29.

Deviáns viselkedésformák nemzetközi

szinten és Magyarországon
Deviáns viselkedésnek azokat a viselkedéseket nevezzük, amelyek eltérnek az adott társadalomban elfogadott
normáktól. Ilyenek a bűnözés, öngyilkosság, alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás és a lelki betegségek. Ezek a
normák társadalmanként eltérőek lehetnek, és korszakonként változhatnak, és hogy a deviancia nem mindig
szükségképpen káros a társadalom egésze számára.

A szociológia arra ösztönöz, hogy minden egyes deviáns viselkedésfajta okait és következményeit
alaposan és tárgyilagosan elemezzük, és elfogadjuk, hogy bizonyos mennyiségű devianciával együtt kell élni a
társadalomban, a modern társadalmakban talán még inkább, mint korábbi korszakokban.
Kérdés, hogy milyen fajtájú és súlyosságú normaszegést tekintsünk deviáns viselkedésnek. Eltérő lehet
egy-egy társadalom különböző etnikai, vallási stb. csoportjainak felfogása is a követendő normákról (pl. az
abortusz kérdésében).
Ezekből a dilemmákból kiutat jelenthet az, ha azt mondjuk: azt a normaszegő viselkedést tekintjük
deviáns viselkedésnek, amely az egyén és a társadalom számára káros vagy súlyosan káros.

Nemzetközi szinten:
1. Öngyilkosság:
• Statisztika által kimutatott öngyilkossági arányszám nagyjából 1960 óta
Magyarországon a legmagasabb a világon, viszont nem minden ország osztja meg adatait az
öngyilkosságokkal kapcsolatban és nem biztos, hogy minden öngyilkossági adat egyformán
pontos.
• Fejlett országokban nagy részben nem nőtt az öngyilkossági arányszám a II. vh óta
(nálunk viszont 1980-as évek közepéig folyamatosan növekedett, ezért vagyunk a legrosszabb
helyen.)
• Hasonlóan rossz adatok: Ausztria, Németország, Dánia

2. Bűnözés:
• A bűnözés egészét a büntetőjog eltérése miatt nem lehet összehasonlítani.
• Nemzetközi szinten nagy különbségek vannak, Egyesült Államokban lényegesen
gyakoribb az erőszakos bűnözés, mint Európában. (1990 körül emberölés kétszer, nemi
erőszak hatszor, súlyos testi sértés ötször, rablás pedig tizennyolcszor olyan gyakori mint
nálunk)
• Európában utóbbi években Oroszországban, Ukrajnában jelentős növekedés
• Szervezett bűnözés megjelenése: elsőként szicíliai maffia (kivándorlók révén Egyesült
államokban is megtelepült), szocialista rendszerek összeomlása után helyi maffiák
megjelenése, melyek közül orosz és ukrán maffia Észak-Amerikában és Nyugat-Európában is
terjeszkednek.
• Bűnözés növekedésében szerepet játszhat: munkanélküliség, társadalomból kiszakadt
szegény rétegek, nagyvárosok nyomornegyedei, nemzetközi vándorlás, nemzetközi
kábítószer-kereskedelem stb.
3. Alkoholizmus:
• Mérhető az egy főre jutó szeszes italt fogyasztás és a májzsugorban meghaltak aránya
segítségével.
• Portugália, Spanyolország, Franciaország, Olaszország kedvezőtlen mutatókkal bír
(ezek mind bortermelő vidékek.)
• II. világháború után fejlett országokban alkoholizmus nőtt, utóbbi két évtizedben
azonban megállt a tendencia ez magyarázható azzal, hogy az árak és a hozzájutás feltételei
befolyásolják a vásárlót, illetve az egészséges életmód elterjedésével

