára
tűzte.
– Cimbora, hagyd már abba. Próbálok vezetni, baszd meg!
Heh, én nyertem.
Félúton Los Angeles felé Sed az ülés háttámlájának
támasztotta a fejét, és lehunyta a szemét. A motor egyenletes
zaja álomba csalhatta, mert a következő pillanatban már
zöttyenve megálltak egy hangstúdió melletti parkolóházban. A
motor köhögött, majd leállt.
– Jól aludtál, te köcsög? – kérdezte Eric, kihajtogatta sovány
testét a vezetőoldali ajtón, és ragacsos tócsát hagyott maga után
a vezetőülésen.
Sed álmosan bólintott. Feltételezte azért, mert még mindig
nem volt elég vére, és az a fél tölcsér fagyi sem volt éppen
laktató.
Sed a szemét dörzsölgetve követte Ericet az épületbe és a
megfelelő felvételi terembe. Brian és Trey a stúdióban voltak, és
a gitárjaikon játszottak. Kétségtelen, hogy az új album az eddigi
legjobb lesz.
Feltéve, hogy Sed hangja megjavul.
– Hol van Jace? – kérdezte Sed, mikor észrevéve, hogy a
csapat egyik tagja hiányzik.
– Nem tudnám megmondani – felelte Eric. – Esküszöm,
olyan, mint valami titkos ügynök. Csak jön-megy, ahogy neki
tetszik. Senki sem tudja, merre jár. Valószínűleg megint
elhúzott a domina csajával. Vagy paradicsomot csempészik át a
mexikói határon.
Ó, igen, Jace Seymour, nemzetközi paradicsomcsempész.
Sed a hangfal kezelője mellett ült. Elragadtatott figyelemmel
hajolt az üveg felé, amely elválasztotta őt a gitárosaitól, és
hirtelen elcsodálkozott, hogy ezekkel a tehetséges faszfejekkel
dolgozik. Amikor az aktuális felvétel véget ért, Trey az ablak felé
intett.
– Tökéletes. Megvan – szólt az operátor a mikrofonba. –
Miért nem tartotok egy kis szünetet? Biztos elfáradtak az
ujjaitok.
Trey és Brian letették a gitárjukat, és elhagyták a stúdiót,
bementek Sedhez.
– Már ki is engedtek a börtönből? – kérdezte Trey. – Engem
bezzeg napokra bezártak oda.
– Az én sérülésem nem volt olyan súlyos, mint a tiéd.
– Nekem pedig kurva komolynak tűnt – felelte Trey. – Mit
mondott az orvos?
Eric a mellényébe nyúlt, és elővette a tekercs ragasztószalagot.
– Majd én elmondom nekik. Te maradj csendben.
Sed bólintott.
– Pár nap múlva fel kell keresnie egy specialistát, és meg kell
kapnia tőle az engedélyt, hogy énekelhet. Lehet, hogy a
következő turné időpontjáig meggyógyul, de ha nem, akkor
lemondjuk a koncertet.
 – Nem, nem mondunk le egyetlen koncertet sem. Nem lesz
semmi bajom. Garantálom.
Eric letépett egy darab ragasztószalagot a tekercsről, és
meglengette Sed arca előtt.
– Csönd legyen, dumagép.
Sed a szemét forgatta Ericre, majd Trey-re és Brianre
pillantott.
– Bocsánat, hogy felborítom a felvételek menetrendjét.
Eric ráragasztotta a szalagot Sed szájára.
– Figyelmeztettelek.
– Ne aggódj most a felvétel miatt – mondta Trey. – Várhatunk
egy kicsit az énekfelvétellel. Legközelebb Eric dolgát rögzítjük.
– És aztán Jace-ét – tette hozzá Brian. – Komolyan, ne aggódj
emiatt, Sed.
Sed lehúzta a szalagot a szájáról, gömbölyűre gyűrte, és
hozzávágta Erichez.
Trey a homlokát ráncolta, ahogy tekintete követte a
szalaggolyó röppályáját.
– Összehugyoztad magad, Eric?
– Sed volt.
– Sed összepisálta a nadrágodat? – Trey enyhén megrázta a
fejét. – Ember, ez egy teljesen új szintre emeli a bepisilést.
– Szerintem ezt jelenti a bepisiltem, nem ki – mondta Brian.
– Igen, és el is mondom Jessicának. Valószínűleg szakítani fog
veled emiatt, Sed.
– Nem valószínű.
 Brian és Trey összenéztek.
– Ez azt jelenti, hogy ti ketten most már együtt vagytok? –
kérdezte Brian.
Sed lesütötte a szemét. Brian nem volt túlságosan oda
Jessicáért. Valószínűleg nem örülne neki, hogy
megszilárdították a kapcsolatukat.
– Elég komolyan gondolják – mondta Eric kárörvendően.
– Mennyire komolyan? – firtatta Brian.
– Teljesen – mormolta Sed.
Trey arca felragyogott.
– Gratulálok, cimbora!
Sed hálásan mosolygott, majd Brian felé fordította a
figyelmét. Brian tekintete még mindig feszült volt.
– Szóval, mikor fogod megkérni a kezét? – érdeklődött Brian.
– Hamarosan, remélem.
Sed rábámult.
Brian eleresztett egy félmosolyt.
– Úgy értem, szereted őt, nem?
– Igen, persze, hogy szeretem.
– Pislognál már, az istenit! – hördült fel Eric.
– Pislogni? – értetlenkedett Brian.
– Így kellene igent mondania, ahelyett, hogy beszélne –
húzott le Eric egy újabb darab ragasztószalagot a tekercsről.
Sed megunta.
– Én így mondom, hogy baszódj meg, ahelyett, hogy beszélnék
– kapta ki Eric kezéből a ragasztószalagot.
 – Jessica emiatt biztosan lemondja a meglepetésedet.
Ha Sed nem lett volna annyira kíváncsi Jessica eme
meglepetésére, homlokon vágta volna Ericet, és valódi okot
adott volna neki a pletykálkodásra.
– Szóval meg fogod kérni? – üttette Brian. – Hamarosan?
Sed habozott, oldalra pillantott Ericre, sóhajtott, majd
pislogott.
– Király – mondta Trey szokatlanul lelkesen és önelégülten
pillantott Ericre.
Sed azon tűnődött, miért viselkednek ezek ilyen furcsán.
– Te, hogy kérted meg Myrna kezét? – kérdezte Trey Briantől.
– Mikor? – nevetett csendesen Brian.
– Az első alkalommal én is ott voltam – mondta Eric.
– Így van, ott voltál.
– Kosarat kapott.
– Köszi, az emlékeztetőt, Sticks. Végül is én fárasztottam le –
Trey hátba verte Briant. – Hát persze, hogy te voltál, csődör.
– Tudod, Sed – mondta Brian – ha Jessica nem törte volna
össze a szívedet, nem nyúltad volna le a barátnőim, és nem
csaltak volna meg, akkor talán soha nem találkoztam volna
Myrnával. A dolgok okkal történnek.
Sed elnevette magát.
– Furcsa kis logika, Brian. Bocsánat a sok szarságért, amiket
ellened tettem.
Brian megvonta a vállát.
– Minden a legjobbra fordult.
 Brian olyan nagyszerű srác volt. Megértő. Megbocsátó. Sed azt
akarta, hogy ő legyen a tanúja az esküvőjén.
Brian elvigyorodott.
– Myrna agyon fog ütni, amiért ezt elárulom, de
gyerekcsinálási projektbe kezdtünk.
– Máris? Jézusom, még a nászútnak sincs vége – mondta
Eric.
– Azt mondja, hogy nem lesz fiatalabb. Most vagy soha.
Sed mosolyogva gratulált, amíg meg nem látta Trey arcát.
Boldog Brian miatt? Közel sem. Trey fizikailag betegnek látszott.
– Akkor ott fogja hagyni a szexprofesszori állását? – kérdezte
Eric.
Brian felsóhajtott.
– Előbb be akarja fejezni ezt az évet. Megpróbáljuk úgy
időzíteni a terhességét, hogy jövő május végén szüljön. Egy ideig
még szeretne tényfeltáró könyveket írni, és lehet, hogy
kiköltözik Los Angelesbe, amíg a baba kicsi. Talán, azt mondta.
A csaj makacs. Tudod?
Eric felnevetett.
– Gondolod?
Brian a válla fölött Trey-re pillantott, aki gyorsan elnéző
vigyorral fedte el a rémült tekintetét.
– Ne hidd, hogy én fogok vigyázni a kölykökre, amíg te és
Myrna órákra eltűntök a hálószobában.
– Ugye nem tervezed, hogy velünk fogsz lakni?
 Trey arca megnyúlt. Nyelt egyet a rémületén, aztán
felnevetett.
– Persze, hogy nem. Nehéz bulizni, ha egy baba éjjel-nappal
sír – biccentett Trey a stúdió felé. – Kész vagy a következő szám
felvételére?
– Ja. Csináljuk. Ha hamar végzünk, akkor meglátogathatom
Myrnát Kansas Cityben pár napra. – Brian ökölbe szorította az
öklét, az ajkába harapott, és demonstrálta a medencetolást. –
Gyakorolnom kell a gyerekcsinálási technikáimat.
– Gyakorlat teszi a Mestert – mondta Eric, és a könyökével
oldalba bökte Briant.
– Szerintem már eleget gyakorolt – morogta Trey. – Menjünk
vissza a stúdióba.
Brian átkarolta Trey vállát, és követte őt a fülkébe.
– Kibaszott nagy rabszolgahajcsár lettél, mióta újra teljesen
mozgékonyak az ujjaid.
Eric helyet foglalt Sed mellett, az őszinteséghez képest
túlságosan is közömbösen viselkedve.
– Szerintem várnod kéne egy kicsit, mielőtt megkéred
Jessicát. Ne siesd el a dolgot. Van egyáltalán gyűrűd?
Sed a zsebébe nyúlt, és előhúzott egy összehajtogatott
papírdarabot. Kihajtotta, és a kezébe nyomta Jessica gyűrűjét. A
hüvelyk és mutatóujja közé csippentette, és felemelte, hogy Eric
láthassa.
– Elég kicsi, nem gondolod?
 Sed elkomorult. Igaz. De az övé volt, és az ő ujjára való volt.
Eric kikapta Sed kezéből a szakadt papírt.
– Ez meg mi?
– Semmi.
Eric hátat fordított Sednek, és a feje fölé tartotta a papírt,
hogy el tudja olvasni az alig olvashatóan firkált sorokat.
– Ez egy dal? Te írtad?
Sed kirántotta a papírt a kezéből, és Jessica gyűrűjével együtt
a farmerja első zsebébe gyömöszölte.
– Nem is tudtam, hogy tudsz nyálas szerelmes dalszövegeket
írni, Lionheart.
– Fogd be – mondta Sed, remélve, hogy Eric elfelejti a hülye,
nyálas dalát. Nem tudta, miért hordja még mindig magánál.
Eric legalábbis nem tudta, hogy két évvel ezelőtt ő és Brian
felvettek belőle egy akusztikus verziót. Azt soha nem élné túl.
Eric a könyökét a hangfalra támasztotta, amelynek több száz
equalizer-csúszka és gomb volt a tetején.
–Tetszene neki, tudod?
Sed úgy tett, mintha nem hallaná.
– Még akkor is, ha nyilvánvaló, hogy egy punci írta.
Ne is törődj vele.
– Felvehetnéd neki, ha visszakapod a hangodat.
Ez tulajdonképpen jó ötletnek tűnt.
– Szóval, hogyan akarod felhúzni a gyűrűt az ujjára? Gyerünk
már. Nekem elmondhatod – Eric a könyökével néhányszor
oldalba bökdöste Sedet.
 Miért érdekelte Ericet hirtelen ennyire? Jessica vette rá erre?
– Nagyon óvatosan – mondta Sed, és egy darab
ragasztószalaggal eltakarta a száját, hogy ne kelljen többé erről a
kínos szarságról beszélnie Erickel.
 47. Fejezet

