Gazdasági elemzés

A termelési érték elemzése

Előadó:
Dr. Fenyves Veronika
DE –GTK
Számviteli és Pénzügyi Intézet
A termelés mérésének számbavétele

Természetes mértékegységben

Értékben

Munkamértékegységben
(kivételesesetben)
TERMELÉSI ÉRTÉK

@unideb_official
Bruttó típusú termelési Nettó típusú termelési
értékek értékek
Készárutermelés értéke Anyagmentes termelési érték
Befejezett termelés értéke Nettó termelési érték
Teljes termelési érték Hozzáadott érték
Bruttó termelési érték
Bruttó típusú termelési érték
mutatók felépítése

@unideb_official
Értékesített termékek nettó árbevétele
+ késztermékek készlet változása (közvetlen önköltségen
számítva)
+ Értékesített félkésztermékek nettó árbevétele
+ Saját előállítású eszközök aktivált értéke (közvetlen
önköltségen számítva)
Feldolgozóipari késztermelés értéke
+ Számlázott feldolgozóipari szolgáltatások nettó árbevétele
Befejezett feldolgozóipari termelés értéke
+ Befejezetlen-és félkésztermék állományváltozása (közvetlen
önköltségen számolva)
Teljes feldolgozóipari termelési érték
Teljes feldogozóupari termelési érték
+ Egyéb (építőipari, mezőgazdasági stb.) termelőtevékenység nettó
árbevétele
+ Egyéb termelőtevékenység késztermék készletváltozása
+ Saját előállítású (egyéb termelőtevékenység keretében)eszközök
aktivált értéke
+ Egyéb termelőtevékenységek befejezetlen-és félkész termelésnek
állományváltozása
+ Szolgáltató tevékenységek (szállítási, közlekedési stb.) nettó árbevétele
+ Kereskedelmi tevékenység árrése (nettó árbevétel – ELÁBÉ)
+ Egyéb tevékenységek nettó árbevétele
Bruttó feldolgozóipari termelési érték
Egyszerűbb kiszámítási mód

+ Értékesítés nettó árbevétel

- Eladott (közvetített) szolgáltatások beszerzési
értéke
- Eladott áruk beszerzési értéke
+/- Aktivált saját teljesítmények értéke
= BRUTTÓ TERMELÉSI ÉRTÉK
A termelési érték és volumen
átfogó, globális elemzése

@unideb_official
 A TÉ alakulásának vizsgálata

• a változás százalékos mértékű kifejezése

• a változás értékben való kifejezése

A számítás módja:
Termelési érték változása KÉ= ∑q1p1 - ∑q0p0

Az árváltozás hatása KÁ= ∑q1p1 - ∑q1p0

A volumenváltozás hatása KV= ∑q1p0 - ∑q0p0

A különbségek közötti összefüggés a következő:

KÉ = KÁ + KV
 I. Termék II. Termék
Megnevezé M.e.
1. év 2. év 1. év 2. év
s
Értékesítés
mennyisége db 300 400 500 450

Nettó ár Ft/db 800 820 1000 1000

Termelési
érték e Ft 240 328 500 450

1. évi TÉ = 740 e Ft 2. évi TÉ = 778 e Ft

IÉ= (778/740)*100 = 105,1%
KÉ = 778 e Ft – 740 e Ft = 38 000 Ft
Árváltozás hatása:
IÁ= (∑q1p1 / ∑q1p0 )*100 = (778 000/ 770 000)*100 =
101%
KÁ= ∑q1p1 - ∑q1p0
KÁ= (400*820 + 450*1000) – (400*800 + 450*1000) =
778 000 – 770 000 = 8000 e Ft

Volumenváltozás hatása:
IV= (∑q1p0 / ∑q0p0 )*100 = (770 000/ 740 000)*100 =
104%
KV= ∑q1p0 - ∑q0p0
KV= (400*800 + 450*1000) – (300*800 + 550*1000) =
770 000 – 740 000 = 30 000 e Ft
 Az eltérések számszerűsítésének
módszerei

1. Láncbehelyettesítés módszere
2. Abszolút különbözetek módszere
3. Százalékos (relatív) különbözetek
módszere
 A termelési érték a következő módon
állapítható meg:

