Szocializáció ökológiai modellje

▪A szocializáció környezetbe ágyazottan történik, az ember fejlődése egy adott kultúrán belül zajlik.
Környezeti hatások ökológiai megközelítése (Urie Bronfenbrenner in: Kollár, Kósa, 2004) Figyelembe
veszi az egyén életkörülményeit és a kultúra hatásait

Ökológiai modell

Mikrorendszer: ez a gyermek közvetlen környezete, amelyben benne vannak:

▪ A környezet fizikai tárgyai

▪ A környezet strukturáltsága: ez a szülők nevelési elképzeléseit tükrözik

▪ Interperszonális kapcsolatok (ezek már nemcsak diádok, hanem triádok is)

Mezorendszer:

• Az egyén életterébe belépő, az életkorral egyre bővülő csoportok, környezeti helyszínek együttese
(iskola, kortárscsoportok)

• A mikrorendszer elemeinek nézetei erősíthetik vagy éppen nehezíthetik a szocializációt a gyerek

számára (pl. otthon iskola eltérő vagy hasonló értékei)

Exorendszer

▪Szélesebb társadalmi kontextus, amely befolyásolja az egyén környezetében lezajló interakciókat

▪A szülők munkahelye, önkormányzat, település jellege, helyi társadalom, tömegkommunikáció,

oktatás és a nevelés társadalmi intézményei (iskolaszék).

▪Ezek segítő és gátló hatásúak lehetnek

Makrorendszer

• A kultúra uralkodó nézeteinek és hiedelmeinek összessége

• Meghatározó a gyermekek szocializációjára, hogyan vélekedik az adott kultúra a gyermekkorról, a

gyereknevelésről, iskolai évekről, a lehetséges jövőről

▪ Kultúra: egyik generációról a másikra hagyományozódó anyagi és szellemi javak összessége -

legfontosabb közvetítője a nyelv - irányelvei a hiedelmekben, értékekben, normákban fejeződnek ki.

A szocializáció mechanizmusai

➢Közvetlen nevelés (direkt tanítás) A nyelv útján

▪ Nyelvi ráhatások: mit kell tenni, mit szabad tenni és mit nem

▪ Konkrétak és általánosak, de csak a tekintély személyek jelenlétében érvényesülnek

➢Jutalmazás-büntetés

Jutalmazás: pozitív érzéseket, és közelségkereső magatartást vált ki (többet vannak a szülő, tanár
közelében, elvárásainak szívesen eleget tesznek) → több lehetőség a befolyásolásra

Büntetés: hatása kevésbé bejósolható, arra irányítja a figyelmet mit nem szabadalternatív lehetőséget
nem ad
Következmények fontossága:

Büntetés következménye: azonnali és több nem kívánatos mellékhatással is járhat (pl. szorongás)
Megerősítések: nem ilyen gyorsan fejtik ki hatásukat, de a jutalmazásnak is lehetnek negatív hatásai
(olyan tevékenység esetén, amelyet kedvvel végeznek)

A szociális tanulás:

Utánzás és modellkövetés (megfigyeléses tanulás) Utánzás: kezdetleges formája már újszülötteknél

megfigyelhető Modellkövetés - célja nem az ismeretszerzés, hanem a modell követése - feltételei:
modell jelenléte, akit megfigyel a gyermek, képes legyen rá visszaemlékezni és fontos a motiváció -
Modell: lehet valakinek a teljes személyisége vagy számos egyén különböző vonása - okai: elsősorban
érzelmi indítékok

Behelyettesítő (vikariáló) megerősítés

▪ Ha megfigyelünk valakit, akinek a viselkedését megerősítés követ, valószínűbb, hogy mi is hasonlóan

cselekszünk.

▪ Néha a behelyettesítő jutalom hatékonyabb tanuláshoz vezet, mint a közvetlen megerősítés.

▪ Hatás: következtetünk, hogy mi is ugyanazt a megerősítést kapnánk.

A társas befolyásolás

▪ Jutalmazó hatalom A hatalom forrása: a befolyásoló jutalmazni képes A hatalom ereje: jutalom
nagyságától és a jutalom fontosságától függ.