Fordította: Aiden

Jessica közvetlenül az oktatói pulpitus előtt foglalt helyet,

hogy Dr. Ellington ne tudja őt nem észrevenni. Curtis, a srác,
aki a múltkori órán kikezdett vele, mellé ült, és közel hajolt
hozzá. Jessica ösztönösen el akart húzódni, de kényszerítette
magát, hogy ott maradjon, ahol van, még akkor is, amikor a férfi
ujjai megérintették a csuklóját.
– Meglep, hogy visszajöttél – közölte a fiú.
A lány odafordult, mire a srác a tekintetét a mellkasa
domborulatára szegezte. Tipikus bunkó. Rágógumit rágcsált,
ujjai most a lány bőrét simogatták. Amikor az válaszra sem
méltatta, Curtis Jessica szemébe nézett.
– Miért vagy meglepve?
A fiú megvonta a vállát.
–A legtöbb lány túlságosan szégyellné magát, hogy
mutatkozzon, miután ilyen kompromittáló helyzetben látták.
Illetve a te esetedben... pozitúrákban.
– Én nem vagyok olyan, mint a legtöbb lány.
 – Így is lehet fogalmazni – értett egyet Curtis és tekintete
visszavándorolt a lány keblére.
– Megtennéd, hogy nem szívod előlem a levegőt? Van ez a
dolog, amit személyes térnek hívnak, és te mélyen belemászol az
enyémbe. Nagyon is.
Curtis pár centit hátradőlt, de szuggesztíven vigyorgott a
lányra.
– Azon tűnődtem, hogy tartasz-e magán partikat.
Jessica összeráncolta a szemöldökét.
– Tessék?
– Te sztriptíz táncos is vagy, nem? Én és a barátaim össze
tudnánk dobni pár ezrest, hogy kibéreljünk. Érdekel?
Jessica állkapcsa megfeszült, felhajtotta az íróasztalát, és
odébb húzódott egy hellyel. Curtis felállt, hogy ismét mellé
csússzon. Mielőtt leülhetett volna, egy fiatal nő átugrott a szék
háttámláján, és belesüppedt az ülésbe.
– Itt én ülök – közölte.
Curtis elkomorult, és megindult, hogy elfoglalja a Jessica
jobbján lévő üres széket. Egy másik fiatal nő félrelökte őt, és
leült.
A Jessicát körülvevő székek más-más csajjal teltek meg. Curtis
csak a szemét forgatta, majd közvetlenül Jessica elé állt.
– Szóval, érdekel?
– Tűnj el, te barom.
A fiú Jessicára vigyorgott.
 – Ribanc – köpte oda, majd a kezét khakinadrágja zsebébe
gyömöszölve helyet foglalt a terem másik végében.
A fiatal csajszi, aki átugrott a széktámlán, megérintette Jessica
ujját.
– Örülök, hogy visszajöttél. Amit Dr. Ellington tett veled a
minap, az helytelen volt. Az osztály összes csaja így gondolja.
– A legtöbb fiú is – mondta a közvetlenül Jessica mögött ülő
lány. Mindannyian elfordították a fejüket, hogy Curtisre
nézzenek. – Néhány nyálas kivételtől eltekintve.
Jessica alig tudott megszólalni, gombóc volt a torkában.
– Nem gondolsz rosszat rólam?
– Amiért lefeküdtél Sed Lionhearttal? E, nem. Talán egy kicsit
féltékeny vagyok.
Nem tudta elhinni, hogy nem mutogattak rá mindannyian
ujjal és nem bélyegezték meg. Hirtelen örült, amiért úgy
döntött, visszajön az osztályba, még akkor is, ha ez azt
jelentette, hogy Sed gondját Ericre bízta, amikor aznap reggel
elment.
– Nem a mi évfolyamunkra jársz, ugye? – mondta az első
lány.
– Nem, harmadéves vagyok. Ellington megbuktatott a tavalyi
záródolgozatom miatt, úgyhogy újra fel kellene vennem az
óráját.
– Tényleg eljegyeztétek egymást Sedric Lionhearttal?
Jessica elpirult.
 – Eljegyzés? Nem egészen. Lehet a közeljövőben sort kerítünk
rá – felelte és gondolatban hozzátette: talán, ha lenne bátorsága
randira hívni Sedet. – Randizunk. Egyelőre.
– Komolyan? Azta, micsoda máker. Sed lehet az oka, hogy
Isten szemet adott a nőknek.
A terem elején lévő ajtó kinyílt, és Dr. Ellington a pódiumhoz
lépdelt. Kimerültnek és fáradtnak tűnt, egyáltalán nem
hasonlított a szokásos, csiszolt-jeges önmagára. Gyanakodva
nézett körbe a teremben.
– Nemi szegregációs kísérlet folyik itt, vagy mi van? –
pillantott a társaságra, majd tekintete Jessicán állapodott meg.
– Ó, értem már. Az órának vége. Dolgozzanak a félévi
dolgozatukon. Az első vázlatot hétfőn kérném leadni.
Az egész osztály rémülten kapkodta a levegőt.
Dr. Ellington sarkon fordult, és kisétált a teremből.
Jessica néhány másodpercig döbbenten ült, majd felállt a
székéből, és a nő után indult. Néhány méterrel a nő mögött
igyekezett a folyosón, követte Dr. Ellingtont a dékáni irodáig.
Mire Jessica megállt a recepciós pultnál, Ellington már Dr.
Taylor személyes irodájában volt.
– Beszélnem kell a dékánnal – mondta Jessica.
– Jelenleg elfoglalt. Van időpontja?
– Nincs, de tudok várni, míg ráér.
– Foglaljon helyet.
 Jessica leült a csukott ajtaja mellé. Hallotta, ahogy Dr.
Ellington kiabál az irodában, és az ajtó résénél figyelte a járkáló
lábak árnyékát.
– Azt akarom, hogy eltűnjön az osztályomból. Nem csinál
mást, csak bajt. Egy ostoba kis kurva, akinek nincs joga folytatni
a tanulmányait ebben az intézményben.
A dékán hangját tompította a távolság. Jessica erőlködve
próbálta hallani a válaszát.
– Mary, tudod, hogy nem rúghatjuk ki. Semmi rosszat nem
tett.
– Vagy ő megy, vagy én megyek!
– Tudod, hány diák volt tegnap az irodámban, aki
panaszkodott rád? – mondta Taylor. – Több mint húsz. Amit
tettél, az nagyon nem volt helyénvaló. Hogy megmentsem a
jóhíremet, téged kellene elbocsátanom.
– Micsoda? Te az ő pártját fogod? Hogy juthat ilyesmi
egyáltalán eszedbe, Harold?
– Tudod, hogy azt szeretném, hogy maradj, drága. Gyere ide.
Jessica hallotta, ahogy Dr. Ellington szipog. A dékáni szék
nyikorgott.
– Így már jobb.
– Ugye nem gondolkodsz azon, hogy tényleg kirúgj? –
hallatszott Dr. Ellington hangja szűkölve.
– De igen. De ugye tudod, hogyan változtathatod meg a
véleményemet?
 A szék ismét nyikorgott. Jessica hallotta, hogy... egy cipzárt
húznak le? Közelebb hajolt az ajtóhoz.
– Ez az én csajom. Szopj le, ahogy tudod, hogy szeretem. Ez
az... Jessica.
Jessica? Ellingtont nem is Jessicának hívták. Miért hívná őt...
Ó... Jessica szemei elkerekedtek. Ó! Felpattant, és figyelmesen
körbenézett a szobában. Találkozott a recepciós tekintetével, és
a csaj megvonta a vállát, mintha azt mondaná, hogy ilyesmi
sokszor előfordul.
Jessica megindult, és a recepciós pultja elé állt.
– Azt hiszem, mégsem kell beszélnem a dékánnal.
A titkárnő bólintott, tekintete kínjában az asztalára
szegeződött. Ahogy Taylor dékán egyre lelkesebben nyögdécselt,
a recepciós arca egyre rózsaszínűbb lett.
– Hogy érzi magát, amikor ezt hallgatja? – Jessica a zárt ajtó
felé biccentett.
A recepciós tétovázott, majd suttogva szólalt meg, nem
találkozott Jessica tekintetével.
– Fizikailag betegnek. Más munkát kerestem, de még nem
találtam. És nem engedhetem meg magamnak, hogy csak úgy
felmondjak.
– Szexuális zaklatási pert kell indítania ellene.
A titkárnő szeme kitágult, és egyenesen Jessica szemébe
nézett.
– Ó, hozzám soha nem ért. Csak néhány diákhoz. Dr.
Ellingtonhoz. És...
 – Nem kell, hogy önhöz érjen. Az a tény, hogy ezt kénytelen
hallgatni, miközben dolgozni próbál, elég ahhoz, hogy
megnyerjen egy szexuális zaklatási pert. És ha itt dolgozik,
biztos vagyok benne, hogy talál egy jó ügyvédet.
– Nem engedhetek meg magamnak ügyvédet.
Dr. Taylor gyönyörének hangjai hallatszottak az ajtón
keresztül.
– Igen, ezaz, szopj le, Jessica. Ó, Istenem. Nyeld le. Nyeld le.
Ezaz!
Miközben Taylor diadalittasan üvöltött, Ellington fuldoklott.
Öklendezett. Aztán minden elcsendesedett. Jessica
visszatartotta a lélegzetét. Nem akarta, hogy Taylor és Ellington
észrevegye, hogy odakint hallgatózik.
– Miért sírsz, Mary? – kérdezte Taylor, hangja tompa volt az
ajtón keresztül. – Megkapod, amit akarsz. Az állásod
biztonságban van. Gondoskodom róla.
Jessica szíve megdobbant az együttérzéstől Dr. Ellington
iránt. Nem igazán tudta, miért. A nő úgy bánt vele, mint valami
szeméttel. A jégkirálynő valószínűleg pontosan azt kapta, amit
megérdemelt.
– Ezzel menjen egyenesen a humánerőforrásra – súgta
Jessica a recepciósnak. – Nekik a törvény szerint ki kell
vizsgálniuk.
– Így rúgták ki a legutóbbi recepciósát – suttogta a nő. –
Hamis vádak miatt. Taylor dékánnak túl nagy befolyása van
ebben az intézményben. Soha nem fognak semmit sem tenni
ellene.
Nos, talán a disznóval nem tennének semmit, de majd ő tesz.
– Még nincs meg a diplomám – mondta Jessica, szeme
találkozott a recepciós sötétbarna szemével, és állta a tekintetét
–, de biztos vagyok benne, hogy találok valakit, aki képviselni
fogja önt a bíróságon. Ingyenesen. Itt az ideje, hogy egy-két
lapáttal lejjebb ássunk.
– Ön képes lenne rá? – kérdezte a recepciós. – Szembemenni
a dékánnal? Értem?
– Igen – felelte Jessica. – És értem. És minden más nőért,
akit valaha is zaklatni mert. Beleértve Dr. Ellingtont is.
 48. Fejezet

