Hollandia és Luxemburg perszonál unióban állt, mindaddig, amíg 1890-

ben el nem hunyt III. Vilmos. Őt 10 éves lánya, Vilhelmina követte a

trónon, de mivel Luxemburg öröklési törvénye nem engedte a női
uralkodót, a két ország elszakadt egymástól. Vilhelmina 58 éven át viselte
a koronát. Miután az ország utolsó jelentős önálló hadművelete az 1760-
as években zajlott, hadserege fokozatosan veszített erejéből. A kormány
úgy döntött, hogy kimarad az európai nagyhatalmi játékokból és
semlegesnek nyilvánítva magát, senkivel sem kötött katonai szövetséget.
Ezt a politikát követték az első világháború során is, habár Anglia és
Németország is próbált profitálni az országból (pl kereskedelmi
útvonalak, nyersanyagok). A katolikusok számára visszaállították a
püspökséget, és a szocialista mozgalom hatására 1917-ben bevezették a
férfiak számára az általános választójogot, két évvel később ugyanez
megtörtént a nőkkel is. A két világháború között területi viták alakultak ki
Belgiummal, a belgiumi flamandok egyesülni kívántak Hollandiával, de a
holland kormányzattól semmilyen hivatalos támogatást nem kaptak. Az
1921-es és 1929-33-as gazdasági világválság súlyosan érintette a
hollandokat is. A 30-as években több fasiszta és náci mozgalom indult az
országban, de a holland társadalom nagy része elutasította a nácizmust
erőszakossága és faji ideológiája miatt. A németek terjeszkedése miatt a
háború előtt többször is megnövelték a védelmi költségvetést. A II.
világháborúban is semlegességet szerettek volna elérni, ám a németek
megtámadták az országot. 1940. május 15-én kapitulált Hollandia. Több
ezer holland zsidó esett áldozatul a német nácizmusnak, köztük Anne
Frank is, akinek az elrejtőzése alatt írt naplóját édesapja a háború után
adta ki. Hollandia 1945. május 5-én szabadult fel. Hollandia gazdasági
fejlődését a Marshall-segély indította meg 1949-ben Hollandia lemondott
indonéz gyarmatairól ugyan ebben az évben alapító tagja lett NATO-nak,
és megalakították a Benelux közösséget, majd az Európai Unió elődjét is.
A gyors ipari- és gazdasági fdejlődést az 1953-as árvíz állította meg,
ezután az ország egy 30 éves programot indított az ilyen esetek
megőrzésére. A védelmi rendszer 1986-ban lett teljesen kész. A 60-as
években történő kulturális változások nagy hatással voltak Hollandiára
(főleg a fiatalságra), az ún. „oszloptalanítás” hatására eltűntek a vallások
és osztályok közötti választóvonalak, megerősödtek a protestáns
mozgalmak, általánossá váltak a vegyes házasságok. 1994-ben a „lila
koalíció” megalakulásával a későbbi években olyan liberális törvények
születtek, mint az abortusz, az eutanázia és a marihuánafogyasztás
legalizálása. 2001-ben a világon elsőként legalizálták az azonos neműek
házasságát. 1998-as újraválasztásuk nagy szerepet töltött be a gazdaság
növekedésében, a munkanélküliség és az államháztartási hiány
csökkentésében. Jelenleg Hollandia minisztere Mark Rutte, aki korábban
a lila koalíciót vezette, jelenleg a Szabad Demokrata Néppárt élén vezeti
az országot. A kis holland nemzet létrehozta a világ egyik legnyitottabb, -
dinamikusabb és -fejlettebb társadalmát.