▪ Büntető (kényszerítő) hatalom A hatalom forrása: célszemély azon hiedelme, hogy

engedelmességgel elkerülheti a büntetést A hatalom ereje: a fenyegetés nagyságától függ

▪ Referens (vonatkoztatási) hatalom A hatalom alapja: az érzelmi kapcsolat a modell és a gyerek között
/azonosulás a forrással/

▪ Szakértői hatalom A hatalom forrása: a befolyásoló szakértelme, speciális tudása

▪ Legitim hatalom A hatalom forrása: az a felismerés, hogy a másik embernek joga van őt befolyásolni,
neki kötelessége engedelmeskedni

Családi szocializáció

▪ „Nukleáris” család

▪ Egy gyermekes család

▪ Sokgyerekes család (nagycsaládosok): 3 vagy annál több gyermek

▪ Egyszül ős család: elvált, özvegy, egyedül vállalt gyermek

▪ Újraházasodott/ Mozaik/patchwork család: Pár el ő z ő házasságból született gyerekeikkel (közösen

vállalt gyerekkel vagy anélkül)

▪ Örökbefogadott gyermekkel család

▪ Nagyszülők által nevelt gyermekes család ▪ Azonos nem ű párok gyerekkel

▪ Többgenerációs család: gyerekek - szül ő k -nagyszül ő k -dédszül ők együttélése család, mint

rendszer
Von Bertalanffy a rendszerszemlélet atyja

A rendszer: egy működési egység, amelynek megvannak a saját működési mechanizmusai, határral
van lezárva. Struktúráját tekintve: alrendszerekre tagolódik. Alrendszerek közös feladatra
szerveződnek. A családon belül lévő alrendszerek: házastársi, szülői, gyermeki, nemek szerinti és az
Ödipális (ez a nemi szerepek tanulása szempontjából fontos, de a házastársi alrendszer rovására nem
erősödhet meg).

Családi életciklusok

▪ A családi élet: változások sorozata, rövid egyensúlyi állapot után új szükségletek jelennek meg

▪ Krízis: amikor a régi működési módok már nem funkcionálnak, de még nincsenek újak

▪ Normatív krízis: előre látható változások, amelyekre fel lehet készülni (pl. gyermek születése,
iskolakezdés, fiatal elköltözése)

▪ Akcidentális krízis: előre nem látható változások (pl. baleset, természeti csapás, háború, krónikus
betegség, egzisztenciális veszteség)

▪ A családi életciklusok az első gyermek életkorához kapcsolódnak

Kötődést magyarázó elemek

➢Drive redukció elmélet (Freud): A gyermek ahhoz kötődik, aki kielégíti éhség szükségletét

➢Erikson pszichoszociális elmélete- a kötődés alapja a bizalom. A gyermek ahhoz kötődik, aki a
bizalom érzését táplálja benne

➢Evolúciós magyarázat (Bowlby): A gyermek ösztönösen törekszik a közelségre, testi kapcsolatra.

Kötődés: biztonságos alapot ad a környezet felfedezéséhez

Kötődési mintázatok

Biztonságosan kötődő

Jó társas kapcsolatok, kooperatív. Magabiztos, független. Csoporthelyzetben aktív. Megfelelően

motivált és kitartó a teljesítményhelyzetekben. Kamaszként elégedettebb a kapcsolataival, jobban
megbízik másokban. Hatékonyabban küzd meg a stresszel.

Bizonytalan elkerülő

Társas helyzetekben visszahúzódó, érzelmileg elszeparálódik, nem keresi mások segítségét. Több
agresszív és antiszociális viselkedést mutatnak. Kamaszként a távolságtartás stratégiájával próbálják a
stresszt minimalizálni.

Bizonytalan ambivalens

Alacsony az önbizalmuk, félnek minden ismeretlen helyzettől. Kortársaktól izolálódnak, jobban

orientálódnak a felnőttek felé. Általában túlérzékenyek, impulzívak, nyugtalanok. Kamaszként
szorongásos zavarok, depresszív hangulat jellemző rájuk. Zavarodott Viselkedési problémákat mutat:
agresszív, bomlasztó társas helyzetekben

Szülői nevelési stílus 2 fő dimenziója

1. Melegség (érzékenység): Mennyire támogató, érzékeny a szülő a gyermekére? 2. Kontroll

(követelmények): Hogyan állítja fel a szabályokat a szülő?