Fordította: Aiden

Amikor Jessica meghallotta, hogy nyílik a bejárati ajtó, sietve

meggyújtotta a gyertyákat, amelyeket az étkezőasztalon
helyezett el, hogy megfelelő hangulatot varázsoljon. Oldalra
dőlt, és az előcsarnok két emelet magas oszlopa mögül figyelte
Sed közeledését, de a székében maradt, és várta, hogy a fiú
csatlakozzon hozzá. Ez aztán nem sokon múlott. Jace alig tíz
perce ment el. Ha Sed rajtakapja itt, tudta, hogy csúnya dolgok
történtek volna. És tönkretette volna a pénteki meglepetést.
– Mi ez az egész? – mormolta Sed.
– Gondoltam, éhes lehetsz.
Amikor észrevette, hogy a lány a legapróbb rózsaszín csipke
neglizsében ülve várja, elismerő hangot adott ki. A lány a tőle
balra lévő ülőhelyre mutatott.
– Foglalj helyet, kedvesem.
Sed megcsókolta a halántékát, majd leült mellé.
– Ez a meglepetésem? Gyönyörű vagy.
A lány kipirult az örömtől.
 – Részben. És köszönöm. Hogy van a torkod?
– Egész jól. Gyorsan gyógyulok. Már tudok beszélni.
– Nem, nem tudsz – nyúlt be a lány az asztal alá, és elővette az
ajándéktáskát, amit a lába mellé rejtett. – Itt van a
meglepetésed. Rendesen viselkedtél ma Erickel?
Sed tétovázott, mélyen koncentrálva a plafont nézte, majd
bólintott.
Jessica valahogy kételkedett benne, hogy a férfi őszinte volt,
de azért átnyújtotta neki az ajándéktáskát.
– Mi ez a …
A lány Sed szájára tette a kezét.
– Ne beszélj, Sed.
A srác belenyúlt az ajándéktasakba, és elővett egy kis írótáblát
és egy filctollat. Meg sem próbálta leplezni csalódottságát.
– Azt hittem, hogy valami szexi cuccot kapok.
– Ha ezzel kommunikálsz ahelyett, hogy beszélnél, akkor lesz
még egy meglepetésem számodra.
– Igen?
– Az valószínűleg jobban fog tetszeni.
Sed lehúzta a filctoll kupakját, és OK-t írt a táblára.
Jessica tenyerébe rejtette Sed arcát, ami érdes volt az
egynapos borostától. Egy pillanatra kiélvezte az ujjbegyeihez
simuló textúrát. Aztán gyengéden megcsókolta a férfit.
– Ha jó fiú leszel, én nagyon rossz kislány leszek.
Nagyon rossz? – írta.
 – Nagyon, nagyon rossz – mormolta a lány, és újra
megcsókolta Sedet.
A férfi szeme zavartan figyelte a lány minden mozdulatát.
Jessica azonban elhatározta, hogy végigcsinálja ezt az étkezést
anélkül, hogy rávetné magát a férfira, de most, hogy Sed itt volt,
kétkedett benne, hogy eljutnak a desszertig. Szerencsés lenne,
ha hagyná, hogy befejezze az előételt. Vagy akár el is kezdené.
Suli? Írta.
– Úgy döntöttem, hogy befejezem a jogi egyetemet – fontos
dolgom van –, de erről majd később mesélek. Most viszont
enned kell. Éhes vagy?
Sed komolyan bólintott.
Levette a fedeleket az asztalon szétszórt ételes dobozokról.
– Próbáltam olyan dolgokat kitalálni, amelyeket fájdalom
nélkül tudsz megenni.
Sed figyelte, ahogy a lány egyik ételt a másik után tárja fel. Ezt
mind te főzted?
Jessica elolvasta az üzenetét, és felnevetett.
– Nem, drágám, rendeltem. Azt akartam, hogy élvezd, ne
kelljen nyelned, és úgy tenned, mintha nem mérgeznélek meg.
Sed megfogta a lány kezét, és megcsókolta az ujjperceit.
– Szóval, mit ennél?
Téged, írta.
– Az a desszert.
Kezdjük a desszerttel.
 – Ne csábíts. Próbálok vigyázni rád. Segítek neked erőt
gyűjteni a jövő heti koncertedre. És a pénteki kis
kirándulásunkra – amit Jace segített neki megtervezni,
miközben Eric elterelte Sed figyelmét a stúdióban.
A fiú szemöldöke felszaladt. Kirándulás? Írta.
– Ugye nem gondoltad, hogy a saját otthonunk magányában
leszek nagyon-nagyon rossz?
Sed felkapta a székről a lányt, és az ölébe húzta.
– Mennyire rossz? – mormolta a lány torkának.
– Hihetetlenül rossz. De csak akkor, ha pontosan követed az
orvos utasításait. Nincs több beszéd, oké?
Sed pislogott – ami igent jelentett –, és nagyra tátotta a száját.
– Azt szeretnéd, hogy megetesselek?
Ismét pislogott.
A lány a tál makaróni és sajt után nyúlt. Megfordult, hogy a
férfi ölébe üljön a széken, a tálat a testük közé tartva, és a
műanyag tálalókanálból kínált neki egy falatot. Miközben Sed
rágott, a lány maga is harapott egyet. Mivel ő etette a fiút, annak
keze szabadon kalandozhatott a lány testén.
Úgy tűnt, tetszett neki az új rózsaszín kombiné.
Végigtapogatta a fodros míder felső részét, amely olyan mélyen
volt kivágva, hogy alig takarta a mellbimbóit. És Sed
hüvelykujjainak szakértő mozdulatával már nem is takarta.
Őrjítő körökben simogatta mindkét mellbimbóját, miközben a
lány újabb falatot etetett vele a túlfőtt makaróniból és sajtból.
 Miután a fiú lenyelte, Jessica közelebb hajolt hozzá, és
szenvedélyes csókban követelte a száját.
– Szeretlek – mondta Sed ajkaihoz simulva. Jó érzés volt
kimondani. Habozás nélkül. Bánat nélkül.
– Én…
– Shhh. Ne beszélj. Nem kell mondanod semmit. Érzem.
Sed megmozdította a csípőjét, és a lány ekkor érezte igazán.
Kemény, figyelmet követelő, és a lány Vénusz-dombjának
nyomódott. És mivel nem egy étteremben voltak, egész éjjel
lovagolhatott rajta a vacsoraasztalnál, mint egy Hondán, ha
kedve volt hozzá. Jessica újabb falatot etetett vele, és ringatta a
csípőjét, Sedhez dörzsölte magát.
Sed a szemébe nézett, a tekintete olyan intenzív volt, hogy a
lány szíve megdobbant.
– Valamit el kell mondanom neked.
– Írd le – mondta a lány, megpróbált még egy falatot etetni
vele, de Sed félrefordította a fejét.
– Muszáj hallanod.
– Sed, ne kelljen ragasztószalaghoz folyamodnom.
– Nem csókoltam meg más nőt, mióta megismertelek.
A lány felhorkant a nevetéstől.
– Ja, persze.
– Így igaz.
– Sed, rajtakaptalak meztelenül három lánnyal azon az
éjszakán, amikor újra összejöttünk. Nem vagyok hülye.
 – Nem azt mondtam, hogy nem szexeltem más nőkkel, hanem
azt, hogy nem csókolóztam más nővel.
– Ó– nyögte ki a lány, tekintete a férfi állára esett. Miért
tartotta ezt olyan fontosnak? – Miért nem?
– Csak olyan nőket csókolok meg, akiket szeretek.
A lány szemöldöke összeszaladt a zavarodottságtól.
– De te megcsókoltál az első este a sztriptízbárban, és aztán
még egyszer, amikor azt mondtad, hogy utálsz, a turnébuszon.
És azóta szinte állandóan.
– Csak olyan nőket csókolok meg, akiket szeretek – ismételte
meg Sed, az egyik kezével átfogta a lány arcát, és az ajkát az
övéhez nyomta. – Csak téged.
Feltételezte, hogy így akart hűséges lenni hozzá. Azon
tűnődött, miért várt ilyen sokáig, hogy elmondja neki.
– Örülök – suttogta a lány.
– Komolyan?
Amikor Jessica szólásra nyitotta a száját, a férfi két ujjával
lezárta az ajkát. – Ne is törődj vele.
– Úgy viselkedsz, mintha tudnád, mit fogok mondani.
– Semmi közöm hozzá.
A szabad kezével megragadta Sed csuklóját, és elhúzta a kezét
az ajkától.
– Én viszont megcsókoltam néhány férfit – Jessica állta Sed
tekintetét, hogy tudja, komolyan gondolja.
A srác összerezzent, és a lány egészen biztos volt benne, hogy
nem a torokfájás miatt.
 – De nem élveztem. Nem volt szenvedély. Nem úgy, mint
veled. Közel sem – Finoman elmosolyodott, amikor Sednek
mindkét gödröcskéje megjelent. És ha már vallomásokat tett... –
Csak a rend kedvéért... – vett egy nagy levegőt. – Nem
feküdtem le senkivel, mióta szakítottunk.
– Senkivel?
Mivel nem tudott a fiú szemébe nézni, megrázta a fejét. Elég
kínos volt beismerni, hogy Sed milyen hatással volt rá. Hogy
mennyire uralta az életének bizonyos részeit, még a távollétében
is.
– Két év alatt egyszer sem?
A lány orrlyukai kitágultak.
– Nem! Mondtam, hogy nem. Mi az? Nem hiszel nekem?
Sed elvette tőle a tálat, és az asztalra helyezte, aztán mindkét
karját a lány köré fonta és szorosan magához ölelte.
– Soha nem kellett volna elengednem téged, Jess. Utánad
kellett volna mennem. Rendbe kellett volna hoznom. Bármit is
kellett volna tennem, meg kellett volna...
A lány hátradőlt, hogy Sed szemébe nézzen. Könnyes tekintete