Hollandia területe jelenleg kb 41,5 ezer km2, és jelenleg 17,3 millió

ember lakja. Rendelkezik tengerparttal, a partvonal hossza 451 km, ez
mind az Északi-tengerhez tartozik. Szárazföldön Németországgal és
Belgiummal határos. Az Északi-féltekén, mérsékelt éghajlati övezetben
helyezkedik el.  A tenger és a meleg észak-atlanti Golf-
áramlat mérsékelt tengeri klímát biztosít, ennek köszönhetően a hőingás
kicsi. A csapadék egyenletesen oszlik el, de a tavaszi időszak általában
szárazabb, mint az őszi Az ország nagy része 100 méternél alacsonyabb
tengerszint feletti magasságon helyezkedik el, és csak egyetlen pontja
van ami magasabban van mind 300 méter. Az ország kb negyede
mélyföld, azaz tengerszint alatt fekszik. Hollandia magasabban fekvő
területeinek talaja a geest talaj, ami főleg kavicsokból és homokból áll.
Alacsonyabb területeire a marsch talaj jellemző, ez főleg agyagból és
tőzegből áll. A Rajnától északra homokos-agyagos morénák, délre pedig
folyami hordalék jellemző. Hollandia legfontosabb ásványkincse az északi
területeken bányászott földgáz. Mivel a folyami árvizek és a
vihardagályok az ország kb kétharmadát fenyegetik, ráadásul a partvidék
folyamatosan süllyed, pondlereket, azaz lecsapolt földterületeket kellett
létrehozniuk, amiket gátakkal kerítenek el.
Hollandia több mind a fele mezőgazdasági terület, gigantikus üvegház
komplexumaik némelyike 175 hektárnyi területen húzódik. Ezeken a
klimatizált beltéri farmokon folyik többek közt a világ vezető
exporttermékét adó holland paradicsom-, burgonya- és
hagymatermesztés. A nemzetközi zöldségmag kereskedelem több mint
harmadát Hollandia szolgáltatja. A kis ország, nagy népsűrűséggel, amely
minden talpalatnyi helyet kihasználva a második legnagyobb élelmiszer
exportőr a világon, a 270-szer nagyobb termőterületű Egyesült Államok
után. Hollandia egyes régióiban a virágtermesztés dominál. A lakosság
gabonaféléket és cukorrépa-tenyésztést is folytat. Precíziós gazdálkodást
folytatnak, melynek lényege, hogy a műszaki, informatikai és
termesztéstechnológiai megoldásokat és tudásbázist együttesen
alkalmazzák a termesztésben. A cél érdekében a hollandok bevetették a
legmodernebb technikákat: szenzorokat, szatelliteket, drónokat stb. A
precíziós gazdálkodást a szükség hívta életre. Leginkább a helyszűke
kényszerítette a hollandokat, hogy emeljék a hozamokat anélkül, hogy
több területet vonnának művelésbe. Hollandiában fejlett az üvegházas
termesztés. Eleinte csak vágott virágokat termesztettek így, de a
nagyfokú környezettudatosság miatt, miszerint ez a fajta módszer 40-szer
kevesebb vizet igényel, ma már mindenfélét termesztenek
üvegházakban. Geotermikus energia hasznosításával csökkentették az
energiafelhasználást. A holland mezőgazdaság jelentős exportot bonyolít
le, különösen Nagy-Britanniába és Németországba szállítanak sok árut. A
mezőgazdaság vezető ága sokáig az állattenyésztés volt, mára azonban a
növénytermesztés vette át a helyét a kertészetek gyors fejlődése miatt. A
rétek feljavításával, műtrágyázásával kitűnő fűhozamokat érnek el, és ezt
szántóföldi takarmánytermesztéssel is kiegészítik. A megtermelt tej nagy
részét sajttá (pl. edami, gouda), vajjá vagy tejporrá dolgozzák fel. A tejipar
melléktermékeit, a sertés- és baromfitenyésztésben hasznosítják:
mindkét ágazat nagy exportőrnek számít. A halászat is fontos gazdasági
pozíciót tölt be, de a halak megóvása érdekében az Európai Unió
halászati korlátozásokat vezetett be.
Hollandia gyáripara a két világháború közötti időszakban kezdett fejlődni.
Nyersanyaghiány miatt külföldi importárut dolgoznak fel, a kész termékek
zömét pedig exportálják. A gazdaság két legfontosabb városa Amsterdam
és Rotterdam, kikötővárosok. Az ország gazdasági központja a több városi
központ köré épült peremvárosok összességéből létrejött Randstad.
Hollandia fejlett gépiparral rendelkezik, legfontosabb termékeik a kikötői
gépek, berendezések, munkagépek. A világ egyik vezető elektronikai
cégének, a Philipsnek a székhelye Eindhovenben van. Az elektronikai ipar
az elmúlt évtizedekben a legdinamikusabb iparág Hollandiában. Ezek
mellett fejlett iparág a cellulóz- és papírgyártás és a famegmunkálás. A
holland gazdaság egyik legfontosabb területe az energia. A hőerőművek
termelik az elektromos energia nagy részét. Jelenleg 2 atomerőmű
működik Dodevardban és Borsselben. A kőolaj az összes külföldi szállítás
25% -át teszi ki. Az olajat energiahordozóként és alapanyagként
használják a petrolkémiai és vegyipar számára. Hollandia méltán híres
szélmalmairól, melyek kiemelkedő megújuló energiaforrást jelentenek,
emellett hatalmas lépés a szén-dioxid kibocsátás lecsökkentéséért. A
világon elsőként az ország vasúthálózata 100%-ban szélenergiával
működik.