4. Kábítószer-fogyasztás:
• Nincs megbízható adat a nemzetközi összehasonlításhoz, illetve az időbeli növekedés
vizsgálatához.
• Sokféle definíció létezik: „Drog minden olyan termék, amely befolyásolja a mentális
működést és ítélőképességet, és melynek fogyasztását tiltják, továbbá minden nem olyan
tiltott termék, amely fogyasztása veszélyes és visszaéléshez, dependenciához vezethet“
(Elekes 1993)  nem egyértelmű megfogalmazás, heroin káros és tiltott szer; marihuána
veszélyességét megkérdőjelezik egyes szakemberek és Hollandiában kis mennyiségben nem
tiltott szer; alkohol pedig egészségkárosító hatású, tehát veszélyes, mégsem tiltott
fogyasztása nem minden szer drogként való besorolása egyértelmű
• Fajtái: ópium és származékai (heroin, kodein)
stimulánsok (kokain)
hallucinogének (LSD, hasis)
egyes oldószerek gőzei
orvosi vényre kapható gyógyszerek (nyugtatók, altatók)
• A drogfogyasztás 1960-as évektől kezdett nőni, először marihuána, majd a kokain,
közelmúltban pedig a kokain fogyasztása nőtt erősen.
• Amerikai társadalom fiataljait és fiatal felnőttjeit vizsgálva: középiskolások 57
százaléka, huszonévesek 80 százaléka fogyasztott már életében valamilyen drogot.
• Nyugat-európai országokban is elterjedt a kábítószer-fogyasztás, de országonként és
városonként nagyon eltérő mértékben.

5. Lelki betegségek:
• Mentális vagy lelki betegségek nemzetközi összehasonlítására alig lehet adatokat
találni, hiszen a betegségek diagnózisa és definíciója korszakonként és országonként is eltérő.
• Különféle deviáns viselkedések előfordulásának gyakorisága országonként nagyon
eltérő
• Nem állítható, hogy deviáns viselkedések gyakorisága a gazdasági fejlődéssel,
iparosodással, városiasodással együtt törvényszerűen nő vagy csökken.
• Társadalompolitikai eszközökkel legalább bizonyos tartományon belül
befolyásolhatóak ezen deviáns viselkedések.
 Magyarországi helyzet:
1) Öngyilkosság:
• 1994-ben 3369 személy fejezte így be az életét, minden 40. ember
• 1990-ben az így meghaltak 35 százaléka 60 évnél idősebb; 39 százaléka 40-59 éves;
26 százaléka 40 éven aluli és 8 db 15 évnél fiatalabb gyermek is így halt meg
• 1945-öt megelőzően 3 nagy öngyilkossági hullám:1860-70-es években; a
századforduló körül; majd a nagy gazdasági válság éveiben (1930-as időszak)
• A rendszerváltásig az öngyilkosságok tekintetében az előkelő első helyet foglaltuk el.
Az elkövetők jelentős részét az időskorú, alacsony iskolai végzettségű, kistelepüléseken vagy
tanyán élő férfiak alkotják. Bár sikeres öngyilkosságot főleg férfiak hajtanak végre, több a női
elkövető. A fiatalok öngyilkossági aránya a 90-es években kezdett el aggasztóan emelkedni.
• Az öngyilkosságot elkövetők száma területi különbségeket is mutat: az ország dél-
keleti részében magasabb, nyugat-dunántúli részében alacsonyabb. 2000-ben a 100 ezer
lakosra jutó öngyilkosságok száma 32.6 volt.
• Okai lehetnek: családi konfliktusok, elmagányosodás, öngyilkosságok családi
halmozódása (Pl: Teleki Pál, Teleki László)

2) Bűnözés:
• 1995-ben az ismertté vált bűncselekmények száma 502 ezer, ismertté vált elkövetők
száma 128 ezer, felnőtt vádlottak száma 86 ezer, fiatalkorú vádlottak száma 10 ezer,
jogerősen elítélt felnőttek száma 79 ezer, fiatalkorúaké 9 ezer.
• 1949 és 1952 között volt a legmagasabb az elítéltek száma, ebben az időszakban sok
olyan cselekmény is bűncselekménynek minősült ami ma nem számít annak pl: feketevágás.
• Ismertté vált bűncselekmények utóbbi időkben erősen növekedtek 1988-ban 185 ezer
volt, 1995-ben 502 ezer. (ennek 74%-a vagyon elleni cselekmények kategóriájába tartozik
tehát valójában lopások száma emelkedett)
• Gépkocsik rongálása, kifosztása és lopása is gyakoribb lett, ezek 5-10 %-át külföldiek
követték el
• Emberölések száma évi 200 körülrül 1995-re 296-ra növekedett.
• Bűnözés növekedésének okai lehetnek: rendőrségi bűnmegelőzés lanyhulása, határok
átjárhatósága, szervezett bűnözés növekedése, állampolgárok tulajdonában lévő vagyok
növekedése.