a plafonra vándorolt, miközben próbált úrrá lenni az érzelmein.
– Nekem is rengeteg megbánnivalóm van, Sed, de úgy
döntöttem, hogy elengedem őket. Neked is ezt kellene tenned. A
múlton nem változtathatunk, de előre léphetünk.
– Mennyi elvesztegetett idő.
Jessica megrázta a fejét.
 – Sose bánd – mondtam, majd megfogta a férfi állát, hogy
magára vonja a figyelmét, és szigorú pillantást vetett rá. – És túl
sokat beszélsz. Ha még egy szót szólsz, lemondom a jövő heti
utazásunkat.
Ez elhallgattatta, de nem akadályozta meg abban, hogy a
kezével és az ajkával fejezze ki az érzéseit. Megszívogatta a lány
füle alatti pulzáló pontot, és a lány felszisszent, a teste azonnal
lángra lobbant a vágytól.
– Mielőtt túlságosan felizgatnál, muszáj elmondanom, hogy a
hétvégén meg kell írnom egy dolgozat első vázlatát, úgyhogy
neked kell majd szórakoztatnod magad, amíg én a könyvekbe
veszek.
Sed hátradőlt, és morcosan nézett rá.
– Te voltál az, aki ragaszkodott hozzá, hogy visszamenjek a
suliba. Emlékszel?
A férfi felsóhajtott és bólintott.
– De ma este a tiéd vagyok.
Sed elvigyorodott, és a tábláért nyúlt.
Nem akarsz többé ápolónő lenni? Írta.
A lány elpirult, és megrázta a fejét.
– Csak féltem visszamenni a jogi egyetemre. Ahogy Taylor
dékán úr bánt velem, meg az egész kudarcos dolog... Túl vagyok
rajta – rámosolygott a fiúra. – De attól még lehetek az
ápolónőd. Mondja el, hogyan tehetem kényelmesebbé az ittlétét,
Mr. Lionheart – húzta végig az ujját Sed mellkasának közepén.
 Etess meg, írta. Nem az a kérés, amire a lány gondolt, de
rendben.
– Mit szeretnél? Krumplipürét? Sajtlevest?
Valami hideget.
– Nagyon fáj a torkod, ugye?
Sed bólintott. Nem kellett volna hagynia, hogy ennyit
beszéljen. Mostantól kezdve sokkal figyelmesebb ápolónő lesz.
Végigpásztázta az asztalt valami hideg és nyugtató után.
– Zselé? Vagy elővehetek egy jégkrémet a fagyasztóból.
A férfi keze a csípőjére szorult, ami azt sugallta, hogy nem
akarja, hogy felálljon.
A zselé jó lesz.
A tál narancssárga zselatinkockáért nyúlt, és kezéből etette
vele Sedet.
Mesélj nekem a mai napodról a suliban, írta, majd félretette a
táblát.
– Hm, oké. Kiderült, hogy nem én vagyok az egyetlen, akit a
dékán megkörnyékezett szexuálisan. Azt is megtudtam, hogy
Dr. Ellington hogyan éri el, amit akar, és azt is, hogy
valószínűleg miért utál engem annyira.
Sed érdeklődve felvonta az egyik szemöldökét, a nyelve a lány
ujjbegyein cikázott, miközben bekapta a felé nyújtott
zselékockákat.
– Ellington a dékán farkát szopja az irodájában. És biztos
vagyok benne, hogy dühíti, hogy a nevemen szólítja, miközben
ezt csinálja. Hallottam őt.
 Sed majdnem belefulladt a remegő narancskockába, amit az
imént szürcsölt le a torkán. Mielőtt hangot adhatott volna a
tiltakozásnak, Jessica az ujjaival eltakarta az ajkát.
– Nem jelent rád veszélyt, édesem. És most, hogy tudom,
milyen nyálas köcsög, már nem ijedek meg tőle. Volt már
dolgom a fajtájával. Nem ér el hozzám. Soha többé nem adom
meg neki ezt a lehetőséget.
Látszott rajta, hogy Sed küzd az erős védelmi ösztöneivel.
Valószínűleg a földbe akarta döngölni Dean Taylort, amit a lány
kicsit sem bánt volna, ha végignézheti. Néhány mély
lélegzetvétel után Sed bólintott, hogy folytassa. Jessica
elmosolyodott, és egy újabb kocka zselével kínálta meg.
– Szóval szexuális zaklatási ügyet állítok ellene. Egy nagyot.
Mondhatni hatalmasat. A titkárnője mindenféle dolgot tud, ami
a zárt ajtók mögött zajlik, és szívesen megosztotta az
információkat. Mesélt nekem egy néhány éve végzett diákról,
aki most gyakorló ügyvéd. Úgy tűnik, Taylor addig zaklatta az
egyik barátját, amíg az el nem hagyta az iskolát. Ismerősen
hangzik?
Sed megsimogatta a lány arcát, kék szemében együttérzés
tükröződött.
– Mindenesetre ma délután elmentem és beszéltem az ügyvéd
barátjával. Beleegyezett, hogy pro bono elvállalja az ügyet. Az
adatgyűjtés nagy részét én fogom elvégezni – felépíteni az ügyet,
felvenni a kapcsolatot a tanúkkal, meg ilyesmi–, mert ő nagyon
elfoglalt a jelenlegi ügyei miatt, de alig várom, hogy
elkezdhessem a munkát. Taylor többé nem ússza meg ezt a fajta
viselkedést. Bárcsak már befejeztem volna a sulit, hogy
keresztkérdéseket tehessek fel annak a szemétládának a tanúk
padján. Még egy év, és a helyükre tehetem az olyan mocskos
faszokat, mint ő. Azt terveztem, hogy védőügyvéd leszek, ez az,
amit csinálni akarok. Megvédem a nőket a seggfejektől, akik a
hatalmi pozíciójukat kihasználva szexuálisan zaklatják őket. Ez
a végtelenségig felbosszant.
Sed azzal lepte meg, hogy addig csókolta, amíg elakadt a
lélegzete. Amikor elhúzódott, új tudatossággal nézett a szemébe.
– Téged izgat ez a szarság – mormolta.
A lány felnevetett.
– Hát, igen, azt hiszem.
– Most már értem – mondta Sed és a lány szinte látta, ahogy a
fiú feje fölött kigyulladt a villanykörte. – Istenem, babám,
sajnálom, hogy valaha is arra kértelek, hogy hagyd abba.
Újra megcsókolta a lányt, éhesen az ajkaira tapadt. És
Jessicának nem kellett azon agyalnia, hogy vajon más nőkkel is
így csókolózik-e. Egyáltalán nem csókolt meg más nőt. Csak őt.
A zselés tányér kicsúszott a lány kezéből, és egy fémes
csattanással landolt valahol a márványpadlón. A lányt nem
érdekelte. Muszáj volt tovább csókolózni. Csókolni, és tartani
Sed jóképű arcát, miközben az ajkát szopogatta.
Ringatta a csípőjét, szeméremdombját a férfi nadrágjában
lévő kemény dudorhoz dörzsölte. Túl sok volt a ruha. Túl sok.
Vágyott rá. Odabenn. Kétségbeesetten. Most.
 Hála Istennek, hogy a fiú gondolatolvasó volt.
Sed közéjük nyúlt, kigombolta a nadrágját, és kiengedte a
farkát. A lány a férfi ajkaihoz simulva felnyögött, nem volt
hajlandó elválasztani szájukat, még akkor sem, amikor Sed
félrecsúsztatta a bugyiját, és merev tagját a lüktető húsába
vezette. A lány rátolta magát, megremegett a gyönyörtől, ahogy
a férfi betöltötte. A lába megtalálta a szék alatti síneket, és
azokat használta fel, hogy felemelkedjen és lezuhanjon,
meglovagoltaSedet, egyre sürgetőbben. Gyorsabban. Hajtotta a
vágya. Még mindig csókolta a fiút.
Sed kemény és vastag farka pontosan a megfelelő helyen
dörzsölte a lányt, valahányszor a testébe merült. Olyan jól érezte
magát benne. Tökéletes volt. A gyönyör gyorsan haladt a
csúcspont felé. A tiszta öröm lüktetve hullámzott végig a
belsejében. Jessica felkiáltott, és összerándult Sed farka körül.
Jessica megállt, képtelen volt megmozdulni. Egy pillanat
múlva Sed átkarolta a derekát, és az asztal szélére emelte. A lány
felkiáltott a tiltakozástól, amikor a férfi farka kiszabadult a
testéből, és a szájuk elvált egymástól. Sed felállt, és letolta a
nadrágját a térdéig. A lány a kezét a férfi pólója alá csúsztatta, és
felemelte, hogy felfedje feszes hasizmait.
– Még kilenc? – mormolta Sed, miközben ágaskodó farkát
visszavezette a lány mohó testébe.
A lány lazán a férfi csípője köré fonta a lábait.
– Azt hiszem, még ötöt kibírok. Maximum.
 Sed rávigyorgott, és lassan kihúzódott belőle. Lassan. Lassan.
Teljes kontroll alatt. Ujjai a lány csiklóját keresték. A lány teste
görcsösen összerándult az érintésétől.
– Csak ötöt?
Jessica elnevette magát.
– Ne fáraszd ki magad. Holnap menned kell a stúdióba.
A lány keze a hasáról Sed hátára vándorolt, és a férfi
megborzongott.
Előrehajolt, mélyen beletemetkezett a lány testébe. Háta
eksztázisban meggörbült.
– Minek? – kérdezte lélegzetvisszafojtva. – Úgysem tudok
énekelni.
– Túlságosan elvonod a figyelmemet, nekem pedig meg kell
írnom a dolgozatomat. Muszáj átmennem abból a tárgyból.
És át is fog menni. A bukás nem volt opció. De más oka is volt
arra, hogy elküldje Sedet a stúdióba. Terveket kellett készítenie
péntekre. A napra, amikor meg fogja kérni Sed kezét.
 49. Fejezet