T= k × q × p
ahol:
T = termelési érték, k = kapacitás,
q = termésátlag, produktivitás, p = ár
 A termelési érték változásának
kiszámítása:
TV = k1q1p1-k0q0p0
A változás (eltérés) okai:
Kapacitás változás
k1q0p0-k0q0p0 (tényszintre hozott terv-terv termelési érték)

Hozamváltozás
k1q1p0-k1q0p0 (tény termelési terv (bázis) áron-tényszintre hozott terv)

Árváltozás
k1q1p1-k1q1p0 (tényleges termelési érték-tény termelési terv bázis áron)

Ez esetben a standardizálás során olyan adatokat nyerünk,

amelyek közgazdasági tartalommal bírnak.
 Terv Tény
Megnevezés Mértékegység
termelés
Létszám Fő 117 124
Teljesített
munkanapok Nap/fő 214 232
száma
Munkanap átlagos
Óra/nap 7,86 7,66
hossza
Egy órára jutó
E Ft/óra 14,4 16,7
forgalom

A termelési érték változása:

tény 3 680 060 e Ft
terv 2 833 900 e Ft
eredmény + 846 160 e Ft
 A termelési érték változásának
vizsgálata a láncbehelyettesítés
módszerével

@unideb_official
Létszám eltérés hatása
124 × 214 × 7,86 × 14,4 - 117 × 214 × 7,86 × 14,4
= + 169 550 Ft
Teljesített munkanapok eltérésének hatása
124 × 232 × 7,86 ×14,4 – 124 × 214 ×7,86 ×14,4 =
+ 252 627 Ft
Munkanap átlagos hossza eltérésének hatása
124 × 232 × 7,66 ×14,4 – 124 × 232 × 7,86 × 14,4 =
- 82 852 Ft
Egy órára jutó forgalom eltérésének hatása
124 × 232 × 7,66 ×16,7 – 124 × 232 × 7,66 × 14,4 =
506 835 Ft

Összesen: + 846 160 Ft

 A termelési érték változásának vizsgálata százalékos különbözetek módszerével

Az egyes tényezők
Tényezők Változás (%)
önálló hatása

105,98 105,98 – 100 = +

Létszám (124/117) 5,98%
Teljesített
114,89 114,89 – 105,98 =
munkanapok
(124x232/117×214) 8,91%
száma
111,97
Munkanap átlagos 111,97 – 114,89 =-
(124x232x7,66/
hossza 2,92 %
117×214x7,86)
Egy órára jutó 129,85% 129,85 – 111,97=
forgalom 3680060/2833900 17,88%
A termelési érték változásának vizsgálata
abszolút különbözetek módszerével
Létszámváltozás miatt:
(124-117) × 214 × 7,86 ×14,4 = + 169 550 e Ft

Teljesített munkanap miatt:

124 × (232-214) × 7,86 × 14,4 = +252 627 Ft

Munkanap átlagos hossza miatt:

124 × 232 × (7,66-7,86) × 14,4 = - 82 852 Ft

Egy órára jutó forgalom miatt:

124 × 232 × 7,66 × (16,7-14,4) = 506 835 Ft
 A termelés összetételének elemzése

• Szállítási kötelezettségek teljesítésének a

vizsgálata

• Termelés arányeltolódásának vizsgálata

A termelés összetételének elemzése

Az arányeltolódás gazdasági mutatószámai két csoportba

sorolhatók:

Hányados formájú mutatószámok (pl: bérhányad,

anyaghányad stb.)

Nem hányados formájú mutatószámok (pl: anyagköltség,

bérköltség stb.)

Az arányeltolódás hatásának kimutatására a mutatószámok

mindkét csoportjánál az index számítás, ill. a standardizálás
alkalmazható.
 Az összetétel hatásának kimutatásánál alkalmazzuk a
főátlag indexkört.



f x

f x
f 1 x1
1 1

1 0

IF 
f 1

 f 1  f
 IR 
1

f x  IÖ
f x


f
0 0
1 0 f x
0 0
0
f 1 f 0

 f x 1  f x 0
KR 
 f x f x
1 1
 1 0

 f x f x
1

0 0 0
 
1 0
KÖ
KF
f 1 f 0 f 1 f 1 f 1f 0
 A termelés ütemességének a
vizsgálata

A termelés ütemesség vizsgálata a termelővállalatoknál két

területre tagolható:
a termékkibocsátás ütemessége
a termelés egyenletessége, folyamatossága
A termékkibocsátás ütemességének vizsgálatához
alkalmazható módszerek
árbevétel tényszámai
megoszlási viszonyszámok
grafikus ábrázolások
szórás, relatív szórás
A termelési folyamat egyenletességének,
folyamatosságának vizsgálata

Ha a termékkibocsátás ütemességének mérése

egyrészt nagyon bonyolult feladat az eltérő
gyártási átfutási idők miatt,
Ha a termelés jellege olyan, hogy a produktum
csak hosszabb távon valósul meg.