3) Alkoholizmus:
• 1995-ben 8496 ezer ember halt meg májzsugorodás következtében.
• Jellinek-képlet: adott évben májzsugorodás következtében meghaltak hatvan
százalékát szorozza meg 144-gyel, így kapott emberek számát tekint alkoholistának  tehát
1995-ben 744 ezer lehetett az alkoholisták száma (ha nem ezt a képletet használjuk sokkal
magasabb lesz az alkoholisták száma.)
• 1994-ben 1 főre jutó abszolút alkohol fogyasztás 10,5 liter volt.
• Ledermann-módszer: az egy főre jutó összes alkoholfogyasztásból indul ki, annak
alapján becsüli, hogy a népesség mekkora része súlyos alkoholfogyasztó. Tehát nem az
alkoholisták, hanem a súlyos fogyasztók számát jelzi.  500 ezer ember naponta 10cl-nél több
abszolút szeszt fogyaszt.
• Májzsugor okozta halálesetek száma 1950 óta nő, sör és bor fogyasztásról 1920 óta,
égetett szeszes italokról 1951 óta vannak csak statisztikai adatok borfogyasztás mindig
magas volt, sörfogyasztás rohamosan nőtt, égetett szeszes ital fogyasztás pedig ötszörösére
emelkedett.
• Alkoholizmus felnőttkoruk derekán lévő férfiaknál a legmagasabb, nők körében is
terjed és összességében az alkoholisták korösszetétele folyamatosan fiatalodik.
• Teljes absztinensek aránya középiskolai felmérés során csupán a diákok 8%-a.
• Okai lehetnek: párkapcsolati- munkahelyi és karrierproblémák, történelmi helyzet
(háború, 1956..) alkoholista szülők vagy barátok

4) Kábítószer-fogyasztás:
• 1960-as évesek vége óta létezik Magyarországon, 1970-0973 között csak Budapesten.
• Leggyakoribb drogok(1992, BKE szociológiai tanszék): marihuána, hasis, vadkender
• Utóbbi évtizedekben nőtt a kereslet, viszont nagyon szűk a fizetőképes keret a
nemzetközi kábítószer-kereskedelemben szerepet játszó kemény drogok iránt.
• Jelenleg alkoholizmus súlyosabb és elterjedtebb mértékben van jelen hazánkban.
• Okai lehetnek: zilált családi helyzet, család hiánya

5) Lelki betegségek:
• Nehéz vizsgálni alakulásukat, két adatbázisból nyerhetünk adatokat: pszichiátriai
gondozóintézmények és a fekvőbetegeket kezelő elme- és ideggyógyintézetek
nyilvántartásából  kezelt betegek száma mindkét esetben lassan nőtt az elmúlt évtizedekben,
ez azonban magyarázható a pszichiátriai ellátás bővülésével (tehát nem biztos, hogy a
népesség tényleges lelki egészségügyi állapota változott)
• 1988-ban Juhász-féle neurózisskála alapján 16 évnél idősebb lakosság 16%-a súlyos,
18%-a kevésbé súlyos neurotikusnak minősül.
• 1983-tól 1985-ig, majd 1994-ig a neurózisban vagy depresszióban szenvedők száma
folyamatosan nőtt ezzel párhuzamosan növekedett a szegénység és munkanélküliség aránya.
• Nők körében jellemző, férfiaknál kevésbé
• Okai lehetnek: család hiánya, mindennapi élet feszültségei