Fordította: Aiden

Sed úgy ébredt, hogy tudta, ma lesz az a nap. A nap, amikor

megkéri Jessica kezét. Ami nagy kihívás, mivel nem volt szabad
beszélnie. A lánynak nem lenne nehéz meggyőznie, hogy ma
hallgasson. Tegnap még fájt a torka. Ma reggel már úgy égett és
fájt, hogy levegőt sem nagyon mert venni. De el tudta viselni a
fájdalmat. Amit nem tudott elviselni, az a gondolat volt, hogy a
lány esetleg nemet mond. Nem igazán tudta volna hibáztatni, ha
így tesz. Önző seggfej volt, amikor legutóbb hozakodott elő a
lánykéréssel Jessicánál, de ez nem változtatott azon, hogy
mennyire szerette volna, ha a felesége lenne.
Egy pillanatig figyelte, ahogy a lány alszik, lenyűgözte a
szépsége, és elragadtatta a tudat, hogy az ő ágyában alszik – a
saját ágyukban –, és ott lesz minden reggel, életük végéig.
Muszáj sikerülnie. A kudarc nem volt opció.
Sed kihajolt az ágyból, és felkapta a nadrágját a padlóról.
Kivette a zsebéből az eljegyzési gyűrűt, és a függönyökön
átszűrődő kevés fény felé tartotta. Nem volt terve. Csak azt
akarta, hogy a gyűrű minél hamarabb visszakerüljön a lány
ujjára. Most azonnal.
Felemelte Jessica bal kezét, és elkezdte felhúzni a gyűrűt a
gyűrűsujjára. A lány sóhajtott, és a homlokához emelte a kezét,
ahogy magához tért. A gyűrű elrepült.
Apró csilingelést hallott a szoba túloldalán, aztán Jessica
megszólalt.
– Miért van fent a nap? Mennyi az idő? – emelte fel a fejét a
párnáról, hogy megnézze az éjjeliszekrényen lévő órát. A szeme
tágra nyílt, és kipattant az ágyból. – Ó, a fenébe, késő van. Miért
nem szólalt meg az ébresztő?
Hát, nem éppen az ébresztőórára gondoltak, amikor előző este
végre ágyba kerültek. Sed szórakozott mosollyal az ajkán
figyelte, ahogy a lány körbeszalad a szobában.
– Sed, kelj fel. Megyek zuhanyozni.
– Ébren vagyok – szerette volna mondani a fiú. A szavai
inkább úgy hangzottak, mint egy rakás rozsdás szög, ami egy
konzervdobozban csörömpöl. Egész éjjel száraz levegőt szívott?
Lehet, nem tesz jót a gyógyulásnak.
Jessica felmászott az ágyra, és mellé térdelt. Gyengéden
megcsókolta a homlokát.
– Ó, édesem, szegény torkod.
Eszébe jutott az az idő, amikor azt kívánta, bárcsak megsérült
volna, hogy a lány kimutassa felé azt a gyengédséget, amire
vágyott. Ezt a kívánságot most újra átgondolta.
Jessica megcsókolta a szemhéját. Az orra hegyét.
 – Tudom, hogy a srácoknak jól jönne a jelenléted a felvételnél,
de talán itthon kéne maradnod és pihenned.
Sed az éjjeliszekrényen lévő tábláért nyúlt. Előző este azt
használta, hogy utasításokat adjon neki az ápolásával
kapcsolatban. Letörölte a Nyald végig a hátam feliratot, és a
helyére a Velem maradsz? Kérdés került.
A lány elkedvetlenedett.
– Szeretnék, életem, de nem tehetem. El kell mennem a
könyvtárba.
Hát, Sed nem akart egész nap egyedül otthon maradni. Akkor
tegyél ki a stúdiónál.
– Biztos?
Sed pislogott, ami azt jelentette, hogy igen. Jessica
megcsókolta viszonzásul. Már attól a mozdulattól, ahogy
viszonozta a csókot, fájdalom hasított a torkába. Fájdalmas
hangon nyöszörögni kezdett, ami arra késztette Jessicát, hogy
mindkét kezébe fogja az arcát.
– Mindjárt jövök – mormolta a fiú ajkára, elhúzódott tőle, és
elindult kifelé a hálószobából, de nem a fürdőszoba felé.
Sed egy pillanatra elgondolkodott azon, hogy hová megy a
lány, aztán eszébe jutott, hogy a gyűrűje most valahol a szoba
másik felén hever. Lemászott az ágyról, és négykézláb kereste
meg. Ujjai egyre szélesedő körben súrolták a plüss szőnyeget,
ahogy a túlsó fal felé tartott. Nem találta meg. A szíve
pánikszerűen dobogott. Észre sem vette, hogy Jessica visszatért
a szobába, egészen addig, amíg a nő meg nem lovagolta, és rá
nem ült a hátára. A lány combjai közötti forróságot megérezte
hátának alsó részén és elszabadultak az érzékei.
– Játsszunk csődör és tehenészlányosat? – kérdezte a lány,
enyhén ringatózva, és még inkább eszébe jutott tegnap esti
gyönyöre. – Elvihetlek egy körre, paci?
Sed a válla fölött pillantott rá.
– Adok én neked… – fájdalom zárta rövidre az incselkedő
választ. Megrándult. Jessica a háta fölé hajolt, és egy narancsos
jégkrémet nyomott a szájába.
Sed majdnem elélvezett, ahogy az olvadó jégkrémet szürcsölte
le égő torkán.
A nő megcsókolta a vállát, és lemászott a hátáról.
– Jobban vagy? – kérdezte.
Sed bólintott, még mindig boldogan szürcsölgetve.
– Bármennyire is szeretnélek elvinni egy reggeli ügetésre,
most le kell zuhanyoznom. Neked sem ártana készülődnöd, oké?
A srácok várnak rád, nekem pedig be kell érnem a könyvtárba,
mielőtt bezár.
Sed pislantott, mert úgy találta, hogy ez kevésbé fáj, mint a
bólintás, és megvárta, amíg a lány bemegy a fürdőszobába,
mielőtt folytatta volna a gyűrűje keresését, szájában a fogyóban
lévő jégkrémmel. Végül meglelte a gyűrűt, amely a padlóig érő
függönyök mögötti lábazatnál pihent. Éppen talpra állt, amikor
Jessica kilépett a fürdőszobából, és a haját törölközővel
szárítgatta. Az ő egyetlen törölközőjével. Úristen, képtelen lett
volna megunni ezt a gyönyörű látványt.
 A lány a fürdőszoba felé intett, és Sed megindult, hogy
teljesítse a kérését. A gyűrűt a tenyerébe rejtette.
Zuhanyzás után Sed felöltözött, majd a fürdőszobai
mosdókagylónak támaszkodott. Lenézett az eljegyzési gyűrűre,
amelyet a hüvelyk és mutatóujja közé szorítva tartott. Talán
valami nagyobbat kellene vennie, mielőtt megkérné a lány kezét.
Valami olyat, ami jobban hasonlít ahhoz a gyűrűhöz, amit Brian
vett Myrnának. Néhány országban alacsonyabb volt a bruttó
nemzeti össztermék, mint amennyibe az a gyűrű került
Briannek. Ez az olcsó dolog, amit Sed vett Jessicának még csóró
zenész korában, már-már a szánalmasnak tűnt. Méretében és
minőségében jelentéktelen, igaz, de különleges jelentőséggel
bírt. Legalábbis a fiú számára. Két éven át hordta magával,
remélve, hogy egy nap majd visszaadhatja a lánynak.
Elhatározta, hogy ma lesz az a nap.
– Kész vagy már odabent? – szólt ki Jessica a hálószobából. –
Meg kéne csinálnom a hajamat, és máris késésben vagyunk.
Sed a passzív megközelítést választotta. Egy kicsit kevésbé
passzív, mintha megpróbálta volna a lány ujjára húzni a gyűrűt,
miközben alszik, de nem tudott beszélni, így ennek a
módszernek volt értelme. Nem volt gyáva. A lány
romantikusnak találná ezt az egyszerű cselekedetet. Igaz?
Persze, hogy romantikusnak találná.
Letette a gyűrűt a mosdókagyló szélére, ahol a lány biztosan
megtalálja, és az izgalom és az aggodalom keverékétől dobogó
szívvel, frissen borotválva hagyta el a fürdőszobát, készen arra,
hogy szembenézzen a stúdióban rá váró, csendben töltött
nappal. Miután Jess megtalálja a gyűrűt, és pár órán át
szeretkeznek, hogy megünnepeljék.
Sed Jessica mögé lépett, és csókot nyomott a nyakára. Már a
gyűrű gondolata a lány ujján jobban felizgatta, mint egy
tinédzsert, aki épp most fogta meg az első igazi cickóit. A
rövidnadrágja akadályozta a bőrrel való érintkezést, Sed keze
végigsiklott a lány csípőcsontjának ívén, majd le a combjai közé.
– Mmmm – dorombolta a lány – ha nem hagyod abba, soha
nem indulunk el – majd felnézett a válla fölött Sedre. – Jól
vagy? Kicsit sápadtnak tűnsz.
A férfi bólintott.
– Fáj a torkod, igaz? Menj, egyél még egy jégkrémet. Máris
kész vagyok.
Egy újabb jégkrém tényleg mennyeien hangzott – és a
rövidnadrág levétele is...és az ágy végére hajolni egy gyors
menetre –, de a legjobban a lány reakcióját akarta hallani,
amikor megtalálja a gyűrűjét a mosdókagylón. Kíváncsi volt,
vajon felismeri-e egyáltalán. A fürdőszoba felé irányította a
lányt, és játékosan megpaskolta a kerek fenekét.
A lány felnevetett, és a nyitott ajtón túli, gőzölgő fürdőszoba
felé vette az irányt. Várta a lány izgalmának hangjait. És várta. A
hajszárító bekapcsolt, de más hang nem jött a fürdőszobából.
Talán nem vette észre? Hogyan is hiányozhatott volna neki?
Pontosan oda tette, jól látható helyre.
 Sed átment a hálószobán, és bekukucskált a fürdőszoba
ajtaján. Az eljegyzési gyűrűje még mindig érintetlenül csücsült a
mosdókagyló szélén, a lány csípője mellett. Bármelyik percben
észrevehette volna.
Bármelyik pillanatban.
Bármelyik pillanatban... a gyűrűnek ütközhetett a hasával? A
francba! A gyűrű körbecsúszott a mosdókagylón, majd
belepottyant a lefolyóba.
Sed átrepült a szobán, oldalra lökte Jessicát, és bedugta az
ujjait a lefolyónyílásba. Semmi más, csak levegő és egy kis iszap.
Ezt kapta azért, mert túl gyáva volt ahhoz, hogy először is
rendesen átadja neki a gyűrűt. És mert nem volt dugó a rohadt
mosogató lefolyójában.
Jessica furcsán nézett rá.
– Mit csinálsz? – szólította meg a hajszárító zúgása fölött. –
Elvesztettél valamit?
Sed megrázta a fejét, és a konyhába ment szerszámokat
keresni. Biztos volt benne, hogy van valahol egy csőkulcs. Csak
remélni tudta, hogy a gyűrű fennakadt valahol, és nem a
szennyvíztisztítóba tart. Amíg a konyhában volt, elővett egy
szőlős jégkrémet a fagyasztóból, és a szájába dugta, hagyta, hogy
a hűs folyadék átjárja égő torkát. Ezután visszatért a
hálószobába, hogy megvárja, amíg Jessica elhagyja a
fürdőszobát.
Jessica néhány pillanattal később csatlakozott hozzá, és olyan
lenyűgözően nézett ki a kis zöld trikóban, a haja éppen