Gyártás folytonosságának mutatója:

A termék üzemi tartózkodási ideje (óra)
Elméleti átfutási idő (óra)
 A termelés minőségének elemzése

A minőség alakulása elemezhető:

a késztermékekre, valamint

a gyártás minőségére
vonatkozóan (HCCP, ISO, TQM).
A késztermékek minőségének elemzése során az
alábbi területeket kell vizsgálni:

 minőségi osztályokba sorolható késztermékek

 minőségi osztályokba nem sorolható késztermékek

A minőségi osztályokba sorolható késztermékek esetében:

termékek részarányának alakulását,
az átlagos minőségi kategóriát
az átlagos minőségi együtthatót.
 A minőséggel kapcsolatos költségek
vizsgálata

bevezető költségek
vevők minőségi igényeinek feltárása
beszállítók minősítése
minőségbiztosítási rendszer auditálása
minősítési költségek
beérkező áruk, anyagok eszközök ellenőrzése,
ellenőrzéshez használt eszközök beszerzése,
az folyamatos ellenőrzési tevékenységek költségei
hibaköltségek
belső hibaköltségek
külső hibaköltségek
Az áruforgalom

Fogyasztás Termelés

Csere Elosztás
 Az áruforgalom szakaszai

Beszerzés Készletezés Értékesítés

 Az áruforgalmi mérlegsor

Nyitókészlet + Beszerzés = Értékesítés + Zárókészlet

Az áruforgalmi mérlegsor-egyenlőség átrendezésével a sor

bármely eleme kifejezhető, így felhasználható az
összefüggés:
Beszerzési igények tervezésére B = E + Z – NY
A zárókészlet meghatározására Z = NY + B – E
Az értékesítés tervezésére E = NY + B –Z
A nyitókészlet kiszámítására NY = E + Z - B
 Az áruforgalmi mérlegsor

Az áruforgalmi mérlegsor egyszerű alakja bővíthető:

Nyitókészlet + Beszerzés + Egyéb készletnövekedés =
Értékesítés + Egyéb készletcsökkenés + Zárókészlet
Az áruforgalmi mérlegsor

• Statikus egyensúly
• Dinamikus egyensúly
 Fedezettségi mutató:
(szerződéssel fedezett áruérték × 100)/ tervezett beszerzés

 Összesített fedezettségi mutató

 Legfontosabb cikkek fedezettségi mutató
 Értékesítési
VEVŐK
forgalom

Általános
Nettó árbevétel Állam
forgalmi adó

Eladott áruk
Árréstömeg beszerzési Szállítók
értéke

Vállalkozás
Eredmény
költségei
 Az árrés elemzése

• Árrés: Értékesítés nettó árbevétele – ELÁBÉ

• Haszonkulcs: Árrés/ELÁBÉ
• Árrésszint: Árrés/ Értékesítés nettó árbevétele
• ELÁBÉ szint: ELÁBÉ/ Értékesítés nettó árbevétele
Megnevezés Az elemzés területei
Forgalom fejlődés- ének, Az értékesítési Az értékesítési
illetve a piaci részesedés forgalom tevékenység
alakulás- ának vizsgálata összetételének színvonala
elemzése

Tartalma Értékesítés forgalom Megoszlás Az értékesítés

időbeli fejlődésének vizsgálata: ösztönzésének a
vizsgálata árucsoportok vizsgálata
Piaci részesedés és a kereskedelmi Folyamatosan
konkurencia tev. el. egységek végzett elemzések
vevőcsoportok vevőelemzés

szerint

Eszközök Dinamikus vsz. Megoszlási vsz Hatékonysági

Átlagos fejlődés Átlag mutatók

mutatószámai Szórásszámítás Controlling

Trendszámítás SWOT elemzés

Köszönöm a megtisztelő
figyelmet!

D E G T K