megfelelő volt, a szempilláit a szempillaspirál sűrítette, és az
ajkai fényesen csillogtak, hogy Sed átmenetileg elfelejtett
levegőt venni. Gondolkodott? Gondolkodásról szó sem lehetett.
A lány a testét Sedhez szorította, és átkarolta, a keze
végigcsúszott a hátának alsó részén a feneke felé. Sed épp
időben tért magához, hogy elkapja a lány kezét, mielőtt az
felfedezte volna a csavarkulcsot a farmerja hátsó zsebében.
A lány rámosolygott Sedre.
– Kész vagy?
Sed felemelte az ujját a lány felé, hogy jelezze, szüksége van
egy percre, majd bezárkózott a fürdőszobába, és kulcsra zárta
maga mögött az ajtót. Nem akarta, hogy a lány megtudja, hogy
ilyen sokáig hűségesen hordta magával a gyűrűjét, hogy aztán az
első alkalommal, amikor öt másodpercnél hosszabb időre
otthagyta a kincsét, elveszítse a mosdókagylóban.
A lefolyó egyik oldalát már meglazította a mosdókagyló alatt,
amikor a lány türelmetlenül kopogni kezdett.
– Minden rendben van odabent?
– Aha – mondta Sed, bár kételkedett benne, hogy a lány
hallaná a mosdó alatt a krákogását.
Lecsavarta a lefolyó másik oldalát, igyekezett halkabban
csörömpölni, és kihúzta a csövet. Kimentette a gyűrűt a
csapdában lévő ragacsos trutyiból, és leöblítette a mosdóban.
Egy pillanat múlva észlelte, hogy ömleni kezdett a víz a szekrény
alól a csizmájára.
 A francba! Elzárta a vizet, és egy törülközőért nyúlt, hogy
felitassa a padlón szétterülő tócsát. Talán vissza kellene
feküdnie az ágyba, és újrakezdeni az egészet. Jessica gyűrűjét a
zsebébe dugva vett egy mély lélegzetet, mielőtt bemászott a
mosdó alá, hogy visszaszerelje a lefolyót. Ha a torka sosem
gyógyul meg rendesen, és fel kell hagynia az énekléssel, akkor a
vízvezeték szerelést le is húzhatta a lehetséges karrierek
listájáról.
– Életem? – szólította Jessica, az aggodalom a hangjában még
az ajtón keresztül is nyilvánvaló volt.
Sed meghúzta a csavarokat a cső mindkét végén, megmosta a
kezét, és a nedves törülközőt a padlóról egy feltűnésmentes
sarokba dobta.
Kinyitotta az ajtót a lány aggódó arca előtt. Kiballagott a
fürdőszobából, és a háta mögött becsukta az ajtót, undorodó
arcot vágva.
– Nem akarsz bemenni oda – közölte, bár a torka minden
egyes szó ellen tiltakozott.
Jessica a fiú homlokára tette a kezét.
– Teljesen le vagy izzadva. Beteg vagy?
Sed megrázta a fejét.
– Jól vagyok – krákogta, majd mindkét kezébe fogta a lány
szép arcát.
– Jobban lennél, ha nem beszélnél – vigyorodott el a lány,
aztán valamit a Sed ajkára nyomott. A fiú megnézte, mi az a
komód feletti tükörben. Egy rózsaszín mosolygós arcú matrica
volt. A lány most szórakozott vele, basszameg? A szórakozott
kuncogásából ítélve úgy döntött, hogy igen. Jessica átnyújtotta
neki a táblát.
– Ezt kellene használnod, emlékszel?
Sed engedelmesen bólintott, levette a matricát a szájáról, és a
lány keblének buja ívére ragasztotta, a felsője nyakkivágása fölé.
Aztán eszébe jutott. Úgy is megkérhetné, hogy felírja a táblára.
Hol a gyűrűm? Írta, és átnyújtotta neki a táblát.
A lány elolvasta, és visszaadta neki. Nem éppen az az izgatott,
könnyes reakció volt, amit remélt.
– Milyen gyűrű? Nem tudom, hol van, Sed. Majd
megkeressük, ha visszajöttünk.
Sed rápillantott az üzenetére, és rájött, hogy rosszul írta a
"hord" szót. A fenébe. Letörölte az üzenetet a csuklójával.
HORD, írta.
Jessica odapillantott az üzenetre, és megveregette Sed vállát.
– Gyönyörűen festesz, édesem. Nem számít, mit hordasz.
– Jessica.
A lány egy teljes ív mosolygós arcú matricát villantott a fiú
felé.
– Ne beszélj, Sed.
Vicces, hogy a mosolygós matricák mennyivel fenyegetőbbek
voltak, mint egy tekercs ragasztószalag. Na, most mi legyen?
Gondolataiba merülve követte a lányt kocsihoz. Talán nem ma
kellett volna megkérnie a kezét. Talán az univerzum, okkal állt
az útjába. Bemászott a Mercedes utasterébe, Jessica pedig beült
a volán mögé. A lány bal gyűrűsujjára nézett, amely a fiú
ízlésének megfelelően túlságosan is meztelen volt. Ami őt illeti,
a lány többi része maradhatott végleg meztelen, de ez az ujj
nem. Annak az ujjnak szüksége volt valamire, ami bizonyítja a
világnak, hogy a lány az övé. Örökre. Talán felhúzhatná a
gyűrűt, amíg Jessica vezet, de nem érte el a kezét.
– Megkérdezhetem, hogy mitől fordultál megint magadba? –
érdeklődött Jessica, ahogy a férfira pillantott, miközben arra
várt, hogy kinyíljon a biztonsági kapu –, de meg ne szólalj!
Inkább írd le!
Csak úgy.
Hosszú pillanatra megállt, és azon töprengett, mit is írjon.
Szeretlek téged.
Jessica felemelte Sed kezét, és az ujjperceit az ajkához
szorította.
– És én is szeretlek.
Sed elvigyorodott. Zene a fülének. Zene.
Ez az. Az ő dala. Hallania kellett a dalát, mielőtt megkérte a
lány kezét. Ezt akarta üzenni neki az univerzum.
– És imádom azokat a gödröcskéket az arcodon.
Sed utálta azokat a lyukakat a saját képén, de ha boldoggá
tették a lányt, biztos, hogy gyakrabban fog mosolyogni, mint egy
tökfilkó.
Jessica a könyvtárba menet kitette őt a hangstúdióban.
– Szeretnéd, hogy érted jöjjek, vagy valamelyik srác hazavisz?
Nem tudom, hogy mennyit fogok késni.
 Elvisznek– írta engedelmesen.
A lány áthajolt a kocsin, és megcsókolta Sedet.
– Alig várom a pénteket. Jobban teszed, ha jól viselkedsz,
hogy ne kelljen lemondanom.
Tudta, hogy a lány manipulálja, de amikor a combjai közé
csúsztatta a kezét, nem sokat törődött ezzel. Ő sem tudott
péntekig várni.
Amikor harminc perccel később belépett a stúdióba –Jessica
és ő egy kicsit elragadtatták magukat a búcsúcsókban – Eric
üdvözölte.
– Nem voltam biztos benne, hogy el fogsz jönni – mondta
Eric, majd a Sed kezében lévő tábla felé biccentett. – Az mire
való?
Beszélgetésre, írta.
– Nem kell beszélni ahhoz, hogy hegedülni tudj.
Eric felkapott a padlóról egy tokot, és kinyitotta. Egy
koromfekete elektromos hegedű hevert benne.
– Én nem... – Sed torka tiltakozott, és a fiú összerándult. Újra
az írásra váltott. Nem hegedülök, Eric. Felejtsd el.
– Tudod, hogy a sok sikoltozástól ment gallyra a torkod.
– És? – krákogta Sed. Valami inas egy üveg vizet nyomott a
kezébe. Sed kinyitotta, és nyugtató, fájdalmasat kortyolt belőle.
Mostanra azt kívánta, bárcsak ágyban maradt volna egy adag
jégkrémmel és a mellette lévő személyes ápolónővel.
– Szükségünk van valamire, amivel helyettesítünk.
Sed kétszer pislogott –nem.
 – Legalábbis átmenetileg. Még ha képes is leszel énekelni,
tudod, hogy egy darabig nem fogsz tudni ordítani. És tudom,
hogy nem akarod, hogy miattad egy csomó előadást le kelljen
mondanunk.
Mindenki tudta, hogyan kell manipulálni őt? Először Jess.
Most Eric. Eric vékony, fekete szemöldöke kérdőn ívelt szúrós
kék szeme fölé.
– Megpróbálod?
Rendben.
Sed felemelte a kezét, hogy eltakarja a szikrázó fehér
csillogást, amit Eric széles, kárörvendő mosolya keltett.
– Tessék – mondta Eric, és egy köteg kottát tolt Sed elé. –
Egész éjjel ébren voltam, hogy megtaláljam a pontos
hangmagasságot minden sikolyra a dalokban.
Minden sikolyra? Ez órákig tarthatott. Sed elismerően
bólintott, átnézte a kottaoldalakat és a dalokhoz piros tintával
írt új kiegészítéseket. Legalább volt mit csinálnia, amíg a
többiek a felvételen dolgoztak. Sok gyakorlásra lesz szüksége
ahhoz, hogy ezt egy hét múlva a színpadon is megcsinálja.
Valahogy elfelejtette megemlíteni, hogy a hegedűjátékának
olyan hangja volt, mintha görbe fűrészlapokat húzogatnának az
ócskavason.
Brian kidugta a fejét a felvételi fülkéből, és egy intéssel
magához intette Sedet. Amikor Eric követni próbálta Sedet a
fülkébe, Brian kilökte, és becsukta az ajtót.
 – Trey és én tegnap este beszélgettünk, és úgy gondoljuk,
hogy meg kellene kérned Jessica kezét most szombaton a San
Franciscói színpadon. A szünetben elénekelheted azt a dalt,
amit neki írtál. Trey és én már kidolgoztunk hozzá egy remek
akusztikus gitárzenét.
Sed zavartan megvakarta a fejét. Miért ragaszkodott Brian
ennyire ahhoz, hogy megkérje Jessica kezét?
Tényleg el akarom énekelni neki a dalt, de miért kell ezt a
színpadon tennem?
Brian elolvasta az üzenetet, és elmosolyodott.
– Imádni fogja. Emlékszel, milyen boldog volt, amikor először
kérted meg nyilvánosan a kezét? És akkor még csak nem is
énekeltél neki.
– Gyerünk, Sed – bíztatta Trey az ajtónak támaszkodva, hogy
visszatartsa Ericet, aki többször is nekidörrent a fülkén kívül.
Majd gondolkodom rajta. A "húzd fel a gyűrűt az ujjára, amíg
nem figyel" ötlet még mindig a kedvenc lehetősége volt.
– Hát, ne halogasd sokáig a döntést. Csak egy hetünk van a
felkészülésre.
Jó, rendben, mindegy.
– Jó?
– Jó, megcsinálom – krákogta Sed, és bosszúságának szintje
eléggé megemelkedett ahhoz, hogy beszédre váltson. Miért
utasította vissza megint a fájdalomcsillapítót? Nem mintha
beleesett volna Trey függőségi mintájába. Pedig igazán ráférne
egy kis kegyelemdöfés ebből a kínlódásból.
 – Ne is említsd Ericnek – suttogta Brian. – Tudod, hogy nem
bír titkot tartani.
Sed bólintott. Ez igaz volt.
– Beengednél végre? – ordította Eric.
Trey ellépett az ajtótól, és Eric berontott a fülkébe.
– Jaj – mondta Trey – be akartál jönni?
– Mit műveltek ti itt? – kérdezte Eric gyanakodva.
– Semmi olyat, ami miatt aggódnod kellene – felelte Brian
gonosz mosollyal.
 50. Fejezet

Fordította: Aiden

Annak ellenére, hogy az orvos engedélyt adott Sednek, hogy

normálisan beszéljen és énekeljen a Sinners koncertjén másnap
este, Jessica ragaszkodott hozzá, hogy továbbra is írásban
kommunikáljon, ezzel megőrizve hangját a koncertre. A fiú
torka tökéletesen rendben volt. Általában.
A kocsiban ültek, úton a meglepetés úti célja felé, és a lány
még mindig azzal fenyegette Sedet, hogy lemondja az
utazásukat. A férfi továbbra is engedelmeskedett neki, de
elhatározta, amint odaérnek, minden ígéretét feladja. Belefáradt
abba, hogy arra a kibaszott hülye táblára írjon.
Hová megyünk? Írta Sed a táblára.
– Meglepetés.
Tizenöt perccel később behajtottak egy hatalmas birtok
ismeretlen felhajtójára. A lány kapunál mindkettőjük nevét
megadta. A kapu kinyílt, és Jessica behajtott az ösvényre.
Mit keresünk mi itt?
 A lányt túlságosan lefoglalta az útkeresés a modern stílusú
kúria mögötti repülőgépleszálló felé, hogy elolvassa a férfi
üzenetét.
– Jess? – ragadta meg Sed a karját.
– Nyugalom, édesem. Repülve gyorsabban odaérünk.
– Repülve?
– Pszt. Dare azt mondta, hogy kölcsönadja a gépét. És a
pilótáját. Jó dolog. Nem tudok repülőt vezetni. Te tudsz?
– A gépét?
– Hát, valójában az Exodus Endé, de itt parkolnak vele Dare
leszállópályáján. Mivel ebben a hónapban busszal turnéznak,
nem sokat repül. Azt mondta, használhatjuk.
– Mióta van Dare-nak leszállópályája?
– Nem tudom. Jace javasolta.
– Jace? – ámult el Sed. Beszélt Jessica egyáltalán valaha is
Jace-szel?
– Igen, Jace. Úgy tűnik, Jace és Dare elég közeli barátok. És a
bandatagoknak van valami fogadása. Nem tudom, hogy Dare
hogyan illik bele a tervükbe.
Sed összeráncolta a szemöldökét. Fogadás?
– Milyen fogadás?
Jessica elvigyorodott.
– Ezt én is kérdezhetném tőled. Nem szeretném, ha Brian és
Trey nyerne – kacsintott a lány és leparkolt a kocsival a hangár
közelében. Egy fekete jet, amelynek oldalára az Exodus End
zenekar logóját festették, várta az érkezésüket. Mi a francra
készült a nője?

***

Jessica helyet foglalt a repülőgép bézs bőrülésében, és a lába

alá pakolta a táskáját. Tisztában volt vele, hogy csak
bámészkodik, de nem tehetett róla. Az utastér hat luxusülését
úgy rendezték el, hogy mindegyik ülés szemben állt a párjával.
Volt egy kanapé is. Egy nagyképernyős tévé. Az ott egy minibár?
A tekintete egyik extravaganciáról a másikra siklott.
Sed elfoglalta a vele szemben lévő helyet, és becsatolta a
biztonsági övét. A pilóta, aki szakadt fekete farmert és Exodus
End pólót viselt, kevésbé tűnt pilótának, inkább roadie-nak.
Vagy rajongónak. Végigsétált az utastérben, és megszólította
őket.
– Ez egy rövid repülés. Kevesebb, mint másfél óra múlva
megérkezünk. A pihenőszoba hátul van – a fickó elvigyorodott
tanácstalan arckifejezésükön. – Arra hátul.
Jessica kiszúrt egy ajtót a gép hátsó részében egy csillogó
faburkolatban.
– A konyha csak részben van feltöltve – folytatta a pilóta –, de
van sör a hűtőben. Talán néhány perec és mogyoró a
szekrényben. Nem tudom.
– Jég? – kérdezte Sed rekedten.
 Jessica elkomorult. Még mindig nem hitte, hogy a fiú hangja
alkalmas lenne egy egész élő műsor lebonyolítására. Inkább
ágyban kéne lennie. Pihennie kellene. Nem pedig San
Franciscóban szaladgálni, hogy a lány meglephesse valami túlzó
házassági ajánlattal.
– Persze, van zúzott jég a fagyasztóban. Haver, hallottam, mi
történt veled a múlt héten, a színpadon. A hangod rendben van?
Sed határozottan bólintott.
– Hozok neked jeget – pattant fel Jessica és a gép elejéhez
közeli konyharészhez indult. Márvány munkalapokkal volt
burkolva. Úgy látszik, az Exodus Endnek nagyon jól ment.
Jessica kivett néhány jégdarabot egy átlátszó műanyag pohárba,
amelynek az oldalán a zenekaruk logója volt, és visszatért vele
Sedhez.
A fiú hálásan elmosolyodott, amikor átnyújtotta neki a
poharat, majd jeget tömött a szájába. A szemei lecsukódtak a
boldogságtól.
Szegénykém.
– ...ezért úgy döntöttek, ha jövőre világkörüli turnéra
indulnak, akár vehetnének egy repülőgépet is. Ráadásul Dare
valami csajjal randizik Hawaiin. Mintha Kaliforniában nem
lenne elég gyönyörű nő, akit megdughatna. Szóval repülünk,
amikor csak hazaugrik, Max pedig folyton kiakad, mert Dare a
magánjellegű szórakozásra használja a gépet – fecsegte a
roadie/pilóta. – Soha nem gondoltam volna, hogy az Exodus
Enddel fogok repülni egy repülőn. És most a híres Sed
Lionhearttel. Nagyon menő!
– Max ki fog akadni, hogy Dare kölcsönadta nekünk a zenekar
gépét? – kérdezte Jessica. Elég furcsa érzés volt úgy beszélni az
Exodus End énekeséről, mintha személyesen ismerné. Nem is
ismerte. Mint a legtöbb ember a bolygón, ő is ismerte
Maximilian Richardsont, de ez nem ugyanaz.
– Dare leszarta. Dare ilyen – tárta szét a karját a pilóta,
mintha ezzel mindent megmagyarázna. Nevetésben tört ki, ami
végül horkantásban végződött. – Különben is, az énekesek és a
szólógitárosok mindig összevesznek. Ez valami ki nem mondott
szabály. Azt hiszem, ennek valami köze van a hatalmas
egójukhoz – csicseregte a srác, majd szemei elkerekedtek, és
Sedre pillantott. – Nem rád és Sinclairre gondoltam.
Sed megvonta a vállát, és még több jeget tömött a szájába.
– Néha összeakad a bajszunk.
A fickó az órájára nézett.
– Ideje útra kelni, vagyis felszállni, azt hiszem – közölte. –
Hol a faszban van Jordan? Pilóta nélkül nehéz lesz repülni.
– Azt hittem, te vagy a pilótánk – mondta Jessica.
– Csak másodpilóta. Nincs elég repült órám. Nem kell
aggódni. Jordan fantasztikus. Régebben Harrierrel repült a
Királyi Haditengerészetnél.
Harrierrel repült?
 Egy vonzó, pilótának öltözött szőke nő (hála Istennek), trendi
kék ceruzaszoknyában és idétlen, lepke alakú kalapban lépett be
a gépbe, és vállon bökte a másodpilótát.
– Elvégezted a biztonsági ellenőrzést, Lee? – kérdezte erős
brit akcentussal.
– Persze, a madárka készen áll a repülésre.
– Helyes – nyugtázta. A tekintete találkozott Sedével, majd
Jessicáéval. A nyersessége eltűnt, ahogy a lány melegen
elmosolyodott. – Dőljetek hátra és pihenjetek, barátaim.
Hamarosan a célállomásotokra érünk.
Jordan megfordult, és a gép elején lévő pilótafülkébe sétált.
Jessica visszatért a helyére, és becsatolta a biztonsági övét.
– Bezárom a pilótafülkét, hogy ti ketten egy kicsit magatokra
maradhassatok – kacsintott Lee Sedre, és kezét nyújtotta egy
ötösért. Sed elnézően megpaskolta a fickó kezét, majd még több
jeget rázott a szájába.
– A felszállás alatt be kell kötni a biztonsági öveket –
tájékoztatta őket Lee, majd a pilótafülke felé vette az irányt.
Becsúsztatott egy fapanelt, elválasztva ezzel az utasteret a gép
elejétől.
– Segít a jég? – kérdezte Jessica. Sed pislogott egyet.
– Készen állsz?
Sed az ágyékára pillantott, megigazította a farmerját, hogy
legyen hely a táguláshoz.
– Adj pár percet, és máris teljesen kész leszek – közölte.
A lány megrázta a fejét.
 – Én erre az egynapos kirándulásra gondoltam. Valószínűleg
ki kellene pihenned magad a holnapi koncertedre. Bűntudatom
van.
– Bűnösnek érzed magad, amiért minden álmomat teljesíted?
– Igen. Kérlek, pihentesd a hangodat.
Sed felvette az írótáblát. Túl messze vagy.
Jessica kinyújtotta az egyik lábát, és éppen csak elérte Sed
lábujjait.
– Egyetértek.
A gép hátsó részében felbőgtek a motorok.
Kanapé? Írta Sed, és a kanapé felé biccentett a fejével.
A lány nem tudta, hogy ez-e a legbiztonságosabb hely
felszállás közben, de volt benne biztonsági öv, tehát biztos
rendben van. Kikapcsolta az övét, és átsurrant a folyosón, éppen
akkor, amikor a gép gurulni kezdett. Rögzítette magát a
kanapén, Sed pedig letelepedett mellé, egyik kezében a jéggel
teli pohárral, a másikban a táblával. A lány becsatolta a fiú
biztonsági övét, és odabújt az oldalához, megnyugtatónak,
ugyanakkor nyugtalanítónak találta izmos testének melegét. Sed
félretette a tábláját, és átkarolta a lány vállát. Igen, így sokkal
jobb volt. Jessica azon tűnődött, vajon Jace és Eric már úton
vannak-e a Golden Gate híd felé. Idegesség táncolt a
gyomrában. Nem szabadna arra gondolnia, mi készül
naplementekor. Neki és Sednek még volt egy teljes napjuk, amit
együtt élvezhettek, és nem volt hajlandó elterelni a figyelmét
olyasvalami miatt, amire csak tíz óra múlva kerül sor.
 Ó, kit akart átverni? Egy roncs volt. Mi van, ha Sed még nem
állt készen arra, hogy újra eljegyezze magát?
– Kérem, győződjön meg róla, hogy a mobiltelefonja a repülés
teljes időtartama alatt ki van kapcsolva – jelentette be Jordan a
hangszórón keresztül.
Sed előkotorta a zsebéből a mobilját, felcsapta, majd a
képernyőre mutatott, és megmutatta Jessicának, hogy üzenete
van.
– Várj, amíg San Franciscóba érünk.
Szóval oda megyünk– írta Sed.
Sed kikapcsolta a telefonját, visszadugta a zsebébe, és
közelebb húzta a lányt. Éhesen megcsókolta, a szája hideg volt a
jégtől. Jessica a férfi kulcscsontjába kapaszkodott, egész teste
átforrósodott tőle.
Még mielőtt a repülőgép elhagyta volna a földet, Sed már félig
levetkőztette, és az érzékei teljesen felizzottak. Jessica
ellenőrizte, hogy a pilótafülkét elrejtő ajtó még mindig zárva
van-e, majd kigombolta Sed nadrágját. Ahogy ígérte, teljesen
kész volt.
– Még sosem csináltam repülőn – súgta a fiú fülébe, a szeme
csillogott az izgalomtól, az arca kipirult. – Mostanáig.
Ujjai könnyedén végigsimítottak a férfi farkán. Sed nagy
levegőt vett a fogai között.
– Mondd, hogy levehetjük a biztonsági öveket – kántálta. –
Mondd, hogy levehetjük a biztonsági öveket.
 Jessica tovább incselkedett vele, miközben Sed keze
gyengéden gyúrta az egyik csupasz mellét. Ujjai a lány
mellbimbóját csipkedték. Még több gyúrás. Még több csipkedés.
Közel sem volt elég a kielégüléshez. A lány felnyögött.
– Istenem, Sed, siess! Szükségem van rád – ragadta meg a
férfi farkát, hogy megmutassa, mennyire.
– Jess. Jess.
Ahogy a gép egyre magasabbra emelkedett, a lány füle
kipattant. A gép süllyedt, amikor egy turbulens zónába értek.
– Kapaszkodjatok, emberek – mondta a pilóta a
hangosbemondón keresztül – és kérem, maradjatok ülve ezen a
rázós szakaszon keresztül.
Sed keze Jessica másik mellére vándorolt. Még több
jégdarabot dobott a szájába, és hűvös nyomot hagyott a lány
nyakának oldalán.
A keze a lány ruhájának szegélyéhez vándorolt, és feljebb
húzta, hogy felfedje szeméremdombját. A lány széttárta a lábait,
és lehunyta a szemét. Szinte képtelen volt elviselni, ahogy Sed
keze gyönyört okoz neki. A fiú ujjbegyei szétválasztották a lány
duzzadt húsát, és végigcsúsztak a csiklóján. A lány hevesen
összerándult. Vagy talán a repülőgép megint turbulenciába
került. Sed gyorsan spirálba küldte érzékeit magasan a föld
felett, és ennek semmi köze nem volt a repülés csodájához.
– Ó Istenem, Sed, nem bírom ki.
 – Most már elértük az utazómagasságot – közölte Jordan a
hangosbemondón keresztül – nyugodtan mozoghattok a
kabinban....
A mondandója többi részére már nem figyeltek.
Sed kioldotta mindkettőjük biztonsági övét, Jessicát a hátára
fektetve a kanapéra döntötte, és kínlódva, nyögve belemerült a
testébe. Jessica felsikoltott, ahogy a teste a férfiénak feszült, és
azonnal mély, lüktető orgazmus söpört végig rajta. Sedet
kemény, gyors lökései másodpercekkel később magával
ragadták, hogy csatlakozzon a lányhoz. Tartotta a lány csípőjét,
miközben elment benne, a farkát olyan mélyre temette, amilyen
mélyen csak tudta, amennyire csak lehetett, az arcát pedig
eltorzította a mámor. Ziháló lélegzetet vett, és összeroskadt a
lányon, karjaiban ringatva a testét.
Sed halkan elnevette magát, teste megremegett a lány felett.
– Sajnálom, édesem. Nem gondoltam, hogy ennyire felhúztál.
Jessica megfogta az arcát, és rávette, hogy a fiú a szemébe
nézzen.
– Nekem tetszett. Izgalmas volt – felelte, és ahogy belenézett
Sed égszínkék szemébe, tudta, hogy soha egyetlen más nő miatt
sem izgult fel ennyire. Csak miatta.
– Megpróbáljuk újra?
– Sokszor, rengetegszer – mondta a lány –, de később. Amíg
városnézésen vagyunk.
A férfi farka megrándult benne.
 – Ha nem szeretnélek már most is, Jessica Chase, újra beléd
esnék, minden nap minden percében.
Megcsókolta a férfit, olyan érzelmek rohanták meg, melyektől
elállt a lélegzete. Felnézett Sedre, hüvelykujjával végigsimított
az arccsontján.
–Néha olyan édes tudsz lenni.
Sed megforgatta a szemét.
– Ez a titok veled együtt hal meg. Ígérd meg nekem.
– Megígérem.
A srác elvigyorodott, mindkét gödröcskéje megjelent.
– Szóval, mit fogunk ma csinálni San Franciscóban?
A lány szuggesztíven felvonta a szemöldökét.
– Mit nem fogunk?
 51. Fejezet

Fordította: Aiden

Sed asszonya fantasztikus volt. A kínai negyedben

elfogyasztottak egy finom ebédet, amit forró, gátlástalan szex
követett egy fal mellett egy sikátorban. A lány elvitte őt a Coit
Tower tetejére, annak minden fallikus dicsőségében, és Sed
farkával hátulról a lányba fúródva bámulták San Francisco
csodálatos panorámáját. Fekete bőrkabátja kétségkívül a
legjobb ruházati beruházás volt, amit valaha is vett. Miután több
pokoli dombon túráztak felfelé, és körülbelül egy órára
"eltévedtek" néhány bokorban, egy művészeti múzeumba
mentek. Sed nem sok mindenre emlékezett abból, amit ott
láttak. A legérdekesebb és legszebb dolog ott a vele lévő lány
volt. És hogyan is koncentrálhatott volna a művészetre, a
kultúrára, a kifinomultságra és az összes ilyen baromságra,
amikor a lány folyton a mindig ágaskodó farkához dörgölte
kívánatos fenekét? A lány annyira megőrjítette, hogy végül
berángatta egy fülkébe, és élete legjobb szopását nyújtotta neki.
 Sednek fogalma sem volt, hová viszi őket most a limuzin, de
rájött, hogy élvezi, ha Jessica irányíthatja a műsort. Átkozottul
jól csinálta.
– Fáradt vagy? – kérdezte a lány.
Kimerült, de ezt sosem vallotta volna be neki.
– Jól vagyok.
– Pihenhetünk a hajón.
A férfi érdeklődése felélénkült.
– Hajón?
– Egy romantikus vacsorára és naplementére hívlak az
öbölben.
– Csodásan hangzik. Miért vetted a fáradságot?
– Mert szeretlek.
– És miből engedhetted meg magadnak?
Nem mintha ne lett volna hajlandó fizetni érte. Ha a lány a
hitelkártyájára terhelte, az is teljesen rendben volt számára.
Csak elgondolkodott.
– Myrna kifizetett. És visszakaptam az ösztöndíjamat, így volt
egy kis plusz pénzem, amit elszórakozhattam.
A férfi hitetlenkedve bámult rá.
– Felelőtlenül bántál a pénzzel miattam?
A lány elkomorult és az a csodálatos szőrszálhasogató indulata
kirobbant.
– Nem nevezném felelőtlenségnek...
 Sed egy éhes csókkal hallgattatta el. Amikor a lány
megnyugodott és engedékennyé vált a férfi karjaiban, Sed
elhúzódott tőle, és belenézett a szép jáde-zöld szemébe.
– Életem legszebb napja az a nap volt, amikor Pittsburghben a
színpadon megkértem a kezedet, de amilyen emlékezetes volt
az, a mai nap még annál is jobb volt.
A lány rámosolygott.
– Még nincs vége – közölte.
– Ezt már fokozni sem lehet.
– Ezt kihívásnak tekintem.
Ó, igen, kérlek, csináld. Sed farka ismét megmozdult a
nadrágjában. Mielőtt azonban kiélhette volna izgalmát, a
limuzin megállt a Fisherman's Wharfnál. A tömeg kíváncsian
zsibongott a nyomukban. Sed nem tudta, hogy azért, mert az
emberek felismerték őket, vagy, mert limuzinban utaztak, de
senki sem indult meg feléjük. Jessica megfogta a kezét, és egy
nagy vitorláshoz vezette, amely a dokk végében állt. A kapitány
üdvözölte őket, átnyújtott Jessicának egy piknikkosarat, és
perceken belül már úton is voltak a vízen. Fel kellett hívnia
Briant, hogy megmondja neki, már San Franciscóban van. Nem
együtt fognak a helyszínre utazni, ahogy tervezték.
– Ki kell mennem a mosdóba – közölte a lánnyal, és
gyengéden megcsókolta.
A lány aggódva pillantott ki a nyugati horizontra.
 – Siess vissza – mondta, és elkezdte kipakolni a dolgokat a
piknikkosárból, gondosan elrendezve őket a fedélzeten lévő kis
kerek asztalon.
A fürdőszobában Sed bekapcsolta a mobilját, és az csipogott.
Új üzenet. Három is. Mindegyik Briantől.
Az első üzenetben ez állt:
„Sed, ma otthon kell maradnod. Eric és Jace készül valamire.
Hívj fel.”
Eric és Jace?
A második:
„Dare elmondta, hogy úton vagy San Franciscóba Jessicával.
Remélem, hamarosan meghallgatod az üzeneteidet. Valami
fontosat kell mondanom neked. Hívj fel. Azonnal.”
Az utolsó üzenet:
„Sed, bármit is teszel, ne szállj fel arra a hajóra!”
Sed szíve a lábujjhegyéig süllyedt. Ahhoz már túl késő volt.
Már a hajón volt. Jessica azt tervezte, hogy megöli, majd kidobja
a holttestét a fedélzetre, mielőtt elhajózik a naplementébe a
dobosával és a basszusgitárosával? És honnan tudott Brian a
tervükről? Benne volt, vagy megpróbálta megmenteni Sed
életét? Sed izzadó tenyérrel hívta Briant, és várta, hogy felvegye.
– Végre. Egész nap arra vártam, hogy visszahívj.
– Mi a fene folyik itt, Brian?
– Kérlek, mondd, hogy nem a hajón vagy.
– A hajón vagyok.
 – A francba! – káromkodott Brian és odaszólt valakinek: –
Már a hajón van!
– A francba! – mondta Trey is a háttérben.
Brian ismét a telefonjába beszélt:
– Oké, továbblépünk a B tervre.
Sed megvakarta a fejét a füle mögött.
– B terv. Mi volt az A terv?
– Ma kell megtenned, tesó. Mármint most rögtön.
Sed nem bírta követni. Egyáltalán nem.
– Mit?
– Megkéred Jessica kezét.
– Persze, holnap a koncert alatt. Már elterveztük az egészet.
– Nem várhatsz. Menj és tedd meg most rögtön.
– Most? Mi folyik itt, Brian?
Brian habozott, majd hangosan felsóhajtott.
– Nem tudom elmondani.
– Mondd el neki – mondta Trey elég hangosan ahhoz, hogy
Sed is hallja.
– Nem lesz tisztességes a győzelem, ha elmondjuk neki. Nem
fog számítani.
– Nem fogom Eric választott tetoválását a seggemre
tetováltatni, mert te valami becsületes köcsög vagy – ordította
Trey. – Add ide azt a szájbatekert telefont. Majd én elmondom
neki.
 Sed távol tartotta a készüléket a fülétől, miközben a két
gitáros Brian telefonja körül birkózott. Hangosan. Úgy tűnt,
Brian nyert.
– Napnyugta előtt meg kell kérned a csaj kezét. Oké? –
mondta Brian lélegzetvisszafojtva. – Csak bízz bennem. Tudod,
hogy nem vezetnélek félre.
– Nem kérem meg, amíg nem hallja a dalát. Ez az egyetlen
oka, amiért még nem kértem meg a kezét – felelte Sed. Nos, ez
volt az ok, és az, hogy ideges volt. Továbbá az is, hogy álmában
húzza fel a gyűrűt az ujjára, nem sikerült túl jól.
– Akkor énekeld el neki.
– Zene nélkül? Ne légy hülye, Brian. Te és Trey egész héten
próbáltátok a dalát.
– És mi van azzal a felvétellel, amit pár évvel ezelőtt
készítettetek? – hallotta Sed Trey-t a háttérben.
– Hát persze! El is felejtettem a felvételt. Tökéletes! Sed, ha
lejátszom neki a dalt telefonon, megkéred? A holnapi koncerten
még élőben is eljátszhatjuk neki – kérdezte Brian
kétségbeesetten – félig nyögve, nyöszörögve. –Kérlek.
Brian sosem kért semmit Sedtől, pedig sokat köszönhetett a
fickónak. Sed bosszúsan sóhajtott, tudta, hogy nem utasíthatja
vissza.
– Ha elküldöd nekem a dalt, akkor azt hiszem, meg.
Brian megkönnyebbülten sóhajtott fel.
– Hála Istennek. Remélem, még megvan. Megnézem a file-
okat, és visszahívlak, amint lehet.
 – Rendben – mondta Sed. – Tudod, ha ti őrültek
abbahagynátok a hülye fogadásokat...
– Te is kivetted a magad részét a hülye fogadásokból.
Sed ezzel nem szállhatott vitába.
– Megpróbálom megtalálni – folytatta Brian –, de ha
valamiért nem sikerülne, ígérd meg, hogy mindenképpen
megkéred. Még napnyugta előtt.
Mi volt az a nagydolog a naplementével? Ogrévá fog változni,
vagy mi a szar?
– Megkérem, persze. Mihelyst készen állok.
Trey felordított:
– Mit mondott? Megmenti a seggünket? Mármint szó szerint.
Brian?
Ekkor Sed bontotta a vonalat.
Sed még mindig nem értette teljesen a fogadást, vagy, hogy mi
köze van Ericnek és Jace-nek bármihez is. Talán Jessica el
tudná magyarázni. Rezgőre állította a telefonját, és visszagyűrte
a zsebébe. Mielőtt visszatért a fedélzetre, használta a WC-t, és
megmosakodott a kis mosdókagylóban. Már nem gondolta,
hogy Jessica meg akarja ölni (hát, valószínűleg nem), de most,
hogy tudta, hogy benne van valami hülye fogadásban, amit a
bandatársai találtak ki, kissé gyanakvó volt a lány szándékait
illetően. Nem tudni, mire számíthatott.
A fedélzeten leült a lánnyal szembeni székre, aki kedvesen
mosolygott, a lenyugvó nap halvány aranysárgára színezte
eperszőke haját.
 – Barackkonzervet? Biztosan nem bántaná a torkodat.
A torkát tényleg egyáltalán nem bántaná, így bólintott, és nem
valószínű, hogy valaha is visszautasítaná a lány kényeztetését.
– Mi történik napnyugtakor?
A lány beledobta a villáját a nagy barackos dobozba.
– Lemegy a nap.
A férfi megrázta a fejét.
– Okostojás – mormogta Sed egy féloldalas vigyorral. Miután
a lány kihalászta a villáját, figyelte, ahogy lenyalja a
barackszirupot az ujjairól.
– Miért kérdezted most ezt? – kérdezte Jessica gyanakodva.
– Épp az előbb beszéltem Briannel telefonon. Úgy tűnt, hogy
valami jelentős dolog fog történni napnyugtakor. Valami,
amiben Eric és Jace is érintett. Ugye nem tervezed, hogy
megölsz?
A lány kezdeti döbbent arckifejezése gyorsan nyugtalan
nevetésbe csapott át.
– Megölni téged? Eh, nem, nem egészen.
– Akkor pontosan mit tervezel?
– Meglepetést. Aminek örülni fogsz. Ígérem – felelte a lány, és
egy barackot kínált neki a villáján. – Csak nyugi, oké? Ideges
leszek tőled.
Sed leszürcsölte a barackot a torkán.
– Ideges?
– Nézd – mondta a lány, és rámutatott valamire Sed válla
fölött. – Az ott az Alcatraz.
 Miért mutatott rá az egyik legszörnyűbb börtönre? Talán csak
el akarta terelni a figyelmét. Elhajóztak az Alcatraztól, és
közeledtek a Golden Gate hídhoz.
– És ott van a Golden Gate híd – mutatta Sed.
A lány hátrapillantott, és elsápadt.
– Máris?
Minél közelebb értek a hídhoz, annál sápadtabbnak tűnt.
– Jól vagy? – kérdezte Sed.
A lány enyhén bólintott. Megetette még egy barackkal.
Sed telefonja rezegni kezdett a zsebében. A szíve kihagyott egy
ütemet. Remélte, ez azt jelenti, hogy Brian megtalálta a
zenefájlt. Ugyanakkor az idegesség kezdett úrrá lenni rajta.
Várniuk kellene holnapig.
A nap egyre lejjebb süllyedt, és izzó, vörös-narancs színű
gömbként jelent meg a horizonton.
A telefonja ismét rezgett. Sed vett egy mély lélegzetet, és
elővette a zsebéből. Brian volt az.
– Ezt fel kell vennem, édesem. Bocsáss meg – kért elnézést
Jessicától, majd hátat fordított neki, és beleszólt– Mi az?
– Megtaláltam. Add Jessicát a telefonhoz, és lejátszom neki.
Sed vett egy nagy levegőt, és átadta a lánynak a telefont.
Ennyi. A lány furcsán nézett rá, amikor kivette a kezéből a
készüléket.
– Briannek van valamije, amit meg kell hallgatnod.
A lány a mögötte lévő hídra pillantott. Minden egyes
pillanatban egyre nagyobbnak tűnt.
 – Nem várhatna?
– Kérlek.
Jessica a füléhez tartotta a telefont.
– Brian?
Mondott neki valamit, Sed csak sejteni tudta, hogy mit. A lány
arckifejezése kíváncsiságból csodálkozássá változott, majd a
szeme váratlanul könnybe lábadt.
– Jaj, ne, ne csináld ezt – mondta Sed.
– Te írtad ezt a dalt? – a lány remegő ujjakkal takarta el az
ajkát. – Nekem? – kérdezte, és a hangja elcsuklott.
– Igen, azt akartam, hogy hallgasd meg, mielőtt...
– Álomszép.
Itt volt az idő. A bizonyosság egy pillanat alatt felváltotta
idegességét. Kivette a gyűrűjét a zsebéből, és féltérdre
ereszkedett előtte.
– Jessica – kezdte, és a szíve majd' megszakadt –
, hozzámjönnél?
A lány szemei tágra nyíltak.
– Ne, ne, ne tedd ezt. Ne most. Mindent tönkreteszel –
mondta ijedten a lány, majd eldobta a telefont, felállt, és
pólójánál fogva talpra rántotta Sedet.
Sednek a lélegzete is elakadt, nemcsak a szíve hagyott ki.
Nem? Nemet mondott. Hogy mondhatott volna nemet?
Jessica megfordult, és mindkét karjával hevesen integetni
kezdett a híd felé. Sed kezét a sajátjába fogta. A fiú érezte. Látta.
A szerelmet. Ott volt a szemében. Annyira tisztán, hogy képes
volt kinyújtani a kezét és megérinteni. Miért utasította vissza?
Miért?
A gyűrű. Túl kicsi volt. Jobbat érdemelt volna. Mit mondott,
amikor két évvel ezelőtt hozzávágta? Adja zálogba azt az olcsó
vackot. De ha ez is volt az indoka, nem tudta elfogadni. Nem
fogadta el. A lány szerette őt. Tudta, hogy szerette. Akkor miért?
Miért mondott nemet? Mit tehetett volna másképp? Nem
engedhette el újra. Egyszerűen nem tudta. Muszáj volt...
– Sed, édesem. Nézz fel a hídra.
Sed engedelmeskedett, túlságosan megdöbbent volt ahhoz,
hogy vitatkozzon. Alig hallotta egy motorkerékpár zaját a hídról
messze fölötte, majd egy hatalmas fehér transzparens
bontakozott ki San Francisco leghíresebb nevezetességének
pereme fölött. A transzparensre hatalmas piros betűkkel az volt
írva: LESZEL. Néhány másodperccel később egy második
transzparens is kinyílt. A. Aztán egy harmadik. FÉRJEM. Valaki
(Jace?), motorkerékpárral száguldott át a híd gyalogosjárdáján,
és egymás után nyitotta ki a transzparenseket, míg az utolsó is
kinyílt:
– Pes?
– Jaj, ne, az utolsó transzparenst fejjel lefelé rakták fel –
nevette el magát Jessica, majd felnézett Sedre. – Azt kéne írni,
hogy Leszel a férjem, Sed? – mosolyodott el a lány
aggodalmasan. – Szóval? Hozzám jönnél?
 Sed helyes arca elmosódott, miközben nevetséges,
szentimentális könnyek töltötték meg a szemét. A keze fejével
törölgette őket. A lány most megkérte őt? Komolyan? Igen,
igen, igen, Istenem, igen. Sed felemelte a lány bal kezét, remegő
ajkához szorította, majd végre felcsúsztatta a gyűrűt az ujjára.
A lány lenézett rá, és elakadt a lélegzete.
– Ez az én gyűrűm. Amit Pittsburghben adtál nekem.
Sed bólintott, képtelen volt megszólalni. A szíve elszorította a
torkát. – Megtartottad? Nem tetted zálogba, hogy megjavítsd a
turnébuszodat?
– Soha nem hagyta el a zsebemet. A tiéd, Jessica. Mindig is az
volt, mindig is az lesz – mondta elcsukló hangon. – És most
visszakerült oda, ahová tartozik. Az ujjadra.
– Életem, el sem tudom mondani, mennyit jelent ez nekem.
A lány a mellkasához tette a kezét, és a szívéhez szorította a
gyűrűt. A szemét elöntötték a könnyek. De jól álltak neki. Sed
megölelte és gyengéden megcsókolta, boldog volt, hogy ez a
jelentéktelen csecsebecse a világot jelentette a lánynak, ahogy
neki is mindig azt jelentette. Egy hosszú pillanat után Jessica
kibontakozott Sed karjaiból.
– Még nem válaszoltál nekem – suttogta. – Leszel a férjem,
Sed? Mivel a kérdezett képtelen volt levegőt venni, nemhogy
szavakat formálni, azt tette, amit egy hang nélküli énekes csak
megtehetett: pislogott.
– Ezt igennek veszem – vigyorodott el a lány, és leteperte a
fiút a fedélzetre. Letépte róla a pólót, és lázasan végigcsókolta a
mellizmai közti kemény szegycsontot, ajka végigfutott Sed
remegő hasán egészen az övcsatjáig.
– Hihetetlenül rossz kislánynak érzem magam, Sedric. Mit
szólnál, ha itt és most megpecsételnénk ezt az eljegyzést?
Sed elmosolyodott, tudta, hogy mindkét átkozott gödröcskéje
kivillant, de túl szédült volt ahhoz, hogy törődjön ezzel.
– Elfogadom az érvelését, főtanácsos.
A lány átlendült a férfi csípőjén, és a feje fölött kibújt a
ruhájából. Meztelen bőre mézként ragyogott a naplemente
utolsó sugaraiban. Sed mindkét kezével betakarta a kebleit, és a
lány szeme lecsukódott a boldogságtól. Édes Istenem, ez a nő
félelmetes volt. Az asszonya. Az szíve. A Jessicája. Az övé.
Sed volt a legboldogabb ember a világon. Az élet nem is
lehetett volna tökéletesebb.

Vége